Az Európai Parlament,

–   tekintettel az 1995. november 27–28-i barcelonai euromediterrán külügyminiszteri konferencián elfogadott, az euromediterrán partnerséget létrehozó barcelonai nyilatkozatra,

–   tekintettel a Bizottságnak az Európai Parlamenthez és a Tanácshoz intézett, a Barcelonai folyamat: Unió a Földközi-tengeri térségért című közleményére (COM(2008)0319),

–   tekintettel a Barcelonai folyamat: Unió a mediterrán térségért kezdeményezés megindítására vonatkozó elv jóváhagyására az Európai Tanács 2008. március 13–14-i brüsszeli ülésén,

–   tekintettel az Euromediterrán Parlamenti Közgyűlés (EMPA) elnökségének zárónyilatkozatára, és az EMPA által az athéni negyedik plenáris ülésén, 2008. március 27-28-án elfogadott ajánlásokra,

–   tekintettel a 2003. december 2–3-án Nápolyban, illetve a 2007. november 5–6-án Lisszabonban tartott euromediterrán külügyminiszteri konferenciák következtetéseire,

–   tekintettel a Bizottságnak a Tanácshoz és az Európai Parlamenthez intézett, az európai szomszédsági politika (ESZP) megerősítéséről szóló közleményére (COM (2006)0726),

–   tekintettel az euromediterrán partnerség 10. évfordulójáról megemlékező, 2005. november 27–28-án Barcelonában tartott euromediterrán csúcstalálkozó következtetéseire,

–   tekintettel "Az EU emberi jogi és demokratizálódási intézkedéseinek szigorítása a mediterrán országokkal – stratégia iránymutatások" című, a Tanácshoz és az Európai Parlamenthez intézett bizottsági közleményre (COM(2003)0294),

–   tekintettel az Európai Unió mediterrán politikájáról szóló korábbi állásfoglalásaira és különösen a 2007. március 15-i állásfoglalására(1),

–   tekintettel eljárási szabályzata 103. cikkének (2) bekezdésére,

A.   mivel a földközi-tengeri térség és a Közel-Kelet stratégiai jelentőségű az EU számára, és mivel szükség van a szolidaritáson, párbeszéden, együttműködésen és cserén alapuló földközi-tengeri politikára azért, hogy szembe tudjunk nézni a közös kihívásokkal, és létre tudjuk hozni a béke, a stabilitás és a közös jólét térségét,

B.   mivel a Barcelonai folyamat: Unió a mediterrán térségért kezdeményezést megindító, 2008. július 13-án Párizsban megrendezendő csúcstalálkozónak egyértelmű iránymutatásokat kell meghatároznia az EU és földközi-tengeri partnerei közötti többoldalú kapcsolatok javítására, melybe beletartozik a munkamódszerek megerősítése és a felelősségek megosztásának fokozása,

C.   mivel a barcelonai folyamat eredményeinek és hiányosságainak elemzését figyelembe kell venni az euromediterrán kapcsolatok hatékony felülvizsgálatához és a barcelonai folyamat új lendületbe hozásához; hangsúlyozva e tekintetben annak a fontosságát, hogy szembe kell nézni az euromediterrán partnerség elmélyítése és az együttműködés fejlesztése terén tapasztalt olyan nehézségekkel, mint a közel-keleti konfliktus állandósulása, a régióban (például Nyugat-Szaharában) uralkodó komoly politikai feszültségek, a demokrácia és az emberi jogok terén tapasztalható egy helyben topogás és a folyamat csekély ismertsége a lakosság körében,

D.   mivel a kitűzött célokhoz viszonyítva nem kielégítő eredmények ellenére a barcelonai folyamat eredményeinek összegzése azt mutatja, hogy rejlik lehetőség a folyamatban, de optimalizálni kell azt,

1.   üdvözli a Bizottságnak a Barcelonai folyamat: Unió a mediterrán térségért témáját taglaló említett közleményét, és osztja ezen új kezdeményezés ama célját, mely szerint friss politikai és gyakorlati lendületet kell adni az EU és földközi-tengeri partnerei közötti többoldalú kapcsolatoknak politikai szintjük emelésével, a közös szerepvállalás fokozásával, a felelősségek megosztásának növelésével, valamint a térség állampolgárai szükségleteit szem előtt tartó regionális projektek kidolgozásával;

2.   úgy véli, hogy új lendületet kell adni a barcelonai folyamatnak ismertsége fokozása és annak érdekében, hogy a polgárok – különösen a mediterrán térség déli partjain élők – számára annak konkrét előnyei érzékelhetőek legyenek;

3.   egyetért azzal, hogy szükség van a barcelonai folyamat újraélesztésére, és hogy továbbra is az maradjon az EU és a földközi-tengeri térség közötti együttműködés központi eleme, mivel ez az egyetlen olyan fórum, amelynek keretei között valamennyi földközi-tengeri partner eszmecserét és építő jellegű párbeszédet folytathat; úgy véli, hogy a barcelonai nyilatkozat, annak céljai és együttműködési területei e kapcsolatok mérföldköveit jelentik; reméli, hogy az új kezdeményezés az euromediterrán partnerség eredményeire fog épülni, és többletértéket fog nyújtani a folyamathoz;

4.   ezért felhívja azokat az országokat, amelyek nem csatlakoztak a barcelonai folyamathoz, hogy a közös célok megvalósítása érdekében fogadják el a barcelonai vívmányokat;

5.   határozottan támogatja a Barcelonai folyamat: Unió a mediterrán térségért kezdeményezés javasolt fejlesztését az euromediterrán térség demokratikus alapelvekre, valamint a jogállamiság és az emberi jogok tiszteletére alapuló konszolidációjaként, amelynek szoros partnerséghez kell vezetnie a kül- és biztonságpolitika területén;

6.   felhívja a Tanácsot és a Bizottságot, hogy értékelje az új intézményt és e jelentős új kezdeményezés jogi következményeit, nevezetesen a Lisszaboni Szerződés rendelkezéseivel összefüggésben;

7.   biztosít arról, hogy készen áll az együttműködésre a Barcelonai folyamat: Unió a mediterrán térségért kezdeményezés intézményi keretének kialakításában; rámutat, hogy az EU költségvetési hatóságának egyik ágaként szerepet fog vállalni, hogy biztosítsa az új intézményi keret és projektjei sikerét;

8.   üdvözli a Barcelonai folyamat: Unió a mediterrán térségért kezdeményezés állam- és kormányfői és külügyminiszteri szintű társelnökségének létrehozására irányuló bizottsági javaslatot, üdvözli a Bizottság arra irányuló javaslatát, hogy az EU-társelnökség az illetékes uniós intézményekből álljon; méltányolva, hogy ez növelni fogja a közös szerepvállalást az euromediterrán együttműködésben; hangsúlyozza, hogy az elnökség földközi-tengeri szárnyát a földközi-tengeri partnerek konszenzusos megegyezése alapján kell kinevezni, és hogy a soros elnöki tisztet betöltő országnak a Barcelonai folyamat: Unió a mediterrán térségért kezdeményezésben részt vevő valamennyi államot meg kell hívnia a csúcstalálkozókra és a miniszteri ülésekre;

9.   támogatja a Bizottság arra vonatkozó javaslatát, hogy a Barcelonai folyamat: Unió a mediterrán térségért kezdeményezés valamennyi részt vevő országának kinevezett képviselőiből állandó közös bizottságot állítsanak fel Brüsszelben, melynek fontos szerepe lehet az intézményi vezetés fejlesztésében;

10.   úgy véli, hogy a javasolt új titkárságot a Bizottság szolgálatai közé kell integrálni, és az a folyamat összes résztvevője által kiküldött tisztviselőkből állhat, és többletértéket kell nyújtania a meglévő struktúrákhoz azért, hogy a teljes politikai folyamat támogatása céljából megerősítsék az igazgatási kapacitást;

11.   úgy véli, hogy a javasolt új titkárságnak láthatóbbá kell tennie a térségben a Barcelonai folyamat: Unió a mediterrán térségért új kezdeményezést, és hogy eltökélten kell összpontosítania a regionális projektekre, valamint feladatok egész soráért kell felelősséget vállalnia a projektek helyes kormányzása érdekében;

12.   felhívja azonban a Tanácsot és a Bizottságot, hogy a titkárságnak otthont adó országtól követelje meg a barcelonai folyamat demokratikus és emberi jogokra vonatkozó értékei melletti elkötelezettségét;

13.   üdvözli a Bizottság azon javaslatát, mely szerint politikai szinten erősíteni kell a kapcsolatokat földközi-tengeri partnereinkkel a Barcelonai folyamat: Unió a mediterrán térségért kezdeményezés keretében csúcstalálkozók kétévenkénti megrendezésével, amelyek célja politikai nyilatkozatok elfogadása, valamint regionális szinten megvalósítandó fő programokról és projektekről történő döntések meghozatala;

14.   véleménye szerint az Euromediterrán Parlamenti Közgyűlést teljes mértékben be kell vonni e csúcstalálkozók előkészítésébe és lefolytatásába;

15.   üdvözli a Bizottság javaslatát, amely az EMPA jövőbeni szerepét a Barcelonai folyamat: Unió a mediterrán térségért kezdeményezés intézményi keretének szerves részeként jelöli meg, annak parlamenti dimenziójaként; hangsúlyozza, hogy szükség van a demokratikus legitimáció megerősítésére, valamint az EMPA szerepének megszilárdítására, hiszen az EMPA az egyetlen olyan parlamenti közgyűlés, amely egyesíti mind a 27 tagállamot és a közel-keleti békefolyamatban részt vevő valamennyi felet; úgy véli, hogy a konzultációs testületként működő EMPA-nak rendelkeznie kell javaslatok és értékelések készítésének jogával; támogatja a barcelonai folyamatban részt nem vevő országok parlamenti képviselőinek részvételét az Euromediterrán Parlamenti Közgyűlésben;

16.   megismétli, hogy a demokrácia fejlődését politikai reformok támogatásával kell elérni, és hangsúlyozza, hogy a demokratizálódásra és az emberi jogok előmozdítására irányuló európai politika hitelessége a Földközi-tenger déli felén működő civil társadalmak és demokratikus politikai szervezetek szilárd és látható támogatásán múlik; felszólít a civil társadalom és a társadalmi partnerek képviselőinek szoros bevonására a Barcelonai folyamat: Unió a mediterrán térségért kezdeményezés intézményi keretébe;

17.   rámutat arra, hogy az euromediterrán politika fő céljai a jogállamiság, a demokrácia, az emberi jogok és a politikai pluralizmus előmozdítása, és ezzel kapcsolatban úgy véli, hogy az euromediterrán partnerség még nem hozta meg a várt eredményeket az emberi jogok területén; ezért felhívja a Tanácsot és a Bizottságot, hogy az emberi jogok és a demokrácia előmozdítását világosan foglalja bele az új kezdeményezés céljaiba, és erősítse tovább a meglévő mechanizmusokat, például a társulási megállapodások emberi jogi záradékát és egy végrehajtási mechanizmus kialakítását a megállapodások új generációjában, az európai szomszédságpolitika kétoldalú cselekvési terveiben, valamint emberi jogi albizottságok létrehozását;

18.   rámutat, hogy az EU–mediterrán együttműködésnek ki kell terjednie a Földközi-tenger partján elhelyezkedő egyéb államokra is, és hangsúlyozza, hogy a földközi-tengeri térség egészének identitását el kell ismerni teljes mértékben;

19.   felidézi a Bizottság által javasolt példákat, például a tengeri gyorsforgalmi útvonalakat, az arab a Maghreb-országok közötti országúti összeköttetést, a Földközi-tenger megtisztítását, a polgári védelmet és a mediterrán napenergiára vonatkozó tervet; érdeklődését fejezi ki a észak-afrikai sivatagi nagyteljesítményű naphő alapú villamosáram-termelés iránt és javasolja, hogy a Mediterrán Unió első ülésén biztosítsanak prioritást e kérdés megvitatásának; egyéb projekteket is támogat, például a vízből való sókivonást az ivóvízhez való hozzáférés megkönnyítése érdekében, ami számos földközi-tengeri ország egyik fő problémája;

20.   rámutat annak szükségességére, hogy a Barcelonai folyamat: Unió a mediterrán térségért kezdeményezés projektjei nyitva álljanak az összes érdekelt uniós tagállam és mediterrán partner előtt, különösen, ha érdekeltségük van egy projektben vagy egy-egy területen;

21.   felhívja a Bizottságot, hogy rendszeresen tájékoztassa a Parlamentet és az Euromediterrán Parlamenti Közgyűlést e regionális projektek fejlődéséről, és hogy vegye fontolóra a parlamenti szinten előterjesztett, a folyamat népszerűsítésére, valamint a felvevő kapacitás és a régió polgárainak nyújtott többletérték növelésére irányuló javaslatokat és értékeléseket;

22.   hangsúlyozza, hogy az EU–mediterrán partnerség nem összpontosíthat kizárólag gazdasági és kereskedelmi kérdésekre; rámutat, hogy a három barcelonai pillér egymással szorosan összefügg; rámutat, hogy az első pillér a "békéhez, stabilitáshoz és a jóléthez" kíván hozzájárulni és hogy a béke és stabilitás tervezett chartája terén nem történt jelentős előrelépés; hangsúlyozza, hogy a szabadkereskedelmi terület létrehozásának és a kereskedelem liberalizálásának céljai önmagukban nem célok, ezeket a regionális együttműködés, illetve a társadalmi és környezetvédelmi integráció megerősítésével kell kiegészíteni;

23.   rámutat, hogy a gazdaságpolitikát nemcsak a növekedésben, hanem a létrehozott munkahelyek számában, valamint a szegénység csökkentésében betöltött szerepét illetően kell megítélni; e tekintetben hangsúlyozza, hogy az Európai Uniónak fokozottan támogatnia kell a mediterrán partnerállamok programjait, amelyek célja kedvező környezet kialakítása a befektetések növelése és a fiatalok kisvállalkozások alapítására való ösztönzése – ideértve a mikrohitelekhez való hozzáférés megkönnyítését – érdekében; e tekintetben úgy véli, hogy fokozni kell az euromediterrán befektetési és partnerségi eszközön (FEMIP) keresztül nyújtott támogatást, beleértve az információs kampányokat;

24.   emlékeztet az EU–mediterrán térségben hiányzó közvetlen külföldi befektetés bevonzására képes Euromediterrán Befektetési és Térségfejlesztési Bank létrehozásáról szóló javaslatára, valamint arra, hogy a Perzsa-öböl menti államok mint a régió első befektetői részvétele hozzájárulhat e cél megvalósításához;

25.   megismétli, hogy szükség van a nők helyzetének megerősítésére a földközi-tengeri térségben saját társadalmukon belüli szerepük megerősítését biztosító politikák, valamint a nemek egyenlőségének előmozdítása révén; hangsúlyozza, hogy a hagyományok és szokások tisztelete nem járhat együtt alapvető jogaik sérelmével;

26.   hangsúlyozza, hogy az ERASMUS MUNDUS és a 2006-2008-as II. Euromed Audiovizuális Program – amelyeket az európai szomszédságpolitikai eszközeként(2) erősíteni és bővíteni kell – jobb felhasználása révén érdekes kulturális együttműködési programok körének felkínálására van szükség az EU földközi-tengeri partnerei számára;

27.   utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Tanácsnak, a Bizottságnak, a közös kül- és biztonságpolitika főképviselőjének, az uniós tagállamok kormányainak és parlamentjeinek, valamint a barcelonai folyamatban részt vevő államok kormányainak és parlamentjeinek.

(1) HL C 301. E, 2007.12.13., 206. o. (2) Az Európai Szomszédsági és Partnerségi Támogatási Eszköz létrehozására vonatkozó általános rendelkezések meghatározásáról szóló, 2006. október 24-i 2006/1638/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (HL L 310., 2006.11.9., 1. o.).