Choisissez la langue de votre document :
- bg - български
- es - español
- cs - čeština
- da - dansk
- de - Deutsch
- et - eesti keel
- el - ελληνικά
- en - English
- fr - français
- ga - Gaeilge
- hr - hrvatski
- it - italiano
- lv - latviešu valoda
- lt - lietuvių kalba
- hu - magyar (kiválasztva)
- mt - Malti
- nl - Nederlands
- pl - polski
- pt - português
- ro - română
- sk - slovenčina
- sl - slovenščina
- fi - suomi
- sv - svenska
|
 A terrorizmus és a határokon átnyúló bűnözés elleni küzdelem * |
| ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
(Konzultációs eljárás) Az Európai Parlament, – tekintettel a Németországi Szövetségi Köztársaság kezdeményezésére (11563/2007 és 11045/1/2007), – tekintettel az EU-Szerződés 34. cikke (2) bekezdésének c) pontjára, – tekintettel az EU-Szerződés 39. cikkének (1) bekezdésére, amelynek megfelelően a Tanács konzultált a Parlamenttel (C6-0409/2007), – tekintettel eljárási szabályzata 93. és 51. cikkére, valamint 41. cikke (4) bekezdésére, – tekintettel az Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottság jelentésére (A6-0099/2008), 1. jóváhagyja a Németországi Szövetségi Köztársaság kezdeményezését annak módosított formájában; 2. felkéri a Tanácsot a szöveg ennek megfelelő módosítására; 3. felszólítja a Tanácsot és a Bizottságot, hogy az Európai Unióról szóló Szerződéshez, az Európai Unió Működéséről szóló Szerződéshez és az Európai Atomenergia-közösséget létrehozó szerződéshez csatolandó átmeneti intézkedéseket tartalmazó jegyzőkönyv 10. cikkét érintő 50. számú nyilatkozattal összhangban a Lisszaboni Szerződés hatályba lépését követően biztosítsanak elsőbbséget a határozat módosítására irányuló jövőbeni javaslatoknak; 4. határozottan szándékában áll, hogy minden ilyen jövőbeni javaslatot a (3) bekezdésben említett sürgősségi eljárással összhangban, a nemzeti parlamentekkel szorosan együttműködve vizsgáljon meg; 5. felkéri a Tanácsot, hogy tájékoztassa a Parlamentet, ha az általa jóváhagyott szövegtől el kíván térni; 6. felkéri a Tanácsot a Parlamenttel való újbóli konzultációra, abban az esetben, ha lényegesen módosítani kívánja a Németországi Szövetségi Köztársaság kezdeményezését; 7. utasítja elnökét, hogy továbbítsa a Parlament álláspontját a Tanácsnak és a Bizottságnak, valamint a Németországi Szövetségi Köztársaság kormányának.
| |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| Az európai ombudsman jogállása |
| |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
A határozattervezetet az alábbi szövegezéssel fogadták el(1), és az EK-Szerződés 195. cikke (4) bekezdésének és az Euratom-Szerződés 107d. cikke (4) bekezdésének megfelelően továbbításra került a Tanácsnak és a Bizottságnak: Az Európai Parlament határozata az ombudsman feladatainak ellátására vonatkozó szabályokról és általános feltételekről szóló, 1994. március 9-i 94/262/ESZAK, EK, Euratom határozat módosításáról AZ EURÓPAI PARLAMENT, tekintettel az Európai Közösséget létrehozó szerződésre és különösen annak 195. cikke (4) bekezdésére, tekintettel az Európai Atomenergia-közösséget létrehozó szerződésre, és különösen annak 107d. cikke (4) bekezdésére, tekintettel az ombudsman feladatainak ellátására vonatkozó szabályokról és általános feltételekről szóló, 1994. március 9-i 94/262/ESZAK, EK, Euratom határozat módosításáról szóló európai parlamenti határozatra irányuló javaslatról szóló …-i állásfoglalására, tekintettel a Bizottság véleményére, a Tanács jóváhagyásával, mivel: (1) Az Európai Unió alapjogi chartája(2) az Unió polgárainak egyik alapvető jogaként ismeri el a megfelelő ügyintézéshez való jogot. (2) Az ombudsman tevékenységének sikeressége érdekében alapvető fontosságú a polgároknak az ombudsmanba vetett bizalma, hogy alapos és pártatlan vizsgálatokat folytat le a hivatali visszásságok gyanújával kapcsolatos ügyekben. (3) Kívánatos az ombudsman alapokmányát kiigazítani minden olyan lehetséges bizonytalanság kizárása érdekében, amely az ombudsmannak a hivatali visszásságok gyanújával kapcsolatos ügyekben alapos és pártatlan vizsgálat lefolytatására való képességére vonatkozik. (4) Kívánatos az ombudsman alapokmányát kiigazítani a jogi rendelkezések vagy az ítélkezési gyakorlat minden olyan lehetséges fejlődésének lehetővé tétele érdekében, amely az Európai Unió szerveinek, hivatalainak és ügynökségeinek a Bíróság előtti ügyekbe történő beavatkozására vonatkozik. (5) Kívánatos az ombudsman alapokmányát kiigazítani az olyan változások – különösen az Európai Csaláselleni Hivatal (OLAF) létrehozása – figyelembe vétele érdekében, amelyek az elmúlt években az Európai Unió pénzügyi érdekei ellen elkövetett csalással szembeni küzdelem terén az európai intézmények vagy szervek szerepe tekintetében következtek be, hogy lehetővé váljon az ombudsman számára ezen intézmények vagy szervek értesítése a hatáskörükbe tartozó bármely információról. (6) Kívánatos lépéseket tenni annak érdekében, hogy az ombudsman számára lehetővé váljék a hasonló nemzeti vagy nemzetközi szintű intézményekkel, illetve az európai ombudsmanénál tágabb – például az emberi jogok védelmére kiterjedő – tevékenységi körrel rendelkező nemzeti vagy nemzetközi intézményekkel folytatott együttműködésének fejlesztése, mivel az ilyen jellegű együttműködés pozitívan járul hozzá az ombudsman tevékenységének nagyobb hatékonyságához. (7) Az Európai Szén- és Acélközösséget létrehozó szerződés 2002-ben hatályát vesztette, A KÖVETKEZŐKÉPPEN HATÁROZOTT: 1. cikk A 94/262/ESZAK, EK, Euratom határozat első bevezető hivatkozása, (3) preambulumbekezdése, 1. cikkének (1) bekezdése, 3. cikke (2) bekezdésének első és ötödik albekezdése, 4. cikke és 5. cikke a következőképpen módosul:"
2. cikk Ezt a határozatot az Európai Unió Hivatalos Lapjában ki kell hirdetni. 3. cikk Ez a határozat az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetése napján lép hatályba. Kelt , az Európai Parlament részéről az elnök
| ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| Szervadományozás és szervátültetés: az Európai Unió politikai lépései |
| ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Az Európai Parlament, – tekintettel az EK-Szerződés 152. cikke (4) bekezdésének a) pontjára, – tekintettel az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak címzett, "a szervadományozás és a szervátültetés: uniós szintű szakpolitikai fellépések" című, bizottsági közleményre (COM (2007)0275), valamint a közleményt kísérő, hatásvizsgálat összefoglalásáról szóló bizottsági munkadokumentumra (SEC(2007)0705), – tekintettel az emberi szövetek és sejtek adományozására, gyűjtésére, vizsgálatára, feldolgozására, megőrzésére, tárolására és elosztására vonatkozó minőségi és biztonsági előírások megállapításáról szóló, 2004. március 31-i 2004/23/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvre(1) , – tekintettel a személyes adatok feldolgozása vonatkozásában az egyének védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról szóló, 1995. október 24-i 95/46/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvre(2), – tekintettel az elektronikus hírközlési ágazatban a személyes adatok kezeléséről, feldolgozásáról és a magánélet védelméről szóló, 2002. július 12-i 2002/58/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvre(3), – tekintettel az emberi felhasználásra szánt gyógyszerekkel végzett klinikai vizsgálatok során alkalmazandó helyes klinikai gyakorlat bevezetésére vonatkozó tagállami törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezések közelítéséről szóló, 2001. április 4-i 2001/20/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvre(4), – tekintettel az Egészségügyi Világszervezet emberi szervek átültetésére vonatkozó irányadó alapelveire, – tekintettel az Európa Tanács emberi jogokról és a biogyógyászatról szóló egyezményére, valamint annak az emberi eredetű szervek és szövetek átültetéséről szóló kiegészítő jegyzőkönyvére, – tekintettel az Európa Tanács "A szervhiány kezelése. A jelenlegi helyzet és a szervadományozás javítására irányuló stratégiák" című jelentésére (1999), – tekintettel az Európa Tanács "Biztonsági és minőségbiztosítási iránymutatás a szervekkel, szövetekkel és sejtekkel kapcsolatban" című jelentésére(5), – tekintettel a nemzeti szakértők szervadományozással és -átültetéssel foglalkozó, első közösségi szintű, 2007. szeptember 13-án, Brüsszelben tartott ülésén született dokumentumra(6) , – tekintettel eljárási szabályzata 45. cikkére, – tekintettel a Környezetvédelmi, Közegészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Bizottság jelentésére, valamint a Jogi Bizottság és az Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottság véleményére (A6-0090/2008), A. mivel az Európai Unióban a szervátültetés iránti igény folyamatosan és gyorsabban nő, mint az adományozott szervek száma; mivel EU-szerte több mint 60 000 beteg vár szervátültetésre különböző várólistákon, és mivel a betegek jelentős része meghal az állandó szervhiány miatt; mivel a donorok számának növekedése eredményeképpen nem rövidülnek a várólisták, B. mivel a szervkereskedelem, a haszonszerző jelleg és a szervturizmus, – amelyek összeegyeztethetetlenek az emberi méltóság tiszteletben tartásával – gyorsan fejlődnek; mivel összefüggés áll fenn a szervhiány és a szervkereskedelem között; mivel több adatra van szükség a szervkereskedelemről, C. mivel a biztonsági kérdéseket az illegális, haszonszerzési célú szervátültetések elvégzésekor gyakran figyelmen kívül hagyják, ami az adományozó és a befogadó életét is kockára teheti, D. mivel négy tagállam még mindig nem ratifikálta az ENSZ transznacionális szervezett bűnözés elleni egyezményét, öt tagállam nem ratifikálta annak az emberkereskedelem, különösen a nőkkel és gyermekekkel való kereskedelem megelőzéséről, visszaszorításáról és büntetéséről szóló kiegészítő jegyzőkönyvét (palermói jegyzőkönyv), kilenc tagállam nem ratifikálta a gyermekek jogaival, a gyermekek eladásával, a gyermekprostitúcióval és a gyermekpornográfiával kapcsolatos ENSZ-egyezmény fakultatív jegyzőkönyvét, továbbá 17 tagállam nem ratifikálta az emberkereskedelem elleni fellépésről szóló Európa tanácsi egyezményt; E. mivel – annak ellenére, hogy a jelenlegi becslések szerint a szervkereskedelem viszonylag alacsony szinten áll az összes hasonló bűncselekményhez képest – a szerv- és szövetkereskedelem egyre nagyobb globális probléma, amely a nemzeti határokon belül és kívül egyaránt jelentkezik, és keresletvezérelt (becslések szerint az EU-ban 150-250 eset évente); F. mivel a szerv- és szövetkereskedelem az emberkereskedelem egyik formája, amely az alapvető emberi jogok, különösen az emberi méltóság és fizikai integritás komoly megsértését jelenti, és alááshatja a polgárok legális transzplantációs rendszerbe vetett bizalmát, ami az önkéntesen adományozott szervek és szövetek tekintetében további ellátási hiányhoz vezethet; G. mivel a minőség, a biztonság, a hatékonyság és az átláthatóság nélkülözhetetlen ahhoz, hogy a társadalom élvezhesse azokat az előnyöket, amelyeket az átültetés mint terápia nyújthat, H. mivel a szervátültetés az egyetlen rendelkezésre álló terápiás lehetőség a végstádiumban lévő szervelégtelenségek, például a máj-, tüdő- és szívelégtelenség kezelésére, valamint a leginkább költséghatékony terápia a végstádiumban lévő veseelégtelenség kezelésére; mivel a szervátültetéssel életek menthetők meg, és jobb életminőség válik lehetővé, I. mivel a tagállamok között és a tagállamokon belül jelentős eltérések vannak az átültetések gyakorisága és a szervek forrása (élő vagy elhunyt donor) között, a szervadományozás és -átültetés minőségi és biztonsági követelményei tekintetében pedig akár ellentmondások is felmerülnek, míg az átültetés szervezeti megközelítése tagállamonként változik, ami Unió-szerte eltérő normákhoz vezet, J. mivel a tagállamok eltérő jogi keretrendszerrel rendelkeznek (egyes tagállamok részvételi, míg mások kívülmaradási rendszerekkel rendelkeznek – opt-in és opt-out rendszerek), a különböző tagállamokban szerzett tapasztalatok pedig azt mutatják, hogy a jogi rendszer meglehetősen korlátozott hatást gyakorol a donorok számára nézve, K. mivel a szervátültetés alternatívája gyakran az intenzív ápolás, ami kellemetlen a beteg számára, és terhet ró az egészségügyi rendszerre, valamint a betegek családjára és gondozóira is, L. mivel a szervadományozás és -átültetés érzékeny és összetett kérdés, amely nemcsak orvosi, hanem jogi és etikai szempontokra is kiterjed, és amely kidolgozásához a civil társadalom teljes mértékű részvételére van szükség, M. mivel a szervek terápiás célú felhasználása fertőző és egyéb betegségek átvitelének kockázatát hordozza magában, N. mivel a tagállamok között már számos szerv cseréje zajlik, és már léteznek különböző, szervcserével foglalkozó európai szervek (pl. Scandiatransplant, Eurotransplant), O. mivel a jelenlegi tapasztalatok (például a spanyol modell, a belgiumi GIFT-projekt, a DOPKI, a Szervadományozási és -átültetési Szövetség (Alliance-O)) pozitív eredményeket mutatnak fel, és ezeket figyelembe kell venni, P. mivel a lakossági tudatosság, a konkrét és határozott tájékoztatás, valamint a szakemberek magas szintű képzése és kommunikációs készségei fontos szerepet töltenek be a szervadományozási hajlandóság növelésében, Q. mivel a szervelégtelenséget okozó krónikus betegségek korai felismerését és kezelését megkönnyítő hatékony közegészségügyi intézkedéseket kell bevezetni annak érdekében, hogy a jövőben szervátültetésre szoruló emberek számát minimalizáljuk, 1. üdvözli a fent említett bizottsági közleményt, amely egy nagyon értékes, három pillérből álló megközelítésre tesz javaslatot; Jogi eszköz 2. várakozással tekint a Bizottság irányelvjavaslata elé, amely uniós szintű minőségi és biztonsági előírásokat állapít meg a szervek adományozására, beszerzésére, vizsgálatára, megőrzésére, szállítására és elosztására, valamint az e követelmények teljesítéséhez szükséges forrásokra; ennek ellenére hangsúlyozza, hogy a későbbi jogszabályi keret nem képezhet további adminisztratív terhet a tagállamok vagy a szolgáltatók számára, és nem veszélyeztetheti a meglevő helyes gyakorlat, illetve az egyes tagállamokat jellemző körülményekhez és feltételekhez igazított gyakorlat alkalmazását, illetve nem tartalmazhat olyan követelményeket, amelyek csökkenthetik a lehetséges vagy tényleges donorok számát; 3. rámutat arra, hogy az új irányelvnek ki kell egészítenie és meg kell erősítenie a tagállamok által az aktív és hatékony koordinációs módszer megvalósítása érdekében tett erőfeszítéseket, anélkül, hogy megakadályozná szigorúbb intézkedések bevezetését vagy fenntartását; 4. hangsúlyozza, hogy az irányelvnek helyet kell adnia az orvostudomány által elért előrelépéseknek; Tagállamok közötti együttműködés 5. aggodalmát fejezi ki amiatt, hogy nem áll rendelkezésre elegendő átültethető szerv a betegek szükségleteinek kielégítésére; úgy gondolja, hogy a szervátültetés tekintetében a szerv- és donorhiány csökkentése a tagállamok előtt álló legfőbb kihívás; emlékeztet arra, hogy jelenleg több ezer beteg van regisztrálva a várólistákon Európában, amelyeken nagyon jelentős az elhalálozási ráta; 6. megjegyzi, hogy a szervelosztásnak azon kell alapulnia, hogy a beteg egészségügyileg mennyire képes befogadni a szervet, az a véleménye, hogy nem szabad eltűrni az olyan fogyatékosságon alapuló hátrányos megkülönböztetést, amely nincs hatással a beteg azon esélyeire, hogy befogadjon egy szervet; 7. rámutat arra, hogy a szervadományozás valójában ajándékozás; ezért hangsúlyozza, hogy bár rendkívül fontos választ találni a súlyos szervhiányra az EU-ban, tiszteletben kell tartani, és védeni kell az azzal kapcsolatos szabad választást is, hogy egy személy adományoz-e vagy sem; 8. tudomásul veszi az EU-n belül a szervek forrása (elhunyt vagy élő donorok) tekintetében meglévő lényeges eltéréseket, a donoraik körének bővítése terén a tagállamok által elért sikerek közötti nagy eltéréseket, a minőségi és biztonsági előírások terén a tagállamok között mutatkozó különbségeket, a szervadományozásra és -átültetésre alkalmazott eltérő szervezeti megközelítéseket, valamint az orvosi és paramedicinális szakemberek oktatásában és képzésében megmutatkozó eltéréseket; úgy véli, hogy a különbségek részben gazdasági, strukturális, igazgatási, kulturális, etikai, vallási, történelmi és társadalmi tényezők összességével magyarázhatók, noha a jelek szerint a kritikus tényező az adományozáshoz és szervátültetéshez vezető folyamat egészének megszervezése; 9. ezért kifejezett meggyőződése, hogy jelentős lehetőség rejlik a szakértelem megosztásában a tagállamok között, ami növelheti a donorok arányát, és Unió-szerte kiegyenlítheti a szervátültetés elérhetőségét; ennélfogva várakozással tekint a Bizottságnak a tagállamok közötti együttműködés megerősítésére irányuló cselekvési terve elé, annak érdekében, hogy:
10. következésképpen hangsúlyozza, hogy rendkívül fontos megfelelően strukturált működési rendszerek létrehozása, valamint a sikeres modellek alkalmazásának előmozdítása a tagállamokban és a tagállamok között, vagy adott esetben nemzetközi szinten; azt javasolja, hogy a működési rendszerek foglaljanak magukba megfelelő jogi keretet, műszaki és logisztikai infrastruktúrát, pszichológiai és szervezésbeli támogatást, valamint megfelelő, magasan képzett személyzettel ellátott szervezeti struktúrát kórházi és kórházak feletti szinten, a nyomon követhetőségre vonatkozó egyértelmű előírásokkal, valamint méltányos és eredményes szervelosztással és átültetéshez való hozzáféréssel; A rendelkezésre álló szervek számának növelése 11. rámutat arra, hogy a tagállamok felelnek saját jogi modelljeikért; megjegyzi, hogy az EU-ban kétféle modell létezik és mindegyiknek különböző változatai vannak; szükségtelennek tekinti a jogi rendszerek közelítését vagy harmonizálását; felkéri a tagállamokat, hogy vezessék be jogszabályaikba egy jogi képviselő kinevezésének lehetőségét, aki egy személy halála után dönthet a szervadományozásról; 12. kéri a tagállamokat, hogy törekedjenek az elhalálozás utáni szervadományozásban rejlő lehetőségek teljeskörű megvalósítására; ezért sürgeti a tagállamokat, hogy fektessenek a lehető legtöbbet a szervezési rendszer javításába, a következők által:
13. felkéri a tagállamokat, hogy a rendelkezésre álló szervek számának növelése céljából értékeljék a "tágabb értelemben vett" donorok (idősebb donorok, bizonyos betegségekben szenvedő donorok) igénybevételét, figyelembe véve a minőségi és biztonsági szempontokat; 14. úgy véli, hogy csak részben optimális szervek felhasználásával is végezhető átültetés; ilyen esetben az átültetésért felelős csoport a pacienssel és/vagy családjával konzultálva, kockázat-haszon elemzés alapján hoz döntést a szervek egyes betegek számára történő felhasználásáról; 15. felkéri az élődonoros szervadományozást engedélyező tagállamokat, hogy vegyék figyelembe a minőségi és biztonsági szempontokat; hangsúlyozza azonban, hogy az élődonoros szervadományozást a halál beállta utáni szervadományozás kiegészítésének kell tekinteni; 16. elismeri, hogy a donorállomány kiszélesítése aggodalomra adhat okot az orvosok körében a szervek kilökődésének nagyobb valószínűsége és az átültetett szerv működésének fokozatos csökkenése miatt, ezért felkéri a Bizottságot és a tagállamokat, hogy támogassák a szervkilökődés megelőzését és kezelését szolgáló módszereket, annak érdekében, hogy a kibővített szervállományt az orvosok bizalommal vehessék igénybe; 17. elismeri, hogy a biotechnológia már kínál megoldásokat az átültetett szervek kilökődésének kockázatával kapcsolatban, például olyan kezeléseken keresztül, amelyek csökkentik a kilökődések arányát, ami elősegíti a szervek rendelkezésre állását azáltal, hogy az orvosok kezelni tudják vagy akár meg is tudják akadályozni a szervek kilökődését; azzal érvel, hogy ez a kibővített szervállományi programokhoz kapcsolódó kockázat csökkentése révén segíti a kibővített donorállomány támogatását; 18. felkéri a tagállamokat, hogy 2010. január előtt szüntessék meg az olyan jogszabályokat, amelyek előírják, hogy a donorok szerveit kizárólag csak egyazon tagállamon belül szabad felhasználni; 19. felkéri a tagállamokat, hogy tegyék meg a szükséges intézkedéseket a transzplantációs sebészek oktatása és képzése, csapatmunkája és javadalmazása terén; 20. hangsúlyozza a szervbeszerzés és -átültetés erre a célra szánt költségvetési tételben való finanszírozásának jelentőségét annak érdekében, hogy a szervátültetés ne riassza el a kórházakat; 21. ismételten hangsúlyozza, hogy biztosítani kell azt, hogy a szervadományozás továbbra is szigorúan nem kereskedelmi jellegű maradjon; 22. támogatja azokat az intézkedéseket, amelyek célja az élődonorok védelme orvosi, pszichológiai és szociális szempontból, valamint annak biztosítása, hogy a szervadományozás önzetlen és önkéntes módon, a donorok és átültetésre várók közötti pénzkifizetés kizárásával, szigorúan csak az adományozáshoz kapcsolódó költségek és a kellemetlenségek ellentételezésére korlátozódó költségtérítés mellett történjen; kéri a tagállamokat, hogy amennyiben nemzeti jogszabályaik ilyen adományozást lehetővé tesznek, biztosítsák a befogadóhoz genetikailag vagy érzelmileg nem kötődő, elhunyt és élő donorok névtelenségének megőrzését; sürgeti a tagállamokat, hogy határozzák meg azokat a feltételeket, amelyek mellett pénzügyi ellentételezést lehet nyújtani; 23. sürgeti a tagállamokat, hogy fogadjanak el szigorú jogi intézkedéseket a rokoni kapcsolatban nem lévő élő donoroktól származó szervátültetéssel kapcsolatban, vagy tartsák fenn azokat annak érdekében, hogy a rendszer átláthatóvá váljék, és kizárják a jogtalan szervárusítást vagy a donorok kényszerítését; így a rokoni kapcsolatban nem lévő élő donorok szervadományozására csak a nemzeti jogban meghatározott feltételek mellett és megfelelő független szerv engedélyét követően kerülhetne sor; 24. sürgeti a tagállamokat, hogy biztosítsák, hogy az élő donorokat – különösen a biztosítási rendszerek – ne különböztessék meg hátrányosan; 25. sürgeti a tagállamokat, hogy biztosítsák az élő donorok társadalombiztosítási költségeinek visszatérítését; 26. úgy véli, hogy a jövőben – amennyiben a nyomon követhetőség garantált – a biotechnológia lehetővé teheti a kutatók számára, hogy – akár maguktól a betegektől, akár más szövetdonoroktól származó – meglévő szövetekből növesszenek szerveket; arra kéri a Bizottságot, hogy támogassa az ilyen kutatást, amelyet gyakran az EU felemelkedőben lévő biotechnológiai KKV-i végeznek, a tagállamok által, valamint az alapjogi chartában és az Európa Tanács emberi jogokról és a biogyógyászatról szóló egyezményében megállapított kulturális és etikai keretek között; 27. megjegyzi, hogy számos, embereken végzett klinikai teszt bizonyította a felnőttőssejt-kezelés hatékonyságát több sejtterápiás eljárás során; A transzplantációs rendszerek hatékonysága és elérhetősége 28. megállapítja, hogy bár számos tagállam bevezette az átültetések kötelező nyilvántartását, és néhány önkéntes nyilvántartás szintén létezik, a különböző típusú átültetésekkel és azok kimenetelével kapcsolatos adatok gyűjtésének nincs átfogó rendszere; határozottan ajánlja az élő donorok és a szervátültetésben részesülő betegek, valamint az átültetési eljárások országos nyomon követési nyilvántartásainak létrehozását; rámutat, hogy a nyilvántartásokat rendszeresen frissíteni kell; hangsúlyozza az adatok tagállamok közötti összehasonlíthatóságának fontosságát; 29. felkéri a Bizottságot, hogy fogalmazzon meg ajánlásokat a tagállamoknak a nyilvántartásra vonatkozó iránymutatásokról, annak biztosítása érdekében, hogy a nyilvántartásba vett személy megadjon bizonyos információkat a kórtörténetével kapcsolatban, továbbá hogy biztosítsa a donor szerveinek minőségét és biztonságosságát, mivel a nyilvántartás nem csak egy egyszerű név szerinti nyilvántartásba vétel, hanem következményekkel jár a donorra és a befogadóra nézve is; 30. felkéri a Bizottságot, hogy segítse az adományozás és átültetés keretében a szervadományozás biztonságosságának, minőségének és hatékonyságának kezelésére vonatkozó alapvető technikai és etikai normák kidolgozását, amelyek modellként szolgálhatnak a tagállamok számára; arra kéri a Bizottságot, hogy hozzon létre egy EU-s mechanizmust, amely a szervadományozással és -átültetéssel kapcsolatban segítené a tagállamok közötti koordinációs tevékenységeket; 31. úgy véli, hogy az tagállamok közötti koordináció további, a fenti bizottsági közlemény által nem kellően hangsúlyozott előnye a szervek tagállamok közötti megosztásának gyógyászati szempontból és szakmai lehetőség tekintetében vett potenciális értéke, mindig figyelembe véve az ilyen megosztás földrajzi korlátait és a szervek életképességére gyakorolt esetleges hatásokat; e tekintetben hangsúlyozza a nemzetközi rendszerek jó eredményeit; úgy gondolja, hogy a szervek megosztása nagyon hasznos lehet, különösen ha nehéz átültetési eljárásokról van szó (pl. nagyon érzékeny vagy sürgős betegek, különleges feltételek mellett gyógyítandók, akik számára nehéz donort találni); 32. felkéri a Bizottságot és a tagállamokat, hogy készítsenek tanulmányt a nem uniós lakosok tagállamokban végzett szervátültetésével kapcsolatos valamennyi ügyről, és dolgozzanak ki magatartási kódexet, amely meghatározza azokat a szabályokat és feltételeket, amelyek mellett az elhunyt uniós donorok által adományozott szervek nem uniós lakosoknak oszthatók ki; 33. hangsúlyozza, hogy az egészségügyi szakemberek és az illetékes hatóságok között jó együttműködésre van szükség, és az hozzáadott értéket teremt; arra kéri a Bizottságot, hogy támogassa a tagállamok átültetéssel foglalkozó nemzeti szervezetei közötti szövetségeket, amelyek jogi, etikai és technikai szintű együttműködéssel járnak; elismeri, hogy az orvostudomány átültetéssel foglalkozó területén vannak olyan helyzetek, amelyeket a korlátozott donorkészlettel rendelkező tagállamokban nem lehet megfelelően kezelni; úgy gondolja, hogy különösen a kis tagállamoknak válna egyértelmű előnyére az európai együttműködés; 34. kéri egy EU-donorkártya bevezetését, amely kiegészíti a meglévő nemzeti rendszereket; 35. úgy véli, hogy kívánatos a szervek elérhetőségének és biztonságosságának elősegítésére szolgáló nemzetközi együttműködés; rámutat, hogy e tekintetben hasznosnak bizonyulnának a legjobb orvosi gyakorlatokra, diagnosztikai technikákra és egészségmegőrzésre irányadó általános szabályok; arra kéri a tagállamokat, hogy aktívan támogassák az ilyen együttműködést és alkalmazzák az általános szabályoknak ezt a rendszerét; A lakossági tudatosság fokozása 36. hangsúlyozza a szervadományozással és -átültetéssel kapcsolatos növekvő lakossági tudatosság jelentőségét, annak érdekében, hogy segítsék a szervdonorok azonosítását, és ezáltal növelhessék a szervek hozzáférhetőségét; ezért felszólítja a Bizottságot, a tagállamokat és a civil társadalmat, hogy strukturálisan javítsák a szervadományozás népszerűsítését, többek között a fiatalok körében az iskolákban; ezzel kapcsolatban közismert személyiségek (pl. sportolók) és oktatási csomagok igénybevételét javasolja; 37. rámutat arra, hogy a szervadományozással és -átültetéssel kapcsolatos tájékoztatást átlátható, elfogulatlan és nem utasításszerű módon kell nyújtani, foglalkozva a szervadományozás hatókörével, azaz hogy az adományozás magában foglalhatja a több szerv adományozását és a szövetadományozást is; 38. hangsúlyozza, hogy az azzal kapcsolatos szabad választás, hogy egy személy adományoz-e vagy sem, az a donor kizárólagos joga, és azt tiszteletben kell tartani, valamint, hogy a szervadományozást egy ember másik embernek nyújtott adományának kell tekinteni; rámutat arra, hogy ennek a választott nyelvezetben is tükröződnie kell, elkerülve a gazdasági terminológiát, amely azt sugallja, a szervek a belső piac árucikkeiként kezelhetők; 39. felszólítja a Bizottságot, hogy fontolja meg a már létező szervadományozással kapcsolatos európai honlap(7), valamint az Egészségügyi Világszervezet (WHO) ilyen honlapjának(8) összes tagállamra való kiterjesztését az EU összes hivatalos nyelvén azzal a céllal, hogy a szervadományozással és -átültetéssel kapcsolatos összes releváns információ és adat rendelkezésre álljon; 40. felszólítja a Bizottságot és a tagállamokat a donorok napjának támogatására, és olyan cselekvéseket javasol, amelyek kiemelik az átültetés jó eredményeit és fontosságát; 41. meggyőződése, hogy a nyilvánosság helyi és regionális szinten egyaránt bővebb tájékoztatása nagyon hatékony módja a szervek hozzáférhetőségének növelésére; felhívja a Bizottságot, a tagállamokat és a civil társadalmi szervezeteket, egyházakat, vallási és emberbarát közösségeket, hogy vegyenek részt a szervadományozás lehetőségével kapcsolatos lakossági tudatosság fokozására szolgáló ilyen erőfeszítésekben, figyelembe véve ugyanakkor az egyes tagállamok kulturális sajátosságait; kiemeli a nyilvántartásba vett donorok fontos szerepét a szervadományozásnak a családtagok és barátok körében való népszerűsítésében és arra bátorításában, hogy ők maguk is legyenek donorok; 42. elismeri, hogy fontos az egészségügyi szakemberek kommunikációs képességeinek javítása, például információs iránymutatások kidolgozása révén; hangsúlyozza, hogy a kommunikáció területén professzionális hozzáállásra és szakértői támogatásra van szükség; külön figyelmet kell fordítani mind az üzenetek tartalmára, mind pedig a legellentmondásosabb témák kezelésének legjobb eszközeire; hangsúlyozza a sajtó képviselőivel való rendszeres találkozók jelentőségét a szervátültetés jó eredményeinek és fontosságának népszerűsítésében; 43. támogatja egy országos szervátültetéssel foglalkozó szervezet (már ahol van ilyen szervezet) által működtetett transzplantációs forródrót létrehozását, amely egységes hívószámmal rendelkezik, és ahol a nap 24 órájában megfelelően képzett és tapasztalt szakemberek gyorsan, releváns és pontos, orvosi és jogi tájékoztatást tudnak adni valamennyi érintett szereplőnek; 44. arra kéri a Bizottságot, hogy támogassa a nemzeti határokon átnyúló szervadományozással és -átültetéssel kapcsolatos kutatást, annak érdekében hogy foglalkozzanak az etnikai hovatartozásnak, a származási országnak, a vallásnak, az iskolázottság szintjének és a társadalmi-gazdasági osztálynak a szervadományozás felajánlására vonatkozó döntésekre gyakorolt hatásával; arra kéri a Bizottságot és a tagállamokat, hogy a nyilvánosság tájékoztatása és a tévhitek megváltoztatása érdekében gyorsan terjesszék a kutatás eredményeit; A minőség és biztonság javítása 45. elismeri, hogy alapvetően fontos a szervadományozás és -átültetés minőségének és biztonságosságának garantálása; rámutat arra, hogy ez hatással lesz az átültetéssel járó kockázatok csökkentésére, és következésképpen csökkenti a nemkívánatos eseményeket; elismeri, hogy a minőséggel és biztonsággal kapcsolatos intézkedések hatással lehetnek a szervek hozzáférhetőségére és fordítva; arra kéri a Bizottságot, segítse a tagállamokat a nemzeti szabályozások és egy szabályozási keret létrehozására és fejlesztésére irányuló kapacitásuk fejlesztésében a minőség és a biztonság megerősítése érdekében, anélkül, hogy ez negatív hatást gyakorolna az átültethető szervek elérhetőségére; 46. elismeri, hogy a szervátültetést és -adományozást követő eredményeket figyelemmel kell kísérni, és értékelni kell; hangsúlyozza, az eredmények optimális összehasonlíthatóságának lehetővé tétele érdekében szorgalmazni kell a tagállamok körében az adatelemzés egységes módszertanát az általuk jelenleg alkalmazott bevált gyakorlatok alapján; 47. felkéri a tagállamokat, hogy a szervátültetésben részesülő betegek figyelemmel kísérési időszakát növeljék több évre, és lehetőleg addig folytassák, amíg a beteg él és/vagy az átültetett szerv még működik; 48. felszólítja a Bizottságot, hogy az Európai Közösség kutatási, technológiafejlesztési és demonstrációs tevékenységekre vonatkozó hetedik keretprogramjának (2007–2013) keretében rendeljen pénzeszközöket a jobb és érzékenyebb diagnosztikai technikák támogatásához, amelyek lehetővé teszik az olyan ártalmas körülmények, mint a HIV/AIDS, hepatitisz és más fertőzések korai és eredményes feltárását, mivel a szervátültetés egyik fontos szempontja, hogy garantálja a donorok szerveiben meglévő különböző ártalmas tényezőkkel és ágensekkel szembeni biztonságot; Szervkereskedelem 49. rámutat arra, hogy kapcsolat van a szervhiány és a szervkereskedelem között, mivel a szervkereskedelem aláássa a rendszer hitelességét a potenciális önkéntes és fizetség nélkül adományozó donorok előtt; hangsúlyozza, hogy a szervek bármilyen haszonszerzési célú felhasználása etikátlannak minősül, és összeegyeztethetetlen a legalapvetőbb emberi értékekkel; hangsúlyozza, hogy a pénzügyi motivációjú szervadományozás a szervadományt puszta árucikké alacsonyítja, ami az emberi méltóság megsértésének minősül, és ellentétes az emberi jogokról és a biogyógyászatról szóló egyezmény 21. cikkével, továbbá az EU alapjogi chartájának 3. cikke (2) bekezdése értelmében tilos; 50. a harmadik országok tekintetében arra kéri a Bizottságot, hogy küzdjön a szerv- és szövetkereskedelem gyakorlata ellen, amelyet egyetemesen be kellene tiltani, beleértve a fiatalkorúak, szellemi fogyatékosok és kivégzett rabok szerveinek és szöveteinek átültetését is; felhívja a Bizottságot és a tagállamokat, hogy növeljék a nemzetközi közösség e kérdéssel kapcsolatos tájékozottságát, 51. úgy ítéli meg, hogy a szervkereskedelemnek a világ szegényebb részeiben való leküzdése érdekében hosszú távú stratégiát kell elfogadni, hogy megszüntessék az ilyen gyakorlatok gyökerét képező társadalmi egyenlőtlenségeket; hangsúlyozza, hogy a pénzért értékesített szervek gyakorlata elleni küzdelem érdekében (különösen a fejlődő világ országaiban), nyomon követési mechanizmusokat kell kialakítani, hogy megakadályozzák e szervek bejutását az Európai Unióba; 52. felhívja a Bizottságot és a tagállamokat, hogy tegyenek intézkedéseket a "szervturizmus" megakadályozására, iránymutatások kidolgozásával annak érdekében, hogy a legszegényebb és legsebezhetőbb donorokat megvédjék attól, hogy a szervkereskedelem áldozataivá váljanak, valamint olyan intézkedések elfogadását, amelyek növelik a jogszerűen begyűjtött szervek hozzáférhetőségét, továbbá a már létező, szervcserével foglalkozó szervezetek várólistáinak egymás közötti cseréjével, a többszörös feliratkozás elkerülése érdekében; arra kéri a Bizottságot, hogy a jog érvényesülésén, a szabadságon és a biztonságon alapuló térségen keresztül támogassanak egy olyan közös megközelítést, amelynek célja a szervkereskedelemre vonatkozó nemzeti jogszabályokkal kapcsolatos információk összegyűjtése, és azonosítsák a fő problémákat és lehetséges megoldásokat; ennek érdekében rámutat arra, hogy létre kell hozni az emberi eredetű anyagok nyomon követésének és elszámoltathatóságának rendszerét; 53. sürgeti a tagállamokat, hogy ahol szükséges, módosítsák büntető törvénykönyveiket annak biztosítására, hogy a szervkereskedelemért felelős személyeket megfelelő módon vád alá helyezzék, beleértve az olyan orvosi személyzet elleni szankciókat, akik közreműködnek a szervkereskedelemből származó szervek átültetésében, és tegyenek meg minden erőfeszítést annak érdekében, hogy a potenciális befogadókat eltántorítsák abbéli szándékuktól, hogy szervkereskedelemből származó szerveket és szöveteket keressenek; kiemeli, hogy meg kell fontolni ennek kiterjesztését azon európai polgárok büntetőjogi felelősségére, akik az Unión belül vagy azon kívül szerveket vásárolnak; 54. felszólítja a tagállamokat, hogy tegyenek meg minden szükséges lépést annak érdekében, hogy megakadályozzák az egészségügyi ellátásban dolgozóknak a szerv- és szövetkereskedelem elősegítését (vagyis azt, hogy a betegeket egy olyan külföldi transzplantációs szolgálathoz küldjék, amely esetleg részt vesz a szervkereskedelemben), valamint az egészségbiztosítóknak az olyan tevékenységek megkönnyítését, amelyek közvetlen vagy közvetett módon előmozdítják a szervkereskedelmet, például azáltal, hogy megtérítik az illegális szervátültetés során felmerülő költségeket; 55. úgy véli, hogy a tagállamoknak meg kell szervezniük a bűnüldöző ügynökségeik, valamint az egészségügyi alkalmazottak szervkereskedelemmel kapcsolatos képzését, hogy minden ismert esetet jelentsenek a rendőrségnek; 56. felkéri a tagállamokat, hogy írják alá, ratifikálják és hajtsák végre az Európa Tanács emberkereskedelem elleni fellépéssel kapcsolatos egyezményét és a palermói jegyzőkönyvet, ha azt még nem tették meg; 57. sajnálatát fejezi ki, hogy az Europol nem folytatott felmérést a szervkereskedelemről, mivel állítása szerint nincsenek dokumentált esetek; utal az Európa Tanács és a WHO jelentéseire, amelyekből világosan kiderül, hogy a szervkereskedelem az EU tagállamaiban is létező probléma, és felkéri a Bizottságot és az Europolt, hogy javítsák a szervkereskedelmi ügyek felügyeletét és vonják le a megfelelő következtetéseket; 58. kéri a Bizottságot és a Tanácsot, hogy aktualizálja az emberkereskedelemmel kapcsolatos cselekvési tervet, és abba foglaljon bele egy szervkereskedelem elleni küzdelemre vonatkozó cselekvési tervet is annak érdekében, hogy lehetővé tegye az érintett hatóságok közti szorosabb együttműködést; 59. ezenfelül arra szólít fel, hogy a cselekvési terv az illegális kereskedelemben gazdát cserélő szervek mennyiségét, fajtáját és eredetét tekintve helyes és ellenőrzött adatokra hivatkozzon; o 60. utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Tanácsnak, a Bizottságnak, az Egészségügyi Világszervezetnek, az Európa Tanácsnak és a tagállamok kormányainak és parlamentjeinek.
| |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| A gazdasági és társadalmi kohézió előmozdítása érdekében vállalt önkéntesség szerepe |
| |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Az Európai Parlament, – tekintettel a gazdasági és társadalmi kohézióról szóló negyedik jelentésre (COM(2007)0273), – tekintettel a 2007–2013-as időszakra az aktív európai polgárságot támogató "Európa a polgárokért" című program létrehozásáról szóló, 2006. december 12-i 1904/2006/EK európai parlamenti és tanácsi határozatra(1), – tekintettel a 2007 és 2013 közötti időszakra a Cselekvő ifjúság program létrehozásáról szóló, 2006. november 15-i 1719/2006/EK európai parlamenti és tanácsi határozatra(2), – tekintettel a vidékfejlesztésre vonatkozó közösségi stratégiai iránymutatásokról (2007–2013 közötti programozási időszak) szóló, 2006. február 20-i 2006/144/EK tanácsi határozatra(3), – tekintettel a kohézióra vonatkozó közösségi stratégiai iránymutatásokról szóló, 2006. október 6-i 2006/702/EK tanácsi határozatra(4), − tekintettel a Tanács és a tagállamok kormányainak a Tanács keretében ülésező képviselői által elfogadott "A fiatalok részvételével és tájékoztatásával kapcsolatos közös célok megvalósítása a fiatalok aktív európai polgári szerepvállalásának ösztönzése érdekében" című, 2006. november 13-i állásfoglalásra(5), – tekintettel "Az oktatásban, a foglalkoztatásban és a társadalomban a fiatalok teljes körű részvételének elősegítése" című bizottsági közleményre (COM(2007)0498), − tekintettel az "Európa demográfiai jövője - kovácsoljunk lehetőséget a kihívásból!" című bizottsági közleményre (COM(2006)0571), – tekintettel a diákok, képzésben résztvevők, önkéntesek, tanárok és szakoktatók Közösségen belüli mozgásáról szóló, 2001. július 10-i 2001/613/EK európai parlamenti és tanácsi ajánlásra(6), − tekintettel "A vállalkozások társadalmi felelőssége: egy új partnerség című, 2007. március 13-i állásfoglalására(7), – tekintettel a Régiók Bizottságának a gazdasági és társadalmi kohézió előmozdítása érdekében vállalt önkéntességről szóló véleményére(8), – tekintettel az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság által "Az önkéntes tevékenység: szerepe az európai társadalomban és kihatásai" tárgyában készített véleményre(9), – tekintettel a Régiók Bizottsága által "Az önkéntes szervezetek szerepe – hozzájárulás egy európai társadalom kialakulásához" tárgyában készített véleményre(10), – tekintettel az Európai Közösséget létrehozó szerződés 158. és 159. cikkére, – tekintettel eljárási szabályzata 45. cikkére, – tekintettel a Regionális Fejlesztési Bizottság jelentésére (A6-0070/2008), A. mivel megbízható számítások alapján több mint 100 millió uniós polgár vállal önkéntes tevékenységet(11), B. mivel az ENSZ nonprofit intézményekről (NPI-k) szóló kézikönyvének végrehajtásából származó első megállapítások azt mutatják, hogy a nonprofit intézmények gazdasági hozzájárulása átlagosan a GDP 5%-át teszi ki, és hogy az önkéntes tevékenységgel töltött idő még óvatos becslések szerint is ennek a számadatnak több mint az egynegyedét teszi ki(12), C. mivel az önkéntesség a civil társadalmat éltető és a szolidaritást – az Európai Unió egyik alapvető értékét – erősítő egyik legnagyobb hajtóerő, valamint különösen a posztkommunista átmeneti időszakból felemelkedő új tagállamokban a közösségi fejlesztési programok egyik alapvető eleme, D. mivel az önkénteseket is foglalkoztató európai szervezetekről nemrégiben készült tanulmány magas hozzáadottérték-szintet állapít meg: minden 1 EUR után, amelyet a szervezetek önkéntesek támogatására költöttek, átlagosan 3–8 EUR közötti megtérülésről számoltak be(13), E. mivel teljes mértékben el kell ismerni, hogy az önkéntesség igen jelentősen hozzájárul a társadalmi tőke kiépítéséhez, F. mivel a fenntartható finanszírozás – főként a közigazgatási finanszírozás – alapvető fontosságú az önkéntes szervezetek és általánosságban az önkéntes munka számára, G. mivel az Európai Alapítvány az Élet- és Munkakörülmények Javításáért legfrissebb jelentése megállapította, hogy a vidék gazdasági fejlesztésének elősegítésére irányuló politikák kidolgozása során a társadalmi tőke kulcsfontosságú tényező(14), H. mivel a sikeres aarhusi "városi program"-ról szóló legfrissebb tanulmány hangsúlyozza, hogy a helyi lakosok és az önkéntes erőfeszítések döntő szerepet játszottak a program eredményes végrehajtásában(15), I. mivel az önkéntességhez nem csupán mérhető gazdasági érték kapcsolódik, hanem a közszolgáltatások szempontjából jelentős megtakarítást is jelenthet, és mivel ebben az összefüggésben fontos annak biztosítása, hogy az önkéntes tevékenység kiegészítse a közszolgáltatások által nyújtottakat, és ne legyen felhasználható azok helyettesítésére, J. mivel az önkéntesség hozzájárul az önkéntesek személyes és társadalmi fejlődéséhez, és kedvező hatást gyakorol többek között a közösségen belül létrejött kapcsolatokra, K. mivel az önkéntesek fontos szerepet töltenek be a Lisszaboni Stratégia társadalmi–gazdasági kohéziós célkitűzéseinek elérésében, a pénzügyi integrációhoz való hozzájárulás – például a szabályozott hitelintézetek, valamint önkéntesek által működtetett és irányított nem profitorientált pénzügyi szövetségek – révén, L. mivel a társaságok vállalati társadalmi felelőssége a vállalkozások fontos hajtóereje és egyszersmind az európai szociális modell alapvető eleme, M. mivel kapcsolat áll fenn az önkéntesség és a fenntartható fejlődés között, N. mivel fontos elősegíteni és támogatni az önkénteseket is foglalkoztató szervezetek között az önkéntesek irányításának legjobb gyakorlatait, O. mivel az önkéntesség a polgárok helyi fejlődésben való közvetlen részvételéhez vezet és így fontos szerepet játszhat a civil társadalom és demokrácia elősegítésében, P. mivel a fent említett, a résztvevő polgárságról szóló tanácsi állásfoglalásban a Tanács arra ösztönzi a fiatalokat, hogy vállaljanak nagyobb mértékű részvételt a polgári életben, a részvételi struktúrákban és az önkéntes munkában, Q. mivel az Európában bekövetkező demográfiai változás az idősebb önkéntesek számának növekedéséhez vezet, R. mivel az önkéntesség kedvező hatást gyakorolhat az emberek egészségére(16); mivel az egészségre gyakorolt kedvező hatás minden életkorban érvényes lehet, és megelőző szerepet játszhat a fizikai és lelki betegségek tekintetében, S. mivel az önkéntesség szerepet játszik a helyi fejlesztési kezdeményezések alátámasztásában és az EU által finanszírozott számos kezdeményezés – például a LEADER-program, az INTERREG és a PEACE-program – sikeres végrehajtásának elősegítésében, 1. arra ösztönzi a tagállamokat, valamint a regionális és helyi hatóságokat, hogy ismerjék el az önkéntesség értékét a társadalmi és gazdasági kohézió előmozdításában; ezenkívül az önkéntes szervezetekkel kialakított partnerségekben való tevékenykedésre, valamint – az önkéntes szektorral folytatott konzultációt követően – az önkéntesség elismerésére, értékelésére, támogatására, elősegítésére és ösztönzésére irányuló tervek és stratégiák kidolgozására buzdít; ösztönzi továbbá a tagállamokat, hogy teremtsék meg a nem kormányzati szervezetek nyilvános vitákban való részvételének stabil és intézményes kereteit; 2. felszólítja a Bizottság illetékes szakértőit, hogy tegyenek egyértelműbb különbséget az önkéntes és nem kormányzati szervezetek között, amelyek tevékenységeit nem ugyanolyan önkéntes alapokon szervezik, továbbá felszólít egy, a társadalmi részvétel – beleértve az önkéntes részvétel és az ilyen célú finanszírozás – jellegére, mértékére és belső mechanizmusaira vonatkozó átfogó, páneurópai vizsgálat lefolytatására; 3. felhívja a tagállamokat, a regionális és helyi hatóságokat, hogy tegyenek valós erőfeszítéseket annak érdekében, hogy megkönnyítsék az önkéntes szervezetek elégséges és fenntartható – mind közigazgatási, mind pedig projektalapú – finanszírozáshoz való hozzájutását, mégpedig túlzott mértékű papírmunka és bürokrácia nélkül, ugyanakkor fenntartva a közpénzek elköltésére vonatkozó szükséges szabályozást; 4. sürgeti a tagállamokat, valamint a regionális és helyi hatóságokat, hogy a természeti csapásokra és balesetekre adott azonnali reagálás biztosítása érdekében támogassák minden helységben az önkéntes sürgősségi szolgálatok létrehozását; 5. felhívja a Bizottság figyelmét arra, hogy egyrészt a vidékfejlesztésre (2007–2013 közötti programozási időszak) vonatkozó közösségi stratégiai iránymutatásokban, másrészt a kohézióra vonatkozó közösségi stratégiai iránymutatásokban foglalt partnerségi alapelvet nemzeti szinten nem mindig tartják be(17), és ezért sürgeti a Bizottságot, hogy tegye meg a megfelelő igazgatási és intézményi lépéseket annak biztosításához, hogy saját politikáit, eljárásait és jegyzőkönyveit ténylegesen tartsák be és hajtsák végre a strukturális alapokkal kapcsolatos konzultációs tárgyalások és a későbbi műveletek során; 6. javasolja, hogy minden tagállam hozzon létre rendszeres NPI "szatellitszámlákat", és felhív az önkéntes munka "szatellitszámlákba" történő bevonására annak érdekében, hogy a döntéshozók a politikák alakítása során figyelembe vehessék az NPI-ket; kéri a Bizottságot annak megvizsgálására, hogy az önkéntesség hogyan vonható be külön kategóriaként az EUROSTAT statisztikáiba; 7. határozottan támogatja azt a nézetet, hogy az önkéntesség és az önkéntes tevékenység nem foglalhatja el a fizetett munka helyét; 8. felhívja a Bizottságot, hogy dolgozzon egy minden közösségi alapot átfogó rendszer bevezetésén, ami által az önkéntes tevékenységet a projektek társfinanszírozásához való hozzájárulásként ismerik el, és hozzon létre olyan mechanizmusokat, amelyek által az önkéntes tevékenység ára megfelelően megállapítható; üdvözli a Bizottság egyes főigazgatóságainak arra irányuló erőfeszítéseit, hogy rugalmasabb megközelítést fogadjanak el az önkéntes tevékenységnek a társfinanszírozott projektek közösségi finanszírozásával egyenértékű hozzájárulásaként való elismerése tekintetében; 9. felhívja a Bizottságot az idősebb önkéntesek lehetőségeinek előmozdítására, valamint egy "Cselekvő idősek program" kidolgozására az önkéntességre hajlandó, megfelelő tapasztalattal rendelkező idősek egyre növekvő számára való tekintettel, amely a fent említett "Cselekvő ifjúság programmal" párhuzamosan működne és kiegészítené azt, továbbá arra, hogy mozdítsa elő a generációk közötti önkéntes tevékenységre és tanácsadásra irányuló egyedi programokat; 10. arra ösztönzi a tagállamokat, hogy minden – valódi és virtuális – közösségen belül segítsék és mozdítsák elő az önkéntességet, pl. a családi önkéntességet vagy a társadalom szélére sodródott csoportokban vagy olyan csoportokban végzett önkéntességet, ahol esetleg hagyományosan nem vállalnak önkéntes tevékenységet, és hogy hangsúlyozzák az önkéntes munka megszervezésének kiemelkedő jelentőségét annak biztosítása érdekében, hogy az összhangban álljon és összeegyeztethető legyen a családi és szakmai élettel; 11. ösztönzi a vállalkozásokat és a magánszféra más szereplőit, hogy – a vállalati társadalmi felelősséggel kapcsolatos stratégiák részeként – anyagilag támogassák az önkéntesség előmozdítására és fokozására irányuló kezdeményezéseket, és sürgeti a tagállamokat, hogy a vállalati önkéntesség keretében ösztönzőkkel serkentse a magánszférát az önkéntesség támogatására és finanszírozására, így – a helyi problémák megoldása terén az önsegély ösztönzésén keresztül – segítse elő a vállalati készségek és know-how magánszektortól az állami szektor részére való átadását, valamint az életminőség helyi szinten történő javítását; 12. felhívja a Bizottságot, hogy erősítse meg az önkéntességnek mint a kompetenciák és készségek elsajátítására alkalmas megfelelő tevékenységnek az EUROPASS-hoz kapcsolódó YOUTHPASS keretében történő elismerését, ugyanakkor biztosítsa, hogy az önkéntességet ne a formális képzés alternatívájának, hanem kiegészítésének tekintsék; felhív továbbá nemzeti és helyi intézkedésekre az önkéntesek mobilitásának fokozása érdekében; 13. felhívja a Bizottságot és a tagállamokat, hogy vizsgálják meg az önkéntes szervezetek szerepét – ideértve a jogaikat és felelősségeiket – meghatározó, az önkéntesség tervezett európai chartája elfogadásának késlekedését; a tagállamok, az egyes ágazatok és szervezetek által végzett önkéntes munka értékelésére éves szakértői értékelések bevezetését ajánlja; 14. javasolja a Bizottságnak és a tagállamoknak, hogy hozzanak létre egy, az önkéntes szervezetek alapvető adatait, valamint a legjobb gyakorlatokat tartalmazó adatbázist, amely hasznos iránymutatással szolgálhatna az önkéntes rendszerüket javítani kívánóknak; 15. felszólítja az illetékes hatóságokat, hogy tegyenek lépéseket annak biztosítása érdekében, hogy az önkéntesek feladataik elvégzésekor megfelelő baleset- és felelősségbiztosítással rendelkezzenek, és hogy felmerülő költségeik megegyezés alapján téríthetőek legyenek; 16. felhívja a Bizottságot, a tagállamokat, valamint a regionális és helyi hatóságokat, hogy támogassák az önkéntességet az oktatás minden szintjén azáltal, hogy az oktatási rendszer korai szakaszában bevezetik az önkéntes tevékenység lehetőségét annak érdekében, hogy azt a közösségi élethez való természetes hozzájárulásnak tekintsék; továbbá annak érdekében, hogy az ilyen tevékenység támogatását folytassák "szolgáltatásnyújtás tanulása" révén, amikor is a diákok az oklevelük/képesítésük megszerzésére irányuló program keretében önkéntes/közösségi csoportokkal dolgoznak együtt egy partnerségi modellben, hogy elősegítsék az önkéntes szektor és az oktatási szektor közötti kapcsolatok kialakulását, és hogy elismerjék a tanulás szerepét az önkéntességben az egész életen át tartó tanulás részeként; 17. felhívja a Bizottságot, hogy az állami szervekre és a szociális mentességekre vonatkozó hozzáadottérték-adó rendelkezések 2010-re tervezett felülvizsgálatára való tekintettel a tagállamokkal együtt fontolja meg a tagállamokban bejegyzett önkéntes szervezetek számára a céljaik eléréséhez szükséges beszerzések tekintetében biztosítandó héa-mentesség mellett szóló erős szociális érveket, továbbá fontolja meg adott esetben az olyan áruk és szolgáltatások után fizetendő hozzáadottérték-adó alóli mentesség mellett szóló érveket, amelyeket az önkéntes szervezeteknek adományoznak; 18. felhívja a tagállamokat, hogy a szubszidiaritás elvével összhangban hozzák létre az önkéntesség fenntartható infrastruktúráját, amely olyan kérdésekkel foglalkozik, mint például az önkéntes szervezetek alapvető finanszírozása; 19. javasolja, hogy 2011-et nyilvánítsák "az önkéntesség európai évének"; 20. elismeri, hogy a tagállamokban az önkéntes tevékenységek sokfélék lehetnek, ám arra ösztönzi a tagállamokat, a regionális és helyi hatóságokat, hogy lehetőség szerint a bevált gyakorlatok valamennyi szinten történő cseréje révén tanuljanak egymás tapasztalataiból; 21. felszólítja a Bizottságot, hogy vezessen be támogatási rendszereket az önkéntes szervezetek közötti, hatékonyabb együttműködési és hálózati rendszerek létrehozására, és hogy támogassa az önkéntesek olyan nemzetközi csereprogramjait, amelyek hozzájárulhatnak a millenniumi célok eléréséhez; elsősorban programok kidolgozására szólít fel az azokban a tagállamokban végzett önkéntes tevékenységek újbóli ösztönzése tekintetében nyújtandó segítség céljából, ahol ezeket a tevékenységeket kötelező jellegű intézkedésekkel azonosítják; 22. javasolja a határokon átnyúló önkéntes projektek előmozdítását; 23. felhívja a Bizottságot, hogy a politika és a jogalkotás minden területén támogassa az önkénteseket; 24. felhívja a helyi és regionális érintetteket, önkéntes szervezeteket és a médiát, hogy nyújtsanak megfelelő tájékoztatást a polgároknak az önkéntes tevékenységek lehetőségeiről, továbbá biztosítsanak a társadalom sérülékenyebb és marginalizálódott rétegeire, és a távoli és/vagy megközelíthetetlen régiók igényeire különös hangsúlyt fektető, megfelelő képzést; 25. sürgeti a Bizottságot, hogy a demokráciára, párbeszédre és a vitára vonatkozó D-terv (democracy, dialogue and debate) mellett vezesse be a V-tervet az önkéntesek értékelése, elismerése és előtérbe állítása (valuing, validating and ensuring the visibility of volunteers) érdekében; 26. kéri a Bizottságot, hogy vizsgálja felül az EU elismert önkéntes programjainak nem uniós résztvevőire vonatkozó vízumpolitikáját azzal a céllal, hogy különösen az EU szomszédos országaiból érkező önkéntesekkel kapcsolatban liberálisabb vízumrendszert vezessen be; 27. utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Tanácsnak és a Bizottságnak, valamint a tagállamok kormányainak és parlamentjeinek, a Régiók Bizottságának és az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak.
| ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| Az Európai Beruházási Bank 2006-os éves jelentése |
| ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Az Európai Parlament, – tekintettel az EK-Szerződésnek az Európai Beruházási Bankkal (EBB) kapcsolatos 266. és 267. cikkére, valamint az Európai Beruházási Bank alapokmányáról szóló 11. jegyzőkönyvre(1), – tekintettel az EK-Szerződésnek a Számvevőszék szerepével kapcsolatos 248. cikkére, – tekintettel az Európai Unió tagállamainak állam- és kormányfői által 2007. december 13-án aláírt Lisszaboni Szerződésre, – tekintettel az EBB 2005-ös éves jelentéséről szóló, 2007. február 15-i állásfoglalására(2), – tekintettel az Európai Beruházási Alap tőkeemelésében való közösségi részvételről szóló, 2007. április 19-i 2007/247/EK tanácsi határozatra(3), – tekintettel az Európai Bíróság 2003. július 10-i ítéletére az Európai Csalás Elleni Hivatalnak (OLAF) az EBB-vel kapcsolatos vizsgálati hatáskörére vonatkozóan(4), – tekintettel a Tanács 2006. december 19-i 2006/1016/EK határozatára(5), mely új megbízást ad az EBB-nek, felhatalmazva arra, hogy 12,4 milliárd EUR összegű hitelt nyújtson az Európai Unióval szomszédos országoknak, – tekintettel a transzeurópai közlekedési és energiahálózatok területén történő közösségi pénzügyi támogatás nyújtásának általános szabályairól szóló, 2007. június 20-i 680/2007/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletre(6), valamint az Európai Közösség kutatási, technológiafejlesztési és demonstrációs tevékenységekre vonatkozó hetedik keretprogramjáról szóló, 2006. december 18-i 1982/2006/EK európai parlamenti és tanácsi határozatra(7) (mely a kockázatmegosztási pénzügyi mechanizmusra vonatkozik), – tekintettel az EBB és a Bizottság közötti, 2008. január 11-én aláírt, a transzeurópai közlekedési hálózattal kapcsolatos projektek számára hitelgarancia-eszköz létrehozásáról szóló együttműködési megállapodásra, – tekintettel a versenyképességi és innovációs keretprogram (2007–2013) létrehozásáról szóló, 2006. október 24-i 1639/2006/EK európai parlamenti és tanácsi határozatra(8), – tekintettel az EBB 49. éves jelentésére (2006), és 2006. március 28-án elfogadott nyilvánosságra hozatali politikájára, – tekintettel az EBB 2006-ban indított "A környezet európai elvei" című kezdeményezésére, – tekintettel a bank 2007–2009-es tevékenységi tervére, ahogyan azt az igazgatótanács 2006. december 12-i ülésén jóváhagyta, – tekintettel az EBB elnökének, Philippe Maystadtnak a Költségvetési Ellenőrző Bizottság előtt 2007. szeptember 11-én tartott beszédére, – tekintettel a 2006. évre jóváhagyott pénzügyi kimutatásokra, melyekről egy független könyvvizsgáló és az EBB ellenőrző bizottsága kedvező könyvvizsgálói véleményt adott, – tekintettel az európai közlekedési infrastruktúrák és szolgáltatások számára létrehozott új pénzügyi eszközökről szóló tanulmányra(9), – tekintettel az alábbi témában Clermont-Ferrand-ban (Franciaország) 2007. december 14-én tartott szimpózium során végzett munkára és annak következtetéseire: "Az Európai Unió területének rendezése és fejlesztése: az Unióban történő beruházások kihívásai és a beruházások finanszírozása: az Európai Beruházási Bank szerepe" – tekintettel az EBB saját csalásellenes politikájára és eljárásaira vonatkozó folyamatban lévő felülvizsgálatára, – tekintettel a támogatáshatékonyságról szóló, 2005. március 2-án jóváhagyott párizsi nyilatkozatra, és a fejlesztésről szóló európai uniós konszenzusra(10), – tekintettel eljárási szabályzata 45 cikkére, és 112. cikkének (2) bekezdésére, – tekintettel a Költségvetési Ellenőrző Bizottság jelentésére (A6-0079/2008), A. mivel az Európai Beruházási Bank feladata, hogy a tőkepiacok igénybevételével és saját forrásainak felhasználásával hozzájáruljon a belső piac kiegyensúlyozott és egyenletes fejlődéséhez, B. figyelembe véve az EBB szerepét az Európai Unió egészének harmonikus fejlődésében és a különböző régiók – ideértve a legkülső régiókat is – közötti fejlődésbeli különbségek csökkentésében, C. mivel az EBB jegyzett tőkéjének összege 2006. december 31-én 163,7 milliárd eurót tett ki, melyből a tagállamok 8,2 milliárd eurót fizettek be, D. mivel az EBB alapokmánya előírja, hogy az általa nyújtott kölcsönök és garanciák mindenkori összege nem haladhatja meg jegyzett tőkéje összegének 250%-át, E. mivel az EBB-re nem vonatkoznak a Bázel II. kötelezettségek, azonban úgy határozott, hogy önként eleget tesz a tevékenységére alkalmazandó szabályoknak, F. figyelembe véve a luxemburgi pénzügyi ágazat felügyelőbizottságának arra vonatkozó beleegyezését, hogy szigorúan ellenőrzi az EBB kockázatkezelési politikáit, azonban kizárólag informális testületként és tanácsadó jelleggel, az EBB-re bízva, hogy igényeinek megfelelően meghatározza a Bázel II. alkalmazási körét, G. mivel az EBB az alábbiak mellett prioritásai egyikeként határozta meg a megbízható, versenyképes és fenntartható energiaellátást: gazdasági és társadalmi kohézió, kutatás-, technológia- és innovációtámogatás, transzeurópai hálózatok (TEN-ek) a közlekedés és energia területén, a környezet életképessége hosszú távon, az éghajlatváltozás elleni küzdelem, valamint a kis- és középvállalkozások (kkv-k) támogatása, H. tekintettel az Európai Unió jelentős infrastruktúra-finanszírozási igényére, mely 600 milliárd euróra becsülhető(11), I. mivel a különböző eszközök és mechanizmusok rendelkezésre bocsátása révén az EBB kulcsfontosságú szerepet játszik a TEN-ek fejlesztésében, J. figyelembe véve az EU nehézségeit az európai jelentőségű projektek, például a Galileo projekt finanszírozása terén, K. figyelembe véve az EBB emberi erőforrásainak minőségét, különösen a pénzügyi tervezés és a projektek összeállításának területén, L. mivel az EBB kiemelkedő szerepet játszik a fejlődő országokban megvalósuló projektek finanszírozásában, Általános észrevételek 1. gratulál az EBB-nek 2006-os tevékenységi jelentéséhez és bátorítja, hogy folytassa az európai gazdaság fejlesztését támogató, valamint a növekedést, a munkahelyteremtést, a régiók közötti, illetve a társadalmi kohéziót ösztönző tevékenységeit; 2. üdvözli az EBB átláthatóságát és teljes körű együttműködését az Európai Parlamenttel; 3. kéri, hogy legalább évente szervezzenek tájékoztató ülést az EBB és az Európai Parlament Költségvetési Ellenőrző Bizottsága között az Európai Fejlesztési Alap (EFA) beruházási eszközének végrehajtásáról, az EFA mentesítési eljárásával párhuzamosan; Költségvetési ellenőrzés és gazdálkodás 4. Kéri az EBB-t, hogy tegyen meg mindent az AAA minősítés megőrzése érdekében, mely garancia tevékenységére és kölcsöneinek legjobb kamataira, valamint hogy prudenciális politikáját ennek megfelelően alakítsa, anélkül azonban, hogy elhanyagolná a nagyon hosszú távú beruházásokat; 5. hangsúlyozza, hogy az EBB a csalással és a korrupcióval szemben a zéró tolerancia politikáját folytatja, és üdvözli a vizsgálatok számának növekedését, valamint az Európai Csaláselleni Hivatallal (OLAF) folytatott megerősített együttműködést, kéri továbbá az EBB-t, hogy csalásellenes politikájának és eljárásainak kidolgozásakor fogadjon el az alábbiakat eredményező intézkedéseket:
6. üdvözli a külső panaszok fogadásával és vizsgálatával foglalkozó panasziroda meglétét, valamint a jogorvoslati mechanizmust az európai ombudsmanon keresztül beérkezett panaszok kezelésére, üdvözli és aktívan támogatja az európai ombudsman és az EBB közötti párbeszédet, kéri az EBB-t, hogy utólagosan vizsgálja felül belső panaszmechanizmusát és hogy adjon ki a fellebbezési mechanizmusra vonatkozó új, az EBB által finanszírozott valamennyi műveletre kiterjedő iránymutatásokat; 7. üdvözli az EBB-nek az átláthatóság biztosítására irányuló szándékát nyilvánosságra hozatali politikája keretében és azt, hogy nagy számú információt bocsát a nyilvánosság rendelkezésére, beleértve a támogatott projektek listáját és a projektekhez fűzött rövid tájékoztatót, ösztönzi az EBB-t, hogy fejlessze a projektek és programok reprezentatív mintájának utólagos értékelését végző Műveletek Értékelése elnevezésű részlegének tevékenységét; A számviteli és prudenciális ellenőrzési mechanizmusok, valamint az eredmények mérésének mechanizmusai 8. tudomásul veszi a külső ellenőrzés kedvező véleményét és az ellenőrző bizottság éves jelentésének következtetéseit, megismétli azirányú óhaját, hogy az EBB-re a hitelintézetek esetében alkalmazottakkal megegyező prudenciális szabályok és valódi prudenciális ellenőrzés vonatkozzanak, ugyanakkor megállapítja, hogy ezek a szabályok nem alkalmazandók a hasonló nemzetközi pénzintézetekre; 9. kéri, hogy hozzanak létre egy független szabályozási missziót, mely felügyelné az EBB pénzügyi helyzetét és biztosítaná az eredmények pontos mérését, valamint a szakma által megkövetelt helyes magatartás szabályainak betartását; javasolja, hogy ezzel párhuzamosan erősítsék meg az EBB független ellenőrző bizottságának szerepét; 10. javasolja, hogy az EBB kérje ki az Európai Bankfelügyelők Bizottságának (CEBS) véleményét e szabályozási misszióról, mely véleménynek pontosítania kell, hogy egy hivatalos európai bankszabályozó hatóság létrehozásáig ki tudná ellátni ezt a feladatot, javasolja, hogy vizsgáljanak meg minden lehetséges forgatókönyvet, beleértve például a CEBS, valamely nemzeti szabályozó vagy nemzeti szabályozók éves rotációs alapon történő bevonását; 11. gratulál az EBB-nek a Nemzetközi Pénzügyi Beszámolási Szabványoknak (International Financial Reporting Standards, IFRS) az EBB, valamint az Európai Beruházási Alap (EBA) konszolidált pénzügyi kimutatásaiba történő belefoglalására tett erőfeszítéseihez; ez utóbbi esetében a 2006-os pénzügyi év volt az IFSR számviteli standardok alkalmazásának első éve; 12. osztja – amennyiben minden információt eljuttatnak a harmadik feleknek – az EBB fenntartásait az IFRS számviteli standardok alapokmány szerinti beszámolókra történő gyors alkalmazását illetően mindaddig, amíg az érintett tagállamok nem jutnak széleskörű konszenzusra a valósérték-alapú elszámolás tekintetében, mely rendkívül nagy ingadozáshoz vezethet az EBB nem konszolidált pénzügyi eredményének meghatározásában; 13. javasolja azonban e kérdés technikai felügyeletét, mely elsőrendű fontosságúvá válik a számviteli eredmények bemutatása, jóváhagyása és felhasználása terén a kockázati tőkével kapcsolatos műveletek fejlesztése, a kkv-k finanszírozása és az EU által az infrastruktúrája finanszírozására létrehozandó pénzügyi tervezés vonatkozásában; 14. tudomásul veszi az EBB-nek a hitelkockázatok mérésére elfogadott módszertani választásait, melyek a hitelveszteségek terén a tapasztalatok hiányából eredő káros következmények ellensúlyozását célozzák, miközben felhívja a figyelmet a kockázatok minimumra csökkentését célzó megelőző intézkedések bevezetésének szükségességére, az európai politika céljainak végrehajtását biztosító pénzügyi források legnagyobb mértékű védelme érdekében, 15. tudomásul veszi az e nehézségek leküzdésére a belső és külső paraméterek átültetési technikái alapján tett erőfeszítéseket, és kéri, tájékoztassák az EBB ügyfeleinek osztályozására és a hitelkockázatok értékelésére bevezetett új módszerekről, megjegyzi az értékpapírosítási műveletekkel kapcsolatban, hogy a jelenleg alkalmazott egyszerűsített megközelítést felül lehetne vizsgálni a jövőben; 16. a Bázel II. alkalmazását illetően reméli, hogy az EBB képes lesz teljesíteni a küldetését 33,5 milliárd eurós saját tőkéjéből, és megőrizni a legjobbnak számító AAA minősítést; Stratégia és célkitűzések 17. üdvözli a 2007–2009-re vonatkozó új stratégiában elfogadott megközelítést, ideértve a hozzáadott érték növelését, a többek között a kis- és középvállalkozások és helyi önkormányzatok javát szolgáló tevékenységek terén történő kockázatvállalás fokozatos növekedését, az új pénzügyi eszközök alkalmazását, valamint a Bizottsággal folytatott együttműködés intenzívebbé tételét, fenntartás nélkül támogatja az EBB 2007–2009-re vonatkozó tevékenységi programját; Új stratégiai prioritások és eszközök 18. üdvözli, hogy a megbízható, versenyképes és fenntartható energia támogatása az EBB tevékenységi programjának fő elemei között szerepel, ideértve alternatív és megújuló energiaforrásokat, és felszólít környezetbarát finanszírozási kritériumok kidolgozására, az üvegházhatást okozó gázok kibocsátásának csökkentésére vonatkozó uniós stratégiai céloknak megfelelően; 19. üdvözli, hogy a fenntartható fejlődés alapvető követelmény marad az EBB számára, gratulál az EBB-nek a környezetvédelem, valamint a társadalmi és gazdasági kohézió előmozdítása vonatkozásában végzett hitelezési tevékenység terén elért kitűnő eredményeihez, bátorítja az EBB-t környezetvédelmi és szociális politikájának megerősítésére jelenlegi standardjainak további javítása és naprakésszé tétele érdekében, különös tekintettel külső hitelezési tevékenységeire, kéri az EBB-t, hogy, pontosítsa elbírálási eljárásának céljait és módszertanát, és működése során a társadalmi és környezeti tényezők szélesebb körét vegye figyelembe, valamint biztosítsa e tevékenységek összhangját a fejlesztésről szóló európai konszenzussal és az ENSZ millenniumi fejlesztési célkitűzéseivel, különös tekintettel Afrikára; kéri, hogy az EBB folytasson aktív párbeszédet a civil társadalommal, többek között konzultációs eljárások révén 20. gratulál az EBB-nek az EBB és a Bizottság között aláírt keretszerződésekhez: az RSFF (kockázatmegosztási pénzügyi mechanizmus) és az LGTT (a TEN-T közlekedési projektek hitelgarancia-eszköze); ösztönzi a Bizottságot és az EBB-t, hogy fejlessze jobban az uniós politikák támogatásához kapcsolódó eszközöket, egyidejűleg erőfeszítéseket téve a magántőke erőteljesebb mobilizálására az EBB prioritást élvező céljai elérésének teljes körű biztosítása érdekében; A nagy infrastrukturális projektek finanszírozása 21. emlékeztet arra, hogy bár tevékenységei kiegészítik a magánszektor tevékenységeit, az EBB-nek el kell kerülnie a versenyt a magánszektorral, amikor az európai projektek finanszírozásának támogatására törekszik; 22. megismétli az EBB-nek szóló ösztönzését, hogy kezelje prioritásként a TEN-ek finanszírozását, beleértve azokat a határokon átnyúló infrastruktúrákat, melyek lehetővé teszik a nemzeti hálózatok összekapcsolását, ami lényeges a társadalmi kohézióra összpontosuló piacgazdaság kialakítása szempontjából, kéri az EBB-t a transzeurópai hálózatok finanszírozásával kapcsolatban, hogy kezelje prioritásként az alacsonyabb vagy negatív szén-dioxid kibocsátást biztosító közlekedési projekteket; 23. javasolja, hogy a Bizottság – figyelembe véve az EBB emberi erőforrásainak minőségét, elfogulatlanságát és a nagy infrastruktúrák finanszírozásában szerzett tapasztalatait – bízza meg az EBB-t azzal a feladattal, hogy stratégiailag gondolja át az infrastruktúrák finanszírozását, figyelembe véve a kiegyensúlyozott regionális fejlődés szükségességét, nem zárva ki egyetlen hipotézist sem: szubvenciók, az EBB tagállamok által jegyzett tőkéjének felszabadítása, hitelek (ezen belül EBB-hitelek, például tagállami különleges hitelek által finanszírozottak(12)), olyan innovatív eszközök, mint például a TEN-T közlekedési projektek vagy a kockázatmegosztási pénzügyi mechanizmus hitelgarancia-eszköze, a nem azonnal jövedelmező hosszú távú projektekre alkalmazott pénzügyi tervezés, a garanciarendszerek fejlesztése, egy beruházási szakasz létrehozása az EU költségvetésén belül, európai, nemzeti és helyi hatóságok közötti pénzügyi konzorciumok, magán- és közszféra közötti partnerségek stb.; Kis- és középvállalkozásoknak nyújtott támogatások 24. kéri az EBB-t, biztosítsa, hogy elegendő kockázati tőkét bocsássanak a kkv-k rendelkezésére, melyek számára nehézséget okoz kockázati tőkéhez jutni, üdvözli a "mikro-, kis- és középvállalkozásokat támogató közös európai források" (JEREMIE) kezdeményezés elindítását, melyet 2005-ben dolgozott ki a Bizottság Regionális Politikai Főigazgatósága és az EBB annak érdekében, hogy a vállalkozások könnyebben hozzáférhessenek a pénzügyi tervezés eszközeihez, illetve ösztönzi a Versenyképesség és Innováció Programnak (CIP) a lisszaboni menetrend prioritásai keretében történő továbbfejlesztését; 25. emlékeztet rá, hogy jóváhagyta, hogy az EU járuljon hozzá az EBA tőkeemeléséhez annak érdekében, hogy rendelkezésére bocsássa a megbízatása teljesítéséhez, valamint a gazdasági és társadalmi kohéziós politika végrehajtásához szükséges pénzeszközöket; 26. hangsúlyozza annak szükségességét, hogy jobban kell reagálni a piacon a kkv-k finanszírozása terén tapasztalható hiányosságokra, és arra ösztönzi a Bizottságot, az EBB-t és az EBA-t, hogy folytassák a közösségi pénzügyi eszközök diverzifikálását a kockázati tőke felsőbb (technológiatranszfer) és alsóbb (mezzanine tőke) szintjén is, valamint az "Európai kezdeményezés a mikrohitel fejlesztésére a gazdasági növekedés és a foglalkoztatás támogatása érdekében" (COM(2007)0708) elnevezésű új kezdeményezés keretében támogassák a mikrohitel fejlesztését Európában; Projektek összeállításának támogatása 27. kiemeli az EBB szakértelmének szerepét a projektek összeállításában, többek között a "Közös segítségnyújtás projektek támogatására az európai régiókban" (JASPERS) programnak köszönhetően, emlékeztet arra, hogy az EBB fontos hozzáadott értéke abban rejlik, hogy – többek között a köz- és magánszféra közötti partnerségeket segítő európai szakértői központ (EPEC) keretében – képes megtervezni a projektek illetve a köz- és magánszféra közötti partnerségek finanszírozását, és kéri az EBB-t, hogy a projektfelelősöket helyi szinten jobban tájékoztassa az EBB által nyújtható technikai segítségről; 28. gratulál az EBB-nek ahhoz, hogy új irodákat nyit a tagállamokban, hiszen ez jobb láthatóságot biztosít majd számára, illetve közelebb hozza a projektfelelősöket – ami megkönnyíti a projektek végrehajtását –, és támogatni fogja az EBB-t abban, hogy szorosabbra fűzze kapcsolatait szervezetekkel, intézményekkel és helyi hatóságokkal a kiegyensúlyozott regionális fejlődést célzó uniós politika kedvező alakulásának, illetve az Európai Unióhoz 2004 óta csatlakozott országok gyorsabb bevonása érdekében; Műveletek az Európai Unión kívül 29. megelégedéssel veszi tudomásul az Euromediterrán Beruházási és Partnerségi Pénzügyi Eszköz (FEMIP) tevékenységei felülvizsgálatának kedvező eredményeit, e felülvizsgálat alapján üdvözli a Tanács azon felhívását, hogy fejlesszék tovább a FEMIP-et az euro-mediterrán partnerség erősítése érdekében, ezzel kapcsolatban reméli, hogy a 2007–2013 közötti időszakra vonatkozóan az EBB-re ruházott hitelezési megbízás megfelelő költségvetési forrásokkal kiegészítve lehetővé fogja tenni a regionális gazdasági integráció folyamatának felgyorsítását; 30. felhívja az EBB-t, hogy a fejlődő régiókban a támogatáshatékonyságról szóló, párizsi nyilatkozat elveinek megfelelően működjön, és biztosítsa az összhangot a fejlesztésről szóló európai konszenzussal, különösen hatékony támogatás nyújtása, a kölcsönös elszámoltathatóság erősítése, valamint mérhető fejlődési mutatók elfogadása révén; 31. úgy véli, hogy a FEMIP-nek továbbra is olyan alapul kell szolgálnia, melyből bármely, a mediterrán térség továbbfejlesztésére törekvő európai kezdeményezés kiindulhat; 32. ösztönzi az EBB-t, hogy folytassa azon politikáját, miszerint értékpapír-kibocsátásait különböző pénznemekben végzi, többek között a feltörekvő országok pénznemeiben, és eközben továbbra is biztosítsa magát az árfolyamkockázatokkal szemben; o 33. utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Tanácsnak, a Bizottságnak, az Európai Beruházási Banknak, valamint a tagállamok kormányainak és parlamentjeinek.
| |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| 2006. évi mentesítés: az EK általános költségvetésének végrehajtása – III. szakasz – Bizottság |
| |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Az Európai Parlament, – tekintettel az Európai Unió 2006-os pénzügyi évre vonatkozó általános költségvetésére(1), – tekintettel az Európai Közösségek 2006-os pénzügyi évre vonatkozó végleges éves beszámolójára - I. kötet (SEC(2007)1056 – C6-0390/2007, SEC(2007)1055 – C6-0362/2007)(2), – tekintettel a 2005-ös mentesítő határozatok nyomon követéséről a mentesítésért felelős hatóságnak tett bizottsági jelentésre (COM(2007)0538, COM(2007)0537 és a Bizottság személyzeti munkadokumentumára – a 2005-ös mentesítő határozatok nyomon követéséről szóló, az Európai Parlamentnek készített bizottsági jelentés melléklete (SEC(2007)1185, SEC(2007)1186), – tekintettel a "Politikai eredmények 2006-ban" című bizottsági közleményre COM(2007)0067), – tekintettel "A Bizottság 2006. évi igazgatási eredményeinek összefoglalása" című bizottsági közleményre (COM(2007)0274), – tekintettel a 2006-ban elvégzett belső ellenőrzésekről a mentesítésért felelős hatóság számára készített éves bizottsági jelentésre (COM(2007)0280) és a 2006-ban elvégzett belső ellenőrzésekről a mentesítésért felelős hatóság számára készített éves jelentést kísérő bizottsági személyzeti munkadokumentumra (SEC(2007)0708), – tekintettel a Számvevőszék 2005-ös éves jelentésére a tagállamok által adott válaszról szóló bizottsági jelentésre (COM(2007)0118), – tekintettel az európai átláthatósági kezdeményezésről szóló, a Bizottság által 2006. május 3-án elfogadott zöld könyvre (COM(2006)0194), – tekintettel a Számvevőszék 2/2004. sz., az "egységes ellenőrzési" modellről (és egy közösségi belső ellenőrzési keretre irányuló javaslatról) szóló véleményére(3), – tekintettel az integrált belső ellenőrzési keretrendszer ütemtervéről szóló bizottsági közleményre (COM(2005)0252), – tekintettel az integrált belső ellenőrzési keretrendszerre irányuló bizottsági cselekvési tervre (COM(2006)0009), a Tanácshoz, az Európai Parlamenthez és a Számvevőszékhez intézett, az integrált belső ellenőrzési keretrendszerre irányuló bizottsági cselekvési terv végrehajtásának eredményeiről szóló bizottsági jelentésre (COM(2007)0086) és az azt kísérő bizottsági munkadokumentumra (SEC(2007)0311), – tekintettel a Számvevőszék 2007/6. sz., a tagállamok éves összefoglalóiról szóló véleményére; a tagállamok nemzeti nyilatkozataira; valamint a nemzeti ellenőrző szervezeteknek az uniós alapokról készült jelentéseire(4), – tekintettel a Bizottság megosztott irányítású strukturális intézkedésekre vonatkozó felügyeleti szerepének megerősítésére irányuló bizottsági cselekvési tervre (COM(2008)0097), – tekintettel a Tanácshoz, az Európai Parlamenthez és a Számvevőszékhez intézett, az integrált belső ellenőrzési keretrendszerre irányuló bizottsági cselekvési tervről szóló bizottsági jelentésre (COM(2008)0110), és az azt kísérő bizottsági munkadokumentumra (SEC(2008)0259), – tekintettel a 2006-os pénzügyi év költségvetésének végrehajtásáról szóló éves számvevőszéki jelentésre és a Számvevőszék különjelentéseire az ellenőrzés alá vont intézmények válaszaival együtt(5), – tekintettel a Számvevőszék által az EK-Szerződés 248. cikke értelmében kiállított, az elszámolás megbízhatóságát, valamint az alapjául szolgáló ügyletek jogszerűségét és szabályszerűségét igazoló megbízhatósági nyilatkozatra(6), – tekintettel a 2008. február 12-i tanácsi ajánlásra (5842/2008 – C6-0082/2008), – tekintettel az EK-Szerződés 274., 275. és 276. cikkére, valamint az Euratom-Szerződés 179a. és 180b. cikkére, – tekintettel az Európai Közösségek általános költségvetésére alkalmazandó költségvetési rendeletről szóló, 2002. június 25-i 1605/2002/EK, Euratom tanácsi rendeletre(7) és különösen annak 145., 146. és 147. cikkére, – tekintettel eljárási szabályzata 70. cikkére és V. mellékletére, – tekintettel a Költségvetési Ellenőrző Bizottság jelentésére és a többi érdekelt bizottság véleményére (A6-0109/2008), A. mivel az EK-Szerződés 274. cikke értelmében a Bizottság a költségvetést a hatékony és eredményes pénzgazdálkodás elveinek tiszteletben tartásával saját felelősségére hajtja végre, 1. mentesítést ad a Bizottság számára az Európai Unió 2006-os pénzügyi évre szóló általános költségvetésének végrehajtására vonatkozóan; 2. észrevételeit az alábbi állásfoglalásban fejti ki; 3. utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt a határozatot, valamint az annak szerves részét képező állásfoglalást a Tanácsnak, a Bizottságnak, a Bíróságnak, a Számvevőszéknek, Európai Beruházási Banknak, valamint a tagállamok nemzeti és regionális ellenőrzési intézményeinek, és gondoskodjon az Európai Unió Hivatalos Lapjában (L-sorozat) való közzétételéről. 2.Az Európai Parlament 2008. április 22-i határozata az Európai Oktatási, Audiovizuális és Kulturális Ügynökség 2006-os pénzügyi évre szóló általános költségvetésének végrehajtására vonatkozó mentesítésről (SEC(2007)1056 – C6-0390/2007 – 2007/2037(DEC)) (SEC(2007)1055 – C6-0362/2007 – 2007/2037(DEC)) Az Európai Parlament, – tekintettel az Európai Unió 2006-os pénzügyi évre vonatkozó általános költségvetésére(8), – tekintettel az Európai Közösségek 2006-os pénzügyi évre vonatkozó végleges éves beszámolójára - I. kötet (SEC(2007)1056 – C6–0390/2007, SEC(2007)1055 – C6-0362/2007)(9), – tekintettel az Európai Oktatási, Audiovizuális és Kulturális Ügynökség 2006-os pénzügyi évre vonatkozó végleges beszámolójára(10), – tekintettel a 2005-ös mentesítő határozatok nyomon követéséről a mentesítésért felelős hatóságnak tett bizottsági jelentésre (COM(2007)0538, COM(2007)0537 és a Bizottság személyzeti munkadokumentumára – a 2005-ös mentesítő határozatok nyomon követéséről szóló, az Európai Parlamentnek készített bizottsági jelentés melléklete (SEC(2007)1185, SEC(2007)1186), – tekintettel a "Politikai eredmények 2006-ban" című bizottsági közleményre COM(2007)0067), – tekintettel "A Bizottság 2006. évi igazgatási eredményeinek összefoglalása" című bizottsági közleményre (COM(2007)0274), – tekintettel a 2006-ban elvégzett belső ellenőrzésekről a mentesítésért felelős hatóság számára készített éves bizottsági jelentésre (COM(2007)0280) és a 2006-ban elvégzett belső ellenőrzésekről a mentesítésért felelős hatóság számára készített éves jelentést kísérő bizottsági személyzeti munkadokumentumra (SEC(2007)0708), – tekintettel a Számvevőszék 2005-ös éves jelentésére a tagállamok által adott válaszról szóló bizottsági jelentésre (COM(2007)0118), – tekintettel az európai átláthatósági kezdeményezésről szóló, a Bizottság által 2006. május 3-án elfogadott zöld könyvre (COM(2006)0194), – tekintettel a Számvevőszék 2/2004. sz. az "egységes ellenőrzési" modellről (és egy közösségi belső ellenőrzési keretre irányuló javaslatról) szóló véleményére(11), – tekintettel az integrált belső ellenőrzési keretrendszer ütemtervéről szóló bizottsági közleményre (COM(2005)0252), – tekintettel az integrált belső ellenőrzési keretrendszerre irányuló bizottsági cselekvési tervre (COM(2006)0009), a Tanácshoz, az Európai Parlamenthez és a Számvevőszékhez intézett, az integrált belső ellenőrzési keretrendszerre irányuló bizottsági cselekvési terv végrehajtásának eredményeiről szóló bizottsági jelentésre (COM(2007)0086) és az azt kísérő bizottsági munkadokumentumra (SEC(2007)0311), – tekintettel a Számvevőszék 2007/6. sz., a tagállamok éves összefoglalóiról szóló véleményére; a tagállamok nemzeti nyilatkozataira; valamint a nemzeti ellenőrző szervezeteknek az uniós alapokról készült jelentéseire(12), – tekintettel a Bizottság megosztott irányítású strukturális intézkedésekre vonatkozó felügyeleti szerepének megerősítésére irányuló bizottsági cselekvési tervre (COM(2008)0097), – tekintettel a Tanácshoz, az Európai Parlamenthez és a Számvevőszékhez intézett, az integrált belső ellenőrzési keretrendszerre irányuló bizottsági cselekvési tervről szóló bizottsági jelentésre (COM(2008)0110), és az azt kísérő bizottsági munkadokumentumra (SEC(2008)0259), – tekintettel a Számvevőszéknek az Európai Oktatási, Audiovizuális és Kulturális Ügynökség 2006-os pénzügyi évre vonatkozó végleges éves beszámolójáról szóló jelentésére, az Ügynökség válaszaival együtt(13), – tekintettel a Számvevőszék által az EK-Szerződés 248. cikke értelmében kiállított, az elszámolás megbízhatóságát, valamint az alapjául szolgáló ügyletek jogszerűségét és szabályszerűségét igazoló megbízhatósági nyilatkozatra(14), – tekintettel a 2008. február 12-i tanácsi ajánlásra (5855/2008 – C6–0083/2008), – tekintettel az EK-Szerződés 274., 275. és 276. cikkére, valamint az Euratom-Szerződés 179a. és 180b. cikkére, – tekintettel az Európai Közösségek általános költségvetésére alkalmazandó költségvetési rendeletről szóló, 2002. június 25-i 1605/2002/EK, Euratom tanácsi rendeletre(15), és különösen annak 55. cikkére, – tekintettel a közösségi programok igazgatásában bizonyos feladatokkal megbízott végrehajtó hivatalokra vonatkozó alapszabály megállapításáról szóló, 2002. december 19-i 58/2003/EK tanácsi rendeletre(16), és különösen annak 14. cikke (3) bekezdésére, – tekintettel a közösségi programok igazgatásában bizonyos feladatokkal megbízott végrehajtó hivatalokra vonatkozó alapszabály megállapításáról szóló, 58/2003/EK tanácsi rendelet alkalmazásában a végrehajtó hivatalok pénzügyi szabályzásáról szóló, 2004. szeptember 21-i 1653/2004/EK bizottsági rendeletre(17), és különösen annak 66. cikke (1) és (2) bekezdésére, – tekintettel az 58/2003/EK tanácsi rendelet alkalmazásában az oktatási, audiovizuális és kulturális területen működő közösségi programok irányítására létrehozott Európai Oktatási, Audiovizuális és Kulturális Ügynökség létrehozásáról szóló, 2005. január 14-i 2005/56/EK bizottsági határozatra(18), – tekintettel eljárási szabályzata 70. cikkére és V. mellékletére, – tekintettel a Költségvetési Ellenőrző Bizottság jelentésére és a többi érdekelt bizottság véleményére (A6-0109/2008), A. mivel az EK-Szerződés 274. cikke értelmében a Bizottság a költségvetést a hatékony és eredményes pénzgazdálkodás elveinek tiszteletben tartásával saját felelősségére hajtja végre, 1. mentesítést ad az Európai Oktatási, Audiovizuális és Kulturális Ügynökség igazgatója számára a 2006-os pénzügyi évre szóló költségvetésének végrehajtására vonatkozóan; 2. megjegyzéseit az Európai Unió 2006-os pénzügyi évre vonatkozó általános költségvetésének – III. szakasz - Bizottság – végrehajtására vonatkozó mentesítésről szóló határozat szerves részét képező állásfoglalásban foglalja össze; 3. utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt a határozatot, valamint az Európai Unió 2006-os pénzügyi évre vonatkozó általános költségvetésének – III. szakasz - Bizottság – végrehajtása alóli mentesítésről szóló határozatot és az annak szerves részét képező állásfoglalást az Európai Oktatási, Audiovizuális és Kulturális Ügynökség igazgatójának, a Tanácsnak, a Bizottságnak, a Bíróságnak és a Számvevőszéknek, és gondoskodjon az Európai Unió Hivatalos Lapjában (L-sorozat) való közzétételéről. 3.Az Európai Parlement 2008. április 22-i határozata az az Intelligens Energiával Foglalkozó Végrehajtó Hivatal 2006-os pénzügyi évre szóló általános költségvetésének végrehajtására vonatkozó mentesítésről (SEC(2007)1056 – C6-0390/2007 – 2007/2037(DEC)) (SEC(2007)1055 – C6-0362/2007 – 2007/2037(DEC)) Az Európai Parlament, – tekintettel az Európai Unió 2006-os pénzügyi évre vonatkozó általános költségvetésére(19), – tekintettel az Európai Közösségek 2006-os pénzügyi évre vonatkozó végleges éves beszámolójára - I. kötet (SEC(2007)1056 – C6-0390/2007, SEC(2007)1055 – C6-0362/2007)(20), – tekintettel az Intelligens Energiával Foglalkozó Végrehajtó Hivatal 2006-os gazdasági évre vonatkozó végső elszámolásaira(21), – tekintettel a 2005-ös mentesítő határozatok nyomon követéséről a mentesítésért felelős hatóságnak tett bizottsági jelentésre (COM(2007)0538, COM(2007)0537 és a Bizottság személyzeti munkadokumentumára – a 2005-ös mentesítő határozatok nyomon követéséről szóló, az Európai Parlamentnek készített bizottsági jelentés melléklete (SEC(2007)1185, SEC(2007)1186), – tekintettel a "Politikai eredmények 2006-ban" című bizottsági közleményre COM(2007)0067), – tekintettel "A Bizottság 2006. évi igazgatási eredményeinek összefoglalása" című bizottsági közleményre (COM(2007)0274), – tekintettel a 2006-ban elvégzett belső ellenőrzésekről a mentesítésért felelős hatóság számára készített éves bizottsági jelentésére (COM(2007)0280) és a 2006-ban elvégzett belső ellenőrzésekről a mentesítésért felelős hatóság számára készített éves jelentést kísérő bizottsági személyzeti munkadokumentumra (SEC(2007)0708), – tekintettel a Számvevőszék 2005-ös éves jelentésére a tagállamok által adott válaszról szóló bizottsági jelentésre (COM(2007)0118), – tekintettel az európai átláthatósági kezdeményezésről szóló, a Bizottság által 2006. május 3-án elfogadott zöld könyvre (COM(2006)0194), – tekintettel a Számvevőszék 2/2004. sz., az "egységes ellenőrzési" modellről (és egy közösségi belső ellenőrzési keretre irányuló javaslatról) szóló véleményére(22), – tekintettel az integrált belső ellenőrzési keretrendszer ütemtervéről szóló bizottsági közleményre (COM(2005)0252), – tekintettel az integrált belső ellenőrzési keretrendszerre irányuló bizottsági cselekvési tervre (COM(2006)0009), a Tanácshoz, az Európai Parlamenthez és a Számvevőszékhez intézett, az integrált belső ellenőrzési keretrendszerre irányuló bizottsági cselekvési terv végrehajtásának eredményeiről szóló bizottsági jelentésre (COM(2007)0086) és az azt kísérő bizottsági munkadokumentumra (SEC(2007)0311), – tekintettel a Számvevőszék 2007/6. sz., a tagállamok éves összefoglalóiról szóló véleményére; a tagállamok nemzeti nyilatkozataira; valamint a nemzeti ellenőrző szervezeteknek az uniós alapokról készült jelentéseire(23), – tekintettel a Bizottság megosztott irányítású strukturális intézkedésekre vonatkozó felügyeleti szerepének megerősítésére irányuló bizottsági cselekvési tervre (COM(2008)0097), – tekintettel a Tanácshoz, az Európai Parlamenthez és a Számvevőszékhez intézett, az integrált belső ellenőrzési keretrendszerre irányuló bizottsági cselekvési tervről szóló bizottsági jelentésre (COM(2008)0110), és az azt kísérő bizottsági munkadokumentumra (SEC(2008)0259), – tekintettel a Számvevőszéknek az Intelligens Energiával Foglalkozó Végrehajtó Hivatal 2006-es pénzügyi évre vonatkozó elszámolásáról szóló jelentésére, az Ügynökség válaszaival együtt(24), – tekintettel a Számvevőszék által az EK-Szerződés 248. cikke értelmében kiállított, az elszámolás megbízhatóságát, valamint az alapjául szolgáló ügyletek jogszerűségét és szabályszerűségét igazoló megbízhatósági nyilatkozatra(25), – tekintettel a 2008. február 12-i tanácsi ajánlásra (5855/2008 – C6–0083/2008), – tekintettel az EK-Szerződés 274., 275. és 276. cikkére, valamint az Euratom-Szerződés 179a. és 180b. cikkére, – tekintettel az Európai Közösségek általános költségvetésére alkalmazandó költségvetési rendeletről szóló, 2002. június 25-i 1605/2002/EK, Euratom tanácsi rendeletre(26), és különösen annak 55. cikkére, – tekintettel a közösségi programok igazgatásában bizonyos feladatokkal megbízott végrehajtó hivatalokra vonatkozó alapszabály megállapításáról szóló, 2002. december 19-i 58/2003/EK tanácsi rendeletre(27), és különösen annak 14. cikke (3) bekezdésére, – tekintettel a közösségi programok igazgatásában bizonyos feladatokkal megbízott végrehajtó hivatalokra vonatkozó alapszabály megállapításáról szóló, 58/2003/EK tanácsi rendelet alkalmazásában a végrehajtó hivatalok pénzügyi szabályzásáról szóló, 2004. szeptember 21-i 1653/2004/EK bizottsági rendeletre(28), és különösen annak 66. cikke (1) és (2) bekezdésére, – tekintettel az 58/2003/EK tanácsi rendelet(29) alkalmazásában az energia területén megvalósuló közösségi intézkedések igazgatása céljából az "intelligens energiával foglalkozó végrehajtó hivatal" elnevezésű végrehajtó hivatal létrehozásáról szóló, 2003. december 23-i 2004/20/EK bizottsági határozatra – tekintettel eljárási szabályzata 70. cikkére és V. mellékletére, – tekintettel a Költségvetési Ellenőrző Bizottság jelentésére és a többi érdekelt bizottság véleményére (A6-0109/2008), A. mivel az EK-Szerződés 274. cikke értelmében a Bizottság a költségvetést a hatékony és eredményes pénzgazdálkodás elveinek tiszteletben tartásával saját felelősségére hajtja végre, 1. mentesítést ad az Intelligens Energiával Foglalkozó Végrehajtó Hivatal igazgatója számára a 2006-os pénzügyi évre szóló költségvetésének végrehajtására vonatkozóan; 2. megjegyzéseit az Európai Unió 2006-os pénzügyi évre vonatkozó általános költségvetésének – III. szakasz - Bizottság – végrehajtására vonatkozó mentesítésről szóló határozat szerves részét képező állásfoglalásban foglalja össze; 3. utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt a határozatot, valamint az Európai Unió 2006-os pénzügyi évre vonatkozó általános költségvetésének – III. szakasz - Bizottság – végrehajtása alóli mentesítésről szóló határozatot és az annak szerves részét képező állásfoglalást az Intelligens Energiával Foglalkozó Végrehajtó Hivatal igazgatójának, a Tanácsnak, a Bizottságnak, a Bíróságnak és a Számvevőszéknek, és gondoskodjon az Európai Unió Hivatalos Lapjában (L-sorozat) való közzétételéről. 4.Az Európai Parlament 2008. április 22-i határozata az Európai Unió 2006-os pénzügyi évre vonatkozó általános költségvetésének lezárásáról, III. szakasz – Bizottság (SEC(2007)1056 – C6-0390/2007 – 2007/2037(DEC)) (SEC(2007)1055 – C6-0362/2007 – 2007/2037(DEC)) Az Európai Parlament, – tekintettel az Európai Unió 2006-os pénzügyi évre vonatkozó általános költségvetésére(30), – tekintettel az Európai Közösségek 2006-os pénzügyi évre vonatkozó végleges éves beszámolójára - I. kötet (SEC(2007)1056 – C6-0390/2007, SEC(2007)1055 – C6-0362/2007)(31), – tekintettel a 2005-ös mentesítő határozatok nyomon követéséről a mentesítésért felelős hatóságnak tett bizottsági jelentésre (COM(2007)0538, COM(2007)0537 és a Bizottság személyzeti munkadokumentumára – a 2005-ös mentesítő határozatok nyomon követéséről szóló, az Európai Parlamentnek készített bizottsági jelentés melléklete (SEC(2007)1185, SEC(2007)1186), – tekintettel a "Politikai eredmények 2006-ban" című bizottsági közleményre COM(2007)0067), – tekintettel "A Bizottság 2006. évi igazgatási eredményeinek összefoglalása" című bizottsági közleményre (COM(2007)0274), – tekintettel a 2006-ban elvégzett belső ellenőrzésekről a mentesítésért felelős hatóság számára készített éves bizottsági jelentésére (COM(2007)0280) és a 2006-ban elvégzett belső ellenőrzésekről a mentesítésért felelős hatóság számára készített éves jelentést kísérő bizottsági személyzeti munkadokumentumra (SEC(2007)0708), – tekintettel a Számvevőszék 2005-ös éves jelentésére a tagállamok által adott válaszról szóló bizottsági jelentésre (COM(2007)0118), – tekintettel az európai átláthatósági kezdeményezésről szóló, a Bizottság által 2006. május 3-án elfogadott zöld könyvre (COM(2006)0194), – tekintettel a Számvevőszék 2/2004. sz., az "egységes ellenőrzési" modellről (és egy közösségi belső ellenőrzési keretre irányuló javaslatról) szóló véleményére(32), – tekintettel az integrált belső ellenőrzési keretrendszer ütemtervéről szóló bizottsági közleményre (COM(2005)0252), – tekintettel az integrált belső ellenőrzési keretrendszerre irányuló bizottsági cselekvési tervre (COM(2006)0009), a Tanácshoz, az Európai Parlamenthez és a Számvevőszékhez intézett, az integrált belső ellenőrzési keretrendszerre irányuló bizottsági cselekvési terv végrehajtásának eredményeiről szóló bizottsági jelentésre (COM(2007)0086) és az azt kísérő bizottsági munkadokumentumra (SEC(2007)0311), – tekintettel a Számvevőszék 2007/6. sz., a tagállamok éves összefoglalóiról szóló véleményére; a tagállamok nemzeti nyilatkozataira; valamint a nemzeti ellenőrző szervezeteknek az uniós alapokról készült jelentéseire(33), – tekintettel a Bizottság megosztott irányítású strukturális intézkedésekre vonatkozó felügyeleti szerepének megerősítésére irányuló bizottsági cselekvési tervre (COM(2008)0097), – tekintettel a Tanácshoz, az Európai Parlamenthez és a Számvevőszékhez intézett, az integrált belső ellenőrzési keretrendszerre irányuló bizottsági cselekvési tervről szóló bizottsági jelentésre (COM(2008)0110), és az azt kísérő bizottsági munkadokumentumra (SEC(2008)0259), – tekintettel a 2006-os pénzügyi év költségvetésének végrehajtásáról szóló éves számvevőszéki jelentésre és a Számvevőszék különjelentéseire az ellenőrzés alá vont intézmények válaszaival együtt(34), – tekintettel a Számvevőszék által az EK-Szerződés 248. cikke értelmében kiállított, az elszámolás megbízhatóságát, valamint az alapjául szolgáló ügyletek jogszerűségét és szabályszerűségét igazoló megbízhatósági nyilatkozatra(35), – tekintettel a 2008. február 12-i tanácsi ajánlásokra (5842/2008 – C6–0082/2008 és 5855/2008 – C6-0083/2008), – tekintettel az EK-Szerződés 274., 275. és 276. cikkére, valamint az Euratom-Szerződés 179a. és 180b. cikkére, – tekintettel az Európai Közösségek általános költségvetésére alkalmazandó költségvetési rendeletről szóló, 2002. június 25-i 1605/2002/EK, Euratom tanácsi rendeletre(36) és különösen annak 145., 146. és 147. cikkére, – tekintettel a közösségi programok igazgatásában bizonyos feladatokkal megbízott végrehajtó hivatalokra vonatkozó alapszabály megállapításáról szóló, 2002. december 19-i 58/2003/EK tanácsi rendeletre(37), és különösen annak 14. cikke (2) és (3) bekezdésére, – tekintettel eljárási szabályzata 70. cikkére és V. mellékletére, – tekintettel a Költségvetési Ellenőrző Bizottság jelentésére és a többi érdekelt bizottság véleményére (A6-0109/2008), A. mivel az EK-Szerződés 275. cikke értelmében a Bizottság felel az elszámolás elkészítéséért, 1. jóváhagyja az Európai Unió 2006-os pénzügyi évre szóló általános költségvetésére vonatkozó elszámolás lezárását; 2. utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt a határozatot a Tanácsnak, a Bizottságnak, a Bíróságnak, a Számvevőszéknek, az Európai Beruházási Banknak, valamint a tagállamok nemzeti és regionális ellenőrzési intézményeinek, és gondoskodjon az Európai Unió Hivatalos Lapjában (L-sorozat) történő közzétételéről. 5.Az Európai Parlament 2008. április 22-i állásfoglalása az Európai Unió 2006-os pénzügyi évre szóló általános költségvetésének végrehajtására vonatkozó mentesítésről szóló határozat szerves részét képező megjegyzésekkel, III. szakasz – Bizottság (SEC(2007)1056 – C6-0390/2007 – 2007/2037(DEC)) (SEC(2007)1055 – C6-0362/2007 – 2007/2037(DEC)) Az Európai Parlament, – tekintettel az Európai Unió 2006-os pénzügyi évre vonatkozó általános költségvetésére(38), – tekintettel az Európai Közösségek 2006-os pénzügyi évre vonatkozó végleges éves beszámolójára - I. kötet (SEC(2007)1056 – C6-0390/2007, SEC(2007)1055 – C6-0362/2007)(39), – tekintettel a 2005-ös mentesítő határozatok nyomon követéséről a mentesítésért felelős hatóságnak tett bizottsági jelentésre (COM(2007)0538, COM(2007)0537 és a Bizottság személyzeti munkadokumentumára – a 2005-ös mentesítő határozatok nyomon követéséről szóló, az Európai Parlamentnek készített bizottsági jelentés melléklete (SEC(2007)1185, SEC(2007)1186), – tekintettel a "Politikai eredmények 2006-ban" című bizottsági közleményre COM(2007)0067), – tekintettel "A Bizottság 2006. évi igazgatási eredményeinek összefoglalása" című bizottsági közleményre (COM(2007)0274), – tekintettel a 2006-ban elvégzett belső ellenőrzésekről a mentesítésért felelős hatóság számára készített éves bizottsági jelentésére (COM(2007)0280) és a 2006-ban elvégzett belső ellenőrzésekről a mentesítésért felelős hatóság számára készített éves jelentést kísérő bizottsági személyzeti munkadokumentumra (SEC(2007)0708), – tekintettel a Számvevőszék 2005-ös éves jelentésére a tagállamok által adott válaszról szóló bizottsági jelentésre (COM(2007)0118), – tekintettel az európai átláthatósági kezdeményezésről szóló, a Bizottság által 2006. május 3-án elfogadott zöld könyvre (COM(2006)0194), – tekintettel a Számvevőszék 2/2004. sz., az "egységes ellenőrzési" modellről (és egy közösségi belső ellenőrzési keretre irányuló javaslatról) szóló véleményére(40), – tekintettel az integrált belső ellenőrzési keretrendszer ütemtervéről szóló bizottsági közleményre (COM(2005)0252), – tekintettel az integrált belső ellenőrzési keretrendszerre irányuló bizottsági cselekvési tervre (COM(2006)0009), a Tanácshoz, az Európai Parlamenthez és a Számvevőszékhez intézett, az integrált belső ellenőrzési keretrendszerre irányuló bizottsági cselekvési terv végrehajtásának eredményeiről szóló bizottsági jelentésre (COM(2007)0086) és az azt kísérő bizottsági munkadokumentumra (SEC(2007)0311), – tekintettel a Számvevőszék 2007/6. sz., a tagállamok éves összefoglalóiról szóló véleményére; a tagállamok nemzeti nyilatkozataira; valamint a nemzeti ellenőrző szervezeteknek az uniós alapokról készült jelentéseire(41), – tekintettel a Bizottság megosztott irányítású strukturális intézkedésekre vonatkozó felügyeleti szerepének megerősítésére irányuló bizottsági cselekvési tervre (COM(2008)0097), – tekintettel a Tanácshoz, az Európai Parlamenthez és a Számvevőszékhez intézett, az integrált belső ellenőrzési keretrendszerre irányuló bizottsági cselekvési tervről szóló bizottsági jelentésre (COM(2008)0110), és az azt kísérő bizottsági munkadokumentumra (SEC(2008)0259), – tekintettel a 2006-os pénzügyi év költségvetésének végrehajtásáról szóló éves számvevőszéki jelentésre és a Számvevőszék különjelentéseire az ellenőrzés alá vont intézmények válaszaival együtt(42), – tekintettel a Számvevőszék által az EK-Szerződés 248. cikke értelmében kiállított, az elszámolás megbízhatóságát, valamint az alapjául szolgáló ügyletek jogszerűségét és szabályszerűségét igazoló megbízhatósági nyilatkozatra(43), – tekintettel a 2008. február 12-i tanácsi ajánlásokra (5842/2008 – C6-0082/2008 és 5855/2008 – C6-0083/2008), – tekintettel az EK-Szerződés 274., 275. és 276. cikkére, valamint az Euratom-Szerződés 179a. és 180b. cikkére, – tekintettel az Európai Közösségek általános költségvetésére alkalmazandó költségvetési rendeletről szóló, 2002. június 25-i 1605/2002/EK, Euratom tanácsi rendeletre(44) és különösen annak 145., 146. és 147. cikkére, – tekintettel eljárási szabályzata 70. cikkére és V. mellékletére, – tekintettel a Költségvetési Ellenőrző Bizottság jelentésére és a többi érdekelt bizottság véleményére (A6-0109/2008), A. mivel az EK-Szerződés 274. cikke értelmében a Bizottság felel a közösségi költségvetés végrehajtásáért, amelyet a hatékony és eredményes pénzgazdálkodás elveinek tiszteletben tartásával és a tagállamokkal együttműködve teljesít, B. mivel az EU politikáinak végrehajtását a közösségi költségvetésnek a Bizottság és a tagállamok közötti megosztott irányítása jellemzi, amelynek során a közösségi kiadások 80 %-át a tagállamok kezelik, C. mivel a 2005-ös pénzügyi évre vonatkozó, 2007. április 24-én elfogadott mentesítési állásfoglalásában a Parlament javasolta, hogy minden egyes tagállam vállaljon felelősséget a kapott uniós alapok irányításáért, akár külön nemzeti irányítási nyilatkozat vagy a nemzeti kereten belüli több nyilatkozat formájában,(45) D. mivel a Parlament a 2003-as és 2004-es mentesítésekre vonatkozó állásfoglalásában javasolta, hogy sürgősen be kell vezetni egy, az összes megosztott irányítású közösségi pénzeszközre kiterjedő, politikai szinten jóváhagyott nemzeti nyilatkozatot, E. mivel a 2006-os pénzügyi évre vonatkozó éves jelentésében (0.10. pont) a Számvevőszék elismerte a nemzeti nyilatkozatok és az éves összefoglalók jelentőségét tekintettel arra, hogy "ezek az elemek megfelelő végrehajtás esetén ösztönözhetik a tagállamokban az uniós pénzeszközök jobb irányítását és kontrollját", és bizonyos feltételek teljesülése mellett "a felsorolt elemek növelhetik a tagállami ellenőrzés minőségét, és használhatóvá válnak a Számvevőszék számára is – a nemzetközi ellenőrzési standardok követelményeivel összhangban", F. mivel a Számvevőszék a tagállamok éves összefoglalóiról és a tagállamok nemzeti nyilatkozatairól szóló 2007/6. sz. véleményében azt is hangsúlyozta, hogy a nemzeti nyilatkozatok az uniós alapok belső ellenőrzésének új elemeiként foghatók fel, és ha rámutatnak az erős és gyenge pontokra, az megosztott irányítású uniós pénzeszközök jobb ellenőrzését ösztönzi, G. mivel az Unióban a pénzügyi irányítás javítását a folyamatnak a Bizottság és a tagállamok részéről történő szigorú nyomon követésével kell támogatni, és a tagállamoknak felelősséget kellene vállalniuk az uniós alapok irányításáért, biztosítva az EU integrált belső ellenőrzési keretrendszerének teljessé tételét annak érdekében, hogy pozitív igazoló nyilatkozatot szerezzenek, H. mivel az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság közötti, a költségvetési fegyelemről és a pénzgazdálkodás hatékonyságáról és eredményességéről szóló, 2006. május 17-i intézményközi megállapodás(46) 44. pontjának végrehajtása, valamint a költségvetési rendelet az ellenőrzések és a rendelkezésre álló nyilatkozatok összefoglalóiról szóló 53b. cikke (3) bekezdésének végrehajtása jelentősen hozzájárulhat a közösségi költségvetés irányításának javításához, I. mivel az egységes belső ellenőrzési keretrendszerre irányuló bizottsági cselekvési tervben javasoltak szerint a hatékony és eredményes pénzgazdálkodás – ideértve a hatékony belső ellenőrzést is – a költségvetési rendeletnek az 1995/2006/EK, Euratom rendelettel(47) történő módosítása óta költségvetési alapelv, J. mivel a Költségvetési Ellenőrző Bizottsága által végzett munka általában, a mentesítési eljárás pedig különösen részét képezi annak a folyamatnak, amelynek célja a Szerződéssel összhangban a teljes elszámoltathatóság biztosítása a Bizottság egésze, az egyes biztosok, és minden más, az EU pénzgazdálkodásában érintett szereplő – amelyek közül a legfontosabbak a tagállamok – tekintetében, és ezáltal a döntéshozatal számára biztosabb alapot hoz létre; K. mivel a Parlament megfelelően figyelembe fogja venni a következő költségvetési eljárás során a 2006. évi mentesítés eredményeit és ajánlásait, L. mivel a Tanácsnak a tagállamok arra irányuló reformerőfeszítéseit és felelősségét kellene erősítenie, hogy orvosolják a Számvevőszék által megállapított problémákat és jobb pénzügyi irányítást biztosítsanak az Európai Unióban, M. mivel 2006 a munkavállalói mobilitás európai éve volt, ami felhívta a figyelmet a mobilitásra mint a valódi európai munkaerőpiac létrehozásának fontos tényezőjére, és előkésztette az esélyegyenlőség európai évét (2007); FŐ KÖVETKEZTETÉSEK 1. üdvözli a Bizottság által az uniós alapok hatékonyabb felhasználása terén és az átfogó ellenőrzési környezet érdekében tett előrelépést, amelyet a Számvevőszék igazoló nyilatkozata is tükröz; ebben az összefüggésben üdvözli a hibák pénzügyi hatásáról szóló számvevőszéki nyilatkozatot; felkéri a Számvevőszéket, hogy a jövőben ezt éves jelentése minden fejezetére alkalmazza; 2. üdvözli a jelentős javulást a közös agrárpolitika (KAP) pénzeszközeinek irányítása terén, különösen nagyra értékeli az integrált igazgatási és ellenőrzési rendszer (IIER) működését, és emlékezteti Görögországot az IIER-rendszer végrehajtására vonatkozó kötelezettségére, cselekvési tervével összhangban; 3. üdvözli a Bizottság arra vonatkozó kötelezettségvállalását, hogy havonta jelentést ad a 2006-os mentesítés végrehajtásának nyomon követéséért felelős Költségvetési Ellenőrzési Bizottságnak, ahol is havonta egy biztos bemutatja a felelőssége alá tartozó területen elért fejlődést, amely kiterjed a nemzeti nyilatkozatokra és éves összefoglalókra, a külső fellépésekre, valamint a Bizottság megosztott irányítású strukturális intézkedésekre vonatkozó felügyeleti szerepe megerősítésének végrehajtására; Nemzeti irányítási nyilatkozatok 4. üdvözli a Bizottság arra irányuló elkötelezettségét, hogy erőteljes politikai támogatásban részesíti az állami számvevőszékek által ellenőrzött nemzeti nyilatkozatok megírására és nyilvánosságra hozatalára irányuló tagállami kezdeményezéseket, és hogy továbbra is a dániai, hollandiai, svédországi és egyesült-királyságbeli példa követésére ösztönzi a tagállamokat; elvárja ezért a Bizottságtól, hogy a belső ellenőrzési keretrendszerre irányuló fent említett cselekvési terv felülvizsgálatába és nyomonkövetésébe foglaljon bele egy új cselekvési pontot a nemzeti irányítási nyilatkozatok előmozdításával kapcsolatban; elvárja továbbá, hogy a Bizottság és a tagállamok biztosítsák azt, hogy a nemzeti összefoglalók teljes mértékben tartsák tiszteletben az intézményközi megállapodás 44. pontjának célkitűzéseit és szellemét; 5. azon a véleményen van, hogy a Bizottságnak cselekednie kell, hogy a 2005-ös évre vonatkozó mentesítési határozatot kísérő parlamenti állásfoglalásban szereplő fontos kéréseket teljesítse, ami nem áll fenn a nemzeti nyilatkozatok esetében, amelyek kapcsán a Parlament felkérte a Bizottságot, hogy 2007 vége előtt nyújtson be a Tanácsnak az összes megosztott irányítású közösségi alap nemzeti kezeléséről szóló nyilatkozatra irányuló javaslatot; sajnálatát fejezi ki, amiért a Bizottság hallgatólagosan elfogadja a tagállamok – Dánia, Hollandia, Svédország és az Egyesült Királyság kivételével – közös felelőtlenségét az Európai Unió pénzgazdálkodásának tekintetében; 6. azon a véleményen van, hogy a Bizottságnak a behajtásokra vonatkozóan teljes és megbízható adatokat kell közölnie, meghatározva a pontos költségvetési tételt és az évet, amelyre a behajtások vonatkoznak; ellenkező esetben a komoly ellenőrzés lehetetlen; tisztában van azzal, hogy a Bizottságnak ezen információk nagy részét a tagállamoktól kell megszereznie; rámutat, hogy e célból a Parlament az elmúlt három évben nemzeti irányítási nyilatkozatok bevezetését javasolta annak érdekében, hogy a Bizottságot olyan helyzetbe hozzák, hogy elő tudja terjeszteni a hiányzó információkat és át tudja hidalni az átláthatósági szakadékot; Strukturális alapok 7. üdvözli a Bizottság megosztott irányítású strukturális intézkedésekre vonatkozó felügyeleti szerepének megerősítésére irányuló fent említett cselekvési terv kiadását, amely válaszul szolgál a Parlament által a 2006-os pénzügyi évre vonatkozó mentesítési eljárás folyamán megfogalmazott aggodalmakra; szorosan figyelemmel fogja kísérni a cselekvési tervvel kapcsolatos jelentéstételt az EU 2007-es pénzügyi évre szóló költségvetésének végrehajtására vonatkozó mentesítési eljárás előkészületei során; 8. üdvözli a Bizottság arra irányuló komoly kötelezettségvállalását, hogy a jogosulatlan kifizetések a 2000–2006-os időszakra vonatkozó lezárási eljárások végéig fennmaradó időben behajtásra kerüljenek; 9. üdvözli a Bizottság arra irányuló elkötelezettségét, hogy teljes mértékben érvényesítse a költségvetési rendeletet, különösen, ami az éves összefoglalókat illeti; elvárja, hogy a Bizottság teljeskörűen tájékoztassa a Parlamentet valamennyi, a tagállamok ellen indított jogi eljárásról, illetve a tagállamok által elkövetett hiányosságokról; ebben az összefüggésben üdvözli a mezőgazdasági és strukturális alapok éves összefoglalóinak előzetes minőségellenőrzését; várakozással tekint a különböző igazgatóságok éves jelentéseibe foglalt végleges értékelések elé; 10. nagy előrelépésnek tartja a 2006-os pénzügyi évre vonatkozó mentesítési eljárás tekintetében a Bizottság arra irányuló kötelezettségvállalását, hogy kijavít a Számvevőszék éves jelentésében felfedett minden egyes hibát, és különösen azt a vállalást, hogy 100%-ban kijavít a közbeszerzési eljárások során elkövetett valamennyi súlyos jogsértést, és a pénzügyi korrekciót átalányár vagy extrapoláció alapján számítja ki minden olyan esetben, amikor rendszerbeli problémákat talál a tendereljárásokban; 11. kéri azonban, hogy a Bizottság nyújtson tárgyilagos, egyértelmű és teljes körű tájékoztatást a jogosulatlanul kifizetett összegek behajtásával kapcsolatos képességéről; 12. üdvözli azt a tényt, hogy a 2006-os pénzügyi évre vonatkozó mentesítési eljárás közvetlen következményeként a Bizottság végre kötelezettséget vállalt arra, hogy a lehető leghamarabb felfüggeszti a kifizetéseket, amint komoly rendszerhiányosságokra derül fény; 13. várakozással tekint az Európai Számvevőszék ellenőrzése alá vonandó kiigazításokról és behajtásokról készített negyedéves jelentések elé, beleértve egy olyan rendszer és jelentéstételi rendszer kidolgozását, amely lehetővé teszi az utólagos behajtások összekapcsolását azzal az évvel, amelyben a tényleges pénzeszközt kiutalták; reméli, hogy ez első alkalommal a 2007-es pénzügyi évre vonatkozó mentesítési eljárás vonatkozásában kellő időben megfelelő áttekintést nyújt majd számára e terület jelenlegi helyzetéről; úgy gondolja, hogy a Bizottságnak jelentést kellene készítenie és végrehajtási időpontot kellene meghatároznia a megosztott irányítású strukturális intézkedésekre vonatkozó felügyeleti szerepének megerősítésére irányuló, fent említett cselekvési terv végrehajtása vonatkozásában; 14. emlékezteti a Bizottságot a 2008. február 25-én a Költségvetési Ellenőrző Bizottsága előtt tartott rendkívüli meghallgatás során vállalt kötelezettségeire:
15. támogatja a Bizottság azon álláspontját, hogy szabálytalanságok megállapítása esetén korrekciós lépésekre kerül sor, ideértve a kifizetések felfüggesztését, és a jogosulatlan vagy téves kifizetések behajtását, és hogy a Bizottság az e téren megtett intézkedéseiről évente legalább kétszer jelentést nyújt be a Parlamentnek; Külső fellépések 16. úgy véli, hogy a 2006-os pénzügyi évre vonatkozó mentesítési eljárást követően a Bizottságban egyre jobban tudatosult az átláthatóság, a nyilvánosság és a politikai iránymutatás fontossága a külső fellépésekre fordított pénzeszközök tekintetében, legyen szó akár a Bizottság által, akár a decentralizált kezelésű vagy a nemzetközi pénzalapok által kezelt pénzeszközökről; 17. üdvözli az iraki ENSZ-megbízott elkötelezettségét a tekintetben, hogy a Bizottság részére történő, valós idejű információközlést javítsa, és úgy véli, hogy a nemzetközi pénzalapokon keresztül érkező uniós támogatás felhasználásának alapos, 13 hónapig tartó vizsgálata hozzájárult ahhoz, hogy az uniós adófizetők pénzének elszámoltathatósága nyilvánosságot kapjon; felkéri a Bizottságot, hogy az Európai Közösség és az ENSZ közötti pénzügyi és igazgatási keretegyezmény (FAFA) alapján végrehajtott ellenőrzések kapcsán működjön szorosan együtt a Parlamenttel; 18. elégedettségét fejezi ki, hogy a Bizottság a FAFA alapján végzett helyszíni felülvizsgálatokról, valamint ezek eredményéről is közölt részleteket az illetékes főigazgatók által 2008. március végén aláírt éves tevékenységi jelentésekben, és hogy így a Parlamentnek lehetősége nyílik arra, hogy a jelentésről történő szavazás során ezeket az információkat is tekintetbe vegye; 19. elfogadja a Bizottságnak azt a javaslatát, hogy miután a nem kormányzati szervezetek jelenleg folyó számvevőszéki ellenőrzése nyilvánosságra kerül, tárgyalják meg a nem kormányzati szervezetek fogalom-meghatározásának kérdését; 20. felhívja a Bizottságot, hogy
21. üdvözli a Bizottság arra vonatkozó kötelezettségvállalását, hogy a költségvetési rendelet 30. cikke (3) bekezdésében említettek szerint további tájékoztatást nyújtson a Parlament számára az alapok kedvezményezettjeiről, valamint hogy tovább javítsa az alapok politikai irányítását, láthatóságát és ellenőrzését, különös tekintettel a nemzetközi alapkezelők által irányított alapokra; 22. ragaszkodik a Bizottsággal dolgozó szakértői- és munkacsoportok valamennyi tagját érintő információk közzétételéhez, valamint az uniós támogatások kedvezményezettjeinek teljes nyilvánosságra hozatalához; HORIZONTÁLIS KÉRDÉSEK 23. megelégedéssel veszi tudomásul a Számvevőszéknek a végleges éves beszámolóról adott kedvező véleményét és azt a kijelentését, hogy néhány észrevételtől eltekintve a beszámoló minden lényegi szempontból megbízható és valós képet nyújt az Európai Közösségek pénzügyi helyzetéről, illetve a 2006. december 31-ig lezajlott műveleteik és pénzforgalmuk eredményéről a költségvetési rendelet előírásaival és a Bizottság számvitelért felelős tisztviselője által elfogadott számviteli szabályokkal összhangban (1. fejezet, Igazoló nyilatkozat, VII–IX. bekezdés); 24. ugyanakkor aggodalmának ad hangot a Számvevőszék azon észrevétele miatt, amely szerint a számviteli rendszerben számlákként vagy költségelszámolásként és előfinanszírozásként elkönyvelt összegekben olyan hibákat talált, amelyek miatt a kötelezettségek állományát kb. 201 millió EUR-val, a hosszú távú és rövid távú előfinanszírozás végösszegét pedig kb. 656 millió EUR-val felülértékelték; különösen sajnálja az egyes főigazgatóságok számviteli rendszereinek hiányosságait, amelyek továbbra is veszélyeztetik a pénzügyi információ minőségét (különösen a pénzügyi évek elkülönítésének eljárásai és a munkavállalói juttatások tekintetében) és számos kiigazítást tesznek szükségessé az előzetes beszámoló benyújtása után; 25. sajnálja, hogy a pénzügyi dokumentumokat nem bocsátják a Költségvetési Ellenőrző Bizottság tagjai rendelkezésére az Unió összes hivatalos nyelvén; 26. megjegyzi, hogy a Bizottság számvitelért felelős tisztviselője a 2006-os pénzügyi évre vonatkozóan nem adta meg az érvényesítést az EuropeAid Együttműködési Hivatal, az Oktatásügyi és Kulturális Főigazgatóság és a Külkapcsolati Főigazgatóság helyi rendszerei esetében; 27. emlékezteti a Bizottságot a mentesítő hatósághoz benyújtott, a 2005-ös mentesítő határozatok nyomon követéséről szóló éves jelentésében vállalt kötelezettségére, amelynek értelmében a 2005-ös pénzügyi évre vonatkozó mentesítési határozatot kísérő parlamenti állásfoglalásban foglalt kérésnek megfelelően félévenként jelentésben tájékoztatja a költségvetési hatóságot az előfinanszírozások kezeléséről, és mély sajnálatát fejezi ki, amiért a Parlamentnek még nem küldték el ezt a jelentést; Az alapul szolgáló műveletek jogszerűsége 28. megelégedéssel veszi tudomásul a Számvevőszék véleményét, amely szerint azokon a területeken, ahol a felügyeleti és kontrollrendszereket úgy működtetik, hogy azok biztosítják a megfelelő kockázatkezelést, a tranzakciók egészében véve mentesek a lényegi hibáktól; 29. sajnálja ugyanakkor, hogy a közösségi költségvetés különösen fontos területein, mint például strukturális intézkedések, belső politikák és külső fellépések területén a kifizetésekben gyakran fordulnak elő lényegi hibák a végrehajtó szervezetek szintjén; 30. legmélyebb aggodalmának ad hangot, amiért a Számvevőszék továbbra is hibákat talál a felügyeleti és kontrollrendszerek működésében, valamint a Bizottság főigazgatóinak nyilatkozataiban adott igazolásokra vonatkozó fenntartásokban, különösen ami az alapul szolgáló műveletek jogszerűségére és szabályszerűségét illeti, és emlékezteti a tagállamokat és a Bizottságot az e tekintetben fennálló felelősségükre; Tájékoztatás és a megbízhatósági nyilatkozat kerete 31. üdvözli a Számvevőszék munkáját, amelynek célja a DAS érthetőségének további javítása, ami azokat a tényezőket illeti, amelyek az egyes ágazatokban évről évre hozzájárulnak a hatékonyabb és eredményesebb kontrollrendszerekhez, és felkéri a Számvevőszéket, hogy továbbra is rendszeresen tájékoztassa a Parlamentet az e tekintetben elért haladásról; 32. sajnálja, hogy a jogosultsági szabályokkal összhangban az egyes kedvezményezettek (azaz vasúttársaságok, lovas/lótenyésztő klubok, szabadidős golf klubok és városi tanácsok) által kapott uniós támogatásokról szóló számvevőszéki jelentés nem egyértelmű a jogszerűség tekintetében, sajnálja továbbá a médiára gyakorolt elkerülhetetlen hatását; rámutat, hogy jogi szempontból ez végeredményben a jogosultsági szabályokról folytatott vita; hangsúlyozza, hogy a Parlament a múltban támogatta a Számvevőszéket, és továbbra is támogatni fogja, amikor a különjelentéseiben megjegyzéseket fűz a hatékonysághoz és eredményességhez; 33. ismételten megerősíti, hogy a Számvevőszék az új módszertana szerves részévé tette a nemzeti ellenőrzési intézmények rendelkezésre álló ellenőrzéseinek és jelentéseinek felhasználását; kéri a Számvevőszéket, hogy tájékoztassa a Parlament Költségvetési Ellenőrző Bizottságát arról, hogy hogyan használja fel ezeket az információkat, ezenkívül kéri a Számvevőszéket, hogy az éves jelentésének elkészítése során nyilvánítson véleményt a nemzeti ellenőrzési intézményektől szerzett információk hasznosságáról; 34. üdvözli a Számvevőszék éves jelentése egyes részeinek minőségét, mint például a strukturális intézkedésekről szóló részt, amelynek segítségével minden érintett szereplő be tudja azonosítani a problémákat és erőfeszítéseit a szükséges javításokra tudja koncentrálni; Pénzgazdálkodás 35. tudomásul veszi a Bizottság részlegei által 2006 folyamán tett jelentős erőfeszítéseket az új előfinanszírozási kifizetések, valamint az új, rendezetlen számlák és költségelszámolások, illetve a pénzügyiév-elkülönítés teljes és pontos lekönyvelésének biztosítására; 36. megjegyzi, hogy a strukturális alapok tekintetében 2006 volt a 2000 és 2006 közötti programozási időszak utolsó éve, amelynek végére az arra az időszakra érvényes minden kötelezettségvállalásnak eleget kellett tenni; 37. aggodalmát fejezi ki, amiért a 2006 végén fennálló költségvetési kötelezettségvállalások a 2000–2006 közötti időszakra szóló pénzügyi terv keretében folyósítandó összes fennmaradó kifizetéseknek felelnek meg, amelyek a pénzügyi terv vonatkozó fejezeteiben a teljes időszakra előirányzott források 28%-át teszik ki; 38. sajnálja, hogy a fennálló költségvetési kötelezettségvállalások – azon fel nem használt kötelezettségvállalások, amelyek a rákövetkező években főként többéves programok keretében kerülnek felhasználásra – 12,6 milliárd EUR-val (10,6%) 131,6 milliárd EUR-ra nőttek; 39. aggodalmát fejezi ki amiatt, hogy az n+2 erőltetett kiadás beleavatkozhat a strukturális programok és projektek lezárási eljárásainak megfelelő elvégzésébe; rámutat, hogy a strukturális alapokkal kapcsolatos kifizetések már 2007-re vonatkozóan is majdnem 50%-kal emelkedtek 2006-hoz képest; hangsúlyozza, hogy a Bizottságnak hatékony lezárási eljárást kell biztosítania, és hangsúlyozza a tagállamok ebben betöltött fontos szerepét; 40. sajnálja továbbá, hogy a Kohéziós Alap, az ERFA és az ESZA teljesítési aránya a vártnál alacsonyabb volt az új tagállamokban, ami a költségek abszorpciós nehézségeinek tudható be; kéri a Bizottságot, hogy részletesebb magyarázatot adjon a strukturális intézkedésekkel kapcsolatos kiadások nemzetileg tervezettnél alacsonyabb kihasználtságára; A nemzeti irányítási nyilatkozatok és az intézményközi megállapodás 44. pontja 41. emlékeztet arra, hogy – amint azt a 2003-as, a 2004-es és a 2005-ös mentesítési határozatokat kísérő állásfoglalásaiban kérte – sürgősen be kell vezetni egy, az összes megosztott irányítású közösségi pénzeszközre kiterjedő, politikai szinten jóváhagyott nemzeti nyilatkozatot; 42. emlékeztet rá, hogy a 2005-ös évre vonatkozó mentesítési határozatot kísérő állásfoglalásban a Parlament felkérte a Bizottságot, hogy 2007 vége előtt terjesszen a Tanács elé egy javaslatot a megosztott irányítás alá tartozó és a nemzeti kiadásokat kezelő nemzeti szervezetek résznyilatkozatain alapuló, valamennyi uniós pénzeszköz nemzeti kezelésére vonatkozó nyilatkozatról; elutasítja a 2005-ös mentesítési eljárás nyomon követéséről szóló jelentés mellékletében a Bizottság által adott választ: "a Bizottság nem teszi meg a javasolt intézkedést, mivel a 27 tagállam megosztott irányítása alá tartozó uniós pénzeszközök eltérő kormányzati és irányítási struktúrája miatt egyetlen standard nyilatkozat kidolgozása nem járna jelentős előnyökkel. A Bizottság ugyanakkor továbbra is támogatni fogja a nemzeti közigazgatási szervek ilyen jellegű kezdeményezéseit"; ezt a választ meglehetősen elégtelennek tartja, tekintettel arra, hogy az Európai Unió általános költségvetésének több mint 80%-a a "megosztott irányítás" kategóriájába tartozik, a strukturális alapoknak a Számvevőszék éves jelentésében megállapított jelenlegi helyzetére való tekintettel pedig még kevésbé tartja a választ kielégítőnek; 43. határozottan támogatja néhány tagállam (Dánia, Hollandia, Svédország és az Egyesült Királyság) kezdeményezését, amelynek célja a közösségi támogatás irányításáról szóló nemzeti nyilatkozat elfogadása, és aggodalmának ad hangot, amiért a kezdeményezés ellenére a többi tagállam legtöbbje ellenzi a nyilatkozat bevezetését; sürgeti a Bizottságot, hogy terjesszen elő az előnyökre irányuló javaslatot a Bizottság és azon tagállamok közötti ellenőrzési kapcsolatok tekintetében, amelyek a fenti kezdeményezéseket tették; kéri a Bizottságot, hogy rendszeresen készítsen jelentést az e tekintetben elért haladásról Költségvetési Ellenőrző Bizottsága számára; 44. tudomásul veszi a legtöbb tagállam által elküldött első éves összefoglalókat, és kéri a Bizottságot, hogy indítson jogsértési eljárásokat azokkal a tagállamokkal szemben, amelyek nem teljesítették a kötelezettségeiket; rámutat, hogy a Parlament megítélése szerint ezek az éves összefoglalók jelentik az első lépést a nemzeti irányítási nyilatkozatok felé; felhívja a Bizottságot, hogy a 2009-es költségvetés első olvasata előtt készítsen egy dokumentumot, amely elemzi az egyes tagállamok nemzeti rendszereinek erősségeit és gyengeségeit az uniós pénzeszközök kezelése és ellenőrzése tekintetében, valamint az elvégzett ellenőrzések eredményeit, és terjessze azt a Parlament és a Tanács elé; arra is felkéri a Bizottságot, hogy készítsen jelentést az éves összefoglalók minőségéről, és hogy biztosítsa az eljáráshoz hozzáadott értéket, például a közös problémák, a lehetséges megoldások és legjobb gyakorlatok azonosítása révén; 45. megjegyzi azonban a Számvevőszéknek a nemzeti ellenőrzési tevékenységről kiadott kritikus nyilatkozatát, amely szerint "a külső ellenőrnek, amennyiben mások munkáját vagy véleményét kívánja felhasználni, illetve arra kíván támaszkodni, mindig közvetlen bizonyítékot kell szereznie arra nézve, hogy az adott munka megfelelően megalapozott"; ezért létfontosságúnak tartja a közös ellenőrzési standardokért, és az európai unióhoz igazított összehasonlítható ellenőrzési kritériumokért felelős kapcsolattartó bizottsági munkacsoport munkáját, és felhívja a Bizottságot, hogy ösztönözze az összes tagállamot az ebben való részvételre; Irányítás 46. emlékezteti a Bizottságot azon érve megalapozottságának korábbi parlamenti bírálatára, amely alapján a Bizottság kijelenti, hogy összefoglaló jelentése által mentesül a politikai felelősség alól, miközben a pénzeszközök megosztott irányítás alá tartozó 80%-ába nincs teljes betekintése, és az éves jelentések minősége változó; rámutat, hogy a betekintés hiányának forrása kettős: egyrészt a Bizottság általi elégtelen ellenőrzés és felügyelet, másrészt pedig az, hogy tagállami szinten nincsenek konkrét megoldások és nincs elszámoltathatóság; 47. sajnálatát fejezi ki, amiért a Bizottság hallgatólagosan elfogadja a tagállamok többségének közös felelőtlenségét az Európai Unió pénzgazdálkodásának tekintetében; üdvözli és támogatja az egyes tagállamok által e tekintetben indított kezdeményezéseket, és felhívja a többi tagállamot, hogy hasonlóképp cselekedjenek; 48. megjegyzi, hogy a költségvetést a Bizottság és annak tagjai hajtják végre és nem a főigazgatók, akik általában a felhatalmazás által engedélyezésre jogosult tisztviselők, és ezért sajnálja, hogy a főigazgatók megnövelt felelőssége nem jár együtt a Bizottság tagjainak közvetlen (és nem csak politikai) felelősségvállalásával; felkéri a Bizottságot, hogy nyújtson be javaslatokat a Szerződés 274. cikkének ellentmondó helyzet orvoslására; 49. üdvözli a Számvevőszék tömör elemzését a Bizottság belső ellenőrzési rendszeréről (éves jelentésének 2. fejezete); szorgalmazza, hogy a Számvevőszék folytassa ezt a pozitív folyamatot, belefoglalva a Bizottság egyes tagjai tevékenységeinek vagy tevékenységei hiányának elemzését a helyzettel kapcsolatban; 50. emlékeztet arra, hogy az irányítás a számviteli és ellenőrzési funkciókat ellátó személyzet a vezetőkhöz viszonyított helyzetét jelenti, a személyzet felhatalmazását a tevékenységek végrehajtására, valamint képzettségét és képzését; 51. kéri a Költségvetési Főigazgatóság főigazgatóját, hogy adjon hivatalos véleményt a belső ellenőrzési rendszerek minőségéről és hatékonyságáról; 52. kéri a főtitkárt, hogy adjon hivatalos megbízhatósági nyilatkozatot a főigazgatók egyéni nyilatkozatainak minőségét illetően; 53. kéri a Bizottság belső ellenőrét, hogy könyvvizsgálói vélemény formájában értékelje a főtitkár megbízhatósági nyilatkozatát; 54. emlékeztet a funkcionális jelentési útvonalak – a különböző főigazgatóságok azonos szakmai csoportjai, mint például az IKT-személyzet, a belső ellenőrzési személyzet, a belső auditálást végző személyzet, a könyvelők közötti nyitott kommunikáció – fontosságára egy olyan vertikális hierarchiájú szervezet esetében, mint a Bizottság; sajnálja, hogy igen kevés erőfeszítést tettek ennek az irányítási eszköznek a bevezetése érdekében; felkéri a Bizottságot, hogy amilyen gyorsan csak lehet, gondoskodjon a kötelező funkcionális jelentési útvonalak bevezetéséről, és legkésőbb 2008 szeptemberéig nyújtson be jelentést a Költségvetési Ellenőrző Bizottságának; 55. felkéri a Bizottságot, hogy sorolja magasabb kategóriába a számvitelért felelős tisztviselőt, hogy a vele megegyező szinten dolgozó munkatársakkal azonos legyen a besorolása; 56. felkéri a Bizottságot arra is, hogy változtassa meg az ellenőrzési folyamattal foglalkozó bizottság összetételét oly módon, hogy a külső tagok száma megegyezzen a Bizottságtól jövő tagok számával; felkéri továbbá a Bizottságot, hogy az ellenőrzési folyamattal foglalkozó bizottság egyik külső tagját jelölje a bizottság elnökének; 57. elvárja, hogy a Bizottság az egész Bizottságra vonatkozó éves megbízhatósági nyilatkozatot adjon ki, amelyet a Bizottság elnöke nyújt be a Parlament Költségvetési Ellenőrző Bizottságának; A Bizottság belső ellenőrzési rendszere 58. üdvözli a Bizottság belső ellenőrzési rendszerében elért általános előrelépést; 59. nem ért egyet a Bizottságnak az egységes belső ellenőrzési keretrendszerre irányuló cselekvési terv kapcsán elért haladásról szóló 2008-as jelentésében tett azon nyilatkozatával, amely szerint az 1., 3., 3N., 5., 8. és 13. intézkedés megvalósult; rámutat, hogy a Parlamentnek eddig nem volt tudomása az ilyen nyilatkozatot indokoló támogató dokumentumokról vagy nyilatkozatokról; ezért kénytelen komolyan megkérdőjelezni, hogy ezeket az intézkedéseket bevezették-e, nem is beszélve arról, hogy végrehajtották-e őket vagy van-e hatásuk az adott cselekvési terv kapcsán elért haladásra; 60. üdvözli azonban az említett cselekvési terv végrehajtásáról szóló féléves beszámolókat; 61. kiemeli, hogy az 1., 3., 3N., 5., 10., 10N., 11., 11N., 13. és 15. intézkedések végrehajtása tekintetében a Bizottság a tagállamokkal történő együttműködéstől is függ; hangsúlyozza, hogy a Parlament teljes mértékben támogatja ezeket az intézkedéseket, és ezért sürgeti a Bizottságot, hogy minden rendelkezésére álló eszközt használjon fel a lehető leghamarabb történő végrehajtásuk érdekében; 62. reméli, hogy a 2007-es pénzügyi évre vonatkozó mentesítési eljárást illető beszámoló még 2009. január 1. előtt megérkezik a Parlamenthez; Az uniós pénzeszközök ellenőrzési rendszerének működési kiadásai és költségei között fennálló egyensúly elemzése 63. mély sajnálatát fejezi ki, hogy a Parlament a mai napig nem kapott tájékoztatást az uniós alapok ellenőrzési rendszerei költség-haszon elemzéséről, amelyet a 2005-ös pénzügyi évre vonatkozó mentesítési határozatot kísérő állásfoglalásban kért; Összefoglaló jelentés 64. elfogadhatatlannak tartja, hogy a Bizottság a Számvevőszék ellenőrzési eredményeit, amelyek széles körben elfogadott nemzetközi ellenőrzési szabványokon alapulnak, "a hibatipológiával, a hibahatással és a rendszerbeli hiányosságokkal kapcsolatos véleménykülönbségekké, részben pedig a pénzügyi korrekciós mechanizmusok működésével kapcsolatos eltérő szemléletmóddá" (2. oldal, utolsó bekezdés) degradálja; 65. úgy véli, hogy a közösségi kiadások jogszerűségére és szabályszerűségére vonatkozó biztosíték hiányával kapcsolatos összes fenntartást meg kell jeleníteni az éves tevékenységi jelentésekben és az összefoglaló jelentésben is; ennek fényében rendkívül meglepőnek tartja, hogy három főigazgató csak 2006-ban határozott úgy, hogy az INTERREG irányítására és ellenőrzésére, amelynek problémái a saját megállapításuk szerint már évek óta fennálltak, vonatkozóan fenntartásukat fejezik ki (4. oldal, utolsó bekezdés); 66. aggodalmát fejezi ki a belső ellenőr által az első felülvizsgálati jelentésében tett nyilatkozatok miatt, amelyek arra utalnak, hogy bizonyos haladás ellenére a kritikus és nagyon fontos ajánlások felét nem hajtották végre a megállapított célidőpontokig (8. oldal, az utolsó bekezdés előtt); kéri a Bizottságot, hogy fektessen nagyobb hangsúlyt ezen ajánlások végrehajtására; Politikai felelősség és irányítási felelősség a Bizottságnál 67. sajnálattal veszi tudomásul, hogy a Számvevőszék szerint: "(...) az Unió költségvetésének jelentős részét illetően a főigazgatók a Számvevőszék ellenőrzéséhez viszonyítva pozitívabban számolnak be az uniós kiadások jogszerűségéről és szabályszerűségéről" (az éves jelentés 2.13. pontja); 68. sajnálatát fejezi ki, hogy éves jelentésében a Számvevőszék ismét kifejti, hogy az éves tevékenységekről szóló jelentések egy része még mindig nem támasztja alá kellően a megbízhatósági nyilatkozatát (éves jelentés, 2.14–2.18 pont); 69. üdvözli a tényt, hogy az összefoglaló jelentés hangsúlyozza, hogy: "minden olyan esetben, amikor különbség van az Európai Számvevőszék és a főigazgató véleménye között, az utóbbinak kell arra magyarázatot adnia a következő évi éves tevékenységi jelentésében." (2. pont), és reméli, hogy a 2007-es és azt követő éves jelentések előrelépésről fognak beszámolni; 70. kéri a Bizottságot, hogy a fenntartások megtételére vonatkozó közös kritériumok létrehozása és az éves tevékenységi jelentés szigorúbb formalizálása révén javítson az éves tevékenységi jelentéseken annak érdekében, hogy jobban össze lehessen hasonlítani a különböző főigazgatóságok által és különböző időpontokban készített éves tevékenységi jelentéseket; kéri a Bizottságot, hogy vegye figyelembe a Számvevőszék éves tevékenységi jelentésekre vonatkozó észrevételeit, és a javításokat a Számvevőszékkel folytatott szoros konzultáció mellett végezze el; Átláthatóság és etika 71. üdvözli "Az európai átláthatósági kezdeményezésről szóló zöld könyvet követő intézkedésekről" szóló bizottsági közleményt (COM(2007)0127), amelyben a Bizottság a költségvetési rendelet 30. cikke (3) bekezdésével összhangban kijelenti, hogy az uniós finanszírozás kedvezményezettjeire vonatkozó adatok 2008-tól kezdődően nyilvánosan elérhetők lesznek (a jelentés 2.3.2. szakasza), és kijelenti, hogy 2008 tavaszán létrehoz egy érdekképviseleti (a lobbistákról szóló) nyilvántartást; 72. tisztában van mind a lobbisták önkéntes nyilvántartásba vétele, mind a kötelező nyilvántartásba vételük mellett szóló érvekkel; tudomásul veszi a Bizottság arra vonatkozó határozatát, hogy önkéntes nyilvántartással kezd és egy év után értékeli a rendszert; tisztában van a kötelező nyilvántartásra vonatkozó, a Lisszaboni Szerződés által előírt jogalappal; emlékeztet arra, hogy a Parlament jelenlegi nyilvántartása már kötelező, és egy lehetséges közös nyilvántartás gyakorlatilag kötelező lenne, mert a nyilvántartása vétel mindkét esetben előfeltétele a Parlamentbe való belépés elnyerésének; 73. emlékeztet a Bizottság tagjaira vonatkozó új magatartási kódex szükségességére annak érdekében, hogy javítsák és egyértelműbben meghatározzák az egyéni és kollektív politikai felelősségüket és elszámoltathatóságukat döntéseik, valamint a politikáik szolgálataik általi végrehajtása vonatkozásában; 74. ragaszkodik ahhoz, hogy a Bizottság felelőssége az uniós támogatásban részesülőkre vonatkozó adatok teljességének, visszakereshetőségének és összehasonlíthatóságának a biztosítása; emlékeztet a Bizottságnak a Parlament részére küldött írásbeli válaszára, amelyben megfogalmazza azt a szándékát, hogy 2008 áprilisa előtt véglegesíti az ezen adatokra vonatkozó közös normákat és megállapodik róluk a tagállamokkal; 75. emlékeztet a 2005-ös mentesítési határozatot kísérő állásfoglalás 85. bekezdésében kifejtett álláspontjára, mely szerint könnyű hozzáférést kell biztosítani ahhoz az információhoz, hogy kiket képviselnek az egyes szakértői csoportok, és mi a feladatuk, emlékeztet továbbá arra, hogy a 86. bekezdésben felkérte a Bizottságot, hogy hozza nyilvánosságra a csoportokban részt vevő személyek, valamint a biztosok, a főigazgatóságok és a kabinetek által alkalmazott szaktanácsadók nevét; kéri, hogy a Bizottság munkacsoportjaiban lévő összes szakértő és tanácsadó nevét tegyék közzé; 76. emlékeztet a 2008. január 21-i parlamenti meghallgatáson elhangzott bizottsági válaszra, melyben a mentesítésért felelős biztos elmondta, hogy a szakértői csoportok nyilvántartásában szerepelni fog minden csoport, ide értve a komitológiai bizottságok és a társadalmi párbeszéddel foglalkozó bizottságok tagjainak, valamint a szakértők és a közös szervezetek adatait; 77. emlékeztet továbbá a 2005-ös mentesítési határozatot kísérő állásfoglalás 76. bekezdésére, amelyben azt kérte, hogy a Bizottság "vezessen be olyan alapvető etikai normákat és főbb iránymutatásokat a biztosok kötelező magatartási kódexébe, amelyeket a biztosoknak be kell tartaniuk hivatali feladataik ellátása, különösen a munkatársaik kinevezése során, elsősorban kabinetjük tekintetében"; 78. sajnálattal veszi tudomásul a 2005-ös mentesítési eljárást nyomonkövető fent említett jelentés mellékletében adott bizottsági választ (18. o.) mely szerint ezek a normák még nem léteznek, és sürgeti azok mihamarabbi elfogadását; 79. emlékeztet a teljes átláthatóság és nyilvánosság fontosságára azokban az esetekben, amikor a biztosok kabinetjének személyzetét a személyzeti szabályzattól eltérő módon veszik fel; ÁGAZATI KÉRDÉSEK 80. üdvözli azt a tényt, hogy a Számvevőszék a vámfelügyeleti rendszereket minden lényegi szempontból kielégítőnek, a hagyományos saját forrásokat tartalmazó számlákat megbízhatónak, az alapul szolgáló ügyleteket pedig jogszerűnek és szabályszerűnek találta néhány kisebb hiányosság ellenére is; 81. üdvözli azt a tényt, hogy a Számvevőszék helyesnek ítélte a HÉA- és GNI-alapú források kiszámítását, beszedését és a közösségi számlákban a Bizottság által történő elkönyvelését; 82. örömmel nyugtázza, hogy a HÉA-alapú forrásokkal kapcsolatban a Bizottság vizsgálatainak gyakorisága és színvonala változatlan maradt; aggodalmát fejezi ki azonban a fenntartások megnövekedett száma miatt, és ezért felhívja a Bizottságot, hogy a tagállamokkal együttműködve folytassa erőfeszítéseit annak biztosítására, hogy a fenntartásokat elfogadható időn belül megszüntethessék; 83. kéri a Bizottságot, hogy közölje a Parlamenttel, mit kíván tenni azon tagállamok esetében, ahol még mindig szerepelnek fenntartások; A közös agrárpolitika 84. üdvözli a KAP-kiadásokban 2006-ban bekövetkezett általános javulást és a Számvevőszék azon nyilatkozatát, amely szerint az integrált igazgatási és ellenőrzési rendszer (IIER), amely a területalapú támogatás, az állattartási támogatások és az egységes területalapú támogatási rendszer legfőbb ellenőrzési eszköze, helyes alkalmazása esetén a szabálytalan kiadások kockázatát csökkentő, hatékony ellenőrzési rendszer lehet; 85. nagyra értékeli az IIER alkalmazásának szélesítésére irányuló bizottsági erőfeszítést, és elvárja, hogy a Bizottság – a Parlamenthez benyújtott tervekkel és válaszokkal összhangban – gondoskodjon arról, hogy az IIER 2010-re a mezőgazdasági kiadások legalább 89%-át, 2013-re pedig legalább 91,3%-át lefedje; 86. sajnálatát fejezi ki a Számvevőszék azon megállapítása kapcsán, hogy a KAP-kiadásokban még mindig előfordulnak alapvető hibák, és hogy az IIER alapján végrehajtott ellenőrzések és felülvizsgálatok megállapításainak még mindig nincs megfelelő következménye, illetve a vizsgálatok néhány tagállamban még mindig nem teljesen megbízhatóak; ezért sürgeti a Bizottságot, hogy ellenőrizze azt, hogy az IIER-t az EU-15-ök teljes körűen alkalmazzák-e, és hogy az EU-10-ekben előforduló hiányosságokat korrigálták-e; 87. sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy a Számvevőszék ismét problémákat talált az IIER görögországi működésében; teljes mértékben támogatja a Bizottságnak azt – a Költségvetési Ellenőrző Bizottságával közölt – elhatározását, hogy a kifizetések felfüggesztésére vonatkozó szabályokat szigorúan érvényesíteni fogja Görögországgal szemben, ha a görög kormány nem orvosolja a problémákat a rendelkezésére álló időkereten belül; 88. sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy a vidékfejlesztésben az agrár-környezetvédelmi intézkedések gyakran magas hibaszázalékkal működnek, mert a gazdálkodók nem képesek megfelelni a gyakran igen bonyolult jogosultsági kritériumoknak; úgy véli, hogy a Bizottságnak át kellene gondolnia a jogosultsági feltételrendszer indokoltságát és az egyszerűsítésére kellene törekednie; 89. rámutat, hogy a Bizottság utalása szerint esetleg más kockázati tűréshatárt kellene megállapítani az agrár-környezetvédelmi területen annak érdekében, hogy megfelelő egyensúly alakuljon ki a környezet fejlesztése és védelme, valamint a végrehajtott intézkedések ellenőrzési költsége között; ragaszkodik azonban a közösségi finanszírozás megfelelő felhasználásához és annak kielégítő ellenőrzéséhez, és arra hívja fel a Bizottságot, hogy alaposan tanulmányozza és éertékelje az agrár-környezetvédelmi intézkedések kapcsán felmerülő költségeket és hasznokat, valamint az egyéb finanszírozott területekkel fennálló kapcsolatokat, majd nyújtsa be ezen elemzést a Tanácsnak, a Parlamentnek és a Számvevőszéknek, hogy ez alapján lehessen megvitatni a reform szükségességét; 90. rámutat, hogy mivel az új pénzügyi elszámolási eljárás olyan szabálytalanságokat is kiküszöböl, amelyeket a tagállamok visszakövetelhetetlennek minősítenek, és mivel a közösségi kifizetések a tagállamok által benyújtott információk alapján történnek, itt az ideje, hogy a Bizottság részletesen megvizsgálja, hogy jogos-e az adósságok mértéke és azok közösségi költségvetésből történő kifizetése; 91. emlékeztet továbbá arra, hogy a pénzügyi korrekciók költségét a tagállamok viselik – rendszerint az adófizető, nem pedig a szabálytalanul kifizetett támogatások kedvezményezettje terhére; 92. rámutat, hogy a Számvevőszék szerint az egységes támogatási rendszer ellenőrzése során (amelyre először 2006-ban került sor) a Bizottság nem határozta meg, hogy a tanúsító szervek milyen körben és milyen mélységben folytassanak vizsgálatokat, és ezért néhány tanúsító szerv (pl. Olaszországban) munkája során nem vizsgálta a jogosultságot, ezt fel is tüntette a tanúsítványon, és ezt a Bizottság szó nélkül elfogadta; 93. sajnálja, hogy a Bizottság még nem tudja, hogy a KAP milyen mértékben finanszíroz szabálytalan kifizetéseket, és nem is becsülte fel olyan módon, amit a Számvevőszék megfelelőnek ítélhetne; megjegyzi, hogy a Számvevőszék megállapítása szerint a kétéves határidő utáni feltárás miatt kb. maximum 100 millió EUR összegű, szabálytalan kifizetésből következő korrekciót nem lehetséges megtenni; felkéri a Bizottságot, hogy juttasson megfelelő forrásokat a megfelelőségi ellenőrzésekre annak érdekében, hogy a szabálytalan kifizetések korrekcióit a határidőn belül elvégezzék; 94. úgy véli, hogy a Számvevőszék által az éves jelentésben említett összes hiányosságra a Bizottságnak kellene megoldást találnia, annak érdekében, hogy a tanúsító szervek munkája megbízhatóbb legyen; 95. tudomásul veszi az éves számvevőszéki jelentés az 5.20. és az 5.21. pontban kifejtett következtetéseit, és arra ösztönzi a Bizottságot, hogy fokozza az ellenőrzést az Egyesült Királyságban, mivel az megszegte a közösségi előírásokat a jogosultságok meghatározásakor és a földjeiket bérbe adó és bérben műveltető gazdálkodóknak az egységes támogatási rendszer és a vidékfejlesztési támogatás alapján fizetett támogatást, valamint azokban a tagállamokban (Ausztriában, Írországban és az Egyesült Királyságban), amelyek az egységes támogatási rendszer bizonyos alapelemeit nem alkalmazták és a közös agrárpolitika keretébe tartozó közvetlen támogatási rendszerek közös szabályainak megállapításáról és a mezőgazdasági termelők részére meghatározott támogatási rendszerek létrehozásáról szóló 2003. szeptember 29-i 1782/2003/EK tanácsi rendeletben(48) megállapítottakon túlmenően hosszabbították meg egyes gazdálkodók jogosultságát; 96. tudomásul veszi a Bizottság egyértelmű – mind a Számvevőszék részére adott válaszában (az éves jelentés 5.27. pontja), mind Költségvetési Ellenőrző Bizottsága előtt megfogalmazott – kijelentését, miszerint senki sem jogosult mezőgazdasági támogatásra, aki nem folytat mezőgazdasági tevékenységet; elvárja, hogy a Bizottság megfelelő intézkedéseket hozzon a Számvevőszék által feltárt esetekben, és gondoskodjon arról, hogy ne folyósítsanak támogatást, illetve a már kifizetett összegeket követeljék vissza azoktól a földtulajdonosoktól, akik nem folytatnak mezőgazdasági tevékenységet; 97. felszólítja a Bizottságot – annak tükrében, hogy a Számvevőszék szerint több mint 700 új kedvezményezett tartozik olyan szervezetekhez, mint golf klubok, krikett klubok, parkok és állatkertek, lovas klubok, vasúttársaságok és városi tanácsok –, hogy készítsen értékelő jelentést a jelen szabályok szerint mezőgazdasági támogatásra jogosultak ezen körét illető kifizetett támogatások alakulásáról; 98. emlékezteti a tagállamokat, hogy nemzeti szinten lehetőség van a támogatásra jogosultak és a jogosult tevékenységek körének további szűkítésére; felkéri a Bizottságot, hogy – ha a fejlemények, és a támogatások felhasználásának elbírálása alapján szükségesnek ítéli – dolgozzon ki a szabályok módosítására vagy felülvizsgálatára irányuló javaslatot; Strukturális támogatások, foglalkoztatás és szociális ügyek 99. emlékeztet arra, hogy a strukturális politikákra vonatkozó közösségi pénzösszegek 2006-ban 32,4 milliárd eurót tettek ki; hangsúlyozza, hogy 2007-ben ez az összeg a tagállami társfinanszírozást figyelembe nem véve 46,4 milliárd euróra emelkedett; 100. mélységes aggodalmának ad hangot amiatt, hogy az Európai Számvevőszék éves jelentésében rámutatott, hogy a strukturális politikák keretében támogatott projektekre vonatkozó költségek visszatérítésében lényeges hibák fordulnak elő; hogy a hibás visszatérítések aránya a mintában 44% volt, és hogy "a strukturális politikák keretében támogatott projektekre vonatkozó visszatérítések teljes összegének legalább 12%-a nem volt visszatéríthető"; 101. mély aggodalommal veszi tudomásul a Számvevőszék észrevételeit, amelyek szerint:
102. elfogadhatatlannak tartja, hogy az Európai Számvevőszék szerint a tagállamok első szintű kontrollrendszerei általában eredménytelenek vagy csak közepesen eredményesek, és hogy az uniós pénzösszegeket számos nemzeti és regionális hatóság nem kellő figyelemmel kezeli; rámutat, hogy a Számvevőszék ellenőrzési mintájában (19 első szintű kontrollrendszer) egyetlen rendszer sem volt eredményes, 6 volt közepesen eredményes,13 pedig eredménytelen, és így a strukturális pénzeszközök területén a 2005-ös évhez képest semmilyen előrelépés nem történt; komoly aggályainak ad hangot amiatt, hogy a Tanács képtelen egyértelműen elismerni felelősségét e helyzettel kapcsolatban, amely jórészt a tagállamok nem megfelelő ellenőrzéséből ered; 103. ezért sürgeti a Bizottságot, hogy hajtson végre előzetes vizsgálatokat annak ellenőrzésére, hogy a 2007–2013 közötti időszakra vonatkozóan valamennyi tagállamban megvannak-e a felügyeleti és ellenőrzési rendszerek, és hogy ezeket rendszeresen kövesse nyomon; 104. sajnálattal veszi tudomásul azt is, hogy a Számvevőszék szerint a Bizottság felügyeleti tevékenysége révén csupán közepesen eredményesen képes felügyelni a tagállami kontrollrendszereket, és nem képes megelőzni a túlzott vagy nem támogatható kiadások viszzatérítését; 105. sajnálattal veszi tudomásul, hogy – amint a Számvevőszék rámutatott – a strukturális politikák (például a KAP és a belső politikák) kiadásai esetében a támogathatósági feltételek bonyolultsága vagy nem egyértelmű volta, illetve a jogszabályi követelmények összetettsége jelentős mértékben kihat az ügyletek jogszerűségére és szabályszerűségére; 106. elfogadhatatlannak tartja, hogy a Bizottság szerint(49) a strukturális alapok 2007–2013 közötti időszakát érintő jelenlegi jogszabályok egyszerűsítése terén kevés változás várható, és hogy további egyszerűsítési javaslatokat csak a következő jogalkotási időszakban tesznek majd; 107. sürgeti a Bizottságot, hogy kövesse nyomon a Számvevőszék Kohéziós Alapra vonatkozó ajánlásait (az éves jelentés 6.45. pontja), és hogy a lehető leghamarabb nyújtson be további egyszerűsítési javaslatokat, amelyek többek között egyértelmű és előremutató szabályokat, iránymutatásokat és támogathatósági feltételeket tartalmaznak; 108. úgy véli – és ebben a kérdésben teljesen egyetért a Számvevőszékkel –, hogy a tagállami hatóságok nagyon fontos szerepet játszanak a strukturális alapok eredményes felhasználásában, és hogy a Bizottságnak meg kellene erősítenie az ellenőrzéseket, és a tagállamok irányító hatóságainak ellenőrzése mellett további erőfeszítéseket kellene tennie e téren; 109. sajnálattal veszi tudomásul, hogy a tagállamok nem ösztönzik a kiadások hatékony ellenőrzését, mivel a Bizottság vagy a Számvevőszék által nem támogathatónak minősített kiadásokat támogatható kiadásokkal helyettesíthetik; felkéri a Bizottságot annak biztosítására, hogy a jövőben az egyéb kiadásokat kizárólag a maguk a tagállamok által megállapított szabálytalanságokkal lehessen helyettesíteni anélkül, hogy az érintett tagállam finanszírozási veszteséget szenvedne el; 110. üdvözli a Bizottság fent említett, a Bizottságnak a megosztott irányítású strukturális intézkedésekre vonatkozó felügyeleti szerepének megerősítésére irányuló cselekvési tervét , amely 37 intézkedést tartalmaz a tagállamok által végrehajtott szabálytalan kifizetések csökkentésére; ugyancsak üdvözli, hogy a Költségvetési Ellenőrző Bizottság 2008. február 25-i meghallgatásán a Bizottság nyilvánosan bejelentette abbéli elkötelezettségét, hogy negyedévente jelentést készítsen a Parlament számára a cselekvési terv előrehaladásáról; elvárja, hogy a Bizottság a Számvevőszékkel együttműködve dolgozzon ki jelentéstételi rendszert; felhívja a Bizottságot, hogy a Szerződés értelmében rá háruló, a költségvetés végrehajtásához kapcsolódó feladatainak elvégzése során a hatékony és eredményes pénzgazdálkodás elveinek tiszteletben tartásával a tagállamokkal együttműködve tegye meg az alábbi lépéseket a strukturális finanszírozás közös igazgatásával kapcsolatban:
111. felhívja a Bizottságot, hogy nyújtson be a Parlamentnek beszámolót, amelyben végső időpontot határoz meg a cselekvési terv végrehajtására, beleértve a mennyiségi mutatók közös rendszerét és a végrehajtás időközi határidőit is; 112. úgy véli, hogy a Bizottságnak a nemzeti ellenőrző és jelentéskészítő rendszerek megbízhatóságára, a tagállamoknak nyújtott iránymutatásra, valamint az ellenőrzési szabványok összehangolására kellene összpontosítania, és az adatokat mindig tagállamonkénti lebontásban kellene közölnie; 113. elvárja, hogy a Bizottság kezdeményezzen jogsértési eljárást azokkal a tagállamokkal szemben, amelyek nem teljesítették a strukturális alapokról szóló rendeletben, a költségvetési rendeletben és annak végrehajtási szabályaiban, valamint az intézményközi megállapodásban foglalt kötelezettségeiket, különös tekintettel azokra a tagállamokra, amelyek nem nyújtanak be jelentést a visszatérítésekről és a pénzügyi kiigazításokról, és amelyek nem nyújtanak be az iránymutatásoknak megfelelő éves összefoglalót, illetve az éves jelentés minősége kifogásolható; 114. hangsúlyozza a Bizottság iránymutatásainak fontosságát az intézményközi megállapodás hatékony végrehajtása tekintetében; úgy véli, hogy első lépésként ezeknek az iránymutatásoknak legalább a mezőgazdaságra vonatkozó ágazati rendelkezések által előírt követelményeket elő kell írniuk (azaz az irányító hatóság vezetője által aláírt, igazoló jelentéssel ellátott megbízhatósági nyilatkozatot); 115. ragaszkodik ahhoz, hogy a Bizottságnak felfüggesztési eljárásokat kellene kezdeményeznie azokkal a tagállamokkal szemben, ahol az első szintű ellenőrző rendszerek nem megfelelők, és fel kellene gyorsítania a büntetési rendszerek működtetését, valamint konkrét tervet kellene benyújtania a Parlamentnek a szabálytalanságok azonosítása esetén alkalmazandó ütemtervről és szankciókról; 116. ragaszkodik a Bizottság által eszközölt pénzügyi korrekciókra és a behajtásokra (visszavonásokra, tagállami behajtásokra, nettó korrekciókra, kifizetések felfüggesztésére) vonatkozó, könyvvizsgálati szempontból ellenőrizhető jelentésekhez bármely alapból történő valamennyi jogosulatlanul teljesített kifizetés után, a pénzügyi korrekciók különböző kategóriáinak pontos meghatározásával, ragaszkodik továbbá ahhoz, hogy az alapul szolgáló bizonyítékokat teljes mértékben hozzáférhetővé kell tenni a Számvevőszék számára; elvárja, hogy a Bizottság világos kapcsolatot állítson fel azon év beszedései között, amelyben a szabálytalanságot elkövették, és hogy e jelentéstételi rendszereket a Bizottság a Számvevőszékkel együttműködve dolgozza ki; 117. tudomásul veszi a Bizottság nyilatkozatát, amely szerint az utólagos ellenőrzések hatékonyságának köszönhetően a 2006-ban indokolatlanul kifizetett összegek nem fognak elveszni; elvárja, hogy a Bizottság nyújtson tárgyilagos, egyértelmű és teljes körű tájékoztatást a Bizottságnak a jogosulatlanul kifizetett összegek behajtásával kapcsolatos képességéről, amelynek bizonyítékát be kell nyújtani a Parlamentnek; 118. emlékeztet a 11N cselekvési tervre(50), amelyet 2007. december 31-ig végre kellett volna hajtani és felszólítja a Bizottságot, hogy a lehető leghamarabb hajtsa azt végre; 119. aggodalmát fejezi ki a Bizottságnak a fent említett, 2008-as előrehaladásról szóló jelentésében szereplő nyilatkozata miatt, amely szerint csak a 2008-ban indított behajtásokat rögzítik a központi pénzügyi és könyvviteli rendszerben; sürgeti ezért a Bizottságot, hogy rögzítse a központi pénzügyi és könyvviteli rendszerben az ellenőrző hatósággal és a hiba típusával kapcsolatos információkat, valamint hogy visszamenőleg rögzítse a rendszerben az 1994–1999 és 2000–2006 közötti időszakokban történt összes visszatérítést; 120. ennek fényében kéri a Bizottságot, hogy készítse el a többéves behajtási rendszerek hatékonyságának és eredményességének értékelését, és a 2008. vagy 2009. évi beszámoló során adjon erről jelentést; 121. elvárja a Bizottságtól, hogy nyújtsa be valamennyi, a mezőgazdaság, a strukturális politika és a halászat területén beérkezett éves összefoglalók minőségének értékelését a Parlamentnek; az értékelés tartalmazzon egy tagállamonkénti és politikai területenkénti bontást, valamint tartalmazzon véleményt a megbízhatóságról és egy, az összefoglalókból nyerhető átfogó elemzést; 122. sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy a Bizottság által a korrekciókkal és behajtásokkal kapcsolatban adott tájékoztatás nem egységes, elvárja továbbá, hogy a pénzügyi korrekcióknak a mentesítéshez rendelkezésre bocsátott információkban használt meghatározása megegyezzen a fent említett háromhavi jelentésekhez előírt meghatározásokkal; 123. felhívja a Bizottságot, hogy a félidős felülvizsgálat során készítsen jelentést a "bizalmi szerződések" eredményeiről, kitérve arra az alapvető kérdésre is, hogy ezek a megállapodások képviselnek-e valamilyen hozzáadott értéket; 124. elvárja a Bizottságtól, hogy évente jelentést készítsen az Európai Parlament számára arról, hogy a tagállamok teljesítik-e vagy sem a strukturális alapokra vonatkozó szabályok és az intézményközi megállapodás értelmében rájuk eső közösségi kötelezettségeiket; üdvözli a Bizottság fellépését az ágazati ellenőrzésekre vonatkozó nemzeti összefoglalók benyújtása érdekében, amelyet a felülvizsgált intézményközi megállapodás és a felülvizsgált pénzügyi rendelet is előír; sajnálja ugyanakkor, hogy nem minden tagállam tett eleget ezen előírásnak; sürgeti a Bizottságot, hogy indítson szabálysértési eljárást azokkal a tagállamokkal szemben, amelyek nem nyújtották be az ágazati ellenőrzésekre vonatkozó nemzeti összefoglalókat; 125. a 2007-es költségvetési évre vonatkozó mentesítés tekintetében kéri, hogy a Bizottság nyújtson be mind készpénz-alapú, mind eredményelszámolási alapú adatokat, világosan feltüntetve, hogy az adatok egy vagy többéves időszakra vonatkoznak-e, és egyértelműen kifejtve a pénzügyi korrekciók természetét (átalánykorrekció, rendszerhiányosságok, vagy a végső kedvezményezettek szintjén végrehajtott behajtás esetén), az ABAC-rendszer javítása; elvárja továbbá, hogy a pénzügyi korrekcióknak a mentesítéshez rendelkezésre bocsátott információkban használt meghatározása megegyezzen a pénzügyi korrekciók tekintetében az egész év során közzétett egyéb jelentésekben használt meghatározással; 126. felhívja a Bizottságot, hogy a 2006. évi költségvetési év utolsó projektjeinek lezárásakor tájékoztassa a Parlamentet a visszaszerzett összegek mennyiségéről, és adott esetben bármilyen veszteségről és annak okairól; 127. aggodalommal veszi tudomásul a kifizetések mértékének jelentős csökkenését néhány az EU-15 tagállamokban, ami a fennálló kötelezettségvállalások drasztikus növekedéséhez vezetett; 128. emlékezteti a Bizottságot, hogy az ellenőrzési rendszerek minősége jelentősen befolyásolja a projektek értékelését, így a jövőre nézve kiemelkedően fontos a pénzügyi kontrollfolyamatok minőségének szigorú szabályozása; 129. komoly aggodalmát fejezi ki amiatt, hogy 2005-höz hasonlóan tovább emelkedtek a fennálló költségvetési kötelezettségvállalások, ami – azzal együtt, hogy az n+2 szabályt felváltja az n+3 szabály, és ezt a változtatást néhány tagállamnak a 2007–2013-as időszakban kell megtennie – tovább ronthatja a jelenlegi helyzetet, és ennek következtében növekedni fog az az idő, amely alatt egy összeg eléri a végleges kedvezményezettet, az évenkéntiség elvét és a programok határidejét pedig egyre ritkábban fogják betartani; 130. egyetért a Számvevőszék azon véleményével, miszerint a tagállamok ellenőrzési rendszereinek már a kezdetektől hatékonyabban kell működniük azért, hogy lehetségessé váljon a hibamegelőzés a projektek induló szakaszaiban, és azon a véleményen van, hogy a projektértékeléssel és elemzéssel foglalkozó állami tisztviselőknek átfogó képzésben kellene részesülniük annak érdekében, hogy megfelelő gyorsasággal cselekedjenek a strukturális alapok felhasználásánál; 131. tudomásul veszi a Bizottság tagállamoknak tett azon javaslatát, hogy mostantól fogva használják ki a 2007–2013 között a strukturális alapokra vonatkozó új szabályozások egyszerűsített eljárásait(51) , így például az Európai Szociális Alappal kapcsolatos közvetett költségek esetében alkalmazzanak átalánydíjat, amelynek azonban a lehető legalacsonyabbnak kell lennie, és amelyet érthető módon kell kifejezni, és ezt az ajánlást kiemelkedő fontosságúnak tartja; 132. alapvető fontosságúnak tekinti, hogy a strukturális politikára jellemző trendeket megfelelő, összehasonlítható és lehetőség szerint rövid távon összesíthető mutatók és célkitűzések figyelembevételével mérjék fel, amelyek ezáltal hozzájárulnak az olyan, szükségképpen hozzávetőleges és elhamarkodott értékelések elkerüléséhez, amelyek esetében javításra nincsen idő; Belső politikák 133. aggodalommal veszi tudomásul, hogy belső politikák terén a számvevőszéki ellenőrzés általánosságban ismét két hiányosságot állapított meg; egyrészt "a kedvezményezetteknek folyósított kifizetésekben lényeges hibaszintet" talált, másrészt "a Bizottság felügyeleti és ellenőrzési rendszerei nem enyhítik kellően a ténylegesnél magasabb költségek visszatérítésének eredendő kockázatát" (éves jelentés, következtetések, 7.30. pont); 134. rámutat, hogy a korábbi évekhez hasonlóan a Számvevőszék ismét felhívta a figyelmet arra, hogy a Bizottság szisztematikusan késik a támogatások folyósításával; 135. őszintén sajnálja, hogy a Számvevőszék a Bizottság közvetlen pénzügyi ellenőrzése alá tartozó területről volt kénytelen negatív kritikának hangot adni, és sürgeti a Bizottságot, hogy tegyen meg mindent annak érdekében, hogy a jövő évben ne legyen ilyen nagy a hibaszázalék; 136. úgy véli, hogy az elszámolt költségekre vonatkozó számítási szabályokat mindenképpen egyszerűsíteni kell a helyzet javítása érdekében, és arra szólítja fel a Bizottságot, hogy folytassa erőfeszítéseit a kedvezményezettek számára kötelező érvényű szabályok egyszerűsítése érdekében; 137. hangsúlyozza, hogy a Bizottságnak be kell tartania a költségvetési rendeletben a kifizetési műveletekre megszabott határidőket, és kéri a Bizottságot, hogy a rendszeres fizetési késedelmek elkerülése érdekében hozzon hathatós intézkedéseket; 138. üdvözli annak lehetőségét, hogy az Európai Parlament és a Tanács Európai Szociális Alapról szóló, 2006. július 5-i 1081/2006/EK rendelete(52) értelmében támogatások esetében lehetségessé vált a közvetett költségek átalányalapon történő meghatározása; 139. felszólítja a tagállamokat, hogy a Bizottsággal együttműködve javítsák a pénzügyi támogatásban részesülők által benyújtott költségigényekre vonatkozó felügyeleti és ellenőrző rendszereket; 140. egyetért a Számvevőszék azon véleményével, miszerint javítani kell a belső politikák pénzügyi igazgatását, és erőfeszítéseket kell tenni a programokra vonatkozó szabályok egyszerűsítésére, valamint átalányfinanszírozást kell alkalmazni, és át kell térni az eredményalapú finanszírozási rendszerre; 141. kiemeli, hogy a munkavállalók mobilitásának 2006-os európai éve szerény költségvetése ellenére hozzájárult a szabad mozgás néhány akadályának feltárásához, azonban eddig nem vezetett tényleges változáshoz; 142. üdvözli a 2006-ban létrehozott új EURES-platformba történő befektetést, amely már bizonyította hozzáadott értékét az európai munkaerőpiacot jellemző valódi mobilitás és szabad mozgás tekintetében; megjegyzi, hogy e befektetés ellenére számos nyelvi akadály merült fel, amiből arra lehet következtetni, hogy az európai mobilitási programokban részt vevő diákok esetében alkalmazott nyelvi megközelítés lehet a jó megoldás; Közlekedés és idegenforgalom 143. megállapítja, hogy a véglegesen elfogadott és az év során módosított 2006. évi költségvetésben 963,8 millió euró állt rendelkezésre a közlekedési politikákra kötelezettségvállalási előirányzatokban, valamint 891,4 millió euró kifizetési előirányzatokban; továbbá megállapítja, hogy ezekből az összegekből
144. üdvözli a TEN-T projekteknél a kötelezettségvállalási és a kifizetési előirányzatok tartósan magas kihasználtsági fokát, amely mindkettő esetében közel 100%, és felszólítja a tagállamokat annak biztosítására, hogy a nemzeti költségvetésekből e közösségi kötelezettségvállalásnak megfelelő források álljanak rendelkezésre; 145. aggodalommal veszi tudomásul a közlekedésbiztonság kötelezettségvállalási előirányzatainak alacsony (34 %-os) kihasználtsági fokát, amely esetében az eredetileg 2006-ban rendelkezésre álló összeg nagy részét átvitel útján 2007-ben kötötték le, a Marco Polo program kifizetési előirányzatainak alacsony (44,8%-os) kihasználtsági fokát, valamint különösen nyugtalanítja a TEN-T közúti ágazatának biztonságát célzó kísérleti projekt kifizetési előirányzatainak nagyon alacsony (29,6%-os) kihasználtsági foka, amely részben a szerződések késői aláírásának, valamint a projekt ebből következő késői elindításának köszönhető; ezért felhívja a Bizottságot, hogy a kötelezettségvállalási és kifizetési előirányzatok teljes kihasználása érdekében a jövőben az ajánlattételi és pályázati felhívásokat a lehető leghamarabb tegye közzé; 146. felhívja a Bizottságot és a költségvetési hatóságot annak biztosítására, hogy a kísérleti projektek költségvetésének elfogadásakor találják meg a kötelezettségvállalási és kifizetési előirányzatokra rendelkezésre álló összegek közötti megfelelő egyensúlyt, és hogy ez az egyensúly vegye figyelembe azt a tényt, hogy a projektek általában egy költségvetési évnél hosszabb idő alatt jutnak el a kifizetési fázisba; 147. elégedetten veszi tudomásul, hogy a Számvevőszéknek a belső ellenőrzési normák végrehajtásáról szóló, az alapul szolgáló pénzügyi tranzakciók szabályszerűségét és jogszerűségét vizsgáló elemzése szerint az Energetikai és Közlekedési Főigazgatóság által elvégzett tranzakciók eleget tesznek a követelményeknek a kockázatelemzés és -kezelés, az igazgatási információk, a szabálytalanságok jelentése és a felügyelet területén; ugyanakkor felhívja az Energetikai és Közlekedési Főigazgatóságot, hogy a hibák típusairól és mértékéről szóló elemzések felhasználásával dolgozzon ki egy kockázat-alapú ellenőrzési stratégiát a kedvezményezettektől kapott költségkimutatások előzetes felülvizsgálatához; Belső piac és fogyasztóvédelem 148. örömmel nyugtázza, hogy a Számvevőszék éves jelentésében sem a belső piaci politikára, sem a vámpolitikára, sem a fogyasztóvédelmi politikára vonatkozó kritikus észrevétel nem szerepel; 149. úgy véli, hogy a belső piaci szakpolitika területén az 12 02 01. költségvetési sor 85%-os végrehajtása javításra szorul tekintettel a Bizottság nyilatkozatára, amely szerint ez a kötelezettségvállalási előirányzatok 1,05 millió eurós megemeléséből fakad, amelyet a költségvetési hatóság a költségvetési eljárás alatt adott hozzá, és amely összeggel a költségvetési tervezés során nem számoltak; mindazonáltal elismeri a költségvetési tervezés javítását célzó, 2007-ben a végrehajtás majdnem 100%-os arányában is megmutatkozó törekvéseket; 150. úgy véli, hogy a vámpolitikára vonatkozó 14 02 01. költségvetési sor 48%-os végrehajtottsága rendkívül alacsony, ami a Bizottság szerint a pályázati eljárásban bekövetkezett politikai változásnak köszönhető, amely következtében különálló szerződések helyett inkább hosszú távú keretszerződéseket kötnek; üdvözli ezért, hogy 2007-ben a végrehajtási arány 83%-ra emelkedett, ami a politikai változás eredményének tudható be, bár kétségkívül további javítás szükséges; 151. üdvözli a fogyasztóvédelmi politika területén az 17 02 01. költségvetési sor 96%-os végrehajtási arányát; Állampolgári jogok, bel- és igazságügy 152. üdvözli, hogy előrelépés történt a szabadságon, biztonságon és a jog érvényesülésén alapuló térség számára előirányzott költségvetés kifizetései végrehajtásának a szintjében (86,3%, a 2005-ös 79,8%-hoz képest); felhívja a szabadság, biztonság és a jog érvényesülése főigazgatóságát, hogy folytassa ezirányú erőfeszítéseit, ugyanakkor helyteleníti a kötelezettségvállalások végrehajtásának viszonylag alacsony szintjét (94,5%, a 2005.-ös 97,7%-hoz képest); felhívja a szabadság, biztonság és a jog érvényesülése főigazgatóságát, hogy az alapok létrehozását szabályozó jogalkotási eljárások késedelmei ellenére 2007-ben próbálja meg a kötelezettségek és kifizetések végrehajtásának szintjét maximalizálni; 153. tudomásul veszi a Számvevőszék 3/2007 sz. különjelentésben tett észrevételeit az Európai Menekültügyi Alap 2000 és 2004 közötti gazdálkodására vonatkozóan; felhívja a Bizottságot, hogy vegye figyelembe ezeket az észrevételeket, különös tekintettel az Európai Menekültügy Alap (ERF III) és a többi, 2007-ben létrehozott alap végrehajtására; A nők jogai és az esélyegyenlőség 154. emlékezteti a Bizottságot arra, hogy az EK-Szerződés 3. cikkének (2) bekezdése értelmében a nemek közötti egyenlőség előmozdítása a Közösség alapvető célja, és azt a Közösség minden tevékenysége során tiszteletben kell tartani; továbbá hangsúlyozza, hogy a Bizottságnak biztosítania kell a nemek közötti egyenlőség figyelembevételét a költségvetés végrehajtása során, valamint hogy a fellépéseket a férfiakra és nőkre gyakorolt hatásukban tapasztalható különbségek szempontjából kell értékelni; 155. sajnálattal állapítja meg, hogy a nemek közötti egyenlőséget figyelembe vevő költségvetés-készítés gyakorlata még mindig nem valósult meg; ezért megismétli azt a kérését, hogy a nemek közötti egyenlőség előmozdítása válljon a közösségi programok költségvetési tervezésének és a közosségi programok finanszírozásának szerves részévé; 156. megállapítja, hogy a Daphne program kifizetési előirányzatainak végrehajtási aránya folyamatosan alacsony, és sürgeti a Bizottságot, hogy tegye meg a szükséges lépéseket ennek javítására és a lekötött kiadások visszavonásának elkerülésére; 157. úgy ítéli meg, hogy nagyobb figyelmet kell fordítani a nők részvételének ösztönzésére a tudásalapú társadalomban és a munkaerőpiacon, következésképpen a nők magas színvonalú képzésére és foglalkoztatására az információs és kommunikációs technológiák területén; Kutatás és fejlesztés 158. üdvözli a kutatásfejlesztési politika által a 2005-ös pénzügyi évre szóló mentesítést követően a feltárt hiányosságok tekintetében tett gyors és egyértelmű lépéseket; tudatában van, hogy az eredmények csak a lépéseket követő második évben lesznek érzékelhetőek; 159. üdvözli a bizottsági ellenőrzési stratégia fejlődését, és a hatodik keretprogram kapcsán 2006 során lefolytatott növekvő számú utólagos pénzügyi ellenőrzést; 160. rámutat azonban, hogy a Számvevőszék a korábbi évekhez hasonlóan lényegi hiányosságokat tárt fel e politikai területen, és arra szólítja fel a Bizottságot, hogy folytassa munkáját a hibaszázalék tényleges csökkentése érdekében; Környezetvédelem, közegészségügy és élelmiszer-biztonság 161. kielégítőnek tartja a környezetvédelemre, közegészségügyre és élelmiszer-biztonságra vonatkozó költségvetési tételek végrehajtásának általános mértékét; 162. kiemelten hangsúlyozza, hogy a "Környezetvédelem" politikaterület működési költségvetésének 58%-át kitevő LIFE III program kötelezettségvállalási előirányzatainak végrehajtási aránya 98,7% fölött volt; 163. rámutat azonban arra, hogy bizonyos kötelezettségvállalási előirányzatok – például a polgári védelemre és a tengerszennyezés megállítására irányuló közösségi fellépések egyes területei – végrehajtása problematikusnak tűnik, kiváltképp a benyújtott pályázatok és ajánlatok rossz minősége, illetve a jogalapból eredő bizonyos megkötések – például a maximális közösségi pénzügyi támogatás korlátozása – miatt; 164. kiemeli a környezetvédelem terén nyújtott kifizetési előirányzatok 85,76%-os átfogó arányát, ami 2005-höz viszonyítva (78,39%) hatalmas előrelépést jelent; 165. megjegyzi, hogy a környezetvédelemre, a közegészségügyre és az élelmiszer-biztonságra fordított kifizetések aránya viszonylagosan alacsony, elsősorban a kifizetési jóváírással kapcsolatos igények nehéz tervezhetősége miatt, illetve részben annak köszönhetően, hogy a jóváírások egy része nem elkülönített, és hogy ezért a kifizetések jelentős részére egy évvel a lekötés után kerül sor; elismeri, hogy a Bizottságot részben befolyásolja, hogy a kedvezményezettek és a szállítók milyen gyorsan nyújtják be a számlákat, illetve hogy a projektekre fordított kifizetések végleges összege gyakran alacsonyabb a kezdetben becsültnél; 166. felhívja a Bizottságot, hogy tegyen további erőfeszítéseket azon igazgatási eljárásainak javítására, amelyek hatással vannak a kötelezettségvállalási és kifizetési előirányzatok végrehajtására; Kultúra és oktatás 167. aggodalommal veszi tudomásul, hogy az oktatási és kulturális területen kötött szerződések ellenőrzése a nem támogatható költségek 12,3%-os kiigazítását eredményezte a Bizottság javára, ami felveti a kérdést, hogy a nem ellenőrzött projektekben milyen mértékben számoltak el nem támogatható költségeket; 168. rámutat, hogy – bár 2005 óta történt előrelépés, főként a legutóbbi ellenőrzés adatai szerint – az oktatási és kultúrpolitikát illetően a nemzeti ügynökségek ellenőrzése és felügyelete nem változott, és az Oktatási és Kulturális Főigazgatóságnak számos hiányosságot kellett elismernie; 169. sajnálatosnak tartja, hogy a Számvevőszék a kedvezményezetteknek folyósítandó kifizetéseknél mutatkozó bizottsági késedelmeket tárt fel, valamint azt, hogy az Oktatási és Kulturális Főigazgatóságnál nem állnak rendelkezésre megbízható információk a késedelmes kifizetéseket illetően; 170. aggodalommal állapítja meg, hogy a számvevőszéki éves jelentés szerint "A Bizottság nem tartotta be a költségvetési rendelet azon előírását, mely szerint a nemzeti ügynökségek irányítási és kontrollrendszereit azelőtt kell ellenőriznie, hogy közösségi intézkedések megvalósításával bízná meg őket" (melléklet, 7.1. pont); 171. mély aggodalommal veszi tudomásul, hogy az "E-Learning" program esetében az egy sikeres kérelemre jutó átlagos adminisztratív költség 22 000 euró, miközben az egy kérelemre folyosított hozzájárulás átlagos összege mindössze 4 931 euró volt; kéri a Bizottságot, hogy adjon magyarázatot a két adat közötti jelentős különbségre, és tegye meg a szükséges intézkedéseket annak csökkentése érdekében; 172. rámutat, hogy az Oktatási és Kulturális Főigazgatóság 2006-os éves tevékenységi jelentése szerint a Bizottság több (legalább hat) cselekvési tervet útjára indított az irányítási hiányosságok kiküszöbölése érdekében, sajnálattal veszi tudomásul , hogy a cselekvési tervekkel kapcsolatos jelenlegi helyzet nem egyértelmű; sajnálattal veszi tudomásul továbbá, hogy a mentesítést előkészítő meghallgatás során nem hangzottak el konkrét válaszok; 173. felszólítja a Bizottságot, hogy a Költségvetési Ellenőrző Bizottságához juttassa el a nemzeti ügynökségek teljes, napra kész listáját, és nyújtson tájékoztatást az ügynökségek által benyújtott megbízhatósági nyilatkozatok feldolgozottsági állapotáról; sürgeti a Bizottságot, hogy az oktatás és kultúra terén szélesítse a nemzeti ügynökségek ellenőrzési rendszerének hatáskörét, valamint javítsa az ellenőrzések minőségét és utóéletét; 174. rámutat a Számvevőszék által megismételt ajánlásra, hogy "a Bizottság folytassa az e programokra vonatkozó szabályok egyszerűsítése jegyében tett erőfeszítéseit, megfelelő esetben az átalányfinanszírozás szélesebb körű alkalmazásával, az eredményalapú finanszírozási rendszer felé történő elmozdulás érdekében"; ezért az egyszerűsítés tovább folytatására és az átalányösszegű kifizetések szélesebb körű alkalmazására szólít fel; 175. üdvözli az Európai Számvevőszék Bizottságnak benyújtott ajánlásait arra vonatkozóan, hogy a költségvetési rendelettel összhangban használják ki jobban az átalánydíjat és az átalányfinanszírozást a támogatások odaítélésének megkönnyítése érdekében; 176. megjegyzi, hogy az oktatás és kultúra területén a költségvetés mintegy 70%-át a nemzeti ügynökségek kezelik; aggodalommal veszi tudomásul, hogy 2006 során néhány esetben az alapok kezelésében komoly és rendszeres hiányosságokat találtak; elismeri ugyanakkor, hogy a Bizottság lépéseket tesz az ellenőrzési keret szigorítása érdekében; elvárja, hogy a Bizottság számoljon be a 2007. évi mentesítési eljárás előtt hozott intézkedések eredményeiről; 177. egyetért azzal, hogy a tagállamoknak még inkább tisztában kell lenniük a nemzeti ügynökségek működését illető felelősségükkel; reméli, hogy a nemzeti ügynökségek új megbízhatósági nyilatkozatai tökéletesíteni fogják a tagállamok a nemzeti szervek ellenőrzésével és könyvvizsgálatával kapcsolatos eljárásait; 178. felhívja a Bizottságot, hogy adjon ki pontos iránymutatásokat a többéves programok kiválasztási eljárásaira és alkalmazásuk átláthatóságára vonatkozóan; elvárja, hogy a végrehajtó ügynökségekkel és a nemzeti ügynökségekkel együtt fejlessze tovább a kérelmezőkkel és kedvezményezettekkel való kommunikációt; 179. aggodalmát fejezi ki a többéves programok végrehajtásának bizonyos vonatkozásaival kapcsolatos, rendelkezésre álló adatatok hiányosságai miatt; különösen kéri, hogy a Bizottság adjon teljes körű tájékoztatást a kedvezményezetteknek nyújtott kései kifizetésék mértékéről; támogatja az Ombudsman új saját kezdeményezésű vizsgálatát e tekintetben; megjegyzi, hogy 2007-ben a kifizetések 23%-a volt késedelmes; megjegyzi, hogy a Bizottság most vizsgálja felül a kései kifizetések definícióját és várja a további tájékoztatást e tekintetben; 180. tudomásul veszi a Bizottság fokozott erőfeszítéseit arra vonatkozóan, hogy fejlessze a polgárok panaszainak kommunikációs eszközökön keresztül történő meghallgatására vonatkozó képességét; arra ösztönzi a Kommunikációs Főigazgatóságot, hogy használja ki jobban a leegyszerűsített finanszírozási mechanizmusokat a civil társadalmat célzó intézkedésekhez az Oktatási és Kulturális Főigazgatóság "Európa a polgárokért" című programjában előirányzott kereteken belül; Külső fellépések 181. sürgeti a Bizottságot, hogy határozza meg a "nem kormányzati szervezet" fogalmát, nemcsak a jogi vonatkozásra összpontosítva, hanem abban a vonatkozásban is, ahogyan e szervezetek nem kormányzati támogatását biztosítják; 182. emlékeztet arra, hogy 2006-ban a külső fellépések finanszírozására szolgáló alapok teljes összege 5,867 milliárd euró, míg a kifizetések teljes összege 5,186 milliárd euró volt; aggodalommal veszi tudomásul a Számvevőszék éves jelentésének alábbi megállapításait:
183. sajnálattal veszi tudomásul, hogy a DG AIDCO éves tevékenységi jelentésével kapcsolatban a Számvevőszék megállapította, hogy "a külső fellépések területén a projekteket végrehajtó szervezetek szintjén az ügyletek jogszerűségét és szabályszerűségét biztosítani kívánó felügyeleti és kontrollrendszerekben a hibaelőfordulás és a hiányosságok lényeges mértékű előfordulása, amelyeket a Számvevőszék azonosított nem tükröződik kellőképpen a EuropeAid Együttműködési Hivatal éves tevékenységi jelentésében és nyilatkozatában" (az éves jelentés 2.17. pontja és 2.1. táblázata). 184. szintén sajnálattal veszi tudomásul, hogy bizonyos főigazgatóságok éves irányítási terveinek elemzése nem tartalmaz utalást sem külső ellenőrökre, sem pedig a különböző típusú projektvégrehajtó szervezetekhez (civil szervezetek, nemzetközi szervezetek, kormányzati intézmények) és a különböző finanszírozási módokhoz (támogatás, költségvetési támogatás, vagyonkezelői alap) kötődő specifikus kockázatokra (az éves jelentés 8.28. pontja); 185. aggodalommal veszi tudomásul, hogy a Számvevőszék fent említett észrevételei megegyeznek a 2005. évi jelentésben megfogalmazott észrevételekkel, nevezetesen ami a külső ellenőrzéssel kapcsolatos, a központnak benyújtott információk következetlenségét, az információk rendszeres, a következtetések levonása érdekében történő központosításának hiányát, valamint az elégtelen nyomon követést illeti; felkéri ezért a Bizottságot, hogy sürgősen reagáljon ezekre az észrevételekre; 186. sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy a Számvevőszék éves jelentése szerint a belső ellenőrzési részleg (IAC) "jelenleg nem készít átfogó éves értékeléseket a EuropeAid és a DG ECHO belső ellenőrzésének állapotáról..., habár 2006-ban két új állást hoztak létre az IAC-nál, a EuropeAid ellenőrzési igényfelmérésében leírt valamennyi ellenőrzési feladat a javasolt hároméves cikluson belül az így kibővített létszám mellett sem tűnik megvalósíthatónak." (az éves jelentés 8.30 pontja); 187. felkéri a Bizottságot, hogy végezzen éves átfogó értékelést a DG AIDCO belső ellenőrzésének helyzetéről, valamint hogy értékelje, szükség van-e további álláshelyek létrehozására a belső ellenőrzési részlegben; 188. rámutat a Bizottság utólagos ellenőrzési tevékenységét illető számvevőszéki kritikára (az éves jelentés 8.23. és 8.33. pontja), és arra kéri a Bizottságot, hogy rendszeresen tájékoztassa a Költségvetési Ellenőrző Bizottságot a helyzet orvoslása érdekében tett lépésekről; 189. felkéri a Bizottságot, hogy az ellenőrzés során feltárt hiányosságok elemzésén, valamint a projektvégrehajtó szervezetek és a finanszírozási módok különböző típusainak elválasztásán keresztül fejlessze tovább a DG AIDCO kockázatelemzési gyakorlatát; 190. felkéri a DG AIDCO-t, hogy a külső ellenőrzések egységes szabályaiba foglaljon bele minden ismert kockázati tényezőt, ideértve a szerződéskötési eljárásokra és a kiadások támogathatóságára vonatkozó bizottsági követelményeket is; 191. rámutat, hogy a 2000 és 2006 közötti időszakban az ENSZ részére biztosított uniós támogatások 700%-kal (a 2000-res 200 millió euróról 2007-re 1,4 milliárd euróra) emelkedtek; nem érti, hogy a Bizottság miért nem követi nyomon a nemzetközi szervezeteknek folyósított összegek sorsát; 192. ebben az összefüggésben aggodalmát fejezi ki a külső fellépések fejezete alatti kifizetések érdemleges mentesítéséhez a mentesítésért felelős hatóság részére szükséges információk hiánya miatt; 193. ragaszkodik ahhoz, hogy fejlesszenek ki összehangolt információs rendszert, abból a célból, hogy a mentesítésért felelős hatóság és a közvélemény teljesen átlátható, az uniós forrásokból támogatott összes nemzetközi projektről és a finanszírozás végső felhasználóiról teljes áttekintést nyújtó adatbázishoz férhessen hozzá; úgy véli, hogy lehetőség szerint a Közös Relex Információs Rendszert (CRIS) kellene alkalmassá tenni az információk lekérésére; 194. emlékeztet arra, hogy a költségvetési rendelet értelmében a Bizottságnak 2007 májusa óta képesnek kell lennie arra, hogy az uniós finanszírozású vagy társfinanszírozású projektek végső kedvezményezettjeit és végrehajtóit bármikor azonosítani tudja; 195. úgy véli, hogy az e területen végzett tevékenységek hatékonyságának veszélyeztetése nélkül fokozni kell a Bizottság jelenlétét, politikai súlyát és ellenőrzési lehetőségeit az olyan nemzetközi pénzalapoknál, amelyeknek az EU az egyik fő adományozója; 196. felkéri a Bizottságot, hogy nyújtson be tervet a Parlamentnek arról, hogy az EU miként rendelkezhetne nagyobb ellenőrzéssel a külső fellépések felett; 197. aggodalmának ad hangot amiatt, hogy abban a két esetben, amikor listát kért az uniós finanszírozású projektekről, a Bizottságnak két és fél hónapra volt szüksége a CARDS-finanszírozású (az újjáépítési, fejlesztési és stabilizációs közösségi támogatás keretében finanszírozott) projektek listájának összeállításához, és 13 hónapra volt szüksége ahhoz, hogy alapvető tájékoztatást nyújtson az uniós társfinanszírozású iraki projektekről; ragaszkodik ahhoz, hogy ezt a helyzetet azonnal orvosolják a külső fellépések alatt kezelt összes pénzalap vonatkozásában; 198. sürgeti a Bizottságot, hogy a szerződéskötési eljárásokat és a támogathatósági feltételeket érintő hiányosságokkal rendkívül komolyan foglalkozzon, és mélységesen sajnálja, hogy a Számvevőszék negatív észrevételeket tett a Bizottságnak e közvetlen pénzügyi irányítása alatt álló területről; 199. egyetért a Számvevőszékkel abban, hogy a Bizottságnak a CRIS projektjeinek ellenőrzéseit illető összes információt rendelkezésre kellene bocsátania, és hogy ezeket az információkat hatékonyabban kellene összekapcsolnia a projektirányítási információkkal; kéri a Bizottság EuropeAid-közponját, hogy a küldöttségek által benyújtott pénzügyi beszámolókat ellenőrizze a teljesség és a következetesség szempontjából; 200. felkéri a Bizottságot, hogy fokozza az átláthatóságot és a hozzáférhetőséget az ENSZ ügynökségei által kezelt projektek dokumentációját illetően, és hogy folytassa a FAFA-ra vonatkozó, a Bizottság által az ENSZ-nek folyósított hozzájárulások kezelésének kereteit szabályozó, áttekinthető útmutató és eljárási szabályzat kidolgozását; 201. felkéri a Bizottságot, hogy a FAFA alapján végrehajtott ellenőrzésekről számoljon be a Parlamentnek; 202. nagyra értékeli a Phare és az ISPA eszközök bulgáriai és romániai végrehajtására, valamint a törökországi segítségnyújtási program végrehajtására irányuló ellenőrzés eredményét, amely jelentéktelen hibaszintet mutatott ki; tudomásul veszi a SAPARD eszköz bulgáriai és romániai végrehajtása tekintetében feltárt hibákat és hiányosságokat; felszólítja a Bizottságot, hogy továbbra is működjön együtt mindkét állam hatóságaival annak érdekében, hogy teljesüljön a közbeszerzésre és a hatékony és eredményes pénzgazdálkodásra vonatkozó valamennyi követelmény, és megfelelő biztosítékok álljanak rendelkezésre a közösségi támogatás iránti kérelmek pontossága, szabályszerűsége és támogathatósága tekintetében; 203. tudomásul veszi a Számvevőszék azon megállapítását, miszerint Bulgáriában, Romániában és Törökországban a decentralizált végrehajtási rendszerekhez kapcsolt nemzeti igazgatási felügyeleti rendszerek továbbra is gyengék; 204. ismételten aggodalmának ad hangot a kiterjesztett decentralizált végrehajtási rendszer (EDIS) bulgáriai akkreditációjának késedelme miatt, és együttműködésük megerősítésére sürgeti a Bizottságot és a bolgár hatóságokat, annak biztosítására, hogy az EDIS hatékony működése érdekében megfelelő irányítási és ellenőrzési struktúrák, valamint igazgatási kapacitások álljanak rendelkezésre; 205. támogatja a Számvevőszék által a Bizottságnak tett azon javaslatot, hogy a Bizottság kövesse gondosan nyomon a nemzeti felügyeleti és kontrollrendszerek eredményes működését, különös tekintettel a törökországi pályázatok előkészítésére és kezelésére, az EDIS keretében Bulgáriában és Romániában végzett beszerzésekre, illetve a nemzeti társfinanszírozások időben történő folyósítására; kiemeli az igazgatási képességek fejlesztésének szükségességét azokban a tagállamokban, amelyek nemrég csatlakoztak az EU-hoz, illetve azon országokban, amelyek csatlakozása folyamatban van; 206. örömét fejezi ki a Számvevőszék azon megállapítása miatt, miszerint a Bizottság számos helyreigazító intézkedést vezetett be a Számvevőszék ikerintézményi együttműködésekről szóló 2003-as különjelentése nyomán; felkéri a Bizottságot, hogy erősebben motiválja a kedvezményezett kormányokat arra, hogy reformtörekvéseik keretében hatékonyabban használják fel a már végrehajtott projektek eredményeit; támogatja a Számvevőszék által a Bizottságnak tett azon javaslatot, hogy a Bizottság a projektirányítás rugalmasabbá tétele érdekében készítse kevesebb részletességgel az ikerintézményi együttműködésre vonatkozó szerződéseket; 207. tudomásul veszi a Számvevőszék által a külső fellépések területén az ügyletek jogszerűségére és szabályszerűségére, valamint a kapcsolódó felügyeleti és kontrollrendszerekre vonatkozóan tett megállapításokat; felkéri a Bizottságot, hogy tegye meg a szükséges rendszerfejlesztéseket annak biztosítására, hogy a projektvégrehajtó szervezetek szintjén harmadik országokban beazonosított szabálytalanságok megszűnjenek; 208. felkéri a Bizottságot, hogy nyújtson be a Parlamentnek egy jelentést arról, hogy eddig mi történt az iraki menekültek és a lakóhelyüket elhagyni kényszerülő személyek helyzetének javítása érdekében; 209. megkülönböztetett érdeklődéssel figyeli az Afganisztánnak nyújtott támogatást, és felkéri a Bizottságot, hogy készítsen jelentést a Parlament számára az Afganisztánnak biztosított uniós támogatások végrehajtásának helyzetéről, és adjon magyarázatot az EU jelenlegi képviselőjének azzal a váddal történő kitoloncolására, miszerint kapcsolatban állt az afgán talibánnal; 210. elvárja, hogy éves jelentésekben tájékoztassák a költségvetés végrehajtására kötött szerződésekről, az év során zajló projektekről és helyszínükről, valamint a végső kedvezményezettekről; úgy véli, hogy a mentesítéssel foglalkozó előadónak hozzá kell tudnia férnie a biztonsági okokból bizalmasnak minősített információkhoz; üdvözli a Bizottság elkötelezettségét aziránt, hogy az ENSZ-szel újratárgyalja a pénzalapokról szóló megállapodásokat annak érdekében, hogy kialakíthatóak legyenek a közös jelentéstételi iránymutatások, és hogy nyilvánosságra lehessen hozni a végső kedvezményezettek listáját; üdvözli a Bizottság elkötelezettségét aziránt, hogy a Parlament és a több adományozó alkotta vagyonkezelői alapok kezeléséért felelős, rangidős ENSZ-tisztviselők között éves üléseket szervezzen, és úgy véli, hogy ez keretet biztosítana az ENSZ-nek ahhoz, hogy további információkat szolgáltasson az uniós hozzájárulások felhasználásról; Humanitárius segély és fejlesztés 211. sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy a DG ECHO belső ellenőrzését a számvevőszéki értékelés csak részben kielégítőnek minősíti (az éves jelentés 8.2. melléklete); 212. teljesen egyetért az éves számvevőszéki jelentésben a DG ECHO-ról megfogalmazott következtetésekkel: "A DG ECHO-nak az értelmezési különbségek elkerülése érdekében tisztáznia kell a támogatható kiadásokra vonatkozó szabályokat, és felül kell vizsgálnia a végrehajtó partnerek központjában, illetve a helyszínen végeztetett ellenőrzései közötti arányt, hogy jobban meg lehessen ítélni a projektekre vonatkozó kiadások valódiságát." (lásd az éves jelentés 8.11. és 8.18. pontjáz); 213. sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy a Fejlesztési Főigazgatóság (DG DEV) éves tevékenységi jelentése 2.1. pontjában a következőkről ad számot: "A fejlődő országokra hatást gyakorló közösségi politikák koherenciájának biztosítása az egyik legnagyobb kockázatforrás. A kockázat leginkább a kereskedelem, nevezetesen a gazdasági partnerségi megállapodási tárgyalások terén jelentkezik. Ez a fejlesztési politika egy kritikus részét képezi, amelynek az irányítása túlnyomórészt a Kereskedelmi Főigazgatóság kezében van. A kockázat annak ellenére fennáll, hogy a DEV 2006. júliusi átszervezését követően a kereskedelemmel kapcsolatos felelősségi köröket megerősítették és összpontosították"; 214. kéri a Bizottságot, hogy nyújtsa be Költségvetési Ellenőrző Bizottságának arra vonatkozó terveit, hogy hogyan lehetne a helyzetet kezelni, és hogy milyen intézkedéseket kell tenni 2008-ban a DG DEV belső ellenőrzési rendszerének a belső ellenőrzési normák betartása tekintetében történő javítása érdekében; Euromediterrán Partnerség 215. megelégedéssel veszi tudomásul, hogy a Számvevőszék 5/2006. számú, a MEDA-ról szóló különjelentése szerint "a MEDA bizottsági irányítása a kezdeti időszakhoz képest jelentősen javult, és azt ma elfogadhatónak lehet minősíteni"; 216. rámutat továbbá, hogy amint azt a Számvevőszék is jelezte, a decentralizációnak köszönhetően a bizottság képviseletei fontos szerepet játszottak a program végrehajtásában azáltal, hogy a partnerországoknak segítséget nyújtottak a közbeszerzés eljárási aspektusainak kezelésében; 217. kéri a Bizottságot, hogy rendszeresen tájékoztassa a Parlamentet a MEDA-program utolsó évében végzett, jelentős csalás vagy egyéb pénzügyi szabálytalanság gyanúját felkeltő helyszíni ellenőrzésekről és vizsgálatokról; 218. várja a nemzetközi vagyonkezelői alapokon keresztül nyújtott uniós finanszírozásban részesülő fellépések láthatóságának javulását, különösen a tekintetben, hogy összesen több mint 1 milliárd euró került átutalásra az uniós költségvetésből az ENSZ és a Világbank által kezelt alapokba; szorgalmazza, hogy a Bizottság biztosítsa, hogy a politikai iránymutatás, a láthatóság és az alapok ellenőrzése javul; 219. felkéri a Bizottságot, hogy rendszeresen számoljon be a Parlamentnek az arra irányuló konkrét intézkedésekről, hogy az EU saját külső fellépései felett nagyobb ellenőrzéssel rendelkezzen azok földrajzi összefüggéseiben (a hatékonyság, felelősség és láthatóság elvének megfelelően); 220. felszólítja a Bizottságot, hogy hatékonyan és gyorsan tájékoztassa a Parlamentet az EU által nemzetközi vagyonkezelői alapokon keresztül Iraknak biztosított támogatások felhasználásáról; felszólítja a Bizottságot, hogy frissítse és töltse meg tartalommal ezt az információt, és javasoljon egy olyan rendszert, amely segítségével a Parlament egyértelműen és világosan láthatja, hogy pontosan mit társfinanszírozott az EU a világban nemzetközi vagyonkezelői alapokon keresztül; 221. üdvözli az előcsatlakozási stratégiára vonatkozó kötelezettségvállalási és kifizetési előirányzatok végrehajtási arányának 2006-ban bekövetkezett, a 2005-ös arányhoz képest jelentős növekedését; Fejlesztés 222. gratulál a Bizottságnak a millenniumi fejlesztési célok érdekében tett fejlesztéspolitikai beavatkozások által elért előrehaladásról szóló jelentéstétel fejlesztésére irányuló kezdeményezéshez; bízik benne, hogy ez valóban hozzá fog járulni e terület elszámoltathatóságának javításához; várakozással tekint a 2007-ben megkezdett kísérleti időszak értékelése elé; 223. felhívja a figyelmet a Bizottsággal egyetértésben megállapított viszonyítási pontra, amely szerint a fejlesztési együttműködési eszköz keretében folyósított támogatások 20%-át az alap- és középfokú oktatásra, illetőleg az alapvető egészségügyi ellátásokra fordítják; várja e viszonyítási pont 2007-es végrehajtásának részleteit; 224. üdvözli a Bizottságnak a költségvetési támogatásban részesülő országok legfelsőbb pénzügyi ellenőrzési intézményeinek strukturált megközelítésének kialakítására vonatkozó kezdeményezését; megjegyzi azonban, hogy a demokratikus elszámoltathatóság a partnerországok szintjén nem érhető el a parlamenti költségvetési ellenőrző szervek megerősítése nélkül, ahogyan azt a fejlesztési együttműködés finanszírozási eszközének létrehozásáról szóló, 2006. december 18-i 1905/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet(53) 25. cikke (1) bekezdésének b) pontja is megköveteli; 225. megjegyzi, hogy 2006-ban a közösségi költségvetési támogatások 91%-a ágazati költségvetési támogatás formájában került kiosztásra, amely az általános költségvetési támogatásnál célzottabb, így kevesebb kockázattal is jár; megkérdőjelezi a Bizottságnak a költségvetési támogatásra való jogosultság feltételeinek történő megfelelésre vonatkozó ún. "dinamikus értelmezését", amely a Számvevőszék szerint növeli a kockázatokat; úgy véli, hogy költségvetési támogatásban csak azoknak az országoknak kellene részesülniük, amelyek már eleve teljesítik a hiteles államháztartási gazdálkodásra vonatkozó minimális követelményeket; 226. felkéri a Bizottságot, hogy javítsa az átláthatóságot és a dokumentumokhoz való hozzáférést a költségvetési támogatásokkal kapcsolatban, leginkább a kedvezményezett országokkal a FAFA mintájára kötött megállapodások révén, valamint a Bizottság által az ENSZ-nek jutatott pénzügyi hozzájárulások kereteinek meghatározása révén; 227. gratulál a Bizottságnak ahhoz, hogy a 2001 előtti EuropAid-kötelezettségvállalások óta meglévő fennálló kötelezettségvállalások (reste à liquider – RAL) szintjét 2006-ban 39%-ra csökkentette; rendszeres tájékoztatást kér a normális és abnormális RAL szintjének változásairól; 228. tudomásul veszi a Számvevőszék 6/2007 sz. jelentésében a Bizottság műszaki segítségnyújtási projektjeivel kapcsolatban megfogalmazott kritikát; tudomásul veszi továbbá, hogy a Bizottság e témával kapcsolatban 2008 júniusára kidolgozza a műszaki együttműködési és projekt-végrehajtási egységek uniós támogatási hatékonyságára vonatkozó célok elérésére irányuló stratégiát; időben várja az e stratégia végrehajtásának eredményeire vonatkozó értékelést; 229. üdvözli a Bizottság által a műszaki segítségnyújtás területén az adományozó együttműködés elősegítésére tett intézkedéseket; hangsúlyozza, hogy az összehangolt megközelítés nem csak uniós szinten, hanem az összes adományozó szintjén nagyon fontos, és várja a kezdeményezés haladásának részleteit; Igazgatási kiadások 230. rámutat, hogy a 2005-ös 16-tal szemben 2006-ban 24 ügynökség működött (köztük a két végrehajtó ügynökség) az Unió különböző városaiban, széles körű tevékenységi körrel; 231. rámutat, hogy csakúgy, mint 2003-ban, 2004-ben és 2005-ben, a Bizottság belső ellenőre 2006-os éves tevékenységi jelentésében fenntartásokat fogalmazott meg a szabályozási ügynökségek ellenőrzésével kapcsolatban; "Bár a Belső Ellenőrzési Szolgálatban személyzet felvételére nyílt lehetőség a szabályozási ügynökségek ellenőrzése érdekében, az ügynökségek száma ezzel párhuzamos nőtt, és így a szolgálat még mindig nem tudja megfelelően teljesíteni a költségvetési rendelet 185. cikkében rá ruházott feladatokat. 2006 végére mindegyik ügynökséget legalább egyszer ellenőriztek az eltelt három év során, szemben a költségvetési rendeletben előírt évente egyszeri ellenőrzési kötelezettséggel." (3b. pont); 232. felszólít decentralizációról és annak a bizottsági személyzetre gyakorolt hatásáról szóló vizsgálat elkészítésére; felkéri a Bizottságot, hogy a decentralizáció fényében állapítsa meg szervezeti felépítése felülvizsgálatának menetrendjét; 233. felszólít szakértői vélemény készítésére a végrehajtó ügynökségek létrehozását követő 3 év elteltével annak megállapítására, hogy az illetékes főigazgatósághoz képest tudtak-e felmutatni hozzáadott értéket a programok végrehajtása során; 234. tudomásul veszi a Számvevőszék 10.29 pontjában szereplő megállapítását, miszerint "a Bizottság által a Közösség költségvetéséből fizetett támogatások elosztása nem az ügynökségek készpénzszükségleteinek kellően alátámasztott becslésein alapul. Az előző évről áthozott összegekkel együtt ez jelentős készpénzegyenleg fenntartásához vezet.(54). A Számvevőszék javasolja, hogy az ügynökségek részére kifizetett támogatások legyenek összhangban azok valós készpénzszükségleteivel"; 235. kéri a Bizottságot, hogy kövesse szorosabb figyelemmel az ügynökségek készpénzegyenlegének alakulását, és állítson szigorúbb követelményeket az ügynökségekkel szemben a kifizetési kérelmekban szereplő készpénzszükséglet-előrejelzések megalapozottsága tekintetében, hogy a felesleges pénzmozgást el lehessen kerülni és pontosabb előrejelzéseket lehessen készíteni; 236. kéri az ügynökségek számláinak szubkonszolidációját; A közösségi ingatlanpolitika 237. aggodalmának ad hangot a 2006-os strukturális deficit miatt, amely a Bizottság tulajdonában lévő épületek (köztük a Berlaymont) fenntartási és felújítási költségei tekintetében ismét elérte az 5 millió eurót; üdvözli a brüsszeli Infrastrukturális és Logisztikai Hivatal (OIB) megbízásából 2007-ben készült ingatlanfelmérést, amely először ad majd megbízható képet a Bizottság ingatlanbefektetéseinek lehető legjobb kezeléséhez szükséges munkálatok költségvetéséről és menetrendjéről; 238. elvárja, hogy a Bizottság tájékoztassa a Parlament illetékes bizottságait a fenti tanulmány következtetéseiről és a menetrendről, különös tekintettel a Berlaymont épületre; 239. felhívja a Bizottságot, hogy tájékoztassa a Parlamentet a 2/2007. sz. számvevőszéki különjelentés fejleményeiről, különösen az együttműködés javítását illetően, ideértve közös ingatlanpolitika kialakítását, az épületekre, valamint az azokkal kapcsolatos pénzügyi és személyzeti megállapodásokra is kiterjedő közösségi eszköz létrehozásával; 240. kéri a Bizottságot, hogy a személyzeti állapotfelmérés és a Bizottság szolgálatainak brüsszeli és luxembourgi elhelyezésével kapcsolatos szakpolitikáról szóló bizottsági közlemény (COM(2007)0501) eredményeit integrálja egymással, és ennek alapján alakítsa ki helyigényét, majd 2008 szeptemberéig számoljon erről be; 241. javasolja, hogy az EU konszolidált elszámolásában különítsenek el tartalékot a nagyobb épületkarbantartási munkálatokra; 242. megismétli álláspontját, amely szerint tanulmányt kellene készíteni egy európai ingatlanhatóság felállításának megvalósíthatóságáról, amelynek feladata az Unió intézményeinek és szerveinek tulajdonában lévő épületekkel kapcsolatos építési és karbantartási munkák ellátása volna; A SZÁMVEVŐSZÉK KÜLÖNJELENTÉSEIRE VONATKOZÓ KÖVETKEZTETÉSEK 243. tudomásul veszi, hogy az 1999-es berlini Európai Tanács megállapodott abban, hogy a 2000–2006 közötti időszakra 195 milliárd EUR-t (2005-ös árakon 219 milliárd EUR) kell a strukturális alapokból rendelkezésre bocsátani(55), és a 2004–2006 közötti évekre további 16 milliárd EUR-t utaltak ki az új tagállamok mintegy 200 programjára(56); 244. tudomásul veszi, hogy az 1994–1999-es időszak programjainak végrehajtása késett, és ennek egyik következménye a 2000–2006-os időszak késői programozása; 245. ebből adódóan aggódik amiatt, hogy a félidős értékelési folyamat adatbázisa nem volt elég nagy ahhoz, hogy megbízható következtetéseket lehessen levonni; 246. tudomásul veszi továbbá a Számvevőszék strukturális alapok kiadásainak előzetes és utólagos értékeléséről szóló 7/2003. és 10/2006. sz. különjelentésének megállapításait, amelyben a Számvevőszék a következőket emelte ki:
247. kiemeli, hogy a Bizottság a féléves értékelés általános célját 8. sz. munkadokumentumában a következőképpen írta le:
248. üdvözli, hogy az értékelések azt bizonyították, hogy a tagállamok által alkalmazott stratégiák még mindig helyénvalóak, és hogy a pénzügyi abszorpció egyértelműen javult; lehetetlen volt azonban a hatékonyság felmérése és a programok/projektek hatásának mérése, mivel a rendelkezésre álló adatkészletet gyakran elégtelennek ítélték; 249. mély aggodalommal tölti el, hogy a Bizottság gyengének nevezte a tagállamok ellenőrzési rendszereit; ez megnehezíti a programok és projektek hibás végrehajtásának felderítését, gátolja az utólagos értékeléseket és nem biztosítja a Közösségek pénzügyi érdekeinek védelmét; csak 2005-ben 600 millió EUR értékben fedeztek fel szabálytalanságokat a strukturális alapok területén; 250. emiatt ragaszkodik ahhoz, hogy a jövőben a szabálytalanságok és a lehetséges csalás megelőzésére szolgáló intézkedésként kapjon elsőbbséget a megbízható tagállami ellenőrzési rendszerek létrehozása; 251. hangsúlyozza továbbá az operatív következtetések levonásához és ajánlások megfogalmazásához vezető analitikus értékelések fontosságát; 252. sajnálkozik amiatt, hogy nehéz volt az értékelési eredmények összehasonlítása, mivel a tagállamokat nem kérték egységesített értékelési modell követésére; felhívja ezért a Bizottságot, hogy készítsen olyan mutatószám- vagy benchmarking rendszert, amely idővel harmonizáltabb értékelési jelentésekhez vezet, és ezáltal javítja e jelentések összehasonlíthatóságát és ebből következően analitikus mélységét; 253. megállapítja, hogy az n+2 szabály az előirányzatok nagyobb fokú felhasználásához vezetett; rámutat azonban arra, hogy ezáltal a pénzügyi abszorpció önmagában is céllá vált; 254. megállapítja továbbá, hogy a teljesítéshez kötött tartalék előirányzatait arra gondolva osztották el, hogy maximalizálják az uniós pénzeszközök abszorpcióját, és nem a különösen hatékonyként értékelt tevékenységekre összpontosították a kiadásokat; ebből adódóan az infrastrukturális projektek voltak az elsődleges kedvezményezettek; a költségvetéseket általánosságban elvonták az alulköltekező intézkedésektől; 255. sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy az abszorpció előnyben részesítése következtében gyakran nem vették figyelembe a horizontális prioritásokat – például a környezetvédelmet és az esélyegyenlőséget – és a politikai prioritásokat – például a lisszaboni vagy göteborgi stratégiát; 256. sajnálkozik amiatt is, hogy gyakran elhanyagolták a "holtsúlyeffektust"(57) és a helyettesítési hatásokat; 257. osztja a Számvevőszék nézetét a "strukturális alapok tervezésében és irányításában"(58) a 2000–2006-os időszakban feltárt alábbi "belső feszültségekkel" kapcsolatban:
258. elismeri ugyanakkor, hogy a Bizottság nekilátott az Európai Regionális Fejlesztési Alapra, az Európai Szociális Alapra és a Kohéziós Alapra vonatkozó általános rendelkezések megállapításáról szóló, 2006. július 11-i 1083/2006/EK tanácsi rendeletben(59) lévő számos hiányosság kezelésének:
259. felhívja a Bizottságot, hogy a programozási időszak elején bocsásson világos iránymutatásokat a tagállamok rendelkezésére; 260. üdvözli, hogy a 2007–2013 közötti időszakban a strukturális alapokat szabályozó új rendeletek elkészítésekor figyelembe vették az értékelési jelentések eredményeit; sajnálatát fejezi ki azonban amiatt, hogy a Parlamentnek a Számvevőszék 1/2007. sz. különjelentésének közzétételét követő megállapításai csak korlátozott értéket fognak képviselni a jelenlegi programozási időszak szempontjából; 261. felhívja ezért a Bizottságot, hogy tegye meg a szükséges lépéseket annak érdekében, hogy teljes mértékben bevonja a Parlamentet a strukturális alapokról szóló rendeletek módosításába, amelyet a következő, 2014-ben kezdődő finanszírozási időszak előtti szakaszban szándékozik elvégezni; 262. az a véleménye, hogy a strukturális alapokról szóló rendeleteknek biztosítaniuk kell, hogy a jogszabályi rendelkezésekben tükröződjön a fokozatos tanulási folyamat; ez annál is fontosabbnak tűnik, mivel a programozási időszak végén az utólagos értékelések nem fejezhetők be időben, mielőtt az új finanszírozási és programozási időszakra vonatkozó rendelet hatályba lépne; ezen túlmenően rendszeresen konzultálni kellene a Parlament illetékes bizottságaival a finanszírozási időszak különböző szakaszaiban; 263. felhívja a Számvevőszéket és a Bizottságot, hogy számoljon be a 2006. évi mentesítési eljárás alatt a Parlament megállapításaira válaszul hozott intézkedésekről; ezen túlmenően felhívja a Bizottságot, hogy nyújtsa be a 2000–2006-os utólagos értékelések megállapításait Költségvetési Ellenőrző Bizottságának; 264. kéri a Számvevőszéket, hogy különjelentésben elemezze a strukturális alapokból finanszírozott intézkedések egy adott pillanatban fennálló eredményességét, hatékonyságát és hatását. II. rész: A 2007/2. sz. különjelentés az intézmények ingatlankiadásairól 265. elfogadja, hogy az építőipari ágazatban nehéz a hosszú távú tervezés és a költségvetési előrejelzés, mivel az előirányzatokról évente születik döntés, továbbá mivel pontosan nem tudhatók előre az irodahelyiségekre komoly kihatással bíró olyan legfontosabb politikai döntések, mint például a bővítés; ráadásul jelentős átfutási időre van szükség az építőipari ágazatban hozott döntések végrehajtásához; javasolja, hogy az Unió konszolidált elszámolásában különítsenek el egy tartalékot a nagyobb karbantartási munkálatokra; 266. üdvözli, hogy az uniós intézmények általában megfelelő munkakörülményeket biztosítanak a megválasztott képviselők és a tisztviselők számára; 267. sajnálja azonban, hogy az uniós intézmények soha nem dolgoztak ki közös ingatlanpolitikát, amely jelentős megtakarításokat eredményezhetett volna számukra; felszólítja az uniós intézményeket, tegyenek újabb erőfeszítéseket a közös ingatlanpolitika kifejlesztése érdekében, és a 2007-es mentesítési eljáráshoz időben készítsenek egy erről szóló jelentést az illetékes parlamenti bizottság számára; 268. felszólítja az uniós intézményeket, hogy dolgozzanak ki közös szempontokat az irodahelyiségek és költségek kalkulációjához, valamint ezt követően mérjék fel a rövid és hosszú távú igényeket; 269. elismeri ebben az összefüggésben, hogy az uniós intézmények az ingatlanok megvételét részesítik előnyben, mivel 40–50%-kal olcsóbb, mint a bérlés; 270. megjegyzi, hogy a Számvevőszék már 1979-ben javasolta, hogy a bérleti szerződések tartalmazzák a lehetőséget az ingatlan megvételére olyan áron, amely figyelembe veszi a már kifizetett bérleti díjat (vételi opciós örökhaszonbérlet); 271. sajnálja, hogy a Számvevőszék észrevételei a Strasbourgban lévő IPE 1–3 épületek megvételéről nem adnak teljes képet a 2006-os helyzetről; ebben az összefüggésben rámutat a 2004-es pénzügyi évre szóló általános költségvetés végrehajtására vonatkozó mentesítésről szóló határozatot kísérő 2006. szeptember 26-i állásfoglalásának(60) megállapításaira, és különösen annak 19. és 20. pontjára; 272. kérdezi a Bizottságot, miért volt feltétlenül szükséges a MONDRIAN épület kibérlése és milyen más lehetőségeket gondolt végig; 273. elismeri, hogy az uniós intézmények szívesen egyesítik a hasonló területeken működő szolgáltatásokat; 274. elismeri az európai negyedben maradás esetén a földrajzi közelség gyakorlati előnyei és a helyi ingatlanpiacon erős és megjósolható kereslet teremtéséből fakadó pénzügyi hátrányok közötti feszültséget; 275. elismeri ebben az összefüggésben a Bizottság annak érdekében tett erőfeszítéseit, hogy csökkentse az európai negyedben irodahelyiségeinek százalékos arányát, amely jelenleg eléri a 82%-ot; 276. felszólítja az uniós intézményeket, gondosan mérjék fel az európai negyedben maradás szükségességét, amikor szolgálataik egyes részeit elköltöztetik; 277. kérdezi igazgatását, miért késlekedett a D4–D5-ös épületek átadása, és miért nem volt lehetőség arra, hogy egy korábbi fázisban figyelembe vegyék a közbeszerzési jogszabályokot, az összetett tárgyalásos eljárásokat és a jó szomszédságpolitikát; 278. kérdezi az uniós intézményeket, miért alkalmazták – a Számvevőszék szerint – olyan széles körben a tárgyalásos eljárást a közbeszerzési versenypályázat helyett, aminek következtében olyan árat fizettek az építkezésekért, illetve beruházásokért, amelyet nem verseny döntött el; 279. ragaszkodik ahhoz, hogy az uniós intézmények széles körben alkalmazzák a közbeszerzési versenypályáztatást; 280. hangsúlyozza, hogy versenyen alapuló pályáztatási eljárások hiányában az építkezések és/vagy hosszú távú bérletek vételi ára nem haladhatja meg az építési költségeket; 281. úgy véli, hogy a hosszú távú haszonbérleti szerződésekben meg kellene adni a vételi árat, és a szerződő felektől megfelelő pénzügyi biztosítékokat kellene megkövetelni annak érdekében, hogy garantált legyen a szerződések teljes végrehajtása a végleges átvételig(61); 282. felszólítja az uniós intézményeket, hogy az uniós intézmények fő munkahelyeit befogadó országokkal "székhely-megállapodásokat" kössenek; 283. rámutat, hogy a költségvetési rendelet 14. cikkében foglaltaknak megfelelően a Közösségek és az általuk felállított szervek nem vehetnek fel kölcsönöket; ebben az összefüggésben az javasolja, hogy jobban használják ki az Európai Beruházási Bank pénzügyi szolgáltatásait, valamint a pénzügyi piacon tendereljárással határozzák meg a legkedvezőbb kamatlábat; 284. megismétli álláspontját ingatlanpolitikája költségvetésbe történő bevonásáról, ahogy megismétli azt a 2005-ös pénzügyi évre vonatkozó mentesítésről (I. szakasz – Európai Parlament) szóló határozatot kísérő 2007. április 24-i állásfoglalásának 5. pontja(62). (...) emlékezteti az illetékes szerveket arra a határozatára, hogy " "az ingatlanokkal kapcsolatos törlesztést ... a költségvetési stratégia részévé kell tenni"; ezért bírálja illetékes szerveit, hogy nem képesek a költségvetésben egyértelműen szerepeltetni a Parlament jövőbeli beszerzéseire vonatkozó ingatlanpolitikát (az "ingatlanszerzés" című költségvetési tétel 2005-re, 2006-ra és 2007-re csak pro memoria bejegyzéseket jelez); 285. kéri a Számvevőszéket, magyarázza el, hogy az uniós intézmények hogyan használhatnák fel jobban a "differenciált előirányzatokat"; 286. hangsúlyozza, hogy az uniós intézményeknek teljes körű adminisztratív, műszaki és pénzügyi ellenőrzéssel kell rendelkezniük saját építkezési projektjeik tekintetében; ennek érdekében vagy magasan képzett tanácsadók segítségét kell kérniük, vagy saját intézményközi keretükön belül kell kifejleszteniük a megfelelő szakértelmet(63); 287. emlékezteti az uniós intézményeket a 2004-es pénzügyi évre vonatkozó mentesítésről szóló határozatot kísérő fent említett állásfoglalása 20. bekezdésében megfogalmazott kérésére: "(...) megbízza igazgatását, hogy miután konzultált a többi uniós intézménnyel, készítsen jelentést, amelyben megvizsgálja, hogy létrehozható-e az Európai Ingatlanhivatal, amelynek feladata az uniós intézmények és szervek ingatlanjainak építése és karbantartása lenne; kéri, hogy a jelentést legkésőbb 2007. október 1-ig nyújtsák be a Költségvetési Ellenőrző Bizottságnak"; III. rész: A 2007/3. sz. különjelentés az Európai Menekültügyi Alap irányításáról (2000–2004) 288. emlékezteti valamennyi szereplőt arra, hogy az Európai Menekültügyi Alapot (EMA) azzal a szándékkal hozták létre, hogy keretet biztosítson a közös menekültpolitika elkészítéséhez, amelybe beletartoznak azok a menekültügyre vonatkozó közös európai intézkedések, amelyek a szabadságon, a biztonságon és a jog érvényesülésén alapuló, a jogszerűen védelemért folyamodók számára nyitva álló térség fokozatos létrehozására irányuló uniós cél megvalósítását szolgálják; 289. hangsúlyozza, hogy az EMA I. létrehozása óta számos irányelvet, rendeletet és határozatot fogadtak el, amelyek közül némelyik megalkotását közvetlenül vagy közvetve az Alap létrehozása segítette elő; 290. hangsúlyozza, hogy az EMA III.(64) az EMA I. feltételeitől eltérő feltételek mellett fog működni; ennélfogva azt szorosan össze kell kapcsolni a 2001/55/EK(65) és a 2004/83/EK(66) irányelv végrehajtásával; 291. hangsúlyozza, hogy az EMA III.-nak azonban továbbra is hozzá kell járulnia az e területre vonatkozó uniós politika továbbfejlesztéséhez, különösen a "Dublin II. egyezmény" felülvizsgálatának elkészítéséhez, beleértve – a terhek megosztása érdekében – az EU-n belül menedéket kérők önkéntes átcsoportosítására történő összpontosítást is; 292. kéri a Bizottságot, hogy folytassa az EMA-ra vonatkozó szabályok tagállamok általi eltérő értelmezéseinek megakadályozására irányuló erőfeszítéseit, és üdvözölje a jó gyakorlatról tartott szemináriumok elindítását, amelyek során átadják a néhány tagállamban szerzett tapasztalatokat más tagállamoknak, különösen az EMA-t még mindig kevéssé ismerő új tagállamoknak; 293. kéri a Bizottságot, hogy tegyen meg minden tőle telhetőt a tagállamok részére történő kifizetések felgyorsítására és a tagállamok között az azzal kapcsolatos tudatosság felkeltésére, hogy különösen a kisebb kedvezményezettek számára kell időben folyósítani a kifizetéseket annak érdekében, hogy ne veszélyeztessék az innovatív projekteket, és hogy a kisebb költségvetési háttérrel rendelkező, nem kormányzati szervezetek számára is lehetővé váljon az EMA III-ban való részvétel; 294. ragaszkodik ahhoz, hogy a nemzeti megbízhatósági nyilatkozatoknak valamennyi olyan területre ki kell terjedniük, ahol a tagállamok az uniós alapok – például az EMA – kiadásai tekintetében társfelelősséggel rendelkeznek; 295. kéri a Költségvetési Főigazgatóságot, hogy újból vizsgálja meg beszedési gyakorlatát, mivel a nem kapcsolódó projekteken keresztüli beszedés az egyedi program működése ellen hat (ez különösen az előfinanszírozás összegeinek késedelmes kifizetését eredményezi); a beszedési utalványokat az érintett tagállam Pénzügyminisztériuma felé kell kibocsátani, az e tagállam részére hamarosan esedékes kifizetésből történő, automatikus beszedések helyett; 296. kéri a Bizottságot, hogy még inkább proaktívan használja az EMA-t a közös menekültpolitika felé való haladás fokozása érdekében; 297. kéri a Bizottságot, hogy folytassa a statisztikai adatok harmonizációjának biztosítására irányuló erőfeszítéseit az olyan programokkal kapcsolatos torzulások elkerülése érdekében, amelyek esetében a pénzeszközök hatékony és eredményes elosztása az Eurostat által nyújtott statisztikai adatoktól függ. IV. rész: A 4/2007. sz. különjelentés az export-visszatérítési kérelemmel érintett szállítmányok fizikai és kicserélési ellenőrzéseiről 298. üdvözli a 4/2007. sz. különjelentés közzétételét és szorgalmazza, hogy a Bizottság foglalkozzon a jelentésben azonosított hiányosságokkal, valamint intézkedjen a Számvevőszék ajánlásainak megfelelően; 299. egyetért a Bizottsággal abban, hogy az utolsó export-visszatérítés kifizetéséig "teljes körű ellenőrzési rendszert kell fenntartani"; elvárja ezért a Bizottságtól javaslattételi hatáskörének arra való felhasználását, hogy a helyzet javítására határozott javaslatokat vessen fel; 300. üdvözli ebben a tekintetben a visszatérítésben vagy egyéb támogatásban részesülő mezőgazdasági termékek kivitele során végzett ellenőrzésről szóló 386/90/EGK rendelet módosításáról szóló 2007. december 17-i 14/2008/EK tanácsi rendeletet(67), amely lehetővé teszi a kockázatelemzést alkalmazó tagállamoknak az ellenőrzési arány tagállamonkénti 5%-os meghatározását, a vámhivatalonként történő meghatározással szemben; sajnálatát fejezi ki azonban amiatt, hogy a Bizottság válaszaiból hiányzik az egyértelmű menetrend jövőbeli javaslatait illetően, tekintve az export-visszatérítések fokozatos megszüntetése előtt rendelkezésre álló idő rövidségét; 301. sajnálatát fejezi ki a fizikai ellenőrzések hatékonyságát csökkentő több hiányosság – különösen az ellenőrzések előre jelezhetősége, a nagy számú kis értékű és alacsony kockázatú kivitel ellenőrzése, valamint az ömlesztett áruszállítmányok ellenőrzésére használt módszer – miatt; 302. a kicserélési ellenőrzéseket illetően sajnálja, hogy az ellenőrzések nem voltak elég alaposak, és a tagállamok eltérően értelmezték azt a kérdést, hogy hány ellenőrzést kell végezni; 303. üdvözli, hogy a Bizottság az ellenőrzések nyomon követésekor megfelelő lefedettséget biztosított a kulcsfontosságú ellenőrzéseknek; osztja azonban a Számvevőszék aggályait azt illetően, hogy a Bizottság nem reagált jogszabályi változtatásokkal vagy időben történő pénzügyi kiigazításokkal annak ellenére, hogy már jó ideje tisztában volt a hiányosságokkal; 304. tudomásul veszi és üdvözli, hogy az Unió keleti határain a vámzárak épségét az illetékes hatóságok ellenőrzik, és bátorítja a többi tagállamot e példa követésére; 305. felhívja a Bizottságot, hogy továbbra is szorgalmazza a megfelelő jogszabályok módosítását többek között a "raktérajtós" ellenőrzések kérdésének kezelésére, valamint a Számvevőszék értékelésének megfelelően a kiviteli eljárások tekintetében a kockázatelemzés kötelező alkalmazásának bevezetésére. V. rész: 5/2007. sz. különjelentés a CARDS-program bizottsági irányításáról 306. úgy véli, hogy a CARDS-program nagyban hozzájárult a stabilizációs és közeledési politikához; 307. sajnálatát fejezi ki a Bizottság és annak delegációi által végzett irányítás átláthatóságának nagyfokú hiánya miatt, amely lehetetlenné teszi az értékelést; megengedhetetlennek tartja, hogy a Bizottságnak ne legyen átfogó képe a CARDS-program keretében finanszírozott projektekről, miközben az Európai Újjáépítési Ügynökség nyilvánosságra hozta az általa kötött szerződések listáját a program és a projekt megjelölésével; 308. emlékeztet az Európai Újjáépítési Ügynökség 2005-ös pénzügyi évre szóló általános költségvetésének végrehajtására vonatkozó mentesítésről szóló határozatot kísérő, 2007. április 24-i állásfoglalásában(68) foglalt ajánlásokra, és különösen annak 23. pontjára; 309. megdöbbenéssel szerez tudomást arról, hogy azokban az országokban, ahol a CARDS-program irányítása az Európai Újjáépítési Ügynökség égisze alatt történt, ez utóbbi intézmény egyedül felelős az Előcsatlakozási Eszköz (IPA) 2007-es és 2008-as programozásáért csakúgy, mint a Bizottság aláírását igénylő ajánlati felhívások előkészítéséért; emlékeztet arra, hogy mindez az adott kontextusban ellenkezik az Európai Újjáépítési Ügynökség megbízatásával, különös tekintettel arra, hogy az ajánlati felhívások előkészítése hasonló, mint a technikai segítségnyújtással foglalkozói hivatalok (TAO-k) gyakorlata, melyet a Parlament helytelenített, a hivatalokat pedig azóta megszüntették; 310. úgy véli, hogy ebben az összefüggésben a Bizottság 2006-ban nem tett eleget kötelességének, mely saját 2005-ös, az Európai Újjáépítési Ügynökség fokozatos megszüntetésére vonatkozó határozatából következik, amely határozat kimondja, hogy a balkáni országokban működő bizottsági delegációk az IPA indulásától kezdve teljes körűen felelősek az eszközért; 311. kéri a Számvevőszéket, hogy végezzen nyomon követő ellenőrzéseket, különös tekintettel a CARDS program bizottsági irányítása, valamint az Európai Újjáépítési Ügynökség ezen programmal kapcsolatos szerepének bizottsági irányítása összehasonlítására, és ennek eredményét 2008 szeptemberében terjessze a Parlament elé; VI. rész: 7/2007. sz. különjelentés a közösségi halállomány megőrzésére vonatkozó szabályokkal kapcsolatos irányítási, ellenőrzési és szankciós rendszerekről (az EK-Szerződés 248. cikke (4) bekezdése második albekezdése értelmében) 312. örömmel fogadja a jelentést, és gratulál a Számvevőszéknek e kiemelkedően fontos európai politika értékeléséhez való nélkülözhetetlen hozzájárulásához; 313. Az Európai Parlament súlyosnak tartja a Számvevőszék bírálatát, és úgy véli, hogy annak lényegbevágó politikai változtatásokhoz kell vezetnie; 314. üdvözli a Bizottságnak azt a szándékát, hogy foglalkozni fog a jelentésben azonosított hiányosságokkal, valamint intézkedni fog a Számvevőszék ajánlásainak megfelelően; sajnálatát fejezi ki azonban amiatt, hogy a Bizottság válaszaiból hiányzik az egyértelmű menetrend jövőbeli javaslatait illetően; 315. üdvözli a szlovén elnökségnek azt a kezdeményezését, hogy 2008. február 18-án rendkívüli halászati tanácsot hívtak össze a jelentés megvitatására; 316. megerősíti, hogy az állományok hatékony, az elővigyázatosság és a fenntartható fejlődés elveivel összhangban történő kezelése megköveteli a már létező ellenőrzési mechanizmusok megerősítését olyan módon, amely lehetővé teszi a lobogó szerinti államnak és annak a parti államnak, amelynek vizein a hajók tevékenykednek, hogy minden pillanatban valós időben ismerjék a hajó pontos helyzetét, és tudják, hogy éppen milyen halászati műveletet hajt végre; 317. kéri a Bizottságot, hogy a közös halászati politika ellenőrző rendszerének létrehozataláról szóló, 1993. október 12-i 2847/93/EGK tanácsi rendelet (az "ellenőrzési rendelet")(69) felülvizsgálatával egyidejűleg tegyen javaslatot a fogási adatok minőségének és megbízhatóságának biztosítását célzó intézkedésekre. 318. megállapítja, hogy az ellenőrzési mechanizmusok mellett egy másik alapvető probléma is van, éspedig a tagállamok által megtárgyalt fogási kvóták szintjeit illetően; hangsúlyozza, hogy elfogadhatatlan az, hogy a tagállamok évről évre mindig magasabb kvótaszinteket állapítanak meg, mint amilyeneket a fenntartható halászattal foglalkozó kutatók ajánlanak. 319. hangsúlyozza, hogy az ellenőrzési mechanizmusok mellett a kvótakereskedelmi rendszer is alapvető problémát jelent; úgy véli, hogy nem kielégítő az, hogy a kvóták évről évre magasabbak, mint amilyeneket a fenntartható halászattal foglalkozó kutatók ajánlanak. 320. üdvözli az Európai Bíróságnak a C-304/02. sz. Bizottság kontra Francia Köztársaság ügyben hozott ítéletét(70), amely egyértelmű iránymutatást nyújt a Bizottságnak a tagállamok szerepéről és kötelezettségeiről a közös halászati politika (KHP) szabályai betartásának felügyelete és biztosítása terén; 321. rámutat azonban, hogy 21 év telt el az első jogsértésektől az ítélet meghozataláig, és hogy az európai halállomány fenntarthatósága érdekében megengedhetetlen az ilyen nagy mértékű késlekedés az igazságszolgáltatásban; 322. hangsúlyozza annak fontosságát, hogy a Bizottság fellépjen az egyes tagállamokkal szemben, ha fennáll annak a gyanúja, hogy megsértik vagy figyelmen kívül hagyják a KHP irányítási, ellenőrzési és szankciós rendszereit; 323. üdvözli azt a Bizottsági kezdeményezést, hogy az illegális, nem bejelentett és szabályozatlan (IUU) halászatra vonatkozó javasolt új kezdeményezésekbe esetleg bele vegyék az IUU-szabálysértések esetén alkalmazandó összehangolt büntetőintézkedéseket is; 324. üdvözli a közös halászati politika keretében a halászati kapacitás és erőkifejtés mérésére használt mutatókról szóló vitaindító bizottsági közleményt (COM(2007)0039), és azt várja a Bizottságtól, hogy kezdeményezési előjogával élve tegyen konkrét javaslatokat a közös halászati politika tényleges javítása érdekében; 325. tudomásul veszi és örömmel fogadja azt a tényt, hogy a halászati tevékenységekre vonatkozó információ elektronikus rögzítéséről és jelentéséről, valamint a távérzékelés eszközeiről szóló, 2006. december 21-i 1966/2000/EK tanácsi rendelet(71) megjelenését követően a Bizottság azonnal elkészítette a vonatkozó végrehajtási szabályokat (a halászati tevékenységekre vonatkozó információ elektronikus rögzítéséről és jelentéséről, valamint a távérzékelés eszközeiről szóló 1966/2000/EK tanácsi rendelet végrehajtására vonatkozó részletes szabályok megállapításáról szóló, 2007. december 21-i 1566/2007/EK bizottsági rendelet)(72); 326. sajnálatának ad hangot amiatt, hogy bár a Bizottság egy meglehetősen egyszerű és ellenőrizhető rendszert javasolt, a Tanáccsal folytatott megbeszéléseket követően a tagállamok kérésére bevezetett nagy számú eltérés miatt a rendszer jóval bonyolultabb, és így sokkal kevésbé ellenőrizhető lett; 327. úgy véli, hogy a jelenlegi szabályozási keret túl bonyolult és elavult, ezért sürgeti a Bizottságot, hogy kezdeményezési előjogával élve tegyen konkrét javaslatokat a közös halászati politika szabályozásának egyszerűsítése és összehangolása érdekében; 328. nehezményezi a fizikai ellenőrzések hatékonyságát rontó számos tényező létezését, az adatátviteli rendszerben tagállamok szerte mutatkozó hibákat és az európai ellenőrzési szokások hiányát a halászati ágazatot illetően; 329. üdvözli a fogásokra és eladásra vonatkozó adatok minőségének és a jelentések időszerűségének javítására irányuló, új technikai megoldások alkalmazását javasló bizottsági erőfeszítéseket; úgy véli, hogy az elektronikus rögzítésről és jelentésről szóló rendelet javítani fogja az érvényesítő rendszerek hatékonyságát például azáltal, hogy lehetővé teszi az értékesítési bizonylat másolatának a lobogó szerinti állam és a kikötés szerinti állam hatóságai részére történő azonnali elektronikus továbbítását, amelyek azután azt össze tudják vetni a kirakodási nyilatkozattal; 330. felkéri a Bizottságot, hogy ösztönözze a tagállamok közötti kölcsönös segítségnyújtást és ügyintézési együttműködést, valamint a közösségi HÉA-rendszerhez hasonlatos rendszer felállításával mozdítsa elő az illetékes nemzeti hatóságok közötti információcserét; 331. igen fontosnak tartja, hogy a közös halászati politika és annak ellenőrizhetősége érdekében olyan rendszer jöjjön létre, amely lehetővé teszi a fogások nyomon követését a származási helytől a fogyasztóig, amint az már lehetséges egyéb élelmiszerek esetén; sürgeti a Bizottságot egy ilyen rendszer felállítására; 332. hangsúlyozza, hogy a megállapított halászati kvótákat tiszteletben kell tartani és támogatni kell; úgy véli, hogy a Bizottságnak erőteljesen és határozottan fel kell lépnie minden olyan esetben, amikor a kvótarendszer megsértésének vagy kijátszásának gyanúja fennáll. 333. felkéri a Bizottságot és a tagállamokat, hogy szélesítsék a Közösségi Halászati Ellenőrző Hivatal hatáskörét és mozdítsák elő a Hivatalnak a közös halászati politikai eszköz ellenőrzésében és összehangolásában, valamint az átláthatóság és a koordináció – a közös alkalmazási tervek égisze alatti közös gyakorlatok kialakítása általi – növelésében betöltött fontos vezető szerepét; 334. felhívja a Bizottságot, hogy mivel a bizottsági ellenőröknek a közös európai halászati politikai ellenőrzési stratégia létrehozása érdekében nagyobb hatáskörrel kellene rendelkezniük, hatáskörük növelésről készítsen javaslatot, és ezt a tagállamok fogadják el; 335. úgy véli, hogy ebben az összefüggésben a közös halászati politikában az ellenőrzésre fordított források és az elért eredmények közötti költség-haszon aránynak, vagyis az ellenőrzések arányosságának és költséghatékonyságának a közös halászati politikáról a jövőben kidolgozott bizottsági javaslatokban központi fontosságú elemként kell szerepelnie; 336. úgy véli, hogy azok az ellenőrzési mechanizmusok működnek a legköltséghatékonyabban, ahol az érintettek közvetlenül érdekeltek a halászterületek fenntarthatóságának megőrzésében; 337. felhívja a tagállamokat, hogy a tevékenységkorlátozást illetően döntsék el, hogy a csökkentést
338. felhívja a Bizottságot, hogy továbbra is szorgalmazza a megfelelő jogszabályok módosítását többek között a többletkapacitás kezelésére, és hogy javasoljon intézkedéseket a halászati ágazatban jelentkező strukturális többletkapacitás mérséklésére; 339. Kéri a Bizottságot, hogy vizsgálja meg olyan alternatív politikai megoldások lehetőségét, amelyeknek köszönhetően nő a hivatásos halászok felelősségérzete és érdekeltté válnak a halállományok fenntartásában, és ennélfogva csökken az ellenőrzések és a büntetések szükségessége; VII. rész: 9/2007. sz. különjelentés az uniós kutatási és technológiai fejlesztési (KTF) keretprogramok értékeléséről – tökéletesíthetné-e módszereit a Bizottság? (az EK-Szerződés 248. cikke (4) bekezdése második albekezdése értelmében) 340. tudomásul veszi, hogy az ellenőrzés kiterjedt az 1995 óta lezajlott három programidőszak tekintetében zajló nyomon követésére és értékelésre, valamint a 2007–2013-as KTF-keretprogram áttekintésére; 341. hangsúlyozza, hogy az 1995 és 2006 közötti keretprogramokra 42,63 milliárd euró állt rendelkezésre, így ezek minősülnek a lisszaboni stratégiához hozzájáruló legfontosabb pénzügyi eszköznek; a jelenlegi pénzügyi terv szerint a 7. keretprogramra 50,52 milliárd eurót fordítanak; 342. rámutat, hogy a Számvevőszék megvizsgálta, hogy a keretprogram eredményeit értékelő bizottsági megközelítés helyes volt-e, különös tekintettel a beavatkozás logikájára, az értékelési stratégiára és a módszerekre; 343. örömmel látja, hogy az évek során a Bizottság számos hasznos változtatást vezetett be; 344. felhívja a figyelmet arra, hogy a Számvevőszék hiányosnak találta a programcélkitűzések meghatározását és a beavatkozási logikát nem találta kellően egyértelműnek; elismeri azonban, hogy a programcélkitűzéseket az érintettek és a társ-jogalkotók határozzák meg; felhívja ezért a döntéshozókat, hogy szenteljenek külön figyelmet a célkitűzések meghatározásának; rámutat, hogy a 7. KTF-keretprogramban meghatározott beavatkozási logika jóval egyértelműbb(73); hangsúlyozza, hogy funkcionális és mérhető ("benchmarking") célkitűzéseket kell meghatározni a teljesítménymutatók használatához és az eredményes nyomon követés érdekében; 345. észrevételezi, hogy a Számvevőszék számon kérte az átfogó értékelési stratégia hiányát; rámutat ebben az összefüggésben a 7. KTF-keretprogram hatásvizsgálata és előzetes értékelése (SEC(2005)0430) során bevezetett hasznos változtatásokra; 346. tudomásul veszi a Számvevőszéknek azt az észrevételét, hogy a KTF-keretprogramokat végrehajtó főigazgatóságok közötti meglévő koordinációs mechanizmus nem hatékony; azonban nincs meggyőződve arról, hogy érdemes lenne egy közös értékelési hivatalt létrehozni; inkább az a javaslata, hogy a Kutatási Főigazgatóság vállaljon nagyobb szerepet a koordinálásban is; osztja a Számvevőszék azon nézetét, hogy a következetesség és a koherencia érdekében a külső szakértői tanácsokat már az értékelés kezdetekor be kell szerezni és azok folyamatosságát biztosítani kell, különösen a 2008-ra (a 6. KTF-keretprogram utólagos értékelése), a 2009-re (a 7. KTF-keretprogramról szóló időközi jelentés), a 2010-re (a 7. KTF-keretprogram félidős értékelése) és a 2015-re (a 7. KTF-keretprogram utólagos értékelése) tervezett értékelések tekintetében; 347. felhívja a figyelmet a Számvevőszék azon megjegyzésére, hogy a módszertani iránymutatás nem elégséges; felkéri ezért a Bizottságot arra, hogy vegye fontolóra egy értékelési kézikönyv kiadását; tudatában van annak, hogy a 7. KTF-keretprogram során a jelentési kötelezettségeket felülvizsgálták azzal a céllal, hogy az értékelés és nyomon követés során nagyobb adatbázis álljon rendelkezésre; 348. azon a véleményen van, hogy a félidős és utólagos értékelések színvonala magasabb lenne, ha az értékeléshez egyértelműbb kritériumok állnának rendelkezése (mérhető célkitűzések, várható hatás, hatékony nyomon követés, megbízható adatbázis); hangsúlyozza, hogy az értékelések hasznosabbak lennének, ha a keretprogramok képlékenyebbek lennének ("tanulóprogramok") és a levont következtetéseket a meglévő programok fejlesztésére használnák; 349. felhívja a Bizottságot, hogy tartsa szem előtt a Számvevőszék ajánlásait a tervezett 2008-as, 2009-es, 2010-es és 2015-es vizsgálatok során; o 350. felhívja a Számvevőszéket, hogy a 2010-es mentesítési eljárás előtt időben végezze el a vizsgálatok nyomon követését, és tegyen jelentést a Költségvetési Ellenőrző Bizottságnak; kéri a Számvevőszéket, hogy azt is vegye szemügyre, hogy az egyes programok értékéhez viszonyítva milyen összegeket fordítottak az értékelésekre, és hogy ez az arány hogyan viszonyul a harmadik országokban (pl. Kanadában) folyó RDT- (kutatási, fejlesztési és technológiai) programokéhoz.
| ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| 2006. évi mentesítés: Európai Unió általános költségvetése - I. szakasz – Európai Parlament |
| |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Az Európai Parlament, – tekintettel az Európai Unió 2006-os pénzügyi évre vonatkozó általános költségvetésére(1), – tekintettel az Európai Közösségek 2006-os pénzügyi évre vonatkozó végleges éves beszámolójára – I. kötet (SEC (2007)1055 - C6-0363/2007)(2), – tekintettel a 2006-os pénzügyi évre vonatkozó, a költségvetési és pénzgazdálkodásról szóló jelentésre – I. szakasz – Európai Parlament(3), – tekintettel a belső ellenőr 2006-ra vonatkozó éves jelentésére, – tekintettel a Számvevőszék 2006-os pénzügyi év költségvetésének végrehajtásáról szóló éves jelentésére, az ellenőrzés alá vont intézmények válaszaival együtt(4), – tekintettel a Számvevőszéknek az elszámolás megbízhatóságát, valamint az alapjául szolgáló ügyletek jogszerűségét és szabályszerűségét igazoló, az EK-Szerződés 248. cikke szerinti nyilatkozatára(5), – tekintettel az EK-Szerződés 272. cikkének (10) bekezdésére, 275. cikkére és az Euratom-Szerződés 179a. cikkére, – tekintettel az Európai Közösségek általános költségvetésére alkalmazandó költségvetési rendeletről szóló, 2002. június 25-i 1605/2002/EK, Euratom tanácsi rendeletre(6), és különösen annak 145., 146. és 147. cikkére, – tekintettel az Európai Parlament költségvetésének végrehajtásáról szóló belső szabályzat 13. cikkére(7), – tekintettel a költségvetési rendelet 147. cikkének (1) bekezdésére, amelynek értelmében minden közösségi intézmény köteles megtenni a megfelelő lépéseket az Európai Parlament mentesítő határozatához kapcsolódó észrevételek követésére, – tekintettel a II., IV., V., VI., VII. VIII. A. és VIII. B. szakasszal, valamint az Európai Parlamentnek a 2006-es költségvetési eljárással kapcsolatban készült előzetes költségvetési becsléseire (I. szakasz) vonatkozó iránymutatásokról szóló 2005. március 9-i, állásfoglalására(8), – tekintettel eljárási szabályzata 71. cikkére, 74. cikkének (3) bekezdésére, valamint V. mellékletére, – tekintettel a Költségvetési Ellenőrző Bizottság jelentésére (A6-0091/2008), A. mivel a számvevőszéki vizsgálat megállapította, hogy "(...) a költségvetési rendeletnek megfelelően 2006-ban valamennyi intézmény megfelelő ellenőrzési keretrendszert vezetett be, és a kiválasztott minták ellenőrzése azt mutatta, hogy a hibaszint elhanyagolható(...)"(9); B. mivel a Számvevőszék rávilágított az Elnökség és a quaestorok által a parlamenti asszisztensi költségtérítések kifizetésére vonatkozóan kialakított szabályozási keret, valamint az ebből eredő végrehajtás hiányosságaira; C. mivel 2007. február 21-én a főtitkár a rendelkezésére álló adatok alapján igazolta, hogy az Európai Parlament költségvetését a hatékony és eredményes pénzgazdálkodás elvének megfelelően hajtották végre, és hogy az ellenőrzési és felügyeleti rendszer kellően szavatolja ügyletei jogszerűségét és szabályszerűségét, 1. mentesítést ad elnöke számára az Európai Parlament 2006-os pénzügyi évre szóló költségvetésének végrehajtására vonatkozóan; 2. megjegyzéseit a mellékelt állásfoglalásban foglalja össze; 3. utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt a határozatot, valamint az annak szerves részét képező állásfoglalást a Tanácsnak, a Bizottságnak, a Bíróságnak, a Számvevőszéknek, az Európai Ombudsmannak és az Európai Adatvédelmi Biztosnak és gondoskodjon az Európai Közösségek Hivatalos Lapjában való közzétételéről (L sorozat). 2.Az Európai Parlament 2008. április 22-i állásfoglalása az Európai Unió 2006-os pénzügyi évre vonatkozó általános költségvetésének végrehajtása alóli mentesítésről szóló határozat szerves részét képező megjegyzésekkel, I. szakasz – Európai Parlament (C6-0363/2007 – 2007/2038(DEC)) Az Európai Parlament, – tekintettel az Európai Unió 2006-os pénzügyi évre vonatkozó általános költségvetésére(10), – tekintettel az Európai Közösségek 2006-os pénzügyi évre vonatkozó végleges éves beszámolójára – I. kötet (SEC (2007)1055 – C6-0363/2007)(11), – tekintettel a 2006-os pénzügyi évre vonatkozó, a költségvetési és pénzgazdálkodásról szóló jelentésre – I. szakasz – Európai Parlament(12), – tekintettel a belső ellenőr 2006-ra vonatkozó éves jelentésére, – tekintettel a 2006-os pénzügyi évre vonatkozó költségvetés végrehajtásáról szóló számvevőszéki éves jelentésre és az ellenőrzés alá vont intézmények válaszaira(13), – tekintettel a Számvevőszéknek az elszámolás megbízhatóságát, valamint az alapjául szolgáló ügyletek jogszerűségét és szabályszerűségét igazoló, az EK-Szerződés 248. cikke szerinti megbízhatósági nyilatkozatra(14), – tekintettel az EK-Szerződés 272. cikkének (10) bekezdésére, 275. cikkére és az Euratom-Szerződés 179a. cikkére, – tekintettel az Európai Közösségek általános költségvetésére alkalmazandó költségvetési rendeletről szóló, 2002. június 25-i 1605/2002/EK, Euratom tanácsi rendeletre(15) és különösen annak 145., 146. és 147. cikkére, – tekintettel az Európai Parlament költségvetésének végrehajtásáról szóló belső szabályzat 13. cikkére(16), – tekintettel a költségvetési rendelet 147. cikkének (1) bekezdésére, amelynek értelmében minden közösségi intézmény köteles megtenni a megfelelő lépéseket az Európai Parlament mentesítő határozatához kapcsolódó észrevételek megválaszolására, – tekintettel a II., IV., V., VI., VII. VIII. A. és VIII. B. szakasszal, valamint az Európai Parlamentnek a 2006-os költségvetési eljárással kapcsolatban készült előzetes költségvetési becsléseire (I. szakasz) vonatkozó iránymutatásokról szóló 2005. március 9-i állásfoglalására(17), – tekintettel eljárási szabályzata 71. cikkére, 74. cikkének (3) bekezdésére, valamint V. mellékletére, – tekintettel a Költségvetési Ellenőrző Bizottság jelentésére (A6-0091/2008), A. mivel a számvevőszéki vizsgálat megállapította, hogy "(...) a költségvetési rendeletnek megfelelően 2006-ban valamennyi intézmény megfelelő ellenőrzési keretrendszert vezetett be, és a kiválasztott minták ellenőrzése azt mutatta, hogy a hibaszint elhanyagolható(...)"(18), B. mivel a Számvevőszék rávilágított az Elnökség és a quaestorok által a parlamenti asszisztensi költségtérítések kifizetésére vonatkozóan kialakított szabályozási keret, valamint az ebből eredő végrehajtás hiányosságaira, C. mivel a Számvevőszék rávilágított, hogy az Elnökség nem biztosította a parlamenti asszisztensi költségtérítések kifizetése tekintetében a megfelelő igazoló dokumentumok bemutatására vonatkozó szabályok hatékony alkalmazását, D. mivel 2007. február 21-én a főtitkár a rendelkezésére álló adatok alapján igazolta, hogy az Európai Parlament költségvetését a hatékony és eredményes pénzgazdálkodás elvének megfelelően hajtották végre, és hogy az ellenőrzési és felügyeleti rendszer kellően szavatolja ügyletei jogszerűségét és szabályszerűségét, E. mivel biztosítani kell a 2004-es és 2005-ös pénzügyi évre vonatkozó mentesítésről szóló 2006. szeptember 26-i(19) és 2007. április 24-i(20) állásfoglalásai nyomon követését, valamint értékelni kell az ajánlásai végrehajtása terén elért előrehaladást, F. tekintettel a 2006-os pénzügyi év prioritásaira, azaz a 2004-es bővítés megszilárdítására, a 2007. évi bővítés előkészítésére, a tájékoztatási és kommunikációs politika fejlesztésére és a képviselői asszisztencia javítására, 1. üdvözli és támogatja az elnök elkötelezettségét az iránt, hogy a Bizottság által előterjesztendő és a Tanács által jóváhagyandó asszisztensi szabályzat a képviselői szabályzattal(21) egy időben lépjen hatályba; 2. felszólítja a Tanácsot és a Bizottságot, hogy teljes mértékben működjenek együtt a Parlamenttel annak érdekében, hogy az új asszisztensi szabályzat a közelgő 2009. júniusi európai választásokat megelőzően elfogadásra kerüljön; A mentesítés mint politikai feladat 3. hangsúlyozza, hogy a Parlament az egyetlen mentesítő hatóság(22) és hogy a mentesítés politikai döntés; e politikai döntés meghozatalához a Parlament az EK-Szerződés 276. cikke (1) és (2) bekezdésének megfelelően és az ott említett dokumentumokon kívül figyelembe vesz minden általa szükségesnek ítélt információt; 4. véleménye szerint az eljárási szabályzata 70. és 71. cikkében említett valamennyi intézményt és szervet ugyanazon elvek alapján, egyenlően kell kezelni és az éves mentesítési eljárás során ugyanazokat az eljárásokat kell követni; 5. emlékeztet, hogy valamennyi intézmény és szerv jogosult a szükségleteinek leginkább megfelelő politikai és/vagy adminisztratív struktúrák kialakítására; hangsúlyozza, hogy a különböző struktúrák tiszteletben tartása végett a Parlamentnek az adott formának megfelelően kell megadnia a mentesítést ezen intézmények és szervek számára, amelyeket láthatóságuk biztosítása céljából egyetlen személy is képviselhet; 6. megerősíti, hogy a Parlament és az érintett intézmények és szervek közös feladata a legmegfelelőbb felelősségi szint meghatározása a Parlament által a mentesítési eljárásban tett megjegyzések megválaszolásához; 7. emlékeztet arra, hogy a Parlament fent említett, 2007. április 24-i állásfoglalásában kimondta, hogy a mentesítési eljárásnak ki kell terjednie az elnök, az Elnökség és az Elnökök Értekezlete által hozott döntésekre is, mivel a politikai felelősség nem a tisztviselőket, hanem a választott képviselőket terheli; ennek megfelelően felkéri az elnököt és a költségvetésért felelős alelnököt, hogy a politikai párbeszéd megkezdése céljából vegyen részt a Költségvetési Ellenőrző Bizottság jövőbeli ülésein; 8. emlékeztet arra, hogy eljárási szabályzata 71. cikke értelmében a Parlamentet, amelyet az elnök képvisel, a plenáris ülés mentesíti; 9. üdvözli, hogy a Parlament elnöke elfogadta a politikai párbeszéd elvét a mentesítési eljárás összefüggésében, és hogy kérésére a Parlament költségvetésért és a költségvetés ellenőrzéséért felelős alelnöke, aki egyben az ellenőrzések nyomon követéséért felelős bizottság elnöke is, 2008. január 21-én egy nyilvános meghallgatás alkalmával a Költségvetési Ellenőrző Bizottsággal együtt részt vett egy politikai párbeszédben; kéri, hogy a jövőben ez a párbeszéd írásos dokumentumokon alapuljon, amelyekben szerepelnek az Elnökség és az Elnökök Értekezletének pénzügyi kihatású határozatai; 10. üdvözli és elfogadja a főtitkárnak a 2008. január 21-i meghallgatáson tett felajánlását arra vonatkozóan, hogy a Parlament költségvetésének végrehajtását a rendes éves mentesítési eljárás keretein kívül a Költségvetési Ellenőrző Bizottsággal közösen tartott rendszeres üléseken vitassák meg; 11. tudomásul veszi továbbá a Parlament elnökének kezdeményezését, miszerint megerősítik a kapcsolatokat az Elnökség és a Költségvetési Bizottság, valamint az Elnökség és a Költségvetési ellenőrző Bizottság között, munkacsoportot hozva létre e kapcsolatok tartós megszilárdítására; üdvözli a 2008. január 14-én tartott első közös megbeszélést, valamint a bizalom és együttműködés légkörét, melyet az érintett testületek a megbeszélés során kialakítottak; reméli, hogy e tárgyalások folytatódnak, és érdeklődéssel várja azok eredményeit; 12. úgy véli, hogy a költségvetési és a mentesítési eljárást egymást kiegészítő eljárásoknak kell tekinteni: nem szabad költségvetést anélkül elfogadni, hogy ne elemezték volna a korábban elfogadott mentesítési határozatokat, és nem szabad mentesítő határozatot hozni anélkül, hogy ismernék a mentesítési eljárás évére vonatkozó költségvetési eljárás során rögzített politikai célkitűzéseket; kéri a költségvetési és a mentesítési eljárás közötti interoperabilitás elmélyítését; A 2006-os év költségvetési prioritásai 13. kiemeli, hogy 2006-ra az alábbi költségvetési prioritásokat fogadta el(23):
Az Európai Parlament elszámolásának módja 14. megállapítja, hogy 2006-ban az Európai Parlament bevétele 126 126 604 euró volt (2005-ben 112 393 557 euró, azaz: +12,2%); 15. tudomásul veszi az adatokat, melyek alapján a Parlament 2006-os elszámolását lezárták:
16. tudomásul veszi, hogy az elszámolások költségvetési és pénzgazdálkodásról szóló jelentésben szereplő formája az előző évhez képest megváltozott; szeretné, ha az igazgatás kidolgozna egy, a költségvetés évről-évre történő végrehajtásának könnyű összehasonlítását lehetővé tevő elszámolási formát és ragaszkodna annak használatához; 17. megállapítja, hogy 2006-ban a Parlament költségvetésében szereplő előirányzatok 98,76%-ára vállaltak kötelezettséget, azaz a törlés aránya 1,15% volt, és hogy a korábbi évekhez hasonlóan nagyon magas szinten sikerült végrehajtani a költségvetést; 18. emlékeztet azonban arra, hogy a végrehajtás magas szintje részben az 1992-ben bevezetett gyűjtő átcsoportosítások rendszeres gyakorlatának köszönhető, aminek lényege, hogy az év végén rendelkezésre álló valamennyi előirányzatot az épületekhez kapcsolódó költségvetési sorokba csoportosítanak át előzetes tőketörlesztésre a jövőbeli kamatterhek csökkentése céljából; tudomásul veszi, hogy erre a célra 2007-ben 37 246 425 eurót sikerült összegyűjteni; 19. megállapítja, hogy 2006-ban 124 071 425 eurót (az átcsoportosítások 71,4%-át) az ingatlanpolitikával kapcsolatos egyes költségvetési sorok megerősítésére fordítottak (ebből az összegből 38 603 580 euró előzetes előirányzatokból származik); emlékeztet arra, hogy az eredetileg a 2001–2008-as költségvetési sorban szereplő előirányzatok összege csak 14 287 887 euró volt; 20. emlékeztet továbbá, hogy összesen 37 átcsoportosítást engedélyeztek 173 751 700 euró összegben (azaz a végleges előirányzatok 13%-a; a Bizottságnál az átcsoportosítások a kifizetési előirányzatok nagyjából 4%-át teszik ki); megállapítja, hogy az átcsoportosítások nagy száma sértheti a költségvetési elveket; A Számvevőszék 2006-os költségvetési évre vonatkozó megjegyzései 21. tudomásul veszi, hogy a számvevőszéki vizsgálat megállapította, hogy "[a költségvetési rendeletnek] megfelelően valamennyi intézmény megfelelően alakította ki a felügyeleti és kontrollrendszerek költségvetési rendelet által előírt keretrendszerét, és a vizsgált minta nem tartalmazott jelentős szintű hibákat"(25); 22. megjegyzi, hogy a Számvevőszék az alábbi hiányosságra hívta fel a figyelmet a parlamenti asszisztensek költségtérítéseivel kapcsolatban: "A Számvevőszék megjegyzi (...), hogy az Elnökség nem biztosította a megfelelő alátámasztó dokumentáció benyújtására vonatkozó szabályok eredményes végrehajtását. (...)Az Elnökségnek lépéseket kell tennie a költségek megalapozottságának bizonyításához elengedhetetlenül szükséges dokumentumok beszerzése érdekében."(26); 23. a témával kapcsolatos megjegyzéseit a belső ellenőr megjegyzéseinek figyelembe vételével az (56)–(68) bekezdésben részletezi; A belső ellenőr éves jelentése 24. megállapítja, hogy a belső ellenőrzési szolgálat 2006-ban 16 belső ellenőri jelentést fogadott el vagy tett közzé tervezet formájában; e jelentések között szerepel a közbeszerzési szerződések odaítélési eljárásainak ellenőrzése, a parlamenti asszisztensek költségtérítésének vizsgálata és a belső ellenőrzési keretrendszer intézményi szinten végrehajtott vizsgálatából eredő 452 egyedi intézkedés nyomon követése; 25. örömét fejezi ki amiatt, hogy a belső ellenőr hivatalosan be tudta mutatni 2006-ra vonatkozó éves jelentésének következtetéseit a Költségvetési Ellenőrző Bizottságnak, ott jelezvén, hogy jelentése nem csupán belő irányítási eszköz, hanem jelentős hivatkozási pont is az éves mentesítési eljáráshoz; 26. osztja a belső ellenőr azon véleményét, hogy nagyobb jelentőséget kell tulajdonítani a hatékony belső ellenőrzési keretrendszer bevezetésének; ezzel kapcsolatban kiemeli a szabályok és az ellenőrzési célkitűzések betartásának javítását célzó intézkedéseket; tudomásul veszi, hogy a belső ellenőr első jelentésében említett húsz meghatározó intézkedés végrehajtásáról második nyomon követő jelentés készül 2008-ban; tudomásul veszi az igazgatás jelzéseit, miszerint e húsz intézkedésből tizennyolcat már végrehajtottak, és a két fennmaradó intézkedés végrehajtása folyamatban van; 27. üdvözli az igazgatás által a közbeszerzési szerződések odaítélési eljárásaival kapcsolatban jelzett előrelépést, különösen a közbeszerzési fórum létrehozását; tudomásul veszi, hogy a belső ellenőr 2008-ban új ellenőrzést kezd a közbeszerzési szerződések odaítélési eljárásainak ellenőrzéséből eredő 144 egyedi intézkedés végrehajtásának nyomon követése érdekében; A Parlament pénzügyi irányítása és a főigazgatóságok tevékenységi jelentései 28. illetékes szervei számára felidézi azon határozatát(27), amely szerint "...az épületekre vonatkozó visszafizetéseket... a költségvetési stratégia keretén belül kell megállapítani"; sajnálja, hogy az illetékes szervek soha nem hajtották végre a plenáris ülés határozatait, és tovább folytatták a költségvetésen kívüli parlamenti ingatlanpolitika gyakorlatát a jövőbeli vásárlások vonatkozásában (az "Ingatlanbeszerzések" című költségvetési sorban csak "pro memoria" megjegyzés található 2005-ben, 2006-ban és 2007-ben); 29. tudomásul veszi, hogy a Költségvetési Ellenőrző Bizottság 2008. január 21-i nyilvános meghallgatásán a főtitkár stratégiai tervet jelentett be a parlamenti ingatlanpolitikára vonatkozóan; kéri, hogy a főtitkár mutassa be ezt a tervet a Költségvetési Ellenőrző Bizottságnak a 2007-re vonatkozó mentesítési eljárás során; 30. megismétli a Parlament költségvetésének végrehajtásáról szóló belső szabályzat 16. cikkének módosítására irányuló kérését, hogy a parlamenti költségvetésre jelentős pénzügyi kihatással járó valamennyi ingatlanprojekthez szükséges legyen a Költségvetési Bizottság jóváhagyása; 31. üdvözli azt, hogy a főtitkár és valamennyi főigazgató megerősítette, hogy a birtokukban lévő információk szerint az egyes tevékenységekre fordított forrásokat az adott célra és a hatékony és eredményes pénzgazdálkodás elvének megfelelően használták fel; elégedetten veszi tudomásul, hogy azt is megerősítették, hogy a bevezetett ellenőrzési eljárások kellő biztosítékot szolgáltatnak a vizsgált ügyletek jogszerűségét és szabályszerűségét illetően; 32. kéri, hogy igazgatása tartsa tiszteletben a költségvetési elveket, és oly módon készítse el költségvetési tervezetét, hogy a költségvetési tervezetben szereplő összegek jobban tükrözzék a Parlament különböző tevékenységi ágazatainak valós szükségleteit; kéri a megbízott engedélyezésre jogosultakat, hogy éves tevékenységi jelentésükben jelentésük elején külön összefoglaló táblázatban egyértelműen határozzák meg a végleges előirányzatokat, a lekötött előirányzatokat, a kifizetéseket, az átviteleket, a törölt előirányzatokat és a főigazgatóság által "gyűjtő átcsoportosítás" céljára rendelkezésre bocsátott összeget; 33. üdvözli azt, hogy a főigazgatóságok felülvizsgálták a hosszú távú szerződések listáját; 34. kéri főigazgatóságait, hogy kettőzzék meg erőfeszítéseiket annak érdekében, hogy jelentéseik ne közös struktúrára épüljenek, hanem a jobb értelmezhetőség kedvéért tartalmazzanak összehasonlítható adatokat is; 35. üdvözli azt, hogy a belső ellenőr és a szolgálatok megállapodtak abban, hogy cselekvési tervet hajtanak végre, melynek célja egy hatékony belső ellenőrzési keretrendszer (Internal Control Framework) bevezetése a Parlamentben; ebben az összefüggésben 452 egyedi intézkedésről határoztak 2003-ban és 2004-ben; megállapítja, hogy ebből a 452 intézkedésből 225-öt teljesen, 121-et pedig részben hajtottak végre 2006-ban; tudomásul veszi azt is, hogy a belső ellenőr húsz "meghatározó jellegű" intézkedést azonosított a magas kockázatú területek vonatkozásában; tudomásul veszi, hogy ebben a szakaszban az igazgatás állítása szerint e húsz intézkedésből tizennyolcat már végrehajtottak, és megjegyzi, hogy ezeket az intézkedéseket a belső ellenőr 2008-as második nyomon követő ellenőrzése során vizsgálni fogja; Közbeszerzés 36. emlékeztet arra, hogy a költségvetési rendelet végrehajtási szabályait megállapító rendelet(28) 54. és 119. cikke értelmében az intézmények átadják a költségvetési hatóságnak a tárgyalásos eljárásokról és a közbeszerzési szerződésekre vonatkozó irányelvek hatálya alá nem tartozó szerződésekről szóló jelentéseket; emlékeztet arra is, hogy az 50 000 eurónál nagyobb értékű, de a fent említett irányelvekben rögzített küszöböt meg nem haladó értékű közbeszerzési szerződéseket elnyerők listáját közzéteszik a Hivatalos Lapban, továbbá hogy a 13 800 és 50 000 euró érték közé eső közbeszerzési szerződéseket az intézmény honlapján teszik közzé; 37. megállapítja, hogy az éves jelentés az alábbi adatokat tartalmazza a 2006-ban odaítélt közbeszerzési szerződésekről:
38. megállapítja, hogy a 2006-ban odaítélt közbeszerzési szerződések megoszlása (az önmagában 143 125 000 euró összegű strasbourgi épületvásárláson kívül, amely tárgyalásos eljárással odaítélt ingatlanbeszerzés volt) az eljárási típusok szerint a következőképpen alakult:
39. hangsúlyozza, hogy 2006-ban 128 darab 50 000 eurós vagy ezt meghaladó értékű közbeszerzési szerződést ítéltek oda és 159 darab 13 800 és 50 000 euró érték közé esőt; kiemeli, hogy ezek a számok azt mutatják, hogy az 50 000 euró összegnél alacsonyabb értékű közbeszerzési szerződések csupán a teljes érték 1,7%-át teszik ki, de a Parlament által összesen odaítélt közbeszerzési szerződések 55%-át adják; 40. megállapítja, hogy - értékben kifejezve - a közbeszerzési szerződések 67%-át nyílt (62%) és meghívásos eljárás (5%) útján ítélték oda; sajnálatát fejezi ki azonban amiatt, hogy - értékben kifejezve - a közbeszerzési szerződések 33%-át tárgyalásos eljárás alapján ítélték oda; kéri a főtitkárt, hogy adjon magyarázatot erre az emelkedésre az előző évhez képest; 41. megjegyzi, hogy 2006-ra vonatkozóan nem lehetett elkészíteni a költségvetési rendelet végrehajtási szabályait megállapító rendelet 54. cikke által megkívánt, a megbízott engedélyezésre jogosult tisztviselő által az n. és az n-1. évben odaítélt közbeszerzési szerződések száma közötti összehasonlítást, mivel a kérdéses év során rendeleti módosításokra került sor, amelyek csak az augusztus 22-étől induló közbeszerzésekre vonatkoztak; 2006-ban a Parlament 74 szerződés esetében folyamodott a tárgyalásos eljáráshoz (2005-ben 136 szerződés esetében); 42. emlékeztet arra, hogy a belső ellenőr intézményi szintű ellenőrzést hajtott végre a közbeszerzési szerződések odaítélési eljárásai tekintetében; üdvözli, hogy a belső ellenőr és a szolgálatok megegyeztek egy 144 egyedi intézkedésből álló átfogó cselekvési terv végrehajtásában; örömét fejezi ki amiatt, hogy a belső ellenőr 2008-as munkaprogramjában szereplő fő feladatok között szerepel egy új ellenőrzés a közbeszerzési szerződések odaítélési eljárásaira vonatkozóan az elért haladás felmérése céljából; 43. kéri a főtitkárt, hogy a költségvetési rendelet 95. cikke értelmében ismertesse a közbeszerzési szerződésekre vonatkozó adatbázis létrehozásával kapcsolatos folyamat állását; tudomásul veszi, hogy a felülvizsgált költségvetési rendelet egyetlen, a Bizottság által kezelt központi adatbázis létrehozását írja elő valamennyi intézmény számára; Képviselőcsoportok (beszámolók és eljárások áttekintése – 4000. költségvetési jogcím) 44. újból megerősíti, hogy a képviselőcsoportok felelősek a Parlament költségvetéséből számukra kiutalt előirányzatok kezeléséért és felhasználásáért, és hogy a Parlament belső ellenőrzési szolgálatának hatásköre nem terjed ki a 4000. költségvetési jogcím felhasználásának körülményeire; 45. örömét fejezi ki amiatt, hogy a képviselőcsoportok a Parlament honlapján közzétették külső ellenőrzésről szóló jelentésüket és 2006-os éves beszámolójukat; 46. tudomásul veszi, hogy 2006-ban a 4 0 0 0. költségvetési jogcím előirányzatait a következőképpen használták fel:
47. megállapítja, hogy a külső ellenőrök megerősítették, hogy a képviselőcsoportok elszámolásai megfelelnek a hatályos rendelkezéseknek és a nemzetközi számviteli szabályoknak; 48. kiemeli, hogy a képviselőcsoportok átlagosan a rendelkezésükre bocsátott előirányzatok 67,4%-át használták fel (a 2005-ös 66%-kal és a 2004-es 74%-kal szemben); 49. hangsúlyozza, hogy 2007. július 9-én az Elnökség megvizsgálta a képviselőcsoportok jelentését a költségvetés végrehajtásáról, valamint az ellenőrök által készített jelentéseket; ebben az összefüggésben hangsúlyozza, hogy az Elnökség megbízta az engedélyezésre jogosult tisztviselőt, hogy hajtsa be az ALDE képviselőcsoporttól a 25 403,77 euró összegű fel nem használt előirányzatot, mivel ez az összeg nem volt átvihető; Európai szintű politikai pártok 50. megállapítja, hogy a 2006-os pénzügyi év lezárásakor az elszámolások a következőképpen alakultak:
51. hangsúlyozza, hogy a külső ellenőrök megerősítették, hogy a pártok elszámolásai megfelelnek az európai szintű politikai pártokra irányadó előírásokról és finanszírozásuk szabályairól szóló, 2003. november 4-i 2004/2003/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet(29) 6., 7., 8. és 10. cikkének, és hogy az elszámolások megbízható és valósághű képet adnak az európai pártok pénzügyi helyzetéről a 2006-os költségvetési év lezárásakor; 52. örömének ad hangot amiatt, hogy az európai szintű politikai pártoknak sikerült a rendelkezésükre bocsátott előirányzatokat magas szinten felhasználni; 53. megjegyzi, hogy az engedélyezésre jogosult tisztviselőt mindazonáltal a következőkkel bízták meg:
54. kéri a főtitkárt, hogy tanúsítsa, hogy a szóban forgó összegeket behajtották-e; 55. tudomásul veszi, hogy a belső ellenőr felülvizsgálta az európai szintű politikai pártok javára történő hozzájárulásokra vonatkozó rendelkezések végrehajtását és erről 2007 augusztusában jelentést adott ki; örömét fejezi ki amiatt, hogy a felülvizsgálat eredményeképp az igazgatás részletes cselekvési tervet fogadott el; kéri, hogy ezen ellenőrzés eredményei képezzék a 2007. évi mentesítési eljárás részét; 56. megjegyzi, hogy 2008-tól az Európai Parlament az európai szintű politikai pártok költségvetését 85%-ig finanszírozhatja (2007 végéig csak 75%-ig tehette); hangsúlyozza, hogy az ilyen szintű támogatás fokozott felelősséget ró a pártokra tevékenységeik tekintetében; A parlamenti titkársági juttatás 57. tudomásul veszi, hogy a Számvevőszék kifogások megfogalmazása mellett hiányosságokat állapított meg az Elnökség által felállított szabályozási keretben, és hogy a parlamenti képviselőknek e címen folyósított összegek nagyobb részét utólag nem igazolták megfelelő dokumentumokkal a képviselő nevében kifizetett költségek alátámasztására; ugyanakkor elismeri, hogy az Elnökség és az igazgatás 2007-ben erőfeszítéseket tett a helyzet orvoslására: örömét fejezi ki amiatt, hogy 2006-ra vonatkozóan az igazgatás 2007 végéig az igazoló dokumentumok több mint 99 %-át megkapta; 58. mindazonáltal megjegyzi, hogy az igazgatás 2004 és 2005 vonatkozásában a szükséges dokumentumoknak csak 57, illetve 51 %-át kapta meg; ezzel összefüggésben tudomásul veszi azt a politikai döntést, hogy a 2006. december 13-án elfogadott szabályzatot visszamenőlegesen alkalmazzák a 2004–2005-ös időszakra; 59. szeretné, ha a 2004–2005-ös időszakban parlamenti titkársági juttatás címén felvett összegek felhasználását igazoló dokumentumok benyújtására vonatkozó kötelezettségük kapcsán a képviselők mind értesítést kapnának, amelyben pontosítják, hogy kell-e még erre az időszakra vonatkozóan igazoló dokumentumokat benyújtaniuk az igazgatáshoz, vagy dossziéjuk rendben van; 60. felszólítja igazgatását, hogy következetesen alkalmazza az Európai Parlament képviselőit megillető költségtérítésekre és juttatásokra vonatkozó szabályzat (PEAM szabályzat)(30) rendelkezéseit és azonnal azonosítson minden szabálytalanságot és mulasztást; 61. kéri az igazgatást, hogy vezessen be egy olyan eljárást, amely a képviselők felé jobb és átláthatóbb közlést tartalmaz, lehetővé teszi a PEAM szabályzatban az igazoló dokumentumok benyújtására meghatározott határidők következetes betartását, annak érdekében, hogy ezeket a dokumentumokat az eljárásnak és a Számvevőszék éves jelentéstervezetére vonatkozó ütemezésnek megfelelően nyújtsák be, továbbá tartalmaz egy végső megerősítést a képviselők felé, amikor aktájukat lezárták; 62. bátorítja az Elnökség képviselői szabályzattal foglalkozó munkacsoportját, hogy ismertesse következtetéseit, hogy a belső ellenőrnek a parlamenti titkársági juttatásokról szóló jelentéshez fűzött megjegyzéseire gyors és megfelelő válaszokat tudjon megfogalmazni; a munkacsoport munkájának fényében és az illetékes politikai szervek által elkészítendő új szabályzat összefüggésében megerősíti, hogy az igazgatás felelőssége meggyőződni arról, hogy a parlamenti titkársági juttatásokra a hatékony és eredményes pénzgazdálkodás, a jogszerűség és a szabályszerűség elveinek tiszteletben tartása mellett kerül sor; megérti, hogy milyen nehéz a parlamenti titkársági juttatásra vonatkozó szabályokat összehangolni a 27 tagállam társadalombiztosítási és adóügyi jogszabályaival; kéri, hogy azonnal kezdjék meg a szükséges tárgyalásokat a tagállamokkal és a belga állammal; kéri, hogy ez a művelet – bármennyire összetett legyen is – ne akadályozza a parlamenti titkársági juttatásra vonatkozó új szabályzat párhuzamos bevezetését; 63. megjegyzi, hogy a belső ellenőr jelentése két lépésből álló folyamatot javasol a parlamenti képviselői asszisztensek foglalkoztatásának feltételeivel kapcsolatban: első lépésben az asszisztens(ek) és a képviselő közötti szerződéses viszonyt szisztematikusan munkaszerződéssé kell alakítani egy javított kötelező szerződésminta alapján; második lépésben a cél az lenne, hogy a képviselők asszisztenseit vonják be az Európai Közösségek egyéb alkalmazottaira vonatkozó alkalmazási feltételek hatálya alá tartozó alkalmazottak kategóriájába; 64. kiemeli, hogy a képviselőknek nyújtott asszisztensi munka rugalmasságot és mobilitást igényel, azonban az új asszisztensi szabályzatnak kell meghatároznia a fizetésekkel és szociális jogokkal kapcsolatos minimális normákat, a vonatkozó európai jogalkotásnak megfelelően; 65. tudomásul veszi az Elnökök Értekezletének 2008. március 6-i és az Elnökség 2008. március 10-i egyhangú határozatait, amelyekben
66. különösen fontosnak tartja, hogy
67. kéri, hogy a képviselői szabályzat végrehajtási szabályainak(33) pénzügyi kihatással járó rendelkezéseit előzetes véleményezés céljából hivatalosan továbbítsák a Költségvetési Ellenőrző Bizottságnak; 68. üdvözli azt, hogy az Elnökség 2006. szeptember 25-én jóváhagyta az európai parlamenti képviselői asszisztensekre és képviselői asszisztens-gyakornokokra vonatkozó kódexet, és hogy ebből a kódexből valamennyi képviselő kapott egy-egy példányt; 69. kéri főtitkárát, hogy 2008 végéig tájékoztassa a Költségvetési Ellenőrző Bizottságot a kiadott beszedési utalványok számáról és az ezeken szereplő összegekről; Önkéntes nyugdíjpénztár 70. megállapítja, hogy 2006 novemberében az önkéntes nyugdíjpénztárnak 659 tagja volt; megállapítja, hogy az önkéntes nyugdíjpénztár havidíja képviselőnként 3 354,21 euró, amelynek befizetése a következőképp alakul: egyharmadát, azaz 1 118,07 eurót maga a képviselő fizeti, ezt levonják a neki járó költségtérítésekből, kétharmadát, azaz 2 236,14 eurót pedig a Parlament folyósítja; 71. felhívja a figyelmet a fent említett 2007. április 24-i állásfoglalásának az átláthatóságra és a bevételi forrásokra vonatkozó pontjaira; 72. hangsúlyozza, hogy az önkéntes nyugdíjalap hiánya (amely már 2001 óta fennáll) a 2004. évi 43 756 745 euróról, illetve 2005. évi 28 875 471 euróról 2006-ban 26 638 000 euróra csökkent, ezáltal javult az alap finanszírozási pozíciója (a 2004. évi 76,8% 2005-ben 86,1%-ra, majd 2006-ban 88,4%-ra); kiemeli, hogy az utóbbi években a tőzsdepiacok rendkívül instabilnak bizonyultak, és hogy semmilyen bizonyosság nincs arra vonatkozóan, hogy az alap hiánya hogyan alakul majd; ebben az összefüggésben hangsúlyozza, hogy az alap 73%-os mértékig részvényekbe fektetett be; kiemeli, hogy a hiány 2007. december végéig történő aktualizálását az alap kezelőinek 2008. március 15-ig el kellett volna végezniük; 73. felhívja az Elnökség figyelmét a fent említett 2007. április 24-i állásfoglalás (84) bekezdésére, amely úgy rendelkezik, hogy az európai parlamenti képviselők statútumának hatályba lépését követően az önkéntes nyugdíjalapnak a (2009 júniusáig) megszerzett jogosultságoknak való megfelelésre kell korlátoznia magát, ami azt jelenti, hogy sem az aktuális európai parlamenti képviselők, sem a nyugdíjalap egyéb tagjai nem teljesíthetnek további befizetéseket az alapba; 74. meglepőnek találta az Elnökök Értekezletének 2008. március 13-án, a képviselői szabályzattal, az asszisztensekkel és a nyugdíjalappal foglalkozó elnökségi munkacsoporttal tartott egyeztetés után kiadott ajánlását, amely szerint az önkéntes nyugdíjpénztár tagjai a képviselői szabályzat hatálybalépése után továbbra is szerezhetnek új nyugdíjjogosultságokat; emlékezteti az Elnökséget mint a Parlament politikai döntéshozóját e témában, hogy amint azt a Parlament 2004. és 2005. pénzügyi évre szóló költségvetésének végrehajtására vonatkozó mentesítésről szóló állásfoglalásaiban is kifejtette, az önkéntes nyugdíjpénztár működését a képviselői szabályzat hatálybalépése után fokozatosan meg kell szüntetni, és azt a már megszerzett nyugdíjjogosultságok érvényesítésére kell korlátozni; kitart amellett, hogy az Elnökség munkacsoportjának a Parlament határozataival összhangban ki kell dolgoznia a szükséges intézkedéseket; A Lisszaboni Szerződés végrehajtásának előkészítése 75. emlékeztet arra, hogy 2006-ban az Európai Parlament meg akarta fontolni, hogy "szükség van-e az adminisztráció struktúrájának módosítására vagy további támogatás nyújtására fő tevékenységeihez az intézmény munkájának javítása érdekében"(34); emlékeztet arra, hogy ugyanakkor arra az álláspontra helyezkedett, hogy "az Európai Parlamentnek a jogalkotási döntéshozatal tekintetében megnövekedett felelőssége megkívánja, hogy több forrást különítsenek el ezen alaptevékenység támogatására"(35); 76. tudomásul veszi igazgatása válaszát a "jobb szabályozásról" szóló intézményközi megállapodás végrehajtásáról; 77. emlékeztet arra is, hogy a Lisszaboni Szerződés jelentősen kibővíti az együttdöntési eljárások körét és hogy az együttdöntés válik a szokásos jogalkotási eljárássá; ebből következően a Parlament egyenlő jogú társjogalkotóvá válik az európai jogalkotás 95%-ában; 78. ebben az összefüggésben kéri igazgatását, hogy 2008. november 30-ig nyújtson be:
79. emlékeztet arra, hogy a 2007-es költségvetési eljárás során az Európai Parlament felkérte a Bizottságot, hogy középtávon értékelje személyzeti szükségleteit és nyújtson be részletes jelentést kisegítő személyzetéről és koordinációs feladatairól; felkéri igazgatását, hogy ezen az alapon készítsen értékelést személyzetéről, ugyanezen eszközök felhasználásával; szeretné, ha a 2007. évi mentesítéshez kellő időben eljuttatnák az értékelő jelentést a Költségvetési Ellenőrző Bizottsághoz; ebben az összefüggésben tudni szeretné, hogy hány tisztviselő és egyéb alkalmazott feladata a parlamenti képviselők társjogalkotói munkájának segítése, hány alkalmazott dolgozik a parlamenti küldöttségeknek és hány alkalmazott biztosítja a Parlament adminisztratív támogatását; A 2005. évi mentesítés nyomon követése 80. üdvözli, hogy a több munkahely fenntartásához kapcsolódó becsült költségek a 2002-es 203 000 000 euróról 2007-ben 155 000 000 euróra csökkennek; hangsúlyozza, hogy ez több mint 24%-os költségcsökkentést jelent az említett ötéves időszakban; kéri igazgatását, hogy folytassa a racionalizálási folyamatot; hangsúlyozza, hogy a több munkahely egyidejű fenntartása a Szerződésekben rögzített kötelezettség; úgy véli, hogy meg kell oldani e munkahelyek optimális összehangolását; hangsúlyozza, hogy a polgárok nem értik, miért kell a Parlamentnek három munkahelyen működnie; 81. tudomásul veszi igazgatása válaszát(36) egy európai ingatlanhatóság létrehozásának lehetőségéről, mely szerint "egyetlen nagy iroda létrehozása, amely építtetné és karbantartaná az Európai Unió valamennyi intézményének és szervének helyiségeit, nem felel meg sem a megfogalmazott gazdasági, sem a hatékony és eredményes pénzgazdálkodási kívánalmaknak"; ugyanakkor megállapítja, hogy a szorosabb együttműködés kívánatos és elvárt lenne; 82. megjegyzi, hogy nem történt előrelépés a belga állammal a D4-D5 épület által elfoglalt területekről és közművesítésükről folyó tárgyalásokon; kéri az ingatlanpolitikáért felelős alelnököt, hogy mielőbb vegye fel a kapcsolatot az új belga kormánnyal; 83. tudomásul veszi a Kiotó-plusz terv létrehozására irányuló kérése nyomán tett előrelépéseket; emlékeztet, hogy az Elnökség 2007. június 18-án
84. kéri, hogy minden további előrelépést jelezzenek a Költségvetési Ellenőrző Bizottságnak is; Többnyelvűség 85. hangsúlyozza a többnyelvűségről szóló magatartási kódex fokozott jelentőségét a képviselők parlamenti munkája szempontjából; aggódik amiatt, hogy a magatartási kódex végrehajtásáról szóló 2006. évi két féléves jelentés hiányosságokat mutatott a tolmácsszolgálat hatékony kihasználása vonatkozásában; ebből kifolyólag megállapítja, hogy a rendelkezésre álló előirányzatokat nem a leggazdaságosabban alakították ki, és hogy az e hiányosságok által leginkább érintett ágazatok a parlamenti bizottságok és küldöttségek, valamint a képviselőcsoportok; ebben az összefüggésben, és szem előtt tartva a többnyelvűségről szóló, 2006. szeptember 5-én elfogadott jelentést, arra kéri a főtitkárt, hogy a felhasználókkal közösen találjon megoldást; Tájékoztatási és kommunikációs politika 86. emlékeztet, hogy a Parlament tájékoztatási és kommunikációs politikája keretében a tevékenységeket kiterjesztették és új tájékoztatási eszközöket hoztak létre, melyek jelentős pénzügyi hatással jártak a 2006. évi költségvetésre (látogatói központ, Web TV, audiovizuális berendezések); kéri a főtitkárt, hogy 2008 júliusa előtt nyújtson be jelentést a tájékoztatási és kommunikációs politika végrehajtásáról és értékeléséről; Információtechnológia 87. hangsúlyozza az információtechnológia jelentőségét az Európai Parlament számára általában és különösen a parlamenti munka vonatkozásában; sajnálja, hogy a fejlesztések elsősorban az intézmény internetes és intranetes megjelenítésére fókuszálnak, a jogalkotási munka könnyebbé és hatékonyabbá tételének lehetősége helyett; Egyéb 88. kéri a főtitkárt, hogy az Elnökség és az Elnökök Értekezlete valamennyi pénzügyi vonzattal járó jelentéséből – ide értve a munkacsoportok jelentéseit is –küldjön egy-egy példányt a Költségvetési és a Költségvetési Ellenőrző Bizottságnak; 89. megjegyzi, hogy 2007-ben megoldódott az 1982-ben a pénztári állomány és az érintett számlák közötti 4 136 125 BEF-nek megfelelő különbözettel kapcsolatos ügy, így ez az ügy a 2007-es pénzügyi évre vonatkozó mentesítésben szerepel majd; A jelentéstervezetről tartott bizottsági megbeszélések eredményei 90. még egyszer felhívja a figyelmet a mentesítési eljáráshoz kapcsolódó költségvetési prioritások fontosságára, ugyanakkor továbbra is úgy véli, hogy a mentesítési eljárás kimenetele döntően befolyásolja a költségvetési eljárást; ennek megfelelően üdvözli, hogy a Lisszaboni Szerződés tovább erősíti a Költségvetési Bizottság és a Költségvetési Ellenőrző Bizottság közötti szoros együttműködést; 91. üdvözli a 2006-os kiemelt költségvetési célok megvalósításában elért előrehaladást; ugyanakkor továbbra is azon munkálkodik, hogy minden kiemelt célkitűzés teljesüljön; 92. tudomásul veszi a belső ellenőr parlamenti titkársági juttatásról készített (bizalmas) jelentését, amely vizsgálja a belső ellenőrzés módját e területen és javaslatokat fogalmaz meg annak javítására; hangsúlyozza, hogy igazgatása a jelentéstervezet elkészítésének minden szakaszában teljes mértékben és nyíltan együttműködött az előadóval; hangsúlyozza továbbá, hogy az Európai Csaláselleni Hivatalt (OLAF) és a Számvevőszéket felkérték a belső ellenőri jelentés vizsgálatára és arra, hogy meghozzák az abban megfogalmazott következtetéseknek megfelelő intézkedéseket; sajnálja, hogy megsértették a Parlament eljárási szabályzatában foglalt bizalmasságra vonatkozó előírásokat és azt, hogy e bizalmas adatokat nyilvánosságra hozták, valamint személyes és politikai jellegű értelmezés tárgyává tették; úgy véli, ezen értelmezések téves elképzeléseket sugallhatnak a jelentés céljával és következtetéseivel kapcsolatban; 93. kéri illetékes szerveit, hogy a Parlament eljárási szabályzata VII. mellékletének A szakasza (1) bekezdése negyedik albekezdésének megfelelően tegyék meg a szükséges lépéseket annak érdekében, hogy a plenáris ülés még időben elfogadhassa az Elnökség által 2006. november 13-án elfogadott, a bizalmas dokumentumok adminisztratív kezeléséről szóló szabályzatot a 2007-es pénzügyi évre vonatkozó mentesítési eljárás megkezdése előtt; 94. elítéli, hogy nem haladnak a belga kormánnyal a D4 és D5 épületekhez tartozó telkekről és ezek területrendezéséről folytatott tárgyalások; sürgeti a belga kormányt, hogy tartsa magát a Parlament iránt korábban vállalt komoly politikai elkötelezettségéhez.
| ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| 2006. évi mentesítés: Európai Unió – II. szakasz – Tanács |
| |||||||||||||||||||||||||||||||
| ||||||||||||||||||||||||||||||||
Az Európai Parlament, – tekintettel az Európai Unió 2006-os pénzügyi évre vonatkozó általános költségvetésére(1), – tekintettel az Európai Közösség 2006-os pénzügyi évre vonatkozó végleges éves beszámolójára – I. kötet (C6–0364/2007)(2), – tekintettel a mentesítő hatóságoknak szóló, a 2006. évi belső könyvvizsgálatokról szóló éves tanácsi jelentésre, – tekintettel a 2006-os pénzügyi év költségvetésének végrehajtásáról szóló éves számvevőszéki jelentésre és a Számvevőszék különjelentéseire az ellenőrzés alá vont intézmények válaszaival együtt(3), – tekintettel a Számvevőszék által az EK-Szerződés 248. cikke értelmében kiállított, az elszámolás megbízhatóságát, valamint az alapjául szolgáló ügyletek jogszerűségét és szabályszerűségét igazoló megbízhatósági nyilatkozatra(4), – tekintettel az EK-Szerződés 272. cikkének (10) bekezdésére, valamint 274., 275. és 276. cikkére, – tekintettel az Európai Közösségek általános költségvetésére alkalmazandó költségvetési rendeletről szóló 2002. június 25-i 1605/2002/EK, Euratom tanácsi rendeletre(5) és különösen annak 50., 86., 145., 146. és 147. cikkére, – tekintettel eljárási szabályzata 71. cikkére és V. mellékletére, – tekintettel a Költségvetési Ellenőrző Bizottság jelentésére (A6-0096/2008) 1. mentesítést ad a Tanács főtitkára számára a 2006-es pénzügyi évre szóló tanácsi költségvetés végrehajtására vonatkozóan; 2. észrevételeit az alábbi állásfoglalásban fejti ki; 3. utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt a határozatot, valamint az annak szerves részét képező állásfoglalást a Tanácsnak, a Bizottságnak, a Bíróságnak, a Számvevőszéknek, Európai Beruházási Banknak, valamint a tagállamok nemzeti és regionális ellenőrzési intézményeinek, és gondoskodjon az Európai Unió Hivatalos Lapjában (L-sorozat) való közzétételéről. 2.Az Európai Parlament 2008. április 22-i állásfoglalása az Európai Unió 2006-os pénzügyi évre szóló általános költségvetésének végrehajtására vonatkozó mentesítésről szóló határozat szerves részét képező megjegyzésekkel, II. szakasz – Tanács (C6-0364/2007 – 2007/2039(DEC)) Az Európai Parlament, – tekintettel az Európai Unió 2006-os pénzügyi évre vonatkozó általános költségvetésére(6), – tekintettel az Európai Közösség 2006-os pénzügyi évre vonatkozó végleges éves beszámolójára – I. kötet (C6–0364/2007)(7), – tekintettel a mentesítő hatóságoknak szóló, a 2006. évi belső könyvvizsgálatokról szóló éves tanácsi jelentésre, – tekintettel a 2006-os pénzügyi év költségvetésének végrehajtásáról szóló éves számvevőszéki jelentésre és a Számvevőszék különjelentéseire az ellenőrzés alá vont intézmények válaszaival együtt(8), – tekintettel a Számvevőszék által az EK-Szerződés 248. cikke értelmében kiállított, az elszámolás megbízhatóságát, valamint az alapjául szolgáló ügyletek jogszerűségét és szabályszerűségét igazoló megbízhatósági nyilatkozatra(9), – tekintettel az EK-Szerződés 272. cikkének (10) bekezdésére, valamint 274., 275. és 276. cikkére, – tekintettel az Európai Közösségek általános költségvetésére alkalmazandó költségvetési rendeletről szóló 2002. június 25-i 1605/2002/EK, Euratom tanácsi rendeletre(10) és különösen annak 50., 86., 145., 146. és 147. cikkére, – tekintettel eljárási szabályzata 71. cikkére és V. mellékletére, – tekintettel a Költségvetési Ellenőrző Bizottság jelentésére (A6-0096/2008) 1. megállapítja, hogy 2006-ban a Tanács 626 102 378,31 euró összegű kötelezettségvállalási előirányzat felett rendelkezett (2005-ben: 586 182 640,52 euró), amelynek felhasználási aránya 91,79% volt;kevesebb mint 2005-ben (96,69%); 2. megállapítja, hogy az időbeli elhatárolás szerinti könyvelés 2005. január 1-jei bevezetését követően a Tanács pénzügyi kimutatásai 90 578 934 euró összegű pozitív mérleget mutatnak és azonos összegű aktívákat és passzívákat (498 579 523 euró); 3. sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy a többi intézménytől eltérően a Tanács – az 1970-ben kötött kölcsönös bizalmon alapuló megállapodásra (az 1970. április 22-i tanácsi ülés jegyzőkönyvében rögzített állásfoglalás) és a költségvetési rendeletben erre vonatkozó követelmény hiányára hivatkozva – nem nyújt be éves tevékenységi jelentést az Európai Parlamentnek; felhívja a Tanácsot, hogy vizsgálja újból azon döntését, amely szerint nem jelentet meg és a Parlamentnek nem továbbít a nyilvánosság és az adófizetők felé való nagyobb elszámoltathatóság érdekében készített tevékenységi jelentést; 4. kiemeli a Számvevőszék fent említett éves jelentése 10.14. bekezdésében tett azon megállapítását, amely szerint a Tanács az Európai Tanács üléseinek távközlési szolgáltatásokkal való ellátására irányuló szerződést meghosszabbította, és e hosszabbítást helytelenül a költségvetési rendelet végrehajtási szabályai 126. cikke (1) bekezdésének e) pontjával indokolta; 5. e tekintetben egyetért a Számvevőszékkel, hogy nyílt pályázati eljárást kellett volna kiírni a szerződés lejárta előtt; tudomásul veszi azonban a Tanács válaszaiban említett különleges körülményeket, vagyis hogy a Tanács titkársága minden erőfeszítésének az új LEX épület elfoglalásával kapcsolatos projektekre kellet irányulnia; megjegyzi, hogy 2007-ben a szerződést pályáztatás nélkül újból meghosszabbították; üdvözli azonban a tényt, hogy új pályázati eljárást indítottak, amelynek 2008 júliusától új szerződést kell eredményeznie; 6. megelégedéssel nyugtázza, hogy a Tanácsnak sikerült mintegy kétharmad arányban csökkenteni az A és B kategóriába sorolt személyzet esetében az 1997. december 31. előtt felhalmozódott túlórákért járó és fel nem használt pótlólagos éves szabadságállományokat; megjegyzi, hogy a Tanács igazgatása a meglévő szabadságállományok 2009-re történő megszüntetésére irányuló kötelező érvényű rendelkezéseket jelentetett meg, és ösztönzi a Tanácsot, hogy tartsa tiszteletben a saját magára szabott határidőt; 7. üdvözli azt a tényt, hogy a Tanács Főtitkárságának a kiküldetésekre vonatkozó új belső szabályai 2007. június 1-jén hatályba léptek, 2007 októberénél korábban, amely időpontot a Tanács a Számvevőszék 2005-ös pénzügyi évre vonatkozó megfigyeléseire adott válaszában jelezte; 8. megelégedéssel nyugtázza a létrehozott munkacsoportot és annak a Tanács tagjai küldötteinek utazási költségeit visszatérítő rendszer reformja érdekében tett javaslatait; támogatja a Tanács szándékát, hogy szigorú ellenőrzéseket vezessen be a tagállamok költségkimutatásaira vonatkozóan addig, amíg a 2009-ben bevezetésre kerülő új elektronikus belépőkártya-rendszer tökéletesen nem működik; 9. megjegyzi, hogy az általános igazgatási kérdések szolgálatának 2005. január 1. és 2007. július 1. között többek között az volt a feladata, hogy koordinálja és felügyelje a belső ellenőr javaslatainak végrehajtását, ezzel megakadályozva őt abban, hogy biztosítsa saját javaslatainak nyomon követését; üdvözli azt a tényt, hogy e felelősség újból a belső ellenőrre hárul; 10. kiemeli, hogy a fent említett kölcsönös bizalmon alapuló megállapodás az Európai Parlament költségvetésére vonatkozó szakasz tekintetében kimondja, hogy "[a] Tanács vállalja, hogy nem módosítja az Európai Parlament kiadásaira vonatkozó becslést. Ez a vállalás csak addig kötelező, amíg a kiadásokra vonatkozó becslés nem ütközik a közösségi rendelkezésekkel, különösen az Európai Közösségek tisztviselőinek személyzeti szabályzata és a Közösségek egyéb alkalmazottaira vonatkozó alkalmazási feltételek, valamint az intézmények székhelyei vonatkozásában"; 11. ismételten kijelenti, hogy a kölcsönös bizalmon alapuló megállapodás korára és a benne használt szavak, valamint az azoknak tulajdonított jelentés vagy értelmezés közötti jelentős eltérésre való tekintettel a dokumentumot esetleg felül kellene vizsgálni; mindenesetre jelenleg semmi nem akadályozza azt, hogy a Tanácsot – mint valamennyi egyéb intézményt – a rendes mentesítési eljárás alá vessék; 12. üdvözli e tekintetben, hogy a Tanács, valamint az egyéb közösségi szervek és intézmények valamennyien elfogadják azt a bevett gyakorlatot, amely szerint a Parlament mentesíti a főtitkáraikat a költségvetésük végrehajtása tekintetében, határozottan sajnálja azonban, hogy a költségvetési rendelet ezen eljárással kapcsolatos utalást nem, csupán a Bizottság mentesítésével kapcsolatos rendelkezéseket tartalmaz; 13. maximális átláthatóság biztosítására szólít fel a közös kül- és biztonságpolitika (KKBP) terén; felkéri a Tanácsot annak biztosítására, hogy az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság közötti, a költségvetési fegyelemről és a pénzgazdálkodás hatékonyságáról és eredményességéről szóló, 2006. május 17-i intézményközi megállapodás(11) 42. pontjával összhangban a Tanács működési költségvetésében ne jelenjen meg a KKBP-vel kapcsolatos kiadás; 14. ösztönzi a Tanácsot, hogy az Európai Unió 2006-os pénzügyi évre vonatkozó általános költségvetésének II. szakasza 3. címében ("Az intézmény által betöltött különleges funkciók gyakorlása során felmerülő költségek")(12) – amely a Tanácsra vonatkozik – tételenként jelezze a kiadások pontos természetét, lehetővé téve ezzel a Parlament számára annak ellenőrzését, hogy a fent említett intézményközi megállapodást betartják; fenntartja magának a jogot, hogy megtegye az esetleg szükséges lépéseket, amennyiben megsértik a megállapodást; 15. felkéri a Tanácsot, hogy nyújtsa be a Parlamentnek az egyes európai biztonsági és védelmi politikai küldetéseknek, illetve az EU különmegbízottjai – akiknek cselekvéseit állítólag rendszeresen vizsgálják és értékelik – cselekvéseinek utólagos értékelését.
| ||||||||||||||||||||||||||||||||
| 2006-os mentesítés: Európai Unió – IV. szakasz – Bíróság |
| |||||||||||||||||||||||||||||||
| ||||||||||||||||||||||||||||||||
Az Európai Parlament, – tekintettel az Európai Unió 2006-os pénzügyi évre vonatkozó általános költségvetésére(1), – tekintettel az Európai Közösség 2006-os pénzügyi évre vonatkozó végleges éves beszámolójára – I. kötet (C6–0365/2007)(2), – tekintettel a mentesítő hatóságnak szóló, a 2006. évi belső könyvvizsgálatokról szóló éves bírósági jelentésre, – tekintettel a 2006-os pénzügyi év költségvetésének végrehajtásáról szóló éves számvevőszéki jelentésre és a Számvevőszék különjelentéseire az ellenőrzés alá vont intézmények válaszaival együtt(3), – tekintettel a Számvevőszéknek az elszámolás megbízhatóságát, valamint az alapjául szolgáló ügyletek jogszerűségét és szabályszerűségét igazoló, az EK-Szerződés 248. cikke szerinti megbízhatósági nyilatkozatára(4), – tekintettel az EK-Szerződés 272. cikkének (10) bekezdésére, valamint 274., 275. és 276. cikkére, – tekintettel az Európai Közösségek általános költségvetésére alkalmazandó költségvetési rendeletről szóló 2002. június 25-i 1605/2002/EK, Euratom tanácsi rendeletre(5) és különösen annak 50., 86., 145., 146. és 147. cikkére, – tekintettel eljárási szabályzata 71. cikkére és V. mellékletére, – tekintettel a Költségvetési Ellenőrző Bizottság jelentésére (A6-0097/2008), 1. mentesítést ad az Európai Közösségek Bírósága hivatalvezetője számára a Bíróság 2006-os pénzügyi évre szóló költségvetésének végrehajtására vonatkozóan; 2. megjegyzéseit a mellékelt állásfoglalásban foglalja össze; 3. utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt a határozatot, valamint az annak szerves részét képező állásfoglalást a Tanácsnak, a Bizottságnak, a Bíróságnak, a Számvevőszéknek, az Európai Ombudsmannak és az európai adatvédelmi biztosnak, és gondoskodjon az Európai Közösségek Hivatalos Lapjában való közzétételükről (L sorozat). 2.Az Európai Parlament 2008. április 22-i állásfoglalása az Európai Unió 2006-os pénzügyi évre szóló általános költségvetésének végrehajtására vonatkozó mentesítésről szóló határozat szerves részét képező megjegyzésekkel, IV. szakasz – Bíróság (C6-0365/2007 – 2007/2040(DEC)) Az Európai Parlament, – tekintettel az Európai Unió 2006-os pénzügyi évre vonatkozó általános költségvetésére(6), – tekintettel az Európai Közösség 2006-os pénzügyi évre vonatkozó végleges éves beszámolójára – I. kötet (C6–0365/2007)(7), – tekintettel a mentesítő hatóságnak szóló, a 2006. évi belső könyvvizsgálatokról szóló éves bírósági jelentésre, – tekintettel a 2006-os pénzügyi év költségvetésének végrehajtásáról szóló éves számvevőszéki jelentésre és a Számvevőszék különjelentéseire az ellenőrzés alá vont intézmények válaszaival együtt(8), – tekintettel a Számvevőszéknek az elszámolás megbízhatóságát, valamint az alapjául szolgáló ügyletek jogszerűségét és szabályszerűségét igazoló, az EK-Szerződés 248. cikke szerinti megbízhatósági nyilatkozatára(9), – tekintettel az EK-Szerződés 272. cikkének (10) bekezdésére, valamint 274., 275. és 276. cikkére, – tekintettel az Európai Közösségek általános költségvetésére alkalmazandó költségvetési rendeletről szóló 2002. június 25-i 1605/2002/EK, Euratom tanácsi rendeletre(10) és különösen annak 50., 86., 145., 146. és 147. cikkére, – tekintettel eljárási szabályzata 71. cikkére és V. mellékletére, – tekintettel a Költségvetési Ellenőrző Bizottság jelentésére (A6-0097/2008), 1. megállapítja, hogy 2006-ban az Európai Bíróság 252 306 372,6 euró összegű kötelezettségvállalási előirányzat felett rendelkezett (2005-ben: 232 602 467,74 euró), amelynek felhasználási aránya 94,58% volt; 2. megállapítja, hogy az eredményelszámolás szerinti könyvelés 2005. január 1-jei bevezetését követően az Európai Bíróság pénzügyi kimutatásai 1 529 933 euró összegű negatív mérleget mutatnak, valamint azonos összegű aktívákat és passzívákat (72 187 617 euró); 3. örömmel veszi tudomásul, hogy 2007 júniusában a Bíróság elfogadott egy, a Bíróság, az Elsőfokú Bíróság és a Közszolgálati Törvényszék tagjaira és volt tagjaira vonatkozó magatartási kódexet(11), amely többek között a Bíróság elnöke számára benyújtandó, pénzügyi érdekeikről szóló nyilatkozat készítésére kötelezi őket; ismételten hangsúlyozza ellenben azon kérését, hogy az átláthatóság érdekében – noha erre nézve jelenleg nincs jogi előírás – tegyék közzé a tényleges nyilatkozatokat, például a Bíróság weboldalán. 4. elégedettségének ad hangot azzal kapcsolatban, hogy 2007. október 1-je óta két külön igazgatási egység (egy belső ellenőrzési egység és egy ellenőrzési egység) alakult meg két különböző egységvezetővel, ami véget vetett annak az elmúlt években a Számvevőszék és a Parlament által gyakran bírált helyzetnek, hogy a belső ellenőrzési szolgálat vezetője felelt az engedélyezésre jogosult tisztviselő tevékenységének előzetes ellenőrzéséért; 5. üdvözli a Bíróságnak az előadó kérdéseire adott válaszaiban szereplő információkat a 2006. évi belső könyvvizsgálatokról szóló ajánlások pontos természetére és tartalmára vonatkozóan, amelynek értelmében a Bíróság belső ellenőre öt egyedi ellenőrzést hajtott végre és ajánlásokat intézett az érintett szolgálatokhoz (a látogatások szervezésével és költségvetési irányításával, a biztosítási szerződésekkel, a belső ellenőrzések minimumkövetelményeit biztosító eljárásokkal, a költözési költségek kezelésével és a telefonhasználattal kapcsolatban); ugyanakkor hangsúlyozza az ajánlások teljes körű végrehajtásának szükségességét; 6. szintén elégedettségének ad hangot azzal kapcsolatban, hogy a 2005-ös évet követően – amikor is nem végeztek utólagos ellenőrzéseket –2006-ban a belső ellenőrzési egység és a pénzügyi támogatási egység három különböző típusú kiadást illetően végzett utólagos ellenőrzést, mégpedig a dokumentációs és könyvtári kiadások, a gépjárművek, valamint a telekommunikáció terén, amely megerősítette a vizsgált kiadások szabályszerűségét és megfelelőségét; 7. üdvözli, hogy a tárgyalásos eljárás útján odaítélt szerződések számát az odaítélt szerződések arányában a 2005. évi 38%-ról 2006-ban 34%-ra sikerült csökkenteni (a 60 000 eurót meghaladó összegű szerződésekre vonatkozóan, a költségvetési rendelet végrehajtására vonatkozó szabályok módosításának(12) megfelelően); mindazonáltal kéri, hogy a Bíróság tegyen nagyobb erőfeszítéseket ennek az aránynak a további csökkentése érdekében; 8. megállapítja, hogy voltaképpen 2006 volt az újonnan megalakult Közszolgálati Törvényszék igazságszolgáltatási tevékenységének első éve, miután 2005 decemberében megkezdte működését; 9. megjegyzi, hogy bár 2005-höz képest 2006-ban 24%-kal nőtt a lefordított oldalak száma és elérte a 669 668-at, a fordításra kiküldött oldalak száma változatlan maradt (2005-ben: 645 176, 2006-ban: 642 113), továbbá a Bíróság intézkedéseinek köszönhetően csökkent a 2004. évi uniós bővítésből eredő lemaradás; 10. rámutat az Európai Számvevőszék ingatlanokkal kapcsolatos kiadásokról szóló 2/2007. sz. különjelentésében szereplő bírálatra, amely szerint a független szakértőt, akinek kinevezéséről a Bíróság fő épületének (a "Palais") kibővítését szabályozó keretszerződés rendelkezik, nem nevezték ki kezdettől fogva, és az eredeti keretszerződés csupán általános alapelveket határoz meg; 11. megelégedéssel nyugtázza, hogy végre kinevezték a független szakértőt (KPMG), és az elkezdte a szerződés vizsgálatát és a számviteli nyilvántartások utólagos ellenőrzését; reméli, hogy az eredeti költségvetést tiszteletben fogják tartani, és arra ösztönzi a Bíróságot, hogy a felügyeletre irányadó végrehajtási szabályok segítségével szorosan kövesse nyomon a projekttel kapcsolatos előrelépések valamennyi vonatkozását; 12. megelégedéssel nyugtázza továbbá, hogy a Luxemburgi Nagyhercegség és a Bíróság aláírta azt a bérleti és adásvételi szerződést, amely tartalmazza a 2001. évi keretszerződés kiegészítéséhez szükséges rendelkezéseket, és rendelkezik az épületkomplexumot magába foglaló telek a Bíróságnak 1 euró jelképes összegért történő eladásáról azzal egyidejűleg, hogy az épületek a Bíróság tulajdonába kerülnek; 13. emlékeztet arra, hogy a Számvevőszék az intézmények ingatlankiadásairól szóló 2/2007. számú különjelentésének 35. pontjában így kommentálta a Bíróság luxemburgi épületének kibővítését: "(…) a Bíróság nem vett részt a pályázati eljárásban és a szerződés részleteiről szóló tárgyalásban – ahogy a szerződés záradékait és opcióit sem hagyta előre jóvá –, és nem írta alá a finanszírozási szerződéseket sem, noha őt terhelik azok pénzügyi költségei (pl. kamatok, menedzsmentkiadások). A Bíróság részlegei megvizsgálták a kormánynak a projektfinanszírozási szerződés odaítélésekor alkalmazott eljárását, és megállapították, hogy nem érvényesült eléggé a verseny (…)"; kéri a Bizottságot, hogy legkésőbb 2008. júliusig nyújtsa be az E-4016/2007. számú kérdésre adott írásbeli válaszában ezzel kapcsolatosan közölt, a közbeszerzési eljárásról szóló irányelvekre vonatkozóan felmerülő esetleges jogsértéseket; 14. rámutat arra, hogy 2006-ban a szolgálati viszonyban lévő tisztviselők és alkalmazottak (a kisegítő és ideiglenes személyzet tagjai, illetve a szerződéses alkalmazottak) száma 4,8%-kal 1 786-ra emelkedett; 15. aggodalommal állapítja meg azonban, hogy a Bíróság számos álláshelyre továbbra is nehezen talál szakképzett személyzetet (főként tolmácsokat és informatikai szakembereket) az EPSO által szervezett versenyvizsgák alapján; 16. gratulál a Bíróságnak, hogy tevékenységi jelentésébe belefoglalt egy fejezetet, amely a Parlament korábbi mentesítő határozataival és a Számvevőszék jelentéseivel kapcsolatban az év során tett lépésekkel foglalkozik; ugyanakkor kéri e fejezet, valamint a belső ellenőrzésekről szóló, a mentesítő hatóságnak küldött bírósági jelentés részletesebb kidolgozását.
| ||||||||||||||||||||||||||||||||
| 2006. évi mentesítés: Európai Unió – V. szakasz – Számvevőszék |
| |||||||||||||||||||||||||||||||
| ||||||||||||||||||||||||||||||||
Az Európai Parlament – tekintettel az Európai Unió 2006-os pénzügyi évre vonatkozó általános költségvetésére(1), – tekintettel az Európai Közösség 2006-os pénzügyi évre vonatkozó végleges éves beszámolójára – I. kötet (C6–0366/2007)(2), – tekintettel a mentesítő hatóságnak szóló, a 2006. évi belső könyvvizsgálatokról szóló éves számvevőszéki jelentésre, – tekintettel a 2006-os pénzügyi év költségvetésének végrehajtásáról szóló éves számvevőszéki jelentésre és a Számvevőszék különjelentéseire az ellenőrzés alá vont intézmények válaszaival együtt(3), – tekintettel a külső könyvvizsgálónak a Számvevőszék 2006-os pénzügyi évre vonatkozó beszámolójáról szóló jelentésére(4), – tekintettel a Számvevőszék által az EK-Szerződés 248. cikke értelmében nyújtott, az elszámolás megbízhatóságát, valamint az alapjául szolgáló ügyletek jogszerűségét és szabályszerűségét igazoló nyilatkozatra(5), – tekintettel az EK-Szerződés 272. cikkének (10) bekezdésére, valamint 274., 275. és 276. cikkére, – tekintettel az Európai Közösségek általános költségvetésére alkalmazandó költségvetési rendeletről szóló, 2002. június 25-i 1605/2002/EK, Euratom tanácsi rendeletre(6), és különösen annak 50., 86., 145., 146. és 147. cikkére, – tekintettel eljárási szabályzata 71. cikkére és V. mellékletére, – tekintettel a Költségvetési Ellenőrző Bizottság jelentésére (A6-0093/2008), 1. mentesítést ad az Európai Számvevőszék főtitkára számára a Számvevőszék 2006-os pénzügyi évre szóló költségvetésének végrehajtására vonatkozóan; 2. megjegyzéseit a mellékelt állásfoglalásban foglalja össze; 3. utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt a határozatot, valamint az annak szerves részét képező állásfoglalást a Tanácsnak, a Bizottságnak, a Bíróságnak, a Számvevőszéknek, az Európai Ombudsmannak és az Európai Adatvédelmi Biztosnak, és gondoskodjon az Európai Közösségek Hivatalos Lapjában való közzétételéről (L sorozat). 2.Az Európai Parlament 2008. április 22- i állásfoglalása az Európai Unió 2006-os pénzügyi évre szóló általános költségvetésének végrehajtására vonatkozó mentesítésről szóló határozat szerves részét képező megjegyzésekkel, V. szakasz – Számvevőszék (C6-0366/2007 – 2007/2041(DEC)) Az Európai Parlament, – tekintettel az Európai Unió 2006-os pénzügyi évre vonatkozó általános költségvetésére(7), – tekintettel az Európai Közösség 2006-os pénzügyi évre vonatkozó végleges éves beszámolójára – I. kötet (C6–0366/2007)(8), – tekintettel a mentesítő hatóságnak szóló, a 2006. évi belső könyvvizsgálatokról szóló éves számvevőszéki jelentésre, – tekintettel a 2006-os pénzügyi év költségvetésének végrehajtásáról szóló éves számvevőszéki jelentésre és a Számvevőszék különjelentéseire az ellenőrzés alá vont intézmények válaszaival együtt(9), – tekintettel a külső könyvvizsgálónak a Számvevőszék 2006-os pénzügyi évre vonatkozó beszámolójáról szóló jelentésére(10), – tekintettel a Számvevőszék által az EK-Szerződés 248. cikke értelmében nyújtott, az elszámolás megbízhatóságát, valamint az alapjául szolgáló ügyletek jogszerűségét és szabályszerűségét igazoló nyilatkozatra(11), – tekintettel az EK-Szerződés 272. cikkének (10) bekezdésére, valamint 274., 275. és 276. cikkére, – tekintettel az Európai Közösségek általános költségvetésére alkalmazandó költségvetési rendeletről szóló, 2002. június 25-i 1605/2002/EK, Euratom tanácsi rendeletre(12), és különösen annak 50., 86., 145., 146. és 147. cikkére, – tekintettel eljárási szabályzata 71. cikkére és V. mellékletére, – tekintettel a Költségvetési Ellenőrző Bizottság jelentésére (A6-0093/2008), 1. megállapítja, hogy 2006-ban az Európai Számvevőszék 113 596 668,31 euró összegű kötelezettségvállalási előirányzat felett rendelkezett (2005-ben: 107 548 618,24 euró), amelynek felhasználási aránya a többi intézmény felhasználási arányának átlaga alatti, 89%-os volt; 2. megállapítja, hogy az eredményszemléletű elszámolás szerinti könyvelés 2005. január 1-jei bevezetését követően a Számvevőszék pénzügyi kimutatásai a 2006-os pénzügyi évben 32 000 euró összegű negatív mérleget mutatnak és az aktívákhoz képest a passzívák 11 418 000 euró összegű többletét; 3. emlékeztet arra, hogy a Számvevőszék auditálását 2006-ban (a 2005-ös pénzügyi évhez hasonlóan) külső cég, a KPMG végezte, amely a következő következtetésekre jutott: "[...] a pénzügyi kimutatás az Európai Számvevőszék 2006. december 31-én fennálló pénzügyi helyzetéről és a lezárult év működési eredményeiről megbízható és valós képet ad a 2002. június 25-i 1605/2002/EK, Euratom rendeletnek, e rendelet végrehajtási szabályainak, a bevett számviteli alapelveknek és az Európai Számvevőszék belső szabályainak megfelelően."; 4. tudomásul veszi az előadó által összeállított kérdőívre a Számvevőszék által az egykori számvevőszéki tagok nyugdíjának könyvelése tekintetében adott választ, amely alapján a 2006. december 31-én fennálló nyugdíj-kifizetési kötelezettségeket a Számvevőszék a mérlegben tünteti fel, míg a tagállami garanciákat ugyanezen mérleghez fűzött megjegyzések között teszi közzé, ám azok a tagállamokkal szembeni hosszú távú követelésként nem szerepelnek a könyvelésben; megállapítja továbbá, hogy a 2006-os pénzügyi évben a Számvevőszék által a tagoknak történt nyugdíjkifizetések összege 2,3 millió euró volt; 5. ismételten kijelenti, hogy annak érdekében, hogy egyértelmű képet lehessen kapni a fennálló kötelezettségről és az ellenőrzés valódi költségeiről az EU-ban, valamint a 2005. január 1-től érvényes eredményszemléletű elszámolás szerinti könyvelési alapelvek érvényesítése érdekében mind a jövőbeli nyugdíjkifizetésekkel kapcsolatos pénzügyi kötelezettségeknek, mind a tagállamokkal szembeni hosszú lejáratú követelésnek a mérlegben kell szerepelniük, hiszen ezen utóbbiak garantálják a nyugdíjrendszer finanszírozását; 6. tudomásul veszi, hogy a Számvevőszék belső ellenőrének 2006-os jelentése nagyrészt pozitív volt, és arra a következtetésre jutott, hogy bár a pályázati akták és szerződések minősége kielégítő volt, "az egyszerűsített vagy a szokásostól eltérő eljárásokat megfelelőbben kellett volna megindokolni és a dokumentáció az ajánlatok értékelésének szintjén javításra szorul"; üdvözli ezzel összefüggésben, hogy a belső ellenőr által tett valamennyi javaslat nyomán (a beszerzéssel kapcsolatos képzés javítása és valamennyi szerződés egyetlen adatbázisba történő rögzítése) intézkedések történtek; 7. aggodalommal veszi tudomásul, hogy az előadó által összeállított kérdőívre adott válaszok alapján a Számvevőszék továbbra is személyzet-felvételi nehézségekkel küzd, és számos álláshelyet nem tud betölteni az EPSO által szervezett versenyvizsgák során kiválasztott megfelelő szakképzettségű alkalmazottakkal, aminek oka részben a magasabb luxemburgi megélhetési költségek, részben az AD5 alapbesorolásban lévő kevésbé vonzó fizetés; üdvözli azonban az üres álláshelyeknek a 2006-os 74-ről 2007-ben 56-re történő jelentős csökkenését, és dicséretesnek tartja a Számvevőszék törekvését az üres álláshelyek és a teljes létszámtervben betöltött relatív részesedésük további csökkentésére az idei és az elkövetkező években; 8. megjegyzi, hogy a Számvevőszék 2006-ban öt új taggal bővült; megismétli azzal kapcsolatos reményét, hogy a következő bővítés előtt ésszerűbbé lehet tenni a Számvevőszék struktúráját; kéri a Számvevőszéket, hogy vegye fontolóra a meglévő modelleket a tagok teljes számának csökkentése érdekében; kéri, hogy fontolják meg az EKB Kormányzótanácsához hasonló rotációs rendszer bevezetésére, vagy egyszemélyi főauditor kinevezésére vonatkozó javaslatokat; sürgeti a Számvevőszéket, hogy 2008. szeptember 30-ig folyamatosan tájékoztassa a Parlamentet az ezen ajánlás nyomán hozott intézkedésekről; 9. megjegyzi, hogy a Számvevőszék új teljesítményellenőrzési útmutatót és tervet fogadott el az informatikai ellenőrzés továbbfejlesztésére és az ellenőrzési csoportok olyan átalakítására, amely tükrözi a tevékenység alapú költségvetés-készítés auditálásra gyakorolt hatását; megjegyzi továbbá, hogy 2006-ban a Számvevőszék önértékelést végzett, melynek eredményeként cselekvési tervet fogadott el; 10. megállapítja, hogy az említett cselekvési tervet jelenleg nemzetközi szakértői csoport által végzett szakértői értékelésnek vetik alá; kéri, hogy a Számvevőszék elnöke adjon tájékoztatást a felülvizsgálattal kapcsolatos fejleményekről és a cselekvési terv végrehajtásáról; 11. a tagok vagyonnyilatkozatával kapcsolatban tudomásul veszi, hogy a Számvevőszék magatartási kódexének megfelelően a Számvevőszék tagjai a pénzügyi érdekeltségeikről és egyéb vagyontárgyaikról (beleértve a részvényeket, átváltható kötvényeket, befektetési jegyeket, valamint föld- és épülettulajdonokat, házastársaik szakmai tevékenységének leírásával együtt) tájékoztatják a Számvevőszék elnökét, aki bizalmas körülmények között megőrzi azokat, és e nyilatkozatokat nem hozzák nyilvánosságra; 12. ismételten kijelenti, hogy az átláthatóság érdekében az összes EU-intézmény tagjaitól alapelvként meg kellene követelni, hogy nyújtsanak be vagyonnyilatkozatot, amelyeket nyilvános jegyzékben hozzáférhetővé kellene tenni az interneten; csalódásának ad hangot amiért a tavaly megfogalmazott kérése ellenére a Számvevőszék nem tájékoztatta a Parlamentet 2007. szeptember 30-ig arról, hogy milyen intézkedéseket kívánt tenni e tekintetben.
| ||||||||||||||||||||||||||||||||
| 2006-os mentesítés: Európai Unió – VI. szakasz – Európai Gazdasági és Szociális Bizottság |
| |||||||||||||||||||||||||||||
| ||||||||||||||||||||||||||||||
Az Európai Parlament, – tekintettel az Európai Unió 2006-os pénzügyi évre vonatkozó általános költségvetésére(1), – tekintettel az Európai Közösség 2006-os pénzügyi évre vonatkozó végleges éves beszámolójára – I. kötet (C6–0367/2007)(2), – tekintettel az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság mentesítő hatóságnak szóló, a 2006. évi belső könyvvizsgálatokról szóló éves jelentésre, – tekintettel a 2006-os pénzügyi év költségvetésének végrehajtásáról szóló éves számvevőszéki jelentésre és a Számvevőszék különjelentéseire az ellenőrzés alá vont intézmények válaszaival együtt(3), – tekintettel a Számvevőszéknek az elszámolás megbízhatóságát, valamint az alapjául szolgáló ügyletek jogszerűségét és szabályszerűségét igazoló, az EK-Szerződés 248. cikke szerinti megbízhatósági nyilatkozatára(4), – tekintettel az EK-Szerződés 272. cikkének (10) bekezdésére, valamint 274., 275. és 276. cikkére, – tekintettel az Európai Közösségek általános költségvetésére alkalmazandó költségvetési rendeletről szóló 2002. június 25-i 1605/2002/EK, Euratom tanácsi rendeletre(5) és különösen annak 50., 86., 145., 146. és 147. cikkére, – tekintettel eljárási szabályzata 71. cikkére és V. mellékletére, – tekintettel a Költségvetési Ellenőrző Bizottság jelentésére (A6-0098/2008), 1. mentesítést ad az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság főtitkára számára az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság 2006-os pénzügyi évre szóló költségvetésének végrehajtására vonatkozóan; 2. észrevételeit az alábbi állásfoglalásban fejti ki; 3. utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt a határozatot, valamint az annak szerves részét képező állásfoglalást a Tanácsnak, a Bizottságnak, a Bíróságnak, a Számvevőszéknek, az Európai Ombudsmannak és az Európai Adatvédelmi Biztosnak, és gondoskodjon az Európai Közösségek Hivatalos Lapjában való közzétételéről (L sorozat). 2.Az Európai Parlament 2008. április 22-i állásfoglalása az Európai Unió 2006. évi általános költségvetésének végrehajtására vonatkozó mentesítésről szóló határozat szerves részét képező megjegyzésekkel, VI. szakasz – Európai Gazdasági és Szociális Bizottság (C6-0367/2007 – 2007/2042(DEC)) Az Európai Parlament, – tekintettel az Európai Unió 2006-os pénzügyi évre vonatkozó általános költségvetésére(6), – tekintettel az Európai Közösség 2006-os pénzügyi évre vonatkozó végleges éves beszámolójára – I. kötet (C6–0367/2007)(7), – tekintettel az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság mentesítő hatóságnak szóló, a 2006. évi belső könyvvizsgálatokról szóló éves jelentésre, – tekintettel a 2006-os pénzügyi év költségvetésének végrehajtásáról szóló éves számvevőszéki jelentésre és a Számvevőszék különjelentéseire az ellenőrzés alá vont intézmények válaszaival együtt(8), – tekintettel a Számvevőszéknek az elszámolás megbízhatóságát, valamint az alapjául szolgáló ügyletek jogszerűségét és szabályszerűségét igazoló, az EK-Szerződés 248. cikke szerinti megbízhatósági nyilatkozatára(9), – tekintettel az EK-Szerződés 272. cikkének (10) bekezdésére, valamint 274., 275. és 276. cikkére, – tekintettel az Európai Közösségek általános költségvetésére alkalmazandó költségvetési rendeletről szóló 2002. június 25-i 1605/2002/EK, Euratom tanácsi rendeletre(10) és különösen annak 50., 86., 145., 146. és 147. cikkére, – tekintettel eljárási szabályzata 71. cikkére és V. mellékletére, – tekintettel a Költségvetési Ellenőrző Bizottság jelentésére (A6-0098/2008), 1. megállapítja, hogy 2006-ban az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság (EGSZB) 112 389 673,52 euró összegű kötelezettségvállalási előirányzat felett rendelkezett (2005-ben: 106 880 105,67 euró), amelynek felhasználási aránya 97,01% volt; 2. megállapítja, hogy eredményelszámolás elve szerinti könyvelés 2005. január 1-jei bevezetését követően az EGBSZ pénzügyi kimutatásai 2 204 729 euró összegű negatív mérleget mutatnak (hiány) és azonos összegű aktívákat és passzívákat (164 448 636 euró); 3. üdvözli, hogy az EGSZB és a Régiók Bizottsága 2007 decemberében új adminisztratív együttműködési megállapodást írt alá a 2008–2014-es időszakra; meggyőződése, hogy a két intézmény közötti együttműködés pénzügyi szempontból kedvező lesz az európai adófizetők számára; 4. üdvözli a két bizottság egyértelmű kötelezettségvállalását arra, hogy belső ellenőrzési követelményrendszerüket, továbbá a közös szolgálatokhoz kapcsolódó minden más ide vonatkozó pénzügyi eljárásukat összehangolják; 5. megjegyzi, hogy az új megállapodás szerint a legfontosabb területek (infrastruktúrák, informatika és telekommunikáció, valamint a fordítás és a dokumentum-előállítás) a közös szolgálatok keretén belül maradnak, míg néhány más szolgálat, mint például a belső szolgálatok, a szociális és orvosi szolgálat, a könyvtár és a sajtó-előmunkálatok szétválasztásra kerülnek; 6. azonban kitart amellett, hogy e szétválasztásnak költségvetési szempontból semlegesnek kell lennie, ezért sürgeti a két bizottságot, hogy a félidei felülvizsgálat részeként készítsenek közös elemzést annak felmérésére, hogy az erőforrások ilyen átcsoportosítása mindkettejük számára előnyös lesz-e; kéri a két bizottságot, hogy tájékoztassák a Parlamentet a szétválasztásra kerülő területeken születő kisebb együttműködési megállapodásokról; 7. kiemeli az Európai Számvevőszék fent említett éves jelentése 10. fejezetének 19. pontja alatt tett azon megállapítását, hogy a közbeszerzések területén megfigyelhetők irányítási és ellenőrzési hiányosságok; aggasztónak tartja a tárgyalásos eljárások ajánlattételi felhívásokkal szembeni túlzott arányát a közbeszerzésekkel kapcsolatos összes kiadást figyelembe véve; üdvözli ugyanakkor azt a közös szolgálatoktól kapott információt, mely szerint a korábban tárgyalásos eljárások keretében odaítélt, az épületek működtetéséhez kapcsolódó szolgáltatásokra vonatkozó szerződések újabb körét már ajánlattételi felhívások eredményeképp kötötték, és e területen jelenleg is ajánlattételi felhívásra épülő beszerzések folynak; 8. ezzel összefüggésben üdvözli, hogy a közös szolgálatokon belül létrejött egy Szerződéskötési Osztály, amely a közbeszerzések terén nyújt segítséget a közös szolgálatok valamennyi operatív részlegének; megjegyzi, hogy az eddig a közös szolgálatok keretében működő ellenőrzési szolgálatot az új megállapodás a bizottságok saját hatáskörébe utalja; 9. megjegyzi, hogy a közös szolgálatok által az előadó kérdőívére adott válaszok szerint a Remorqueur és a Van Maerlant épületbe 2007-ben történt beköltözéssel a bizottságok elfoglalták összes irodájuk 92%-át és irodaigényük a következő évekre kielégítettnek tekinthető; 10. a Montoyer épület előcsarnokának felújítása kapcsán megjegyzi, hogy az EGSZB belső ellenőre jelentésében megállapította, hogy "nem talált semmit, ami arra utalna, hogy a Montoyer épület előcsarnok-felújításának késedelmes végrehajtása miatt megítélt kártérítés rendezése ne volna védhető"; kiemeli, hogy a jelentést megküldték az OLAF-nak, de arra semmilyen visszhang nem érkezett az EGSZB vagy a Régiók Bizottsága tudomása szerint; 11. megjegyzi, hogy az EGBSZ éves jelentésében a 2006-ban végzett utólagos ellenőrzések számát nem tartja elégségesnek; megelégedéssel veszi tudomásul az EGBSZ által végrehajtott lépéseket e helyzet javítása érdekében, ideértve a stabil személyzeti helyzet megteremtését, az ellenőrök közötti együttműködés fejlesztését, és így tovább; 12. alapvetően fontosnak tartja, hogy az engedélyezésre jogosult tisztviselők, ellenőrök és könyvvizsgálók kellő szigorral folytassák le az ellenőrzéseket; ezzel összefüggésben hangsúlyozza a minden ágazatban megfelelő számban elvégzett, szúrópróbaszerű ellenőrzések fontosságát a néhány nagyobb kockázatot képviselő stratégiai ágazat ellenőrzésén túlmenően; 13. megelégedéssel veszi tudomásul ebben az összefüggésben az EGBSZ főtitkára által a Parlament Költségvetési Ellenőrző Bizottságának nyújtott személyes biztosítékot, amely szerint az előzetes és utólagos ellenőrzések rendszerességére és hatékonyságára megfelelő garanciák kerültek bevezetésre; 14. üdvözli az EGBSZ-tagokból álló és külső könyvvizsgáló részvételével működő, az EGBSZ elnökének jelentést tevő könyvvizsgáló bizottság létrehozását, amely bizottság feladatai között szerepel többek között a belső ellenőrzési szolgálat függetlenségének ellenőrzése és a könyvvizsgálói jelentésekben megfogalmazott ajánlásokra reagáló intézkedések értékelése; 15. sajnálattal veszi tudomásul, hogy az EGBSZ egyik volt tagja ellen az útiköltségek tekintetében a belga hatóságok által indított büntetőeljáráshoz kapcsolódó (a Parlament 2006. április 27-i mentesítési állásfoglalása(11) 4. bekezdésében említett eljárás) bíróság előtti szóbeli megvitatást öt alkalommal elhalasztották, ebből háromszor a védelem kérésére; megelégedéssel veszi tudomásul, hogy az EGBSZ hivatalvezetése írásbeli bizonyítékot szolgáltatott arra nézve, hogy az EGBSZ nem szorgalmazta ezeket a halasztásokat; 16. megelégedéssel jegyzi meg, hogy 2007. október 10-én elfogadásra került az EGBSZ-tagok utazásai és ülései költségeinek visszatérítéséről szóló szabályzat felülvizsgálata, melynek célja az érintett eljárások javítása és egyszerűsítése, az átláthatóság és a tagok számára biztosított egyenlő elbánás biztosítása és a technikai fejlődés (mint például az elektronikus jegy, internetes szállásfoglalás és a videokonferencia) figyelembevétele mellett;
| ||||||||||||||||||||||||||||||
| 2006. évi mentesítés: Európai Unió – VII. szakasz – Régiók Bizottsága |
| |||||||||||||||||||||||||||
| ||||||||||||||||||||||||||||
Az Európai Parlament, – tekintettel az Európai Unió 2006-os pénzügyi évre vonatkozó általános költségvetésére(1), – tekintettel az Európai Közösségek 2006-os pénzügyi évre vonatkozó végleges éves beszámolójára, 2006 – I. kötet (C6-0368/2007)(2), – tekintettel a Régiók Bizottságának a 2006-ban elvégzett belső ellenőrzésekről a mentesítésért felelős hatóság számára készített éves jelentésére, – tekintettel a Számvevőszéknek a 2006-os pénzügyi évre vonatkozó költségvetés végrehajtásáról szóló éves jelentésére(3) és a Számvevőszék különjelentéseire, az ellenőrzés alá vont intézmények válaszaival együtt, – tekintettel a Számvevőszéknek az elszámolás megbízhatóságát, valamint az alapjául szolgáló ügyletek jogszerűségét és szabályszerűségét igazoló, az EK-Szerződés 248. cikke szerinti nyilatkozatára(4), – tekintettel az EK-Szerződés 272. cikkének (10) bekezdésére, valamint 274., 275. és 276. cikkére, – tekintettel az Európai Közösségek általános költségvetésére alkalmazandó költségvetési rendeletről szóló 2002. június 25-i 1605/2002/EK, Euratom tanácsi rendeletre(5) és különösen annak 50., 86., 145., 146. és 147. cikkére, – tekintettel eljárási szabályzata 71. cikkére és V. mellékletére, – tekintettel a Költségvetési Ellenőrző Bizottság jelentésére (A6-0095/2008), 1. mentesítést ad a Régiók Bizottsága főtitkára számára a Régiók Bizottsága 2006-ös pénzügyi évre szóló általános költségvetésének végrehajtására vonatkozóan; 2. az alábbi állásfoglalásban fejti ki észrevételeit; 3. utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt a határozatot, valamint az annak szerves részét képező állásfoglalást a Tanácsnak, a Bizottságnak, a Bíróságnak, a Számvevőszéknek, az Európai Ombudsmannak és az Európai Adatvédelmi Biztosnak, és gondoskodjon az Európai Közösségek Hivatalos Lapjában való közzétételéről (L sorozat). 2.Az Európai Parlament 2008. április 22-i állásfoglalása az Európai Unió 2006-os pénzügyi évre szóló általános költségvetésének végrehajtására vonatkozó mentesítésről szóló határozat szerves részét képező megjegyzésekkel, VII. szakasz – Régiók Bizottsága (C6-0368/2007 – 2007/2043(DEC)) Az Európai Parlament, – tekintettel az Európai Unió 2006-os pénzügyi évre szóló általános költségvetésére(6), – tekintettel az Európai Közösség 2006-os pénzügyi évre vonatkozó végleges éves beszámolójára – I. kötet (C6–0368/2007)(7), – tekintettel a Régiók Bizottságának a mentesítő hatósághoz benyújtott, a 2006. évi belső ellenőrzésekről szóló éves jelentésére, – tekintettel a 2006-os pénzügyi év költségvetésének végrehajtásáról szóló éves számvevőszéki jelentésre és a Számvevőszék különjelentéseire az ellenőrzés alá vont intézmények válaszaival együtt(8), – tekintettel a Számvevőszék által az EK-Szerződés 248. cikke értelmében nyújtott, az elszámolás megbízhatóságát, valamint az alapjául szolgáló ügyletek jogszerűségét és szabályszerűségét igazoló nyilatkozatra(9), – tekintettel az EK-Szerződés 272. cikkének (10) bekezdésére, valamint 274., 275. és 276. cikkére, – tekintettel az Európai Közösségek általános költségvetésére alkalmazandó költségvetési rendeletről szóló 2002. június 25-i 1605/2002/EK, Euratom tanácsi rendeletre(10) és különösen annak 50., 86., 145., 146. és 147. cikkére, – tekintettel eljárási szabályzata 71. cikkére és V. mellékletére, – tekintettel a Költségvetési Ellenőrző Bizottság jelentésére (A6-0095/2008), 1. megállapítja, hogy 2006-ban a Régiók Bizottsága 74 391 953,27 euró összegű kötelezettségvállalási előirányzat felett rendelkezett (2005: 69 570 456,32 EUR), amelynek felhasználási aránya 97,94% volt; 2. megállapítja, hogy az eredményszemléletű számvitel 2005. január 1-jei bevezetését követően a Régiók Bizottsága pénzügyi kimutatásai a 2006-os gazdasági évben 8 306 761 euró összegű negatív mérleget mutatnak, valamint azonos összegű aktívákat és passzívákat (101 124 165); 3. üdvözli, hogy az EGSZB és a Régiók Bizottsága 2007 decemberében új adminisztratív együttműködési megállapodást írt alá a 2008–2014-es időszakra; meggyőződése, hogy a két intézmény közötti együttműködés pénzügyi szempontból kedvező lesz az európai adófizetők számára; 4. üdvözli a két bizottság egyértelmű kötelezettségvállalását arra, hogy belső ellenőrzési követelményrendszerüket, továbbá a közös szolgálatokhoz kapcsolódó minden más ide vonatkozó pénzügyi eljárásukat összehangolják; 5. megjegyzi, hogy az új megállapodás szerint a legfontosabb területek (infrastruktúrák, informatika és telekommunikáció, valamint a fordítás és a dokumentum-előállítás) a közös szolgálatok keretén belül maradnak, míg néhány más szolgálat, mint például a belső szolgálatok, a szociális és orvosi szolgálat, a könyvtár és a sajtó-előmunkálatok szétválasztásra kerülnek; 6. azonban kitart amellett, hogy e szétválasztásnak költségvetési szempontból semlegesnek kell lennie, ezért sürgeti a két bizottságot, hogy a félidei felülvizsgálat részeként készítsenek közös elemzést annak felmérésére, hogy az erőforrások ilyen átcsoportosítása mindkettejük számára előnyös lesz-e; kéri a két bizottságot, hogy tájékoztassák a Parlamentet a szétválasztásra kerülő területeken születő kisebb együttműködési megállapodásokról; 7. kiemeli az Európai Számvevőszék fent említett éves jelentésének 10.19. bekezdésében tett azon megállapítását, hogy a közbeszerzések területén megfigyelhetők irányítási és ellenőrzési hiányosságok; aggasztónak tartja a tárgyalásos eljárások ajánlattételi felhívásokkal szembeni túlzott arányát a közbeszerzésekkel kapcsolatos összes kiadást figyelembe véve; üdvözli ugyanakkor azt a közös szolgálatoktól kapott információt, mely szerint a korábban tárgyalásos eljárások keretében odaítélt, az épületek működtetéséhez kapcsolódó szolgáltatásokra vonatkozó szerződések újabb körét már ajánlattételi felhívások eredményeképp kötötték, és e területen jelenleg is ajánlattételi felhívásra épülő beszerzések folynak; 8. ezzel összefüggésben üdvözli, hogy a közös szolgálatokon belül létrejött egy Szerződéskötési Osztály, amely a közbeszerzések terén nyújt segítséget a közös szolgálatok valamennyi operatív részlegének; megjegyzi, hogy az eddig a közös szolgálatok keretében működő ellenőrzési szolgálatot az új megállapodás a bizottságok saját hatáskörébe utalja; 9. megjegyzi, hogy a közös szolgálatok által az előadó kérdőívére adott válaszok szerint a Remorqueur és a Van Maerlant épületbe 2007-ben történt beköltözéssel a bizottságok elfoglalták összes irodájuk 92%-át és irodaigényük a következő évekre kielégítettnek tekinthető; 10. a Montoyer épület előcsarnokának felújítása kapcsán megjegyzi, hogy az EGSZB belső ellenőre jelentésében megállapította, hogy "nem talált semmit, ami arra utalna, hogy a Montoyer épület előcsarnok-felújításának késedelmes végrehajtása miatt megítélt kártérítés rendezése ne volna védhető"; kiemeli, hogy a jelentést megküldték az OLAF-nak, de arra semmilyen visszhang nem érkezett az EGSZB vagy a Régiók Bizottsága tudomása szerint; 11. megállapítja, hogy az ellenőrzési szolgálatot a feladatok szétválasztása elvének és a szolgálat függetlenségének további hangsúlyozása végett 2006-ban a Költségvetési és Pénzügyi Osztályról áthelyezték az Általános Adminisztrációs Osztályra; megállapítja továbbá, hogy a Régiók Bizottsága úgy véli, 2006-ban elegendő számú utólagos ellenőrzést hajtott végre és minden szolgálatát arra kérte, hogy 2007-ben az összes dosszié 5%-át vessék alá ellenőrzésnek; üdvözli, hogy a Régiók Bizottsága jelentősen növelte erőforrásait és kapacitásait a pénzügyi ellenőrzési szolgálatánál; 12. alapvetően fontosnak tartja, hogy az engedélyezésre jogosult tisztviselők, ellenőrök és könyvvizsgálók kellő szigorral folytassák le az ellenőrzéseket; ezzel összefüggésben hangsúlyozza a minden ágazatban megfelelő számban elvégzett, szúrópróbaszerű ellenőrzések fontosságát a néhány nagyobb kockázatot képviselő stratégiai ágazat ellenőrzésén túlmenően; 13. hangsúlyozza az Európai Számvevőszék fent említett éves jelentésének 10.23. bekezdésében tett azon megállapítását, hogy egy utólagos ellenőrzési eljárás során a Régiók Bizottságának igazgatása feltárta, hogy az egyik nemzeti delegációjuk esetében a tagoknak utazási költségtérítés (repülőjegy) címén egy utazási iroda kézzel írott számlái alapján kifizetett összegek átlagosan 83%-kal meghaladták a légitársaság által kibocsátott, ténylegesen felhasznált repülőjegyek árát; 14. megállapítja, hogy a Régiók Bizottsága ezt követően széles körű vizsgálatot rendelt el az ügyben, amely 2007 júliusában le is zárult, és amely a Számvevőszék szerint nem igazolta, hogy az adminisztratív kiadásokra kifizetett összegek indokoltak lettek volna; 15. megelégedésére szolgál a Régiók Bizottságának azon döntése, hogy a költségtérítési célú további kifizetéseket csak bizonyos feltételek teljesülése esetén hajtja végre, és hogy minden költségtérítést felfüggeszt a korábbi feltételek szerint vásárolt menetjegyek tekintetében; üdvözli, hogy a Régiók Bizottsága elővigyázatossági intézkedésként az OLAF-ot is tájékoztatta az utólagos ellenőrzések terén bekövetkező változásokról és a Régiók Bizottsága igazgatása által hozott intézkedésekről; 16. megállapítja, hogy a 2006-ban lezárt és a minden végrehajtott átutalást felölelő részletes felülvizsgálatot tartalmazó bérátutalásokkal kapcsolatos belső ellenőrzés feltárta, hogy "e területen hiányosságok merültek fel a feladatok szétválasztásának elvét érintően (kezdeményezési és belső ellenőrzési feladatok), és az ellenőrzési környezetnek nagyobb figyelmet kellett volna szentelni az ismert kockázatok fényében"; megjegyzi továbbá, hogy a belső ellenőr ajánlásai nyomán történt előrehaladás felmérésére 2007 februárjában felülvizsgálatot hajtottak végre; sürgeti a Régiók Bizottságának igazgatását hogy biztosítsa az ellenőrzéskor tett ajánlásoknak megfelelő intézkedések végrehajtását; 17. megjegyzi, hogy az OLAF egy vizsgálatot követően nyolc átutalással kapcsolatban megállapította, hogy azok nem feleltek meg a szabályzatban rögzített feltételeknek, és javasolta a túlfizetések érintett tisztviselőktől történő visszamenőleges behajtását; megelégedéssel nyugtázza, hogy 2007 elejéig minden túlfizetés behajtása megtörtént; megjegyzi továbbá, hogy az OLAF hat tisztviselő esetében fegyelmi eljárás kezdeményezését javasolta, és közülük öt ügyében a belga hatóságoknál is hatósági eljárást kezdeményezett; 18. megállapítja, hogy a belga hatóságok kérésére a Régiók Bizottságának kinevezésre jogosult hatósága 2007. július 6-án felfüggesztette az érintett tisztviselők mentelmi jogát, hogy lehetővé tegye a nemzeti hatóság általi meghallgatásukat; megjegyzi továbbá, hogy a Régiók Bizottságának igazgatása a mai napig nem értesült arról, hogy a belga hatóságok kívánnak-e eljárást folytatni a kérdéses ügyekben; 19. megelégedéssel nyugtázza, hogy a Régiók Bizottságának főtitkára adminisztratív vizsgálatot indított, amely a Bizottság egy volt főigazgatója vezetésével zajlott le; kiemeli, hogy az állami hatóságokhoz beterjesztett öt eset közül kettőben a Régiók Bizottságának kinevezésre jogosult hatósága a fegyelmi bizottság előtti fegyelmi eljárás kezdeményezése mellett döntött; tudomásul veszi, hogy a személyzeti szabályzat szerint ezen esetekben végleges döntés csak azután születhet, hogy az illetékes belga bíróság jogerős ítéletet hirdetett; 20. megjegyzi, hogy a három másik tisztviselő ügyében a kinevezésre jogosult hatóság csak akkor határoz a fegyelmi eljárás megindításáról, amikor tájékoztatást kap arról, hogy a belga hatóságok milyen módon kívánnak eljárni ügyükben; megjegyzi továbbá, hogy abban az egy esetben, ahol az OLAF nem kezdeményezett nemzeti szintű eljárást a belga hatóságoknál, a kinevezésre jogosult hatóság az adminisztratív vizsgálat ajánlásaival összhangban úgy határozott, hogy az érintett tisztviselőt figyelmeztetésben részesíti; ismételten követeli, hogy szigorúan járjanak el minden olyan tisztviselővel szemben, akinek esetében a csalás ténye bizonyítható; 21. kéri a Régiók Bizottságát, hogy vegyen fontolóra arányos fegyelmi intézkedéseket, amennyiben az illetékes bíróságok előtt folyó eljárások eredménye indokolja azokat; 22. megelégedéssel nyugtázza, hogy a munkaerő-felvétel terén már nincsenek egyedi problémák a Régiók Bizottságánál és a többi intézménnyel közös tárgyaláson megállapított létszámtervét majdnem teljesen kihasználja.
| ||||||||||||||||||||||||||||
| 2006. évi mentesítés: Európai Unió – VIII. szakasz – Európai Ombudsman |
| |||||||||||||||||||||||||||||||
| ||||||||||||||||||||||||||||||||
Az Európai Parlament, – tekintettel az Európai Unió 2006-ös pénzügyi évre vonatkozó általános költségvetésére(1), – tekintettel az Európai Közösség 2006-os pénzügyi évre vonatkozó végleges éves beszámolójára – I. kötet (C6–0369/2007)(2), – tekintettel a mentesítő hatóságnak szóló, a 2006. évi belső könyvvizsgálatokról szóló éves ombudsmani jelentésre, – tekintettel a 2006-os pénzügyi év költségvetésének végrehajtásáról szóló éves számvevőszéki jelentésre és a Számvevőszék különjelentésére az ellenőrzés alá vont intézmények válaszaival együtt(3), – tekintettel a Számvevőszék által az EK-Szerződés 248. cikke értelmében kiállított, az elszámolás megbízhatóságát, valamint az alapjául szolgáló ügyletek jogszerűségét és szabályszerűségét igazoló megbízhatósági nyilatkozatra(4), – tekintettel az EK-Szerződés 272. cikkének (10) bekezdésére, valamint 274., 275. és 276. cikkére, – tekintettel az Európai Közösségek általános költségvetésére alkalmazandó költségvetési rendeletről szóló, 2002. június 25-i 1605/2002/EK, Euratom tanácsi rendeletre(5) és különösen annak 50., 86., 145., 146. és 147. cikkére, – tekintettel eljárási szabályzata 71. cikkére és V. mellékletére, – tekintettel a Költségvetési Bizottság jelentésére (A6-0092/2008), 1. megadja a mentesítést az Európai Ombudsmannak az Európai Unió 2006-os pénzügyi évre vonatkozó költségvetésének végrehajtására vonatkozóan; 2. az alábbi állásfoglalásban fejti ki észrevételeit; 3. utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt a határozatot, valamint az annak szerves részét képező állásfoglalást a Tanácsnak, a Bizottságnak, a Bíróságnak, a Számvevőszéknek, az Európai Ombudsmannak és az Európai Adatvédelmi Biztosnak, és gondoskodjon az Európai Közösségek Hivatalos Lapjában való közzétételéről (L sorozat). 2.Az Európai Parlament 2008. április 22-i állásfoglalása az Európai Unió 2006. évi általános költségvetésének végrehajtására vonatkozó mentesítésről szóló határozat szerves részét képező megjegyzésekkel, VIII. szakasz – Európai Ombudsman (C6-0369/2007 – 2007/2036(DEC)) Az Európai Parlament, – tekintettel az Európai Unió 2006-os pénzügyi évre vonatkozó általános költségvetésére(6), – tekintettel az Európai Közösség 2006-os pénzügyi évre vonatkozó végleges éves beszámolójára – I. kötet (C6–0369/2007)(7), – tekintettel a mentesítő hatóságnak szóló, a 2006. évi belső könyvvizsgálatokról szóló éves ombudsmani jelentésre, – tekintettel a 2006-os pénzügyi év költségvetésének végrehajtásáról szóló éves számvevőszéki jelentésre és a Számvevőszék különjelentésére az ellenőrzés alá vont intézmények válaszaival együtt(8), – tekintettel a Számvevőszék által az EK-Szerződés 248. cikke értelmében kiállított, az elszámolás megbízhatóságát, valamint az alapjául szolgáló ügyletek jogszerűségét és szabályszerűségét igazoló megbízhatósági nyilatkozatra(9), – tekintettel az EK-Szerződés 272. cikkének (10) bekezdésére, valamint 274., 275. és 276. cikkére, – tekintettel az Európai Közösségek általános költségvetésére alkalmazandó költségvetési rendeletről szóló, 2002. június 25-i 1605/2002/EK, Euratom tanácsi rendeletre(10) és különösen annak 50., 86., 145., 146. és 147. cikkére, – tekintettel eljárási szabályzata 71. cikkére és V. mellékletére, – tekintettel a Költségvetési Bizottság jelentésére (A6-0092/2008), 1. megállapítja, hogy 2006-ban az Európai Ombudsman (ombudsman) 7 682 538 euró összegű kötelezettségvállalási előirányzat felett rendelkezett (2005-ben: 7 224 554 euró), amelynek felhasználási aránya a többi intézmény felhasználási arányának átlaga alatti, 88,13%-os volt; 2. megállapítja, hogy az ombudsman 2006-ös pénzügyi kimutatásai az adott évre vonatkozóan negatív mérleget mutatnak (1 214 375 euró) és egyenlő végösszeget az aktívák és passzívák tekintetében (2 308 799 euró); 3. megállapítja, hogy a 2003 és 2006 közötti időszakban a kötelezettségvállalási előirányzatok jelentősen (73%-kal) emelkedtek, 4 438 653 euróról 7 682 538 euróra, az álláshelyek (84%-kal) 31-ről 57 egységre, a panaszok (57%-kal) 2 436-ról 3 830-ra, az új vizsgálatok száma pedig (2%-kal) 253-ról 258-ra; 4. rámutat, hogy a Számvevőszék az éves jelentésében jelzi, hogy az ombudsmanra vonatkozóan az ellenőrzés nem vezetett észrevételek megfogalmazásához; 5. kiemeli, hogy az ombudsman hivatala 2006. januárja óta teljes felelősséggel tartozik a személyzeti irányításért; ebben az összefüggésben megjegyzi, hogy a belső ellenőrnek az intézménynek írt 06/04. számú jelentése szerint a személyzet egyéni juttatásainak felállítása során alkalmazott irányítási és ellenőrzési eljárások megfelelőségét értékelő ellenőrzés "az irányítási és ellenőrzési eljárások tekintetében egyetlen területen sem tárt fel lényeges kockázatot, azonban megerősítette, hogy az intézménynek számos konkrét kérdéssel foglalkoznia kell"; 6. tudomásul veszi a felhatalmazás által engedélyezésre jogosult vezető tisztviselő 2006-os tevékenységi jelentését, amely értelmében 2007 elején újból önértékelést végeztek az ombudsman szolgálatai belső ellenőrzési keretének hatékonyságáról, amely szerint a belső ellenőrzési normák végrehajtása általában véve kielégítő (85% szemben a 2004-es 76%-kal); megjegyzi azonban, hogy bizonyos területeken (érzékeny feladatkörök meghatározása) javítani kell a hatékonyságot; arra ösztönzi az ombusdmant, hogy mindent tegyen meg intézménye belső ellenőrzési keretének további fejlesztése érdekében; 7. megelégedéssel nyugtázza, hogy a bizonyos adminisztratív szolgáltatások – beleértve az épületeket, informatikát, kommunikációt, jogi tanácsadást, orvosi szolgáltatásokat, képzést, fordítást és tolmácsolást – nyújtásáról szóló, az ombudsman és az Európai Parlament között meghatározatlan időre kötött együttműködési keretmegállapodásról 2005-ben folytak tárgyalások és azt 2006. márciusában aláírták, majd 2006. április 1-jén hatályba lépett; megjegyzi továbbá, hogy az ombudsman teljes mértékben kielégítőnek találja az új megállapodást; 8. megelégedéssel veszi tudomásul, hogy 2006. augusztus 1-jén kinevezték az ombudsman első főtitkárát; 9. aggodalommal olvassa az ombudsman éves jelentésében, hogy az intézménynek 2006-ban munkaerő-felvételi nehézségei voltak, különös tekintettel a magasan képzett jogászokra, a két egymást követő bővítés (a 2004-ben csatlakozó tagállamokból történő munkaerő-felvétel lezárása, a 2007-ben csatlakozó államokból történő felvétel előkészítése) és a személyzet fluktuációja miatt, illetve abból kifolyólag, hogy nehéz a pályázókat ideiglenes szerződéssel Strasbourgba csábítani és ott tartani; megjegyzi, hogy az ombudman az elkövetkezendő években kevesebb nehézségre számít a munkaerő-felvétel terén; 10. üdvözli, hogy az ombudsman 2007. december 14-én határozatot fogadott el az ombudsman éves érdekeltségi nyilatkozatáról; megelégedéssel veszi tudomásul, hogy ezt a határozatot közzétették az ombudsman honlapján; 11. üdvözli, hogy az ombudsman kész csatlakozni az 1073/1999/EK rendelet(11) értelmében az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság között létrejött, az Európai Csaláselleni Hivatal (OLAF) belső vizsgálatairól szóló 1999. május 25-i intézményközi megállapodáshoz(12); megelégedéssel nyugtázza, hogy az ombudsman 2008. január 9-én levélben kérte fel az OLAF-ot annak bemutatására, hogy véleménye szerint mennyiben lenne hasznos és milyen feltételek mellett valósulhatna meg az ombudsman esetleges csatlakozása a megállapodáshoz.
| ||||||||||||||||||||||||||||||||
| 2006. évi mentesítés: Európai Unió – IX. szakasz – Európai Adatvédelmi Biztos |
| |||||||||||||||||||||||||||||||
| ||||||||||||||||||||||||||||||||
Az Európai Parlament, – tekintettel az Európai Unió 2006-os pénzügyi évre vonatkozó általános költségvetésére(1), – tekintettel az Európai Közösség 2006-os pénzügyi évre vonatkozó végleges éves beszámolójára – I. kötet (C6–0370/2007)(2), – tekintettel az Európai Adatvédelmi Biztos által a mentesítő hatóságnak tett, a 2006. évi belső könyvvizsgálatokról szóló éves jelentésére, – tekintettel a 2006-os pénzügyi év költségvetésének végrehajtásáról szóló éves számvevőszéki jelentésre és a Számvevőszék különjelentéseire az ellenőrzés alá vont intézmények válaszaival együtt(3), – tekintettel a Számvevőszék által az EK-Szerződés 248. cikke értelmében kiállított, az elszámolás megbízhatóságát, valamint az alapjául szolgáló ügyletek jogszerűségét és szabályszerűségét igazoló megbízhatósági nyilatkozatra(4), – tekintettel az EK-Szerződés 272. cikkének (10) bekezdésére, valamint 274., 275. és 276. cikkére, – tekintettel az Európai Közösségek általános költségvetésére alkalmazandó költségvetési rendeletről szóló 2002. június 25-i 1605/2002/EK, Euratom tanácsi rendeletre(5) és különösen annak 50., 86., 145., 146. és 147. cikkére, – tekintettel eljárási szabályzata 71. cikkére és V. mellékletére, – tekintettel a Költségvetési Ellenőrző Bizottság jelentésére (A6-0094/2008), 1. megadja a mentesítést az Európai Adatvédelmi Biztosnak az Európai Unió 2006-os pénzügyi évre vonatkozó költségvetésének végrehajtására vonatkozóan; 2. észrevételeit az alábbi állásfoglalásban fejti ki; 3. utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt a határozatot, valamint az annak szerves részét képező állásfoglalást a Tanácsnak, a Bizottságnak, a Bíróságnak, a Számvevőszéknek, az Európai Ombudsmannak és az Európai Adatvédelmi Biztosnak, és gondoskodjon az Európai Közösségek Hivatalos Lapjában való közzétételéről (L sorozat). 2.Az Európai Parlament 2008. április 22-i állásfoglalása az Európai Unió 2006. évi általános költségvetésének végrehajtására vonatkozó mentesítésről szóló határozat szerves részét képező megjegyzésekkel, IX. szakasz – Európai Adatvédelmi Biztos (C6-0370/2007 – 2007/2044(DEC)) Az Európai Parlament, – tekintettel az Európai Unió 2006-os pénzügyi évre vonatkozó általános költségvetésére(6), – tekintettel az Európai Közösség 2006-os pénzügyi évre vonatkozó végleges éves beszámolójára – I. kötet (C6–0370/2007)(7), – tekintettel az Európai Adatvédelmi Biztos által a mentesítő hatóságnak tett, a 2006. évi belső könyvvizsgálatokról szóló éves jelentésére, – tekintettel a 2006-os pénzügyi év költségvetésének végrehajtásáról szóló éves számvevőszéki jelentésre és a Számvevőszék különjelentéseire az ellenőrzés alá vont intézmények válaszaival együtt(8), – tekintettel a Számvevőszék által az EK-Szerződés 248. cikke értelmében kiállított, az elszámolás megbízhatóságát, valamint az alapjául szolgáló ügyletek jogszerűségét és szabályszerűségét igazoló megbízhatósági nyilatkozatra(9), – tekintettel az EK-Szerződés 272. cikkének (10) bekezdésére, valamint 274., 275. és 276. cikkére, – tekintettel az Európai Közösségek általános költségvetésére alkalmazandó költségvetési rendeletről szóló 2002. június 25-i 1605/2002/EK, Euratom tanácsi rendeletre(10) és különösen annak 50., 86., 145., 146. és 147. cikkére, – tekintettel eljárási szabályzata 71. cikkére és V. mellékletére, – tekintettel a Költségvetési Ellenőrző Bizottság jelentésére (A6-0094/2008), 1. megállapítja, hogy 2006-ban az Európai Adatvédelmi Biztos 4 138 378 euró összegű kötelezettségvállalási előirányzat felett rendelkezett (2005-ben: 2 840 733 euró), amelynek felhasználási aránya 93,3% volt; 2. megállapítja, hogy az Európai Adatvédelmi Biztos Számvevőszék által végrehajtott ellenőrzése nem vezetett az európai adatvédelmi biztossal kapcsolatos észrevételek megfogalmazásához; megállapítja, hogy az időbeli elhatárolás szerinti könyvelés 2005. január 1-jei bevezetését követően az Európai Adatvédelmi Biztos pénzügyi kimutatásai a 2006-os évben negatív mérleget (1 402 513 euró) mutatnak, valamint azonos összegű aktívákat és passzívákat (23 517); 3. megállapítja, hogy 2006. december 7-én a Bizottság, a Parlament és a Tanács Főtitkárságai közötti, az Európai Adatvédelmi Biztos által is aláírt adminisztratív együttműködési megállapodást 2007. január 16-ával kezdődően további három évre meghosszabbították; 4. megállapítja, hogy az említett megállapodás értelmében az Európai Adatvédelmi Biztos valamennyi kiküldetésének kezelését a Bizottság Elszámolás Hivatala végzi, és a kiküldetéseken felmerülő szállásköltségek visszatérítését illetően ugyanazok a belső szabályok vonatkoznak személyzete két kategóriájára, a biztosra és helyettesére, illetve a tisztviselőkre egyaránt; 5. elégedetten állapítja meg, hogy jelentős előrelépés történt az utólagos/előzetes ellenőrzések és a végleges vélemények adatvédelmi biztos által történő kiadásának folyamatában, és hogy az adatvédelmi biztos által kitűzött 2007. tavaszi határidő az intézményeket és testületeket nagyobb erőfeszítésekre késztette tájékoztatási kötelezettségük teljesítése érdekében; 6. megállapítja, hogy 2006. november 7-i határozatában az európai adatvédelmi biztos úgy döntött, hogy felállít egy belső ellenőrzési struktúrát, amely megfelel tevékenységeinek és követelményeinek; 7. üdvözli azt a tényt, hogy az adatvédelmi biztos és helyettese minden évben az európai parlamenti képviselők által évente kitöltött adatlaphoz hasonló nyomtatványon nyilatkozatot tesz közzé pénzügyi érdekeltségeiről, amely olyan információkat tartalmaz, mint a bejelentett szakmai tevékenység, a fizetett állások és tevékenységek; 8. üdvözli az Európai Adatvédelmi Biztos 2007. szeptember 12-i azon döntését, hogy csatlakozik az 1073/1999/EK rendelet(11) értelmében az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság között létrejött, az Európai Csaláselleni Hivatal (OLAF) belső vizsgálatairól szóló 1999. május 25-i intézményközi megállapodáshoz(12);
| ||||||||||||||||||||||||||||||||
| 2006. évi mentesítés: Európai Alapítvány az Élet- és Munkakörülmények Javításáért |
| ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Az Európai Parlament, – tekintettel az Európai Alapítvány az Élet- és Munkakörülmények Javításáért 2006-os pénzügyi évre vonatkozó végleges éves beszámolójára(1), – tekintettel a Számvevőszéknek az Európai Alapítvány az Élet- és Munkakörülmények Javításáért 2006-os pénzügyi évre vonatkozó végleges éves beszámolójáról szóló jelentésére, az alapítvány válaszaival együtt(2), – tekintettel a Tanács 2008. február 12-i ajánlására (5843/2008 – C6-0084/2008), – tekintettel az EK-Szerződésre és különösen annak 276. cikkére, – tekintettel az Európai Közösségek általános költségvetésére alkalmazandó költségvetési rendeletről szóló, 2002. június 25-i 1605/2002/EK, Euratom tanácsi rendeletre(3) és különösen annak 185. cikkére, – tekintettel az Európai Alapítvány az Élet- és Munkakörülmények Javításáért létrehozásáról szóló, 1975. május 26-i 1365/75/EGK tanácsi rendeletre(4), és különösen annak 16. cikkére – tekintettel az 1605/2002/EK, Euratom tanácsi rendelet 185. cikkében említett szervekre vonatkozó költségvetési keretrendeletről szóló, 2002. november 19-i 2343/2002/EK, Euratom bizottsági rendeletre(5) és különösen annak 94. cikkére, – tekintettel eljárási szabályzata 71. cikkére és V. mellékletére, – tekintettel a Költségvetési Ellenőrző Bizottság jelentésére és a Foglalkoztatási és Szociális Bizottság véleményére (A6-0111/2008), 1. megadja az Európai Alapítvány az Élet- és Munkakörülmények Javításáért igazgatója számára a 2006-os pénzügyi évre szóló költségvetés végrehajtására vonatkozó mentesítést; 2. észrevételeit az alábbi állásfoglalásban fejti ki; 3. utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt a határozatot, valamint az annak szerves részét képező állásfoglalást az Európai Alapítvány az Élet- és Munkakörülmények Javításáért igazgatójának, a Tanácsnak, a Bizottságnak és a Számvevőszéknek, és gondoskodjon az Európai Unió Hivatalos Lapjában való közzétételükről (L sorozat). 2.Az Európai Parlament 2008. április 22-i határozata az Európai Alapítvány az Élet- és Munkakörülmények Javításáért 2006-os pénzügyi évre szóló elszámolásának lezárásáról (C6-0372/2007 – 2007/2047(DEC)) Az Európai Parlament, – tekintettel az Európai Alapítvány az Élet- és Munkakörülmények Javításáért 2006-os pénzügyi évre vonatkozó végleges éves beszámolójára(6), – tekintettel a Számvevőszéknek az Európai Alapítvány az Élet- és Munkakörülmények Javításáért 2006-os pénzügyi évre vonatkozó végleges éves beszámolójáról szóló jelentésére, az alapítvány válaszaival együtt(7), – tekintettel a Tanács 2008. február 12-i ajánlására (5843/2008 – C6-0084/2008), – tekintettel az EK-Szerződésre és különösen annak 276. cikkére, – tekintettel az Európai Közösségek általános költségvetésére alkalmazandó költségvetési rendeletről szóló, 2002. június 25-i 1605/2002/EK, Euratom tanácsi rendeletre(8) és különösen annak 185. cikkére, – tekintettel az Európai Alapítvány az Élet- és Munkakörülmények Javításáért létrehozásáról szóló, 1975. május 26-i 1365/75/EGK tanácsi rendeletre(9), és különösen annak 16. cikkére – tekintettel az 1605/2002/EK, Euratom tanácsi rendelet 185. cikkében említett szervekre vonatkozó költségvetési keretrendeletről szóló 2002. november 19-i 2343/2002/EK, Euratom bizottsági rendeletre(10) és különösen annak 94. cikkére, – tekintettel eljárási szabályzata 71. cikkére és V. mellékletére, – tekintettel a Költségvetési Ellenőrző Bizottság jelentésére és a Foglalkoztatási és Szociális Bizottság véleményére (A6-0111/2008), 1. megállapítja, hogy az Európai Alapítvány az Élet- és Munkakörülmények Javításáért végleges éves beszámolója megfelel a Számvevőszék jelentéséhez csatoltnak; 2. jóváhagyja az Európai Alapítvány az Élet- és Munkakörülmények Javításáért 2006-os pénzügyi évre vonatkozó elszámolása lezárását; 3. utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt a határozatot az Európai Alapítvány az Élet- és Munkakörülmények Javításáért igazgatójának, a Tanácsnak, a Bizottságnak és a Számvevőszéknek, és gondoskodjon az Európai Unió Hivatalos Lapjában való közzétételéről (L sorozat). 3.Az Európai Parlament 2008. április 22-i állásfoglalása az Európai Alapítvány az Élet- és Munkakörülmények Javításáért 2006-os pénzügyi évre szóló költségvetésének végrehajtására vonatkozó mentesítésről szóló határozat szerves részét képező megjegyzésekkel (C6-0372/2007 – 2007/2047(DEC)) Az Európai Parlament, – tekintettel az Európai Alapítvány az Élet- és Munkakörülmények Javításáért 2006-os pénzügyi évre vonatkozó végleges éves beszámolójára(11), – tekintettel a Számvevőszéknek az Európai Alapítvány az Élet- és Munkakörülmények Javításáért 2006-os pénzügyi évre vonatkozó végleges éves beszámolójáról szóló jelentésére, az alapítvány válaszaival együtt(12), – tekintettel a Tanács 2008. február 12-i ajánlására (5843/2008 – C6-0084/2008), – tekintettel az EK-Szerződésre és különösen annak 276. cikkére, – tekintettel az Európai Közösségek általános költségvetésére alkalmazandó költségvetési rendeletről szóló, 2002. június 25-i 1605/2002/EK, Euratom tanácsi rendeletre(13) és különösen annak 185. cikkére, – tekintettel az Európai Alapítvány az Élet- és Munkakörülmények Javításáért létrehozásáról szóló, 1975. május 26-i 1365/75/EGK tanácsi rendeletre(14), és különösen annak 16. cikkére – tekintettel az 1605/2002/EK, Euratom tanácsi rendelet 185. cikkében említett szervekre vonatkozó költségvetési keretrendeletről szóló, 2002. november 19-i 2343/2002/EK, Euratom bizottsági rendeletre(15) és különösen annak 94. cikkére, – tekintettel eljárási szabályzata 71. cikkére és V. mellékletére, – tekintettel a Költségvetési Ellenőrző Bizottság jelentésére és a Foglalkoztatási és Szociális Bizottság véleményére (A6-0111/2008), A. mivel a Számvevőszék kijelentette, hogy kellő mértékben megbizonyosodott a 2006-os pénzügyi évre vonatkozó éves beszámoló megbízhatóságáról, valamint arról, hogy az alapjául szolgáló ügyletek jogszerűek és szabályszerűek; B. mivel 2007. április 24-én a Parlament megadta a mentesítést az Európai Alapítvány az Élet- és Munkakörülmények Javításáért igazgatójának az ügynökség 2005-ös pénzügyi évre szóló költségvetésének végrehajtására vonatkozóan(16), és a mentesítési határozatot kísérő állásfoglalásban a Parlament többek között
Általános észrevételek, amelyek az uniós ügynökségek horizontális kérdéseivel kapcsolatosak, és ezáltal minden egyes ügynökség mentesítési eljárása szempontjából jelentőséggel bírnak 1. megjegyzi, hogy a Számvevőszék által ellenőrzött 24 ügynökség és egyéb kapcsolódó szerv költségvetése 2006-ban összesen 1 080,5 millió eurót tett ki (közülük 271 millió euróval a legnagyobb az Európai Újjáépítési Ügynökség, 5 millió euróval pedig a legkisebb az Európai Rendőrakadémia (CEPOL) költségvetése volt); 2. rámutat arra, hogy a pénzügyi ellenőrzés és mentesítés hatálya alá tartozó külső uniós szervek köre jelenleg nemcsak a hagyományos szabályozó ügynökségeket öleli fel, hanem az egyes konkrét programok megvalósítása érdekében felállított végrehajtó ügynökségeket is, és a közeljövőben a köz- és magánszféra partnersége keretében létrehozott közös vállalkozásokra (közös technológiai kezdeményezések) is ki fog terjedni; 3. a Parlament vonatkozásában megállapítja, hogy a mentesítési eljárás hatálya alá tartozó ügynökségek száma az alábbiak szerint alakult: 2000-es költségvetési év: 8; 2001: 10; 2002: 11; 2003: 14; 2004: 14; 2005: 16; 2006: 20 szabályozó ügynökség és 2 végrehajtó ügynökség (a Számvevőszék által ellenőrzött, ugyanakkor belső mentesítési eljárás alá tartozó két ügynökségen kívül); 4. ezért arra a következtetésre jut, hogy az ügynökségek/kapcsolódó szervek költségvetésének méretéhez viszonyítva az ellenőrző/mentesítési eljárás nehézkessé és aránytalanná vált; utasítja illetékes bizottságát, hogy végezze el az ügynökségek és kapcsolódó szervek mentesítési eljárásának széles körű felülvizsgálatát egy egyszerűbb és racionálisabb megközelítés kialakítása érdekében, az elkövetkező években egyedi mentesítési jelentést igénylő szervek egyre növekvő számára tekintettel; Alapvető megfontolások 5. kéri a Bizottságot, hogy új ügynökségek létrehozása előtt vagy már meglévők átalakítása során adjon világos magyarázatot az alábbi elemekre vonatkozóan: az ügynökség típusa, célkitűzései, belső irányítási struktúrája, termékei, szolgáltatásai, főbb eljárásai, célcsoportja, megrendelői és érdekelt felei, hivatalos kapcsolatai külső szereplőkkel, költségvetési felelőssége, pénzügyi tervezése, valamint személyzeti politikája; 6. kéri, hogy minden ügynökséget a közte és a felelős főigazgatóság között kialakított éves teljesítmény-megállapodás vezéreljen, amelynek tartalmaznia kell a következő év fő célkitűzéseit, a pénzügyi keretet és a teljesítmény mérésére szolgáló egyértelmű mutatókat; 7. kéri, hogy az ügynökségek teljesítményét rendszeresen (és ad hoc jelleggel) ellenőrizze a Számvevőszék vagy más független könyvvizsgáló; úgy véli, hogy ennek nem szabadna csupán a pénzügyi irányítás és a közpénzek helyes felhasználásának hagyományos elemeire korlátozódnia, hanem az irányítás hatékonyságára és eredményességére is ki kellene terjednie, és az egyes ügynökségek pénzügyi irányítására vonatkozó minősítést is tartalmaznia kellene; 8. álláspontja szerint azon ügynökségek esetében, amelyek folyamatosan túlbecsülik költségvetési szükségleteiket, a be nem töltött álláshelyek alapján technikai csökkentést kell végrehajtani; úgy véli, hogy hosszú távon ez az ügynökségek célhoz kötött bevételeinek csökkenését és ezáltal alacsonyabb igazgatási költségeket eredményez majd; 9. megjegyzi, hogy súlyos problémát jelent, hogy számos ügynökséget bírálnak a közbeszerzési szabályok, a költségvetési rendelet, a személyzeti szabályzat stb. betartásának hiánya miatt; úgy véli, hogy ennek fő oka az, hogy a legtöbb szabályzatot és a költségvetési rendeletet nagyobb intézményekre szabták, valamint hogy a legtöbb kisebb ügynökség nem rendelkezik a szabályozási követelmények betartásához szükséges kritikus tömeggel; ezért arra kéri a Bizottságot, hogy próbáljon gyors megoldást találni a hatékonyság növelésére azáltal, hogy a kritikus tömeg biztosítása céljából összevonja több ügynökség igazgatási funkcióit (figyelembe véve az ügynökségekre és költségvetési függetlenségükre vonatkozó alapvető szabályozás szükségszerű megváltoztatását), vagy sürgősen dolgozzon ki az ügynökségekre vonatkozó olyan speciális szabályokat (különösen végrehajtási szabályokat), amelyek hozzájárulnak ahhoz, hogy az ügynökségek teljes mértékben meg tudjanak felelni a szabályozásoknak; 10. ragaszkodik ahhoz, hogy az előzetes költségvetési tervezet megalkotásakor a Bizottság vegye figyelembe a költségvetés egyes ügynökségek általi, előző években történő végrehajtásának eredményeit, különös tekintettel az n-1. évre, és az adott ügynökség kérésének megfelelően vizsgálja felül a költségvetést; felkéri illetékes bizottságát e felülvizsgálat tiszteletben tartására, illetve arra, hogy – amennyiben a Bizottság ezt nem teszi meg – saját maga vizsgálja felül és tegye reálisabbá a kérdéses költségvetést, az adott ügynökség abszorpciós és végrehajtási kapacitásának megfelelően; 11. emlékeztet a 2005-ös pénzügyi évre vonatkozó mentesítésről szóló határozatára, amelyben arra kérte a Bizottságot, hogy ötévente készítsen tanulmányt az egyes ügynökségek által generált hozzáadott értékről; felhívja az összes érintett intézményt, hogy bármely ügynökség hozzáadott értékéről szóló negatív értékelés esetén tegyék meg a szükséges lépéseket az ügynökség megbízatásának átalakítására vagy az ügynökség bezárására; megjegyzi, hogy a Bizottság 2007-ben egyetlen értékelést sem végzett; ragaszkodik ahhoz, hogy a 2007-es pénzügyi évre vonatkozó mentesítési határozatot megelőzően a Bizottság legalább öt ilyen értékelést mutasson be, kezdve a legrégebbi ügynökségekkel; 12. úgy véli, hogy a Számvevőszék ajánlásait haladéktalanul végre kell hajtani, és az ügynökségek részére kifizetett támogatásokat összhangba kell hozni azok valós készpénzszükségleteivel; úgy gondolja továbbá, hogy az általános költségvetési rendelet módosításait bele kell foglalni az ügynökségekre vonatkozó költségvetési keretrendeletbe és az ügynökségek külön pénzügyi szabályzataiba; Az adatok közlése 13. megjegyzi, hogy az ügynökségek között nincsen egységes megközelítés a kérdéses pénzügyi évben végzett tevékenységek ismertetésére, a költségvetés végrehajtásáról és a pénzgazdálkodásról szóló elszámolásokra és jelentésekre, valamint arra vonatkozóan, hogy a megbízhatósági nyilatkozatot az ügynökség igazgatójának kell-e megfogalmaznia; megállapítja, hogy nem minden ügynökség tesz egyértelmű különbséget a) az ügynökség tevékenységének a nyilvánosság előtti bemutatása és b) a költségvetés teljesítéséről és pénzgazdálkodásáról szóló technikai jelentés között; 14. megjegyzi, hogy míg a Bizottság állandó iránymutatásai a tevékenységi jelentések elkészítésére vonatkozóan nem írják elő kifejezetten, hogy az ügynökségek igazoló nyilatkozatot készítsenek, mégis számos igazgató így tett 2006-ban, s egy esetben ez lényeges fenntartást tartalmazott; 15. emlékeztet 2005. április 12-i állásfoglalásának(17) (23) bekezdésére, amelyben felkéri az ügynökségek igazgatóit, hogy a jövőben a pénzügyi és igazgatási adatokkal együtt benyújtott éves tevékenységi jelentésükhöz csatoljanak a Bizottság főigazgatói által aláírthoz hasonló, a tevékenységük jogszerűségét és szabályszerűségét igazoló nyilatkozatot; 16. kéri a Bizottságot, hogy ennek megfelelően módosítsa az ügynökségekre vonatkozó állandó iránymutatásokat; 17. emellett javasolja a Bizottságnak, hogy az ügynökségekkel közösen dolgozzon ki egy valamennyi ügynökségre és kapcsolódó szervezetre alkalmazható harmonizált modellt, amely határozott különbséget tesz az alábbiak között:
A Számvevőszék általános megállapításai 18. tudomásul veszi a Számvevőszék megállapítását (éves jelentés 10.29. bekezdése(18)), miszerint a Bizottság által a Közösség költségvetéséből finanszírozott támogatások kifizetése nem az ügynökségek készpénzszükségleteinek kellően megalapozott felbecslésén alapul, és az előző évről áthozott összegekkel együtt ez jelentős készpénzállomány fenntartásához vezet; tudomásul veszi továbbá a Számvevőszék javaslatát, hogy az ügynökségek részére kifizetett támogatások legyenek összhangban azok valós készpénzszükségleteivel; 19. megjegyzi, hogy 2006 végére még 14 ügynökségnek kell bevezetnie az ABAC számviteli rendszert (éves jelentés, a 10.31. bekezdés lábjegyzete); 20. tudomásul veszi a Számvevőszék megjegyzését (éves jelentés 1.25. bekezdése) a ki nem vett szabadságokra egyes ügynökségeknél elhatárolt kiadásokra vonatkozóan; rámutat, hogy a Számvevőszék három ügynökség (Európai Szakképzés-fejlesztési Központ (CEDEFOP), CEPOL és Európai Vasúti Ügynökség) esetében a 2006-os pénzügyi évre vonatkozó megbízhatósági nyilatkozatában fenntartásokat fogalmazott meg (2005-ben: CEDEFOP, Európai Élelmiszer-biztonsági Hatóság, Európai Újjáépítési Ügynökség); Belső ellenőrzés 21. emlékeztet arra, hogy a költségvetési rendelet 185. cikke (3) bekezdésének megfelelően a Bizottság belső ellenőre egyben az uniós költségvetés terhére támogatásban részesülő szabályozó ügynökségek belső ellenőre is; rámutat arra, hogy a belső ellenőr minden egyes ügynökség igazgatói testületének és igazgatójának jelentést készít; 22. felhívja a figyelmet a belső ellenőr 2006-os éves tevékenységi jelentésében megfogalmazott alábbi fenntartásra:" A Bizottság belső ellenőre a személyi erőforrások hiánya miatt nincs abban a helyzetben, hogy kellő mértékben megfeleljen a költségvetési rendelet 185. cikkében meghatározott, a közösségi szervek belső ellenőrzésére vonatkozó kötelezettségeinek "23. tudomásul veszi ugyanakkor a Számvevőszék 2006-os tevékenységi jelentésében tett megjegyzését, miszerint 2007-től a Bizottság által a belső ellenőrzési szolgálat (IAS) számára biztosított további személyi erőforrásokkal valamennyi működő szabályozó ügynökséget évente belső ellenőrzés alá fogják vetni; 24. tudomásul veszi a költségvetési rendelet 185. cikke alapján az IAS általi ellenőrzésre kötelezett szabályozó és végrehajtó ügynökségek, valamint közös vállalkozások egyre növekvő számát; kéri a Bizottságot, hogy tájékoztassa az illetékes parlamenti bizottságot arról, hogy az IAS rendelkezésére álló személyi erőforrások elegendőek lesznek-e valamennyi ilyen szervezet éves ellenőrzésének lefolytatására az elkövetkező években; 25. megjegyzi, hogy a 2343/2002/EK, Euratom rendelet 72. cikkének (5) bekezdése alapján valamennyi ügynökségnek minden évben el kell küldenie a mentesítésért felelős hatóságnak és a Bizottságnak az igazgató által összeállított jelentést, amely összefoglalja a belső ellenőr által végzett belső ellenőrzések számát és típusát, a javasolt ajánlásokat és az ezek nyomán hozott intézkedéseket; kéri az ügynökségeket, hogy jelezzék, ez megtörtént-e, és ha igen, milyen formában; 26. a belső ellenőrzési képességekre vonatkozóan, és különösen a kisebb ügynökségek tekintetében tudomásul veszi a belső ellenőr által a Parlament illetékes bizottsága előtt 2006. szeptember 14-én tett javaslatot arra vonatkozóan, hogy a kisebb ügynökségek számára engedélyezni kellene a belső ellenőri szolgáltatások magánszektorból történő igénybevételét; Az ügynökségek értékelése 27. emlékeztet az ECOFIN Költségvetési Tanács 2007. július 13-i ülését megelőző egyeztetés során a Parlament, a Tanács és a Bizottság által elfogadott közös nyilatkozatra(19), amelyben kérik i. a Bizottság által értékelni kívánt ügynökségek és ii. a már értékelt ügynökségek jegyzékét, továbbá a főbb megállapítások összefoglalását; Fegyelmi eljárások 28. megjegyzi, hogy méretüknél fogva az egyes ügynökségek számára nehézséget jelent megfelelő besorolási fokozatú munkatársakból álló eseti fegyelmi tanácsokat létrehozni, és hogy a Bizottság IDOC irodájának (Vizsgálati és Fegyelmi Iroda) hatásköre nem terjed ki az ügynökségekre; felhívja az ügynökségeket, hogy fontolják meg egy több ügynökséget átfogó fegyelmi tanács felállítását; Az intézményközi megállapodás tervezete 29. emlékeztet a Bizottság által benyújtott, az európai szabályozási ügynökségek keretszabályáról szóló intézményközi megállapodás-tervezetre (COM(2005)0059), amely az európai szabályozási ügynökségek létrehozására, felépítésére, működésére, értékelésére és ellenőrzésére vonatkozó horizontális keret kialakítására irányult; megjegyzi, hogy a tervezet hasznos kezdeményezés az ügynökségek létrehozásának és működtetésének ésszerűsítése irányában; rámutat a Bizottság 2006-os összefoglaló jelentésében foglalt megállapításra (COM(2007)0274, 3.1. bekezdés), amely szerint annak ellenére, hogy a tervezet közzétételét követően elakadtak a tárgyalások, a lényegi kérdésekről folytatott vitát 2006 végén újra kezdte a Tanács; sajnálatát fejezi ki, hogy az elfogadás irányában nem lehetett további előrelépést tenni; 30. ezért üdvözli a Bizottság arra tett kötelezettségvállalását, hogy 2008 folyamán közleményt terjeszt elő a szabályozási ügynökségek jövőjéről; Önfinanszírozó ügynökségek 31. emlékeztet arra, hogy a két önfinanszírozó ügynökség esetében az igazgatótanács adja meg az igazgató számára a mentesítést; megjegyzi, hogy mindkét ügynökség jelentős felhalmozódott tartalékokkal rendelkezik az előző évekből átvitt, díjakból származó bevételeknek köszönhetően:
Egyedi észrevételek 32. megállapítja, hogy a Számvevőszék a 2006-os évre szintén magas átviteli arányokat talált (43% az igazgatási kiadások (II. cím), 45% pedig a működési kiadások terén (III. cím)); 33. felhívja a figyelmet arra, hogy bár a Számvevőszék megerősítette, hogy a 2006-os pénzügyi év során a megbízhatóság tekintetében az Alapítvány valamennyi lényeges pontban betartotta a vonatkozó rendelkezéseket, előfordult néhány hiányosság, konkrétan az alábbi eseteket illetően: az évenkéntiség elvének betartása, két szerződés odaítélése, az a tény, hogy teljes egészében 2007-ben kifizetésre kerülő összegeket a 2006-os költségvetésben tüntettek fel, valamint a tisztviselőkre vonatkozó kiválasztási kritériumok alkalmazásának elmulasztása, ami arra enged következtetni, hogy a folyamatok során nem érvényesült az átláthatóság és a megkülönböztetés-mentesség; 34. megállapítja, hogy a Számvevőszék bírálta a felvételi eljárással kapcsolatban, hogy a kiválasztási kritériumokat a felvételi bizottságok egyrészt nem határozták meg az eljárás kezdetén, másrészt nem a felvételi kiírásban határozták meg őket, és tudomásul veszi az alapítvány válaszát, amelynek értelmében már minden felvételi kiírás világosan tartalmazza, hogy a teszteken elért sikeres eredmény előfeltétele-e a sikeres versenyvizsgának; 35. megállapítja, hogy az alapítvány pénzügyi mérlegében 1,8 millió euró értékben szerepel telek és épületek (bár 1992-ben az építési költség 7,2 millió euró volt), és a felhalmozódott tartalék 4,09 millió euró; 36. megállapítja, hogy az alapítvány 2006. évi éves jelentése szerint az alapítvány 2006-ban projektmenedzsment rendszert állított fel a szervezeti hatékonyság nagyobb átláthatóság és az erőforrások jobb koordinálása révén történő javítására, valamint hogy a hatékonyság fokozása érdekében teljesítmény-felügyeleti rendszert is bevezettek; ezen kívül, a nagyobb rugalmasság érdekében kiterjesztették a közbeszerzési rendszert; 37. megállapítja, hogy az alapítvány 2006-ban utólagos értékelést indított a 2001–2004-es munkaprogramra vonatkozóan, valamint időközi értékelést kezdett az alapítvány folyó munkájának egyes vonatkozásai tekintetében a szervezet befolyásának, hozzáadott értékének és hatékonyságának megállapítása érdekében; kéri, hogy tájékoztassák az értékelés eredményeiről.
| |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| 2006. évi mentesítés: Európai Képzési Alapítvány |
| |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Az Európai Parlament, – tekintettel az Európai Képzési Alapítvány 2006-os gazdasági évre vonatkozó végső elszámolásaira(1), – tekintettel a Számvevőszéknek az Európai Képzési Alapítvány 2006-os pénzügyi évre vonatkozó elszámolásáról szóló jelentésére, az Alapítvány válaszaival együtt(2), – tekintettel a Tanács 2008. február 12-i ajánlására (5843/2008 – C6–0084/2008), – tekintettel az EK-Szerződésre és különösen annak 276. cikkére, – tekintettel az Európai Közösségek általános költségvetésére alkalmazandó költségvetési rendeletről szóló, 2002. június 25-i 1605/2002/EK, Euratom tanácsi rendeletre(3) és különösen annak 185. cikkére, – tekintettel az Európai Képzési Alapítvány létrehozásáról szóló, 1990. május 7-i 1360/90/EGK tanácsi rendeletre(4) és különösen annak 11. cikkére, – tekintettel az 1605/2002/EK, Euratom tanácsi rendelet 185. cikkében említett szervekre vonatkozó költségvetési keretrendeletről szóló, 2002. november 19-i 2343/2002/EK, Euratom bizottsági rendeletre(5) és különösen annak 94. cikkére, – tekintettel eljárási szabályzata 71. cikkére és V. mellékletére, – tekintettel a Költségvetési Ellenőrző Bizottság jelentésére és a Foglalkoztatási és Szociális Bizottság véleményére (A6–0114/2008), 1. megadja az Európai Képzési Alapítvány igazgatója számára a 2006-os pénzügyi évre szóló költségvetés végrehajtására vonatkozó mentesítést; 2. az alábbi állásfoglalásban fejti ki észrevételeit; 3. utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt a határozatot, valamint az annak szerves részét képező állásfoglalást az Európai Képzési Alapítvány ügyvezető igazgatójának, a Tanácsnak, a Bizottságnak és a Számvevőszéknek, és gondoskodjon az Európai Unió Hivatalos Lapjában való közzétételükről (L sorozat). 2.Az Európai Parlament 2008. április 22-i határozata az Európai Képzési Alapítvány 2006-os pénzügyi évre vonatkozó elszámolásának lezárásáról (C6-0381/2007 – 2007/2056(DEC)) Az Európai Parlament, – tekintettel az Európai Képzési Alapítvány 2006-os gazdasági évre vonatkozó végső elszámolásaira(6), – tekintettel a Számvevőszéknek az Európai Képzési Alapítvány 2006-os pénzügyi évre vonatkozó elszámolásáról szóló jelentésére, az Alapítvány válaszaival együtt(7), – tekintettel a Tanács 2008. február 12-i ajánlására (5843/2008 – C6–0084/2008), – tekintettel az EK-Szerződésre és különösen annak 276. cikkére, – tekintettel az Európai Közösségek általános költségvetésére alkalmazandó költségvetési rendeletről szóló, 2002. június 25-i 1605/2002/EK, Euratom tanácsi rendeletre(8) és különösen annak 185. cikkére, – tekintettel az Európai Képzési Alapítvány létrehozásáról szóló, 1990. május 7-i 1360/90/EGK tanácsi rendeletre(9) és különösen annak 11. cikkére, – tekintettel az 1605/2002/EK, Euratom tanácsi rendelet 185. cikkében említett szervekre vonatkozó költségvetési keretrendeletről szóló, 2002. november 19-i 2343/2002/EK, Euratom bizottsági rendeletre(10) és különösen annak 94. cikkére, – tekintettel eljárási szabályzata 71. cikkére és V. mellékletére, – tekintettel a Költségvetési Ellenőrző Bizottság jelentésére és a Foglalkoztatási és Szociális Bizottság véleményére (A6–0114/2008), 1. megállapítja, hogy az Európai Képzési Alapítvány végleges éves beszámolója végleges éves beszámolója megfelel a Számvevőszék jelentéséhez csatoltnak; 2. jóváhagyja az Európai Képzési Alapítvány 2006-os pénzügyi évre vonatkozó elszámolásának lezárását; 3. utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt a határozatot az Európai Képzési Alapítvány ügyvezető igazgatójának, a Tanácsnak, a Bizottságnak és a Számvevőszéknek, és gondoskodjon az Európai Unió Hivatalos Lapjában való közzétételükről (L sorozat). 3.Az Európai Parlament 2008. április 22-i állásfoglalása az Európai Képzési Alapítvány 2006-os pénzügyi évre szóló általános költségvetésének végrehajtására vonatkozó mentesítésről szóló határozat szerves részét képező megjegyzésekkel (C6-0381/2007 – 2007/2056(DEC)) Az Európai Parlament, – tekintettel az Európai Képzési Alapítvány 2006-os gazdasági évre vonatkozó végső elszámolásaira(11), – tekintettel a Számvevőszéknek az Európai Képzési Alapítvány 2006-os pénzügyi évre vonatkozó elszámolásáról szóló jelentésére, az Alapítvány válaszaival együtt(12), – tekintettel a Tanács 2008. február 12-i ajánlására (5843/2008 – C6–0084/2008), – tekintettel az EK-Szerződésre és különösen annak 276. cikkére, – tekintettel az Európai Közösségek általános költségvetésére alkalmazandó költségvetési rendeletről szóló, 2002. június 25-i 1605/2002/EK, Euratom tanácsi rendeletre(13) és különösen annak 185. cikkére, – tekintettel az Európai Képzési Alapítvány létrehozásáról szóló, 1990. május 7-i 1360/90/EGK tanácsi rendeletre(14) és különösen annak 11. cikkére, – tekintettel az 1605/2002/EK, Euratom tanácsi rendelet 185. cikkében említett szervekre vonatkozó költségvetési keretrendeletről szóló, 2002. november 19-i 2343/2002/EK, Euratom bizottsági rendeletre(15) és különösen annak 94. cikkére, – tekintettel eljárási szabályzata 71. cikkére és V. mellékletére, – tekintettel a Költségvetési Ellenőrző Bizottság jelentésére és a Foglalkoztatási és Szociális Bizottság véleményére (A6–0114/2008), A. mivel a Számvevőszék kijelentette, hogy kellő mértékben megbizonyosodott a 2006-os pénzügyi évre vonatkozó éves beszámoló megbízhatóságáról, valamint arról, hogy az alapjául szolgáló ügyletek jogszerűek és szabályszerűek, B. mivel 2007. április 24-én a Parlament megadta a mentesítést az Európai Képzési Alapítvány 2005-ös pénzügyi évre szóló költségvetésének végrehajtására vonatkozóan az igazgatónak(16), és a mentesítési határozatot kísérő állásfoglalásban a Parlament többek között
Általános észrevételek, amelyek az uniós ügynökségek horizontális kérdéseivel kapcsolatosak, és ezáltal minden egyes ügynökség mentesítési eljárása szempontjából jelentőséggel bírnak 1. megjegyzi, hogy a Számvevőszék által ellenőrzött 24 ügynökség és egyéb kapcsolódó szerv költségvetése 2006-ban összesen 1 080,5 millió eurót tett ki (közülük 271 millió euróval a legnagyobb az Európai Újjáépítési Ügynökség, 5 millió euróval pedig a legkisebb az Európai Rendőrakadémia (CEPOL) költségvetése volt); 2. rámutat arra, hogy a pénzügyi ellenőrzés és mentesítés hatálya alá tartozó külső uniós szervek köre jelenleg nemcsak a hagyományos szabályozó ügynökségeket öleli fel, hanem az egyes konkrét programok megvalósítása érdekében felállított végrehajtó ügynökségeket is, és a közeljövőben a köz- és magánszféra partnersége keretében létrehozott közös vállalkozásokra (közös technológiai kezdeményezések) is ki fog terjedni; 3. a Parlament vonatkozásában megállapítja, hogy a mentesítési eljárás hatálya alá tartozó ügynökségek száma az alábbiak szerint alakult: 2000-es költségvetési év: 8; 2001: 10; 2002: 11; 2003: 14; 2004: 14; 2005: 16; 2006: 20 szabályozó ügynökség és 2 végrehajtó ügynökség (a Számvevőszék által ellenőrzött, ugyanakkor belső mentesítési eljárás alá tartozó két ügynökségen kívül); 4. ezért arra a következtetésre jut, hogy az ügynökségek/kapcsolódó szervek költségvetésének méretéhez viszonyítva az ellenőrző/mentesítési eljárás nehézkessé és aránytalanná vált; utasítja illetékes bizottságát, hogy végezze el az ügynökségek és kapcsolódó szervek mentesítési eljárásának széles körű felülvizsgálatát egy egyszerűbb és racionálisabb megközelítés kialakítása érdekében, az elkövetkező években egyedi mentesítési jelentést igénylő szervek egyre növekvő számára tekintettel; Alapvető megfontolások 5. kéri a Bizottságot, hogy új ügynökségek létrehozása előtt vagy már meglévők átalakítása során adjon világos magyarázatot az alábbi elemekre vonatkozóan: az ügynökség típusa, célkitűzései, belső irányítási struktúrája, termékei, szolgáltatásai, főbb eljárásai, célcsoportja, megrendelői és érdekelt felei, hivatalos kapcsolatai külső szereplőkkel, költségvetési felelőssége, pénzügyi tervezése, valamint személyzeti politikája; 6. kéri, hogy minden ügynökséget a közte és a felelős főigazgatóság között kialakított éves teljesítmény-megállapodás vezéreljen, amelynek tartalmaznia kell a következő év fő célkitűzéseit, a pénzügyi keretet és a teljesítmény mérésére szolgáló egyértelmű mutatókat; 7. kéri, hogy az ügynökségek teljesítményét rendszeresen (és ad hoc jelleggel) ellenőrizze a Számvevőszék vagy más független könyvvizsgáló; úgy véli, hogy ennek nem szabadna csupán a pénzügyi irányítás és a közpénzek helyes felhasználásának hagyományos elemeire korlátozódnia, hanem az irányítás hatékonyságára és eredményességére is ki kellene terjednie, és az egyes ügynökségek pénzügyi irányítására vonatkozó minősítést is tartalmaznia kellene; 8. álláspontja szerint azon ügynökségek esetében, amelyek folyamatosan túlbecsülik költségvetési szükségleteiket, a be nem töltött álláshelyek alapján technikai csökkentést kell végrehajtani; úgy véli, hogy hosszú távon ez az ügynökségek célhoz kötött bevételeinek csökkenését és ezáltal alacsonyabb igazgatási költségeket eredményez majd; 9. megjegyzi, hogy súlyos problémát jelent, hogy számos ügynökséget bírálnak a közbeszerzési szabályok, a költségvetési rendelet, a személyzeti szabályzat stb. betartásának hiánya miatt; úgy véli, hogy ennek fő oka az, hogy a legtöbb szabályzatot és a költségvetési rendeletet nagyobb intézményekre szabták, valamint hogy a legtöbb kisebb ügynökség nem rendelkezik a szabályozási követelmények betartásához szükséges kritikus tömeggel; ezért arra kéri a Bizottságot, hogy próbáljon gyors megoldást találni a hatékonyság növelésére azáltal, hogy a kritikus tömeg biztosítása céljából összevonja több ügynökség igazgatási funkcióit (figyelembe véve az ügynökségekre és költségvetési függetlenségükre vonatkozó alapvető szabályozás szükségszerű megváltoztatását), vagy sürgősen dolgozzon ki az ügynökségekre vonatkozó olyan speciális szabályokat (különösen végrehajtási szabályokat), amelyek hozzájárulnak ahhoz, hogy az ügynökségek teljes mértékben meg tudjanak felelni a szabályozásoknak; 10. ragaszkodik ahhoz, hogy az előzetes költségvetési tervezet megalkotásakor a Bizottság vegye figyelembe a költségvetés egyes ügynökségek általi, előző években történő végrehajtásának eredményeit, különös tekintettel az n-1. évre, és az adott ügynökség kérésének megfelelően vizsgálja felül a költségvetést; felkéri illetékes bizottságát e felülvizsgálat tiszteletben tartására, illetve arra, hogy – amennyiben a Bizottság ezt nem teszi meg – saját maga vizsgálja felül és tegye reálisabbá a kérdéses költségvetést, az adott ügynökség abszorpciós és végrehajtási kapacitásának megfelelően; 11. emlékeztet a 2005-ös pénzügyi évre vonatkozó mentesítésről szóló határozatára, amelyben arra kérte a Bizottságot, hogy ötévente készítsen tanulmányt az egyes ügynökségek által generált hozzáadott értékről; felhívja az összes érintett intézményt, hogy bármely ügynökség hozzáadott értékéről szóló negatív értékelés esetén tegyék meg a szükséges lépéseket az ügynökség megbízatásának átalakítására vagy az ügynökség bezárására; megjegyzi, hogy a Bizottság 2007-ben egyetlen értékelést sem végzett; ragaszkodik ahhoz, hogy a 2007-es pénzügyi évre vonatkozó mentesítési határozatot megelőzően a Bizottság legalább öt ilyen értékelést mutasson be, kezdve a legrégebbi ügynökségekkel; 12. úgy véli, hogy a Számvevőszék ajánlásait haladéktalanul végre kell hajtani, és az ügynökségek részére kifizetett támogatásokat összhangba kell hozni azok valós készpénzszükségleteivel; úgy gondolja továbbá, hogy az általános költségvetési rendelet módosításait bele kell foglalni az ügynökségekre vonatkozó költségvetési keretrendeletbe és az ügynökségek külön pénzügyi szabályzataiba; Az adatok közlése 13. megjegyzi, hogy az ügynökségek között nincsen egységes megközelítés a kérdéses pénzügyi évben végzett tevékenységek ismertetésére, a költségvetés végrehajtásáról és a pénzgazdálkodásról szóló elszámolásokra és jelentésekre, valamint arra vonatkozóan, hogy a megbízhatósági nyilatkozatot az ügynökség igazgatójának kell-e megfogalmaznia; megállapítja, hogy nem minden ügynökség tesz egyértelmű különbséget a) az ügynökség tevékenységének a nyilvánosság előtti bemutatása és b) a költségvetés teljesítéséről és pénzgazdálkodásáról szóló technikai jelentés között; 14. megjegyzi, hogy míg a Bizottság állandó iránymutatásai a tevékenységi jelentések elkészítésére vonatkozóan nem írják elő kifejezetten, hogy az ügynökségek igazoló nyilatkozatot készítsenek, mégis számos igazgató így tett 2006-ban, s egy esetben ez lényeges fenntartást tartalmazott; 15. emlékeztet 2005. április 12-i állásfoglalásának(17) (25) bekezdésére, amelyben felkéri az ügynökségek igazgatóit, hogy a jövőben a pénzügyi és igazgatási információkkal együtt benyújtott éves tevékenységi jelentésükhöz csatoljanak a Bizottság főigazgatói által aláírthoz hasonló, a műveletek jogszerűségét és szabályszerűségét igazoló nyilatkozatot; 16. kéri a Bizottságot, hogy ennek megfelelően módosítsa az ügynökségekre vonatkozó állandó iránymutatásokat; 17. emellett javasolja a Bizottságnak, hogy az ügynökségekkel közösen dolgozzon ki egy valamennyi ügynökségre és kapcsolódó szervezetre alkalmazható harmonizált modellt, amely határozott különbséget tesz az alábbiak között:
A Számvevőszék általános megállapításai 18. tudomásul veszi a Számvevőszék megállapítását (éves jelentés 10.29. bekezdése(18)), miszerint a Bizottság által a Közösség költségvetéséből finanszírozott támogatások kifizetése nem az ügynökségek készpénzszükségleteinek kellően megalapozott felbecslésén alapul, és az előző évről áthozott összegekkel együtt ez jelentős készpénzállomány fenntartásához vezet; tudomásul veszi továbbá a Számvevőszék javaslatát, hogy az ügynökségek részére kifizetett támogatások legyenek összhangban azok valós készpénzszükségleteivel; 19. megjegyzi, hogy 2006 végére még 14 ügynökségnek kell bevezetnie az ABAC számviteli rendszert (éves jelentés, a 10.31. bekezdés lábjegyzete); 20. tudomásul veszi a Számvevőszék megjegyzését (éves jelentés 1.25. bekezdése) a ki nem vett szabadságokra egyes ügynökségeknél elhatárolt kiadásokra vonatkozóan; rámutat, hogy a Számvevőszék három ügynökség (Európai Szakképzés-fejlesztési Központ (CEDEFOP), CEPOL és Európai Vasúti Ügynökség) esetében a 2006-os pénzügyi évre vonatkozó megbízhatósági nyilatkozatában fenntartásokat fogalmazott meg (2005-ben: CEDEFOP, Európai Élelmiszer-biztonsági Hatóság, Európai Újjáépítési Ügynökség); Belső ellenőrzés 21. emlékeztet arra, hogy a költségvetési rendelet 185. cikke (3) bekezdésének megfelelően a Bizottság belső ellenőre egyben az uniós költségvetés terhére támogatásban részesülő szabályozó ügynökségek belső ellenőre is; rámutat arra, hogy a belső ellenőr minden egyes ügynökség igazgatói testületének és igazgatójának jelentést készít; 22. felhívja a figyelmet a belső ellenőr 2006-os éves tevékenységi jelentésében megfogalmazott alábbi fenntartásra:" A Bizottság belső ellenőre a személyi erőforrások hiánya miatt nincs abban a helyzetben, hogy kellő mértékben megfeleljen a költségvetési rendelet 185. cikkében meghatározott, a közösségi szervek belső ellenőrzésére vonatkozó kötelezettségeinek "23. tudomásul veszi ugyanakkor a Számvevőszék 2006-os tevékenységi jelentésében tett megjegyzését, miszerint 2007-től a Bizottság által a belső ellenőrzési szolgálat (IAS) számára biztosított további személyi erőforrásokkal valamennyi működő szabályozó ügynökséget évente belső ellenőrzés alá fogják vetni; 24. tudomásul veszi a költségvetési rendelet 185. cikke alapján az IAS általi ellenőrzésre kötelezett szabályozó és végrehajtó ügynökségek, valamint közös vállalkozások egyre növekvő számát; kéri a Bizottságot, hogy tájékoztassa az illetékes parlamenti bizottságot arról, hogy az IAS rendelkezésére álló személyi erőforrások elegendőek lesznek-e valamennyi ilyen szervezet éves ellenőrzésének lefolytatására az elkövetkező években; 25. megjegyzi, hogy a 2343/2002/EK, Euratom rendelet 72. cikkének (5) bekezdése alapján valamennyi ügynökségnek minden évben el kell küldenie a mentesítésért felelős hatóságnak és a Bizottságnak az igazgató által összeállított jelentést, amely összefoglalja a belső ellenőr által végzett belső ellenőrzések számát és típusát, a javasolt ajánlásokat és az ezek nyomán hozott intézkedéseket; kéri az ügynökségeket, hogy jelezzék, ez megtörtént-e, és ha igen, milyen formában; 26. a belső ellenőrzési képességekre vonatkozóan, és különösen a kisebb ügynökségek tekintetében tudomásul veszi a belső ellenőr által a Parlament illetékes bizottsága előtt 2006. szeptember 14-én tett javaslatot arra vonatkozóan, hogy a kisebb ügynökségek számára engedélyezni kellene a belső ellenőri szolgáltatások magánszektorból történő igénybevételét; Az ügynökségek értékelése 27. emlékeztet az ECOFIN Költségvetési Tanács 2007. július 13-i ülését megelőző egyeztetés során a Parlament, a Tanács és a Bizottság által elfogadott közös nyilatkozatra(19), amelyben kérik i. a Bizottság által értékelni kívánt ügynökségek és ii. a már értékelt ügynökségek jegyzékét, továbbá a főbb megállapítások összefoglalását; Fegyelmi eljárások 28. megjegyzi, hogy méretüknél fogva az egyes ügynökségek számára nehézséget jelent megfelelő besorolási fokozatú munkatársakból álló eseti fegyelmi tanácsokat létrehozni, és hogy a Bizottság IDOC irodájának (Vizsgálati és Fegyelmi Iroda) hatásköre nem terjed ki az ügynökségekre; felhívja az ügynökségeket, hogy fontolják meg egy több ügynökséget átfogó fegyelmi tanács felállítását; Az intézményközi megállapodás tervezete 29. emlékeztet a Bizottság által benyújtott, az európai szabályozási ügynökségek keretszabályáról szóló intézményközi megállapodás-tervezetre (COM(2005)0059), amely az európai szabályozási ügynökségek létrehozására, felépítésére, működésére, értékelésére és ellenőrzésére vonatkozó horizontális keret kialakítására irányult; megjegyzi, hogy a tervezet hasznos kezdeményezés az ügynökségek létrehozásának és működtetésének ésszerűsítése irányában; rámutat a Bizottság 2006-os összefoglaló jelentésében foglalt megállapításra (COM(2007)0274, 3.1. bekezdés), amely szerint annak ellenére, hogy a tervezet közzétételét követően elakadtak a tárgyalások, a lényegi kérdésekről folytatott vitát 2006 végén újra kezdte a Tanács; sajnálatát fejezi ki, hogy az elfogadás irányában nem lehetett további előrelépést tenni; 30. ezért üdvözli a Bizottság arra tett kötelezettségvállalását, hogy 2008 folyamán közleményt terjeszt elő a szabályozási ügynökségek jövőjéről; Önfinanszírozó ügynökségek 31. emlékeztet arra, hogy a két önfinanszírozó ügynökség esetében az igazgatótanács adja meg az igazgató számára a mentesítést; megjegyzi, hogy mindkét ügynökség jelentős felhalmozódott tartalékokkal rendelkezik az előző évekből átvitt, díjakból származó bevételeknek köszönhetően:
Egyedi észrevételek 32. elégedettségét fejezi ki a 2006-os pénzügyi évre vonatkozó költségvetés megfelelő végrehajtásával kapcsolatban; 33. tudomásul veszi a Számvevőszék 2006-os jelentésében szereplő észrevételt, amely szerint a költségvetési keretrendelet 31. cikkének ellentmondva – amely előírja, hogy a Hivatalos Lapban közzétett költségvetésnek az előirányzatok meghatározásakor tartalmaznia kell a kötelezettségvállalásokat és a kifizetési előirányzatokat, valamint azok ütemezését – az Alapítvány 2006-os költségvetésében csak a kötelezettségvállalási előirányzatokat tette közzé, ami ellentmond a költségvetési szabályoknak; 34. tudomásul veszi továbbá a Számvevőszék észrevételeit a Bizottsággal kötött többéves, 2004-től hatályos MEDA és a TEMPUS szerződésekkel kapcsolatban, miszerint az Alapítvány az e két szerződésből származó bevételek egészét szerepeltette költségvetésében, ahelyett hogy csak az adott évben befolyt összegeket tüntette volna fel; 35. meglepve veszi tudomásul, hogy a Számvevőszék jelentése nem említi, hogy az igazgató (az Alapítvány éves beszámolójához mellékelt) igazoló nyilatkozata fenntartásokat fogalmazott meg az alábbiakkal kapcsolatban
36. tudomásul veszi, hogy a mérlegben szerepel egy 5 millió euró értékűre becsült "használati jog" (ami megfelel egy épület felújítási költségeihez való hozzájárulás összegének), továbbá 12 millió euró bankszámlákon; 37. tudomásul veszi az Alapítvány éves jelentésében szereplő megállapítást a személyzeti szabályzat és a költségvetési rendelet ügynökségekre való alkalmazhatóságáról, miszerint:
| ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| 2006. évi mentesítés: Európai Szakképzés-fejlesztési Központ (CEDEFOP) |
| |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Az Európai Parlament, – tekintettel az Európai Szakképzés-fejlesztési Központ 2006-os pénzügyi évre vonatkozó végleges éves beszámolójára(1), – tekintettel a Számvevőszéknek az Európai Szakképzés-fejlesztési Központ 2006-os pénzügyi évre vonatkozó végleges éves beszámolójáról szóló jelentésére a központ válaszaival együtt(2), – tekintettel a 2008. február 12-i tanácsi ajánlásra (5843/2008 – C6–0084/2008), – tekintettel az EK-Szerződésre és különösen annak 276. cikkére, – tekintettel az Európai Közösségek általános költségvetésére alkalmazandó költségvetési rendeletről szóló, 2002. június 25-i 1605/2002/EK, Euratom tanácsi rendeletre(3), és különösen annak 185. cikkére, – tekintettel az Európai Szakképzés-fejlesztési Központ létrehozásáról szóló, 1975. február 10-i 337/1975/EK tanácsi rendeletre(4), és különösen annak 12a. cikkére, – tekintettel az 1605/2002/EK, Euratom tanácsi rendelet 185. cikkében említett szervekre vonatkozó költségvetési keretrendeletről szóló, 2002. november 19-i 2343/2002/EK, Euratom bizottsági rendeletre(5), és különösen annak 94. cikkére, – tekintettel eljárási szabályzata 71. cikkére és V. mellékletére, – tekintettel a Költségvetési Ellenőrző Bizottság jelentésére és a Foglalkoztatási és Szociális Bizottság véleményére (A6–0110/2008), 1. mentesítést ad az Európai Szakképzés-fejlesztési Központ igazgatója számára a 2006-os pénzügyi évre vonatkozó költségvetés végrehajtását illetően; 2. észrevételeit az alábbi állásfoglalásban fejti ki; 3. utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt a határozatot, valamint annak szerves részét képező állásfoglalást az Európai Szakképzés-fejlesztési Központ igazgatójának, a Tanácsnak, a Bizottságnak és a Számvevőszéknek, valamint gondoskodjon azok közzétételéről az Európai Unió Hivatalos Lapjában (L sorozat). 2.Az Európai Parlament 2008. április 22-i határozata az Európai Szakképzés-fejlesztési Központ 2006-os pénzügyi évre vonatkozó elszámolásának lezárásáról (C6-0371/2007 – 2007/2046(DEC)) Az Európai Parlament, – tekintettel az Európai Szakképzés-fejlesztési Központ 2006-ös pénzügyi évre szóló végleges éves beszámolójára(6), – tekintettel a Számvevőszéknek az Európai Szakképzés-fejlesztési Központ 2006-os pénzügyi évre vonatkozó éves jelentésére, a Központ válaszaival együtt(7), – tekintettel a 2008. február 12-i tanácsi ajánlásra (5843/2008 – C6–0084/2008), – tekintettel az EK-Szerződésre és különösen annak 276. cikkére, – tekintettel az Európai Közösségek általános költségvetésére alkalmazandó költségvetési rendeletről szóló, 2002. június 25-i 1605/2002/EK, Euratom tanácsi rendeletre(8), és különösen annak 185. cikkére, – tekintettel az Európai Szakképzés-fejlesztési Központ létrehozásáról szóló, 1975. február 10-i 337/1975/EK tanácsi rendeletre(9), és különösen annak 12a. cikkére, – tekintettel az 1605/2002/EK, Euratom tanácsi rendelet 185. cikkében említett szervekre vonatkozó költségvetési keretrendeletről szóló, 2002. november 19-i 2343/2002/EK, Euratom bizottsági rendeletre(10), és különösen annak 94. cikkére, – tekintettel eljárási szabályzata 71. cikkére és V. mellékletére, – tekintettel a Költségvetési Ellenőrző Bizottság jelentésére és a Foglalkoztatási és Szociális Bizottság véleményére (A6–0110/2008), 1. megállapítja, hogy az Európai Szakképzés-fejlesztési Központ végleges éves beszámolója megfelel a Számvevőszék jelentéséhez csatoltnak; 2. jóváhagyja az Európai Szakképzés-fejlesztési Központ 2006-os pénzügyi évre vonatkozó elszámolásának lezárását; 3. utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt a határozatot az Európai Szakképzés-fejlesztési Központ igazgatójának, a Tanácsnak, a Bizottságnak és a Számvevőszéknek és gondoskodjon az Európai Unió Hivatalos Lapjában való közzétételéről (L sorozat). 3.Az Európai Parlament 2008. április 22-i állásfoglalása az Európai Szakképzés-fejlesztési Központ 2006-os pénzügyi évre szóló költségvetésének végrehajtására vonatkozó határozat szerves részét képező megjegyzésekkel (C6-0371/2007 – 2007/2046(DEC)) Az Európai Parlament, – tekintettel az Európai Szakképzés-fejlesztési Központ 2006-ös pénzügyi évre szóló végleges éves beszámolójára(11), – tekintettel a Számvevőszéknek az Európai Szakképzés-fejlesztési Központ 2006-os pénzügyi évre vonatkozó éves jelentésére, a Központ válaszaival együtt(12), – tekintettel a 2008. február 12-i tanácsi ajánlásra (5843/2008 – C6–0084/2008), – tekintettel az EK-Szerződésre és különösen annak 276. cikkére, – tekintettel az Európai Közösségek általános költségvetésére alkalmazandó költségvetési rendeletről szóló, 2002. június 25-i 1605/2002/EK, Euratom tanácsi rendeletre(13), és különösen annak 185. cikkére, – tekintettel az Európai Szakképzés-fejlesztési Központ létrehozásáról szóló, 1975. február 10-i 337/1975/EK tanácsi rendeletre(14), és különösen annak 12a. cikkére, – tekintettel az 1605/2002/EK, Euratom tanácsi rendelet 185. cikkében említett szervekre vonatkozó költségvetési keretrendeletről szóló, 2002. november 19-i 2343/2002/EK, Euratom bizottsági rendeletre(15), és különösen annak 94. cikkére, – tekintettel eljárási szabályzata 71. cikkére és V. mellékletére, – tekintettel a Költségvetési Ellenőrző Bizottság jelentésére és a Foglalkoztatási és Szociális Bizottság véleményére (A6–0110/2008), A. mivel a Számvevőszék kijelentette, hogy kellő mértékben megbizonyosodott a 2006-os pénzügyi évre vonatkozó éves beszámoló megbízhatóságáról, valamint arról, hogy az alapjául szolgáló ügyletek, egy fenntartás megfogalmazása mellett, jogszerűek és szabályszerűek, B. mivel 2007. április 24-én a Parlament megadta a mentesítést az Európai Szakképzés-fejlesztési Központ igazgatójának a központ 2005-ös pénzügyi évre szóló költségvetésének végrehajtására vonatkozóan(16), és a mentesítési határozatot kísérő állásfoglalásban a Parlament többek között:
Általános észrevételek, amelyek az uniós ügynökségek horizontális kérdéseivel kapcsolatosak, és ezáltal minden egyes ügynökség mentesítési eljárása szempontjából jelentőséggel bírnak 1. megjegyzi, hogy a Számvevőszék által ellenőrzött 24 ügynökség és egyéb kapcsolódó szerv költségvetése 2006-ban összesen 1 080,5 millió eurót tett ki (közülük 271 millió euróval a legnagyobb az Európai Újjáépítési Ügynökség, 5 millió euróval pedig a legkisebb az Európai Rendőrakadémia (CEPOL) költségvetése volt); 2. rámutat arra, hogy a pénzügyi ellenőrzés és mentesítés hatálya alá tartozó külső uniós szervek köre jelenleg nemcsak a hagyományos szabályozó ügynökségeket öleli fel, hanem az egyes konkrét programok megvalósítása érdekében felállított végrehajtó ügynökségeket is, és a közeljövőben a köz- és magánszféra partnersége keretében létrehozott közös vállalkozásokra (közös technológiai kezdeményezések) is ki fog terjedni; 3. a Parlament vonatkozásában megállapítja, hogy a mentesítési eljárás hatálya alá tartozó ügynökségek száma az alábbiak szerint alakult: 2000-es költségvetési év: 8; 2001: 10; 2002: 11; 2003: 14; 2004: 14; 2005: 16; 2006: 20 szabályozó ügynökség és 2 végrehajtó ügynökség (a Számvevőszék által ellenőrzött, ugyanakkor belső mentesítési eljárás alá tartozó két ügynökségen kívül); 4. ezért arra a következtetésre jut, hogy az ügynökségek/kapcsolódó szervek költségvetésének méretéhez viszonyítva az ellenőrző/mentesítési eljárás nehézkessé és aránytalanná vált; utasítja illetékes bizottságát, hogy végezze el az ügynökségek és kapcsolódó szervek mentesítési eljárásának széles körű felülvizsgálatát egy egyszerűbb és racionálisabb megközelítés kialakítása érdekében, az elkövetkező években egyedi mentesítési jelentést igénylő szervek egyre növekvő számára tekintettel; Alapvető megfontolások 5. kéri a Bizottságot, hogy új ügynökségek létrehozása előtt vagy már meglévők átalakítása során adjon világos magyarázatot az alábbi elemekre vonatkozóan: az ügynökség típusa, célkitűzései, belső irányítási struktúrája, termékei, szolgáltatásai, főbb eljárásai, célcsoportja, megrendelői és érdekelt felei, hivatalos kapcsolatai külső szereplőkkel, költségvetési felelőssége, pénzügyi tervezése, valamint személyzeti politikája; 6. kéri, hogy minden ügynökséget a közte és a felelős főigazgatóság között kialakított éves teljesítmény-megállapodás vezéreljen, amelynek tartalmaznia kell a következő év fő célkitűzéseit, a pénzügyi keretet és a teljesítmény mérésére szolgáló egyértelmű mutatókat; 7. kéri, hogy az ügynökségek teljesítményét rendszeresen (és ad hoc jelleggel) ellenőrizze a Számvevőszék vagy más független könyvvizsgáló; úgy véli, hogy ennek nem szabadna csupán a pénzügyi irányítás és a közpénzek helyes felhasználásának hagyományos elemeire korlátozódnia, hanem az irányítás hatékonyságára és eredményességére is ki kellene terjednie, és az egyes ügynökségek pénzügyi irányítására vonatkozó minősítést is tartalmaznia kellene; 8. álláspontja szerint azon ügynökségek esetében, amelyek folyamatosan túlbecsülik költségvetési szükségleteiket, a be nem töltött álláshelyek alapján technikai csökkentést kell végrehajtani; úgy véli, hogy hosszú távon ez az ügynökségek célhoz kötött bevételeinek csökkenését és ezáltal alacsonyabb igazgatási költségeket eredményez majd; 9. megjegyzi, hogy súlyos problémát jelent, hogy számos ügynökséget bírálnak a közbeszerzési szabályok, a költségvetési rendelet, a személyzeti szabályzat stb. betartásának hiánya miatt; úgy véli, hogy ennek fő oka az, hogy a legtöbb szabályzatot és a költségvetési rendeletet nagyobb intézményekre szabták, valamint hogy a legtöbb kisebb ügynökség nem rendelkezik a szabályozási követelmények betartásához szükséges kritikus tömeggel; ezért arra kéri a Bizottságot, hogy próbáljon gyors megoldást találni a hatékonyság növelésére azáltal, hogy a kritikus tömeg biztosítása céljából összevonja több ügynökség igazgatási funkcióit (figyelembe véve az ügynökségekre és költségvetési függetlenségükre vonatkozó alapvető szabályozás szükségszerű megváltoztatását), vagy sürgősen dolgozzon ki az ügynökségekre vonatkozó olyan speciális szabályokat (különösen végrehajtási szabályokat), amelyek hozzájárulnak ahhoz, hogy az ügynökségek teljes mértékben meg tudjanak felelni a szabályozásoknak; 10. ragaszkodik ahhoz, hogy az előzetes költségvetési tervezet megalkotásakor a Bizottság vegye figyelembe a költségvetés egyes ügynökségek általi, előző években történő végrehajtásának eredményeit, különös tekintettel az n-1. évre, és az adott ügynökség kérésének megfelelően vizsgálja felül a költségvetést; felkéri illetékes bizottságát e felülvizsgálat tiszteletben tartására, illetve arra, hogy – amennyiben a Bizottság ezt nem teszi meg – saját maga vizsgálja felül és tegye reálisabbá a kérdéses költségvetést, az adott ügynökség abszorpciós és végrehajtási kapacitásának megfelelően; 11. emlékeztet a 2005-ös pénzügyi évre vonatkozó mentesítésről szóló határozatára, amelyben arra kérte a Bizottságot, hogy ötévente készítsen tanulmányt az egyes ügynökségek által generált hozzáadott értékről; felhívja az összes érintett intézményt, hogy bármely ügynökség hozzáadott értékéről szóló negatív értékelés esetén tegyék meg a szükséges lépéseket az ügynökség megbízatásának átalakítására vagy az ügynökség bezárására; megjegyzi, hogy a Bizottság 2007-ben egyetlen értékelést sem végzett; ragaszkodik ahhoz, hogy a 2007-es pénzügyi évre vonatkozó mentesítési határozatot megelőzően a Bizottság legalább öt ilyen értékelést mutasson be, kezdve a legrégebbi ügynökségekkel; 12. úgy véli, hogy a Számvevőszék ajánlásait haladéktalanul végre kell hajtani, és az ügynökségek részére kifizetett támogatásokat összhangba kell hozni azok valós készpénzszükségleteivel; úgy gondolja továbbá, hogy az általános költségvetési rendelet módosításait bele kell foglalni az ügynökségekre vonatkozó költségvetési keretrendeletbe és az ügynökségek külön pénzügyi szabályzataiba; Az adatok közlése 13. megjegyzi, hogy az ügynökségek között nincsen egységes megközelítés a kérdéses pénzügyi évben végzett tevékenységek ismertetésére, a költségvetés végrehajtásáról és a pénzgazdálkodásról szóló elszámolásokra és jelentésekre, valamint arra vonatkozóan, hogy a megbízhatósági nyilatkozatot az ügynökség igazgatójának kell-e megfogalmaznia; megállapítja, hogy nem minden ügynökség tesz egyértelmű különbséget a) az ügynökség tevékenységének a nyilvánosság előtti bemutatása és b) a költségvetés teljesítéséről és pénzgazdálkodásáról szóló technikai jelentés között; 14. megjegyzi, hogy míg a Bizottság állandó iránymutatásai a tevékenységi jelentések elkészítésére vonatkozóan nem írják elő kifejezetten, hogy az ügynökségek igazoló nyilatkozatot készítsenek, mégis számos igazgató így tett 2006-ban, s egy esetben ez lényeges fenntartást tartalmazott; 15. emlékeztet 2005. április 12-i állásfoglalásának(17) (27) bekezdésére, amelyben felkéri az ügynökségek igazgatóit, hogy a jövőben a pénzügyi és igazgatási információkkal / adatokkal együtt benyújtott éves tevékenységi jelentésükhöz csatoljanak a Bizottság főigazgatói által aláírthoz hasonló, a műveletek / tevékenységük jogszerűségét és szabályszerűségét igazoló nyilatkozatot; 16. kéri a Bizottságot, hogy ennek megfelelően módosítsa az ügynökségekre vonatkozó állandó iránymutatásokat; 17. emellett javasolja a Bizottságnak, hogy az ügynökségekkel közösen dolgozzon ki egy valamennyi ügynökségre és kapcsolódó szervezetre alkalmazható harmonizált modellt, amely határozott különbséget tesz az alábbiak között:
A Számvevőszék általános megállapításai 18. tudomásul veszi a Számvevőszék megállapítását (éves jelentés 10.29. bekezdése(18)), miszerint a Bizottság által a Közösség költségvetéséből finanszírozott támogatások kifizetése nem az ügynökségek készpénzszükségleteinek kellően megalapozott felbecslésén alapul, és az előző évről áthozott összegekkel együtt ez jelentős készpénzállomány fenntartásához vezet; tudomásul veszi továbbá a Számvevőszék javaslatát, hogy az ügynökségek részére kifizetett támogatások legyenek összhangban azok valós készpénzszükségleteivel; 19. megjegyzi, hogy 2006 végére még 14 ügynökségnek kell bevezetnie az ABAC számviteli rendszert (éves jelentés, a 10.31. bekezdés lábjegyzete); 20. tudomásul veszi a Számvevőszék megjegyzését (éves jelentés 1.25. bekezdése) a ki nem vett szabadságokra egyes ügynökségeknél elhatárolt kiadásokra vonatkozóan; rámutat, hogy a Számvevőszék három ügynökség (Európai Szakképzés-fejlesztési Központ (CEDEFOP), CEPOL és Európai Vasúti Ügynökség) esetében a 2006-os pénzügyi évre vonatkozó megbízhatósági nyilatkozatában fenntartásokat fogalmazott meg (2005-ben: CEDEFOP, Európai Élelmiszer-biztonsági Hatóság, Európai Újjáépítési Ügynökség); Belső ellenőrzés 21. emlékeztet arra, hogy a költségvetési rendelet 185. cikke (3) bekezdésének megfelelően a Bizottság belső ellenőre egyben az uniós költségvetés terhére támogatásban részesülő szabályozó ügynökségek belső ellenőre is; rámutat arra, hogy a belső ellenőr minden egyes ügynökség igazgatói testületének és igazgatójának jelentést készít; 22. felhívja a figyelmet a belső ellenőr 2006-os éves tevékenységi jelentésében megfogalmazott alábbi fenntartásra:" A Bizottság belső ellenőre a személyi erőforrások hiánya miatt nincs abban a helyzetben, hogy kellő mértékben megfeleljen a költségvetési rendelet 185. cikkében meghatározott, a közösségi szervek belső ellenőrzésére vonatkozó kötelezettségeinek "23. tudomásul veszi ugyanakkor a Számvevőszék 2006-os tevékenységi jelentésében tett megjegyzését, miszerint 2007-től a Bizottság által a belső ellenőrzési szolgálat (IAS) számára biztosított további személyi erőforrásokkal valamennyi működő szabályozó ügynökséget évente belső ellenőrzés alá fogják vetni; 24. tudomásul veszi a költségvetési rendelet 185. cikke alapján az IAS általi ellenőrzésre kötelezett szabályozó és végrehajtó ügynökségek, valamint közös vállalkozások egyre növekvő számát; kéri a Bizottságot, hogy tájékoztassa az illetékes parlamenti bizottságot arról, hogy az IAS rendelkezésére álló személyi erőforrások elegendőek lesznek-e valamennyi ilyen szervezet éves ellenőrzésének lefolytatására az elkövetkező években; 25. megjegyzi, hogy a 2343/2002/EK, Euratom rendelet 72. cikkének (5) bekezdése alapján valamennyi ügynökségnek minden évben el kell küldenie a mentesítésért felelős hatóságnak és a Bizottságnak az igazgató által összeállított jelentést, amely összefoglalja a belső ellenőr által végzett belső ellenőrzések számát és típusát, a javasolt ajánlásokat és az ezek nyomán hozott intézkedéseket; kéri az ügynökségeket, hogy jelezzék, ez megtörtént-e, és ha igen, milyen formában; 26. a belső ellenőrzési képességekre vonatkozóan, és különösen a kisebb ügynökségek tekintetében tudomásul veszi a belső ellenőr által a Parlament illetékes bizottsága előtt 2006. szeptember 14-én tett javaslatot arra vonatkozóan, hogy a kisebb ügynökségek számára engedélyezni kellene a belső ellenőri szolgáltatások magánszektorból történő igénybevételét; Az ügynökségek értékelése 27. emlékeztet az ECOFIN Költségvetési Tanács 2007. július 13-i ülését megelőző egyeztetés során a Parlament, a Tanács és a Bizottság által elfogadott közös nyilatkozatra(19), amelyben kérik i. a Bizottság által értékelni kívánt ügynökségek és ii. a már értékelt ügynökségek jegyzékét, továbbá a főbb megállapítások összefoglalását; Fegyelmi eljárások 28. megjegyzi, hogy méretüknél fogva az egyes ügynökségek számára nehézséget jelent megfelelő besorolási fokozatú munkatársakból álló eseti fegyelmi tanácsokat létrehozni, és hogy a Bizottság IDOC irodájának (Vizsgálati és Fegyelmi Iroda) hatásköre nem terjed ki az ügynökségekre; felhívja az ügynökségeket, hogy fontolják meg egy több ügynökséget átfogó fegyelmi tanács felállítását; Az intézményközi megállapodás tervezete 29. emlékeztet a Bizottság által benyújtott, az európai szabályozási ügynökségek keretszabályáról szóló intézményközi megállapodás-tervezetre (COM(2005)0059), amely az európai szabályozási ügynökségek létrehozására, felépítésére, működésére, értékelésére és ellenőrzésére vonatkozó horizontális keret kialakítására irányult; megjegyzi, hogy a tervezet hasznos kezdeményezés az ügynökségek létrehozásának és működtetésének ésszerűsítése irányában; rámutat a Bizottság 2006-os összefoglaló jelentésében foglalt megállapításra (COM(2007)0274, 3.1. bekezdés), amely szerint annak ellenére, hogy a tervezet közzétételét követően elakadtak a tárgyalások, a lényegi kérdésekről folytatott vitát 2006 végén újra kezdte a Tanács; sajnálatát fejezi ki, hogy az elfogadás irányában nem lehetett további előrelépést tenni; 30. ezért üdvözli a Bizottság arra tett kötelezettségvállalását, hogy 2008 folyamán közleményt terjeszt elő a szabályozási ügynökségek jövőjéről; Önfinanszírozó ügynökségek 31. emlékeztet arra, hogy a két önfinanszírozó ügynökség esetében az igazgatótanács adja meg az igazgató számára a mentesítést; megjegyzi, hogy mindkét ügynökség jelentős felhalmozódott tartalékokkal rendelkezik az előző évekből átvitt, díjakból származó bevételeknek köszönhetően:
Egyedi észrevételek 32. elégedettségének ad hangot a 2006-os pénzügyi évre vonatkozó költségvetés hatékony végrehajtásával kapcsolatban; 33. tudomásul veszi a Központ által tett erőfeszítéseket belső ellenőrzési rendszerének kidolgozására és megerősítésére, növelve küldetése eredményességét és működési tevékenységei hatékonyságát; 34. úgy véli, hogy a Központ fontos szerepet tölt be a helyi, regionális, nemzeti és közösségi, valamint a civil társadalom számára nyújtott tájékoztatásban; sürgeti az ügynökséget, hogy e feladata tekintetében növelje hatékonyságát; ismételten hangot ad a Központ munkájával kapcsolatos elégedettségének, amely kitartóan és magas színvonalon végzi a rábízott feladatokat; 35. megjegyzi, hogy a 2006-os pénzügyi évre vonatkozó jelentésében a Számvevőszék megjegyzést fűzött megbízhatósági nyilatkozatához amiatt, hogy – noha előző évi jelentésében rámutatott, hogy a Központ Fellebbviteli Bizottságának azon határozata, amelyben egyik alkalmazottjának kártérítést hagy jóvá a Személyzeti Szabályzatban nem szereplő, nem anyagi jellegű kár miatt, nélkülözi a jogalapot – a kártérítést 2006-ban kifizették; 36. tudomásul veszi a Központ azon válaszát, hogy a vitatott határozat jogszerűségét időközben a Bizottság Jogi Szolgálata megerősítette, valamint a Számvevőszéktől ezt követően érkezett tájékoztatást, amely szerint az ügy azzal az eredménnyel zárult le, hogy a Számvevőszék minősített megjegyzését az igazgatási kockázatra vonatkozó megjegyzésként kell értelmezni; 37. felhívja a figyelmet a Számvevőszéknek a Központról szóló jelentésében foglalt egyéb megjegyzésekre, az alábbiakra vonatkozóan:
38. üdvözli, hogy a Központ 2006 decemberében belső ellenőrt nevezett ki; 39. tudomásul veszi a Központ könyvelésében szereplő azon nyilatkozatot, amely szerint az IAS 2006. decemberi ellenőrzési jelentése megerősítette, hogy az eljárások szabályszerűek és az IAS korábbi ajánlásait teljes mértékben végrehajtották, illetve jó úton haladnak a teljes végrehajtás felé; 40. tudomásul veszi az éves jelentésben foglalt azon tájékoztatást, amely szerint 2006-ban jelentős erőfeszítéseket tettek a belső ellenőrzési környezet javítására és az ellenőrzési ajánlások végrehajtására; üdvözli az éves jelentésben foglalt azon nyilatkozatot, amely szerint a 2007-es éves irányítási terv első alkalommal egy rendszeres, előzetes kockázatkezelési mechanizmust is tartalmaz; 41. megjegyzi, hogy az OLAF 2001 és 2005 között kötött egyes szerződésekre vonatkozó megállapításait továbbították az illetékes görög igazságszolgáltatási hatóságoknak; 42. tudomásul veszi a Központ és az Élet- és Munkakörülmények Javításáért Európai Alapítvány közötti együttműködés kereteinek létrehozását, amely dokumentumot a két ügynökség igazgatója 2006 novemberében írta alá azzal a céllal, hogy a közös érdeklődésre számot tartó területeken biztosítsa a rendelkezésre álló finanszírozás felhasználását; 43. megjegyzi, hogy a Központ mérlegének követelés oldalán telek és épületek címén egy tétel (4,57 millió euró), kötelezettségként pedig 5 millió euró felhalmozott tartalék szerepel.
| ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| 2006. évi mentesítés: Európai Unió Szerveinek Fordítóközpontja |
| ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Az Európai Parlament, – tekintettel az Európai Unió Szerveinek Fordítóközpontja 2006-os pénzügyi évre vonatkozó végleges éves beszámolójára(1), – tekintettel a Számvevőszéknek az Európai Unió Szerveinek Fordítóközpontja 2006-os pénzügyi évre vonatkozó végleges éves beszámolójáról szóló jelentésére, a Központ válaszaival együtt(2), – tekintettel a Tanács 2008. február 12-i ajánlására (5843/2008 – C6-0084/2008), – tekintettel az EK-Szerződésre és különösen annak 276. cikkére, – tekintettel az Európai Közösségek általános költségvetésére alkalmazandó költségvetési rendeletről szóló, 2002. június 25-i 1605/2002/EK, Euratom tanácsi rendeletre(3) és különösen annak 185. cikkére, – tekintettel az Európai Unió Szerveinek Fordítóközpontja létrehozásáról szóló, 1994. november 28-i 2965/94/EK tanácsi rendeletre(4) és különösen annak 14. cikkére, – tekintettel az 1605/2002/EK, Euratom tanácsi rendelet 185. cikkében említett szervekre vonatkozó költségvetési keretrendeletről szóló, 2002. november 19-i 2343/2002/EK, Euratom bizottsági rendeletre(5) és különösen annak 94. cikkére, – tekintettel eljárási szabályzata 71. cikkére és V. mellékletére, – tekintettel a Költségvetési Ellenőrző Bizottság jelentésére (A6-0124/2008), 1. mentesítést ad az Európai Unió Szerveinek Fordítóközpontja igazgatója számára a 2006-os pénzügyi évre vonatkozó költségvetés végrehajtására vonatkozóan; 2. az alábbi állásfoglalásban fejti ki észrevételeit; 3. utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt a határozatot, valamint az annak szerves részét képező állásfoglalást az Európai Unió Szerveinek Fordítóközpontja igazgatójának, a Tanácsnak, a Bizottságnak és a Számvevőszéknek és gondoskodjon az Európai Unió Hivatalos Lapjában való közzétételükről (L sorozat). 2.Az Európai Parlament 2008. április 22-i határozata az Európai Unió Szerveinek Fordítóközpontja 2006-os pénzügyi évre vonatkozó elszámolása lezárásáról (C6-0378/2007 – 2007/2053(DEC)) Az Európai Parlament, – tekintettel az Európai Unió Szerveinek Fordítóközpontja 2006-os pénzügyi évre vonatkozó végleges éves beszámolójára(6), – tekintettel a Számvevőszéknek az Európai Unió Szerveinek Fordítóközpontja 2006-os pénzügyi évre vonatkozó végleges éves beszámolójáról szóló jelentésére, a Központ válaszaival együtt(7), – tekintettel a Tanács 2008. február 12-i ajánlására (5843/2008 – C6-0084/2008), – tekintettel az EK-Szerződésre és különösen annak 276. cikkére, – tekintettel az Európai Közösségek általános költségvetésére alkalmazandó költségvetési rendeletről szóló, 2002. június 25-i 1605/2002/EK, Euratom tanácsi rendeletre(8) és különösen annak 185. cikkére, – tekintettel az Európai Unió Szerveinek Fordítóközpontja létrehozásáról szóló, 1994. november 28-i 2965/94/EK tanácsi rendeletre(9) és különösen annak 14. cikkére, – tekintettel az 1605/2002/EK, Euratom tanácsi rendelet 185. cikkében említett szervekre vonatkozó költségvetési keretrendeletről szóló, 2002. november 19-i 2343/2002/EK, Euratom bizottsági rendeletre(10) és különösen annak 94. cikkére, – tekintettel eljárási szabályzata 71. cikkére és V. mellékletére, – tekintettel a Költségvetési Ellenőrző Bizottság jelentésére (A6-0124/2008), 1. megállapítja, hogy az Európai Unió Szerveinek Fordítóközpontja végleges éves beszámolója végleges éves beszámolója megfelel a Számvevőszék jelentéséhez csatoltnak; 2. jóváhagyja az Európai Unió Szerveinek Fordítóközpontja 2006-os pénzügyi évre vonatkozó elszámolása lezárását; 3. utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt a határozatot az Európai Unió Szerveinek Fordítóközpontja ügyvezető igazgatójának, a Tanácsnak, a Bizottságnak és a Számvevőszéknek és gondoskodjon az Európai Unió Hivatalos Lapjában való közzétételéről (L sorozat). 3.Az Európai Parlament 2008. április 22-i állásfoglalása az Európai Unió Szerveinek Fordítóközpontja 2006-os pénzügyi évre vonatkozó költségvetésének végrehajtása alóli mentesítésről szóló határozat szerves részét képező megjegyzésekkel (C6-0378/2007 – 2007/2053(DEC)) Az Európai Parlament, – tekintettel az Európai Unió Szerveinek Fordítóközpontja 2006-os pénzügyi évre vonatkozó végleges éves beszámolójára(11), – tekintettel a Számvevőszéknek az Európai Unió Szerveinek Fordítóközpontja 2006-os pénzügyi évre vonatkozó végleges éves beszámolójáról szóló jelentésére, a Központ válaszaival együtt(12), – tekintettel a Tanács 2008. február 12-i ajánlására (5843/2008 – C6-0084/2008), – tekintettel az EK-Szerződésre és különösen annak 276. cikkére, – tekintettel az Európai Közösségek általános költségvetésére alkalmazandó költségvetési rendeletről szóló, 2002. június 25-i 1605/2002/EK, Euratom tanácsi rendeletre(13) és különösen annak 185. cikkére, – tekintettel az Európai Unió Szerveinek Fordítóközpontja létrehozásáról szóló, 1994. november 28-i 2965/94/EK tanácsi rendeletre(14) és különösen annak 14. cikkére, – tekintettel az 1605/2002/EK, Euratom tanácsi rendelet 185. cikkében említett szervekre vonatkozó költségvetési keretrendeletről szóló, 2002. november 19-i 2343/2002/EK, Euratom bizottsági rendeletre(15) és különösen annak 94. cikkére, – tekintettel eljárási szabályzata 71. cikkére és V. mellékletére, – tekintettel a Költségvetési Ellenőrző Bizottság jelentésére (A6-0124/2008), A. mivel a Számvevőszék kijelentette, hogy kellő mértékben megbizonyosodott a 2006-os pénzügyi évre vonatkozó éves beszámoló megbízhatóságáról, valamint arról, hogy az alapjául szolgáló ügyletek jogszerűek és szabályszerűek, B. mivel 2007. április 24-én a Parlament megadta a mentesítést az Európai Unió Szerveinek Fordítóközpontja igazgatójának a Központ 2005-ös pénzügyi évre szóló költségvetésének végrehajtására vonatkozóan(16), és a mentesítési határozatot kísérő állásfoglalásban a Parlament többek között
Általános észrevételek, amelyek az uniós ügynökségek horizontális kérdéseivel kapcsolatosak, és ezáltal minden egyes ügynökség mentesítési eljárása szempontjából jelentőséggel bírnak 1. megjegyzi, hogy a Számvevőszék által ellenőrzött 24 ügynökség és egyéb kapcsolódó szerv költségvetése 2006-ban összesen 1 080,5 millió eurót tett ki (közülük 271 millió euróval a legnagyobb az Európai Újjáépítési Ügynökség, 5 millió euróval pedig a legkisebb az Európai Rendőrakadémia (CEPOL) költségvetése volt); 2. rámutat arra, hogy a pénzügyi ellenőrzés és mentesítés hatálya alá tartozó külső uniós szervek köre jelenleg nemcsak a hagyományos szabályozó ügynökségeket öleli fel, hanem az egyes konkrét programok megvalósítása érdekében felállított végrehajtó ügynökségeket is, és a közeljövőben a köz- és magánszféra partnersége keretében létrehozott közös vállalkozásokra (közös technológiai kezdeményezések) is ki fog terjedni; 3. a Parlament vonatkozásában megállapítja, hogy a mentesítési eljárás hatálya alá tartozó ügynökségek száma az alábbiak szerint alakult: 2000-es költségvetési év: 8; 2001: 10; 2002: 11; 2003: 14; 2004: 14; 2005: 16; 2006: 20 szabályozó ügynökség és 2 végrehajtó ügynökség (a Számvevőszék által ellenőrzött, ugyanakkor belső mentesítési eljárás alá tartozó két ügynökségen kívül); 4. ezért arra a következtetésre jut, hogy az ügynökségek/kapcsolódó szervek költségvetésének méretéhez viszonyítva az ellenőrző/mentesítési eljárás nehézkessé és aránytalanná vált; utasítja illetékes bizottságát, hogy végezze el az ügynökségek és kapcsolódó szervek mentesítési eljárásának széles körű felülvizsgálatát egy egyszerűbb és racionálisabb megközelítés kialakítása érdekében, az elkövetkező években egyedi mentesítési jelentést igénylő szervek egyre növekvő számára tekintettel; Alapvető megfontolások 5. kéri a Bizottságot, hogy új ügynökségek létrehozása előtt vagy már meglévők átalakítása során adjon világos magyarázatot az alábbi elemekre vonatkozóan: az ügynökség típusa, célkitűzései, belső irányítási struktúrája, termékei, szolgáltatásai, főbb eljárásai, célcsoportja, megrendelői és érdekelt felei, hivatalos kapcsolatai külső szereplőkkel, költségvetési felelőssége, pénzügyi tervezése, valamint személyzeti politikája; 6. kéri, hogy minden ügynökséget a közte és a felelős főigazgatóság között kialakított éves teljesítmény-megállapodás vezéreljen, amelynek tartalmaznia kell a következő év fő célkitűzéseit, a pénzügyi keretet és a teljesítmény mérésére szolgáló egyértelmű mutatókat; 7. kéri, hogy az ügynökségek teljesítményét rendszeresen (és ad hoc jelleggel) ellenőrizze a Számvevőszék vagy más független könyvvizsgáló; úgy véli, hogy ennek nem szabadna csupán a pénzügyi irányítás és a közpénzek helyes felhasználásának hagyományos elemeire korlátozódnia, hanem az irányítás hatékonyságára és eredményességére is ki kellene terjednie, és az egyes ügynökségek pénzügyi irányítására vonatkozó minősítést is tartalmaznia kellene; 8. álláspontja szerint azon ügynökségek esetében, amelyek folyamatosan túlbecsülik költségvetési szükségleteiket, a be nem töltött álláshelyek alapján technikai csökkentést kell végrehajtani; úgy véli, hogy hosszú távon ez az ügynökségek célhoz kötött bevételeinek csökkenését és ezáltal alacsonyabb igazgatási költségeket eredményez majd; 9. megjegyzi, hogy súlyos problémát jelent, hogy számos ügynökséget bírálnak a közbeszerzési szabályok, a költségvetési rendelet, a személyzeti szabályzat stb. betartásának hiánya miatt; úgy véli, hogy ennek fő oka az, hogy a legtöbb szabályzatot és a költségvetési rendeletet nagyobb intézményekre szabták, valamint hogy a legtöbb kisebb ügynökség nem rendelkezik a szabályozási követelmények betartásához szükséges kritikus tömeggel; ezért arra kéri a Bizottságot, hogy próbáljon gyors megoldást találni a hatékonyság növelésére azáltal, hogy a kritikus tömeg biztosítása céljából összevonja több ügynökség igazgatási funkcióit (figyelembe véve az ügynökségekre és költségvetési függetlenségükre vonatkozó alapvető szabályozás szükségszerű megváltoztatását), vagy sürgősen dolgozzon ki az ügynökségekre vonatkozó olyan speciális szabályokat (különösen végrehajtási szabályokat), amelyek hozzájárulnak ahhoz, hogy az ügynökségek teljes mértékben meg tudjanak felelni a szabályozásoknak; 10. ragaszkodik ahhoz, hogy az előzetes költségvetési tervezet megalkotásakor a Bizottság vegye figyelembe a költségvetés egyes ügynökségek általi, előző években történő végrehajtásának eredményeit, különös tekintettel az n-1. évre, és az adott ügynökség kérésének megfelelően vizsgálja felül a költségvetést; felkéri illetékes bizottságát e felülvizsgálat tiszteletben tartására, illetve arra, hogy – amennyiben a Bizottság ezt nem teszi meg – saját maga vizsgálja felül és tegye reálisabbá a kérdéses költségvetést, az adott ügynökség abszorpciós és végrehajtási kapacitásának megfelelően; 11. emlékeztet a 2005-ös pénzügyi évre vonatkozó mentesítésről szóló határozatára, amelyben arra kérte a Bizottságot, hogy ötévente készítsen tanulmányt az egyes ügynökségek által generált hozzáadott értékről; felhívja az összes érintett intézményt, hogy bármely ügynökség hozzáadott értékéről szóló negatív értékelés esetén tegyék meg a szükséges lépéseket az ügynökség megbízatásának átalakítására vagy az ügynökség bezárására; megjegyzi, hogy a Bizottság 2007-ben egyetlen értékelést sem végzett; ragaszkodik ahhoz, hogy a 2007-es pénzügyi évre vonatkozó mentesítési határozatot megelőzően a Bizottság legalább öt ilyen értékelést mutasson be, kezdve a legrégebbi ügynökségekkel; 12. úgy véli, hogy a Számvevőszék ajánlásait haladéktalanul végre kell hajtani, és az ügynökségek részére kifizetett támogatásokat összhangba kell hozni azok valós készpénzszükségleteivel; úgy gondolja továbbá, hogy az általános költségvetési rendelet módosításait bele kell foglalni az ügynökségekre vonatkozó költségvetési keretrendeletbe és az ügynökségek külön pénzügyi szabályzataiba; Az adatok közlése 13. megjegyzi, hogy az ügynökségek között nincsen egységes megközelítés a kérdéses pénzügyi évben végzett tevékenységek ismertetésére, a költségvetés végrehajtásáról és a pénzgazdálkodásról szóló elszámolásokra és jelentésekre, valamint arra vonatkozóan, hogy a megbízhatósági nyilatkozatot az ügynökség igazgatójának kell-e megfogalmaznia; megállapítja, hogy nem minden ügynökség tesz egyértelmű különbséget a) az ügynökség tevékenységének a nyilvánosság előtti bemutatása és b) a költségvetés teljesítéséről és pénzgazdálkodásáról szóló technikai jelentés között; 14. megjegyzi, hogy míg a Bizottság állandó iránymutatásai a tevékenységi jelentések elkészítésére vonatkozóan nem írják elő kifejezetten, hogy az ügynökségek igazoló nyilatkozatot készítsenek, mégis számos igazgató így tett 2006-ban, s egy esetben ez lényeges fenntartást tartalmazott; 15. emlékeztet 2005. április 12-i állásfoglalásának(17) (27) bekezdésére, amelyben felkéri az ügynökségek igazgatóit, hogy a jövőben a pénzügyi és igazgatási információkkal együtt benyújtott éves tevékenységi jelentésükhöz csatoljanak a Bizottság főigazgatói által aláírthoz hasonló, a műveletek jogszerűségét és szabályszerűségét igazoló nyilatkozatot; 16. kéri a Bizottságot, hogy ennek megfelelően módosítsa az ügynökségekre vonatkozó állandó iránymutatásokat; 17. emellett javasolja a Bizottságnak, hogy az ügynökségekkel közösen dolgozzon ki egy valamennyi ügynökségre és kapcsolódó szervezetre alkalmazható harmonizált modellt, amely határozott különbséget tesz az alábbiak között:
A Számvevőszék általános megállapításai 18. tudomásul veszi a Számvevőszék megállapítását (éves jelentés 10.29. bekezdése(18)), miszerint a Bizottság által a Közösség költségvetéséből finanszírozott támogatások kifizetése nem az ügynökségek készpénzszükségleteinek kellően megalapozott felbecslésén alapul, és az előző évről áthozott összegekkel együtt ez jelentős készpénzállomány fenntartásához vezet; tudomásul veszi továbbá a Számvevőszék javaslatát, hogy az ügynökségek részére kifizetett támogatások legyenek összhangban azok valós készpénzszükségleteivel; 19. megjegyzi, hogy 2006 végére még 14 ügynökségnek kell bevezetnie az ABAC számviteli rendszert (éves jelentés, a 10.31. bekezdés lábjegyzete); 20. tudomásul veszi a Számvevőszék megjegyzését (éves jelentés 1.25. bekezdése) a ki nem vett szabadságokra egyes ügynökségeknél elhatárolt kiadásokra vonatkozóan; rámutat, hogy a Számvevőszék három ügynökség (Európai Szakképzés-fejlesztési Központ (CEDEFOP), CEPOL és Európai Vasúti Ügynökség) esetében a 2006-os pénzügyi évre vonatkozó megbízhatósági nyilatkozatában fenntartásokat fogalmazott meg (2005-ben: CEDEFOP, Európai Élelmiszer-biztonsági Hatóság, Európai Újjáépítési Ügynökség); Belső ellenőrzés 21. emlékeztet arra, hogy a költségvetési rendelet 185. cikke (3) bekezdésének megfelelően a Bizottság belső ellenőre egyben az uniós költségvetés terhére támogatásban részesülő szabályozó ügynökségek belső ellenőre is; rámutat arra, hogy a belső ellenőr minden egyes ügynökség igazgatói testületének és igazgatójának jelentést készít; 22. felhívja a figyelmet a belső ellenőr 2006-os éves tevékenységi jelentésében megfogalmazott alábbi fenntartásra:" A Bizottság belső ellenőre a személyi erőforrások hiánya miatt nincs abban a helyzetben, hogy kellő mértékben megfeleljen a költségvetési rendelet 185. cikkében meghatározott, a közösségi szervek belső ellenőrzésére vonatkozó kötelezettségeinek "23. tudomásul veszi ugyanakkor a Számvevőszék 2006-os tevékenységi jelentésében tett megjegyzését, miszerint 2007-től a Bizottság által a belső ellenőrzési szolgálat (IAS) számára biztosított további személyi erőforrásokkal valamennyi működő szabályozó ügynökséget évente belső ellenőrzés alá fogják vetni; 24. tudomásul veszi a költségvetési rendelet 185. cikke alapján az IAS általi ellenőrzésre kötelezett szabályozó és végrehajtó ügynökségek, valamint közös vállalkozások egyre növekvő számát; kéri a Bizottságot, hogy tájékoztassa az illetékes parlamenti bizottságot arról, hogy az IAS rendelkezésére álló személyi erőforrások elegendőek lesznek-e valamennyi ilyen szervezet éves ellenőrzésének lefolytatására az elkövetkező években; 25. megjegyzi, hogy a 2343/2002/EK, Euratom rendelet 72. cikkének (5) bekezdése alapján valamennyi ügynökségnek minden évben el kell küldenie a mentesítésért felelős hatóságnak és a Bizottságnak az igazgató által összeállított jelentést, amely összefoglalja a belső ellenőr által végzett belső ellenőrzések számát és típusát, a javasolt ajánlásokat és az ezek nyomán hozott intézkedéseket; kéri az ügynökségeket, hogy jelezzék, ez megtörtént-e, és ha igen, milyen formában; 26. a belső ellenőrzési képességekre vonatkozóan, és különösen a kisebb ügynökségek tekintetében tudomásul veszi a belső ellenőr által a Parlament illetékes bizottsága előtt 2006. szeptember 14-én tett javaslatot arra vonatkozóan, hogy a kisebb ügynökségek számára engedélyezni kellene a belső ellenőri szolgáltatások magánszektorból történő igénybevételét; Az ügynökségek értékelése 27. emlékeztet az ECOFIN Költségvetési Tanács 2007. július 13-i ülését megelőző egyeztetés során a Parlament, a Tanács és a Bizottság által elfogadott közös nyilatkozatra(19), amelyben kérik i. a Bizottság által értékelni kívánt ügynökségek és ii. a már értékelt ügynökségek jegyzékét, továbbá a főbb megállapítások összefoglalását; Fegyelmi eljárások 28. megjegyzi, hogy méretüknél fogva az egyes ügynökségek számára nehézséget jelent megfelelő besorolási fokozatú munkatársakból álló eseti fegyelmi tanácsokat létrehozni, és hogy a Bizottság IDOC irodájának (Vizsgálati és Fegyelmi Iroda) hatásköre nem terjed ki az ügynökségekre; felhívja az ügynökségeket, hogy fontolják meg egy több ügynökséget átfogó fegyelmi tanács felállítását; Az intézményközi megállapodás tervezete 29. emlékeztet a Bizottság által benyújtott, az európai szabályozási ügynökségek keretszabályáról szóló intézményközi megállapodás-tervezetre (COM(2005)0059), amely az európai szabályozási ügynökségek létrehozására, felépítésére, működésére, értékelésére és ellenőrzésére vonatkozó horizontális keret kialakítására irányult; megjegyzi, hogy a tervezet hasznos kezdeményezés az ügynökségek létrehozásának és működtetésének ésszerűsítése irányában; rámutat a Bizottság 2006-os összefoglaló jelentésében foglalt megállapításra (COM(2007)0274, 3.1. bekezdés), amely szerint annak ellenére, hogy a tervezet közzétételét követően elakadtak a tárgyalások, a lényegi kérdésekről folytatott vitát 2006 végén újra kezdte a Tanács; sajnálatát fejezi ki, hogy az elfogadás irányában nem lehetett további előrelépést tenni; 30. ezért üdvözli a Bizottság arra tett kötelezettségvállalását, hogy 2008 folyamán közleményt terjeszt elő a szabályozási ügynökségek jövőjéről; Önfinanszírozó ügynökségek 31. emlékeztet arra, hogy a két önfinanszírozó ügynökség esetében az igazgatótanács adja meg az igazgató számára a mentesítést; megjegyzi, hogy mindkét ügynökség jelentős felhalmozódott tartalékokkal rendelkezik az előző évekből átvitt, díjakból származó bevételeknek köszönhetően:
Egyedi észrevételek 32. tudomásul veszi a Számvevőszék 2006-os jelentésében tett észrevételét, miszerint 2006-ra 16,9 millió euró összegű költségvetési többlet halmozódott fel, valamint hogy a Központ 2007-ben 9,3 millió eurót térít vissza ügyfeleinek; egyetért a Számvevőszékkel, hogy a többlet ilyen mértékű felhalmozódása arra enged következtetni, hogy a Központ fordításokra vonatkozó árképzési módszere nem elég pontos; 33. tudomásul veszi továbbá a Számvevőszék azon megállapítását, mely szerint az egyik fordítói felvételi eljárás esetében a Központ nem tudott írásbeli dokumentációt felmutatni arról, hogy a pályázók adatlapjait milyen szabályok alapján értékelték; 34. megállapítja, hogy a végleges éves beszámolóban a Központ a munkáltató által fizetendő nyugdíjjárulékokra 2 021 126 eurót, a fel nem használt szabadnapokra pedig 197 000 eurót helyezett céltartalékba; 35. megjegyzi, hogy a Központ igazgatótanácsa új igazgatót nevezett ki, aki 2006. május 1-jével kezdte meg a munkát; 36. reményének ad hangot, hogy hamarosan megoldás születik a Központ épületeinek problémájára, illetve a munkáltató által fizetendő nyugdíjjárulék kérdésére; 37. üdvözli a Központ tevékenységi jelentésében található azon megállapítást, mely szerint 2006-ban folytatta a Bizottság belső ellenőrzési szolgálata által tett ajánlások végrehajtását az alábbiakat illetően: a munkaköri leírások véglegesítése és aktualizálása, az engedélyezésre jogosult tisztviselők feladatainak tudatosítása, hosszabb határidők az álláshirdetések közzétételére, a Központ tevékenységeinek megfelelő nyomon követése, kockázatértékelés, az ügynökség státuszának – támogatott vagy önfinanszírozó szervezet – világos meghatározása, továbbá átadási eljárás biztosítása minden alapvető funkció vonatkozásában; 38. megjegyzi, hogy a Központ 2008 februárjában felvett egy belső ellenőrt.
| |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| 2006. évi mentesítés: Európai Betegségmegelőzési és Járványvédelmi Központ |
| ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Az Európai Parlament, – tekintettel az Európai Betegségmegelőzési és Járványvédelmi Központ 2006-os pénzügyi évre vonatkozó végleges éves beszámolójára(1), – tekintettel a Számvevőszéknek az Európai Betegségmegelőzési és Járványvédelmi Központ 2006-os pénzügyi évre vonatkozó végleges éves beszámolójáról szóló jelentésére, a Központ válaszaival együtt(2), – tekintettel a Tanács 2008. február 12-i ajánlására (5843/2008 – C6–0084/2008), – tekintettel az EK-Szerződésre és különösen annak 276. cikkére, – tekintettel az Európai Közösségek általános költségvetésére alkalmazandó költségvetési rendeletről szóló, 2002. június 25-i 1605/2002/EK, Euratom tanácsi rendeletre(3), és különösen annak 185. cikkére, – tekintettel az Európai Betegségmegelőzési és Járványvédelmi Központ létrehozásáról szóló, 2004. április 21-i 851/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletre(4) és különösen annak 23. cikkére, – tekintettel az 1605/2002/EK, Euratom tanácsi rendelet 185. cikkében említett szervekre vonatkozó költségvetési keretrendeletről szóló, 2002. november 19-i 2343/2002/EK, Euratom bizottsági rendeletre(5) és különösen annak 94. cikkére, – tekintettel eljárási szabályzata 71. cikkére és V. mellékletére, – tekintettel a Költségvetési Ellenőrző Bizottság jelentésére és a Környezetvédelmi, Közegészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Bizottság véleményére (A6–0117/2008), 1. megadja az Európai Betegségmegelőzési és Járványvédelmi Központ igazgatója számára a 2006-os pénzügyi évre szóló költségvetésének végrehajtására vonatkozó mentesítést; 2. észrevételeit az alábbi állásfoglalásban fejti ki; 3. utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt a határozatot, valamint az annak szerves részét képező állásfoglalást az Európai Betegségmegelőzési és Járványvédelmi Központ igazgatójának, a Tanácsnak, a Bizottságnak és a Számvevőszéknek és gondoskodjon az Európai Unió Hivatalos Lapjában való közzétételükről (L sorozat). 2.Az Európai Parlament 2008. április 22-i határozata az Európai Betegségmegelőzési és Járványvédelmi Központ 2006-os pénzügyi évre vonatkozó elszámolása lezárásáról (C6-0386/2007 – 2007/2060(DEC)) Az Európai Parlament, – tekintettel az Európai Betegségmegelőzési és Járványvédelmi Központ 2006-os pénzügyi évre vonatkozó végleges éves beszámolójára(6), – tekintettel a Számvevőszéknek az Európai Betegségmegelőzési és Járványvédelmi Központ 2006-os pénzügyi évre vonatkozó végleges éves beszámolójáról szóló jelentésére, a Központ válaszaival együtt(7), – tekintettel a 2008. február 12-i tanácsi ajánlásra (5843/2008 – C6–0084/2008), – tekintettel az EK-Szerződésre és különösen annak 276. cikkére, – tekintettel az Európai Közösségek általános költségvetésére alkalmazandó költségvetési rendeletről szóló, 2002. június 25-i 1605/2002/EK, Euratom tanácsi rendeletre(8), és különösen annak 185. cikkére, – tekintettel az Európai Betegségmegelőzési és Járványvédelmi Központ létrehozásáról szóló, 2004. április 21-i 851/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletre(9) és különösen annak 23. cikkére, – tekintettel az 1605/2002/EK, Euratom tanácsi rendelet 185. cikkében említett szervekre vonatkozó költségvetési keretrendeletről szóló, 2002. november 19-i 2343/2002/EK, Euratom bizottsági rendeletre(10) és különösen annak 94. cikkére, – tekintettel eljárási szabályzata 71. cikkére és V. mellékletére, – tekintettel a Költségvetési Ellenőrző Bizottság jelentésére és a Környezetvédelmi, Közegészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Bizottság véleményére (A6–0117/2008), 1. megállapítja, hogy az Európai Betegségmegelőzési és Járványvédelmi Központ végleges éves beszámolója végleges éves beszámolója megfelel a Számvevőszék jelentéséhez csatoltnak; 2. jóváhagyja az Európai Betegségmegelőzési és Járványvédelmi Központ 2006-os pénzügyi évre vonatkozó elszámolása lezárását; 3. utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt a határozatot az Európai Betegségmegelőzési és Járványvédelmi Központ igazgatójának, a Tanácsnak, a Bizottságnak és a Számvevőszéknek és gondoskodjon az Európai Unió Hivatalos Lapjában való közzétételéről (L sorozat). 3.Az Európai Parlament 2008. április 22-i állásfoglalása az Európai Betegségmegelőzési és Járványvédelmi Központ 2006-os pénzügyi évre vonatkozó költségvetésének végrehajtására vonatkozó mentesítésről szóló határozat szerves részét képező megjegyzésekkel (C6-0386/2007 – 2007/2060(DEC)) Az Európai Parlament, – tekintettel az Európai Betegségmegelőzési és Járványvédelmi Központ 2006-os pénzügyi évre vonatkozó végleges éves beszámolójára(11), – tekintettel a Számvevőszéknek az Európai Betegségmegelőzési és Járványvédelmi Központ 2006-os pénzügyi évre vonatkozó végleges éves beszámolójáról szóló jelentésére, a Központ válaszaival együtt(12), – tekintettel a 2008. február 12-i tanácsi ajánlásra (5843/2008 – C6–0084/2008), – tekintettel az EK-Szerződésre és különösen annak 276. cikkére, – tekintettel az Európai Közösségek általános költségvetésére alkalmazandó költségvetési rendeletről szóló, 2002. június 25-i 1605/2002/EK, Euratom tanácsi rendeletre(13), és különösen annak 185. cikkére, – tekintettel az Európai Betegségmegelőzési és Járványvédelmi Központ létrehozásáról szóló, 2004. április 21-i 851/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletre(14) és különösen annak 23. cikkére, – tekintettel az 1605/2002/EK, Euratom tanácsi rendelet 185. cikkében említett szervekre vonatkozó költségvetési keretrendeletről szóló, 2002. november 19-i 2343/2002/EK, Euratom bizottsági rendeletre(15) és különösen annak 94. cikkére, – tekintettel eljárási szabályzata 71. cikkére és V. mellékletére, – tekintettel a Költségvetési Ellenőrző Bizottság jelentésére és a Környezetvédelmi, Közegészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Bizottság véleményére (A6-0117/2008), A. mivel a Számvevőszék kijelentette, hogy kellő mértékben megbizonyosodott a 2006-os pénzügyi évre vonatkozó éves beszámoló megbízhatóságáról, valamint arról, hogy az alapjául szolgáló ügyletek jogszerűek és szabályszerűek, B. mivel 2007. április 24-én a Parlament megadta a mentesítést az Európai Betegségmegelőzési és Járványvédelmi Központ igazgatójának a Központ 2005-ös pénzügyi évre szóló költségvetésének végrehajtására vonatkozóan(16), és a mentesítési határozatot kísérő állásfoglalásban a Parlament többek között
Általános észrevételek, amelyek az uniós ügynökségek horizontális kérdéseivel kapcsolatosak, és ezáltal minden egyes ügynökség mentesítési eljárása szempontjából jelentőséggel bírnak 1. megjegyzi, hogy a Számvevőszék által ellenőrzött 24 ügynökség és egyéb kapcsolódó szerv költségvetése 2006-ban összesen 1 080,5 millió eurót tett ki (közülük 271 millió euróval a legnagyobb az Európai Újjáépítési Ügynökség, 5 millió euróval pedig a legkisebb az Európai Rendőrakadémia (CEPOL) költségvetése volt); 2. rámutat arra, hogy a pénzügyi ellenőrzés és mentesítés hatálya alá tartozó külső uniós szervek köre jelenleg nemcsak a hagyományos szabályozó ügynökségeket öleli fel, hanem az egyes konkrét programok megvalósítása érdekében felállított végrehajtó ügynökségeket is, és a közeljövőben a köz- és magánszféra partnersége keretében létrehozott közös vállalkozásokra (közös technológiai kezdeményezések) is ki fog terjedni; 3. a Parlament vonatkozásában megállapítja, hogy a mentesítési eljárás hatálya alá tartozó ügynökségek száma az alábbiak szerint alakult: 2000-es költségvetési év: 8; 2001: 10; 2002: 11; 2003: 14; 2004: 14; 2005: 16; 2006: 20 szabályozó ügynökség és 2 végrehajtó ügynökség (a Számvevőszék által ellenőrzött, ugyanakkor belső mentesítési eljárás alá tartozó két ügynökségen kívül); 4. ezért arra a következtetésre jut, hogy az ügynökségek/kapcsolódó szervek költségvetésének méretéhez viszonyítva az ellenőrző/mentesítési eljárás nehézkessé és aránytalanná vált; utasítja illetékes bizottságát, hogy végezze el az ügynökségek és kapcsolódó szervek mentesítési eljárásának széles körű felülvizsgálatát egy egyszerűbb és racionálisabb megközelítés kialakítása érdekében, az elkövetkező években egyedi mentesítési jelentést igénylő szervek egyre növekvő számára tekintettel; Alapvető megfontolások 5. kéri a Bizottságot, hogy új ügynökségek létrehozása előtt vagy már meglévők átalakítása során adjon világos magyarázatot az alábbi elemekre vonatkozóan: az ügynökség típusa, célkitűzései, belső irányítási struktúrája, termékei, szolgáltatásai, főbb eljárásai, célcsoportja, megrendelői és érdekelt felei, hivatalos kapcsolatai külső szereplőkkel, költségvetési felelőssége, pénzügyi tervezése, valamint személyzeti politikája; 6. kéri, hogy minden ügynökséget a közte és a felelős főigazgatóság között kialakított éves teljesítmény-megállapodás vezéreljen, amelynek tartalmaznia kell a következő év fő célkitűzéseit, a pénzügyi keretet és a teljesítmény mérésére szolgáló egyértelmű mutatókat; 7. kéri, hogy az ügynökségek teljesítményét rendszeresen (és ad hoc jelleggel) ellenőrizze a Számvevőszék vagy más független könyvvizsgáló; úgy véli, hogy ennek nem szabadna csupán a pénzügyi irányítás és a közpénzek helyes felhasználásának hagyományos elemeire korlátozódnia, hanem az irányítás hatékonyságára és eredményességére is ki kellene terjednie, és az egyes ügynökségek pénzügyi irányítására vonatkozó minősítést is tartalmaznia kellene; 8. álláspontja szerint azon ügynökségek esetében, amelyek folyamatosan túlbecsülik költségvetési szükségleteiket, a be nem töltött álláshelyek alapján technikai csökkentést kell végrehajtani; úgy véli, hogy hosszú távon ez az ügynökségek célhoz kötött bevételeinek csökkenését és ezáltal alacsonyabb igazgatási költségeket eredményez majd; 9. megjegyzi, hogy súlyos problémát jelent, hogy számos ügynökséget bírálnak a közbeszerzési szabályok, a költségvetési rendelet, a személyzeti szabályzat stb. betartásának hiánya miatt; úgy véli, hogy ennek fő oka az, hogy a legtöbb szabályzatot és a költségvetési rendeletet nagyobb intézményekre szabták, valamint hogy a legtöbb kisebb ügynökség nem rendelkezik a szabályozási követelmények betartásához szükséges kritikus tömeggel; ezért arra kéri a Bizottságot, hogy próbáljon gyors megoldást találni a hatékonyság növelésére azáltal, hogy a kritikus tömeg biztosítása céljából összevonja több ügynökség igazgatási funkcióit (figyelembe véve az ügynökségekre és költségvetési függetlenségükre vonatkozó alapvető szabályozás szükségszerű megváltoztatását), vagy sürgősen dolgozzon ki az ügynökségekre vonatkozó olyan speciális szabályokat (különösen végrehajtási szabályokat), amelyek hozzájárulnak ahhoz, hogy az ügynökségek teljes mértékben meg tudjanak felelni a szabályozásoknak; 10. ragaszkodik ahhoz, hogy az előzetes költségvetési tervezet megalkotásakor a Bizottság vegye figyelembe a költségvetés egyes ügynökségek általi, előző években történő végrehajtásának eredményeit, különös tekintettel az n-1. évre, és az adott ügynökség kérésének megfelelően vizsgálja felül a költségvetést; felkéri illetékes bizottságát e felülvizsgálat tiszteletben tartására, illetve arra, hogy – amennyiben a Bizottság ezt nem teszi meg – saját maga vizsgálja felül és tegye reálisabbá a kérdéses költségvetést, az adott ügynökség abszorpciós és végrehajtási kapacitásának megfelelően; 11. emlékeztet a 2005-ös pénzügyi évre vonatkozó mentesítésről szóló határozatára, amelyben arra kérte a Bizottságot, hogy ötévente készítsen tanulmányt az egyes ügynökségek által generált hozzáadott értékről; felhívja az összes érintett intézményt, hogy bármely ügynökség hozzáadott értékéről szóló negatív értékelés esetén tegyék meg a szükséges lépéseket az ügynökség megbízatásának átalakítására vagy az ügynökség bezárására; megjegyzi, hogy a Bizottság 2007-ben egyetlen értékelést sem végzett; ragaszkodik ahhoz, hogy a 2007-es pénzügyi évre vonatkozó mentesítési határozatot megelőzően a Bizottság legalább öt ilyen értékelést mutasson be, kezdve a legrégebbi ügynökségekkel; 12. úgy véli, hogy a Számvevőszék ajánlásait haladéktalanul végre kell hajtani, és az ügynökségek részére kifizetett támogatásokat összhangba kell hozni azok valós készpénzszükségleteivel; úgy gondolja továbbá, hogy az általános költségvetési rendelet módosításait bele kell foglalni az ügynökségekre vonatkozó költségvetési keretrendeletbe és az ügynökségek külön pénzügyi szabályzataiba; Az adatok közlése 13. megjegyzi, hogy az ügynökségek között nincsen egységes megközelítés a kérdéses pénzügyi évben végzett tevékenységek ismertetésére, a költségvetés végrehajtásáról és a pénzgazdálkodásról szóló elszámolásokra és jelentésekre, valamint arra vonatkozóan, hogy a megbízhatósági nyilatkozatot az ügynökség igazgatójának kell-e megfogalmaznia; megállapítja, hogy nem minden ügynökség tesz egyértelmű különbséget a) az ügynökség tevékenységének a nyilvánosság előtti bemutatása és b) a költségvetés teljesítéséről és pénzgazdálkodásáról szóló technikai jelentés között; 14. megjegyzi, hogy míg a Bizottság állandó iránymutatásai a tevékenységi jelentések elkészítésére vonatkozóan nem írják elő kifejezetten, hogy az ügynökségek igazoló nyilatkozatot készítsenek, mégis számos igazgató így tett 2006-ban, s egy esetben ez lényeges fenntartást tartalmazott; 15. emlékeztet 2005. április 12-i állásfoglalására(17), amelyben felkéri az ügynökségek igazgatóit, hogy a pénzügyi és igazgatási információkkal együtt benyújtott éves tevékenységi jelentéseket ezentúl a műveletek jogszerűségére és szabályszerűségére vonatkozó, a Bizottság főigazgatói által aláírt nyilatkozatokhoz hasonló megbízhatósági nyilatkozat is kísérje; 16. kéri a Bizottságot, hogy ennek megfelelően módosítsa az ügynökségekre vonatkozó állandó iránymutatásokat; 17. emellett javasolja a Bizottságnak, hogy az ügynökségekkel közösen dolgozzon ki egy valamennyi ügynökségre és kapcsolódó szervezetre alkalmazható harmonizált modellt, amely határozott különbséget tesz az alábbiak között:
A Számvevőszék általános megállapításai 18. tudomásul veszi a Számvevőszék megállapítását (éves jelentés 10.29. bekezdése(18)), miszerint a Bizottság által a Közösség költségvetéséből finanszírozott támogatások kifizetése nem az ügynökségek készpénzszükségleteinek kellően megalapozott felbecslésén alapul, és az előző évről áthozott összegekkel együtt ez jelentős készpénzállomány fenntartásához vezet; tudomásul veszi továbbá a Számvevőszék javaslatát, hogy az ügynökségek részére kifizetett támogatások legyenek összhangban azok valós készpénzszükségleteivel; 19. megjegyzi, hogy 2006 végére még 14 ügynökségnek kell bevezetnie az ABAC számviteli rendszert (éves jelentés, a 10.31. bekezdés lábjegyzete); 20. tudomásul veszi a Számvevőszék megjegyzését (éves jelentés 1.25. bekezdése) a ki nem vett szabadságokra egyes ügynökségeknél elhatárolt kiadásokra vonatkozóan; rámutat, hogy a Számvevőszék három ügynökség (Európai Szakképzés-fejlesztési Központ (CEDEFOP), CEPOL és Európai Vasúti Ügynökség) esetében a 2006-os pénzügyi évre vonatkozó megbízhatósági nyilatkozatában fenntartásokat fogalmazott meg (2005-ben: CEDEFOP, Európai Élelmiszer-biztonsági Hatóság, Európai Újjáépítési Ügynökség); Belső ellenőrzés 21. emlékeztet arra, hogy a költségvetési rendelet 185. cikke (3) bekezdésének megfelelően a Bizottság belső ellenőre egyben az uniós költségvetés terhére támogatásban részesülő szabályozó ügynökségek belső ellenőre is; rámutat arra, hogy a belső ellenőr minden egyes ügynökség igazgatói testületének és igazgatójának jelentést készít; 22. felhívja a figyelmet a belső ellenőr 2006-os éves tevékenységi jelentésében megfogalmazott alábbi fenntartásra:" A Bizottság belső ellenőre a személyi erőforrások hiánya miatt nincs abban a helyzetben, hogy kellő mértékben megfeleljen a költségvetési rendelet 185. cikkében meghatározott, a közösségi szervek belső ellenőrzésére vonatkozó kötelezettségeinek "23. tudomásul veszi ugyanakkor a Számvevőszék 2006-os tevékenységi jelentésében tett megjegyzését, miszerint 2007-től a Bizottság által a belső ellenőrzési szolgálat (IAS) számára biztosított további személyi erőforrásokkal valamennyi működő szabályozó ügynökséget évente belső ellenőrzés alá fogják vetni; 24. tudomásul veszi a költségvetési rendelet 185. cikke alapján az IAS általi ellenőrzésre kötelezett szabályozó és végrehajtó ügynökségek, valamint közös vállalkozások egyre növekvő számát; kéri a Bizottságot, hogy tájékoztassa az illetékes parlamenti bizottságot arról, hogy az IAS rendelkezésére álló személyi erőforrások elegendőek lesznek-e valamennyi ilyen szervezet éves ellenőrzésének lefolytatására az elkövetkező években; 25. megjegyzi, hogy a 2343/2002/EK, Euratom rendelet 72. cikkének (5) bekezdése alapján valamennyi ügynökségnek minden évben el kell küldenie a mentesítésért felelős hatóságnak és a Bizottságnak az igazgató által összeállított jelentést, amely összefoglalja a belső ellenőr által végzett belső ellenőrzések számát és típusát, a javasolt ajánlásokat és az ezek nyomán hozott intézkedéseket; kéri az ügynökségeket, hogy jelezzék, ez megtörtént-e, és ha igen, milyen formában; 26. a belső ellenőrzési képességekre vonatkozóan, és különösen a kisebb ügynökségek tekintetében tudomásul veszi a belső ellenőr által a Parlament illetékes bizottsága előtt 2006. szeptember 14-én tett javaslatot arra vonatkozóan, hogy a kisebb ügynökségek számára engedélyezni kellene a belső ellenőri szolgáltatások magánszektorból történő igénybevételét; Az ügynökségek értékelése 27. emlékeztet az ECOFIN Költségvetési Tanács 2007. július 13-i ülését megelőző egyeztetés során a Parlament, a Tanács és a Bizottság által elfogadott közös nyilatkozatra(19), amelyben kérik i. a Bizottság által értékelni kívánt ügynökségek és ii. a már értékelt ügynökségek jegyzékét, továbbá a főbb megállapítások összefoglalását; Fegyelmi eljárások 28. megjegyzi, hogy méretüknél fogva az egyes ügynökségek számára nehézséget jelent megfelelő besorolási fokozatú munkatársakból álló eseti fegyelmi tanácsokat létrehozni, és hogy a Bizottság IDOC irodájának (Vizsgálati és Fegyelmi Iroda) hatásköre nem terjed ki az ügynökségekre; felhívja az ügynökségeket, hogy fontolják meg egy több ügynökséget átfogó fegyelmi tanács felállítását; Az intézményközi megállapodás tervezete 29. emlékeztet a Bizottság által benyújtott, az európai szabályozási ügynökségek keretszabályáról szóló intézményközi megállapodás-tervezetre (COM(2005)0059), amely az európai szabályozási ügynökségek létrehozására, felépítésére, működésére, értékelésére és ellenőrzésére vonatkozó horizontális keret kialakítására irányult; megjegyzi, hogy a tervezet hasznos kezdeményezés az ügynökségek létrehozásának és működtetésének ésszerűsítése irányában; rámutat a Bizottság 2006-os összefoglaló jelentésében foglalt megállapításra (COM(2007)0274, 3.1. bekezdés), amely szerint annak ellenére, hogy a tervezet közzétételét követően elakadtak a tárgyalások, a lényegi kérdésekről folytatott vitát 2006 végén újra kezdte a Tanács; sajnálatát fejezi ki, hogy az elfogadás irányában nem lehetett további előrelépést tenni; 30. ezért üdvözli a Bizottság arra tett kötelezettségvállalását, hogy 2008 folyamán közleményt terjeszt elő a szabályozási ügynökségek jövőjéről; Önfinanszírozó ügynökségek 31. emlékeztet arra, hogy a két önfinanszírozó ügynökség esetében az igazgatótanács adja meg az igazgató számára a mentesítést; megjegyzi, hogy mindkét ügynökség jelentős felhalmozódott tartalékokkal rendelkezik az előző évekből átvitt, díjakból származó bevételeknek köszönhetően:
Egyedi észrevételek 32. úgy véli, hogy a Központ fontos szerepet tölt be Európában a járványfelügyelet és az előrejelző rendszerek megerősítése és fejlesztése, valamint az új és kialakulóban lévő járványos betegségek kockázatára vonatkozó hivatalos tudományos véleményalkotás terén; elégedettséggel veszi tudomásul, hogy 2006-ban megbízatásának teljesítése keretében a Központnak számos terméket és szolgáltatást sikerült kifejlesztenie; 33. tudomásul veszi a Számvevőszék 2006-os jelentésében foglalt azon észrevételt, hogy az év során tett kötelezettségvállalások közel 45%-át átvitték a következő évre, és hogy 2006 második felében több költségvetési átcsoportosítás is történt, elsősorban a személyzeti szükségletek pontatlan felmérése miatt, ugyanakkor a Központ igazgatótanácsát nem tájékoztatták kellő időn belül; 34. aggodalmát fejezi ki a Számvevőszék azon megállapítása miatt, hogy egyes jogi kötelezettségvállalásokat ismételten előzetes költségvetési kötelezettségvállalás hiányában tettek, ami ellentétes a költségvetési rendelettel; 35. felhívja a Központot, hogy tegye meg a szükséges lépéseket a Számvevőszék azon észrevételével kapcsolatban, hogy a számítógépes költségvetés-irányítási rendszerhez való hozzáférési jogok nem mindig voltak összhangban az igazgató által megadott engedélyekkel, és hogy a számvitelért felelős tisztviselő mindeddig nem hagyta jóvá a legfontosabb kötelezettségvállalási és kifizetési eljárásokat; 36. tudomásul veszi a Központ válaszait, miszerint:
37. a Központ eredménykimutatása alapján megállapítja, hogy 2006-ban 15,8 millió eurós bevétel mellett 5,3 millió eurós gazdasági eredményt értek el, 7,2 milliós készpénzállománnyal, illetve hogy a mérleg tartalmaz 400 000 eurót a Bizottságnak visszafizetendő előfinanszírozásra; 38. emlékeztet arra, hogy a Központ költségvetése a 2005. évi 4,53 millió euróról 2006-ban 17,15 millió euróra emelkedett, míg személyzetének létszáma 43-ról 85-re nőtt; megállapítja, hogy a Számvevőszék által végzett vizsgálat mellett a Központot 2006 májusában ellenőrizte a Bizottság belső ellenőrzési szolgálata is, ami egy cselekvési terv kidolgozását vonta maga után, továbbá 2006-ban a Központ felállított egy belső ellenőrzési bizottságot; 39. üdvözli, hogy a Központ éves jelentésébe bekerült a 24 belső ellenőrzési szabvány; azon a véleményen van, hogy hasznos lenne, ha ezt a példát minden ügynökség követné.
| |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| 2006. évi mentesítés: Kábítószer és Kábítószer-függőség Európai Megfigyelőközpontja |
| |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Az Európai Parlament, – tekintettel a Kábítószer és a Kábítószer-függőség Európai Megfigyelőközpontjának a 2006-os pénzügyi évre vonatkozó végleges éves beszámolójára(1), – tekintettel a Számvevőszéknek a Kábítószer és a Kábítószer-függőség Európai Megfigyelőközpontja 2006-os pénzügyi évre vonatkozó végleges éves beszámolójáról szóló jelentésére a Központ válaszaival együtt(2), – tekintettel a Tanács 2008. február 12-i ajánlására (5843/2008 – C6-0084/2008), – tekintettel az EK-Szerződésre és különösen annak 276. cikkére, – tekintettel az Európai Közösségek általános költségvetésére alkalmazandó költségvetési rendeletről szóló, 2002. június 25-i 1605/2002/EK, Euratom tanácsi rendeletre(3) és különösen annak 185. cikkére, – tekintettel a Kábítószer és a Kábítószer-függőség Európai Megfigyelőközpontja létrehozásáról szóló, 2006. december 12-i 1920/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletre(4), és különösen annak 15. cikkére, – tekintettel az 1605/2002/EK, Euratom tanácsi rendelet 185. cikkében említett szervekre vonatkozó költségvetési keretrendeletről szóló, 2002. november 19-i 2343/2002/EK, Euratom bizottsági rendeletre(5) és különösen annak 94. cikkére, – tekintettel eljárási szabályzata 71. cikkére és V. mellékletére, – tekintettel a Költségvetési Ellenőrző Bizottság jelentésére és az Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottság véleményére (A6–0116/2008), 1. megadja a Kábítószer és a Kábítószer-függőség Európai Megfigyelőközpontja igazgatója számára a Központ 2006-os pénzügyi évre szóló költségvetésének végrehajtására vonatkozó mentesítést; 2. megjegyzéseit a mellékelt állásfoglalásban foglalja össze; 3. utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt a határozatot, valamint az annak szerves részét képező állásfoglalást a Kábítószer és a Kábítószer-függőség Európai Megfigyelőközpontja igazgatójának, a Tanácsnak, a Bizottságnak és a Számvevőszéknek, és gondoskodjon az Európai Unió Hivatalos Lapjában való közzétételükről (L sorozat). 2.Az Európai Parlament 2008. április 22-i határozata a Kábítószer és a Kábítószer-függőség Európai Megfigyelőközpontjának a 2006-os pénzügyi évre vonatkozó elszámolása lezárásáról (C6-0375/2007 – 2007/2050(DEC)) Az Európai Parlament, – tekintettel a Kábítószer és a Kábítószer-függőség Európai Megfigyelőközpontjának a 2006-os pénzügyi évre vonatkozó végleges éves beszámolójára(6), – tekintettel a Számvevőszéknek a Kábítószer és a Kábítószer-függőség Európai Megfigyelőközpontja 2006-os pénzügyi évre vonatkozó végleges éves beszámolójáról szóló jelentésére a Központ válaszaival együtt(7), – tekintettel a Tanács 2008. február 12-i-i ajánlására (5843/2008 – C6-0084/2008), – tekintettel az EK-Szerződésre és különösen annak 276. cikkére, – tekintettel az Európai Közösségek általános költségvetésére alkalmazandó költségvetési rendeletről szóló, 2002. június 25-i 1605/2002/EK, Euratom tanácsi rendeletre(8) és különösen annak 185. cikkére, – tekintettel a Kábítószer és a Kábítószer-függőség Európai Megfigyelőközpontja létrehozásáról szóló, 2006. december 12-i 1920/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletre(9), és különösen annak 15. cikkére, – tekintettel az 1605/2002/EK, Euratom tanácsi rendelet 185. cikkében említett szervekre vonatkozó költségvetési keretrendeletről szóló, 2002. november 19-i 2343/2002/EK, Euratom bizottsági rendeletre(10) és különösen annak 94. cikkére, – tekintettel eljárási szabályzata 71. cikkére és V. mellékletére, – tekintettel a Költségvetési Ellenőrző Bizottság jelentésére és az Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottság véleményére (A6–0116/2008), 1. megállapítja, hogy a Kábítószer és a Kábítószer-függőség Európai Megfigyelőközpontja végleges éves beszámolója megfelel a Számvevőszék jelentéséhez csatoltnak; 2. jóváhagyja a Kábítószer és a Kábítószer-függőség Európai Megfigyelőközpontjának 2006-os pénzügyi évre vonatkozó elszámolása lezárását; 3. utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt a határozatot a Kábítószer és a Kábítószer-függőség Európai Megfigyelőközpontja igazgatójának, a Tanácsnak, a Bizottságnak és a Számvevőszéknek és gondoskodjon az Európai Unió Hivatalos Lapjában való közzétételéről (L sorozat). 3.Az Európai Parlament 2008. április 22-i állásfoglalása a Kábítószer és a Kábítószerfüggőség Európai Megfigyelőközpontja 2006-os pénzügyi évre szóló költségvetésének végrehajtására vonatkozó mentesítésről szóló határozat szerves részét képező megjegyzésekkel (C6-0375/2007 – 2007/2050(DEC)) Az Európai Parlament, – tekintettel a Kábítószer és a Kábítószer-függőség Európai Megfigyelőközpontjának a 2006-os pénzügyi évre vonatkozó végleges éves beszámolójára(11), – tekintettel a Számvevőszéknek a Kábítószer és a Kábítószer-függőség Európai Megfigyelőközpontja 2006-os pénzügyi évre vonatkozó végleges éves beszámolójáról szóló jelentésére a Központ válaszaival együtt(12), – tekintettel a Tanács 2008. február 12-i ajánlására (5843/2008 – C6-0084/2008), – tekintettel az EK-Szerződésre és különösen annak 276. cikkére, – tekintettel az Európai Közösségek általános költségvetésére alkalmazandó költségvetési rendeletről szóló, 2002. június 25-i 1605/2002/EK, Euratom tanácsi rendeletre(13) és különösen annak 185. cikkére, – tekintettel a Kábítószer és a Kábítószer-függőség Európai Megfigyelőközpontja létrehozásáról szóló, 2006. december 12-i 1920/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletre(14), és különösen annak 15. cikkére, – tekintettel az 1605/2002/EK, Euratom tanácsi rendelet 185. cikkében említett szervekre vonatkozó költségvetési keretrendeletről szóló, 2002. november 19-i 2343/2002/EK, Euratom bizottsági rendeletre(15) és különösen annak 94. cikkére, – tekintettel eljárási szabályzata 71. cikkére és V. mellékletére, – tekintettel a Költségvetési Ellenőrző Bizottság jelentésére és az Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottság véleményére (A6–0116/2008), A. mivel a Számvevőszék kijelentette, hogy kellő mértékben megbizonyosodott a 2006-os pénzügyi évre vonatkozó éves beszámoló megbízhatóságáról, valamint arról, hogy az alapjául szolgáló ügyletek jogszerűek és szabályszerűek, B. mivel 2007. április 24-én a Parlament megadta a mentesítést a Kábítószer és a Kábítószerfüggőség Európai Megfigyelőközpontja igazgatójának a Központ 2005-ös pénzügyi évre szóló költségvetésének végrehajtására vonatkozóan(16), és a mentesítésről szóló határozatot kísérő állásfoglalásban a Parlament többek között
Általános észrevételek, amelyek az uniós ügynökségek horizontális kérdéseivel kapcsolatosak, és ezáltal minden egyes ügynökség mentesítési eljárása szempontjából jelentőséggel bírnak 1. megjegyzi, hogy a Számvevőszék által ellenőrzött 24 ügynökség és egyéb kapcsolódó szerv költségvetése 2006-ban összesen 1 080,5 millió eurót tett ki (közülük 271 millió euróval a legnagyobb az Európai Újjáépítési Ügynökség, 5 millió euróval pedig a legkisebb az Európai Rendőrakadémia (CEPOL) költségvetése volt); 2. rámutat arra, hogy a pénzügyi ellenőrzés és mentesítés hatálya alá tartozó külső uniós szervek köre jelenleg nemcsak a hagyományos szabályozó ügynökségeket öleli fel, hanem az egyes konkrét programok megvalósítása érdekében felállított végrehajtó ügynökségeket is, és a közeljövőben a köz- és magánszféra partnersége keretében létrehozott közös vállalkozásokra (közös technológiai kezdeményezések) is ki fog terjedni; 3. a Parlament vonatkozásában megállapítja, hogy a mentesítési eljárás hatálya alá tartozó ügynökségek száma az alábbiak szerint alakult: 2000-es költségvetési év: 8; 2001: 10; 2002: 11; 2003: 14; 2004: 14; 2005: 16; 2006: 20 szabályozó ügynökség és 2 végrehajtó ügynökség (a Számvevőszék által ellenőrzött, ugyanakkor belső mentesítési eljárás alá tartozó két ügynökségen kívül); 4. ezért arra a következtetésre jut, hogy az ügynökségek/kapcsolódó szervek költségvetésének méretéhez viszonyítva az ellenőrző/mentesítési eljárás nehézkessé és aránytalanná vált; utasítja illetékes bizottságát, hogy végezze el az ügynökségek és kapcsolódó szervek mentesítési eljárásának széles körű felülvizsgálatát egy egyszerűbb és racionálisabb megközelítés kialakítása érdekében, az elkövetkező években egyedi mentesítési jelentést igénylő szervek egyre növekvő számára tekintettel; Alapvető megfontolások 5. kéri a Bizottságot, hogy új ügynökségek létrehozása előtt vagy már meglévők átalakítása során adjon világos magyarázatot az alábbi elemekre vonatkozóan: az ügynökség típusa, célkitűzései, belső irányítási struktúrája, termékei, szolgáltatásai, főbb eljárásai, célcsoportja, megrendelői és érdekelt felei, hivatalos kapcsolatai külső szereplőkkel, költségvetési felelőssége, pénzügyi tervezése, valamint személyzeti politikája; 6. kéri, hogy minden ügynökséget a közte és a felelős főigazgatóság között kialakított éves teljesítmény-megállapodás vezéreljen, amelynek tartalmaznia kell a következő év fő célkitűzéseit, a pénzügyi keretet és a teljesítmény mérésére szolgáló egyértelmű mutatókat; 7. kéri, hogy az ügynökségek teljesítményét rendszeresen (és ad hoc jelleggel) ellenőrizze a Számvevőszék vagy más független könyvvizsgáló; úgy véli, hogy ennek nem szabadna csupán a pénzügyi irányítás és a közpénzek helyes felhasználásának hagyományos elemeire korlátozódnia, hanem az irányítás hatékonyságára és eredményességére is ki kellene terjednie, és az egyes ügynökségek pénzügyi irányítására vonatkozó minősítést is tartalmaznia kellene; 8. álláspontja szerint azon ügynökségek esetében, amelyek folyamatosan túlbecsülik költségvetési szükségleteiket, a be nem töltött álláshelyek alapján technikai csökkentést kell végrehajtani; úgy véli, hogy hosszú távon ez az ügynökségek célhoz kötött bevételeinek csökkenését és ezáltal alacsonyabb igazgatási költségeket eredményez majd; 9. megjegyzi, hogy súlyos problémát jelent, hogy számos ügynökséget bírálnak a közbeszerzési szabályok, a költségvetési rendelet, a személyzeti szabályzat stb. betartásának hiánya miatt; úgy véli, hogy ennek fő oka az, hogy a legtöbb szabályzatot és a költségvetési rendeletet nagyobb intézményekre szabták, valamint hogy a legtöbb kisebb ügynökség nem rendelkezik a szabályozási követelmények betartásához szükséges kritikus tömeggel; ezért arra kéri a Bizottságot, hogy próbáljon gyors megoldást találni a hatékonyság növelésére azáltal, hogy a kritikus tömeg biztosítása céljából összevonja több ügynökség igazgatási funkcióit (figyelembe véve az ügynökségekre és költségvetési függetlenségükre vonatkozó alapvető szabályozás szükségszerű megváltoztatását), vagy sürgősen dolgozzon ki az ügynökségekre vonatkozó olyan speciális szabályokat (különösen végrehajtási szabályokat), amelyek hozzájárulnak ahhoz, hogy az ügynökségek teljes mértékben meg tudjanak felelni a szabályozásoknak; 10. ragaszkodik ahhoz, hogy az előzetes költségvetési tervezet megalkotásakor a Bizottság vegye figyelembe a költségvetés egyes ügynökségek általi, előző években történő végrehajtásának eredményeit, különös tekintettel az n-1. évre, és az adott ügynökség kérésének megfelelően vizsgálja felül a költségvetést; felkéri illetékes bizottságát e felülvizsgálat tiszteletben tartására, illetve arra, hogy – amennyiben a Bizottság ezt nem teszi meg – saját maga vizsgálja felül és tegye reálisabbá a kérdéses költségvetést, az adott ügynökség abszorpciós és végrehajtási kapacitásának megfelelően; 11. emlékeztet a 2005-ös pénzügyi évre vonatkozó mentesítésről szóló határozatára, amelyben arra kérte a Bizottságot, hogy ötévente készítsen tanulmányt az egyes ügynökségek által generált hozzáadott értékről; felhívja az összes érintett intézményt, hogy bármely ügynökség hozzáadott értékéről szóló negatív értékelés esetén tegyék meg a szükséges lépéseket az ügynökség megbízatásának átalakítására vagy az ügynökség bezárására; megjegyzi, hogy a Bizottság 2007-ben egyetlen értékelést sem végzett; ragaszkodik ahhoz, hogy a 2007-es pénzügyi évre vonatkozó mentesítési határozatot megelőzően a Bizottság legalább öt ilyen értékelést mutasson be, kezdve a legrégebbi ügynökségekkel; 12. úgy véli, hogy a Számvevőszék ajánlásait haladéktalanul végre kell hajtani, és az ügynökségek részére kifizetett támogatásokat összhangba kell hozni azok valós készpénzszükségleteivel; úgy gondolja továbbá, hogy az általános költségvetési rendelet módosításait bele kell foglalni az ügynökségekre vonatkozó költségvetési keretrendeletbe és az ügynökségek külön pénzügyi szabályzataiba; Az adatok közlése 13. megjegyzi, hogy az ügynökségek között nincsen egységes megközelítés a kérdéses pénzügyi évben végzett tevékenységek ismertetésére, a költségvetés végrehajtásáról és a pénzgazdálkodásról szóló elszámolásokra és jelentésekre, valamint arra vonatkozóan, hogy a megbízhatósági nyilatkozatot az ügynökség igazgatójának kell-e megfogalmaznia; megállapítja, hogy nem minden ügynökség tesz egyértelmű különbséget a) az ügynökség tevékenységének a nyilvánosság előtti bemutatása és b) a költségvetés teljesítéséről és pénzgazdálkodásáról szóló technikai jelentés között; 14. megjegyzi, hogy míg a Bizottság állandó iránymutatásai a tevékenységi jelentések elkészítésére vonatkozóan nem írják elő kifejezetten, hogy az ügynökségek igazoló nyilatkozatot készítsenek, mégis számos igazgató így tett 2006-ban, s egy esetben ez lényeges fenntartást tartalmazott; 15. emlékeztet 2005. április 12-i állásfoglalásának(17) (25) bekezdésére, amelyben felkéri az ügynökségek igazgatóit, hogy a jövőben a pénzügyi és igazgatási adatokkal együtt benyújtott éves tevékenységi jelentésükhöz csatoljanak a Bizottság főigazgatói által aláírthoz hasonló, a tevékenységük jogszerűségét és szabályszerűségét igazoló nyilatkozatot; 16. kéri a Bizottságot, hogy ennek megfelelően módosítsa az ügynökségekre vonatkozó állandó iránymutatásokat; 17. emellett javasolja a Bizottságnak, hogy az ügynökségekkel közösen dolgozzon ki egy valamennyi ügynökségre és kapcsolódó szervezetre alkalmazható harmonizált modellt, amely határozott különbséget tesz az alábbiak között:
A Számvevőszék általános megállapításai 18. tudomásul veszi a Számvevőszék megállapítását (éves jelentés 10.29. bekezdése(18)), miszerint a Bizottság által a Közösség költségvetéséből finanszírozott támogatások kifizetése nem az ügynökségek készpénzszükségleteinek kellően megalapozott felbecslésén alapul, és az előző évről áthozott összegekkel együtt ez jelentős készpénzállomány fenntartásához vezet; tudomásul veszi továbbá a Számvevőszék javaslatát, hogy az ügynökségek részére kifizetett támogatások legyenek összhangban azok valós készpénzszükségleteivel; 19. megjegyzi, hogy 2006 végére még 14 ügynökségnek kell bevezetnie az ABAC számviteli rendszert (éves jelentés, a 10.31. bekezdés lábjegyzete); 20. tudomásul veszi a Számvevőszék megjegyzését (éves jelentés 1.25. bekezdése) a ki nem vett szabadságokra egyes ügynökségeknél elhatárolt kiadásokra vonatkozóan; rámutat, hogy a Számvevőszék három ügynökség (Európai Szakképzés-fejlesztési Központ (CEDEFOP), CEPOL és Európai Vasúti Ügynökség) esetében a 2006-os pénzügyi évre vonatkozó megbízhatósági nyilatkozatában fenntartásokat fogalmazott meg (2005-ben: CEDEFOP, Európai Élelmiszer-biztonsági Hatóság, Európai Újjáépítési Ügynökség); Belső ellenőrzés 21. emlékeztet arra, hogy a költségvetési rendelet 185. cikke (3) bekezdésének megfelelően a Bizottság belső ellenőre egyben az uniós költségvetés terhére támogatásban részesülő szabályozó ügynökségek belső ellenőre is; rámutat arra, hogy a belső ellenőr minden egyes ügynökség igazgatói testületének és igazgatójának jelentést készít; 22. felhívja a figyelmet a belső ellenőr 2006-os éves tevékenységi jelentésében megfogalmazott alábbi fenntartásra:" A Bizottság belső ellenőre a személyi erőforrások hiánya miatt nincs abban a helyzetben, hogy kellő mértékben megfeleljen a költségvetési rendelet 185. cikkében meghatározott, a közösségi szervek belső ellenőrzésére vonatkozó kötelezettségeinek "23. tudomásul veszi ugyanakkor a Számvevőszék 2006-os tevékenységi jelentésében tett megjegyzését, miszerint 2007-től a Bizottság által a belső ellenőrzési szolgálat (IAS) számára biztosított további személyi erőforrásokkal valamennyi működő szabályozó ügynökséget évente belső ellenőrzés alá fogják vetni; 24. tudomásul veszi a költségvetési rendelet 185. cikke alapján az IAS általi ellenőrzésre kötelezett szabályozó és végrehajtó ügynökségek, valamint közös vállalkozások egyre növekvő számát; kéri a Bizottságot, hogy tájékoztassa az illetékes parlamenti bizottságot arról, hogy az IAS rendelkezésére álló személyi erőforrások elegendőek lesznek-e valamennyi ilyen szervezet éves ellenőrzésének lefolytatására az elkövetkező években; 25. megjegyzi, hogy a 2343/2002/EK, Euratom rendelet 72. cikkének (5) bekezdése alapján valamennyi ügynökségnek minden évben el kell küldenie a mentesítésért felelős hatóságnak és a Bizottságnak az igazgató által összeállított jelentést, amely összefoglalja a belső ellenőr által végzett belső ellenőrzések számát és típusát, a javasolt ajánlásokat és az ezek nyomán hozott intézkedéseket; kéri az ügynökségeket, hogy jelezzék, ez megtörtént-e, és ha igen, milyen formában; 26. a belső ellenőrzési képességekre vonatkozóan, és különösen a kisebb ügynökségek tekintetében tudomásul veszi a belső ellenőr által a Parlament illetékes bizottsága előtt 2006. szeptember 14-én tett javaslatot arra vonatkozóan, hogy a kisebb ügynökségek számára engedélyezni kellene a belső ellenőri szolgáltatások magánszektorból történő igénybevételét; Az ügynökségek értékelése 27. emlékeztet az ECOFIN Költségvetési Tanács 2007. július 13-i ülését megelőző egyeztetés során a Parlament, a Tanács és a Bizottság által elfogadott közös nyilatkozatra(19), amelyben kérik i. a Bizottság által értékelni kívánt ügynökségek és ii. a már értékelt ügynökségek jegyzékét, továbbá a főbb megállapítások összefoglalását; Fegyelmi eljárások 28. megjegyzi, hogy méretüknél fogva az egyes ügynökségek számára nehézséget jelent megfelelő besorolási fokozatú munkatársakból álló eseti fegyelmi tanácsokat létrehozni, és hogy a Bizottság IDOC irodájának (Vizsgálati és Fegyelmi Iroda) hatásköre nem terjed ki az ügynökségekre; felhívja az ügynökségeket, hogy fontolják meg egy több ügynökséget átfogó fegyelmi tanács felállítását; Az intézményközi megállapodás tervezete 29. emlékeztet a Bizottság által benyújtott, az európai szabályozási ügynökségek keretszabályáról szóló intézményközi megállapodás-tervezetre (COM(2005)0059), amely az európai szabályozási ügynökségek létrehozására, felépítésére, működésére, értékelésére és ellenőrzésére vonatkozó horizontális keret kialakítására irányult; megjegyzi, hogy a tervezet hasznos kezdeményezés az ügynökségek létrehozásának és működtetésének ésszerűsítése irányában; rámutat a Bizottság 2006-os összefoglaló jelentésében foglalt megállapításra (COM(2007)0274, 3.1. bekezdés), amely szerint annak ellenére, hogy a tervezet közzétételét követően elakadtak a tárgyalások, a lényegi kérdésekről folytatott vitát 2006 végén újra kezdte a Tanács; sajnálatát fejezi ki, hogy az elfogadás irányában nem lehetett további előrelépést tenni; 30. ezért üdvözli a Bizottság arra tett kötelezettségvállalását, hogy 2008 folyamán közleményt terjeszt elő a szabályozási ügynökségek jövőjéről; Önfinanszírozó ügynökségek 31. emlékeztet arra, hogy a két önfinanszírozó ügynökség esetében az igazgatótanács adja meg az igazgató számára a mentesítést; megjegyzi, hogy mindkét ügynökség jelentős felhalmozódott tartalékokkal rendelkezik az előző évekből átvitt, díjakból származó bevételeknek köszönhetően:
Egyedi észrevételek 32. Tudomásul veszi a Számvevőszék 2006-os jelentésében található alábbi észrevételeket:
33. üdvözli a Központ az irányú erőfeszítéseit, hogy javítsa költségvetése végrehajtását; sajnálatát fejezi ki azonban az átvitelek továbbra is magas szintje miatt; 34. a Központ beszámolójából tudomásul veszi, hogy 2006 júliusában megtörtént a leltár fizikai ellenőrzése, amelynek adatai külön számítógépes rendszerbe kerültek; 35. tudomásul veszi, hogy a Központ mérlegében 2,5 millió euró értékben szerepel föld- és ingatlantulajdon; 36. a Központ igen átfogó éves tevékenységi jelentéséből tudomásul veszi, hogy működésének értékelése 2007-ben megtörtént; tudomásul veszi továbbá azt is, hogy a Központ a Bizottság belső ellenőrzési szolgálatára bízta a belső ellenőrzés elvégzését; 37. tudomásul veszi a Központ 2007-es és a 2007–2009 közötti időszakra vonatkozó munkaprogramjából a Bizottság belső ellenőrzési szolgálata által tett ajánlások végrehajtására vonatkozó irányítási terv, valamint az alábbi stratégiai célok elfogadását:
| ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| 2006. évi mentesítés: Európai Unió Alapjogi Ügynöksége (korábban a Rasszizmus és Idegengyűlölet Európai Megfigyelőközpontja) |
| ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Az Európai Parlament – tekintettel az Európai Unió Alapjogi Ügynöksége 2006-os pénzügyi évre vonatkozó végleges éves beszámolójára(1), – tekintettel a Számvevőszéknek az Európai Unió Alapjogi Ügynökség (korábban a Rasszizmus és Idegengyűlölet Európai Megfigyelőközpontja) 2006-os pénzügyi évre vonatkozó végleges éves beszámolójáról szóló jelentésére, az ügynökség válaszaival együtt(2), – tekintettel a 2008. február 12-i tanácsi ajánlásra (5843/2008 – C6-0084/2008), – tekintettel az EK-Szerződésre és különösen annak 276. cikkére, – tekintettel az Európai Közösségek általános költségvetésére alkalmazandó költségvetési rendeletről szóló, 2002. június 25-i 1605/2002/EK, Euratom tanácsi rendeletre(3) és különösen annak 185. cikkére, – tekintettel az Európai Unió Alapjogi Ügynökségének létrehozásáról szóló, 2007. február 15-i 168/2007/EK tanácsi rendeletre(4), és különösen annak 21. cikkére, – tekintettel az 1605/2002/EK, Euratom tanácsi rendelet 185. cikkében említett szervekre vonatkozó költségvetési keretrendeletről szóló, 2002. november 19-i 2343/2002/EK, Euratom bizottsági rendeletre(5) és különösen annak 94. cikkére, – tekintettel eljárási szabályzata 71. cikkére és V. mellékletére, – tekintettel a Költségvetési Ellenőrző Bizottság jelentésére és az Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottság véleményére (A6–0113/2008), 1. megadja az Európai Unió Alapjogi Ügynöksége (korábban a Rasszizmus és Idegengyűlölet Európai Megfigyelőközpontja) igazgatója számára az Ügynökség 2006-os pénzügyi évre szóló költségvetésének végrehajtására vonatkozó mentesítést; 2. észrevételeit az alábbi állásfoglalásban fejti ki; 3. utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt a határozatot, valamint az annak szerves részét képező állásfoglalást az Európai Unió Alapjogi Ügynöksége igazgatójának, a Tanácsnak, a Bizottságnak és a Számvevőszéknek és gondoskodjon az Európai Unió Hivatalos Lapjában való közzétételéről (L sorozat). 2.Az Európai Parlament 2008. április 22-i határozata az Európai Unió Alapjogi Ügynöksége (korábban a Rasszizmus és Idegengyűlölet Európai Megfigyelőközpontja) 2006-os pénzügyi évre vonatkozó elszámolásának lezárásáról (C6-0374/2007 – 2007/2049(DEC)) Az Európai Parlament, – tekintettel az Európai Unió Alapjogi Ügynökség 2006-os pénzügyi évre vonatkozó végleges éves beszámolójára(6), – tekintettel a Számvevőszéknek az Európai Unió Alapjogi Ügynökség (korábban a Rasszizmus és Idegengyűlölet Európai Megfigyelőközpontja) 2006-os pénzügyi évre vonatkozó végleges éves beszámolójáról szóló jelentésére, az ügynökség válaszaival együtt(7), – tekintettel a 2008. február 12-i tanácsi ajánlásra (5843/2008 – C6-0084/2008), – tekintettel az EK-Szerződésre és különösen annak 276. cikkére, – tekintettel az Európai Közösségek általános költségvetésére alkalmazandó költségvetési rendeletről szóló, 2002. június 25-i 1605/2002/EK, Euratom tanácsi rendeletre(8) és különösen annak 185. cikkére, – tekintettel az Európai Unió Alapjogi Ügynökségének létrehozásáról szóló, 2007. február 15-i 168/2007/EK tanácsi rendeletre(9), és különösen annak 21. cikkére, – tekintettel az 1605/2002/EK, Euratom tanácsi rendelet 185. cikkében említett szervekre vonatkozó költségvetési keretrendeletről szóló, 2002. november 19-i 2343/2002/EK, Euratom bizottsági rendeletre(10) és különösen annak 94. cikkére, – tekintettel eljárási szabályzata 71. cikkére és V. mellékletére, – tekintettel a Költségvetési Ellenőrző Bizottság jelentésére és az Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottság véleményére (A6-0113/2008), 1. megállapítja, hogy az Európai Unió Alapjogi Ügynökség (korábban a Rasszizmus és Idegengyűlölet Európai Megfigyelőközpontja) végleges éves beszámolója végleges éves beszámolója megfelel a Számvevőszék jelentéséhez csatoltnak; 2. jóváhagyja az Európai Unió Alapjogi Ügynöksége (korábban a Rasszizmus és Idegengyűlölet Európai Megfigyelőközpontja) 2006-os pénzügyi évre vonatkozó elszámolásának lezárását; 3. utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezen határozatot az Európai Unió Alapjogi Ügynöksége igazgatójának, a Tanácsnak, a Bizottságnak és a Számvevőszéknek, és gondoskodjon az Európai Közösségek Hivatalos Lapjában való közzétételről (L sorozat). 3.Az Európai Parlament 2008. április 22-i állásfoglalása az Európai Unió Alapjogi Ügynöksége (korábban a Rasszizmus és Idegengyűlölet Európai Megfigyelőközpontja) 2006-os pénzügyi évre szóló általános költségvetésének végrehajtására vonatkozó mentesítésről szóló határozat szerves részét képező megjegyzésekkel (C6-0374/2007 – 2007/2049(DEC)) Az Európai Parlament, – tekintettel az Európai Unió Alapjogi Ügynökség 2006-os pénzügyi évre vonatkozó végleges éves beszámolójára(11), – tekintettel a Számvevőszéknek az Európai Unió Alapjogi Ügynökség (korábban a Rasszizmus és Idegengyűlölet Európai Megfigyelőközpontja) 2006-os pénzügyi évre vonatkozó végleges éves beszámolójáról szóló jelentésére, az ügynökség válaszaival együtt(12), – tekintettel az 2008. február 12-i tanácsi ajánlásra (5843/2008 – C6-0084/2008), – tekintettel az EK-Szerződésre és különösen annak 276. cikkére, – tekintettel az Európai Közösségek általános költségvetésére alkalmazandó költségvetési rendeletről szóló, 2002. június 25-i 1605/2002/EK, Euratom tanácsi rendeletre(13) és különösen annak 185. cikkére, – tekintettel az Európai Unió Alapjogi Ügynökségének létrehozásáról szóló, 2007. február 15-i 168/2007/EK tanácsi rendeletre(14), és különösen annak 21. cikkére, – tekintettel az 1605/2002/EK, Euratom tanácsi rendelet 185. cikkében említett szervekre vonatkozó költségvetési keretrendeletről szóló, 2002. november 19-i 2343/2002/EK, Euratom bizottsági rendeletre(15) és különösen annak 94. cikkére, – tekintettel eljárási szabályzata 71. cikkére és V. mellékletére, – tekintettel a Költségvetési Ellenőrző Bizottság jelentésére és az Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottság véleményére (A6-0113/2008), A. mivel a Számvevőszék kijelentette, hogy kellő mértékben megbizonyosodott a 2006-os pénzügyi évre vonatkozó éves beszámoló megbízhatóságáról, valamint arról, hogy az alapjául szolgáló ügyletek jogszerűek és szabályszerűek, B. mivel 2007. április 24-én a Parlament megadta a mentesítést a Rasszizmus és Idegengyűlölet Európai Megfigyelőközpontja igazgatójának a Központ 2005-ös pénzügyi évre szóló költségvetésének végrehajtására vonatkozóan, és a mentesítési határozatot kísérő állásfoglalásban(16) a Parlament többek között
Általános észrevételek, amelyek az uniós ügynökségek horizontális kérdéseivel kapcsolatosak, és ezáltal minden egyes ügynökség mentesítési eljárása szempontjából jelentőséggel bírnak 1. megjegyzi, hogy a Számvevőszék által ellenőrzött 24 ügynökség és egyéb kapcsolódó szerv költségvetése 2006-ban összesen 1 080,5 millió eurót tett ki (közülük 271 millió euróval a legnagyobb az Európai Újjáépítési Ügynökség, 5 millió euróval pedig a legkisebb az Európai Rendőrakadémia (CEPOL) költségvetése volt); 2. rámutat arra, hogy a pénzügyi ellenőrzés és mentesítés hatálya alá tartozó külső uniós szervek köre jelenleg nemcsak a hagyományos szabályozó ügynökségeket öleli fel, hanem az egyes konkrét programok megvalósítása érdekében felállított végrehajtó ügynökségeket is, és a közeljövőben a köz- és magánszféra partnersége keretében létrehozott közös vállalkozásokra (közös technológiai kezdeményezések) is ki fog terjedni; 3. a Parlament vonatkozásában megállapítja, hogy a mentesítési eljárás hatálya alá tartozó ügynökségek száma az alábbiak szerint alakult: 2000-es költségvetési év: 8; 2001: 10; 2002: 11; 2003: 14; 2004: 14; 2005: 16; 2006: 20 szabályozó ügynökség és 2 végrehajtó ügynökség (a Számvevőszék által ellenőrzött, ugyanakkor belső mentesítési eljárás alá tartozó két ügynökségen kívül); 4. ezért arra a következtetésre jut, hogy az ügynökségek/kapcsolódó szervek költségvetésének méretéhez viszonyítva az ellenőrző/mentesítési eljárás nehézkessé és aránytalanná vált; utasítja illetékes bizottságát, hogy végezze el az ügynökségek és kapcsolódó szervek mentesítési eljárásának széles körű felülvizsgálatát egy egyszerűbb és racionálisabb megközelítés kialakítása érdekében, az elkövetkező években egyedi mentesítési jelentést igénylő szervek egyre növekvő számára tekintettel; Alapvető megfontolások 5. kéri a Bizottságot, hogy új ügynökségek létrehozása előtt vagy már meglévők átalakítása során adjon világos magyarázatot az alábbi elemekre vonatkozóan: az ügynökség típusa, célkitűzései, belső irányítási struktúrája, termékei, szolgáltatásai, főbb eljárásai, célcsoportja, megrendelői és érdekelt felei, hivatalos kapcsolatai külső szereplőkkel, költségvetési felelőssége, pénzügyi tervezése, valamint személyzeti politikája; 6. kéri, hogy minden ügynökséget a közte és a felelős főigazgatóság között kialakított éves teljesítmény-megállapodás vezéreljen, amelynek tartalmaznia kell a következő év fő célkitűzéseit, a pénzügyi keretet és a teljesítmény mérésére szolgáló egyértelmű mutatókat; 7. kéri, hogy az ügynökségek teljesítményét rendszeresen (és ad hoc jelleggel) ellenőrizze a Számvevőszék vagy más független könyvvizsgáló; úgy véli, hogy ennek nem szabadna csupán a pénzügyi irányítás és a közpénzek helyes felhasználásának hagyományos elemeire korlátozódnia, hanem az irányítás hatékonyságára és eredményességére is ki kellene terjednie, és az egyes ügynökségek pénzügyi irányítására vonatkozó minősítést is tartalmaznia kellene; 8. álláspontja szerint azon ügynökségek esetében, amelyek folyamatosan túlbecsülik költségvetési szükségleteiket, a be nem töltött álláshelyek alapján technikai csökkentést kell végrehajtani; úgy véli, hogy hosszú távon ez az ügynökségek célhoz kötött bevételeinek csökkenését és ezáltal alacsonyabb igazgatási költségeket eredményez majd; 9. megjegyzi, hogy súlyos problémát jelent, hogy számos ügynökséget bírálnak a közbeszerzési szabályok, a költségvetési rendelet, a személyzeti szabályzat stb. betartásának hiánya miatt; úgy véli, hogy ennek fő oka az, hogy a legtöbb szabályzatot és a költségvetési rendeletet nagyobb intézményekre szabták, valamint hogy a legtöbb kisebb ügynökség nem rendelkezik a szabályozási követelmények betartásához szükséges kritikus tömeggel; ezért arra kéri a Bizottságot, hogy próbáljon gyors megoldást találni a hatékonyság növelésére azáltal, hogy a kritikus tömeg biztosítása céljából összevonja több ügynökség igazgatási funkcióit (figyelembe véve az ügynökségekre és költségvetési függetlenségükre vonatkozó alapvető szabályozás szükségszerű megváltoztatását), vagy sürgősen dolgozzon ki az ügynökségekre vonatkozó olyan speciális szabályokat (különösen végrehajtási szabályokat), amelyek hozzájárulnak ahhoz, hogy az ügynökségek teljes mértékben meg tudjanak felelni a szabályozásoknak; 10. ragaszkodik ahhoz, hogy az előzetes költségvetési tervezet megalkotásakor a Bizottság vegye figyelembe a költségvetés egyes ügynökségek általi, előző években történő végrehajtásának eredményeit, különös tekintettel az n-1. évre, és az adott ügynökség kérésének megfelelően vizsgálja felül a költségvetést; felkéri illetékes bizottságát e felülvizsgálat tiszteletben tartására, illetve arra, hogy – amennyiben a Bizottság ezt nem teszi meg – saját maga vizsgálja felül és tegye reálisabbá a kérdéses költségvetést, az adott ügynökség abszorpciós és végrehajtási kapacitásának megfelelően; 11. emlékeztet a 2005-ös pénzügyi évre vonatkozó mentesítésről szóló határozatára, amelyben arra kérte a Bizottságot, hogy ötévente készítsen tanulmányt az egyes ügynökségek által generált hozzáadott értékről; felhívja az összes érintett intézményt, hogy bármely ügynökség hozzáadott értékéről szóló negatív értékelés esetén tegyék meg a szükséges lépéseket az ügynökség megbízatásának átalakítására vagy az ügynökség bezárására; megjegyzi, hogy a Bizottság 2007-ben egyetlen értékelést sem végzett; ragaszkodik ahhoz, hogy a 2007-es pénzügyi évre vonatkozó mentesítési határozatot megelőzően a Bizottság legalább öt ilyen értékelést mutasson be, kezdve a legrégebbi ügynökségekkel; 12. úgy véli, hogy a Számvevőszék ajánlásait haladéktalanul végre kell hajtani, és az ügynökségek részére kifizetett támogatásokat összhangba kell hozni azok valós készpénzszükségleteivel; úgy gondolja továbbá, hogy az általános költségvetési rendelet módosításait bele kell foglalni az ügynökségekre vonatkozó költségvetési keretrendeletbe és az ügynökségek külön pénzügyi szabályzataiba; Az adatok közlése 13. megjegyzi, hogy az ügynökségek között nincsen egységes megközelítés a kérdéses pénzügyi évben végzett tevékenységek ismertetésére, a költségvetés végrehajtásáról és a pénzgazdálkodásról szóló elszámolásokra és jelentésekre, valamint arra vonatkozóan, hogy a megbízhatósági nyilatkozatot az ügynökség igazgatójának kell-e megfogalmaznia; megállapítja, hogy nem minden ügynökség tesz egyértelmű különbséget a) az ügynökség tevékenységének a nyilvánosság előtti bemutatása és b) a költségvetés teljesítéséről és pénzgazdálkodásáról szóló technikai jelentés között; 14. megjegyzi, hogy míg a Bizottság állandó iránymutatásai a tevékenységi jelentések elkészítésére vonatkozóan nem írják elő kifejezetten, hogy az ügynökségek igazoló nyilatkozatot készítsenek, mégis számos igazgató így tett 2006-ban, s egy esetben ez lényeges fenntartást tartalmazott; 15. emlékeztet 2005. április 12-i állásfoglalásának(17) (27) bekezdésére, amelyben felkéri az ügynökségek igazgatóit, hogy a pénzügyi és igazgatási információkkal együtt benyújtott éves tevékenységi jelentéseket ezentúl a műveletek jogszerűségére és szabályszerűségére vonatkozó, a Bizottság főigazgatói által aláírt nyilatkozatokhoz hasonló megbízhatósági nyilatkozat is kísérje; 16. kéri a Bizottságot, hogy ennek megfelelően módosítsa az ügynökségekre vonatkozó állandó iránymutatásokat; 17. emellett javasolja a Bizottságnak, hogy az ügynökségekkel közösen dolgozzon ki egy valamennyi ügynökségre és kapcsolódó szervezetre alkalmazható harmonizált modellt, amely határozott különbséget tesz az alábbiak között:
A Számvevőszék általános megállapításai 18. tudomásul veszi a Számvevőszék megállapítását (éves jelentés 10.29. bekezdése(18)), miszerint a Bizottság által a Közösség költségvetéséből finanszírozott támogatások kifizetése nem az ügynökségek készpénzszükségleteinek kellően megalapozott felbecslésén alapul, és az előző évről áthozott összegekkel együtt ez jelentős készpénzállomány fenntartásához vezet; tudomásul veszi továbbá a Számvevőszék javaslatát, hogy az ügynökségek részére kifizetett támogatások legyenek összhangban azok valós készpénzszükségleteivel; 19. megjegyzi, hogy 2006 végére még 14 ügynökségnek kell bevezetnie az ABAC számviteli rendszert (éves jelentés, a 10.31. bekezdés lábjegyzete); 20. tudomásul veszi a Számvevőszék megjegyzését (éves jelentés 1.25. bekezdése) a ki nem vett szabadságokra egyes ügynökségeknél elhatárolt kiadásokra vonatkozóan; rámutat, hogy a Számvevőszék három ügynökség (Európai Szakképzés-fejlesztési Központ (CEDEFOP), CEPOL és Európai Vasúti Ügynökség) esetében a 2006-os pénzügyi évre vonatkozó megbízhatósági nyilatkozatában fenntartásokat fogalmazott meg (2005-ben: CEDEFOP, Európai Élelmiszer-biztonsági Hatóság, Európai Újjáépítési Ügynökség); Belső ellenőrzés 21. emlékeztet arra, hogy a költségvetési rendelet 185. cikke (3) bekezdésének megfelelően a Bizottság belső ellenőre egyben az uniós költségvetés terhére támogatásban részesülő szabályozó ügynökségek belső ellenőre is; rámutat arra, hogy a belső ellenőr minden egyes ügynökség igazgatói testületének és igazgatójának jelentést készít; 22. felhívja a figyelmet a belső ellenőr 2006-os éves tevékenységi jelentésében megfogalmazott alábbi fenntartásra:" A Bizottság belső ellenőre a személyi erőforrások hiánya miatt nincs abban a helyzetben, hogy kellő mértékben megfeleljen a költségvetési rendelet 185. cikkében meghatározott, a közösségi szervek belső ellenőrzésére vonatkozó kötelezettségeinek "23. tudomásul veszi ugyanakkor a Számvevőszék 2006-os tevékenységi jelentésében tett megjegyzését, miszerint 2007-től a Bizottság által a belső ellenőrzési szolgálat (IAS) számára biztosított további személyi erőforrásokkal valamennyi működő szabályozó ügynökséget évente belső ellenőrzés alá fogják vetni; 24. tudomásul veszi a költségvetési rendelet 185. cikke alapján az IAS általi ellenőrzésre kötelezett szabályozó és végrehajtó ügynökségek, valamint közös vállalkozások egyre növekvő számát; kéri a Bizottságot, hogy tájékoztassa az illetékes parlamenti bizottságot arról, hogy az IAS rendelkezésére álló személyi erőforrások elegendőek lesznek-e valamennyi ilyen szervezet éves ellenőrzésének lefolytatására az elkövetkező években; 25. megjegyzi, hogy a 2343/2002/EK, Euratom rendelet 72. cikkének (5) bekezdése alapján valamennyi ügynökségnek minden évben el kell küldenie a mentesítésért felelős hatóságnak és a Bizottságnak az igazgató által összeállított jelentést, amely összefoglalja a belső ellenőr által végzett belső ellenőrzések számát és típusát, a javasolt ajánlásokat és az ezek nyomán hozott intézkedéseket; kéri az ügynökségeket, hogy jelezzék, ez megtörtént-e, és ha igen, milyen formában; 26. a belső ellenőrzési képességekre vonatkozóan, és különösen a kisebb ügynökségek tekintetében tudomásul veszi a belső ellenőr által a Parlament illetékes bizottsága előtt 2006. szeptember 14-én tett javaslatot arra vonatkozóan, hogy a kisebb ügynökségek számára engedélyezni kellene a belső ellenőri szolgáltatások magánszektorból történő igénybevételét; Az ügynökségek értékelése 27. emlékeztet az ECOFIN Költségvetési Tanács 2007. július 13-i ülését megelőző egyeztetés során a Parlament, a Tanács és a Bizottság által elfogadott közös nyilatkozatra(19), amelyben kérik i. a Bizottság által értékelni kívánt ügynökségek és ii. a már értékelt ügynökségek jegyzékét, továbbá a főbb megállapítások összefoglalását; Fegyelmi eljárások 28. megjegyzi, hogy méretüknél fogva az egyes ügynökségek számára nehézséget jelent megfelelő besorolási fokozatú munkatársakból álló eseti fegyelmi tanácsokat létrehozni, és hogy a Bizottság IDOC irodájának (Vizsgálati és Fegyelmi Iroda) hatásköre nem terjed ki az ügynökségekre; felhívja az ügynökségeket, hogy fontolják meg egy több ügynökséget átfogó fegyelmi tanács felállítását; Az intézményközi megállapodás tervezete 29. emlékeztet a Bizottság által benyújtott, az európai szabályozási ügynökségek keretszabályáról szóló intézményközi megállapodás-tervezetre (COM(2005)0059), amely az európai szabályozási ügynökségek létrehozására, felépítésére, működésére, értékelésére és ellenőrzésére vonatkozó horizontális keret kialakítására irányult; megjegyzi, hogy a tervezet hasznos kezdeményezés az ügynökségek létrehozásának és működtetésének ésszerűsítése irányában; rámutat a Bizottság 2006-os összefoglaló jelentésében foglalt megállapításra (COM(2007)0274, 3.1. bekezdés), amely szerint annak ellenére, hogy a tervezet közzétételét követően elakadtak a tárgyalások, a lényegi kérdésekről folytatott vitát 2006 végén újra kezdte a Tanács; sajnálatát fejezi ki, hogy az elfogadás irányában nem lehetett további előrelépést tenni; 30. ezért üdvözli a Bizottság arra tett kötelezettségvállalását, hogy 2008 folyamán közleményt terjeszt elő a szabályozási ügynökségek jövőjéről; Önfinanszírozó ügynökségek 31. emlékeztet arra, hogy a két önfinanszírozó ügynökség esetében az igazgatótanács adja meg az igazgató számára a mentesítést; megjegyzi, hogy mindkét ügynökség jelentős felhalmozódott tartalékokkal rendelkezik az előző évekből átvitt, díjakból származó bevételeknek köszönhetően:
Konkrét észrevételek 32. tudomásul veszi a Számvevőszék 2006-os jelentésében található megállapítást, miszerint az ügynökség az ideiglenes alkalmazottakkal kapcsolatos növekvő költségek fedezése érdekében anélkül csoportosított át 235 000 eurót a működési tartalékból (III. cím) a személyzeti kiadásokhoz (I. cím), hogy az átcsoportosítás okát az ügynökség pénzügyi szabályzatában megkövetelt módon dokumentálta volna; 33. tudomásul veszi, hogy a költségvetési eredménykimutatás szerint az ügynökség 2006-ban 1 170 985 euró összegű pozitív mérleget térített vissza a Bizottságnak; 34. emlékeztet arra, hogy 2006. decemberében az IB-Tanács megállapodásra jutott a Központ mandátumának meghosszabbításáról, és arról, hogy Rasszizmus és Idegengyűlölet Európai Megfigyelőközpontja átalakul Alapjogi Ügynökséggé; 35. sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy a 2006-os és a 2007-es munkaprogramra vonatkozó éves jelentés és a beszámoló viszonylag kevés információt tartalmaz a költségvetés végrehajtásáról, a pénzügyi jelentéstételről, a kockázatokról, az értékelésről, illetve az ellenőrzésről; felkéri az ügynökséget, hogy javítson pénzügyi jelentéstétele színvonalán, és tegye közzé a honlapján éves tevékenységi jelentését. 36. hangsúlyozza, hogy munkaerő-felvételi eljárásai során az Ügynökségnek tiszteletben kell tartania a személyzeti szabályzatban foglalt rendelkezéseket és célokat; 37. üdvözli az ügynökség az irányú törekvéseit, hogy eleget tegyen a Számvevőszék észrevételeinek, és felhívja az ügynökséget, hogy folytassa pénzgazdálkodásának fejlesztését.
| |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| 2006. évi mentesítés: Európai Újjáépítési Ügynökség |
| |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Az Európai Parlament, – tekintettel az Európai Újjáépítési Ügynökség 2006-os pénzügyi évre vonatkozó végleges éves beszámolójára(1), – tekintettel a Számvevőszéknek az Európai Újjáépítési Ügynökség 2006-os pénzügyi évre vonatkozó végleges éves beszámolójáról szóló jelentésére, az ügynökség válaszaival együtt(2), – tekintettel a Tanács 2008. február 12-i ajánlására (5843/2008 – C6-0084/2008), – tekintettel az EK-Szerződésre és különösen annak 276. cikkére, – tekintettel az Európai Közösségek általános költségvetésére alkalmazandó költségvetési rendeletről szóló, 2002. június 25-i 1605/2002/EK, Euratom tanácsi rendeletre(3) és különösen annak 185. cikkére, – tekintettel az Európai Újjáépítési Ügynökségről szóló, 2000. december 5-i 2667/2000/EK tanácsi rendeletre(4) és különösen annak 8. cikkére, – tekintettel az 1605/2002/EK, Euratom tanácsi rendelet 185. cikkében említett szervekre vonatkozó költségvetési keretrendeletről szóló, 2002. november 19-i 2343/2002/EK, Euratom bizottsági rendeletre(5) és különösen annak 94. cikkére, – tekintettel eljárási szabályzata 71. cikkére és V. mellékletére, – tekintettel a Költségvetési Ellenőrző Bizottság jelentésére és a Külügyi Bizottság véleményére (A6-0112/2008), 1. mentesítést ad az Európai Újjáépítési Ügynökség igazgatója számára az ügynökség 2006-os pénzügyi évre vonatkozó költségvetésének végrehajtása alól; 2. megjegyzéseit a mellékelt állásfoglalásban foglalja össze; 3. utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt a határozatot, valamint az annak szerves részét képező állásfoglalást az Európai Újjáépítési Ügynökség igazgatójának, a Tanácsnak, a Bizottságnak és a Számvevőszéknek és gondoskodjon az Európai Unió Hivatalos Lapjában (L sorozat) való közzétételükről. 2.Az Európai Parlament 2008. április 22-i határozata az Európai Újjáépítési Ügynökség 2006-os pénzügyi évre vonatkozó elszámolásának lezárásáról (C6-0373/2007 – 2007/2048(DEC)) Az Európai Parlament, – tekintettel az Európai Újjáépítési Ügynökség 2006-os pénzügyi évre vonatkozó végleges éves beszámolójára(6), – tekintettel a Számvevőszéknek az Európai Újjáépítési Ügynökség 2006-os pénzügyi évre vonatkozó végleges éves beszámolójáról szóló jelentésére, az ügynökség válaszaival együtt(7), – tekintettel a Tanács 2008. február 12-i ajánlására (5843/2008 – C6-0084/2008), – tekintettel az EK-Szerződésre és különösen annak 276. cikkére, – tekintettel az Európai Közösségek általános költségvetésére alkalmazandó költségvetési rendeletről szóló, 2002. június 25-i 1605/2002/EK, Euratom tanácsi rendeletre(8) és különösen annak 185. cikkére, – tekintettel az Európai Újjáépítési Ügynökségről szóló, 2000. december 5-i 2667/2000/EK tanácsi rendeletre(9) és különösen annak 8. cikkére, – tekintettel az 1605/2002/EK, Euratom tanácsi rendelet 185. cikkében említett szervekre vonatkozó költségvetési keretrendeletről szóló, 2002. november 19-i 2343/2002/EK, Euratom bizottsági rendeletre(10) és különösen annak 94. cikkére, – tekintettel eljárási szabályzata 71. cikkére és V. mellékletére, – tekintettel a Költségvetési Ellenőrző Bizottság jelentésére és a Külügyi Bizottság véleményére (A6-0112/2008), 1. megállapítja, hogy az Európai Újjáépítési Ügynökség végleges éves beszámolója végleges éves beszámolója megfelel a Számvevőszék jelentéséhez csatoltnak; 2. jóváhagyja az Európai Újjáépítési Ügynökség 2006-os pénzügyi évre vonatkozó elszámolása lezárását; 3. utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt a határozatot az Európai Újjáépítési Ügynökség igazgatójának, a Tanácsnak, a Bizottságnak és a Számvevőszéknek és gondoskodjon az Európai Unió Hivatalos Lapjában (L sorozat) való közzétételükről. 3.Az Európai Parlament 2008. április 22-i állásfoglalása az Európai Újjáépítési Ügynökség 2006-os pénzügyi évre szóló költségvetésének végrehajtására vonatkozó mentesítésről szóló határozat szerves részét képező megjegyzésekkel (C6-0373/2007 – 2007/2048(DEC)) Az Európai Parlament, – tekintettel az Európai Újjáépítési Ügynökség 2006-os pénzügyi évre vonatkozó végleges éves beszámolójára(11), – tekintettel a Számvevőszéknek az Európai Újjáépítési Ügynökség 2006-os pénzügyi évre vonatkozó végleges éves beszámolójáról szóló jelentésére, az ügynökség válaszaival együtt(12), – tekintettel a Tanács 2008. február 12-i ajánlására (5843/2008 – C6-0084/2008), – tekintettel az EK-Szerződésre és különösen annak 276. cikkére, – tekintettel az Európai Közösségek általános költségvetésére alkalmazandó költségvetési rendeletről szóló, 2002. június 25-i 1605/2002/EK, Euratom tanácsi rendeletre(13) és különösen annak 185. cikkére, – tekintettel az Európai Újjáépítési Ügynökségről szóló, 2000. december 5-i 2667/2000/EK tanácsi rendeletre(14) és különösen annak 8. cikkére, – tekintettel az 1605/2002/EK, Euratom tanácsi rendelet 185. cikkében említett szervekre vonatkozó költségvetési keretrendeletről szóló, 2002. november 19-i 2343/2002/EK, Euratom bizottsági rendeletre(15) és különösen annak 94. cikkére, – tekintettel eljárási szabályzata 71. cikkére és V. mellékletére, – tekintettel a Költségvetési Ellenőrző Bizottság jelentésére és a Külügyi Bizottság véleményére (A6-0112/2008), A. mivel a Számvevőszék kijelentette, hogy kellő mértékben megbizonyosodott a 2006-os pénzügyi évre vonatkozó éves beszámoló megbízhatóságáról, valamint arról, hogy az alapjául szolgáló ügyletek jogszerűek és szabályszerűek, B. mivel 2007. április 24-én a Parlament megadta a mentesítést az Európai Újjáépítési Ügynökség igazgatójának az Ügynökség 2005-ös pénzügyi évre szóló költségvetésének végrehajtására vonatkozóan(16), és a mentesítési határozatot kísérő állásfoglalásban a Parlament többek között
Általános észrevételek, amelyek az uniós ügynökségek horizontális kérdéseivel kapcsolatosak, és ezáltal minden egyes ügynökség mentesítési eljárása szempontjából jelentőséggel bírnak 1. megjegyzi, hogy a Számvevőszék által ellenőrzött 24 ügynökség és egyéb kapcsolódó szerv költségvetése 2006-ban összesen 1 080,5 millió eurót tett ki (közülük 271 millió euróval a legnagyobb az Európai Újjáépítési Ügynökség, 5 millió euróval pedig a legkisebb az Európai Rendőrakadémia (CEPOL) költségvetése volt); 2. rámutat arra, hogy a pénzügyi ellenőrzés és mentesítés hatálya alá tartozó külső uniós szervek köre jelenleg nemcsak a hagyományos szabályozó ügynökségeket öleli fel, hanem az egyes konkrét programok megvalósítása érdekében felállított végrehajtó ügynökségeket is, és a közeljövőben a köz- és magánszféra partnersége keretében létrehozott közös vállalkozásokra (közös technológiai kezdeményezések) is ki fog terjedni; 3. a Parlament vonatkozásában megállapítja, hogy a mentesítési eljárás hatálya alá tartozó ügynökségek száma az alábbiak szerint alakult: 2000-es költségvetési év: 8; 2001: 10; 2002: 11; 2003: 14; 2004: 14; 2005: 16; 2006: 20 szabályozó ügynökség és 2 végrehajtó ügynökség (a Számvevőszék által ellenőrzött, ugyanakkor belső mentesítési eljárás alá tartozó két ügynökségen kívül); 4. ezért arra a következtetésre jut, hogy az ügynökségek/kapcsolódó szervek költségvetésének méretéhez viszonyítva az ellenőrző/mentesítési eljárás nehézkessé és aránytalanná vált; utasítja illetékes bizottságát, hogy végezze el az ügynökségek és kapcsolódó szervek mentesítési eljárásának széles körű felülvizsgálatát egy egyszerűbb és racionálisabb megközelítés kialakítása érdekében, az elkövetkező években egyedi mentesítési jelentést igénylő szervek egyre növekvő számára tekintettel; Alapvető megfontolások 5. kéri a Bizottságot, hogy új ügynökségek létrehozása előtt vagy már meglévők átalakítása során adjon világos magyarázatot az alábbi elemekre vonatkozóan: az ügynökség típusa, célkitűzései, belső irányítási struktúrája, termékei, szolgáltatásai, főbb eljárásai, célcsoportja, megrendelői és érdekelt felei, hivatalos kapcsolatai külső szereplőkkel, költségvetési felelőssége, pénzügyi tervezése, valamint személyzeti politikája; 6. kéri, hogy minden ügynökséget a közte és a felelős főigazgatóság között kialakított éves teljesítmény-megállapodás vezéreljen, amelynek tartalmaznia kell a következő év fő célkitűzéseit, a pénzügyi keretet és a teljesítmény mérésére szolgáló egyértelmű mutatókat; 7. kéri, hogy az ügynökségek teljesítményét rendszeresen (és ad hoc jelleggel) ellenőrizze a Számvevőszék vagy más független könyvvizsgáló; úgy véli, hogy ennek nem szabadna csupán a pénzügyi irányítás és a közpénzek helyes felhasználásának hagyományos elemeire korlátozódnia, hanem az irányítás hatékonyságára és eredményességére is ki kellene terjednie, és az egyes ügynökségek pénzügyi irányítására vonatkozó minősítést is tartalmaznia kellene; 8. álláspontja szerint azon ügynökségek esetében, amelyek folyamatosan túlbecsülik költségvetési szükségleteiket, a be nem töltött álláshelyek alapján technikai csökkentést kell végrehajtani; úgy véli, hogy hosszú távon ez az ügynökségek célhoz kötött bevételeinek csökkenését és ezáltal alacsonyabb igazgatási költségeket eredményez majd; 9. megjegyzi, hogy súlyos problémát jelent, hogy számos ügynökséget bírálnak a közbeszerzési szabályok, a költségvetési rendelet, a személyzeti szabályzat stb. betartásának hiánya miatt; úgy véli, hogy ennek fő oka az, hogy a legtöbb szabályzatot és a költségvetési rendeletet nagyobb intézményekre szabták, valamint hogy a legtöbb kisebb ügynökség nem rendelkezik a szabályozási követelmények betartásához szükséges kritikus tömeggel; ezért arra kéri a Bizottságot, hogy próbáljon gyors megoldást találni a hatékonyság növelésére azáltal, hogy a kritikus tömeg biztosítása céljából összevonja több ügynökség igazgatási funkcióit (figyelembe véve az ügynökségekre és költségvetési függetlenségükre vonatkozó alapvető szabályozás szükségszerű megváltoztatását), vagy sürgősen dolgozzon ki az ügynökségekre vonatkozó olyan speciális szabályokat (különösen végrehajtási szabályokat), amelyek hozzájárulnak ahhoz, hogy az ügynökségek teljes mértékben meg tudjanak felelni a szabályozásoknak; 10. ragaszkodik ahhoz, hogy az előzetes költségvetési tervezet megalkotásakor a Bizottság vegye figyelembe a költségvetés egyes ügynökségek általi, előző években történő végrehajtásának eredményeit, különös tekintettel az n-1. évre, és az adott ügynökség kérésének megfelelően vizsgálja felül a költségvetést; felkéri illetékes bizottságát e felülvizsgálat tiszteletben tartására, illetve arra, hogy – amennyiben a Bizottság ezt nem teszi meg – saját maga vizsgálja felül és tegye reálisabbá a kérdéses költségvetést, az adott ügynökség abszorpciós és végrehajtási kapacitásának megfelelően; 11. emlékeztet a 2005-ös pénzügyi évre vonatkozó mentesítésről szóló határozatára, amelyben arra kérte a Bizottságot, hogy ötévente készítsen tanulmányt az egyes ügynökségek által generált hozzáadott értékről; felhívja az összes érintett intézményt, hogy bármely ügynökség hozzáadott értékéről szóló negatív értékelés esetén tegyék meg a szükséges lépéseket az ügynökség megbízatásának átalakítására vagy az ügynökség bezárására; megjegyzi, hogy a Bizottság 2007-ben egyetlen értékelést sem végzett; ragaszkodik ahhoz, hogy a 2007-es pénzügyi évre vonatkozó mentesítési határozatot megelőzően a Bizottság legalább öt ilyen értékelést mutasson be, kezdve a legrégebbi ügynökségekkel; 12. úgy véli, hogy a Számvevőszék ajánlásait haladéktalanul végre kell hajtani, és az ügynökségek részére kifizetett támogatásokat összhangba kell hozni azok valós készpénzszükségleteivel; úgy gondolja továbbá, hogy az általános költségvetési rendelet módosításait bele kell foglalni az ügynökségekre vonatkozó költségvetési keretrendeletbe és az ügynökségek külön pénzügyi szabályzataiba; 13. aggasztónak tartja, hogy a személyzet jelentős része ideiglenes alkalmazott, ami negatív hatással lehet munkájuk minőségére; kéri ezért a Bizottságot, hogy fokozza a személyzeti szabályzat ügynökségek által történő végrehajtására vonatkozó ellenőrzését; Az adatok közlése 14. megjegyzi, hogy az ügynökségek között nincsen egységes megközelítés a kérdéses pénzügyi évben végzett tevékenységek ismertetésére, a költségvetés végrehajtásáról és a pénzgazdálkodásról szóló elszámolásokra és jelentésekre, valamint arra vonatkozóan, hogy a megbízhatósági nyilatkozatot az ügynökség igazgatójának kell-e megfogalmaznia; megállapítja, hogy nem minden ügynökség tesz egyértelmű különbséget a) az ügynökség tevékenységének a nyilvánosság előtti bemutatása és b) a költségvetés teljesítéséről és pénzgazdálkodásáról szóló technikai jelentés között; 15. megjegyzi, hogy míg a Bizottság állandó iránymutatásai a tevékenységi jelentések elkészítésére vonatkozóan nem írják elő kifejezetten, hogy az ügynökségek igazoló nyilatkozatot készítsenek, mégis számos igazgató így tett 2006-ban, s egy esetben ez lényeges fenntartást tartalmazott; 16. emlékeztet 2005. április 12-i állásfoglalásának(17) (41) bekezdésére, amelyben felkéri az ügynökségek igazgatóit, hogy a pénzügyi és igazgatási információkkal együtt benyújtott éves tevékenységi jelentéseket ezentúl a műveletek jogszerűségére és szabályszerűségére vonatkozó, a Bizottság főigazgatói által aláírt nyilatkozatokhoz hasonló igazoló nyilatkozat is kísérje; 17. kéri a Bizottságot, hogy ennek megfelelően módosítsa az ügynökségekre vonatkozó állandó iránymutatásokat; 18. emellett javasolja a Bizottságnak, hogy az ügynökségekkel közösen dolgozzon ki egy valamennyi ügynökségre és kapcsolódó szervezetre alkalmazható harmonizált modellt, amely határozott különbséget tesz az alábbiak között:
A Számvevőszék általános megállapításai 19. tudomásul veszi a Számvevőszék megállapítását (éves jelentés 10.29. bekezdése(18)), miszerint a Bizottság által a Közösség költségvetéséből finanszírozott támogatások kifizetése nem az ügynökségek készpénzszükségleteinek kellően megalapozott felbecslésén alapul, és az előző évről áthozott összegekkel együtt ez jelentős készpénzállomány fenntartásához vezet; tudomásul veszi továbbá a Számvevőszék javaslatát, hogy az ügynökségek részére kifizetett támogatások legyenek összhangban azok valós készpénzszükségleteivel; 20. megjegyzi, hogy 2006 végére még 14 ügynökségnek kell bevezetnie az ABAC számviteli rendszert (éves jelentés, a 10.31. bekezdés lábjegyzete); 21. tudomásul veszi a Számvevőszék megjegyzését (éves jelentés 1.25. bekezdése) a ki nem vett szabadságokra egyes ügynökségeknél elhatárolt kiadásokra vonatkozóan; rámutat, hogy a Számvevőszék három ügynökség (Európai Szakképzés-fejlesztési Központ (CEDEFOP), CEPOL és Európai Vasúti Ügynökség) esetében a 2006-os pénzügyi évre vonatkozó megbízhatósági nyilatkozatában fenntartásokat fogalmazott meg (2005-ben: CEDEFOP, Európai Élelmiszer-biztonsági Hatóság, Európai Újjáépítési Ügynökség); Belső ellenőrzés 22. emlékeztet arra, hogy a költségvetési rendelet 185. cikke (3) bekezdésének megfelelően a Bizottság belső ellenőre egyben az uniós költségvetés terhére támogatásban részesülő szabályozó ügynökségek belső ellenőre is; rámutat arra, hogy a belső ellenőr minden egyes ügynökség igazgatói testületének és igazgatójának jelentést készít; 23. felhívja a figyelmet a belső ellenőr 2006-os éves tevékenységi jelentésében megfogalmazott alábbi fenntartásra:" A Bizottság belső ellenőre a személyi erőforrások hiánya miatt nincs abban a helyzetben, hogy kellő mértékben megfeleljen a költségvetési rendelet 185. cikkében meghatározott, a közösségi szervek belső ellenőrzésére vonatkozó kötelezettségeinek "24. tudomásul veszi ugyanakkor a Számvevőszék 2006-os tevékenységi jelentésében tett megjegyzését, miszerint 2007-től a Bizottság által a belső ellenőrzési szolgálat (IAS) számára biztosított további személyi erőforrásokkal valamennyi működő szabályozó ügynökséget évente belső ellenőrzés alá fogják vetni; 25. tudomásul veszi a költségvetési rendelet 185. cikke alapján az IAS általi ellenőrzésre kötelezett szabályozó és végrehajtó ügynökségek, valamint közös vállalkozások egyre növekvő számát; kéri a Bizottságot, hogy tájékoztassa az illetékes parlamenti bizottságot arról, hogy az IAS rendelkezésére álló személyi erőforrások elegendőek lesznek-e valamennyi ilyen szervezet éves ellenőrzésének lefolytatására az elkövetkező években; 26. megjegyzi, hogy a 2343/2002/EK, Euratom rendelet 72. cikkének (5) bekezdése alapján valamennyi ügynökségnek minden évben el kell küldenie a mentesítésért felelős hatóságnak és a Bizottságnak az igazgató által összeállított jelentést, amely összefoglalja a belső ellenőr által végzett belső ellenőrzések számát és típusát, a javasolt ajánlásokat és az ezek nyomán hozott intézkedéseket; kéri az ügynökségeket, hogy jelezzék, ez megtörtént-e, és ha igen, milyen formában; 27. a belső ellenőrzési képességekre vonatkozóan, és különösen a kisebb ügynökségek tekintetében tudomásul veszi a belső ellenőr által a Parlament illetékes bizottsága előtt 2006. szeptember 14-én tett javaslatot arra vonatkozóan, hogy a kisebb ügynökségek számára engedélyezni kellene a belső ellenőri szolgáltatások magánszektorból történő igénybevételét; Az ügynökségek értékelése 28. emlékeztet az ECOFIN Költségvetési Tanács 2007. július 13-i ülését megelőző egyeztetés során a Parlament, a Tanács és a Bizottság által elfogadott közös nyilatkozatra(19), amelyben kérik i. a Bizottság által értékelni kívánt ügynökségek és ii. a már értékelt ügynökségek jegyzékét, továbbá a főbb megállapítások összefoglalását; Fegyelmi eljárások 29. megjegyzi, hogy méretüknél fogva az egyes ügynökségek számára nehézséget jelent megfelelő besorolási fokozatú munkatársakból álló eseti fegyelmi tanácsokat létrehozni, és hogy a Bizottság IDOC irodájának (Vizsgálati és Fegyelmi Iroda) hatásköre nem terjed ki az ügynökségekre; felhívja az ügynökségeket, hogy fontolják meg egy több ügynökséget átfogó fegyelmi tanács felállítását; Az intézményközi megállapodás tervezete 30. emlékeztet a Bizottság által benyújtott, az európai szabályozási ügynökségek keretszabályáról szóló intézményközi megállapodás-tervezetre (COM(2005)0059), amely az európai szabályozási ügynökségek létrehozására, felépítésére, működésére, értékelésére és ellenőrzésére vonatkozó horizontális keret kialakítására irányult; megjegyzi, hogy a tervezet hasznos kezdeményezés az ügynökségek létrehozásának és működtetésének ésszerűsítése irányában; rámutat a Bizottság 2006-os összefoglaló jelentésében foglalt megállapításra (COM(2007)0274, 3.1. bekezdés), amely szerint annak ellenére, hogy a tervezet közzétételét követően elakadtak a tárgyalások, a lényegi kérdésekről folytatott vitát 2006 végén újra kezdte a Tanács; sajnálatát fejezi ki, hogy az elfogadás irányában nem lehetett további előrelépést tenni; 31. ezért üdvözli a Bizottság arra tett kötelezettségvállalását, hogy 2008 folyamán közleményt terjeszt elő a szabályozási ügynökségek jövőjéről; Önfinanszírozó ügynökségek 32. emlékeztet arra, hogy a két önfinanszírozó ügynökség esetében az igazgatótanács adja meg az igazgató számára a mentesítést; megjegyzi, hogy mindkét ügynökség jelentős felhalmozódott tartalékokkal rendelkezik az előző évekből átvitt, díjakból származó bevételeknek köszönhetően:
Egyedi észrevételek 33. üdvözli, hogy az Ügynökség különböző programjain, illetve a CARDS-program eredményes irányításán keresztül kiemelkedő mértékben járult hozzá a régió stabilitásának elősegítéséhez és megszilárdításához; 34. úgy véli, hogy az Ügynökség kiemelkedő mértékben segítette a régió fejlődését és megfelelően teljesítette megbízatását; tudomásul veszi az Ügynökség 2008-ra annak érdekében történő bezárására irányuló határozatot, hogy a Szerbiának, Koszovónak, Montenegrónak, valamint Macedónia Volt Jugoszláv Köztársaságnak nyújtandó segítséget a Bizottság adott országban működő küldöttségei kezeljék; ragaszkodik ahhoz, hogy a megszerzett tudást és szakértelmet átadják a Bizottság illetékes küldöttségeinek többek között oly módon, hogy az Ügynökség személyzetét a küldöttségek érintett programjai irányítására ismét alkalmazásba veszik; 35. e tekintetben megismétli kérését, hogy a Bizottság nyújtson rendszeres tájékoztatást arról, hogyan halad az Ügynökség tevékenységének küldöttségek általi átvétele; 36. gratulál az igazgatónak és személyzetének a nagyon nehéz körülmények között végzett munkáért, amellyel jelentősen javították az EU arculatát és láthatóságát; 37. úgy véli, hogy az Ügynökségnek nemcsak a (logisztikai, informatikai és egyéb) rendszerek állnak rendelkezésére, hogy a konfliktus utáni helyzetben lévő területeken rövid időn belül jelentős támogatást nyújtson, hanem bizonyítottan magas szintű szakértelem és hozzáértés is a háború utáni újjáépítés területén; 38. meggyőződése, hogy amint a Bizottság átveszi az új előcsatlakozási támogatási eszköz irányítását a Balkánnal kapcsolatos, közösségi vívmányokhoz köthető feladatok tekintetében, végül be kell nyújtania a Tanácsnak az Ügynökség új megbízatását, amelynek – a döntés alapján – 2008 végén be kell fejeznie a Balkánon végzett tevékenységét, és külső fellépésekért felelős valódi európai ügynökséggé kell válnia; 39. úgy véli, hogy e sikeres Ügynökség új megbízatása lenne a leghatékonyabb módja a külső fellépések területén adódó azon új feladatok végrehajtásának, amelyeket a Bizottság brüsszeli szolgálatai vagy a bizottsági delegációk nem tudnak végrehajtani; 40. úgy véli, hogy ezzel az új mandátummal az Ügynökség rendkívül hatékony szerepet tölthet be azokon a területeken, ahol a hagyományos fejlesztési támogatás nem valósítható meg; ezenkívül úgy véli, hogy ez jelentősen fokozná az EU láthatóságát; 41. megjegyzi a Számvevőszék 2006-os pénzügyi évvel kapcsolatos észrevételét, amely szerint noha a költségvetés végrehajtási aránya kielégítő volt, fel kell hívni az Ügynökség figyelmét a még el nem különített előirányzatok szintjére, amely a programok különleges ellenőrzését követeli majd meg, mivel az Ügynökség megbízása 2008 végén lejár; 42. rámutat továbbá a Számvevőszék észrevételére, amely szerint a számviteli rendszer és a belső ellenőrzési rendszer az előző évekhez képest javult, különösen ami a külső szervek által kezelt források ellenőrzését és a közbeszerzési eljárások végrehajtását illeti; 43. emlékeztet, hogy a mentesítési eljárás alá tartozó ügynökségek közül messze ez az Ügynökség rendelkezik a legnagyobb költségvetéssel (2006: 271 millió euró); 44. megjegyzi ugyanakkor az Ügynökség elszámolásából, hogy a 2007-re átvitt előirányzatok összege 678 millió euró volt; 45. felhívja a Bizottságot, hogy tájékoztassa a Parlament illetékes bizottságát arról, hogyan kezelik majd az Ügynökség megbízásának végén megmaradó előirányzatok egyensúlyának kérdését; 46. megjegyzi, hogy az Ügynökség igazgatója 2007. május 30-án fenntartások nélkül aláírta az igazoló nyilatkozatot; 47. megjegyzi, hogy 2004 végén a Belső Ellenőrzési Szolgálat a hatékonyságra és eredményességre vonatkozó megfelelőségi vizsgálatot végzett az Ügynökség működésének öt helyszínén, és hogy az Ügynökség igazgatása 2006 során egy sor lépést tett a Belső Ellenőrzési Szolgálat által felvetett kérdések kezelésére; 48. felszólítja a Bizottságot, hogy az Ügynökség 2008-ban lejáró megbízatását vizsgálja meg és alakítsa át az Ügynökséget egy, a külügyek terén, különösen háború utáni krízishelyzetben lévő régiókban bizonyos uniós tevékenységek végrehajtását végző ügynökséggé.
| ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| 2006. évi mentesítés: Európai Környezetvédelmi Ügynökség |
| |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Az Európai Parlament, – tekintettel az Európai Környezetvédelmi Ügynökség 2006-os pénzügyi évre vonatkozó végleges éves beszámolójára(1), – tekintettel a Számvevőszéknek az Európai Környezetvédelmi Ügynökség 2006-os pénzügyi évre vonatkozó végleges éves beszámolójáról szóló jelentésére, az ügynökség válaszaival együtt(2), – tekintettel a Tanács 2008. február 12-i ajánlására (5843/2008 – C6–0084/2008), – tekintettel az EK-Szerződésre és különösen annak 276. cikkére, – tekintettel az Európai Közösségek általános költségvetésére alkalmazandó költségvetési rendeletről szóló, 2002. június 25-i 1605/2002/EK, Euratom tanácsi rendeletre(3) és különösen annak 185. cikkére, – tekintettel az Európai Környezetvédelmi Ügynökség és az európai környezeti információs és megfigyelőhálózat létrehozásáról szóló 1990. május 7-i 1210/90/EGK tanácsi rendeletre(4), és különösen annak 13. cikkére, – tekintettel az 1605/2002/EK, Euratom tanácsi rendelet 185. cikkében említett szervekre vonatkozó költségvetési keretrendeletről szóló, 2002. november 19-i 2343/2002/EK, Euratom bizottsági rendeletre(5) és különösen annak 94. cikkére, – tekintettel eljárási szabályzata 71. cikkére és V. mellékletére, – tekintettel a Költségvetési Ellenőrző Bizottság jelentésére és a Környezetvédelmi, Közegészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Bizottság véleményére (A6-0122/2008), 1. mentesítést ad az Európai Környezetvédelmi Ügynökség ügyvezető igazgatója számára az ügynökség 2006-os pénzügyi évre vonatkozó költségvetésének végrehajtására tekintetében; 2. észrevételeit az alábbi állásfoglalásban fejti ki; 3. utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt a határozatot, valamint az annak szerves részét képező állásfoglalást az Európai Környezetvédelmi Ügynökség ügyvezető igazgatójának, a Tanácsnak, a Bizottságnak és a Számvevőszéknek és gondoskodjon az Európai Unió Hivatalos Lapjában való közzétételükről (L sorozat). 2.Az Európai Parlament 2008. április 22-i határozata az Európai Környezetvédelmi Ügynökség 2006-es pénzügyi évre vonatkozó elszámolásának lezárásáról (C6-0376/2007 – 2007/2051(DEC)) Az Európai Parlament, – tekintettel az Európai Környezetvédelmi Ügynökség 2006-os pénzügyi évre vonatkozó végleges éves beszámolójára(6), – tekintettel a Számvevőszéknek az Európai Környezetvédelmi Ügynökség 2006-os pénzügyi évre vonatkozó végleges éves beszámolójáról szóló jelentésére, az ügynökség válaszaival együtt(7), – tekintettel a Tanács 2008. február 12-i ajánlására (5843/2008 – C6–0084/2008), – tekintettel az EK-Szerződésre és különösen annak 276. cikkére, – tekintettel az Európai Közösségek általános költségvetésére alkalmazandó költségvetési rendeletről szóló, 2002. június 25-i 1605/2002/EK, Euratom tanácsi rendeletre(8) és különösen annak 185. cikkére, – tekintettel az Európai Környezetvédelmi Ügynökség és az európai környezeti információs és megfigyelőhálózat létrehozásáról szóló 1990. május 7-i 1210/90/EGK tanácsi rendeletre(9), és különösen annak 13. cikkére, – tekintettel az 1605/2002/EK, Euratom tanácsi rendelet 185. cikkében említett szervekre vonatkozó költségvetési keretrendeletről szóló, 2002. november 19-i 2343/2002/EK, Euratom bizottsági rendeletre(10) és különösen annak 94. cikkére, – tekintettel eljárási szabályzata 71. cikkére és V. mellékletére, – tekintettel a Költségvetési Ellenőrző Bizottság jelentésére és a Környezetvédelmi, Közegészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Bizottság véleményére (A6-0122/2008), 1. megállapítja, hogy az Európai Környezetvédelmi Ügynökség végleges éves beszámolója végleges éves beszámolója megfelel a Számvevőszék jelentéséhez csatoltnak; 2. jóváhagyja az Európai Környezetvédelmi Ügynökség 2006-es pénzügyi évre vonatkozó elszámolásának lezárását; 3. utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezen határozatot az Európai Környezetvédelmi Ügynökség ügyvezető igazgatójának, a Tanácsnak, a Bizottságnak és a Számvevőszéknek, és gondoskodjon az Európai Közösségek Hivatalos Lapjában való közzétételről (L sorozat). 3.Az Európai Parlament 2008. április 22-i állásfoglalása az Európai Környezetvédelmi Ügynökség 2006-os pénzügyi évre szóló költségvetésének végrehajtására vonatkozó mentesítésről szóló határozat szerves részét képező megjegyzésekkel (C6-0376/2007 – 2007/2051(DEC)) Az Európai Parlament, – tekintettel az Európai Környezetvédelmi Ügynökség 2006-os pénzügyi évre vonatkozó végleges éves beszámolójára(11), – tekintettel a Számvevőszéknek az Európai Környezetvédelmi Ügynökség 2006-os pénzügyi évre vonatkozó végleges éves beszámolójáról szóló jelentésére, az ügynökség válaszaival együtt(12), – tekintettel a Tanács 2008. február 12-i ajánlására (5843/2008 – C6–0084/2008), – tekintettel az EK-Szerződésre és különösen annak 276. cikkére, – tekintettel az Európai Közösségek általános költségvetésére alkalmazandó költségvetési rendeletről szóló, 2002. június 25-i 1605/2002/EK, Euratom tanácsi rendeletre(13) és különösen annak 185. cikkére, – tekintettel az Európai Környezetvédelmi Ügynökség és az európai környezeti információs és megfigyelőhálózat létrehozásáról szóló 1990. május 7-i 1210/90/EGK tanácsi rendeletre(14), és különösen annak 13. cikkére, – tekintettel az 1605/2002/EK, Euratom tanácsi rendelet 185. cikkében említett szervekre vonatkozó költségvetési keretrendeletről szóló, 2002. november 19-i 2343/2002/EK, Euratom bizottsági rendeletre(15) és különösen annak 94. cikkére, – tekintettel eljárási szabályzata 71. cikkére és V. mellékletére, – tekintettel a Költségvetési Ellenőrző Bizottság jelentésére és a Környezetvédelmi, Közegészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Bizottság véleményére (A6-0122/2008), A. mivel a Számvevőszék kijelentette, hogy kellő mértékben megbizonyosodott a 2006-os pénzügyi évre vonatkozó éves beszámoló megbízhatóságáról, valamint arról, hogy az alapjául szolgáló ügyletek jogszerűek és szabályszerűek, B. mivel 2007. április 24-én a Parlament megadta a mentesítést az Európai Környezetvédelmi Ügynökség ügyvezető igazgatójának az Ügynökség 2005-ös pénzügyi évre szóló költségvetésének végrehajtására vonatkozóan, és a mentesítési határozatot kísérő állásfoglalásban(16) a Parlament többek között
Általános észrevételek, amelyek az uniós ügynökségek horizontális kérdéseivel kapcsolatosak, és ezáltal minden egyes ügynökség mentesítési eljárása szempontjából jelentőséggel bírnak 1. megjegyzi, hogy a Számvevőszék által ellenőrzött 24 ügynökség és egyéb kapcsolódó szerv költségvetése 2006-ban összesen 1 080,5 millió eurót tett ki (közülük 271 millió euróval a legnagyobb az Európai Újjáépítési Ügynökség, 5 millió euróval pedig a legkisebb az Európai Rendőrakadémia (CEPOL) költségvetése volt); 2. rámutat arra, hogy a pénzügyi ellenőrzés és mentesítés hatálya alá tartozó külső uniós szervek köre jelenleg nemcsak a hagyományos szabályozó ügynökségeket öleli fel, hanem az egyes konkrét programok megvalósítása érdekében felállított végrehajtó ügynökségeket is, és a közeljövőben a köz- és magánszféra partnersége keretében létrehozott közös vállalkozásokra (közös technológiai kezdeményezések) is ki fog terjedni; 3. a Parlament vonatkozásában megállapítja, hogy a mentesítési eljárás hatálya alá tartozó ügynökségek száma az alábbiak szerint alakult: 2000-es költségvetési év: 8; 2001: 10; 2002: 11; 2003: 14; 2004: 14; 2005: 16; 2006: 20 szabályozó ügynökség és 2 végrehajtó ügynökség (a Számvevőszék által ellenőrzött, ugyanakkor belső mentesítési eljárás alá tartozó két ügynökségen kívül); 4. ezért arra a következtetésre jut, hogy az ügynökségek/kapcsolódó szervek költségvetésének méretéhez viszonyítva az ellenőrző/mentesítési eljárás nehézkessé és aránytalanná vált; utasítja illetékes bizottságát, hogy végezze el az ügynökségek és kapcsolódó szervek mentesítési eljárásának széles körű felülvizsgálatát egy egyszerűbb és racionálisabb megközelítés kialakítása érdekében, az elkövetkező években egyedi mentesítési jelentést igénylő szervek egyre növekvő számára tekintettel; Alapvető megfontolások 5. kéri a Bizottságot, hogy új ügynökségek létrehozása előtt vagy már meglévők átalakítása során adjon világos magyarázatot az alábbi elemekre vonatkozóan: az ügynökség típusa, célkitűzései, belső irányítási struktúrája, termékei, szolgáltatásai, főbb eljárásai, célcsoportja, megrendelői és érdekelt felei, hivatalos kapcsolatai külső szereplőkkel, költségvetési felelőssége, pénzügyi tervezése, valamint személyzeti politikája; 6. kéri, hogy minden ügynökséget a közte és a felelős főigazgatóság között kialakított éves teljesítmény-megállapodás vezéreljen, amelynek tartalmaznia kell a következő év fő célkitűzéseit, a pénzügyi keretet és a teljesítmény mérésére szolgáló egyértelmű mutatókat; 7. kéri, hogy az ügynökségek teljesítményét rendszeresen (és ad hoc jelleggel) ellenőrizze a Számvevőszék vagy más független könyvvizsgáló; úgy véli, hogy ennek nem szabadna csupán a pénzügyi irányítás és a közpénzek helyes felhasználásának hagyományos elemeire korlátozódnia, hanem az irányítás hatékonyságára és eredményességére is ki kellene terjednie, és az egyes ügynökségek pénzügyi irányítására vonatkozó minősítést is tartalmaznia kellene; 8. álláspontja szerint azon ügynökségek esetében, amelyek folyamatosan túlbecsülik költségvetési szükségleteiket, a be nem töltött álláshelyek alapján technikai csökkentést kell végrehajtani; úgy véli, hogy hosszú távon ez az ügynökségek célhoz kötött bevételeinek csökkenését és ezáltal alacsonyabb igazgatási költségeket eredményez majd; 9. megjegyzi, hogy súlyos problémát jelent, hogy számos ügynökséget bírálnak a közbeszerzési szabályok, a költségvetési rendelet, a személyzeti szabályzat stb. betartásának hiánya miatt; úgy véli, hogy ennek fő oka az, hogy a legtöbb szabályzatot és a költségvetési rendeletet nagyobb intézményekre szabták, valamint hogy a legtöbb kisebb ügynökség nem rendelkezik a szabályozási követelmények betartásához szükséges kritikus tömeggel; ezért arra kéri a Bizottságot, hogy próbáljon gyors megoldást találni a hatékonyság növelésére azáltal, hogy a kritikus tömeg biztosítása céljából összevonja több ügynökség igazgatási funkcióit (figyelembe véve az ügynökségekre és költségvetési függetlenségükre vonatkozó alapvető szabályozás szükségszerű megváltoztatását), vagy sürgősen dolgozzon ki az ügynökségekre vonatkozó olyan speciális szabályokat (különösen végrehajtási szabályokat), amelyek hozzájárulnak ahhoz, hogy az ügynökségek teljes mértékben meg tudjanak felelni a szabályozásoknak; 10. ragaszkodik ahhoz, hogy az előzetes költségvetési tervezet megalkotásakor a Bizottság vegye figyelembe a költségvetés egyes ügynökségek általi, előző években történő végrehajtásának eredményeit, különös tekintettel az n-1. évre, és az adott ügynökség kérésének megfelelően vizsgálja felül a költségvetést; felkéri illetékes bizottságát e felülvizsgálat tiszteletben tartására, illetve arra, hogy – amennyiben a Bizottság ezt nem teszi meg – saját maga vizsgálja felül és tegye reálisabbá a kérdéses költségvetést, az adott ügynökség abszorpciós és végrehajtási kapacitásának megfelelően; 11. emlékeztet a 2005-ös pénzügyi évre vonatkozó mentesítésről szóló határozatára, amelyben arra kérte a Bizottságot, hogy ötévente készítsen tanulmányt az egyes ügynökségek által generált hozzáadott értékről; felhívja az összes érintett intézményt, hogy bármely ügynökség hozzáadott értékéről szóló negatív értékelés esetén tegyék meg a szükséges lépéseket az ügynökség megbízatásának átalakítására vagy az ügynökség bezárására; megjegyzi, hogy a Bizottság 2007-ben egyetlen értékelést sem végzett; ragaszkodik ahhoz, hogy a 2007-es pénzügyi évre vonatkozó mentesítési határozatot megelőzően a Bizottság legalább öt ilyen értékelést mutasson be, kezdve a legrégebbi ügynökségekkel; 12. úgy véli, hogy a Számvevőszék ajánlásait haladéktalanul végre kell hajtani, és az ügynökségek részére kifizetett támogatásokat összhangba kell hozni azok valós készpénzszükségleteivel; úgy gondolja továbbá, hogy az általános költségvetési rendelet módosításait bele kell foglalni az ügynökségekre vonatkozó költségvetési keretrendeletbe és az ügynökségek külön pénzügyi szabályzataiba; Az adatok közlése 13. megjegyzi, hogy az ügynökségek között nincsen egységes megközelítés a kérdéses pénzügyi évben végzett tevékenységek ismertetésére, a költségvetés végrehajtásáról és a pénzgazdálkodásról szóló elszámolásokra és jelentésekre, valamint arra vonatkozóan, hogy a megbízhatósági nyilatkozatot az ügynökség igazgatójának kell-e megfogalmaznia; megállapítja, hogy nem minden ügynökség tesz egyértelmű különbséget a) az ügynökség tevékenységének a nyilvánosság előtti bemutatása és b) a költségvetés teljesítéséről és pénzgazdálkodásáról szóló technikai jelentés között; 14. megjegyzi, hogy míg a Bizottság állandó iránymutatásai a tevékenységi jelentések elkészítésére vonatkozóan nem írják elő kifejezetten, hogy az ügynökségek igazoló nyilatkozatot készítsenek, mégis számos igazgató így tett 2006-ban, s egy esetben ez lényeges fenntartást tartalmazott; 15. emlékeztet 2005. április 12-i állásfoglalásának(17) (26) bekezdésére, amelyben felkéri az ügynökségek igazgatóit, hogy a jövőben a pénzügyi és igazgatási információkkal / adatokkal együtt benyújtott éves tevékenységi jelentésükhöz csatoljanak a Bizottság főigazgatói által aláírthoz hasonló, a tevékenységük jogszerűségét és szabályszerűségét igazoló nyilatkozatot; 16. kéri a Bizottságot, hogy ennek megfelelően módosítsa az ügynökségekre vonatkozó állandó iránymutatásokat; 17. emellett javasolja a Bizottságnak, hogy az ügynökségekkel közösen dolgozzon ki egy valamennyi ügynökségre és kapcsolódó szervezetre alkalmazható harmonizált modellt, amely határozott különbséget tesz az alábbiak között:
A Számvevőszék általános megállapításai 18. tudomásul veszi a Számvevőszék megállapítását (éves jelentés 10.29. bekezdése(18)), miszerint a Bizottság által a Közösség költségvetéséből finanszírozott támogatások kifizetése nem az ügynökségek készpénzszükségleteinek kellően megalapozott felbecslésén alapul, és az előző évről áthozott összegekkel együtt ez jelentős készpénzállomány fenntartásához vezet; tudomásul veszi továbbá a Számvevőszék javaslatát, hogy az ügynökségek részére kifizetett támogatások legyenek összhangban azok valós készpénzszükségleteivel; 19. megjegyzi, hogy 2006 végére még 14 ügynökségnek kell bevezetnie az ABAC számviteli rendszert (éves jelentés, a 10.31. bekezdés lábjegyzete); 20. tudomásul veszi a Számvevőszék megjegyzését (éves jelentés 1.25. bekezdése) a ki nem vett szabadságokra egyes ügynökségeknél elhatárolt kiadásokra vonatkozóan; rámutat, hogy a Számvevőszék három ügynökség (Európai Szakképzés-fejlesztési Központ (CEDEFOP), CEPOL és Európai Vasúti Ügynökség) esetében a 2006-os pénzügyi évre vonatkozó megbízhatósági nyilatkozatában fenntartásokat fogalmazott meg (2005-ben: CEDEFOP, Európai Élelmiszer-biztonsági Hatóság, Európai Újjáépítési Ügynökség); Belső ellenőrzés 21. emlékeztet arra, hogy a költségvetési rendelet 185. cikke (3) bekezdésének megfelelően a Bizottság belső ellenőre egyben az uniós költségvetés terhére támogatásban részesülő szabályozó ügynökségek belső ellenőre is; rámutat arra, hogy a belső ellenőr minden egyes ügynökség igazgatói testületének és igazgatójának jelentést készít; 22. felhívja a figyelmet a belső ellenőr 2006-os éves tevékenységi jelentésében megfogalmazott alábbi fenntartásra:" A Bizottság belső ellenőre a személyi erőforrások hiánya miatt nincs abban a helyzetben, hogy kellő mértékben megfeleljen a költségvetési rendelet 185. cikkében meghatározott, a közösségi szervek belső ellenőrzésére vonatkozó kötelezettségeinek "23. tudomásul veszi ugyanakkor a Számvevőszék 2006-os tevékenységi jelentésében tett megjegyzését, miszerint 2007-től a Bizottság által a belső ellenőrzési szolgálat (IAS) számára biztosított további személyi erőforrásokkal valamennyi működő szabályozó ügynökséget évente belső ellenőrzés alá fogják vetni; 24. tudomásul veszi a költségvetési rendelet 185. cikke alapján az IAS általi ellenőrzésre kötelezett szabályozó és végrehajtó ügynökségek, valamint közös vállalkozások egyre növekvő számát; kéri a Bizottságot, hogy tájékoztassa az illetékes parlamenti bizottságot arról, hogy az IAS rendelkezésére álló személyi erőforrások elegendőek lesznek-e valamennyi ilyen szervezet éves ellenőrzésének lefolytatására az elkövetkező években; 25. megjegyzi, hogy a 2343/2002/EK, Euratom rendelet 72. cikkének (5) bekezdése alapján valamennyi ügynökségnek minden évben el kell küldenie a mentesítésért felelős hatóságnak és a Bizottságnak az igazgató által összeállított jelentést, amely összefoglalja a belső ellenőr által végzett belső ellenőrzések számát és típusát, a javasolt ajánlásokat és az ezek nyomán hozott intézkedéseket; kéri az ügynökségeket, hogy jelezzék, ez megtörtént-e, és ha igen, milyen formában; 26. a belső ellenőrzési képességekre vonatkozóan, és különösen a kisebb ügynökségek tekintetében tudomásul veszi a belső ellenőr által a Parlament illetékes bizottsága előtt 2006. szeptember 14-én tett javaslatot arra vonatkozóan, hogy a kisebb ügynökségek számára engedélyezni kellene a belső ellenőri szolgáltatások magánszektorból történő igénybevételét; Az ügynökségek értékelése 27. emlékeztet az ECOFIN Költségvetési Tanács 2007. július 13-i ülését megelőző egyeztetés során a Parlament, a Tanács és a Bizottság által elfogadott közös nyilatkozatra(19), amelyben kérik i. a Bizottság által értékelni kívánt ügynökségek és ii. a már értékelt ügynökségek jegyzékét, továbbá a főbb megállapítások összefoglalását; Fegyelmi eljárások 28. megjegyzi, hogy méretüknél fogva az egyes ügynökségek számára nehézséget jelent megfelelő besorolási fokozatú munkatársakból álló eseti fegyelmi tanácsokat létrehozni, és hogy a Bizottság IDOC irodájának (Vizsgálati és Fegyelmi Iroda) hatásköre nem terjed ki az ügynökségekre; felhívja az ügynökségeket, hogy fontolják meg egy több ügynökséget átfogó fegyelmi tanács felállítását; Az intézményközi megállapodás tervezete 29. emlékeztet a Bizottság által benyújtott, az európai szabályozási ügynökségek keretszabályáról szóló intézményközi megállapodás-tervezetre (COM(2005)0059), amely az európai szabályozási ügynökségek létrehozására, felépítésére, működésére, értékelésére és ellenőrzésére vonatkozó horizontális keret kialakítására irányult; megjegyzi, hogy a tervezet hasznos kezdeményezés az ügynökségek létrehozásának és működtetésének ésszerűsítése irányában; rámutat a Bizottság 2006-os összefoglaló jelentésében foglalt megállapításra (COM(2007)0274, 3.1. bekezdés), amely szerint annak ellenére, hogy a tervezet közzétételét követően elakadtak a tárgyalások, a lényegi kérdésekről folytatott vitát 2006 végén újra kezdte a Tanács; sajnálatát fejezi ki, hogy az elfogadás irányában nem lehetett további előrelépést tenni; 30. ezért üdvözli a Bizottság arra tett kötelezettségvállalását, hogy 2008 folyamán közleményt terjeszt elő a szabályozási ügynökségek jövőjéről; Önfinanszírozó ügynökségek 31. emlékeztet arra, hogy a két önfinanszírozó ügynökség esetében az igazgatótanács adja meg az igazgató számára a mentesítést; megjegyzi, hogy mindkét ügynökség jelentős felhalmozódott tartalékokkal rendelkezik az előző évekből átvitt, díjakból származó bevételeknek köszönhetően:
Egyedi észrevételek 32. úgy véli, hogy az ügynökségre vonatkozó működési és igazgatási költségvetési tételek végrehajtási aránya kielégítő; 33. az Európai Környezetvédelmi Ügynökséget hasznos környezetvédelmi információk forrásának tekinti az EU minden intézménye számára és a politikai döntéshozatal szempontjából; megelégedéssel veszi tudomásul, hogy az ügynökségnek sikerült igen összetett adatokból világos következtetéseket levonnia és ezeket nyilvánosságra hoznia például az Európai Környezetvédelmi Ügynökség 2006-os környezetvédelmi nyilatkozatában, illetve a bioenergiáról, valamint az üvegházhatást okozó gázok kibocsátásának európai alakulásáról szóló egyedi jelentéseiben; 34. megjegyzi azonban, hogy a működési költségvetési előirányzatok jelentős részét átvitték a 2007-es évre, részben azért, mert az Európai Környezetvédelmi Ügynökség későn kapta meg a CORINE felszínborítási adatbázis frissítésének finanszírozását, ami a globális környezetvédelmi és biztonsági megfigyelés (GMES) végrehajtásához járul hozzá; 35. emlékeztet a Számvevőszéknek az Európai Környezetvédelmi Ügynökség 2006-os pénzügyi évre vonatkozó elszámolásáról szóló jelentésére, az ügynökség válaszaival együtt, és felszólítja az ügynökséget, hogy mozdítsa elő az évenkéntiség elvét; 36. továbbá tudomásul veszi a Számvevőszék megállapítását, miszerint a feladatok elkülönítésének elvét megsértve ugyanaz az átruházott felhatalmazás által engedélyezésre jogosult tisztviselő végezte az előzetes ellenőrzéseket és kezelte a költségvetési számvitel informatikai rendszeréhez való hozzáférési jogokat; 37. rámutat arra, hogy 2006. december 31-én az ügynökség 6 097 252,79 euró készpénzzel és más likvid eszközzel rendelkezett, 4 241 797,28 euró felhalmozott többlettel; 38. tudomásul veszi az ügynökség költségvetési és pénzgazdálkodási jelentésben megfogalmazott kijelentést, amely szerint az ügynökség az 1994 és 2005 között ki nem fizetett támogatások összegének megfelelően 3,3 millió euró felvételére jogosult a Bizottságtól; 39. tudomásul veszi az éves jelentésből, hogy a személyzet egyharmada azonos nemzetiségű, és hogy az ügynökség (éves jelentésében megfogalmazott) célja a személyzet egyensúlyának javítása és sokszínűségének bővítése; 40. úgy véli, hogy az átláthatóság, valamint a jelentések minőségének javítása érdekében a többi ügynökségnek követnie kellene a Környezetvédelmi Ügynökség éves jelentéséhez csatolt "kiegyensúlyozott mutatószámrendszer" ("balanced scorecard") példáját, amely az ügynökség forrásaihoz, fizetési határidőihez, az ügyfelek szempontjaihoz és a személyzet magatartásához kapcsolódó teljesítménymutatókat tartalmazza, és amelynek célja, hogy átfogó képet adjon az ügynökség stratégiai céljai felé történő haladásról; 41. tudomásul veszi az ügynökség összetett felépítését, amelybe beletartoznak az igazgatótanács és a tudományos bizottság tagjai, a nemzeti tájékoztatási központok és az európai témaközpontok; 42. emlékeztet arra, hogy az ügynökség 2006. március 1-jén átvette a szabályozási ügynökségek vezetőinek koordinátori szerepét.
| ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| 2006. évi mentesítés: Európai Munkahelyi Biztonsági és Egészségvédelmi Ügynökség |
| ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Az Európai Parlament, – tekintettel az Európai Munkahelyi Biztonsági és Egészségvédelmi Ügynökség 2006-os pénzügyi évre vonatkozó végleges éves beszámolójára(1), – tekintettel a Számvevőszéknek az Európai Munkahelyi Biztonsági és Egészségvédelmi Ügynökség 2006-os pénzügyi évre vonatkozó végleges éves beszámolójáról szóló jelentésére, az ügynökség válaszaival együtt(2), – tekintettel a 2008. február 12-i tanácsi ajánlásra (5843/2008 – C6-0084/2008), – tekintettel az EK-Szerződésre és különösen annak 276. cikkére, – tekintettel az Európai Közösségek általános költségvetésére alkalmazandó költségvetési rendeletről szóló, 2002. június 25-i 1605/2002/EK, Euratom tanácsi rendeletre(3), és különösen annak 185. cikkére, – tekintettel az Európai Munkahelyi Biztonsági és Egészségvédelmi Ügynökség létrehozásáról szóló, 1994. július 18-i 2062/94/EK tanácsi rendeletre(4) és különösen annak 14. cikkére, – tekintettel az 1605/2002/EK, Euratom tanácsi rendelet 185. cikkében említett szervekre vonatkozó költségvetési keretrendeletről szóló, 2002. november 19-i 2343/2002/EK, Euratom bizottsági rendeletre(5) és különösen annak 94. cikkére, – tekintettel eljárási szabályzata 71. cikkére és V. mellékletére, – tekintettel a Költségvetési Ellenőrző Bizottság jelentésére és a Foglalkoztatási és Szociális Bizottság véleményére (A6-0128/2008), 1. megadja az Európai Munkahelyi Biztonsági és Egészségvédelmi Ügynökség igazgatója számára a 2006-os pénzügyi évre vonatkozó költségvetés végrehajtására vonatkozó mentesítést; 2. észrevételeit az alábbi állásfoglalásban fejti ki; 3. utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt a határozatot, valamint az annak szerves részét képező állásfoglalást az Európai Munkahelyi Biztonsági és Egészségvédelmi Ügynökség igazgatójának, a Tanácsnak, a Bizottságnak és a Számvevőszéknek, és gondoskodjon az Európai Unió Hivatalos Lapjában való közzétételükről (L sorozat). 2.Az Európai Parlament 2008. április 22-i határozata az Európai Munkahelyi Biztonsági és Egészségvédelmi Ügynökség 2006-os pénzügyi évre vonatkozó elszámolása lezárásáról (C6-0377/2007 – 2007/2052(DEC)) Az Európai Parlament, – tekintettel az Európai Munkahelyi Biztonsági és Egészségvédelmi Ügynökség 2006-os pénzügyi évre vonatkozó végleges éves beszámolójára(6), – tekintettel a Számvevőszéknek az Európai Munkahelyi Biztonsági és Egészségvédelmi Ügynökség 2006-os pénzügyi évre vonatkozó végleges éves beszámolójáról szóló jelentésére, az ügynökség válaszaival együtt(7), – tekintettel a 2008. február 12-i tanácsi ajánlásra (5843/2008 – C6-0084/2008), – tekintettel az EK-Szerződésre és különösen annak 276. cikkére, – tekintettel az Európai Közösségek általános költségvetésére alkalmazandó költségvetési rendeletről szóló, 2002. június 25-i 1605/2002/EK, Euratom tanácsi rendeletre(8), és különösen annak 185. cikkére, – tekintettel az Európai Munkahelyi Biztonsági és Egészségvédelmi Ügynökség létrehozásáról szóló, 1994. július 18-i 2062/94/EK tanácsi rendeletre(9) és különösen annak 14. cikkére, – tekintettel az 1605/2002/EK, Euratom tanácsi rendelet 185. cikkében említett szervekre vonatkozó költségvetési keretrendeletről szóló, 2002. november 19-i 2343/2002/EK, Euratom bizottsági rendeletre(10) és különösen annak 94. cikkére, – tekintettel eljárási szabályzata 71. cikkére és V. mellékletére, – tekintettel a Költségvetési Ellenőrző Bizottság jelentésére és a Foglalkoztatási és Szociális Bizottság véleményére (A6-0128/2008), 1. megállapítja, hogy az Európai Munkahelyi Biztonsági és Egészségvédelmi Ügynökség végleges éves beszámolója végleges éves beszámolója megfelel a Számvevőszék jelentéséhez csatoltnak; 2. jóváhagyja az Európai Munkahelyi Biztonsági és Egészségvédelmi Ügynökség 2006-os pénzügyi évre vonatkozó elszámolása lezárását; 3. utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt a határozatot az Európai Munkahelyi Biztonsági és Egészségvédelmi Ügynökség igazgatójának, a Tanácsnak, a Bizottságnak és a Számvevőszéknek és gondoskodjon az Európai Unió Hivatalos Lapjában való közzétételéről (L sorozat). 3.Az Európai Parlament 2008. április 22-i állásfoglalása az Európai Munkahelyi Biztonsági és Egészségvédelmi Ügynökség 2006-os pénzügyi évre szóló költségvetésének végrehajtására vonatkozó mentesítésről szóló határozat szerves részét képező megjegyzésekkel (C6-0377/2007 – 2007/2052(DEC)) Az Európai Parlament, – tekintettel az Európai Munkahelyi Biztonsági és Egészségvédelmi Ügynökség 2006-os pénzügyi évre vonatkozó végleges éves beszámolójára(11), – tekintettel a Számvevőszéknek az Európai Munkahelyi Biztonsági és Egészségvédelmi Ügynökség 2006-os pénzügyi évre vonatkozó végleges éves beszámolójáról szóló jelentésére, az ügynökség válaszaival együtt(12), – tekintettel a 2008. február 12-i tanácsi ajánlásra (5843/2008 – C6-0084/2008), – tekintettel az EK-Szerződésre és különösen annak 276. cikkére, – tekintettel az Európai Közösségek általános költségvetésére alkalmazandó költségvetési rendeletről szóló, 2002. június 25-i 1605/2002/EK, Euratom tanácsi rendeletre(13), és különösen annak 185. cikkére, – tekintettel az Európai Munkahelyi Biztonsági és Egészségvédelmi Ügynökség létrehozásáról szóló, 1994. július 18-i 2062/94/EK tanácsi rendeletre(14) és különösen annak 14. cikkére, – tekintettel az 1605/2002/EK, Euratom tanácsi rendelet 185. cikkében említett szervekre vonatkozó költségvetési keretrendeletről szóló, 2002. november 19-i 2343/2002/EK, Euratom bizottsági rendeletre(15) és különösen annak 94. cikkére, – tekintettel eljárási szabályzata 71. cikkére és V. mellékletére, – tekintettel a Költségvetési Ellenőrző Bizottság jelentésére és a Foglalkoztatási és Szociális Bizottság véleményére (A6-0128/2008), A. mivel a Számvevőszék kijelentette, hogy kellő mértékben megbizonyosodott a 2006-os pénzügyi évre vonatkozó éves beszámoló megbízhatóságáról, valamint arról, hogy az alapjául szolgáló ügyletek jogszerűek és szabályszerűek, B. mivel 2007. április 24-én a Parlament megadta a mentesítést az Európai Munkahelyi Biztonsági és Egészségvédelmi Ügynökség igazgatójának az ügynökség 2005-ös pénzügyi évre szóló költségvetésének végrehajtására vonatkozóan(16), és a mentesítési határozatot kísérő állásfoglalásban a Parlament többek között
Általános észrevételek, amelyek az uniós ügynökségek horizontális kérdéseivel kapcsolatosak, és ezáltal minden egyes ügynökség mentesítési eljárása szempontjából jelentőséggel bírnak 1. megjegyzi, hogy a Számvevőszék által ellenőrzött 24 ügynökség és egyéb kapcsolódó szerv költségvetése 2006-ban összesen 1 080,5 millió eurót tett ki (közülük 271 millió euróval a legnagyobb az Európai Újjáépítési Ügynökség, 5 millió euróval pedig a legkisebb az Európai Rendőrakadémia (CEPOL) költségvetése volt); 2. rámutat arra, hogy a pénzügyi ellenőrzés és mentesítés hatálya alá tartozó külső uniós szervek köre jelenleg nemcsak a hagyományos szabályozó ügynökségeket öleli fel, hanem az egyes konkrét programok megvalósítása érdekében felállított végrehajtó ügynökségeket is, és a közeljövőben a köz- és magánszféra partnersége keretében létrehozott közös vállalkozásokra (közös technológiai kezdeményezések) is ki fog terjedni; 3. a Parlament vonatkozásában megállapítja, hogy a mentesítési eljárás hatálya alá tartozó ügynökségek száma az alábbiak szerint alakult: 2000-es költségvetési év: 8; 2001: 10; 2002: 11; 2003: 14; 2004: 14; 2005: 16; 2006: 20 szabályozó ügynökség és 2 végrehajtó ügynökség (a Számvevőszék által ellenőrzött, ugyanakkor belső mentesítési eljárás alá tartozó két ügynökségen kívül); 4. ezért arra a következtetésre jut, hogy az ügynökségek/kapcsolódó szervek költségvetésének méretéhez viszonyítva az ellenőrző/mentesítési eljárás nehézkessé és aránytalanná vált; utasítja illetékes bizottságát, hogy végezze el az ügynökségek és kapcsolódó szervek mentesítési eljárásának széles körű felülvizsgálatát egy egyszerűbb és racionálisabb megközelítés kialakítása érdekében, az elkövetkező években egyedi mentesítési jelentést igénylő szervek egyre növekvő számára tekintettel; Alapvető megfontolások 5. kéri a Bizottságot, hogy új ügynökségek létrehozása előtt vagy már meglévők átalakítása során adjon világos magyarázatot az alábbi elemekre vonatkozóan: az ügynökség típusa, célkitűzései, belső irányítási struktúrája, termékei, szolgáltatásai, főbb eljárásai, célcsoportja, megrendelői és érdekelt felei, hivatalos kapcsolatai külső szereplőkkel, költségvetési felelőssége, pénzügyi tervezése, valamint személyzeti politikája; 6. kéri, hogy minden ügynökséget a közte és a felelős főigazgatóság között kialakított éves teljesítmény-megállapodás vezéreljen, amelynek tartalmaznia kell a következő év fő célkitűzéseit, a pénzügyi keretet és a teljesítmény mérésére szolgáló egyértelmű mutatókat; 7. kéri, hogy az ügynökségek teljesítményét rendszeresen (és ad hoc jelleggel) ellenőrizze a Számvevőszék vagy más független könyvvizsgáló; úgy véli, hogy ennek nem szabadna csupán a pénzügyi irányítás és a közpénzek helyes felhasználásának hagyományos elemeire korlátozódnia, hanem az irányítás hatékonyságára és eredményességére is ki kellene terjednie, és az egyes ügynökségek pénzügyi irányítására vonatkozó minősítést is tartalmaznia kellene; 8. álláspontja szerint azon ügynökségek esetében, amelyek folyamatosan túlbecsülik költségvetési szükségleteiket, a be nem töltött álláshelyek alapján technikai csökkentést kell végrehajtani; úgy véli, hogy hosszú távon ez az ügynökségek célhoz kötött bevételeinek csökkenését és ezáltal alacsonyabb igazgatási költségeket eredményez majd; 9. megjegyzi, hogy súlyos problémát jelent, hogy számos ügynökséget bírálnak a közbeszerzési szabályok, a költségvetési rendelet, a személyzeti szabályzat stb. betartásának hiánya miatt; úgy véli, hogy ennek fő oka az, hogy a legtöbb szabályzatot és a költségvetési rendeletet nagyobb intézményekre szabták, valamint hogy a legtöbb kisebb ügynökség nem rendelkezik a szabályozási követelmények betartásához szükséges kritikus tömeggel; ezért arra kéri a Bizottságot, hogy próbáljon gyors megoldást találni a hatékonyság növelésére azáltal, hogy a kritikus tömeg biztosítása céljából összevonja több ügynökség igazgatási funkcióit (figyelembe véve az ügynökségekre és költségvetési függetlenségükre vonatkozó alapvető szabályozás szükségszerű megváltoztatását), vagy sürgősen dolgozzon ki az ügynökségekre vonatkozó olyan speciális szabályokat (különösen végrehajtási szabályokat), amelyek hozzájárulnak ahhoz, hogy az ügynökségek teljes mértékben meg tudjanak felelni a szabályozásoknak; 10. ragaszkodik ahhoz, hogy az előzetes költségvetési tervezet megalkotásakor a Bizottság vegye figyelembe a költségvetés egyes ügynökségek általi, előző években történő végrehajtásának eredményeit, különös tekintettel az n-1. évre, és az adott ügynökség kérésének megfelelően vizsgálja felül a költségvetést; felkéri illetékes bizottságát e felülvizsgálat tiszteletben tartására, illetve arra, hogy – amennyiben a Bizottság ezt nem teszi meg – saját maga vizsgálja felül és tegye reálisabbá a kérdéses költségvetést, az adott ügynökség abszorpciós és végrehajtási kapacitásának megfelelően; 11. emlékeztet a 2005-ös pénzügyi évre vonatkozó mentesítésről szóló határozatára, amelyben arra kérte a Bizottságot, hogy ötévente készítsen tanulmányt az egyes ügynökségek által generált hozzáadott értékről; felhívja az összes érintett intézményt, hogy bármely ügynökség hozzáadott értékéről szóló negatív értékelés esetén tegyék meg a szükséges lépéseket az ügynökség megbízatásának átalakítására vagy az ügynökség bezárására; megjegyzi, hogy a Bizottság 2007-ben egyetlen értékelést sem végzett; ragaszkodik ahhoz, hogy a 2007-es pénzügyi évre vonatkozó mentesítési határozatot megelőzően a Bizottság legalább öt ilyen értékelést mutasson be, kezdve a legrégebbi ügynökségekkel; 12. úgy véli, hogy a Számvevőszék ajánlásait haladéktalanul végre kell hajtani, és az ügynökségek részére kifizetett támogatásokat összhangba kell hozni azok valós készpénzszükségleteivel; úgy gondolja továbbá, hogy az általános költségvetési rendelet módosításait bele kell foglalni az ügynökségekre vonatkozó költségvetési keretrendeletbe és az ügynökségek külön pénzügyi szabályzataiba; Az adatok közlése 13. megjegyzi, hogy az ügynökségek között nincsen egységes megközelítés a kérdéses pénzügyi évben végzett tevékenységek ismertetésére, a költségvetés végrehajtásáról és a pénzgazdálkodásról szóló elszámolásokra és jelentésekre, valamint arra vonatkozóan, hogy a megbízhatósági nyilatkozatot az ügynökség igazgatójának kell-e megfogalmaznia; megállapítja, hogy nem minden ügynökség tesz egyértelmű különbséget a) az ügynökség tevékenységének a nyilvánosság előtti bemutatása és b) a költségvetés teljesítéséről és pénzgazdálkodásáról szóló technikai jelentés között; 14. megjegyzi, hogy míg a Bizottság állandó iránymutatásai a tevékenységi jelentések elkészítésére vonatkozóan nem írják elő kifejezetten, hogy az ügynökségek igazoló nyilatkozatot készítsenek, mégis számos igazgató így tett 2006-ban, s egy esetben ez lényeges fenntartást tartalmazott; 15. emlékeztet 2005. április 12-i állásfoglalásának(17) (26) bekezdésére, amelyben felkéri az ügynökségek igazgatóit, hogy ezentúl a pénzügyi és igazgatási adatokkal együtt benyújtott éves tevékenységi jelentésükhöz csatoljanak a Bizottság főigazgatói által aláírt nyilatkozatokhoz hasonló, tevékenységük jogszerűségét és szabályszerűségét igazoló nyilatkozatot; 16. kéri a Bizottságot, hogy ennek megfelelően módosítsa az ügynökségekre vonatkozó állandó iránymutatásokat; 17. emellett javasolja a Bizottságnak, hogy az ügynökségekkel közösen dolgozzon ki egy valamennyi ügynökségre és kapcsolódó szervezetre alkalmazható harmonizált modellt, amely határozott különbséget tesz az alábbiak között:
A Számvevőszék általános megállapításai 18. tudomásul veszi a Számvevőszék megállapítását (éves jelentés 10.29. bekezdése(18)), miszerint a Bizottság által a Közösség költségvetéséből finanszírozott támogatások kifizetése nem az ügynökségek készpénzszükségleteinek kellően megalapozott felbecslésén alapul, és az előző évről áthozott összegekkel együtt ez jelentős készpénzállomány fenntartásához vezet; tudomásul veszi továbbá a Számvevőszék javaslatát, hogy az ügynökségek részére kifizetett támogatások legyenek összhangban azok valós készpénzszükségleteivel; 19. megjegyzi, hogy 2006 végére még 14 ügynökségnek kell bevezetnie az ABAC számviteli rendszert (éves jelentés, a 10.31. bekezdés lábjegyzete); 20. tudomásul veszi a Számvevőszék megjegyzését (éves jelentés 1.25. bekezdése) a ki nem vett szabadságokra egyes ügynökségeknél elhatárolt kiadásokra vonatkozóan; rámutat, hogy a Számvevőszék három ügynökség (Európai Szakképzés-fejlesztési Központ (CEDEFOP), CEPOL és Európai Vasúti Ügynökség) esetében a 2006-os pénzügyi évre vonatkozó megbízhatósági nyilatkozatában fenntartásokat fogalmazott meg (2005-ben: CEDEFOP, Európai Élelmiszer-biztonsági Hatóság, Európai Újjáépítési Ügynökség); Belső ellenőrzés 21. emlékeztet arra, hogy a költségvetési rendelet 185. cikke (3) bekezdésének megfelelően a Bizottság belső ellenőre egyben az uniós költségvetés terhére támogatásban részesülő szabályozó ügynökségek belső ellenőre is; rámutat arra, hogy a belső ellenőr minden egyes ügynökség igazgatói testületének és igazgatójának jelentést készít; 22. felhívja a figyelmet a belső ellenőr 2006-os éves tevékenységi jelentésében megfogalmazott alábbi fenntartásra:" A Bizottság belső ellenőre a személyi erőforrások hiánya miatt nincs abban a helyzetben, hogy kellő mértékben megfeleljen a költségvetési rendelet 185. cikkében meghatározott, a közösségi szervek belső ellenőrzésére vonatkozó kötelezettségeinek "23. tudomásul veszi ugyanakkor a Számvevőszék 2006-os tevékenységi jelentésében tett megjegyzését, miszerint 2007-től a Bizottság által a belső ellenőrzési szolgálat (IAS) számára biztosított további személyi erőforrásokkal valamennyi működő szabályozó ügynökséget évente belső ellenőrzés alá fogják vetni; 24. tudomásul veszi a költségvetési rendelet 185. cikke alapján az IAS általi ellenőrzésre kötelezett szabályozó és végrehajtó ügynökségek, valamint közös vállalkozások egyre növekvő számát; kéri a Bizottságot, hogy tájékoztassa az illetékes parlamenti bizottságot arról, hogy az IAS rendelkezésére álló személyi erőforrások elegendőek lesznek-e valamennyi ilyen szervezet éves ellenőrzésének lefolytatására az elkövetkező években; 25. megjegyzi, hogy a 2343/2002/EK, Euratom rendelet 72. cikkének (5) bekezdése alapján valamennyi ügynökségnek minden évben el kell küldenie a mentesítésért felelős hatóságnak és a Bizottságnak az igazgató által összeállított jelentést, amely összefoglalja a belső ellenőr által végzett belső ellenőrzések számát és típusát, a javasolt ajánlásokat és az ezek nyomán hozott intézkedéseket; kéri az ügynökségeket, hogy jelezzék, ez megtörtént-e, és ha igen, milyen formában; 26. a belső ellenőrzési képességekre vonatkozóan, és különösen a kisebb ügynökségek tekintetében tudomásul veszi a belső ellenőr által a Parlament illetékes bizottsága előtt 2006. szeptember 14-én tett javaslatot arra vonatkozóan, hogy a kisebb ügynökségek számára engedélyezni kellene a belső ellenőri szolgáltatások magánszektorból történő igénybevételét; Az ügynökségek értékelése 27. emlékeztet az ECOFIN Költségvetési Tanács 2007. július 13-i ülését megelőző egyeztetés során a Parlament, a Tanács és a Bizottság által elfogadott közös nyilatkozatra(19), amelyben kérik i. a Bizottság által értékelni kívánt ügynökségek és ii. a már értékelt ügynökségek jegyzékét, továbbá a főbb megállapítások összefoglalását; Fegyelmi eljárások 28. megjegyzi, hogy méretüknél fogva az egyes ügynökségek számára nehézséget jelent megfelelő besorolási fokozatú munkatársakból álló eseti fegyelmi tanácsokat létrehozni, és hogy a Bizottság IDOC irodájának (Vizsgálati és Fegyelmi Iroda) hatásköre nem terjed ki az ügynökségekre; felhívja az ügynökségeket, hogy fontolják meg egy több ügynökséget átfogó fegyelmi tanács felállítását; Az intézményközi megállapodás tervezete 29. emlékeztet a Bizottság által benyújtott, az európai szabályozási ügynökségek keretszabályáról szóló intézményközi megállapodás-tervezetre (COM(2005)0059), amely az európai szabályozási ügynökségek létrehozására, felépítésére, működésére, értékelésére és ellenőrzésére vonatkozó horizontális keret kialakítására irányult; megjegyzi, hogy a tervezet hasznos kezdeményezés az ügynökségek létrehozásának és működtetésének ésszerűsítése irányában; rámutat a Bizottság 2006-os összefoglaló jelentésében foglalt megállapításra (COM(2007)0274, 3.1. bekezdés), amely szerint annak ellenére, hogy a tervezet közzétételét követően elakadtak a tárgyalások, a lényegi kérdésekről folytatott vitát 2006 végén újra kezdte a Tanács; sajnálatát fejezi ki, hogy az elfogadás irányában nem lehetett további előrelépést tenni; 30. ezért üdvözli a Bizottság arra tett kötelezettségvállalását, hogy 2008 folyamán közleményt terjeszt elő a szabályozási ügynökségek jövőjéről; Önfinanszírozó ügynökségek 31. emlékeztet arra, hogy a két önfinanszírozó ügynökség esetében az igazgatótanács adja meg az igazgató számára a mentesítést; megjegyzi, hogy mindkét ügynökség jelentős felhalmozódott tartalékokkal rendelkezik az előző évekből átvitt, díjakból származó bevételeknek köszönhetően:
Egyedi észrevételek 32. tudomásul veszi a Számvevőszék 2006-os jelentésében tett azon megállapítását, amely szerint az igazgató 19 határozatot írt alá mintegy 880 000 euró értékben, amelyek lehetővé tették a jogcímcsoportok közötti pénzügyi átcsoportosításokat az egyes alcímeken belül, és hogy az irányító testület – a költségvetési rendelet ellenében – nem kapta meg a szükséges tájékoztatást, így nem került sor az egyediség költségvetési elvének szigorú betartására; 33. az ügynökség éves beszámolója (költségvetési eredménykimutatás) alapján megállapítja, hogy a 2005. évi 378 878,09 euró összegű pozitív egyenleget 2006-ban visszatérítették a Bizottságnak, a 2006-os pénzügyi évre vonatkozóan pedig további 170 095,07 eurót fizetnek majd vissza; 34. megállapítja, hogy a 2006-os mérleg mindazonáltal tartalmaz egy felhalmozódott tartalékokra vonatkozó, 1 820 135,58 euró összegű jogcímet; 35. megállapítja, hogy 2006-ban az 59 fős személyzet 26 tagja egyazon ország állampolgára volt. 36. úgy véli, hogy az ügynökség alapvető szerepet tölt be a legjobb megelőzési gyakorlatok nemzeti, regionális és helyi szinten történő terjesztésben a munkahelyi biztonság és egészségvédelem tekintetében az EU-ban; ismételten hangot ad az ügynökség munkájával kapcsolatos elégedettségének, amely lankadatlanul és magas színvonalon végzi a rábízott feladatokat;
| |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| 2006. évi mentesítés: Európai Gyógyszerügynökség |
| |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Az Európai Parlament, – tekintettel az Európai Gyógyszerügynökség 2006-os pénzügyi évre vonatkozó végleges beszámolójára(1), – tekintettel a Számvevőszéknek az Európai Gyógyszerügynökség 2006-es pénzügyi évre vonatkozó végleges beszámolójáról szóló jelentésére, az Ügynökség válaszaival együtt(2), – tekintettel a Tanács 2008. február 12-i ajánlására (5843/2008 – C6-0084/2008), – tekintettel az EK-Szerződésre és különösen annak 276. cikkére, – tekintettel az Európai Közösségek általános költségvetésére alkalmazandó költségvetési rendeletről szóló, 2002. június 25-i 1605/2002/EK, Euratom tanácsi rendeletre(3) és különösen annak 185. cikkére, – tekintettel az emberi, illetve állatgyógyászati felhasználásra szánt gyógyszerek engedélyezésére és felügyeletére vonatkozó közösségi eljárások meghatározásáról és az Európai Gyógyszerügynökség létrehozásáról szóló, 2004. március 31-i 726/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletre(4), és különösen annak 68. cikkére, – tekintettel az 1605/2002/EK, Euratom tanácsi rendelet 185. cikkében említett szervekre vonatkozó költségvetési keretrendeletről szóló, 2002. november 19-i 2343/2002/EK, Euratom bizottsági rendeletre(5) és különösen annak 94. cikkére, – tekintettel eljárási szabályzata 71. cikkére és V. mellékletére, – tekintettel a Költségvetési Ellenőrző Bizottság jelentésére és a Környezetvédelmi, Közegészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Bizottság véleményére (A6-0125/2008), 1. mentesítést ad az Európai Gyógyszerügynökség ügyvezető igazgatója számára az ügynökség 2006-os pénzügyi évre szóló általános költségvetésének végrehajtására vonatkozóan; 2. megjegyzéseit a mellékelt állásfoglalásban foglalja össze; 3. utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt a határozatot, valamint az annak szerves részét képező állásfoglalást az Európai Gyógyszerügynökség ügyvezető igazgatójának, a Tanácsnak, a Bizottságnak és a Számvevőszéknek és gondoskodjon az Európai Unió Hivatalos Lapjában való közzétételéről (L sorozat). 2.Az Európai Parlament 2008. április 22-i határozata az Európai Gyógyszerügynökség 2006-os pénzügyi évre vonatkozó elszámolásának lezárásáról (C6-0379/2007 – 2007/2054(DEC)) Az Európai Parlament, – tekintettel az Európai Gyógyszerügynökség 2006-os pénzügyi évre vonatkozó végleges beszámolójára(6), – tekintettel a Számvevőszéknek az Európai Gyógyszerügynökség 2006-es pénzügyi évre vonatkozó végleges beszámolójáról szóló jelentésére, az Ügynökség válaszaival együtt(7), – tekintettel a Tanács 2008. február 12-i ajánlására (5843/2008 – C6-0084/2008), – tekintettel az EK-Szerződésre és különösen annak 276. cikkére, – tekintettel az Európai Közösségek általános költségvetésére alkalmazandó költségvetési rendeletről szóló, 2002. június 25-i 1605/2002/EK, Euratom tanácsi rendeletre(8) és különösen annak 185. cikkére, – tekintettel az emberi, illetve állatgyógyászati felhasználásra szánt gyógyszerek engedélyezésére és felügyeletére vonatkozó közösségi eljárások meghatározásáról és az Európai Gyógyszerügynökség létrehozásáról szóló, 2004. március 31-i 726/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletre(9), és különösen annak 68. cikkére, – tekintettel az 1605/2002/EK, Euratom tanácsi rendelet 185. cikkében említett szervekre vonatkozó költségvetési keretrendeletről szóló, 2002. november 19-i 2343/2002/EK, Euratom bizottsági rendeletre(10) és különösen annak 94. cikkére, – tekintettel eljárási szabályzata 71. cikkére és V. mellékletére, – tekintettel a Költségvetési Ellenőrző Bizottság jelentésére és a Környezetvédelmi, Közegészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Bizottság véleményére (A6-0125/2008), 1. megállapítja, hogy az Európai Gyógyszerügynökség végleges éves beszámolója végleges éves beszámolója megfelel a Számvevőszék jelentéséhez csatoltnak; 2. jóváhagyja az Európai Gyógyszerügynökség 2006-os pénzügyi évre vonatkozó elszámolásának lezárását; 3. utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezen határozatot az Európai Gyógyszerügynökség ügyvezető igazgatójának, a Tanácsnak, a Bizottságnak és a Számvevőszéknek, és gondoskodjon az Európai Közösségek Hivatalos Lapjában való közzétételről (L sorozat). 3.Az Európai Parlament 2008. április 22-i állásfoglalása az Európai Gyógyszerügynökség 2006-os pénzügyi évre szóló általános költségvetésének végrehajtására vonatkozó mentesítésről szóló határozat szerves részét képező megjegyzésekkel (C6-0379/2007 – 2007/2054(DEC)) Az Európai Parlament, – tekintettel az Európai Gyógyszerügynökség 2006-os pénzügyi évre vonatkozó végleges beszámolójára(11), – tekintettel a Számvevőszéknek az Európai Gyógyszerügynökség 2006-es pénzügyi évre vonatkozó végleges beszámolójáról szóló jelentésére, az Ügynökség válaszaival együtt(12), – tekintettel a Tanács 2008. február 12-i ajánlására (5843/2008 – C6-0084/2008), – tekintettel az EK-Szerződésre és különösen annak 276. cikkére, – tekintettel az Európai Közösségek általános költségvetésére alkalmazandó költségvetési rendeletről szóló, 2002. június 25-i 1605/2002/EK, Euratom tanácsi rendeletre(13), és különösen annak 185. cikkére, – tekintettel az emberi, illetve állatgyógyászati felhasználásra szánt gyógyszerek engedélyezésére és felügyeletére vonatkozó közösségi eljárások meghatározásáról és az Európai Gyógyszerügynökség létrehozásáról szóló, 2004. március 31-i 726/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletre(14), és különösen annak 68. cikkére, – tekintettel az 1605/2002/EK, Euratom tanácsi rendelet 185. cikkében említett szervekre vonatkozó költségvetési keretrendeletről szóló, 2002. november 19-i 2343/2002/EK, Euratom bizottsági rendeletre(15) és különösen annak 94. cikkére, – tekintettel eljárási szabályzata 71. cikkére és V. mellékletére, – tekintettel a Költségvetési Ellenőrző Bizottság jelentésére és a Környezetvédelmi, Közegészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Bizottság véleményére (A6-0125/2008), A. mivel a Számvevőszék kijelentette, hogy kellő mértékben megbizonyosodott a 2006-os pénzügyi évre vonatkozó éves beszámoló megbízhatóságáról, valamint arról, hogy az alapjául szolgáló ügyletek jogszerűek és szabályszerűek, B. mivel 2007. április 24-én a Parlament megadta a mentesítést az Európai Gyógyszerügynökség ügyvezető igazgatójának az Ügynökség 2005-ös pénzügyi évre szóló költségvetésének végrehajtására vonatkozóan(16), és a mentesítési határozatot kísérő állásfoglalásban a Parlament többek között
Általános észrevételek, amelyek az uniós ügynökségek horizontális kérdéseivel kapcsolatosak, és ezáltal minden egyes ügynökség mentesítési eljárása szempontjából jelentőséggel bírnak 1. megjegyzi, hogy a Számvevőszék által ellenőrzött 24 ügynökség és egyéb kapcsolódó szerv költségvetése 2006-ban összesen 1 080,5 millió eurót tett ki (közülük 271 millió euróval a legnagyobb az Európai Újjáépítési Ügynökség, 5 millió euróval pedig a legkisebb az Európai Rendőrakadémia (CEPOL) költségvetése volt); 2. rámutat arra, hogy a pénzügyi ellenőrzés és mentesítés hatálya alá tartozó külső uniós szervek köre jelenleg nemcsak a hagyományos szabályozó ügynökségeket öleli fel, hanem az egyes konkrét programok megvalósítása érdekében felállított végrehajtó ügynökségeket is, és a közeljövőben a köz- és magánszféra partnersége keretében létrehozott közös vállalkozásokra (közös technológiai kezdeményezések) is ki fog terjedni; 3. a Parlament vonatkozásában megállapítja, hogy a mentesítési eljárás hatálya alá tartozó ügynökségek száma az alábbiak szerint alakult: 2000-es költségvetési év: 8; 2001: 10; 2002: 11; 2003: 14; 2004: 14; 2005: 16; 2006: 20 szabályozó ügynökség és 2 végrehajtó ügynökség (a Számvevőszék által ellenőrzött, ugyanakkor belső mentesítési eljárás alá tartozó két ügynökségen kívül); 4. ezért arra a következtetésre jut, hogy az ügynökségek/kapcsolódó szervek költségvetésének méretéhez viszonyítva az ellenőrző/mentesítési eljárás nehézkessé és aránytalanná vált; utasítja illetékes bizottságát, hogy végezze el az ügynökségek és kapcsolódó szervek mentesítési eljárásának széles körű felülvizsgálatát egy egyszerűbb és racionálisabb megközelítés kialakítása érdekében, az elkövetkező években egyedi mentesítési jelentést igénylő szervek egyre növekvő számára tekintettel; Alapvető megfontolások 5. kéri a Bizottságot, hogy új ügynökségek létrehozása előtt vagy már meglévők átalakítása során adjon világos magyarázatot az alábbi elemekre vonatkozóan: az ügynökség típusa, célkitűzései, belső irányítási struktúrája, termékei, szolgáltatásai, főbb eljárásai, célcsoportja, megrendelői és érdekelt felei, hivatalos kapcsolatai külső szereplőkkel, költségvetési felelőssége, pénzügyi tervezése, valamint személyzeti politikája; 6. kéri, hogy minden ügynökséget a közte és a felelős főigazgatóság között kialakított éves teljesítmény-megállapodás vezéreljen, amelynek tartalmaznia kell a következő év fő célkitűzéseit, a pénzügyi keretet és a teljesítmény mérésére szolgáló egyértelmű mutatókat; 7. kéri, hogy az ügynökségek teljesítményét rendszeresen (és ad hoc jelleggel) ellenőrizze a Számvevőszék vagy más független könyvvizsgáló; úgy véli, hogy ennek nem szabadna csupán a pénzügyi irányítás és a közpénzek helyes felhasználásának hagyományos elemeire korlátozódnia, hanem az irányítás hatékonyságára és eredményességére is ki kellene terjednie, és az egyes ügynökségek pénzügyi irányítására vonatkozó minősítést is tartalmaznia kellene; 8. álláspontja szerint azon ügynökségek esetében, amelyek folyamatosan túlbecsülik költségvetési szükségleteiket, a be nem töltött álláshelyek alapján technikai csökkentést kell végrehajtani; úgy véli, hogy hosszú távon ez az ügynökségek célhoz kötött bevételeinek csökkenését és ezáltal alacsonyabb igazgatási költségeket eredményez majd; 9. megjegyzi, hogy súlyos problémát jelent, hogy számos ügynökséget bírálnak a közbeszerzési szabályok, a költségvetési rendelet, a személyzeti szabályzat stb. betartásának hiánya miatt; úgy véli, hogy ennek fő oka az, hogy a legtöbb szabályzatot és a költségvetési rendeletet nagyobb intézményekre szabták, valamint hogy a legtöbb kisebb ügynökség nem rendelkezik a szabályozási követelmények betartásához szükséges kritikus tömeggel; ezért arra kéri a Bizottságot, hogy próbáljon gyors megoldást találni a hatékonyság növelésére azáltal, hogy a kritikus tömeg biztosítása céljából összevonja több ügynökség igazgatási funkcióit (figyelembe véve az ügynökségekre és költségvetési függetlenségükre vonatkozó alapvető szabályozás szükségszerű megváltoztatását), vagy sürgősen dolgozzon ki az ügynökségekre vonatkozó olyan speciális szabályokat (különösen végrehajtási szabályokat), amelyek hozzájárulnak ahhoz, hogy az ügynökségek teljes mértékben meg tudjanak felelni a szabályozásoknak; 10. ragaszkodik ahhoz, hogy az előzetes költségvetési tervezet megalkotásakor a Bizottság vegye figyelembe a költségvetés egyes ügynökségek általi, előző években történő végrehajtásának eredményeit, különös tekintettel az n-1. évre, és az adott ügynökség kérésének megfelelően vizsgálja felül a költségvetést; felkéri illetékes bizottságát e felülvizsgálat tiszteletben tartására, illetve arra, hogy – amennyiben a Bizottság ezt nem teszi meg – saját maga vizsgálja felül és tegye reálisabbá a kérdéses költségvetést, az adott ügynökség abszorpciós és végrehajtási kapacitásának megfelelően; 11. emlékeztet a 2005-ös pénzügyi évre vonatkozó mentesítésről szóló határozatára, amelyben arra kérte a Bizottságot, hogy ötévente készítsen tanulmányt az egyes ügynökségek által generált hozzáadott értékről; felhívja az összes érintett intézményt, hogy bármely ügynökség hozzáadott értékéről szóló negatív értékelés esetén tegyék meg a szükséges lépéseket az ügynökség megbízatásának átalakítására vagy az ügynökség bezárására; megjegyzi, hogy a Bizottság 2007-ben egyetlen értékelést sem végzett; ragaszkodik ahhoz, hogy a 2007-es pénzügyi évre vonatkozó mentesítési határozatot megelőzően a Bizottság legalább öt ilyen értékelést mutasson be, kezdve a legrégebbi ügynökségekkel; 12. úgy véli, hogy a Számvevőszék ajánlásait haladéktalanul végre kell hajtani, és az ügynökségek részére kifizetett támogatásokat összhangba kell hozni azok valós készpénzszükségleteivel; úgy gondolja továbbá, hogy az általános költségvetési rendelet módosításait bele kell foglalni az ügynökségekre vonatkozó költségvetési keretrendeletbe és az ügynökségek külön pénzügyi szabályzataiba; 13. aggasztónak tartja, hogy a személyzet jelentős része ideiglenes alkalmazott, ami negatív hatással lehet munkájuk minőségére; kéri ezért a Bizottságot, hogy fokozza a személyzeti szabályzat ügynökségek által történő végrehajtására vonatkozó ellenőrzését; Az adatok közlése 14. megjegyzi, hogy az ügynökségek között nincsen egységes megközelítés a kérdéses pénzügyi évben végzett tevékenységek ismertetésére, a költségvetés végrehajtásáról és a pénzgazdálkodásról szóló elszámolásokra és jelentésekre, valamint arra vonatkozóan, hogy a megbízhatósági nyilatkozatot az ügynökség igazgatójának kell-e megfogalmaznia; megállapítja, hogy nem minden ügynökség tesz egyértelmű különbséget a) az ügynökség tevékenységének a nyilvánosság előtti bemutatása és b) a költségvetés teljesítéséről és pénzgazdálkodásáról szóló technikai jelentés között; 15. megjegyzi, hogy míg a Bizottság állandó iránymutatásai a tevékenységi jelentések elkészítésére vonatkozóan nem írják elő kifejezetten, hogy az ügynökségek igazoló nyilatkozatot készítsenek, mégis számos igazgató így tett 2006-ban, s egy esetben ez lényeges fenntartást tartalmazott; 16. emlékeztet 2005. április 12-i állásfoglalásának(17) (28) bekezdésére, amelyben felkéri az ügynökségek igazgatóit, hogy a pénzügyi és igazgatási információkkal együtt benyújtott éves tevékenységi jelentéseket ezentúl a műveletek jogszerűségére és szabályszerűségére vonatkozó, a Bizottság főigazgatói által aláírt nyilatkozatokhoz hasonló megbízhatósági nyilatkozat is kísérje; 17. kéri a Bizottságot, hogy ennek megfelelően módosítsa az ügynökségekre vonatkozó állandó iránymutatásokat; 18. emellett javasolja a Bizottságnak, hogy az ügynökségekkel közösen dolgozzon ki egy valamennyi ügynökségre és kapcsolódó szervezetre alkalmazható harmonizált modellt, amely határozott különbséget tesz az alábbiak között:
A Számvevőszék általános megállapításai 19. tudomásul veszi a Számvevőszék megállapítását (éves jelentés 10.29. bekezdése(18)), miszerint a Bizottság által a Közösség költségvetéséből finanszírozott támogatások kifizetése nem az ügynökségek készpénzszükségleteinek kellően megalapozott felbecslésén alapul, és az előző évről áthozott összegekkel együtt ez jelentős készpénzállomány fenntartásához vezet; tudomásul veszi továbbá a Számvevőszék javaslatát, hogy az ügynökségek részére kifizetett támogatások legyenek összhangban azok valós készpénzszükségleteivel; 20. megjegyzi, hogy 2006 végére még 14 ügynökségnek kell bevezetnie az ABAC számviteli rendszert (éves jelentés, a 10.31. bekezdés lábjegyzete); 21. tudomásul veszi a Számvevőszék megjegyzését (éves jelentés 1.25. bekezdése) a ki nem vett szabadságokra egyes ügynökségeknél elhatárolt kiadásokra vonatkozóan; rámutat, hogy a Számvevőszék három ügynökség (Európai Szakképzés-fejlesztési Központ (CEDEFOP), CEPOL és Európai Vasúti Ügynökség) esetében a 2006-os pénzügyi évre vonatkozó megbízhatósági nyilatkozatában fenntartásokat fogalmazott meg (2005-ben: CEDEFOP, Európai Élelmiszer-biztonsági Hatóság, Európai Újjáépítési Ügynökség); Belső ellenőrzés 22. emlékeztet arra, hogy a költségvetési rendelet 185. cikke (3) bekezdésének megfelelően a Bizottság belső ellenőre egyben az uniós költségvetés terhére támogatásban részesülő szabályozó ügynökségek belső ellenőre is; rámutat arra, hogy a belső ellenőr minden egyes ügynökség igazgatói testületének és igazgatójának jelentést készít; 23. felhívja a figyelmet a belső ellenőr 2006-os éves tevékenységi jelentésében megfogalmazott alábbi fenntartásra:" A Bizottság belső ellenőre a személyi erőforrások hiánya miatt nincs abban a helyzetben, hogy kellő mértékben megfeleljen a költségvetési rendelet 185. cikkében meghatározott, a közösségi szervek belső ellenőrzésére vonatkozó kötelezettségeinek "24. tudomásul veszi ugyanakkor a Számvevőszék 2006-os tevékenységi jelentésében tett megjegyzését, miszerint 2007-től a Bizottság által a belső ellenőrzési szolgálat (IAS) számára biztosított további személyi erőforrásokkal valamennyi működő szabályozó ügynökséget évente belső ellenőrzés alá fogják vetni; 25. tudomásul veszi a költségvetési rendelet 185. cikke alapján az IAS általi ellenőrzésre kötelezett szabályozó és végrehajtó ügynökségek, valamint közös vállalkozások egyre növekvő számát; kéri a Bizottságot, hogy tájékoztassa az illetékes parlamenti bizottságot arról, hogy az IAS rendelkezésére álló személyi erőforrások elegendőek lesznek-e valamennyi ilyen szervezet éves ellenőrzésének lefolytatására az elkövetkező években; 26. megjegyzi, hogy a 2343/2002/EK, Euratom rendelet 72. cikkének (5) bekezdése alapján valamennyi ügynökségnek minden évben el kell küldenie a mentesítésért felelős hatóságnak és a Bizottságnak az igazgató által összeállított jelentést, amely összefoglalja a belső ellenőr által végzett belső ellenőrzések számát és típusát, a javasolt ajánlásokat és az ezek nyomán hozott intézkedéseket; kéri az ügynökségeket, hogy jelezzék, ez megtörtént-e, és ha igen, milyen formában; 27. a belső ellenőrzési képességekre vonatkozóan, és különösen a kisebb ügynökségek tekintetében tudomásul veszi a belső ellenőr által a Parlament illetékes bizottsága előtt 2006. szeptember 14-én tett javaslatot arra vonatkozóan, hogy a kisebb ügynökségek számára engedélyezni kellene a belső ellenőri szolgáltatások magánszektorból történő igénybevételét; Az ügynökségek értékelése 28. emlékeztet az ECOFIN Költségvetési Tanács 2007. július 13-i ülését megelőző egyeztetés során a Parlament, a Tanács és a Bizottság által elfogadott közös nyilatkozatra(19), amelyben kérik i. a Bizottság által értékelni kívánt ügynökségek és ii. a már értékelt ügynökségek jegyzékét, továbbá a főbb megállapítások összefoglalását; Fegyelmi eljárások 29. megjegyzi, hogy méretüknél fogva az egyes ügynökségek számára nehézséget jelent megfelelő besorolási fokozatú munkatársakból álló eseti fegyelmi tanácsokat létrehozni, és hogy a Bizottság IDOC irodájának (Vizsgálati és Fegyelmi Iroda) hatásköre nem terjed ki az ügynökségekre; felhívja az ügynökségeket, hogy fontolják meg egy több ügynökséget átfogó fegyelmi tanács felállítását; Az intézményközi megállapodás tervezete 30. emlékeztet a Bizottság által benyújtott, az európai szabályozási ügynökségek keretszabályáról szóló intézményközi megállapodás-tervezetre (COM(2005)0059), amely az európai szabályozási ügynökségek létrehozására, felépítésére, működésére, értékelésére és ellenőrzésére vonatkozó horizontális keret kialakítására irányult; megjegyzi, hogy a tervezet hasznos kezdeményezés az ügynökségek létrehozásának és működtetésének ésszerűsítése irányában; rámutat a Bizottság 2006-os összefoglaló jelentésében foglalt megállapításra (COM(2007)0274, 3.1. bekezdés), amely szerint annak ellenére, hogy a tervezet közzétételét követően elakadtak a tárgyalások, a lényegi kérdésekről folytatott vitát 2006 végén újra kezdte a Tanács; sajnálatát fejezi ki, hogy az elfogadás irányában nem lehetett további előrelépést tenni; 31. ezért üdvözli a Bizottság arra tett kötelezettségvállalását, hogy 2008 folyamán közleményt terjeszt elő a szabályozási ügynökségek jövőjéről; Önfinanszírozó ügynökségek 32. emlékeztet arra, hogy a két önfinanszírozó ügynökség esetében az igazgatótanács adja meg az igazgató számára a mentesítést; megjegyzi, hogy mindkét ügynökség jelentős felhalmozódott tartalékokkal rendelkezik az előző évekből átvitt, díjakból származó bevételeknek köszönhetően:
Egyedi észrevételek 33. tudomásul veszi a Számvevőszék 2006-os jelentésében szereplő megállapítást, miszerint az igazgatási kiadások esetében a kötelezettségvállalási előirányzatok felhasználási aránya 60%-nál alacsonyabb volt; 34. hangsúlyozza az Ügynökség közegészség és az állatok egészségének védelme és támogatása iránti felelősségét az emberi, illetve állatgyógyászati felhasználásra szánt gyógyszerek értékelése és felügyelete révén; üdvözli az Ügynökség azon erőfeszítéseit, hogy fokozza a tudományos tanácsadást az új gyógyszerek kifejlesztésének kezdeti szakaszaiban, valamint üdvözli a közegészségügy szempontjából döntő fontosságú gyógyszerek értékelésének felgyorsítása érdekében bevezetett intézkedéseket; 35. megjegyzi, hogy a 2006. évi költségvetési előirányzatok jelentős részét átvitték a 2007-es évre azoknak a projekteknek a jellege miatt, amelyekkel az Ügynökség foglalkozik; 36. tudomásul veszi továbbá az Ügynökség válaszát az ügynökségi díjakra és a költségszámításokra vonatkozó számvevőszéki észrevételekre, miszerint 2006 decemberében az Ügynökség igazgatótanácsa úgy határozott, hogy az érintett nemzeti hatóságokkal konzultálva felülvizsgálja díjtételeit; 37. emlékeztet, hogy az Ügynökség bevételei közösségi hozzájárulásból és a vállalkozások által a közösségi forgalomba hozatali engedélyek megszerzéséért és megtartásáért, illetve az Ügynökség más szolgáltatásainak igénybevételéért fizetett díjakból tevődnek össze; 38. tudomásul veszi, hogy az Ügynökség 2006-os végleges beszámolója szerint díjakból és egyéb forrásokból származó bevétele 2006-ban 119 millió euró volt, a közösségi támogatás összege pedig 31 millió eurót tett ki; tudomásul veszi, hogy az Ügynökség éves eredménye 16 millió euró volt, ami hozzáadva a 27 millió eurós felhalmozott többlethez összesen 44 millió euró nettó eszközállományt jelent; 39. tudomásul veszi az Ügynökség válaszát, miszerint a felhalmozott többlet nem költségvetési többlet, hanem az eredményelszámolás szerinti számvitel alkalmazásából eredő gazdasági eredmény, amelyet az állóeszközökhöz kapcsolódó tőkebefektetések finanszírozására, elsősorban épületfelújításokra és IT-fejlesztésekre fordítottak; 40. tudomásul veszi, hogy az előzetes beszámolók alapján 2006 folyamán az Ügynökség 19 ügynökség megbízásából kezelte a közös támogató szolgáltatások költségvetését, amely az SI2 költségvetési elszámolási eszköz és pénzügyi jelentési rendszer támogatása érdekében igénybe vett tanácsadók díjait fedezte; 41. tudomásul veszi, hogy az előzetes beszámolók alapján az értékelési díjakból származó bevétel 2006-ban 31,5%-kal nőtt 2005-höz képest; 42. tudomásul veszi, hogy az Ügynökség ügyvezető igazgatója készített egy éves tevékenységi jelentést, azonban megbízhatósági nyilatkozatot nem tett (mivel a hatályos bizottsági utasítások ezt nem írják elő); 43. hangsúlyozza azonban, hogy az ügyvezető igazgató éves tevékenységi jelentésében leszögezi, hogy nincsenek fenntartásai; elfogadja az Ügynökség nyilatkozatát, miszerint az ügyvezető igazgató a jövőben készen áll egy megbízhatósági nyilatkozat aláírására; 44. üdvözli az igazgatótanács által az ügyvezető igazgató éves tevékenységi jelentéséről készített elemzést és értékelést; tudomásul veszi az igazgatótanács azzal kapcsolatos aggodalmát, hogy az Ügynökség újonnan kapott feladataihoz nem áll rendelkezésre megfelelő finanszírozás az unió költségvetéséből vagy új díjakból; hangsúlyozza, hogy az elemzés nem áll teljesen összhangban az Ügynökség 2006-os beszámolókban szereplő pénzügyi helyzetével; 45. üdvözli, hogy az Ügynökség igazgatótanácsa 2006-ban elfogadta az összeférhetetlenség esetén alkalmazott módosított eljárást, amelynek érvényességét az igazgatótanács tagjaira is kiterjesztették; üdvözli továbbá a szabálytalanságok jelentésére vonatkozó eljárásról szóló iránymutatás közzétételét; 46. tudomásul veszi, hogy az IAS 2005-ben elvégezte az Ügynökség első referencia-ellenőrzését, majd 2006 szeptemberében kiadta a végleges jelentést, amelyben arra a következtetésre jut, hogy az alkalmazott belső ellenőrzési rendszer megfelelő biztosítékot nyújt az üzleti célkitűzések teljesítésére az ellenőrzött folyamatok esetében, néhány nagyon fontos megállapítástól eltekintve az ellenőrzési környezet, a tájékoztatás és kommunikáció, valamint az ellenőrző tevékenységek terén; 47. hangsúlyozza, hogy a gyermekgyógyászati felhasználásra szánt gyógyszerkészítményekről szóló 2006. december 12-i 1901/2006/EK európai parlamenti és a tanácsi rendelet(22) végrehajtásának előkészítése 2006-ban jelentős hatással volt az Ügynökség munkájára; üdvözli a Bizottságnak és az Ügynökségnek a fenti rendelet végrehajtására vonatkozó prioritásokkal kapcsolatos közös dokumentumának elfogadását.
| ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||