Az Európai Parlament,

–   tekintettel az Európai Unió alapjogi chartájának 11. cikkére,

–   tekintettel az Amszterdami Szerződésnek a tagállamokban történő közcélú műsorszolgáltatás rendszeréről szóló jegyzőkönyvére(1) (az Amszterdami Szerződés jegyzőkönyve)

–   tekintettel az Európai Unió tagállamain belül a médiapluralizmusról szóló bizottsági munkadokumentumra (SEC(2007)0032),

–   tekintettel a tagállamok törvényi, rendeleti vagy közigazgatási intézkedésekben megállapított, televíziós műsorszolgáltató tevékenységre vonatkozó egyes rendelkezéseinek összehangolásáról szóló 89/552/EGK tanácsi irányelv módosításáról szóló, 2007. december 11-i 2007/65/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvre(2),

–   tekintettel a médiakoncentrációról szóló 2002. november 20-i állásfoglalására(3),

–   tekintettel a kulturális kifejezések sokszínűségének védelméről és előmozdításáról szóló 2005. évi UNESCO-egyezményre (UNESCO-egyezmény a kulturális sokszínűségről),

–   tekintettel az EU-ban, és különösen Olaszországban a véleménynyilvánítás és a tájékoztatás szabadsága (az alapjogi charta 11. cikkének (2) bekezdése) megsértésének kockázatairól szóló 2004. április 22-i állásfoglalására(4),

–   tekintettel az állami támogatás szabályainak a közszolgálati műsorszolgáltatásra történő alkalmazásáról szóló, 2001. évi bizottsági közleményre(5),

–   tekintettel a közszolgálati műsorszolgáltatásról szóló, 1999. január 25-i tanácsi állásfoglalásra(6),

–   tekintettel a Európa Tanács Miniszteri Bizottságnak az információs társadalomban a közszolgálati média feladatáról szóló, a tagállamokhoz intézett Rec(2007)3. számú 2007. január 31-i ajánlására,

–   tekintettel az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlésének a média oktatásáról szóló, 2000. június 27-i Rec1466(2000) számú ajánlására,

–   tekintettel az Európa Tanács Miniszteri Bizottságának a médiapluralizmus és a változatos médiatartalom tárgyában a tagállamokhoz intézett, CM/Rec(2007)2. számú ajánlására,

–   tekintettel a digitális interaktív televíziós szolgáltatások együttműködési képességéről szóló, 2007. november 13-i állásfoglalására(7),

–   tekintettel eljárási szabályzata 45. cikkére,

–   tekintettel a Kulturális és Oktatási Bizottság jelentésére, valamint a Gazdasági és Monetáris Bizottság, az Ipari, Kutatási és Energiaügyi Bizottság és az Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottság véleményére (A6-0303/2008),

A.   mivel az Európai Unió megerősítette elkötelezettségét a médiapluralizmus védelme és előmozdítása iránt, amely az Európai Unió alapjogi chartájának 11. cikkében foglalt – továbbra is a demokrácia, a polgári pluralizmus és a kulturális sokszínűség megőrzésének alapelveit alkotó –, a tájékoztatáshoz való jog és a szólásszabadság alapvető pillére;

B.   mivel az Európai Parlament többször kifejezte azon óhaját, hogy a Bizottság hozzon létre egy szilárd jogi keretet mind a média ágazatában, mind az információs társadalom teljes egészében oly módon, hogy a pluralizmus azonos szintjét biztosítsa a tagállamokban, és lehetővé tegye a szereplők számára, hogy kihasználják az egységes piac által létrehozott lehetőségeket;

C.   mivel ahogy a Bizottság fent említett munkadokumentumában hangsúlyozza, a médiapluralizmus fogalmát nem lehet csupán az ágazati tulajdonkoncentráció problémájára korlátozni, hiszen az még olyan kérdéseket is felvet, amelyek a közszolgálati műsorszolgáltatáshoz, a politikai hatalomhoz, a gazdasági versenyhez, a kulturális sokféleséghez, az új technológiák fejlődéséhez, az átláthatósághoz és az újságírók Európai Unión belüli munkakörülményeihez kapcsolódnak;

D.   mivel a közszolgálati műsorszolgáltatásoknak rendelkezniük kell olyan eszközökkel, amelyek a politikai nyomástól és a piaci erőktől való tényleges függetlenség biztosításához szükségesek;

E.   mivel a közszolgálati műsorszolgáltatások a piaci részesedés megszerzése érdekében jelenleg indokolatlanul és a tartalmaik minőségének rovására szállnak a kereskedelmi csatornákkal versenybe, amelynek célja végső soron nem a minőség, hanem a többségi igény kielégítése;

F.   mivel a kulturális sokszínűségről szóló UNESCO-egyezmény jelentős fontosságot tulajdonít többek között az olyan feltételek megteremtésének, amelyek előmozdítják a média sokszínűségét;

G.   mivel a kulturális sokszínűségről szóló UNESCO-egyezmény elismeri szerződő feleinek azt a jogát, hogy a média sokszínűségének javítására irányuló intézkedéseket fogadjanak el, többek között a közszolgálati műsorszolgáltatás keretében;

H.   mivel a közszolgálati audiovizuális médiának a pluralizmus biztosításában betöltött fontos szerepét elismeri a kulturális sokszínűségről szóló UNESCO-egyezmény és az Amszterdami Szerződés jegyzőkönyve, amely kimondja, hogy a tagállamok közcélú műsorszolgáltatási rendszere közvetlenül kapcsolódik az egyes társadalmak demokratikus, társadalmi és kulturális igényeihez és a médiapluralizmus megőrzésének követelményéhez, miközben a tagállamok felelősek a közszolgálati televíziós műsorszolgáltatás körének meghatározásáért és annak finanszírozásáért;

I.   mivel a fent említett, 2001. évi bizottsági közlemény teljes mértékben elismeri a közszolgálati műsorszolgáltatók központi szerepét a pluralizmus, valamint a kulturális és nyelvi sokszínűség előmozdításában, és hangsúlyozza, hogy a szóban forgó állami támogatások vizsgálatakor a Bizottság olyan kritériumokat alkalmaz, mint amilyen a kulturális sokszínűség előmozdításának fontossága és az egyes társadalmak demokratikus, társadalmi és kulturális igényeinek teljesítése;

J.   mivel a fent említett, 1999. január 25-i tanácsi állásfoglalás megismétli a közszolgálati műsorszolgáltatások létfontosságú szerepét a pluralizmus szempontjából, és követeli, hogy a tagállamok adjanak számára széles körű megbízást, amelyben tükröződik azon szerepe, hogy biztosítsa a nyilvánosság számára az új audiovizuális és információs szolgáltatások és az új technológiák előnyeit;

K.   mivel az Amszterdami Szerződés jegyzőkönyvét azzal a céllal fogadták el, hogy biztosítsa a tagállamok hatásköreit a nemzeti közcélú műsorszolgáltatási rendszerüknek a társadalmuk demokratikus és kulturális igényeire szabott megszervezésében, hogy az a legjobban szolgálja a médiapluralizmus fenntartását,

L.   mivel a fent említett, Rec(2007)3 ajánlás hangsúlyozza a közszolgálati műsorszolgáltatásnak mint a pártatlan és független tájékoztatás és véleménynyilvánítás, valamint az újszerű és változatos tartalmak forrásának sajátos szerepét, amely szigorú etikai és minőségi normáknak felel meg és a nyilvános vita fóruma, emellett pedig előmozdítja az egyének szélesebb körű demokratikus részvételét, és ezért követeli, hogy a tagállamok továbbra is kapjanak felhatalmazást e megbízás olyan módon történő kiigazítására, hogy az teljesíthesse célját az új médiakörnyezetben;

M.   mivel a médiapluralizmus csak úgy garantálható, ha megfelelő politikai egyensúlyt alakítanak ki a közszolgálati televízió tartalmában;

N.   mivel a tapasztalatok szerint a tulajdonjogok korlátlan koncentrációja veszélyezteti a pluralizmust és a kulturális sokszínűséget, és mivel a pusztán önmagában a szabad piaci versenyen alapuló rendszer nem képes garantálni a médiapluralizmust;

O.   mivel Európában a magán- és állami televíziók és audiovizuális médiaszolgáltatások két pilléren alapuló szabályozása bizonyította értékét a médiapluralizmus megerősítésében, és ezt tovább kell fejleszteni;

P.   mivel a tulajdonjogok koncentrációja növeli a médiaszakemberek függőségét a nagy médiavállalkozások tulajdonosaitól;

Q.   mivel az új technológiák, különösen az audiovizuális tartalom előállítását és terjesztését illetően a digitális technológiára való átállás, valamint az új kommunikációs és információs szolgáltatások piacra lépése jelentős hatást gyakorolt az elérhető termékek mennyiségére és a terjesztési módokra; mivel azonban a médiában és a szolgáltatásokban tapasztalható mennyiségi növekedés nem garantálja automatikusan a tartalom sokszínűségét; mivel a médiapluralizmus és a kulturális sokszínűség új, aktualizált eszközeire és a nyilvánosság azonnali és objektív tájékoztatására van szükség;

R.   mivel a jelenlegi távközlési szabályozási keretrendszer – amelyben tükröződik az infrastruktúra és a tartalom szabályozása közötti közvetlen viszony és kölcsönös függőség – alkalmas technikai eszközt biztosít a tagállamoknak a média- és a tartalmi pluralizmus védelméhez, mint például a hozzáférési szabályok és a közvetítési kötelezettségek ("must carry"),

S.   mivel azonban a technológiai fejlődés nem biztosítja automatikusan a tájékoztatás pluralizmusának és a tartalom sokszínűségének tiszteletben tartását, hanem annak a nemzeti és európai hatóságok tevőleges, következetes és éber politikája keretében kell megtörténnie;

T.   mivel az Internet ugyan nagyban növelte a különböző információforrásokhoz, nézetekhez és véleményekhez való hozzáférést, még nem váltotta fel a hagyományos médiát mint a közvélemény döntő formálóját;

U.   mivel a technológiai fejlődésnek köszönhetően a lapkiadók egyre inkább az interneten teszik közzé tartalmaikat, és ezért nagymértékben függenek az (internetes) reklámbevételektől;

V.   mivel a média továbbra is politikai befolyással rendelkező eszköz, és mivel jelentős veszélyben van a média azon képessége, hogy a demokrácia őrzőjeként működjön, ugyanis a magán médiavállalkozások túlnyomórészt a pénzügyi hasznot tartják szem előtt; mivel ez azzal a veszéllyel jár, hogy elvész a sokszínűség, a minőségi tartalom és a vélemények sokfélesége; mivel így a médiapluralizmus megteremtése nem bízható pusztán a piaci mechanizmusokra;

W.   mivel a nagy médiavállalkozások jelentős, sőt gyakran domináns pozíciót építettek ki néhány tagállamban, és mivel az olyan vállalatok által birtokolt sajtócsoportosulások, amelyek közbeszerzési szerződéseket ítélhetnek oda, veszélyt jelentenek a média függetlenségére nézve;

X.   mivel néhány tagállamban a multinacionális médiavállalkozások hozzájárulása alapvető fontosságú a médiapaletta megújításában, azonban javítani kell a munkakörülményeket és a fizetéseket is;

Y.   mivel javítani kell a médiaszakemberek munkakörülményeit és munkaminőségét, és mivel szociális garanciák hiányában egyre több újságírót alkalmaznak bizonytalan körülmények között;

Z.   mivel az EU versenyjogának meglehetősen korlátozott lehetőségei vannak a médiakoncentrációval kapcsolatos kérdések kezelése terén, ugyanis az új tagállamokban a médián belüli tulajdonviszonyok vertikális és horizontális koncentrációját kialakító tevékenységek nem érték el azt a pénzügyi küszöbértéket, ahol az EU versenyjoga alkalmazandó lenne;

AA.   mivel ha túlzottan korlátozó szabályokat vezetnek be a médiával kapcsolatos tulajdonjogokra, az azzal a kockázattal jár, hogy csökken az európai vállalatok versenyképessége a világpiacon, és nő a nem európai médiacsoportok befolyása;

AB.   mivel a médiafogyasztók számára a tartalom tekintetében széles körű választási lehetőséget kell biztosítani;

AC.   mivel a médián belül az alkotók arra törekszenek, hogy a legjobb minőségű tartalmat állítsák elő, ennek eléréséhez azonban a feltételek nem egyformán megfelelők valamennyi tagállamban;

AD.   mivel az új média elterjedése (széles sávú internet, műholdas csatornák, földi sugárzású digitális televízió stb.) és a médiával kapcsolatos tulajdonjogok eltérő formái önmagukban nem elégségesek ahhoz, hogy garantálják a médiatartalomban a pluralizmust;

AE.   mivel mind állami, mind kereskedelmi szinten érvényesíteni kell a tartalom minőségére és a kiskorúak védelmére vonatkozó szabályokat;

AF.   mivel a médiavállalkozások nélkülözhetetlenek a médiapluralizmus és a demokrácia fenntartása szempontjából, és ezért tevékenyebben kell foglalkozniuk az üzleti etikával és a társadalmi felelősségvállalással kapcsolatos gyakorlatokkal;

AG.   mivel a kereskedelmi médiacsatornákban egyre növekvő mértékben használnak fel magánfelhasználók által létrehozott tartalmat, különösen audiovizuális tartalmat, névleges díj ellenében vagy ellenszolgáltatás nélkül, ami problémákat vet fel az etika és a magánélet védelme terén, aminek következtében az újságírók és más médiaszakemberek a verseny aránytalan nyomása alá kerülnek;

AH.   mivel az internetes blogbejegyzések fontos új alkotóelemei a szólásszabadságnak, és a médiaszakemberek és a magánszemélyek egyre gyakrabban alkalmazzák,

AI.   mivel a közszolgálati műsorszolgáltatók számára szilárd finanszírozást kell biztosítani, azoknak méltányosan és kiegyensúlyozottan kell tevékenykedniük, és rendelkezésükre kell bocsátani a közérdek és a társadalmi értékek előmozdításához szükséges eszközöket;

AJ.   mivel a tagállamok tágan értelmezhetik a közszolgálati média feladatkörét és finanszírozását,

AK.   mivel a közszolgálati média csak az audiovizuális és nem lineáris területeken rendelkezik figyelemre méltó piaci jelenléttel,

AL.   mivel az európai audiovizuális modell tartós alapját az erős, független és pluralista közszolgáltatásnak és a dinamikus kereskedelmi szektornak kell képeznie; mivel e modell folyamatossága alapvető fontosságú a rendszer életképessége és minősége, a média pluralizmusa és a kulturális sokszínűség tiszteletben tartása és előmozdítása szempontjából;

AM.   mivel a tagállamok közszolgálati médiumai néha szenvednek a nem megfelelő finanszírozás és a politikai nyomásgyakorlás miatt;

AN.   mivel az egyes tagállamok által a közszektor műsorszolgáltatására ruházott feladatok hosszú távú finanszírozást és garantált függetlenséget igényelnek, amely messze nem valósult még meg a tagországokban;

AO.   mivel bizonyos tagállamokban a közszolgálati média mind a minőség, mind a közönség tekintetében kiemelkedő szerepet játszhat;

AP.   mivel a kiváló minőségű, változatos tartalmakhoz való egyetemes és nyilvános hozzáférés egyre kritikusabbá válik a technológiai változások és a fokozódó koncentráció összefüggésében, valamint az egyre inkább versengő és globalizált környezetben; mivel a közcélú audiovizuális szolgáltatások létfontosságúak a demokratikus véleményformálás szempontjából, annak érdekében, hogy az emberek megismerkedhessenek a kulturális sokszínűséggel, és hogy garantálják a pluralizmust; és mivel e szolgáltatásoknak képesnek kell lenniük arra, hogy használják az új műsorszolgáltatási platformokat a rájuk ruházott feladatok elvégzése céljából, hogy elérjék a társadalmat alkotó összes csoportot, bármilyen hozzáférési módot is használnak;

AQ.   mivel a közszolgálati médiának elégséges állami finanszírozásban kell részesülnie, hogy magas színvonalú kulturális és hírtartalom kínálata tekintetében fel tudja venni a versenyt a kereskedelmi médiával;

AR.   mivel az elmúlt évtizedben új médiacsatornák jelentek meg, és mivel az internetes csatornáknak jutó reklámbevételek növekvő aránya aggodalmat vált ki a hagyományos médiacsatornákban;

AS.   mivel a közszolgálati műsorszolgáltatók és a kereskedelmi műsorszolgáltatók az új szereplőkkel együtt továbbra is egymást kiegészítő szerepet játszanak az új audiovizuális környezetben, amelyet több szolgáltató platform jellemez;

AT.   mivel az EU nem rendelkezik származtatott hatáskörrel a médiakoncentráció szabályozására, mindazonáltal a különböző politikai területeken meglévő hatáskörei lehetővé teszik, hogy tevőleges szerepet játsszon a médiapluralizmus védelmében és előmozdításában; mivel a versenyjog és az állami támogatásokra vonatkozó szabályok, az audiovizuális kommunikáció és a távközlés szabályozása, valamint a (kereskedelmi) külkapcsolatok képezik azokat a területeket, ahol az EU tevőlegesen olyan politikát folytathat és kell, hogy folytasson, amelyek erősítik és fokozzák a médiapluralizmust;

AU.   mivel a szólásszabadsággal kapcsolatos konfliktusok száma növekszik;

AV.   mivel az információs társadalomban a médiaoktatásnak alapvető szerepe van annak elősegítésében, hogy a polgárok képessé váljanak tájékozottan és aktívan közreműködni a demokráciában;

AW.   mivel a növekvő információkínálat (különösen az internetnek köszönhetően) egyre fontosabbá teszi az információk értelmezését és értékelését;

AX.   mivel az Európai Unió polgárai körében a médiaműveltség népszerűsítését sokkal jobban támogatni kell,

AY.   mivel az európai média immár egy globalizált környezetben működik, ami azt jelenti, hogy a tulajdonjogával kapcsolatos átfogó korlátozások jelentősen csökkentik abbéli képességét, hogy versenyezzen olyan harmadik országokból származó vállalatokkal, amelyeket nem kötnek hasonló korlátozások; mivel ezért egyensúlyt kell teremteni egyrészről a tisztességes kereskedelemre vonatkozó szabályok következetes alkalmazása és a pluralista biztonsági szelepek beépítése, másrészről annak biztosítása között, hogy a vállalkozások rendelkezzenek a nemzetközi médiapiacon folytatandó versenyhez szükséges rugalmassággal;

AZ.   mivel olyan társadalomban élünk, amely folyamatos információözönnek, azonnali kommunikációnak és szűretlen üzeneteknek van kitéve, miközben az információk szelektálása meghatározott képességeket igényel;

BA.   mivel a médiában a pluralizmus megszilárdítására és előmozdítására irányuló intézkedéseknek az EU külkapcsolataiban is alapvető szerepet kell játszaniuk (a kereskedelem terén vagy bárhol máshol), különösen az európai szomszédságpolitika összefüggésében, a bővítési stratégiában és a kétoldalú partnerségi megállapodásokban,

1.   sürgeti a Bizottságot és a tagállamokat, hogy védelmezzék a médiapluralizmust annak biztosítása érdekében, hogy minden tagállamban valamennyi uniós polgárnak szabad és sokszínű média álljon rendelkezésére, valamint hogy szükség esetén fejlesztéseket javasoljanak;

2.   meggyőződése, hogy a plurális médiarendszer alapvető feltétele a demokratikus európai társadalmi modell megőrzésének;

3.   megállapítja, hogy Európa médiatérképén előrehaladott konvergencia tapasztalható, úgy a médiumok, mint a piacok tekintetében;

4.   hangsúlyozza, hogy a médiarendszer tulajdonlásának koncentrálódása olyan környezetet teremt, amely előnyben részesíti a reklámpiac monopolizálását, korlátozza az új piaci szereplők megjelenését, valamint a médiatartalom egységesüléséhez vezet;

5.   felhívja a figyelmet arra, hogy a médiarendszer fejlődését egyre inkább a nyereségszerzés elve irányítja, ezért a társadalmi, politikai és gazdasági folyamatok, valamint az újságírók magatartási kódexében megjelenített értékek nem jelennek meg kellő mértékben; ezért úgy ítéli meg, hogy a versenyjogot szorosan össze kell kapcsolni a médiajoggal a hozzáférés, a verseny és a minőség biztosítása, valamint a média-tulajdonviszonyok és a politikai hatalom közötti, a szabad versenyt, az egyenlő feltételeket és a pluralizmust károsan érintő érdekütközések elkerülése érdekében;

6.   emlékezteti a tagállamokat, hogy a nemzeti szabályozó hatóságok döntései során egyensúlyra kell törekedni a rájuk bízott feladat és a szólásszabadság között, amelynek védelme végső soron a bíróságok feladata;

7.  7 felkéri a Bizottságot, hogy vállaljon kötelezettséget egy olyan erős jogi keret kidolgozására, amely a pluralizmus magas szintű védelmét biztosítja az összes tagállamban;

8.   ezért felhív a közszolgálati és kereskedelmi műsorszolgáltatók közötti egyensúly kialakítására azokban a tagállamokban, ahol jelenleg léteznek közszolgálati műsorszolgáltatók, valamint a médiapluralizmus támogatása érdekében a verseny és a médiajog összekapcsolódásának biztosítására;

9.   úgy véli, hogy az állami szervek fő célkitűzésének a média, így a közszolgáltató média magas színvonala biztosításának, a média sokszínűsége és az újságírók teljes függetlensége garantálásának kell lennie;

10.   intézkedéseket kér az európai médiaérdekeltségek versenyképességének javítására a gazdasági növekedéshez való jelentős hozzájárulás érdekében, amelyet a polgárok gazdasági és pénzügyi ismeretekkel kapcsolatos tudásának bővítésével kell elősegíteni;

11.   hangsúlyozza a harmadik országok médiabefektetőinek az EU-ban, különösen az új tagállamokban érezhető növekvő befolyását;

12.   kéri a versenyjogi rendelkezések következetes alkalmazását EU és nemzeti szinten az intenzívebb verseny és az új szereplők piacra lépésének biztosítása érdekében;

13.   úgy ítéli meg, hogy az EU-versenyjog hozzájárult a médiakoncentráció korlátozásához; hangsúlyozza azonban a média független, tagállamok általi ellenőrzését, és ezért szorgalmazza a média nemzeti szintű szabályozásának hatékonnyá és átláthatóvá tételét, valamint magas színvonalának megteremtését;

14.   üdvözli a Bizottság arra irányuló szándékát, hogy a médiapluralizmus mérésére szolgáló konkrét mutatókat dolgozzon ki;

15.   kéri, hogy a médiapluralizmus mutatóin túl a média vizsgálatához további kritériumok kerüljenek kidolgozásra, melyek a demokratikus, jogállami, emberi és kisebbségi jogi szempontokat, valamint az újságírók szakmai magatartási kódexét is figyelembe veszik;

16.   úgy véli, hogy a médiakoncentráció szabályai nemcsak a médiatartalom előállítását és tulajdonviszonyait kell, hogy irányítsák, hanem az elektronikus csatornákat és az internetes oldalakon megjelenő tartalmak terjesztésének és az azokhoz való hozzáférésnek a mechanizmusait, így például a keresőprogramokat is;

17.   hangsúlyozza, hogy biztosítani kell a fogyatékkal elő emberek információkhoz való hozzáférését;

18.   elismeri, hogy az önszabályozás fontos szerepet tölt be a médiapluralizmus biztosításában; üdvözli az iparágnak ezen a területen meglévő kezdeményezéseit;

19.   a szólásszabadság és a pluralizmus garantálása érdekében ösztönzi a médiaszabadsággal kapcsolatos charta létrehozását;

20.   felszólít a média szabadságának tiszteletben tartására és arra, hogy a média híradása következetesen tartsa be az etikai kódexet;

21.   hangsúlyozza, hogy a médiapluralizmus tekintetében megbízható és tárgyilagos mutatók alapján ellenőrzési és végrehajtási rendszereket kell létrehozni;

22.   hangsúlyozza annak szükségességét, hogy az EU és a tagállamok hatóságai megfelelő és egyedi jogi és szociális garanciák révén biztosítsák az újságírói és szerkesztői függetlenséget, és ezért rámutat annak fontosságára, hogy szerkesztői szabályzatokat hozzanak létre és azokat egységesen alkalmazzák a tagállamokban és minden piacon, ahol EU-beli médiatársaságok működnek, annak megakadályozása érdekében, hogy a tulajdonosok vagy részvényesek vagy külső szervek, például kormányok beavatkozzanak a hírek tartalmába;

23.   felszólítja a tagállamokat, hogy megfelelő eszközökkel biztosítsák a politikai és társadalmi szempontból érzékeny kérdések közötti helyes egyensúlyt, különösen a hírekkel és aktuális ügyekkel foglalkozó programokkal kapcsolatban;

24.   üdvözli az új média által a médiapalettán előidézett lendületet és sokszínűséget, és az új technológiák, például a mobil televíziók felelős használatára ösztönöz, amelyek a kereskedelmi, állami és közösségi média platformjai;

25.   támogat egy az internetes blogbejegyzések helyzetével kapcsolatos minden szempontra kiterjedő nyílt vitát;

26.   támogatja a szerzői jogok védelmét az on-line média szintjén, amelynek keretében a harmadik feleknek a nyilatkozatok átvételekor meg kell említeniük a forrást;

27.   javasolja, hogy a médiaműveltség kerüljön be az alapvető európai kompetenciák közé, és támogatja a médiaműveltségre vonatkozó központi európai alaptanterv kidolgozását, miközben hangsúlyozza szerepüket a digitális szakadék bármilyen formájának áthidalásában;

28.   fenntartja, hogy a médiaoktatás célját a fent említett, Rec1466(2000) számú ajánlásában meghatározottak szerint annak kell képeznie, hogy a polgárok rendelkezésére bocsássák a a számukra egyre nagyobb mennyiségben közölt információk kritikus értelmezéséhez és hasznosításához szükséges eszközöket; úgy ítéli meg, hogy ez a tanulási folyamat ekképpen lehetővé teszi, hogy a polgárok üzeneteket fogalmazzanak meg és kiválasszák a legmegfelelőbb médiumot azok közlésére, és így teljes körűen gyakorolják jogaikat a tájékoztatás szabadságát és a szólásszabadságot illetően;

29.   sürgeti a Bizottságot, hogy a médiaműveltséggel kapcsolatos európai megközelítés elfogadása során fordítson kellő figyelmet a kritikus tartalomértékelés normáira és ezzel kapcsolatban a bevált gyakorlatok cseréjére;

30.   kéri a Bizottságot és a tagállamokat, hogy a többszereplős verseny létrehozása és a monopóliumot élvező vagy domináns szerepet betöltő vállalatok visszaéléseinek megakadályozása érdekében szilárdítsanak meg egy objektív keretet a kábeltelevíziós, a műholdas és az analóg/digitális sugárzási engedélyek piacának átlátható és pártatlan kritériumok alapján történő kiadása terén;

31.   emlékezteti a Bizottságot, hogy többször felszólította már irányelvre irányuló javaslat kidolgozására a pluralizmus biztosítása és a kulturális sokféleség ösztönzése és megőrzése érdekében – amint az a kulturális sokszínűségről szóló UNESCO-egyezményben szerepel –, valamint azért, hogy megőrizzék valamennyi médiavállalkozás azon technikai tényezőkhöz való hozzáférését, amelyekkel elérhetik a polgárokat;

32.   felkéri a tagállamokat, hogy támogassák azokat a magas színvonalú közszolgálati műsorszolgáltatásokat, amelyek szembe tudnak nézni a kereskedelmi csatornák műsor-összeállításával, és amelyek – anélkül, hogy feltétlenül versenyezniük kellene piaci részesedés és reklámbevétel megszerzésért – jobban jelen vannak az európai területeken, miközben az a szerepük, hogy a médiapluralizmus, a demokratikus párbeszéd megőrzésének, valamint a polgárok magas szintű tartalomhoz való hozzáférésének pillérei legyenek;

33.   felhívja a Bizottságot és a tagállamokat, hogy támogassák az európai szabályozó hatóságok közötti fokozott együttműködést, és fokozzák a műsorszórás területén működő szabályozó hatóságok közötti hivatalos és informális megbeszéléseket és eszmecserét;

34.   ajánlja, hogy a tagállamokban a közszolgálati médiák indokolt esetben tükrözzék a régiók multikulturális jellegét;

35.   ösztönzi az összes médiacsatorna tulajdonviszonyának felfedését a műsorszolgáltató és a kiadó céljaira és hátterére irányuló nagyobb átláthatóság elősegítése érdekében;

36.   ösztönzi a tagállamokat annak biztosítására, hogy a nemzeti versenyjognak a médiára, az internetre és a kommunikációs technológiai ágazatra való alkalmazása segítse elő és támogassa a médiapluralizmust; felszólítja a Bizottságot, hogy az európai versenyjogi szabályok végrehajtásakor vegye figyelembe azoknak a médiapluralizmusra gyakorolt hatását;

37.   ajánlja, hogy az állami támogatásra irányadó előírásokat olyan módon dolgozzák ki és hajtsák végre, hogy a közszolgálati és közösségi média el tudja látni feladatát egy dinamikus környezetben, ugyanakkor pedig biztosítsák, hogy a közszolgálati média átlátható és elszámoltatható módon lássa el a tagállamok által ráruházott feladatokat, egyben pedig elkerülhető legyen a politikai vagy gazdasági haszonszerzés céljából a közfinanszírozással való visszaélés;

38.   felkéri a Bizottságot, hogy kellően vegye figyelembe a kulturális sokszínűségről szóló UNESCO-egyezményt és a fent említett, Rec(2007)3 számú ajánlást, amikor arról dönt, hogy szükség van-e az Európai Bizottság műsorszolgáltatásról szóló közleményének felülvizsgálatára; amennyiben a Bizottság a jelenlegi iránymutatások felülvizsgálata mellett határoz, az Európai Parlament kéri, hogy a javasolt intézkedéseket vagy pontosításokat mérlegeljék a médiapluralizmusra gyakorolt hatásuk szempontjából, és azok kellően tartsák tiszteletben a tagállamok hatásköreit;

39.   ajánlja a Bizottságnak, hogy a Bizottság fent említett, 2001-es közleményének felülvizsgálati folyamatát – amennyiben azt szükségesnek tartja – használja fel a közszolgálati műsorszolgáltatás megerősítésére, amely a médiapluralizmus fontos letéteményese az EU-ban;

40.   úgy ítéli meg, hogy annak érdekében, hogy a közszolgálati audiovizuális média el tudja látni feladatát a digitális technológia korában, a hagyományos programokon túl új információs szolgáltatásokat kell kifejlesztenie, és képesnek kell lennie arra, hogy kapcsolatban legyen valamennyi digitális hálózattal és platformmal;

41.   üdvözli, hogy egyes tagállamok olyan rendelkezéseket hajtanak végre, amelyek megkövetelik, hogy a kábeltelevíziós szolgáltatók szerepeltessenek állami csatornákat a kínálatukban, és a digitális spektrum egy szeletét a közszolgálati szolgáltatók számára osszák ki;

42.   sürgeti a Bizottságot, hogy az Amszterdami Szerződés jegyzőkönyve dinamikus és a jövőt tekintve is helytálló értelmezésével összhangban értelmezze tágan a közszolgálati műsorszolgáltatás feladatát, különös tekintettel a közszolgálati műsorszolgáltatásnak a technológiai fejlesztésben és a tartalom-előállítás és -bemutatás ebből eredő formáiban való zavartalan részvételére (lineáris és nem lineáris szolgáltatások formájában is); ez a közszolgálati műsorszolgáltatás feladatának részeként felöleli az új szolgáltatások megfelelő finanszírozását is;

43.   megismétli, hogy a spektrumhasználat szabályozásának figyelembe kell vennie a közérdekű célkitűzéseket, mint például a médiapluralizmust, és így azt nem szabályozhatja egy pusztán piaci alapú rendszer; úgy véli, hogy emellett továbbra is a tagállamoknak kell határozniuk a frekvenciák kiosztásáról, hogy szolgálják társadalmaik sajátos igényeit, különösen a médiapluralizmus megóvása és előmozdítása tekintetében;

44.   ajánlja, hogy a távközlési csomag felülvizsgálata során tartsák fenn és szükség esetén terjesszék ki a közvetítési kötelezettségeket;

45.   egyetért a fent említettt, Rec(2007)2 ajánlással, amely szerint tisztességes hozzáférést kell biztosítani a tartalomszolgáltatók számára az elektronikus hírközlési hálózatokhoz;

46.   felhívja a figyelmet a fent említett, 2007. november 13-i állásfoglalására, mivel ezen együttműködési képesség a média pluralizmusa szempontjából nélkülözhetetlen;

47.   felszólít a digitális frekvenciatöbblet elosztásával kapcsolatos kiegyensúlyozott megközelítésre valamennyi szereplő egyenlő feltételek mellett történő hozzáférésének biztosítása, és ezáltal a média pluralizmusának megóvása érdekében;

48.   aggasztja néhány nagy on-line szereplő dominanciája, ami korlátozza új szereplők piacra lépésének lehetőségét, ezáltal elfojtja az ágazaton belüli kreativitást és vállalkozói kedvet;

49.   nagyobb átláthatóságra szólít fel az internetes keresőprogramok, e-mail szolgáltatók és a közösségi hálózatépítő oldalak által a felhasználókról őrzött személyes adatok és információk tekintetében;

50.   úgy véli, hogy az uniós szabályozás megfelelően védi az elektronikus programokkal kapcsolatos iránymutatásokhoz és a hasonló áttekintést biztosító, valamint navigációs eszközökhöz való hozzáférhetőséget, azonban a közérdekű szolgáltatások könnyebb hozzáférhetőségének biztosítására további intézkedéseket lehetne mérlegelni a hozzáférhető programokra vonatkozó információ bemutatási módjának tekintetében; felhívja a Bizottságot, hogy egyeztető eljárások révén állapítsa meg, hogy a média pluralizmusának biztosítása terén szükség van-e alapvető iránymutatásokra vagy ágazatspecifikus szabályozásra;

51.   felhív a közjogi és a magán műsorszórók közötti egyensúly megóvására, illetve a verseny- és médiatörvények koherens alkalmazására a média pluralizmusának megerősítése érdekében;

52.   utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezen állásfoglalást a Tanácsnak, a Bizottságnak, valamint a tagállamok kormányainak és parlamentjeinek.

(1) HL C 340., 1997.11.10., 109. o. (2) HL L 332., 2007.12.18., 27. o. (3) HL C 25. E, 2004.1.29., 205. o. (4) HL C 104. E, 2004.4.30., 1026. o. (5) HL C 320., 2001.11.15., 5. o. (6) HL C 30., 1999.2.5., 1. o. (7) Elfogadott szövegek, P6_TA(2007)0497.