Az Európai Parlament,

–   tekintettel az "A táplálkozással, túlsúllyal és elhízással kapcsolatos egészségügyi kérdésekre vonatkozó európai stratégiáról" című, 2007. május 30-i bizottsági fehér könyvre (COM(2007)0279),

–   tekintettel az egészséges táplálkozás és a fizikai tevékenység ösztönzéséről szóló, 2007. február 1-jei állásfoglalására(1),

–   tekintettel az Egészségügyi Világszervezet (WHO) Európai Regionális Bizottsága által Belgrádban, 2007. szeptember 17–20-án jóváhagyott élelmezési és táplálkozási politikára vonatkozó második WHO európai cselekvési tervre, valamint a WHO Regionális Irodája által 2006-ban elfogadott, elhízás elleni európai chartára,

–   tekintettel a WHO Isztambulban, 2006. november 15–17-én tartott európai miniszteri konferenciája által az elhízás elleni európai chartával kapcsolatban kitűzött célokra,

–   tekintettel az Egészségügyi Világszervezet 57. közgyűlése által 2004. május 22-én elfogadott, az étrendre, testmozgásra és egészségre vonatkozó átfogó stratégiára,

–   tekintettel a Foglalkoztatási, Szociálpolitikai, Egészségügyi és Fogyasztásügyi Tanács 2005. június 2–3-i következtetéseire az elhízást, táplálkozást és testmozgást illetően,

–   tekintettel a Foglalkoztatási, Szociálpolitikai, Egészségügyi és Fogyasztásügyi Tanács 2007. december 5–6-i ülésének "A táplálkozással, túlsúllyal és elhízással kapcsolatos egészségügyi kérdésekre vonatkozó európai stratégia megvalósítása" című következtetéseire,

–   tekintettel a WHO Európai Regionális Irodája által 2006-ban közzétett "Testmozgás és egészség Európában: tanúságtétel a cselekvés mellett" című dokumentumra,

–   tekintettel a Bizottság sportról szóló, 2007. július 11-i fehér könyvére (COM(2007)0391),

–   tekintettel "A városi mobilitás új kultúrája felé" című, 2007. szeptember 25-i bizottsági zöld könyvre (COM(2007)0551),

–   tekintettel eljárási szabályzata 45. cikkére,

–   tekintettel a Környezetvédelmi, Közegészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Bizottság jelentésére, valamint a Belső Piaci és Fogyasztóvédelmi Bizottság, a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Bizottság és a Nőjogi és Esélyegyenlőségi Bizottság véleményére (A6-0256/2008),

A.   mivel a túlsúly, az elhízás és a táplálkozással kapcsolatos betegségek egyre nagyobb léptéket öltő, járványszerű jelenséggé válik, és Európában nagymértékben hozzájárul az elhalálozások és a megbetegedések vezető okaihoz,

B.   mivel tudományosan bizonyított, hogy a táplálkozással kapcsolatos betegségek előfordulási gyakorisága és súlyossága a férfiak és nők esetében különbözik,

C.   mivel a WHO szerint az európai felnőtt lakosság több mint 50%-a túlsúlyos vagy elhízott,

D.   mivel több mint 5 millió gyermek elhízott, csaknem 22 millióan pedig túlsúlyosak, és ezek a számok gyorsan emelkednek, és így várhatóan 2010-ig évente további 1,3 millió gyerek válik túlsúlyossá vagy elhízottá,

E.   mivel az elhízáshoz és a túlsúlyhoz kapcsolódó betegségek vélhetően az egészségügyi ellátással kapcsolatos kormányzati kiadások 6%-át teszik ki néhány tagállamban; mivel az azokkal kapcsolatos közvetett költségek jóval magasabbak, például a csökkent termelékenység és a betegszabadság miatt,

F.   mivel tudományosan elismert tény, hogy a hasi elhízás az egyik fő előjele számos túlsúlyhoz kapcsolódó betegségnek, mint például a szív- és érrendszeri betegségeknek és a 2-es típusú cukorbetegségnek,

G.   mivel a gyermekkorban kialakult étkezési szokások gyakran felnőttkorban is megmaradnak, valamint a kutatások szerint az elhízott gyerekekből sokkal nagyobb valószínűséggel válik elhízott felnőtt,

H.   mivel az európai polgárok az elhízást elősegítő ("obezogén") környezetben élnek, amelyben az ülő életmód megnövelte az elhízás kockázatát,

I.   mivel a szegényes étrend igen jelentős kockázati tényező az egyéb táplálkozással kapcsolatos betegségek tekintetében, amelyek szerte Európában a fő halálokok közé tartoznak – mint például a koszorúér-betegség, a rák, a cukorbetegség és az agyvérzés,

J.   mivel az európai egészségügyi helyzetről szóló 2005. évi WHO-jelentés (elemző jelleggel) kimutatja, hogy számos elhalálozást és betegséget hét főbb kockázati tényező okoz, amelyek közül hat (magas vérnyomás, koleszterin, testtömegindex, nem megfelelő gyümölcs- és zöldségfogyasztás, a testmozgás hiánya és a túlzott mértékű alkoholfogyasztás) az étrenddel és a testmozgással kapcsolatos, és mivel az elhalálozások és a betegségek számának jelentős csökkentése érdekében egyidejűleg kell fellépni az egészség ezen meghatározó tényezőit illetően,

K.   mivel a túlsúly elsődlegesen a testmozgással, valamint az egészséges és kiegyensúlyozott étrenddel előzhető meg; mivel aggasztónak tartja, hogy három európai közül egy egyáltalán nem mozog szabadidejében, míg az átlagos európai naponta több mint öt órát tölt ülve; mivel az európaiak közül sokan nem követnek kiegyensúlyozott étrendet,

L.   mivel a legutóbbi évtizedben a testnevelésórák száma csökkent az általános iskolákban és a középiskolákban egyaránt, és jelentős eltérés van a tagállamok között a rendelkezésre álló létesítmények és felszerelések tekintetében,

M.   mivel a WHO az elhízás elleni európai chartával azt jelölte meg célként, hogy a következő négy vagy öt évben látható előrehaladást kell elérni a gyermekek elhízása elleni küzdelemben, hogy a tendenciát legkésőbb 2015-ig megfordítsák,

N.   mivel az egészséges étrendnek bizonyos mennyiségi és minőségi tulajdonságokkal kell rendelkeznie, szorosan kapcsolódnia kell az egyéni igényekhez a táplálkozási alapelvek mindenkori szigorú betartása mellett,

O.   mivel egy étrendbe a következő, "egészségügyi értékkel" bíró kritériumkategóriákat is be kell építeni: (1) tápanyag- és energiatartalom (tápérték), (2) egészségügyi és toxikológiai kritériumok (élelmiszer-biztonság), (3) természetes élelmiszer jelleg ("esztétikus/ízléses" és "emésztést elősegítő" tulajdonság), (4) az élelmiszer-gyártás ökológiai jellege (fenntartható mezőgazdaság),

P.   mivel a túlsúlyt és az elhízást több kormányzati politikai területen és több kormányzati szinten fellépve, különösen nemzeti, regionális és helyi szinten, átfogó megközelítéssel kell kezelni, kellően figyelembe véve a szubszidiaritást,

Q.   mivel nem szabad figyelmen kívül hagyni a magas kalóriatartalmú alkohol és a dohányzás jelentőségét, lévén, mindkettő torzítja az étel és ital iránti természetes vágyat, és számos ismert egészségügyi kockázatot hordoz,

R.   mivel figyelembe kell venni a probléma társadalmi dimenzióját, és különösen azt, hogy a túlsúly és az elhízás legnagyobb előfordulási gyakorisága az alsóbb szociális és gazdasági csoportokban tapasztalható; mivel e helyzet következtében elmélyülhetnek az egészségügyi, valamint szociális és gazdasági egyenlőtlenségek, különösen a legsérülékenyebb népességcsoportok, így például a fogyatékkal élő személyek tekintetében,

S.   mivel a társadalmi-gazdasági egyenlőtlenségek más dimenziói is megnyílnak a nyersanyagárak emelkedésével (pl. gabona, vaj és tej), ami példátlan mind az érintett termékek számát, mind a növekedés mértékét tekintve,

T.   mivel a nyersanyagárak növekedése, összekapcsolódva néhány tagállamban a nagykereskedelmet szabályozó rendelkezések átláthatóságának hiányával, az olyan magas tápértékű alapvető élelmiszerek, mint a gyümölcs és a zöldségek, valamint a cukormentes tejtermékek árára is kiterjedt, ami felemészti az uniós háztartások többségének költségvetését, és mivel az EU-nak válaszolnia kell ezekre a kihívásokra,

U.   mivel a fogyatékkal élők az EU aktív népességének 15%-át teszik ki; mivel ezenfelül a tanulmányok szerint a fogyatékkal élők sokkal inkább ki vannak téve az olyan jellegű elhízás kockázatának, amelyet többek között az energia-anyagcserében és a test összetételében bekövetkező kórélettani változások, valamint az izomsorvadás és a testi tehetetlenség okoznak,

V.   mivel elő kell mozdítani a valamennyi érintett fél által a párbeszéd javítása, a legjobb gyakorlat cseréje és az önszabályozás érdekében elindított valamennyi kezdeményezést, például az EU étrenddel, testmozgással és egészséggel foglalkozó cselekvési fórumán, valamint a sporttal és egészséggel foglalkozó munkacsoporton és az EU egészségjavító testmozgással foglalkozó hálózatán (HEPA) keresztül,

W.   mivel a különböző hagyományos konyhákat kulturális örökségünk részeként népszerűsíteni kell, ugyanakkor azonban intézkedéseket kell hozni annak biztosítására, hogy a fogyasztók ismerjék azok egészségre gyakorolt tényleges hatását, ezáltal lehetővé téve, hogy megalapozott döntést hozhassanak,

X.   mivel az európai fogyasztóknak hozzáférést kell biztosítani a szükséges információkhoz, lehetővé téve számukra, hogy az egyéni életmódjuknak és egészségi állapotuknak megfelelően kiválaszthassák az optimális étrendhez szükséges legjobb tápanyagforrásokat,

Y.   mivel a reklámipar önszabályozásra vonatkozó legutóbbi kezdeményezései a kiegyensúlyozott táplálkozás és a természetes élelmiszerek és italok reklámozására fognak irányulni; mivel az önszabályozási intézkedéseknek az interneten és más új médiumokban folyó értékesítés valamennyi megjelenési formájára vonatkoznia kell; mivel a gyermekek tévénézési ideje alatt bemutatott valamennyi reklám körülbelül felét élelmiszerreklámok adják, és mivel egyértelműen bizonyított, hogy a tévéreklámok befolyásolják a 2–11 éves gyerekek rövid távú fogyasztási mintáit; mivel aggodalomra ad okot a marketing új formáinak – különösen az úgynevezett reklámjátékoknak (advergame) – az alkalmazása, amelyek minden technológiai eszközt felhasználnak, beleértve a mobiltelefonokat, az azonnali üzenetküldést (instant messaging), a videojátékokat és az internetes interaktív játékokat; mivel számos élelmiszergyártó vállalat, reklám- és marketingcég, valamint egészség- és fogyasztóvédelmi szövetség már komoly elkötelezettséget mutat az étrenddel, testmozgással és egészséggel foglalkozó EU-fórum keretében, valamint máris sikeres tanulmányokat és projekteket mondhatnak magukénak,

Z.   mivel a különösképpen az idősebb embereket érintő alultápláltság az európai egészségügyi rendszerek számár hasonló költségeket jelent, mint a túlsúly és az elhízás,

1.   üdvözli a fent említett, a táplálkozásról szóló fehér könyvet, mint Európában az elhízás és a túlsúlyosság terjedésének megállítását és a táplálkozással kapcsolatos krónikus betegségek – mint például a szív- és érrendszeri megbetegedések, beleértve a szívbetegségeket és az agyvérzést, a rák és a cukorbetegség – kezelését szolgáló átfogó stratégia keretében megtett jelentős lépést;

2.   ismételten felhívja a tagállamokat, hogy ismerjék el krónikus betegségnek az elhízást, úgy véli, hogy gondoskodni kell annak elkerüléséről, hogy megbélyegezzék azokat a személyeket vagy csoportokat, akik/amelyek a kulturális tényezőkből eredően, betegségek (mint a cukorbetegség) vagy kóros evészavarok (mint az anorexia vagy a bulimia) miatt kiszolgáltatottabbak a táplálkozással, túlsúllyal vagy elhízással kapcsolatos egészségügyi problémákkal szemben, és tanácsolja a tagállamoknak annak biztosítását, hogy ezek a személyek nemzeti egészségügyi rendszerük keretében hozzáférjenek a megfelelő kezeléshez;

3.   úgy véli, hogy a többszintű és átfogó megközelítés az EU lakosságának körében az elhízás elleni küzdelem legjobb módja, továbbá rámutat, hogy sok olyan európai (kutatási, egészségügyi, oktatási és élethosszig tartó tanulási) program van, amely segíthet minket e valódi veszély leküzdésében;

4.   úgy véli, hogy az élelmiszerek minőségére irányuló politika jelentősen hozzájárulhat az egészség támogatásához és az elhízás csökkentéséhez, valamint hogy a címkéken található érthető információk kulcsfontosságúak abból a szempontból, hogy képessé tegyék a fogyasztókat a jó, a jobb és a kevésbé jó ételek közötti választásra;

5.   jóváhagyja a táplálkozással és testmozgással foglalkozó magas szintű munkacsoport intézményének felállítását, valamint a vizsgálatokon alapuló egészségügyi felmérés (HES) rendszerének és az interjúkon alapuló európai egészségügyi felmérés (EHIS) ellenőrzési rendszerének létrehozását, amelyek keretében bizonyos fizikai és biológiai mérési eredményeket, például antropometriai mérési eredményeket gyűjtenek, amely rendszerek a politikai döntéshozók és valamennyi érintett szereplő hatékony eszközei a tudás javítására és a legjobb gyakorlat cseréjére az elhízás elleni küzdelemben;

6.   kéri a Bizottságot, hogy oly módon biztosítsa a nők és férfiak kiegyensúlyozott képviseletét a táplálkozással és a testmozgással foglalkozó majdani magas szintű munkacsoportban, hogy jobban meghatározhassák a problémákat, és nemtől függően, vagyis egyrészt a nők, másrészt a férfiak számára a legjobb megoldásokat javasolhassák;

7.   elismeri az önszabályozásnak az elhízás elleni küzdelemben betöltött lényeges szerepét, és hangsúlyozza az összes érintett félre vonatkozó egyértelmű és határozott célok és e célok független ellenőrzésének szükségességét; megjegyzi, hogy néha szükség van a szabályozásra ahhoz, hogy valamennyi iparágban lényeges és jelentős változásokat lehessen elérni, különösen a gyermekeket illetően a fogyasztóvédelem és a magas színvonalú egészségügy biztosítása érdekében; érdeklődéssel veszi tudomásul az étrenddel, testmozgással és egészséggel kapcsolatos EU-fórum keretében tett 203 kötelezettségvállalást, amely a termékek összetevőinek megváltoztatását, a gyermekeknek szóló reklámok csökkentését és a kiegyensúlyozott étrend címkézés használatán keresztüli támogatását célozzák; úgy véli, hogy a fórum tagságát ki kellene terjeszteni a számítógépes játékok és videojátékok készítőire, valamint az internetszolgáltatókra is;

8.   kézzelfoghatóbb intézkedésekre hív azonban fel, amelyek különösen a gyermekeket és a kockázatnak kitett csoportokat veszik célba;

9.   sürgeti a Bizottságot, hogy a táplálkozással kapcsolatban egy sokkal holisztikusabb megközelítést kövessen, valamint az elhízás mellett a helytelen táplálkozásnak is biztosítson alapvető elsőbbséget a táplálkozás és az egészségügy területén, lehetőség szerint beépítve azt az EU által támogatott kutatási kezdeményezésekbe és uniós szintű partnerségekbe;

10.   úgy véli, hogy az európai fogyasztóknak hozzá kellene férniük minden olyan szükséges információhoz, amelyek segítségével kiválaszthatják a szükségleteiknek megfelelő legjobb tápanyagforrásokat, ezáltal elérve és fenntartva az egyéni életmódjukhoz és egészégi állapotukhoz leginkább igazodó optimális táplálékbevitelt; úgy véli, hogy nagyobb figyelmet kellene szentelni a polgárok egészséggel kapcsolatos ismeretei bővítésének, képessé téve őket arra, hogy hatékony döntéseket hozzanak a saját és gyermekeik étrendjével kapcsolatban; úgy véli, hogy a szülők táplálkozási kérdésekről való tájékoztatását és oktatását megfelelő szakemberekkel (tanárokkal, kulturális szervezőkkel, egészségügyi szakemberekkel) kellene végezni a megfelelő helyszíneken; meg van győződve arról, hogy a fogyasztók tájékoztatásának, a táplálkozási nevelésnek és az élelmiszerek címkézésének fogyasztói kutatásokon kell alapulniuk;

11.   ezzel összefüggésben hangsúlyozza, hogy egy iskolai gyümölcsfogyasztást segítő jövőbeli programot egy szélesebb pedagógiai koncepcióba kell beilleszteni, például az általános iskolákban a táplálkozásról és az egészségről szóló órák segítségével;

12.   hangsúlyozza a szülők alapvető szerepét a család táplálkozási szokásainak kialakításában és az elhízás elleni küzdelemben;

13.   felhívja a tagállamokat, a régiókat és a helyi szervezeteket, hogy legyenek kezdeményezőbbek a "mozgásbarát közösségek" kialakítása területén, különösen a városfejlesztés keretében, hogy a települések lakóit a mindennapi testmozgásra ösztönözzék, és azáltal, hogy a helyi környezetben olyan lehetőségeket teremtenek, amelyek arra ösztönzik az embereket, hogy szabadidejükben testmozgást végezzenek, ez a gépkocsitól való függőség csökkentésére irányuló helyi intézkedések bevezetésével, a kereskedelmi és lakáscélú fejlesztések ésszerű vegyítésével, a tömegközlekedési eszközök, a parkok és elérhető sportlétesítmények, valamint a kerékpáros utak és gyalogátkelőhelyek támogatásával érhető el; felkéri az önkormányzatokat, hogy támogassák a "városok az egészséges életmódért" hálózatot, amely az elhízás elleni küzdelem érdekében közös fellépéseket határoz meg;

14.   ösztönzi a tagállamokat, hogy vegyék át az aktív ingázás fogalmát mind az iskolás gyerekek, mind pedig a dolgozók vonatkozásában; ösztönzi a helyi hatóságokat, hogy biztosítsanak elsőbbséget az aktív ingázásnak a városi közlekedés értékelésekor és tervezésekor;

15.   rámutat arra, hogy az olyan területek rendelkezésre bocsátása, ahol a gyermekek és fiatalok megtapasztalhatják a természetet, hagyományos szabadidős alternatívákat kínál, és ugyanakkor fejleszti a fantáziájukat és a kreativitásukat, valamint serkenti felfedezőkedvüket;

16.   kéri a sportegyesületeket, hogy fordítsanak különös figyelmet arra, hogy a fiatal lányok – a serdülőkor végén – gyakran abbahagyják a sporttevékenységet; figyelmeztet arra, hogy ezen egyesületeknek alapvető szerepük van abban, hogy fenntartsák a fiatal lányok és nők érdeklődését a különféle sporttevékenységek iránt;

17.   hangsúlyozza, hogy a magánszektornak szerepet kell játszania az elhízás mérséklésében új és egészségesebb termékek kifejlesztése révén, de szükség van további ösztönzésére is az egyértelmű információs rendszerek kidolgozása és a címkézés javítása érdekében, képessé téve a fogyasztókat arra, hogy tájékozottan tudjanak döntést hozni;

18.   hangsúlyozza, hogy az Európai Uniónak vezető szerepet kellene vállalnia a közös megközelítés kialakításában, valamint a tagállamok közötti koordináció és legjobb gyakorlat előmozdításában; meggyőződése, hogy fontos európai hozzáadott érték biztosítható az olyan területeken, mint a fogyasztók tájékoztatása, a táplálkozással kapcsolatos nevelés, a médiában való hirdetés, a mezőgazdasági termelés és az élelmiszerek címkézése, különösen a transzzsírtartalom feltüntetésével; kéri az olyan európai mutatók meghatározását, amelyek például a csípőméretre és más elhízással – különösen a hasi elhízással – kapcsolatba hozható kockázati tényezőre vonatkoznak;

Prioritásunk: a gyermekek

19.   felhívja a Bizottságot és valamennyi szereplőt, hogy tekintse prioritásnak az elhízás elleni küzdelem korai életszakaszban való megkezdését, nem feledkezve meg arról, hogy a gyermekkorban kialakult étkezési szokások gyakran több év elteltével is megmaradnak;

20.   tájékoztató kampányokat szorgalmaz azzal a céllal, hogy felhívják a várandós nők figyelmét a kiegyensúlyozott, egészséges táplálkozás és néhány tápanyag fogyasztásának jelentőségére a terhesség ideje alatt, valamint hogy a nők és partnereik körében tudatosítsák a szoptatás fontosságát; emlékeztet arra, hogy a szoptatás, az elválasztás megkezdésének a csecsemő hat hónapos koráig való elhalasztása, a gyermek egészséges ételekkel való megismertetése, valamint az ételadagok méretére való odafigyelés összességében segíthet annak megakadályozásában, hogy a gyermekek túlsúlyossá váljanak vagy elhízzanak; mindazonáltal hangsúlyozza, hogy az elhízás elleni küzdelemnek a szoptatás nem az egyetlen módja, továbbá hogy a kiegyensúlyozott étkezési szokások kialakításához hosszú idő szükséges; hangsúlyozza, hogy a tudatosító kampányoknak figyelembe kell venniük, hogy a szoptatás magánügy, és tiszteletben kell tartaniuk a nők szabad akaratát és választását;

21.   felhívja a tagállamok figyelmét arra, hogy a nemzeti egészségügyi szolgálatoknak támogatniuk kell a várandós és a változó korban lévő nőknek szóló egyedi táplálkozási tanácsadással foglalkozó szolgáltatásokat, mivel ez két olyan szakasz a nők életében, amikor nagyobb az elhízás veszélye;

22.   sürgeti, hogy a tagállamok tegyenek javaslatot szakértők által készített iránymutatásokra, arra vonatkozóan, hogy milyen módon ösztönözzék a testmozgást már az iskoláskor előtt, és mozdítsák elő a táplálkozással kapcsolatos nevelést már ebben a korai szakaszban;

23.   úgy véli, hogy elsősorban az iskola szintjén kell lépéseket tenni annak biztosítása érdekében, hogy a testmozgás és a kiegyensúlyozott táplálkozás a gyermek magatartásának részévé váljon; felhívja a táplálkozással és testmozgással foglalkozó magas szintű munkacsoportot, hogy dolgozzon ki iránymutatásokat az iskolai táplálkozáspolitika tárgyában és a táplálkozással kapcsolatos nevelés előmozdítása, valamint annak az iskolát követő időszakban való folytatása érdekében; kéri a tagállamokat, hogy az iskolai tantervbe építsék be a kiegyensúlyozott táplálkozás és a testmozgás előnyeit;

24.   arra kéri továbbá a tagállamokat, a helyi szervezeteket és az oktatási hatóságokat, hogy ellenőrizzék és javítsák az iskolai és óvodai ételek minőségét, valamint azok tápértékére vonatkozó előírásokat, többek között a konyhai személyzetnek szóló képzés és iránymutatás biztosításával, az élelmezők minőségellenőrzésével és az étkezdékben felszolgált egészséges ételekre vonatkozó iránymutatások meghatározásával; hangsúlyozza, hogy fontos az adagok méretének szükségletekhez való igazítása, valamint a gyümölcsök és zöldségek ezen étkezésekbe történő beépítése; több felvilágosítást szorgalmaz a helyes táplálkozással kapcsolatban, valamint a magas zsír-, só- és cukortartalmú és alacsony tápértékű ételek és italok iskolai árusításának megszüntetésére buzdít; ehelyett azt támogatja, hogy az árusítóhelyeken elérhetőbbé tegyék a friss gyümölcsöket és zöldségeket; felhívja az illetékes hatóságokat annak biztosítására, hogy az iskolai órarendekben legalább heti három órát szenteljenek a testmozgásnak, a sportról szóló fent említett fehér könyv célkitűzéseinek megfelelően, és kéri ezen a hatóságokat, hogy hozzanak létre a fogyatékkal élők által is megközelíthető új, nyilvános sportlétesítmények építésére és a meglévő iskolai sportlétesítmények megóvására vonatkozó terveket; üdvözli az EU által pénzügyileg támogatott, a jelenlegi iskolatej programhoz hasonló "gyümölcs az iskolában" program lehetséges bevezetését; szorgalmazza olyan megoldások keresését, amelyekkel – néhány tagállam kérésének megfelelően – 2008-ban is folytatható a gyümölcsök és zöldségek ingyenes terjesztése az iskolákban és a jótékonysági intézményeknél mindaddig, amíg 2009. január 1-jén meg nem kezdik az iskolai gyümölcsprogram alkalmazását;

25.   felszólítja a tagállamok helyi hatóságait, hogy fokozzák a szabadidős létesítmények elérhetőségét és megfizethetőségét, valamint a helyi környezetben támogassák az olyan lehetőségek megteremtését, amelyek arra ösztönzik az embereket, hogy szabadidejükben testmozgást végezzenek;

26.   kéri a tagállamokat, a helyi intézményeket és az iskolai hatóságokat annak biztosítására, hogy az iskolai automaták egészséges kínálattal rendelkezzenek; úgy véli, hogy alacsony tápértékű, úgynevezett HSSF- (magas cukor-, só- és zsírtartalmú) termékekkel kapcsolatos, iskolákban történő szponzorálásokat és hirdetéseket az iskolai hatóságok kéréséhez vagy kifejezett beleegyezéséhez kell kötni, és a szülői munkaközösségnek kell felügyelnie; úgy véli, hogy a sportszervezeteknek és a csapatoknak példaként kell szolgálniuk a testmozgás és az egészséges táplálkozás tekintetében; továbbá valamennyi sportszervezet és csapat önkéntes kötelezettségvállalását kéri a kiegyensúlyozott táplálkozás és a testmozgás népszerűsítése érdekében, különösen a gyermekek körében; úgy véli, hogy minden sportszervezet és csapat előmozdítja a kiegyensúlyozott táplálkozást és a testmozgást; másfelől hangsúlyozza, hogy az európai sportmozgalom nem hibáztatható az Európában jelentkező túlsúlyért és elhízásért;

27.   üdvözli a közös agrárpolitika (KAP) közös piacszervezésének reformját, amely lehetővé teszi, hogy az iskolákban több gyümölcsöt és zöldséget szolgáljanak fel, azzal a feltétellel, hogy ellenőrzik ezeknek a termékeknek a minőségét és kémiai biztonságát;

28.   sürgeti az EU-t és különösen az ECOFIN-Tanácsot, hogy tekintsenek sokkal rugalmasabban a tagállamok által a társadalmi, gazdasági, környezetvédelmi vagy egészségügyi természetű szükségletek következtében alkalmazott alacsonyabb HÉA-kulcsokra; e tekintetben felszólítja azokat a tagállamokat, amelyek még nem tettek így, hogy csökkentsék a gyümölcsre és zöldségekre vonatkozó HÉA-t, emlékeztetve arra, hogy a közösségi jog erre felhatalmazást ad; szorgalmazza továbbá, hogy a hatályos közösségi jogszabályokat módosítsák annak lehetővé tétele érdekében, hogy a gyümölcsök és zöldségek esetében nagyon alacsony (5% alatti) HÉA-kulcsot alkalmazhassanak;

29.   üdvözli az EU kezdeményezéseit, például az "EU Mini-chefs" (az EU kis szakácsai) weboldal létrehozását és a 2007. november 8-án tartott egészséges étkezés és főzés európai napját; tájékoztató kampányok szervezését javasolja az energiadús termékek és az ezekből származó kalóriák elégetéséhez szükséges testmozgás időbeli egyenértéke közötti kapcsolat tudatosságának javítása érdekében;

Megalapozott döntések és az egészséges termékek elérhetősége

30.   úgy véli, hogy a termékek összetevőinek megváltoztatása hatékony eszköz a zsír, a cukor és a só bevitelének csökkentésében étrendünkben, és ösztönzi az élelmiszergyártókat, hogy továbbra is foglalkozzanak a magas energiatartalmú, tápanyagszegény élelmiszerek összetevőinek megváltoztatásával annak érdekében, hogy csökkentsék zsír-, cukor- és sótartalmukat, valamint fokozzák rost-, gyümölcs- és zöldségtartalmukat; üdvözli a gyártók önkéntes kötelezettségvállalásait az élelmiszerek összeállítása során a táplálkozási kritériumok végrehajtása tekintetében;

31.   hangsúlyozza, hogy a tápértékjelölésnek kötelezőnek és egyértelműnek kell lennie, hogy segítse a fogyasztókat az egészséges élelmiszerek kiválasztásában;

32.   szorgalmazza a mesterséges transzzsírsavak uniós szintű betiltását; sürgeti a tagállamokat, hogy kövessenek helyes gyakorlatot az élelmiszerekben található anyagok mennyiségének ellenőrzése során (pl. sótartalom), valamint felszólítja a Bizottságot, hogy dolgozzon ki egy programot a bevált gyakorlatok EU tagállamok közötti cseréjére; rámutat arra, hogy az eredeti receptek megőrzése érdekében külön mentességet kell biztosítani az OEM (oltalom alatt álló eredetmegjelölés), az OFJ (oltalom alatt álló földrajzi jelzés) és a HKT (hagyományos különleges termékek), valamint a hagyományos termékek egyéb fajtái számára; ebből a célból nagy reményeket fűz ahhoz a jövőbeni zöld könyvhöz, melynek témája a minőségpolitika a mezőgazdaságban a minőség javítása és az OFJ-rendszerek szempontjából;

33.   hangsúlyozza, hogy a tudományos ismeretek jelenlegi állása azt mutatja, hogy a transzzsírsavak túlzott fogyasztásához (a teljes energiabevitel 2%-a fölött) jelentősen magasabb szív- és érrendszeri kockázatok társulnak; ezért mély sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy mindezidáig csak néhány európai kormány tett valamit azért, hogy csökkentsék az európai fogyasztók mesterséges transzzsírsavakkal és telített zsírsavakkal szembeni halmozott kitettségét, amelyek számos feldolgozott, alacsony tápértékű termékben jelen vannak;

34.   hangsúlyozza, hogy az iparilag előállított transzzsírsavak komoly, kellően dokumentált és szükségtelen egészségkárosodást okoznak az európaiak körében, és ezzel a problémával megfelelő jogalkotási kezdeményezésen keresztül kell foglalkozni, hatékonyan törekedve arra, hogy az iparilag feldolgozott transzzsírsavakat mellőzzék az élelmiszertermékekből;

35.   kéri, hogy készüljön elemzés a főként a készételekben, valamint az iparilag előállított élelmiszerekben megtalálható mesterséges ízfokozók, úgymint a glutamátok, guanilátok és inozinátok hatásáról, annak megállapítására, hogy milyen módon befolyásolják a fogyasztási szokásokat;

36.   felhívja az ipart, hogy vizsgálja felül az egyszeri adagok méretét, és biztosítson szélesebb választékot a kisebb adagokból;

37.   üdvözli a Bizottságnak az élelmiszerek tápértékjelöléséről szóló, 1990. szeptember 24-i 90/496/EGK tanácsi irányelv(2) felülvizsgálatára irányuló új javaslatát; sürgeti a Bizottságot annak biztosítására, hogy a jelölés látható, egyértelmű és a fogyasztók számára könnyen érthető legyen;

38.   kéri továbbá a Bizottságot, hogy végezze el a KAP egészségügyi hatásainak átfogó felülvizsgálatát annak megállapítása érdekében, hogy vajon végrehajthatók-e olyan politikai változtatások, amelyek Európa-szerte lehetővé tennék a táplálkozás javítását;

Média és reklám

39.   felhívja a médiaszektor valamennyi szereplőjét, hogy a tagállamokkal és a sportszervezetekkel együttműködve minden médiában még jobban ösztönözzenek a gyakoribb testmozgásra és egy sportág megkezdésére;

40.   tisztában van a média fontosságával az egészséges és kiegyensúlyozott étrenddel kapcsolatos tájékoztatás, nevelés és meggyőzés során, valamint a testről alkotott sztereotip képek megteremtésében betöltött szerepével; úgy véli, hogy az audiovizuális médiaszolgáltatásokról szóló irányelvben(3) elfogadott, az alacsony tápértékű élelmiszerek gyermekek számára történő reklámozásával kapcsolatos önkéntes megközelítés egy megfelelő irányba történő lépést jelent, melyet kiemelten kell ellenőrizni, és kéri a Bizottságot, hogy amennyiben az irányelv 2011-es felülvizsgálatánál kiderül, hogy az önkéntes megközelítés e téren eredménytelen maradt, terjesszen elő szigorúbb javaslatokat; felszólítja a tagállamokat és a Bizottságot, hogy ösztönözzék a médiaszolgáltatókat az élelmiszertermékekkel és az italokkal kapcsolatos nem megfelelő audiovizuális kereskedelmi kommunikációra vonatkozó magatartási kódexek kidolgozására, továbbá sürgeti az üzemeltetőket, hogy nemzeti szinten tegyenek konkrét intézkedéseket az irányelv végrehajtására vagy megerősítésére;

41.   szorgalmazza, hogy az ipar különös gondossággal járjon el, amikor kimondottan gyermekeket célzó élelmiszertermékeket reklámoz; védett időket és az egészségtelen élelmiszerek kimondottan gyermekeknek szóló reklámjaira vonatkozó korlátozásokat kér; ezeknek a korlátozásoknak ki kell terjedniük az új médiaformákra, mint az online játékok, az interneten megjelenő előugró ablakok és a szöveges üzenetek;

Egészségügy és kutatás

42.   elismeri, hogy az egészségügyi szakemberekben, különösen a gyermekorvosokban és a gyógyszerészekben tudatosítani kell, hogy a túlsúly és a szív- és érrendszeri betegségek kockázatának kitett betegek korai azonosításában alapvető szerepet töltenek be, és úgy véli, hogy élen kell járniuk az elhízás terjedése és a nemfertőző betegségek elleni küzdelemben; felhívja ezért a Bizottságot, hogy dolgozzon ki európai antropometriai mutatókat és iránymutatásokat az elhízáshoz társuló kardiometabolikus kockázati tényezőkkel kapcsolatosan; hangsúlyozza az egyéb kardiometabolikus kockázati tényezők szűréséhez kapcsolódó rendszeres és módszeres mérések végzésének fontosságát annak érdekében, hogy az alapellátás szintjén felmérjék az elhízáshoz/túlsúlyhoz kapcsolódó betegségeket;

43.   felhívja a figyelmet a helytelen táplálkozás problémájára, amelynek során az elégtelen, a mértéktelen vagy a kiegyensúlyozatlan táplálkozás mérhetően káros hatást gyakorol a szövetekre, a test formájára és működésére; megállapítja továbbá, hogy a helytelen táplálkozás jelentős akadályokat jelent mind a személy jóléte, mind a társadalom, de különösen az egészségügyi rendszer tekintetében, valamint hogy a halálozási arány növekedéséhez, hosszabb kórházi tartózkodásokhoz, gyakoribb komplikációkhoz és a betegek életszínvonalának csökkenéséhez vezet; emlékeztet arra, hogy a helytelen táplálkozás következményeként a kórházban töltött plusz napok és a komplikációk kezelése évente több milliárd eurós költséget jelent a közfinanszírozás számára;

44.   hangsúlyozza azokat a becsléseket, amelyek szerint a kórházi betegek 40%-a, illetve az idősotthonokban élő emberek 40–80%-a alultáplált; felszólítja a tagállamokat, hogy a kórházakban és az idősotthonokban javítsák az ételek mennyiségét és minőségét, ami a kórházban töltött idő csökkenését fogja eredményezni;

45.   meggyőződése, hogy teljes körűen szabályozni kell az egészségügyi szakemberek "klinikai dietetikusi" és "táplálkozási tanácsadói" képesítését;

46.   felhívja a Bizottságot, hogy támogassa a bevált orvosi gyakorlatokat, például az Európai Unió egészségügyi fórumán keresztül, valamint az elhízással kapcsolatos kockázatokkal és különösen a hasi elhízással foglalkozó tájékoztató kampányokat, figyelmet szentelve a szív- és érrendszeri kockázatoknak; sürgeti a Bizottságot, hogy nyújtson tájékoztatást az "otthoni diéták" veszélyeiről, különösen, ha ezek orvosi rendelvény nélkül szedett, elhízás elleni szerek használatát is magukban foglalják; felszólítja a Bizottságot, hogy fordítson nagyobb figyelmet az alultápláltság, a helytelen táplálkozás és a kiszáradás problémájára;

47.   felhívja a tagállamokat, hogy hajtsák végre az étrend-kiegészítőkre vonatkozó tagállami jogszabályok közelítéséről szóló, 2002. június 10-i 2002/46/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvet(4);

48.   felszólítja a Bizottságot és a tagállamokat, hogy támogassák az elhízás és az olyan krónikus betegségek, mint például a rák és a cukorbetegség közötti összefüggésekre irányuló kutatásokat, mivel az epidemiológiai kutatásnak azonosítania kell azokat a tényezőket, amelyek a leginkább összefüggésben állnak az elhízás gyakoriságának növekedésével, úgymint a hatástani alcsoportokban a többváltozós biomarkerek azonosítását és értékelését, hogy megvilágítsák az elhízáshoz vezető biológiai mechanizmusokat; szorgalmazza továbbá tanulmányok készítését, amelyek összehasonlítják és értékelik a különböző beavatkozások hatékonyságát, pszichológiai kutatások bevonásával; felszólítja a tagállamokat, hogy hozzanak létre egy rendszert, amely biztosítja a túlsúly, az elhízás és a kapcsolódó krónikus betegségek megelőzésére, szűrésére és kezelésére irányuló szolgáltatások minőségét és az azokhoz való hozzáférést;

49.   üdvözli, hogy a hetedik kutatási és technológiafejlesztési keretprogram (FP7) egészségnek szentelt témái közé prioritásként felvették a "cukorbetegség és elhízás" témát;

50.   ösztönözi a hasi elhízással kapcsolatos további tudományos kutatásokat és vizsgálatokat a 7. keretprogram keretében;

51.   felszólítja a Bizottságot, hogy Európa-szerte mozdítsák elő a teljes lakosságra és különösen az orvosi szakközönségre irányuló, a hasi elhízás kockázatának tudatosítását célzó tájékoztató kampányokat;

52.   kéri, hogy a táplálkozást valamennyi európai politikában és választási lehetőségben komolyan vegyék figyelembe.

o
o   o

53.   utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Tanácsnak és a Bizottságnak, valamint a tagállamok kormányainak és parlamentjeinek, a tagjelölt országoknak és az Egészségügyi Világszervezetnek.

(1) HL C 250. E, 2007.10.25., 93.o. (2) HL L 276., 1990.10.6., 40. o. (3) Az Európai Parlament és a Tanács 2007. december 11-i 2007/65/EK irányelve.(HL L 332., 2007.12.18., 27. o.). (4) HL L 183., 2002.7.12., 51. o.