Index 
 Előző 
 Következő 
 Teljes szöveg 
Eljárás : 2007/2639(RSP)
A dokumentum állapota a plenáris ülésen
Válasszon egy dokumentumot : B6-0425/2008

Előterjesztett szövegek :

B6-0425/2008

Viták :

Szavazatok :

PV 25/09/2008 - 7.3
CRE 25/09/2008 - 7.3
A szavazatok indokolása
A szavazatok indokolása
A szavazatok indokolása

Elfogadott szövegek :

P6_TA(2008)0458

Elfogadott szövegek
PDF 320kWORD 82k
2008. szeptember 25., Csütörtök - Brüsszel
A szabadság, a biztonság és a jog érvényesülésének térsége 2007
P6_TA(2008)0458B6-0425/2008

Az Európai Parlament 2008. szeptember 25-i állásfoglalása a szabadság, a biztonság és a jog érvényesülésének térsége megvalósulását illetően elért 2007. évi haladásról szóló éves vitáról (az EU-Szerződés 2. és 39. cikke)

Az Európai Parlament,

–   tekintettel az EU-Szerződés 2., 6. és 39. cikkére, valamint az EK-Szerződés 13., 17–22., 61–69., 255. és 286. cikkére, amelyek az EU és a Közösség, mint a szabadság, a biztonság és a jog érvényesülésének térsége fejlődésének legfőbb jogalapját képezik,

–   tekintettel a B6-0006/2008 és a B6-0007/2008 számú szóbeli választ igénylő kérdésekre,

–   tekintettel eljárási szabályzata 108. cikkének (5) bekezdésére,

A.   mivel elsősorban a tagállamok hatáskörébe tartozik, hogy állampolgáraik számára biztosítsák a szabadság, a biztonság és a jog érvényesülésének feltételeit; mivel ugyanakkor az Európai Uniónak a Maastrichti Szerződés, de különösen az Amszterdami Szerződés hatálybalépése óta hozzá kell járulnia ezen célkitűzések eléréséhez, szem előtt tartva az Unió polgárainak elvárásait az alapvető jogok védelmével, a jogállamiság elveinek az Unión belül történő alkalmazásával és a tagállamok közötti lojális és eredményes együttműködéssel kapcsolatosan;

B.   mivel a Lisszaboni Szerződés ratifikálása elengedhetetlen és sürgető feltétele annak, hogy az Unió a szabadság, a biztonság és a jog érvényesülésének térségévé válhasson, mivel az alapvető fejlesztéseket tartalmaz az EU tevékenységeinek legitimitásával és hatékonyságával kapcsolatban,

C.   mivel a nemzeti parlamentekkel folytatott 2007. november 26-i előkészítő ülés és a 2008. január 31-i plenáris ülés vitája során elhangzott felszólalások kiemelték az EU-Szerződést módosítandó, valamint az Európai Unió működéséről szóló szerződést (EUMSz) létrehozandó Lisszaboni Szerződés 2007. december 13-i ratifikálásából eredő, új jogi keretre történő átmenet szilárd megalapozásának fontosságát,

D.   mivel a szabadságon, a biztonságon és a jog érvényesülésén alapuló valódi térség létrehozása még korántsem tekinthető befejezettnek, és továbbra is komoly nehézségekbe és akadályokba ütközik, amint azt a "Jelentés a hágai program 2007. évi végrehajtásáról" című, 2008. július 2-i bizottsági közlemény is megerősíti (COM(2008)0373),

E.   mivel, ahogy az a jelentés is hangsúlyozza – bizonyos fontos intézkedések elfogadása ellenére az Európai Tanács 2004-es hágai ülése során meghatározott program végrehajtása jelentősen csúszik, különösen amiatt, hogy

   továbbra is komoly az elmaradás a tagállamok közötti kölcsönös bizalom és főként a szolidaritás terén, elsősorban a legális és illegális bevándorlással kapcsolatos politikák, valamint a büntetőügyekben folytatott rendőrségi és igazságügyi együttműködés tekintetében,
   ezek a nehézségek az elfogadott intézkedések átültetése során éreztetik hatásukat, mivel "nem kielégítő szintű eredmények főleg a következő területeken jelentkeztek egyértelműen: vízumpolitika, a bűnüldöző szervek és igazságügyi hatóságok közötti információcsere, a szervezett bűnözés elleni küzdelem és megelőzés, válságkezelés az Európai Unióban, rendőrségi és vámügyi együttműködés, valamint a büntetőügyekben folytatott igazságügyi együttműködés",

F.   mivel a szabadságon, a biztonságon és a jog érvényesülésén alapuló térség 2010–2014-es időszakra vonatkozó programjának előkészítő munkálatai kapcsán maguk a tagállamok is említik ezeket a problémákat, felismerve, hogy az európai belpolitika területén létező, lépésenként létrehozott közösségi vívmányok szükségszerűen strukturálatlanok, és ezért az Unió polgárai számára nehezen elmagyarázhatók; mivel néha még a szakemberek számára is nehezen érhetőek, és ezen eszközök némelyike átfedi egymást, és bizonyos intézkedések jogalapját különböző jogszabályok tartalmazzák; végezetül mivel egyre nehezebb és időigényesebb figyelemmel kísérni a közösségi irányelvek megfelelő végrehajtását a nem kevesebb, mint 27 tagállamban,

G.   mivel a Tanácshoz hasonlóan meggyőződése, hogy az Uniónak nincs más választása, minthogy ragaszkodjon a szabadságon, a biztonságon és a jog érvényesülésén alapuló térség létrehozásához, "amely a nemzeti alkotmányos rend alapjaival kapcsolatos", valamint hogy "a tagállamoknak különös érdekük fűződik az egymással valamint az európai intézményekkel fenntartott párbeszédhez",

H.   mivel a Lisszaboni Szerződés ratifikációjának lezárása előtti átmeneti időszakban még 2009 vége előtt, a jelenleg hatályos Szerződések rendszere szerint, a szerződések jogáról szóló bécsi egyezmény 18. cikkével teljes összhangban a Lisszaboni Szerződés által inspirált, bizonyos általános jellegű intézkedéseket kell elfogadni, amelyek a fent említett nehézségek negatív hatását csökkenthetnék; mivel ezen intézkedések célja többek között:

   az intézmények eljárásainak, felépítésének és határozatainak, valamint a 2007. december 12-én Strasbourgban elfogadott, az Európai Unió alapjogi chartájában(1) szereplő elvek és célkitűzések figyelembe vétele,
   a döntéshozatal uniós és nemzeti szinten történő átláthatóságának előmozdítása, különösen a szabadságon, a biztonságon és a jog érvényesülésén alapuló térség tekintetében, összhangban a Turco-ügyben(2) hozott, a jogalkotási eljárás átláthatóságáról szóló európai bírósági ítélettel,
   a nemzeti parlamentek eredményes bevonása a szabadságon, a biztonságon és a jog érvényesülésén alapuló térség kialakításába és megvalósításába, ideértve e politikák az európai uniós ügynökségek által történő értékelését más tagállamokban,
   a közösségi jog uniós joggal szembeni elsőbbségének (EU-Szerződés 47.cikk) tiszteletben tartása a nemzetközi egyezmények megkötése során, elsősorban harmadik országok állampolgárait érintő szankciók esetében, vagy amikor fennáll a veszélye, hogy az unió polgárai hátrányos megkülönböztetésben részesülnek (vízummentesség); a Parlamentet szisztematikusan be kell vonni a büntetőügyekben folytatott rendőrségi és igazságügyi együttműködéssel kapcsolatos nemzetközi egyezmények EU általi megkötésébe,
   a tagállamok közötti lojális együttműködés és szolidaritás megerősítése a politikák végrehajtása és az EU által hozott intézkedések során, megerősítve és demokratikusabbá téve már a schengeni együttműködés által is előírt, és a terrorizmus elleni harc során alkalmazott kölcsönös értékelési mechanizmusokat,
   megerősített együttműködés indítása az első pillérben, amennyiben a szükséges egyhangúságot képtelenség lenne elérni (lásd a házassági ügyekben alkalmazandó jogra vonatkozó szabályok bevezetéséről szóló, 2201/2003/EK rendeletnek a joghatóság tekintetében történő módosításáról szóló tanácsi rendeletre irányuló, 2006. július 17-i bizottsági javaslatról szóló vitát (COM(2006)0399),
   az uniós ügynökségek kezdeményezéseinek és a nemzeti közigazgatással való együttműködés kezdetleges és bizonytalan jellegének elhagyása,
   valódi kommunikációs politika kialakítása, amely lehetővé teszi az unió polgárai számára a jobb tájékozódást mind az uniós, mind a nemzeti szinten kialakított kezdeményezésekkel kapcsolatban, és azt, hogy megismerjék, melyek azok az illetékes uniós vagy nemzeti hatóságok, amelyekhez fordulhatnak alapvető jogaikkal kapcsolatos kérdésekben, a bírósági eljárás lehetőségének kizárása nélkül,
  I. mivel ezen átmeneti időszakban az Unió polgárai érdekében igen fontos azt is tekintetbe venni, hogy a Lisszaboni Szerződés mely területeken hoz majd javulást, nevezetesen:
   az Európai Unió alapjogi chartájában lefektetett alapvető jogok védelme,
   a Bíróság által gyakorolt jogi ellenőrzés, ideértve a rendőrségi és igazságügyi együttműködéssel kapcsolatos jogszabályok ellenőrzését is,
   az európai parlamenti együttdöntés kiterjesztéséből, a nemzeti parlamenteknek az uniós jogalkotási folyamatba történő bevonásából és többek között ennek a szabadságon, a biztonságon és a jog érvényesülésén alapuló térséggel kapcsolatos politikákra gyakorolt hatásának elemzésében való közreműködésükből eredő demokratikus ellenőrzés,

J.   mivel a Szerződések jelenlegi állapotában az unió polgárai által a szabadság, a biztonság és a jog érvényesülésének térségéhez kötődő intézkedésekkel kapcsolatban benyújtott jogorvoslatok korlátozottabbak, mint az EU egyéb tevékenységi területei tekintetében; mivel a Bíróság hatásköre korlátozott, különösen a büntetőügyekben folytatott rendőrségi és igazságügyi együttműködés terén, és mivel ezen a területen egyes tagállamok továbbra is korlátozzák az EU bíróságok és a nemzeti bíróságok közötti párbeszédet; mivel a Tanácsnak a Lisszaboni Szerződés ratifikálása utáni időszakra kellene halasztania valamennyi, az alapvető jogokat esetleg érintő intézkedés meghozatalát,

1.   felhívja az Európai Tanácsot, a Tanácsot és a Bizottságot a következőkre:

   a) haladéktalanul kezdjen hozzá a szabadságon, a biztonságon és a jog érvényesülésén alapuló térség 2010–2014 közötti időszakára vonatkozó többéves program prioritásainak meghatározásához, nagyra törő és koherens megközelítéssel, túlmutatva a minisztériumi gondolkodásmódon, az Európai Unió alapjogi chartájában szereplő célkitűzések és elvek alapján;
   b) csatlakozzon a Parlament nemzeti parlamentekkel folytatott, a 2010–2014-es időszak kiemelt kérdéseiről szóló párbeszédéhez, figyelembe véve a tamperei és hágai program, a Tanácson belül elvégzett munka és az Európai Tanácsnak a bevándorlással, a menedékjoggal és az integrációval kapcsolatos kezdeti stratégiai útmutatásainak megvalósítása során felmerülő nehézségeket; a párbeszéd első szakaszát a Parlament éves vitája során kellene lezárni, melyet követően bizottsági közlemény kiadására kerül sor, azzal a feltétellel, hogy az újonnan megválasztott Parlament és az Európai Tanács feladata lesz a végleges program megfelelő időben történő elfogadása;
   c) egyezzen meg a Parlamenttel a Lisszaboni Szerződés hatálybalépését megelőzően, de legkésőbb a jelenlegi parlamenti ciklus vége előtt elfogadható vagy elfogadandó legfontosabb szövegek, illetve javaslatok listáját illetően;
  d) mutasson fel haladást a (jövőben az együttdöntés körébe tartozó) rendőrségi és igazságügyi együttműködés terén tett javaslatokról szóló tárgyalásokon, már most törekedve a Parlamenttel való politikai megegyezésre, és biztosítsa, hogy amennyiben ez a megegyezés megvalósul:
   vagy elhalasztják annak hivatalos elfogadását a Lisszaboni Szerződés hatálybalépéséig,
   vagy a Tanács fogadja el az adott határozatot vagy kerethatározatokat a jelenlegi EU-Szerződés szerint, és beleegyezik, hogy a Lisszaboni Szerződéssel módosított EU-Szerződés szerint újból elfogadja ezeket, ami lehetővé tenné a Bíróság számára a teljes jogi ellenőrzést; abban az esetben, ha előzetes politikai megegyezésre kerülne sor, a Parlament beleegyezhetne, hogy nem folytat a tartalmat illető újabb tárgyalásokat, hasonlóan a hivatalos kodifikáció elfogadási eljárásához(3);

2.   az alábbi prioritásokat javasolja az átmeneti időszak során az együttdöntés/hozzájárulás körébe tartozó területeken:

  

Az alapvető jogok és az állampolgárság vonatkozásában

   átláthatóbb szempontok meghatározása uniós szinten, különösen akkor, ha a tagállamok alkotmányai által biztosított garanciákat az uniós intézkedések korlátozhatják (az Európai Unió alapjogi chartájának 52. cikke és az Emberi Jogok és Alapvető Szabadságok Európai Egyezményének (Emberi Jogok Európai Egyezménye) 8. cikke), valamint a Bíróság által elítélt EU-s intézkedések felülvizsgálata (lásd a T-228/02 PMOI kontra Tanács, T-47/03 SISON kontra Tanács, a T-253/04 KONTRA-GEL és mások kontra Tanács, és a T-229/02 PKK kontra Tanács számú ügyeket a feketelistákról),
   az EU jogszabályok és a nemzeti végrehajtási rendelkezések az alapvető jogokra gyakorolt hatásának következetes figyelembe vétele különösen a terrorizmus elleni harc terén, figyelembe véve a tagállamok a Bizottság számára e vonatkozásban nemrég elküldött válaszait,
   előkészítő párbeszédek kezdeményezése az EU-nak az Emberi Jogok Európai Egyezményéhez történő csatlakozása érdekében folytatott tárgyalásokra vonatkozó megbízás tekintetében (az EU-Szerződés 6. cikkének (2) bekezdése),
   az Európai Unió alapjogi ügynöksége cselekvési programjának felülvizsgálata, figyelembe véve az intézmények és különösen a Parlament által a rendőrségi és igazságügyi együttműködés és az uniós elvek tiszteletben tartása terén meghatározott prioritásokat (az EU-Szerződés 7. cikke) (lásd az Európai Unió Alapjogi Ügynökségének létrehozásáról szóló, 2007. február 15-i 168/2007/EK tanácsi rendelet(4) elfogadása során tett intézményközi nyilatkozatot),
   az unió polgárainak mozgását, származási országuktól eltérő országban az igazságszolgáltatáshoz való jogukat és harmadik országban konzuli és diplomáciai védelmüket befolyásoló közvetlen és közvetett hátrányos megkülönböztetés korlátozására vonatkozó jogalkotási javaslat benyújtása (EUMSz 20. cikk),
   az EU intézményei által kezelt információk és dokumentumok átláthatóságáról és bizalmas jellegéről szóló javaslat benyújtása;
   javaslat benyújtása az adatvédelem területén (lehetővé téve a jelenlegi, pillérek szerint megkülönböztetett rendelkezések konszolidálását), válaszképpen az Unió adatvédelmi normáinak gyors gyengülésével kapcsolatos aggályokra, különös tekintettel a transzatlanti adatátvitel elégtelen védelmi normáira, sürgetve a Tanácsot, hogy a Parlament ajánlásainak megfelelően igazítsa ki a harmadik pillérben az adatvédelemre vonatkozó kerethatározatot,
   az EU-ban az alapvető jogok védelméért felelős intézmények belső szerkezetének megszilárdítása, elsősorban a Tanácson belül (a szlovén elnökség javaslata alapján a Tanács alapjogokkal és állampolgársággal foglalkozó eseti munkacsoportjának átalakítása állandó munkacsoporttá),
   közigazgatási együttműködés segítségével (EK-Szerződés 66. cikk) a tagállamok közötti párbeszéd erősítése, egymás jogrendszereinek megismerése, a párbeszéden alapuló eljárás aktiválása a nemzeti parlamentek és a Parlament bevonására, elsősorban azokon a területeken, ahol nehézségek merülnek fel az EU stratégiák megvalósításával kapcsolatban, valamint a szabadságon, a biztonságon és a jog érvényesülésén alapuló térséget érintő intézkedések esetében,
  

Az európai jogi térség vonatkozásában

   a büntetőeljárásban részt vevő személyek jogairól szóló jogalkotási javaslat felülvizsgálata (EUMSz 69 A. cikk),
   a bűnözés és a terrorizmus áldozatainak jogaira vonatkozó javaslat benyújtása (EUMSz 69 A. cikk)
   a távollétben hozott ("in absentia") intézkedések, valamint a bizonyítékok tagállamok közötti kölcsönös elismerésének megerősítése (EUMSz 69 A. cikk),
   a bűnügyi nyilvántartások összekapcsolása,
   az Europol, az Eurojust és az Európai Igazságügyi Hálózat szabályzatának felülvizsgálata az új jogi alapok fényében,
  

A határvédelem vonatkozásában

   a Schengen Információs Rendszer második generációja (SIS II) teljes körű működését, valamint a Prümi Szerződéshez(5) kapcsolódó határozatok hatálybalépését biztosító megfelelő intézkedések elfogadása,
   a Frontex megerősítése és a Bizottság határvédelemmel kapcsolatos új javaslatainak hatásvizsgálata,
   a Frontexnek az általa harmadik országokkal kötött megállapodásokról és a közös fellépésekre vonatkozó értékelő jelentésekről szóló tájékoztatása megerősítése és annak biztosítása, hogy a határvizsgálatok az emberi jogok tiszteletben tartásával zajlanak; a Frontex megbízatásának módosítása oly módon, hogy az tartalmazza a tengeri mentési műveleteket,
   strukturált együttműködés kialakítása a Frontex és az ENSZ menekültügyi főbiztosa (UNHCR) között az érintett műveletek leegyszerűsítése érdekében, figyelembe véve az emberi jogok védelmét,
  

A bevándorlás és a menedékjog vonatkozásában

   gyors és ambiciózus fellépés a Bizottság és a Tanács részéről, mellyel szorgalmazzák az Unió előretekintő stratégiáját a következőkkel kapcsolatban:
   - legális bevándorlás: a legális bevándorlással kapcsolatos következő csomag (többek között a kék kártyás egyszeri kérelmezési eljárásra, az idénymunkásokra, a vállalatokon belül áthelyezett személyekre és a fizetett gyakornokokra vonatkozó javaslatok)
   - illegális bevándorlás: többek között a szankciókra és az EU áttelepítési programjára vonatkozó javaslatok,
   - menedékjog: a II. szakasz megvalósítása, többek között a menekültstátusz megadására és visszavonására vonatkozó tagállami eljárások minimumszabályairól szóló, 2005. december 1-i 2005/85/EK tanácsi irányelv(6) és a harmadik országok állampolgárainak, illetve a hontalan személyeknek menekültként vagy a más okból nemzetközi védelemre jogosultként való elismerésének feltételeiről és az e státuszok tartalmára vonatkozó minimumszabályokról szóló, 2004. április 29-i 2004/83/EK tanácsi irányelv(7) felülvizsgálata, valamint európai menekültügyi támogatási hivatal létrehozása,
   - közösségi politika kialakítása a bevándorlásról és a menedékjogról, amely a legális bevándorlás csatornáinak megnyitásán, valamint a bevándorlók és a menedékkérők alapvető jogainak védelmére vonatkozó közös uniós normák meghatározásán alapul,
   - az ENSZ Közgyűlése által 1990. december 18-án elfogadott, a bevándorló munkavállalók és családtagjaik jogainak védelméről szóló nemzetközi egyezmény valamennyi rendelkezésének belefoglalása a közösségi határozatokba és kerethatározatokba,

3.   üdvözli a megkülönböztetés elleni csomag elkészítésére vonatkozó javaslatot, és sürgeti a Tanácsot, hogy cselekedjen a Lisszaboni Szerződés szellemében, és építse be a Parlament javaslatait;

4.   úgy véli, hogy a nemzeti parlamenteket és a civil társadalmat mostantól strukturált módon be kell vonni e jogalkotási intézkedések meghatározásába, valamint ezen politikák tagállamokban történő értékelésébe; e tekintetben felhívja a Bizottságot és a Tanácsot, hogy a Parlamenttel közösen vizsgálja meg újra azokat a hálózatokat, ügynökségeket és eszközöket, amelyek feladata a szabadságon, a biztonságon és a jog érvényesülésén alapuló térséget érintő politikák hatásvizsgálata, valamint hogy segítse elő az európai civil társadalommal történő szorosabb együttműködést;

5.   hangsúlyozza, hogy ratifikálása után a Lisszaboni Szerződés el fogja ismerni az Parlament szerepét a szabadságon, a biztonságon és a jog érvényesülésén alapuló térségre vonatkozó politikákkal kapcsolatos nemzetközi egyezmények megkötésében; ebben az összefüggésben kéri, hogy:

o
o   o

   konzultáljanak vele idejében a harmadik országokkal a 2008. december 31-éig még nem megkötött valamennyi megállapodásról,
   rendszeresen tájékoztassák a folyamatban lévő tárgyalásokról,
   sürgősen tartsanak vitát a szabadságon, a biztonságon és a jog érvényesülésén alapuló térség külső dimenziójáról, mivel az EU számos ügyben kétoldalú megállapodások formájában de facto rendőrségi és igazságügyi együttműködést alakít ki harmadik országokkal, nevezetesen az Egyesült Államokkal, ezzel megkerülve a hivatalos demokratikus döntéshozatali eljárásokat és a parlamenti vizsgálatot;

6.   utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Tanácsnak, a Bizottságnak, valamint a tagállamok kormányainak és parlamentjeinek, továbbá hogy hívja fel e parlamenteket észrevételeik és javaslataik 2008. november 15-éig történő benyújtására, a szabadságon, a biztonságon és a jog érvényesülésén alapuló térséggel kapcsolatosan elért előrehaladásról szóló, 2008. decemberi éves vita előtt.

(1) HL C 303., 2007.12.14., 1. o.
(2) 2008. július 1-i határozat a C-39/05 P és a C-52/05, Svéd Királyság és Maurizio Turco kontra az Európai Unió Tanácsa, összevont ügyekben.
(3) Az 1994. december 20-i, a jogszabályszövegek hivatalos egységes szerkezetbe foglalásának gyorsított munkamódszeréről szóló intézményközi megállapodás, 4. pont, (HL C 102., 1996.4.4., 2. o.).
(4) HL L 53., 2007.2.22., 1. o.
(5) A Belga Királyság, a Németországi Szövetségi Köztársaság, a Spanyol Királyság, a Francia Köztársaság, a Luxemburgi Nagyhercegség, a Holland Királyság és az Osztrák Köztársaság között a határon átnyúló együttműködés fokozásáról, különösen a terrorizmus, a határon átnyúló bűnözés és az illegális migráció leküzdése érdekében létrejött, 2005. május 27-i Szerződés (Prümi Szerződés).
(6) HL L 326., 2005.12.13., 13. o.
(7) HL L 304., 2004.9.30., 2. o.

Jogi nyilatkozat - Adatvédelmi szabályzat