Az Európai Parlament,

-   tekintettel a Bizottságnak "Az 1/2003/EK rendelet 17. cikke szerinti ágazati vizsgálat a lakossági banki szolgáltatásokról (végleges jelentés)" című közleményére (COM(2007)0033),

-   tekintettel a Bizottságnak a fizetési kártyákról szóló 2006. április 12-i I. időközi jelentésére és a folyószámlákról és a kapcsolódó szolgáltatásokról szóló 2006. július 17-i II. időközi jelentésére,

-   tekintettel az egységes piaci lakossági pénzügyi szolgáltatásokról szóló zöld könyvre (COM(2007)0226),

-   tekintettel a Bizottság "Egységes piac a 21. századi Európa számára" című közleményére (COM(2007)0724),

-   tekintettel a Mastercard EGT-n belüli multilaterális bankközi díjairól szóló, 2007. december 19-i COMP/34.579 Europay (Eurocard-Mastercard) bizottsági határozatra,

-   tekintettel a hitelintézetek tevékenységének megkezdéséről és folytatásáról szóló, 2006. június 14-i 2006/48/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvre (tőkekövetelmény irányelv) (átdolgozott szöveg)(1) és a befektetési vállalkozások és hitelintézetek tőkemegfeleléséről szóló, 2006. június 14-i 2006/49/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvre (tőkemegfelelési irányelv) (átdolgozott szöveg)(2),

-   tekintettel a belső piaci pénzforgalmi szolgáltatásokról szóló, 2007. november 13-i 2007/64/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvre (pénzforgalmi szolgáltatások irányelv)(3),

-   tekintettel 2008. január 16-i, második olvasatban elfogadott jogalkotási állásfoglalására a Tanács közös álláspontjáról a fogyasztói hitelmegállapodásokról és a 87/102/EGK tanácsi irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló európai parlamenti és tanácsi irányelv (a fogyasztói hitelről szóló irányelvtervezet) elfogadása tekintetében(4),

-   tekintettel a pénzügyi szolgáltatásokra vonatkozó szakpolitikáról (2005–2010) szóló fehér könyvről szóló, 2007. július 11-i állásfoglalására(5),

-   tekintettel a pénzügyi szolgáltatási ágazat további konszolidációjáról szóló, 2006. július 4-i állásfoglalására(6),

-   tekintettel eljárási szabályzata 45. cikkére,

–   tekintettel a Gazdasági és Monetáris Bizottság jelentésére (A6–0185/2008),

A.   mivel a jól működő, integrált pénzpiac szükséges előfeltétele a lisszaboni napirend megvalósítása, amelynek célja az, hogy az Európai Unió lehessen a legversenyképesebb és legdinamikusabb tudásalapú gazdaság a világon, amely több és jobb munkahely megteremtésével képes a fenntartható gazdasági növekedésre,

B.   mivel a kereskedelmi bankok nélkülözhetetlen szerepet játszanak a monetáris politikai feltételeknek adott esetben a piac, különösen a kis- és középvállalkozások (kkv-k) és a fogyasztók felé történő érvényesítésében,

C.   mivel a pénzügyi szolgáltatásokra vonatkozó cselekvési terv kiteljesítéséhez, és ahhoz, hogy a fogyasztók és kereskedők egyaránt és teljes körűen élvezhessék annak előnyeit, jobb lakossági pénzügyi szolgáltatásokra van szükség,

D.   mivel az alapvető banki szolgáltatásokhoz történő hozzáférés – mint például bankszámlanyitás – minden állampolgár joga,

E.   mivel a lakossági banki szolgáltatások fontos szerepet játszanak az Unió gazdaságában a növekedés és a foglalkoztatás, valamint a fogyasztók és kkv-k szempontjából,

F.   mivel az EU-n belül továbbra is fennállnak a fogyasztói politika harmonizálását övező nehézségek, és a pénzügyi termékek jellegükből fakadó komplexitása,

G.   mivel a közösségi versenypolitika fontos a belső piac kiteljesítése és a valóban versenysemleges környezet megfelelő működése szempontjából valamennyi szereplő számára,

H.   mivel a lakossági banki ágazatban a pénzügyi intézmények jogi modelljeinek (bankok, takarékpénztárak, takarékszövetkezetek stb.) és üzleti célkitűzéseinek sokfélesége az európai gazdaság alapvető értéke, amely gazdagítja az ágazatot, megfelel a piac pluralista szerkezetének és segíti a belső piacon a verseny fokozását,

I.   mivel egyensúlyt kell teremteni a fogyasztóvédelem magas foka és az egységes piac megfelelő működése között,

Általános vonatkozások

1.   támogatja a Bizottság integrált megközelítését, amely a belső piaci politikáknak a megfelelően célzott ágazati vizsgálatokkal történő támogatásából áll; sajnálatát fejezi ki azonban az ágazati vizsgálat időzítése, valamint amiatt, hogy a vizsgálat nem terjedt ki arra, hogy miként érvényesítik a monetáris politikai feltételeket a lakossági piac felé, és ösztönzi a Bizottságot, hogy kövesse nyomon a munkát, miután a tőkemegfelelési irányelv, illetve az egységes eurófizetési térségről (SEPA), a fizetési szolgáltatásokról és a fogyasztói hitelről szóló irányelv hatásai már a gyakorlatban is megmutatkoztak;

2.   sajnálatát fejezi ki, hogy a lakossági banki szolgáltatások ágazati vizsgálata nem kellően veszi figyelembe a szigorúan szabályozott banki ágazat sajátosságait, valamint a kultúra, a szokások és a nyelvek fontosságát a pénzügyi termékek fogyasztók általi kiválasztásában és e termékek védelmében; úgy véli, hogy a fogyasztói mobilitás hiánya az Európai Unióban a bank és az ügyfél között gyakran kialakuló, hosszú távú bizalmi kapcsolatból ered; aggódik amiatt, hogy a Bizottság által a piaci integrációról készített értékelés túl kevés gazdasági mutatóra épül, és következésképpen esetleg nem megfelelően tükrözi a lakossági banki szolgáltatások ágazatának jellemzőit;

3.   emlékeztet arra, hogy a versenypolitika hatékony eszköz a belső piac teljessé tételében, de az intenzívebb verseny célként való kitűzése nem vezethet gyengülő kockázatkezeléshez a bankszektorban, és nem veszélyeztetheti a világgazdaság egy különösen fontos és stratégiai ágazatának stabilitását; hangsúlyozza, hogy a piac és a fogyasztók bizalma alapvető fontosságú a pénzügyi szolgáltatások további fejlődésében, továbbá hogy szükség van a fogyasztók pénzügyi szolgáltatásokkal kapcsolatos tájékoztatásának előmozdítására a fogyasztók piaci résztvevőként betöltött szerepének erősítéséhez;

4.   rámutat arra, hogy a nagymértékben felaprózott szabályozási keret akadályozza a határokon átnyúló banki szolgáltatásnyújtás fejlesztését; ezért támogatja a Bizottság arra irányuló kezdeményezését, hogy ismét indítsák el a fogyasztói pénzügyi szolgáltatások távértékesítéssel történő forgalmazásáról szóló, 2002. szeptember 23-i 2002/65/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv(7) értékelését, amelynek ki kell terjednie az elektronikus kereskedelemről(8) és az elektronikus aláírásról szóló irányelv(9) felülvizsgálatára is annak lehetővé tétele érdekében, hogy ezek hatékonyan elérjék megfogalmazott céljaikat;

5.   álláspontja szerint még a pénzmosásra vonatkozó jogszabályok végrehajtása is akadályt jelenthet az ügyfelek mobilitása tekintetében, például a határokon átnyúló folyószámlák nyitása szempontjából, figyelembe véve a bankok által az azonosításra és ellenőrzésre vonatkozóan teljesítendő, változó követelményeket; felhívja a Bizottságot, hogy értékelje a pénzmosásra vonatkozó jogszabályokban megállapított szabályoknak a fogyasztók mobilitására gyakorolt hatását;

Fogyasztói mobilitás

6.   felkéri a Bizottságot, hogy törekedjen a fogyasztói mobilitás elősegítésére és kísérje figyelemmel a tagállamok előrehaladását annak érdekében, hogy a fogyasztók könnyebben válthassanak szolgáltatót, megerősítve ezzel a szolgáltatók közötti egészséges versenyt; elérendő célként jelöli meg a szolgáltatás lehető legnagyobb mértékű folyamatosságát a folyószámla megszüntetésekor vagy a szolgáltató megváltoztatásakor is, és el kívánja kerülni a szolgáltatások magas költségekkel járó megkettőzését;

7.   sürgeti, hogy a pénzügyi szolgáltatások szabályozásának egyszerűsítése és a fogyasztók mobilitása előtt álló akadályok megszüntetése ne eredményezzen alacsonyabb tagállami fogyasztóvédelmi normákat;

8.   javasolja, hogy a mobilitás és a verseny ösztönzése érdekében számlamegszüntetés esetén csak teljes mértékben indokolt költségeket állapítsanak meg, amennyiben egyáltalán szükséges ezek kiszabása; ösztönzi a bankszektort, hogy dolgozza ki a számlák közötti váltás gyors és hatékony eljárásainak legjobb gyakorlatát, figyelembe véve mind az eljárás időtartamát, mind az ahhoz kapcsolódó költségeket; véleménye szerint a folyószámlaváltás nem károsíthatja meg a fogyasztókat; ellenez bármilyen szükségtelen, az ügyfélmobilitást akadályozó szerződéses feltételt;

9.   hangsúlyozza, hogy a termékkapcsolás tekintetében egyértelmű különbséget kell tenni az ügyfél és a bank számára egyaránt kedvező, a gazdaság valamennyi ágazatában közös termékkombinációk, valamint a tisztességtelen versenyt eredményező gyakorlatok között;

10.   úgy véli, hogy az alapvető pénzügyi szolgáltatásokhoz történő hozzáférés – mint például bankszámlanyitás – minden állampolgár joga, és felhívja a Bizottságot, hogy azonosítsa az e jog gyakorlásával kapcsolatos akadályokat és a lakossági pénzügyi ágazatban a szolgáltatók által követett legjobb gyakorlatokat;

Tájékoztatás és átláthatóság

11.   azon a véleményen van, hogy a fogyasztók tájékoztatása alapvető a bankok közötti verseny biztosításához; jobb minőségű és könnyebben olvasható, ezáltal a fogyasztók számára hozzáférhető tájékoztatást sürget; azon a véleményen van, hogy a fenti információk megszerzése a fogyasztók számára jelenleg igen gyakran időigényes és nehézkes;

12.   elismeri, hogy ellentét feszül a túlzott mennyiségű tájékoztatás kerülése és a fogyasztók kielégítő tájékoztatásának biztosítása között; az információk mennyisége helyett azok minőségét részesíti előnyben; ezért felhívja a Bizottságot, hogy kérje fel a fogyasztói szervezeteket annak meghatározására, hogy milyen információkat tartanak alapvetőnek ahhoz, hogy a fogyasztók képesek legyenek megfelelő döntéseket hozni;

13.   felkéri a Bizottságot, hogy törekedjen arra, hogy a létező nemzeti rendelkezéseket kiegészítve az ágazat a számlanyitást megelőzően biztosítson a fogyasztók számára az összes költséget – ideértve a zárás költségeit is – részletező tömör, uniószerte összehasonlítható összefoglalót; felhívja a Bizottságot, hogy e témában terjesszen elő megfelelő jogszabályjavaslatokat, amennyiben az ágazat nem tartja tiszteletben kötelezettségvállalásait;

14.   üdvözli a Bizottság tanulmányát a lakossági befektetési termékek szabályozási környezetéről, és bízik abban, hogy ez a költségek, kockázatok és feltételek megfelelőbb közlését fogja eredményezni, és ezáltal hasznos, határokon átnyúló összehasonlításokat biztosít;

15.   ajánlja, hogy a szolgáltatók hozzanak létre egységes uniós szabványt a fogyasztók számára az alaptermékeikkel, az azokhoz kapcsolódó költségekkel és feltételekkel kapcsolatban a szolgáltató által nyújtott tájékoztatásra, amellyel lehetővé tehetik az egyszerű és átlátható összehasonlítást, amelyet jelenleg a kapcsolt termékek nem tesznek lehetővé; az egyenlő versenyfeltételek biztosítása érdekében a lakossági pénzügyi termékek értékláncköltségeinek közlésére hív fel; javasolja az ágazatnak, hogy tegyen lépéseket az egész EU-re kiterjedő keresőmotor létrehozásának megvalósíthatósága érdekében, amely lehetővé tenné az egyszerű és ingyenes, határokon átnyúló összehasonlítást;

A fogyasztók lakossági banki tevékenységekkel kapcsolatos oktatása

16.   pénzügyi tájékoztatási programok kidolgozására szólít fel, amelyek a fogyasztók tudatosságának növelését célozzák pénzkezelési lehetőségeikkel kapcsolatban;

17.   támogatja a Bizottság és a pénzügyi szolgáltató ágazat által tett erőfeszítéseket, amelyek célja, hogy bővítsék a fogyasztók ismereteinek szintjét a pénzügyi szolgáltatási termékekkel kapcsolatban, és szervezzenek oktatási programokat ezen a területen, mivel a pénzügyi szolgáltatási termékek szolgáltatói által nyújtott tájékoztatást a fogyasztóknak meg kell érteniük és fel is kell tudni használniuk;

18.   emlékeztet a megfelelő fogyasztóvédelem kiegészítéseként a pénzügyi nevelés kialakításának fontosságára, különösen a lakossági banki szolgáltatások területén (például kölcsönök, jelzálogok, diverzifikált és biztonságos megtakarítás és beruházás tekintetében); felhívja a tagállamokat és a banki ágazatot, hogy tegyenek intézkedéseket és koordinálják azokat a polgárok pénzügyi ismereteinek bővítése érdekében, beleértve a gyermekeket, a fiatalokat, az alkalmazottakat és a nyugdíjasokat is, a fogyasztók nevelése és részvételük megteremtése érdekében, hogy képesek legyenek a jobb, olcsóbb és megfelelőbb szolgáltatások megkeresésére, és a banki ágazatban előmozdítsák a versenyt, a minőséget és az innovációt; emlékeztet arra, hogy a magabiztos befektetők további likviditást biztosíthatnak a tőkepiacok számára;

19.   felkéri a tagállamokat, hogy mérlegeljék a pénzügyi szolgáltatásokért felelős, független nemzeti ombudsman intézményének létrehozását;

Hitelek – nyilvántartások és közvetítők

20.   hangsúlyozza a hitelekre és csalásokra vonatkozó, tisztességes és átlátható alapon hozzáférhető, megbízható adatok fontosságát a bankok és más hitelnyújtók számára; ragaszkodik ugyanakkor a fogyasztók személyes adatai védelmének szükségességéhez; felkéri a Bizottságot, hogy azonosítsa az adatok megosztásával kapcsolatos akadályokat és tegyen javaslatot az adatnyilvántartások interoperabilitására, tiszteletben tartva azonban a fogyasztók magánéletét, valamint a hozzáféréshez és helyesbítéshez való jogát; úgy véli, hogy a fogyasztókat tájékoztatni kell a rájuk vonatkozó, hitelekkel kapcsolatos, határokon átnyúló adatlekérések esetén; üdvözli a Bizottság azon szándékát, hogy hitel-nyilvántartási szakértői csoportot hozzon létre annak érdekében, hogy nyújtson segítséget a Bizottságnak ezirányú intézkedéseinek előkészítésében;

21.   felhívja a Bizottságot, hogy fokozza erőfeszítéseit a hitelközvetítőkkel (ügynökök vagy brókerek) kapcsolatban a fogyasztóvédelem biztosítása és a homályos értékesítési gyakorlatok elkerülése érdekében, amelyek különösen a kiszolgáltatott fogyasztói csoportokat károsítják; e tekintetben üdvözli a Bizottság arra irányuló kötelezettségvállalását, hogy tanulmányt tesz közzé az uniós hitelközvetítő piac elemzéséről, felülvizsgálva annak szabályozási keretét és megvizsgálva, hogy vannak-e olyan rendelkezések, amelyek hátrányosan érintik a fogyasztókat;

22.   felkéri a Bizottságot, hogy az "azonos üzleti vállalkozás, azonos kockázat, azonos szabályok" elvet követve pontosítsa és harmonizálja a közvetítők feladatait és felelősségét, mivel gyakran merülnek fel problémák a pénzügyi szolgáltatásokra vonatkozó szerződések értékesítésében, adminisztrációjában és végrehajtásában; rámutat arra, hogy a differenciálatlan, egyenmegoldásokat alkalmazó megközelítés hátrányosan érinti a termékek sokféleségét; felhívja a Bizottság figyelmét az egyértelmű, tömör, olvasható és díjmentes tájékoztatás és a fogyasztó személyére szabott tanácsadói szolgáltatások közötti különbségre;

Bankok közötti együttműködés

23.   üdvözli, hogy a Bizottság tovább vizsgálja a bankok közötti együttműködést annak megállapítása érdekében, hogy az ilyen együttműködés eredményezhet-e gazdasági és fogyasztói előnyöket, illetve hogy vezethet-e a verseny korlátozásához; hangsúlyozza azonban, hogy a bankok közötti együttműködés – például decentralizált hálózatokban működő hitelintézetek –előnyökkel járhat a gazdaság és a fogyasztók számára, és ezért gondos elemzésre és elfogulatlan megközelítésre van szükség;

24.   azon a véleményen van, hogy a takarék- és szövetkezeti bankok más hitelintézetekkel együtt jelentős mértékben hozzájárulnak a helyi gazdaság finanszírozásához és a térségekben rejlő lehetőségek kibontakoztatásához, valamint elősegítik a pénzügyi szolgáltatások hozzáférhetőségét valamennyi ügyfél számára; hangsúlyozza, hogy a plurális bankpiacok és a szolgáltatók sokszínűsége előfeltételei a versenynek az egész EU bankpiacán, feltéve, hogy a verseny nem torzul és minden piaci résztvevő számára egyenlő versenyfeltételeket biztosítanak az "azonos üzlet, azonos kockázatok, azonos szabályok" elv alapján;

25.   fenntartja, hogy a független hitelintézetek közötti megkülönböztetésmentes együttműködés – a közöttük zajló verseny megőrzésével – nagyobb hatékonyságot eredményez, és a végfelhasználók számára a szolgáltatások nagyobb interoperabilitását és változatosságát biztosítja, segítheti az ágazat működését és hozzájárul a fenti célkitűzések eléréséhez;

Fizetési rendszerek

26.   bízik abban, hogy a SEPA és a fizetési szolgáltatásokról szóló irányelv megoldást nyújt a fizetési infrastruktúrákra vonatkozó ágazati vizsgálat során azonosított szétszabdaltságra és a verseny hiányára; emlékeztet arra, hogy a SEPA első szakasza 2008. január 28-án lépett hatályba, és integrált klíring- és elszámolási platformokat igényel, amelyek ugyanazon szabályok és technikai szabványok alapján működnek; hangsúlyozza, hogy a SEPA-hoz való hozzáférés kritériumainak tisztességesnek és átláthatónak kell lenniük, és az irányításnak figyelembe kell vennie a rendszerben levő összes érdekelt felet, nem csak a pénzügyi intézményeket; emlékeztet arra is, hogy a fizetési szolgáltatásokról szóló irányelv úgy rendelkezik, hogy a fizetési rendszerekhez való hozzáférésben ne legyen más megkülönböztetés, mint amely a kockázatok kivédéséhez, illetve a pénzügyi és működési stabilitás védelméhez szükséges; rámutat arra, hogy a közösségi politikák semlegességének elve szerint semmilyen egyedi fizetési módszert nem lehet előnyben részesíteni a másikhoz képest, és a különböző fizetési rendszerek használatával kapcsolatos költségeknek átláthatónak kell lenniük, hogy a fogyasztók a tények teljes ismeretében választhassák meg a fizetési módot;

27.   felhívja a Bizottságot annak vizsgálatára, hogy a fizetési szolgáltatásokról szóló irányelv átültetése csökkenti-e a fizetési elszámolási szolgáltatók számát, valamint arra, hogy azonnal tegyen lépéseket, ha a nagyobb szolgáltatók monopolhelyzetbe kerülnek, ami csökkenthetné a versenyt;

28.   megjegyzi, hogy a Bizottság és sok nemzeti versenyhatóság számos alkalommal kijelentette, hogy a multilaterális bankközi díjakat (MIF) az EK-Szerződés 81. cikke önmagukban nem tiltja; ennek ellenére megállapítja, hogy a közelmúltban a Bizottság a MIF-rendszer és a közösségi versenyjog összeegyeztethetőségére összpontosította a figyelmét; azt ajánlja, hogy a Bizottság javasoljon egyértelmű iránymutatásokat és mutatókat a piaci hiányosságok helyesbítésére; emlékezteti a Bizottságot, hogy a jogbiztonság fontos a piaci szereplők és az új piacra lépők számára szolgáltatásaik továbbfejlesztéséhez és innovációjához;

29.   úgy véli, hogy nagy szükség van a multilaterális bankközi díjak kezelésére vonatkozó módszerek és szabályok pontosítására a kártyás fizetések, valamint a bankjegykiadó automatákra és nem kártyás fizetésekre vonatkozó bankközi díjak kiszámítási mechanizmusa esetében; emlékeztet arra, hogy a közvetlen terhelési és hitelátutalási rendszerek – mint például a SEPA rendszerek – támogatják a két fizetési szolgáltató által közösen kínált és két fogyasztó által közösen igényelt szolgáltatásokat, úgynevezett hálózati hatásoknak köszönhetően teremtve gazdasági előnyöket; javasolja a Bizottságnak, hogy állapítson meg a multilaterális – és ezúton a Bizottság tudomására jutó – bankközi díjak számítási módszerének a piaci szereplők által végzett meghatározására vonatkozó kritériumokat, és azt közölje valamennyi érdekelttel, biztosítva a ténylegesen versenysemleges környezetet és valamennyi versenyszabály érvényesítését;

30.   emlékezteti a Bizottságot, hogy egyenlő mértékben fontos a díjakra és árakra összpontosítani és az ágazatban nagyobb átláthatóságot megvalósítani a fizetési termékek és szolgáltatások jellemzőinek, illetve az őket felhasználóként megillető jogoknak és kötelezettségeknek a fogyasztók felé történő kommunikációja terén, így ösztönözve a fokozottabb versenyt a piacon;

o
o   o

31.   utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Tanácsnak, a Bizottságnak, az Európai Központi Banknak és az európai bankfelügyelők bizottságának.

(1) HL L 177., 2006.6.30., 1. o. (2) HL L 177., 2006.6.30., 201. o. (3) HL L 319., 2007.12.5., 1. o. (4) Elfogadott szövegek, P6_TA(2008)0011. (5) Elfogadott szövegek, P6_TA(2007)0338. (6) HL C 303. E, 2006.12.13., 110 o. (7) HL L 271., 2002.10.9., 16. o. (8) A belső piacon az információs társadalommal összefüggő szolgáltatások, különösen az elektronikus kereskedelem egyes jogi vonatkozásairól szóló, 2000. június 8-i 2000/31/EK európai parlamenti és tanácsi irányelve (Elektronikus kereskedelemről szóló irányelv) (HL L 178., 2000.7.17., 1. o.). (9) Az elektronikus aláírásra vonatkozó közösségi keretfeltételekről szóló, 1999. december 13-i 1999/93/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (HL L 13., 2000.1.19., 12. o.).