Index 
 Előző 
 Következő 
 Teljes szöveg 
Eljárás : 2008/2064(INI)
A dokumentum állapota a plenáris ülésen
Válasszon egy dokumentumot : A6-0356/2008

Előterjesztett szövegek :

A6-0356/2008

Viták :

Szavazatok :

PV 21/10/2008 - 8.16
A szavazatok indokolása
A szavazatok indokolása

Elfogadott szövegek :

P6_TA(2008)0492

Elfogadott szövegek
PDF 435kWORD 77k
2008. október 21., Kedd - Strasbourg
Kormányzás és partnerség nemzeti, regionális és projektalapon a regionális politika terén
P6_TA(2008)0492A6-0356/2008

Az Európai Parlament 2008. október 21-i állásfoglalása a nemzeti és regionális szintű kormányzásról és partnerségről, valamint a regionális politika terén projektek megalapozásáról (2008/2064(INI))

Az Európai Parlament,

–   tekintettel az Európai Közösséget létrehozó szerződésre és különösen annak 158. és 159. cikkére,

–   tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre és különösen annak 15. cikkére,

–   tekintettel az Európai Regionális Fejlesztési Alapra, az Európai Szociális Alapra és a Kohéziós Alapra vonatkozó általános rendelkezések megállapításáról szóló, 2006. július 11-i 1083/2006/EK tanácsi rendeletre(1) (a továbbiakban "a strukturális alapokról szóló általános rendelet") és különösen annak Partnerség című 11. cikkére,

–   tekintettel az EU területfejlesztési menetrendjére és a fenntartható európai városokról szóló Lipcsei Chartára, valamint az EU területfejlesztési menetrendjének végrehajtására vonatkozó első cselekvési programra,

–   tekintettel a Parlament strukturális és kohéziós politikákkal foglalkozó tematikus osztályának a "Kormányzás és partnerség a regionális politikában" című tanulmányára,

–   tekintettel a Régiók Bizottsága véleményére (COTER-IV-17) és az európai Gazdasági és Szociális Bizottság véleményére (CESE 1177/2008) a kormányzásról és a partnerségről,

–   tekintettel az európai Gazdasági és Szociális Bizottság "A városi területek kiegyensúlyozott fejlesztése felé: kihívások és lehetőségek" című feltáró véleményére (CESE 737/2008),

–   tekintettel a kutatást, a fejlesztést és az innovációt segítő európai finanszírozás Bizottság által készített gyakorlati útmutatójára,

–   tekintettel az európai városok, különösen pedig a hét új tematikus hálózat között a kormányzást illetően megvalósuló tapasztalatcsere ösztönzésére hivatott URBACT program második ciklusára (2007–2013),

–   tekintettel eljárási szabályzatának 45. cikkére,

–   tekintettel a Regionális Fejlesztési Bizottság jelentésére, valamint a Költségvetési Ellenőrző Bizottság véleményére (A6-0356/2008),

A.   mivel a polgárok érdeke és jóléte áll az európai, nemzeti és regionális politikák középpontjában, és mivel a különböző hatóságok közötti megfelelőbb szintű koordináció és együttműködés kialakítását célzó, magasabb szintű kormányzásnak és partnerségnek valamennyi uniós polgár javát kell szolgálnia;

B.   mivel a honfitársaink által a közszolgáltatások tárgyában (például tömegközlekedés, ivóvíz, szociális lakások és közoktatás) elvárt gyakorlati megoldásokat csak felelősségteljes kormányzással az alábbi két kiegészítő rendszer bevonásával lehet elérni: egyrészt az intézményi rendszer, amely rendelkezik az állam, valamint a regionális és helyi hatóságok között a hatáskörök és a költségvetés megosztásáról, másrészt a partnerségi rendszer, amely egy adott területen összehozza valamennyi érintett köz- és magánszereplőt;

C.   mivel fel kell hívni a figyelmet a "partnerségnek" a strukturális alapokról szóló általános rendeletben szereplő fogalom-meghatározására, amely szerint a tagállam partnerséget alakít ki többek között a következő hatóságokkal és szervekkel:

   a) az illetékes regionális, helyi, városi és egyéb közhatóságok;
   b) a gazdasági és szociális partnerek;
   c) bármely egyéb megfelelő, a civil társadalmat képviselő szervezet, a környezetvédelmi partnerek, nem kormányzati szervezetek, valamint a férfiak és nők közötti egyenlőség előmozdításáért felelős szervezetek,

D.   mivel a partnerség az összes érintett közösséget és csoportot köteles figyelembe venni, a nagyobb legitimitás, a garantált átláthatóság és a pénzeszközök jobb felhasználása révén előnyöket és hozzáadott értéket teremthet a kohéziós politika végrehajtása terén, továbbá az általa képviselt társadalmi és polgári értékek szempontjából is értékelni kell;

E.   mivel az egyes partnerek lehető legintenzívebb részvétele az operációs programok végrehajtásában garantálja egy olyan dokumentum megfogalmazását, amely teljes mértékben figyelembe veszi egy adott terület sajátosságait és a legjobban válaszol e térség szükségleteire és kihívásaira,

F.   mivel az egyetemekkel és a felső- vagy technológiai oktatási intézményekkel kialakított fokozott partnerség, valamint a magánszektor bevonása jótékony hatással lehet a lisszaboni menetrend keretébe tartozó stratégiákra és a kutatással és fejlesztéssel foglalkozó uniós politikákra,

G.   mivel a tevékeny önkéntesség formáját öltő társadalmi tőke vitathatatlanul összekapcsolódik a regionális gazdasági növekedéssel és fontos tényező a regionális egyenlőtlenségek csökkentésében,

H.   mivel a strukturális alapokról szóló rendeletben említett partnerek kiterjedt részvétele és a strukturális és kohéziós alapokból finanszírozott programok és projektek megvalósításában részt vevő szereplők közötti jobb együttműködés lehetővé teszi a kohéziós politika hatékonyabbá tételét és mozgatóerő-hatásának növelését;

I.   mivel egy integrált megközelítésnek nemcsak a területfejlesztés gazdasági, szociális és környezeti szempontjait kell figyelembe vennie, hanem a különböző érintett szereplők érdekeinek összehangolására is ügyelnie kell, különös figyelemmel a területi sajátosságokra annak érdekében, hogy szembe lehessen nézni a helyi és regionális kihívásokkal;

J.   mivel a különböző közpolitikák és egy sikeres kormányzás közötti, az összes érintett közigazgatási szinten megvalósuló jobb koordináció elengedhetetlen a területek fenntartható fejlődése szempontjából;

K.   mivel az integrált megközelítés ezentúl elengedhetetlen koncepciónak tekintendő, és igazi gyakorlati alkalmazását kell elérni;

L.   mivel a strukturális politikák az Európai Unió költségvetésének második legjelentősebb részét képezték a 2000 és 2006 közötti programozási időszakban, és az EU legfőbb politikáit alkotják a 2007 és 2013 között időszakban;

M.   mivel a különböző hatóságok, állami és magántestületek között hatékonyabb és valamennyi szereplő számára átláthatóbb együttműködést kell megszervezni hatásköreik feltétlen átruházása, illetve új közösségek létrehozása nélkül, lehetővé téve mindegyiküknek, hogy együttműködésüknek köszönhetően hatékonyabban működjenek;

N.   mivel számításba kell venni a regionális és helyi hatóságok lehető legnagyobb részvételét a közösségi jogszabályokról szóló tárgyalásokban, nevezetesen a kohéziós politika soron következő szabályozási csomagjáról szóló tárgyalások keretében;

O.   mivel a "sűrűn lakott és munkaerő-felszívó térségek" koncepciója olyan alapvető releváns területek figyelembevételét foglalja magában, amelyek lehetővé teszik a polgárok mindennapi életéhez kapcsolódó alapvető kérdések kezelését, (közlekedés, közszolgáltatások, életminőség, foglalkoztatás, helyi gazdasági tevékenységek, biztonság stb.);

P.   mivel a megfelelő területfejlesztés elősegítheti a hatékony kormányzást;

Q.   mivel a kohéziós politika végrehajtásában részt vevő szereplők projektmenedzsment képessége kulcsfontosságú a kormányzás javítása és megkönnyítése szempontjából;

R.   mivel fel kell használni a kormányzás új módszereiből nyert sikeres tapasztalatokat, beleértve azokat, amelyeket az Európai Alapok programjai során már sikeresen kipróbáltak, úgy mint a LEADER-módszer és a globális támogatás (a strukturális alapokról szóló rendelet 42. és 43. cikkének megfelelően),

S.   mivel a regionális és helyi hatóságokkal szoros együttműködésben kidolgozott, az összes (döntéshozatali, végrehajtási és értékelési) szakaszban meglevő, megfelelő kommunikációs struktúrák és stratégiák – az információk valamennyi társadalmi réteghez történő eljuttatásának segítése révén – előmozdítják az átláthatóságot, a mindenkire kiterjedő részvételt és a felelősségvállalást,

Kormányzás és közösségi alapok

1.   kéri a tagállamokat, valamint a regionális és helyi hatóságokat, hogy az integrált finanszírozás elősegítése érdekében teljes mértékben használják ki a regionális és városi fejlődés előmozdítását célzó különböző közösségi alapokban (strukturális alapok, kutatási és fejlesztési közösségi keretprogram, Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap) rejlő lehetőségeket;

2.   felkéri a nemzeti, regionális és helyi hatóságokat, hogy fokozzák az integrált megközelítés használatát a jelenlegi programozási időszakban;

3.   javasolja, hogy a jövőbeli kohéziós politika keretében tegyék kötelezővé az integrált megközelítés elvét; úgy véli, hogy ennek az elvnek az alkalmazását egyedi időkereten belül kell elvégezni;

4.   az egyszerűsítés és a hatékonyság érdekében javasolja, hogy mérjék fel a különböző közösségi alapok, nevezetesen az Európai Regionális Fejlesztési Alap, az Európai Szociális Alap, a kohéziós alap és az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap összevonhatóságát a 2013 utáni kohéziós politika keretében;

5.   megállapítja, hogy az átlátható és világos eljárások a felelősségteljes kormányzásban szerepet játszó tényezők, ezért felkéri a Bizottságot és a tagállamokat együttműködve a regionális és helyi hatóságokkal, és kellően figyelembe véve a potenciális kedvezményezettek javaslatait, hogy – a Bizottság által megállapításra kerülő, rögzített időkeretnek megfelelően – haladéktalanul vizsgálják meg, hogyan lehet a kohéziós politika végrehajtására irányuló eljárásokat egyszerűsíteni és racionalizálni, valamint a felelősséget világosabban megosztani az érintett személyek és szervek bürokratikus terhének csökkentése érdekében;

6.   felhívja a Bizottságot, hogy mozdítsa elő a kohéziós alapokról szóló általános rendelet 56. cikkének alkalmazását, amely lehetővé teszi a természetbeni hozzájárulásokat az EU által társfinanszírozott projektekhez;

Kormányzás és partnerség

7.   kéri a Bizottságot, hogy vonjon mérleget és tájékoztassa a partnerség elvének végrehajtásáról a tagállamokban a nemzeti stratégiai referenciakeretek és az operatív programok kidolgozása során, megjelölve a kormányzás sikeres és kevésbé sikeres tényezőit, és különösen vizsgálja meg azt is, hogy milyen mértékben vették figyelembe a partnerek által az operatív programok kidolgozása során benyújtott véleményeket és javaslatokat;

8.   felkéri a Bizottságot, hogy a strukturális alapokra vonatkozó általános rendelet 11. cikkének megfelelően dolgozzon ki egyértelmű fogalommeghatározást és értékelési kritériumokat, valamint a tényleges partnerségek végrehajtásának megkönnyítését szolgáló eszközöket, módokat és helyes gyakorlatokat (többek között a partnerek kiválasztására vonatkozóan) tartalmazó iránymutatást, tiszteletben tartva minden tagállam saját intézményi keretét;

9.   megállapítja, hogy a partnerség folyamata csak a szükséges képességekkel és forrásokkal rendelkező partnerekkel működhet, és kéri az igazgatást végző hatóságokat, hogy járuljanak hozzá e kapacitások erősítéséhez azáltal, hogy a strukturális alapokról szóló rendelet 11. cikkével összhangban a kezdeti szakaszban a partnerek rendelkezésére bocsátják ugyanazokat az információkat, amelyek a hatóságok rendelkezésére állnak, és a partnerségi elv megvalósításához nyújtott technikai segítségre megfelelő összeget biztosítanak számukra például képzésekhez, a társadalmi tőke építéséhez, valamint partnerségi tevékenységeik professzionálisabbá tételéhez;

10.   sajnálatosnak tartja, hogy a jelenlegi programozási időszakra nem határozták meg a támogatás alsó határát a strukturális alapokból a partnerségi elv végrehajtására; felkéri a Tanácsot és a Bizottságot, hogy a jövőbeli jogalkotásban határozzák meg a támogatás alsó határát a strukturális alapokból a partnerségi elv végrehajtására;

11.   megállapítja, hogy az önkéntesség fontos szerepet tölt be a partnerségi folyamatban, és felhívja a tagállamokat és a Bizottságot, hogy támogassák és segítsék az önkéntesek által elvégzett, e folyamathoz hozzájáruló értékes munkát, valamint a többszintű partnerség keretében az emberek és a helyi szervezetek fokozottabb részvételét a helyi demokráciában;

12.   felhívja a figyelmet a programozást illetően a lakossággal és a civil társadalmat képviselő szervezetekkel javaslataik megfontolása érdekében folytatott konzultáció kötelező jellegére, és kiemeli, hogy a civil társadalom részvétele segíti a döntéshozatali folyamat legitimálását; megjegyzi, hogy a közvéleménynek az operációs programok (2007–2013) előkészítő szakaszába történő bevonására irányuló erőfeszítések nem hozták meg a remélt sikereket; felkéri tehát a Bizottságot, hogy határozza meg a helyes gyakorlatokat és tegye lehetővé alkalmazásukat annak érdekében, hogy a következő programozási időszakban a nyilvánosság bevonása hatékonyabb legyen;

13.   felhívja az igazgatást végző hatóságokat, hogy tájékoztassák a partnereket, hogy az általuk a strukturális alapok programozási folyamatának különböző szakaszaiban tett javaslatokat hogyan és milyen szinten veszik figyelembe;

14.   emlékeztet arra, hogy a strukturális alapok programozásának és végrehajtásának valamennyi szakaszában a partnerség hozzájárulhat a hatékonysághoz, az eredményességhez, a legitimitáshoz és az átláthatósághoz, valamint növelheti a programok eredményeivel kapcsolatos elkötelezettséget és felelősségvállalást; ezért kéri a tagállamokat és az irányító hatóságokat, hogy szorosabban és korai szakaszban integrálják a partnerségeket a strukturális alapok mindegyik programozási és végrehajtási fázisába, a tapasztalataik és tudásuk jobb hasznosítása érdekében,

15.   sürgeti a tagállamokat, hogy strukturális finanszírozás végrehajtását szolgáló, a köz- és magánszféra közti partnerségek létrehozásával biztosítsanak szorosabb együttműködést a köz- és a magánszektor között, tekintettel arra, hogy a köz- és magánszféra partnerségéből fakadó potenciális előnyök továbbra is nagyrészt kihasználatlanok;

16.   megállapítja, hogy az új tagállamok nem teljesítették teljes mértékben a partnerség elvét, és ezért annak bevezetését fokozatosan lehet megszilárdítani;

17.   kéri, hogy a strukturális alapok következő szabályozása tartalmazzon konkrét rendelkezéseket annak érdekében, hogy a partnerség elvének alkalmazását világosan ellenőrizhető kritériumokkal jogilag kötelezővé tegye;

Többszintű kormányzás

18.   felkéri a tagállamokat, hogy a többszintű kormányzás megerősítése érdekében a lehető leghamarabb dolgozzák ki az Európai Unió területfejlesztési menetrendje megvalósítását célzó első cselekvési program konkrét intézkedéseit, nevezetesen a 3.1. pont keretében;

19.   javasolja a kormányzás dimenziójának az Európai Unió területfejlesztési menetrendje megvalósítását célzó első cselekvési program 4.1. pontja keretébe történő belefoglalását, ami a területi kohézió számára új mutatók kifejlesztését kívánja az Európai Területrendezési Megfigyelő Hálózattól;

20.   álláspontja szerint a sikeres többszintű kormányzást "alulról felfelé irányuló" megközelítésre kell alapozni; e vonatkozásban felkéri a regionális és helyi hatóságokat, hogy vizsgálják meg a nemzeti kormányokkal és a Bizottsággal folytatott együttműködésük és kapcsolattartásuk elmélyítésének módozatait, továbbá javasolja, hogy rendszeres találkozókra kerüljön sor a nemzeti, regionális és helyi hatóságok hivatalnokai között;

21.   ösztönzi a tagállamokat, hogy decentralizálják a kohéziós politika végrehajtását, lehetővé téve a partnerség és a szubszidiaritás elvének tiszteletben tartásával a többszintű kormányzás rendszerének jó működését, és felkéri őket, hogy a decentralizálás tárgyában tegyék meg a szükséges jogalkotási és költségvetési intézkedéseket;

22.   hangsúlyozza, hogy a pénzeszközök hatékony abszorpciójának és hatásuk maximalizálásának előfeltétele a regionális és helyi igazgatási kapacitás, valamint annak stabilitása és folytonossága; felhívja a tagállamokat, hogy biztosítsanak megfelelő igazgatási struktúrákat és humántőkét a felvétel, a díjazás, a képzés, a források, az eljárások, az átláthatóság és a hozzáférhetőség terén;

23.   kéri, hogy a nemzeti számvevőszékek egyrészt játsszanak meghatározóbb szerepet az ellenőrzési mechanizmusokban az alapok megfelelő módon történő felhasználása érdekében, másrészt vállalják fel a rájuk háruló felelősséget és játsszanak aktívabb szerepet;

24.   ösztönzi a tagállamokat, hogy ruházzák át a strukturális alapok kezelésének felelősségét a regionális és helyi hatóságokra az általuk teljesítendő, elfogadott feltételek és kritériumok alapján, azzal a céllal, hogy e hatóságok szorosabban és hivatalos együttműködési keretben bekapcsolódjanak az operációs programok kidolgozásába és végrehajtásába, vagy legalábbis globális támogatást nyújtsanak nekik, hogy az ebben kínált lehetőségek teljes mértékű kihasználásával lehetővé váljon számukra a többszintű kormányzás mechanizmusában való teljes mértékű szerepvállalás;

Kormányzás és területi dimenzió

25.   kéri azokat a tagállamokat, amelyek még nem módosították nemzeti jogukat az Európai Területi Együttműködési Csoportok megvalósításának lehetővé tétele érdekében, hogy azt a lehető leghamarabb tegyék meg;

26.   kéri a Bizottságot, hogy – egyidejűleg azzal, hogy megvizsgálja, melyik NUTS-szint a legmegfelelőbb – határozza meg azt a területet, amelyen a szerzett tapasztalatok alapján a területfejlesztés integrált politikáját a legjobban lehetne végrehajtani, az alábbi projektek alapjául szolgálva:

   - sűrűn lakott és munkaerő-felszívó térségek, azaz a városok, a külvárosi térségek és a kapcsolódó falusi területek;
   - területek, amelyek speciális tematikus megközelítést indokolnak, mint például a hegyvidékek, a nagy erdős területek, a nemzeti parkok, a folyók vízgyűjtő területei, a partvidékek, a szigetek és a környezeti szempontból leromlott területek, helyalapú megközelítések kidolgozása céljából;

Kormányzás és az Unió intézményei

27.   üdvözli a regionális és helyi hatóságoknak, valamint a szubszidiaritás elvének a Lisszaboni Szerződésben való elismerését, és felhívja az uniós intézményeket, hogy gondolkozzanak el e fejlemények konkrét gyakorlati következményein;

28.   megállapítja, hogy a Tanácson belül nem létezik egy kifejezetten a kohéziós politikának szentelt egység, amely biztosítaná az Unió első költségvetési tételét képező ezen politika stratégiai nyomon követését, és kéri a tagállamokat, hogy irányozzanak elő a Tanácson belül a kohéziós politikáért felelős miniszterek számára különleges üléseket;

29.   örömmel veszi tudomásul szolgálatközi csoportok, mint például a városokkal vagy az integrált megközelítéssel foglalkozó csoportok megalakítását a Bizottságban, kéri a Bizottságot, hogy bővítse a transzverzális munkára irányuló lépések körét, és rendszeresen tájékoztassa a Parlamentet és a Régiók Bizottságát az említett csoportok munkájának eredményeiről;

30.   vállalja az eljárási szabályzat kiigazítását annak érdekében, hogy lehetővé váljon a transzverzális munka a több parlamenti bizottságot is (ideiglenes csoportokat és másokat) érintő kérdésekben, nevezetesen a parlamenti reformmal foglalkozó munkacsoport munkájának keretében;

31.   felkéri a Régiók Bizottságát, hogy mind mennyiségi, mind minőségi szempontból tegyen nagyobb erőfeszítéseket a kormányzás gyakorlatának fejlesztése érdekében;

A sikeres kormányzás és partnerség eszközei

32.   felkéri a tagállamokat és a Bizottságot, hogy támogassák a kormányzásra és partnerségre vonatkozó képzési intézkedések létrehozását a köz- és magán oktatási és képzési szervezetek bevonásával, a Közösséget érintő komoly kihívásokkal való szembenézés érdekében;

33.   felhívja a tagállamokat a területrendezés megfelelő kihasználására a kiegyensúlyozott regionális fejlesztés előmozdításának támogatása érdekében;

34.   felkéri a kohéziós politikai operatív programok irányításában részt vevő, nemzeti, regionális és helyi választott tisztségviselőket, valamint a strukturális alapokról szóló általános rendelet 11. cikke szerinti partnereket, hogy vegyék igénybe az ezekhez a programokhoz technikai segítségre rendelkezésre álló pénzügyi forrásokat az ezen programokhoz kapcsolódó kormányzási formákra irányuló képzés, különösen a projektmenedzsment-képzések szervezésére; felhívja továbbá a Bizottságot, hogy kérje fel a tagállamokat részletes beszámoló benyújtására arról, milyen módon használták fel egyedi pénzügyi programjaikat;

35.   úgy ítéli meg, hogy a legjobb gyakorlatok cseréjére alkalmas európai hálózatok kiterjeszthetnék tevékenységüket a kormányzásra és a partnerségre is, nagyobb hangsúlyt helyezhetnének a korábbi programciklusokból szerzett politikai és stratégiai tapasztalatokra, valamint az EU összes nyelvén biztosítaniuk kellene a nyilvános hozzáférést a tapasztalatok cseréjéhez, hozzájárulva ezzel a helyes gyakorlatok tényleges megvalósításához;

36.   üdvözli az EU francia elnökségének kezdeményezését, amely a fenntartható és szolidáris városok referenciarendszerének kidolgozására irányul, és kéri, hogy e referenciarendszer kidolgozásakor vegyék figyelembe a kormányzási és partnerségi tényezőket is;

37.   javasolja az ERASMUS programhoz hasonló program elindítását a regionális és helyi képviselők részére;

o
o   o

38.   utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Tanácsnak és a Bizottságnak.

(1) HL L 210., 2006.7.31., 25. o.

Jogi nyilatkozat - Adatvédelmi szabályzat