Az Európai Parlament,

–   tekintettel az olajfüggőségről szóló, 2005. szeptember 29-i(1) és a halászati ágazat növekvő üzemanyagárak miatti válságáról szóló, 2008. június 19-i(2) állásfoglalásaira,

–   tekintettel a megemelkedett olajárak támasztotta kihívással való szembenézésről című 2008. június 13-i bizottsági közleményre (COM(2008)0384),

–   tekintettel az Európai Tanács 2008. június 19–20-i ülésének elnökségi következtetéseire,

–   tekintettel a Gazdasági és Pénzügyi Tanács 2008. szeptember 12–13-i nem hivatalos ülésén elért megállapodásra,

–   tekintettel eljárási szabályzata 108. cikkének (5) bekezdésére,

A.   mivel az olajárak nyáron elérték minden idők legmagasabb szintjét reálértéken, a többi energiatermék ára is emelkedett, és a fogyasztói üzemanyagárak követték a nyersolajár trendjét; mivel a gyenge amerikai dollár hozzájárult az olajárakra ható nyomáshoz,

B.   mivel a becslések szerint az olajárak közép- és hosszútávon magasak maradhatnak, ami negatívan fog hatni az inflációra és az EU gazdasági növekedésére,

C.   mivel a magas energiaárak veszélyeztetik az Unió polgárainak váráslóerejét, és azt leginkább a legalacsonyabb jövedelmű háztartások és az energiaintenzív iparágak sínylik meg,

D.   mivel az energiaárak emelkedését számos komplex tényező befolyásolja: az olaj keresletének és kínálatának szerkezeti változása, az új olajmezők számának és méretének csökkenése; az olajtermelés bővítésének korlátai; geopolitikai tényezők; a technológiai fejlesztésbe való beruházás csökkenése; magasabb beruházási költségek és a képzett munkaerő hiánya a főbb termelő országokban; mivel néhány olajtermelő ország természeti erőforrásait politikai célokra igyekszik használni,

E.   mivel az olajpiacok hatékony működése érdekében fontos az átláthatóság növelése, a megbízhatóság és a kereskedelmi olajkészletekkel kapcsolatos adatok gyakoribb közzététele,

F.   mivel a jelenlegi pénzügyi zavarok miatt a befektetők egyre inkább alternatív beruházási lehetőségeket keresnek, ami hozzájárult a rövid távú áringadozások növekedéséhez,

G.   mivel az EU gazdasága még mindig erősen függ az importált olajtól, és a potenciális új olajmezők a legtöbb esetben "nem hagyományos lelőhelyek", ami növeli kiaknázásuk beruházási költségeit;

H.   mivel egy, a szolidaritáson és az ellátás diverzifikálásán alapuló, energiával kapcsolatos közös európai külpolitika olyan szinergiákat hozna létre, amelyek biztosítanák az Európai Unió energiaellátásának biztonságát, külpolitikai téren növelnék az Unió erejét és cselekvésre való képességét, valamint hitelesebbé tennék globális szerepvállalását,

1.   hangsúlyozza, hogy ha nem kerül sor az energiapolitika és az energiafogyasztás globális, összehangolt módosítására, akkor az energiaszükséglet az elkövetkező évtizedekben tovább növekszik majd; aggodalmát fejezi ki az energiaárak növekedése miatt, különösen a világgazdaságra és a fogyasztókra gyakorolt negatív hatása okán, ami veszélyezteti az EU lisszaboni stratégiája céljainak elérését is;

2.   hangsúlyozza, hogy lépéseket kell tenni annak érdekében, hogy az EU gazdasága megőrizze versenyképességét és alkalmazkodjon az új energiaárakhoz;

3.   erős politikai elkötelezettséget sürget az energiaigény csökkentése, a megújuló energiaforrások és az energiahatékonyság ösztönzése, az energiaellátás diverzifikálása és az importkőolajtól való függés enyhítése érdekében; úgy véli, hogy ez a változtatás a legmegfelelőbb válasz a magasabb energiaárakra, az a energiapiacok stabilitásának növelése, a fogyasztói költségek hosszú távú csökkentése, valamint az éghajlat-változási ENSZ-keretegyezmény és a Kiotói Jegyzőkönyv célkitűzéseinek teljesítése érdekében; elismeri, hogy ezeket a stratégiai intézkedéseket a kutatás-fejlesztés területére irányított megfelelő pénzügyi forrásokkal kell párosítani;

4.   úgy véli, hogy a tagállamoknak rövid távú, célzott intézkedéseket kell hozni a legszegényebb háztartásokra gyakorolt negatív hatások enyhítése érdekében; hangsúlyozza azonban, hogy tartózkodni kell az inflációgerjesztő intézkedésektől, hiszen azok negatívan befolyásolhatják a költségvetős fenntarthatóságát, és hatásukat az emelkedő olajárak semmissé tehetik;

5.   megerősíti első olvasatban elfogadott álláspontjait: 2008. június 18-i jogalkotási állásfoglalása(3) a villamos energia belső piacára vonatkozó közös szabályokról szóló 2003/54/EK irányelv módosításáról szóló európai parlamenti és tanácsi irányelvre irányuló javaslatról és 2008. július 9-i jogalkotási állásfoglalása(4) a földgáz belső piacára vonatkozó közös szabályokról szóló 2003/55/EK irányelv módosításáról szóló európai parlamenti és tanácsi irányelvre irányuló javaslatról; úgy véli, hogy a Bizottságnak közleményt kell kiadnia az energiaszegénység kezeléséről az Európai Unióban; felszólítja a tagállamokat, hogy nemzeti szinten határozzák meg az energiaszegénység fogalmát, és készítsenek nemzeti cselekvési terveket ennek felszámolására; felszólítja a Bizottságot, hogy az általános és közszolgálati kötelezettségek biztosítása mellett ellenőrizze és hangolja össze a tagállamok által szolgáltatott adatokat;

6.   felszólítja a Bizottságot annak biztosítására, hogy a javasolt energiafogyasztói charta állapítsa meg egyértelműen a fogyasztók jogait; felszólítja a nemzeti szabályozó hatóságokat, hogy a fogyasztók érdekében éljenek a rájuk ruházott hatáskörökkel;

7.   tudomásul veszi, hogy a nyersolaj hordónkénti ára az elmúlt hetek során 100 dollárra esett, és ezzel megtört az olajárak folyamatosan emelkedő trendje; ugyanakkor aggodalommal veszi tudomásul, hogy a fogyasztói árak továbbra is magasak maradnak, és nem mindig tükrözik teljes mértékben a nyersolajárak csökkenő tendenciáját; felszólítja a Bizottságot, hogy kövesse nyomon az árak alakulását, különös tekintettel az árnövekedés vagy árcsökkenés fogyasztókra gyakorolt hatására;

8.   felhívja a Bizottságot, hogy biztosítsa az EU érvényben lévő versenyszabályainak betartását, különös tekintettel versenykorlátozó gyakorlatok felderítésére és megakadályozására a gáz- és elektromosáram-ágazatban, valamint az olajfinomítás és a fogyasztóknak történő elosztás területén;

9.   felszólítja a Bizottságot, hogy vizsgálja ki az olaj- és gázárak összekapcsolását a hosszú távra szóló gázszerződésekben, és adjon megfelelő politikai választ;

10.   felszólítja az ECOFIN-t, hogy az alacsony energiafelhasználást igénylő áruk és szolgáltatások tekintetében vezessen be csökkentett HÉA-t;

11.   ösztönzi az energiaintenzív ágazatok és szolgáltatások energiahatékonyságának növelését segítő intézkedéseket; kéri azonban a Bizottságot, hogy kövesse nyomon ezen intézkedések hatását, és tegye meg a szükséges lépéseket, amennyiben a verseny torzulását tapasztalja;

12.   hangsúlyozza továbbá, hogy a megújuló energiaforrások energiamegtakarítási megfontolásokkal – köztük a háztartási energiahatékonyság javítására irányuló intézkedésekkel – összefüggő alkalmazása egyúttal csökkenti Európa energiabehozataltól való függőségét, és enyhíti az ezen behozatalokkal kapcsolatos politikai és gazdasági kockázatokat;

13.   kéri a Bizottságot annak biztosítására, hogy az energiamegtakarítás, az energiahatékonyság és a megújuló energiaforrások alkalmazása az EU jövőbeli energiapolitikájának prioritási közé tartozzanak, különösen a közeljövőben esedékes energiaügyi stratégiai felülvizsgálat keretei között;

14.   úgy véli, hogy az Európai Befektetési Banknak nagyobb szerepet kellene vállalnia az energiahatékonyság, a megújuló energiák és a kutatás-fejlesztési projektek finanszírozásában, különös tekintettel a kis- és középvállalkozásokra;

15.   megjegyzi, hogy a legutóbbi olajár-emelkedések következtében egyes tagállamokban nőttek az energiával kapcsolatos adóbevételek; kiemeli a megfelelő költségvetési politikák fontosságát, mint a fosszilis üzemanyagokkal kapcsolatos gazdasági függőség csökkentésének, az éghajlatváltozás elleni küzdelemnek, és az energiahatékonysággal, a megújuló energiaforrásokkal és a környezetbarát termékekkel kapcsolatos beruházások fokozására irányuló ösztönzők kialakításának eszközét;

16.   felhívja a Bizottságot, hogy nyújtson be javaslatot az energiatermékek és a villamos energia közösségi adóztatási keretének átszervezéséről szóló, 2003. október 27-i 2003/96/EK tanácsi irányelv(5) (energiaadó-irányelv) módosítására, alaposan tanulmányozva az adóintézkedések lehetséges hatását az inflációra, az új befektetésekre és az EU gazdaságának alacsony szén-dioxid-kibocsátásúvá és energiahatékonnyá történő alakítására;

17.   hangsúlyozza az átláthatóság növelésének és az adatok megbízhatóságának jelentőségét az olajpiacokon és a kereskedelmi olajkészletek vonatkozásában; fontosnak tartja az olajtermékek áralakulásának jobb megértését; a sürgősségi olajkészletezésről szóló közösségi szabályozás időben történő felülvizsgálatára szólít fel;

18.   hangsúlyozza, hogy az EU-nak egységesen kell fellépnie az energiapolitika területén; megismétli az EU közös energiapolitikája, valamint az európai szomszédsági politika iránti elkötelezettség jelentőségét; ezzel kapcsolatban úgy véli, hogy az EU-nak vezető szerepet kell vállalnia a főbb olaj- és gáztermelő országokkal folytatott energiaügyi párbeszédben; üdvözli egy magas szintű csúcsértekezlet ötletét az olajfogyasztó és az olajtermelő országok között az olajárak nagyobb stabilitása és az ellátás kiszámíthatóbbá tétele céljából, valamint annak érdekében, hogy a kifizetéseket euróban lehessen teljesíteni;

19.   az uniós vállalkozásokat további befektetéseken keresztüli aktívabb szerepvállalásra és vezető szerep vállalására buzdítja a technológiai szakismeret és a mérnöki tudományok terén annak érdekében, hogy a főbb olajtermelő országok kulcsfontosságú partnerei tudjanak maradni; megjegyzi, hogy különösen szükség van a talajfelderítési és olajfinomítási kapacitások fejlesztésére irányuló beruházásokra, amelyek lehetővé tennék a növekvő kereslet kielégítését;

20.   megjegyzi, hogy a főbb energiavállalatok társadalmi felelősségvállalását növelni kell, hogy több magánbefektetés irányuljon az energiaágazatba, az energia-megtakarítási programokba és alternatív energetikai technológiákba, illetve a kapcsolódó kutatás-fejlesztésbe;

21.   felhívja a tagállamokat, hogy hangolják össze az energiaárak növekedésének kordában tartása érdekében tett politikai beavatkozásaikat; felhívja a Bizottságot, hogy készítsen elemzést a tagállamok legjobb gyakorlatai alapján a magas energiaárak jelentette kihívásokra adott politikai válaszokról;

22.   felszólítja a Tanácsot, hogy a lehető leghamarabb érjen el megállapodást a teljes mértékben liberalizált belső energiapiac megvalósítása irányában teendő legfontosabb további lépések tekintetében, mivel ez hozzájárul majd az EU energiaáraknak való kiszolgáltatottságának csökkentéséhez és az ellátás biztonságának növeléséhez; ezzel kapcsolatban ismételten kiáll az EU belső energiapiacának megteremtése mellett;

23.   utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Tanácsnak, a Bizottságnak, valamint a tagállamok kormányainak és parlamentjeinek.

(1) HL C 227. E, 2006.9.21., 580. o. (2) Elfogadott szövegek, P6_TA(2008)0308. (3) Elfogadott szövegek, P6_TA(2008)0294. (4) Elfogadott szövegek, P6_TA(2008)0347. (5) HL L 283., 2003.10.31., 51. o.