(Együttdöntési eljárás: első olvasat)

Az Európai Parlament,

–   tekintettel a Bizottságnak az Európai Parlamenthez és Tanácshoz intézett javaslatára (COM(2007)0529),

–   tekintettel az EK-Szerződés 251. cikkének (2) bekezdésére, 47. cikkének (2) bekezdésére, 55. és 95. cikkére, amelyek alapján a Bizottság benyújtotta javaslatát a Parlamentnek (C6–0317/2007),

–   tekintettel eljárási szabályzata 51. cikkére,

–   tekintettel az Ipari, Kutatási és Energiaügyi Bizottság jelentésére, valamint a Gazdasági és Monetáris Bizottság és a Belső Piaci és Fogyasztóvédelmi Bizottság véleményére (A6-0257/2008),

1.   jóváhagyja a Bizottság módosított javaslatát;

2.   kéri a Bizottságot, hogy utalja az ügyet ismét a Parlamenthez, ha javaslatát lényegesen módosítani kívánja, vagy ha a javaslat helyébe másik szöveget kíván léptetni;

3.   utasítja elnökét, hogy továbbítsa a Parlament álláspontját a Tanácsnak és a Bizottságnak.

(EGT vonatkozású szöveg)

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Közösséget létrehozó szerződésre és különösen annak 47. cikke (2) bekezdésére, valamint 55. és 95. cikkére,

tekintettel a Bizottság javaslatára║,

tekintettel az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság véleményére(1),

tekintettel a Régiók Bizottságának véleményére(2),

a Szerződés 251. cikkében megállapított eljárásnak megfelelően(3),

mivel:

(1)  A Közösségben 1999 óta gyorsuló ütemben fejlődő belső gázpiac célja, hogy az Európai Unióban valamennyi ║fogyasztó - akár lakossági fogyasztó, akár üzleti vállalkozás - számára valós választási lehetőséget teremtsen, új üzleti lehetőségeket nyisson és bővítse a határokon átnyúló kereskedelmet, és ezáltal hatékonyságjavulást, versenypiaci árakat és magasabb szintű szolgáltatásokat teremtsen, továbbá hogy hozzájáruljon az ellátás biztonságához és fenntarthatóságához.

(2)  A földgáz belső piacára vonatkozó közös szabályokról ║ szóló, 2003. június 26-i 2003/55/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv(4) jelentős mértékben hozzájárult a földgáz belső piacának kialakításához.

(3)  Jelenleg azonban nem lehet valamennyi tagállamban minden vállalkozás számára biztosítani, hogy bármely tagállamban egyenlő feltételekkel és megkülönböztetés vagy hátrányok nélkül értékesítsen gázt. Különösen a hálózathoz való megkülönböztetésmentes hozzáférés és az egységesen hatékony szabályozói felügyelet hiánya jelent több tagállamban is problémát, mivel a ║jogi keret nem megfelelő.

(4)  A Bizottság 2007. január 10-i "Európai energiapolitika" című közleménye kiemelte annak fontosságát, hogy megvalósuljon a földgáz belső piaca, és hogy a Közösségben letelepedett valamennyi földgázipari vállalkozás számára egyenlő feltételeket teremtsenek. A Bizottság azonos keltű közleményei a földgáz és a villamos energia belső piacának jövőbeli lehetőségeiről, valamint az 1/2003 rendelet 17. cikke értelmében a földgáz- és a villamosenergia-ágazatban folytatott ágazati vizsgálatról szóló zárójelentése bemutatta, hogy a jelenlegi szabályok és intézkedések nem szolgálnak megfelelő keretként a jól működő belső piac megvalósítása céljából.

(5)  Ha a hálózatok nem különülnek el ténylegesen a kitermelési és ellátási tevékenységektől, ez nemcsak a hálózat üzemeltetésében jár a hátrányos megkülönböztetés kockázatával, hanem a vertikálisan integrált vállalkozásoknak saját hálózataikba történő megfelelő szintű beruházásra való ösztönzésében is.

(6)  A tagállamoknak regionális szinten támogatniuk kell az együttműködést, és figyelemmel kell kísérniük a hálózat hatékonyságát. Több tagállam előterjesztett már egy javaslatot, amely teljesítené ezt a célkitűzést.

(7)  A jelenleg hatályos jogi és funkcionális szétválasztási szabályok még nem vezettek a szállítási rendszerüzemeltetők tényleges szétválasztásához minden tagállamban, részben a meglévő közösségi jogszabályok teljes végrehajtásának hiánya miatt. 2007. március 8-án és 9-én tartott brüsszeli ülésén az Európai Tanács felkérte a Bizottságot, hogy dolgozzon ki jogalkotási javaslatokat az ellátási és kitermelési tevékenységeknek a hálózatüzemeltetéstől való tényleges elkülönítéséről.

(8)  Tényleges szétválasztás csak úgy érhető el, ha megszűnik a vertikálisan integrált vállalkozások ösztönös törekvése a versenytársak hálózati hozzáféréssel és beruházásokkal kapcsolatos megkülönböztetésére. A belső érdekellentét feloldására és az ellátás biztonságának megvalósítására a legeredményesebb és legszilárdabb módszer egyértelműen a tulajdonjogi szétválasztás, amely magában foglalja a hálózat tulajdonosának kijelölését és a hálózat üzemeltetőjének függetlenségét az ellátási és kitermelési érdekektől ║. Az Európai Parlament ezért a földgáz és a villamos energia belső piacának jövőbeni lehetőségeiről szóló, 2007. július 10-én elfogadott állásfoglalásában(5) a szállítási szinten megvalósított tulajdonjogi szétválasztást nevezte az arra legalkalmasabb eszköznek, hogy az infrastrukturális beruházások megkülönböztetéstől mentesen ösztönözzék, az új belépőknek tisztességes hálózati hozzáférést biztosítsanak és a piacot átláthatóvá tegyék. A tagállamoktól ezért meg kell követelni annak előírását, hogy ugyanazon személy vagy személyek ne legyenek jogosultak egy kitermelési vagy ellátási vállalkozás feletti irányítás gyakorlására – ideértve például a beruházáshoz hasonló stratégiai fontosságú döntésekre vonatkozó kisebbségi vétójogot –, és ezzel egy időben érdekeltség fenntartására egy szállításirendszer-üzemeltetőben vagy szállítási rendszerben vagy felette bármely jog gyakorlására. Fordított viszonylatban is, a szállításirendszer-üzemeltető feletti irányításnak eleve ki kell zárnia az ellátási vállalkozásban fenntartott érdekeltség vagy a felette történő joggyakorlás lehetőségét.

(9)  A szétválasztásra irányuló rendszereknek hatékonyan meg kell szüntetniük az érdekellentéteket a termelők és a szállítási rendszerüzemeltetők között annak érdekében, hogy ösztönzőket hozzanak létre a szükséges beruházásokhoz és biztosítsák a piacra lépő új szereplők hozzáférését egy átlátható és hatékony szabályozási rendszer keretében, és nem hozhatnak létre olyan nehézkes vagy teherrel járó szabályozási rendszert a nemzeti szabályozó hatóságok számára, amelyet nehéz vagy drága lenne megvalósítani.

(10)  A gázt főként és egyre inkább harmadik országokból importálják az Európai Unióba. A közösségi jognak figyelembe kell vennie a gázágazat világpiacba történő külön integrációját, beleértve az "upstream" és "downstream" piacok különbségeit.

(11)  Mivel a tulajdonjogi szétválasztáshoz egyes esetekben a vállalkozások szerkezetátalakítása szükséges, a vonatkozó rendelkezések alkalmazására többletidőt kell engedélyezni azon tagállamok részére, amelyek a tulajdonjogi szétválasztás végrehajtása mellett döntenek. A villamosenergia- és a gázszektor közötti vertikális kapcsolatok miatt a szétválasztási rendelkezéseket mind a két szektorban alkalmazni kell.

(12)  A tagállamok, ha úgy kívánják, alkalmazhatják ezen irányelv rendelkezéseit, amelyek a szállítási rendszerek és a szállítási rendszerüzemeltetők hatékony szétválasztására vonatkoznak. E szétválasztás annyiban hatékony, hogy segít biztosítani a szállítási rendszerüzemeltetők függetlenségét, valamint megfelelőbb szabályozási keretet nyújt a tisztességes verseny, az elégséges beruházások, az új piaci szereplők hozzáférésének és a földgázpiacok integrációjának biztosításához. A szétválasztás egyrészt szervezési intézkedéseken és a szállítási rendszerüzemeltetők irányításával kapcsolatos intézkedéseken, másrészt olyan intézkedéseken nyugszik, amelyek az új termelési kapacitásokat regionális együttműködés útján kötik a hálózati és piaci integrációhoz, továbbá összhangban van az Európai Tanács 2007. március 8-9-i ülésén megállapított követelményekkel.

(13)  A tagállamoknak támogatniuk kell a regionális együttműködést, az illetékes nemzeti hatóságok közötti párbeszéd elősegítésével megbízott regionális koordinátor lehetőség szerinti kijelölésével. Az új termelőket és ellátó vállalkozásokat továbbá időben és hatékonyan kell a hálózathoz csatlakoztatni.

(14)  Az irányelv megfelelő végrehajtásának biztosítása érdekében a Bizottságnak segítséget kell nyújtania azoknak a tagállamoknak, amelyek problémákba ütköznek ezen a téren.

(15)  Egy integrált európai energetikai hálózat célja lényeges az ellátásbiztonság és egy jól működő belső gázpiac szempontjából. Ezért a Bizottság az érdekelt felekkel (különösen a szállítási rendszerüzemeltetőkkel és az Energiaszabályozói Együttműködési Ügynökség létrehozásáról szóló …/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendelettel(6) létrehozott Energiaszabályozói Együttműködési Ügynökséggel ("az Ügynökség")) folytatott konzultáció során értékeli egy egyedüli európai szállítási rendszerüzemeltető létrehozásának megvalósíthatóságát, és elemzi a piacok integrációjára vonatkozó költségeket és az abból származó előnyöket, valamint a szállítási hálózat hatékony és biztonságos működését.

(16)  A hálózatüzemeltetés ellátási és kitermelési érdekektől való teljes függetlenségének biztosítása, valamint a bizalmas információk átadásának megakadályozása érdekében ugyanazon személy nem lehet tag szállítási rendszerüzemeltető és kitermelési vagy ellátási feladatot betöltő vállalkozás ügyvezető testületében is. Ugyanezen okból ugyanazon személy nem lehet jogosult szállítási rendszerüzemeltető ügyvezető testülete tagjainak kinevezésére is és ellátási vállalkozásban való érdekeltség fenntartására is.

(17)  Az ellátási és kitermelési érdekektől független szállítási rendszerüzemeltetők létrehozása révén a vertikálisan integrált vállalkozások az érdekek tényleges elkülönítése mellett fenntarthatják a hálózati vagyonban meglévő tulajdonukat, feltéve hogy a független szállítási rendszerüzemeltető minden hálózatüzemeltetői feladatot ellát és működése részletes szabályoknak, valamint széles körű szabályozói ellenőrzési mechanizmusoknak van alávetve.

(18)  Ezért, amennyiben egy szállítási rendszert tulajdonló vállalkozás egy vertikálisan integrált vállalkozás része, a tagállamoknak lehetőséget kell adni két lehetőség közötti választásra: tulajdonjogi szétválasztás, vagy független szállítási rendszerüzemeltető létrehozása.

(19)  A belső gázpiacon a verseny javítása érdekében a nem háztartási fogyasztók számára lehetővé kell tenni az ellátó megválasztását, valamint hogy gázszükségleteik biztosítására több ellátóval is szerződést kössenek. Ezeket a fogyasztókat meg kell védeni a kizárólagossági záradékokkal szemben, amelyek kizárják a versenyző és/vagy kiegészítő ajánlatokat.

(20)  A tényleges szétválasztás végrehajtása során be kell tartani a megkülönböztetés tilalmának elvét a köz- és a magánszektor között. E célból ugyanazon személy – sem magában, sem mással közösen – nem gyakorolhat befolyást a szállítási rendszerüzemeltető és az ellátó vállalkozások testületeinek összetételére, szavazására vagy döntésére. ▌

(21)  A hálózatok és az ellátási tevékenységek ▌ elkülönítését a Közösség egészén belül meg kell valósítani. ▌ Ez az Európai Unióban, illetve a harmadik országokban alapított vállalkozásokra egyaránt alkalmazandó. A hálózatok és az ellátási tevékenységeknek a Közösség egészében való elkülönítésének biztosítása érdekében a nemzeti szabályozó hatóságokat fel kell jogosítani arra, hogy megtagadják a szétválasztási szabályokat be nem tartó szállítási rendszerüzemeltetők tanúsítását. A Közösség egészében való következetes alkalmazás biztosítása és a Közösség nemzetközi kötelezettségeinek betartása érdekében az Ügynökség számára jogot kell adni a nemzeti szabályozó hatóságok tanúsításról hozott határozatainak felülvizsgálatára.

(22)  Az energiaellátás védelme a közbiztonság alapvető eleme, ezért elválaszthatatlanul kötődik a belső gázpiac hatékony működéséhez és a tagállamok elszigetelt piacainak integrációjához. A hálózat használata elengedhetetlen ahhoz, hogy a gáz eljusson az Unió polgáraihoz. A valódi kereskedelmi lehetőségekkel rendelkező, működő, nyitott gázpiacok, főként a hálózatok és a gázellátáshoz kapcsolódó egyéb eszközök, elengedhetetlenek a közbiztonság, a gazdaság versenyképessége és az Unió polgárainak jóléte szempontjából. Nemzetközi kötelezettségeinek sérelme nélkül, a Bizottság úgy ítéli meg, hogy a gázszállítási rendszerek ágazata igen fontos a Közösség számára és ezért a harmadik országok befolyására tekintettel kiegészítő biztosítékokra van szükség a közösségi közrendet és közbiztonságot, valamint az Unió polgárainak jólétét fenyegető jelenségek elkerülése céljából. Ezek az intézkedések a tényleges szétválasztás szabályainak való megfelelés érdekében is szükségesek.

(23)  Annak érdekében, hogy a harmadik felek könnyebben hozzáférjenek azokhoz a tárolólétesítményekhez, amelyek műszakilag és/vagy gazdaságilag szükségesek a rendszerhez való hatékony hozzáféréshez a fogyasztók ellátása érdekében, biztosítani kell a tároló rendszerüzemeltetők függetlenségét. Célszerű ezért, hogy a tárolólétesítményeket olyan, jogilag különálló jogalanyok révén üzemeltessék, amelyek a tárolólétesítmények fenntartásához, üzemeltetéséhez és fejlesztéséhez szükséges eszközök fölött tényleges döntéshozatali joggal rendelkeznek. Szükséges az is, hogy a harmadik feleknek felkínált tárolókapacitással kapcsolatban növekedjen az átláthatóság, ezért a tagállamokat arra kell kötelezni, hogy alkossanak és tegyenek közzé egy egyértelmű, megkülönböztetéstől mentes jogi keretet, amely meghatározza a tárolólétesítményekre alkalmazandó megfelelő szabályozást.

(24)  Az elosztási hálózathoz való megkülönböztetésmentes hozzáférés meghatározza a fogyasztókhoz való lakossági szintű hozzáférést. A harmadik felek hozzáférésére és beruházásaira vonatkozó megkülönböztetés lehetősége az elosztási szinten nem annyira jelentős, mint szállítási szinten, mivel elosztási szinten a szűk keresztmetszetek és a kitermelési érdekek általában kisebb hatásúak, mint szállítási szinten. Sőt, az elosztórendszer-üzemeltetők funkcionális szétválasztása az 2003/55/EK irányelvvel összhangban csak 2007. július 1-jétől vált kötelezővé, így a belső piacra gyakorolt hatásait még értékelni kell. A hatályos jogi és funkcionális szétválasztási szabályok egyértelműbb megfogalmazás, helyes végrehajtás és szoros felügyelet mellett elvezethetnek a tényleges szétválasztás megvalósításához. A lakossági piaci egyenlő feltételek megteremtése érdekében az elosztórendszer-üzemeltetők tevékenységét úgy kell felügyelni, hogy azok vertikális integráció révén ne juthassanak piaci versenyelőnyhöz, különös tekintettel a belső és külső kisfogyasztókra.

(25)  A tagállamoknak konkrét intézkedéseket kell tenniük a biogáz és a biomasszából származó gáz szélesebb körben történő használatának elősegítésére, mely gázoknak megkülönböztetéstől mentesen betáplálhatónak kell lenniük a gázhálózatba, amennyiben a betáplálás folyamatosan megfelel a vonatkozó műszaki szabályoknak és a biztonsági előírásoknak.

(26)  A 2003/55/EK irányelv a tagállamok számára előírta, hogy hozzanak létre nemzeti szabályozó hatóságokat. A gyakorlat azonban azt mutatta, hogy az eredményes szabályozást gyakran hátráltatja a nemzeti szabályozó hatóságok függése a kormányzattól, valamint a kellő hatáskör és a mérlegelési jog hiánya. Az Európai Tanács ezért a fent említett brüsszeli ülésén felkérte a Bizottságot, hogy dolgozzon ki jogalkotási javaslatokat a szabályozó hatóságok hatáskörének további harmonizációjáról és függetlenségének növeléséről.

(27)  A belső piac megfelelő működése céljából a nemzeti szabályozó hatóságoknak képesnek kell lenniük a döntéshozatalra minden lényeges szabályozási kérdésben, továbbá függetlennek kell lenniük minden más állami vagy magánvállalati érdektől.

(28)  A nemzeti szabályozó hatóságoknak hatáskörrel kell rendelkezniük a hálózatüzemeltetőket kötelező határozatok kibocsátására, valamint a kötelezettségeiket nem teljesítő hálózatüzemeltetőkkel szembeni eredményes, célszerű és visszatartó erejű szankciók kiszabására. Hatáskört kell adni számukra a tekintetben is, hogy a versenyszabályok alkalmazásától függetlenül a piac megfelelő működése szempontjából szükséges, a hálózatokhoz való hozzáférésre vonatkozó, a tényleges versenyt ösztönző minden célszerű intézkedést meghozhassanak; valamint hogy a piacnyitáshoz alkalmazkodva biztosíthassák a közszolgáltatások magas színvonalát, a védelemre szoruló fogyasztók védelmét, továbbá a fogyasztóvédelmi intézkedések teljes körű hatékonyságát. E rendelkezések nem sérthetik sem a Bizottságnak a versenyszabályok alkalmazására vonatkozó hatáskörét – beleértve a közösségi szintű összefonódások vizsgálatát –, sem a belső piacra vonatkozó szabályokat, például a tőke szabad mozgását.

(29)  A nemzeti szabályozó hatóságoknak és a pénzpiaci szabályozóknak együtt kell működniük annak érdekében, hogy egymás számára lehetővé tegyék szóban forgó piacaik áttekintését. Hatáskörrel kell rendelkezniük, hogy megfelelő és elegendő vizsgálatok révén megszerezzék a földgázipari vállalkozásoktól a vonatkozó információkat vitarendezés, valamint hatásos szankciók alkalmazása céljából.

(30)  Erőteljesen ösztönözni kell a jelentősebb új infrastruktúrákba történő beruházásokat, eközben biztosítani kell a földgáz belső piacának megfelelő működését. A mentesített infrastruktúra-projektek által a versenyre és az ellátás biztonságára gyakorolt pozitív hatás növelése érdekében a projekt tervezési szakaszában fel kell mérni a piaci érdeklődést és alkalmazni kell a szűk keresztmetszetek kezelésére vonatkozó szabályokat. Amennyiben egy infrastruktúra egynél több tagállam területén található, a határokon átnyúló vonatkozások jobb figyelembevétele és az ügyvitel megkönnyítése érdekében a mentesítési kérelmeket az ║Ügynökségnek kell kezelnie. A jelentősebb mentesített infrastruktúra-projektek kivitelezésének a szokásostól eltérő kockázati profilja miatt lehetővé kell tenni, hogy az ellátási és kitermelési vállalkozások az érintett projektek tekintetében ideiglenesen részben eltérjenek a szétválasztási szabályoktól. Az ellátás biztonságával kapcsolatos okokból ez különösen a Közösségen belüli, harmadik országokból a Közösségbe gázt szállító új csővezetékekre alkalmazandó.

(31)  A gáz belső piaca a likviditás és az átláthatóság hiányától szenved, ami gátolja az erőforrások hatékony elosztását, a kockázatok fedezését és a piacra lépést. Növelni kell a piac iránti bizalmat, a piaci likviditást és a piaci szereplők számát, ennél fogva növelni kell a gázellátásban tevékenykedő vállalkozások feletti szabályozói felügyeletet. Az ilyen célú követelmények nem sérthetik a pénzügyi piacokra vonatkozó hatályos közösségi jogszabályokat, azokkal összhangban kell lenniük. Az energiaszabályozóknak és a pénzügypiaci szabályozóknak együtt kell működniük, hogy egymásnak lehetővé tegyék a szóban forgó piacok áttekintését.

(32)  A gázpiac szerkezeti merevsége – amely az ellátók összefonódásából, a szállításokat megalapozó hosszú távú szerződésekből, valamint az értéklánc következő szintjein fennálló likviditási hiányból fakad – átláthatatlan árképzési struktúrákhoz vezet. A költségstruktúra érthetővé tétele érdekében nagyobb átláthatóságra van szükség az árképzés terén, és ezért a kereskedési kötelezettségnek kötelezőnek kell lennie.

▌

(33)  A közszolgáltatási kötelezettségeket és a belőlük eredő közös minimális normákat tovább kell szilárdítani, hogy minden fogyasztó biztosan részesüljön a verseny előnyeiből. Az ügyfelek ellátásában alapvető fontosságú a fogyasztási adatokhoz való hozzáférés; a fogyasztóknak biztosítani kell az adataikhoz való hozzáférést annak érdekében, hogy felkérhessék a versengő vállalkozásokat az azokon alapuló ajánlattételre. A fogyasztóknak jogot kell biztosítani arra, hogy kellően tájékozódhassanak energiafogyasztásukról. Az energiaköltségekről adott rendszeres tájékoztatás energiamegtakarításra ösztönöz, mivel az ügyfelek általa közvetlen visszacsatolást kapnak az energiahatékonysági beruházások hatásairól és a fogyasztási magatartás változásáról.

(34)  A közszolgálati követelményeket és az azokból eredő közös minimum normákat tovább kell szigorítani annak biztosítása érdekében, hogy a gázszolgáltatások a nyilvánosság és a kis- és középvállkozások számára hozzáférhetővé váljanak.

(35)  A tagállamoknak az energia-végfelhasználás hatékonyságáról és az energetikai szolgáltatásokról szóló, 2006. április 5-i 2006/32/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvben(7) előírtak szerint biztosítaniuk kell az egyéni intelligens fogyasztásmérők rendelkezésre bocsátását annak érdekében, hogy a fogyasztók pontos tájékoztatást kapjanak az energiafogyasztásról, és biztosított legyen a végfelhasználói hatékonyság.

(36)  A fogyasztóknak ezen irányelv középpontjában kell állniuk. A fogyasztók már meglévő jogait erősíteni és biztosítani kell, és e jogoknak nagyobb átláthatóságot és képviseletet kell magukban foglalniuk. A fogyasztóvédelem azt jelenti, hogy valamennyi ügyfél részesüljön a versenyképes piac előnyeiből. A nemzeti szabályozó hatóságoknak a fogyasztók jogait azáltal kell érvényre juttatniuk, hogy ösztönzőket dolgoznak ki és szankciókat alkalmaznak azon vállalatokkal szemben, amelyek nem teljesítik a fogyasztóvédelmi illetve a versenyszabályokat.

(37)  A fogyasztóknak világos és érthető információkkal kell rendelkezniük az energia ágazatra vonatkozó jogaikról. "Energiafogyasztók jogainak európai chartája irányába" című, 2007. július 5-i közleményét követően a Bizottságnak a vonatkozó érdekelt felekkel, köztük a nemzeti szabályozó hatóságokkal, fogyasztóvédelmi szervezetekkel és szociális partnerekkel folytatott konzultációt követően el kell terjesztenie egy olyan hozzáférhető, felhasználóbarát chartát, amely felsorolja a meglévő közösségi jogszabályokban, köztük ezen irányelvben szereplő energiafogyasztói jogokat. Az energiaszállítóknak biztosítaniuk kell, hogy valamennyi fogyasztó kap egy példányt ebből a chartából, és hogy azt nyilvánosság számára rendelkezésre bocsátják.

(38)  Annak érdekében, hogy – például egy energiaellátási válság idején – a ▌ szolidaritást megőrizve lehessen fenntartani az ellátás biztonságát, a tagállamoknak szorosan együtt kell működniük. E célból a földgázellátás biztonságának megőrzését szolgáló intézkedésekről szóló, 2004. április 26-i 2004/67/EK tanácsi irányelv(8) jelenti a kiindulási alapot.

(39)  A gáz belső piacának kialakítása céljából a tagállamoknak nemzeti piacaik integrációjára, valamint a hálózatüzemeltetők európai és regionális szintű együttműködésére kell törekedniük. A regionális integrációs kezdeményezések alapvető közbülső lépések a belső energiapiacok integrációjának megvalósítása felé, ami a végső célkitűzés marad. A regionális szint hozzájárul az integrációs folyamat felgyorsításához azáltal, hogy lehetővé teszi az érintettek, különösen a tagállamok, a nemzeti szabályozó hatóságok és a szállítási rendszerüzemeltetők számára, hogy bizonyos kérdésekben együttműködjenek.

(40)  Ezen irányelv célja egy valóban pán-európai vezetékhálózat létrehozása, és e célból a határokon átnyúló kapcsolódásokkal és a regionális piacokkal kapcsolatos szabályozási kérdések az Ügynökség hatáskörébe tartoznak.

(41)  A nemzeti szabályozó hatóságoknak abból a célból is tájékoztatniuk kell a piacot, hogy lehetővé tegyék a Bizottság számára az európai gázpiaccal és annak rövid, közép- és hosszú távú fejlődésével kapcsolatos megfigyelő és felügyeleti szerep betöltését, többek között a kínálati és keresleti viszonyokat, a szállítási és elosztási infrastruktúrákat, a határokon átnyúló kereskedelmet, a beruházásokat, a nagykereskedelmi és fogyasztói árakat, a piaci likviditást, valamint a környezetvédelem és a hatékonyság javítását illetően.

(42)  Mivel ezen irányelv célját, nevezetesen egy tökéletesen működő belső gázpiac megteremtését ║ a tagállamok nem tudják kielégítően megvalósítani, és ezért terjedelme és hatása miatt az közösségi szinten jobban megvalósítható, a Közösség a Szerződés 5. cikkében megállapított szubszidiaritás elvének megfelelően intézkedéseket hozhat. Az arányosság elvével összhangban, amint azt az említett cikk megfogalmazza, ez az irányelv nem lépi túl az említett cél eléréséhez szükséges mértéket.

(43)  A tagállamoknak az érintett szociális partnerekkel közösen meg kell vizsgálniuk a 2003/55/EK irányelv módosításainak, különösen a szállítási rendszerüzemeltetők függetlenségét biztosító különböző modellek hatását a foglalkoztatásra, a munkafeltételekre, valamint a munkavállalók tájékoztatáshoz, döntésekben való részvételhez és a velük folytatott konzultációhoz való jogára, a hátrányos következmények mérséklése céljából.

(44)  A földgázszállító-hálózatokhoz való hozzáférés feltételeiről szóló, 2005. szeptember 28-i 1775/2005/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet(9) lehetővé teszi, hogy a Bizottság iránymutatásokat fogadjon el a szükséges fokú harmonizáció elérése céljából. Ezek az iránymutatások, amelyek tehát kötelező végrehajtási intézkedések, olyan hasznos eszközök, amelyeket szükség esetén gyorsan módosítani lehet.

(45)  A 2003/55/EK irányelv előírja, hogy egyes intézkedéseket a Bizottságra ruházott végrehajtási hatáskörök gyakorlására vonatkozó eljárások megállapításáról szóló, 1999. június 28-i 1999/468/EK tanácsi határozattal(10) összhangban kell elfogadni.

(46)  Az 1999/468/EK határozatot módosító 2006/512/EK tanácsi határozat(11) bevezette az ellenőrzéssel történő szabályozási bizottsági eljárást║ azon általános hatályú intézkedések tekintetében, amelyek egy, a Szerződés 251. cikkében meghatározott eljárás alapján elfogadott jogszabály nem alapvető fontosságú elemeinek módosítását szolgálják, beleértve néhány ilyen elem törlését, vagy a jogszabály új, nem alapvető fontosságú elemekkel történő kiegészítését is.

▌

(47)  A 2003/55/EK irányelvet ennek megfelelően módosítani kell,

ELFOGADTA EZT AZ IRÁNYELVET:

1. cikk

A 2003/55/EK irányelv módosítása

A 2003/55/EK irányelv a következőképpen módosul:

1.  Az 1. cikk (2) bekezdésének helyébe a következő szöveg lép:"

(2)  Az ezen irányelvben a földgázra megállapított szabályokat, beleértve a cseppfolyósított földgázt (LNG) is, megkülönböztetésmentesen kell alkalmazni a biogázból és a biomasszából származó gázok, valamint egyéb gázfajták esetében is, amennyiben ezek a gázfajták műszakilag megfelelő módon és biztonságosan a földgázrendszerbe juttathatók és azon keresztül szállíthatók.

2.  A 2. cikk a következőképpen módosul:

a)   a 3. pont helyébe a következő szöveg lép:"

b)   a 9. pont helyébe a következő szöveg lép:"

c)   a 14. pont helyébe a következő szöveg lép:"

d)   a 17. pont helyébe a következő szöveg lép:"

e)   a 20. pont helyébe a következő szöveg lép:"

f)  A szöveg a következő pontokkal egészül ki:"

Az egyértelműség érdekében, ha egy termelési vagy ellátási tevékenységekben érdekeltséggel rendelkező vállalkozásnak hosszú lejáratú szállítási szerződése van, az önmagában nem jelent irányítást a szállítási rendszer felett.

38. az "európai jelentőségű projekt" olyan gázinfrastruktúra-projektet jelent, amely a Közösség számára új gázforrások elérését teszi lehetővé, és amely a gázkínálat nagyobb diverzifikációját eredményezi egynél több tagállamban;

3.  A 3. cikk a következőképpen módosul:

a)   a (2) bekezdés helyébe a következő szöveg lép"

"(2) A Szerződés vonatkozó rendelkezéseinek teljes tiszteletben tartásával – különös tekintettel annak 86. cikkére – a tagállamok a földgázipari vállalkozások számára általános gazdasági érdekből előírhatnak olyan közszolgáltatási kötelezettségeket, amelyek a biztonságra, az ellátás biztonságát is beleértve, az ellátás folyamatosságára és minőségére], valamint a környezetvédelemre, beleértve az energiahatékonyságot és az éghajlat védelmét, vonatkoznak."

b)   a (3) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:"

(3)  A tagállamok megteszik a szükséges intézkedéseket a végső fogyasztók védelme érdekében, és kiváltképpen gondoskodnak arról, hogy megfelelő biztosítékok álljanak rendelkezésre a védelemre szoruló fogyasztók megóvása érdekében, ideértve a nyugdíjasok és a fogyatékkal élők szolgáltatásból való kikapcsolásának megelőzésére tett megfelelő intézkedéseket. Ebben az összefüggésben a tagállamok elismerik az energia-szegénységet és definíciókat alkotnak a védelemre szoruló fogyasztókról. A tagállamok biztosítják, hogy a védelemre szoruló fogyasztókkal kapcsolatos jogokat és kötelezettségeket alkalmazzák, és kiváltképpen intézkedéseket hoznak a távoli területeken élő védelemre szoruló fogyasztók megóvása érdekében. Magas szintű fogyasztóvédelmet biztosítanak, különös tekintettel a szerződési feltételek átláthatóságára, az általános információkra és a vitarendezési eljárásokra. A tagállamok biztosítják, hogy a feljogosított fogyasztók ténylegesen szolgáltatót válthassanak. Az említett intézkedések – legalább a háztartási fogyasztók esetében – magukban foglalják az A. mellékletben megállapított intézkedéseket.

c)   a következő bekezdések kerülnek beillesztésre a (3) bekezdés után:"

Az energiaszegénység által sújtott emberek számának csökkentése érdekében a tagállamok meghozzák a megfelelő intézkedéseket az energiaszegénység kezelésére nemzeti cselekvési tervük keretében, és ezen intézkedésekről tájékoztatják a Bizottságot. A 2. cikk (40) bekezdésének megfelelően a szubszidiaritás elvével összhangban valamennyi tagállam a nemzeti szabályozó hatóságokkal és az érintett felekkel konzultálva nemzeti szinten meghatározza az energiaszegénység fogalmát. Ezen intézkedések magukban foglalhatják a társadalombiztosítási rendszerek kedvezményeit, az energiahatékonyság javításának támogatását, a lehető legalacsonyabb árakon történő energiatermelést, és nem akadályozhatják a 23. cikkben előírt piacnyitást. A Bizottság iránymutatást biztosít az ilyen jellegű intézkedések energiaszegénységre és a piac működésére gyakorolt hatásának ellenőrzésére.

(3b)  A tagállamok biztosítják, hogy minden fogyasztó jogosult legyen a gáz ellátótól való beszerzésére, az ellátó egyetértése mellett, függetlenül attól, hogy az ellátót melyik tagállamban vették nyilvántartásba ellátóként. Ebben a tekintetben a tagállamoknak minden szükséges intézkedést meg kell hozniuk annak biztosítása érdekében, hogy azok a vállalkozások, amelyeket egy másik tagállamban vettek nyilvántartásba ellátóként, további feltételek teljesítése nélkül láthassák el a polgárokat.

d)   a (4) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:"

(4)  A tagállamok megfelelő intézkedéseket hoznak a társadalmi és gazdasági kohézióval kapcsolatos azon célkitűzések elérése érdekében, amelyek az alacsony jövedelmű háztartások számára csökkentik a gáz árát, és egyrészt azonos feltételeket biztosítanak a távoli területeken élők számára, másrészt biztosítják a környezetvédelmi célok elérését. Ezen intézkedések magukban foglalják az energiahatékonyság/keresleti oldal irányítására vonatkozó intézkedéseket, továbbá az éghajlatváltozás elleni küzdelmet és az ellátás biztonságát szolgáló eszközöket, és magukban foglalhatják különösen a megfelelő gazdasági ösztönzők biztosítását is, adott esetben felhasználva valamennyi meglévő nemzeti és közösségi eszközt a szükséges hálózati infrastruktúra fenntartásához és létrehozásához, beleértve a rendszerösszekötő kapacitást is.

e)   a következő bekezdések kerülnek beillesztésre a (4) bekezdés után:"

(4a)  Az energiahatékonyság ösztönzése érdekében a nemzeti szabályozó hatóságok felhatalmazzák a földgázipari vállalkozásokat olyan árképzési formulák bevezetésére, amelyek megnövekedett fogyasztás esetén emelkednek, és biztosítják a fogyasztók és az elosztó rendszerüzemeltetők aktív részvételét a rendszer üzemeltetésében olyan intézkedések bevezetésének támogatásával, amelyek – különösen csúcsidőben – optimalizálják a gázfelhasználást. Az ilyen árképzési formulák, intelligens fogyasztásmérők és hálózatok bevezetésével kiegészítve, előmozdítják az energiahatékonyságot célzó magatartást és biztosítják a lehető legalacsonyabb költségeket a lakossági fogyasztók – különösen az energiaszegénységben élő háztartások – számára.

(4b)  A tagállamok egyes kapcsolattartó pontokat biztosítanak annak biztosítása érdekében, hogy a fogyasztók hozzáférnek a jogaikkal, a jelenlegi jogszabályokkal és a vita esetén rendelkezésükre álló jogorvoslati eszközökről szóló valamennyi szükséges információhoz.

f)   a következő bekezdés kerül beillesztésre az (5) bekezdés után:"

(5a)  Ezen irányelv végrehajtásának nem lehet negatív hatása az érintett dolgozók foglalkoztatására, munkafeltételeire, tájékoztatására, valamint a döntésekben való részvételhez és a velük folytatott konzultációhoz való jogára. A tagállamok konzultálnak az érintett szociális partnerekkel ezen irányelv bármely módosításának végrehajtásakor, hogy mérsékeljék az érintett dolgozók számára hátrányos következményeket. A Bizottság jelentést tesz a gázzal és villamos energiával foglalkozó ágazati szociális párbeszéd-bizottságoknak a konzultációkról és a bevezetett intézkedésekről.

4.  A 4. cikk (2) bekezdésének helyébe a következő szöveg lép:"

(2)  Ha a tagállamokban engedélyezési eljárás működik, annak objektív és megkülönböztetéstől mentes feltételek alapján kell működnie, amelyeket minden, földgázipari létesítmény építésére és/vagy üzemeltetésére vagy földgázellátásra szóló engedélyt kérelmező vállalkozásnak teljesítenie kell. A tagállamok semmilyen körülmények között nem köthetik az engedélyezést olyan kritériumokhoz, amelyek az illetékes hatóságok számára mérlegelési jogkört biztosítanak. Az engedélyezés megkülönböztetéstől mentes feltételeit és eljárását közzé kell tenni. A tagállamok biztosítják, hogy a létesítményekre, vezetékekre és ezekhez kapcsolódó felszerelésekre vonatkozó engedélyezési eljárások során figyelembe veszik a projekt jelentőségét a belső gázpiac szempontjából.

5.  A következő cikkek kerülnek beillesztésre az 5. cikk után:"

5a. cikk

Regionális szolidaritás

(1)  A földgáz belső piacán az ellátás biztonságának megőrzése céljából a tagállamok – anélkül, hogy aránytalan terhet rónának a piaci résztvevőkre – együttműködnek a regionális és a kétoldalú szolidaritás ösztönzése érdekében.

(2)  Az együttműködés a tagállamokban rövid távon biztosan vagy valószínűleg súlyos ellátási zavarokat okozó helyzetekre terjed ki. Elemei:

(3)  Az ilyen együttműködésről a Bizottság, a többi tagállam és a piaci résztvevők tájékoztatást kapnak.

▌

5b. cikk

A regionális együttműködés elősegítése

(1)  A nemzeti szabályozó hatóságok együttműködnek piacképük harmonizálása és nemzeti piacaik legalább egy regionális szinten történő integrálása céljából, ami a teljes belső piaci liberalizáció felé vezető első közbülső lépés. Elősegítik különösen a hálózatüzemeltetők regionális együttműködését és megkönnyítik regionális szintű integrációjukat a versenyképes belső piac megvalósítása, jogi, szabályozói és technikai keretrendszereik harmonizálásának elősegítése, és mindenekelőtt az Európai Unióban jelenleg létező gázszigetek integrálása céljából. A tagállamoknak elő kell segíteniük a nemzeti szabályozó hatóságok határokon átnyúló és regionális együttműködését is.

(2)  Az Ügynökség együttműködik a nemzeti szabályozó hatóságokkal és a szállítási rendszerüzemeltetőkkel a III. és IV. fejezet szerint a régiók között a szabályozási keretek konvergenciájának biztosítása érdekében, a versenyképes belső piac létrehozása céljából. Amennyiben az Ügynökség úgy véli, hogy az ilyen együttműködéshez kötelező érvényű szabályokra van szükség, megteszi a megfelelő ajánlásokat. A regionális piacok tekintetében, a 24d. cikkben meghatározott területeken az Ügynökség az illetékes hatóság.

6.  Az 7. cikk helyébe a következő szöveg lép:"

7. cikk

A szállítási rendszerek és a szállításirendszer-üzemeltetők szétválasztása

(1)  A tagállamok ...*-tól/től gondoskodnak arról, hogy:

(2)  Az (1) bekezdés (b) pontjában említett részesedés és jogok közé tartozik különösen:

(3)  Az (1) bekezdés b) pontja alkalmazásában a "kitermelési vagy ellátási feladatot betöltő vállalkozás" kifejezésbe beleértendő a ║ 2003/54/EK ║ irányelv║ szerinti "termelési vagy ellátási feladatot betöltő vállalkozás", továbbá a "szállítási rendszerüzemeltető" és a "szállítási rendszer" kifejezésbe beleértendő a 2003/54/EK irányelv szerinti "átviteli rendszerüzemeltető" és "átviteli rendszer

║

(4)  A tagállamok figyelemmel kísérik a vertikálisan integrált vállalkozások szétválasztásának folyamatát, és az elért előrehaladásról jelentést nyújtanak be a Bizottságnak.

(5)  A tagállamok ...**-ig eltérést engedélyezhetnek az (1) bekezdés b) és c) pontjától, amennyiben a szállításirendszer-üzemeltetők nem részei egy vertikálisan integrált vállalkozásnak.

(6)  Az (1) bekezdés a) pontjában meghatározott kötelezettség teljesítettnek minősül abban az esetben, ha több, szállítási rendszert tulajdonló vállalkozás olyan közös vállalatot alapít, amely az érintett szállítási rendszerek tekintetében több tagállamban szállításirendszer-üzemeltetőként tevékenykedik. ▌

(7)  E cikk végrehajtása céljából, amennyiben az (1) bekezdés b) – e) pontjaiban említett személy tagállam vagy valamely állami testület, a szállítási rendszerüzemeltető vagy a szállítási rendszer felett irányítást gyakorló, illetve a termelési vagy ellátási feladatot betöltő vállalkozás felett irányítást gyakorló két külön állami testület nem tekintendő azonos személynek vagy azonos személyeknek.

(8)  A tagállamok gondoskodnak arról, hogy azok a 10. cikk (1) bekezdésében említett üzleti szempontból érzékeny információk, amelyeket egy korábban vertikálisan integrált vállalkozás részét képező szállításirendszer-üzemeltető – és annak személyzete – birtokol, ne jussanak kitermelési vagy ellátási feladatot betöltő vállalkozás tudomására.

(9)  Amennyiben a ...*** a szállítási rendszer valamely vertikálisan integrált vállalkozás tulajdonát képezi, a tagállamok dönthetnek úgy, hogy az (1) bekezdést nem alkalmazzák.

Ilyen esetben a tagállamok megfelelnek a IVa. fejezetben foglalt rendelkezéseknek.

Semmilyen esetben nem szabad meggátolni, hogy a szállítási rendszert tulajdonló vertikálisan integrált vállalkozások lépéseket tegyenek az (1) bekezdésének való megfelelés érdekében.

_________________

* A [földgáz belső piacára vonatkozó közös szabályokról szóló 2003/55/EK irányelvet módosító] …/…/EK irányelv átültetésétől számított egy év.

** A [földgáz belső piacára vonatkozó közös szabályokról szóló 2003/55/EK irányelvet módosító] …/…/EK irányelv átültetésétől számított két év.

*** A [földgáz belső piacára vonatkozó közös szabályokról szóló 2003/55/EK irányelvet módosító] …/…/EK irányelv hatálybalépésekor."

7.  A szöveg a következő cikkekkel egészül ki:"

7a. cikk

A szállítási rendszer tulajdonosai és a szállítási rendszerüzemeltetők feletti irányítás

(1)  A Közösség nemzetközi kötelezettségeinek sérelme nélkül, harmadik országbeli személy vagy személyek nem gyakorolhatnak irányítást a szállítási rendszerek vagy szállítási rendszerüzemeltetők felett.

(2)  Az (1) bekezdéstől el lehet térni olyan – az energiaágazatbeli beruházások közös keretrendszerének megteremtését és valamely harmadik ország energiapiacának az Európai Unión belül letelepedett vállalatokra is kiterjedő megnyitását célzó – megállapodás alapján, amelyet egy vagy több harmadik országgal kötöttek, és amelynek a Közösség is részes fele.

7b. cikk

A szállítási rendszerüzemeltetők kijelölése

(1)  A tagállamok engedélyezik és szállítási rendszerüzemeltetőnek jelölik ki azokat a vállalkozásokat, amelyek szállítási rendszer tulajdonosai és amelyekről a nemzeti szabályozó hatóság az e cikkben meghatározott tanúsítási eljárásnak megfelelően tanúsítja, hogy teljesítik a 7. cikk (1) bekezdésében és a 7a. cikkben előírt követelményeket. A szállítási rendszerüzemeltetők kijelölését be kell jelenteni a Bizottságnak és közzé kell tenni az Európai Unió Hivatalos Lapjában.

(2)  A Közösség nemzetközi kötelezettségeinek sérelme nélkül, amennyiben olyan szállítási rendszer tulajdonosa vagy szállítási rendszerüzemeltető kéri a tanúsítást, amely felett a 7a. cikknek megfelelő harmadik országbeli személy vagy személyek gyakorolnak irányítást, azt meg kell tagadni, kivéve ha a szállítási rendszer tulajdonosa vagy szállítási rendszerüzemeltető bizonyítja, hogy gáz vagy villamos energia termelésével vagy ellátásával foglalkozó üzemeltető vagy egy harmadik ország – a 7. cikk (1) bekezdését megszegve – sem közvetlenül, sem közvetve nem képes az érintett jogalany befolyásolására.

(3)  A szállítási rendszerüzemeltetők minden olyan tervezett ügyletet bejelentenek a nemzeti szabályozó hatóságnak, amely miatt szükségessé válhat a 7. cikk (1) bekezdésének vagy a 7a. cikknek való megfelelés újraértékelése.

(4)  A nemzeti szabályozó hatóságok figyelemmel kísérik, hogy a szállítási rendszerüzemeltetők folyamatosan megfelelnek-e a 7. cikk (1) bekezdésének és a 7a. cikknek. A hatóságok a megfelelés biztosítása érdekében tanúsítási eljárást indítanak:

(5)  A nemzeti szabályozó hatóságok a szállítási rendszerüzemeltető bejelentésének keltétől vagy a Bizottság kérésének keltétől számított négy hónapon belül határozatot hoznak a szállítási rendszerüzemeltető tanúsításának ügyében. Amennyiben a nemzeti szabályozó hatóság ezen határidőn belül nem hoz határozatot, a tanúsítást engedélyezettnek kell tekinteni. A nemzeti szabályozó hatóság kifejezett vagy hallgatólagos határozata csak a (6)–(9) bekezdésben meghatározott eljárás befejezése után léphet hatályba, és csak akkor, ha a Bizottság nem emelt kifogást.

(6)  A szállítási rendszerüzemeltető tanúsítására vonatkozó kifejezett vagy hallgatólagos határozatát a nemzeti szabályozó hatóság haladéktalanul bejelenti a Bizottságnak, minden vonatkozó információval együtt.

(7)  A Bizottság a bejelentést annak kézhezvétele után azonnal megvizsgálja. Amennyiben a Bizottság a bejelentés kézhezvételét követő két hónapon belül megállapítja, hogy komoly kételyek merülnek fel azt illetően, hogy a nemzeti szabályozó hatóság határozata megfelel-e a 7. cikk (1) bekezdésének, a 7a. cikknek vagy a 7b. cikk (2) bekezdésének, úgy eljárást indít. Ebben az esetben felkéri a nemzeti szabályozó hatóságot és az érintett szállítási rendszerüzemeltetőt, hogy nyújtsák be észrevételeiket. Amennyiben a Bizottság további tájékoztatást kér, a két hónapos határidő a hiánytalan tájékoztatás kézhezvételétől számítva további két hónappal meghosszabbítható.

(8)  Amennyiben a Bizottság eljárást indít, az erre vonatkozó határozat keltétől számított négy hónapon belül végleges határozatot hoz, amelyben

(9)  Amennyiben a Bizottság nem indít eljárást vagy a (7), illetve (8) bekezdésben meghatározott határidőn belül nem hoz végleges határozatot, úgy kell tekinteni, hogy nem emelt kifogást a nemzeti szabályozó hatóság határozata ellen.

(10)  A nemzeti szabályozó hatóság négy héten belül végrehajtja a Bizottságnak a tanúsítási határozat módosítására vagy visszavonására vonatkozó határozatát, és erről tájékoztatja a Bizottságot.

(11)  A nemzeti szabályozó hatóságok és a Bizottság kérheti a szállításirendszer-üzemeltetőktől és a kitermelési vagy ellátási feladatot betöltő vállalkozásoktól, hogy adják meg az e cikk szerinti feladatok elvégzéséhez szükséges információkat.

(12)  A nemzeti szabályozó hatóságok és a Bizottság megőrzi az üzleti szempontból érzékeny információk titkosságát.

▌

(13)  Az e cikkben meghatározott eljárások, és különösen a (2) bekezdésben foglalt korlátozások nem alkalmazandók a kizárólag a származási országok gázellátó hálózatainak a Közösség területén belüli végponttal való összekötését szolgáló termelési csővezeték-hálózatokra, illetve ezek fejlesztésére sem.

7c. cikk

A tárolásirendszer-üzemeltetők és az LNG-létesítmények üzemeltetőinek kijelölése

A tagállamok vagy az általuk erre felkért földgázipari vállalkozások, amelyek földgáztárolók vagy LNG-létesítmények tulajdonosai, a hatékonyság és a gazdasági egyensúly figyelembevételével, a tagállam által megállapított időtartamra szólóan egy vagy több rendszerüzemeltetőt jelölnek ki.

8.  A 8. cikk a következőképpen módosul:

a)   az (1) bekezdés a következőképpen módosul:

i.   az a) pont helyébe a következő szöveg lép:"

ii)  ii. a következő pont kerül beillesztésre a b) pont után:"

ba) kiépíti a szállítási infrastruktúrák közötti elegendő rendszerösszekötő kapacitást az ésszerű kapacitásigény kielégítése, a hatékony összesített piac létrejöttének megkönnyítése és a gázellátás biztonsága követelményének teljesítése érdekében;

b)  A (3) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:"

(3)  A tagállamok – a nemzeti szabályozó hatóságaikon keresztül – megkövetelhetik a szállítási rendszerüzemeltetőktől, hogy a szállítási hálózat fenntartására és fejlesztésére vonatkozó minimumkövetelményeknek eleget tegyenek, ideértve a rendszerösszekötő kapacitást is. A nemzeti szabályozó hatóságoknak szélesebb jogköröket kell adniuk az Európai Unión belüli fogyasztóvédelem biztosítása céljából.

c)  A következő bekezdéssel egészül ki:"

(4a)  A szállítási rendszerüzemeltetők feladataik ellátása közben figyelembe veszik a gázszállítási rendszerüzemeltetők európai hálózata által elfogadott szabályokat.

9.  A 9. cikket el kell hagyni.

▌

10.  A 10. cikk helyébe a következő szöveg lép:"

10. cikk

A szállítási rendszerüzemeltetők és a szállítási rendszer tulajdonosainak titoktartási kötelezettsége

(1)  A szállítási és tárolási rendszerüzemeltetők, és/vagy az LNG-létesítmények rendszerüzemeltetői és a szállítási rendszer tulajdonosai a 16. cikk vagy bármely egyéb, az információ közreadására vonatkozó jogi kötelezettség sérelme nélkül megőrzik azoknak a üzleti szempontból érzékeny információknak a titkosságát, amelyekhez üzleti tevékenységük során hozzájutnak; és megakadályozzák, hogy a saját tevékenységükkel kapcsolatos információ, amely üzleti szempontból előnyös lehet, megkülönböztető módon kerüljön nyilvánosságra, és főként nem adnak közre üzleti szempontból érzékeny információkat a társaság többi része számára, kivéve ha ez egy üzleti tranzakció végrehajtása miatt szükséges. Az információs szétválasztás szabályainak teljes körű betartatása érdekében arról is gondoskodni kell, hogy a szállításirendszer-tulajdonos és a társaság többi része ne használjon közös szolgáltatásokat (például közös jogi szolgálatot), kivéve a kizárólag adminisztratív vagy informatikai jellegű feladatok esetében.

(2)  A szállítási és tárolási rendszerüzemeltetők és/vagy az LNG-létesítmények rendszerüzemeltetői a kapcsolt vállalkozások földgáz-értékesítései vagy -vásárlásai során semmilyen módon nem élhetnek vissza a hálózati hozzáférés biztosítása vagy az arról való tárgyalás során harmadik féltől szerzett, üzleti szempontból érzékeny információval.

(3)  Az üzleti szempontból érzékeny információkat objektív és átlátható kritériumok alapján kell meghatározni.

11.  A 12. cikk a következőképpen módosul:

a)   az (1) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:"

(1)  Valamennyi elosztási rendszerüzemeltető felelős annak biztosításáért, hogy a rendszer hosszú távon eleget tudjon tenni a gázelosztásra vonatkozó ésszerű igényeknek, valamint saját területén felelős a biztonságos, megbízható és hatékony elosztórendszerek gazdaságos feltételek közötti működtetéséért, karbantartásáért és fejlesztéséért a környezetvédelem és az energiahatékonyság elősegítésének kellő figyelembevételével.

b)   a (4) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:

(4)  Az elosztási rendszerüzemeltető ellátja a rendszerhasználókat azokkal az információkkal, amelyekre azoknak szükségük van a hálózathoz történő hatékony hozzáférés és a hálózat használata érdekében.

c)   a következő bekezdések kerülnek beillesztésre a (4) bekezdés után:"

(4a)  Az elosztási rendszerüzemeltető ...*-ig az illetékes nemzeti szabályozó hatóság számára javaslatot nyújt be, amely leírja, hogy milyen informatikai és kommunikációs rendszereket kell bevezetni a (4) bekezdésben említett információk biztosítása érdekében. Ez a javaslat elősegíti – többek között – a kétirányú elektromos mérőberendezések használatát – amit ...**-ig minden fogyasztóra ki kell terjeszteni, a végfogyasztók és a megosztott termelők aktív részvételét a rendszerüzemeltetésben, valamint a valós idejű információ áramlását a szállítási és az elosztási rendszerüzemeltetők között, melynek célja az összes rendelkezésre álló termelési, hálózati és keresleti forrás felhasználásának optimalizálása.

(4b)  A nemzeti szabályozó hatóságok ...***-ig jóváhagyják a (4a) bekezdésben említett javaslatokat. A nemzeti szabályozó hatóságok biztosítják a bevezetendő informatikai és kommunikációs rendszerek teljes együttműködtethetőségét. Ebből a célból iránymutatásokat bocsáthatnak ki és módosításokat rendelhetnek el a (4a) bekezdésben említett javaslatokkal kapcsolatban.

(4c)  A nemzeti szabályozó hatóság az elosztási rendszerüzemeltetőnek a (4a) bekezdésben említett javaslattal kapcsolatos döntéséről való értesítését megelőzően tájékoztatja az Ügynökséget, vagy ha az még nem működik, a Bizottságot. Az Ügynökség vagy a Bizottság biztosítja, hogy a bevezetendő informatikai és kommunikációs rendszerek elősegítsék a földgáz belső piacának fejlődését, és ne állítsanak újabb technikai akadályokat.

_________________

* [A földgáz belső piacára vonatkozó közös szabályokról szóló 2003/55/EK irányelvet módosító] …/…/EK irányelv hatálybalépésétől számított egy éven belül.

** [A földgáz belső piacára vonatkozó közös szabályokról szóló 2003/55/EK irányelvet módosító] …/…/EK irányelv hatálybalépésétől számított tíz éven belül.

*** [A földgáz belső piacára vonatkozó közös szabályokról szóló 2003/55/EK irányelvet módosító] …/…/EK irányelv hatálybalépésétől számított két éven belül.

12.  A következő fejezetek kerülnek beillesztésre a IV. fejezet után:

FEJEZET

Független szállítási rendszerüzemeltetők

12a. cikk

Hatály

E fejezet rendelkezéseit akkor kell alkalmazni, ha valamely tagállam a 7. cikk (7) bekezdésével összhangban úgy határoz, hogy nem alkalmazza a 7. cikk (1) bekezdését, és nem jelöl ki a 9. cikknek megfelelően a Bizottság jóváhagyása mellett független rendszerüzemeltetőt.

12b. cikk

Eszközök, berendezések, személyzet és jogi személyiség

(1)  A szállítási rendszerüzemeltetőknek rendelkezniük kell minden olyan emberi, tárgyi és pénzügyi erőforrással, amely az ezen irányelv szerinti kötelezettségeik teljesítéséhez, valamint a gázszállítási tevékenység végzéséhez szükséges, feltéve, hogy:

(2)  A gázszállítási tevékenység a 8. cikkben felsoroltakon kívül legalább a következő tevékenységeket foglalja magában:

(3)  A szállítási rendszerüzemeltetők a 68/151/EGK irányelv 1. cikkében említett korlátolt felelősségű társaság jogi formájában szerveződnek.

(4)  A szállítási rendszerüzemeltető nem kelthet zavart jogi személyisége, kommunikációja, márkanév használata és telephelye révén a vertikálisan integrált vállalkozás elkülönült jogi személyisége tekintetében.

(5)  A szállítási rendszerüzemeltető könyvvitelét a vertikálisan integrált vállalkozás és annak bármely részének könyvvizsgálójától eltérő könyvvizsgálónak kell ellenőriznie.

12c. cikk

A szállítási rendszerüzemeltető függetlensége

(1)  A vertikálisan integrált vállalkozás által a 12f. cikk szerint kijelölt felügyeleti szerv tagjai hatáskörének sérelme nélkül a szállítási rendszerüzemeltető – az üzemeltetéshez, karbantartáshoz vagy a hálózat fejlesztéséhez szükséges eszközök tekintetében – tényleges döntéshozatali jogokkal rendelkezik, függetlenül a vertikálisan integrált vállalkozástól. A szállítási rendszerüzemeltető hatáskörrel rendelkezik a pénzeszközöknek a tőkepiacon, különösen hitelfelvétel és a 12f. cikkben említett éves pénzügyi terv keretén belüli tőkeemelés útján történő gyarapítására.

(2)  A vertikálisan integrált vállalkozás termelő vagy szolgáltató feladatot végző leányvállalatai nem rendelkezhetnek sem közvetlen, sem közvetett részesedéssel a szállítási rendszerüzemeltetőben. A szállítási rendszerüzemeltető nem rendelkezhet sem közvetlen, sem közvetett részesedéssel a vertikálisan integrált vállalkozás termelő vagy szolgáltató feladatot ellátó leányvállalataiban, és a leányvállalatoktól a hálózat használatából származó bevételek kivételével nem részesülhet osztalékban vagy más pénzügyi előnyben sem.

(3)  A szállítási rendszerüzemeltető általános irányítási struktúrájának és vállalati alapszabályának biztosítania kell a szállítási rendszerüzemeltető e fejezetben említett tényleges függetlenségét. A vertikálisan integrált vállalkozás sem közvetlenül, sem közvetve nem határozhatja meg a szállítási rendszerüzemeltető versenymagatartását a szállítási rendszerüzemeltető napi tevékenységével és a hálózat irányításával kapcsolatban vagy a 12h. cikk szerint kidolgozott tízéves hálózatfejlesztési terv előkészítéséhez szükséges tevékenységekkel kapcsolatban.

(4)  A vertikálisan integrált vállalkozás és a szállítási rendszerüzemeltető közötti mindennemű kereskedelmi és pénzügyi kapcsolat – ideértve a szállítási rendszerüzemeltető által a vertikálisan integrált vállalkozásnak nyújtott kölcsönöket is – megfelel a piaci feltételeknek. A szállítási rendszerüzemeltető részletes nyilvántartást vezet e kereskedelmi és pénzügyi kapcsolatokról, és azokat kérésre a nemzeti szabályozó hatóság rendelkezésére bocsátja.

(5)  A szállítási rendszerüzemeltető benyújtja a nemzeti szabályozó hatóságnak a vertikálisan integrált vállalkozással kötött valamennyi kereskedelmi és pénzügyi megállapodást.

(6)  A szállítási rendszerüzemeltető tájékoztatja a nemzeti szabályozó hatóságot a 12b. cikk (1) bekezdésének d) pontjában említett, rendelkezésére álló pénzügyi forrásokról.

(7)  A vállalkozásokat, amelyekkel kapcsolatban a nemzeti szabályozó hatóság tanúsította, hogy megfelelnek az e fejezetben foglalt követelményeknek, az érintett tagállam jóváhagyja és szállítási rendszerüzemeltetővé jelöli ki. A tanúsítás céljából a 7b. cikkben szereplő eljárás alkalmazandó.

(8)  Az átláthatóság kötelező a megkülönböztetésmentesség biztosítására, különösen a tarifákra, a harmadik személyek hozzáférésével kapcsolatos szolgáltatásokra, a kapacitáselosztásra és a kiegyenlítésre való tekintettel. A vertikálisan integrált vállalkozás köteles tartózkodni minden olyan tevékenységtől, amely a szállítási rendszerüzemeltetőket e kötelezettségek teljesítésében akadályozza.

12d. cikk

A szállítási rendszerüzemeltető személyzetének és ügyvezetésének függetlensége

(1)  A kinevezésekkel, meghosszabbításokkal és munkafeltételekkel – többek között a szállítási rendszerüzemeltető igazgatási szerveinek irányításáért és/vagy tagjaiért felelős személyek javadalmazásával és hivatali idejük megszűnésével – kapcsolatos határozatokat a szállítási rendszerüzemeltető 12f. cikkel összhangban kijelölt felügyeleti szerve hozza meg.

(2)  A felügyeleti szerv által a szállítási rendszerüzemeltető irányításáért felelős személlyé és/vagy igazgatási szerveinek tagjává való kinevezésre jelölt személyek személyazonosságáról, a hivatali idejüket szabályozó feltételekről, hivatali idejük tartamáról és megszűnéséről, valamint a hivatali idejük megszüntetésére vonatkozó bármely javasolt határozat indokairól értesíteni kell a nemzeti szabályozó hatóságot. Az (1) bekezdésben említett feltételek és határozatok kizárólag akkor emelkednek kötelező erőre, ha a nemzeti szabályozó hatóság az értesítést követő 3 héten belül nem emelt ellenük kifogást. A nemzeti szabályozó hatóság akkor emelhet kifogást, amennyiben komoly kétségei merülnek fel az irányításért felelős személlyé és/vagy az igazgatási szervek tagjává való kinevezésre jelölt személy szakmai függetlenségével kapcsolatban, illetve amennyiben a megbízatás idő előtti megszűnésének indokával kapcsolatban súlyos kétség merül fel.

(3)  A szállítási rendszerüzemeltető irányításáért felelős, a felügyelő hatóság által kijelölt személyeket és/vagy az igazgatási szerveinek kijelölt tagjait a szállítási rendszerüzemeltető kivételével a kinevezésüket megelőző 5 évben sem közvetve, sem közvetlenül semmilyen egyéb szakmai beosztás vagy felelősség, érdek vagy üzleti kapcsolat nem kötheti a vertikálisan integrált vállalkozáshoz vagy annak bármely részéhez vagy annak irányító részvényeseihez.

(4)  A szállítási rendszerüzemeltető irányításáért felelős személyeket és/vagy igazgatási szerveinek tagjait, illetve a szállítási rendszerüzemeltető alkalmazottait sem közvetve, sem közvetlenül semmilyen egyéb szakmai beosztás vagy felelősség, érdek vagy üzleti kapcsolat nem kötheti a vertikálisan integrált vállalkozáshoz, annak bármely részéhez vagy annak irányító részvényeseihez.

(5)  A szállítási rendszerüzemeltető ügyvezetéséért felelős személyeket és/vagy az igazgatási szerveinek tagjait, illetve a szállítási rendszerüzemeltető alkalmazottait a szállítási rendszerüzemeltető kivételével sem közvetve, sem közvetlenül semmilyen egyéb szakmai beosztás vagy felelősség, érdek vagy üzleti kapcsolat nem kötheti a vertikálisan integrált vállalkozás egyetlen részéhez sem, illetve ezektől semmiféle közvetlen vagy közvetett pénzügyi előnyhöz nem juthatnak. Javadalmazásuk nem függhet a szállítási rendszerüzemeltetőétől eltérő vertikálisan integrált vállalkozás tevékenységeitől vagy eredményeitől.

(6)  Biztosítani kell a szállítási rendszerüzemeltető irányításáért felelős személyek és/vagy igazgatási szervei tagjai által a hivatali idejük idő előtti megszűnése ellen benyújtott panaszok tekintetében a nemzeti szabályozó hatóság előtti tényleges fellebbezési jogot.

(7)  Az ügyvezetésért felelős személyeket és/vagy az igazgatási szerveinek tagjait a szállítási rendszerüzemeltetőnél betöltött megbízatásuk megszűnését követően a szállítási rendszerüzemeltető kivételével legalább 5 évig sem közvetve, sem közvetlenül semmilyen egyéb szakmai beosztás vagy felelősség, érdek vagy üzleti kapcsolat nem kötheti a vertikálisan integrált vállalkozáshoz, annak bármely részéhez vagy irányító részvényeséhez.

12e. cikk

Vagyonkezelő

(1)  A nemzeti szabályozó hatóság független vagyonkezelőt nevez ki a vertikálisan integrált vállalkozás javaslatára és költségére. A vagyonkezelő kizárólag a vertikálisan integrált vállalkozás jogos érdekében jár el a szállítási rendszerüzemeltető eszközei értékének megóvásában, és egyúttal megőrzi a szállítási rendszerüzemeltető vertikálisan integrált vállalkozástól való függetlenségét. A vagyonkezelő feladatainak ellátása során nem veheti figyelembe a vertikálisan integrált vállalkozás termelési és szolgáltatási tevékenységeinek érdekeit.

(2)  A vagyonkezelőt a kinevezését megelőző 5 évben sem közvetve, sem közvetlenül semmilyen egyéb szakmai beosztás vagy felelősség, érdek vagy üzleti kapcsolat nem kötheti a vertikálisan integrált vállalkozáshoz vagy annak egy részéhez, irányító részvényeséhez, vagy annak bármely termelési vagy szolgáltatási tevékenységet végző vállalkozásához.

A vagyonkezelő megbízatásának feltételeit, ideértve annak időtartamát, megszüntetésének feltételeit és pénzügyi feltételeit, a nemzeti szabályozó hatóságnak jóvá kell hagynia.

A vagyonkezelőt megbízatása alatt sem közvetve, sem közvetlenül semmilyen egyéb szakmai beosztás vagy felelősség, érdek vagy üzleti kapcsolat nem kötheti a vertikálisan integrált vállalkozás bármely részéhez vagy irányító részvényeséhez.

A vagyonkezelőt megbízatásának megszűnését követően legalább 5 évig sem közvetve, sem közvetlenül semmilyen egyéb szakmai beosztás vagy felelősség, érdek vagy üzleti kapcsolat nem kötheti a vertikálisan integrált vállalkozás bármely részéhez vagy irányító részvényeséhez.

(3)  A vagyonkezelő felel a következőkért:

12f. cikk

Felügyeleti szerv

(1)  A szállítási rendszerüzemeltető felügyeleti szervvel rendelkezik, amely felel a szállítási rendszerüzemeltető részvényesei eszközeinek értékére esetlegesen jelentős hatást gyakorló határozatok, különösen az éves pénzügyi terv jóváhagyására, a szállítási rendszerüzemeltető eladósodási szintjére, valamint a részvényesek között elosztott osztalék összegére vonatkozó határozatok meghozataláért.

(2)  A felügyeleti szerv a következő tagokból áll:

(3)  A 12d. cikk (2)-(7) bekezdése alkalmazandó a felügyeleti szerv tagjaira.

(4)  A vagyonkezelő vétójoggal rendelkezik az olyan határozatokra vonatkozóan, amelyek nézete szerint jelentősen csökkenthetik a szállítási rendszerüzemeltető eszközértékét. Annak értékelésekor, hogy valamely határozat jelentősen csökkenti-e az eszközértéket, különös jelentőséggel bír az éves pénzügyi terv és a szállítási rendszerüzemeltető adósságainak mértéke. A felügyeleti szerv tagjainak kétharmada a vétót felülbírálhatja, amely esetben a 12h. cikk (7) bekezdése alkalmazandó.

12g. cikk

Megfelelőségi program és a megfelelésért felelős tisztviselő

(1)  A tagállamok biztosítják, hogy a szállítási rendszerüzemeltetők megfelelőségi programot hozzanak létre és hajtsanak végre, amely intézkedéseket határoz meg a megkülönböztető magatartás kizárása érdekében, és biztosítja, hogy a programnak való megfelelést megfelelő módon ellenőrizzék. A program meghatározza az alkalmazottaknak a célkitűzés megvalósításához szükséges kötelezettségeit. A programot a nemzeti szabályozó hatóságnak jóvá kell hagynia. A nemzeti szabályozó hatóság hatáskörének sérelme nélkül a programnak való megfelelés független ellenőrzését a megfelelésért felelős tisztviselő végzi.

(2)  A felügyeleti szerv a megfelelésért felelős tisztviselőt jelöl ki. A megfelelésért felelős tisztviselő lehet természetes vagy jogi személy. A 12d. cikk (2)-(7) bekezdését a megfelelésért felelős tisztviselőre alkalmazni kell. A nemzeti szabályozó hatóság a függetlenség vagy szakképzettség hiánya miatt kifogást emelhet a megfelelésért felelős tisztviselő kijelölése ellen.

(3)  A megfelelésért felelős tisztviselő feladatai a következők:

(4)  A megfelelésért felelős tisztviselő benyújtja a nemzeti szabályozó hatóságnak a beruházási tervre vagy az egyedi hálózati beruházásokra vonatkozó határozati javaslatokat. Ezt legkésőbb akkor kell megtennie, amikor a szállítási rendszerüzemeltető irányítási és/vagy illetékes igazgatási szerve azokat benyújtja a felügyeleti szervnek.

(5)  Amennyiben a vertikálisan integrált vállalkozás akár a közgyűlésen, akár a kijelölt felügyeleti szerv tagjainak szavazata révén megakadályozta valamely határozat elfogadását, aminek eredményeképpen megakadályozott vagy elhalasztott egy a hálózatban megvalósítandó beruházást, a megfelelésért felelős tisztviselő erről értesíti a nemzeti szabályozó hatóságot.

(6)  A megfelelésért felelős tisztviselő megbízatásának, illetve foglalkoztatásának feltételeit a nemzeti szabályozó hatóságnak jóvá kell hagynia, és biztosítania kell a megfelelésért felelős tisztviselő függetlenségét.

(7)  A megfelelésért felelős tisztviselő írásban vagy szóban rendszeresen jelentést tesz a nemzeti szabályozó hatóságnak, és jogában áll akár írásban, akár szóban rendszeresen jelentést tennie a szállítási rendszerüzemeltető felügyeleti szervének.

(8)  A megfelelésért felelős tisztviselő részt vehet a szállítási rendszerüzemeltető irányítási vagy igazgatási szervei, valamint a felügyeleti szerv és a közgyűlés valamennyi ülésén. A megfelelésért felelős tisztviselő részt vesz az alábbi témákkal foglalkozó valamennyi ülésen:

(9)  A megfelelésért felelős tisztviselő ellenőrzi, hogy a szállítási rendszerüzemeltető megfelel-e a 10. cikknek.

(10)  A megfelelésért felelős tisztviselő hozzáfér valamennyi releváns adathoz, valamint a szállítási rendszerüzemeltető irodáihoz és a feladata elvégzéséhez szükséges valamennyi információhoz.

(11)  A nemzeti szabályozó hatóság előzetes jóváhagyását követően a felügyeleti szerv felmentheti a megfelelésért felelős tisztviselőt.

(12)  A szállítási rendszerüzemeltetőnek és a vertikálisan integrált vállalkozásnak különösen a szállítási rendszerüzemeltető és a vertikálisan integrált vállalkozás közötti kereskedelmi és pénzügyi megállapodásokból eredő kötelezettségeiről a nemzeti szabályozó hatóságot csupán tájékoztatni kell, azokat hozzá jóváhagyásra nem kell benyújtani. A nemzeti szabályozó hatóságot értesíteni kell a vezetők és a megfelelésért felelős tisztviselő kinevezéséről és munkafeltételeiről, de azokat a nemzeti szabályozó hatóságnak nem kell jóváhagynia.

12h. cikk

Hálózatfejlesztés és a beruházási döntések meghozatalának hatásköre

(1)  A szállítási rendszerüzemeltető – az érintett felekkel folytatott konzultációt követően – minden évben tízéves hálózatfejlesztési tervet nyújt be a nemzeti szabályozó hatóságnak, a meglevő és az előre jelzett ellátás és kereslet alapján. A terv hatékony intézkedéseket tartalmaz a rendszer megfelelőségének és az ellátás biztonságának szavatolása érdekében.

(2)  A tízéves hálózatfejlesztési terv különösen:

(3)  A szállítási rendszerüzemeltető a tízéves hálózatfejlesztési terv kidolgozásakor ésszerű feltételezéseket tesz a termelés, ellátás és fogyasztás, valamint a más országokkal folytatott cserék alakulását illetően, figyelembe véve a regionális és az európai szintű hálózatokra, valamint a földgáztárolókra és LNG újragázosítási létesítményekre vonatkozó beruházási terveket.

(4)  A nemzeti szabályozó hatóság a tízéves hálózatfejlesztési tervről nyílt és átlátható módon konzultál valamennyi tényleges vagy potenciális hálózathasználóval. A magukat potenciális hálózathasználónak valló személyektől vagy vállalkozásoktól megkövetelhetik ezen állításuk alátámasztását. A nemzeti szabályozó hatóság közzéteszi a konzultációs folyamat eredményeit, különösen az esetleges beruházási igényeket.

(5)  A nemzeti szabályozó hatóság megvizsgálja, hogy a tízéves hálózatfejlesztési terv felöleli-e a konzultációs folyamat során azonosított valamennyi beruházási igényt, valamint hogy a terv összhangban áll-e az 1775/2005/EK rendelet 2c. cikkének (1) bekezdésében említett, tíz évre szóló, az egész Közösségre kiterjedő hálózatfejlesztési tervvel. Amennyiben bármilyen kétség felmerül a 10 évre szóló, az egész Közösségre kiterjedő hálózatfejlesztési tervvel való összhanggal kapcsolatban, a nemzeti szabályozó hatóság konzultál az Ügynökséggel. A nemzeti szabályozó hatóság megkövetelheti a szállítási rendszerüzemeltetőtől a terv módosítását.

(6)  A nemzeti szabályozó hatóság nyomon követi és értékeli a tízéves hálózatfejlesztési terv végrehajtását.

(7)  Abban az esetben, ha a szállítási rendszerüzemeltető nem hajtja végre valamely, a tízéves hálózatfejlesztési terv értelmében a következő három évben megvalósítandó beruházást, a tagállamok biztosítják, hogy a nemzeti szabályozó hatóságnak – a szóban forgó beruházás megvalósítását biztosítandó – kötelessége legyen meghoznia a következő intézkedések közül legalább egyet, kivéve, ha a beruházás végrehajtása az üzemeltetőn kívül álló, kényszerítő okok miatt hiúsul meg:

A szállítási rendszerüzemeltető biztosítja a beruházók számára a beruházás megvalósításához szükséges információkat, az új eszközöket hozzákapcsolja a szállítási hálózathoz, és – általánosságban – minden tőle telhető erőfeszítést megtesz a beruházási projekt végrehajtásának megkönnyítésére.

A vonatkozó pénzügyi megállapodásokhoz a nemzeti szabályozó hatóság jóváhagyása szükséges.

(8)  Ha a nemzeti szabályozó hatóság élt a (7) bekezdés szerinti hatáskörével, a szóban forgó beruházások költségeire a releváns tarifaszabályozások vonatkoznak.

12i. cikk

A földgáztárolóknak, LNG újragázosítási létesítményeknek és ipari fogyasztóknak a szállítási hálózathoz való csatlakoztatásával kapcsolatos döntéshozatali hatáskörök

(1)  A szállítási rendszerüzemeltetők kötelesek átlátható és hatékony eljárásokat és tarifákat meghatározni és közzétenni a földgáztárolóknak, LNG újragázosítási létesítményeknek és ipari fogyasztóknak a szállítási hálózathoz való csatlakoztatása tekintetében. Az eljárásokat a nemzeti szabályozó hatóságnak jóvá kell hagynia.

(2)  A szállítási rendszerüzemeltetők nem jogosultak arra, hogy egy új földgáztároló, LNG újragázosítási létesítmény vagy ipari fogyasztó hálózathoz való csatlakozását a rendelkezésre álló hálózati kapacitások esetleges jövőbeni korlátaira vagy a szükséges kapacitásnöveléshez kapcsolódó járulékos költségekre hivatkozva visszautasítsák. A szállítási rendszerüzemeltető köteles elegendő belépő és kilépő kapacitást biztosítani az új csatlakozáshoz.

(3)  A szállítási rendszerüzemeltetők adják meg és irányítják harmadik személyeknek a hálózathoz való hozzáférést, különösen az új piaci szereplők és a biogáz-előállítók tekintetében, a hálózat biztonsági szabályaira figyelemmel.

FEJEZET

12j. cikk

Felülvizsgálati záradék

(1)  Az Ügynökség ...*-ig részletes jelentést nyújt be az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak, amelyben bemutatja, hogy az ezen irányelv szerinti szétválasztási követelmények milyen mértékben bizonyultak eredményesnek az szállítási rendszerüzemeltetők teljes körű és valódi függetlenségének biztosítása terén.

(2)  Az (1) bekezdés szerinti értékelése céljából az Ügynökség különösen a következő kritériumokat veszi figyelembe: a hálózatokhoz való tisztességes és megkülönböztetéstől mentes hozzáférés, hatékony szabályozás, a hálózat, a beruházások és a torzulást nem okozó beruházásösztönzők fejlesztése, a rendszerösszekötő infrastruktúra fejlesztése, valamint az ellátás biztonságának helyzete a Közösségben.

(3)  A Bizottság ...*-ig részletes jelentést nyújt be az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak, amelyben körvonalazza egy egységes európai szállítási rendszerüzemeltető létrehozásának megvalósíthatóságát, és elemzi a tulajdonjogra és piacok integrációjára vonatkozó költségeket és az azokból származó előnyöket, valamint az átviteli hálózat működésének hatékonyságát és biztonságosságát. A jelentést az érdekelt felekkel, különösen a szállítási rendszerüzemeltetőkkel és az Ügynökséggel folytatott konzultáció során fogalmazzák meg.

(4)  A Bizottság – adott esetben, és különösen akkor, ha az (1) bekezdésben említett részletes jelentés megállapítja, hogy a (2) bekezdésben említett feltételek biztosítása a gyakorlatban nem történt meg – javaslatokat terjeszt az Európai Parlament és a Tanács elé a szállítási rendszerüzemeltetők ...**, teljes és valódi függetlenségének biztosítására vonatkozóan.

_________________

* [A földgáz belső piacára vonatkozó közös szabályokról szóló 2003/55/EK irányelvet módosító].../.../EK irányelv hatálybalépésétől számított öt éven belül.

** [A földgáz belső piacára vonatkozó közös szabályokról szóló 2003/55/EK irányelvet módosító].../.../EK irányelv hatálybalépésétől számított hét éven belül.

13.  A 13. cikk a következőképpen módosul:

a)  A ║ (2) bekezdés c) pontjában az első mondat után az alábbi mondat kerül beillesztésre:"

E feladatok teljesítése érdekében az elosztórendszer-üzemeltetőnek rendelkeznie kell az ehhez szükséges pénzügyi, technikai és emberi erőforrásokkal.

b)  A 2. bekezdés (d) pontja a következőképpen módosul:

ii.  A szöveg a következő mondattal egészül ki:"

A megfelelésért felelős tisztviselő teljesen független, és feladata teljesítése érdekében az elosztórendszer-üzemeltető és kapcsolt vállalkozásai minden szükséges információjához hozzáférhet.

c)  A cikk a következő bekezdéssel egészül ki:"

(3)  Amennyiben az elosztási rendszerüzemeltető egy vertikálisan integrált vállalkozás részét alkotja, úgy a tagállamoknak gondoskodniuk kell, tevékenységei felügyelete révén, hogy az elosztási rendszerüzemeltető a vertikális integrációt ne használhassa ki a verseny torzítására. A vertikálisan integrált elosztási rendszerüzemeltetők kommunikációjukban és a márkaépítés során nem kelthetnek zavart a vertikálisan integrált vállalkozás ellátó ágának különállósága tekintetében.

▌

14.  A 15. cikk helyébe a következő szöveg lép:"

15. cikk

Kombinált üzemeltetők

"Ez az irányelv nem akadályozza meg, hogy a földgáz szállítását, cseppfolyósítását, tárolását és elosztását kombinált rendszerüzemeltető működtesse, ha az minden egyes tevékenysége tekintetében megfelel a 7. és ║ a 13. cikk (1) bekezdése alkalmazandó rendelkezéseinek.

15.  A szöveg a következő cikkel egészül ki:"

18a. cikk

LNG-létesítményekhez való hozzáférés

(1)  Az LNG-létesítményekhez való hozzáférés megszervezésére vagy a szabályozott hozzáférési eljárás, vagy a (2) bekezdésben említett szerződésen alapuló hálózati hozzáférési eljárás alkalmazandó. Ezek az eljárások objektív, átlátható és megkülönböztetéstől mentes kritériumok alapján folynak. A nemzeti szabályozó hatóságok felügyelik e kritériumok teljesülését.

A tagállamok döntenek az alkalmazandó hozzáférési eljárásról a meghatározott és közzétett kritériumok alapján. Ezen kritériumok konkrétan arra vonatkoznak, hogy a releváns piacon megvalósul-e az LNG-létesítmények közötti verseny, valamint hogy az LNG-hez való hozzáférést független, szabad hozzáférést biztosító infrastruktúra-üzemeltetők révén valósítják-e meg. A nemzeti szabályozó hatóságok nyomon követik az e kritériumoknak való megfelelést, és közzéteszik, vagy az LNG-üzemeltetőket kötelezik annak közzétételére, hogy mely LNG-létesíményeket, vagy ezeknek mely részeit kínálják fel a (2) bekezdésben említett eljárásban.

(2)  A szerződésen alapuló hálózati hozzáférés esetében a tagállamok megteszik a szükséges intézkedéseket, hogy a földgázipari vállalkozások és a feljogosított fogyasztók mind az összekapcsolt hálózat által lefedett területen, mind pedig azon kívül meg tudjanak állapodni az LNG-létesítményekhez való hozzáférésről. A felek az LNG-létesítményekhez való hozzáférésről szóló tárgyalásokon jóhiszeműen kötelesek eljárni.

16.  A 19. cikk helyébe a következő szöveg lép:"

19. cikk

A tárolókhoz való hozzáférés

(1)  A földgáztárolókhoz való hozzáférés megszervezéséhez, amikor műszaki és/vagy gazdasági megfontolásokból a hálózathoz való hatékony hozzáférés a fogyasztók ellátásának biztosítása érdekében ezt igényli, a tagállamok dönthetnek arról, hogy a (4) bekezdés szerinti szabályozott hozzáférési eljárást vagy a (3) bekezdés szerinti tárgyalásos hozzáférési eljárást választják. Ezek az eljárások objektív, átlátható és megkülönböztetéstől mentes kritériumok alapján folynak. A nemzeti szabályozó hatóságok felügyelik e kritériumok teljesülését.

A nemzeti szabályozó hatóságok megállapítják és közzéteszik azokat a követelményeket, amelyek alapján meg lehet állapítani a tárolókhoz való hozzáférés rendszerét, különösen kitérve arra, hogy a szóban forgó piacon megvalósul-e a tárolók közötti verseny, valamint hogy a szervezést független, szabad hozzáférést biztosító infrastruktúra-üzemeltetők révén valósítják-e meg. A nemzeti szabályozó hatóságok nyomon követik az e kritériumoknak való megfelelést, és közzéteszik, vagy a tárolási rendszerüzemeltetőket kötelezik annak közzétételére, hogy mely földgáztárolókat, vagy ezeknek mely részeit kínálják fel a (3) és (4) bekezdésben említett különböző eljárásokban.

(2)  Az (1) bekezdésben foglalt rendelkezések nem alkalmazhatók az LNG-létesítményekkel kapcsolatos kiegészítő szolgáltatásokra és ideiglenes tárolásra, amelyek az újragázosítási folyamathoz és azt követően a szállítási rendszerhez történő szállításhoz szükségesek.

(3)  A szerződésen alapuló hálózati hozzáférés esetében a nemzeti szabályozó hatóságok megteszik a szükséges intézkedéseket, hogy a földgázipari vállalkozások és a feljogosított fogyasztók mind az összekapcsolt hálózat által lefedett területen, mind pedig azon kívül meg tudjanak állapodni a tároláshoz való hozzáférésről, amennyiben az műszakilag és/vagy gazdaságilag szükséges a rendszerhez való hatékony hozzáférés biztosítása érdekében . A felek a tároláshoz való hozzáférésről szóló tárgyalásokon jóhiszeműen járnak el.

A tároláshoz való hozzáférésről szóló szerződést meg kell tárgyalni az érintett tárolási rendszerüzemeltetővel . A nemzeti szabályozó hatóságok a tárolási rendszerüzemeltetőktől megkövetelik a tárolók használatára vonatkozóan fontosabb üzleti feltételeik kihirdetését az irányelv alkalmazásának kezdetét követő egy éven belül és azt követően évente. E feltételek kialakítása során figyelembe kell venni a rendszerhasználók álláspontját, akik a nemzeti szabályozó hatóságnál kifogást emelhetnek a feltételek ellen.

(4)  Szabályozott hozzáférés esetén a nemzeti szabályozó hatóságok megteszik a szükséges intézkedéseket, hogy a földgázipari vállalkozások és a feljogosított fogyasztók számára biztosítsák a jogot az összekapcsolt rendszerek által lefedett területen kívül és belül egyaránt a tároláshoz való hozzáféréshez, a tárolásra vonatkozó közzétett tarifák, egyéb feltételek és kötelezettségek alapján, ha az műszakilag és/vagy gazdaságilag szükséges a hálózathoz való hatékony hozzáférés megszervezése érdekében. E tarifák, valamint az egyéb feltételek és kötelezettségek kialakítása során figyelembe kell venni a rendszerhasználók álláspontját, akik a nemzeti szabályozó hatóságnál kifogást emelhetnek a feltételek ellen. A feljogosított fogyasztók e hozzáférési joga azáltal biztosítható, hogy lehetővé teszik számukra ellátási szerződések megkötését a hálózat tulajdonosán és/vagy rendszerüzemeltetőjén, illetve a kapcsolt vállalkozásokon kívül más versenytárs földgázipari vállalkozásokkal is.

17.  A 22. cikk helyébe a következő szöveg lép:"

22. cikk

Új infrastruktúra

(1)  A jelentősebb új gázipari infrastruktúrák, azaz a tagállamok közötti rendszerösszekötők, az LNG-létesítmények és a földgáztárolók kérelem alapján, meghatározott időtartamra a következő feltételek mellett mentesülhetnek a 7., 18., 19. és 20. cikk, valamint a 24c. cikk (4), (5) és (7) bekezdése rendelkezéseinek hatálya alól:

(2)  Az (1) bekezdést kell alkalmazni a meglévő infrastruktúra kapacitásának valamennyi jelentős mértékű bővítésére is és az infrastruktúra olyan jellegű módosítására, amely lehetővé teszi megnövelt és további gázmennyiségek bevonását.

(3)  A VIa. fejezetben említett nemzeti szabályozó hatóság eseti alapon dönthet az (1) és (2) bekezdésben említett mentességekről. Amennyiben a szóban forgó infrastruktúra egynél több tagállam területén található, úgy az Ügynökség gyakorolja az e cikkben a nemzeti szabályozó hatóságra ruházott hatáskört. Az Ügynökség határozatáról előzetesen konzultációt kell folytatni az érintett nemzeti szabályozó hatóságokkal és a kérelmezővel.

A mentesség vonatkozhat az új infrastruktúra vagy a már meglévő, de jelentősen növelt kapacitású infrastruktúra teljes kapacitására vagy annak bizonyos meghatározott részeire.

A mentesség megítélésével kapcsolatos döntés meghozatalakor eseti alapon megfontolás tárgyává kell tenni, hogy nincs-e szükség a mentesség időtartamára és az infrastruktúrához való megkülönböztetéstől mentes hozzáférésre vonatkozó feltételek kikötésére. Az említett feltételekre vonatkozó döntéskor különösen a megépítendő új kapacitásokat vagy a meglévő kapacitások módosítását, a projekt időbeli határait és a nemzeti körülményeket kell figyelembe venni.

A mentesség megítélése előtt a nemzeti szabályozó hatóság meghatározza, hogy milyen szabályok és mechanizmusok legyenek érvényesek a kapacitással való gazdálkodásra és a kapacitáselosztásra, amelyek az alatt az időszak alatt, amikor az infrastruktúra mentesül a fenti rendelkezések alól, szükség esetén módosíthatók annak érdekében, hogy sor kerüljön a gazdasági és piaci szükségletek szerinti kiigazításokra. A szabályok alapján az infrastruktúra potenciális igénybevevőit felkérik, hogy még az új infrastruktúra – akár saját felhasználásra történő – kapacitáselosztása előtt jelezzék a kapacitások lekötése iránti igényüket. A nemzeti szabályozó hatóság előírja, hogy a szűk keresztmetszet kezelési szabályai rendelkezzenek a kihasználatlan kapacitások piaci felkínálásáról, valamint arról, hogy a létesítmény felhasználói jogosultak legyenek lekötött kapacitásaiknak a másodlagos piacon történő forgalmazására. Az e cikk (1) bekezdésének a), b) és e) pontjában említett kritériumok értékelésekor a nemzeti szabályozó hatóság figyelembe veszi a kapacitáselosztási eljárás eredményét, amennyiben harmadik felek komoly elkötelezettséget mutatnak.

A mentességről szóló döntést a második albekezdésben említett feltételekkel együtt megfelelően meg kell indokolni, és nyilvánosságra kell hozni.

(4)  A nemzeti szabályozó hatóság a kérelem kézhezvétele után haladéktalanul eljuttatja annak másolatát a Bizottsághoz. Az illetékes hatóság a mentességgel kapcsolatos döntésről – az adott döntésre vonatkozó összes információval együtt – haladéktalanul értesíti a Bizottságot. Ezeket az információkat a Bizottságnak összesített formában lehet benyújtani, hogy lehetővé váljék számára a jól megalapozott döntés meghozatala. A tájékoztatás különösen a következőkre tér ki:

(5)  A Bizottság az értesítés kézhezvételét követő két hónapon belül az érintett nemzeti szabályozó hatóságtól a mentességről szóló határozat módosítását vagy visszavonását kérheti. Ez a határidő a bejelentés kézhezvételének időpontjától kezdődik. A két hónapos határidőt további két hónappal meg lehet hosszabbítani, ha a Bizottságnak további tájékoztatásra van szüksége. Ez a határidő a hiánytalan tájékoztatás kézhezvételét követő napon kezdődik. A két hónapos határidő a Bizottság és a nemzeti szabályozó hatóság hozzájárulásával is meghosszabbítható. Amennyiben a kért tájékoztatást a kérésben meghatározott határidőn belül nem adják meg, a bejelentést visszavontnak kell tekinteni, kivéve ha a határidő lejárta előtt azt a Bizottság és az érintett nemzeti szabályozó hatóság hozzájárulásával meghosszabbították, vagy ha a nemzeti szabályozó hatóság kellő indoklással ellátott nyilatkozatban arról tájékoztatja a Bizottságot, hogy a bejelentést hiánytalannak tekinti.

A nemzeti szabályozó hatóság négy héten belül végrehajtja a Bizottságnak a mentesítési határozat módosítására vagy visszavonására vonatkozó határozatát, és erről tájékoztatja a Bizottságot.

A Bizottság az üzleti szempontból érzékeny információt bizalmasan kezeli.

A Bizottság mentesítési határozata hatályát veszti, ha az infrastruktúra üzemeltetése a valamennyi nemzeti és regionális határozat meghozatalát, illetve engedély megadását követő öt éven belül nem kezdődik meg, kivéve, ha a késés azon személyen kívül álló körülmények következménye, akinek a mentességet megadták.

(6)  Az (1) bekezdésben említett eltérések automatikusan alkalmazandók az e cikk szerint engedélyezett eltérésekre ...*. Az e cikk alapján adott mentességi hozzájárulás feltételeit nem lehet megváltoztatni az összes érintett fél beleegyezése nélkül.

_______________

* [A földgáz belső piacára vonatkozó közös szabályokról szóló 2003/55/EK irányelv módosításáról szóló] .../.../EK irányelv hatálybalépésének napjától.

18.  A szöveg a 24. cikk után a következő VIa. fejezettel egészül ki:"

FEJEZET

NEMZETI SZABÁLYOZÓ HATÓSÁGOK

"24a. cikk

A szabályozó hatóságok kijelölése és függetlensége

(1)  Minden tagállam kijelöl egy-egy nemzeti szabályozó hatóságot.

(2)  A tagállamok szavatolják a nemzeti szabályozó hatóság függetlenségét, és biztosítják, hogy a hatóság részrehajlás nélkül és átlátható módon gyakorolja hatáskörét. E célból a tagállamok biztosítják, hogy az ezen irányelv és egyéb vonatkozó jogszabályok által ráruházott szabályozói feladatok végrehajtása során a nemzeti szabályozó hatóság jogilag elkülönüljön és funkcionálisan független legyen bármely más köz- vagy magánszektorbeli jogalanytól, valamint személyzete és az igazgatásáért felelős személyek a szabályozói feladatok végrehajtása során minden piaci érdektől függetlenül tevékenykedjenek, és ne kérjenek vagy fogadjanak el közvetlen utasítást semmilyen kormánytól vagy egyéb köz- vagy magánszektorbeli jogalanytól.

(3)  A nemzeti szabályozó hatóság függetlenségének védelme érdekében a tagállamok különösen ügyelnek arra, hogy:

24b. cikk

A nemzeti szabályozó hatóság szakpolitikai célkitűzései

24c. cikk

A nemzeti szabályozó hatóság feladatai és hatáskörei

(1)  A nemzeti szabályozó hatóság a következő feladatokat végzi, amikor csak lehetséges közvetlenül egyeztetve a többi releváns közösségi vagy nemzeti hatósággal, szállítási rendszerüzemeltetővel és más piaci érdekelttel azok saját külön hatásköreinek megsértése nékül:

(2)  A tagállamok biztosítják, hogy a nemzeti szabályozó hatóságok az (1) ║ bekezdésben említett feladatok gyors és hatékony végrehajtását lehetővé tevő hatáskörrel rendelkezzenek E célból a nemzeti szabályozó hatóságok többek között a következő hatáskörökkel rendelkeznek:

(3)  Az (1) és (2) bekezdés alapján ráruházott feladatok és hatáskörök mellett, ha a IVa. fejezetben foglaltakkal összhangban szállítási rendszerüzemeltetőt jelöltek ki, a nemzeti szabályozó hatóságot többek között az alábbi feladatokkal és hatáskörökkel ruházzák fel:

(4)  A nemzeti szabályozó hatóságok felelősek a következő feltételeknek azok hatálybalépése előtt történő megállapításáért vagy jóváhagyásáért:

(5)  A tarifákra vonatkozó feltételek vagy számítási módszerek és a kiegyenlítő szolgáltatások meghatározásakor vagy jóváhagyásakor a nemzeti szabályozó hatóságok biztosítják, hogy a hálózatüzemeltetők rövid és hosszú távon is ösztönözve legyenek a hatékonyság javítására, a piaci integráció elősegítésére, az ellátásbiztonság biztosítására, valamint a kapcsolódó kutatási tevékenységek támogatására.

(6)  A nemzeti szabályozó hatóságok figyelemmel kísérik a nemzeti földgázszállító-hálózatokon belüli szűk keresztmetszetek kezelését.

A szállítási rendszerüzemeltetők jóváhagyásra benyújtják a szűk keresztmetszetek kezelésére, köztük a kapacitáselosztásra vonatkozó eljárásaikat a nemzeti szabályozó hatóságokhoz. A nemzeti szabályozó hatóságok kérhetik az eljárások módosítását még jóváhagyásuk előtt.

(7)  A nemzeti szabályozó hatóságok jogosultak szükség esetén megkövetelni a szállítási és az elosztási rendszerüzemeltetőktől, továbbá az LNG-létesítmények rendszerüzemeltetőitől az e cikkben említett feltételek és tarifák megváltoztatását annak érdekében, hogy azok arányosak és megkülönböztetéstől mentesen alkalmazhatóak legyenek.

(8)  Bármely, egy szállítási, tárolási vagy elosztási rendszerüzemeltetővel, vagy LNG-létesítmények rendszerüzemeltetőjével szemben panasszal élő fél panaszait a nemzeti szabályozó hatósághoz nyújthatja be, amely az ügyben vitarendező hatóságként eljárva a panasz beérkezését követő két hónapon belül döntést hoz. Ha a nemzeti szabályozó hatóságnak további információkra van szüksége, ez az időtartam két hónappal meghosszabbítható. Ez az időtartam a panaszos beleegyezésével az említett határidőkön túl is meghosszabbítható. A nemzeti szabályozó hatóság döntése kötelező érvényű mindaddig, amíg azt jogorvoslat alapján meg nem változtatják.

(9)  Bármely érintett fél, aki vagy amely jogosult panaszt emelni az e cikk szerinti, módszerekre vonatkozó döntéssel szemben, vagy ahol a nemzeti szabályozó hatóságnak a javasolt tarifákra és módszerekre vonatkozóan konzultációs kötelezettsége van, a döntés vagy a döntéstervezet közzétételét követő két hónapon belül vagy, ha a tagállam úgy rendelkezik, rövidebb időn belül – a döntés felülvizsgálatát kérheti. A kérelemnek nincs halasztó hatálya.

(10)  A tagállamok megfelelő és hatékony ▌ ellenőrzési és átláthatóságot biztosító mechanizmusokat hoznak létre azért, hogy elkerülhető legyen bármilyen piaci erőfölénnyel való – különösen a fogyasztók sérelmére történő – visszaélés és ellenséges felvásárlásra irányuló magatartás. Ezeknél a mechanizmusoknál figyelembe veszik a Szerződés és különösen annak 82. cikke rendelkezéseit.

(11)  A nemzeti szabályozó hatóságok független panaszvizsgálati szolgálatokat és alternatív jogorvoslati rendszereket hoznak létre, mint például a független energia ombudsmant vagy egy fogyasztói testületet. Ezek a szolgálatok vagy rendszerek felelősek a panaszok hatékony kezeléséért, és meg kell felelniük a legjobb gyakorlat szerinti kritériumoknak. A nemzeti szabályozó hatóságok szabályokat és iránymutatásokat határoznak arról, hogyan bírálják el a termelők és a hálózat üzemeltetők a panaszokat.

(12)  A tagállamok gondoskodnak a megfelelő intézkedések meghozataláról – beleértve a nemzeti jog szerint alkalmazandó közigazgatási intézkedéseket és büntetőjogi eljárásokat – azok ellen a felelős természetes vagy jogi személyek ellen, akik vagy amelyek ennek az irányelvnek a bizalmas információk kezelésére vonatkozó rendelkezéseit megsértik.

(13)  A (8) és (9) bekezdésben említett panaszok nem sérthetik a jogorvoslatra vonatkozó közösségi vagy nemzeti joggyakorlatot.

(14)  A nemzeti szabályozó hatóságok határozatait részletesen indokolni kell és a nyilvánosság számára hozzáférhetővé kell tenni a jogi ellenőrzés lehetővé tétele érdekében.

(15)  A tagállamok gondoskodnak egy olyan nemzeti szintű mechanizmus létrehozásáról, amely révén a nemzeti szabályozó hatóság határozata által érintett fél jogorvoslattal fordulhat egy nemzeti bírósághoz vagy a felektől és minden kormányzástól független más nemzeti hatósághoz.

▌

24d. cikk

A határokon átnyúló ügyek szabályozása

(1)  A nemzeti szabályozó hatóságok szorosan együttműködnek és tanácskoznak egymással, továbbá az ezen irányelv szerinti feladataik teljesítéséhez szükséges valamennyi információval ellátják egymást és az Ügynökséget. Az információcsere tárgyát képező adat tekintetében az adatot átvevő hatóság ugyanolyan szintű titoktartást biztosít, mint amilyet az adatot továbbító hatóság biztosít.

(2)  Az érintett nemzeti szabályozó hatóságoknak – annak biztosítására, hogy az integrációt megfelelő szabályozó struktúrák tükrözzék ott, ahol regionális gázpiacok alakulnak ki – szorosan együttműködve az Ügynökséggel és annak iránymutatása mellett gondoskodniuk kell arról, hogy regionális piacaikkal kapcsolatban legalább az alábbi szabályozó feladatok elvégzésére sor kerüljön:

A nemzeti szabályozó hatóságoknak jogukban áll egymással megállapodásokat kötni a szabályozási együttműködés elősegítése céljából, és az első albekezdésben említett tevékenységeket adott esetben más, érintett nemzeti hatóságokkal folytatott közvetlen egyeztetés útján végzik el azok saját hatáskörének megsértése nélkül.

(3)  Az Ügynökség meghatározza a legalább két tagállamot összekötő infrastruktúra szabályait:

24e. cikk

Megfelelés az iránymutatásoknak

(1)  A Bizottság vagy bármely nemzeti szabályozó hatóság is az Ügynökség véleményét kérheti abban az ügyben, hogy egy nemzeti szabályozó hatóság határozata megfelel-e az ebben az irányelvben vagy az 1775/2005/EK rendeletben említett iránymutatásoknak.

(2)  Az Ügynökség két hónapon belül megküldi véleményét a Bizottságnak, vagy az azt kérő nemzeti szabályozó hatóságnak║, továbbá a szóban forgó határozatot hozó nemzeti szabályozó hatóságnak.

(3)  Amennyiben a vitatott határozatot hozó nemzeti szabályozó hatóság a kézhezvételtől számított négy hónapon belül nem teljesíti az Ügynökség véleményében foglaltakat, az Ügynökség ennek megfelelően tájékoztatja a Bizottságot.

(4)  Bármely nemzeti szabályozó hatóság tájékoztathatja a Bizottságot, amennyiben úgy véli, hogy egy nemzeti szabályozó hatóság határozata nem felel meg az ebben az irányelvben vagy az 1775/2005/EK rendeletben említett iránymutatásoknak, az említett határozat dátumától számított két hónapon belül.

(5)  Amennyiben a Bizottság megállapítja, hogy komoly kételyek merülnek fel azt illetően, hogy a nemzeti szabályozó hatóság határozata megfelel-e az ebben az irányelvben vagy az 1775/2005/EK rendeletben említett iránymutatásoknak, úgy vagy két hónappal az után, hogy tájékoztatták arról, hogy a nemzeti szabályozó hatóság a (3) bekezdés szerint nem felelt meg az Ügynökség véleményében foglaltaknak, illetve hogy határozata a (4) bekezdés szerint nem felelt meg az iránymutatásoknak, vagy pedig a határozat dátumától számított három hónapon belül saját kezdeményezésére, eljárást indíthat. Ebben az esetben felkéri a nemzeti szabályozó hatóságot és a nemzeti szabályozó hatóság előtt folyó eljárás feleit, hogy nyújtsák be észrevételeiket.

(6)  Amennyiben a Bizottság eljárást indít, az erre vonatkozó döntés keltétől számított ║négy hónapon belül végleges határozatot hoz, amelyben:

(7)  Amennyiben a Bizottság nem indít eljárást vagy a (5), illetve (6) bekezdésben meghatározott határidőn belül nem hoz végleges határozatot, úgy kell tekinteni, hogy nem emelt kifogást a nemzeti szabályozó hatóság határozata ellen.

(8)  A nemzeti szabályozó hatóság négy héten belül végrehajtja a Bizottságnak a határozat módosítására vagy visszavonására vonatkozó határozatát, és erről tájékoztatja a Bizottságot.

(9)  A Bizottság iránymutatásokat fogad el, amelyek meghatározzák az e cikk alkalmazásában követendő eljárások részleteit. Az ezen irányelv nem alapvető fontosságú elemeinek – annak kiegészítésével történő – módosítására irányuló ezen intézkedést a 30. cikk (3) bekezdésében említett ellenőrzéssel történő szabályozási bizottsági eljárással összhangban kell meghozni.

24f. cikk

Nyilvántartás

(1)  A tagállamok előírják az ellátó vállalkozások részére, hogy a hatáskörrel rendelkező hatóságok számára, feladataik elvégzését lehetővé teendő, legalább öt évig nyilván kell tartaniuk a nagykereskedelmi ügyfelekkel és a szállítási, illetve tárolási rendszerüzemeltetőkkel és az LNG-létesítmények rendszerüzemeltetőjével kötött, gázellátási szerződésekkel és gázderivatívákkal kapcsolatos ügyletek fontos adatait.

(2)  Az adatok közé tartozhatnak az adott ügyletre vonatkozó jellemzők, például az időtartam, a szállítási és rendezési szabályok, a mennyiség, a végrehajtás napja és ideje, valamint az ügyleti árak és az érintett nagykereskedelmi ügyfél azonosítására szolgáló eszközök, továbbá a rendezetlen gázellátási szerződések és gázderivatívák bizonyos részletei.

(3)  A nemzeti szabályozó hatóság dönthet úgy, hogy ezen információk egyes elemeit hozzáférhetővé teszi a piaci szereplők számára, feltéve hogy konkrét piaci szereplőre vagy konkrét ügyletre vonatkozó üzleti szempontból érzékeny információt nem közölnek. E bekezdés nem alkalmazandó a 2004/39/EK irányelv hatálya alá tartozó pénzügyi eszközökkel kapcsolatos információkra.

▌

(4)  E cikk rendelkezései a 2004/39/EK irányelv hatály alá tartozó jogalanyok számára nem teremtenek újabb, az (1) bekezdésben említett hatóságokkal szembeni kötelezettségeket.

(5)  Ha az (1) bekezdésben említett hatóságoknak hozzáférésre van szükségük a 2004/39/EK irányelv hatály alá tartozó jogalanyok által vezetett nyilvántartáshoz, az említett irányelv szerinti felelős hatóságok ellátják őket a kért adatokkal.

__________________

* HL L 1., 2003.1.4., 1. o.

19.  A 25. cikket el kell hagyni.

20.  A 26. cikk után a következő szöveg kerül beillesztésre:"

26a. cikk

Ipari területek mentesítése

(1)  A tagállamok mentesíthetik az ipari területeket ezen irányelv 4., 7. cikke, 8. cikkének (1) és (2) bekezdése, 11. cikke, 12. cikkének (5) bekezdése, 13., 17. és 18. cikke, 23. cikkének (1) bekezdése és/vagy 24. cikke alól .

(2)  Harmadik személyek hozzáférését nem érintik az (1) bekezdésben említett mentességek. Az ipari területeken lévő fogyasztók szabadon megválaszthatják gáz szállítójukat azáltal, hogy a nemzeti szabályozó hatósághoz folyamodnak a hálózat üzemeltetővel fennálló vita esetén.

21.  A 30. cikk helyébe a következő szöveg lép:"

30. cikk

Bizottság

(1)  A Bizottság munkáját bizottság segíti.

(2)  Az e bekezdésre történő hivatkozás esetén az 1999/468/EK határozat 3. és 7. cikkét kell alkalmazni, tekintettel az említett határozat 8. cikkének rendelkezéseire.

(3)  Erre a bekezdésre történő hivatkozáskor az 1999/468/EK határozat 5a. cikkének (1)–(4) bekezdését és 7. cikkét kell alkalmazni, a határozat 8. cikkében foglalt rendelkezések figyelembevételével.

22.  Az A. melléklet helyébe a következő szöveg lép:"

2. cikk

Átültetés

(1)  A tagállamok hatályba léptetik azokat a törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezéseket, amelyek szükségesek ahhoz, hogy ...(12) megfeleljenek. E rendelkezések szövegét, valamint az e rendelkezések és az irányelv közötti megfelelést bemutató táblázatot haladéktalanul megküldik a Bizottságnak.

Ezeket a rendelkezéseket ║...* kell alkalmazni.

Amikor a tagállamok elfogadják ezeket a rendelkezéseket, azokban hivatkozni kell erre az irányelvre, vagy azokhoz hivatalos kihirdetésük alkalmával ilyen hivatkozást kell fűzni. A hivatkozás módját a tagállamok határozzák meg.

(2)  A tagállamok megküldik a Bizottságnak nemzeti joguk azon főbb rendelkezéseinek szövegét, amelyeket az ezen irányelv által érintett területen elfogadnak.

(3)  A tagállamok hatályon kívül helyeznek minden olyan törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezést, amely gátolja a földgázipari vállalkozásokat és a szabályozó vagy egyéb hatóságokat abban, hogy teljesítsék feladataikat, illetve gyakorolják az irányelvből eredő hatásköreiket, vagy eleget tegyenek az abból eredő kötelezettségeiknek.

(4)  A Bizottság évente jelentést tesz az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak az irányelv formális és gyakorlati végrehajtásáról az egyes tagállamokban.

(5)  Amenyiben egy államilag ellenőrzött testület közvetlenül vagy közvetve érintett egy vertikálisan integrált vállalkozás részleges felvásárlásában, az ügyletre vonatkozó árat be kell jelenteni a Bizottságnak. E bejelentés magában foglalja egy nemzetközi könyvvizsgáló cég igazolását az alapul szolgáló eszközértékről. A Bizottság ezt az információt kizárólag az állami támogatások ellenőrzéséhez használja fel.

3. cikk

Hatálybalépés

Ez az irányelv az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő napon lép hatályba.

4. cikk

Címzettek

Ennek az irányelvnek a tagállamok a címzettjei.

Kelt ║, […]-án/-én.

az Európai Parlament részéről a Tanács részéről

az elnök az elnök

(1) HL C 211., 2008.8.19., 23. o. (2) HL C 172., 2008.7.5., 55. o. (3) Az Európai Parlament 2008. július 9-i álláspontja. (4) HL L 176., 2003.7.15., 57. o. (5) HL C 175. E, 2008.7.10., 206. o. (6) HL L … (7) HL L 114., 2006.4.27., 64. o. (8) HL L 127., 2004.4.29., 92. o. (9) HL L 289., 2005.11.3., 1. o. (10) HL L 184., 1999.7.17., 23. o. ║ (11) HL L 200., 2006.7.22., 11. o. (12) * Ezen az irányelv hatálybalépésétől számított 18 hónapon belül.