Az Európai Parlament,

–   tekintettel a Bizottság "Európai ügynökségek – A további teendők" című 2008. március 11-i közleményére (COM(2008)0135),

–   tekintettel az európai szabályozási ügynökségek keretszabályáról szóló bizottsági közleményéről szóló, 2004. január 13-i állásfoglalására,(1),

–   tekintettel az európai szabályozási ügynökségek keretszabályáról szóló 2005. február 25-i intézményközi megállapodás tervezetére (COM(2005)0059),

–   tekintettel az Alkotmányügyi Bizottság és a Költségvetési Bizottság által közösen a Tanácshoz intézett, szóbeli választ igénylő kérdésre és a Tanácsnak a 2005. november 15-i ülésen erre adott válaszára (O-0093/05),

–   tekintettel az európai szabályozási ügynökségek keretszabályáról szóló, a Bizottság által benyújtott intézményközi megállapodástervezetről szóló, 2005. december 1-jei állásfoglalására(2),

–   tekintettel az Elnökök Értekezletének 2008. április 17-i határozatára,

–   tekintettel a Bizottság elnöke által 2008. május 7-én az Európai Parlament elnökéhez, valamint a Tanács hivatalban levő elnökéhez intézett levélre, amelyben politikai szintű intézményközi munkacsoport létrehozását szorgalmazta,

–   tekintettel eljárási szabályzata 45. cikkére,

–   tekintettel az Alkotmányügyi Bizottság jelentésére, illetve a Költségvetési Bizottság, a Költségvetési Ellenőrző Bizottság, a Gazdasági és Monetáris Bizottság és az Ipari, Kutatási és Energiaügyi Bizottság véleményére (A6-0354/2008),

A.   mivel a Parlament és a Bizottság által az európai szabályozási ügynökségek kötelező jogi erejű keretszabályozásának kialakítása érdekében kifejtett erőfeszítések hatástalanok maradtak,

B.   mivel a 2005-ös intézményközi megállapodástervezet tekintetében a Tanács intézményi és politikai ellenállása miatt semmilyen érdemi előrehaladás nem történt, és mivel a Bizottság úgy határozott, hogy visszavonja az intézményközi megállapodásra irányuló javaslatát, és helyette egy közös megközelítést eredményező intézményközi párbeszédre szólít fel,

C.   mivel a szabályozási ügynökségek első megközelítésben ugyan "mikrointézményeknek" tekinthetők, de az európai kormányzás tekintetében azonban "makrohatást" gyakorolnak,

D.   mivel továbbra is szükség van legalább a szabályozási ügynökségek alapvető szerkezeti jellemzőinek a meghatározására, annál is inkább, mivel ezek az Európai Unió elismerten intézményeket meghaladó tényezőivé váltak,

E.   mivel a Bizottság intézményközi munkacsoport létrehozását javasolja a szabályozási ügynökségek közös keretszabályának megfogalmazása és az Európai Unió valamennyi intézményének ezen ügynökségek tekintetében fennálló hatásköreinek meghatározása érdekében,

F.   mivel a Bizottságnak 2009–2010-re el kell végeznie a szabályozási ügynökségek horizontális értékelését, és az értékelés következtetéseiről szóló jelentését a lehető leghamarabb az Európai Parlament és a Tanács elé kell terjesztenie,

G.   mivel üdvözlendő a Bizottság azon döntése, hogy nem javasolja újabb ügynökségek létrehozását, amíg az intézményközi munkacsoport nem fejezi be a munkáját,

H.   mivel a Bizottságnak nem lenne szabad eltérnie a meglévő ügynökségeket szabályozó alapító okiratok módosításaira vonatkozó 2005-ös intézményközi megállapodástervezet vezérelveitől, annak érdekében, hogy azok összhangban álljanak az új megközelítéssel,

I.   mivel a közösségi programok irányítását határozott időre ellátó szabályozási ügynökségek számára most is létezik egy egységes szabályozási keret(3);

Általános szempontok

1.   dicséretes kezdeményezésnek tartja a Bizottság javaslatát, és képviselői útján kész az intézményközi munkacsoport munkájában való részvételre, azonban megítélése szerint a "közös megközelítés" alulmúlja az intézményközi megállapodás megkötésére vonatkozó várakozásait; tudomásul veszi, hogy ez nem zárja ki a munkacsoport tevékenységének eredményeként létrejövő más együttműködési formák kialakítását;

2.   az egyik költségvetési hatóságként a Tanácshoz fordul, hogy konstruktívan járuljon hozzá ezen munkacsoport tevékenységéhez;

3.   kéri a Tanácsot és a Bizottságot, hogy minél hamarább állapítsák meg – az Európai Parlamenttel közösen – az intézményközi munkacsoport munkaprogramját annak érdekében, hogy az utóbbi 2008 őszén megkezdhesse tevékenységét;

4.   véleménye szerint az intézményközi munkacsoport munkaprogramjának többek között az alábbi pontokra kell kiterjednie:

5.   sajnálatát fejezi ki az uniós ügynökségek létrehozására vonatkozó általános stratégia hiánya miatt; tudomásul veszi, hogy az új ügynökségeket eseti alapon hozzák létre, amely a szabályozási ügynökségek, végrehajtó ügynökségek és egyéb közösségi szervek átláthatatlan szövevényéhez vezet, ahol minden ilyen szerv egyedülálló létesítmény;

6.   tudomásul veszi a Bizottság álláspontját, amely szerint a szabályozási ügynökségek – esetenként az Európai Parlament részvételével történő – létrehozása a tagállamok együttműködésének megnyilvánulása, működésük pedig az interoperabilitás és azon hatáskörök gyakorlása alapján zajlik, amelyeket ha kizárólagos jelleggel a közösségi szervekre ruháznának, felmerülne a központosítás vádja;

7.   felhívja a Bizottságot és a Tanácsot, hogy az Európai Parlamenttel együtt tevékenykedjenek közösen annak érdekében, hogy egyértelmű, közös és koherens keretbe foglalják az ügynökségek jövőbeli helyét az európai kormányzásban;

8.   véleménye szerint a szabályozási ügynökségek átláthatóságát biztosítani kell, különös tekintettel működésükre, az információk nyilvánosságára és hozzáférhetőségére, valamint a fellépések tervezésére és elszámoltathatóságára;

9.   úgy véli, hogy az intézményközi egyetértés terén a "közös keretnek" kiemelten kellene kezelnie a működés ésszerűsítésérét és a szabályozási ügynökségek hozzáadott értékének optimalizálását, a nagyobb átláthatóság, az érezhető demokratikus ellenőrzés és a nagyobb hatékonyság megvalósítása révén;

10.   megítélése szerint feltétlenül szükséges a közös minimumszabályok és elvek elfogadása – jellegüktől függetlenül – valamennyi szabályozási ügynökség felépítése, működése és ellenőrzése szempontjából;

11.   úgy véli, hogy a szabályozási ügynökségek tevékenységében való részvételt a formális konzultációs eljáráson és az érdekeltekkel folytatott párbeszéden keresztül kell biztosítani;

12.   véleménye szerint az ügynökségek szerkezeti és működési különbözősége súlyos kérdéseket vet fel a szabályozás paraméterei, a helyes kormányzás és az intézményi kapcsolatok tekintetében a centralizáció-decentralizáció vonatkozásában;

13.   amellett érvel, hogy a helyes igazgatás elvének érvényesülését a személyzeti kiválasztás, a költségvetés és erőforrás-kezelés, a hatékony igazgatás és a teljesítményértékelés közös megközelítése révén kell biztosítani;

14.   megvizsgálja majd, hogy a Bizottság kötelezettségvállalása további szabályozási ügynökségek alapítására irányuló javaslatok felfüggesztésére vonatkozóan kiterjedjen-e a jelenleg függőben lévő két – az energetikát és a távközlést érintő – javaslatra is;

15.   hangsúlyozza, hogy a szabályozási ügynökségek alapítása és működése tekintetében szükség van a parlamenti felügyelet megteremtésére, amelynek az alábbiakon kell alapulnia:

16.   sürgeti a Bizottságot, hogy haladéktalanul, a 2009–2010 közötti időszak vége előtt nyújtsa be a szabályozási ügynökségek horizontális értékeléséből levont következtetéseit annak érdekében, hogy az intézményközi munkacsoport e következtetéseket figyelembe vehesse;

17.   felkéri a Bizottságot, hogy az eredmények összehasonlítása érdekében állapítson meg referenciaértékeket és határozzon meg egyértelmű szabályokat az ügynökségek mandátumának gyenge teljesítmény miatti visszavonására.

18.   felkéri az elnököt és az Elnökök Értekezletét, hogy a Bizottság által javasolt munkacsoport felállítását kezeljék elsőbbségi kérdésként, és úgy véli, hogy helyénvaló lenne, ha az Európai Parlamentet a munkacsoportban az Alkotmányügyi Bizottság, a Költségvetési Bizottság, valamint a szabályozási ügynökségek felügyelete terén gyakorlati tapasztalatokkal rendelkező másik két bizottság elnökei vagy előadói képviselnék;

19.   megismétli a Parlamentnek és a Bizottságnak a 2005. évi intézményközi megállapodás tervezetében megfogalmazott felhívását, nevezetesen hogy az alapjogi aktusba foglalják bele az ügynökségi székhelyre vonatkozó határozatot.

Költségvetési megfontolások

20.   ismételten hangsúlyozni kívánja annak fontosságát, hogy módszeresen, intézményközi szinten kell garantálni a 2006. május 17-i, a költségvetési fegyelemről és a pénzgazdálkodás hatékonyságáról szóló intézményközi megállapodás(4) 47. pontjában meghatározott eljárás alkalmazását, továbbá hangsúlyozza az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság 2007. július 13-i, a decentralizált ügynökségekről szóló közös állásfoglalása megfelelő nyomon követése biztosításának jelentőségét;

21.   meggyőződése, hogy mindenképpen szükség van egy részletes eljárásra ezen előírás alkalmazásának vonatkozásában; úgy véli, hogy egy ilyen eljárás lehetőséget biztosíthat a megakasztott 2005-ös intézményközi megállapodástervezet néhány fontos elemének fenntartására, lehetőség szerint az ügynökségekre vonatkozó költségvetési keretrendelet(5) bizonyos fokú kiigazításával;

22.   arra a következtetésre jut, hogy amennyiben az értékelés szerint nem garantált a decentralizált igazgatás költséghatékonysága és eredményessége, az Európai Uniónak nem szabad megriadnia a jelenlegi trend, azaz a bizottsági feladatok kiszervezése visszafordításától, és egyértelmű szabályokat kell felállítania a decentralizált ügynökségek mandátumának megszüntetéséről;

23.   támogatja a Bizottság azon szándékát, miszerint nem tesz javaslatot újabb decentralizált ügynökségek létrehozására addig, amíg az értékelési munka le nem zárul, különös tekintettel arra, hogy a jelenlegi többéves pénzügyi keretben rendelkezésre álló tartalékok mellett egyelőre meglehetősen nehéz volna bármilyen új közösségi szerv finanszírozása jelentős újraprogramozás nélkül;

24.   úgy véli, hogy költségvetési szempontból a jövőbeni uniós ügynökségekkel foglalkozó intézményközi munkacsoport menetrendjében az alábbi témák kulcsfontosságúak:

Az "ügynökség" meghatározása

25.   emlékeztet e tekintetben az "ügynökség" 2007. március 7-i háromoldalú egyeztetésen meghatározott definíciójára, amikor is megállapodás született arról, hogy a 2006. május 17-i intézményközi megállapodás 47. pontjának alkalmazása céljából az "ügynökség" meghatározás attól függ, hogy az adott szervet az Európai Közösségek általános költségvetésére alkalmazandó, a 2002. június 25-i 1605/2002/EK, Euratom rendelet(6) (költségvetési rendelet) 185. cikke értelmében hozták-e létre;

26.   hangsúlyozni kívánja, hogy nagy jelentőséget tulajdonít egy egyértelmű és összehangolt általános terminológia közös használatra szolgáló kialakításának az ügynökségek tekintetében; emlékeztet arra, hogy a "szabályozási ügynökségek" a decentralizált ügynökségek csupán egy alcsoportját alkotják;

Új ügynökségek – a jogalkotási eljárások és a költségvetési előjogok közötti kapcsolat

27.   úgy véli, fontos megvitatni ütemezési problémákat, valamint olyan jogi és eljárási kérdéseket is, amelyek akkor merülhetnek fel, ha a jogalkotó határozataival párhuzamosan nem születik időben megállapodás az új ügynökség finanszírozásáról a 2006. május 17-i intézményközi megállapodás 47. pontjának megfelelően; hasonlóan fontosnak véli bizonyos eljárási biztosítékok megfontolását, annak biztosítása érdekében, hogy a költségvetési hatóságot teljes mértékben bevonják az összes költségvetési vonzatú kérdés megvitatásába, amilyen például az ügynökségek tevékenységi listáinak kiszélesítése;

28.   emlékeztet arra, hogy a Parlament már 2005-ben kérte, hogy végezzenek kötelező költség-haszon elemzést, mielőtt javaslatot tesznek egy új ügynökség létrehozására; ezen elemzésnek főként annak eldöntésére kellene összpontosítania, hogy "az ügynökség felállítása (beleértve az ellenőrzés és koordináció valószínű költségeit is) költséghatékonyabb megoldás-e annál, mintha az adott feladatokat a Bizottság szervei látnák el", valamint olyan kérdésekre, mint az ügynökség mandátuma és munkamódszerei, vagy a Bizottságtól való függetlensége, ami a jogalkotó számára sokszor érdemi kérdés;

Jelenlegi ügynökségek – nyomon követés

29.   hangsúlyozza, hogy rendszeres és összehangolt értékelésre és ellenőrzésre van szükség – a dupla munka és az átfedések elkerülésével – az olyan, már létező decentralizált ügynökségek hozzáadott értékének felmérésére, amelyek már nem tartoznak a 2006. május 17-i intézményközi megállapodás 47. pontjának hatálya alá; úgy gondolja, hogy mindez követi a már korábban elvégzett munkát, amelynek eredményeképpen a 2007. április 18-i háromoldalú egyeztetésen közös nyilatkozat született a közösségi ügynökségekről, amely értelmében "különösen a költséghatékonyság tekintetében rendszeresen értékelni kell a meglévő közösségi ügynökségeket, és részletesen el kell magyarázni az értékelendő ügynökségek kiválasztása céljából alkalmazott kritériumokat";

30.   megjegyzi, hogy az elvégzett értékelésnek válaszolnia kell a költség-haszon tekintetében felmerülő néhány alapvető kérdésre, és hogy azt többek között az alábbi kritériumok alapján lehetne végrehajtani:

31.   kiemeli, hogy az ügynökségek összesített költségvetési hatására tekintettel a Bizottságnak meggyőzően bizonyítania kell, hogy az ügynökségeken keresztül történő európai kormányzás jelenleg és a közeljövőben az uniós politikák végrehajtásának leginkább költséghatékony, eredményes és megfelelő módja;

Általános közös keret

32.   ragaszkodik közös minimumszabályok kialakításának szükségességéhez, többek között a Bizottság ügynökségek vonatkozásában fennálló szerepéről és politikai felelősségéről, a fogadó országok által nyújtandó támogatásról, vagy az ügynökségek székhelyének időben történő és átlátható kiválasztásáról, amelyekre utalni lehetne az ügynökségek alapító rendeleteiben;

33.   emlékeztet arra, hogy az ügynökségeknek tevékenységüket egyértelmű elszámoltathatósági keretben kell végezniük, összhangban a költségvetési rendelet rendelkezéseivel; rámutat az ügynökségeknek a mentesítési eljárással kapcsolatos kötelezettségeire;

34.   nagy jelentőséget tulajdonít továbbá annak, hogy közös szabályokat hozzanak létre az ügynökségek költségvetésének bemutatására olyan költségvetési indikátorok átláthatóbbá és összehasonlíthatóvá tétele céljából, mint például az ügynökségek végrehajtási aránya, vagy bevételük és kiadásaik alkotóelemei; úgy véli, hogy az uniós költségvetésben az ügynökségeknek jutatott támogatás általános bemutatását esetlegesen hozzá kell igazítani az ügynökségek új generációjának feladatához és szerepeihez.

35.   rámutat arra, hogy a bizottsági közleményben feltüntetett adatok szerint jelenleg 29, mintegy 3800 alkalmazottat foglalkoztató szabályozási ügynökség működik, amelyek együtt hozzávetőleg 1 100 millió euró éves költségvetéssel rendelkeznek, s ebből a Közösség hozzájárulása 559 millió euró;

36.   hangsúlyozza, hogy az ellenőrzési/mentesítési eljárásnak arányban kell állnia az ügynökségek átfogó költségvetésével; megjegyzi különösen, hogy az Európai Számvevőszék számára rendelkezésre álló források nem emelkedtek az ügynökségek számának az elmúlt években bekövetkező növekedésével arányosan;

37.   megismétli az ügynökségek költségvetésének végrehajtása vonatkozásában a mentesítésről szóló 2008. április 22-i állásfoglalás (7) bekezdésében megfogalmazott kívánalmat, miszerint az ügynökségek teljesítményét rendszeresen (és ad hoc jelleggel) ellenőrizze az Európai Számvevőszék vagy egyéb független könyvvizsgáló; úgy véli, hogy ennek nem szabadna csupán a pénzügyi irányítás és a közpénzek helyes felhasználásának hagyományos elemeire korlátozódnia, hanem az irányítás hatékonyságára és eredményességére is ki kellene terjednie, és az egyes ügynökségek pénzügyi irányítására vonatkozó minősítést is tartalmaznia kellene;

38.   véleménye szerint valamennyi ügynökségnek a létszámtervvel együtt áttekintést kell adnia az állandó és ideiglenes alkalmazottak és a nemzeti szakértők számáról, továbbá jelezze a megelőző két évhez viszonyított változásokat;

39.   felhívja a figyelmet az Európai Számvevőszéknek az ügynökségek hatékony és eredményes pénzgazdálkodásáról szóló 5/2008 sz. különjelentésére, különös tekintettel a teljesítményértékelő ellenőrzésekre;

40.   felhívja a Bizottságot, hogy vonja össze a kisebb ügynökségek igazgatási feladatait a közbeszerzés hatályos szabályainak, a költségvetési rendeletnek és a személyzeti szabályzatnak(7) való kielégítő megfelelésükhöz szükséges kritikus tömeg elérése érdekében;

41.   sürgeti a Bizottságot, hogy alaposan vizsgálja meg az ügynökségek költségvetési igényeit, tekintve, hogy az ügynökségek többsége nem használja fel a kért pénzügyi eszközöket;

o
o   o

42.   utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Tanácsnak és a Bizottságnak, valamint a tagállamok kormányainak.

(1) HL C 92. E, 2004.4.16., 119. o. (2) HL C 285. E, 2006.11.22., 123. o. (3) A Tanács 58/2003/EK rendelete (2002. december 19.) a közösségi programok igazgatásában bizonyos feladatokkal megbízott végrehajtó hivatalokra vonatkozó alapszabály megállapításáról (HL L 11., 2003.1.16., 1. o.). (4) HL C 139., 2006.6.14. 1. o. (5) A Bizottság 2343/2002/EK, Euratom rendelete (2002. november 19.) az Európai Közösségek általános költségvetésére alkalmazandó költségvetési rendeletről szóló 1605/2002/EK, Euratom tanácsi rendelet 185. cikkében említett szervekre vonatkozó költségvetési keretrendeletről (HL L 357., 2002.12.31., 72. o.). (6) HL L 248., 2002.9.16., 1. o. (7) A Tanács 1968. február 29-i 259/68/ESZAK, EGK, Euratom rendelete az Európai Közösségek tisztviselői személyzeti szabályzatának és az egyéb alkalmazottak alkalmazási feltételeinek egy átmeneti hozzájárulás bevezetésének céljából történő módosításáról (HL L 56., 1968.3.4., 1. o.).