Index 
 Előző 
 Következő 
 Teljes szöveg 
Eljárás : 2008/2046(INI)
A dokumentum állapota a plenáris ülésen
Válasszon egy dokumentumot : A6-0363/2008

Előterjesztett szövegek :

A6-0363/2008

Viták :

Szavazatok :

PV 21/10/2008 - 8.18
A szavazatok indokolása

Elfogadott szövegek :

P6_TA(2008)0494

Elfogadott szövegek
PDF 313kWORD 77k
2008. október 21., Kedd - Strasbourg
A Bizottság 24. éves jelentése a közösségi jog alkalmazásának nyomon követéséről
P6_TA(2008)0494A6-0363/2008

Az Európai Parlament 2008. október 21-i állásfoglalása a közösségi jog alkalmazásának nyomon követéséről – a Bizottság 24. éves jelentése (2008/2046(INI))

Az Európai Parlament,

–   tekintettel a Bizottság 2007. július 17-i, a közösségi jog alkalmazásának nyomon követéséről szóló 24. éves jelentésére (2006) (COM(2007)0398),

–   tekintettel a kapcsolódó bizottsági személyzeti munkadokumentumokra (SEC(2007)0975 és SEC(2007)0976),

–   tekintettel "Az eredmények Európája – a közösségi jog alkalmazása" című 2007. szeptember 5-i bizottsági közleményre (COM(2007)0502),

–   tekintettel a férfiak és a nők közti egyenlő bánásmód elvének a foglalkoztatási szociális biztonsági rendszerekben történő megvalósításáról szóló, 1986. július 24-i 86/378/EGK tanácsi irányelvre(1),

–   tekintettel az UNICE, a CEEP és az ESZSZ által a szülői szabadságról kötött keretmegállapodásról szóló, 1996. június 3-i 96/34/EK tanácsi irányelvre(2),

–   tekintettel a férfiak és a nők közti egyenlő bánásmód elvének a foglalkoztatási szociális biztonsági rendszerekben történő megvalósításáról szóló 86/378/EGK irányelvet módosító 1996. december 20-i 96/97/EK tanácsi irányelvre(3),

–   tekintettel a személyek közötti, faji vagy etnikai származásra való tekintet nélküli egyenlő bánásmód elvének alkalmazásáról szóló, 2000. június 29-i 2000/43/EK tanácsi irányelvre(4),

–   tekintettel a foglalkoztatás és a munkavégzés során alkalmazott egyenlő bánásmód általános kereteinek létrehozásáról szóló, 2000. november 27-i, 2000/78/EK tanácsi irányelvre(5),

–   tekintettel a férfiak és nők közötti egyenlő bánásmód elvének a munkavállalás, a szakképzés, az előmenetel és a munkakörülmények terén történő végrehajtásáról szóló 76/207/EGK tanácsi irányelvet módosító 2002. szeptember 23-i 2002/73/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvre(6),

–   tekintettel az Unió polgárainak és családtagjaiknak a tagállamok területén történő szabad mozgáshoz és tartózkodáshoz való jogáról szóló, 2004. április 29-i 2004/38/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvre(7),

–   tekintettel a Bizottságnak a közösségi jog alkalmazásának nyomon követéséről szóló 23. éves jelentéséről (2005) szóló 2008. február 21-i állásfoglalására(8),

–   tekintettel eljárási szabályzata 45. cikkére és 112. cikkének (2) bekezdésére,

–   tekintettel a Jogi Bizottság jelentésére (A6-0363/2008),

A.   mivel az uniós politikák hatékonysága nagyban függ a nemzeti, regionális és helyi szintű alkalmazástól; mivel a polgárok mindennapjaira gyakorolt pozitív hatás elérése érdekében szigorúan és folyamatosan ellenőrizni kell, hogy a tagállamok megfelelnek-e a közösségi jognak,

B.   mivel a közösségi jog betartásának nyomon követése a közösségi jog átvételének nem csak mennyiségi, hanem minőségi aspektusaira, valamint a közösségi jog alkalmazásának a tagállamokban kialakított gyakorlatára is ki kell terjedjen,

C.   mivel az előző évek folyamatosan növekvő, 2005-re a 2653-os számot elérő feltárt jogsértési ügyei után 2006-ra a Bizottság által kezdeményezett jogsértési eljárások száma némileg – 2518-ra – csökkent; mivel a 10 új tagállam csatlakozása után a jelek szerint az észlelt jogsértések számában nem következett be változás,

D.   mivel az EU-25-ök tekintetében az átültető intézkedésekről szóló bejelentés elmaradása miatt a 2006-ban indított jogsértési eljárások száma 2005-höz képest 16%-kal – 1079 ügyről 904-re – csökkent, ami a meghozott irányelvek csökkenésének (a 2005-ös 123-hoz képest 2006-ban csak 108 irányelv született), valamint a tagállamok tájékoztatási hajlandósága növekedésének volt köszönhető,

E.   mivel a Bizottság által idézett 2006-os statisztikák szerint több tagállam is vonakodik az EK-Szerződés 234. cikkében említett előzetes döntéshozatali eljárás igénybevételétől; mivel elképzelhető, hogy ez a közösségi jog elégtelen értelmezésére vezethető vissza,

F.   mivel a törvény előtti egyenlőség elve előírja, hogy az Unió polgárainak nem csak az európai uniós jogszabályok, hanem az azokat átültető nemzeti jogszabályok tekintetében is egyenlőnek kell lenniük; mivel ezért kívánatos lenne, hogy az európai jogszabályok átültetésére vonatkozó határidő lejártakor a tagállamok ne csak az átültetési előírásokban tegyenek kifejezett utalást arra, hogy mely nemzeti előírások tartalmazzák az adott jogszabályt és mely nemzeti hatóságok felelősek azok végrehajtásáért, hanem ezt jelezzék a Hivatalos Lapban is,

G.   mivel a polgárok panaszainak Európa építése során nem pusztán szimbolikus jelentősége van, hanem mérhető és hatékony eszközei a közösségi jog alkalmazása sikerének,

H.   mivel a Parlamentnek benyújtott petíciók a közösségi jog tagállamok általi megsértésének feltárására is szolgálnak, és mivel az utóbbi években a benyújtott petíciók száma jelentősen nőtt (2006-ban kb. 1000 petíció érkezett),

I.   mivel a petíciókban leggyakrabban felmerülő sérelmek a diplomák és szakmai képesítések elfogadására, az adózásra, a tagállamok területén való szabad mozgásra és a megkülönböztetésmentességre vonatkoznak,

J.   mivel 2006-ban az európai ombudsmannak benyújtott panaszok száma 3830 maradt; mivel a panaszok 75%-a az ombudsman hatáskörén kívül esett, mivel azok a tagállamok nemzeti vagy regionális hatóságainak hatáskörébe tartoztak; és mivel az előző évekhez hasonlóan az ombudsman által indított vizsgálatok 70%-a a Bizottsággal volt kapcsolatos,

K.   mivel a megkülönböztetésmentesség elve az európai integrációs folyamat egyik sarokköve, amelynek közvetlen hatása van a belső piac működésére, különösen, ami a személyek, szolgáltatások, áruk és a tőke szabad mozgásának elvét illeti, és mivel ez az elv egyenlő jogokat és esélyeket biztosít az Unió valamennyi polgára számára,

L.   mivel a Maastrichti Szerződés rendelkezései értelmében az uniós állampolgárság jogot biztosít az Unió polgárai számára a tagállamok területén való szabad mozgáshoz, valamint számos politikai jogot is biztosít, és mivel az uniós intézmények e jogok érvényesülését hivatottak biztosítani,

M.   mivel a polgároknak az Európai Unió területén belüli szabad mozgásáról és letelepedéséről szóló 2004/38/EK irányelv átültetésének határideje 2006. április 30,

N.   mivel a diákok továbbra is nehézségekbe – adminisztratív akadályokba vagy a külföldi egyetemen beiratkozni kívánó diákot megkülönböztető kvótarendszerekbe – ütköznek a szabad mozgás gyakorlása és a felsőoktatáshoz más tagállamban való hozzáférés területén, és mivel az EU csak a nemzetiségen alapuló megkülönböztetés esetén léphet közbe,

O.   mivel az Európai Közösséget létrehozó szerződés 39. cikke előírja, hogy a dolgozók szabad mozgása tartalmazza a más tagállamból érkező dolgozó elleni valamennyi megkülönböztetés megszüntetését a munkavállalás és alkalmazás, az ellentételezés és egyéb munkakörülmények tekintetében, és mivel a másodlagos közösségi jog előírásokat tartalmaz az ilyen típusú megkülönböztetés ellen,

P.   mivel közvetlen összefüggés van aközött, hogy amelyik tagállam végrehajtja a közösségi jogot – ideértve a környezetvédelem terén érvényes rendelkezéseket is –, az a lényeges beruházások, infrastruktúra és modernizációs projektek megvalósításához szükséges támogatásokhoz könnyebben jut hozzá,

2006-os éves jelentés, és a Parlament 2008. február 21-i állásfoglalását követő gyakorlati lépések

1.   üdvözli a fent említett, 2007. szeptember 5-i bizottsági közleményt, valamint a Bizottságnak azt a törekvését, hogy javítani kívánja a prioritások meghatározása, valamint az ahhoz vezető eljárások kezelésének hatékony ellenőrzése terén alkalmazott munkamódszereit; sajnálja ugyanakkor, hogy a Bizottság még nem válaszolt vagy reagált a Parlament fent említett, 2008. február 21-i állásfoglalására, amelyben a Parlament felhívja a Bizottságot, hogy adjon konkrét tájékoztatást a közösségi jog végrehajtásának különböző szempontjairól, különös tekintettel a fent említett új munkamódszer bevezetésére;

2.   súlyos aggodalmát fejezi ki amiatt, hogy az új munkamódszer – amely értelmében a Bizottsághoz érkező panaszokat ismét az illetékes tagállamhoz (a közösségi jog helytelen végrehajtásáért eredetileg felelős félhez) utalhatják – megakadályozhatja azt, hogy a Bizottság eleget tegyen a "szerződések őrzőjeként" a közösségi jog alkalmazásának biztosítása tekintetében az EK-Szerződés 211. cikke szerint vállalt intézményi kötelezettségének; megjegyzi, hogy gyakran a Bizottság az egyetlen szerv, amely felé a polgárok a közösségi jog nem megfelelő alkalmazása esetén panasszal élhetnek; kéri a Bizottságot, hogy 2008 novemberéig nyújtsa be a Parlamentnek a 2008. április 15-én indult, 15 tagállam részvételével zajló kísérleti projekt megvalósításának első hat hónapjában folytatott eljárásokról és elért eredményekről szóló első jelentést;

3.   hangsúlyozza, hogy az Európai Közösséget létrehozó szerződés 211. cikke intézményes felelőséggel ruházza fel a Bizottságot a Szerződés rendelkezései alkalmazásának, valamint a Szerződés értelmében az intézmények által elfogadott rendelkezések alkalmazásának ellenőrzése tekintetében, és hogy a 226. cikk értelmében a Bizottságnak jogában áll közbelépni, amikor a tagállamok nem teljesítik a Szerződésből fakadó kötelezettségeiket;

4.   sürgeti a Bizottságot, hogy mindenhol alkalmazza azt az elvet, amely alapján bármely, a közösségi jog valódi megsértéséről szóló kommunikációt panaszként jegyeznek, kivéve, ha a közösségi jog megsértésére vonatkozó panaszossal való kapcsolattartásról szóló 2002. március 20-i bizottsági közlemény mellékletének 3. pontjába tartozó rendkívüli körülmények állnak fenn (COM(2002)0141); kéri, hogy a Bizottság tájékoztassa a Parlamentet ezen elv tiszteletben tartásáról az új módszer alkalmazása során; sürgeti a Bizottságot, hogy tájékoztassa a Parlamentet és konzultáljon vele a panaszok bejegyzésének elmaradását indokoló rendkívüli körülmények bármilyen módosításáról;

5.   megállapítja, hogy a jogsértési eljárás tekintetében a főbb problémát az eljárás hossza (átlagosan 20,5 hónap az ügy határidőben történő nyilvántartásba vételétől az EK-Szerződés 226. cikke értelmében vett Bírósághoz fordulásig), valamint a 228. cikk gyenge alkalmazása okozza; kéri a Bizottságot, hogy törekedjen a panaszok és petíciók kezelése viszonylag hosszú időtartamának csökkentésére, és találjon gyakorlati megoldásokat a bemutatott problémákra, eseti alapon határozva arról, hogy nem volna-e célszerűbb alternatív módszerekhez, például a még mindig nem kellőképpen támogatott SOLVIT-hez folyamodni;

6.   megállapítja, hogy jelentős mértékben emelkedett az olyan – 2006-ban ellenőrzött –szabálysértések száma, amelyeket a Bíróság határozatainak következetes be nem tartása súlyosbít, és kiemel két olyan esetet, amikor a tagállamokat pénzügyi szankciókkal sújtották; felhívja a Bizottságot, hogy az Európai Bíróság ítéleteinek megfelelő végrehajtása biztosítására határozottabban alkalmazza az EK-Szerződés 228. cikkét;

7.   a tagállamoknak az irányelvek átültetésére vonatkozó határidők be nem tartásával kapcsolatos visszatérő problémájával kapcsolatban felhívja a Bizottságot, hogy készítse el azon irányelvek listáját, amelyeket a legkevésbé hajtottak végre és mellékelje ennek valószínűsíthető okait is;

8.   üdvözli a Bizottság néhány főigazgatósága, különösen a Környezetvédelmi Főigazgatóság által a tárgyhoz tartozó irányelvek megfelelőségi vizsgálatának javítására tett erőfeszítéseket, nincs megelégedve azonban a Bizottságnak a megfelelőségi tanulmányok bizalmassága tekintetében adott válaszával; ismét felhívja a Bizottságot, hogy weboldalán tegye közzé a nemzeti végrehajtási intézkedések közösségi jognak való megfelelőségéről a különböző főigazgatóságok által igényelt tanulmányokat;

9.   felhívja a figyelmet, hogy a legtöbb tagállam nemzeti bírósága nem kielégítően működik együtt a Bírósággal és továbbra is vonakodnak a közösségi jog elsőbbségi elvének alkalmazásától; rámutat továbbá az előzetes döntéshozatali eljárás rendkívül fontos, a közösségi jog alkalmazásában betöltött szerepére;

10.   e tekintetben támogatja a Bizottság azon erőfeszítéseit, hogy meghatározza azokat a területeket, amelyek vonatkozásában hasznos lenne a közösségi joggal kapcsolatos további képzés a nemzeti bírák, szakemberek és köztisztviselők számára;

Intézményközi együttműködés

11.   úgy véli, hogy a közösségi jog alkalmazását ellenőrző egyezmények, valamint a Bizottság, a Tanács, az európai ombudsman és az érintett európai parlamenti bizottságok közötti szoros együttműködés alapvető fontosságú annak biztosítására, hogy minden olyan esetben eredményesen lehessen fellépni, amikor a petíció benyújtója indokoltan tesz panaszt a közösségi jog megsértése miatt;

12.   rámutat, hogy bár a közösségi jog valódi megsértésére az összes petíció közül csak néhány (2006-ban négy) esetben derült fény, a petíciók az európai polgárok alapvető kívánalmaival kapcsolatos információk pótolhatatlan forrásai, amelyeket a Bizottságnak iránytűként kellene használnia a jogi intézkedésekkel kapcsolatban;

13.   hangsúlyozza, hogy szükség van a polgárok jobb tájékoztatására, hogy bárkit panaszával a problémájához leginkább értő testülethez lehessen irányítani mind nemzeti, mind közösségi szinten; úgy véli, hogy a megfelelő ügyintézés és szolgáltatás kultúráját az EU intézményein belül támogatni kell annak biztosítására, hogy a polgárok megfelelő bánásmódban részesüljenek és jogaikat teljes mértékben gyakorolni tudják;

14.   javasolja, hogy a Bizottság továbbra is tervezze annak lehetőségét, hogy a tagállamokban működő képviseleteit a végrehajtás helyszínen történő megfigyelésére és ellenőrzésére használja;

15.   hangsúlyozza, hogy meg kell vizsgálni az előzőleg felvetett lehetőséget, amely szerint közös hozzáférési pontot kell biztosítani a polgárok valamennyi, a közösségi jog ellenőrzését érintő panasza és problémája számára, mivel a polgároknak jelenleg rengeteg választási lehetőség áll rendelkezésre (petíciók, panaszok, az ombudsman, SOLVIT stb.), ezért egyfajta központi irányadó rendszer bevezetése célzottabb és gyorsabb eredményeket mutatna fel;

16.   üdvözli a tényt, hogy a Bizottság a közösségi jog alkalmazásáról szóló éves jelentései olyan mellékletekkel egészülnek ki, amelyek a jelentésben szereplő információt kiegészítve alapvető fontosságú statisztikai adatokat közölnek;

17.   elismeri, hogy a Parlament állandó bizottságainak aktívabb szerepet kellene játszaniuk a közösségi jog alkalmazásának nyomon követésében; meggyőződése, hogy a bizottságoknak megfelelő adminisztratív támogatást kellene nyújtani annak érdekében, hogy ezt a szerepet hatékonyan betölthessék; felhívja a Parlamenti Reform Munkacsoportot, a Költségvetési Bizottságot és a Parlament egyéb illetékes szerveit, hogy vizsgálják meg annak a lehetőségét, hogy valamennyi bizottság titkárságán belül létrehoznak egy különleges munkacsoportot annak érdekében, hogy biztosítsák a közösségi jog alkalmazásának folyamatos és hatékony ellenőrzését;

Az Európai Parlament és a nemzeti parlamentek közötti együttműködés

18.   az Európai Parlament és a nemzeti parlamentek közötti szorosabb együttműködésre hív fel a közösségi jog alkalmazásának nemzeti, regionális és helyi szinten történő hatékonyabb felügyelete érdekében; úgy véli, hogy a nemzeti parlamentek elévülhetetlen szerepet játszanak a közösségi jog alkalmazásának felügyelete terén és ezáltal az Európai Unió demokratikus legitimitását növelik, valamint az emberekhez közelebb hozzák azt;

19.   emlékeztet arra, hogy az Amszterdami Szerződéshez csatolt, a nemzeti parlamentekről szóló záradék értelmében a szabadság, a biztonság és a jog érvényesülésének térségével kapcsolatos politikáknál különleges részvételt kell biztosítani a nemzeti parlamentek és az Európai Ügyekkel Foglalkozó Bizottságok Konferenciája (COSAC) számára; kiemeli, hogy e részvételnek a döntéshozatali szakaszban és az európai jogszabályok végrehajtásakor is meg kell valósulnia annak érdekében, hogy az európai és nemzeti jogalkotók olyan módosításokat és átdolgozásokat fogadhassanak el, amelyekre a megosztott hatáskör alá tartozó ágazatokban van és lesz továbbra is szükség; felhívja ezért a nemzeti és európai szintű illetékes parlamenti bizottságokat, hogy alakítsanak ki állandó kapcsolatokat az egyes jogszabályok tekintetében, az átláthatóbb és hatékonyabb európai és nemzeti szintű jogalkotási folyamat érdekében összegyűjtve minden hasznos információt; üdvözli az európai jogalkotók közötti olyan különleges üléseket, mint a közelmúltban a terrorizmus elleni harcról szóló kerethatározatról a nemzeti parlamentekkel folytatott ülés (2008. április 6.), amely során nem csak a hatályos európai jogszabályok végrehajtásának problémáit volt lehetőség megvizsgálni, hanem a Tanács által tanulmányozott módosítások tárgyhoz tartozását is;

20.   kiemeli, hogy a Lisszaboni Szerződés a szubszidiaritás elvével való megfelelés ellenőrzésére vonatkozó intézkedései a közösségi jogalkotás tekintetében a nemzeti parlamenteknek jelentősen megnövekedett szerepet adnak;

A megkülönböztetés elleni küzdelem az Európai Unióban

21.   kiemeli, hogy az állampolgárság fogalma jelentősen kiszélesíti a megkülönböztetés tilalmának elvét;

22.   megállapítja, hogy az utóbbi időben egyre több volt az uniós állampolgárság fogalmán alapuló és a szabad mozgáshoz való joggal kapcsolatos európai bírósági ítélet, amely szerint ha egy tagállam állampolgára egy másik tagállamban kihasználja a mozgáshoz és lakhatáshoz való jogát, nem részesülhet hátrányos bánásmódban azzal a polgárral szemben, aki mindezt nem tette meg;

23.   felhívja a tagállamokat, hogy tartsák tiszteletben az uniós állampolgárságból eredő jogokat, ideértve az európai parlamenti választásokon választáshoz és választhatósághoz való jogot, amelynek különös fontossága van a 2009. évi választások előtt;

24.   megállapítja, hogy a Parlament olyan petíciókat kapott, amelyek a 2004/38/EK irányelv néhány tagállam által történt megsértését panaszolják; felhívja a figyelmet, hogy ez az irányelv alapvető fontosságú az uniós állampolgárok a tagállamok területén való szabad mozgáshoz való jogának biztosításában; kiemeli, hogy a Bizottság 2008 második felében az irányelv végrehajtásáról szóló jelentés beadását tervezi;

25.   felhívja a Bizottságot, hogy ellenőrizze a 2000/43/EK és 2000/78/EK irányelvek átültetését, valamint azt, hogy a tagállamok által elfogadott jogszabályi átültetés ezen irányelvek rendelkezéseivel összhangban van-e, illetve azt, hogy a tagállamokra továbbra is a jogsértési és a meg nem feleléssel kapcsolatos eljárások által gyakoroljon nyomást annak érdekében, hogy a lehető leghamarabb teljes mértékben betartsák az irányelvek átültetésére vonatkozó kötelezettségüket; úgy véli, hogy az irányelvek keretében az illetékes parlamenti bizottságnak szerepet kellene játszania a tagállamok kötelezettségeinek folyamatos ellenőrzésében;

26.   üdvözli, hogy a Bizottság 2008. július 2-án elfogadta a 2008. évre szóló éves politikai stratégiában meghatározottak szerint benyújtott javaslatot a foglalkoztatás területén kívüli egyenlő bánásmód megvalósítására szolgáló horizontális irányelvre (COM(2008)0426), biztosítva az árukhoz, szolgáltatásokhoz, lakhatáshoz, oktatáshoz, szociális védelemhez és jogosultságokhoz való azonos hozzáférést, és véleménye szerint ez fontos kiegészítője a jelenlegi megkülönböztetés-ellenes csomagnak;

27.   felhívja a Bizottságot, hogy alaposan vizsgálja meg azokat az eseteket, amelyek során a tagállamok nem nemzetiségen alapuló megszorításokat alkalmaznak a más országokból származó diákok oktatáshoz való hozzáférése kapcsán annak érdekében, hogy biztosítsák a diákok számára a szabad mozgást és az egyenlő bánásmódot az adott tagállamok felsőoktatási rendszerein belül;

28.   különösen a 2007–2013 közötti időszak többéves pénzügyi keretrendszerének strukturális alapjából leginkább részesülő tagországokat hívja fel arra, hogy nemzeti jogszabályaikat főként a környezetvédelem területén gyorsan és megfelelő módon harmonizálják az uniós normákhoz, valamint arra, hogy a polgárok számára is átlátható tendereljárást dolgozzanak ki a rendelkezésre álló strukturális alapok hatékony felhasználása és a társadalmi és gazdasági fejlődés regionális szinten történő javítása érdekében;

o
o   o

29.   utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezen állásfoglalást a Tanácshoz, a Bizottsághoz, az Európai Bírósághoz, az európai ombudsmanhoz és tagállamok kormányaihoz és parlamentjeihez.

(1) HL L 225., 1986.8.12., 40. o.
(2) HL L 145, 1996.6.19., 4. o.
(3) HL L 46., 1997.2.17., 20. o.
(4) HL L 180., 2000.7.19., 22. o.
(5) HL L 303., 2000.12.2., 16. o.
(6) HL L 269., 2002.10.5., 15. o.
(7) HL L 158., 2004.4.30., 77. o.
(8) Elfogadott szövegek, P6_TA(2008)0060.

Jogi nyilatkozat - Adatvédelmi szabályzat