(Együttdöntési eljárás: első olvasat)

Az Európai Parlament,

–   tekintettel a Bizottság Európai Parlamenthez és a Tanácshoz intézett javaslatára (COM(2007)0530),

–   tekintettel az EK-Szerződés 251. cikkének (2) bekezdésére és 95. cikkére, amelyek alapján a Bizottság benyújtotta javaslatát a Parlamenthez (C6-0318/2007),

–   tekintettel eljárási szabályzata 51. cikkére,

–   tekintettel az Ipari, Kutatási és Energiaügyi Bizottság jelentésére és a Költségvetési Bizottság, a Gazdasági és Monetáris Bizottság és a Belső Piaci és Fogyasztóvédelmi Bizottság véleményeire (A6-0226/2008),

1.   jóváhagyja a Bizottság módosított javaslatát;

2.   hangsúlyozza, hogy amennyiben létrehozzák az Energiaszabályozói Együttműködési Ügynökséget, figyelembe kell venni a Parlament, a Tanács és a Bizottság között 2006. május 17-én létrejött, a költségvetési fegyelemről és a hatékony és eredményes pénzgazdálkodásról szóló intézményközi megállapodásban(1) meghatározott, összes finanszírozási lehetőséget.

3.   úgy véli, hogy az Ügynökség létrehozása tekintetében az intézményközi megállapodás 47. pontja alkalmazandó és hogy a Parlamentnek tárgyalásokba kell kezdenie a költségvetési hatóság másik ágával, hogy az intézményközi megállapodás idevágó rendelkezéseivel összhangban, időben megállapodás szülessen ezen ügynökség finanszírozásáról;

4.   felhívja a Bizottságot, hogy utalja az ügyet újból a Parlamenthez, ha lényegesen módosítani szándékozik a javaslatot, vagy a helyébe másik szöveget kíván léptetni;

5.   utasítja elnökét, hogy továbbítsa a Parlament álláspontját a Tanácsnak és a Bizottságnak.

(1) HL C 139., 2006.6.14., 1. o. A 2008/29/EK európai parlamenti és tanácsi határozattal (HL L 6., 2008.1.10., 7. o.) módosított megállapodás.

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Közösséget létrehozó szerződésre és különösen annak 95. cikkére,

tekintettel a Bizottság javaslatára ║,

tekintettel az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság véleményére(1),

tekintettel a Régiók Bizottságának véleményére(2),

a Szerződés 251. cikkében megállapított eljárással összhangban(3),

mivel:

(1)  A Bizottság "Európai energiapolitika" című 2007. január 10-i közleményében ║ hangsúlyt kapott annak fontossága, hogy befejeződjék a villamos energia és a földgáz belső piacának létrehozása. A dokumentum e célkitűzés elérése szempontjából kulcsfontosságú intézkedésként jelölte meg a közösségi szintű szabályozási keret javítását.

(2)  A 2003/796/EK bizottsági határozattal(4) független villamosenergia- és gázügyi tanácsadó csoportot hoztak létre – Villamosenergia- és Gázipari Szabályozó Hatóságok Európai Csoportja (European Regulators Group for Electricity and Gas – ERGEG) névvel –, amelynek feladata, hogy elősegítse a tagállami szabályozó hatóságok közötti konzultációt, összehangolást és együttműködést, a villamos energia és a földgáz belső piacának megszilárdítása céljából. Az ERGEG azon nemzeti szabályozó hatóságok képviselőiből áll, amelyek a villamos energia belső piacára vonatkozó közös szabályokról és a ║ 2003. június 26-i 2003/54/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv(5) és a földgáz belső piacára vonatkozó közös szabályokról ║ szóló, 2003. június 26-i 2003/55/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv(6) alapján jöttek létre.

(3)  Létrehozása óta kifejtett tevékenységével az ERGEG kedvezően hatott a villamos energia és a gáz belső piacára. Azt azonban széles körben elismerik az ágazatban, és erre maga az ERGEG is tett javaslatot, hogy a nemzeti szabályozó hatóságok közötti önkéntes együttműködésnek célszerű olyan, közösségi struktúrában megvalósulnia, amely világos hatáskörrel rendelkezik, és amely jogosult meghatározott esetekben ▌szabályozó határozatokat elfogadni.

(4)  A 2007 -es Tavaszi Európai Tanács ║felkérte a Bizottságot, hogy tegyen javaslatot a nemzeti szabályozó hatóságok együttműködését szolgáló független mechanizmus kialakítására.

(5)  A tagállamoknak szorosan együtt kell működniük, és az EU energiapolitikai célkitűzései elérése érdekében fel kell számolniuk a villamos energia és a földgáz határon átnyúló kereskedelme útjában álló akadályokat. E célból egy Energiaszabályozói Együttműködési Ügynökség ("Ügynökség") létrehozása közösségi szemlélettel egészíti ki a nemzeti szabályozó hatóságok gyakorlatait, előmozdítja az egyenlő bánásmód és az európai villamos energia- és gázelosztó hálózatokhoz történő egyenlő hozzáférés közösségi elvének tényleges tiszteletben tartását és hozzájárul a belső piac megfelelő működéséhez. Az Ügynökségnek lehetővé kell tennie a nemzeti szabályozó hatóságok számára azt is, hogy közösségi szinten fokozzák együttműködésüket, és kölcsönösen vegyenek részt a Közösséghez kapcsolódó feladatok ellátásában.

(6)  A központi szerv erőforrásigényeire vonatkozó hatásvizsgálatból az derült ki, hogy egy független központi szerv hosszú távon számos előnyt nyújt más lehetőségekhez képest. ║

(7)  Az Ügynökségnek indokolt biztosítania, hogy a nemzeti szabályozó hatóságok kellően összehangoltan lássák el a 2003/54/EK irányelv és a 2003/55/EK irányelv szerinti nemzeti szintű szabályozási feladataikat, és hogy ezek szükség esetén közösségi szinten kiegészüljenek. E cél megköveteli, hogy biztosítva legyen az Ügynökségnek és tagjainak a fogyasztóktól és a magán- vagy köztulajdonban lévő energiatermelőktől, illetve szállítási és elosztó rendszerüzemeltetőktől való függetlensége, hogy tevékenysége megfeleljen a közösségi jogszabályoknak, továbbá hogy biztosítva legyen műszaki jogköre, a szabályozói fejlesztésekhez való igazodási képessége, valamint átláthatósága, a demokratikus ellenőrzés alá vethetősége és hatékonysága.

(8)  Az Ügynökségnek indokolt nyomon követnie a villamosenergia-átviteli és a földgázszállítási rendszerek üzemeltetőinek együttműködését, valamint a villamosenergia- és gázpiaci átviteli rendszerüzemeltetők európai hálózataira háruló feladatok végrehajtását. Az Ügynökség részvétele kulcsfontosságú annak biztosításához, hogy a szállításirendszer-, illetve az átviteli rendszerüzemeltetők hatékonyan és átláthatóan, a belső piacot előmozdítva működjenek együtt.

(9)  Az Ügynökség rendszeresen felügyeli a piacot a piaci torzulások tekintetében, és erről tájékoztatja az Európai Parlamentet, a Bizottságot és a nemzeti hatóságokat, amennyiben szükséges.

(10)  Célszerű olyan egységes keretet létrehozni, amelyben a nemzeti szabályozó hatóságok részt vehetnek és együttműködhetnek. Indokolt, hogy ez a keret elősegítse a villamos energia és a földgáz belső piacára vonatkozó szabályozásnak az egész Közösségben történő egységes alkalmazását. Az egynél több tagállamot érintő helyzetek tekintetében az Ügynökséget indokolt felhatalmazni arra, hogy egyedi határozatokat fogadjon el. Ennek a jogkörnek indokolt kiterjednie a két vagy több tagállamot összekötő infrastruktúrák szabályozási rendszerére, beleértve az új villamosenergia-rendszerösszekötőknek a belső piaci szabályok alóli mentesítését, valamint az egynél több tagállam területén levő új földgáz-infrastruktúrákra.

(11)  Mivel az Ügynökségnek rálátása nyílik a nemzeti szabályozó hatóságokra és más információs és szakértői forrásokra, indokolt a Bizottság, az egyéb közösségi intézmények, valamint legalább két tagállam nemzeti szabályozó hatósága felé tanácsadói szerepet betöltenie a piacszabályozási kérdésekben. Indokolt továbbá előírni, hogy az Ügynökség tájékoztassa a Bizottságot, ha azt tapasztalja, hogy az átviteli-, illetőleg a szállítási rendszerüzemeltetők közötti együttműködés nem hozza meg az elvárt eredményeket, vagy hogy egy nemzeti hatóság, miután az iránymutatásokkal ellentétes határozatot hozott, nem hajlandó eleget tenni az Ügynökség véleményeiben, ajánlásaiban és határozataiban foglaltaknak.

(12)  Indokolt, hogy az Ügynökség kötelező erejű iránymutatások kibocsátásával segíthesse a nemzeti hatóságokat a helyes gyakorlati megoldások megosztásában.

(13)  Az Ügynökségnek adott esetben konzultálnia kell az érdekelt felekkel, és ésszerű lehetőséget kell biztosítania számukra, hogy észrevételezzék a javasolt intézkedéseket, például a hálózati előírások és szabályok tervezetei kapcsán.

(14)  Az Ügynökség szerkezetét indokolt hozzáigazítani az energiapiaci szabályozás sajátos igényeihez. Így különösen messzemenően tekintettel kell lenni a nemzeti szabályozó hatóságok sajátos szerepére, és biztosítani kell függetlenségüket.

(15)  Az ügyvezető tanácsnak kellő felhatalmazást kell kapnia ahhoz, hogy megállapítsa a költségvetést, ellenőrizze annak végrehajtását, belső szabályzatokat dolgozzon ki, pénzügyi szabályzatot fogadjon el és kinevezze az igazgatót.

(16)  Az Ügynökséget indokolt kellő hatáskörrel felruházni, hogy szabályozási feladatait hatékonyan, átláthatóan, ésszerűen és mindenekelőtt függetlenül végezhesse. A szabályozó hatóságok energiatermelőktől, valamint szállítási és elosztói rendszerüzemeltetőktől való függetlensége a jó vezetés alapelvei közé tartozik, és a piaci bizalom fenntartásához elengedhetetlen. Miként közösségi és országos szinten, az Ügynökségen belül a szabályozók tanácsával és tagjaival szemben is követelmény tehát, hogy minden piaci érdektől függetlenül járjanak el, kerüljék az összeférhetetlenséget, és ne kérjenek vagy fogadjanak el utasítást valamint ne kérjenek ajánlást sem kormánytól, sem a magán- vagy a közszektorból. A szabályozók tanácsának ugyanakkor eleget kell tennie az energiára, a környezetre, a belső energiapiacra és a versenyre vonatkozó közösségi jogszabályoknak, továbbá határozatairól és javaslatairól jelentést kell készítenie a közösségi intézmények számára..

(17)  Az eljárás gazdaságossága érdekében célszerű, hogy az Ügynökség döntéshozatali hatáskörébe tartozó kérdésekben az érintett felek első fokon az Ügynökségen belül működő, de annak igazgatással és piacszabályozással foglalkozó szerveitől független fellebbezési tanácshoz fordulhassanak jogorvoslatért. A fellebbezési tanács határozatai ellen az Európai Közösségek Bíróságán lehet fellebbezni.

(18)  Az Ügynökséget elsősorban az Európai Unió általános költségvetéséből, díjakból és hozzájárulásokból kell finanszírozni. Így különösen ezután is helyénvaló az Ügynökség rendelkezésére fenntartani a szabályozó hatóságoknál az európai szintű együttműködés céljára elkülönített forrásokat. Az Európai Unió általános költségvetését terhelő összes támogatásra indokolt továbbra is a közösségi költségvetési eljárást alkalmazni. Ezenkívül a számlák vizsgálatát az Európai Közösségek általános költségvetésére alkalmazandó költségvetési rendeletről szóló 1605/2002/EK, Euratom tanácsi rendelet 185. cikkében említett szervekre vonatkozó költségvetési keretrendeletről szóló, 2002. november 19-i 2343/2002/EK, Euratom bizottsági rendelet(7) 91. cikkével összhangban a Számvevőszéknek kell elvégeznie.

(19)  Az Ügynökség felállítását követően, annak költségvetését a költségvetési hatóság által végzett, a munkamennyiségen és teljesítményen alapuló folyamatos értékelés alá kell vonni. Ennek az értékelésnek kell meghatároznia, hogy elegendő emberi és pénzügyi erőforrás áll-e rendelkezésre. A költségvetési hatóságnak biztosítania kell, hogy a lehető legjobb hatékonysági normák érvényesülnek.

(20)  Az Ügynökségnél indokolt kiváló szakembereket foglalkoztatni. Így indokolt, hogy az Ügynökség hasznosíthassa a Bizottság, a tagállamok és a nemzeti szabályozó hatóságok║ által kirendelt munkatársak szaktudását és tapasztalatát. Az Ügynökség személyzetére az Európai Közösségek tisztviselőinek személyzeti szabályzatát, az Európai Közösségek egyéb alkalmazottaira vonatkozó alkalmazási feltételeket, valamint a közösségi intézmények által ezek alkalmazása céljából közösen elfogadott szabályokat kell alkalmazni. Kívánatos, hogy a szükséges végrehajtási szabályokat az ügyvezető tanács a Bizottsággal egyetértésben fogadja el.

(21)  Az Ügynökségnek indokolt alkalmaznia a közösségi szerveknél tárolt iratokhoz való nyilvános hozzáférésre vonatkozó általános szabályokat. Az ügyvezető tanácsnak indokolt gyakorlati intézkedéseket kialakítania a gazdaságilag kényes adatok és a személyes adatok védelmére.

(22)  Indokolt lehetővé tenni, hogy – a Közösség által e tárgyban megkötendő megállapodásokkal összhangban – az Ügynökség munkájában harmadik országok is részt vegyenek.

(23)  Az Ügynökség első igazgatója tevékenységének megkezdését követő legkésőbb három éven belül és azt követően háromévenként a Bizottság megfelelő javaslatokkal ellátott értékelő jelentést terjeszt az Európai Parlament és a Tanács elé az Ügynökség egyes feladatairól és az elért eredményekről.

(24)  Mivel e rendelet célkitűzéseit, nevezetesen a nemzeti szabályozó hatóságok részvételét és közösségi szintű együttműködését a tagállamok nem tudják kielégítően elérni, és ezért azok mértéke és hatásai miatt közösségi szinten jobban megvalósíthatók, a Közösség a szubszidiaritásnak a Szerződés 5. cikkében megállapított elvével összhangban intézkedéseket fogadhat el. Az arányosságnak az említett cikkben foglalt elvével összhangban e rendelet nem lépi túl a szóban forgó célkitűzések eléréséhez szükséges mértéket.

(25)  Az Ügynökség teljes elszámolással tartozik az Európai Parlamentnek,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

Tárgy

A 2003/54/EK irányelv 22a. cikkében és a 2003/55/EK irányelv 24a. cikkében említett szabályozó hatóságok által nemzeti szinten ellátott szabályozási feladatok közösségi szintű kiegészítése, valamint – szükség esetén – e hatóságok cselekvésének összehangolása céljából e rendelet létrehozza az Energiaszabályozói Együttműködési Ügynökséget (a továbbiakban: az Ügynökség).

2. cikk

Jogállás és székhely

(1)  Az Ügynökség jogi személyiséggel rendelkező közösségi szerv.

(2)  Az Ügynökséget valamennyi tagállamban az a legteljesebb jogképesség illeti meg, amellyel a nemzeti jog szerint jogi személy rendelkezhet. Az Ügynökség jogosult különösen ingó és ingatlan vagyont szerezni, illetőleg azt elidegeníteni, valamint bírósági eljárásban félként részt venni.

(3)  Az Ügynökséget igazgatója képviseli.

(4)  Az Ügynökség székhelye: Brüsszel. Végleges elhelyezéséig az Ügynökség a Bizottság helyiségeiben működik.

3. cikk

Összetétel

4. cikk

Az Ügynökség feladatai

5. cikk

Általános feladatok

Az Ügynökség – az Európai Parlament, a Tanács vagy a Bizottság felkérésére vagy saját kezdeményezéséből – véleményt terjeszthet az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság elé minden olyan kérdésben, amely összefügg létrejöttének céljával.

6. cikk

Az átviteli rendszerüzemeltetők együttműködésével összefüggő feladatok

(1)  Az Ügynökség – a villamos energia határokon keresztül történő kereskedelme esetén alkalmazandó hálózati hozzáférési feltételekről szóló, 2003. június 26-i, 1228/2003/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet(8) 2b. cikkének (2) bekezdésével, illetőleg a földgázszállító-hálózatokhoz való hozzáférés feltételeiről szóló, 2005. szeptember 28-i, 1775/2005/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet(9) 2b. cikkének (2) bekezdésével összhangban – véleményt terjeszt a Bizottság elé a villamosenergia- és gázpiaci átviteli rendszerüzemeltetők európai hálózatainak alapszabály-tervezetéről, tagjegyzékéről és eljárásiszabályzat-tervezetéről.

(2)  Az Ügynökség – az1228/2003/EK rendelet 2d. cikkében, illetőleg az 1775/2005/EK rendelet 2d. cikkében foglaltaknak megfelelően – nyomon követi a villamosenergia- és gázpiaci átviteli rendszerüzemeltetők európai hálózatai feladatainak végrehajtását.

(3)  Az Ügynökség jóváhagyja a villamosenergia- és gázpiaci átviteli rendszerüzemeltetők európai hálózatainak az 1228/2003/EK rendelet 2c. cikkében, valamint az 1775/2005/EK rendelet 2c. cikkében említett, tíz évre szóló beruházási tervét, biztosítva a megkülönböztetésmentességet, a tényleges versenyt, valamint a belső energiapiac hatékony és biztonságos működését.

(4)  A tíz évre szóló beruházási tervek rendelkeznek arról, hogy az e rendelet hatálybalépését követő tíz éven belül át kell térni az intelligens mérőórákra és energiarendszerekre. Az Ügynökség és a nemzeti szabályozó hatóságok ellenőrzik az átviteli rendszerüzemeltetők intelligens mérőórák és energiarendszerek kialakítása terén elért előrehaladását. Ennek érdekében az Ügynökség és a nemzeti szabályozó hatóságok a befejezés határidejét tartalmazó, lépcsőzetes ütemtervet készítenek.

Az Ügynökség biztosítja, hogy a megvalósított információs és kommunikációs rendszerek – köztük az intelligens mérőórák és energiarendszerek – előmozdítsák a belső energiapiac fejlődését, és ne képezzenek újabb műszaki akadályokat.

(5)  Az 1228/2003/EK rendelet 2e. cikkében és az 1775/2005/EK rendelet 2e. cikkében meghatározott eljárásnak megfelelően az ügynökség a hálózatokra vonatkozó szabályok harmonizációjának alapvető, egyértelmű és objektív alapelveit tartalmazó iránymutatásokat dolgoz ki és fogad el. Az 1228/2003/EK rendelet 2f. cikkében és az 1775/2005/EK rendelet 2f. cikkében meghatározott eljárással összhangban az ügynökség jóváhagyja a villamosenergia- és gázpiaci átviteli rendszerüzemeltetők európai hálózatai által kidolgozott hálózati előírások tervezetét, és figyelemmel kíséri azok végrehajtását. Az 1228/2003/EK rendelet 2f. cikkének (7) bekezdése és az 1775/2005/EK rendelet 2f. cikkének (7) bekezdése értelmében az ügynökség ajánlást nyújthat be a Bizottsághoz.

(6)  Az Ügynökség összehangolja az uniós és a harmadik országbeli átviteli rendszerüzemeltetők közötti kommunikációt.

(7)  Az Ügynökség kellő indokolással ellátott véleményt terjeszt az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság elé, ha úgy ítéli meg, hogy az éves munkaprogram vagy a tíz évre szóló beruházási terv tervezete, amelyet az 1228/2003/EK rendelet 2d. cikkének (2) bekezdésével és az 1775/2005/EK rendelet 2d. cikkének (2) bekezdésével összhangban hozzá benyújtottak, nem biztosítja a megkülönböztetésmentességet, a tényleges versenyt és a piac hatékony működését, vagy nincs összhangban a közösségi szabályozás által kijelölt energiapolitikával.

(8)  Az Ügynökség a Bizottság hatáskör-átruházása révén, valamint az 1228/2003/EK rendelet 2f. cikkének (2) bekezdésével és az 1775/2005/EK rendelet 2f. cikkének (2) bekezdésével összhangban végrehajtási határozatot hozhat és büntetés kiszabását javasolhatja a Bizottságnak, ha úgy ítéli meg, hogy a műszaki előírások tervezetét nem fogadták el ésszerű határidő alatt, vagy hogy az átviteli rendszerüzemeltetők nem alkalmazzák a műszaki előírások valamelyikét.

(9)  Az Ügynökség nyomon követi az átviteli rendszerüzemeltetők közötti, az 1228/2003/EK rendelet 2i. cikkében és az 1775/2005/EK 2i. cikkében előírt regionális együttműködést.

(10)  Az Ügynökség nyomon követi a határokon átnyúló új kapacitások építésére vonatkozó engedélyezési folyamatot és a fokozott regionális együttműködés korlátain belül biztosítja e folyamat felgyorsítását.

(11)  Az Ügynökség nyomon követi az átviteli rendszerüzemeltetők határokon átnyúló kapacitás-számításait és a hálózatok közötti rendszerösszekötő kapacitások tényleges (teljes) használatát, valamint a tisztességtelen, diszkriminatív vagy nem hatékony határon átnyúló hozzáférés problémáinak megoldását.

(12)  Az Ügynökségnek hatékony szankciókat alkalmazhat, amennyiben nem szüntetik meg a határokon átnyúló kereskedelem akadályait.

(13)  Az Ügynökség kötelező határozatokat hozhat az egynél több tagállam részvételével működő, összekapcsolt átviteli/szállítási rendszerekhez való hozzáférést vagy azok használatát érintő valamennyi kérdésre vonatkozóan, ha a megfelelő nemzeti szabályozó hatóságok nem jutottak közös megállapodásra.

7. cikk

A nemzeti szabályozó hatóságokkal összefüggő feladatok

(1)  Az Ügynökség műszaki kérdésekben egyedi határozatokat fogad el, ha a 2003/54/EK irányelv, a 2003/55/EK irányelv, az 1228/2003/EK rendelet vagy az 1775/2005/EK rendelet szerinti iránymutatások ilyen határozatról rendelkeznek.

(2)  Az Ügynökség – saját munkaprogramjával összhangban vagy a Bizottság kérésére – nem kötelező erejű iránymutatásokat fogadhat el, hogy a szabályozó hatóságokat és a piaci szereplőket segítse a helyes gyakorlati megoldások egymással való megosztásában.

(3)  Az Ügynökség biztosítja a nemzeti szabályozó hatóságok közötti közösségi és ▌regionális szintű ▌együttműködést. Ha az Ügynökség úgy ítéli meg, hogy ezen együttműködésre vonatkozóan kötelező erejű rendelkezéseket szükséges hozni, vonatkozó ajánlásait a Bizottsághoz intézi.

(4)  Az Ügynökség – bármely szabályozó hatóság ▌ kérésére – véleményt bocsáthat ki arról, hogy egy szabályozó hatóság a 2003/54/EK irányelv, a 2003/55/EK irányelv, az 1228/2003/EK rendelet, illetőleg az 1775/2005/EK rendelet valamint az energiapolitikára vonatkozó egyéb közösségi szabályozás szerinti iránymutatásoknak megfelelő határozatot hozott-e.

(5)  Ha egy nemzeti szabályozó hatóság az Ügynökség (4) bekezdés szerinti véleményében foglaltaknak nem tesz eleget az átvételtől számított négy hónapon belül, az Ügynökség erről megfelelően értesíti a Bizottságot és a szóban forgó tagállam kormányát.

(6)  Bármely nemzeti szabályozó hatóság, amelynek a 2003/54/EK irányelv, a 2003/55/EK irányelv, az 1228/2003/EK rendelet, illetőleg az 1775/2005/EK rendelet szerinti iránymutatások alkalmazása egy adott esetben nehézségeket okoz, kikérheti az Ügynökség véleményét. Az Ügynökség az e kérelemtől számított két hónapon belül véleményt bocsát ki.

(7)  A 2003/54/EK irányelv 22d. cikkének (3) bekezdésével és a 2003/55/EK irányelv 24d. cikkének (3) bekezdésével összhangban az Ügynökség határoz minden olyan infrastruktúra szabályozási rendszeréről, amely két vagy több tagállamot köt össze.

(8)  Az Ügynökség nyomon követi a villamosenergia- és földgázpiacok fejlődését, különösen a megújuló forrásokból származó energia hálózathoz történő hozzáférését, biztosítva az ilyen hozzáférésről szóló nemzeti szabályok pozitív értékelését, és más tagállamokban megkönnyítve az ilyen hozzáférést.

8. cikk

Egyéb feladatok

(1)  Az Ügynökség az 1228/2003/EK rendelet 7. cikke (4) bekezdésének a) pontja alapján mentesítést adhat. Az Ügynökség továbbá a 2003/55/EK irányelv 22. cikke (3) bekezdésének a) pontja alapján is adhat mentesítést, ha az érintett infrastruktúra egynél több tagállam területén található.

Amennyiben az Ügynökség a kérelem átvételétől számított három hónapon belül nem hoz határozatot e bekezdés értelmében biztosítható mentességekről, úgy helyette a Bizottság hoz határozatot.

(2)  Az Ügynökség a 2003/54/EK irányelv 10. cikkének (4) bekezdésével, illetőleg a 2003/55/EK irányelv 9. cikkének (4) bekezdésével összhangban javaslatot tesz a független átvitelirendszer-, illetve szállításirendszer-üzemeltető kijelölésére.

(3)  Az Ügynökség előmozdítja azokat az erőfeszítéseket, amelyek a transzeurópai energiahálózatokra vonatkozó iránymutatások megállapításáról szóló, 2006. szeptember 6-i 1364/2006/EK európai parlamenti és tanácsi határozatban(10) meghatározott, a transzeurópai energiahálózatokra vonatkozó iránymutatások gyakorlati kialakítására irányulnak.

Az Ügynökség különösen a 6. cikk (3) bekezdésében előírt, 10 évre szóló beruházási tervek jóváhagyásakor veszi figyelembe az említett iránymutatásokat.

(4)  Az Ügynökség a Bizottság kérésére további olyan külön feladatokat is ellát, amelyek céljával összefüggnek.

9. cikk

Energiaraktározás és válságkezelés

(1)  Éves jelentésének közzétételekor az Ügynökség meghatározza az Európai Unió tárolási igényeit – mind a ciklikusság, mind a biztonság tekintetében –, valamint iránymutatásokat határoz meg a termelésbe és az átviteli infrastruktúrába való befektetésre.

(2)  Az Ügynökség közösségi szinten hangolja össze a nemzeti energiaválság-kezelési mechanizmusokat.

(3)  Az Ügynökség összehangolja az uniós üzemeltetők és a harmadik országbeli üzemeltetők közötti kommunikációt.

10. cikk

Konzultáció és átláthatóság

(1)  Az Ügynökség bármilyen intézkedés elfogadása előtt nyílt és átlátható módon hivatalos konzultációt folytat a piaci szereplőkkel, a fogyasztókkal és a végfelhasználókkal, különösen az átviteli rendszerüzemeltetők együttműködésével kapcsolatos feladatai tekintetében.

Az Ügynökség adott esetben – ésszerű keretek között – lehetőséget ad az érdekelt feleknek a javasolt intézkedés véleményezésére, és nyilvánosságra hozza a konzultációs eljárás eredményét.

(2)  Az Ügynökség tevékenységeit nagyfokú átláthatóság mellett folytatja.

(3)  Az Ügynökség biztosítja, hogy adott esetben különösen a munkája eredményével kapcsolatban a közvélemény és az érdekelt felek objektív, megbízható és könnyen hozzáférhető tájékoztatást kapjanak.

(4)  Az Ügynökség a belső eljárási szabályzatában meghatározza a (2) és (3) bekezdésekben említett átláthatósági előírások végrehajtását szolgáló gyakorlati intézkedéseket.

(5)  Az Ügynökség saját honlapján közzéteszi legalább ügyvezető tanácsa, a szabályozók tanácsa és fellebbezési tanácsa üléseinek napirendjét, háttérdokumentumait és jegyzőkönyvét.

11. cikk

Nyomon követés és jelentés az energia ágazatról

(1)  Az Ügynökség nyomon követi a villamosenergia- és földgázpiac alakulását, és különösen a villamos energia és a gáz árát, valamint a 2003/55/EK irányelvben és a 2003/54/EK irányelvben rögzített fogyasztói jogoknak való megfelelőséget.

(2)  Az Ügynökség a fogyasztóvédelmi kérdésekre is kiterjedő éves jelentést tesz közzé a villamosenergia- és a földgázpiac alakulásáról, amelyben megjelöli a belső energiapiac megvalósítása szempontjából fennmaradó akadályokat.

(3)  Az éves jelentés közzétételekor az Ügynökség véleményt terjeszthet elő az Európai Parlament és a Bizottság részére azon intézkedésekről, amelyeket a (2) bekezdésben említett akadályok megszüntetése érdekében lehetne hozni.

12. cikk

Felügyelet, végrehajtás és szankciók

(1)  Az Ügynökség – a Bizottsággal konzultálva – pénzügyi szankciókat szabhat ki azokra az átviteli rendszerüzemeltetőkre, akik nem felelnek meg a 7. cikk rendelkezéseinek, vagy akik nem biztosítják az Ügynökség által a feladatai elvégzéséhez kért információkat. E szankcióknak hatékonyaknak, arányosaknak és visszatartó erejűeknek kell lenniük.

(2)  A nemzeti szabályozó hatóságok – az Ügynökséggel együttműködésben – felelősek az e rendelet rendelkezéseiből eredő kötelezettségek átviteli rendszerüzemeltetők általi betartásának ellenőrzéséért.

(3)  A szankciók e cikk szerinti kiszabásakor az Ügynökség közzéteszi az érintett átviteli rendszerüzemeltetők nevét, valamint a kiszabott pénzügyi szankciók összegét és indokát.

13. cikk

Az ügyvezető tanács

(1)  Az ügyvezető tanács hat tagból áll. Közülük kettőt a Bizottság, kettőt a Tanács és kettőt az Európai Parlament nevez ki. Európai parlamenti képviselő nem lehet az ügyvezető tanács tagja. A tagok megbízatása öt évre szól, és egyszer megújítható.

(2)  Az ügyvezető tanács elnököt és elnökhelyettest jelöl ki saját tagjai közül. Az elnökhelyettes hivatalból helyettesíti az elnököt, ha az akadályoztatva van feladatai ellátásában. Az elnök és az alelnök megbízatása két és fél évre szól, és megújítható. Az elnök, illetőleg az alelnök megbízatása azonban minden esetben véget ér az ügyvezető tanácsban betöltött tagság megszűnésével.

(3)  Az ügyvezető tanács üléseit az elnök hívja össze. A szabályozók tanácsának elnöke vagy a tanácsból érkező megbízottja és az Ügynökség igazgatója szavazati jog nélkül vesz részt az üléseken. Az ügyvezető tanács évente legalább kétszer rendes ülést tart. Ezenkívül elnöke kezdeményezésére, a Bizottság kérésére vagy saját tagjai legalább egyharmadának kérésére is összeül. Az ügyvezető tanács bárkit felkérhet, akinek az álláspontja érdeklődésre tarthat számot, hogy ülésein megfigyelőként részt vegyen. Az ügyvezető tanács – eljárási szabályzatára is figyelemmel – tanácsadók és szakértők segítségét is igénybe veheti. Az ügyvezető tanács titkársági feladatait az Ügynökség látja el.

(4)  Az ügyvezető tanács a jelen levő tagok kétharmados többségével határoz, kivéve, ha ez a rendelet vagy az Ügynökség alapokmánya ettől eltérően rendelkezik.

(5)  Minden tag egy szavazattal rendelkezik. Az eljárási szabályzat részletesebben meghatározza a szavazás rendjét, így különösen azt, hogy egy tag milyen feltételek szerint járhat el egy másik tag nevében, valamint azt, hogy adott esetben milyen szabályok vonatkoznak a határozatképességre.

(6)  Az ügyvezető tanács tagjai vállalják, hogy a közérdek javára, függetlenül járnak el. E célból évente írásban kötelezettségvállalási nyilatkozatot és érdekeltségi nyilatkozatot tesznek, amelyben jelzik, hogy nem áll fenn a függetlenségük vonatkozásában sérelmesnek tekinthető érdek, vagy pedig bármely olyan közvetlen vagy közvetett érdek fennállását, amely ilyennek tekinthető. A nyilatkozatokat nyilvánosságra hozzák.

(7)  Az ügyvezető tanács függetlenül, objektíven és a közjó érdekében végzi munkáját, és nemzeti kormányoktól vagy regionális önkormányzatoktól semmilyen utasítást nem kér, illetve nem fogad el.

(8)  Az ügyvezető tanács tagja nem lehet a szabályozók tanácsának tagja.

(9)  Az ügyvezető tanács a Bizottság javaslata és az Európai Parlament határozata alapján menthető fel hivatalából. Az Európai Parlament határozatát abszolút többséggel hozza meg.

14. cikk

Az ügyvezető tanács feladatai

(1)  Az ügyvezető tanács a szabályozók tanácsának hozzájárulásával és az Európai Parlament jóváhagyó szavazatától függően, a 13. cikk (2) bekezdésével összhangban kinevezi az igazgatót.

(2)  Az ügyvezető tanács a 20. cikk (1) bekezdésével összhangban kijelöli a fellebbezési tanács tagjait.

(3)  Az ügyvezető tanács minden évben szeptember 30. előtt, az Európai Parlamenttel és a Bizottsággal folytatott egyeztetést követően és – a 17. cikk (3) bekezdésével összhangban – a szabályozók tanácsának előzetes jóváhagyásával elfogadja és eljuttatja az Európai Parlamenthez, a Tanácshoz és a Bizottsághoz az Ügynökség következő évi munkaprogramját. A munkaprogramot az éves költségvetési eljárás sérelme nélkül kell elfogadni, és közzé kell tenni.

(4)  Az ügyvezető tanács a 23–26. cikkel összhangban gyakorolja költségvetési hatáskörét.

(5)  Az ügyvezető tanács, miután ehhez megszerezte a Bizottság beleegyezését, határoz arról, hogy elfogad-e akár hagyatékot, akár adományt vagy más közösségi forrásból származó támogatást.

(6)  Az ügyvezető tanács – a szabályozók tanácsával folytatott konzultáció mellett – fegyelmi jogkört gyakorol az igazgató felett.

(7)  Az Európai Parlament az ügyvezető tanács bármely tagját (vagy tagjait) felkérheti illetékes bizottsága előtti nyilatkozattételre és a bizottsági tagok által feltett kérdésekre való válaszadásra.

(8)  Az ügyvezető tanács szükség esetén a 30. cikk (2) bekezdése szerint megállapítja az Ügynökség személyzeti politikáját.

(9)  Az ügyvezető tanács a 32. cikkel összhangban elfogadja az Ügynökség irataihoz való hozzáférésre vonatkozó külön rendelkezéseket.

(10)  Az ügyvezető tanács elfogadja a 19. cikk (9) bekezdésében említett éves jelentést az Ügynökség tevékenységéről, valamint a 8c. cikk (2) bekezdésében említett éves jelentést a villamosenergia- és földgázpiac alakulásáról. Az Ügynökség legkésőbb április 15-ig továbbítja a jelentést az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, a Bizottságnak, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Számvevőszéknek. Az Ügynökség tevékenységéről szóló jelentésben a szabályozók tanácsa által jóváhagyott külön szakaszban kell kitérni az Ügynökség tárgyévi szabályozási tevékenységeire. A fent említett uniós intézmények és testületek hoznak döntést arról, hogy megadja-e a mentesítést az Ügynökségnek az Unió energiapolitikájának, belső energiapiaci politikájának és versenypolitikájának végrehajtása tekintetében.

(11)  Az ügyvezető tanács saját eljárási szabályzatot fogad el.

15. cikk

Az ügyvezető tanács általi jelentéstétel

Az Európai Parlament és a Tanács felszólíthatja az ügyvezető tanácsot, hogy nyújtson be jelentést feladatai ellátásáról.

16. cikk

A szabályozók tanácsa

(1)  A szabályozók tanácsát a nemzeti szabályozó hatóságok vezetői vagy a 2003/54/EK irányelv 22a. cikkének és a 2003/55/EK irányelv 24a. cikkének megfelelően ezek képviselői, valamint a Bizottság képviseletében egy szavazati joggal nem rendelkező tag alkotja. A nemzeti szabályozó hatóságtól tagállamonként csak egy képviselő vehető fel a szabályozók tanácsába. Az egyes nemzeti szabályozó hatóságoknak a mindenkori személyzetükből helyettest is kell jelölniük erre a posztra.

(2)  A szabályozók tanácsa saját tagjai közül elnököt és elnökhelyettest választ. Az elnökhelyettes helyettesíti az elnököt, ha az akadályoztatva van feladatai ellátásában. Az elnök és az alelnök megbízatása két és fél évre szól, és megújítható. Az elnök, illetőleg az alelnök megbízatása azonban minden esetben véget ér a szabályozók tanácsában betöltött tagság megszűnésével.

(3)  A szabályozók tanácsa a jelen levő tagjainak kétharmados többségével dönt. Minden tag, illetve helyettes tag egy szavazattal rendelkezik.

(4)  A szabályozók tanácsa saját eljárási szabályzatot fogad el. Az eljárási szabályzat részletesebben meghatározza a szavazásra, különösen a meghatalmazással való szavazásra vonatkozó szabályokat, valamint azokat a feltételeket, amelyek mellett valamely tag egy másik tag nevében eljárhat, valamint – adott esetben – a határozatképességre vonatkozó szabályokat is. Az eljárási szabályzat egyedi munkamódszereket is előírhat a regionális együttműködési kezdeményezések keretében felmerülő kérdések mérlegelésére.

(5)  Az e rendelettel rá ruházott feladatok ellátásában a szabályozók tanácsa függetlenül jár el, így nem kérhet és nem fogadhat el utasítást sem tagállam kormányától, sem közjogi, sem magánjogi jogalanytól.

(6)  A szabályozók tanácsának titkársági feladatait az Ügynökség látja el.

(7)  Az Európai Parlament és a Tanács felkérheti a szabályozók tanácsának elnökét, hogy nyújtson be jelentést feladatai ellátásáról.

17. cikk

A szabályozók tanácsának feladatai

(1)  Az 5 - 11. cikkekben említett vélemények, ajánlások és határozatok elfogadása előtt a szabályozók tanácsa a 19. cikk (3) bekezdésével összhangban hozzájárulását adja az igazgatónak. A szabályozók tanácsa ezen kívül – hatáskörén belül – iránymutatást ad az igazgatónak az igazgatói feladatok végrehajtásához. Az igazgató feladatát a szabályozók tanácsának határozataival összhangban hajtja végre, amelynek az energiapiaci szabályozás tekintetében az Ügynökség egyetlen döntéshozó testületeként kell működnie.

(2)  A szabályozók tanácsa a 14. cikk (1) bekezdésével és a 18. cikk (2) bekezdésével összhangban adja hozzájárulását a jelölt igazgatóvá történő kinevezéséhez. A szabályozók tanácsa erről tagjainak háromnegyedes többségével határoz.

(3)  A szabályozók tanácsa – összhangban a 14. cikk (3) bekezdésével és a 19. cikk (7) bekezdésével és igazodva a 20. cikk (1) bekezdése szerint megállapított költségvetés-tervezethez – jóváhagyja és szeptember 1. előtt elfogadásra az ügyvezető tanács elé terjeszti az Ügynökség következő évi munkatervét .

(4)  A szabályozók tanácsa jóváhagyja az éves jelentés szabályozási tevékenységekről szóló külön szakaszát, amelyről a 14. cikk (10) bekezdése és a 19. cikk (9) bekezdése rendelkezik.

(5)  Az Európai Parlament a szabályozók tanácsának bármely tagját (vagy tagjait) felkérheti az illetékes bizottsága előtti nyilatkozattételre és a bizottsági tagok által feltett kérdésekre való válaszadásra.

18. cikk

Az igazgató

(1)  Az Ügynökséget igazgatója vezeti, aki a szabályozók tanácsa által elfogadott határozatokkal összhangban jár el. Az igazgató – a Bizottságot, az ügyvezető tanácsot, illetőleg a szabályozók tanácsát megillető hatáskör sérelme nélkül – nem kérhet és nem fogadhat el semmilyen utasítást sem kormánytól, sem szervezettől.

(2)  Az igazgatót – az energiaágazat szempontjából releváns érdemei, alkalmassága és tapasztalata alapján – az ügyvezető tanács nevezi ki, a szabályozók tanácsának hozzájárulásával, a Bizottság által nyilvános pályázati felhívás nyomán előterjesztett jegyzékben felsorolt legalább két jelölt közül. Kinevezése előtt az ügyvezető tanács által kiválasztott jelöltet felkérik, hogy tegyen nyilatkozatot az Európai Parlament illetékes bizottsága előtt, és válaszoljon az annak tagjai által feltett kérdésekre, és az Európai Parlament szavaz kinevezésének jóváhagyásáról.

(3)  Az igazgató megbízatása öt évre szól. A megbízatás leteltét megelőző kilenc hónap folyamán a Bizottság értékelést készít. Az értékelésben a Bizottság különösen az alábbiakat vizsgálja:

(4)  Az ügyvezető tanács – a Bizottság javaslatára, a szabályozók tanácsával folytatott konzultációt és véleményének gondos mérlegelését követően, az értékelő jelentés figyelembevételével, és kizárólag akkor, ha ezt az Ügynökségre váró feladatok és követelmények indokolják – az igazgató megbízatását egyetlen alkalommal, legfeljebb további három évre megújíthatja.

(5)  Ha az ügyvezető tanácsnak szándékában áll megújítani az igazgató megbízatását, erről tájékoztatnia kell az Európai Parlamentet. Legfeljebb egy hónappal megbízatásának megújítása előtt az igazgató felkérhető, hogy tegyen nyilatkozatot az Európai Parlament illetékes bizottsága előtt, és annak tagjai jelenlétében válaszoljon a feltett kérdésekre. Az Európai Parlament szavaz az igazgató hivatali ideje meghosszabbításának jóváhagyásáról.

(6)  Ha megbízatását nem újították meg, az igazgató mindaddig hivatalban marad, amíg utódját ki nem nevezik.

(7)  Az igazgató csak az ügyvezető tanács által hozott határozat útján és a szabályozók tanácsának hozzájárulását követően menthető fel tisztségéből. Az ügyvezető tanács erről tagjainak kétharmados többségével határoz.

(8)  A 14. cikk (10) bekezdésében rögzített elváráson túl az Európai Parlament és a Tanács felszólíthatja az igazgatót, hogy feladatai ellátásáról nyújtson be jelentést.

19. cikk

Az igazgató feladatai

(1)  Az igazgató felelős az Ügynökség képviseletéért, és az ő feladata annak igazgatása.

(2)  Az igazgató előkészíti az ügyvezető tanács tevékenységét. Az igazgató részt vesz – szavazati jog nélkül – az ügyvezető tanács munkájában.

(3)  Az igazgató – a szabályozók tanácsa jóváhagyásának függvényében – elfogadja az 5- 11. cikkben említett véleményeket, ajánlásokat és határozatokat.

(4)  Az igazgató felel azért, hogy a szabályozók tanácsa iránymutatásával, az ügyvezető tanács adminisztratív ellenőrzése alatt megvalósuljon az Ügynökség éves munkaterve.

(5)  Az Európai Parlament felkérheti az igazgatót az illetékes bizottsága előtti nyilatkozattételre és a bizottsági tagok által feltett kérdésekre való válaszadásra.

(6)  Az igazgató megfelelő intézkedésekkel – különösen belső ügyviteli utasítások elfogadásával és közlemények közzétételével – gondoskodik arról, hogy az Ügynökség e rendelettel összhangban működjék.

(8)  Az igazgató a 30. cikk értelmében becslést készít az Ügynökség bevételeiről és kiadásairól, és a 26. cikk értelmében végrehajtja az Ügynökség költségvetését.

(9)  Az igazgató minden évben elkészíti az éves jelentés tervezetét, külön-külön szakaszban kitérve az Ügynökség szabályozási tevékenységeire, illetőleg a pénzügyi és az igazgatási kérdésekre.

(10)  Az Ügynökség személyzete tekintetében az igazgató gyakorolja a 30. cikk (3) bekezdése szerinti hatáskört.

20. cikk

A fellebbezési tanács

(1)  A fellebbezési tanács hat tagból és hat helyettesből áll, akiket a nemzeti szabályozó hatóságoknál, a versenyhatóságoknál vagy más nemzeti vagy közösségi intézményeknél vezető beosztást betöltő vagy betöltött, az energiaágazatban kellő tapasztalattal rendelkező munkatársak közül kell kiválasztani. A fellebbezési tanács kijelöli elnökét. A fellebbezési tanács határozatainak meghozatalához hat tagjának négyfős minősített többsége szükséges. A fellebbezési tanács szükség szerint ülésezik.

(2)  A fellebbezési tanács tagjait – a Bizottság javaslatára, nyilvános pályázati felhívást követően, a szabályozók tanácsával folytatott egyeztetést követően – az ügyviteli tanács nevezi ki. Kinevezésük előtt az ügyvezető tanács által kiválasztott jelöltek nyilatkozatot tesznek az Európai Parlament illetékes bizottsága előtt, és válaszolnak az annak tagjai által feltett kérdésekre.

(3)  A fellebbezési tanács tagjainak megbízatása öt évre szól. A megbízatás megújítható. A fellebbezési tanács tagjai függetlenül hozzák meg döntéseiket, semmilyen utasítás nem kötheti őket. A fellebbezési tanács tagjai az Ügynökségben, annak ügyviteli tanácsában vagy a szabályozók tanácsában más feladatot nem láthatnak el. A fellebbezési tanács tagja megbízatásának ideje alatt e tisztségéből nem menthető fel, kivéve akkor, ha súlyos hivatali mulasztást követett el, és az ügyvezető tanács – miután egyeztetett a szabályozók tanácsával – ilyen értelmű határozatot hoz.

(4)  Nem vehet részt a fellebbezési eljárásban a fellebbezési tanács olyan tagja, akinek bármely személyes érdeke fűződik az eljáráshoz, aki korábban az eljárás egyik felének képviseletét ellátta, illetőleg aki részt vett a fellebbezés alatt álló határozat meghozatalában.

(5)  A fellebbezési tanács minden tagja köteles értesíteni a fellebbezési tanácsot, ha valamely tagtársáról – a (4) bekezdésben említett okok egyike vagy bármely más ok miatt – úgy véli, hogy nem helyénvaló részt vennie egy adott fellebbezési eljárásban. A fellebbezési eljárás feleinek bármelyike kifogással élhet a fellebbezési tanács bármely tagja ellen a (4) bekezdésben szereplő bármely indokra hivatkozva, illetőleg elfogultság gyanúja esetén║. A kifogás alapjául a tagok állampolgársága nem szolgálhat║, továbbá nincs helye kifogásnak a fellebbezési eljárásban részt vevő és kifogást emelő olyan fél részéről, aki a kifogást megalapozó tény ismeretében további eljárási cselekményt tett.

(6)  A fellebbezési tanács a (4) és az (5) bekezdésben meghatározott esetekben teendő intézkedésekről az érintett tag részvétele nélkül határoz. A szóban forgó határozat meghozatala céljából a fellebbező tanács az érintett tag helyett annak helyettese részvételével ülésezik, kivéve akkor, ha a helyettes is hasonló helyzetben találja magát. Ez esetben az elnök a rendelkezésre álló helyettes tagok közül jelöl ki helyettest.

(7)  Az Európai Parlament a fellebbezési tanács bármely tagját (vagy tagjait) felkérheti az illetékes bizottsága előtti nyilatkozattételre és a bizottsági tagok által feltett kérdésekre való válaszadásra.

21. cikk

Fellebbezés

(1)  Bármely természetes vagy jogi személy fellebbezhet a 7. vagy 8. cikk szerinti olyan határozat ellen, amelynek ő a címzettje, vagy amely, noha alakilag más személynek van címezve, őt közvetlenül és egyénileg érinti.

(2)  A fellebbezést indokolásával együtt írásban kell eljuttatni az Ügynökséghez, két hónapon belül attól számítva, hogy az érintett személyt értesítették a szóban forgó határozatról, illetőleg – ha erre nem került sor – két hónapon belül attól számítva, hogy az Ügynökség közzétette a határozatot. A fellebbezési tanács a benyújtástól számítva két hónapon belül határoz a fellebbezésről.

(3)  Az (1) bekezdés szerint benyújtott fellebbezés nincs felfüggesztő hatállyal. A fellebbezési tanács azonban felfüggesztheti a kifogásolt határozat alkalmazását, ha megítélése szerint a körülmények ezt megkövetelik.

(4)  Ha a fellebbezés elfogadható, a fellebbezési tanács megvizsgálja, hogy alapos-e. A fellebbezési tanács a feleket felkérheti – valahányszor a fellebbezési eljáráshoz szükséges –, hogy az általa kibocsátott értesítésekről vagy a fellebbezési eljárás többi fele által tett nyilatkozatokról meghatározott határidőn belül nyújtsák be észrevételeiket. A fellebbezési eljárásban a felek jogosultak álláspontjukat szóban előadni.

(5)  A fellebbezési tanács e cikk alkalmazása során az Ügynökség valamennyi hatáskörét gyakorolhatja, vagy az Ügynökség illetékes testületéhez utalhatja az ügyet. Ez utóbbira nézve a fellebbezési tanács határozata kötelező.

(6)  A fellebbezési tanács saját eljárási szabályzatot fogad el.

22. cikk

Kereset benyújtása az Elsőfokú Bírósághoz és a Bírósághoz

(1)  A fellebbezési tanács határozatai, illetőleg – ha a fellebbezési tanács nem jogosult jogorvoslatot gyakorolni – az Ügynökség határozatai a Szerződés 230. cikkével összhangban indított keresettel megtámadhatók az Elsőfokú Bíróság vagy a Bíróság előtt.

(2)  Ha az Ügynökség elmulasztja a döntéshozatalt, a Szerződés 232. cikkével összhangban mulasztás miatti kereset indítható az Elsőfokú Bíróságnál vagy a Bíróságnál.

(3)  Az Ügynökség köteles meghozni az Elsőfokú Bíróság, illetőleg a Bíróság ítéletének végrehajtásához szükséges intézkedéseket.

23. cikk

Az Ügynökség költségvetése

(1)  Az ügynökség bevételei különösen a következőkből állnak:

A szabályozók tanácsa ...-ig(11) megállapítja a c) pont szerint az egyes tagállamok által nyújtandó pénzbeli hozzájárulás mértékét.

(2)  Az ügynökség kiadásai személyzeti, igazgatási, infrastrukturális és működési költségekből állnak.

(3)  A bevételeknek és kiadásoknak egyensúlyban kell lenniük.

(4)  Az Ügynökség összes bevételéről és kiadásáról pénzügyi évenként előzetes becslést kell készíteni, majd a becsült összegeket a költségvetésében fel kell tüntetni; a pénzügyi év azonos a naptári évvel.

24. cikk

Díjak

(1)  A 8. cikk (1) bekezdése szerinti mentesítő vagy a villamosenergia- és földgázpiacok átviteli rendszerüzemeltetőinek európai hálózatára vonatkozó egyedi vagy külön tanácsadás, ajánlás, határozat vagy nyomon követés kérelmezéséért az Ügynökség díjat számít fel.

(2)  Az (1) bekezdésben említett díj mértékét a Bizottság állapítja meg.

25. cikk

A költségvetés megállapítása

(1)  Az igazgató minden évben legkésőbb február 15-ig elkészíti, és az előzetes munkaköri jegyzékkel együtt továbbítja az ügyvezető tanácshoz a következő pénzügyi év előirányzott működési kiadásait és munkaprogramját magában foglaló előzetes költségvetés-tervezetet. Az igazgató által készített tervezet alapján az ügyvezető tanács minden évben becslést készít az Ügynökség következő pénzügyi évre várható bevételeiről és kiadásairól. Ezt a – létszámtervet is magában foglaló – becslést az ügyviteli tanács legkésőbb március 31-ig a Bizottság elé terjeszti. Az igazgató által készített tervezetet még a becslés elfogadása előtt a szabályozási tanács elé kell terjeszteni esetleges indoklással ellátott véleményezésre.

(2)  A Bizottság az előirányzatot az Európai Unió általános költségvetésének előzetes tervezetével együtt eljuttatja ║a ║költségvetési hatósághoz.

(3)  A becslés alapján a Bizottság az Európai Unió általános költségvetésének előzetes tervezetében feltünteti a létszámtervre való tekintettel szükségesnek ítélt előrejelzéseket, valamint azon támogatás összegét, amely a Szerződés 272. cikkével összhangban az általános költségvetést terheli.

(4)  A költségvetési hatóság elfogadja az Ügynökség létszámtervét.

(5)  Az Ügynökség költségvetését az ügyvezető tanács állítja össze. Véglegesnek attól fogva tekintendő, hogy az Európai Unió általános költségvetését véglegesen elfogadták. A költségvetést szükség esetén eszerint ki kell igazítani.

(6)  Az ügyvezető tanács haladéktalanul értesíti a költségvetési hatóságot, ha olyan projekt megvalósítása áll szándékában, amely jelentős pénzügyi kihatással van költségvetésének finanszírozására, különösen pedig akkor, ha ingatlannal – például épületek bérbe vagy tulajdonba vételével – kapcsolatos projektről van szó. Minderről az ügyvezető tanács szintén tájékoztatja a Bizottságot. Ha a költségvetési hatóság bármely ága véleményt kíván kibocsátani, az ingatlanprojektről szóló tájékoztatás átvételétől számítva két héten belül értesíti az Ügynökséget erről a szándékáról. Válasz hiányában az Ügynökség lebonyolíthatja a tervezett ügyletet.

26. cikk

A költségvetés végrehajtása és ellenőrzése

(1)  Az igazgató ellátja az engedélyezésre jogosult tisztviselő feladatait, és végrehajtja az Ügynökség költségvetését.

(2)  Az Ügynökség számvitelért felelős tisztviselője minden pénzügyi év lezárulta után legkésőbb március 1-jéig megküldi a Bizottság számvitelért felelős tisztviselőjének és a Számvevőszéknek az előzetes beszámolót, valamint az adott pénzügyi év költségvetési és pénzügyi gazdálkodásáról szóló jelentést. Az Ügynökség számvitelért felelős tisztviselője legkésőbb a következő év március 31-ig az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak is megküldi a költségvetési és a pénzügyi gazdálkodásról szóló jelentést. A Bizottság számvitelért felelős tisztviselője ezután az Európai Közösségek általános költségvetésére alkalmazandó költségvetési rendeletről szóló, 2002. június 25-i, 1605/2002/EK, Euratom tanácsi rendelet(12) 128. cikkével összhangban konszolidálja a közösségi intézmények és a decentralizált szervezetek előzetes beszámolóját.

(3)  A Bizottság számvitelért felelős tisztviselője minden pénzügyi év lezárulta után legkésőbb március 31-ig megküldi a Számvevőszéknek az Ügynökség előzetes beszámolóját, valamint az adott pénzügyi év költségvetési és pénzügyi gazdálkodásáról szóló jelentést. A pénzügyi év költségvetési és pénzügyi gazdálkodására vonatkozó jelentést az Európai Parlamenthez és a Tanácshoz is el kell juttatni.

(4)  Az igazgató, miután beérkeztek hozzá az Ügynökség előzetes beszámolójára vonatkozó, a Számvevőszék által az 1605/2002/EK, Euratom rendelet 129. cikkében foglaltakkal összhangban tett észrevételek, saját hatáskörében összeállítja, majd véleményezésre az ügyvezető tanács elé terjeszti az Ügynökség végleges beszámolóját.

(5)  Az ügyvezető tanács véleményt bocsát ki az Ügynökség végleges beszámolójáról.

(6)  Az igazgató a pénzügyi év lezárulta után legkésőbb július 1-jéig eljuttatja a szóban forgó végleges beszámolót, valamint az ügyvezető tanács véleményét az Európai Parlamenthez, a Tanácshoz, a Bizottsághoz és a Bírósághoz.

(7)  A végleges beszámolót közzé kell tenni.

(8)  Az igazgató legkésőbb október 15-ig választ küld a Számvevőszéknek annak észrevételeire. E válaszról másolatot küld az ügyvezető tanácsnak és a Bizottságnak.

(9)  Az igazgató az Európai Parlamentnek – ez utóbbi kérésére, összhangban az 1605/2002/EK, Euratom rendelet 146. cikkének (3) bekezdésében foglaltakkal – minden olyan tájékoztatást megad, amely szükséges a szóban forgó pénzügyi évre vonatkozó mentesítési eljárás zavartalan lebonyolításához.

(10)  Az Európai Parlament – a Tanács minősített többséggel hozott ajánlása alapján – legkésőbb az N+2-ik év május 15-ig mentesíti az igazgatót az N-ik pénzügyi év költségvetésének végrehajtására vonatkozóan.

27. cikk

Pénzügyi szabályok

Az Ügynökségre vonatkozó pénzügyi szabályokat a Bizottsággal folytatott konzultációt követően az ügyvezető tanács fogadja el. A szóban forgó szabályok eltérhetnek a 2343/2002/EK, Euratom ║ rendelettől, ha az Ügynökség sajátos működési igényei úgy kívánják, ehhez azonban a Bizottság előzetes hozzájárulására van szükség.

28. cikk

Csalás elleni intézkedések

(1)  Az Európai Csaláselleni Hivatal (OLAF) által lefolytatott vizsgálatokról szóló, 1999. május 25-i, 1073/1999/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet(13) előírásai megszorítás nélkül alkalmazandók az Ügynökségre csalás, vesztegetés és egyéb jogellenes cselekmények elleni fellépés céljából.

(2)  Az Ügynökség köteles csatlakozni az Európai Csaláselleni Hivatal (OLAF) belső vizsgálatairól szóló, az Európai Parlament, az Európai Unió Tanácsa és az Európai Közösségek Bizottsága között létrejött, 1999. május 25-i intézményközi megállapodáshoz(14), és haladéktalanul meghozni az Ügynökség egész személyzetére vonatkozó megfelelő rendelkezéseket.

(3)  A finanszírozási határozatokban és a megállapodásokban, valamint a belőlük következő végrehajtási aktusokban kifejezetten ki kell kötni, hogy a Számvevőszék és az OLAF szükség esetén helyszíni ellenőrzésnek vetheti alá az Ügynökség által kifizetett pénzösszegek kedvezményezettjeit, valamint a személyzet azon tagjait, akik az említett pénzösszegek allokációjáért felelnek.

29. cikk

Kiváltságok és mentességek

Az Ügynökségre alkalmazni kell az Európai Közösségek kiváltságairól és mentességeiről szóló jegyzőkönyvet.

30. cikk

Személyzet

(1)  Az Ügynökség személyzetére az Európai Közösségek tisztviselőinek személyzeti szabályzata, az Európai Közösségek egyéb alkalmazottaira vonatkozó alkalmazási feltételek, valamint a közösségi intézmények által az említett szabályzat, illetve feltételek alkalmazása céljából közösen elfogadott szabályok alkalmazandók.

(2)  Az ügyvezető tanács – a Bizottsággal egyetértésben, az Európai Közösségek tisztviselőinek személyzeti szabályzata 110. cikkében foglaltaknak megfelelően – elfogadja a szükséges végrehajtó intézkedéseket.

(3)  Személyzete tekintetében az Ügynökség gyakorolja az Európai Közösségek tisztviselőinek személyzeti szabályzata által a kinevezésre jogosult hatóságra ruházott hatáskört, valamint az Európai Közösségek egyéb alkalmazottaira vonatkozó alkalmazási feltételek által a szerződéskötésre jogosult hatóságra ruházott hatáskört.

(4)  Az ügynökség elfogadhat olyan rendelkezéseket, amelyek lehetővé teszik, hogy kivételes esetben kirendelt tagállami szakértőket alkalmazzanak az Ügynökségnél.

31. cikk

Az Ügynökség felelőssége

(1)  Szerződésen kívüli felelősség alapján az Ügynökség – a tagállamok jogában meglévő közös általános jogelveknek megfelelően – megtéríti az általa okozott, illetőleg az alkalmazottai által feladataik ellátása során okozott összes kárt. Az ilyen károk megtérítésével kapcsolatos jogviták Az Európai Bíróság joghatósága alá tartoznak.

(2)  Az Ügynökség személyzetének az Ügynökséggel szembeni személyes pénzügyi és fegyelmi felelőssége tekintetében az Ügynökség személyzetére alkalmazandó vonatkozó rendelkezések az irányadók.

32. cikk

Hozzáférés az iratokhoz

(1)  Az Ügynökségnél tárolt iratokra az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság dokumentumaihoz való nyilvános hozzáférésről szóló, 2001. május 30-i, 1049/2001/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletet(15) kell alkalmazni.

(2)  Az ügyvezető tanács e rendelet hatálybalépésétől számítva hat hónapon belül gyakorlati intézkedéseket fogad el az 1049/2001/EK rendelet alkalmazására.

(3)  Az Ügynökség által az 1049/2001/EK rendelet 8. cikke értelmében hozott határozatok tárgyában panasz nyújtható be az ombudsmanhoz vagy eljárás indítható a Bíróság előtt, a Szerződés 195., illetve 230. cikkében megállapított feltételekkel összhangban.

33. cikk

Harmadik országok részvétele

Az Ügynökség készen áll az olyan országokkal való együttműködésre, amelyek nem tagjai az Európai Uniónak és a Közösséggel ilyen célú megállapodást kötöttek. E megállapodások vonatkozó rendelkezéseiben az adott országra nézve rögzíteni kell különösen az Ügynökség munkájában való részvétel jellegét, tárgyát és eljárási vonatkozásait, kitérve a pénzügyi hozzájárulásokat és a személyzetet érintő kérdésekre is.

34. cikk

A nyelvhasználat szabályozása

(1)  Az Ügynökségre alkalmazni kell az Európai Gazdasági Közösség által használt nyelvek meghatározásáról szóló, 1958. április 15-i 1. tanácsi rendeletben(16) foglaltakat.

(2)  Az Ügynökség belső nyelvhasználati szabályairól az ügyvezető tanács határoz.

(3)  Az Ügynökség működéséhez szükséges fordítási szolgáltatásokat az Európai Unió Szerveinek Fordítóközpontja teljesíti.

35. cikk

Értékelés

(1)  A Bizottság értékeli az Ügynökség tevékenységét. Az értékelés az Ügynökség eredményeire és munkamódszereire terjed ki, az e rendeletben és az éves munkaprogramokban meghatározott célkitűzéseivel, rendeltetésével és feladataival összehasonlításban. Az értékelésnek kiterjedt konzultáción kell alapulnia.

(2)  A Bizottság az első igazgató hivatalba lépésétől számítva legkésőbb három éven belül az Európai Parlament és a Tanács elé terjeszti első értékelő jelentését. A Bizottság ezután legalább háromévente értékelő jelentést terjeszt be.

36. cikk

Hatálybalépés és átmeneti intézkedések

(1)  Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.

(2)  Az 5-12. cikket ...-tól/-(jé)től(17) kell alkalmazni.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt ║

az Európai Parlament részéről a Tanács részéről

az elnök az elnök

(1) HL C 211., 2008.8.19., 23. o. (2) HL C 172., 2008.7.5., 55. o. (3) Az Európai parlament 2008. június 18-i álláspontja. (4) HL L 296., 2003.11.14., 34. o. (5) HL L 176., 2003.7.15., 37. o. (6) HL L 176., 2003.7.15., 57. o. (7) HL L 357., 2002.12.31., 72. o. (8) HL L 176., 2003.7.15., 1. o. (9) HL L 289., 2005.11.3., 1. o. (10) HL L 262., 2006.9.22., 1. o. (11) * Az e rendelet hatálybalépésétől számított 12 hónap. (12) HL L 248., 2002.9.16., 1. o. (13) HL L 136., 1999.5.31., 1. o. (14) HL L 136., 1999.5.31., 15. o. (15) HL L 145., 2001.5.31., 43. o. (16) HL 17., 1958.10.6., 385/58. o. (17) * E rendelet hatálybalépésétől számított tizennyolc hónap.