Index 
Elfogadott szövegek
2008. április 10., Csütörtök - Brüsszel
A kedvtelésből tartott állatok nem kereskedelmi célú mozgására vonatkozó állat-egészségügyi követelmények ***I
 Európai migrációs hálózat *
 A közösségi programok igazgatásával megbízott végrehajtó hivatalok pénzügyi szabályzásának módosítása *
 Az 1605/2002/EK, Euratom tanácsi rendelet 185. cikkében említett szervekre vonatkozó költségvetési keretrendelet *
 Halászati jogokon alapuló irányítási eszközök
 Az európai globalizációs alkalmazkodási alap igénybe vételéről (Málta és Portugália)
 2009-es költségvetési iránymutatások: I., II., IV., V., VI., VII., VIII. és IX. szakasz
 Eurostars ***I
 Szén- és Acélipari Kutatási Alap *
 A közösségi vizeken kívül tartózkodó közösségi halászhajók halászati tevékenységei és a harmadik országok hajóinak közösségi vizekhez való hozzáférése *
 Tibet
 A Horvátországról szóló 2007. évi országjelentés
 A rák elleni küzdelem
 A hatodik közösségi környezetvédelmi cselekvési program félidős értékelése
 A kulturális ipar Európában
 Európai kulturális program a globalizálódó világban
 Alkalmazkodás az éghajlatváltozáshoz Európában - az uniós fellépés lehetőségei
 Munir Said Thalib emberi jogi aktivista meggyilkolása
 A közszolgálati televíziós csatornákon közvetített valamennyi program feliratozása az EU-ban

A kedvtelésből tartott állatok nem kereskedelmi célú mozgására vonatkozó állat-egészségügyi követelmények ***I
PDF 282kWORD 35k
Állásfoglalás
Szöveg
Az Európai Parlament 2008. április 10-i jogalkotási állásfoglalása a kedvtelésből tartott állatok nem kereskedelmi célú mozgására vonatkozó állat-egészségügyi követelményekről szóló 998/2003/EK rendeletnek az átmeneti időszak meghosszabbítása tekintetében történő módosításáról szóló európai parlamenti és tanácsi rendeletre irányuló javaslatról (COM(2007)0572 – C6-0334/2007 – 2007/0202(COD))
P6_TA(2008)0109A6-0051/2008

(Együttdöntési eljárás: első olvasat)

Az Európai Parlament,

–   tekintettel a Bizottságnak az Európai Parlamenthez és a Tanácshoz intézett javaslatára (COM(2007)0572),

–   tekintettel az EK-Szerződés 251. cikkének (2) bekezdésére, 37. cikkére és 152. cikke (4) bekezdésének b) pontjára, amely alapján a Bizottság javaslatát benyújtotta a Parlamenthez (C6-0334/2007),

–   tekintettel eljárási szabályzata 51. cikkére,

–   tekintettel a Környezetvédelmi, Közegészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Bizottság jelentésére (A6-0051/2008),

1.   jóváhagyja a Bizottság javaslatát, annak módosított formájában;

2.   felhívja a Bizottságot, hogy utalja az ügyet újból a Parlamenthez, ha javaslatát lényegesen módosítani kívánja, vagy helyébe másik szöveget szándékozik léptetni;

3.   utasítja elnökét, hogy továbbítsa a Parlament állásfoglalását a Tanácsnak és a Bizottságnak.

Az Európai Parlament álláspontja amely első olvasatban 2008. április 10-én került elfogadásra a kedvtelésből tartott állatok nem kereskedelmi célú mozgására vonatkozó állat-egészségügyi követelményekről szóló 998/2003/EK rendeletnek az átmeneti időszak meghosszabbítása tekintetében történő módosításáról szóló .../2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet elfogadására tekintettel

P6_TC1-COD(2007)0202


(A Parlament és a Tanács megállapodása következtében a Parlament első olvasatban elfogadott álláspontja megegyezik a végleges jogszabállyal, 454/2008/EK rendelet).


Európai migrációs hálózat *
PDF 498kWORD 125k
Az Európai Parlament 2008. április 10-i jogalkotási állásfoglalása az Európai migrációs hálózat létrehozásáról szóló tanácsi határozatra irányuló javaslatról (COM(2007)0466 – C6-0303/2007 – 2007/0167(CNS))
P6_TA(2008)0110A6-0066/2008

(Konzultációs eljárás)

Az Európai Parlament,

–   tekintettel a Bizottságnak a Tanácshoz intézett javaslatára (COM(2007)0466),

–   tekintettel az EK-Szerződés 66. cikkére, amelynek megfelelően a Tanács konzultált a Parlamenttel (C6-0303/2007),

–   tekintettel a Jogi Bizottságnak a javasolt jogalapról szóló véleményére,

–   tekintettel eljárási szabályzata 51. és 35. cikkére,

–   tekintettel az Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottság jelentésére (A6-0066/2008),

1.   jóváhagyja a Bizottság javaslatát, annak módosított formájában;

2.   felkéri a Bizottságot, hogy ennek megfelelően változtassa meg javaslatát az EK-Szerződés 250. cikkének (2) bekezdése értelmében;

3.   felkéri a Tanácsot, hogy tájékoztassa a Parlamentet, ha az általa jóváhagyott szövegtől el kíván térni;

4.   felkéri a Tanácsot a Parlamenttel való újbóli konzultációra, ha lényegesen módosítani kívánja a Bizottság javaslatát;

5.   utasítja elnökét, hogy továbbítsa a Parlament állásfoglalását a Tanácsnak és a Bizottságnak.

A Bizottság által javasolt szöveg   A Parlament módosításai
Módosítás: 1
Cím
Javaslat
Javaslat
A TANÁCS HATÁROZATA
A TANÁCS HATÁROZATA
az Európai Migrációs Hálózat létrehozásáról
az Európai migrációs és menekültügyi hálózat létrehozásáról
Módosítás: 2
(6) preambulumbekezdés
(6)  Az EMMH-nak el kell kerülnie azon fennálló közösségi eszközök és struktúrák munkájával való átfedést, amelyek célja a migrációval és a menekültüggyel kapcsolatos információk gyűjtése és cseréje, továbbá azokhoz képest hozzáadott értéket kell jelentenie különösen feladatainak széles köre, az elemzésekre való erőteljes összpontosítás, az egyetemi szférával fennálló kapcsolatok és eredményeinek nyilvános hozzáférhetősége által.
(6)  Az EMMH-nak el kell kerülnie azon fennálló közösségi eszközök és struktúrák munkájával való átfedést, amelyek célja a migrációval és a menekültüggyel kapcsolatos információk gyűjtése és cseréje, továbbá azokhoz képest hozzáadott értéket kell jelentenie különösen semlegessége, feladatainak széles köre, az elemzésekre való erőteljes összpontosítás, az egyetemi szférával, nem kormányzati szervezetekkel, nemzetközi szervezetekkel és a központi igazgatással fennálló kapcsolatok és eredményeinek nyilvános hozzáférhetősége által.
(Az "EMMH" rövidítésre vonatkozó módosítást az egész szövegben alkalmazni kell, az (1)–(5) preambulumbekezdés kivételével.)
Módosítás: 3
(6a) preambulumbekezdés (új)
(6a)  A már létező, egyéb jogi eszközök és struktúrák között a migrációra és a nemzetközi védelemre vonatkozó közösségi statisztikákról szóló, 2007. július 11-i 862/2007/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet¹ fontos referenciakeretet képez az EMMH működésére nézve. Figyelmet kell fordítani továbbá a CIREFI² által végzett értékes munkára, valamint a tagállamok migrációigazgatási szolgálatai részére egy biztonságos, webalapú információs és koordinációs hálózat (ICOnet) létrehozásáról szóló, 2005. március 16-i 2005/267/EK tanácsi határozatra³ is.
______________________
1 HL L 199., 2007.7.31., 23. o.
2 Az 1994. november 30-i tanácsi következtetések (HL C 274., 1996.9.19., 50. o.) alapján létrehozott, a külső határok átlépésével és a bevándorlással összefüggő kérdésekkel kapcsolatos tájékoztatást, vitát és információcserét szolgáló központ (CIREFI)
3 HL L 83., 2005.4.1., 48. o.
Módosítás: 4
(8) preambulumbekezdés
(8)  Annak érdekében, hogy a nemzeti kapcsolattartó pontok rendelkezzenek a sokoldalú migrációs és menekültügyi kérdések kezeléséhez szükséges szakértelemmel, legalább három olyan szakértőből kell állniuk, akik a politikameghatározás, a jog, a kutatás és a statisztika területén egyénileg vagy közösen megfelelő ismeretekkel rendelkeznek. E szakértők érkezhetnek a tagállamok közigazgatásából vagy bármely más szervezettől is.
(8)  Annak érdekében, hogy a nemzeti kapcsolattartó pontok rendelkezzenek a sokoldalú migrációs és menekültügyi kérdések kezeléséhez szükséges szakértelemmel, legalább három olyan különböző háttérrel rendelkező (minisztériumok, nem kormányzati szervezetek és egyetemek) szakértőből kell állniuk, akik a politikameghatározás, a jog, a kutatás és a statisztika területén egyénileg vagy közösen megfelelő ismeretekkel rendelkeznek. E szakértők érkezhetnek a tagállamok közigazgatásából, nem kormányzati szervezetektől, egyetemekről vagy kutatóközpontokból is. Minden egyes nemzeti kapcsolattartó pontnak kollektíven megfelelő szakértelemmel kell rendelkeznie az információtechnológia, a más nemzeti szervezetekkel és jogalanyokkal közös együttműködési rendszerek és hálózatok létrehozása, valamint a többnyelvű környezetben folytatott európai szintű együttműködés terén is.
Módosítás: 5
(9) preambulumbekezdés
(9)  Minden egyes nemzeti kapcsolattartó pontnak nemzeti migrációs hálózatot kell létrehoznia, amely a migráció és a menekültügy területén tevékenykedő szervezetekből és személyekből áll, ideértve például az egyetemeket, kutatási szervezeteket és kutatókat, kormányzati és nem kormányzati, valamint nemzetközi szervezeteket, annak érdekében, hogy valamennyi érintett szereplő kifejezhesse véleményét.
(9)  Minden egyes nemzeti kapcsolattartó pontnak nemzeti migrációs hálózatot kell létrehoznia, amely a migráció és a menekültügy területén tevékenykedő szervezetekből és személyekből áll. A hálózat által a migrációra és menedékügyekre vonatkozóan szolgáltatott információ megbízhatóságának és összehasonlíthatóságának biztosítása érdekében a nemzeti kapcsolattartó pontokban képviseltetniük kell magukat például az egyetemeknek, kutatási szervezeteknek és kutatóknak, kormányzati és nem kormányzati, valamint nemzetközi szervezeteknek, annak érdekében, hogy valamennyi érintett szereplő kifejezhesse véleményét.
Módosítás: 6
(12) preambulumbekezdés
(12)  Amennyiben céljainak eléréséhez szükséges, az EMMH-nak képesnek kell lennie arra, hogy együttműködési kapcsolatokat alakítson ki a migráció és a menekültügy területén működő egyéb szervekkel. E kapcsolatok kialakításakor különös figyelmet kell fordítani a Dániában, Norvégiában, Izlandon, Svájcban, a csatlakozó országokban, az európai szomszédságpolitika által érintett országokban és Oroszországban működő szervekkel való megfelelő együttműködés biztosítására.
(12)  Amennyiben céljainak eléréséhez szükséges, az EMMH-nak képesnek kell lennie arra, hogy együttműködési kapcsolatokat alakítson ki a migráció és a menekültügy területén működő egyéb szervekkel. E kapcsolatok kialakításakor különös figyelmet kell fordítani a Dániában, Norvégiában, Izlandon, Svájcban, a csatlakozó országokban, az európai szomszédságpolitika által érintett országokban és Oroszországban működő szervekkel, valamint nemzetközi szervezetekkel, köztük nem kormányzati szervezetekkel, egyetemekkel és kutatóközpontokkal, illetve a menedékkérők vagy migránsok származási és tranzitországaival való megfelelő együttműködés biztosítására.
Módosítás: 7
(14) preambulumbekezdés
(14)  Az EMMH információcsere-rendszerével összefüggésben figyelembe kell venni a személyes adatok feldolgozása vonatkozásában az egyének védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról szóló, 1995. október 24-i 95/46/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvet, valamint a személyes adatok közösségi intézmények és szervek által történő feldolgozása tekintetében az egyének védelméről, valamint az ilyen adatok szabad áramlásáról szóló, 2000. december 18-i 45/2001/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletet.
(14)  Az EMMH információcsere-rendszerével összefüggésben figyelembe kell venni az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság dokumentumaihoz való nyilvános hozzáférésről szóló, 2001. május 30-i 1049/2001/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletet, a személyes adatok feldolgozása vonatkozásában az egyének védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról szóló, 1995. október 24-i 95/46/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvet, valamint a személyes adatok közösségi intézmények és szervek által történő feldolgozása tekintetében az egyének védelméről, valamint az ilyen adatok szabad áramlásáról szóló, 2000. december 18-i 45/2001/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletet.
____________
1 HL L 145., 2001.5.31., 43. o.
Módosítás: 8
(14a) preambulumbekezdés (új)
(14a)  Az Egyesült Királyság – az Európai Unióról szóló szerződéshez és az Európai Közösséget létrehozó szerződéshez csatolt, az Egyesült Királyság és Írország helyzetéről szóló jegyzőkönyv 1. és 2. cikkével összhangban, továbbá e jegyzőkönyv 4. cikkének sérelme nélkül – nem vesz részt e határozat elfogadásában, és a határozat vagy annak alkalmazása számára nem kötelező.
Módosítás: 9
(14b) preambulumbekezdés (új)
(14b)  Írország – az Európai Unióról szóló szerződéshez és az Európai Közösséget létrehozó szerződéshez csatolt, az Egyesült Királyság és Írország helyzetéről szóló jegyzőkönyv 1. és 2. cikkével összhangban, továbbá e jegyzőkönyv 4. cikkének sérelme nélkül – nem vesz részt e határozat elfogadásában, és a határozat vagy annak alkalmazása számára nem kötelező.
Módosítás: 10
1. cikk (2) bekezdés
Az EMMH célja, hogy a migrációval és a menekültüggyel kapcsolatos naprakész, objektív, megbízható és összehasonlítható információk nyújtásával kielégítse a közösségi intézmények, a tagállami hatóságok és intézmények, valamint a nagyközönség ilyen információk iránti igényét, az Európai Unióban e területeken folyó politikameghatározás és döntéshozatal elősegítése érdekében.
Az EMMH célja, hogy a migrációval, a menekültüggyel és az integrációval kapcsolatos naprakész, objektív, megbízható és összehasonlítható információk – többek között részletes és összevethető, a közösségi beavatkozás hatását érzékeltető statisztikák – nyújtásával kielégítse a közösségi intézmények, a tagállami hatóságok és intézmények, a nagyközönség, valamint a harmadik államok és nemzetközi szervezeteknek a migrációs és menekültügy valamennyi vonatkozása iránti információszükségleteit, az Európai Unióban e területeken folyó politikameghatározás és döntéshozatal elősegítése érdekében.
Módosítás: 11
2. cikk a) pont
a) számos forrásból – ideértve az egyetemi szférát is – aktuális adatokat, illetve információkat gyűjt és cserél;
a) számos forrásból – ideértve az egyetemi szférát és a nem kormányzati szervezeteket is – aktuális és megbízható adatokat, illetve információkat gyűjt és cserél;
Módosítás: 12
2. cikk, b) pont
b) elemzi az a) pontban említett adatokat és információkat, valamint könnyen hozzáférhető formában rendelkezésre bocsátja azokat;
b) elemzi az a) pontban említett adatokat és információkat, valamint könnyen hozzáférhető, érthető és összehasonlítható formában rendelkezésre bocsátja azokat;
Módosítás: 13
2. cikk c) pont
c) módszereket dolgoz ki a közösségi szintű adatok összehasonlíthatóságának, objektivitásának és megbízhatóságának javítására olyan mutatók és kritériumok megállapításával, amelyek javítják az információk konzisztenciáját, és segítik a migrációs statisztikákkal kapcsolatos közösségi tevékenységek fejlesztését;
c) módszereket dolgoz ki a közösségi szintű adatok összehasonlíthatóságának, objektivitásának és megbízhatóságának javítására olyan mutatók és kritériumok megállapításával, amelyek javítják az információk konzisztenciáját, és segítik a migrációs és menekültügyi statisztikákkal (például a legális és illegális bevándorlók, a hazatelepítések, az elfogadott és elutasított menedékjogi kérelmek számára és a származási országokra vonatkozó adatok és statisztikák) kapcsolatos közösségi tevékenységek fejlesztését, az ilyen mutatóknak és kritériumoknak a többi illetékes európai szervvel együttműködésben történő, európai szintű harmonizálása céljából;
Módosítás: 14
2. cikk d) pont
d) rendszeresen jelentéseket tesz közzé a Közösség és tagállamainak migrációs és menekültügyi helyzetéről;
d) rendszeresen jelentéseket készít és tesz közzé a Közösség és tagállamainak migrációs és menekültügyi helyzetéről;
Módosítás: 15
2. cikk da) pont (új)
da) gyűjti és közzéteszi a migrációval és a menekültüggyel, valamint minden más vonatkozó információval (kvóták, legalizálások, a menekültstátusz iránti kérelemre vonatkozó feltételek, a kapcsolódó gyakorlat és ítélkezési gyakorlat stb.) kapcsolatos európai és tagállami jogszabályokat és szabályokat. A tagállami különféle munkaerő-piaci követelményekre vonatkozó információk cseréje előrelépést jelenthet a gazdasági migránsoknak egy EU-szintű, átfogó megközelítés keretében való kezelése terén;
Módosítás: 16
2. cikk db) pont (új)
db) a Bizottság, az Európai Parlament vagy a Tanács kérésére – azzal a céllal, hogy segítse és támogassa őket feladataik elvégzésében – elemzéseket, értékeléseket, ajánlásokat és következtetéseket készít a migrációról és a menekültügyről szóló európai irányelvek tagállamokon belüli végrehajtásáról és a nemzeti szabályok európai és nemzetközi szabályoknak való megfeleléséről;
Módosítás: 17
2. cikk f) pont
f) növeli az EMMH-tal kapcsolatos tudatosságot azáltal, hogy hozzáférést biztosít az általa gyűjtött információkhoz, és terjeszti az EMH eredményeit;
f) növeli az EMMH-val kapcsolatos tudatosságot azáltal, hogy hozzáférést biztosít az általa gyűjtött információkhoz, és a lehető legszélesebb körben terjeszti az EMH eredményeit;
Módosítás: 18
2. cikk g) pont
g) összehangolja az információkat, és együttműködik az egyéb érintett európai és nemzetközi szervekkel.
g) összehangolja az információkat, és együttműködik az egyéb érintett nemzeti, európai és nemzetközi kormányzati és nem kormányzati szervekkel.
Módosítás: 19
2. cikk (1a) bekezdés (új)
Az EMMH biztosítja, hogy tevékenységei következetesek és összhangban vannak a migrációs és a menekültügy terén meglévő, vonatkozó közösségi eszközökkel és struktúrákkal.
Módosítás: 20
4. cikk (2) bekezdés a) pont
a) az elnök tervezete alapján részt vesz az EMMH éves tevékenységi programjának elkészítésében;
a) az elnök tervezete alapján hozzájárul az EMMH éves tevékenységi programjának elkészítéséhez és jóváhagyja azt, beleértve az egyes nemzeti kapcsolattartó pontokra vonatkozó minimális és maximális indikatív költségvetési összeget, amely fedezi a hálózat 5. cikkel összhangban történő, megfelelő működéséből eredő, alapvető költségeket;
Módosítás: 21
4. cikk (2) bekezdés d) pont
d) azonosítja a migráció és a menekültügy területén illetékes egyéb szervekkel való legmegfelelőbb stratégiai együttműködési kapcsolatokat, és a 10. cikknek megfelelően szükség esetén jóváhagyja az ilyen együttműködés igazgatási szabályait;
d) azonosítja a migráció és a menekültügy területén illetékes egyéb nemzeti, európai és nemzetközi kormányzati és nem kormányzati szervekkel való legmegfelelőbb stratégiai együttműködési kapcsolatokat, és a 10. cikknek megfelelően szükség esetén jóváhagyja az ilyen együttműködés igazgatási szabályait;
Módosítás: 22
5. cikk (1) bekezdés
1.  Minden egyes tagállam kijelöl egy szervet, amely nemzeti kapcsolattartó pontként jár el.
1.  Minden egyes tagállam kijelöl egy semleges szervet, amely nemzeti kapcsolattartó pontként jár el.
Az EMMH munkájának megkönnyítése, valamint céljai elérésének biztosítása érdekében a tagállamok szükség esetén figyelembe veszik az irányítóbizottságban jelen lévő képviselőjük és a nemzeti kapcsolattartó pontjuk közötti koordináció szükségességét.
A nemzeti kapcsolattartó pontnak legalább három szakértőből kell állnia. E szakértők egyike, aki a nemzeti koordinátor lesz, a kijelölt szerv tisztviselője vagy alkalmazottja kell legyen. A többi szakértő tartozhat ehhez a szervhez, vagy a tagállamban található nemzeti vagy nemzetközi köz- vagy magánszervezethez is.
A nemzeti kapcsolattartó pontnak legalább három, különböző háttérrel rendelkező (minisztériumok, nem kormányzati szervezetek és egyetemek) szakértőből kell állnia. E szakértők egyike, aki a nemzeti koordinátor lesz, a kijelölt szerv tisztviselője vagy alkalmazottja kell legyen.
A nemzeti kapcsolattartó pontok, illetékességük teljes egészét illetően, a pártatlanság és tárgyilagosság elvéhez tartják magukat.
Módosítás: 23
5. cikk (2) bekezdés a) pont
a) a migráció és a menekültügy területére vonatkozó olyan szakértelem, amely lefedi a politikameghatározás, a jog, a kutatás és a statisztika aspektusait;
a) a migráció és a menekültügy területére vonatkozó olyan széleskörű szakértelem, amely lefedi a politikameghatározás, a jog, a kutatás és a statisztika aspektusait;
Módosítás: 24
5. cikk (3) bekezdés b) pont
b) nemzeti adatokkal szolgálnak a 8. cikkben említett információcsere-rendszer számára;
b) nemzeti adatokkal, elemzésekkel és értékelésekkel szolgálnak a 8. cikkben említett információcsere-rendszer számára;
Módosítás: 25
5. cikk (3) bekezdés c) pont
c) kapacitást alakítanak ki az egyéb nemzeti kapcsolattartó pontokhoz címzett ad hoc megkeresések elküldésére, illetve az azoktól érkező megkeresések gyors megválaszolására;
c) kapacitást alakítanak ki az egyéb nemzeti kapcsolattartó pontokhoz címzett ad hoc megkeresések elküldésére, illetve az azoktól, valamint a Bizottságtól, az Európai Parlamenttől és a Tanácstól érkező megkeresések gyors megválaszolására;
Módosítás: 26
5. cikk (3) bekezdés d) pont
d) olyan nemzeti migrációs hálózatot alakítanak ki, amely a migráció és a menekültügy területén tevékenykedő számos szervezetből és személyből áll, és valamennyi érintett szereplőt képvisel. A nemzeti migrációs hálózat tagjait felkérhetik arra, hogy különösen a 8. és 9. cikkre tekintettel segítsék az EMMH tevékenységeit.
d) olyan nemzeti migrációs és menekültügyi hálózatot alakítanak ki, amelynek résztvevői különleges know-how biztosítására alkalmas helyzetben lévő, a migráció és a menekültügy különböző területein tevékenykedő, valamennyi érintett szereplőt képviselő kormányzati és nem kormányzati szervezetek, különösen egyetemek, kutatóközpontok, civil szervezetek és szakmai társulások, illetve személyek széles körei lehetnek. A nemzeti migrációs és menekültügyi hálózat tagjait felkérik arra, hogy különösen a 8. és 9. cikkre tekintettel segítsék az EMMH tevékenységeit.
Módosítás: 27
6. cikk (3) bekezdés
(3)   Az irányítóbizottsággal és a nemzeti kapcsolattartó pontokkal folytatott konzultációt követően a Bizottság az 1. és 2. cikkben meghatározott általános cél és feladatok keretein belül elfogadja az EMMH éves tevékenységi programját. A program meghatározza a célokat és a tematikus prioritásokat. A Bizottság figyelemmel kíséri az éves tevékenységi program végrehajtását, és rendszeresen jelentést tesz a program végrehajtásáról és az EMMH fejlődéséről az irányítóbizottságnak.
(3)   A nemzeti kapcsolattartó pontokkal és az Európai Parlamenttel folytatott konzultációt, valamint az irányítóbizottság jóváhagyását követően a Bizottság a rendelkezésre álló pénzügyi források függvényében és az 1. és 2. cikkben meghatározott általános cél és feladatok keretein belül elfogadja az EMMH éves tevékenységi programját. A program meghatározza a célokat és a tematikus prioritásokat. A Bizottság figyelemmel kíséri az éves tevékenységi program végrehajtását, és rendszeresen jelentést tesz a program végrehajtásáról és az EMMH fejlődéséről az irányítóbizottságnak.
Módosítás: 28
7. cikk (5a) bekezdés (új)
(5a)  Az (5) bekezdésben említett tevékenységeket – ha azok nem szerepelnek az EMMH éves tevékenységi tervében – kellő időben közölni kell a nemzeti kapcsolattartó pontokkal.
Módosítás: 29
8. cikk, cím
Információcsere-rendszer
Az információk közzététele, terjesztése és cseréje
Módosítás: 30
8. cikk (1) bekezdés
(1)  E cikknek megfelelően létrehoznak egy erre a célra kialakított honlapon keresztül hozzáférhető internetalapú információcsere-rendszert.
(1)  E cikknek megfelelően létrehoznak egy erre a célra kialakított honlapon keresztül hozzáférhető internetalapú információ-közzétételi, -terjesztési és -csererendszert.
Módosítás: 31
8. cikk (2) bekezdés (1) albekezdés
(2)  Az információcsere-rendszer tartalma általában nyilvános.
(2)  Az információ-közzétételi, -terjesztési és -csererendszer tartalma általában nyilvános.
Módosítás: 32
8. cikk (3) bekezdés f) pont
f) a migrációval és a menekültüggyel foglalkozó kutatók és kutatóintézetek jegyzéke.
f) a migrációval és a menekültüggyel foglalkozó kutatók és kutatóintézetek, valamint az e téren aktív nem kormányzati szervezetek és nemzeti, európai, nemzetközi és kormányközi szervezetek jegyzéke.
Módosítás: 33
8. cikk (3) bekezdés fa) pont (új)
fa) a közzétett vagy kiadatlan tudományos munkákat, különösen jelentéseket, kiadványokat és az előadások anyagait tartalmazó európai bibliográfia;
Módosítás: 34
8. cikk (3) bekezdés fb) pont (új)
fb) a migráció és menekültügy valamennyi vonatkozásával kapcsolatos konferenciák és kiemelt események európai menetrendje;
Módosítás: 35
8. cikk (3) bekezdés fc) pont (új)
fc) egy olyan adatbázis, amelybe kutatók és a doktori képzésben részt vevő hallgatók a készülő disszertációkkal és tanulmányokkal kapcsolatos információkat vihetnek be.
Módosítás: 36
9. cikk (1) bekezdés
(1)  Mindegyik nemzeti kapcsolattartó pont évente jelentést készít az adott tagállam migrációs és menekültügyi helyzetéről, amely bemutatja a politikai fejlődést, és statisztikai adatokat is tartalmaz.
(1)  Mindegyik nemzeti kapcsolattartó pont évente jelentést készít az adott tagállam migrációs és menekültügyi helyzetéről, amely bemutatja a jogi fejleményeket (jogszabályok és ítélkezési gyakorlat), a politikai fejlődést, és statisztikai adatokat is tartalmaz.
Módosítás: 37
10. cikk (1) bekezdés
(1)  Az EMMH együttműködik a migráció és a menekültügy területén illetékes tagállami és harmadik országbeli szervekkel, ideértve a nemzetközi szervezeteket is.
(1)  Az EMMH együttműködik a migráció és a menekültügy területén illetékes európai uniós szintű, tagállami és harmadik országbeli kormányzati és nem kormányzati szervekkel, testületekkel és szervezetekkel, valamint a nemzetközi szervezetekkel is.
Az EMMH-nak előnyben kell részesítenie az Európai Unióba bevándorlók származási harmadik országaival és tranzitországaival való együttműködést.
Módosítás: 38
10. cikk (1a) bekezdés (új)
(1a)  Az EMMH együttműködése a menedékkérők és migránsok származási és tranzitországaival biztosítja a közös bevándorlási és menekültpolitika egységes végrehajtását. Ezen együttműködés célja a szomszédos országokkal folytatott együttműködés megfelelő szintjének elérése az európai szomszédságpolitika megszilárdítása érdekében.
Módosítás: 39
13. cikk
Legkésőbb e határozat hatálybalépését követő három éven belül és azt követően háromévente a Bizottság az EMMH fejlődéséről jelentést készít az Európai Parlament, a Tanács, a Régiók Bizottsága és a Gazdasági és Szociális Bizottság számára. A jelentéshez szükség esetén csatolni kell az e határozat módosításaira irányuló javaslatokat.
Legkésőbb e határozat hatálybalépését követő három éven belül és azt követően háromévente a Bizottság az EMMH fejlődéséről jelentést készít az Európai Parlament, a Tanács, a Régiók Bizottsága és az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság számára. A jelentéshez szükség esetén csatolni kell az e határozat módosításaira irányuló javaslatokat egy Európai migrációs megfigyelő központ lehetséges létrehozására való tekintettel.
Módosítás: 40
15. cikk (1) bekezdés
Ezt a határozatot 2008. január 1-jétől kell alkalmazni.
Ezt a határozatot az Európai Unió Hivatalos Lapjában való közzétételének napjától kell alkalmazni.
Módosítás: 41
15a. cikk (új)
15a. cikk
Felülvizsgálat
Ezen határozatot a Lisszaboni Szerződés hatálybalépését követő hat hónapon belül felül kell vizsgálni.

A közösségi programok igazgatásával megbízott végrehajtó hivatalok pénzügyi szabályzásának módosítása *
PDF 343kWORD 100k
Az Európai Parlament 2008. április 10-i jogalkotási állásfoglalása a közösségi programok igazgatásában bizonyos feladatokkal megbízott végrehajtó hivatalokra vonatkozó alapszabály megállapításáról szóló 58/2003/EK tanácsi rendelet alkalmazásában a végrehajtó hivatalok pénzügyi szabályzásáról szóló 1653/2004/EK bizottsági rendelet módosításáról szóló .../.../EK bizottsági rendelet tervezetéről (SEC(2007)0492 – C6-0123/2007 – 2007/0901(CNS))
P6_TA(2008)0111A6-0068/2008

(Konzultációs eljárás)

Az Európai Parlament,

–   tekintettel a bizottsági rendelet tervezetére (SEK(2007)0492),

–   a Bizottsággal a 2007. április 25-i levélben folytatott konzultációt követően (C6-0123/2007),

–   tekintettel eljárási szabályzata 51. cikkére,

–   tekintettel a Költségvetési Bizottság jelentésére és a Költségvetési Ellenőrző Bizottság véleményére (A6-0068/2008),

1.   jóváhagyja a Bizottság módosított rendelettervezetét;

2.   felkéri a Bizottságot, hogy ennek megfelelően módosítsa rendelettervezetét;

3.   felkéri a feleket a Parlamenttel való ismételt konzultációra abban az esetben, ha a Parlament által jóváhagyott szövegtől a Bizottság el kíván térni;

4.   utasítja elnökét, hogy továbbítsa a Parlament álláspontját a Tanácsnak és a Bizottságnak.

A Bizottság által javasolt szöveg   A Parlament módosításai
Módosítás: 1
(3A) PREAMBULUMBEKEZDÉS (új)
(3a)  Az a tény, hogy a hivatal igazgatójának az igazgatási költségvetésre vonatkozó mentesítése különbözik a hivatalnak a közösségi programok működési költségeinek végrehajtására vonatkozó mentesítésétől, veszélyeztetheti a mentesítési eljárás tisztaságát a végrehajtó hivatalok megszaporodásának esetén.
Módosítás: 2
(3B) PREAMBULUMBEKEZDÉS (új)
(3b)  Az Európai Parlamentnek az általános költségvetésre vonatkozó mentesítésre irányuló határozata (N+2 év május 15.) és a végrehajtó hivatalokra vonatkozó mentesítésre irányuló határozata (N+2 év április 29.) közötti határidő-különbség figyelembe vétele mellett minden érintett szereplőnek meg kell próbálnia elkerülni a gyakorlati nehézségeket és a jövőben a jogalapok harmonizációjára kell törekedniük.
Módosítás: 4
(9A) PREAMBULUMBEKEZDÉS (új)
(9a)  Világossá kell tenni, hogy az igazgatótanácsot vagy az irányítóbizottságot – amelyet a Bizottság nevez ki, és amellyel kapcsolatban a Bizottság felel azért, hogy tagjai rendelkezzenek a megfelelő képzettséggel és velük kapcsolatban ne álljon fenn összeférhetetlenség – bizonyos fokú felelősség terheli a költségvetés és az ellenőrzés kérdéseinek tekintetében, így a mentesítő hatóság felé elszámoltatható.
Módosítás: 5
1 CIKK 1 A PONT (új)
9 cikk (4) bekezdés (1653/2004/EK rendelet)
1a.  A 9. cikk negyedik bekezdése helyébe a következő szöveg lép:
"A december 31-én rendelkezésre álló, és a 15. cikkben említett célhoz kötött bevételből származó előirányzatokat automatikusan át kell vinni. Először az átvitt, célhoz kötött bevételnek megfelelő, rendelkezésre álló előirányzatokat kell felhasználni. A hivatal legkésőbb a következő év június 1-jéig tájékoztatja a Bizottságot az átvitt, célhoz kötött bevétel végrehajtásáról. A Bizottság legkésőbb a következő év július 15-éig összefoglaló jelentést küld a költségvetési hatóságnak valamennyi végrehajtó hivatal célhoz kötött bevételének felhasználásáról."
Módosítás: 6
1 CIKK 2 A PONT (új)
13. cikk (2) bekezdés (1653/2004/EK rendelet)
2a. A 13. cikkben a második bekezdés helyébe a következő szöveg lép:
"Ugyanakkor, pénzforgalmi célokból a végrehajtó hivatal számvitelért felelős tisztviselője kellőképpen indokolt esetben a tranzakciókat nemzeti valutában is elvégezheti."
Módosítás: 7
1 CIKK 4 PONT
19a. cikk (2) bekezdés c pont (1653/2004/EK rendelet)
c) az eszközök és információk megőrzése;
c) az eszközök és az információk átláthatóságának megőrzése;
Módosítás: 8
1 CIKK 5 PONT A ALPONT
20. cikk (2) bekezdés (1653/2004/EK rendelet)
A költségvetést és a költségvetés-módosításokat véglegesen elfogadott formájukban tájékoztatásképpen megküldik a költségvetési hatóságnak, a Számvevőszéknek és a Bizottságnak, valamint közzéteszik az érintett hivatal internetes honlapján. A költségvetés és a költségvetés-módosítások összefoglalóját a jóváhagyástól számított három hónapon belül közzéteszik az Európai Unió Hivatalos Lapjában.
A költségvetést és a költségvetés-módosításokat véglegesen elfogadott formájukban tájékoztatásképpen megküldik a költségvetési hatóságnak, a Számvevőszéknek és a Bizottságnak, valamint közzéteszik az érintett hivatal internetes honlapján. A költségvetés és a költségvetés-módosítások összefoglalóját a jóváhagyástól számított három hónapon belül közzéteszik az Európai Unió Hivatalos Lapjában. Ez az összefoglaló a következő pontokat tartalmazza: bevételek és kiadások, ezek változása az előző évhez képest; az öt fő kiadási tétel az igazgatásra és a működési költségvetésre vonatkozóan; az öt fő bevételi tétel; továbbá az állandó és ideiglenes alkalmazottakat egyaránt tartalmazó létszámterv, illetve a szerződéses alkalmazottak és a nemzeti szakértők létszámának áttekintése, és ennek változása az előző évhez képest.
Módosítás: 9
1 CIKK 5 PONT B ALPONT
20. cikk (2a) bekezdés (1653/2004/EK rendelet)
A hivatalok megfelelő módon hozzáférhetővé teszik a költségvetésből származó forrásokból részesülő kedvezményezettekre vonatkozó információkat. Ezen információkat a bizalmas kezelés követelményeinek, különösen a személyes adatoknak a személyes adatok közösségi intézmények és szervek által történő feldolgozása tekintetében az egyének védelméről, valamint az ilyen adatok szabad áramlásáról szóló, 2000. december 18-i 45/2001/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletben rögzített védelme, valamint a biztonsági követelmények kellő figyelembevétele mellett teszik hozzáférhetővé.
A hivatalok az internetes honlapjukon hozzáférhetővé teszik a költségvetésből származó forrásokból részesülő kedvezményezettekre vonatkozó információkat. A közzétételnek harmadik felek számára könnyen megtalálhatónak, áttekinthetőnek és átfogónak kell lennie. Ezen információkat a bizalmas kezelés követelményeinek, különösen a személyes adatoknak a személyes adatok közösségi intézmények és szervek által történő feldolgozása tekintetében az egyének védelméről, valamint az ilyen adatok szabad áramlásáról szóló, 2000. december 18-i 45/2001/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletben rögzített védelme, valamint a biztonsági követelmények kellő figyelembevétele mellett teszik hozzáférhetővé. Amennyiben nem kerül sor teljes körű közzétételre, a kedvezményezett adatairól megfelelő módon tájékoztatni kell az Európai Parlament Költségvetési Ellenőrző Bizottságát. A költségvetésből kapott forrásokat névtelenül, a titoktartás indoka és a titoktartásról hozott határozatáért felelős egység feltüntetésével, e bekezdés első két mondatának megfelelően kell közzétenni.
Módosítás: 10
1 CIKK 6 A PONT (új)
21. cikk a. pont (1653/2004/EK rendelet)
6a.  A 21. cikkben az a) pont helyébe a következő szöveg lép:
"a) az időszakos álláshelyek számát tartalmazó létszámtervet, amely besorolási fokozatonként és osztályonként határozza meg az álláshelyek számát a költségvetési előirányzatok keretein belül, valamint egy megfelelően megalapozott becslést a tervezett és a költségvetésben ideiglenesen előirányzott szerződéses alkalmazottak számáról;"
Módosítás: 11
1 CIKK 6 B PONT (új)
21. cikk b pont (1653/2004/EK rendelet)
6b.  A 21. cikk b) pontja helyébe a következő szöveg lép:
"b) részletes dokumentációt a célhoz kötött bevételről;"
Módosítás: 12
1 CIKK 6 C PONT (új)
21. cikk c pont (1653/2004/EK rendelet)
6c. A 21. cikk c) pontja helyébe a következő szöveg lép:
"c) információ az összes, a különböző tevékenységekre korábban megszabott célkitűzés eléréséről, valamint az új, mutatókkal mért célkitűzésekről; ezen értékelési eredményeket meg kell vizsgálni, és egy javasolt költségvetés-módosítás lehetséges előnyeinek bizonyítékaként kell felhasználni."
Módosítás: 13
1 CIKK 6 D PONT (új)
22. cikk (3) bekezdés (1653/2004/EK rendelet)
6d. A 22. cikk harmadik bekezdése helyébe a következő szöveg lép:
"A 24. cikk rendelkezéseit betartva, a költségvetési hatóságnak kell megállapítania egyrészt a hivatalok létszámtervét, másrészt az azzal kapcsolatos utólagos módosításokat. Az engedélyezett létszámtervet és az adott pénzügyi évre tervezett és a költségvetésben ideiglenesen előirányzott szerződéses alkalmazottak számára vonatkozó becslést egy mellékletben közzéteszik az Európai Unió általános költségvetésének III. szakaszában (Bizottság)."
Módosítás: 14
1 CIKK 6 E PONT (új)
23. cikk (1b) pont (1653/2004/EK rendelet)
6e.  A 23. cikk 1. pontjának b) alpontja helyébe a következő szöveg lép:
"b) az előző pénzügyi év, valamint az N-2 év bevételei, beleértve a célhoz kötött bevételt is;"
Módosítás: 15
1 CIKK 6 F PONT (új)
24. cikk (1) bekezdés (1) albekezdés (1653/2004/EK rendelet)
6f. A 24. cikk (1) bekezdésének első albekezdése helyébe a következő szöveg lép:
"(1) A 21. cikkben említett létszámterv a pénzügyi évre engedélyezett álláshelyek száma mellett megmutatja az előző évre engedélyezett számot és a ténylegesen betöltött álláshelyek számát, valamint a szerződéses alkalmazottak és a nemzeti szakértők számát. Hasonlóképpen a 21. cikkben említett pénzügyi évre tervezett és a költségvetésben ideiglenesen előirányzott szerződéses alkalmazottak számára vonatkozó megalapozott becslés is tartalmazza a szerződéses alkalmazottak előző évre vonatkozóan becsült számát és a ténylegesen alkalmazott személyzet számát.
Ez a létszámterv a hivatal számára egy abszolút határt szab; a megállapított határon felül nem történhet kinevezés."
Módosítás: 16
1 CIKK 8 PONT (új)
27. cikk (1) bekezdés (1653/2004/EK rendelet)
(1)  Az e cím 2. fejezetében meghatározott minden pénzügyi szereplőnek és a költségvetés végrehajtásában, pénzgazdálkodásban, könyvvizsgálatban vagy ellenőrzésben érintett minden személynek tilos olyan, a költségvetés végrehajtására vonatkozó intézkedést hoznia, amely révén saját érdekei a hivatal vagy a Közösségek érdekeivel szembekerülhetnek. Ha ilyen eset áll elő, a szóban forgó szereplőnek tartózkodnia kell az intézkedéstől, és az ügyről jelentést kell tennie felettesének. Az igazgató az operatív bizottságnak tesz jelentést.
(1)  Az e cím 2. fejezetében meghatározott minden pénzügyi szereplőnek és a pénzgazdálkodásban, könyvvizsgálatban vagy ellenőrzésben érintett minden személynek tilos olyan, a költségvetés végrehajtására vonatkozó intézkedést hoznia, amely révén saját érdekei a hivatal vagy a Közösségek érdekeivel szembekerülhetnek. Az Európai Unió általános költségvetéséről szóló költségvetési rendelet rendelkezéseit, továbbá az Európai Közösségek tisztviselőinek személyzeti szabályzatában, valamint egyéb alkalmazottainak alkalmazási feltételeiben rögzített szabályokat kell értelemszerűen alkalmazni. Ha ilyen eset áll elő, a szóban forgó szereplőnek tartózkodnia kell az intézkedéstől, és az ügyről jelentést kell tennie felettesének. Az igazgató az operatív bizottságnak tesz jelentést.
Módosítás: 17
1 CIKK 8 A PONT (új)
29. cikk (2) bekezdés (1653/2004/EK rendelet)
8a.  A 29. cikkben a második bekezdés helyébe a következő szöveg lép:
"Az engedélyezésre jogosult tisztviselő a Bizottság által a saját hivatalaival szemben meghatározott minimumszabványokkal összhangban, és számolva az irányítási környezettel és a finanszírozott intézkedések természetével kapcsolatos speciális kockázatokkal, működésbe hozza a szervezeti felépítést, valamint a saját feladatainak teljesítéséhez igazított irányítási és belső ellenőrzési eljárásokat, beleértve - adott esetben - az utólagos ellenőrzéseket."
Módosítás: 18
1 CIKK 9 A PONT (új)
29. cikk (5) bekezdés (1653/2004/EK rendelet)
9a. A 29. cikkben az ötödik bekezdés helyébe a következő szöveg lép:
"Az engedélyezésre jogosult tisztviselő legkésőbb a pénzügyi év március 15-ig az 58/2003/EK rendelet 9. cikke (7) bekezdésével összhangban éves beszámoló formájában jelent tevékenységeiről az irányítóbizottságnak. A jelentésben az engedélyezésre jogosult tisztviselő az általa aláírt megbízhatósági nyilatkozattal igazolja, hogy az éves jelentésben megadott információk megbízható és valós képet adnak a végrehajtó hivatalon belüli helyzetről, az adott esetben jelzett fenntartások kivételével."
Módosítás: 19
1 CIKK 10 PONT
30. cikk bevezető rész (1653/2004/EK rendelet)
Az operatív bizottság kinevez egy számvitelért felelős tisztviselőt, aki kirendelt tisztviselő vagy a hivatal által közvetlenül felvett ideiglenes személyzet tagja, és aki a következőkért felel:
Az operatív bizottság kinevez egy számvitelért felelős tisztviselőt, aki kirendelt tisztviselő, és aki a következőkért felel:
Módosítás: 20
1 CIKK 10 PONT (új)
30. cikk (2) bekezdés (1653/2004/EK rendelet)
Mielőtt az operatív bizottság elfogadja a beszámolót, a számvitelért felelős tisztviselő záradékkal látja el azt, tanúsítva, hogy megfelelő bizonyossággal rendelkezik arról, hogy a beszámoló megbízható és valós képet ad a hivatal pénzügyi helyzetéről.
Mielőtt az operatív bizottság elfogadja a beszámolót, a számvitelért felelős tisztviselő záradékkal látja el azt, egy megbízhatósági nyilatkozattal tanúsítva, hogy megfelelő bizonyossággal rendelkezik arról, hogy a beszámoló megbízható és valós képet ad a hivatal pénzügyi helyzetéről.
Módosítás: 21
1 CIKK 12 A PONT (új)
35. cikk (1) bekezdés (2) albekezdés (1653/2004/EK rendelet)
12a. A 35. cikk (1) bekezdésének második albekezdése helyébe a következő szöveg lép:
"E testület véleménye alapján az igazgató dönt arról, hogy kezdeményez-e fegyelmi vagy kártérítési eljárást. Amennyiben a testület rendszerproblémát tár fel, úgy arról ajánlásaival együtt jelentést küld az engedélyezésre jogosult tisztviselőnek és a Bizottság belső ellenőrének. Ha a vélemény az igazgatót is érinti, úgy a testület azt az igazgatótanácsnak és a Bizottság belső ellenőrének küldi meg. Az igazgatónak az esettel kapcsolatos bejelentéseit és az azt követő határozatait csatolni kell a hivatal által a költségvetési hatóságnak készített költségvetési és pénzgazdálkodásra vonatkozó jelentéshez."
Módosítás: 22
1 CIKK 15 PONT (új)
42a. cikk (1653/2004/EK rendelet)
A számvitelért felelős tisztviselő összeállítja az esedékes behajtandó összegek jegyzékét, amelyben a hivatal követeléseit azok kibocsátási időpontja szerint csoportosítja. A jegyzéket csatolják a hivatal költségvetési és pénzgazdálkodásáról szóló jelentéshez. A hivatal összeállítja azon követelések – az adósok nevét és a kötelezettség összegét tartalmazó – jegyzékét, amelyek esetében az adóst jogerős bírósági határozat kötelezi fizetésre, és amelyek esetében kihirdetésüket követő egy éven belül egyáltalán nem történt kifizetés, vagy nem történt jelentősebb kifizetés. E jegyzéket a vonatkozó adatvédelmi jogszabályok figyelembevételével teszik közzé.
A számvitelért felelős tisztviselő összeállítja az esedékes behajtandó összegek jegyzékét, amelyben a hivatal követeléseit azok kibocsátási időpontja szerint csoportosítja. A jegyzéket csatolják a hivatal által a költségvetési hatóság számára készített, a költségvetési és pénzgazdálkodásáról szóló jelentéshez. A jelentés tartalmazza azokat a követeléseket is, amelyekről teljesen vagy részben lemondtak.
A hivatal összeállítja azon, a hivatal saját költségvetéséhez kapcsolódó követelések – az adósok nevét és a kötelezettség összegét tartalmazó – jegyzékét, amelyek esetében az adóst jogerős bírósági határozat kötelezi fizetésre, és amelyek esetében kihirdetésüket követő egy éven belül egyáltalán nem történt kifizetés, vagy nem történt jelentősebb kifizetés. E jegyzéket a vonatkozó adatvédelmi jogszabályok figyelembevételével teszik közzé.
Módosítás: 23
1 CIKK 16 A PONT (új)
48. cikk (1a) bekezdés (új) (1653/2004/EK rendelet)
16a. A 48. cikk a következő bekezdéssel egészül ki:
"Informatikai alapú fizetési rendszerek esetén a számvitelért felelős tisztviselő hitelesíti e rendszerek biztonságosságát és megbízhatóságát."
Módosítás: 24
1 CIKK 19 PONT
50a. cikk (1653/2004/EK rendelet)
A 2342/2002/EK, Euratom rendelet 256a. cikke értelemszerűen alkalmazandó a fix összeg alapján fizetett, az intézmények munkáját különösen a következőkben segítő szakértők kiválasztási eljárására: az ajánlatok és támogatási kérelmek vagy közbeszerzési pályázatok értékelése, valamint a költségvetésből finanszírozott projektek nyomonkövetéséhez és végső értékeléséhez történő technikai segítségnyújtás. A hivatalok a szakértők Bizottság által összeállított jegyzékét is használhatják.
A 2342/2002/EK, Euratom rendelet 256a. cikke értelemszerűen alkalmazandó a fix összeg alapján fizetett, az intézmények munkáját különösen a következőkben segítő szakértők kiválasztási eljárására: az ajánlatok és támogatási kérelmek vagy közbeszerzési pályázatok értékelése, valamint a költségvetésből finanszírozott projektek nyomon követéséhez és végső értékeléséhez történő technikai segítségnyújtás. A hivatalok a szakértők Bizottság által összeállított jegyzékét is használhatják. A személyes adatok védelmének kellő figyelembe vétele mellett a végrehajtó hivatal költségvetési és pénzgazdálkodási jelentéséhez csatolni kell egy, az adott évben a hivatallal együttműködő szakértőket és az általuk felvett díjazást tartalmazó listát. Ezalatt a személyes adatok védelmét kellően figyelembe kell venni.
Módosítás: 25
1 CIKK 21 A PONT (új)
66 cikk 1 bekezdés (1653/2004/EK rendelet)
21a.  A 66. cikk első bekezdésének helyébe a következő szöveg lép:
"A minősített többséggel határozatot hozó Tanács javaslatára az Európai Parlament N évre legkésőbb N+2 év április 29-ig mentesítést ad az igazgatónak az igazgatási költségvetésre vonatkozóan. Az igazgató tájékoztatja az igazgatótanácsot a mentesítésről szóló határozathoz kapcsolódó állásfoglalásban szereplő európai parlamenti észrevételekről."

Az 1605/2002/EK, Euratom tanácsi rendelet 185. cikkében említett szervekre vonatkozó költségvetési keretrendelet *
PDF 349kWORD 113k
Az Európai Parlament 2008. április 10-i jogalkotási állásfoglalása az Európai Közösségek általános költségvetésére alkalmazandó költségvetési rendeletről szóló 1605/2002/EK, Euratom tanácsi rendelet 185. cikkében említett szervekre vonatkozó költségvetési keretrendeletről szóló 2343/2002/EK bizottsági rendelet módosításáról szóló ..../..../EK, Euratom bizottsági rendelet tervezetéről (SEC(2007)1013 – C6-0417/2007 – 2007/0151(CNS))
P6_TA(2008)0112A6-0069/2008

(Konzultációs eljárás)

Az Európai Parlament,

–   tekintettel a Bizottság rendelettervezetére (SEC(2007)1013),

–   tekintettel a 2007. július 20-i levél útján a Bizottsággal megvalósult konzultációra (C6-0417/2007),

–   tekintettel eljárási szabályzata 51. cikkére,

–   tekintettel a Költségvetési Bizottság jelentésére és a Költségvetési Ellenőrző Bizottság véleményére (A6-0069/2008),

1.   jóváhagyja a bizottsági rendelettervezetet, annak módosított formájában;

2.   felkéri a Bizottságot, hogy ennek megfelelően változtassa meg rendelettervezetét;

3.   felkéri a Bizottságot a Parlamenttel való ismételt konzultációra abban az esetben, ha a Parlament által jóváhagyott szövegtől el kíván térni;

4.   utasítja elnökét, hogy továbbítsa a Parlament álláspontját a Tanácsnak és a Bizottságnak.

A Bizottság által javasolt szöveg   A Parlament módosításai
Módosítás: 1
(3a) preambulumbekezdés (új)
(3a)  Tekintettel az Európai Parlament általános költségvetésre vonatkozó mentesítő határozata határideje (n+2. év május 15-e) és az ügynökségekre vonatkozó mentesítő határozata határideje (n+2. év április 30-a) közötti eltérésre, a jövőben valamennyi érintett szereplőnek meg kell próbálnia a gyakorlatban elkerülni a nehézségeket és a jogalapok harmonizálására kell törekednie.
Módosítás: 2
1. CIKK, -1. PONT (új)
2. cikk 1. pont (2343/2002/EK, Euratom rendelet)
-1.   A 2. cikk 1. pontja helyébe a következő szöveg lép:
"1. "közösségi szerv": az általános költségvetési rendelet 185. cikkének (1) bekezdésében említett valamennyi szerv.
Az általános költségvetési rendelet 185. cikkének (1) bekezdése értelmében a költségvetés terhére tényleges támogatásban részesülő közösségi szervek olyan közösségi szervek, amelyek a költségvetésből közvetlen támogatásban részesülnek, illetve bármely más olyan közösségi szerv, amely a költségvetésből hozzájárulást kap;"
Módosítás: 3
1. CIKK 3. PONT CA) PONT (új)
10. cikk (7) bekezdés (2343/2002/EK, Euratom rendelet)
ca)  A (7) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:
"(7) A december 31-én rendelkezésre álló, és a 19. cikkben említett célhoz kötött bevételből származó előirányzatokat automatikusan át kell vinni. Az átvitt célhoz kötött bevételeknek megfelelő előirányzatokat kell először felhasználni. A közösségi szerv legkésőbb a következő év június 1-jéig tájékoztatja a Bizottságot az átvitt célhoz kötött bevételek végrehajtásáról. A Bizottság legkésőbb a következő év július 15-éig összefoglaló jelentést küld a költségvetési hatóságnak a célhoz kötött bevételek valamennyi közösségi szerv általi felhasználásáról."
Módosítás: 5
1. CIKK, 7. PONT
23. cikk (4) bekezdés (2343/2002/EK, Euratom rendelet)
(4)  Az igazgató az összes végrehajtott átcsoportosításról a lehető leghamarabb tájékoztatja az igazgatótanácsot.
(4)  Az igazgató az összes végrehajtott átcsoportosításról a lehető leghamarabb tájékoztatja az igazgatótanácsot. Az igazgató a (2) bekezdés alapján végrehajtott összes átcsoportosításról tájékoztatja a költségvetési hatóságot.
Módosítás: 6
1. CIKK 9. PONT A) PONT
26. cikk (2) bekezdés (2343/2002/EK, Euratom rendelet)
(2)  A véglegesen elfogadott költségvetés és a költségvetés-módosítások összefoglalóját a jóváhagyástól számított három hónapon belül közzéteszik az Európai Unió Hivatalos Lapjában.
(2)  A véglegesen elfogadott költségvetés és a költségvetés-módosítások összefoglalóját a jóváhagyástól számított három hónapon belül közzéteszik az Európai Unió Hivatalos Lapjában. Ez az összefoglaló tartalmazza a bevételeket és a kiadásokat, az előző évhez viszonyított változásokat, az igazgatási és a működési költségvetés öt fő kiadási tételét, az öt fő bevételi tételt és a létszámtervet a tisztviselőkkel és ideiglenes alkalmazottakkal, valamint a szerződéses alkalmazottak és nemzeti szakértők létszámának áttekintését és az előző évhez viszonyított változásokat.
Módosítás: 7
1. CIKK 9. PONT B) PONT
26. cikk (3) bekezdés (2343/2002/EK, Euratom rendelet)
(3)  A költségvetést és a költségvetés-módosításokat véglegesen elfogadott formájukban tájékoztatásképpen megküldik a költségvetési hatóságnak, a Számvevőszéknek és a Bizottságnak, valamint az elfogadásukat követő két hónapon belül közzéteszik az érintett közösségi szerv internetes honlapján.
(3)  A költségvetést és a költségvetés-módosításokat véglegesen elfogadott formájukban, beleértve az (állandó és ideiglenes alkalmazottakat egyaránt tartalmazó, valamint a szerződéses alkalmazottak és a nemzeti szakértők létszámának áttekintését tartalmazó) létszámtervet tájékoztatásképpen megküldik a költségvetési hatóságnak, a Számvevőszéknek és a Bizottságnak, valamint az elfogadásukat követő két hónapon belül közzéteszik az érintett közösségi szerv internetes honlapján.
Módosítás: 8
1. CIKK 9. PONT B) PONT
26. cikk (4) bekezdés (2343/2002/EK, Euratom rendelet)
(4)  A közösségi szervek megfelelő módon hozzáférhetővé teszik a költségvetésből származó forrásokból részesülő kedvezményezettekre vonatkozó információkat. Ezen információkat a bizalmas kezelés követelményei, különösen a személyes adatok 45/2001/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletben rögzített védelme, valamint a biztonsági követelmények kellő figyelembevétele mellett teszik hozzáférhetővé.
(4)  A közösségi szervek internetes honlapjukon hozzáférhetővé teszik a költségvetésből származó forrásokból részesülő kedvezményezettekre vonatkozó információkat. A közzétételnek harmadik személyek számára könnyen megtalálhatónak, áttekinthetőnek és átfogónak kell lennie (teljes körű közzététel). Ezen információkat a bizalmas kezelés követelményei, különösen a személyes adatoknak a személyes adatok közösségi intézmények és szervek által történő feldolgozása tekintetében az egyének védelméről, valamint az ilyen adatok szabad áramlásáról szóló, 2000. december 18-i 45/2001/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletbenrögzített védelme, valamint a biztonsági követelmények kellő figyelembevétele mellett teszik hozzáférhetővé. Amennyiben nem kerül sor teljes körű közzétételre, megfelelő formában az Európai Parlament Költségvetési Ellenőrző Bizottsága tudomására kell hozni a kedvezményezettek adatait. A kapott költségvetési forrásokat névtelenül, a titoktartás indokának és a titoktartásra vonatkozó határozatért felelős egységnek a megnevezése mellett, az első és második mondatnak megfelelően közzé kell tenni.
Módosítás: 9
1. CIKK 9A. PONT (új)
27. cikk (3) bekezdés ba) pont (új) (2343/2002/EK, Euratom rendelet)
9a.  A 27. cikk (3) bekezdése a következő ba) ponttal egészül ki:
"ba) részletes dokumentáció a célhoz kötött bevételekről, különösen az n-1. évi működési eredmény becslése az n-2. évi eredmény tekintetében már rendelkezésre álló információ kiegészítése érdekében;"
Módosítás: 10
1. CIKK 9B. PONT (új)
27. cikk (3) bekezdés da) pont (új) (2343/2002/EK, Euratom rendelet)
9.)  A 27. cikk (3) bekezdése a következő da) ponttal egészül ki:
"da) az n-1. év vonatkozásában az eredménykimutatás egyenlegének a 81. cikk szerinti becslése."
Módosítás: 11
1. CIKK 9C. PONT (új)
27. cikk (3a) bekezdés (új) (2343/2002/EK, Euratom rendelet)
9c.  A 27. cikk az alábbi (3a) bekezdéssel egészül ki:
"(3a) A közösségi szerv minden évben legkésőbb március 31-ig szintén megküldi a Bizottság részére
a) munkaprogramjának tervezetét;
b) a Bizottság által meghatározott iránymutatások szerint elkészített, naprakész többéves személyzeti politikai tervét,
c) a tisztviselők, ideiglenes és szerződéses alkalmazottak, valamint nemzeti szakértők számára vonatkozó tájékoztatást az n-1. és n. évek tekintetében, valamint ezzel kapcsolatos becslést az n+1. évre,
d) a fogadó tagállam által a közösségi szerv részére nyújtott természetbeni hozzájárulásokra vonatkozó tájékoztatást."
Módosítás: 12
1. CIKK 9D. PONT (új)
27. cikk (5) bekezdés (2343/2002/EK, Euratom rendelet)
9d.  A 27. cikk (5) bekezdésének helyébe a következő szöveg lép:
"(5) A költségvetési hatóság a 32. cikk (1) bekezdésével összhangban elfogadja a közösségi szerv létszámtervét, és annak minden későbbi módosítását. A jóváhagyott létszámtervet az Európai Unió általános költségvetése III. szakaszának – Bizottság – mellékletében teszik közzé az érintett pénzügyi évre tervezett és a költségvetésben ideiglenesen előirányzott szerződéses alkalmazottak számának becslésével együtt."
Módosítás: 13
1. CIKK 9E. PONT (új)
31. cikk 1. pont b) alpont (2343/2002/EK, Euratom rendelet)
9e. A 31. cikk (1) bekezdésének b) pontja helyébe a következő szöveg lép:
"b) az előző pénzügyi év becsült bevétele és az n – 2 év bevétele, a célhoz kötött bevételekkel együtt;"
Módosítás: 15
1. CIKK, 15. PONT
40. cikk (1) bekezdés (1) albekezdés (2343/2002/EK, Euratom rendelet)
(1)  Az engedélyezésre jogosult tisztviselő feladatai elvégzéséről éves tevékenységi jelentés formájában tesz jelentést az igazgatótanácsnak, amellyel egyidejűleg pénzügyi és igazgatási tájékoztatást is ad; az utóbbi tájékoztatásnak igazolnia kell, hogy a jelentésben szereplő információk megbízható és valós képet adnak, kivéve ha a bevételek és kiadások meghatározott körével kapcsolatban tett fenntartások ezzel ellentétes közleményt tartalmaznak.
(1)  Az engedélyezésre jogosult tisztviselő feladatai elvégzéséről éves tevékenységi jelentés formájában tesz jelentést az igazgatótanácsnak, amellyel egyidejűleg pénzügyi és igazgatási tájékoztatást is ad; az utóbbi, megbízhatósági nyilatkozat formájában nyújtott tájékoztatásnak igazolnia kell, hogy a jelentésben szereplő információk megbízható és valós képet adnak, kivéve ha a bevételek és kiadások meghatározott körével kapcsolatban tett fenntartások ezzel ellentétes közleményt tartalmaznak.
Módosítás: 16
1. CIKK 15A. PONT (új)
40. cikk (2) bekezdés (2343/2002/EK, Euratom rendelet)
15a.  A 40. cikk (2) bekezdésének helyébe a következő szöveg lép:
"(2) Az igazgatótanács legkésőbb minden év június 15-éig elemzést és értékelést küld a költségvetési hatóságnak és a Számvevőszéknek az engedélyezésre jogosult tisztviselő előző pénzügyi évre vonatkozó éves jelentéséről, a megbízhatósági nyilatkozatával együtt. Ezen elemzés és értékelés a létesítő okirat rendelkezéseivel összhangban részét képezi a közösségi szerv éves jelentésének."
Módosítás: 17
1. CIKK, 16. PONT
43. cikk (2a) bekezdés (1) albekezdés (2343/2002/EK, Euratom rendelet)
(2a)  Mielőtt az igazgató elfogadja a beszámolót, a számvitelért felelős tisztviselő záradékkal látja el azt, tanúsítva, hogy megfelelő bizonyossággal rendelkezik arról, hogy a beszámoló megbízható és valós képet ad a közösségi szerv pénzügyi helyzetéről.
(2a)  Mielőtt az igazgatótanács elfogadja a beszámolót, a számvitelért felelős tisztviselő záradékkal látja el azt, tanúsítva, hogy megfelelő bizonyossággal rendelkezik arról, hogy a beszámoló megbízható és valós képet ad a közösségi szerv pénzügyi helyzetéről.
Módosítás: 18
1. CIKK, 19. PONT
47. cikk (4) bekezdés (2343/2002/EK, Euratom rendelet)
4.  A Bizottság által a költségvetési rendelet 66. cikkének (4) bekezdésével összhangban a pénzügyi szabálytalanságok megállapítására létrehozott szakosított testület ugyanazon jogokat gyakorolhatja a közösségi szerv tekintetében, mint a Bizottság szervezeti egységei tekintetében, kivéve ha az igazgatótanács önálló testület létrehozása vagy több közösségi szerv által létrehozott közös testületben való részvétel mellett határoz.
E testület véleménye alapján az igazgató dönt arról, hogy kezdeményez-e fegyelmi vagy kártérítési eljárást. Amennyiben a testület rendszerproblémát tár fel, úgy arról ajánlásaival együtt jelentést küld az engedélyezésre jogosult tisztviselőnek és a Bizottság belső ellenőrének. Ha a vélemény az igazgatót is érinti, úgy a testület azt az igazgatótanácsnak és a Bizottság belső ellenőrének küldi meg.
(4)  A Bizottság által a költségvetési rendelet 66. cikkének (4) bekezdésével összhangban a pénzügyi szabálytalanságok megállapítására létrehozott szakosított testület ugyanazon jogokat gyakorolhatja a közösségi szerv tekintetében, mint a Bizottság szervezeti egységei tekintetében. Az ügynökségeket érintő esetekben a testület egy helyet biztosít az ügynökségek képviselőjének.
E testület véleménye alapján az igazgató dönt arról, hogy kezdeményez-e fegyelmi vagy kártérítési eljárást. Amennyiben a testület rendszerproblémát tár fel, úgy arról ajánlásaival együtt jelentést küld az engedélyezésre jogosult tisztviselőnek és a Bizottság belső ellenőrének. Ha a vélemény az igazgatót is érinti, úgy a testület azt az igazgatótanácsnak és a Bizottság belső ellenőrének küldi meg. Az igazgatónak ezekre az esetekre vonatkozó jelzéseit és azt követő határozatainak indokolását csatolni kell az igazgató éves jelentéséhez.
Módosítás: 19
1. CIKK, 22. PONT
58a. cikk (1) bekezdés (2343/2002/EK, Euratom rendelet)
A számvitelért felelős tisztviselő összeállítja az esedékes behajtandó összegek jegyzékét, amelyben a közösségi követeléseket a beszedési utalvány kiállítási időpontja szerint csoportosítja. A jegyzéket csatolják a közösségi szerv költségvetési és pénzgazdálkodásáról szóló jelentéséhez.
A számvitelért felelős tisztviselő összeállítja az esedékes behajtandó összegek jegyzékét, amelyben a közösségi követeléseket a beszedési utalvány kiállítási időpontja szerint csoportosítja. A jegyzéket csatolják a közösségi szerv költségvetési és pénzgazdálkodásáról szóló jelentéséhez. Ezen feltüntetik azokat a beszedési utalványokat is, amelyek érvényesítéséről teljes mértékben vagy részben lemondtak.
Módosítás: 20
1. CIKK, 23. PONT
59. cikk b) pont (2343/2002/EK, Euratom rendelet)
b)  Amennyiben e díjakat és illetékeket teljes egészében jogszabály vagy az igazgatótanács határozata állapítja meg, az engedélyezésre jogosult tisztviselő eltekinthet a beszedési utalvány kiállításától, és a követelés összegének megállapítását követően közvetlenül terhelési értesítést is kiállíthat. Ez esetben a közösségi szerv követelésének minden részletét rögzíteni kell.
b)  Amennyiben e díjakat és illetékeket teljes egészében jogszabály vagy az igazgatótanács határozata állapítja meg, az engedélyezésre jogosult tisztviselő eltekinthet a beszedési utalvány kiállításától, és a követelés összegének megállapítását követően közvetlenül terhelési értesítést is kiállíthat. Ez esetben a közösségi szerv követelésének minden részletét rögzíteni kell. A számvitelért felelős tisztviselő jegyzéket vezet a terhelési értesítésekről. A jegyzéket csatolni kell a közösségi szerv költségvetésre és pénzgazdálkodásra vonatkozó éves jelentéséhez. Ezen feltüntetik azokat a terhelési értesítéseket, amelyek érvényesítéséről teljes mértékben vagy részben lemondtak.
Módosítás: 21
1. CIKK 25A. PONT (új)
69. cikk (2343/2002/EK, Euratom rendelet)
(25a)  A 69. cikk helyébe a következő szöveg lép:
"69. cikk
A kiadások érvényesítését, engedélyezését és kifizetését az általános költségvetési rendelet részletes végrehajtási szabályaiban meghatározott határidőkön belül és annak rendelkezéseivel összhangban kell végrehajtani. Számítógépes alapú fizetési rendszerek esetén a számvitelért felelős tisztviselő hitelesíti e rendszerek biztonságosságát és megbízhatóságát."
Módosítás: 22
1. CIKK, 28. PONT
74a. cikk (2343/2002/EK, Euratom rendelet)
A szakértők kiválasztása esetében a 2342/2002/EK, Euratom rendelet 265a. cikkét értelemszerűen kell alkalmazni. E szakértők fix összegű díjazásban részesülnek, a közösséig szerv munkájához különösen az ajánlatok és támogatási kérelmek vagy közbeszerzési pályázatok értékelésében, valamint a költségvetésből finanszírozott projektek nyomonkövetéséhez és végső értékeléséhez nyújtott technikai segítségnyújtásban vállalt feladataikért. A közösségi szerv a Bizottság vagy más közösségi szerv által összeállított szakértői jegyzékét használhatja.
A szakértők kiválasztása esetében a 2342/2002/EK, Euratom rendelet 265a. cikkét értelemszerűen kell alkalmazni. E szakértők fix összegű díjazásban részesülnek, a közösségi szerv munkájához különösen az ajánlatok és támogatási kérelmek vagy közbeszerzési pályázatok értékelésében, valamint a költségvetésből finanszírozott projektek nyomonkövetéséhez és végső értékeléséhez nyújtott technikai segítségnyújtásban vállalt feladataikért. A közösségi szerv a Bizottság vagy más közösségi szerv által összeállított szakértői jegyzékét használhatja. A közösségi szervvel az adott évben együttműködő szakértők nevének és az általuk kapott összegeknek a listáját a közösségi szerv által a költségvetési hatóság számára készített költségvetési és pénzgazdálkodásról szóló éves jelentéshez kell csatolni a személyes adatok védelmének kellő figyelembevételével.
Módosítás: 23
1. CIKK, 30. PONT
82. cikk (1) bekezdés (2343/2002/EK, Euratom rendelet)
A számvitelért felelős tisztviselő legkésőbb a következő év március 1-jéig megküldi a Bizottság számvitelért felelős tisztviselőjének és a Számvevőszéknek az előzetes beszámolót, valamint az e rendelet 76. cikkében említett költségvetési és pénzgazdálkodásról szóló éves jelentést, hogy a Bizottság számvitelért felelős tisztviselője az általános költségvetési rendelet 128. cikkének rendelkezései szerint összevonhassa a beszámolókat.
A számvitelért felelős tisztviselő legkésőbb a következő év március 1-jéig megküldi a Bizottság számvitelért felelős tisztviselőjének és a Számvevőszéknek az előzetes beszámolót, valamint az e rendelet 76. cikkében említett költségvetési és pénzgazdálkodásról szóló éves jelentést, hogy a Bizottság számvitelért felelős tisztviselője az általános költségvetési rendelet 128. cikkének rendelkezései szerint összevonhassa a beszámolókat. A Bizottság számvitelért felelős tisztviselőjének jelentést kell tennie a költségvetési hatóság felé valamennyi ügynökség összevont mérlegéről.
Módosítás: 24
1. CIKK, 30. PONT
82. cikk (2) bekezdés (2343/2002/EK, Euratom rendelet)
A számvitelért felelős tisztviselő legkésőbb a következő év március 31-ig az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak szintén megküldi a költségvetési és pénzgazdálkodásról szóló jelentést.
A számvitelért felelős tisztviselő legkésőbb a következő év március 31-ig az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak szintén megküldi megbízhatósági nyilatkozatával együtt a költségvetési és pénzgazdálkodásról szóló jelentést.
Módosítás: 25
1. CIKK, 30. PONT
83. cikk (2) bekezdés (2343/2002/EK, Euratom rendelet)
2.  Amint a közösségi szerv kézhez kapja a Számvevőszéknek az előzetes beszámolóra vonatkozó észrevételeit, az igazgató a 43. cikkel összhangban saját hatáskörében összeállítja a közösségi szerv végleges beszámolóját, és elküldi azt az igazgatótanácsnak, amely véleményezi a beszámolót.
(2)  Amint a közösségi szerv kézhez kapja a Számvevőszéknek az előzetes beszámolóra vonatkozó észrevételeit, az igazgató a 43. cikkel összhangban saját hatáskörében összeállítja a közösségi szerv végleges beszámolóját. A végleges beszámolót az igazgatótanács hagyja jóvá.
Módosítás: 26
1. CIKK, 30. PONT
83. cikk (3) bekezdés (2343/2002/EK, Euratom rendelet)
3.  Az igazgató a végleges beszámolót az igazgatótanács véleményével együtt legkésőbb a következő év július 1-jéig megküldi a Bizottság számvitelért felelős tisztviselőjének, a Számvevőszéknek, az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak.
(3)  Az igazgató a végleges beszámolót az igazgatótanács által jóváhagyott formában legkésőbb a következő év július 1-jéig megküldi a Bizottság számvitelért felelős tisztviselőjének, a Számvevőszéknek, az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak.
Módosítás: 27
1. CIKK 30A. PONT (új)
94. cikk (1) bekezdés (2343/2002/EK, Euratom rendelet)
30a.  A 94. cikk (1) bekezdésének helyébe a következő szöveg lép:
"(1) Az Európai Parlament a Tanács ajánlására az n + 2 év április 30-a előtt mentesíti az igazgatót az n. évre vonatkozó költségvetés végrehajtása tekintetében; az igazgató tájékoztatja az igazgatótanácsot a mentesítésről szóló határozathoz kapcsolódó állásfoglalásban szereplő európai parlamenti észrevételekről."
Módosítás: 28
1. CIKK 30B. PONT (új)
94. cikk (3) bekezdés (2343/2002/EK, Euratom rendelet)
30b.  A 94. cikk (3) bekezdése helyébe a következő szöveg lép:
"(3) Amennyiben az Európai Parlament elhalasztja a mentesítő döntés meghozatalát, úgy az igazgató – az igazgatótanáccsal együttműködésben – minden erőfeszítést megtesz a határozat útjában álló akadályok elmozdítását vagy elmozdításának elősegítését szolgáló intézkedések mielőbbi meghozatala érdekében."
Módosítás: 29
1. CIKK 31A. PONT (új)
98 a. cikk (új) (2343/2002/EK, Euratom rendelet)
(31a)  A szöveg a következő 98a. cikkel egészül ki:
"98a. cikk
Két évvel a pénzügyi terv vagy a többéves pénzügyi keret lejárta előtt a Bizottság elküldi az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak az egyes ügynökségek működéséről és szükségességéről szóló véleményét."
Módosítás: 30
1. CIKK, 32. PONT
99. cikk (2343/2002/EK, Euratom rendelet)
(32)  A 99. cikk a következő mondattal egészül ki: "Az igazgató e szabályokat tájékoztatásul megküldi a Bizottságnak.";
(32)  A 99. cikk helyébe a következő szöveg lép:
"99. cikk
Az igazgatótanács, amennyiben szükséges és a Bizottsággal összhangban, az igazgató javaslatára a közösségi szerv pénzügyi szabályzatához részletes végrehajtási szabályokat fogad el."

Halászati jogokon alapuló irányítási eszközök
PDF 216kWORD 56k
Az Európai Parlament 2008. április 10-i állásfoglalása a halászati jogokon alapuló irányítási eszközökről (2007/2111(INI))
P6_TA(2008)0113A6-0060/2008

Az Európai Parlament,

–   tekintettel a halászati erőforrások közös halászati politika alapján történő védelméről és fenntartható kiaknázásáról szóló, 2002. december 20-i 2371/2002/EK tanácsi rendeletre(1),

–   tekintettel a közös halászati politika reformjáról ("Ütemterv") szóló bizottsági közleményre (COM(2002)0181),

–   tekintettel a halászati jogokon alapuló irányítási eszközökről szóló bizottsági közleményre (COM(2007)0073),

–   tekintettel eljárási szabályzata 45. cikkére,

–   tekintettel a Halászati Bizottság jelentésére (A6-0060/2008),

A.   mivel a közös halászati politika (KHP) reformjáról szóló zöld könyvében a Bizottság kifejtette véleményét, amely szerint az alternatív irányítási mechanizmusok jelentős kiegészítő szerepet játszhatnak a közösségi halászati irányításban;

B.   mivel a Bizottság egy, a halászati jogokon alapuló irányításra vonatkozó vitát kezdeményezett;

C.   mivel számos érdekelt fél nyújtotta már be a vitával kapcsolatos észrevételeit;

D.   mivel korábban számos tanulmány készült a halászati jogokon alapuló irányításról, de egyik sem foglalta magában az EU valamennyi part menti tagállamát;

E.   mivel azonban több tanulmány is foglalkozott mind az EU-n belül, mind azon kívül az olyan rendszerek működésével és hatékonyságával, amelyek lehetővé teszik a halászati jogok gazdasági ellenértékükért történő értékesítését;

F.   mivel a Bizottság ajánlati felhívást adott ki egy tanulmányra;

G.   mivel a Bizottság kimondta, hogy egyelőre nem tervezi a létező gazdálkodási rendszerek módosítását, de ugyanakkor kifejezte arra vonatkozó szándékát, hogy módosításokat kíván bevezetni a KHP működésében, és ezért életképes alternatívákat keres;

H.   mivel a jelenlegi európai uniós halgazdálkodási rendszerek – különösen a TAC- és a kvótarendszer – nem adnak választ az ágazat problémáira, és alapvető fontosságú, hogy e kérdésről széleskörű, az új gazdálkodási rendszerek esetleges elfogadásának negatív vonatkozásait értékelő vitát folytassanak;

I.   mivel ennélfogva fontos megvizsgálni, hogy hogyan lehet a KHP működését javítani különösen a halgazdálkodási politikán keresztül, amelynek jelenlegi hiányosságai nyilvánvalóak;

J.   mivel egyetlen változás sem eredményez majd javulást, ha nem biztosított az erőforrások gazdaságilag, környezetileg és szociálisan fenntartható feltételeket teremtő kiaknázása,

1.   üdvözli, hogy a Bizottság vitát kezdeményezett a halászati jogokon alapuló irányításról a meglévő irányítási politika szükséges módosítását megelőzően;

2.   úgy ítéli meg, hogy a tengerbiológiai erőforrások közös javak;

3.   úgy véli, hogy a szóban forgó jogokat nem szabad tulajdonjogokként értelmezni, hanem inkább egyfajta haszonélvezeti vagy betakarítási jogként, és ennélfogva azokat megfelelő korlátok között kell gyakorolni;

4.   azt is elismeri azonban, hogy a halászati jogokon alapuló irányításnak vannak olyan különállóan meghatározandó rendszerei, amelyek eltérő felfogásokon alapulnak a következők vonatkozásában:

   a) a jogot kinek adják, a jog átruházhatóságának feltételei és az azzal folytatott, gazdasági ellenértékért történő kereskedelem lehetősége;
   b) a jog terjedelme – különösen, hogy azt azon hely tekintetében határozzák-e meg, ahol gyakorolni kell –, a halászható mennyiség vagy a kifejthető erőfeszítés;

5.   üdvözli, hogy a Bizottság ajánlati felhívást tett közzé annak érdekében, hogy lehetővé tegye a különféle irányítási rendszerek teljes körű tanulmányozását;

6.   úgy ítéli meg, hogy a vitára biztosított idő túl rövid, és kéri ezen időszak meghosszabbítását a rendelkezésre álló, különféle lehetőségek és azok következményei megfelelő feltárása és tanulmányozása érdekében;

7.   elismeri azonban, hogy még egy ilyen jellegű tanulmányt megelőzően is nyilvánvaló, hogy sokféle ilyen rendszer működik, továbbá hogy a legtöbb – hacsak nem az összes – a jogokon alapuló, legszélesebb értelemben vett irányítás valamely formáját alkalmazza; hasonlóképpen elismeri, hogy a halászati jogokon alapuló irányítással kapcsolatos kísérletezések az ilyen rendszereket alkalmazó tagállamokban sok tekintetben – például a kapacitáscsökkentés vonatkozásában – igen pozitív eredményeket hoztak;

8.   úgy véli, hogy ehhez hasonlóan nyilvánvaló, hogy – közösségi szinten és legalábbis néhány tagállamban – a jogokon alapuló irányítás alkalmazott formái hibridek, mind a jogok elosztása és átruházhatósága/kereskedelme, mind pedig a jogok terjedelmének meghatározási módja tekintetében;

9.   rámutat az ebben rejlő összetettség mértékére és azokra a nehézségekre, amelyeket ez az egységes rendszer felé való elmozdulás elé gördít, akár a tagállami gyakorlatok harmonizálásával, akár annak közösségi szintű kezelésével érik el azt;

10.   ennek ellenére azon a véleményen van, hogy – amint ezt az a tény is bizonyítja, hogy a halászati jogokon alapuló irányítást számos olyan országban és régióban vezették be, amelyek a világon a legjelentősebb halászati érdekeltséggel rendelkeznek – ezek a nehézségek nem leküzdhetetlenek, és mivel a rendszer igen eredményesnek bizonyulhat bizonyos közösségi flották irányítása tekintetében, legalább a rendszer KHP-be való felvételének lehetőségeit fontolóra kell venni;

11.   úgy véli, hogy meg kell bizonyosodni azokról a hatásokról, amelyeket a változtatások – különösen az egész Közösségre kiterjedő, egyedi, átruházható kvóták és további, jogokon alapuló hozzáférés bevezetése – okozhatnak a következőkkel kapcsolatban:

   a relatív stabilitás és annak a halászattól függő közösségek életképességének fenntartásában játszott szerepe,
   az ilyen jogokkal kapcsolatos tulajdonjog koncentrálódásának mértéke és az ebből eredő társadalmi-gazdasági következmények,
   a kisüzemi gazdasági szereplők vagy a közösségi halászat kárára a nagyobb társaságoknál jelentkező előnyök,
   az azzal kapcsolatos félelem, hogy ez többletköltségekkel járhat, ami visszafoghatja a hajókba, felszerelésbe, biztonsági és munkafeltételekbe való befektetéseket,
   annak valószínűsége, hogy a valaki által birtokolt kvótákat elveszik az aktívan halászattal foglalkozóktól,
   a kezdeti elosztás megvalósításában és a váratlan előnyök olyan személyek számára történő juttatásában rejlő problémák, akik részére a kiosztás történik,
   a jogok túlzott mértékű koncentrálódásának kockázata;

12.   úgy ítéli meg, hogy ezekre az aggodalmakra még az előtt választ kell adni, hogy bármilyen lépést tennének az egységes rendszer felé, többek között a meglévő példák ismeretében korlátozni lehet a halászati jogok felhalmozódását;

13.   úgy ítéli meg, hogy hangsúlyozni kell a halászati jogokon alapuló irányítás pozitív aspektusait is, amelyek tekintetében igen széles körű megegyezés van, beleértve az alábbiakat:

   az irányítás sokkal ésszerűbb, mivel a jogosultak közvetlenül felelősek az irányításért és az általános szabályok betartásáért, ami egy nagyobb mértékű vállalkozási kapacitásokkal rendelkező, a szakértői tanácsoktól, ügynöki tevékenységektől és állami finanszírozástól kevésbé függő ágazatot eredményez;
   a nyomon követés egyszerűbbé válik a rendszert alkalmazó flottáknál, mivel a jogokkal rendelkező hajók pontosan azonosíthatók;
   csökken a visszaengedések mennyisége, mivel halászati jogokat lehet vásárolni olyan fajokra, amelyek vonatkozásában csak csekély mennyiségű kvóta áll rendelkezésre;
   a flották vállalkozásaikat nyereségessé tudják tenni, ami – a legrégibb és legkevésbé hatékony egységek megszüntetésén keresztül – általában kapacitáscsökkentéshez vezet;
   a rendszer bevezetésének legegyszerűbb módja a kvótáknak az egyes tagállamok relatív stabilitásával összhangban történő kiosztása lenne, hogy ez a feltétel se sérüljön;

14.  14. felmerül a kérdés, hogy a jogokon alapuló irányítás egységes rendszere minden esetben megfelelő volna-e a különböző halászati típusok számára;

15.   e tekintetben felhívja a figyelmet a következőkre: az egyetlen halfajra és a több halfajra szakosodott halászat közötti különbség; valamint a kisipari flották egyedi helyzete;

16.   úgy véli, hogy a kisipari flották tekintetében különálló rendelkezéseket kellene hozni, vagy a parttól számított földrajzi távolsággal kapcsolatos kritériumok felhasználásával, vagy úgy, hogy a kvóta egy részét elkülönítik a számukra;

17.   üdvözli ennélfogva azt a tényt, hogy a Bizottságnak jelenleg nem áll szándékában beavatkozni a meglévő irányítási rendszerekbe;

18.   úgy véli azonban, hogy mindazonáltal tovább kell vizsgálni a jogokon alapuló különféle irányítási rendszerek előnyeit és hátrányait;

19.   úgy véli, hogy meg kell akadályozni a halászati iparágban a kisebb hajótulajdonosokat, különösen a kisipari halászat képviselőit sújtó gazdasági torzulásokat;

20.   elismeri, hogy ezek a rendszerek előmozdíthatják a gazdasági hatékonyságot, feltéve, ha azokat megfelelően dolgozzák ki; hangsúlyozza, hogy ez a fajta hatékonyság az összes gazdasági politika célja, és a KHP-nak az az érdeke, hogy olyan nyereséges halászati ipart biztosítson, amely egyre kevésbé függ az állami finanszírozástól;

21.   úgy véli, hogy – mivel a halászati politika közös politika – a halászati jogok irányításával kapcsolatos mechanizmusokat közösségi szinten kell elfogadni, ami lehetővé teszi a halászati erőforrásokkal való gazdálkodás javítását;

22.   úgy véli, hogy a gazdasági hatékonyság csak akkor értékes, ha előmozdítja a KHP céljait;

23.   ennek megfelelően felszólítja a Bizottságot annak biztosítására, hogy a jogokon alapuló irányításra vonatkozóan általa kezdeményezett összes tanulmány irányuljon a következőkre:

   I. teljes kép nyújtása a jelenleg a tagállamokban működő irányítási rendszerekről és ezek elemzése,
  II. a jogokon alapuló irányítással kapcsolatos, a következőkre vonatkozó alapvető felfogások vizsgálata:
   a) kiknek oszthatók jogok, kikre ruházhatók át, értékesíthetők-e, valamint az ezek vonatkozásában meglévő bármilyen korlátozások, és
   b) a jogok terjedelme, vagyis hogy azokat a hely, a mennyiség (teljesítmény) vagy az erőkifejtés (ráfordítás) vagy ezek keveréke alapján határozzák-e meg,
  III. a meglévő irányítási rendszerekből szerzett bizonyítékok felhasználásával az ilyen felfogásoknak a KHP céljai elérésében tanúsított hatékonyságának értékelése a következők vonatkozásában:
   a) a halászati iparral foglalkozók megélhetésének javítása,
   b) olyan fenntartható tengeri ökológia, amelyben a halállományok megőrizhetők, és
   c) a halászattól függő közösségek életképességének fenntartása,
   d) a rendszer – hatályba lépése óta – milyen mértékben koncentrálta a halászati jogok tulajdonát, és milyen mértékben vezetett a foglalkoztatás megszűnéséhez;
   e) a halászati ágazat gazdasági hatékonysága,
   IV. e kérdések különálló vizsgálata a különböző – mind a közösségi vizeken belüli, mind pedig az azokon kívüli – halászati típusok tekintetében;

24.   sürgeti a Bizottságot, hogy engedélyezzen hosszabb időt az ezzel kapcsolatos vitára;

25.   utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Tanácsnak, a Bizottságnak, a tagállamok kormányának és parlamentjének, a regionális tanácsadó bizottságoknak és a halászati és akvakultúraágazati tanácsadó bizottságnak.

(1) HL L 358., 2002.12.31., 59. o. A legutóbb a 865/2007/EK rendelettel (HL L 192., 2007.7.24., 1. o.) módosított rendelet.


Az európai globalizációs alkalmazkodási alap igénybe vételéről (Málta és Portugália)
PDF 213kWORD 46k
Állásfoglalás
Függelék
Az Európai Parlament 2008. április 10-i állásfoglalása az európai globalizációs alkalmazkodási alap igénybe vételéről szóló európai parlamenti és tanácsi határozatra irányuló javaslatról, a költségvetési fegyelemről és a pénzgazdálkodás hatékonyságáról és eredményességéről szóló, az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság között 2006. május 17-én létrejött intézményközi megállapodás 28. pontja alapján, (COM(2008)0094 - C6-0085/2008 - 2008/2043(ACI))
P6_TA(2008)0114A6-0083/2008

Az Európai Parlament,

–   tekintettel a Bizottság Európai Parlamenthez és Tanácshoz intézett javaslatára (COM(2008)0094 – C6-0085/2008),

–   tekintettel az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság között létrejött, a költségvetési fegyelemről és a pénzgazdálkodás hatékonyságáról és eredményességéről szóló, 2006. május 17-i intézményközi megállapodásra(1), és különösen annak 28. pontjára,

–   tekintettel az Európai Parlament és a Tanács 2006. december 20-i, az európai globalizációs alkalmazkodási alap létrehozásáról szóló 1927/2006/EK rendeletére(2),

–   tekintettel a Költségvetési Bizottság jelentésére (A6-0083/2008),

A.   mivel az Európai Unió létrehozta a megfelelő jogalkotási és költségvetési eszközöket ahhoz, hogy további támogatást nyújtson a világkereskedelem fő strukturális változásainak következményei által sújtott munkavállalóknak az újbóli munkaerő-piaci beilleszkedéshez,

B.   mivel az Európai Unió által az elbocsátott munkavállalók részére nyújtott pénzügyi segítségnek dinamikusnak kell lennie, és azt a lehető leggyorsabban és leghatékonyabban kell rendelkezésre bocsátani,

C.   mivel Málta és Portugália 2007. szeptember 12-i és 2007. októberi 9-i levelükben(3) a máltai textilágazatban és a portugáliai gépkocsigyártási ágazatban történt elbocsátások tekintetében nyújtottak be támogatásra irányuló kérelmet,

1.   kéri az érintett intézményeket, hogy tegyék meg a szükséges erőfeszítéseket az alap igénybe vételének felgyorsítására;

2.   hangsúlyozza az Alapból finanszírozott intézkedések természetével kapcsolatos aggodalmát annak érdekében, hogy a nem foglalkoztatott személyek száma csökkenjen; kéri a Bizottságot, hogy a portugál hatóságokkal együttműködve szorosan kísérje figyelemmel a helyzetet az 1927/2006/EK rendelet 3. cikke második bekezdéseivel összefüggésben, és tegyen jelentést a jogalkotói és költségvetési hatóságoknak;

3.   jóváhagyja a jelen állásfoglaláshoz mellékelt határozatot;

4.   utasítja elnökét, hogy a Tanács elnökével együtt írja alá a határozatot, valamint hogy gondoskodjon annak közzétételéről az Európai Unió Hivatalos Lapjában;

5.   utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a melléklettel együtt a Tanácsnak és a Bizottságnak.

MELLÉKLET

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS HATÁROZATA

2008. április 10.

az európai globalizációs alkalmazkodási alap igénybe vételéről, a költségvetési fegyelemről és a pénzgazdálkodás hatékonyságáról és eredményességéről szóló, az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság között 2006. május 17-én létrejött intézményközi megállapodás 28. pontjával összhangban

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Közösséget létrehozó szerződésre,

tekintettel a költségvetési fegyelemről és a pénzgazdálkodás hatékonyságáról és eredményességéről szóló 2006. május 17-i, az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság között létrejött intézményközi megállapodásra(4), és különösen annak 28. pontjára,

tekintettel az európai globalizációs alkalmazkodási alap létrehozásáról szóló, 2006. december 20-i 1927/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletre(5) és különösen annak 12. cikke (3) bekezdésére,

tekintettel a Bizottság javaslatára,

mivel:

(1)  Az Európai Globalizációs Alkalmazkodási Alapot (a továbbiakban: az Alap) azzal a céllal hozták létre, hogy kiegészítő támogatást nyújtson a világkereskedelemben bekövetkezett változásokból eredő fő strukturális változások következményei által sújtott munkavállalóknak a munkaerőpiacon történő ismételt beilleszkedéshez.

(2)  A 2006. május 7-i intézményközi megállapodás az Alap igénybevételét évi 500 millió eurós felső határig engedélyezi,

(3)  2007. szeptember 12-én Málta kérelmet nyújtott be az Alap igénybevételére bizonyos textilipari leépítések vonatkozásában, különösen a VF (Málta)Ltd és a Bortex Clothing Ind Co Ltd vállalatoktól elbocsátott dolgozók érdekében. A kérelem eleget tesz az 1927/2006/EK rendelet 10. cikkében lefektetett, a pénzügyi hozzájárulás meghatározásához kapcsolódó követelményeknek.

(4)  2007. október 9-én Portugália kérelmet nyújtott be az Alap igénybevételére bizonyos gépjárműipari leépítések vonatkozásában, különösen az Opel (Azambuja), az Alcoa Fujikura (Seixal) és a Johnson Controls (Portalegre) vállalatoktól elbocsátott dolgozók érdekében. A kérelem eleget tesz az 1927/2006/EK rendelet 10. cikkében lefektetett, a pénzügyi hozzájárulás meghatározásához kapcsolódó követelményeknek.

(5)  Ennélfogva az alapot igénybe kell venni annak érdekében, hogy a kérelmekhez szükséges pénzügyi hozzájárulást megadhassák,

A KÖVETKEZŐKÉPPEN HATÁROZOTT:

1. cikk

Az Európai Unió 2008. évi általános költségvetésének keretein belül mobilizálni kell az Európai Globalizációs Alkalmazkodási Alapot, hogy a 3 106 882 EUR összeg a kötelezettségvállalási és kifizetési előirányzatokban rendelkezésre álljon.

2. cikk

Ezt a határozatot az Európai Unió Hivatalos Lapjában kell kihirdetni.

Kelt Brüsszelben, 2008. április 10-én.

az Európai Parlament részéről a Tanács részéről

az elnök az elnök

(1) HL C 139., 2006.6.14., 1. o. A 2008/29/EK európai parlamenti és tanácsi határozattal (HL L 6., 2008.1.10., 7. o.) módosított megállapodás.
(2) HL L 406., 2006.12.30., 1. o.
(3) EGF/2007/008 és EGF/2007/010 kérelem.
(4) HL C 139., 2006.6.14., 1. o. A 2008/29/EK európai parlamenti és tanácsi határozattal (HL L 6., 2008.1.10., 7. o.) módosított megállapodás.
(5) HL L 406., 2006.12.30., 1. o.


2009-es költségvetési iránymutatások: I., II., IV., V., VI., VII., VIII. és IX. szakasz
PDF 389kWORD 85k
Az Európai Parlament 2008. április 10-i állásfoglalása a 2009-as költségvetési eljárásra vonatkozó iránymutatásokról, I. szakasz - Európai Parlament, II. szakasz - Tanács, IV. szakasz - Bíróság, V. szakasz - Számvevőszék, VI. szakasz - Gazdasági és Szociális Bizottság, VII. szakasz - Régiók Bizottsága, VIII. szakasz - Európai ombudsman, IX. szakasz - Európai Adatvédelmi Biztos (2008/2021(BUD))
P6_TA(2008)0115A6-0082/2008

Az Európai Parlament,

–   tekintettel az EK-Szerződés 272. cikkére,

–   tekintettel az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság közötti, a költségvetési fegyelemről és a pénzgazdálkodás hatékonyságáról és eredményességéről szóló, 2006. május 17-i intézményközi megállapodásra(1),

–   tekintettel az Európai Közösségek saját forrásainak rendszeréről szóló, 2000. szeptember 29-i 2000/597/EK tanácsi határozatra(2),

–   tekintettel az Európai Közösségek általános költségvetésére alkalmazandó költségvetési rendeletről szóló, 2002. június 25-i 1605/2002/EK, Euratom tanácsi rendeletre(3),

–   tekintettel az intézmények főtitkárainak a pénzügyi terv 5. fejezetét jellemző trendekről szóló, 2006. májusi, ötödik jelentésére,

–   tekintettel a 2006-os pénzügyi évre vonatkozó költségvetés végrehajtásáról szóló számvevőszéki éves jelentésre és az intézmények válaszaira(4),

–   tekintettel a Költségvetési Bizottság jelentésére (A6-0082/2008),

A.   mivel az éves eljárás e szakaszában az Európai Parlament az intézmények költségvetési becsléseire, illetve saját Elnökségének a 2009-es költségvetést illető javaslataira vár,

B.   mivel megállapodás született egy olyan kísérleti jellegű gyakorlatról, amelynek keretében az Elnökség és a Költségvetési Bizottság között az egész 2009-es költségvetési eljárás során megerősített együttműködést és kapcsolatokat fognak fenntartani,

C.   mivel az 5. fejezet felső összeghatára 2009-ben 7 777 000 000 euró(5), ami 2008-hoz képest 4,3%-os növekedést jelent,

D.   mivel az Európai Parlament 2008-as költségvetése 1 452 517 167 EUR, ami ebben az évben az 5. fejezet 19,68%-át teszi ki,

Európai Parlament
Általános keret és főbb kihívások

1.   hangsúlyozza, hogy 2009 nagy horderejű változások éve lesz a Parlament számára, és úgy véli, hogy ennek tükröződnie kell költségvetési eljárásában is; úgy gondolja, hogy ez új lehetőséget jelent annak biztosítására, hogy politikai prioritásait megfelelően finanszírozzák, illetve hogy azokat egyúttal meg is vizsgálják a lehetséges megtakarítások megállapítása, valamint a költségvetés fenntarthatóságának garantálása érdekében;

2.   úgy véli, hogy az erőforrások leghatékonyabb felhasználásához ragaszkodva az alábbi főbb kihívásoknak kell megfelelni:

   a Lisszaboni Szerződés hatálybalépésével kapcsolatos kihívások,
   a Parlament 2009-es választási évével kapcsolatos kihívások,
   az új képviselői statútummal és a parlamenti ciklusváltással kapcsolatos kihívások;

3.   tudomásul veszi a Parlament önkéntes 20%-os részesedése kérdésének felvetését az Elnökség dokumentumában; emlékeztetni kíván arra, hogy több egymást követő költségvetés többletet mutatott az év végén, és – bár kész elismerni, hogy bizonyosan szükség lesz többletráfordításokra a 2009-es különleges igények fedezésére – felül kívánja vizsgálni az összes kiadási tételt a 20%-os részesedésen belül;

4.   azon a véleményen van, hogy a költségvetés elkészítésekor a mértékletességre való törekvés előnyt jelent, noha ez más körülmények között nem feltétlenül érvényes; ezért üdvözli a főtitkár azon szándékát, hogy alaposan megvizsgáljon minden kiadást, mielőtt részletes javaslatokat tesz; ragaszkodik ahhoz, hogy az elkövetkező becsléstervezetek a lehető legközelebb álljanak az igazgatásnak és az Elnökségnek az Európai Parlament kiadásaira vonatkozó végső javaslatához, különösen most, hogy az Elnökség és a Költségvetési Bizottság elfogadta az új kísérleti egyeztetési eljárást; úgy hiszi, hogy egy ilyen megközelítés pozitív üzenetet jelent az Európai Unió adófizetői felé, illetve jó szolgálatot tesz majd a Parlament többéves pénzügyi kerete (TPK) felülvizsgálatának előkészítése során; úgy véli, hogy ezt a vizsgálatot az első olvasat előkészítése előtt időben le kell folytatni;

5.   hangsúlyozza mindazonáltal, hogy a pénzügyi plafon alakulását továbbra is gondosan nyomon kell követni a 2009–2013-as többéves pénzügyi keretből hátralévő idő alatt, különösen mivel az éves kiigazítás előre meghatározott arány (+2%) szerint történik, és a tényleges inflációban bekövetkező bármilyen eltérés hatást gyakorol a tartaléksávra; felhívja az összes intézményt, hogy gondosan mérjék fel költségvetési szükségleteiket a jelenlegi TPK-ban rendelkezésre álló pénzeszközök fényében;

6.   ezzel kapcsolatban azt is fel szeretné tárni, hogy miként tudnak a különböző intézmények a költségvetés keretén belül alkalmazkodni a változó személyzeti szükségletekhez; megjegyzi, hogy a Bizottság – a többi intézménnyel ellentétben – a működési programokból (azaz nem az 5. fejezetből) finanszírozza a személyzeti költségek egyre nagyobb hányadát, rendszerint úgy, hogy kiszervezéssel ügynökségeket hoz létre; elismeri, hogy a Parlament nem tud ilyen lehetőségekhez folyamodni és valamennyi szükségletét az 5. fejezetből kell finanszíroznia;

7.   üdvözli az Elnökség és a Költségvetési Bizottság közötti megerősített együttműködésre irányuló 2008-as kísérleti jellegű gyakorlatot, amelynek egy egyszerűbb költségvetési eljárást kellene tesztelnie, illetve lehetővé kellene tennie, hogy minden jelentős pénzügyi következménnyel járó parlamenti kérdésről kellő időben és átláthatóbb módon folytassanak konzultációt; hangsúlyozza, hogy a kísérleti időt körültekintően értékelni kell, mielőtt hosszabb távra szóló döntés születik;

A Lisszaboni Szerződés hatálybalépésével kapcsolatos kihívások

8.   úgy véli, hogy a Parlamentnek a Lisszaboni Szerződés ratifikációját követő megnövekedett felelősségét elsődleges szempontnak kell tekinteni a 2009-es költségvetés kidolgozása során, különösen ami a Tanáccsal egyenrangú jogalkotói szerepét illeti; hangsúlyozza, hogy a Parlamentnek a költségvetési hatóság egyik ágaként betöltött szerepe természetesen megmarad, azonban a kiadások osztályozásával és a költségvetési eljárásokkal kapcsolatos rendelkezések változnak;

9.   úgy véli, hogy mindent meg kell tenni annak érdekében, hogy a képviselők maximális segítséget kapjanak feladataik ezen új keretek közötti teljesítéséhez, illetve létre kell hozni a megfelelő struktúrákat és létesítményeket, beleértve a megfelelő és könnyen hozzáférhető tárgyalási létesítményeket az egyes képviselők számára; hangsúlyozza, hogy az ilyen változások nem jelentenek újdonságot a Parlament számára, valamint hogy a bővülő együttdöntési hatáskörök zökkenőmentesen integrálódtak struktúráiba az alapszerződések korábbi változásai után; érdeklődéssel várja a főtitkár által létrehozott, az emberi és pénzügyi erőforrásokkal foglalkozó munkacsoport megállapításait, különös tekintettel a parlamenti bizottságok megnövekedett jogalkotási szerepére és a Parlament más új feladataira adandó válasz tekintetében;

10.   nem gondolja azonban, hogy ez magától értetődően pénzügyi erőforrások kérdése, hanem inkább úgy véli, hogy folyamatosan keresni kell a munkaszervezés megfelelőbb és költséghatékonyabb módszereit, többek között nagyobb hangsúlyt kell fektetni a fő tevékenységekre, a személyzet lehetőség szerinti átcsoportosítására, a szolgálatok átszervezésére az új körülményekhez való igazodás érdekében, a modern technológiák jobb felhasználására, valamint a fokozottabb intézményközi együttműködésre;

11.   felkéri a főtitkárt, hogy elemezze részletesebben, mely feladatok és felelősségek tekinthetők a Lisszaboni Szerződésből következően valóban újaknak a jelenlegiekhez képest – amelyek esetlegesen új munkamódszereket is követelnek –, illetve melyek indokolhatnák az Elnökség iránymutatásokról szóló dokumentumában említett, új erőforrásokra irányuló kérelmeket; hangsúlyozza, hogy az új erőforrásokra irányuló kérelmekhez világos elszámolásokat kell mellékelni arról, hogy mit sikerült elérni a személyzet és a ráfordítások korábbi növelései révén, például a 2008-ban engedélyezett új "komitológiai álláshelyek" felhasználása és eredményei révén;

12.   hangsúlyozza továbbá a parlamenti reformmal foglalkozó munkacsoport javaslataiból eredő, a 2009-es költségvetésre gyakorolt lehetséges hatás alapos elemzésének fontosságát, ami a Szerződés változásaival együtt bizonyosan befolyásolni fogja a munkamódszereket;

13.   látni kívánja a bizottsági titkárságok struktúrájának és kapacitásának értékelését annak biztosítása érdekében, hogy készek legyenek javítani jogalkotási munkájuk minőségén; meglepődéssel veszi tudomásul azon közelmúltbeli panaszokat, amelyek szerint a személyzetnek mindössze 6%-a dolgozik a bizottságoknál és felkéri a főtitkárt, hogy még 2008. július 1-jét megelőzően mutassa be az emberi erőforrás-szükségletek félidejű értékelését, beleértve a különböző bizottságok igényeiről szóló pontos információkat, továbbá az igazgatásban dolgozó teljes személyzet (tisztviselők és más ügynökök) részletes szervezeti felépítését, valamint hogy javasoljon megfelelő megoldásokat (többek között átcsoportosítást) a jogalkotási főtevékenység megerősítése céljából;

14.   elismétli azon meggyőződését, hogy a tudásmenedzsment rendszer bevezetése – amely több információforrást, szöveget és referenciát tesz egyetlen helyen elérhetővé mind a képviselők, mind a személyzet számára – hasznos igazgatási eszközt eredményez; érdeklődéssel kíséri figyelemmel a nemrégiben erről az Elnökségen belül folytatott tanácskozást; korai eszme- és információcserére szólít fel, beleértve a költségbecsléseket is, ahogy azt már 2007-ben kérte; sürgeti az Elnökséget, hogy a költségvetési eljárás során határozzon a következő lépésekről;

15.   üdvözli a képviselők számára biztosítandó egyéni tolmácsolással kapcsolatos kísérleti projektet, és várja ennek mielőbbi elindítását; megjegyzi, hogy első szakaszban ez a jogalkotási, illetve költségvetési eljárásokban részt vevő előadókra és/vagy árnyékelőadókra vonatkozik; felkéri a főtitkárt, hogy kövesse nyomon ezt a projektet annak 6 hónapos időtartama alatt, majd az első olvasat előtt megfelelő időben nyújtson be objektív költség-haszon elemzést;

16.   emlékeztet arra, hogy 2 millió eurót helyeztek tartalékba a 2008. évi költségvetési eljárás során az igazgatás arra való ösztönzése céljából, hogy kezelje elsőbbséggel a képviselőknek a hivatalos ülések alatt nyújtandó hatékonyabb nyelvi segítséget; felszólítja az igazgatást, hogy nyújtson tájékoztatást a meghozott intézkedésekről és a hivatalos ülések alatt nyújtott nyelvi szolgáltatásokban elért javulásról;

17.   várja a képviselőknek a Parlament könyvtárában nyújtandó analitikus szolgáltatással kapcsolatos kísérleti projekt eredményének elemzését és 2009-re vonatkozó hatásait; emlékeztet arra, hogy a 2008-as költségvetési eljárásra vonatkozó iránymutatásokról szóló, 2007. március 29-i állásfoglalásában(6) a Parlament kérte annak lehetőségét, hogy az ilyen jellegű kérdésekre adott válaszokat feltegyék a Parlament intranetjére; rámutat arra, hogy ez a közzététel az átláthatóságot szolgálná, és a szolgáltatás valamennyi képviselő számára hasznos lehetne;

A Parlament 2009-es választási évével kapcsolatos kihívások

18.   hangsúlyozza, hogy 2009-ben európai választások lesznek, és ezt az elfogadandó költségvetés lényegi aspektusának tartja; megismétli azon meggyőződését, hogy az európai polgárokat megfelelően tájékoztatni kell az általuk megválasztott képviselők által végzett munkáról, valamint a Parlament politikai és jogalkotási szerepéről;

19.   különösen felhívja a figyelmet arra, hogy nagy jelentőséget tulajdonít a decentralizált kommunikációs intézkedéseknek, amelyek a regionális és helyi médiát is bevonják; ezt költséghatékony módszernek tekinti a célzott információk eljuttatásához, továbbá ragaszkodik ahhoz, hogy a képviselők vegyenek részt ilyen kezdeményezésekben;

20.   úgy véli, hogy a választási évvel kapcsolatos változások mindazonáltal a megfontolt pénzgazdálkodás összefüggésében vizsgálandók, és nem tekintendők automatikusan többletkiadásoknak, amelyek az egyéb tevékenységeken túlmenően merülnek fel; úgy véli, hogy a választási év igényli továbbá a tevékenységek és kiadások bizonyos mértékű összpontosítását az adott évben;

21.   ezzel összefüggésben figyelemmel fogja kísérni három főbb tájékoztatási jellegű projekt finanszírozását, amelyek a polgárok felé irányulnak, azaz a Látogatóközpontot és az audiovizuális központot, amelyek 2009-re válnak teljes mértékben működőképessé, valamint a web-tv projektet, amely valószínűleg 2008. július 1. előtt válik működőképessé; megjegyzi, hogy bár ez a terület már jelentős növekedést mutatott az elmúlt években, ugyanakkor úgy véli, hogy a kommunikációs politika keretében végzett beruházásokon keresztül a web-tv projekt hozzáadott értéket jelent majd, mivel egyszerű hozzáférést biztosít a Parlament tevékenységeihez valamennyi uniós állampolgár számára; rendszeres tájékoztatást kér, bizonyos teljesítménymutatók szerint összegezve az eredményeket;

22.   tudomásul veszi továbbá az elnökségi dokumentumban szereplő, az "Európai Történelem Háza" projekt számára források elkülönítésére vonatkozó javaslatot, és a korlátozott pénzügyi mozgástér és a Parlament alapvető feladatai terén jelentkező növekvő szükségletek miatt várja a pénzügyi és költségvetési vonatkozások részletesebb elemzését, valamint a szakértői bizottság munkájának eredményét; kívánatosnak tartja olyan lehetőségek feltárását, amelyek révén e fontos projektet a Bizottság is támogatná;

Az új képviselői statútummal és a parlamenti ciklusváltással kapcsolatos kihívások

23.   nagy jelentőséget tulajdonít az egységes képviselői statútumnak, amely 2009 második felében kerül majd bevezetésre; megjegyzi, hogy – figyelembe véve a legfeljebb tíz éven keresztül alkalmazható átmeneti rendelkezéseket – a többletkiadások ez idáig hozzávetőlegesek voltak, és üdvözli a főtitkár nyilatkozatát, amely szerint az összegeket felül fogják vizsgálni a költségvetési becslések elkészítésének fázisa előtt;

24.   kéri a főtitkárt, hogy mielőbb készítsen aktualizált költségvetési becslést e kiadásokra vonatkozóan, mivel az eredetileg vártnál több képviselő választja majd valószínűleg az új rendszert; kéri továbbá a juttatásokra vonatkozó új szabályok pénzügyi következményeinek aktualizálását, amely szabályokat az új statútummal párhuzamosan kellene megújítani;

25.   egyetért azzal, hogy elő lehetne irányozni egy ideiglenes összeget arra az eshetőségre, ha horvát megfigyelők érkeznének a Parlamentbe 2009 végén, és várja a pénzügyi következmények becslését;

26.   támogatja az Elnökök Értekezlete és az Elnökség ajánlásait, amelyek arra irányulnak, hogy biztosítsák a parlamenti asszisztensek költségtérítésére vonatkozó belső parlamenti szabályok következetes alkalmazását, és megbízzák a képviselői szabályzattal, az asszisztensi szabályzattal és a nyugdíjalappal foglalkozó elnökségi munkacsoportot, hogy sürgősséggel és részletesen vizsgálja meg az érvényben lévő szabályok működését, és az ügy fontosságára tekintettel terjesszen elő javaslatokat e szabályok módosítására; felhívja az Elnökségen belül felállított munkacsoportot, hogy az illetékes Bizottság szolgálataival együttműködve terjesszenek be a képviselők asszisztenseire vonatkozó szabályzatra irányuló javaslatokat, amelyet jóváhagyásra sürgősen, a francia elnökség alatt a Tanács elé kell utalni, hogy az új képviselői szabályzattal egy időben léphessen hatályba; úgy véli, hogy a javasolt szabályzat átlátható, egyenlő elbánást biztosít a képviselői asszisztensek számára, valamint elősegíti az adófizetéssel és a szociális jogokkal kapcsolatos kötelezettségek – mint a munkabérhez és a társadalombiztosításhoz való jogok – tiszteletben tartásának biztosítását; üdvözli az Elnökség 2008. március 10-i határozatát a képviselők parlamenti asszisztenseivel kapcsolatban, mivel ez jelenti az első lépést a 2007. október 25-i, a 2008. évi költségvetés-tervezetről szóló állásfoglalásban(7) megfogalmazott kérés teljesítése felé; felhívja az Elnökséget és a főtitkárt, hogy megfelelő időben, az első olvasat előtt tegyenek jelentést az előrehaladásról;

Épületek

27.   üdvözli az épületekkel kapcsolatos politikára vonatkozó hosszú távú stratégiát megfogalmazó javaslat előkészítését, beleértve a 2009-es eljárás során elemezendő fenntartási költségek várható gyarapodását; különösen fontosnak tartja egyrészt a bérlésekből, másrészt a vásárlásokból eredő pénzügyi következményeket; szeretné, ha az év során ismertetésre és megvitatásra kerülnének az érvek; elismeri a főtitkárnak a közbeszerzési eljárások javítására irányuló, különösen a kartellezés és a monopolhelyzet kialakulását akadályozó intézményközi kezdeményezéseit; várja az újabb tájékoztatást, hogy a továbbiakban is szorosan nyomon követhesse a folyamatot;

28.   elismeri, hogy az elmúlt tíz évben jelentős megtakarításokat sikerült elérni az épületekkel kapcsolatos előlegfizetéseknek köszönhetően; úgy véli, hogy a Parlament hosszabb távú beszerzési politikáját a pénzügyi plafon korlátait, valamint a három munkahelyből adódó sajátos igényeket figyelembe véve kell értékelni; üdvözölné, ha a hosszú távú stratégia bemutatását vita követné e témában;

29.   ragaszkodik hozzá, hogy a környezetvédelmi szempontok kulcselemei legyenek e politikának; úgy véli, hogy tovább kell javítani az energiahatékonyságot, valamint a Parlament által elfoglalt összes épületben további elmozdulást kell elérni a zöld energiaforrások felhasználása irányába; elvárja az EMAS keretében tett kötelezettségvállalások tiszteletben tartását, és várja az EMAS cselekvési terv eredményeiről, a napelempanelek lehetséges használatáról , a Parlament járműparkja környezetbarátabb autókkal történő cseréjének lehetőségéről, valamint az új mobilitási pontról szóló részletesebb tájékoztatást, amelyet online módon is könnyen hozzáférhetővé kell tenni;

30.  30 emlékeztet arra, hogy az Európai Unió 2008-as pénzügyi évre vonatkozó általános költségvetési tervezetéről szóló, 2007. október 25-i állásfoglalásában a Parlament kérte az igazgatást, hogy terjesszen be cselekvési tervet a Parlament tevékenységei által okozott CO2-kibocsátás csökkentésére és ellensúlyozására;

31.   kérni szeretne egy jelentést azon szabályozási és gyakorlati korlátozásokról, amelyek az uniós épületek, köztük a Parlament épületeinek indokolatlanul magas fenntartási költségeihez vezethettek; kéri, hogy a jelentés legyen átfogó az – akár a korlátozott piachoz bármilyen módon kapcsolódó, akár a költségvetési rendelet és a közbeszerzés miatti terhekhez vagy bármilyen egyéb vonatkozó tényezőhöz kapcsolódó – eredendő okok feltárása érdekében; kéri, hogy a szükségtelenül magas költségeket ajánló cégek feketelistára helyezését előíró szabályokat juttassák érvényre; úgy véli, hogy a Parlamentnek ebből a célból több házon belüli szakértelemre van szüksége, így megtakarításokat érhet el az épületekkel kapcsolatos költségvetésben;

32.   örömmel veszi tudomásul, hogy a külső irodák Bizottsággal való megosztásának (Európai Házak) gyakorlata jelenleg változás alatt áll annak jobb tükrözése érdekében, hogy az egyes intézmények a helyiségek mekkora részét foglalják el; gratulál a főtitkárnak az elmúlt évben kért, e tekintetben végzett munkához, és tájékoztatást kér a folyamat minden fázisában;

A személyzet

33.   úgy véli, hogy a munkaerő-ellátottság a legutóbbi bővítéseket követő jelentős növekedések után most már elérte a konszolidálódás fázisát; felhívja az összes szolgálatot és képviselőcsoportot, hogy a Parlament különböző részlegeire történő munkaerő-felvételről készítsenek részletes elemzést és indokolást, mielőtt bármilyen munkaerőigénnyel állnak elő vagy új posztot hoznak létre, és amikor csak kivitelezhető, éljenek a munkaerő-átcsoportosítás lehetőségeivel; úgy véli, hogy e költségvetési gyakorlatnak a hasonló erőfeszítések folytatását kell jelentenie 2008-ban, elismerve ugyanakkor a 2009-es különleges kihívásokat, valamint azt a tényt, hogy a munkaerő-átcsoportosítási lehetőségek évről évre változnak;

   34. ezért kész megfontolni az új álláshelyek iránti ésszerű kérelmeket, miután a vezetőség világos elemzést mutat be, amely magában foglalja a szükséges képzési és fejlesztési programokat is; üdvözli a főtitkár azon szándékát, hogy komoly erőfeszítéseket tegyen ezen a téren;
   35. úgy véli, hogy a költségvetés alapvető fontosságú eleme lesz az a korábban említett elemzés, amely azt vizsgálja, hogy mi tekinthető a Lisszaboni Szerződésből eredő valóban új feladatnak és felelősségnek, illetve hogy ez milyen pénzügyi következményekkel jár, többek között a létszámtervek tekintetében;

Egyéb intézmények

36.   felkéri az intézményeket, hogy realisztikus és költségalapú költségvetési kérelmeket nyújtsanak be, amelyek teljes mértékben figyelembe veszik a pénzügyi szigorúság, a hatékony erőforrás-gazdálkodás és az európai polgárok számára biztosítandó hozzáadott érték általános kontextusát;

37.   rendkívül foglalkoztatja, hogy a jövőben felállítandó Európai Külügyi Szolgálat miként integrálódik az uniós költségvetésbe általánosságban, illetve abban az esetben, ha e szolgálat vagy annak egy része a Tanács részlegébe kerül, akkor felhívja a Tanácsot és a Bizottságot, hogy ennek következményeit illetően – ideértve az igazgatási és a működési költségek közötti választóvonalat – legyenek teljes mértékben átláthatóak és proaktívak;

38.   némi felindultsággal veszi tudomásul az építkezési költségek középtávon tapasztalható jelentős megnövekedését, és kéri valamennyi intézményt, hogy gondosan vizsgálják meg az összes ilyen tervet, és valamennyi finanszírozási tervet és/vagy megoldást nyílt és könnyen érthető formában mutassák be; elismeri, hogy bizonyos esetekben elkerülhetetlenül szükség van ilyenfajta – például jogi előírásokhoz kötődő, illetve a személyzet számára kielégítő körülmények teremtéséhez szükséges – ráfordításokra;

39.   kéri a 2009-es eljárásért felelős előadót, hogy tegyen személyes látogatásokat a Tanácsnál, a Bíróságnál, a Számvevőszéknél, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnál, a Régiók Bizottságánál, az Ombudsmannál és az Európai Adatvédelmi Biztosnál, és hallgassa meg őket még a költségvetési becslések elkészítésének fázisa előtt, majd tegyen jelentést a Költségvetési Bizottságnak;

o
o   o

40.   utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Tanácsnak, a Bizottságnak, a Bíróságnak, a Számvevőszéknek, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak, a Régiók Bizottságának, az Európai Ombudsmannak és az Európai Adatvédelmi Biztosnak.

(1) HL C 139., 2006.6.14., 1. o. A 2008/29/EK európai parlamenti és tanácsi határozattal (HL L 6., 2008.1.10., 7. o.)módosított megállapodás.
(2) HL L 253., 2000.10.7., 42. o.
(3) HL L 248., 2002.9.16., 1. o. A legutóbb az 1525/2007/EK rendelettel (HL L 343., 2007.12.27., 9. o.) módosított rendelet.
(4) HL C 273., 2007.11.15., 1. o.
(5) Beleértve a munkavállalók által fizetett 78 000 000 euró nyugdíjjárulékot.
(6) HL C 27. E., 2008.1.31., 225. o.
(7) Elfogadott szövegek, P6_TA(2007)0474


Eurostars ***I
PDF 282kWORD 36k
Állásfoglalás
Szöveg
Az Európai Parlament 2008. április 10-i jogalkotási állásfoglalása a több tagállam által indított, a kutatást és fejlesztést végző KKV-k támogatását célzó kutatási és fejlesztési programban történő közösségi részvételről szóló európai parlamenti és tanácsi határozatra irányuló javaslatról (COM(2007)0514 – C6-0281/2007 – 2007/0188(COD))
P6_TA(2008)0116A6-0064/2008

(Együttdöntési eljárás: első olvasat)

Az Európai Parlament,

–   tekintettel a Bizottságnak az Európai Parlamenthez és a Tanácshoz intézett javaslatára (COM(2007)0514),

–   tekintettel az EK-Szerződés 251. cikkének (2) bekezdésére, 169. cikkére és 172. cikkének 2. pontjára, amely alapján a Bizottság javaslatát benyújtotta a Parlamenthez (C6-0281/2007),

–   tekintettel eljárási szabályzata 51. cikkére,

–   tekintettel az Ipari, Kutatási és Energiaügyi Bizottság jelentésére (A6-0064/2008),

1.   jóváhagyja a Bizottság javaslatát, annak módosított formájában;

2.   felhívja a Bizottságot, hogy utalja az ügyet újból a Parlamenthez abban az esetben, ha javaslatát lényegesen módosítani kívánja, vagy helyébe másik szöveget szándékozik léptetni;

3.   utasítja elnökét, hogy továbbítsa a Parlament állásfoglalását a Tanácsnak és a Bizottságnak.

Az Európai Parlament álláspontja, amely első olvasatban 2008. április 10-én került elfogadásra a több tagállam által indított, a kutatást és fejlesztést végző kis- és középvállalkozások támogatását célzó kutatási és fejlesztési programban történő közösségi részvételről szóló 2008/.../EK európai parlamenti és tanácsi határozat elfogadására tekintettel

P6_TC1-COD(2007)0188


(A Parlament és a Tanács megállapodása következtében a Parlament első olvasatban elfogadott álláspontja megegyezik a végleges jogszabállyal, 2008/.../EK határozat).


Szén- és Acélipari Kutatási Alap *
PDF 299kWORD 64k
Az Európai Parlament 2008. április 10-i jogalkotási állásfoglalása a Szén- és Acélipari Kutatási Alap kutatási programjára vonatkozó többéves technikai iránymutatásokról szóló tanácsi határozatra irányuló javaslatról (COM(2007)0393 – C6-0248/2007 – 2007/0135(CNS))
P6_TA(2008)0117A6-0039/2008

(Konzultációs eljárás)

Az Európai Parlament,

–   tekintettel a Bizottságnak a Tanácshoz intézett javaslatára (COM(2007)0393),

–   tekintettel az Európai Közösséget létrehozó szerződéshez csatolt, az ESZAK-Szerződés lejártának pénzügyi következményeiről és a Szén-és Acélipari Kutatási Alapról szóló jegyzőkönyv végrehajtásához szükséges intézkedések megállapításáról szóló, 2003. február 1-jei 2003/76/EK tanácsi határozat 4. cikkének (3) bekezdésére(1), amelynek megfelelően a Tanács konzultált a Parlamenttel (C6-0248/2007),

–   tekintettel eljárási szabályzata 51. cikkére,

–   tekintettel az Ipari, Kutatási és Energiaügyi Bizottság jelentésére (A6-0039/2008),

1.   jóváhagyja a Bizottság módosított javaslatát;

2.   felkéri a Bizottságot, hogy ennek megfelelően változtassa meg javaslatát az EK-Szerződés 250. cikkének (2) bekezdése alapján;

3.   felkéri a Tanácsot, hogy tájékoztassa a Parlamentet arról, ha a Parlament által jóváhagyott szövegtől el kíván térni;

4.   felkéri a Tanácsot a Parlamenttel való ismételt konzultációra, abban az esetben, ha lényegesen módosítani kívánja a Bizottság javaslatát;

5.   utasítja elnökét, hogy továbbítsa a Parlament álláspontját a Tanácsnak és a Bizottságnak.

A Bizottság által javasolt szöveg   A Parlament módosításai
Módosítás: 2
4. cikk (1) bekezdés (1a) albekezdés (új)
E projekteknek a helyi széntartalékok hatékony felhasználásától függően versenyképesebbé kell tenniük a szenet a helyi energiapiacokon.
Módosítás: 3
4. cikk, (2) bekezdés, ca) pont (új)
ca) a szénben rejlő elsődleges energia hatékonyabb átalakítása más energiaformákká, például a hagyományos széngázosítási és cseppfolyósítási technológiák alkalmazásával;
Módosítás: 4
4. cikk (2) bekezdés cb) pont (új)
cb) gazdaságosabb és megbízhatóbb technológiák.
Módosítás: 5
6. cikk, (2) bekezdés, d) pont
d) a hulladéktárolók felújítása, valamint a széntermelésből és szénfelhasználásból származó hulladékok ipari felhasználása;
d) a hulladéktárolók felújítása, valamint a széntermelésből és szénfelhasználásból származó hulladékok felhasználása;
Módosítás: 6
7. cikk, (1) bekezdés
A fenti célt kitűző kutatási projekteknek a hosszú távú energiaellátás kilátásaival és az olyan szénlelőhelyek – gazdasági, energiával kapcsolatos és környezetvédelmi szempontból történő – fejlesztésével kell foglalkozniuk, amelyek a hagyományos bányászati technikákkal gazdaságosan nem bányászhatók. A projektek magukban foglalhatnak tanulmányokat, stratégiák meghatározását, alap- és alkalmazott kutatást, valamint olyan innovatív technikák tesztelését, amelyek a közösségi szénforrások felértékelésének távlatát kínálják.
A fenti célt kitűző kutatási projekteknek a hosszú távú energiaellátás védelmének kilátásaival és az olyan szén – gazdasági, energiával kapcsolatos és környezetvédelmi szempontból történő – fejlesztésével és hatékony szállításával kell foglalkozniuk, amelyek a hagyományos bányászati technikákkal gazdaságosan nem bányászhatók. A projektek magukban foglalhatnak tanulmányokat, stratégiák meghatározását, alap- és alkalmazott kutatást, valamint olyan innovatív technikák tesztelését, amelyek a közösségi szénforrások felértékelésének távlatát kínálják.
Módosítás: 7
7. cikk, (2) bekezdés
Előnyben kell részesíteni azokat a projekteket, amelyek integrálják az olyan kiegészítő technikákat, mint például a metán vagy széndioxid adszorpciója, metán kivonása a szénrétegből, valamint a felszín alatti szén gázosítása.
Előnyben kell részesíteni azokat a projekteket, amelyek integrálják az olyan kiegészítő technikákat, mint például a metán vagy széndioxid adszorpciója, metán kivonása a szénrétegből és ennek energiaforrásként való hasznosítása, hatékony szénégetés hő- és villamosenergia-termelő folyamatokban, valamint a felszín alatti újszerű széngázosítási módszerek.
Módosítás: 8
8. cikk ja) pont (új)
ja) acélöntés és -kovácsolás, valamint porkohászati eljárással vasporból és vasötvözetekből nyert szinterelt termékek továbbfeldolgozás céljából.
Módosítás: 9
9. cikk b) pont
b) acéltulajdonságok: mechanikai tulajdonságok alacsony és magas hőmérsékleteken, például szilárdság, ellenállóképesség, kifáradás, elhasználódás, csúszás, korrózió és töréssel szembeni ellenállás;
b) az acél jellemzői: az acél mechanikai tulajdonságai alacsony és magas hőmérsékleteken, például szilárdság különböző mértékű húzóerő mellett, keménység, ellenállás hirtelen hatásokkal szemben, mechanikus és termikus kifáradás, csúszással és töréssel szembeni ellenállás, kopási és korróziós ellenállás;
Módosítás: 10 és 11
9. cikk, c) pont
c) az élettartam meghosszabbítása, különösen az acélok és acélszerkezetek hővel és korrózióval szembeni ellenállásának fejlesztésével;
c) az élettartam meghosszabbítása, különösen az acélok és acélszerkezetek magas hőmérséklet melletti kopással, korrózióval és egyéb hatásokkal szembeni ellenállásának fejlesztésével;
Módosítás: 12
9. cikk d) pont
d) acéltartalmú kompozitok és szendvicsszerkezetek;
d) szálas szerkezetű és rétegelt kompozitok és szerkezetek;
Módosítás: 13
9. cikk e) pont
e) mikroszerkezetek és mechanikai tulajdonságok prediktív szimulációs modelljei;
e) mikroszerkezetek, mechanikai tulajdonságok prediktív szimulációs modelljei, stb.;
Módosítás: 14
10. cikk b) pont
b) acélfajták és összeállított szerkezetek tervezése a hulladékacél könnyű visszanyerésének, valamint azok újból felhasználható acéllá történő alakításának elősegítésére;
b) életciklusuk végén egyszerűen szétszerelhető acélszerkezetek tervezése a hulladékacél könnyű visszanyerésének, valamint azok újból felhasználható acéllá történő alakításának érdekében;
Módosítás: 15
13. cikk
A harmadik országok bármely vállalkozása, államháztartási szerve, kutatási szervezete vagy felsőfokú és középfokú oktatási intézménye vagy más jogi személye − a természetes személyeket is beleértve − jogosult az egyedi projektek alapján a részvételre, anélkül hogy a kutatási program alapján pénzügyi hozzájárulásban részesülne, feltéve hogy ez a részvétel a Közösség érdekeit szolgálja.
A harmadik országok bármely vállalkozása, államháztartási szerve, kutatási szervezete vagy felsőfokú és középfokú oktatási intézménye vagy más jogi személye − a természetes személyeket is beleértve − jogosult az egyedi projektek alapján a részvételre, anélkül hogy a kutatási program alapján pénzügyi hozzájárulásban részesülne, feltéve hogy ez a részvétel a Közösség érdekeit szolgálja, és a résztvevő biztosítja a projekt végrehajtásához szükséges eszközöket.
Módosítás: 16
20. cikk
A szén- és acélipari tanácsadó csoportok (a továbbiakban: "a tanácsadó csoportok") független műszaki tanácsadó csoportok.
A szén- és acélipari tanácsadó csoportok (a továbbiakban: "a tanácsadó csoportok") megfelelően képzett szakemberekből álló független, műszaki tanácsadó csoportok.
Módosítás: 17
22. cikk, (3) bekezdés
A Bizottság minden egyes tanácsadó csoportban biztosítja a szakértői egyensúlyt, valamint a lehető legátfogóbb földrajzi képviseletet.
A Bizottság minden egyes tanácsadó csoportban biztosítja a szakértői egyensúlyt, valamint a lehető legátfogóbb földrajzi és geoökonómiai képviseletet, különös tekintettel az Európai Unióhoz 2004-ben és azt követően csatlakozott tagállamokra.
Módosítás: 18
25. cikk, (3) bekezdés, első albekezdés
(3)  A Bizottság a kutatási programra vonatkozóan összeállítja a részletes részvételi szabályokat, a pályázatok és a projektek kezelési módszereit, a pályázati űrlapokat, a pályázatok benyújtásának szabályait, a típusszerződéseket, az elszámolható költségeket, az engedélyezett pénzügyi hozzájárulás maximumát, a fizetési módokat és az éves prioritási célokat tartalmazó információs csomagot.
(3)  A Bizottság a kutatási programra vonatkozóan összeállítja a részletes részvételi szabályokat, a pályázatok és a projektek kezelési módszereit, a pályázati űrlapokat (beleértve a kitöltésükre vonatkozó utasításokat), a pályázatok benyújtásának szabályait, a típusszerződéseket, az elszámolható költségeket, az engedélyezett pénzügyi hozzájárulás maximumát, a fizetési módokat és az éves prioritási célokat tartalmazó információs csomagot.

(1) HL L 29., 2003.2.5., 22. o.


A közösségi vizeken kívül tartózkodó közösségi halászhajók halászati tevékenységei és a harmadik országok hajóinak közösségi vizekhez való hozzáférése *
PDF 312kWORD 73k
Az Európai Parlament 2008. április 10-i jogalkotási állásfoglalása a közösségi vizeken kívül tartózkodó közösségi halászhajók halászati tevékenységeinek engedélyezéséről és a harmadik országok hajóinak közösségi vizekhez való hozzáféréséről szóló tanácsi rendeletre irányuló javaslatról (COM(2007)0330 – C6-0236/2007 – 2007/0114(CNS))
P6_TA(2008)0118A6-0072/2008

(Konzultációs eljárás)

Az Európai Parlament,

–   tekintettel a Bizottságnak a Tanácshoz intézett javaslatára (COM(2007)0330),

–   tekintettel az EK-Szerződés 37. cikkére, amely alapján a Tanács konzultált a Parlamenttel (C6-0236/2007),

–   tekintettel eljárási szabályzata 51. cikkére,

–   tekintettel a Halászati Bizottság jelentésére és a Fejlesztési Bizottság véleményére (A6-0072/2008),

1.   jóváhagyja a Bizottság módosított javaslatát;

2.   felkéri a Bizottságot, hogy ennek megfelelően változtassa meg javaslatát az EK-Szerződés 250. cikkének (2) bekezdése alapján;

3.   felkéri a Tanácsot, hogy tájékoztassa a Parlamentet arról, ha a Parlament által jóváhagyott szövegtől el kíván térni;

4.   felkéri a Tanácsot a Parlamenttel való konzultációra abban az esetben, ha lényegesen módosítani kívánja a Bizottság javaslatát;

5.   utasítja elnökét, hogy továbbítsa a Parlament álláspontját a Tanácsnak és a Bizottságnak.

A Bizottság által javasolt szöveg   A Parlament módosításai
Módosítás: 1
1. cikk b) pont
b) a közösségi halászhajók kivételével valamely megállapodás keretében a tagállamok egyikének lobogója alatt közlekedő hajók számára tevékenységek végzése a közösségi vizeken kívül;
törölve
Módosítás: 2
2. cikk m) pont
m) "súlyos jogsértés": a közös halászati politika szabályait súlyosan sértő magatartásformák jegyzékének létrehozásáról szóló, 1999. június 24-i 1447/1999/EK rendelet szerinti súlyos jogsértés, vagy a vonatkozó megállapodás szerinti súlyos jogsértés vagy a megállapodás rendelkezéseinek súlyos megsértése;
m) "súlyos jogsértés": a közös halászati politika szabályait súlyosan sértő magatartásformák jegyzékének létrehozásáról szóló, 1999. június 24-i 1447/1999/EK rendelet szerinti súlyos jogsértés, vagy a vonatkozó megállapodás szerinti súlyos jogsértés vagy a megállapodás rendelkezéseinek súlyos megsértése; a jogsértések csak akkor tekinthetők jogsértésnek, ha azokat a vonatkozó nemzeti joggal összhangban végzett, sikeres büntetőeljárás keretében megerősítik;
Módosítás: 3
2. cikk n) pont
n) "jogellenes, be nem jelentett és szabályozatlan-lista": azon hajók jegyzéke, amelyeket valamely regionális halászati irányítószervezet jogellenes, be nem jelentett és szabályozatlan halászatban részt vevő hajókként azonosított;
n) "jogellenes, be nem jelentett és szabályozatlan-lista": azon hajók jegyzéke, amelyeket valamely regionális halászati irányítószervezet vagy a [jogellenes, nem bejelentett és szabályozatlan halászat megelőzésére, megakadályozására és felszámolására irányuló közösségi rendszer létrehozásáról szóló] …-i …/…/EK tanácsi rendelet1 alapján a Bizottság jogellenes, be nem jelentett és szabályozatlan halászatban részt vevő hajókként azonosított;
_________________
1 COM(2007)0602.
Módosítás: 5
3. cikk
A vonatkozó megállapodás hatálya alá tartozó vizeken csak az e rendelettel összhangban kiadott halászati engedéllyel rendelkező hajók jogosultak halászati tevékenységek végzésére.
A közösségi vizeken kívül csak az e rendelettel összhangban kiadott halászati engedéllyel rendelkező hajók jogosultak halászati tevékenységek végzésére.
Módosítás: 6
4. cikk (1) bekezdés
(1)  Megállapodás megkötését követően a Bizottság erről értesíti a tagállamokat.
(1)  A Bizottság szándéknyilatkozatot kérhet a tagállamoktól, mielőtt a vonatkozó megállapodás tekintetében megkezdődnének a tárgyalások, amit a tárgyalások lezártakor és az előirányzatok elkészülésekor meg kell erősíteni. Amennyiben a harmadik ország megállapodást kötött, a Tanács pedig jóváhagyta azt, a Bizottság erről értesíti a tagállamokat.
Módosítás: 7
7. cikk (1) bekezdés a) pont
a) a vonatkozó megállapodás alapján nem jogosultak halászati engedélyre vagy nem szerepelnek a 4. cikkel összhangban beküldött hajójegyzéken;
a) a vonatkozó megállapodás alapján nem jogosultak halászati engedélyre;
Módosítás: 8
7. cikk (1) bekezdés b) pont
b) az előző 12 hónapban a megállapodás keretében végzett halászati tevékenységek során, vagy új megállapodás esetében az azt megelőző megállapodás alapján végzett halászati tevékenységek során súlyos jogsértést követtek el, vagy – adott esetben – az említett időszakra vonatkozóan még nem teljesítették a vonatkozó megállapodásban előírt feltételeket;
b) az előző 12 hónapban a megállapodás keretében végzett halászati tevékenységek során, vagy új megállapodás esetében az azt megelőző megállapodás alapján végzett halászati tevékenységek során súlyos jogsértést követtek el, vagy – adott esetben – az említett időszakra vonatkozóan még nem teljesítették a vonatkozó megállapodásban előírt feltételeket, kivéve ha a szóban forgó hajóra már kiróttak büntetést, amennyiben bizonyított, hogy nem történt súlyos szabályszegés és/vagy amennyiben a hajó tulajdonosa megváltozott, és az új tulajdonos biztosítja a feltételek teljesítését.
Módosítás: 9
7. cikk (1) bekezdés d) pont
d) amelyek vonatkozásában a közösségi flottanyilvántartásban és a halászati engedélyek 16. cikk szerinti közösségi információs rendszerében szereplő adatok hiányosak vagy pontatlanok;
d) addig, amíg a közösségi flottanyilvántartásban és a halászati engedélyek 16. cikk szerinti közösségi információs rendszerében szereplő hiányos vagy pontatlan vonatkozó adatok kijavításra kerülnek;
Módosítás: 10
9. cikk (1) bekezdés bevezető rész
(1)  A Bizottság nem továbbítja az engedélyező hatóságnak azokat a kérelmeket, amelyek esetében:
(1)  A Bizottság, miután lehetőséget biztosított a tagállamoknak arra, hogy észrevételeiket benyújtsák, nem továbbítja az engedélyező hatóságnak azokat a kérelmeket, amelyek esetében
Módosítás: 11
9. cikk (1) bekezdés a) pont
a) a tagállam által szolgáltatott adatok hiányosak;
a) a tagállam által szolgáltatott adatok hiányosak az érintett halászati megállapodásokkal kapcsolatos követelmények tekintetében;
Módosítás: 12
10. cikk
Amennyiben a Bizottságnak oka van feltételezni, hogy valamely tagállam a vonatkozó megállapodással összefüggésben nem teljesítette az I. mellékletben említett kötelezettségeket, erről értesíti az érintett tagállamot, és lehetőséget biztosít számára észrevételei megtételére. Amennyiben a Bizottság a tagállam észrevételei alapján arra a megállapításra jut, hogy kötelezettségszegés történt, a jogos elvárás és az arányosság elvének figyelembevételével határozatot hoz arról, hogy az adott tagállam hajóit ki kell zárni a vonatkozó megállapodás alapján folytatott tevékenységekben való részvételből.
Amennyiben a Bizottság megfelelően alátámasztott tények alapján tudomást szerez arról, hogy valamely tagállam a vonatkozó megállapodással összefüggésben nem teljesítette az I. mellékletben említett kötelezettségeket, erről értesíti az érintett tagállamot, és lehetőséget biztosít számára észrevételei megtételére. Amennyiben a tagállam észrevételei alapján bizonyított, hogy kötelezettségszegés történt, a jogos elvárás és az arányosság elvének figyelembevételével a Bizottság határozatot hozhat arról, hogy az adott tagállam hajóit ki kell zárni a vonatkozó megállapodás alapján folytatott tevékenységekben való részvételből.
Módosítás: 13
17. cikk (1) bekezdés
(1)  A 2847/93/EGK rendelet II. és IIa. címében foglalt rendelkezések sérelme nélkül azok a közösségi halászhajók, amelyek számára a halászati engedélyt a II. vagy a III. szakasz alapján állították ki, a fogásaikról és halászati erőkifejtésükről szóló adatokat naponta elküldik az illetékes nemzeti hatóságuknak.
(1)  A 2847/93/EGK rendelet II. és IIa. címében foglalt rendelkezések sérelme nélkül azok a közösségi halászhajók, amelyek számára a halászati engedélyt a II. vagy a III. szakasz alapján állították ki, a fogásaikról és halászati erőkifejtésükről szóló adatokat a vonatkozó megállapodások és halászatok tekintetében megfelelő gyakorisággal elküldik az illetékes nemzeti hatóságuknak. A továbbítással kapcsolatos követelmények összeegyeztethetők a halászati tevékenységekre vonatkozó információ elektronikus rögzítéséről és jelentéséről, valamint a távérzékelés eszközeiről szóló 2006. december 21.-i 1966/2006/EK tanácsi rendeletben1 szereplő követelményekkel.
1 HL L 409., 2006.12.30., 1. o.
Módosítás: 14
19. cikk (1) bekezdés
(1)  A 2371/2002/EK rendelet 26. cikke (4) bekezdésének és a 2847/93/EGK rendelet 21. cikke (3) bekezdésének sérelme nélkül, amennyiben valamely tagállam úgy ítéli meg, hogy a számára kiosztott halászati lehetőségek kimerültek, haladéktalanuk betiltja a halászatot a vonatkozó területre, állományra vagy állománycsoportra vonatkozóan.
(1)  A 2371/2002/EK rendelet 26. cikke (4) bekezdésének és a 2847/93/EGK rendelet 21. cikke (3) bekezdésének sérelme nélkül, amennyiben valamely tagállam úgy ítéli meg, hogy a számára kiosztott halászati lehetőségek kimerültek, haladéktalanuk betiltja a halászatot a vonatkozó területre, állományra vagy állománycsoportra vonatkozóan, és felfüggeszti ezen már odaítélt jogosultságokat,
Módosítás: 15
19. cikk (3) bekezdés
(3)  Amennyiben vegyes halászatra vonatkozóan is kiadtak engedélyt, és az érintett állományok vagy állománycsoportok egyike kimerítettnek tekinthető, a tagállam betiltja a vegyes halászat részét képező valamennyi halászati tevékenységet.
(3)  Amennyiben vegyes halászatra vonatkozóan is kiadtak engedélyt, és az érintett állományok vagy állománycsoportok egyike kimerítettnek tekinthető, a tagállam betiltja a veszélyeztetett halállományokat fenyegető célzott tevékenységeket.
Módosítás: 16
20. cikk (1) bekezdés
(1)  Amennyiben egy közösségi halászhajó súlyos jogsértést követett el, a tagállamnak gondoskodnia kell arról, hogy az adott hajó a vonatkozó megállapodás alapján kiadott halászati engedélyt ne használhassa az engedély hátralévő érvényességi idejében, és erről elektronikus úton haladéktalanul tájékoztatja a Bizottságot.
(1)  Amennyiben egy közösségi halászhajó egy megállapodás szerint végzett halászat során súlyos jogsértést követett el, a tagállamnak gondoskodnia kell arról, hogy az adott hajó a vonatkozó megállapodás alapján kiadott halászati engedélyt ne használhassa az engedély hátralévő érvényességi idejében, és erről elektronikus úton haladéktalanul tájékoztatja a Bizottságot.
Módosítás: 17
20. cikk (3) bekezdés
(3)  A Bizottság, a Közösség, a tagállam vagy a vonatkozó megállapodásban részt vevő valamely harmadik állam ellenőrei által készített vizsgálati vagy felügyeleti jelentések bármely tagállam igazgatási vagy jogi eljárásai keretében elfogadható bizonyítéknak minősül. A tények megállapítása érdekében a tagállamok vizsgálati és felügyeleti jelentéseit egyformán kell kezelni.
(3)  A Bizottság, a Közösség, a tagállam vagy a vonatkozó megállapodásban részt vevő valamely harmadik állam ellenőrei által készített vizsgálati vagy felügyeleti jelentések bármely tagállam igazgatási vagy jogi eljárásai keretében elfogadható bizonyítéknak minősül. A tények megállapítása érdekében a tagállamok vizsgálati és felügyeleti jelentéseit egyformán, a vonatkozó nemzeti jognak megfelelően kell kezelni.
Módosítás: 18
21. cikk (1) bekezdés a) pont
a) a tagállamok valamennyi érintett felhasználója és az illetékes engedélyező hatóságok számára a halászati engedélyekre vonatkozó közösségi információs rendszer weboldalán keresztül. Az e személyek részére elérhető adatok köre a halászati engedélyezési eljárás keretében szükséges adatokra korlátozódik;
a) az illetékes engedélyező hatóságok számára a halászati engedélyekre vonatkozó közösségi információs rendszer weboldalán keresztül. Az e személyek részére elérhető adatok köre a halászati engedélyezési eljárás keretében szükséges adatokra korlátozódik;
Módosítás: 19
21. cikk (1) bekezdés b) pont
b) az illetékes engedélyező hatóságok valamennyi érintett felhasználója számára a halászati engedélyekre vonatkozó közösségi információs rendszer weboldalán keresztül. Az e személyek részére elérhető adatok köre a vizsgálati tevékenységek keretében szükséges adatokra korlátozódik.
b) az illetékes engedélyező hatóságok számára a halászati engedélyekre vonatkozó közösségi információs rendszer weboldalán keresztül. Az e személyek részére elérhető adatok köre a vizsgálati tevékenységek keretében szükséges adatokra korlátozódik.

Tibet
PDF 222kWORD 50k
Az Európai Parlament 2008. április 10-i állásfoglalása Tibetről
P6_TA(2008)0119RC-B6-0133/2008

Az Európai Parlament,

–   tekintettel Kínáról és Tibetről szóló korábbi állásfoglalásaira, különösen a következőkre:

   a) a kínai kormány és a dalai láma követei közötti párbeszédről (2007. február 15.)(1),
   b) az EU–Kína csúcstalálkozóról – az EU és Kína között folyó emberi jogi párbeszédről (2007. december 13.)(2),
   c) az EU–Kína-kapcsolatokról (2006. szeptember 7.)(3),
   d) a harmadik országokkal folytatott emberi jogi párbeszédek és emberi jogi konzultációk működéséről (2007. szeptember 6.)(4)

–   tekintettel eljárási szabályzata 103. cikkének (4) bekezdésére,

A.   mivel a kínai adminisztráció elleni tibeti nemzeti felkelés 49. évfordulója a tibeti szerzetesek, szerzetesnők és hétköznapi tibeti polgárok kínai elnyomás elleni jelentős tüntetéseihez vezetett,

B.   mivel a kínai hatóságok szerint húsz ember meghalt; más források szerint viszont 140-nél is több tibeti vesztette életét az összecsapásokban, és több tucat személyt vettek őrizetbe,

C.   mivel a kínai kormány rendkívüli állapotot hirdetett, míg Lhászában, valamint más városokban üzleteket és templomokat zártak be, és Kína más részeiből fegyveres rendőrök százait és katonai alakulatokat vezényeltek Tibetbe,

D.   mivel őszentsége, a dalai láma ezt a kínaiak részéről történő túlreagálást "kulturális népirtásnak" nevezte, és ugyanakkor arra kérte a tibetieket, hogy "békésen és erőszakmentesen tiltakozzanak és ne térjenek le erről az útról, bármilyen súlyos is legyen a helyzet"(5); mivel őszentsége, a dalai láma nem követelte Tibet függetlenségét, csupán a középutat jelentő igazi kulturális és politikai autonómiát és vallásszabadságot, amely álláspontot az Európai Parlament is támogatja,

E.   mivel a tartós megoldás csak békés úton, őszinte párbeszéd révén érhető el,

F.   mivel a kínai kormány által szervezett hivatalos nemzetközi sajtóút ellenére a nemzetközi sajtótól megtagadták a belépést a tibeti régióba, hogy az eseményekről tudósíthasson, és valamennyi újságírót kiutasították; mivel a fent említett nemzetközi sajtóút erősen kontrollált volt, és a részt vevő újságíróktól megtagadták a tibetiekkel való korlátozás nélküli érintkezés lehetőségét,

G.   mivel úgy tűnik, hogy a kínai kormány Kínán belül blokkolja a külföldi weboldalakat és cenzúrázza a tibeti helyzetről szóló külföldi televíziós közvetítéseket;

H.   abban a meggyőződésben, hogy a pekingi olimpiai játékok kiváló alkalmat teremtenek arra, hogy Kína megnyíljon a világra, a világ pedig Kínára, illetve hogy Kína bebizonyítsa, képes teljesíteni a kínai nép alapvető jogainak előmozdítását illetően vállalt kötelezettségeit, különbségtétel nélkül,

I.   mivel az EU és Kína között 2000-ben létrejött emberi jogi párbeszéd eddig nem hozta meg a várt eredményt,

1.   határozottan elítéli a tibeti tüntetőkkel szemben a kínai biztonsági erők által alkalmazott brutális elnyomást és a Lhásza utcáin és Tibet más területein történt valamennyi, bármely oldal által elkövetett erőszakos cselekményt, és őszinte részvétét fejezi ki az áldozatok családjainak;

2.   felhívja a kínai kormányt, hogy biztosítson megfelelő orvosi ellátást a sérült tibetieknek és jogsegélyt a letartóztatottaknak; kéri a hatóságokat, hogy számoljanak be a fogva tartottakról, bánjanak velük a nemzetközi emberi jogi normáknak megfelelően, és minden körülmények mellett tartózkodjanak a kínzástól; sürgeti valamennyi békés tüntető azonnali szabadon bocsátását, akik a szólásszabadság törvényes jogával éltek;

3.   kifogásolja a nem han származású etnikai kisebbséggel szemben gyakran alkalmazott hátrányos megkülönböztetést; felhívja Kínát, hogy tartsa tiszteletben az emberi és kisebbségi jogokra, valamint a jogállamiságra vonatkozó kötelezettségvállalásait; sürgeti Kínát, hogy ne használja arra a 2008-as olimpiai játékokat, hogy letartóztassa a másképp gondolkodókat, újságírókat és emberi jogi aktivistákat a hatóságok által számukra megszégyenítőnek tartott demonstrációk és riportok megakadályozása céljából; e tekintetben felszólít Hu Csia prominens emberi jogi aktivista azonnali szabadon bocsátására, akit felforgatás vádjával három és fél éves börtönbüntetésre ítéltek;

4.   az ENSZ égisze alatt végzett nyílt és független vizsgálat lefolytatását kéri a közelmúltbeli tibeti lázadásokról és leverésükről; sürgeti a kínai hatóságokat, hogy adjanak állandó meghívást az ENSZ emberi jogi főbiztosának és az egyéb ENSZ-szerveknek Tibetbe;

5.   üdvözli, hogy őszentsége, a dalai láma erőszakmentes tiltakozásra szólította fel a tibeti népet, és elutasította a tibeti függetlenségre való felhívásokat, ehelyett a középutat jelentő valódi kulturális és szellemi autonómiát és vallási szabadságot javasolta; újra megerősíti Kína területi integritása iránti elkötelezettségét;

6.   felszólítja a kínai hatóságokat, hogy nyissák meg Tibetet a sajtó és a diplomaták, különösen az EU képviselői előtt; sürgeti a kínai hatóságokat, hogy azonnal hagyjanak fel a külföldi székhellyel rendelkező weboldalak és hírek cenzúrázásával és blokkolásával; felhív az információhoz való jogaik gyakorlásáért Kínában fogva tartott minden újságíró, internethasználó és véleményét az interneten közzétevő másként gondolkodó szabadon bocsátására;

7.   aggodalommal tölti el a tibeti nép egyre növekvő gazdasági kirekesztettsége Tibetben, akik a Tibetbe érkező, a tibeti munkahelyeket és a tibeti földet elfoglaló kínai migráns munkavállalók emelkedő számával szembesülnek; rámutat az oktatási rendszerben meglévő durva diszkriminációra, amelynek következtében a tibeti gyermekek saját nyelvüket második nyelvként tanulják;

8.   felszólítja Kínát, hogy tartsa tiszteletben az emberi és kisebbségi jogok, a demokrácia és a jogállamiság vonatkozásában a Nemzetközi Olimpiai Bizottság előtt vállalt kötelezettségeit, amelyek lehetővé tették, hogy megkaphassa az olimpiai játékok rendezési jogát;

9.   sürgeti Kínát, hogy további késlekedés nélkül, de legkésőbb az olimpiai játékok kezdete előtt ratifikálja a polgári és politikai jogok nemzetközi egyezségokmányát (ENSZ, 1966.); felszólítja Pekinget, hogy vezessen be a halálbüntetésre vonatkozó moratóriumot, a halálbüntetésre vonatkozó moratóriumról szóló, 2007. december 18-i 62/149. sz. ENSZ-közgyűlési határozatnak megfelelően;

10.   sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy a kínai hatóságok és őszentsége, a dalai láma közötti tárgyalások hat fordulója nem vezetett eredményre, és előfeltételek nélküli építő jellegű párbeszédre szólít fel egy átfogó politikai megállapodás elérése érdekében, beleértve Tibet kulturális és politikai autonómiáját és vallási szabadságát, valamint a szomszédos kínai tartományokban élő tibeti nép valódi kisebbségi jogainak biztosítását célzó tartós megoldás megtalálását;

11.   kéri a Tanácsot, és főként annak elnökségét, hogy kísérje figyelemmel az eseményeket, gondoskodjon az Európai Unió közös álláspontjának kohéziójáról, és ügyeljen az ennek alapján meghozott döntések végrehajtására, valamint úgy véli, hogy a pekingi uniós diplomáciai képviselőknek látogatást kellene kezdeményezniük a régióba, hogy jelentést tehessenek a Tanácsnak az aktuális helyzetről;

12.   e tekintetben megismétli a Tanácshoz intézett felhívását, hogy a két fél közötti párbeszéd előmozdítása, valamint az újrainduló tárgyalások nyomon követése érdekében jelöljön ki a tibeti kérdésekkel foglalkozó különmegbízottat;

13.   megerősíti őszentsége, a dalai láma azon kijelentését, miszerint az olimpiai játékok nagyszerű lehetőséget kínálnak a szabadságra a kínai népnek;

14.   felszólítja a hivatalban lévő EU-elnökséget, hogy törekedjen közös EU-álláspont kialakítására a kormány- és államfők, valamint az EU főképviselőjének az olimpiai játékok nyitó ünnepségén való részvételére vonatkozóan, olyan fenntartással, hogy az eseményen az előbbiek nem vesznek részt, amennyiben a kínai hatóságok és őszentsége, a dalai láma között nem indul újra a párbeszéd;

15.   sürgeti a Kínai Népköztársaságot, hogy hagyjon fel az olimpián részt vevő sportolók politikai nézeteinek vizsgálatával és megítélésével, és ne fenyegesse őket az olimpiai játékokon való részvételből való kizárással, ha nézeteik eltérnek a kínai kormány hivatalos álláspontjától;

16.   várakozással tekint őszentsége, a dalai láma 2008 végére tervezett európai parlamentbeli látogatása elé, amikor fel fog szólalni a plenáris ülés előtt, és felszólítja az Elnökök Értekezletét, hogy vizsgálja meg egy korábbi látogatás lehetőségét;

17.   utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Tanácsnak, a Bizottságnak, a tagállamok kormányainak és parlamentjeinek, a tagfelvételüket kérő országok kormányainak és parlamentjeinek, a Kínai Népköztársaság elnökének és miniszterelnökének, a Kínai Nemzeti Népi Kongresszus elnökének, a Nemzetközi Olimpiai Bizottságnak és őszentségének, a dalai lámának.

(1) HL C 287. E, 2007.11.29., 554. o.
(2) Elfogadott szövegek, P6_TA(2007)0622.
(3) HL C 305. E, 2006.12.14., 219. o.
(4) Elfogadott szövegek, P6_TA(2007)0381.
(5) A 2008. április 6-án kiadott nyilatkozat.


A Horvátországról szóló 2007. évi országjelentés
PDF 219kWORD 66k
Az Európai Parlament 2008. április 10-i állásfoglalása Horvátország 2007. évi országjelentéséről (2007/2267(INI))
P6_TA(2008)0120A6-0048/2008

Az Európai Parlament,

–   tekintettel a Tanács által 2005. október 3-án elfogadott, a Horvátországgal folytatandó csatlakozási tárgyalások megnyitásáról szóló határozatra,

–   tekintettel a Horvátország 2006. évi országjelentéséről szóló 2007. április 25-i állásfoglalására(1),

–   tekintettel Horvátország 2007. évi, a Bizottság által 2007. november 6-án közzétett országjelentésére (SEC(2007)1431),

–   tekintettel az Általános Ügyek és Külkapcsolatok Tanácsa 2007. december 10-i ülésének Horvátországról szóló végkövetkeztetéseire,

–   tekintettel a Külügyi Bizottság küldöttségének 2008. február 6–7-én Horvátországban tett látogatására,

–   tekintettel eljárási szabályzata 45. cikkére,

–   tekintettel a Külügyi Bizottság jelentésére (A6-0048/2008),

A.   mivel Horvátország jó úton halad a teljes jogú európai uniós tagság felé: továbbra is betartja a koppenhágai kritériumokat és sikeresen hajtja végre a stabilizációs és társulási megállapodást,

B.   mivel Horvátország demokratikus európai állam, amely támogatja az európai integrációt és elkötelezett a meglévő megosztottság felszámolása és a népek közötti megbékélés mellett, ami egyaránt azzal jár, hogy bizonyos kulcsfontosságú politikai területeken a hatalmat önként másra ruházzák, és mivel Horvátország jelentős és sikeres erőfeszítéseket tett e tekintetben, amelyek látható eredményeket hoztak,

C.   mivel Horvátország uniós csatlakozási folyamatának messzebbre nyúló regionális következményei is vannak, illetve azt az EU Nyugat-Balkán melletti elkötelezettségének tesztjeként is szemlélik, és jelentős ösztönzővé válhat minden más érintett ország számára,

D.   mivel Horvátország továbbra is teljesíti a koppenhágai politikai kritériumokat, elismerten működő piacgazdasággal rendelkezik, és komoly nehézségek nélkül, nagymértékben folytatta a stabilizációs és társulási megállapodás végrehajtását,

E.   mivel Horvátország csatlakozási tárgyalások melletti határozott elkötelezettsége meghozta az eredményeket, és az Horvátország és a régió többi országának uniós integrációs folyamatára nézve kedvező jel,

F.   mivel az elmúlt két év tárgyalásai során Horvátország jelentős és dicséretes haladást ért el a közösségi joganyag hatálya alá tartozó legtöbb területen,

G.   mivel fokozott erőfeszítések és újbóli politikai kötelezettségvállalás szükséges néhány olyan, problematikusabb terület kezeléséhez, ahol komoly reformokra van szükség, mielőtt Horvátország az Európai Unióhoz csatlakozhatna,

H.   mivel az Európai Tanács 2003. évi szaloniki ülésének elnökségi következtetései arra utalnak, hogy a Nyugat-Balkán országainak jövője ténylegesen az Európai Unióban van, amint azt számos parlamenti állásfoglalásban is megerősítették,

I.   mivel az Európai Unió és a nyugat-balkáni országok külügyminiszterei 2006. március 11-én, Strasbourgban egyhangúlag jóváhagyták az EU és a nyugat-balkáni országok által kiadott nyilatkozatot, amely hangsúlyozza a jószomszédi kapcsolatok fontosságát és annak jelentőségét, hogy kölcsönösen elfogadható megoldásokat találjanak a szomszédos országokkal a még nyitott kérdésekre,

1.   elismerését fejezi ki a horvát hatóságoknak az eddig elért pozitív eredményeket, különösen pedig a megnyitott tárgyalási fejezetek számát illetően;

2.   úgy ítéli meg, hogy a folyamatban lévő csatlakozási tárgyalások célja a megállapodás azon intézkedésekről, amelyek szükségesek lehetnek az integráció lehetővé tételéhez, a tagjelölt ország részéről egyértelmű kötelezettségvállalással a közösségi vívmányok elfogadására és végrehajtására, valamint a Szerződések politikai célkitűzéseinek betartására, és hogy azt nem szabad a közösségi vívmányokon és a folyamat célkitűzésein kívül eső, kétoldalú politikai viták megoldásának felgyorsítására felhasználni;

3.   üdvözli, hogy Horvátország megfelelő előrehaladást ért el az új fejezetek megnyitásához szükséges referenciaértékek elérése terén, és támogatja a horvát kormányt és parlamentet, erőfeszítéseiben a fennmaradó fejezetekre vonatkozó referenciaértékek teljesítésére;

4.   örömmel veszi tudomásul, hogy Horvátország joganyagának nagy részét összhangba hozták az uniós standardokkal, ugyanakkor emlékezteti a horvát hatóságokat, hogy most döntő fontosságú az új jogszabályok végrehajtásához szükséges igazgatási képességek fejlesztésének felgyorsítása; felhívja e tekintetben a horvát hatóságokat e folyamat megindítására és a civil társadalomnak a végrehajtás figyelemmel kísérésébe történő bevonására;

5.   sürgeti Horvátországot a közszolgálati reform folyamatának felgyorsítására a helyi és regionális önkormányzatokban, illetve az e reformok végrehajtásához szükséges erőforrások és képzés biztosítására;

6.   elismerően nyilatkozik az igazságszolgáltatási reform kritikus fontosságú területén megtett lépésekről, ugyanakkor egyetért a Bizottsággal abban, hogy további változtatások szükségesek, különösen az alábbiak tekintetében:

   a függőben lévő ügyhátralék további mérséklése, nem utolsósorban azáltal, hogy határozottabban ösztönzik a bírák körében a vitarendezés alternatív formáinak alkalmazását;
   az igazságszolgáltatás függetlenségének, pártatlanságának és szakmaiságának növelése, különös tekintettel a bírák kinevezésére és a bírói és ügyészi életpálya igazgatására, a képzést is beleértve;
   a bírósági rendszer ésszerűsítési folyamatának újbóli fellendítése, és annak biztosítása, hogy az infrastrukturális beruházások összhangban legyenek az újonnan kifejlesztett "igazságszolgáltatási térképpel";

7.   elismerését fejezi ki a horvát hatóságoknak a háborús bűnösök pártatlan bíróság elé állításáért tett folyamatos erőfeszítések miatt, és sürgeti őket, hogy tanúsítsanak folyamatos éberséget az etnikailag elfogult ítéletek kockázatának elkerülésére, valamint biztosítsák, hogy az igazságszolgáltatási folyamat feddhetetlenségének védelmében minden szükséges intézkedést meghozzanak; ezzel összefüggésben további sürgős intézkedések megtételére szólít fel a tanúk védelme érdekében, ideértve szigorúbb jogszabályi rendelkezések elfogadását is;

8.   üdvözli, hogy Horvátország továbbra is teljes mértékben együttműködik a volt Jugoszláviában elkövetett háborús bűncselekményeket vizsgáló nemzetközi büntetőtörvényszékkel (ICTY); ugyanakkor aggodalmának ad hangot amiatt, hogy az ICTY a vukovári háborús bűnökkel kapcsolatos ítéletei negatív hatással voltak a horvát közvéleményre;

9.   ezzel összefüggésben felhívja a horvát hatóságokat annak biztosítására, hogy az ICTY elé állított vádlottak ideiglenes szabadlábra helyezésének feltételei maradéktalanul teljesüljenek;

10.   üdvözli a Korrupció és a Szervezett Bűnözés Elleni Hivatal (USKOK) megbízatásának megerősítését, valamint hogy egyre nagyobb számban kerülnek korrupciós ügyek a bíróságok elé, továbbá számít a felső szintű korrupciós ügyek sikeres kivizsgálására; kéri, hogy folytassák ezen erőfeszítéseket az – egyes esetekben elfogadhatatlan mértékű – korrupció felszámolására, amely gátat vet az ország gazdasági fejlődésének;

11.   elismerését fejezi ki Horvátországnak a példaértékű nemzeti kisebbségekről szóló alkotmányos törvény (CLNM) miatt, és méltányolja a kisebbségek szociális és politikai alaprendszerekbe történő integrálásának előmozdítása érdekében tett intézkedéseket;

12.   üdvözli azt a fontos határozatot, hogy a szerb kisebbség egy képviselőjét a regionális fejlesztésért, az újjáépítésért és a menekültek hazatéréséért felelős miniszterelnök-helyettessé nevezték ki;

13.   ösztönzi a kormányt és a parlamentet, hogy folytassa erőfeszítéseit a diszkrimináció és az előítéletek valamennyi formájának eltörléséért, a roma közösséggel szemben is; ezzel összefüggésben felhívja a kormányt egy átfogó diszkrimináció elleni stratégia elfogadására, valamint annak hathatós végrehajtására állami és helyi szinten egyaránt;

14.   ezenfelül ismételten hangsúlyozza a CLNM hatékony végrehajtásának szükségességét, különösen a kétnyelvű iskolai oktatás, a kétnyelvű közigazgatás, valamint a kisebbségeknek az igazságszolgáltatásban és a közigazgatásban való megfelelő képviseletére vonatkozóan tervezett foglalkoztatási garanciák tekintetében; felszólítja a Bizottságot, biztosítsa, hogy az előcsatlakozási támogatási eszköz (IPA) keretében megfelelő figyelmet kapjon a CLNM rendelkezéseinek végrehajtása;

15.   úgy véli, hogy a nemzetközi bizalomépítő intézkedések az ország és a környező balkáni területek stabilitásának kulcsfontosságú elemei;

16.   úgy tekinti, hogy Horvátország oktatási rendszerének az egyes nemzeti közösségek kulturális és társadalmi hagyományainak megőrzése és fejlesztése mellett határozottan kell támogatnia a horvát társadalomba való nagyobb fokú integrációt és kohéziót;

17.   kéri, hogy biztosítsák a háborús menekültek fenntartható visszailleszkedését, és ebben a vonatkozásban hangsúlyozza, hogy ki kell dolgozni és időben meg kell oldani a menekültek lakhatását, foglalkoztatását és a feladattal arányos szociális intézkedéseket;

18.   örömmel nyugtázza a horvát gazdaság tartós növekedését; reméli, hogy e növekedés bővülő foglalkoztatási lehetőségeket eredményez majd; elismerően nyilatkozik a HitroRez által a vállalkozások adminisztratív terheinek csökkentése terén folytatott munkáról, és reméli, hogy más területeken hasonló eredmények születnek majd;

19.   üdvözli a környezetvédelmi ágazatban elfogadott reformokat; felhívja a kormányt, hogy vegyen fontolóra olyan intézkedéseket és politikákat, amelyek az uniós célkitűzésekkel összhangban az éghajlatváltozás káros hatásait hivatottak kezelni; átfogóbb ágazatközi párbeszéd kialakítását kéri az ökológiailag fenntartható fejlődés biztosítása érdekében;

20.   sürgeti a horvát kormányt, hogy értékelje át a környezetvédelmi intézkedések jelenlegi rendszerének eredményességét, ideértve a tengerparti szennyvíztisztítók, a szelektív hulladékgyűjtés és a hővisszanyerő telepek kialakítását, valamint az illegális hulladéklerakók felszámolását, és erősítse meg a felelős szervek közötti koordinációt; ezzel összefüggésben a tudatosságot javító kampányt kér, amelynek célja, hogy a lakosság nagyobb figyelmet fordítson a környezetre;

21.   üdvözli Horvátország Előcsatlakozási Gazdasági Programját, és megjegyzi, hogy az ország 2008 márciusában tervezte elfogadni a hajóépítő-ipar már régóta esedékes nemzeti átalakítási programját; emlékezteti a horvát hatóságokat, hogy az e területen elért haladás – amellett, hogy a stabilizációs és társulási megállapodás követelménye is – döntő fontosságú a csatlakozási tárgyalások szempontjából; felszólítja a Bizottságot, hogy az IPA révén könnyítse meg az átalakítási program végrehajtását;

22.   kitart amellett, hogy az új jogszabályokat gyorsan végre kell hajtani, mivel ez megbízható viszonyítási pontot biztosít az ország tagságra való felkészültségének értékelésekor, amely tényeken és nem pusztán az elfogadott jogszabályokon alapul majd, különösen ami az igazságszolgáltatási reformot, a korrupció elleni küzdelmet és a gazdasági reformokat illeti;

23.   felhívja a horvát kormányt annak biztosítására, hogy a nyilvános ajánlattételi felhívásokat a közösségi jognak megfelelően tegyék közzé;

24.   aggodalommal értesült arról, hogy a Bizottság a közelmúltban bírálta az uniós alapok horvát hatóságok által való kezelését, és sürgeti e hatóságokat, hogy az észlelt igazgatási hiányosságokat a Bizottság segítségével sürgősen orvosolják, hogy lehetővé tegyék a (68,5 millió eurós teljes pénzügyi kerettel rendelkező) PHARE 2006 program alapján történő szerződéskötések ideiglenes felfüggesztésének megszüntetését és az IPA 1. alkotóeleme értelmében a 2008. pénzügyi évre szóló, 5 millió euróval csökkentett összeg kezdeti mértékének visszaállítását;

25.   a még megoldatlan kétoldalú kérdéseket illetően valamennyi érintett felet emlékezteti a "pacta sunt servanda" elvre;

26.   üdvözli a horvát parlament 2008. március 13-i döntését, hogy az uniós tagállamokra nem alkalmazza az ökológiai és halászati övezetet, amíg meg nem születik az EU szellemét tükröző közös megállapodás; meggyőződése, hogy mivel ez a kérdés végre megoldódott, az új fejezetek megnyitására vonatkozó döntéseket gyorsan meg lehet hozni;

27.   üdvözli, hogy Horvátország késznek mutatkozik a Montenegró és közte fennálló megoldatlan határkérdés rendezésére, amint azt a két miniszterelnök között 2008. március 12-én megkötött megállapodás tanúsítja; üdvözli továbbá a horvát és a szlovén miniszterelnök között létrejött nem hivatalos, elvi megállapodást a választottbíráskodás kérdéséről, és kéri mindkét felet, hogy hajtsa végre e megállapodást, és a választottbíráskodás eredményét a két ország parlamentjének egyértelmű határozatával hagyja jóvá;

28.   emlékeztet arra, hogy elsősorban a határokkal kapcsolatos kérdések kezelését határozták meg prioritásként Horvátország számára a csatlakozási partnerségben; aggodalmának ad hangot azzal kapcsolatban, hogy 2007 októberében megkezdődtek a pelješaci híd építési munkálatai annak ellenére, hogy Bosznia és Hercegovina tiltakozott az ellen a bizonytalan tengeri határok miatt; megjegyzi, hogy a projekt építési munkálatait jelenleg leállították, és felszólítja a két államot, hogy a kérdést tárgyalások révén oldják meg;

29.   méltatja Horvátországot a regionális együttműködés terén elért folyamatos előrehaladás miatt, ugyanakkor sürgeti, hogy haladjon tovább ezen az úton a jószomszédi kapcsolatok terén, hiszen mindkét terület alapvető fontosságú az európai integráció szempontjából;

30.   felhívja Horvátországot, hogy tartsa fenn konstruktív hozzáállását és továbbra is töltsön be pozitív szerepet a régióban Bosznia és Hercegovina konszolidációjának támogatása és erősítése érdekében;

31.   a Bizottsággal együtt úgy látja, hogy Horvátország fokozott erőfeszítéseinek és az uniós intézmények által biztosított folyamatos támogatásnak köszönhetően 2009-ben le kell záruljanak a csatlakozási tárgyalások;

32.   felhívja ezzel összefüggésben a Bizottságot, hogy fokozza erőfeszítéseit, és növelje a tárgyalási anyag előkészítéséhez, feldolgozásához és véglegesítéséhez rendelt erőforrásait annak érdekében, hogy az EU gyorsan és hatékonyan válaszolhasson a Horvátország által a megfelelő kezdeti és záró referenciaértékek teljesítése terén tett előrehaladásra;

33.   sürgeti a horvát hatóságokat, hogy vonják be a civil társadalmi csoportokat (nem kormányzati szervezeteket, tudományos közösséget, szakszervezeteket) az uniós csatlakozás folyamatába;

34.   utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Tanácsnak, a Bizottságnak, valamint Horvátország és a tagállamok kormányainak és parlamentjeinek.

(1) HL C 74 E., 2008.3.20., 675. o.


A rák elleni küzdelem
PDF 290kWORD 86k
Az Európai Parlament 2008. április 10-i állásfoglalása a rák elleni küzdelemről a kibővített Európai Unióban
P6_TA(2008)0121B6-0132/2008

Az Európai Parlament,

–   tekintettel a Szerződés 152. cikkére,

–   tekintettel a Szerződés 163–173. cikkeire,

–   tekintettel az egészségügyre vonatkozó második közösségi cselekvési program (2008–13) létrehozásáról szóló, 2007. október 23-i 1350/2007/EK európai parlamenti és tanácsi határozatra(1),

–   tekintettel a Bizottság "Együtt az egészségért: Stratégiai megközelítés az EU számára 2008-2013" című fehér könyvére (COM(2007)0630),

–   tekintettel az Európai Parlament és a Tanács 2006. december 18-i 1982/2006/EK határozatára az Európai Közösség kutatási, technológiafejlesztési és demonstrációs tevékenységekre vonatkozó hetedik keretprogramjáról (2007–2013)(2),

–   tekintettel a munkájuk során rákkeltő anyagokkal és mutagénekkel kapcsolatos kockázatoknak kitett munkavállalók védelméről szóló, 2004. április 29-i 2004/37/EK tanácsi irányelvre(3),

–   tekintettel az Egészségügyi Világszervezet megbízásából készült a rákról, és különösen a vegyi anyagoknak kitett gyermekeket érintő egészségügyi kockázatokról szóló jelentéseire(4),

–   tekintettel az Európai Parlament és a Tanács gyermekgyógyászati felhasználásra szánt gyógyszerkészítményekről szóló, 2006. december 12-i 1901/2006/EK rendeletére(5),

–   tekintettel a rákszűrésről szóló, 2003. december 2-i 2003/878/EK tanácsi ajánlásra(6),

–   tekintettel az "Európai környezetvédelmi és egészségügyi stratégia" (COM(2003)0338) és az "Európai környezetvédelmi és egészségügyi cselekvési terv 2004–2010" című bizottsági közleményekre (COM (2004)0416),

–   tekintettel a munkahelyi egészségvédelemmel és biztonsággal kapcsolatos, 2007–2012 közötti közösségi stratégiáról szóló, 2008. január 15-i állásfoglalására,(7)

–   tekintettel a rák megfékezésére irányuló átfogó stratégia szükségességéről szóló, 2007. október 11-i nyilatkozatára(8),

–   tekintettel a 2006. október 25-i állásfoglalásra irányuló indítványára a mellrákról a kibővített Európai Unióban(9),

–   tekintettel a rák elleni közösségi cselekvési tervről (1996-2000) szóló, 1996. március 29-i európai parlamenti és tanácsi 646/96/EK határozatra (10),

–   tekintettel az emberi felhasználásra szánt gyógyszerek közösségi kódexéről szóló, 2001. november 6-i 2001/83/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv(11) 88a. cikkére,

–   tekintettel a WHO dohányzás-ellenőrzési keretegyezményének elfogadásáról szóló, 2004. június 2-i 2004/513/EK tanácsi határozatra(12),

–   tekintettel eljárási szabályzata 108. cikkének (5) bekezdésére,

A.   mivel a Nemzetközi Rákkutatási Ügynökség (IARC) becslése szerint élete során minden három európai közül egynél diagnosztizálják a rákot, és minden négy európaiból egy rákban hal meg,

B.   mivel 2006-ban az Európai Unióban megközelítőleg 2,3 millió új rákos megbetegedést találtak, és több mint 1 millióan haltak meg rákban; mivel a legtöbben tüdő-, bél- és emlőrákban hunytak el,

C.   mivel a rákos megbetegedés kialakulását sok tényező több fázisban okozza, és ezért egy olyan új megelőzési paradigmára van szükség, amely egyenlő mértékben célozza meg az életviteli, foglalkozási és környezeti tényezőket oly módon, ami ahelyett, hogy elszigetelt okokra összpontosítana, tükrözi a különböző okok adott keveredésének hatásait,

D.   mivel a szakszervezetek legutóbbi felmérése szerint éves szinten a rákos halálesetek számának 8%-át a karcinogéneknek való munkahelyi kitettség okozza; mivel az ilyen jellegű kitettség megelőzhető lenne a rákkeltő anyagok kevésbé káros anyagokkal történő helyettesítésével; mivel a munkáltatóknak ezenfelül jogszabályi kötelezettsége a karcinogének helyettesítése, amennyiben ez lehetséges, azonban sajnálatosan ezen rendelkezések végrehajtása és betartása hiányos, ami elfogadhatatlan,

E.   mivel az endokrin rendszert károsító vegyi anyagok fontos szerepet játszhatnak a rák kialakulásában, például mellrák vagy hererák esetén, és emiatt különleges intézkedésekre van szükség,

F.   mivel az Unió öregedő népessége az egyik oka a rák okozta terhek Unió-szerte tapasztalható növekedésének,

G.   mivel a rákban elhunytak aránya magasabb az új tagállamokban, mint az EU15-ben,

H.   mivel Európában a legtöbb rákos megbetegedést követő ötéves túlélési arány tekintetében tapasztalható megdöbbentő és elfogadhatatlan eltéréseket részben azok a jelentős különbségek okozzák, amelyek a rák kezelésére alkalmas eszközök minőségében, a rákszűrésben, a bizonyítottan legjobb gyakorlatokra alapozott iránymutatásokban, a sugárterápiás berendezésekben, valamint az új rákellenes gyógyszerekhez való hozzáférés tekintetében állnak fenn,

I.   mivel a Parlament rákellenes átfogó stratégia szükségességéről szóló, fenti nyilatkozata sürgeti a Tanácsot és Bizottságot, hogy alakítsanak ki átfogó rákellenes stratégiát, amelynek négy alapvető tényezője van: a) a megelőzés, b) a korai felismerés, c) a diagnózis, kezelés és nyomon követés és d) palliatív kezelés,

J.   mivel a Bizottság rák elleni cselekvési tervében ("Európa a rák ellen", 1996–2002) megjelölt időszak során sok országban a rákhalandóságot tekintve kedvező tendenciák alakultak ki a rák több gyakori típusai esetében,

K.   mivel a WHO becslései szerint az össze rákos megbetegedés egyharmada megelőzhető lenne, és hosszú távon a megelőzés a rák visszaszorításának leginkább költséghatékony stratégiája; továbbá mivel a rákos megbetegedések másik harmada gyógyítható lenne, ha időben diagnosztizálnák és megfelelő módon kezelnék,

L.   mivel a WHO a kristályos szilícium-dioxidot I. kategóriájú rákkeltő anyagnak nyilvánította és mivel az EU-ban 3,2 millió munkavállaló van kitéve ezen anyagnak munkaidejének legalább 75%-ában; mivel a tüdő- és hörgőrák miatti halálesetek 2,7%-a a kristályos szilícium-dioxidnak való munkahelyi kitettségnek tulajdonítható,

M.   mivel az OECD adatai szerint az OECD-országok egészségügyre fordított teljes költségvetésüknek átlagosan mindössze 3%-át költik megelőzésre, szemben az egészségügyi ápolásra és kezelésre költött 97%-kal; mivel ezt az aránytalanságot sürgősen ki kell igazítani, annál is inkább, mivel a rákos megbetegedések egy harmada megelőzhető,

N.   mivel a becslések szerint az Unióban az összes halálos kimenetelű rákos megbetegedés 25%-a összefüggésben van a dohányzással; mivel világszerte a tüdőrák miatti halálesetek 80–90%-át a dohányzás okozza,

O.   mivel a rák visszaszorítását célul kitűző megfelelően megtervezett, megfelelően irányított nemzeti program – függetlenül attól, hogy az adott ország lehetőségei mennyire korlátozottak – egyes esetekben akár 80%-kal csökkenti a rákos megbetegedések és halálozások számát és javítja a rákbetegek életminőségét,

P.   mivel a már meglévő eredményes, népességalapú, az európai iránymutatásoknak megfelelően működtetett szűrővizsgálati programok végrehajtása jelentősen javítja a rákszűrés, a diagnózis, a terápiás szolgáltatások minőségét és népesség általi hozzáférhetőségét, és így a rákos megbetegedések visszaszorítását is,

Q.   mivel a tagállamok rákos megbetegedéseiről szóló nemzeti nyilvántartás létfontosságú annak érdekében, hogy a rákkal kapcsolatban összehasonlítható adatok álljanak rendelkezésre,

R.   mivel jelenleg az EU-n belül jelentős – és elfogadhatatlan – minőségi különbségek vannak a rákszűrés, a korai felismerés és az utókövetés terén, különösen az alkalmazott diagnosztikai eljárások és ezen eljárásoknak a tagállamok egészségpolitikájába történő integrációja tekintetében és mivel a szűrési programok elősegítik a korai felismerést, amely hozzájárul a betegség okozta terhek költséghatékony és mérhető csökkentéséhez,

S.   mivel az onkológiát nem minden tagállamban ismerik el orvosi szakterületként, és mivel biztosítani kell az orvosok folyamatos képzését,

T.   mivel a nagyközönség számára nem hozzáférhető az Európai Gyógyszerügynökségnél (EMEA) található klinikai vizsgálatok európai adatbázisa (EudraCT), és mivel a betegek nehezen találják meg azt a helyet, ahol a betegségükkel kapcsolatos vizsgálatokat végzik,

U.   mivel a rákos megbetegedések összetettsége szükségessé teszi a rákbetegek kezelésében részt vevő nagyszámú és különböző egészségügyi szakember egymás közötti kiterjedt és jobb kommunikációját; mivel a rákos betegek pszichoszociális ápolása javíthatja életminőségüket,

V.   mivel a rákbetegek jelenleg eltérő mértékben férnek hozzá az orvosi információkhoz, és betegségük minden fázisában sürgősen szükségük van többletinformációkra,

1.   felhívja a Bizottságot, a Tanácsot és a tagállamokat, hogy tegyék meg a megelőzéssel, korai felismeréssel, diagnózissal és kezeléssel, beleértve a palliatív ápolással kapcsolatos megfelelő lépéseket az elkövetkező évtizedek demográfiai változásai miatti rákkal kapcsolatos terhek közelgő jelentős növekedésének megállítása érdekében, beleértve az összehangolt fellépések és a szükséges kapacitások kiépítésének megfelelő pénzügyi támogatását;

2.   felszólítja a Bizottságot, hogy hozzon létre egy intézményközi uniós rák elleni munkacsoportot, amely a Bizottság, a Tanács és az Európai Parlament tagjaiból áll, rendszeresen ülésezik, és amelynek feladata a megelőzés (beleértve a rákkeltő anyagoknak és a rák kialakulásához hozzájáruló egyéb anyagoknak való munkahelyi és környezeti kitettség csökkentését), a szűrés és a kezelés legjobb gyakorlatainak gyűjtése és cseréje, valamint az irányítás biztosítása a rák hatékonyabb visszaszorítása érdekében Európában; hangsúlyozza, hogy az uniós munkacsoport konkrét feladata az olyan új intézkedések, illetve már meglévő szűrési projektek előmozdítása, amelyek segíthetnek abban, hogy a rákszűréseken részt vevő népesség aránya 2018-ig valamennyi tagállamban legalább 50%-kal emelkedjen;

3.   üdvözli a Bizottság arra irányuló ezévi kezdeményezését, hogy fogadjanak el egy rákról és egy ritka betegségekről szóló közleményt;

4.   kéri a Bizottságot, hogy rendszeresen vizsgálja felül és célzott lakossági csoportok számára figyelemfelkeltő, tájékoztató és oktatási kampányok révén támogassa az európai rákellenes kódexet;

5.   szorgalmazza, hogy a tagállamok vezessék be a rákos megbetegedések szabványosított európai terminológiát alkalmazó, jogszabály által előírt nyilvántartását annak érdekében, hogy biztosítható legyen a megelőzést, a szűrést, a kezelést és a túlélést elősegítő programok populáció szerinti értékelése és az adatok tagállamok közötti összehasonlíthatósága;

6.   felkéri a Bizottságot a rákszűrésről szóló jelenlegi ajánlás felülvizsgálatára az új technológiák gyors fejlődésének figyelembe vétele érdekében, és arra, hogy az ajánlásba foglaljon bele:

   a) még többféle típusú rákos megbetegedést, és
   b) további, tudományosan igazolt korai felismerési technikákat;

7.   felhívja a Bizottságot, hogy a rák elleni harcot a tudományos fejlődésen alapuló, dinamikus, rugalmas és folyamatos megközelítéssel folytassa, és ezért az alábbiak létrehozását javasolja:

   a) a rák megelőzésével foglalkozó tanácsadó bizottság, amely a rendelkezésre álló bizonyítékokat és adatokat értékeli,
   b) a rák korai felismerésével foglalkozó tanácsadó különbizottság, az ajánlás jövőbeli felülvizsgálatainak gyors és hatékony beillesztése érdekében;

8.   felszólítja a Bizottságot, hogy az egészségügyre vonatkozó második közösségi cselekvési program keretében támogassa a rákos megbetegedések nemzeti nyilvántartási hálózatait annak érdekében, hogy az egész Unióra kiterjedő tanulmányt lehessen végrehajtani a rákos megbetegedések száma és a túlélési arány tekintetében fennálló egyenlőtlenségekről;

9.   szorgalmazza, hogy a Cseh Köztársaság és Olaszország, amelyek még nem ratifikálták a 2005 februárja óta hatályos WTO dohányzás-ellenőrzési keretegyezményt, ratifikálják azt;

10.   felhívja a Bizottságot és valamennyi tagállamot, hogy szigorú jegyzőkönyveket és iránymutatásokat dolgozzanak ki a dohányzás-ellenőrzési keretegyezmény végrehajtására, valamint biztosítsanak forrásokat az alacsony jövedelmű országok támogatására, hogy az egyezményben foglalt kötelezettségeiket teljesíthessék;

11.   felhívja a Bizottságot, hogy lépjen fel a "Szerződés őreként", és tegyen gyors jogi lépéseket azon tagállamok ellen, amelyek nem alkalmazzák teljes mértékben a 2004/37/EK irányelvet;

12.   felszólítja a Bizottságot, hogy adott esetben tegyen jogalkotási intézkedéseket, valamint bátorítsa és támogassa az olyan kezdeményezéseket, amelyek az érdekeltek széles körét magukba foglalják, annak érdekében, hogy a rákkeltő anyagoknak és a rák kialakulásához hozzájáruló egyéb anyagoknak való munkahelyi és környezeti kitettség csökkentésével és az egészséges életmód hirdetésével megelőzzék a rákos megbetegedéseket, különösen ami a legfőbb rizikófaktorokat – a dohányzást, az alkoholt, az egészségtelen táplálkozást, a mozgás hiányát, és a nap elleni védekezés hiányát – illeti, nagy hangsúlyt fektetve a gyermekekre és a serdülőkre;

13.   felhívja a Bizottságot és a tagállamokat, hogy az Európai Parlamentnek "A dohányfüstmentes Európáért: Az Európai Unió politikai lehetőségei" című zöld könyvről szóló 2007. október 24-i állásfoglalásával(13) összhangban támogasson és vezessen be a dohányzás ellenőrzésére irányuló átfogó politikákat, például dohányfüstmentes területek és a dohányzásról való leszokást elősegítő beavatkozások létrehozását, amelyek hatékonyan csökkentik a dohányzás előfordulását, és ezzel számos rákos eredetű haláleset megelőzéséhez járulnak hozzá, és amelyeknek ajánlásait teljes mértékben végre kell hajtani;

14.   felhívja a Bizottságot, a tagállamokat és az Európai Vegyianyag-ügynökséget, hogy a vegyi anyagok regisztrálásáról, értékeléséről, engedélyezéséről és korlátozásáról (REACH), az Európai Vegyianyag-ügynökség létrehozásáról szóló, 2006. december 18-i 1907/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendelettel(14) összefüggésben még 2008. június 1. előtt kiemelt fontosságú feladatként fogadják el a különös aggodalomra okot adó anyagok rákkeltő anyagokat is tartalmazó jelöltlistáját, hogy lehetővé váljon a REACH 33. cikke (2) bekezdésének alkalmazása, amely lehetővé teszi a fogyasztóknak, hogy információt kérjenek a fogyasztási cikkekben található rákkeltő anyagokról, melynek köszönhetően – ha kívánják – elkerülhetik ezeket a cikkeket;

15.   felhívja a Bizottságot, hogy ösztönözze és támogassa a rákkeltő vegyi anyagokat tartalmazó cikkek behozatalának megakadályozására irányuló kezdeményezéseket; továbbá uniós szintű lépések megtételére szólít fel a vegyi anyagokat, többek között a növényvédő szereket tartalmazó élelmiszerek ellenőrzésének megerősítésére;

16.   felhívja a Bizottságot és a tagállamokat annak biztosítására, hogy az EU egészére kiterjedő emberi biomonitoring felmérések elegendő forrásokkal rendelkezzenek a rákkeltő anyagok és a rák kialakulásához hozzájáruló egyéb anyagok ellenőrzéséhez annak érdekében, hogy lehetővé váljon a politika hatékonyságának mérése;

17.   szorgalmazza, hogy a Bizottság és a tagállamok támogassák a széles nyilvánosságnak és az egészségügyi szolgáltatóknak szóló, a rákszűrésre vonatkozó információs kampányokat, továbbá a megelőző intézkedések – például a megfelelő HPV (humán papilloma vírus) vizsgálat költséghatékony integrálása a méhnyakrák szűrésébe, valamint a fiatal nőknek adható, méhnyakrákot megelőző HPV oltás, vagy az ötven éven felüli férfiak számára a prosztatarák korai felismerésére szolgáló PSA (prosztata specifikus antigén) teszt – bevezetésével kapcsolatos legjobb gyakorlatok cseréjét;

18.   felhívja a Bizottságot, hogy kezdeményezzen tárgyalást a Tanáccsal a rákszűrésről szóló ajánlás előmozdítása és eredményes megvalósítása érdekében; e célból sürgeti azokat a tagállamokat, amelyek még nem tették meg, hogy hajtsák végre az ajánlást, alakítsanak ki eljárásokat az ajánlás jövőbeli változtatásainak elfogadására, és indítsanak populáció szerinti szűrőprogramokat az európai minőségbiztosítási iránymutatásoknak megfelelően;

19.   felhívja a Bizottságot, hogy biztosítson közép- és hosszú távú tudományos és szakmai támogatást, valamint elegendő és megfelelő segítséget a tagállamoknak ahhoz, hogy a rákszűrésről szóló tanácsi ajánlásnak megfelelően tudjanak eljárni, valamint a kísérleti tevékenységek ellenőrzéséhez, értékeléséhez és koordinációjához és a folyamatos minőségjavításhoz;

20.   felhívja a Bizottságot, hogy európai minőségbiztosítási iránymutatások alapján támogassa a rák szűrésére, diagnosztizálására és kezelésére irányuló európai akkreditációs/képesítési programok fejlesztését, ami az egészségügy egyéb területei számára is példamutató lehet;

21.   felszólítja a tagállamokat, hogy nemzeti szinten hozzanak létre multidiszciplináris onkológiai csoportokat, amelyek valamennyi beteg számára optimális egyedi kezelést nyújtanak, továbbá javítsák az onkológusok és az egészségügyi szakemberek a betegek pszichoszociális szükségleteinek felismerését elősegítő képzését annak érdekében, hogy javuljon a rákos betegek életminősége, és csökkenjen szorongásuk és depressziójuk;

22.   szorgalmazza, hogy a Bizottság és a tagállamok ismerjék el az onkológiát mint orvosi szakterületet és közös megegyezéssel kialakított iránymutatások alapján biztosítsák az onkológusok élethosszig tartó képzését;

23.   felszólítja a Bizottságot és a tagállamokat, hogy bátorítsák és mozdítsák elő a csillapítószeres kezelést és dolgozzanak ki erről szóló iránymutatásokat;

24.   felszólítja a Bizottságot annak biztosítására, hogy a közösségi jogalkotás mind az ipar, mind a kutatók számára tartalmazzon ösztönzőket a folyamatos kutatásban való részvétel tekintetében, abból a célból, hogy a rák leküzdésére és megfékezésére új, tudományos bizonyítékokon alapuló gyógyszerek és kezelések kerüljenek kidolgozásra;

25.   felszólítja a Bizottságot, hogy egészségügyi szakemberekből álló hálózatokon keresztül biztosítsa a kezelésekre és a gondozásra vonatkozó legjobb gyakorlatok elterjesztését annak érdekében, hogy az állampolgárok hozzájuthassanak a legjobb rendelkezésre álló kezeléshez;

26.   felszólítja a Bizottságot, hogy a strukturális alapokból, valamint a hetedik kutatási keretprogramból vegyen igénybe forrásokat és hozzon létre és támogasson a ritkán előforduló, illetve nehezen kezelhető rákos megbetegedésekkel foglalkozó referenciahálózatokat az erőforrások és a szakértelem összegyűjtése, illetve a diagnózis és a kezelés javítása érdekében;

27.   sürgeti a Bizottságot, hogy a hetedik keretprogramon belül biztosítson pénzforrásokat az elsődleges megelőzés, a szűrés és korai felismerés, valamint az új rákellenes gyógyszerek és kezelések területén végzett kutatások és újítások ösztönzésére;

28.   felszólítja a Tanácsot és a Bizottságot, hogy hozzanak létre egy uniós szabványt az új innovatív diagnosztikai és terápiás megközelítések értékelésére, valamint a legjobb klinikai és orvosi gyakorlatok beazonosítására;

29.   felhívja a Bizottságot, hogy a hetedik keretprogramon belül biztosítson pénzforrásokat a gyermekrák kutatásának ösztönzésére;

30.   sürgeti a Bizottságot és a tagállamokat annak biztosítására, hogy a rákellenes gyógyszerek egyformán hozzáférhetőek legyenek minden arra rászoruló beteg számára az összes tagállamban;

31.   ösztönzi a Bizottságot és a tagállamokat, hogy a magas szintű gyógyszerészeti fórumon vizsgálják meg, hogyan lehet életmentő innovatív rákgyógyszereket gyorsabban a betegek rendelkezésére bocsátani a gyorsított marketing jóváhagyás felgyorsításával az uniós centralizált eljáráson keresztül, és fontolják meg egy feltételekhez kötött árképzési és visszatérítési eljárás lehetőségét, a gyógyszer értékére vonatkozó adatok valós élethelyzetekben levő betegek alapján történő összegyűjtésével;

32.   felhívja a Bizottságot, hogy legkésőbb 2008. júniusra nyújtson be javaslatot az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak, amely biztosítani fogja a több forrásból származó gyógyszerkészítményekre vonatkozó magas minőségű, pártatlan, megbízható és reklám célokat nem szolgáló információt;

33.   felszólítja a Bizottságot, hogy vizsgálja felül az emberi felhasználásra szánt gyógyszerekkel végzett klinikai vizsgálatok során alkalmazandó helyes klinikai gyakorlat bevezetésére vonatkozó tagállami törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezések közelítéséről szóló, 2001. április 4-i 2001/20/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvet(15), hogy nagyobb ösztönzést kapjon a rákkal kapcsolatban végzett tudományos kutatás, különös tekintettel a rákszűrésre és korai felismerésre, miközben elismeri a nem kereskedelmi jellegű kutatási ágazatban felmerülő költségek hatását, valamint arra, hogy javuljon azon információk betegek és a közvélemény részére való rendelkezésre állása, amelyek a folyamatban lévő és befejezett klinikai kísérletekre vonatkoznak;

34.  34 felhívja a tagállamokat és a Bizottságot, hogy dolgozzanak ki útmutatásokat a rokkantság olyan fogalmának közös meghatározására, amely magában foglalhatja a krónikus betegséggel vagy rákkal élő embereket is, addig pedig azon tagállamok számára, amelyek még nem tették meg a szükséges lépéseket, dolgozzanak ki arra vonatkozó útmutatásokat, hogy a rokkantságra vonatkozó nemzeti meghatározásaikba lehetőleg minél hamarabb belefoglalják ezeket az embereket;

35.   felszólítja a Bizottságot, hogy dolgozzon ki egy chartát a rákbetegek és más krónikus betegségben szenvedők munkahelyi védelméről, amelyben köteleznék a vállalatokat, hogy a kezelés alatt álló betegek számára tegyék lehetővé munkájuk folytatását és rendes szakmai tevékenységükhöz való visszatérésüket;

36.   ösztönzi a tagállamokat, hogy fogadjanak el az európai iránymutatásoknak megfelelően a betegek jogairól szóló nemzeti chartát, és építsék be a betegek részvételét és szaktudását az egészségügyi politikájuk fejlesztésébe;

37.   felhívja a tagállamokat és aBizottságot, hogy dolgozzon ki a rák túlélőivel kapcsolatos, a rák által közvetlenül vagy közvetetten érintett embereknek támogatást nyújtó kezdeményezéseket, illetve erősítse meg azokat, különösen a rák túlélői számára valamennyi tagállamban biztosított lelki gondozás és támogatás tekintetében

38.   felhívja a Bizottságot, hogy növelje a rákkal küzdő betegek rendelkezésére álló információkat azon kezdeményezések ösztönzésével, amelyek tájékoztatják a betegeket a kezelési lehetőségeikről és az ilyen kezelések igénybevételének módjairól;

39.   bátorítja az új tagállamokat, hogy jobban használják fel a strukturális alapokat egészségügyi infrastruktúrájuk fejlesztéséhez, például a rákszűrésről szóló tanácsi ajánlások végrehajtásának támogatásához;

40.   támogatja a szlovén uniós elnökséget, amely a rák problémáját a 2008-as év egyik prioritásaként nevezte meg, és felszólítja valamennyi jövőbeli elnökséget, hogy továbbra is tekintsék prioritásnak a rák kérdését;

41.   utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezen állásfoglalást a Tanácsnak, a Bizottságnak és a tagállamok kormányainak és parlamentjeinek.

(1) HL L 301., 2007.11.20., 3. o.
(2) HL L 412., 2006.12.30., 1. o.
(3) HL L 158., 2004.4.30., 50. o.
(4) A gyermekeket érintő egészségügyi kockázatok értékelésének elvei, WHO, 2006.
(5) HL L 378., 2006.12.27., 1. o.
(6) HL L 327., 2003.12.16., 34. o.
(7) Elfogadott szövegek, P6_TA(2008)0009.
(8) Elfogadott szövegek, P6_TA(2007)0434.
(9) HL C 313. E, 2006.12.20., 273. o.
(10) HL L 95., 1996.4.16., 9.o
(11) HL L 311., 2001.11.28., 67. o. A legutóbb a 2008/29/EK irányelvvel (HL L 81., 2008.3.20., 51. o.) módosított irányelv.
(12) HL L 213., 2004.6.15., 8. o.
(13) Elfogadott szövegek, P6_TA(2007)0471.
(14) HL L 396., 2006.12.30., 1. o. Javított változat: HL L 136., 2007.5.29., 3. o. Legutóbb a 1354/2007/EK tanácsi rendelettel (HL L 304., 2007.11.22., 1. o.) módosított rendelet.
(15) HL L 121., 2001.5.1., 34. o.


A hatodik közösségi környezetvédelmi cselekvési program félidős értékelése
PDF 333kWORD 100k
Az Európai Parlament 2008. április 10-i állásfoglalása a hatodik közösségi környezetvédelmi cselekvési program félidős értékeléséről (2007/2204(INI))
P6_TA(2008)0122A6-0074/2008

Az Európai Parlament,

–   tekintettel a hatodik közösségi környezetvédelmi cselekvési program megállapításáról szóló, 2002. július 22-i 1600/2002/EK európai parlamenti és tanácsi határozatra(1),

–   tekintettel a tengeri környezet védelmére és megőrzésére vonatkozó tematikus stratégiáról szóló, 2006. november 14-i állásfoglalására(2),

–   tekintettel a tengeri környezetvédelmi politika területén a közösségi fellépés kereteinek meghatározására vonatkozó európai parlamenti és tanácsi irányelvre (a tengervédelmi stratégiáról szóló irányelv) irányuló javaslatáról szóló, 2006. november 14-i, első olvasatbeli álláspontjára(3),

–   tekintettel a természeti erőforrások fenntartható használatára vonatkozó tematikus stratégiáról szóló, 2007. április 25-i állásfoglalására(4),

–   tekintettel a városi környezetre vonatkozó tematikus stratégiáról szóló, 2006. szeptember 26-i állásfoglalására(5),

–   tekintettel a talajvédelemre vonatkozó tematikus stratégiáról szóló, 2007. november 13-i állásfoglalására(6),

–   tekintettel a talajvédelem kereteinek meghatározására, valamint a 2004/35/EK irányelv módosítására vonatkozó európai parlamenti és tanácsi irányelvre irányuló javaslatról szóló, 2007. november 14-i álláspontjára(7),

–   tekintettel levegőszennyezésre vonatkozó tematikus stratégiáról szóló, 2006. szeptember 26-i állásfoglalására(8),

–   tekintettel a környezeti levegő minőségére és a Tisztább levegőt Európának elnevezésű programra vonatkozó európai parlamenti és tanácsi irányelvre irányuló javaslatról szóló, 2006. szeptember 26-i álláspontjára(9),

–   tekintettel a hulladékok újrafeldolgozására vonatkozó tematikus stratégiáról szóló, 2007. február 13-i állásfoglalására(10),

–   tekintettel a hulladékokra vonatkozó európai parlamenti és tanácsi irányelvre irányuló javaslatról szóló, 2007. február 13-i álláspontjára(11),

–   tekintettel a peszticidek fenntartható használatának elérését célzó közösségi fellépés kereteinek meghatározására vonatkozó európai parlamenti és tanácsi irányelvre irányuló javaslatról szóló, 2007. október 23-i álláspontjára(12),

–   tekintettel a peszticidek fenntartható használatára vonatkozó tematikus stratégiáról szóló, 2007. október 24-i állásfoglalására(13),

–   tekintettel a növényvédő szerek forgalomba hozatalára vonatkozó európai parlamenti és tanácsi rendeletre irányuló javaslatról szóló, 2007. október 23-i állásfoglalására(14),

–   tekintettel eljárási szabályzata 45. cikkére,

–   tekintettel a Környezetvédelmi, Közegészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Bizottság jelentésére, valamint a Nemzetközi Kereskedelmi Bizottság, a Regionális Fejlesztési Bizottság és a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Bizottság véleményére (A6-0074/2008),

A.   mivel Európa egyelőre még nem lépett a valóban fenntartható fejlődéshez vezető útra,

B.   mivel a Bizottság elismeri, hogy csak korlátozott előrehaladás történt a környezetvédelmi szempontok más politikai területekbe történő beépítésével kapcsolatos alapvető kérdések és a közösségi jogszabályok betartatásának javítása terén,

C.   mivel a Bizottság rámutat arra, hogy számos környezeti nyomás valójában növekszik: az üvegházhatást okozó gázok világszintű kibocsátása nő, a biológiai sokféleség csökkenése gyorsul, a szennyezés továbbra is komoly hatást gyakorol a közegészségre, az EU-n belül keletkező hulladék mennyisége folyamatosan nő, és ökológiai lábnyomunk egyre nagyobb; mivel ez komoly kérdéseket vet fel más fő EU-politikák környezetvédelmi szempontból nemkívánatos hatásaival kapcsolatban,

D.   mivel nem valószínű, hogy a fenntartható fejlődés valaha is megvalósul, amíg a környezetvédelmi szempontokat az összes fő politikai területbe teljes körűen be nem építik,

E.   mivel a tiszta és egészséges környezet elengedhetetlen az emberi jóléthez és a megfelelő szociális feltételek megteremtéséhez,

F.   mivel egy jól megtervezett környezetvédelmi politika egyéb célkitűzések megvalósításához is hozzájárulhat, így például a versenyképesség fokozásához, a gazdasági növekedés ösztönzéséhez, a munkahelyteremtés és az innováció kibővítéséhez és új, biztonságos technológiák kifejlesztése révén a tudományos előrehaladáshoz,

1.   sajnálatosnak tartja, hogy a hatodik közösségi környezetvédelmi cselekvési program félidős értékelése közel egy éve késik, és hogy az Európai Unió általában véve nem időben hozza meg a cselekvési programban előirányzott intézkedéseket, ellentétben a Bizottság saját félidős értékelésében rögzítettekkel; emlékeztet arra, hogy elődjével szemben a hatodik környezetvédelmi cselekvési programot a Szerződés 251. cikkének megfelelően együttdöntési eljárás szerint fogadták el; felhívja az Uniót, hogy tegyen meg minden tőle telhetőt a hatodik környezetvédelmi cselekvési programban elfogadott célkitűzések megvalósítása érdekében, hiszen e területen a kudarc aláásná az Unió hitelességét többek között a környezet helyzete miatt aggódó állampolgárok szemében;

2.   megjegyzi, hogy a tematikus stratégiák új eljárási eszközként történő alkalmazása növelte a jogalkotást előkészítő folyamat jelentőségét és további lehetőséget teremtett az érdekeltek bevonására, valamint az EU jogalkotási politikájának fokozottabb stratégiai megközelítésére; ugyanakkor sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy a tematikus stratégiák emellett meghosszabbították a környezeti politikát kialakító folyamatot a konkrét politikai javaslatok megfogalmazásának és az ebből következő intézkedések elfogadásának elhalasztásával;

3.   tekintettel a környezetvédelmi politika ipari vonatkozású jelentőségére, valamint arra, hogy azt általában véve a helyi hatóságok hajtják végre, úgy véli, hogy a jogszabályok kidolgozásakor mindezt figyelembe kell venni, illetve az ipar, a kisvállalkozások és a helyi hatóságok véleményét az illetékes egyeztető bizottságokban képviselni kell és meg kell hallgatni;

4.   nélkülözhetetlennek tartja a hatodik környezetvédelmi cselekvési program, mint az EU fenntartható fejlődési stratégiájának környezetvédelmi dimenziója helyzetének megerősítését;

5.   úgy véli, hogy az EU-n belül világosan el kell különíteni és meg kell határozni a hatásköröket, valamint rámutat, hogy a Bizottság félidős értékelése zavartságról és belső bizonytalanságról tanúskodik a Bizottság és a tagállamok hatáskörei tekintetében; rámutat, hogy mindegyik fél hatásköreinek korlátait és konkrét felelősségeit világosan meg kell állapítani és ki kell jelölni annak érdekében, hogy továbbra is teljesüljenek a feladatok;

6.   rámutat arra, hogy a tematikus stratégiák nem hasznosak, amennyiben időzítésük egybeesik a nagy jogalkotási dossziékkal, mivel vagy a vonatkozó jogalkotási dokumentum megjelenése előtt vagy önmagukban bizonyulnak hasznosnak;

7.   hangsúlyozza, hogy közvetlen kapcsolat van az emberi környezet milyensége és az ember egészségi állapota között; felhívja a Bizottságot, hogy az egészségügyi szempontok valamennyi szakpolitikai területen történő figyelembevétele céljából készítsen tanulmányokat, amelyek kimutatják a környezet minőségének, illetve az emberek egészségi állapotának megváltozása közötti okozati összefüggést;

Tematikus stratégiák

8.   úgy véli, hogy az EU következetesen lépett fel a hatodik környezetvédelmi cselekvési programban foglalt éghajlat-diplomáciai célkitűzések elérése érdekében; emlékeztet azonban arra, hogy az éghajlatváltozás megállítására irányuló célkitűzések és kiemelt intézkedések tekintetében az EU-nak nem sikerült valamennyi kötelezettségvállalását teljesíteni; rendkívül aggasztónak találja a közlekedésből származó kibocsátás növekedését és az energiahatékonyság fokozására alkalmazott intézkedések lassú hatását; emlékezteti a Bizottságot arra, hogy nyújtson be mennyiségileg meghatározott környezetvédelmi célkitűzéseket tartalmazó közleményt a fenntartható közlekedési rendszerre vonatkozóan; elvárja a tagállamoktól, hogy az üvegházhatást okozó gázok tekintetében 2012-re érjék el a Kiotói Jegyzőkönyvben az egyes tagállamok számára meghatározott kibocsátáscsökkentési célkitűzéseiket;

9.   sajnálatosnak tartja, hogy a biológiai sokszínűség csökkenésének feltartóztatására irányuló célkitűzések látszólag 2010-ig nem valósulnak meg, valamint hogy a tengeri környezet és a talaj védelme érdekében javasolt stratégiák 2012-ig nem hoznak kézzelfogható környezeti eredményeket; megjegyzi, hogy nagyobb erőfeszítésre van szükség a biológiai sokféleségre vonatkozó politika más politikai területekbe történő integrálásának támogatása érdekében; felhívja a figyelmet a Natura 2000 és más, szorosan kapcsolódó, prioritásként kezelt célkitűzések költségei megfelelő fedezésének szükségességére;

10.   úgy véli, hogy a vegyi anyagok regisztrálásáról, értékeléséről, engedélyezéséről és korlátozásáról (REACH), valamint az Európai Vegyianyag-ügynökség létrehozásáról szóló, 2006. december 18-i 1907/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet(15) előrelépésnek tekinthető az emberre és a környezetre ható veszélyek csökkentése felé a vegyi anyagok tekintetében, ám még bizonyítania kell, hogy ezt jelentős hatékonysággal fogja tenni, és sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy a rendelet nem minden szempontból egyezik a hatodik környezetvédelmi cselekvési programban elfogadott célkitűzésekkel; sajnálatosnak tartja, hogy a peszticidek fenntartható használatáról szóló tematikus stratégia jelentősen késik, és hogy a levegőminőség és a városi környezet javítása, valamint a zaj csökkentése érdekében tett lépések messze nem felelnek meg a környezetvédelmi cselekvési program célkitűzéseinek; kéri a Bizottságot, hogy mihamarabb nyújtsa be az átdolgozott nemzeti kibocsátási határértékekről szóló irányelvre(16) irányuló javaslatot; szükségesnek tartja a környezeti zajról szóló irányelv(17) teljes körű alkalmazásának biztosítását;

11.   tekintettel a beltéri levegő minőségének egészségre gyakorolt hatásaira, sürgeti a Bizottságot és a tagállamokat, hogy támogassák az Egészségügyi Világszervezet által a beltéri levegő minősége terén végzett munkát, és kéri a Bizottságot, hogy a lehető leghamarabb terjesszen elő konkrét jogalkotási intézkedéseket a beltéri levegő vonatkozásában.

12.   megállapítja, hogy a hatodik környezetvédelmi cselekvési programban foglalt egyedi vízvédelmi célkitűzések vonatkozásában nincsenek jelentős hiányosságok; felhívja ugyanakkor a Bizottságot, hogy biztosítsa a vízügyi keretirányelv(18) maradéktalan végrehajtását, és értékelje újra az EU vízvédelmi kötelezettségeinek a többi politikába történő bevonását; emellett sürgeti a Bizottságot, hogy mihamarabb terjesszen elő irányelvjavaslatot a mezőgazdasági foszforterhelés, illetve a mosó- és tisztítószerekről szóló, 2004. március 31-i 648/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet(19) 16. cikke szerint a mosó- és tisztítószerekből eredő foszforterhelés csökkentése tárgyában;

13.   ismételten hangsúlyozza, hogy új vízügyi politikára van szükség, amely a takarékosságra és a fenntartható vízkészlet-gazdálkodásra koncentrál;

14.   sajnálatosnak tartja, hogy a természeti erőforrásokra és a hulladékokra vonatkozó tematikus stratégia felhígította a hatodik környezetvédelmi cselekvési program célkitűzéseit; sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy nem fogalmaztak meg uniós szintű konkrét célkitűzéseket a gazdasági növekedés és az erőforrás-felhasználás szétválasztása érdekében, egy fenntartható termelési és fogyasztási modell felé fordulva; egyetért azzal, hogy a biohulladék vonatkozásában további lépésekre van szükség a hulladéklerakóktól való eltérítésre ösztönzés érdekében és a legjobb – például az éghajlatváltozás mérséklésén alapuló – kezelési alternatívák követése biztosításához; tovább támogatja a hulladékkezelés környezetbarát formáit és intézkedéseket ösztönöz a hulladéknak a lerakókban történő és környezetszennyező elhelyezésének komolyabb szankcionálására;

15.   felszólítja a Bizottságot és a tagállamokat, hogy fogadják el az összes intézkedést, hogy a természeti erőforrások ésszerű és hatékony módon kerüljenek felhasználásra, a biológiai sokféleség veszélyeztetése nélkül;

A hatályos jogszabályok végrehajtása és érvényesítése

16.   emlékeztet arra, hogy a hatályos jogszabályok teljes körű és helyes végrehajtása elsődleges fontosságú, és úgy véli, hogy a kötelező érvényű jogszabályok továbbra is központi helyet foglalnak el a környezeti kihívások kezelésében; felhívja a Bizottságot, hogy erősítse meg a Szerződés őreként végzett tevékenységeit; ezért kéri az EU költségvetési hatóságát is, hogy lássák el a Bizottságot minden szükséges pénzügyi és emberi erőforrással annak érdekében, hogy biztosítsák a hatályos jogszabályok végrehajtásának és érvényesítésének lehető leghatékonyabb figyelemmel kísérését valamennyi tagállamban;

17.   hangsúlyozza annak szükségességét, hogy a Közösség környezetvédelmi jogszabályait hatékonyan és pontosan végrehajtsák, és különleges támogató intézkedések elfogadását javasolja azon régiók megsegítése érdekében, amelyek nehézségekbe ütköznek a közösségi vívmányok e tekintetben történő végrehajtása során; ösztönzi a tagállamok hatóságait, hogy készítsenek átültetési stratégiákat annak érdekében, hogy egyértelműen meghatározhatók legyenek a nemzeti, regionális és helyi hatóságok kötelezettségei és szerepe a közösségi környezetvédelmi jogszabályok helyes átültetésével és végrehajtásával kapcsolatban;

18.   aggodalmát fejezi ki a közös rendeletek csökkentését és gyengítését, vagy akár önkéntes megállapodásokkal vagy egyéb nem kötelező erejű jogi aktusokkal történő felváltását célzó, minden irányból érkező javaslatok miatt; ezért megismétli, hogy a jobb szabályozásnak egyértelmű és átlátható, az elfogadott célkitűzésekhez és a kapcsolódó jogalkotásra alapozott szabályokra és szabványokra, valamint ezek eredményesebb érvényesítésére kell összpontosítani;

19.   helyesli a környezeti jogszabályok nemzeti szintű érvényesítésének az igazságszolgáltatáshoz való hozzáférés javítása és a szankciókat előíró jog harmonizálása révén történő erősítésére irányuló bizottsági javaslatot; megjegyzi, hogy a szankciókat előíró jogszabályok megelőző jellege hozzájárul a környezetvédelem fokozottabb érvényesítéséhez;

20.   uniós környezetpolitikák kialakítására és felülvizsgálatára szólít fel annak érdekében, hogy az eszközök leírása helyett inkább a célok kitűzésére kerüljön a hangsúly, ami lehetővé teszi a tagállamok és a gazdálkodók számára, hogy megtalálják a leghatékonyabb eszközöket a kívánt célok eléréséhez;

Természet, biológiai sokféleség és éghajlatváltozás

21.   úgy véli, hogy a Bizottságnak biztosítania kell a madarakról és az élőhelyekről szóló irányelvek maradéktalan végrehajtását; kellő tekintettel a szubszidiaritás elvére azt ajánlja, hogy hozzanak adóügyi intézkedéseket a legjobb gyakorlatok terjesztése, valamint a szennyezést előidéző tevékenységek folytatásától való elrettentés érdekében;

22.   felhívja azonban a Bizottság figyelmét arra, hogy a büntetőjogi következmények kilátásba helyezése nem minden esetben elegendő az illegális és egyben környezetszennyező magatartás megelőzéséhez; ezért hangsúlyozza a büntetőjog szerinti utólagos szankciók fontosságát, különösen a veszélyes hulladékok másik ország területén végzett illegális lerakása esetén;

Környezeti ösztönzők és a környezetre nézve káros támogatások reformja

23.   üdvözli a Bizottság környezetvédelmi és a kapcsolódó politikai célokat szolgáló piaci alapú eszközökről szóló zöld könyvét; úgy véli, hogy a piaci alapú eszközök szélesebb körű alkalmazására van szükség, figyelembe véve minden termelési és elosztási folyamat környezeti hatását és a fogyasztási szokásokat;

24.   véleménye szerint az EU kibocsátáskereskedelmi rendszere a kibocsátási egységek túlzottan nagyvonalú kiosztása miatt eddig nem eredményezte a CO2-kibocsátás csökkenését; rámutat arra, hogy az EU arra vállalt kötelezettséget, hogy az üvegházhatást okozó gázok kibocsátását az 1990-es szinthez képest 20%-kal csökkenti 2020-ig; ragaszkodik ahhoz, hogy az EU kibocsátáskereskedelmi rendszerének a 2012 utáni időszakban elegendően szigorú felső korlátot, a teljes mennyiség árverésen történő értékesítését, valamint az igazolt kibocsátáscsökkentésekre (CER) és a kibocsátáscsökkentési egységekre (ERU) vonatkozó mennyiségi és minőségi korlátokat kell alkalmaznia;

25.   megjegyzi azonban, hogy a öko-adózás szerepe továbbra is csekély és nem mutat emelkedő tendenciát; felhívja a Bizottságot és a tagállamokat, hogy fokozzák erőfeszítéseiket a környezetvédelmi adóreform terén, amely többek között az adóterhet a jólétre káros (pl. a munkaerőre kivetett ) adókról a jólétet támogató (pl. a környezetre káros tevékenységekre, mint pl. erőforrás-felhasználásra vagy szennyezésre kivetett) adókra helyezi át; rámutat arra, hogy az adózás terén való egyhangú döntésre vonatkozó követelmény ellenére a szerződések lehetőséget nyújtanak a megerősített együttműködésre, és felhívja a figyelmet a nyílt koordinációs módszerre;

26.   tudomásul veszi a környezetre nézve káros támogatások megszüntetésére irányuló igyekezetet; elfogadhatatlannak tartja ugyanakkor, hogy a közeljövőben nem várhatók konkrét lépések a környezetre nézve káros támogatások reformja irányában, és ezért felhívja a Bizottságot, hogy 2008 végéig terjesszen elő konkrét javaslatokat az összes, környezetvédelmi szempontból káros támogatásnak a következő öt évben történő fokozatos megszüntetésére;

A környezeti politika integrációja, nemzetközi együttműködés és innovációs ösztönzők

27.   sürgeti a Bizottságot és a tagállamokat, hogy támogassák a környezeti politika valamennyi uniós politikai döntéshozatalba történő erősebb és egységesebb beillesztését; az egészségügyi szempontok valamennyi szakpolitikai területen történő figyelembevételére vonatkozó, az Európai Unió által meghirdetett megközelítés végrehajtásának céljából arra szólít fel, hogy a környezetvédelmi és egészségvédelmi szempontokat az összes szakpolitikába építsék be, és ebbe a régiókat és a városokat is vonják be; sajnálkozik e szempontoknak a különböző környezetvédelmi jogi keretekbe és az új jogszabályok előkészítésébe történő integrációjának hiánya miatt, valamint a környezetvédelmen kívül egyéb elsődleges célt kitűző jogszabályokba történő integrálásának hiánya miatt;

28.   úgy véli, hogy kötelező erejű ágazati célkitűzések és ütemtervek kidolgozására van szükség annak érdekében, hogy a környezeti megfontolások egyéb gazdasági ágazatokba történő bevonása konkrét eredményeket hozzon; hangsúlyozza ugyanakkor az egyes ipari ágazatok gazdasági szereplőinek felelősségét az éghajlat- és energiapolitika terén a hosszú távú eredmények elérésével kapcsolatban;

29.   hangsúlyozza az alapvető kapcsolatot a hatékony környezetvédelmi politika és az életszínvonal javulása között, és e tekintetben hangsúlyozza a regionális dimenzió fontosságát a hatodik környezetvédelmi cselekvési program végrehajtásában, különösen az éghajlatváltozás hatásait enyhítő és az ahhoz való alkalmazkodást elősegítő cselekvések terén; hangsúlyozza a hatodik környezetvédelmi cselekvési program célkitűzéseinek és végrehajtási eljárásának ismertetését ösztönző kampány fontosságát;

30.   hangsúlyozza, hogy a regionális fejlesztési programokban figyelembe kell venni a NATURA 2000 programot annak érdekében, hogy összeegyeztethető legyen az európai biológiai sokféleség védelmének elve és az életminőség fejlesztése és javítása; véleménye szerint e tekintetben széleskörű tájékoztatási és a bevált gyakorlatokat népszerűsítő kampányt kell indítani annak szemléltetésére, hogy e két, egymásnak látszólag ellentmondó cél összeegyeztethető;

31.   hangsúlyozza, hogy a regionális és helyi szereplők összehangoltabb hálózatára van szükség a bevált gyakorlatok kevésbé fejlett régiók számára történő továbbadása és megvalósítása érdekében; támogatja – különösen a határokon átnyúló szennyezés megelőzése céljából – a határokon átnyúló környezetvédelmi együttműködés előmozdítását mind a tagállamok között, mind az Európai Unióval szomszédos országokkal és régiókkal, például a fekete-tengeri, a balti-tengeri és a mediterrán régiókkal;

32.   aggodalmát fejezi ki a különböző független tanulmányok(20)(21)(22)(23) azon megállapításaival kapcsolatban, amelyek szerint a Bizottság hatásvizsgálatokra vonatkozó iránymutatásait a bizottsági főigazgatóságok nem tartják teljesen tiszteletben, a gazdasági hatások értékelése és számszerűsítése nagyobb hangsúlyt kap a környezeti, társadalmi és nemzetközi hatásokkal szemben, a jogalkotás költségeit jelentősen nagyobb mértékben vetik vizsgálat alá, mint annak előnyeit és a rövid távú megfontolások háttérbe szorítják a hosszú távú megfontolásokat; úgy véli, hogy az ilyen kiegyensúlyozatlan hatásvizsgálatok káros hatást gyakorolnak magára a környezetvédelmi politikára és annak más uniós szakpolitikákba történő beillesztésére; felhívja a Bizottságot, hogy lépjen fel az ilyen ismétlődő hiányosságok orvoslása érdekében;

33.   elismerését fejezi ki a Bizottságnak a környezeti politika nemzetközi dimenziójának fokozása iránti erős elkötelezettsége miatt; szükségesnek tartja a környezeti politika valamennyi uniós külső fellépésbe történő integrálásának biztosítását és a nemzetközi környezetvédelmi irányítás javítását; bátorítja az EU-t, hogy például a technológia fejlődő országoknak történő átadásával és a legjobb gyakorlat velük folytatott cseréjével folytassa az ambiciózus környezetvédelmi politika és követelmények terjesztését;

34.   hangsúlyozza, hogy az "éghajlati diplomáciát" nagyobb intenzitással és következetességgel kell előmozdítani az EU olyan államokkal meglévő kereskedelmi kapcsolataiban, amelyeket nem kötnek többoldalú környezetvédelmi megállapodások, ide tartozik például az Egyesült Államok, Kína és India, amely országok – különböző okok miatt – nem hajtják végre a Kiotói Jegyzőkönyvet; felszólítja továbbá a Bizottságot, hogy a rendelkezésre álló mechanizmusok révén segítsen a fejlődő országoknak a fenntartható és hatékony technológiák telepítésében;

35.   javasolja, hogy a WTO egészüljön ki egy fenntarthatósági záradékkal, amely megfogalmazza a környezetpolitika alapelveit – mint például az elővigyázatosság elvét és a szennyező fizet elvet –, amelyek fényében a kereskedelmi intézkedések értékelhetők annak biztosítása érdekében, hogy a kereskedelmi szabályok ne hátráltassák a környezetvédelmet, és hogy a környezetvédelmi szabályozást ne protekcionista célokra használják;

36.   . felhívja a Tanácsot és a Bizottságot, hogy kétoldalú és regionális kereskedelmi megállapodásokon keresztül foglalkozzanak a közvetlen környezeti előnyökkel járó kereskedelmi kötelezettségvállalásokkal; úgy véli, hogy az EU-nak a tagállamokkal együtt fokoznia kell a fellendülőben lévő gazdaságokkal folytatott párbeszédet annak érdekében, hogy a párbeszéd a kölcsönösen aggályos területeken – mint például az éghajlatváltozás, a hulladékgazdálkodás és az illegális kitermelés – közös programok végrehajtásához vezessen; támogatja a Bizottságnak egy, a civil társadalom részvételére nyitott és erőteljes éghajlatváltozási összetevővel rendelkező Fenntartható Fejlesztési Fórum létrehozására irányuló javaslatát minden egyes kereskedelmi megállapodásban, és felszólít arra, hogy ezt hajtsák végre a jelenlegi tárgyalásokon;

37.   felszólítja a Bizottságot és a tagállamokat, hogy támogassák az innováció és az új technológiák kiaknázásának pragmatikusabb és horizontális megközelítését valamennyi uniós politikában annak érdekében, hogy e tényezők kulcsszerepet játsszanak a környezet megőrzésének erősítésében; hangsúlyozza, hogy az EU-nak "top runner" megközelítést, egy kidolgozás alatt álló, ambiciózusabb eszközt kell a termelési és fogyasztási szokások javítására haladéktalanul bevezetnie annak biztosítása érdekében, hogy a jövőben az uniós piacon minden terméket a fenntarthatóság kritériumának megfelelően tervezzenek, állítsanak elő és használjanak fel;

38.   emlékeztet arra, hogy az innovatív, környezetbarát technológiákba, valamint a környezettudatos tervezésébe, az energia-végfelhasználás hatékonyságába és az épületek energiateljesítményébe való beruházás az esetleg magas rövid távú költségek ellenére hosszú távon rendkívül előnyös, és hangsúlyozza annak szükségességét, hogy a régiók ösztönözzék a vállalatokat e beruházások teljes mértékű kihasználására;

39.   arra ösztönzi a Bizottságot és a tagállamokat, hogy fogadjanak el valóban környezettudatos közbeszerzési szabályokat az innováció, valamint a fenntartható fogyasztási és termelési szokások előmozdítása érdekében;

40.   felszólítja a Bizottságot, hogy a mérhető célkitűzések és a minőségi feltételek meghatározásának megkönnyítése érdekében nyújtson világos keretet, és ezzel segítse a nemzeti, regionális és helyi hatóságokat abban, hogy közös fenntartható közbeszerzési eljárásokba kezdhessenek;

41.   felszólítja a Bizottságot, hogy fokozza a megújuló energiaforrások tekintetében a 20%-os, a bioüzemanyag-fogyasztás tekintetében pedig a 10%-os célkitűzés elérésére vonatkozó erőfeszítéseit, szem előtt tartva, hogy az energianövényeknek nem szabad veszélyeztetniük az európai és Európán kívüli élelmiszer-ellátást; hangsúlyozza, hogy a kidolgozási szakaszban lévő fenntarthatósági mechanizmus keretében a legszigorúbb fenntarthatósági kritériumokat kell alkalmazni behozott bioüzemanyagokra vonatkozóan;

42.   hangsúlyozza, hogy az EU mezőgazdaságát egyre inkább a biztonságos és minőségi élelmiszerek termesztése jellemzi, ami hozzájárul az Unióban élő polgárok egészségének megóvásához;

43.   ösztönzi a tagállamokat, valamint azok regionális és helyi hatóságait, hogy a strukturális alapok és a megújult európai szomszédságpolitika programjai által nyújtott új beruházási lehetőségeket optimálisan használják ki, annak biztosítása érdekében, hogy a többi tematikus prioritással összhangban az operatív programok és a strukturális alapok által támogatott projektek hozzájáruljanak a közösségi környezetvédelmi jogszabályok jobb végrehajtásához és a fenntartható fejlődés EU-szerte megvalósítandó hosszú távú céljához;

44.   alapvető fontosságúnak tartja a helyettesítés elve alkalmazásának tökéletesítését, amely figyelembe veszi a helyettesítő termékek rendelkezésre állását, előnyeit és költségeit; rámutat arra, hogy figyelembe kell venni az olyan termékek felhasználását lehetővé tévő tervezési, előállítási és felhasználási folyamatokat is, amelyek nem jelentenek kockázatot az emberi egészségre és környezetre, vagy kevesebb ilyen kockázattal járnak;

A "jobb szabályozás" elve a környezetvédelmi politikában

45.   rámutat arra, hogy amennyiben valóban a jobb szabályozás a cél, felül kellene vizsgálni a jogszabályok átfedéseit, amelyek bürokratikus terhet okoznak és aláássák a versenyképességet;

46.   úgy véli, hogy a felülvizsgálat folyamatára alkalmazott elméleti megközelítésből hiányzik a kritikus érvelés, és nem tartalmazza a késedelmek okainak és indítékainak elemzését; úgy gondolja, hogy kizárólag e késedelmek okainak elemzésével és megvitatásával lehet a jövőben a helyes lépéseket megtenni;

47.   rámutat arra, hogy amennyiben valóban a jogalkotási módszertan javítását és az illetékes hatóságok, a vállalkozások és a polgárok által könnyen alkalmazható, használható szabályok létrehozását kívánjuk elérni, elengedhetetlen a közösségi intézmények és szervek és a civil társadalom közötti együttműködés kiszélesítése, hogy az megválaszolja kérdéseiket, és figyelembe vegye a régiók, a városi tanácsok, az érintett iparágak és a kapcsolódó szövetségek döntéseit és véleményeit; hangsúlyozza továbbá, hogy a meglévő eszközök átalakításához szükséges rövid távú költségeket figyelembe kell venni;

A viselkedésbeli változás elősegítése

48.   rámutat arra, hogy új módszerekre van szükség a jólét mérésére az ökológiai szempontokból nyújtott reális értékek alapján; úgy véli, hogy mivel a GDP önmagában nem tükrözi a modern társadalom minden aspektusát és igényét, már nem megfelelő eszköze a jólét és a fejlődés mérésének; bátorítja az EU-t egy olyan új mutató továbbfejlesztésére és politikai felhasználására, amely magába foglalja a gazdasági fejlődés környezetre és egészségre gyakorolt kedvezőtlen hatását, valamint hozzájárul a gazdasági növekedésnek a környezetre nehezedő terheléstől való elválasztása érdekében tett erőfeszítésekhez; úgy véli, hogy ennek az új mutatónak elő kell segítenie egy integrált társadalom kialakulását, valamint lendületet kell adnia a környezeti megfontolások többi politikába történő jobb bevonásának;

49.   felhívja a Bizottságot, hogy az emberi egészség védelmét kezelje elsődleges fontosságú kérdésként a környezetvédelmi prioritások között;

50.   úgy véli, hogy az Európai Uniónak vezető szerepet kellene játszania olyan politikai lehetőségek kialakításában, amelyek a fogyasztási és termelési szokások terén radikális viselkedésbeli változások előtt nyitnának utat;

51.   hangsúlyozza a tudatosabb magatartás kialakítása terén a fogyasztóknak nyújtott támogatás fontosságát, amely – az állami jogszabályi kereteken túlmenően – pozitív hatással lehet a piaci szereplők kiterjedtebb és erőteljesebb környezetvédelmi kötelezettségvállalásaira;

52.   úgy véli, hogy a polgároknak nyújtott megfelelő tájékoztatásnak elsőbbséget kell élveznie; határozottan támogatja egy világos és átfogó címkézési rendszer kialakítását, mivel ez jelentősen elősegítené, hogy a fogyasztók helyes döntéseket hozzanak;

53.   ragaszkodik ahhoz, hogy a hetedik környezetvédelmi cselekvési programra irányuló javaslat véglegesítése előtt átfogó értékelés készüljön a hatodik környezetvédelmi cselekvési program eredményeiről;

54.   álláspontja szerint a hatodik környezetvédelmi cselekvési program végső felülvizsgálatát a Bizottságtól független külső szervnek kellene elvégeznie;

o
o   o

55.   utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Tanácsnak, a Bizottságnak, valamint a tagállamok kormányainak és parlamentjeinek.

(1) HL L 242., 2002.9.10., 1.o.
(2) HL C 314. E, 2006.12.21., 131. o.
(3) HL C 314. E, 2006.12.21., 86. o.
(4) HL C 74. E, 2008.3.20., 660. o.
(5) HL C 306. E, 2006.12.15., 182. o.
(6) Elfogadott szövegek, P6_TA(2007)0504.
(7) Elfogadott szövegek, P6_TA(2007)0509.
(8) HL C 306. E, 2006.12.15., 176. o.
(9) HL C 306. E, 2006.12.15., 102. o.
(10) HL C 287. E, 2007.11.29., 168. o.
(11) HL C 287. E, 2007.11.29., 135. o.
(12) Elfogadott szövegek, P6_TA(2007)0444.
(13) Elfogadott szövegek, P6_TA(2007)0467.
(14) Elfogadott szövegek, P6_TA(2007)0445.
(15) HL L 396., 2006.12.30., 1. o. A legutóbb az 1354/2007/EK tanácsi rendelettel (HL L 304., 2007.11.22., 1. o.) módosított rendelet.
(16) Az Európai Parlament és a Tanács 2001/81/EK irányelve (2001. október 23.) az egyes légköri szennyezők nemzeti kibocsátási határértékeiről (HL L 309., 2001.11.27., 22. o.).
(17) HL L 189., 2002.7.18., 12. o.
(18) HL L 327., 2000.12.22., 1. o., A legutóbb a 2008/32/EK irányelvvel (HL L 81., 2008.3.20., 60. o.) módosított irányelv.
(19) HL L 104, 2004.4.8., 1. o.
(20) Az Európai Bizottság politikáinak hatásvizsgálata: Eredmények és kilátások, a környezettel és a fenntartható fejlődéssel foglalkozó európai tanácsadó testületek, 2006. április.
(21) A helyes arányok megtalálása – Meddig terjedjenek az EU hatásvizsgálatai?, Institut for Miljøvurdering, 2006. április.
(22) Jobb lesz vagy rosszabb? Az EU jobb szabályozásra vonatkozó menetrendje és a környezet, Európai Környezetpolitikai Intézet, 2005. november.
(23) Fenntartható fejlődés az Európai Bizottság 2003-ra vonatkozó integrált hatásvizsgálataiban, Európai Környezetpolitikai Intézet, 2004. április.


A kulturális ipar Európában
PDF 169kWORD 92k
Az Európai Parlament 2008. április 10-i állásfoglalása a kulturális iparágakról Európában (2007/2153(INI))
P6_TA(2008)0123A6-0063/2008

Az Európai Parlament,

–   tekintettel az EK-Szerződés 151. cikkére,

–   tekintettel az Egyesült Nemzetek Oktatási, Tudományos és Kulturális Szervezetének (UNESCO) a kulturális kifejezések sokszínűségének védelméről és előmozdításáról szóló 2005-ös egyezményére (a kulturális sokszínűségről szóló UNESCO-egyezmény),

–   tekintettel a 2006. november 13–14-i, és a 2007. május 24–25-i tanácsi következtetésekre, különösen a kulturális és kreatív iparágak hozzájárulásáról a lisszaboni célkitűzések megvalósításához, valamint a Tanács 2007. november 16-i állásfoglalására a kultúrára vonatkozó európai menetrendről,

−   tekintettel a tagállamok törvényi, rendeleti vagy közigazgatási intézkedésekben megállapított, televíziós műsorszolgáltató tevékenységre vonatkozó egyes rendelkezéseinek összehangolásáról szóló 89/552/EGK tanácsi irányelv módosításáról szóló, 2007. december 11-i 2007/65/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvre(1),

–   tekintettel a kulturális kifejezések sokszínűségének védelméről és előmozdításáról szóló UNESCO-egyezmény megkötéséről szóló 2006. május 18-i 2006/515/EK tanácsi határozatra(2),

–   tekintettel "Az európai kulturális programról a globalizálódó világban" című bizottsági közleményre (COM(2007)0242) és a Bizottság szolgálatainak ezt a közleményt kísérő munkadokumentumára (SEC(2007)0570),

–   tekintettel a kulturális iparágakról szóló, 2003. szeptember 4-i állásfoglalására(3),

–   tekintettel a szerzői és szomszédos jogok terén közös kezelést végző társaságokra vonatkozó közösségi keretről szóló 2004. január 15-i állásfoglalására(4),

–   tekintettel a jogszerű on-line zeneszolgáltatások érdekében a szerzői és szomszédos jogok közös, határokon átnyúló kezeléséről szóló, 2005. október 18-i 2005/737/EK bizottsági ajánlásról szóló 2007. március 13-i állásfoglalására(5),

–   tekintettel a művészek társadalmi megítéléséről szóló 2007. június 7-i állásfoglalására(6),

–   tekintettel eljárási szabályzata 45. cikkére,

–   tekintettel a Kulturális és Oktatási Bizottság jelentésére, valamint az Ipari, Kutatási és Energiaügyi Bizottság és a Nőjogi és Esélyegyenlőségi Bizottság véleményére (A6-0063/2008),

A.   mivel a kultúra az egyén kiteljesedését és a társadalom javát szolgáló közjó, amely önmagában is cél, és amely hozzájárul a gazdasági növekedéshez, a foglalkoztatáshoz, és a társadalmi kohézióhoz, valamint a regionális és helyi fejlődéshez is, amint azt több közelmúltbeli tudományos tanulmány – többek között a KEA European Affairs által az európai kultúra gazdaságáról szóló, az Európai Bizottság számára készített tanulmány – bizonyítja,

B.   mivel a kulturális iparágak nem létezhetnének és nem erősíthetnék Európa kulturális és gazdasági értékét az összes művészeti ágban megjelenő, a filmkészítők, zeneszerzők, szerzők, képzőművészek és tervezők virágzó alkotói közössége által létrehozott új tartalmak nélkül,

C.   mivel a kulturális iparágak azok az iparágak, amelyek gazdasági jellegű többletértéket adnak a szellemi alkotásokhoz, ugyanakkor új értékeket hoznak létre az egyének és a társadalom számára; mivel e kulturális iparágak magukban foglalnak olyan hagyományos iparágakat, mint a mozi, a zene és a könyvkiadás, továbbá a média és a kreatív iparágak (pl. divat, design), a turizmus, a művészetek és az információs iparág,

D.   mivel a kulturális sokszínűségről szóló UNESCO-egyezményben szereplő meghatározás szerint a kulturális iparágak magukban foglalják az összes olyan javak és szolgáltatások létrehozását, gyártását és értékesítését végző iparágakat, amelyek sajátossága, hogy tartalmuk megfoghatatlan és kulturális jellegű; mivel a kulturális iparágak terméke általában szerzői jogok védelme alatt áll,

E.   ugyanakkor, mivel a kulturális és kreatív iparágak – ide értve a mikrovállalkozásokat, a kis- és közepvállalkozásokat, továbbá az egyéni előadóművészeket – nagyobb elismerést, különleges jogállás biztosítását és nagyobb támogatást igényelnek, hogy teljes mértékben hozzájárulhassanak a lisszaboni stratégia célkitűzéseihez,

F.   mivel a kulturális iparágak sokféle tartalmat készítenek és terjesztenek, amelyek tájékoztatják, oktatják és szórakoztatják a polgárokat, s mivel ezen iparágak egyre inkább az új technológiákra, valamint az új digitális és audiovizuális formátumokra épülnek, és mivel az Európai Unió tagállamainak e téren ösztönző és tartalomszabályozó szerepet kell betölteniük, az eredeti tartalmak létrehozói számára igazságos és megfelelő ellentételezést biztosítva a szerzői és szomszédos jogok megfelelő és hatékony védelmén keresztül, így gondoskodva az európai kulturális iparágak működőképességének biztosításáról,

G.   mivel a mai információs és digitális technológiájú társadalomban új produkciós, terjesztési és fogyasztási formák jelennek meg, amelyek a kalózkodás ellen védendő új kulturális termékek és szolgáltatások létrejöttéhez vezetnek, és amelyek általában véve olyan vállalkozói és gazdasági modelleket tesznek szükségessé, amelyek biztosítják a kulturális tartalmú termékek hozzáférhetőségét, piacának megnyitását és sokszínűségét, ugyanakkor megőrzik a kulturális tartalmú termékek különleges jellegét a közönséges árukhoz képest és tisztességes jövedelmet biztosítanak a jogtulajdonosok valamennyi kategóriája számára a szerzői jogi védelem alatt álló kulturális tartalom felhasználása után,

H.   mivel a kulturális termékek és szolgáltatások az egyéb termékektől és szolgáltatásoktól őket megkülönböztető sajátosságokkal rendelkeznek, és ezeket a sajátosságokat figyelembe kell venni az Európai Unió politikáinak kidolgozása és végrehajtása során,

I.   mivel a szerzői és szomszédos jogok megfelelő és hatékony védelme lényeges eszköz ahhoz, hogy az alkotók kreatív erőfeszítései igazságosan díjazhatók legyenek műveik kereskedelmi célú felhasználásának keretében, és mivel e védelem nélkülözhetetlen a kulturális iparágak fennmaradásához,

J.   mivel a kulturális iparágak és az alkotói közösségek nagymértékben hozzájárulnak a kulturális sokszínűség ösztönzéséhez, a fogyasztók számára a választék biztosításához, a vállalkozások sokféleségének növekedéséhez, a kultúrához való hozzáférés demokratizálásához, az európai identitáshoz és integrációhoz, valamint a kultúrák közötti párbeszédhez,

K.   mivel a kulturális iparágak nagymértékben hozzájárulnak a helyi és regionális fejlődéshez és kohézióhoz, mert vonzerőt jelentenek az idegenforgalmi befektetések számára, új, "helyi jellegű" áru- és szolgáltatáskategóriákat hoznak létre, és az új munkahelyek és gazdasági fejlesztési lehetőségek létrehozásával megakadályozzák a távoli vagy hátrányos helyzetű régiók szociális értelemben vett peremre szorulását,

L.   mivel a szerzők alapvető szerepet játszanak a kulturális iparágak tevékenységeiben, következésképpen megfelelő gazdasági, jogi és társadalmi környezetet kell biztosítani számukra, amely lehetővé teszi alkotói képességük kibontakozását,

M.   mivel a kulturális ágazat produktív és kreatív kapacitásainak megerősítéséhez a kultúrát szorosan össze kell kapcsolni az oktatással és a képzéssel,

N.   mivel a "Kultúra Európai Fővárosai" tapasztalat konkrétan szemlélteti a kulturális ágazat hozzájárulását egy város gazdasági és társadalmi életéhez, valamint lakói kiteljesedéséhez,

O.   mivel a kreatív ágazat számára nyújtott állami támogatások és egyéb szubvenciók nem luxusnak, hanem befektetésnek tekintendők, és mivel ezeket a közösségi versenyszabályozás szerint, továbbá a tagállamokban történő közcélú műsorszolgáltatás rendszeréről szóló, az Amszterdami Szerződéshez csatolt jegyzőkönyv, valamint az EK-Szerződés 151. cikke és a kulturális sokféleség védelméről szóló UNESCO-egyezmény alapján kell értékelni,

P.   mivel ösztönözni kell a magán- és a közszféra befektetéseit, valamint a szponzorálást a kulturális ágazatban,

Q.   mivel a kulturális iparágakban a koncentráció kockázatot jelent a sokféleségre és a kulturális javak fogyasztóknak nyújtott választékára nézve,

R.   mivel a kreativitás Európában az innováció fejlesztésének egyik feltétele, és mivel az európai technológiai vállalatok számára előnyös volna az alkotókkal szimbiózisban vállalati pólusok keretében ("klaszterekben") végzett munka,

S.   mivel fokozottabban kell támogatni a kis- és mikrovállalkozásokat és ösztönözni kell hálózataikat, valamint az ilyen jellegű vállalkozások egyéni munkavállalóit, akik nagymértékben hozzájárulnak a gazdasági javak létrehozásához, és mivel segíteni kell az alkotókat abban, hogy fejlesszék saját kreatív vállalkozási ismereteiket, és arra kell ösztönözni őket, hogy saját kreativitásukból éljenek meg,

T.   mivel a kreatív ágazat elaprózottsága Európában – mely csak részben magyarázható a nyelvi vagy nemzeti identitásban rejlő okokkal –, valamint a valódi európai dimenziójú kulturális iparágak hiánya korlátozza Európának a világban betöltött kulturális szerepét,

U.   mivel a kulturális sokféleség és az eszmék szabad áramlása az eredetiségben, az identitás sokféleségében és a férfiak és nők esélyegyenlőségében nyilvánul meg,

V.   mivel a nemek közötti esélyegyenlőség az Európai Unió alapvető értéke, amelyet a kultúra közvetít, és mivel ez az értékközvetítés az európai integráció ügyét szolgálja,

W.   mivel a kulturális iparágak területén a nemek közötti egyensúly még messze van a megvalósulástól,

X.   mivel a kulturális iparban dolgozó nők elsősorban a kis- és középvállalkozásokban töltenek be felelős beosztást, vagy akkor, ha ők maguk indítanak saját vállalkozást,

Y.   mivel a kulturális ipar kulcságazatát alkotó távközlés, Internet, média, elektronikus kereskedelem és szoftverek terén rendkívül alacsony a nők részvétele (30 %), és e szektorban az új vállalkozások mindössze 20 %-át hozzák létre nők,

1.   üdvözli, hogy a Tanács és a Bizottság elismerni készül a kultúra és a kreativitás központi szerepét, mint az európai polgárság előmozdításának, a kultúra polgárokhoz közelítésének, és a lisszaboni stratégia célkitűzései elérésének fontos tényezőjét, amely így még inkább alátámasztja az európai projekt fejlesztésének jelentőségét;

2.   hangsúlyozza, hogy a jelenlegi "posztindusztriális gazdaság" keretében az Európai Unió versenyképességét a kulturális és kreatív ágazatoknak jobban meg kellene erősíteniük; ennek megfelelően felkéri a Bizottságot és a tagállamokat, hogy olyan politikák számára biztosítsanak elsőbbséget, amelyek nem csupán a vállalkozói innovációra összpontosítanak, hanem a kulturális fellépések és a kreatív gazdaság innovációjára is;

3.   megjegyzi, hogy a kulturális iparágak a dinamikus tudásalapú gazdaság alapját képező, hozzáadott értékkel rendelkező szolgáltatások kulcsfontosságú szolgáltatói, ezért el kellene ismerni ezen iparágak lényegi szerepét az Európai Unió versenyképességének növelésében;

4.   úgy véli, hogy a kulturális iparágaknak, melyek a munkahelyteremtés fontos területei az Európai Unióban, különösen szükségük van a kreatív tehetség hasznosítására; sürgeti a tagállamokat, hogy ösztönözzék az élethosszig tartó tanulás kreatív tehetséget ösztönző új, innovatív formáit;

5.   felkéri a Tanácsot és a Bizottságot, hogy pontosítsák, mit értenek a kultúra, a kreativitás és az innováció európai elképzelése alatt, és hogy dolgozzanak ki strukturált politikai intézkedéseket az európai kreatív iparágak tényleges fejlesztésének támogatására, és azokat illesszék be egy valódi európai kulturális stratégia keretébe; úgy véli, hogy ezért prioritás a kulturális iparágak és vállalatok ágazata identitásának a meghatározása;

6.   ennek megfelelően felkéri a Bizottságot, hogy biztosítsa e területen a szisztematikus statisztikai adatgyűjtést, hogy az Európai Unió és a tagállamok koherens és összehasonlítható statisztikai adatokkal rendelkezzenek, ami a kulturális és kreatív ágazat ösztönzéséhez szükséges célzott politikák kidolgozásához szükséges;

7.   felhívja a tagállamokat, hogy a nemzeti középfokú és felsőoktatási programokba – különösen a bölcsészettudományok, a művészetek és a kultúra területén – vegyék fel a vállalkozási ismereteket;

8.   kéri a Bizottságot és a közös kül- és biztonságpolitikai főképviselőt, hogy nagyobb mértékben és jobban vegyék figyelembe Európa kulturális dimenzióját, különösen a kulturális iparágakat és az alkotókat az Európai Unió külkapcsolataiban, valamint az európai szomszédsági politika keretében és a világ más régióival folytatott párbeszéd főbb fórumain;

9.   úgy véli, hogy a kulturális iparágak virágzása nagy mértékben a határokon átnyúló mobilitás biztosításától függ, továbbá hogy az európai letartóztatási paranccsal kapcsolatos problémákat orvosolni kell és az adott területen konkrét szabályokat kell megállapítani, és e tekintetben megismétli a fent említett, a művészek társadalmi megítéléséről szóló állásfoglalásában megfogalmazott kéréseket;

10.   üdvözli a kreatív személyek, termékek és szolgáltatások mobilitásának ösztönzésére irányuló ötletet, a kulturális sokszínűségről szóló UNESCO-egyezmény szabályainak és elveinek tiszteletben tartása mellett, és felkéri a Bizottságot, hogy terjesszen elő zöld könyvet erre vonatkozóan, amely tükrözi az ágazat sajátosságát, vagyis azt, hogy egyszersmind kulturális és gazdasági javakat képes kínálni;

11.   hangsúlyozza, hogy ki kell dolgozni egy olyan szociális és gazdasági modellt, amely megfelelő szociális hálót nyújt a kreatív vállalkozók, elsősorban a független munkavállalóként a kulturális és a kreatív gazdaság ágazataiban működők számára, mivel ezekben az ágazatokban a részmunkaidős foglalkoztatás aránya máig magas, a munkafeltételek pedig nem stabilak;

12.   úgy véli, hogy a szerzői és szomszédos jogok, valamint üzleti modellek valamennyi jogtulajdonos jogait tiszteletben tartó, határokon átnyúló közös, jól szervezett kezelése alapvető a kreatív potenciál optimális kiaknázása céljából, ugyanakkor tisztességes jövedelmet biztosít a jogtulajdonosok valamennyi kategóriája számára;

13.   emlékezteti a Bizottságot a fent említett, 2007. március 13-i állásfoglalására, és olyan közösségi megközelítésre hív fel, amely figyelembe veszi a digitális kor sajátosságait, az európai kulturális sokszínűség, a szerény szerepet betöltő érintettek és a helyi repertoárok megőrzésének fontosságát az egyenlő bánásmód elve alapján;

14.   kéri a Bizottságot, hogy szisztematikusan és mielőbb alkalmazza teljes mértékben az EK-Szerződés 151. cikkének (4) bekezdését, hogy a kultúrát és a kulturális ágazatot figyelembe vegyék minden egyéb közösségi politikában is, mindenekelőtt a belső piacra, a versenyre, a kereskedelemre, a vállalatokra, valamint a kutatásra és fejlesztésre vonatkozó politikákban, és hogy jobban vegye figyelembe a kulturális ágazat sajátos jellegét e politikák végrehajtásában, valamint a külpolitikában a kulturális sokszínűségről szóló UNESCO-egyezménnyel összhangban a nemzetközi szerződések megkötésekor, proaktív szerepet vállalva és javítva a nemzetközi együttműködést;

15.   felkéri a Bizottságot és a tagállamokat, hogy leheljenek új életet a kulturális sokszínűségről szóló UNESCO-egyezménybe, és teljes mértékben vegyék figyelembe az alapjául szolgáló elveket mind bel-, mind külpolitikájukban;

16.   felkéri a Bizottságot, hogy állítson fel szervezetet a kulturális és kreatív ágazatra hatást gyakorló tevékenységek és politikák összehangolásának fokozására, valamint hozzon létre a kultúrával és a kreatív gazdasággal foglalkozó munkacsoportot a kultúrának és a kreativitásnak az Európai Unióban az innovációra, a gazdasági növekedésre és a társadalmi fejlődésre gyakorolt hatását feltárandó, továbbá hogy a Parlamenttel együttműködve javasoljon konkrét intézkedéseket a közösségi politikák keretében;

17.   sürgeti a Bizottságot, hogy tekintettel a technológiák és a piacok gyors fejlődésére, valamint abból a célból, hogy a kulturális iparágak és az alkotók számára biztosítsa, hogy nyereséghez jutnak a digitális platformok fejlesztéséből, kulturális és gazdasági szempontból gondolja át a szellemi tulajdon sarkalatos kérdését, és kérje fel az ágazat valamennyi szereplőjét – mindenekelőtt a távközlési szolgáltatókat és az internetes szolgáltatókat –, hogy együtt találjanak a kisebb és nagyobb érintettek számára egyaránt méltányos megoldást, hogy egyensúlyt teremtsenek a kulturális tevékenységekhez és tartalmakhoz való hozzáférés és a szellemi tulajdon között oly módon, hogy a jogtulajdonosok valamennyi kategóriája számára tisztességes, valódi díjazást, a fogyasztóknak pedig tényleges választást és kulturális sokszínűséget biztosítanak; e tekintetben felhívja a figyelmet arra, hogy a digitális kalózkodás elleni küzdelemben a nem profitcélú fogyasztók üldözése nem megfelelő megoldás;

18.   felkéri a Bizottságot, hogy hozzon a fogyasztók, elsősorban az iskolába járó fiatalok irányában a szellemi tulajdonnal és általában az alkotás értékével kapcsolatban megelőzésre, képzésre és tudatosításra irányuló intézkedéseket, és ösztönözze a fogyasztókat a szellemi tulajdon tiszteletben tartására;

19.   különösen kéri a Bizottságot, hogy támogassa a digitális kor új vállalkozási modelljeinek létrehozására irányuló erőfeszítéseket, amelyek segítségével a fogyasztó leginkább hasznára fordíthatja az új technológiákat, a művészeti és kulturális alkotás díjazásához való legitim jog fenntartásával;

20.   kéri a Bizottságot annak megállapítására, hogy az internet teljesen megváltoztatta a kulturális termékek és szolgáltatások klasszikus használati módjait, és mindenképpen őrködni kell az on-line kulturális tartalmakhoz való hozzáférés akadálymentessége és a kulturális kifejezésmódok sokfélesége felett, túllépve a kizárólagos ipari és kereskedelmi logikán, biztosítva ezen kívül, hogy a jogtulajdonosok valamennyi kategóriája tisztességes díjazásban részesüljön;

21.   úgy véli, hogy a szellemi tulajdonnal kapcsolatos jogok reformja elengedhetetlen az alkotótevékenység előmozdításához és a kulturális művek fejlődésének támogatásához; ajánlja a párizsi egyezmény gondolatainak keretként történő alapul vételét az alkotói és fogyasztói érdekek közötti helyes egyensúly megtalálása céljából;

22.   kéri a Bizottságot és a tagállamokat, hogy biztosítsák a szellemi tulajdonjogok tiszteletben tartásához és védelméhez szükséges forrásokat;

23.  23 felhívja a Bizottságot és a tagállamokat annak elismerésére, hogy az internet a kultúra kifejeződésének széleskörű platformja és az ismeretekhez való hozzáférés és az európai kreativitásban való demokratikus részvétel eszköze, amely az információs társdalomban összeköti a generációkat, következésképpen felhívja a Bizottságot és a tagállamokat, hogy tartózkodjanak olyan intézkedések elfogadásától, amelyek ellentétesek a polgári szabadságjogokkal, az emberi jogokkal, valamint az arányosság és a hatékonyság elvével, és eltérítő hatásuk van, mint például az internethez való hozzáférés megszakításának.

24.   sürgeti a Bizottságot, hogy a kalózkodás elleni küzdelemben érintett valamennyi szereplőt – beleértve a fogyasztókat is – vonja be a felelősségvállalásba, valamint indítson tudatosító és oktató kampányokat;

25.   elengedhetetlennek véli a kulturális és kreatív iparágak, valamint az alkotói közösségek megfelelő finanszírozását, és kéri a Tanácsot, a Bizottságot és a tagállamokat, hogy hozzák meg a szükséges intézkedéseket, javasoljanak vegyes finanszírozási formákat és pénzügyi garanciákat, és ösztönözzék a kulturális iparágak és alkotói közösségek számára kedvező szabályozási és adózási keretet, különösen adóhitelek és csökkentett HÉA-kulcsok alkalmazását az összes kulturális termékre, beleértve az interneten elérhető műveket is;

26.   hangsúlyozza, hogy az európai kreatív ágazat számára a nyílt részvételi modelleken és szabványokon – például a World Wide Web-en – alapuló informatikai megoldások terén fontosak az ingyenes infrastruktúrák, és kéri a Bizottságot, hogy terjesszen be stratégiát nyitottabb és egymással összekapcsolható informatikai infrastruktúrák létrehozására;

27.   szükségesnek véli, hogy a strukturális alapok, a kkv-knak szánt programok, valamint a kutatási, technológiafejlesztési és demonstrációs tevékenységekre vonatkozó hetedik keretprogram (2007–2013) megkülönböztetett helyet és kellő finanszírozást biztosítson a kulturális és kreatív iparágak fejlődésének, ide értve az e téren működő kkv-ket és egyéni művészeti vállalkozásokat is, és megismétli a Bizottsághoz intézett kérését, hogy készítsen tanulmányt a kulturális és oktatási ágazat strukturális alapokból, valamint a hetedik keretprogramból való finanszírozásának hatásáról;

28.   ismételten hangsúlyozza az Európai Beruházási Bank i2i (Innováció 2010 Kezdeményezés) céljainak fontosságát, és felszólít e célok prioritásként való kezelésére; bátorítja a Bizottságot és a tagállamokat, hogy kutassák fel a pénzügyi támogatás további lehetőségeit a kulturális és kreatív ágazat kis- és középvállalkozásainak beindításához és növekedéséhez (például a hetedik keretprogram révén); ösztönzi a strukturális alapok igénybevételét a művészetek és a kulturális örökség hagyományos ágazatai, valamint a kulturális és innovatív iparágak támogatására; felhívja a Bizottságot, hogy felügyelje ezeket a tevékenységeket és segítsen a helyes gyakorlatok terjesztésében;

29.   felhívja a Bizottságot, hogy mozdítsa elő a kulturális iparágakhoz való hozzáférést a harmadik országokkal, mindenekelőtt Kínával, Indiával, valamint Latin-Amerikával folytatott technikai segítségnyújtási programokkal kapcsolatosan;

30.   kéri a Bizottságot, hogy ösztönözze és támogassa a kulturális iparágak, valamint az információs és kommunikációs technológiai iparágak közötti partnerségeket, ezáltal előmozdítva a lisszaboni stratégiával összefüggésben a kreatív és innovációs szinergiákat;

31.   kéri a Bizottságot, hogy vegye fontolóra egy, a MEDIA programhoz hasonló program bevezetését, vigye sikerre az európai digitális könyvtárra irányuló kezdeményezésre vonatkozó intézkedéseket, ösztönözze és támogassa a zenei, színházi és kiadói ágazatot, hogy megkönnyítse a művek határokon átnyúló terjesztését, és első lépésként építsen be a "Kultúra" programba egy olyan mechanizmust, amely a nem audiovizuális kulturális iparágak számára lehetővé teszi a közösségi finanszírozásokhoz való hozzájutást a könyv népszerűsítésére irányuló (közös stand könyvvásárokon stb.), valamint a zenét és a szakmai képzést népszerűsítő fellépésekben is;

32.   felkéri a Bizottságot és a tagállamokat, hogy növeljék a fordítások támogatását, mivel az európai kulturális programokra szánt költségvetés nem elegendő céljaik megvalósítására;

33.   úgy véli, hogy a minősítési, a gyakornoki és a képzési rendszerek javítása révén kell ösztönözni a kulturális és kreatív iparágakat, törekedve elsősorban a diákok kulturális és művészeti tudományágakban való valamennyi szinten történő képzésére, olyan képzés kialakítása céljából, amely felkészíti őket a szakmai életre, valamint nagyobb szinergiára serkentve az ágazat vállalatai és az iskolák között, és törekedve az azon tagállamok iskolái és intézményei közötti közeledés elősegítésére, amelyek már tettek ilyen irányú lépéseket; úgy véli, hogy további lépéseket kell tenni a művészeti tanulmányokat lezáró diplomák kölcsönös elismerése felé;

34.   hangsúlyozza a kulturális, kreatív és kézműves ágazatok bizonyos szakmáinak és szakismereteinek sajátos jellegét, amelyeknek fennmaradását megfelelő ismeretátadási módszerekkel kell biztosítani;

35.   felkéri a Bizottságot és a tagállamokat, hogy hozzanak megfelelő intézkedéseket a hagyományos szakismeretek értékének elismerésére, hogy ezáltal ösztönözzék az érintett ágazatokban a szakemberek mobilitását és munkához való hozzájutását az Európai Unióban;

36.   felhívja a tagállamokat, hogy fordítsanak különös figyelmet a nők keresetének mértékére a kulturális szektorban annak biztosítása céljából, hogy a fizetési rendszerek ne eredményezzenek a fizetések tekintetében nemen alapuló megkülönböztetést;

37.   hangsúlyozza a kulturális iparágak fontos szerepét a nemi sztereotípiák elleni küzdelemben, a férfiak és nők közötti egyenlőség előmozdításában és a mentalitás megváltoztatásában; felhívja a tagállamokat, hogy bátorítsanak és támogassanak minden ilyen irányú kezdeményezést a kulturális iparágakban;

38.   felhívja a tagállamokat és helyi hatóságaikat, hogy biztosítsanak jobb kommunikációt a kreatív iparágak és a pénzügyi szervezetek között vállalatirányítási tanácsadói, pénzügyi tanácsadói, információs és képzési konzultációs szolgáltatások kifejlesztésével a kulturális és kreatív ágazat kisvállalkozásai, vállalkozói és dolgozói számára;

39.   különös jelentőséget tulajdonít a 2007/65/EK irányelv rendelkezéseinek, és felhívja a tagállamokat, hogy biztosítsák az irányelv időben történő átültetését, valamint a Bizottságot, hogy tájékoztassa a Parlamentet az irányelv végrehajtásáról;

40.   kiemeli a széles körű, nagy sebességű, szélessávú, valamint az új, vezeték nélküli technológiák által az új, innovatív kulturális szolgáltatások és tartalmak fejlesztése és terjesztése terén létrejött lehetőségeket a 27 EU tagállam vidéki és városi térségeiben egyaránt; ezenfelül felhívja a tagállamokat, hogy részesítsék előnyben a szélessávú hálózatok kiépítését a vidéki és periférikus területeken a digitális megosztottság leküzdése érdekében; megállapítja, hogy a technológiai előrelépések lehetővé teszik a fogyasztók számára, hogy a kulturális tartalmakhoz hamarabb hozzáférjenek;

41.   emlékezteti a Bizottságot és a tagállamokat arra az álláspontra, amelyet mostanáig képviseltek a nemzetközi kereskedelmi tárgyalások keretében az audiovizuális szolgáltatások vonatkozásában, és kéri, hogy a jövőben is folytassák ezt a WTO- és a GATS-tárgyalások keretében, ne tegyenek semmilyen liberalizációs ajánlatot és ne terjesszenek be semmilyen kérelmet sem az audiovizuális szolgáltatásokra vonatkozóan, és e szolgáltatásokat zárják ki a legnagyobb kedvezményt élvező nemzetre vonatkozó záradék hatálya alól;

42.   üdvözli az Európai Parlament éves filmdíjának (LUX-díj) 2007-ben történt létrehozását a kultúrpolitika erősítésének, a kulturális és nyelvi sokszínűség előmozdításának, a kulturális hagyományok őrzésének és a cserék támogatásának eszközeként; kéri, hogy ezzel a díjjal az európai filmművészet fejlődéséhez való hozzájárulásuk elismeréseképpen vegyék figyelembe a nők részvételét és kreativitását;

43.   utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Tanácsnak, a Bizottságnak, a tagállamok kormányainak és parlamentjeinek, valamint az UNESCO-nak és az Európa Tanácsnak.

(1) HL L 332., 2007.12.18., 27. o.
(2) HL L 201., 2006.7.25., 15. o.
(3) HL C 76. E, 2004.3.25., 459. o.
(4) HL C 92. E, 2004.4.16., 425. o.
(5) HL C 301. E, 2007.12.13., 64. o.
(6) Elfogadott szövegek, P6_TA(2007)0236.


Európai kulturális program a globalizálódó világban
PDF 204kWORD 116k
Az Európai Parlament 2008. április 10-i állásfoglalása az európai kulturális programról a globalizálódó világban (2007/2211(INI))
P6_TA(2008)0124A6-0075/2008

Az Európai Parlament,

–   tekintettel az EK-Szerződés 151. cikkére,

–   tekintettel a "Kultúra" program (2007–2013) létrehozásáról szóló, 2006. december 12-i 1855/2006/EK európai parlamenti és tanácsi határozatra(1),

–   tekintettel az ENSZ Nevelésügyi, Tudományos és Kulturális Szervezetének (Unesco) 2005. október 20-i, a kulturális kifejeződési formák sokszínűségének védelméről és fejlesztéséről szóló egyezményére (Unesco-egyezmény a kulturális sokszínűség védelméről),

–   tekintettel az "Unesco-egyezmény a kulturális sokszínűség védelméről" megkötéséről szóló, 2006. május 18-i 2006/515/EK tanácsi határozatra(2),

–   tekintettel az Oktatás, Ifjúság és Kultúra Tanács 2007. május 24-i és 25-i ülésének a kulturális és a kreatív ágazatoknak a lisszaboni célkitűzések eléréséhez való hozzájárulásáról szóló következtetéseire (9021/2007),

–   tekintettel a Bizottság "Európa a világban – Néhány gyakorlati javaslat a nagyobb koherencia, hatékonyság és láthatóság érdekében" c. közleményére (COM(2006)0278),

–   tekintettel a Bizottságnak "Az európai kulturális munkaprogramról a globalizálódó világban" c. 2007. május 10-i közleményére (COM(2007)0242), valamint a Bizottság szerveinek a közleményhez csatolt munkadokumentumára (SEC(2007)0570),

–   tekintettel az európai kulturális menetrendről szóló 2007. november 16-i tanácsi állásfoglalásra(3),

–   tekintettel az Európai Unió kulturális együttműködéséről szóló, 2001. szeptember 5-i állásfoglalására(4),

–   tekintettel a kulturális iparágakról szóló, 2003. szeptember 4-i állásfoglalására(5),

–   tekintettel a jogszerű online zeneszolgáltatás érdekében a szerzői és szomszédos jogok közös, határokon átnyúló kezeléséről szóló 2005. október 18-i 2005/7373/EK bizottsági ajánlásra vonatkozó, 2007. március 13-i állásfoglalására(6),

–   tekintettel eljárási szabályzata 45. cikkére,

–   tekintettel a Kulturális és Oktatási Bizottság jelentésére, valamint a Fejlesztési Bizottság, a Nemzetközi Kereskedelmi Bizottság, valamint a Regionális Fejlesztési Biztosság véleményére (A6-0075/2008),

A.   mivel – a minden más kultúra felé való lehető legnagyobb nyitottság sérelme nélkül – az Európai Unió különös kötelezettsége Európa kulturális gazdagságának védelme, ezért az európai kulturális örökséget – minden aspektusát minden eszközzel – oltalmazni, terjeszteni kell, és abban osztozni kell mind az Unión belül, mind az Unión kívül,

B.   mivel a művészetek és a kultúra a személyes és a társadalmi fejlődés során a kifejeződés és az öntudatosság megvalósításának eszköze, amelynek segítségével az egyének és közösségek amellett, hogy megtanulhatnak együtt élni örökségükkel és emlékezetükkel, egyéni és közös jövőjükről is fogalmat alkothatnak,

C.   mivel a művészetek és a kultúra segítségével új távlatok nyílnak a párbeszéd eddig ismeretlen formái előtt, teret nyer a kulturális megértés, és az egyének, illetve csoportok számára lehetővé válik saját identitásuk korlátainak átlépése,

D.   mivel a művészetek és a kultúra révén – amely teret enged a gondolatok kicserélésének, a vitáknak, a kreativitásnak és az ötleteknek – a polgárok ösztönzést kapnak az elköteleződésre és a szerepvállalásra;

E.   mivel Európa kulturális öröksége – ideértve kifejeződési formáinak sokféleségét és alapvető összetevőinek, így a görög–latin és zsidó–keresztény ókornak máig tartó hatását – történetileg Európát valamennyi kontinens elé helyezte, az innováció, a fejlődés és az előrehaladás páratlan motorjának bizonyult, valamennyi irányban utat tört, és ma is alapvető referencia a humanizmus, a szellemi gazdagodás és élénkülés, a tolerancia és a polgári érzület tekintetében,

F.   mivel az egyre globalizálódó világban az európai kulturális gazdagság olyan alapvető keretet jelent, amelynek sajátos és meghatározó jegyei valódi európai többletértékként kezelendők, s amelynek az azonosságtudatban játszott szerepe kritikus fontosságú Európa és az Unió számára a világ értelmezése, kohéziójuk biztosítása, sajátosságaik hangsúlyozása és más népek előtt való határozott megjelenésük szempontjából,

G.   mivel a rugalmasság és a mobilitás egyaránt a művészi hivatás gyakorlásának természetes velejárói,

H.   mivel a művészeti alkotások közelebb hozzák egymáshoz az európai és az Európán kívüli művészeket, és mivel a művészek mobilitása elé az EU területén belül mozgó személyek számára vízumot megkövetelő nemzeti hatóságok akadályt gördítenek,

I.   mivel az európai kulturális örökség más kontinenseken való történeti megjelenésének sajátos kifejeződési formái olyan kivételes fellépéseket igényelnek, amelyek hangsúlyosan kezelik a civilizáció építésében, a népek közötti kölcsönös megértésben és konstruktív közeledésükben szerepet játszó, bennük megnyilvánuló tényezőket,

J.   mivel a helyi és regionális hatóságok – különösen a kulturális örökség megőrzése és a művészeti innováció saját országhatáraikon belül való előmozdítása által – kiemelkedően fontos szerepet játszanak a kulturális fejlődésben és konszolidációban, és e tényt az európai kulturális programnak a globalizáció fényében való átszervezése során nem szabad figyelmen kívül hagyni,

K.   mivel az Európán kívülről érkező bevándorlók, turisták és más látogatók számára kötelező a tagállamokban kiemelkedő jelentőséggel bíró európai kulturális örökség tiszteletben tartása,

L.   mivel egyrészt az európai alkotók, művészek és a kulturális iparágak döntő szerepet töltenek be az európai kulturális identitás kialakításában, az értékek megosztásában és az európai polgárság folyamatos formálásában, ami egyrészt túlmutat a nemzetállami határokon, másrészt elismeri az európai, nemzeti, regionális és nyelvi szinten jelen lévő kulturális sokszínűséget,

M.   mivel másrészt az európai alkotók, művészek és kulturális iparágak kézzelfogható hatást gyakorolnak a gazdasági bevételekre, a vagyon forrásaira és a munkahelyek teremtésére az EU-ban,

N.   mivel a technológiai fejlődés révén a kulturális termékek előállítása, terjesztése és fogyasztása egyre inkább digitális formában történik, és a szakpolitikának figyelembe kell vennie ezt a fejleményt,

O.   mivel az európai kulturális iparágak a kereskedelmi szabályok tekintetében védett helyzetben vannak, ami megfelelően tükrözi azt az európai megközelítést, hogy a kulturális termékek és szolgáltatások különböznek az egyéb termékektől és szolgáltatásoktól, és ezért esetükben egyedi szabályokra van szükség,

P.   mivel az EU főbb múzeumai és kulturális intézetei egyre gyakrabban hajtanak végre gazdaságilag jelentős csereforgalmat a világ más részein található hasonló intézetekkel, ami az idegenforgalomból származó jövedelmen felül lényeges jövedelmet eredményez,

Q.   mivel a tagállamok történelmi, kulturális és régészeti örökségei a legnagyobb mértékben védelemre szorulnak a jogtalan kivitel és általában a tiltott kereskedelem veszélyeivel szemben, ahogy azt kulturális javak jogtalan behozatalának, kivitelének és tulajdona jogtalan átruházásának megakadályozását és megelőzését szolgáló eszközökről szóló, 1970. november 14-i egyezmény és egyéb alkalmazandó nemzetközi aktusok is előírják,

R.   mivel az EU-nak szolidaritást kell mutatnia a harmadik országok – közülük is különösen a leggyengébb kulturális ágazattal rendelkező országok – kulturális örökségeinek védelme tekintetében, valamint hatékony eszközökkel meg kell akadályoznia azon kulturális alkotások illegális importját, amelyek a származási országukban védelem alatt állnak,

S.   mivel a kulturális javak és szolgáltatások tekintetében az EU kereskedelmi mérlege kedvezőtlen,

T.   mivel a gazdasági globalizáció és a globális kulturális iparágak kifejlődése kihívást jelent a nyelvi és kulturális sokszínűség tekintetében, amely már önmagában is értéket képvisel, ezért e kihívásoknak való megfelelés érdekében fontos egy közös európai megközelítés kialakítása,

U.   mivel az idegenforgalmi iparág és a kapcsolódó szolgáltatások a találkozási pontok egyikét jelentik a nemzetközi kereskedelem és a kultúra számára, valamint az EU és a harmadik országok közötti kapcsolatokban a legjobb eszközként szolgálhatnak az európai kulturális úti célok iránti figyelem fokozott felkeltéséhez és ezzel egy időben a kereskedelem előmozdításához, ily módon hozzájárulva a társadalmi, kulturális és környezeti fenntarthatóság biztosításához,

V.   mivel a kulturális javak és szolgáltatások nemzetközi kereskedelme tekintetében szinte semmilyen megbízható és értelmezhető statisztika nem áll rendelkezésre,

W.   mivel a digitális technológiák a kulturális termékek és szolgáltatások globális terjesztése tekintetében olyan új útnak tekintendők, amely – a szabad és tisztességes hozzáférést feltételezve és tiszteletben tartva a kulturális és nyelvi különbségeket – előmozdíthatja a kölcsönös kulturális megértést,

X.   mivel az új médiatechnológiák, beleértve a nyílt forráskódú internetes portálokat és szolgáltatásokat, valamint fejlesztésüket, folyamatosan bővülő tartalommal készülnek annak érdekében, hogy versenyképesek legyenek,

Y.   mivel ezek a fejlemények korábban ismeretlen kihívásokat hoznak létre, amelyek új gondolkodásmódot tesznek szükségessé a szellemi tulajdonjogok védelmével, a kalózkodással és a jogosulatlan digitalizálással kapcsolatos kérdések kezelése és szabályozása terén, figyelembe véve a kulturális termékekhez és szolgáltatásokhoz való tisztességes hozzáférés, valamint a művészeti és szellemi alkotások új formái közötti megfelelő egyensúly iránti igényt,

Z.   mivel a kulturális termékek hamisítása és a kalózkodás munkahelyek elvesztéséhez vezet az EU-ban, valamint aláássa a kulturális iparágak versenyképességét és a termékek minőségét, ami különösen azokat a tagállamokat érinti, amelyek fő jövedelme a kulturális javak előállításából és gazdasági célú felhasználásából származik,

AA.   mivel a Bizottság kezében összpontosul minden hatalom az európai iparágak szellemi tulajdonjogai védelmére az összes nemzetközi fórumon, valamint az e téren megfelelő jogi szabályozással nem rendelkező kereskedelmi partnerrel szemben,

AB.  AB mivel a kultúra területét kifejezetten belefoglalták az EU szabadkereskedelmi megállapodásaiba és egyéb kereskedelmi eszközökbe,

AC.   mivel a kultúra és a nyelv a regionális fejlődés és a beruházások hajtóereje, elsősorban az elmaradottabb, természeti erőforrásokban és idegenforgalmi látványosságokban szegény térségekben, és mivel a művészek és a kulturális intézmények döntő szerepet játszanak a régiók identitásának kiépítésében és vonzerejük növelésében, valamint az európai integráció folyamatában,

AD.   mivel a kultúra munkahelyeket teremtő és a gazdasági fejlődést elősegítő ágazatként különösen fontos a kis- és középméretű városok és vidéki területek számára, és mivel – a társadalmi szférában – a kulturális identitás olyan fontos tényező, amely a régiókban és a helyi közösségekben integrációt és nagyobb társadalmi kohéziót tesz lehetővé,

AE.   mivel a kohéziós és vidékfejlesztési politikák keretében támogatás nyújtható a kulturális örökség helyreállítására és a kreatív iparágak támogatására a régiók vonzerejének növelése céljából,

AF.  AF mivel a kis- és középvállalkozásoknak és a magántőkének egyre fontosabb szerepet kell biztosítani a kulturális ágazatban, és be kell vonni őket – mindenekelőtt az állami és a magánszektor együttműködése (PPP) révén – a projektek és intézkedések végrehajtásába,

1.   örömmel üdvözli a Bizottságnak európai kulturális munkaprogramról szóló közleményét és egyetért annak céljaival; emlékeztet arra, hogy már több alkalommal hangsúlyozta a kultúrának a lisszaboni stratégia végrehajtásában, valamint a globális kormányzás és a fenntartható fejlődés új pillérének megteremtésében játszott alapvető és strukturáló szerepét;

2.   ugyancsak örömmel üdvözli azt, hogy a Bizottság fent említett közleményét kedvezően fogadta a Tanács, amint arról a 2007. november 16-i tanácsi állásfoglalás is tanúskodik;

3.   hangsúlyozza, hogy a helyi, regionális és nemzeti hatóságok kulcsfontosságú szerepet játszanak a kultúra fejlődésében és támogatásában – különösen a kulturális örökség megóvása, valamint a művészeti innováció és a kreatív iparágak előmozdítása terén;

4.   üdvözli, hogy a Bizottság a művészek és a kulturális ágazatban tevékenykedők mobilitására fordítja figyelmét;

5.   rámutat arra, hogy fontos a fiatal európai művészek felemelkedésének és mobilitásának előmozdítása;

6.   sajnálja, hogy a városok, a helyi hatóságok és a régiók között létrejött számtalan partnerség szerepéről "Az európai kulturális munkaprogram a globalizálódó világban" című dokumentum összeállításakor nem történt említés;

7.   hangsúlyozza, hogy a kulturális ágazat kimagaslóan fontos szerepet játszik a megújult lisszaboni stratégia céljainak megvalósításában, és ráirányítja a figyelmet arra, hogy a kultúra milyen fontos szerepet játszik egy helyes és dinamikus életkörnyezet kialakításában – különösen a kulturális turizmusban rejlő számtalan lehetőség révén, amely oly sok régió gazdasági fejlődését teszi lehetővé;

8.   hangsúlyozza, hogy a Szerződés 151. cikke alapján – a kulturális sokféleség és a nemzeti identitások tiszteletben tartásával – a kultúra területén csakis tagállamok közötti együttműködési politikák és partnerségi megállapodások képzelhetők el; továbbá rámutat arra is, hogy az Európai Unió régiói a kulturális együttműködés jelentős fórumaiként milyen fontos szerepet töltenek be;

9.   aggódik amiatt, hogy a kommunikáció sem segít tisztázni a kultúrával kapcsolatban a kortárs és a hagyományos művészetek, az európai örökség, valamint a profitorientált és jövedelmező "kreatív iparágak" tekintetében felmerült félreértésekkel kapcsolatos, máig fennálló problémát; ezen túlmenően a program céljaiból többnyire az derül ki, hogy a kultúra jelentős társadalmi, gazdasági, politikai és – általánosabban – "instrumentális" értéket hordoz magában, miközben az a tény, hogy már önmagában is értéket jelent (culture qua culture), említés nélkül marad;

10.   aggódik amiatt, hogy a kultúrák közötti, illetve a kulturális párbeszédről, valamint a "kultúra" fogalmának tényleges jelentéséről folytatott vitában gyakori az a vélemény, miszerint a kultúra inkább egyesíti az embereket, ahelyett, hogy elsimítaná a különbözőségeket; ebben az összefüggésben Jean Monnet idézete találó lehet, aki azt mondta: e fiatalok, "akiknek már volt alkalmuk megismerkedni a különböző kultúrák legkiválóbb és legnagyszerűbb vonásaival, és akiknek szívét – saját hazájukra folyton-folyvást visszatekintve – büszkeség és szeretet tölti el, nos, közülük kerülnek ki az európaiak";

11.   szükségesnek tartja a Szerződés 151. cikke (4) bekezdésének teljes és koherens megvalósítása érdekében a terület sajátosságainak – nevezetesen kreatív és innovációs potenciálja, illetve társadalmi jelentősége – kulturális és gazdasági javakként való figyelembevételét abból a célból, hogy a kultúra hiánytalanul elfoglalhassa azt a helyet, amely a lisszaboni stratégia keretében megilleti;

12.   véleménye szerint a Bizottság célja – mely szerint a civil társadalommal folytatott párbeszédet a kulturális ágazatban is tovább kell vinni – rendkívül fontos a koherens európai kulturális program kidolgozása szempontjából, és az európai szakpolitikák csak egy ehhez hasonló strukturált párbeszéden keresztül tudnak hiteles tükröt tartani az európai művészek és kulturális szereplők helyzete és igényei elé;

13.   felkéri a Bizottságot arra, hogy nyújtson be ajánlásokat a Digital Rights Management rendszerek védelmével kapcsolatban, amely ajánlások az Unió belső piacának és a kulturális sokféleségének védelméről szóló Unesco-egyezmény követelményeit egyaránt szem előtt tartják;

14.   hangsúlyozza, hogy a kulturális termékenységet és a művészek kreativitását fenntartható módon kell garantálni; ehhez azonban a művészek számára biztonságos társadalmi helyzetet kell teremteni, amely magában foglalja az adózás, a munkaügy, a szociális biztonság és a szerzői jogokkal kapcsolatos törvények területén érvényes megfelelő jogi keretet is;

15.   felkéri a Bizottságot és a tagállamokat arra, hogy leheljenek életet a kulturális sokféleség védelméről szóló Unesco-egyezménybe, valamint hogy belső és külső vonatkozású szakpolitikáiban a Bizottság vegye maradéktalanul figyelembe az egyezmény alapjául szolgáló elveket;

16.   emlékezteti a Bizottságot arra, hogy a Közösség – az őt megillető feladatkörök gyakorlása során – köteles a kulturális sokféleség védelméről szóló Unesco-egyezményt végrehajtani az egyezmény hatálya alá tartozó szakpolitikai területeken – azaz "a közös kereskedelmi politika, a fejlesztési együttműködési politika, a harmadik országokkal folytatott gazdasági, pénzügyi és technikai együttműködés, az áruk, személyek, szolgáltatások és a tőke szabad mozgása, a versenypolitika, valamint a belső piac terén, beleértve a szellemi tulajdont"(7);

17.   véleménye szerint a kulturális területen jelenleg rendelkezésre álló közösségi programok nem felelnek meg maradéktalanul az európai emberek közös kulturális örökségéből adódó helyzetnek, s ezért felkéri a Bizottságot, hogy tegyen javaslatot olyan egyedi programok létrehozására, amelyek támogatják a művészi kreativitást, és átfogóbban és mélyebben képesek biztosítani az anyagi és nem anyagi javakkal és értékekkel való kapcsolattartást, magukba építik az európai kulturális örökséget, elősegítik ezek interakcióját az azonosságok és a különbözőségek humanista megértése érdekében és a jelenlegi kulturális termelés területén, s amelyek lehetővé teszik az ennek hasznaiból való részesedést és a rajtuk való osztozást;

18.   hangsúlyozza, hogy a kultúra területén valamennyi program igen pozitív hatású lesz a kohézió, a valóságos konvergencia, a gazdasági növekedés, a fenntartható fejlődés, az innováció, a foglalkoztatottság és a versenyképesség tekintetében;

19.   hangsúlyozza, hogy az EU kimagasló szerepet játszik az európai és a Közösségen kívüli művészek mobilitását nyíltan elősegítő gyakorlati intézkedések meghozatalában;

20.   sürgeti a művészek számára külön vízum bevezetését annak érdekében, hogy e vízummal a művészek a számukra felkínált rendkívül rövid szakmai megbízásokat is azonnal el tudják fogadni;

21.   ismételten hangsúlyozza a vonzó uniós kulturális program – az Európa kulturális fővárosa projekt – stratégiai jelentőségét, amely európai hozzáadott érték injektálásával jelentős lendületet ad a városok és régiók szociális és gazdasági fejlődésének;

22.   felkéri a Bizottságot arra, hogy kiemelt figyelemmel kövesse a 2007 és 2011 között Európa kulturális fővárosa címet viselő városok, valamint a 2010. évi kulturális városok hálózata elnevezésű program közötti erős és hatékony együttműködést, amelyben Magyarországról, Németországból és Törökországból több mint 20 város vesz részt annak érdekében, hogy közösen dolgozzák ki saját európai kulturális céljaikat, hogy a 2010. évi eseményre való felkészülés során csatlakozzanak a kulturális fővárosokhoz és hogy egy időben, több különböző helyszínen mutassák be projektjeiket;

23.   fenntartja, hogy a mobilitás és a rugalmasság az egyetlen lehetőség, amely az egyes tagállamokban a művészeti tevékenység fennmaradásához és az európai kulturális identitás létrejöttének előmozdításához vezet;

24.   ajánlja a Tanácsnak és a Bizottságnak egy olyan program létrehozását, amelynek célja lenne az európai klasszikus örökség, és a nemzeti kultúrák sok évszázados és valamennyi dimenziót felölelő történeti hozzájárulásának népszerűsítése, párhuzamosan a "Kultúra 2007-2013" keretprogrammal, illetve annak kiegészítéseképpen; miközben a kultúra területén majdan jelentkező igényeket is szem előtt tartaná;

25.   felkéri a Bizottságot, hogy erősítse a "Kultúra 2007-2013" programban előirányzott, a szépirodalmi fordítás támogatását szolgáló politikákat;

26.   felkéri a Bizottságot, hogy hozzon létre programot az európai nyelvek világszerte történő népszerűsítésére, valamint más kontinensek alkotói tevékenységében játszott szerepük erősítésére, ezzel elősegítve mind egymás megismerését és megértését, mind az e nyelvek által kiváltott és hordozott kulturális interakciókat Európán kívüli vonulatukban;

27.   felszólítja a Bizottságot arra, hogy az Európai Unió polgárai körében hangsúlyozza és támogassa a nemzetközi kulturális cseréket, a kulturális készségek megszerzését és a többnyelvűséget;

28.   hangsúlyozza, hogy – miután a 2008. esztendőt a kultúrák közötti párbeszéd európai évének nyilvánították – az Európai Uniónak a kultúrák közötti párbeszéd értékeit a gyakorlatba is át kellene ültetnie, nyitnia kellene más kultúrák felé, valamint azáltal, hogy – különösen az európai szomszédsági politikában érdekelt – európai harmadik országok számára érdekes kulturális programok széles választékát kínálja, elő kell segítenie és fejlesztenie kell az együttműködés lehetőségeit, tekintve, hogy ezen országokra a közös kulturális programokban való részvétel rendkívül jelentős mobilizáló hatást gyakorolna;

29.   javasolja a Parlament, a Tanács, a Bizottság és a tagállamok kötelezettségvállalását a kultúra és az alkotói tevékenység számára valóban kedvező feltételek megteremtése érdekében az Unió életének valamennyi területén, s még kiemeltebben a család, az iskolázás, az élethosszig tartó tanulás, a társadalmi kommunikáció és a digitális technológiák világa tekintetében;

30.   fenntartja, hogy az egyedi kulturális projekteket – melyre kiváló példa az európai digitális könyvtár – továbbra is támogatni kell európai szinten, valamint felszólít e könyvtár mihamarabbi létrehozására;

31.   támogatja a városok, közösségek és régiók között létrejövő számtalan kulturális partnerségi megállapodást, melyek a régiók szociális fejlődése és a kulturális innováció előmozdítása szempontjából kiemelkedő fontosságúak; felszólítja a Bizottságot és a tagállamokat arra, hogy adjanak meg minden támogatást a helyi, regionális és régiók közötti kulturális kezdeményezésekhez, amely támogatás a globális kihívások küszöbén a regionális és európai integrációs folyamat nélkülözhetetlen eleme;

32.   hangsúlyozza, hogy a művészetek és az irodalom oktatása nagy szerepet játszik a fiatalok személyiségfejlődésében, hivatástudatuk felkeltésében és fejlesztésében, valamint a kulturális javak és értékek teljes értékű élvezetében;

33.   hangsúlyozza annak szükségességét, hogy az egyes tagállamokban alkalmazott iskolai tantervbe be kell építeni az Európai Unió közös történetére vonatkozó tanítási programot annak érdekében, hogy az európai identitástudat és kultúra méltó helyre kerüljön napjaink globalizálódó világában;

34.   felhívja a figyelmet annak fontosságára, hogy az iskolában és a társadalomban egyaránt innovatív hidakat kell építeni a kultúra, a tudomány és a technológia között, továbbá arra, hogy szükség van e területeket lefedő programokra;

35.   kéri a Bizottságot, hogy dolgozzon ki megfelelő eszközt az európai kulturális ipar válságban lévő ágazatainak meghatározására, különös figyelemmel a kiadói piacra, amelynek változásai a "bestsellerek" előtérbe helyezésével mára veszélyeztetett helyzetbe hozták a minőségi irodalom terén az alkotótevékenységet, illetve a zenei alkotótevékenység világára, amelynek minőségét és sokszínűségét úgyszintén veszélyeztetik a digitális technológiák világszerte tapasztalható elterjedése, a "collective rights management" koncentrálódási folyamatai és a kalóztevékenység révén;

36.   felkéri a Bizottságot és a tagállamokat arra, hogy – különösen a digitális környezetben – éljenek az irodalmi és művészeti tulajdonjogok érvényesítéséhez és védelméhez szükséges eszközökkel;

37.   véleménye szerint le kell fektetni a valódi európai kulturális diplomácia alapjait, és kitartóan kéri, hogy a tagállamok és a közösségi intézmények erősítsék diplomáciai képviseleteik kulturális részlegeit, valamint tegyenek strukturális és rendszeres kezdeményezéseket az európai kultúra érdekében;

38.   felkéri a tagállamokat és a közösségi intézményeket arra, hogy ösztönözzék a kulturális turizmus fejlesztését célzó kezdeményezéseket;

39.   ajánlja a Tanácsnak és a Bizottságnak, hogy valamennyi tagállamban dolgozzák ki és népszerűsítsék a "kulturális búcsújáró helyek" listáját, s ezáltal támogassák olyan egyedi kezdeményezések és események létrehozását, amelyekre rendszeres jelleggel kerülne sor ezeken a kulturális tanúságtételt és kisugárzást szolgáló helyszíneken;

40.   véleménye szerint be kellene vezetni az "európai örökség" címkét, amelynek célja az Európa történelméről és örökségéről tanúskodó kulturális javak, műemlékek és emlékhelyek európai vonatkozásának hangsúlyozása lenne;

41.   ajánlja, hogy a Tanács és a Bizottság támogassa és mozdítsa elő az Európa Tanács által 1987-ben elindított "európai kulturális útvonalak" programot, tekintve, hogy a szóban forgó útvonalak – amellett, hogy régiók és települések példás hálózatát alkotják – az európai örökségről és közös történelemről is tanúskodnak;

42.   javasolja a Tanácsnak és a Bizottságnak, hogy hozzák létre az "európai kulturális mecenatúra" rendszerét és jelöljenek ki "európai kulturális mecénást", a köz- és magánszféra közötti hatékony partnerkapcsolatok kialakítása érdekében, a Bizottság által tervezett fellépés céljainak keretébe illesztve;

43.   ezen kívül javasolja nagy tekintélyű európai díjak létrehozását, amelyeket állandó jelleggel, a kulturális alkotótevékenység valamennyi területén ítélnének oda;

44.   javasolja továbbá, hogy a meglévő díjak presztízsét emelni, hatásukat pedig elemezni kellene;

45.   javasolja, hogy a világ kultúráját tagadhatatlan hozzájárulásával gazdagító kiváló zeneszerző, Fryderyk Chopin születésének 200. évfordulója alkalmából a 2010. év legyen "európai Fryderyk Chopin év";

46.   javasolja, hogy a 2011. esztendő legyen a "görög és latin klasszikusok európai éve", amely felhívná az Unió népeinek figyelmét a kulturális örökségnek eme – elfeledéstől fenyegetett – alapvető aspektusára;

47.   ajánlja, hogy a Bizottság – a tagállamokkal együttműködésben – az európai kulturális értékek előmozdítása és a kultúra melletti elkötelezettségének kinyilvánítása érdekében rendszeresen szervezzen és támogasson olyan európai éveket, amelyek egy-egy kiemelkedő európai személyiségről, művészeti tevékenységről vagy kulturális eseményről emlékeznek meg;

48.   javasolja, hogy ezen intézkedések előmozdítása, népszerűsítése és az azokhoz való hozzáférés tekintetében kerüljön sor fejlesztésekre;

49.   jelzi a Tanács számára, hogy sürgősen és visszavonhatatlanul szükség van azoknak a költségvetési eszközöknek a felülvizsgálatára, amelyek célja az e bizottsági közlemény keretében tervezett fellépések támogatása, illetve a már létező eszközök felülvizsgálatára is;

50.   sürgeti a Bizottságot és a Tanácsot annak garantálására, hogy mind két-, mind többoldalú szinten a kereskedelmi kapcsolatokra vonatkozó szabályok átláthatók, tisztességesek és nyíltak legyenek, valamint segítsék elő a piacra jutást; ragaszkodik továbbá ahhoz, hogy e szabályok tegyék lehetővé, hogy az európai kulturális iparágak megvalósíthassák a bennük rejlő lehetőségeket, különösen az audiovizuális, a zenei és a könyvkiadási ágazatban;

51.   felszólítja a Bizottságot, hogy vizsgálja felül a vámellenőrzési rendszert és a tagállamokkal folytatott információcsere rendszerét annak biztosítása érdekében, hogy azok a művészeti alkotások és egyéb védett kulturális javak illegális exportja és importja elleni küzdelemben a lehető leghatékonyabban működjenek;

52.   felhívja a Bizottságot, hogy hozza meg a megfelelő intézkedéseket a szellemi tulajdonjogok védelme átfogó felülvizsgálatának megindításához a jogosultak védelme, valamint a kulturális termékekhez és szolgáltatásokhoz való szabad és tisztességes hozzáférés egymásnak ellentmondó céljai közötti egyensúly kialakítása érdekében az EU közösségi vívmányaiban, a Világkereskedelmi Szervezet (WTO) szabályaiban és az EU kétoldalú megállapodásaiban, a hamisítás és a kalózkodás gyökereinek felszámolása érdekében;

53.   felhívja a Bizottságot, hogy használja hatáskörét annak biztosítása érdekében, hogy kereskedelmi partnerei végrehajtsák a WTO és a nemzetközi kereskedelmi jog keretében aláírt megállapodásokban foglalt kötelezettségeket, beleértve a nemzetközi megállapodásokban foglalt vitarendezési eszközök lehetséges alkalmazását;

54.   felhívja a Bizottságot, hogy dolgozzon ki megbízható és következetes mutatókat és eszközöket a kulturális termékek nemzetközi kereskedelmének mérésére és értékelésére;

55.   figyelembe véve, hogy a kulturális idegenforgalom szerte a világon a kulturális iparág egyre növekvő szegmense, felszólítja a Bizottságot, hogy az EU kereskedelempolitikai megállapodásaiba foglaljon bele a kulturális és történelmi értékkel bíró termékek terjesztésére és kereskedelmére vonatkozó záradékokat;

56.   felhívja a Bizottságot és a tagállamokat, hogy egyre fokozottabban vegyék figyelembe az EU szabadkereskedelmi megállapodásainak és egyéb, a kulturális termékek kereskedelmével foglalkozó kereskedelmi eszközeinek záradékait e kereskedelmi megállapodások nyomon követésekor;

57.   hangsúlyozza annak fontosságát, hogy a művészek és a kulturális ágazatban dolgozók mobilitásának növelésével támogassák a kulturális termékek határokon átnyúló forgalmát; úgy véli, hogy az európai művészet és kultúra határokon átnyúló mobilitása jelentős szerepet játszik az európai értékek terjesztésében, valamint a kulturális sokszínűség és a kultúrák közötti párbeszéd fenntartásában és fejlesztésében;

58.   felszólítja a Bizottságot, hogy azonosítsa a harmadik országok által emelt, bizonyos európai kulturális javakért és szolgáltatásokért folyó kereskedelmi ügyleteket érintő lehetséges nem tarifális akadályokat, és szükség esetén tegyen lépéseket felszámolásukra;

59.   e tekintetben hangsúlyozza, hogy az EU-nak támogatnia kell és meg kell könnyítenie a kulturális termékei és szolgáltatásai piacához való hozzáférést a fejlődő országok számára, külön figyelmet fordítva arra a pozitív hatásra, amellyel ez kulturális iparágaikban a munkahelyteremtésre és a technológiai fejlődésre lehet.

60.   felhívja a Bizottságot, hogy tegyen javaslatot az európai kultúrát a fejlődő országokban népszerűsítő konkrét kulturális tevékenységek és rendezvények szervezésére, és egyúttal kezelje prioritásként a kultúrához való hozzáférést a fejlesztési politikák keretében;

61.   támogatja a kulturális dimenziónak és a kultúra különböző alkotóelemeinek módszeres beépítését valamennyi kül- és fejlesztési politikába, projektbe és programba, ami révén javítható a Bizottság diplomáciai erőfeszítéseinek minősége, valamint valamennyi uniós együttműködési tevékenység életképessége és fenntarthatósága, és fokozza azokat az intézkedéseket, amelyek hozzájárulnak a fejlesztési tevékenységek kulturális összetevőjének jelentőségével kapcsolatos társadalmi tudatosság kialakulásához;

62.   üdvözli az európai szomszédságpolitika egyes partnerországaival, valamint az ázsiai és egyéb országokkal folytatott speciális kulturális együttműködési programokat (például a Kulturális Alap Indiáért), amelyek kölcsönös függőségben állnak egymással;

63.   üdvözli a Bizottság azon javaslatát, amelynek értelmében közös uniós hozzájárulásként létre kell hozni egy EU–AKCS kulturális alapot az AKCS-országokból származó kulturális javak terjesztésének és létrehozásának támogatására, és egyúttal megjegyzi, hogy a 10. Európai Fejlesztési Alap indulótőkét biztosít, amelyet a tagállamok hozzájárulásokkal egészítenek majd ki;

64.   kéri a Bizottságot, hogy a kulturális szabadság biztosítása, valamint a sokszínűség és annak kifejeződési formáinak megőrzése érdekében járjon közben a kulturális jogokra hatással lévő nemzetközi megállapodások és egyéb jogi eszközök védelmében azon piacliberalizálási tervekkel szemben, amelyek a fejlődő országokban fenyegetik az említett kulturális sokszínűséget;

65.   felhívja a Bizottságot, hogy támogassa az EU és a harmadik országok, illetve azok régiói közötti kulturális cserét;

66.   kéri a Bizottságot, hogy mozdítsa elő a kultúrpolitika bevonását a fejlesztési együttműködésre vonatkozó politikába, különösen, ami a társadalom- és gazdaságpolitikával való kölcsönhatására vonatkozik;

67.   felhívja a Bizottságot, gondoskodjon arról, hogy valamennyi együttműködési program és projekt vegye figyelembe a helyi kultúrát, járuljon hozzá a kultúrához és a kulturális kifejezés eszközeihez való hozzáférés növeléséhez, a szegénység elleni küzdelemhez és a társadalmi kirekesztettség csökkentéséhez; hangsúlyozza az oktatás fontosságát, többek között annak jelentőségét, hogy a fejlődő országokban a kultúrát beépítsék a tananyagba az oktatás minden szintjén;

68.   emlékezteti a Bizottságot, hogy a kulturális örökség fejlődése elválaszthatatlanul együtt jár azzal, hogy a társadalom azt használni és élvezni fogja, és hogy mivel a kulturális örökség igen múlandó, fenntartható módon kell kezelni; ugyanakkor meggyőződése, hogy a kulturális örökség kezelésének gazdaságilag kifizetődőnek kell lennie, és ezért hozzá kell járulnia a lakosság társadalmi–gazdasági helyzetének javításához;

69.   támogatja az EU aktív részvételét a kultúrával foglalkozó nemzetközi szervezetek munkájában, valamint az ENSZ által kezdeményezett "Civilizációk Szövetsége" elnevezésű folyamatban;

70.   elismeri az európai kulturális programra irányuló tervek jelentőségét, megjegyzi azonban, hogy a Bizottságnak a programról szóló közleménye nem tartalmaz semmilyen részletet a szóban forgó program finanszírozásáról, illetve semmilyen gyakorlati tervről nem gondoskodik a nyílt koordinációs módszer alkalmazására vonatkozóan; felhívja a Bizottságot, hogy a lehető legrövidebb határidőn belül közölje е részleteket;

71.   kiemeli, hogy a helyi és regionális hatóságok – amelyek a kulturális lehetőségek és kezdeményezések, valamint az oktatás és képzés biztosításáért és szponzorálásáért felelős szervek, és amelyek fesztiválokat és kulturális találkozókat szerveznek – fontos szerepet töltenek be a kultúra területükön való támogatásában és ápolásában, mindenekelőtt a kulturális örökség terén és a művészi újítások patrónusaként;

72.   ajánlja, hogy a tagállamok ne csak az eredmények nyomon követésébe vonják be a helyi és regionális hatóságokat, hanem az EU új kulturális programjainak végrehajtásába is annak érdekében, hogy a ténylegesen végrehajtott kultúrpolitika a régiók specifikus elvárásait és igényeit tükrözze;

73.   felhívja a figyelmet a kulturális sokszínűség előmozdításának, valamint annak szükségességére, hogy – interkulturális csereprogramok támogatása és a kultúrának fejlesztési programokban való figyelembevétele révén – a kultúra ne csak az egyes országok közötti, de a világ régiói közötti párbeszédben is lényeges szerepet töltsön be; támogatja az olyan integrált megközelítés gondolatát a kulturális stratégiák megalkotásakor, amely minden, a kultúra fejlődésére közvetlen vagy közvetett hatást gyakorló ágazatra és tényezőre kiterjed;

74.   kiemeli, hogy a kulturális idegenforgalom lényeges szerepet játszik a regionális gazdasági növekedésben és a javak létrehozásában, és növeli az európai kulturális örökség értékét, valamint hogy a regionális kulturális szövetségeket és a művészetekkel aktívan foglalkozó embereket be kell vonni ebbe a folyamatba;

75.   sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy a Bizottság túl kevés figyelmet fordít azokra a városok, helyhatóságok és régiók közötti ikerprogramokra, amelyek hosszú évek óta a kulturális együttműködés és információcsere kiemelkedő fórumai;

76.   felhívja a Bizottságot a kulturális tevékenységek legjobb gyakorlatának európai szintű népszerűsítésére, és felhívja a figyelmet arra a tényre, hogy e területen a legjobb gyakorlatok többsége a régiók szintjéről származik; javasolja tematikus konferenciák szervezését, valamint a nyilvánosság számára is hozzáférhető, a legjobb gyakorlatokat tartalmazó adatbázisok létrehozását az Európai Unió valamennyi hivatalos nyelvén;

77.   szem előtt tartva a kultúrák közötti párbeszéd európai évét, kiemeli a régiók – mint kulturális találkozóhelyek – által betölthető szerepet; felhívja a Bizottságot, hogy terjesszen elő határozott javaslatokat az ebben az évben végrehajtandó tevékenységekre vonatkozóan, és e tevékenységek tervezésébe és végrehajtásába ténylegesen vonja be a régiókat;

78.   egyetért a Bizottsággal abban, hogy az EU kulturális és nyelvi sokszínűsége jelentős versenyelőnyt jelent; emlékezteti a tagállamokat arra, hogy a nyelvtanítás, valamint az Európai Unión belüli és kívüli oktatási és kulturális csereprogramok folyamatos támogatást igényelnek; emlékeztet a televíziós közvetítések által a kultúrák közötti csere terén betöltött szerepre;

79.   felhívja a Bizottságot, hogy városi szinten is támogassa a regionális együttműködési projektek – többek között az "Interreg IV C" program – keretében megvalósuló kulturális kezdeményezéseket, különösen a kis- és középméretű városok szintjén, valamint hogy a "Régiók a gazdasági változásért" elnevezésű kezdeményezésbe illessze bele a kulturális dimenziót is;

80.   felhívja a tagállamokat a kultúra támogatására az egyes régiókban a kulturális infrastruktúrába – a strukturális alapok felhasználásával – történő beruházások révén, valamint regionális kulturális fejlesztési programok kidolgozására a kulturális és az oktatási szektorral, valamint a civil társadalommal együttműködésben;

81.   felhívja a Bizottságot és a tagállamokat az állami és a magánszektor együttműködésére vonatkozó egyértelmű, átlátható és pontos szabályok meghatározására, hogy ezek az együttműködések a régiókban megvalósuló kulturális vállalkozások finanszírozásának hatékony eszközévé válhassanak, és elősegíthessék a kis- és középvállalkozások aktívabb részvételét;

82.   üdvözli azt a bizottsági javaslatot, amely olyan EU–AKCS kulturális alap létrehozásáról szól, amelynek célja, hogy az EU elősegítse AKCS-országok, valamint a tengerentúli országok és területek kulturális javainak terjesztését; úgy véli, hogy hasonló megállapodásokra van szükség különösen a szomszédsági politikában részt vevő országok vonatkozásában;

83.   utasítja az elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Tanácsnak, a Bizottságnak, a tagállamok kormányainak és parlamentjeinek, valamint az Unescónak és az Európa Tanácsnak.

(1) HL L 372., 2006.12. 27., 1. o.
(2) HL L 201., 2006.7.25., 15. o.
(3) HL C 287., 2007.11.29., 1. o.
(4) HL C 72. E, 2002.3.21., 142. o.
(5) HL C 76. E, 2004.3.25., 459. o.
(6) HL C 301. E, 2007.12.13., 64. o.
(7) A P-5554/07. számú, írásban feltett kérdésre adott válasz.


Alkalmazkodás az éghajlatváltozáshoz Európában - az uniós fellépés lehetőségei
PDF 254kWORD 99k
Az Európai Parlament 2008. április 10-i jogalkotási állásfoglalása az "Alkalmazkodás az éghajlatváltozáshoz Európában – Az uniós fellépés lehetőségei" című bizottsági zöld könyvről (COM(2007)0354)
P6_TA(2008)0125B6-0131/2008

Az Európai Parlament,

–   tekintettel az "Alkalmazkodás az éghajlatváltozáshoz Európában – Az uniós fellépés lehetőségei" című bizottsági zöld könyvre (COM(2007)0354) (zöld könyv az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodásról),

–   tekintettel az ENSZ éghajlat-változási keretegyezményére (UNFCCC), és különösen annak 2. cikkére és 4. cikke (b), (e) és (f) pontjaira, valamint az UNFCCC Kiotói Jegyzőkönyvére és végrehajtásának eljárásaira,

–   tekintettel a Bizottság "A legkülső régiókra vonatkozó stratégiáról: eredmények és kilátások" című közleményére (COM(2007)0507),

–   tekintettel az éghajlatváltozással foglalkozó kormányközi munkacsoport (IPCC) negyedik értékelő jelentésére (AR4) és a II. munkacsoport e jelentéshez készült anyagára,

–   tekintettel az Egyesült Nemzetek Biztonsági Tanácsa 2007. április 17-i, az éghajlatváltozásnak a békére és biztonságra gyakorolt hatásáról folytatott vitára,

–   tekintettel az ENSZ éghajlat-változási keretegyezménye (UNFCCC) részes feleinek 13. konferenciájára (COP13) és a Kiotói Jegyzőkönyv részes feleinek találkozójaként szolgáló, a részes felek 2007. december 3-a és 15-e között, az indonéziai Bali szigetén megrendezett harmadik konferenciájára (COP/MOP 3),

–   tekintettel az éghajlatváltozásról szóló korábbi állásfoglalásaira, különösen a globális éghajlatváltozás legyőzéséről szóló 2005. november 16-i (1) , az éghajlatváltozásról szóló és a montreali konferencia eredményeivel (COP 11-COP/MOP 1) foglalkozó 2006. január 18-i (2), a repülés éghajlatváltozásra gyakorolt hatásának csökkentéséről szóló 2006. július 4-i (3), az éghajlatváltozásról szóló 2007. február 14-i(4) és a globális éghajlatváltozás 2 Celsius-fokra való csökkentéséről szóló – az előttünk álló út a Bali szigetén tartandó éghajlat-változási konferenciáig és azon túl (COP 13 és COP/MOP3) című 2007. november 15-i(5) állásfoglalására,

–   tekintettel az Éghajlatváltozással Foglalkozó Ideiglenes Bizottság által az eljárási szabályzat 108. cikke, valamint a Tanács és a Bizottság ebben az összefüggésben tett nyilatkozatai alapján előterjesztett B6-0014/2008 számú szóbeli választ igénylő kérdésre,

–   tekintettel a 2007. március 8–9-i brüsszeli Európai Tanács elnökségi következtetéseire,

–   tekintettel a Bizottság 2008. évi munkaprogramjára,

–   tekintettel eljárási szabályzata 108. cikkének (5) bekezdésére,

A.   mivel a II. munkacsoport által az IPCC AR4-hez készített anyag szerint várhatóan szinte minden európai régiót negatívan fog érinteni az éghajlatváltozás néhány jövőbeli hatása; mivel e hatások kihívás elé fognak állítani számos gazdasági ágazatot, és további fenyegetést fognak jelenteni az európai biológiai sokféleségre, továbbá a társadalmi fejlődést is befolyásolni fogják,

B.   mivel a valamennyi földrészen és számos óceánban végzett regionális tudományos megfigyelések alátámasztják, hogy az éghajlatváltozás a természetre elsősorban a hőmérséklet növekedése, de egyéb éghajlati hatások változása révén is hat; mivel a megfigyelt hőmérsékletnövekedést az emberi tevékenység okozza, és hatással van a fizikai és biológiai rendszerekre,

C.   mivel az Uniónak át kellene gondolnia, hogy az éghajlatváltozáshoz történő alkalmazkodás milyen mértékben határozhatja meg egy, a környezetet védő, a foglalkozást serkentő és a szociálpolitikának új dimenziót adó gazdasági növekedési modell útját,

D.   mivel az éghajlatváltozás valamennyi modern társadalmat egészében érintő probléma, és minden irányítási szint, az uniós szinttől az állami hatóságon keresztül egészen az egyének szintjéig fontos szerepet játszhat és kell játszania az alkalmazkodási intézkedésekben,

E.   mivel nem csak az éghajlatváltozás jövőbeni hatásainak kezelése érdekében van szükség a károkat megelőző adaptációs intézkedésekre Európában és azon kívül, hanem az üvegházhatású gázok múltbeli kibocsátása miatt jelenleg tapasztalható globális felmelegedés regionális és helyi következményeinek kezelése érdekében már most ki kell azokat fejleszteni és alkalmazni; mivel ezek az adaptációs intézkedések átfogó megközelítést és a társadalmi, gazdasági és környezetvédelmi szempontok széles látókörű figyelembe vételét igénylik,

F.   mivel számos regionális vagy helyi léptékű tanulmány és modell létezik az éghajlatváltozás lehetséges hatásairól; mivel a társadalmi-gazdasági dimenzió és az érintett lakosságra gyakorolt valószínűsíthető hatások megfelelő vizsgálata számos ilyen tanulmányból hiányzik,

G.   mivel a problémára vonatkozó közös stratégia megkönnyítése érdekében meg kell teremteni az uniós szintű éghajlatváltozási megfigyelést és az éghajlatváltozás kezelésére szolgáló intézkedések koordinációját,

H.   mivel annak érdekében, hogy az éghajlatváltozás következményeinek mérséklésére hozott elterelő és korlátozó intézkedések a lehető leghatékonyabbak legyenek, nélkülözhetetlenek lesznek az éghajlatváltozással kapcsolatos kutatás-fejlesztési tevékenységekbe történő állami és magánberuházások,

I.   mivel a nemzeti éghajlatváltozási kutatásokat a hetedik keretprogram alatt folyó kutatások keretében kell összehangolni,

J.   mivel az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodás kérdése kevésbé van a közfigyelem központjában mióta nagyobb hangsúlyt helyeztek a globális felmelegedés mérséklése érdekében szükséges korlátozó intézkedésekre,

K.   mivel az EU által felállított cél, miszerint a globális felmelegedést 2 Celsius-fokra korlátozzák, ugyancsak egy rendkívüli, regionális éghajlatváltozásokkal, valamint az érintett lakosságra, a helyi és regionális gazdaságra és a környezetre számos – az erőforrások és eszközök terén meglévő különbözőségek és regionális különbségek további erősödését okozó – hatásokkal járó felmelegedésen alapuló forgatókönyvet jelentene Európa számára,

L.   mivel a rendkívüli időjárási események és kiváltó okaik megértésére irányuló kutatást fokozni kell, mint a balesetek és az emberi, tulajdonbeli és környezeti károk elkerülése érdekében hozott jövőbeni megelőző intézkedésekhez és fellépésekhez szükséges alapot, ideértve a korai előrejelző rendszerek alkalmazását is, és mivel ki kell fejleszteni az ezen intézkedések hatékonyságának mérésére szolgáló eszközöket,

M.   mivel a kizárólag költség-haszon elemzésen alapuló elterelő mechanizmusokra irányuló megközelítés nem tűnik megfelelőnek, mivel a változások minden bizonnyal Európában is a legszegényebbeket fogják a legsúlyosabban érinteni, hiszen általában nekik nincs megfelelő biztosításuk, ők nem rendelkeznek megfelelő információkkal és ők nem elég mobilisak a megváltozott környezethez való alkalmazkodáshoz,

N.   mivel egy olyan fordított megközelítés, amely bemutatná az éghajlatváltozás negatív hatásait elszenvedő közösségek által az e hatások leküzdésében sikeresnek talált technikákat, hasznos lenne az EU számára ahhoz, hogy egyfajta ernyőként működhessen, stratégiák támogatásával, megfelelő támogatási programok kialakításával és a tudományos, regionális és helyi hálózatok és partnerségek közti politikai koordináció irányításával,

O.   mivel az éghajlatváltozás okozta hatásra adott válaszok egyik kulcsfontosságú összetevője a szakmai és közoktatás fejlesztése és fokozása az alkalmazkodási lépések tekintetében,

P.   mivel egyértelmű, hogy az éghajlatváltozás Európában hatással van a fejlődés ütemére és veszélyezteti a sikeres fejlődést, azonban sokkal erősebb hatást fejt ki a fejlődő országokban; mivel az elterelő intézkedések finanszírozásának kérdését tovább kell elemezni az EU-n belül és a fejlődő országoknak juttatott támogatás tekintetében is,

Q.   mivel, az esélyegyenlőség jegyében, az olyan kérdések megválaszolása érdekében, hogy miként és hova fektessünk be, az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodás kérdését be kell építeni a főbb döntéshozatali folyamatokba; mivel a döntéshozatali folyamat során folyó vitákban szerepet kell kapjanak a helyi és regionális érdekeltek és döntéshozók is,

R.   mivel az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodásról szóló zöld könyv sem az EU legtávolabbi régióinak különleges földrajzi és éghajlati jellemzőiből adódó, az európai földrészen várt módokhoz képest eltérő sebezhetőségével nem foglalkozik különösebben, sem pedig Európa városi régióinak és sűrűn lakott területeinek éghajlati jellemzőit nem vizsgálja külön,

S.   mivel az éghajlatváltozás valószínűleg leginkább azokra a területekre lesz hatással, amelyek földrajzi elhelyezkedésükből adódóan különösen függenek a természet dinamikájától (többek között a jeges térségek és hegyvidékek), és így a helyi gazdaság, kultúra és a népesség egésze nagy nyomás alatt van és érzi az alkalmazkodás igen magas költségeit, míg egyúttal tovább nőnek a regionális egyenlőtlenségek,

T.   mivel Dél-Európa és a Mediterrán-medence Európa két legsérülékenyebb területe, amelyek már most vízhiánnyal, szárazsággal és erdőtüzekkel küzdenek,

U.   mivel az elkerülhetetlen éghajlatváltozáshoz történő sikeres alkalmazkodási stratégiához a tömegtájékoztatási eszközök bevonásán keresztül szükség van az oktatás és kommunikáció támogatására, valamint a polgárok környezetvédelmi kérdésekben való részvételére,

V.   mivel az Egészségügyi Világszervezet (WHO) becslései szerint már most évente 60 000 haláleset írható az éghajlatváltozással kapcsolatos természeti katasztrófák számlájára, mivel az IPCC AR4 hangsúlyozza az éghajlatváltozás közegészségügyi hatásait; mivel komoly aggodalomra ad okot a trópusi betegségek mérsékelt égövi területeken történő terjedése; mivel, ennek következtében, a társadalom legsérülékenyebb részeit célzó egészségügyi ellátásnak kell a legszélesebb körben alkalmazkodnia az éghajlatváltozáshoz,

W.   mivel az éghajlatváltozás további komoly károkat fog előidézni a már amúgy is sérülékeny és veszélyeztetett ökoszisztémákban és hatással lesz az európai biodiverzitásra is; mivel az ilyen károk indirekt módon komolyan érezhetőek lesznek az emberi jólét szempontjából fontos ökoszisztémák pusztulásán keresztül; mivel pont ezért az ökoszisztémák védelme az EU alkalmazkodási stratégiájának alapját kell képezze, mivel a talaj a szerves szén legnagyobb tárolója és a nem megfelelő termőföld-gazdálkodási gyakorlat hozzájárul ennek csökkenéséhez; mivel ezt a folyamatot vissza kell fordítani és gondoskodni kell a fenntartáshoz és - ahol csak lehet - a talaj szerves szén tartalmának növeléséhez szükséges intézkedésekről az EU alkalmazkodási stratégiájának részeként,

1.   üdvözli az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodásról szóló zöld könyvet és az érintettekkel való konzultációs folyamatot;

2.   hangsúlyozza az elterelő és korlátozó fellépések közötti szoros kapcsolódás jelentőségét abban, hogy az éghajlatváltozás következményeinek enyhítése érdekében hasznát vegyék az ilyen összhangoknak; felhívja a Bizottságot, hogy vizsgálja meg, miként lehet egyensúlyt teremteni a kétfajta fellépés között, hogy egy holisztikus stratégia kialakítását szem előtt tartva kölcsönösen növelni tudják egymás hatékonyságát;

3.   elismeri, hogy, bár az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodásról szóló zöld könyvben a témák ágazatonként kerülnek bemutatásra, ezek közül több ágazat kölcsönös függésben van egymással; úgy ítéli meg, hogy egy adott ágazatra gyakorolt hatások, illetve az abban meghozott adaptációs döntések gyakran kihatnak más ágazatokra, ezért azt kéri a Bizottságtól, hogy vegye figyelembe az ágazatok közötti interakciókat az alkalmazkodási intézkedések végrehajtása során;

4.   megerősíti, hogy az EU 2 Celsius-fokos célkitűzésével és a szükséges helyi és regionális alkalmazkodás dimenziójával kapcsolatban további tudományos, kockázatalapú modellezésre és tanulmányokra van szükség az éghajlatváltozás emberi és társadalmi hatásainak pontosabb elemzése, megértése és előrejelzése érdekében;

5.   kéri a Bizottságot, hogy készítsen egy tanulmányt az alkalmazkodás gazdaságtanáról és dolgozzon ki az alkalmazkodás költségeinek és hasznainak mérlegét tartalmazó forgatókönyveket, valamint ösztönözze, illetve előzze meg a gazdasági fellépéseket; hangsúlyozza az alulról felfelé történő ágazati megközelítés fontosságát, figyelembe véve az európai természetes élőhelyek, pl. a hegyvidékek és szigetek közötti különbségeket; felhívja a Bizottságot, hogy térképezze fel a foglalkoztatás változását mind a növekvő, mind a hanyatló ágazatokban;

6.   felhívja a Bizottságot, hogy koordinálja és támogassa egy közös európai adatbázis tudományos előkészítését a sebezhetőségről annak megértése érdekében, hogy az éghajlatváltozás következményei a jövőben miként fogják érinteni a társadalmi csoportokat és az európai és nemzeti kulturális örökséget, és hogy a társadalmak hogyan reagálhatnak arra; úgy véli létre kell hozni egyéb, az alkalmazkodási tevékenységekre vonatkozó fontos információkat, úgy mint indexeket, politikákat és intézkedéseket tartalmazó adatbázisokat is;

7.   felszólítja a Bizottságot, hogy koordinálja a meglévő környezetvédelmi adatfigyelő hálózatokat, és amennyiben szükséges, ötvözze őket új struktúrákkal, azzal a céllal, hogy olyan homogén mérési eredményeket tartalmazó adatbázisok jöhessenek létre, amelyek modellként szolgálhatnak a legszükségesebb kontinentális, regionális és helyi szintű intézkedések meghozatalához;

8.   felhívja a Bizottságot, hogy vizsgálja meg, miként lehetne továbbfejleszteni és támogatni az egyetemek, szociális partnerek, a civilszervezetek, operatív szervezetek, különösen a bőséges adatforrással rendelkező nemzeti időjárás-előrejelzéssel foglalkozó szervezetek és a helyi és regionális döntéshozók páneurópai hálózatát annak érdekében, hogy előmozdítsák az ágazatok közötti partnerséget az alkalmazkodás terén az ismeretek és politikai megoldások cseréje, az elfogadott intézkedések sikerének mérésére szolgáló eszközök kifejlesztése, továbbá a tudományos felfedezések és az éghajlatváltozáshoz való szükséges alkalmazkodásról szóló forgatókönyvek közzététele és nyilvános terjesztése céljából;

9.   úgy ítéli meg, hogy annak érdekében, hogy az éghajlatváltozás hatásait vizsgáló kutatások hatékonyabbak legyenek, a hetedik keretprogramban folyó kutatásokat nemzeti szinten kellene koordinálni (különösen a Föld űrből történő megfigyelésének programjait);

10.   úgy ítéli meg, hogy az EU-nak lényeges erőfeszítéseket kell tennie az adaptációs intézkedésekhez kapcsolódó technológiai fejlesztések terén gazdasága és ezen technológiák fejlődő világba történő eljuttatásának támogatása érdekében; úgy véli, hogy a hatékony, biztonságos és olcsó technológiák fejlesztése az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodás alapvető eleme, és úgy ítéli meg, hogy a részt vevő felek következő poznani konferenciáján/találkozóján (COP 14) ezzel a témával kellene foglalkozni;

11.   felkéri a Bizottságot, hogy a hatályos jogszabályok, stratégiák, illetve területi hatással bíró projektek finanszírozásának módosításába, illetve újak létrehozásába foglalja bele az alkalmazkodás kérdését az éghajlatváltozás hatásainak minimálisra csökkentése érdekében; felszólítja a Bizottságot, hogy végezzen átfogó elemzést a létező európai pénzügyi eszközökre és arra nézve, hogy ezen eszközöket hogyan lehet az éghajlatváltozásra vonatkozó adaptációs intézkedések érdekében alkalmazásuk eredeti területén kihasználni, illetve jelezze, hogy hol van szükség további nemzeti finanszírozásra;

12.   nyomatékosan sürgeti a Tanácsot, hogy további késlekedés nélkül hozzon határozatot az Európai Unió Szolidaritási Alapjáról (EUSF) szóló rendeletre irányuló javaslatról, tekintetbe véve, hogy az Európai Parlament már 2006 május 18-án állásfoglalást fogadott el(6); úgy véli, hogy az új szabályozás, amely - más intézkedésekkel együtt - csökkenti a Szolidaritási Alap igénybevételi küszöbét, lehetővé fogja tenni, hogy a természet vagy ember okozta katasztrófákra hatékonyabban, rugalmasabban és rövidebb időn belül reagáljunk; hangsúlyozza, hogy egy ilyen pénzügyi eszköz nagyon fontos, különösen mivel az éghajlatváltozás következtében várhatóan gyakrabban fordulnak elő természeti katasztrófák;

13.   felhívja a Bizottságot, hogy vegye fontolóra a pénzügyi adaptációs intézkedések beillesztését a regionális politikákra és a strukturális alapokra vonatkozó következő hosszú távú pénzügyi tervekbe, és javasolja az éghajlatváltozás kezelését célzó innovatív megoldások felkutatására további pénzforrások elkülönítését;

14.   emlékeztet arra, hogy az EU kohéziós politikájára vonatkozó stratégiai iránymutatások kifejezetten hangsúlyozzák, hogy erősíteni kell a környezet és a növekedés közötti összhangot; megállapítja, hogy a regionális politikai programok infrastrukturális beruházásokat irányoznak elő a víz, a hulladék és a levegő területén, a biodiverzitással, valamint a területrendezés előmozdításával és a tömegközlekedéssel kapcsolatban; hangsúlyozza, hogy ezek hozzájárulnak az éghajlatváltozással kapcsolatos kötelezettségvállalások teljesítéséhez és a kockázatmegelőző intézkedések előmozdításához a közszolgálati menedzsmentre irányuló olyan innovatív politikákon keresztül, mint például a megelőző monitoring; utal arra is, hogy a Bizottságnak és a tagállamoknak meg kell teremteniük a koordinációt a polgári védelem megszervezése és a vészhelyzeti intézkedési tervek terén; ebben az összefüggésben utal az Egyesült Nemzetek katasztrófacsökkentési programra irányuló nemzetközi stratégiájára;

15.   hangsúlyozza, hogy a tagállamoknak a Vidékfejlesztési Alapot a mező- és erdőgazdaság éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodásának támogatására kell használniuk; emlékeztet a talaj szervesanyag-tartalmának a talaj termőképességében és vízmegtartási kapacitásában, valamint a szén-dioxid megkötésében játszott szerepére, és felkéri a Közösséget, hogy fogadjon el és támogasson olyan talajkezelési gyakorlatokat, amelyek révén egész Európában fenntartható a talaj szervesanyag-tartalmának szintje a növekvő hőmérséklet és a csapadékmintázat változásához történő alkalmazkodás egyik hatékony eszközeként; hangsúlyozza, hogy megfelelő válságmegelőző és kockázatkezelő intézkedésekre van szükség úgy közösségi, mint nemzeti és regionális szinten, hiszen a válságok száma növekedni fog a jövőben, különös tekintettel a módszeres földgazdálkodási erőfeszítésekre, amelyek hosszabb vízmegtartási időt és az erdőkben alacsonyabb tűzterhelést biztosítanak; úgy véli, hogy a kockázatkezelést az EU kohéziós politikájának szerves és határozott részévé kell tenni;

16.   felszólítja a Bizottságot, hogy tegyen javaslatot egy egész Európát átfogó alkalmazkodási tervezésre és felkészülésre vonatkozó keretre; hangsúlyozza a szubszidiaritás elvének kellő mértékű figyelembe vételének szükségességét az éghajlatváltozás következményeinek konkrét intézkedések révén történő kezelésében, hiszen Európában a régiók és a helyi szervek saját tapasztalataik alapján hatékonyabb politikai válaszokat tudnak adni, hangsúlyozza azonban az uniós szintű hogy szükség van az alkalmazkodási tervek uniós szintű koherenciájára és összehangolására;

17.   hangsúlyozza a helyi közösségek kulcsszerepét az éghajlatváltozás elleni küzdelemben, ezért fenntartható integrált város-, régió- és vidékfejlesztési stratégiák alkalmazására szólít fel, amelyek teljes mértékben figyelembe veszik a korlátozó és alkalmazkodó céllal született intézkedéseket, és tudományos vizsgálatokra tart igényt annak elemzésére, hogy milyen típusú infrastruktúra a legmegfelelőbb az éghajlatváltozás kezelésére;

18.   szorosabb együttműködésre és a bevált gyakorlatok cseréjére szólít fel az európai intézmények, valamint a regionális és helyi hatóságok között, illetve azok körében, akik olyan építési beruházások, közművek és szolgáltatások kialakításában vesznek részt, amelyek célja a széndioxid-semleges státusz megszerzése területükön, mint például a távfűtési rendszerek, fejlettebb újrahasznosító szolgáltatások, integrált tömegközlekedés, energia-hatékony és víz-hatékony épületek, nagyobb volumenű alternatívenergia-termelés és –felhasználás, valamint több nyilvános tájékoztatás az energiafogyasztásról;

19.   hangsúlyozza, hogy a mezőgazdasági ágazat egyike az éghajlatváltozás által leginkább veszélyeztetett ágazatoknak, amelynek azonban egyben környezeti károkat is felrónak; úgy véli, hogy ebben az ágazatban az alkalmazkodási intézkedéseknek abba az irányba kell hatniuk, hogy mind környezeti, mind pedig gazdasági szempontból csökkentsék az érzékenységet és növeljék a fenntarthatóságot;

20.   hangsúlyozza, hogy a mezőgazdasági ágazat fokozatos alkalmazkodását az éghajlatváltozás által támasztott új szükségletekhez a "felülvizsgálat" keretében meg kell vizsgálni;

21.   hangsúlyozza, hogy a mezőgazdasági ágazat a fenntarthatóságot fokozó és a víz és egyéb természeti erőforrások használatának és kezelésének új módjait előmozdító jogszabályok alkalmazásával alkalmazkodhat az éghajlatváltozáshoz és enyhítheti annak hatásait;

22.   hangsúlyozza annak jelentőségét, hogy a tagállamok és a Bizottság azonosítsa azt a közlekedési infrastruktúrát, amelyet az éghajlatváltozás a leginkább érint, és ahol további erőfeszítésekre és beruházásokra van szükség a folyamatos és biztonságos működés érdekében;

23.   gratulál a Baliban tartott MOP 3 jelentős eredményeihez az Alkalmazkodási Alap operacionalizálását illetően, amely konkrét alkalmazkodási projekteket kapcsol össze finanszírozási eszközökkel a Kiotói Jegyzőkönyvet aláíró fejlődő országokban indított Tiszta Fejlesztési Mechanizmus (CDM) projektekre alkalmazott adókból származó alapokon keresztül; hangsúlyozza, hogy ezt az áttörő jelentőségű döntést, amelynek értelmében az adományozóktól függetlenül finanszírozzák az alkalmazkodást a fejlődő országokban, a Bali Cselekvési Terv elfogadása előtt hozták meg;

24.   hangsúlyozza, hogy a környezeti hatásvizsgálat részeként biztosítani kell, hogy az összeegyeztethetetlen infrastruktúrákkal kapcsolatos beruházások megakadályozása érdekében valamennyi építési engedély és városrendezési terv vegye figyelembe a különböző alkalmazkodási forgatókönyveket; rámutat arra, hogy számos esetben megfelelőbb lenne, ha nem fejlesztenék az érzékeny területeket, illetve a már fejlett területeken törekednének az eredeti természetes állapot visszaállítására ahelyett, hogy a káros éghajlati hatásokra való felkészülés érdekében védelmet építenének ki;

25.   feltétlenül szükségesnek tartja az együttműködést Európa szegényebb részei és a fejlődő világ támogatása érdekében, úgy ítélve meg, hogy valószínűleg ezeket a térségeket sújtja majd leginkább az éghajlatváltozás, de legalább legyenek képesek kezelni annak következményeit; sajnálja, hogy a zöld könyv nem foglalkozik kellő mélységben az alkalmazkodás terén az EU és a fejlődő országok között folytatandó együttműködéssel; hangsúlyozza különösen a technológiatranszfer és a kapacitásépítés szükségességét; ebben az összefüggésben üdvözli a Bizottság kezdeményezését, amely elindítja a Globális Éghajlatváltozási Szövetséget, azonban hangsúlyozza, hogy ez a kezdeményezés jelenleg nagyon alulfinanszírozott;

26.   elismeri, hogy a fejlesztési célok és az éghajlatváltozással kapcsolatos korlátozás és alkalmazkodás között okozati összefüggés van; hangsúlyozza, hogy az éghajlatváltozás kérdését általánosan érvényesíteni kell az EU valamennyi fejlesztési együttműködésében, beleértve a már létező partnerségi programokat, mint például az EUROMED-párbeszéd és az EU-Afrika energiaügyi partnerség; hangsúlyozza a fejlődő országokkal fenntartott partnerségek kiemelkedő jelentőségét is, amelyek az elsivatagosodás elkerülésére irányuló erőfeszítések fokozását tűzik ki célul, mind hatásmérséklő, mind pedig alkalmazkodási előnyöket kínálva;

27.   felszólít jelentős és kiszámítható pénzügyi eszközök EU politikák keretében történő létrehozására, mint pl. a Kibocsátáskereskedelmi Rendszer, annak érdekében, hogy a fejlődő országok segítséget kaphassanak az éghajlatváltozás hatásaihoz történő alkalmazkodáshoz, valamint, hogy a tagállamok számára biztosítottak legyenek az alkalmazkodási politikák alapjai;

28.   rámutat, hogy az éghajlatváltozás felgyorsíthatja a természetes erőforrásokhoz való hozzáférés csökkenését; felkéri a Bizottságot, hogy az élelmiszer- és energiaellátás biztonságának garantálása során vizsgáljon meg további intézkedéseket az új kihívásokhoz való alkalmazkodás céljából;

29.   felhívja a Bizottságot, hogy vizsgálja meg európai szinten és nemzetközi összefüggésben, hogy hogyan lehet az éghajlatváltozásra adott válaszként szükséges alkalmazkodást elősegítő intézkedéseket beépíteni a fejlesztési tervekbe és a költségvetési tárgyalásokba; felhívja a Bizottságot, hogy vizsgálja meg, miként lehet átültetni ezeket az intézkedéseket az ágazati politikákba az állami és magánberuházások és támogatások irányítása érdekében; hangsúlyozza, hogy ennek ki kell terjednie a tudomány, az ismeretterjesztés, a tájékoztatás, az együttműködés és az ellenőrzés területére, rendszeresen ellenőrizve, hogy szükség van-e további támogatásra, és visszajelzést adva az európai jogalkotónak;

30.   hangsúlyozza annak fontosságát, hogy a "vízszükséglet kezelésén" keresztül racionálisabban használják fel a vízforrásokat, mivel a víz szűkös erőforrássá válik; felszólítja a Bizottságot és a tagállamokat, hogy fogadjanak el integratív intézkedéseket a víz rendelkezésre állásának, hozzáférhetőségének, felhasználásának és megőrzésének biztosítása érdekében, és támogassák az innovatív technológiákat és gyakorlatokat, köztük az olyan kísérleti projekteket, amely segítséget nyújtanak az aszálykárok és az árvízi kockázatok csökkentésében; ebben az összefüggésben elismeri az ökoszisztéma megközelítés fontosságát a talajerózió, az áradások, az elsivatagosodás, a tengerszint-emelkedés és az invazív idegen fajok hatásainak megelőzésében és semlegesítésében, valamint az erdőtüzekkel szembeni ellenálló képesség fokozásában;

31.   elismeri, hogy az éghajlatváltozás hozzájárul a globális betegségteherhez és a korai elhalálozásokhoz azáltal, hogy különösen a népesség legveszélyeztetettebb csoportjait érinti; felkéri a tagállamokat, hogy mérlegeljék olyan intézkedések bevezetését, amelyek az egészségügyi rendszer kapacitásainak erősítésére irányulnak, hogy az alkalmazkodni tudjon az éghajlatváltozás hátrányos hatásaihoz; felkéri a Bizottságot, hogy hozzon létre egy egész EU-ra kiterjedő rendszert az éghajlatváltozás egészségügyi hatásainak nyomon követésére és felügyeletére; felszólítja a Bizottságot annak biztosítására, hogy az éghajlatváltozás emberi egészséget veszélyeztető hatásai az EU alkalmazkodási és hatáscsökkentési politikájának középpontjában álljanak;

32.   hangsúlyozza, hogy differenciált éghajlati és fejlesztési megközelítésre van szükség azon térségek és régiók tekintetében, amelyek különösen veszélyeztettek az éghajlatváltozással szemben, mint amilyenek a hegyvidéki és part menti térségek, a szigetek, vagy például az EU hét legkülső régiója, amelyek topográfiai jellemzőik és strukturális hátrányaik miatt különösen függenek a természeti mozgásoktól; ebben az összefüggésben felkéri a Bizottságot, hogy bővítse ki a legveszélyeztetettebb területek listáját, és működjön együtt a létező regionális kezdeményezésekkel, mint amilyen az Alpok Egyezmény és a Kárpátok Egyezmény, azzal a céllal, hogy a lehető legjobban felhasználja az e kezdeményezések során szerzett ismereteket;

33.   felszólítja a Bizottságot, hogy vegye figyelembe azt a központi szerepet, amelyet az egészséges ökoszisztémák tölthetnek be az alkalmazkodási politikában; rámutat arra, hogy a jelenlegi uniós jogszabályok (azaz a madarakról szóló irányelv(7) a természetes élőhelyekről szóló irányelv(8), a Natura 2000, és a víz keretirányelv(9)) elősegíthetik e kérdés kezelését Európában; felszólítja a Bizottságot és a tagállamokat, hogy kezeljék a legfontosabb prioritásként e politika végrehajtását az éghajlatváltozáshoz való gyors és hatékony alkalmazkodás biztosítása érdekében;

34.   üdvözli a Bizottság kezdeményezését, egy éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodással foglalkozó európai tanácsadó csoport létrehozására, és hangsúlyozza a szakértői csoport szükségességét, hogy lehetőséget biztosítsanak az uniós szintű koherens, ágazatok közötti stratégiák megvalósításához, valamint a politikai keretek megerősítéséhez, amelyek befektetés-ösztönző hatásúak lehetnek az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodással és hatásainak mérséklésével kapcsolatos tevékenységek terén;

35.   utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Bizottságnak, mint a Parlament hozzájárulását a zöld könyvről szóló, a Bizottság által kezdeményezett, az érdekeltekkel folytatott konzultációs folyamathoz.

(1) HL C 280 E, 2006.11.18., 120. o.
(2) HL C 287 E, 2006.11.24., 182. o.
(3) HL C 303 E, 2006.12.13., 119. o.
(4) HL C 287 E, 2007.11.29., 344. o.
(5) Elfogadott szövegek, P6_TA(2007)0537.
(6) HL C 297. E, 2006.12.7., 331. o.
(7) A Tanács 1979. április 2-i 79/409/EGK irányelve a vadon élő madarak védelméről (HL L 103., 1979.4.25., 1. o.). A legutóbb a 2006/105/EK irányelvvel (HL L 363., 2006.12.20., 368. o.) módosított irányelv.
(8) A Tanács 1992. május 21-i 92/43/EGK irányelve a természetes élőhelyek, valamint a vadon élő állatok és növények védelméről (HL L 206., 1992.7.22., 7. o.). A legutóbb a 2006/105/EK irányelvvel módosított irányelv.
(9) Az Európai Parlament és a Tanács 2000. október 23-i 2000/60/EK irányelve a vízpolitika terén a közösségi fellépés kereteinek meghatározásáról (HL L 327., 2000.12.22., 1. o.). A legutóbb a 2008/32/EK irányelvvel (HL L 81., 2008.3.20., 60. o.) módosított irányelv.


Munir Said Thalib emberi jogi aktivista meggyilkolása
PDF 130kWORD 55k
Az Európai Parlament nyilatkozata Munir Said Thalib emberi jogi aktivista meggyilkolásáról
P6_TA(2008)0126P6_DCL(2007)0098

Az Európai Parlament,

–   tekintettel eljárási szabályzata 116. cikkére,

A.   mivel 2004 szeptemberében az emberi jogi szervezeteket alapító vezető indonéziai emberi jogi aktivista, Munir arzénmérgezésben meghalt a Garuda GA 974 számú, Szingapúrból Amszterdamba tartó járatán,

B.   mivel az indonéz elnök által felkért független tényfeltáró csoport jelentését a Munir Said Thalib - ügyről soha nem hozták nyilvánosságra,

C.   mivel az üggyel kapcsolatosan egyedüliként bíróság elé állított Pollycarpus Budihari Priyantót, a Garuda volt másodpilótáját az indonéziai legfelsőbb bíróság 2006 októberében felmentette,

D.   mivel 2007 áprilisában az indonéz rendőrég két új gyanúsítottat tartóztatott le Munir Said Thalib meggyilkolásával kapcsolatban,

E.   mivel ez a gyilkosság a többi indonéziai emberi jogvédő és újságíró megfélemlítését és fenyegetését is szolgálta,

1.   felhívja az indonéz hatóságokat, hogy tegyenek meg minden szükséges lépést annak érdekében, hogy a gyilkosság valamennyi felelősét bíróság elé állítsák, és a lehető leghamarabb ítéletet hozzanak;

2.   felhívja a Bizottságot és a Tanácsot, hogy kövesse nyomon a Munir Said Thalib-ügyben folytatott nyomozást, beleértve a Garuda volt vezetői, Indra Setiawan és Rohainil Aini ellen folyamatban levő eljárásokat, valamint a legfelsőbb bíróság Pollycarpus-ügyben hozott döntésének felülvizsgálatát is;

3.   utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt a nyilatkozatot az aláírók nevével együtt a Tanácsnak, a Bizottságnak, a tagállamok kormányainak és parlamentjeinek, az Indonéz Köztársaság elnökének és az indonéz parlament két háza elnökeinek.

List of signatories

Adamos Adamou, Vittorio Agnoletto, Vincenzo Aita, Gabriele Albertini, Alexander Alvaro, Roberta Alma Anastase, Jan Andersson, Laima Liucija Andrikienė, Kader Arif, Richard James Ashworth, Francisco Assis, John Attard-Montalto, Elspeth Attwooll, Marie-Hélène Aubert, Jean-Pierre Audy, Margrete Auken, Inés Ayala Sender, Liam Aylward, Peter Baco, Enrique Barón Crespo, Alessandro Battilocchio, Katerina Batzeli, Edit Bauer, Christopher Beazley, Angelika Beer, Bastiaan Belder, Irena Belohorská, Jean-Luc Bennahmias, Monika Beňová, Giovanni Berlinguer, Thijs Berman, Slavi Binev, Johannes Blokland, Sebastian Valentin Bodu, Herbert Bösch, Jens-Peter Bonde, Josep Borrell Fontelles, Victor Boştinaru, Costas Botopoulos, Bernadette Bourzai, John Bowis, Sharon Bowles, Emine Bozkurt, Mihael Brejc, Frieda Brepoels, Hiltrud Breyer, André Brie, Elmar Brok, Paul van Buitenen, Kathalijne Maria Buitenweg, Udo Bullmann, Ieke van den Burg, Colm Burke, Cristian Silviu Buşoi, Philippe Busquin, Joan Calabuig Rull, Martin Callanan, Mogens Camre, Luis Manuel Capoulas Santos, Marco Cappato, Marie-Arlette Carlotti, Maria Carlshamre, Carlos Carnero González, Paulo Casaca, Michael Cashman, Carlo Casini, Françoise Castex, Giuseppe Castiglione, Pilar del Castillo Vera, Giusto Catania, Alejandro Cercas, Giulietto Chiesa, Ole Christensen, Luigi Cocilovo, Carlos Coelho, Daniel Cohn-Bendit, Richard Corbett, Giovanna Corda, Thierry Cornillet, Michael Cramer, Corina Creţu, Gabriela Creţu, Brian Crowley, Magor Imre Csibi, Ryszard Czarnecki, Bairbre de Brún, Arūnas Degutis, Véronique De Keyser, Panayiotis Demetriou, Gérard Deprez, Proinsias De Rossa, Marie-Hélène Descamps, Harlem Désir, Nirj Deva, Mia De Vits, Agustín Díaz de Mera García Consuegra, Alexandra Dobolyi, Beniamino Donnici, Brigitte Douay, Den Dover, Avril Doyle, Mojca Drčar Murko, Bárbara Dührkop Dührkop, Andrew Duff, Saïd El Khadraoui, James Elles, Maria da Assunção Esteves, Edite Estrela, Harald Ettl, Jill Evans, Robert Evans, Göran Färm, Carlo Fatuzzo, Claudio Fava, Emanuel Jardim Fernandes, Francesco Ferrari, Anne Ferreira, Elisa Ferreira, Ilda Figueiredo, Petru Filip, Věra Flasarová, Hélène Flautre, Karl-Heinz Florenz, Nicole Fontaine, Glyn Ford, Armando França, Monica Frassoni, Duarte Freitas, Michael Gahler, Kinga Gál, Milan Gaľa, Gerardo Galeote, Vicente Miguel Garcés Ramón, Iratxe García Pérez, Patrick Gaubert, Jas Gawronski, Evelyne Gebhardt, Eugenijus Gentvilas, Bronisław Geremek, Lidia Joanna Geringer de Oedenberg, Claire Gibault, Adam Gierek, Neena Gill, Robert Goebbels, Ana Maria Gomes, Donata Gottardi, Hélène Goudin, Genowefa Grabowska, Vasco Graça Moura, Louis Grech, Elly de Groen-Kouwenhoven, Lilli Gruber, Ignasi Guardans Cambó, Ambroise Guellec, Pedro Guerreiro, Umberto Guidoni, Zita Gurmai, Catherine Guy-Quint, Fiona Hall, David Hammerstein, Benoît Hamon, Malcolm Harbour, Rebecca Harms, Joel Hasse Ferreira, Satu Hassi, Adeline Hazan, Christopher Heaton-Harris, Anna Hedh, Gyula Hegyi, Roger Helmer, Erna Hennicot-Schoepges, Jeanine Hennis-Plasschaert, Edit Herczog, Jens Holm, Mary Honeyball, Milan Horáček, Richard Howitt, Stephen Hughes, Alain Hutchinson, Jana Hybášková, Monica Maria Iacob-Ridzi, Sophia in 't Veld, Iliana Malinova Iotova, Mikel Irujo Amezaga, Marie Anne Isler Béguin, Lily Jacobs, Anneli Jäätteenmäki, Mieczysław Edmund Janowski, Lívia Járóka, Georg Jarzembowski, Karin Jöns, Pierre Jonckheer, Madeleine Jouye de Grandmaison, Ona Juknevičienė, Jelko Kacin, Filip Kaczmarek, Gisela Kallenbach, Sylvia-Yvonne Kaufmann, Piia-Noora Kauppi, Tunne Kelam, Glenys Kinnock, Evgeni Kirilov, Timothy Kirkhope, Maria Eleni Koppa, Eija-Riitta Korhola, Magda Kósáné Kovács, Sergej Kozlík, Ģirts Valdis Kristovskis, Urszula Krupa, Wiesław Stefan Kuc, Helmut Kuhne, Sepp Kusstatscher, Joost Lagendijk, Jean Lambert, Stavros Lambrinidis, Alexander Lambsdorff, Vytautas Landsbergis, Henrik Lax, Johannes Lebech, Stéphane Le Foll, Roselyne Lefrançois, Klaus-Heiner Lehne, Lasse Lehtinen, Jörg Leichtfried, Jo Leinen, Marcin Libicki, Eva Lichtenberger, Marie-Noëlle Lienemann, Kartika Tamara Liotard, Alain Lipietz, Andrea Losco, Caroline Lucas, Sarah Ludford, Elizabeth Lynne, Jules Maaten, Linda McAvan, Edward McMillan-Scott, Jamila Madeira, Ramona Nicole Mănescu, Vladimír Maňka, Erika Mann, Helmuth Markov, Sérgio Marques, Maria Martens, David Martin, Hans-Peter Martin, Miguel Angel Martínez Martínez, Antonio Masip Hidalgo, Maria Matsouka, Manolis Mavrommatis, Erik Meijer, Íñigo Méndez de Vigo, Emilio Menéndez del Valle, Marianne Mikko, Miroslav Mikolášik, Francisco José Millán Mon, Gay Mitchell, Nickolay Mladenov, Viktória Mohácsi, Eluned Morgan, Luisa Morgantini, Jan Mulder, Roberto Musacchio, Joseph Muscat, Riitta Myller, Pasqualina Napoletano, Robert Navarro, Cătălin-Ioan Nechifor, Catherine Neris, Bill Newton Dunn, Annemie Neyts-Uyttebroeck, James Nicholson, null Nicholson of Winterbourne, Ljudmila Novak, Raimon Obiols i Germà, Achille Occhetto, Vural Öger, Cem Özdemir, Gérard Onesta, Janusz Onyszkiewicz, Ria Oomen-Ruijten, Josu Ortuondo Larrea, Siiri Oviir, Reino Paasilinna, Borut Pahor, Justas Vincas Paleckis, Marco Pannella, Atanas Paparizov, Neil Parish, Béatrice Patrie, Vincent Peillon, Tobias Pflüger, Rihards Pīks, João de Deus Pinheiro, Józef Pinior, Paweł Bartłomiej Piskorski, Lapo Pistelli, Gianni Pittella, Francisca Pleguezuelos Aguilar, Rovana Plumb, Anni Podimata, Bernard Poignant, Lydie Polfer, Miguel Portas, Horst Posdorf, Christa Prets, Pierre Pribetich, Vittorio Prodi, Jacek Protasiewicz, Luís Queiró, Poul Nyrup Rasmussen, Vladimír Remek, Karin Resetarits, José Ribeiro e Castro, Teresa Riera Madurell, Frédérique Ries, Giovanni Rivera, Michel Rocard, Zuzana Roithová, Raül Romeva i Rueda, Dariusz Rosati, Wojciech Roszkowski, Dagmar Roth-Behrendt, Libor Rouček, Martine Roure, Luisa Fernanda Rudi Ubeda, Heide Rühle, Aloyzas Sakalas, Katrin Saks, José Ignacio Salafranca Sánchez-Neyra, Antolín Sánchez Presedo, Manuel António dos Santos, Daciana Octavia Sârbu, Amalia Sartori, Pierre Schapira, Karin Scheele, Carl Schlyter, Frithjof Schmidt, Olle Schmidt, György Schöpflin, Jürgen Schröder, Willem Schuth, Inger Segelström, Adrian Severin, José Albino Silva Peneda, Brian Simpson, Marek Siwiec, Peter Skinner, Csaba Sógor, Renate Sommer, Sérgio Sousa Pinto, Bart Staes, Grażyna Staniszewska, Margarita Starkevičiūtė, Dirk Sterckx, Struan Stevenson, Catherine Stihler, Daniel Strož, Alexander Stubb, Margie Sudre, David Sumberg, Eva-Britt Svensson, Hannes Swoboda, József Szájer, Andrzej Jan Szejna, István Szent-Iványi, Csaba Sándor Tabajdi, Hannu Takkula, Charles Tannock, Andres Tarand, Britta Thomsen, Silvia-Adriana Ţicău, Gary Titley, Patrizia Toia, Ewa Tomaszewska, Catherine Trautmann, Claude Turmes, Feleknas Uca, Elena Valenciano Martínez-Orozco, Anne Van Lancker, Geoffrey Van Orden, Ari Vatanen, Yannick Vaugrenard, Riccardo Ventre, Bernadette Vergnaud, Kristian Vigenin, Cornelis Visser, Dominique Vlasto, Johannes Voggenhuber, Sahra Wagenknecht, Graham Watson, Henri Weber, Renate Weber, Åsa Westlund, Jan Marinus Wiersma, Anders Wijkman, Glenis Willmott, Karl von Wogau, Corien Wortmann-Kool, Francis Wurtz, Luis Yañez-Barnuevo García, Anna Záborská, Jan Zahradil, Zbigniew Zaleski, Mauro Zani, Stefano Zappalà, Tomáš Zatloukal, Tatjana Ždanoka, Roberts Zīle, Gabriele Zimmer, Marian Zlotea, Jaroslav Zvěřina


A közszolgálati televíziós csatornákon közvetített valamennyi program feliratozása az EU-ban
PDF 135kWORD 52k
Az Európai Parlament nyilatkozata a közszolgálati televíziós csatornákon közvetített valamennyi program feliratozásáról az EU-ban
P6_TA(2008)0127P6_DCL(2007)0099

Az Európai Parlament,

–   tekintettel az EK-szerződés 3., 13., 149. és 151. cikkére,

–   tekintettel eljárási szabályzata 116. cikkére,

A.   mivel az Európai Uniónak polgárai számára biztosítania kell az egyenlő feltételek melletti hozzáférést az információhoz, oktatáshoz és kultúrához,

B.   mivel a részleges vagy teljes halláskárosodás Európában több mint 83 millió embert érint, és mivel – az európai népesség elöregedése miatt – ez a probléma egyre súlyosabbá válik,

C.   mivel a televízióműsorok Európában általánosan hozzáférhetőek, és mivel a közszolgálati televíziós csatornák közszolgálati küldetése többek között a nézők tájékoztatása és oktatása,

D.   mivel a technológia jelenlegi állása lehetővé teszi a televízióműsoroknak (többek között az élő közvetítéseknek) sugárzásukkal egy időben történő feliratozását, amint azt a BBC által sugárzott műsorok példája is mutatja, amely vállalta, hogy 2008 áprilisától valamennyi műsorát feliratozza,

1.   elengedhetetlennek tartja a közszolgálati televíziós csatornákon közvetített valamennyi program feliratozását az Európai Unióban annak biztosítása érdekében, hogy azok valamennyi néző, többek között a siket és nagyothalló személyek számára is hozzáférhetőek legyenek; úgy véli továbbá, hogy ez idegen nyelvek tanulásában is segítséget nyújtana;

2.   felhívja a Bizottságot, hogy terjesszen elő javaslatot olyan jogszabályra vonatkozóan, amely az Európai Unióban működő közszolgálati televíziós csatornák számára előírja az általuk sugárzott valamennyi műsor feliratozását;

3.   utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt a nyilatkozatot az aláírók nevével együtt a Tanácsnak, a Bizottságnak és tagállamok kormányainak.

List of signatories

Gabriele Albertini, Jan Andersson, Alfonso Andria, Emmanouil Angelakas, Roberta Angelilli, Kader Arif, Stavros Arnaoutakis, Robert Atkins, John Attard-Montalto, Elspeth Attwooll, Inés Ayala Sender, Liam Aylward, Peter Baco, Maria Badia i Cutchet, Mariela Velichkova Baeva, Enrique Barón Crespo, Katerina Batzeli, Edit Bauer, Jean Marie Beaupuy, Christopher Beazley, Zsolt László Becsey, Irena Belohorská, Monika Beňová, Rolf Berend, Sergio Berlato, Giovanni Berlinguer, Thijs Berman, Adam Bielan, Slavi Binev, Šarūnas Birutis, Sebastian Valentin Bodu, Herbert Bösch, Jens-Peter Bonde, Vito Bonsignore, Josep Borrell Fontelles, Victor Boştinaru, Costas Botopoulos, Bernadette Bourzai, Sharon Bowles, Iles Braghetto, Mihael Brejc, Frieda Brepoels, Jan Březina, Elmar Brok, Danutė Budreikaitė, Wolfgang Bulfon, Nicodim Bulzesc, Ieke van den Burg, Niels Busk, Philippe Busquin, Jerzy Buzek, Joan Calabuig Rull, Luis Manuel Capoulas Santos, Marco Cappato, Carlos Carnero González, Paulo Casaca, Michael Cashman, Carlo Casini, Françoise Castex, Alejandro Cercas, Giles Chichester, Giulietto Chiesa, Zdzisław Kazimierz Chmielewski, Ole Christensen, Sylwester Chruszcz, Luigi Cocilovo, Carlos Coelho, Richard Corbett, Giovanna Corda, Titus Corlăţean, Paolo Costa, Jean Louis Cottigny, Michael Cramer, Corina Creţu, Gabriela Creţu, Brian Crowley, Magor Imre Csibi, Marek Aleksander Czarnecki, Ryszard Czarnecki, Daniel Dăianu, Dragoş Florin David, Chris Davies, Antonio De Blasio, Véronique De Keyser, Panayiotis Demetriou, Gérard Deprez, Proinsias De Rossa, Marie-Hélène Descamps, Harlem Désir, Nirj Deva, Mia De Vits, Jolanta Dičkutė, Alexandra Dobolyi, Valdis Dombrovskis, Beniamino Donnici, Bert Doorn, Brigitte Douay, Avril Doyle, Mojca Drčar Murko, Petr Duchoň, Bárbara Dührkop Dührkop, Cristian Dumitrescu, Saïd El Khadraoui, Edite Estrela, Harald Ettl, Jonathan Evans, Robert Evans, Göran Färm, Richard Falbr, Claudio Fava, Szabolcs Fazakas, Emanuel Jardim Fernandes, Anne Ferreira, Elisa Ferreira, Ilda Figueiredo, Petru Filip, Věra Flasarová, Alessandro Foglietta, Hanna Foltyn-Kubicka, Nicole Fontaine, Glyn Ford, Brigitte Fouré, Armando França, Monica Frassoni, Urszula Gacek, Milan Gaľa, Gerardo Galeote, Vicente Miguel Garcés Ramón, Iratxe García Pérez, Giuseppe Gargani, Jean-Paul Gauzès, Jas Gawronski, Evelyne Gebhardt, Eugenijus Gentvilas, Bronisław Geremek, Lidia Joanna Geringer de Oedenberg, Claire Gibault, Adam Gierek, Maciej Marian Giertych, Neena Gill, Norbert Glante, Robert Goebbels, Bogdan Golik, Ana Maria Gomes, Donata Gottardi, Hélène Goudin, Genowefa Grabowska, Dariusz Maciej Grabowski, Vasco Graça Moura, Ingeborg Gräßle, Louis Grech, Lilli Gruber, Ignasi Guardans Cambó, Ambroise Guellec, Pedro Guerreiro, Umberto Guidoni, Zita Gurmai, Catherine Guy-Quint, Klaus Hänsch, Benoît Hamon, Małgorzata Handzlik, Gábor Harangozó, Marian Harkin, Rebecca Harms, Joel Hasse Ferreira, Satu Hassi, Jutta Haug, Anna Hedh, Gyula Hegyi, Edit Herczog, Jim Higgins, Krzysztof Hołowczyc, Mary Honeyball, Milan Horáček, Richard Howitt, Ján Hudacký, Alain Hutchinson, Iliana Malinova Iotova, Mikel Irujo Amezaga, Marie Anne Isler Béguin, Lily Jacobs, Anneli Jäätteenmäki, Stanisław Jałowiecki, Mieczysław Edmund Janowski, Lívia Járóka, Anne E. Jensen, Karin Jöns, Dan Jørgensen, Madeleine Jouye de Grandmaison, Jelko Kacin, Filip Kaczmarek, Gisela Kallenbach, Othmar Karas, Sajjad Karim, Ioannis Kasoulides, Sylvia-Yvonne Kaufmann, Piia-Noora Kauppi, Tunne Kelam, Glenys Kinnock, Evgeni Kirilov, Dieter-Lebrecht Koch, Jaromír Kohlíček, Eija-Riitta Korhola, Magda Kósáné Kovács, Miloš Koterec, Sergej Kozlík, Guntars Krasts, Rodi Kratsa-Tsagaropoulou, Constanze Angela Krehl, Wolfgang Kreissl-Dörfler, Ģirts Valdis Kristovskis, Wiesław Stefan Kuc, Helmut Kuhne, Jan Jerzy Kułakowski, Aldis Kušķis, Sepp Kusstatscher, Zbigniew Krzysztof Kuźmiuk, Alain Lamassoure, Stavros Lambrinidis, Vytautas Landsbergis, Henrik Lax, Roselyne Lefrançois, Klaus-Heiner Lehne, Lasse Lehtinen, Jörg Leichtfried, Jo Leinen, Katalin Lévai, Janusz Lewandowski, Bogusław Liberadzki, Marcin Libicki, Marie-Noëlle Lienemann, Andrea Losco, Caroline Lucas, Astrid Lulling, Elizabeth Lynne, Marusya Ivanova Lyubcheva, Linda McAvan, Mary Lou McDonald, Mairead McGuinness, Edward McMillan-Scott, Jamila Madeira, Eugenijus Maldeikis, Ramona Nicole Mănescu, Vladimír Maňka, Erika Mann, Mario Mantovani, Marian-Jean Marinescu, Helmuth Markov, Sérgio Marques, David Martin, Miguel Angel Martínez Martínez, Jan Tadeusz Masiel, Antonio Masip Hidalgo, Jiří Maštálka, Maria Matsouka, Mario Mauro, Manolis Mavrommatis, Manuel Medina Ortega, Erik Meijer, Íñigo Méndez de Vigo, Emilio Menéndez del Valle, Willy Meyer Pleite, Rosa Miguélez Ramos, Marianne Mikko, Miroslav Mikolášik, Viktória Mohácsi, Javier Moreno Sánchez, Luisa Morgantini, Jan Mulder, Roberto Musacchio, Cristiana Muscardini, Joseph Muscat, Riitta Myller, Pasqualina Napoletano, Hartmut Nassauer, Robert Navarro, Cătălin-Ioan Nechifor, Catherine Neris, James Nicholson, null Nicholson of Winterbourne, Lambert van Nistelrooij, Ljudmila Novak, Raimon Obiols i Germà, Vural Öger, Cem Özdemir, Jan Olbrycht, Seán Ó Neachtain, Gérard Onesta, Janusz Onyszkiewicz, Josu Ortuondo Larrea, Reino Paasilinna, Borut Pahor, Justas Vincas Paleckis, Marie Panayotopoulos-Cassiotou, Dimitrios Papadimoulis, Atanas Paparizov, Georgios Papastamkos, Ioan Mircea Paşcu, Vincent Peillon, Maria Petre, Rihards Pīks, Józef Pinior, Mirosław Mariusz Piotrowski, Paweł Bartłomiej Piskorski, Gianni Pittella, Francisca Pleguezuelos Aguilar, Zita Pleštinská, Rovana Plumb, Guido Podestà, Anni Podimata, Zdzisław Zbigniew Podkański, Samuli Pohjamo, Bernard Poignant, Lydie Polfer, Bernd Posselt, Christa Prets, Pierre Pribetich, Jacek Protasiewicz, Bilyana Ilieva Raeva, Miloslav Ransdorf, Vladimír Remek, Karin Resetarits, Teresa Riera Madurell, Frédérique Ries, Karin Riis-Jørgensen, Giovanni Rivera, Bogusław Rogalski, Zuzana Roithová, Luca Romagnoli, Raül Romeva i Rueda, Dariusz Rosati, Wojciech Roszkowski, Dagmar Roth-Behrendt, Mechtild Rothe, Libor Rouček, Martine Roure, Leopold Józef Rutowicz, Eoin Ryan, Guido Sacconi, Aloyzas Sakalas, José Ignacio Salafranca Sánchez-Neyra, María Isabel Salinas García, Antolín Sánchez Presedo, Manuel António dos Santos, Daciana Octavia Sârbu, Jacek Saryusz-Wolski, Christel Schaldemose, Karin Scheele, Olle Schmidt, György Schöpflin, Jürgen Schröder, Inger Segelström, Esko Seppänen, Adrian Severin, Czesław Adam Siekierski, Kathy Sinnott, Marek Siwiec, Csaba Sógor, Søren Bo Søndergaard, Bogusław Sonik, María Sornosa Martínez, Francesco Enrico Speroni, Bart Staes, Grażyna Staniszewska, Dirk Sterckx, Struan Stevenson, Catherine Stihler, Theodor Dumitru Stolojan, Margie Sudre, László Surján, Eva-Britt Svensson, Hannes Swoboda, József Szájer, Andrzej Jan Szejna, Konrad Szymański, Csaba Sándor Tabajdi, Antonio Tajani, Hannu Takkula, Charles Tannock, Andres Tarand, Britta Thomsen, Marianne Thyssen, Silvia-Adriana Ţicău, Gary Titley, Patrizia Toia, László Tőkés, Ewa Tomaszewska, Witold Tomczak, Jacques Toubon, Catherine Trautmann, Kyriacos Triantaphyllides, Claude Turmes, Evangelia Tzampazi, Vladimir Urutchev, Inese Vaidere, Nikolaos Vakalis, Adina-Ioana Vălean, Elena Valenciano Martínez-Orozco, Frank Vanhecke, Anne Van Lancker, Daniel Varela Suanzes-Carpegna, Yannick Vaugrenard, Armando Veneto, Riccardo Ventre, Donato Tommaso Veraldi, Bernadette Vergnaud, Alejo Vidal-Quadras, Kristian Vigenin, Oldřich Vlasák, Johannes Voggenhuber, Diana Wallis, Graham Watson, Renate Weber, Jan Marinus Wiersma, Glenis Willmott, Janusz Wojciechowski, Francis Wurtz, Luis Yañez-Barnuevo García, Anna Záborská, Zbigniew Zaleski, Andrzej Tomasz Zapałowski, Stefano Zappalà, Tomáš Zatloukal, Tatjana Ždanoka, Roberts Zīle, Jaroslav Zvěřina, Tadeusz Zwiefka

Jogi nyilatkozat - Adatvédelmi szabályzat