Index 
 Előző 
 Következő 
 Teljes szöveg 
Eljárás : 2008/2575(RSP)
A dokumentum állapota a plenáris ülésen
Válasszon egy dokumentumot :

Előterjesztett szövegek :

RC-B6-0244/2008

Viták :

PV 21/05/2008 - 10
CRE 21/05/2008 - 10

Szavazatok :

PV 22/05/2008 - 9.7
CRE 22/05/2008 - 9.7

Elfogadott szövegek :

P6_TA(2008)0231

Elfogadott szövegek
PDF 209kWORD 51k
2008. május 22., Csütörtök - Strasbourg
Burma
P6_TA(2008)0231RC-B6-0244/2008

Az Európai Parlament 2008. május 22-i állásfoglalása a tragikus burmai helyzetről

Az Európai Parlament,

–   tekintettel a Burmáról szóló korábbi állásfoglalásaira,

–   tekintettel az Általános Ügyek és Külkapcsolatok Tanácsa 2008. május 13-i a burmai/mianmari humanitárius helyzetről szóló rendkívüli ülésének következtetéseire,

–   tekintettel az ENSZ-közgyűlés 2005. október 24-i 60/1. sz., a csúcstalálkozó következtetéseiről szóló határozatára, amelynek 139. bekezdése támogatja a együttes összehangolt fellépés lehetőségét egyes országokkal szemben, "amennyiben a nemzeti hatóságok nyilvánvalóan nem képesek megvédeni a lakosságot a népirtástól, háborús bűnöktől, etnikai tisztogatástól vagy emberiesség elleni bűncselekményektől",

–   tekintettel eljárási szabályzata 103. cikkének (4) bekezdésére,

A.   mivel 2008. május 2–3-án a Nargis-ciklon súlyos pusztítást végzett Burma déli területein, beleértve az ország legfontosabb városát, Jangunt és az Irrawaddy folyó torkolatvidékét, ahol az ország lakosságának közel fele él,

B.   mivel a burmai állami sajtó 77 738 halálos áldozatról és 55 917 eltűnt személyről számolt be, míg a független megfigyelők és nemzetközi segélyszervezetek szerint a halálos áldozatok száma meghaladja a 100 000 főt; mivel az ENSZ becslései szerint a katasztrófa 1,6–2,5 millió embert súlyosan érint, akik sürgős segítségre szorulnak,

C.   mivel a kormányzó Állami Béke és Fejlődés Tanácsa figyelmen kívül hagyta a figyelmeztetéseket és rendkívül lassan reagált a kialakult vészhelyzetre és késlekedett a külföldi segítség elfogadásával: a mai napig csupán korlátozott mértékben engedélyezte a nemzetközi humanitárius segélyszállítmányok belépését az országba, ragaszkodva ahhoz, hogy azokat a hadseregnek kell szétosztania, valamint késlelteti a vízumok kiadását az ENSZ szakértői és egyéb katasztrófa-elhárítási és logisztikai szakértők számára,

D.   mivel a humanitárius segítségnyújtásra vonatkozó jog előírja, hogy a humanitárius segítségnyújtásnak semlegesnek és függetlennek kell lennie,

E.   mivel annak ellenére, hogy a pusztító ciklon által sújtott több tízezer ember helyzete, valamint az ENSZ humanitárius ügyekért felelős főtitkárhelyettesének a szavazástól való eltekintésre, illetve annak elhalasztására irányuló kérése ellenére a junta – a legnagyobb mértékben érintett területek kivételével, ahol azt 2008. május 24-re halasztották – 2008. május 10-én megtartotta a népszavazást,

F.   mivel a burmai kormány akadályozza a segítségnyújtásra irányuló nemzetközi erőfeszítéseket annak a ténynek a teljes figyelmen kívül hagyásával, hogy a tiszta ivóvíz, az élelmiszer és az orvosi ellátás hiánya valószínűleg járványokat okoz majd, nagymértékben növelve ezzel az áldozatok számát,

G.   mivel az etnikai kisebbségeket, nevezetesen a már eleve szélsőséges mértékű megkülönböztetéstől és jogfosztástól szenvedő karen kisebbséget súlyosan érintette a torkolatvidéken bekövetkezett katasztrófa,

H.   mivel amióta 2006 februárjában a burmai kormány új, a külföldiek számára bonyolult utazási és ellenőrzési eljárásokat eredményező iránymutatásokat bocsátott ki, a humanitárius segítségnyújtás működési feltételei már eleve jelentősen korlátozottak voltak,

I.   mivel a ciklon után két nappal a Bizottság 2 millió eurót fizetett ki annak érdekében, hogy segítse a katasztrófaövezet túlélői alapvető igényeinek biztosítását; mivel az EU-segélyekre vonatkozó kötelezettségvállalások jelenlegi szintje 17 millió euróra tehető, amely összeg – ha a burmai vezetés engedélyezi a nemzetközi segélyeket – meghaladhatja a 30 millió eurót,

J.   mivel az EU fejlesztési biztosa számára nem engedélyezték, hogy a leginkább érintett területekre utazzon, arra vonatkozó kérését pedig, hogy segélyszervezetek munkatársai szabadabb belépést kapjanak az Irrawaddy torkolatvidékére, figyelmen kívül hagyták,

K.   mivel számos kormány – közte EU tagállamok – felhívást intéztek arra vonatkozólag, hogy az ENSZ által megfogalmazott, a népirtás és emberiesség elleni bűncselekmények áldozatainak megmentésére irányuló védelmi felelősségre vonatkozó elvet alkalmazzák Burma esetében,

1.   mély együttérzését és szolidaritását fejezi ki a burmai néppel és a számos áldozattal; sajnálatát fejezi ki a katasztrófa következményeitől szenvedő minden személy felé;

2.   határozottan elítéli, hogy a burmai hatóságok elfogadhatatlanul lassan reagáltak erre a mély humanitárius válságra, és saját hatalmuk megőrzését az állampolgárok túlélése elé helyezték;

3.   a lehető leghatározottabban felhívja a burmai kormányt, hogy polgárainak életét helyezze minden más megfontolás elé és nyissa meg a ciklon által érintett területeket a nemzetközi humanitárius segélyakciók előtt, adjon azonnal vízumot a segélyszervezetek munkatársai részére, tegye lehetővé az ENSZ és a nemzetközi humanitárius segélyszervezetek számára a segélyek közvetlen szétosztását a rászorulók között, és tegye lehetővé a szomszédos országok számára a segélyek levegőben és tengeren történő eljuttatását azokhoz az áldozatokhoz, akiket egyéb úton nem lehet gyorsan elérni;

4.   nehezményezi, hogy a rezsim az úgynevezett álalkotmányról szóló népszavazást helyezi hamis prioritásai közé, valamint elutasítja annak kétségbe vonható kimenetelét akkor, amikor az ország nagy része elpusztult, és amikor milliók szenvednek attól, amit találóan úgy jellemeznek, mint egy olyan természeti katasztrófát, amely ember okozta katasztrófává vált;

5.   megismétli, hogy megengedhetetlen, hogy egy nemzet szuverenitása fontosabb legyen az ott élők emberi jogainál, ahogyan azt az ENSZ védelmi felelősségre vonatkozó elve is megfogalmazza; felszólítja az Egyesült Nemzetek Biztonsági Tanácsának soros elnökségét májusban betöltő Egyesült Királyság kormányát, hogy sürgősen intézkedjék annak érdekében, hogy a burmai helyzetet felvegyék a Tanács napirendi pontjai közé, és kéri a Tanácsot, hogy vizsgálja meg, hogy a Burmába történő segélyszállítmányok engedélyezhetők-e a burmai katonai junta beleegyezése nélkül;

6.   üdvözli az ASEAN, India és Kína 2008. május 19-én Szingapúrban tartott csúcstalálkozóján megkötött megállapodást, amely engedélyezi a Délkelet-ázsiai Nemzetek Szövetsége számára a nemzetközi segítségnyújtási erőfeszítések összehangolását, és üdvözli továbbá a nemzetközi elkötelezettségi értekezlet megvalósításáról hozott döntést, amely értekezletet Jangunban 2008. május 25-én az ENSZ-szel együttműködésben rendeznének meg azzal a céllal, hogy összegyűjtsék az áldozatok számára nyújtott segélyeket;

7.   felszólít e tekintetben arra, hogy az ENSZ égisze alatt sürgősen hozzanak létre külön alapot a segélyek hatékony elosztásának megkönnyítésére az országban;

8.   sürgeti Kína és India kormányait, hogy használják ki befolyásukat a burmai hatóságoknál annak érdekében, hogy az összes lehetséges humanitárius segély azonnal eljuthasson Burmába;

9.   hangsúlyozza segítségnyújtás sürgősségét a szenvedő lakosság számára, mivel az időjárási körülmények az érintett területen súlyosbodnak a monszun kezdetének köszönhetően, ami további fenyegetést jelent a nélkülöző túlélők számára; lényegesnek tartja annak garantálását, hogy az érintett mezőgazdasági termelők támogatást kapjanak ahhoz, hogy még időben gondoskodhassanak az új rizsveteményről a további katasztrófa elkerülése érdekében;

10.   támogatásáról biztosítja az EU, az ENSZ, az egyes országok és más nemzetközi és nem kormányzati szervezetek arra vonatkozó erőfeszítéseit, hogy biztosítsák a humanitárius segélyszervezetek dolgozói számára az országba való belépést, és hangsúlyozza, hogy a burmai hatóságok teljes mértékű együttműködése nélkül jelentős a veszélye egy még nagyobb tragédia bekövetkezésének; nagy reményekkel néz az ENSZ főtitkára, Ban Ki Mun soron következő küldetése elé, akit a burmai hatóságokkal folytatandó párbeszédre hívtak meg; sürgeti az ENSZ főtitkárát, hogy használja ki befolyását a burmai hatóságoknál annak érdekében, hogy az összes lehetséges humanitárius segély azonnal eljuthasson Burmába;

11.   úgy véli, hogy amennyiben a burmai hatóságok továbbra is akadályozni fogják a segélyek veszélyben lévőkhöz való eljutását, akkor vádat kell emelni ellenük emberiesség elleni bűncselekmény elkövetéséért a Nemzetközi Büntetőbíróság (NBB) előtt; felszólítja az EU tagállamait, hogy sürgessék az ENSZ Biztonsági Tanácsát egy olyan határozat meghozatalára, amelyben az ügyet az NBB főügyészéhez utalják kivizsgálásra és vádemelésre;

12.   utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Tanácsnak, a Bizottságnak, a tagállamok kormányainak és parlamentjeinek, az EU burmai különmegbízottjának, a burmai Állami Béke és Fejlődés Tanácsának, az ASEAN- és ASEM-országok kormányainak, az ASEAN mianmari interparlamentáris képviselőcsoportjának, Aung Szan Szú Kjinek, a Nemzeti Liga a Demokráciáért pártnak, az ENSZ főtitkárának, az ENSZ emberi jogi főbiztosának és az ENSZ burmai emberi jogi különmegbízottjának.

Jogi nyilatkozat - Adatvédelmi szabályzat