Index 
 Előző 
 Következő 
 Teljes szöveg 
Eljárás : 2008/2030(INI)
A dokumentum állapota a plenáris ülésen
Válasszon egy dokumentumot : A6-0250/2008

Előterjesztett szövegek :

A6-0250/2008

Viták :

PV 09/07/2008 - 20
CRE 09/07/2008 - 20

Szavazatok :

PV 10/07/2008 - 5.8
CRE 10/07/2008 - 5.8
A szavazatok indokolása
A szavazatok indokolása

Elfogadott szövegek :

P6_TA(2008)0365

Elfogadott szövegek
PDF 331kWORD 92k
2008. július 10., Csütörtök - Strasbourg
Világűr és biztonság
P6_TA(2008)0365A6-0250/2008

Az Európai Parlament 2008. július 10-i állásfoglalása a világűrről és a biztonságról (2008/2030(INI))

Az Európai Parlament,

-   tekintettel az Európai Tanács által 2003. december 12-én elfogadott, "Egy biztonságos Európa egy jobb világban" című európai biztonsági stratégiára,

–   tekintettel az Európai Tanács által szintén 2003. december 12-én elfogadott, a tömegpusztító fegyverek elterjedésének megakadályozásáról szóló EU-stratégiára,

–   tekintettel az európai űrpolitikáról szóló, 2007. május 21-i tanácsi állásfoglalásra(1),

–   tekintettel a Lisszaboni Szerződés által módosított, az Európai Unió működéséről szóló szerződésre (EUMSz) és az Európai Unióról szóló szerződésre (EUSz), valamint annak az űrpolitikára vonatkozó rendelkezéseire (az EUMSz 189. cikkére), az állandó és strukturált biztonsági és védelmi együttműködésre (az EUSz 42. cikke (6) bekezdésére és 46. cikkére, valamint a 10. jegyzőkönyvre) és a megerősített polgári együttműködésre (EUMSz 6. része, III. cím), csakúgy mint a szolidaritási záradékra (az EUSz 222. cikkére) és a kölcsönös segítségnyújtásról szóló rendelkezésekre egy tagállam vagy tagállamok ellen irányuló fegyveres támadás esetén (EUSz. 42. cikke (7) bekezdésére);

–   tekintettel az európai űrpolitika végrehajtására vonatkozó cselekvési tervről szóló 2004. január 29-i állásfoglalására(2),

–   tekintettel az Európai Biztonsági Stratégiáról szóló 2005. április 14-i állásfoglalására(3),

–   tekintettel a világűr – beleértve a Holdat és más égitesteket – kutatása és felhasználása terén az államok tevékenységét szabályozó elvekről szóló 1967. évi szerződésre ("Világűr-egyezmény"),

–   tekintettel az EU és Oroszország közötti űrpolitikai együttműködésre, amely keretében 2006-ban létrejött egy háromoldalú világűr-párbeszéd az Európai Bizottság, az Európai Űrügynökség és a Roscosmos (az orosz szövetségi űrügynökség) között,

–   tekintettel eljárási szabályzata 45. cikkére,

–   tekintettel a Külügyi Bizottság jelentésére és az Ipari, Kutatási és Energiaügyi Bizottság véleményére (A6-0250/2008),

A.   mivel az európai űrpolitika irányadó elveinek a világűrből fenyegető veszélyektől való mentességnek, a világűrhöz való biztonságosan fenntartható hozzáférésnek és a világűr használatának kell lenni,

B.   mivel a különféle politikai és biztonsági kihívások, amelyekkel az Európai Unió növekvő mértékben szembesül, stratégiailag szükségessé tesznek egy önálló európai űrpolitikát,

C.   mivel az EU-tagállamok közös űrpolitikai megközelítésének hiánya túlzottan költséges programokat eredményez,

D.   mivel az európai biztonsági és védelmi politika (EBVP) keretében folyó válságkezelési műveletek az EU-tagállamok által működtetett űreszközök együttműködési képességének hiányától szenvednek,

E.   mivel az Európai Uniónak nincs biztonsági és védelmi célokra kifejlesztett, átfogó európai, űrbe telepített architektúrája,

F.   mivel az űrhajóhordozó eszközök új generációjának kifejlesztése körülbelül 15 évet vesz igénybe, és a jelenlegi generációt a következő 20 éven belül le kell cserélni,

G.   mivel az Amerikai Egyesült Államok, Oroszország, Japán és más, az űrutazásban a közelmúlt óta részt vevő országok, különösen Kína, India, Dél-Korea, Tajvan, Brazília, Izrael, Irán, Malajzia, Pakisztán, Dél-Afrika és Törökország gyorsan haladnak előre az űreszközök fejlesztésében,

H.   mivel az Európai Unió francia elnöksége 2008 második félévében az európai űrpolitika fejlesztését prioritásai egyikeként határozza meg,

I.   mivel az űrbe telepített architektúrának és az űreszközök fenntartható flottájának egyik legköltséghatékonyabb eleme a helyhez kötött (in situ) eszközöket felhasználó, pályán mozgó szervizelés,

Általános szempontok

1.   megállapítja az Európai Unió biztonsága űrbéli dimenziójának jelentőségét, és az európai érdekek űrbeli védelméhez nélkülözhetetlen közös megközelítés szükségességét;

2.   hangsúlyozza az űreszközök szükségességét az Európai Unió politikai és diplomáciai tevékenységének olyan független, megbízható és teljes információkra történő alapozása céljából, amelyek támogatják konfliktusmegelőzési politikáit, válságkezelési műveleteit és a globális biztonságot, különösképp a tömegpusztító fegyverek és szállítóeszközeik elterjedésének nyomon követését, a nemzetközi szerződések betartásának ellenőrzését, a könnyű- és kézifegyverek transznacionális csempészetét, a létfontosságú infrastruktúrák és az Európai Unió határainak védelmét a természeti és ember által okozott katasztrófák és válságok esetén;

3.   üdvözli az európai űrpolitika "Űrtanács" általi elfogadását a Bizottság és az Európai Űrügynökség közös közleménye (COM(2007)0212), különösképp a biztonságról és a védelemről szóló fejezet szerint, sajnálja viszont, hogy nem történt hivatkozás a világűr felfegyverzésének veszélyére a (2007. május 21-i fent említett tanácsi állásfoglalásban említett) "nemzetközi kapcsolatokra vonatkozó stratégia kidolgozása során megfontolandó kérdésekben"; ajánlja ezért, hogy a felülvizsgált európai biztonsági stratégia vegye figyelembe ezt a politikát, és úgy véli, hogy a világűrrel kapcsolatos kérdésekre ki kell térni a biztonság- és védelempolitikáról szóló tervezett fehér könyvben;

4.   tudomásul veszi az európai űrpolitika jogalapjának a Lisszaboni Szerződésbe való foglalását; üdvözli az Európai Parlament és a Tanács számára kínálkozó lehetőséget, hogy a rendes jogalkotási eljárás keretében meghatározzák az európai űrprogram kidolgozásához szükséges intézkedéseket; felhívja a Bizottságot, hogy ezen intézkedésekkel kapcsolatosan nyújtson be megfelelő javaslatot a Ipari, Kutatási és Energiaügyi Bizottsághoz, valamint a Tanácshoz, az európai űrügynökséggel való megfelelő kapcsolat kialakítására vonatkozó közleményével egyetemben; üdvözli továbbá a biztonsági és védelmi kérdések terén az állandó és strukturált együttműködés és a megerősített polgári együttműködés lehetőségeit;

5.   ösztönzi az Európai Unió tagállamait, az Európai Űrügynökséget és a különféle érdekelteket, hogy nagyobb mértékben és jobban használják ki a létező nemzeti és nemzetközi űrrendszereket, és segítsék elő ezek egymást kiegészítő jellegét; megjegyzi e tekintetben, hogy legalább a következő területeken szükséges a közös képességek kifejlesztése az EBVP számára: telekommunikáció, információkezelés, megfigyelés és navigáció; ajánlja ezen adatok megosztását és cseréjét az uniós hálózatközpontú műveleti architektúra ("Network Centric Operations Architecture") koncepcióval összhangban;

6.   üdvözli a Nemzetközi Asztronautikai Akadémia és az Űrbiztonság Fejlődését Szolgáló Nemzetközi Társaság arra irányuló erőfeszítéseit, hogy az űrszemét tekintetében előmozdítsák a felszámolást, a megértést és az intézkedéseket;

Önálló fenyegetésértékelés

7.   felhívja az uniós tagállamokat, hogy vonják össze és osszák meg az EU önálló fenyegetésértékeléséhez szükséges térinformatikai hírszerzésüket;

Földmegfigyelés és felderítés

8.   sürgeti az Európai Unió Műholdközpontjának (EUSC) teljes kifejlesztését, az abban rejlő lehetőségek teljes kihasználása érdekében; továbbá ajánlja az Európai Unió Műholdközpontja és az EU tagállamai közötti megállapodások sürgős megkötését, annak érdekében, hogy biztosítsák a rendelkezésre álló képanyagot az EBVP-műveletek és a haderőparancsnokok számára, eközben biztosítva a globális környezetvédelmi és biztonsági megfigyelés (GMES) megfigyelési kapacitásával és a származtatott biztonságról szóló információkkal való kiegészíthetőséget; ebben a tekintetben üdvözli az Európai Védelmi Ügynökség (EVÜ) és az Európai Unió Műholdközpontja által közösen működtetett harcászati képfeldolgozó állomás projektet;

9.   ajánlja, hogy a térinformatikai hírszerzés érdekében az EU fejlesszen ki közös koncepciót, és teremtse meg annak feltételeit, hogy az EUSC az űrből folytatott megfigyelést és hírszerzést igénylő minden EBVP-művelet megtervezésében részt vegyen; ajánlja, hogy az ESDP-műveletek támogatására az EUSC biztos kommunikációs kapcsolatot építsen ki nemcsak az EU-ban működő műveleti parancsnokságokkal, hanem a kiépítésben levő régió haderő-parancsnokságaival is; ezenkívül javasolja, hogy az EU vizsgálja meg az EUSC-nek nyújtandó pénzügyi hozzájárulás lehetőségét az EU-költségvetésből annak érdekében, hogy az ESDP-műveletek növekvő szükségleteihez elegendő pénzeszköz álljon rendelkezésre;

10.   sürgeti az EU különböző típusú radarokhoz, optikai és időjárás-megfigyelő műholdakhoz és felderítő rendszerekhez (Helios, SAR-Lupe, TerraSAR-X, Rapid Eye, Cosmo-Skymed, Pleiades) hozzáféréssel rendelkező tagállamait, hogy tegyék azokat kompatibilissé; üdvözli a vezető EU-tagállamok közötti két- és többoldalú megállapodásokat (pl. SPOT, ORFEO, a Helios együttműködési keretrendszer, a schwerini megállapodás és a jövőbeli MUSIS); ajánlja a MUSIS-rendszer bevonását egy európai keretrendszerbe, valamint az uniós költségvetésből történő finanszírozását;

11.   hangsúlyozza a GMES jelentőségét az Európai Unió külpolitikája, valamint biztonsági és védelmi politikája szempontjából; sürgeti egy működési költségvetési tétel létrehozását a GMES szolgáltatások fenntarthatóságának biztosítása érdekében, válaszként a felhasználói szükségletekre;

Navigáció – helymeghatározás – időmérés

12.   kiemeli a Galileo szükségességét az önálló EBVP-műveletek, a közös kül- és biztonságpolitika, Európa saját biztonsága és az Unió stratégiai autonómiája szempontjából; megjegyzi, hogy különösen az államilag szabályozott szolgáltatása lesz nagy jelentőségű a navigáció, a helymeghatározás és az időmérés terén, nem utolsósorban a szükségtelen kockázatok elkerülése végett;

13.  Megjegyzi, hogy Parlament és a Tanács első olvasatban megállapodott az európai műholdas rádiónavigációs programok (EGNOS és Galileo) további végrehajtásáról, melynek értelmében a Közösség a rendszer tulajdonosa és a rendszer kiépítési szakasza teljes mértékben a közösségi költségvetésből kerül finanszírozásra;

14.  Felhívja a figyelmet az európai műholdas rádiónavigációs programokról (EGNOS és Galileo) szóló, 2008. április 23-án elfogadott állásfoglalására(4) és különösen arra, hogy az EGNOS és Galileo programokat a jövőbeli európai űrprogram pillérei közé kell sorolni, felhívja továbbá a figyelmet a programoknak a Galileo Intézményközi Panellel (GIP) közösen történő irányítására, amely modellként szolgálhat az európai űrpolitika fejlesztéséhez;

Távközlés

15.   kiemeli a biztonságos műholdas kommunikáció szükségességét az EBVP-műveletek (EU katonai állomány, EU főhadiszállások, mobil főhadiszállások) és az EU tagállamainak ENSZ, NATO vagy más hasonló szervezetek által történő bevetése szempontjából;

16.   kéri az uniós tagállamok rendelkezésére álló jelenlegi és jövőbeli műholdas távközlési rendszerek (pl. Skynet, Syracuse, Sicral, SATCOM Bw, Spainsat) együttműködtethetőségét a költségcsökkentés érdekében;

17.   támogatja az Európai Bizottság és az Európai Védelmi Ügynökség szoftverirányítású rádióra (software defined radio, SDR) vonatkozó, együttműködés keretében történő fejlesztését; megjegyzi, hogy az SDR hozzájárul majd a távközlési rendszerek földi szegmenseinek jobb együttműködtethetőségéhez;

18.   javasolja, hogy a megtakarításokat az egyes nemzeti távközlési rendszereket támogató földi infrastruktúra közös használatával érjék el;

19.   támogatja az ESDP-műveleteket támogató jövőbeli európai műholdas rendszerek finanszírozásának lehetőségét az EU-költségvetésből;

A világűr megfigyelése

20.   támogatja egy európai űrfelügyeleti rendszer kialakítását, amely a világűr helyzetének tudatosításához vezet (beleértve például a GRAVES és a TIRA radarokat) az űrinfrastruktúra, az űrhulladék és lehetőleg az egyéb veszélyek ellenőrzése érdekében;

21.   támogatja a világűrbe telepített eszközök felügyeletét végző jövőbeli európai rendszer finanszírozásának lehetőségét az EU-költségvetésből;

Műholdas korai előrejelző rendszer a ballisztikus rakéták ellen

22.   helyteleníti, hogy az EU tagállamainak nincsen hozzáférése a ballisztikus rakéták világszerte történő indítását érintő azonnali adatokhoz; kifejezi ezért támogatását a ballisztikus rakéták indítása elleni műholdas korai előrejelző rendszerekre irányuló projektekkel kapcsolatban (mint például a francia "Spirale"); továbbá arra szólít fel, hogy e jövőbeni rendszerek által szerzett információkat valamennyi EU-tagállam rendelkezésére bocsátássák lakosságuk védelme és a lehetséges ellenintézkedések biztosítása érdekében; továbbá azért, hogy az Atomsorompó Szerződésnek való megfelelés ellenőrzését, valamint az EVBP műveleteinek céljait és Európa biztonsági érdekeinek biztosítását szolgálják;

Elektronikus felderítés

23.   támogatja az elektronikus felderítés (elektronikus felderítés – például az Essaim – és kommunikációs felderítés) európai szintű megosztását;

Önálló hozzáférés a világűrhöz és a nemzetközi környezet

24.   támogatja az Európai Unió biztonságos, önálló és tartós hozzáférését a világűrhöz, mint önálló fellépésének egyik előfeltételét;

25.   ajánlja, hogy az európai nem kereskedelmi műholdakat lehetőleg az Európai Unió területéről indított európai űrhajóhordozó eszközök állítsák pályára, figyelembe véve az ellátás biztonságának, valamint az európai védelmi ipar ipari és technikai bázisa védelmének szempontjait;

26.   rámutat, hogy szükség van a fejlesztési erőfeszítések növelésére a megerősített Ariane 5 hordozórakéta 2015 előtti elkészülte érdekében;

27.   ajánlja az új európai hordozórakétákkal kapcsolatos hosszú távú stratégiai befektetések lehető leghamarabbi kezdeményezését a növekvő globális versennyel való lépéstartás érdekében; a költségvetés és a határidő szempontjából nagyobb mértékű fegyelmet kér a projektben;

28.   javasolja, hogy pályán mozgó szervizelést hozzanak létre a világűrbe telepített műveleti eszközök élettartamának, tartósságának, rendelkezésre állásának és működési hatékonyságának fokozására irányuló támogatás eszközeként, és egyúttal az eszköztelepítés és -karbantartás költségeinek csökkentése érdekében;

Kormányzás

29.   egy erős, pilléreket átfogó, világűrre és biztonságra vonatkozó együttműködést szorgalmaz az összes érintett szereplő (azaz a Bizottság, a Tanács, az Európai Védelmi Ügynökség és az Európai Unió Műholdközpontja) bevonásával az EBVP-vel kapcsolatos biztonságpolitika és adatbiztonság biztosítása érdekében;

30.   kifejezetten ajánlja, hogy támogassák a megerősített EBVP keretében az űrbe telepített eszközök felhasználásával gyűjtött operatív adatokhoz való, az EU összes tagállama számára azonos hozzáférést;

31.   javasolja, hogy a világűrrel kapcsolatos tevékenységek irányításának adminisztrációs és pénzügyi lehetőségeit az Európai Védelmi Ügynökség dolgozza ki;

Finanszírozás

32.   rámutat, hogy az EU költségvetése hozzávetőleg 5 250 millió euró összegű kiadásokra vállalt kötelezettséget a 2007–2013 közötti évekre a közös európai űrtevékenységekre, amely évente átlagosan 750 millió euró kiadást jelent ezen időszakban;

33.   felhívja az Európai Uniót, hogy hozzon létre működési költségvetést az űrbe telepített eszközökre az EBVP és az európai biztonsági érdekek támogatása érdekében;

34.   aggodalmát fejezi ki amiatt, hogy az EU-tagállamok közötti koordináció hiánya a források szűkösségéhez vezet a tevékenységek szükségtelen duplázása miatt; ezért támogatja az EU tagállamai által közösen indítandó programokról szóló elképzelést, amely hosszú távon költségmegtakarítást biztosít;

35.   továbbá megjegyzi, hogy az űrbe telepített eszközök beszerzésével, karbantartásával és működtetésével kapcsolatos közös európai megközelítés hiányából adódó költségek becsült értéke százmillió eurós nagyságrendű;

36.   rámutat, hogy a tapasztalat szerint a nagyszabású közös projekteket nem lehet megfelelően irányítani , ha abban a tisztes hozam elvét alkalmazó 27 nemzeti költségvetési hatóság vesz részt; ezért határozottan javasolja, hogy e projekteket és programokat az EU költségvetéséből finanszírozzák;

37.   megjegyzi, hogy a rendelkezésre álló szakmai becslések alapján a műholdas távközlés tekintetében az európai biztonsági és védelmi igényekre fordítandó beruházások mértékét és az Európai Unió földmegfigyelésre és a hírszerzésre – beleértve a híradástechnikai és elektronikus felderítést – szánt megfelelő kiadásait jelentősen növelni kell egy átfogó űrpolitika szükségleteinek és törekvéseinek való megfelelés érdekében;

38.   úgy véli, hogy az Európai Uniónak, az Európai Űrügynökségnek, az Európai Védelmi Ügynökségnek és tagállamaiknak megbízható és megfelelő finanszírozást kell biztosítaniuk a tervezett űrtevékenységek és a kapcsolódó kutatás számára; nagy jelentőséget tulajdonít az uniós költségvetésből való finanszírozásnak például a Galileo projekt esetében;

Az űrinfrastruktúra védelme

39.   aláhúzza a stratégiai fontosságú, űrbe telepített eszközök, valamint a világűrbe jutást biztosító infrastruktúra, például a hordozórakéták és űrkikötők sebezhetőségét; ezért hangsúlyozza a földi telepítésű hadszíntéri rakétavédelem, a repülőgépek és az űrmegfigyelő rendszerek általi megfelelő védelmük szükségességét; továbbá támogatja az adatok nemzetközi partnerekkel történő megosztását abban az esetben, ha ellenséges hadművelet következtében a műholdak működésképtelenné válnak;

40.   felhív a jövőbeli európai műholdas rendszerek sebezhetőségének csökkentésére zavarásbiztos, jelárnyékoló, pályán mozgó szervizelési, magas orbitális pályájú és multiorbitális konstellációjú architektúrák révén;

41.   hangsúlyozza, hogy a védelmi intézkedéseknek teljesen összhangban kell lenniük a világűr békés felhasználására vonatkozó nemzetközi szabványokkal és a közösen meghozott átláthatósági és bizalomépítő intézkedésekkel (TCMB-k); kéri az EU tagállamait, hogy tárják fel a világűrbeli üzemeltetőkre vonatkozó, jogilag vagy politikailag kötelező erejű "közúti szabályok", valamint egy űrforgalom-irányítási rendszer kidolgozásának lehetőségét;

42.   hangsúlyozza, hogy az ebből fakadó sebezhetőségből adódóan a fejlett kommunikációt soha nem szabad teljes mértékben függővé tenni az űrbe telepített technológiáktól;

Az űrhasználat nemzetközi jogi szabályozása

43.   megismétli a fent említett 1967. évi Világűr-egyezményben megfogalmazott, a világűr békés felhasználására vonatkozó elv fontosságát; ezért aggodalmát fejezi ki az űr jövőbeli lehetséges felfegyverzésével kapcsolatban;

44.   nyomatékosan kéri, hogy az európai űrpolitika semmilyen körülmények között ne járuljon hozzá a világűr általános militarizálódásához és felfegyverzéséhez

45.   felhív a világűr nem támadó jellegű hasznosításának szabályozására és védelmére irányuló nemzetközi jogi rendszer és a TCMB-k megerősítésére, elsősorban az ENSZ Világűrbizottságának (COPUOS) az űrhulladék csökkentéséről szóló iránymutatásai megszövegezésének keretén belül, amely összhangban van az Ügynökségek közötti Űrhulladék Bizottság iránymutatásaival, és az ENSZ leszerelési konferenciája által fejlesztett, a világűrben a fegyverkezési verseny megakadályozásáról szóló többoldalú megállapodással; továbbá felkéri az EU elnökségét, hogy kezdeményező módon képviselje az EU-t a COPUOS-ban; felhívja az uniós intézményeket, hogy mozdítsanak elő egy, a Világűr-egyezmény felülvizsgálatára irányuló konferenciát az egyezmény megerősítése és a hatályának az összes fegyver világűrbeli tilalmára történő kiterjesztése céljából;

46.   felhív minden nemzetközi szereplőt arra, hogy tartózkodjon támadó berendezések használatától az űrben; különös aggodalmának ad hangot a műholdak elleni pusztító erők felhasználása – mint amilyen a kínai műholdelhárító próba volt 2007 januárjában –, és a hulladék mennyiségének jelentős növekedéséből adódó űrbiztonságot érintő következmények miatt; ajánlja ezért a műholdas eszközök elleni fegyverhasználatot és a fegyverek űrbeli állomásoztatását tiltó, jogilag kötelező nemzetközi eszközök elfogadását;

47.   felhív minden világűrhasználót műholdjainak, köztük katonai műholdjainak regisztrálására egy átláthatóságot elősegítő, bizalomépítő űrbiztonsági intézkedés keretében; támogatja a Tanács törekvéseit egy űrobjektumokra vonatkozó átfogó uniós magatartási kódex kidolgozására; kéri, hogy ezt a kódexet alakítsák át jogilag kötelező erejű eszközzé;

48.   sürgeti az ENSZ-t és az Európai Uniót, hogy vegyenek részt a műholdakat veszélyeztető űrhulladék csökkentésében és az űrhulladék elleni védelemben;

Transzatlanti együttműködés az űrpolitika és a rakétavédelem terén

49.   sürgeti az Európai Uniót és a NATO-t, hogy kezdeményezzenek stratégiai párbeszédet az űrpolitikáról és a rakétavédelemről, mindazonáltal figyelembe véve a világűr békés felhasználásának elvével esetleg nem összeegyeztethető fellépések elkerülésének jogi kötelességét, különösképp a műholdas kommunikációs rendszerek, az űrfelügyeleti rendszerek és a ballisztikus rakéták elleni korai előrejelző rendszerek egymást kiegészítő jellege és együttműködtethetősége tekintetében, valamint az európai erőknek egy rakétavédelmi rendszer általi védelméről;

50.   felhívja az Európai Uniót és az Amerikai Egyesült Államokat, hogy vegyenek részt az űreszközök használatáról szóló stratégiai párbeszédben, és vállaljanak globális vezető szerepet az ENSZ-ben és azon kívül annak biztosítása érdekében, hogy a világűrt csak békés politikákra tartják fenn;

Más nemzetközi együttműködés

51.   üdvözli az Európai Unió és Oroszország közötti megerősített együttműködést az Európai Bizottság, az Európai Űrügynökség és a Roscosmos között 2006-ban létrehozott fent említett háromoldalú világűr-párbeszéd keretében, beleértve az űralkalmazásokat (műholdas navigáció, földmegfigyelés és műholdas kommunikáció), valamint a világűrbe jutást (űrhajóhordozó eszközök és jövőbeli űrszállító rendszerek);

o
o   o

52.   utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Tanácsnak, a Bizottságnak, az Európai Űrügynökségnek, a tagállamok parlamentjeinek, valamint az ENSZ, a NATO és az EBESZ főtitkárainak.

(1) HL C 136., 2007.6.20., 1. o.
(2) HL C 96. E, 2004.4.21., 136. o.
(3) HL C 33. E, 2006.2.9., 580. o.
(4) Elfogadott szövegek, P6_TA(2008)0167.

Jogi nyilatkozat - Adatvédelmi szabályzat