Index 
 Előző 
 Következő 
 Teljes szöveg 
Eljárás : 2008/2523(RSP)
A dokumentum állapota a plenáris ülésen
Válasszon egy dokumentumot :

Előterjesztett szövegek :

RC-B6-0543/2008

Viták :

PV 21/10/2008 - 7
CRE 21/10/2008 - 7

Szavazatok :

PV 22/10/2008 - 4.2
CRE 22/10/2008 - 4.2

Elfogadott szövegek :

P6_TA(2008)0506

Elfogadott szövegek
PDF 319kWORD 84k
2008. október 22., Szerda - Strasbourg
Az Európai Tanács 2008. október 15-i és 16-i ülése
P6_TA(2008)0506RC-B6-0543/2008

Az Európai Parlament 2008. október 22-i állásfoglalása az Európai Tanács 2008. október 15-i és 16-i üléséről

Az Európai Parlament,

–   tekintettel az Európai Tanács 2008. október 15-i és 16-i ülésének elnökségi következtetéseire,

–   tekintettel az Európai Tanács jelentésére és a Bizottság nyilatkozatára az Európai Tanács 2008. október 15-i és 16-i üléséről,

–   tekintettel az EU felügyeleti keretéről és pénzügyi stabilitási intézkedéseiről szóló 2008. május 14-i tanácsi következtetésekre, valamint a Tanács 2008. június 3-i, 2007. december 4-i és 2007. október 9-i üléseit követő, a témához kapcsolódó kérdésekről szóló következtetéseire,

–   tekintettel eljárási szabályzata 103. cikkének (4) bekezdésére,

A.   mivel az EU a pénzügyi válság, az éghajlatváltozás kihívásai és az átlátható intézményi elrendezés kialakítása iránti igény következtében válságos helyzetben van,

B.   mivel az Egyesült Államok másodlagos jelzáloghitelei által gerjesztett jelenlegi pénzügyi válság, amelyet többek között az Egyesült Államok központi jegybankjának éveken át tartó, túlságosan terjeszkedő monetáris politikája, a pénzpiacok átláthatóságának hiánya, a pénzintézetek túlzott befolyása, a pénzpiacok elégtelen felügyelete, a besorolások rossz minősége, valamint az ingatlanárak alakulásával kapcsolatos helytelen feltevések eredményeztek, a piacok egyre nagyobb mértékű integrációja következtében világméretűvé vált,

C.   mivel a pénzpiaci innováció hasznos lehet, de ezeket a pénzügyi termékeket szabályozottá és átláthatóvá kell tenni a hatékonyság és a stabilitás közti megfelelő egyensúly biztosítása érdekében, továbbá mivel a pénzpiacoknak a reálgazdaság szolgálatában kell állniuk,

D.   mivel a meglévő eszközök nem elegendők a pénzügyi válság hatásainak a kollektív költségeket minimalizáló és a veszélyeket elkerülő módon való féken tartásához, és mivel szükséges az egyre jobban integrálódott európai pénzpiacok koherens, uniós szintű felügyeletének biztosítása; mivel a pénzügyi stabilitás és a válságkezelés ugyanakkor a felügyelőknél jóval több szereplőre terjed ki,

E.   mivel a pénzügyi válság megvitatásának szentelt elnökségi következtetések nem hivatkoznak az Európai Parlamentre, mint társjogalkotóra az Európai Tanács határozatai végrehajtása kapcsán,

F.   mivel a Lisszaboni Szerződés ratifikálására irányuló parlamenti eljárások 24 tagállamban már lezárultak; mivel a Lisszaboni Szerződésben rögzített intézményi reformok halaszthatatlanok az Európai Unió gördülékeny és kiegyensúlyozott, teljes mértékben demokratikus ellenőrzés keretében történő működésének biztosítása szempontjából,

G.   mivel 2009 fontos politikai eseményei, elsősorban az európai választások és az új Európai Bizottság felállása következtében az alkalmazandó intézményi rendelkezéseket tisztázni kellene,

H.   mivel az EU a nemzetközi porondon kiemelt szerepet játszik az éghajlatváltozás elleni küzdelemben egyrészt azáltal, hogy vezető szerepe van a nemzetközi tárgyalásokon, másrészt a 27 tagállamnak a kibocsátás jelentős csökkentésére irányuló kötelezettségvállalása révén; mivel ebben a tekintetben az Európai Tanács 2007. márciusi 8-i és 9-i ülése kötelezettséget vállalt arra, hogy 2020-ra legalább 20%-kal, illetve egy átfogó nemzetközi megállapodás esetén 30%-kal csökkenti az üvegházhatást okozó gázok kibocsátását,

I.   mivel az éghajlatváltozás elleni küzdelem az Európai Unió egyik fő ügye és célkitűzése, amely nemzetközi szinten átfogó megközelítést igényel,

J.   mivel a lisszaboni-göteborgi stratégia és az éghajlatváltozási és energia csomag célkitűzéseinek megvalósításához hosszú távú beruházásokra van szükség, és mivel az Európai Beruházási Bank (EBB) szerepét tovább kell bővíteni e vonatkozásban,

A globális pénzügyi válság makrogazdasági hatása a reálgazdaságra

1.   határozottan hangsúlyozza annak fontosságát, hogy az európai makrogazdasági politikák gyorsan és magas szinten összehangolt módon reagáljanak a globális gazdasági növekedés fellendítése érdekében, megjegyzi azonban, hogy a stabilitási és növekedési paktum alapelveit nem szabad megkérdőjelezni, és hogy a tagállamoknak pénzügyi konszolidációra kell törekedniük;

2.   komoly aggodalmának ad hangot a pénzpiaci helyzet miatt és a piacba vetett bizalom helyreállítása érdekében az összehangolt fellépés további megerősítésére hív fel;

3.   üdvözli az elnökségi következtetéseket, amelyek megerősítették az eurócsoport 2008. október 12-i intézkedéseit, mint az első jelentős és összehangolt lépést a piacba vetett bizalom helyreállítására, a bankközi kölcsönök fellendítésére és a bankok saját alapjainak megszilárdítására annak érdekében, hogy azok továbbra is tudjanak kölcsönözni a vállalatoknak és a háztartásoknak; egyetért azzal, hogy ezen intézkedések szükségesek a jelenlegi pénzügyi válság megfékezéséhez;

4.   kulcsfontosságúnak tartja, hogy a tagállamok erőteljes elkötelezettséget és hatékony irányítást mutassanak a stabil piaci feltételek visszaállítása érdekében, mivel ez a bizalom szempontjából döntő fontosságú; úgy véli, hogy az euróövezet állam- és kormányfőinek legelső ülése, amelyben e minőségükben hoztak döntéseket, továbblépést igényel;

5.   megjegyzi, hogy ez a válság nemcsak kifejezetten a pénzpiacokra van kihatással, hanem a vállalkozások életképességére, a munkahelyekre, a személyes pénzügyekre és a kkv-kre, és hogy e hatás megjósolhatatlan lett volna, ha a nemzeti hatóságok, az Európai Központi Bank (EKB) és a többi központi bank nem vezetett volna be a pénzügyi rendszerbe vetett bizalom helyreállítását célzó intézkedéseket;

6.   hangsúlyozza a pénzügyi stabilitással és a rendszerszerű kockázattal összefüggő fellépés szükségességét; sürgeti a Bizottságot és a Tanácsot, hogy az uniós polgárok munkahelyeinek és jövedelmének védelmében élessze fel a lisszaboni menetrendet, és a gazdasági zavarok ezen időszakában az év végéig igazítsa hozzá a tagállamok nemzeti reformprogramjait;

7.   meggyőződése, hogy fenntartható és növekedés-orientált makrogazdasági környezetre van szükség; hangsúlyozza, hogy a gazdasági növekedés drámai lassulásának és a foglalkoztatás nagymértékű visszaesésének elkerülése érdekében kulcsfontosságú, hogy a polgárok, a kkv-k és az uniós infrastruktúrákba történő beruházások hitelekhez való hozzáférése folyamatos legyen; e tekintetben kiemeli az EBB potenciális szerepét;

A pénzügyi válságból való kilábalás stratégiája

8.   eltökélt szándéka a piaci likviditást visszahozó intézkedések támogatása a vállalkozások és a magánszemélyek hitelfelvételi lehetőségeinek helyreállítása érdekében; tudatában van annak, hogy meg kell nyugtatni az adófizetőket azzal kapcsolatban, hogy a hozott intézkedések tükrözik aggodalmaikat, továbbá megjegyzi, hogy a pénzügyi stabilitás visszaállítása alapvető fontosságú a jövőbeli gazdasági növekedéshez; felhívja a tagállamokat, hogy amennyiben a pénzpiacokba vetett bizalom helyreállítására irányuló szándékuk komoly, gondolják teljes mértékben újra a jelenlegi pénzügyi rendszer működését, és globálisan kezeljék a pénzügyi válságot;

9.   melegen üdvözli a Bizottság gyors és átfogó reakcióját a pénzintézetekre irányuló intézkedésekre vonatkozó állami támogatási szabályok alkalmazása tekintetében; a szükségintézkedések szigorú figyelemmel kísérésével összefüggésben felhívja a Bizottságot, hogy hozzon létre egy a Versenypolitikai Főigazgatóság, a 3. szintű bizottság felügyelői és a Központi Bankok Európai Rendszere által küldött szakértőkből álló interdiszciplináris csoportot az ismeretek és a know-how összpontosítása érdekében, hogy a tagállamokban kiegyensúlyozott, részrehajlástól mentes és minőségi megítélést biztosítsanak;

10.   méltányolja, hogy a Bizottság a szilárd és fenntartható, jobb szektorokon és határokon átnyúló integrációt és koordinációt biztosító felügyeleti struktúra kidolgozása érdekében egy magas szintű csoport felállításáról határozott; hangsúlyozza annak fontosságát, hogy e csoport rövid időkereten belül pontosan meghatározott megbízást kapjon, és beszámolási kötelezettséggel tartozzon a Tanácsnak, a Bizottságnak és az Európai Parlamentnek;

11.   jóváhagyja egy, a pénzügyi válsággal foglalkozó egység kialakítását, és kéri a Tanácsot, hogy rövid időn belül járuljon hozzá ezen egység működési módozataihoz és a létrehozott magas szintű csoporttal való együttműködéséhez; határozott kritikával illeti az Európai Parlament távolmaradását ezen egységtől; támogatja egy erőteljesebb korai előrejelző rendszer létrehozását, amelyet a Bizottság és az EKB tartana fenn, illetve amelyet koordinációs és végrehajtási hatáskörrel ruháznának fel, a 3. szintű bizottságok részvételével;

12.   jóváhagyja a Tanács határozatát az EBB hitelezői és hitelfelvevői szerepének megerősítéséről;

13.   aggodalommal figyeli az állami támogató csomagok nagysága következtében a pénzügyi piacokon keletkezett veszélyeket, illetve fontosnak tartja, hogy az adófizetők és a tagállami költségvetések érdekében minden olyan esetben, amikor közpénzt használnak fel egy pénzügyi intézmény megmentésére, azt nyilvános felügyelettel, jobb szabályozással, a felsővezetői díjazás korlátozásával, az állami hatóságok előtti szigorú elszámoltathatósággal és reálgazdasági befektetési stratégiával hajtsák végre;

A szabályozás javítása

14.   felhívja a Tanácsot, hogy működjön együtt a Parlamenttel, és felhívja a Bizottságot, hogy használja ki kezdeményezési hatáskörét, és tegyen javaslatot az uniós szintű szabályozói és felügyeleti keretek és a válságkezelés megerősítésére irányuló intézkedésekre;

15.   hangsúlyozza annak fontosságát, hogy a jelenlegi pénzügyi válság okai, különösen a felügyelet megfelelősége és a meglévő szabályoknak való megfelelés alapos elemzés tárgyát képezzék; ismételten jogalkotási intézkedéseket szorgalmaz, különös tekintettel a következőkre: bankszabályozás és -felügyelet, hitelminősítő ügynökségek feladata, értékpapírosítás és értékpapírosítás felügyelete, fedezeti alapok és új intézmények egyéb fajtái, tőkeáttétel szerepe, átláthatósági követelmények, szabályok frissítése, a tőzsdén kívüli (OTC) termékek piacainak átláthatósága és válságmegelőző mechanizmusok; üdvözli a Bizottság javaslatát, hogy növeli a bankbetétek minimális védelmét és újból hangsúlyozza elkötelezettségét a javaslat gyors megvizsgálása mellett;

16.   megismétli a Lámfalussy-eljárás megerősítésének szükségességét, ahogy azt a jövőbeli felügyeleti struktúráról és a Lámfalussy-eljárás nyomon követéséről szóló, 2008. október 9-i állásfoglalásában(1) kérte, magában foglalva a határokon átnyúló legjelentősebb pénzügyi csoportok testületek általi felügyeletét és a 3. szintű bizottságok egyértelműbb jogállásának és erősebb előjogainak biztosítását mint az EU-n belüli felügyelet javításának és e téren a nemzetközi párbeszéd és szakpolitikai koordináció eszközét.

17.   rámutat, hogy a nemzeti joghatóságokon túlnövő válságot a nemzeti hatóságok nem tudják önállóan megoldani, és a határokon átnyúló válságok esetén döntő fontosságú a felügyeleti hatóságok közötti együttműködés és kölcsönös bizalom; sürgeti a Bizottságot és az illetékes nemzeti hatóságokat, hogy a Parlament általi további megfontolásra dolgozzanak ki közösen javaslatokat a válság hatékony kezelésére; felhívja a figyelmet az uniós szintű koordináció erősítésének jelentőségét a G8-szintű találkozók előtt, és határozottan hisz a bretton woodsi intézmények reformjával új nemzetközi pénzügyi világrend létrejöttét előmozdító, a válságra adott globális válaszokban;

18.   üdvözli a kezdeményezést, hogy mielőbb nemzetközi konferenciát hívjanak össze a jelenlegi válságra válaszként adandó szabályozói és felügyeleti lépések megvitatása céljából; meggyőződése, hogy az EU-nak vezető szerepet kell játszania a nemzetközi pénzügyi architektúra jövőjének megvitatásában; kéri az Európai Tanácsot és a Bizottságot, hogy vonja be az Európai Parlamentet ebbe a folyamatba;

19.   sürgeti a Bizottságot, hogy további késedelem nélkül terjesszen elő javaslatát a megtakarításokból származó kamatjövedelem adóztatásáról szóló, 2003. június 3-i 2003/48/EK tanácsi irányelv(2) felülvizsgálatára;

Lisszaboni Szerződés

20.   ismételten megemlíti, hogy tiszteletben tartja az ír népszavazás és a többi tagállam ratifikációs eljárásának eredményét, és úgy véli, hogy orvosolni lehet az ír nép aggodalmait oly módon, hogy még az európai választások előtt mindenki számára elfogadható megoldás szülessen; készen áll bárminemű segítségnyújtásra, amelyre az ír kormánynak és parlamentnek szüksége lehet ahhoz, hogy javaslatcsomagot nyújtson be, amely szélesebb alapokon nyugvó, tájékozottabb konszenzust alakítana ki az ír közvéleményben Írország jövőjével kapcsolatosan egy megreformált és megerősödött Európai Unióban, és amely elfogadható Írország uniós partnerei számára is;

21.   felhívja az Európai Tanácsot, hogy a következő ülésén határozza meg az ennek eléréséhez vezető módszert és szükséges időpontot;

Energia és éghajlatváltozás

22.   fenntartja azon véleményét, hogy az EU-nak az éghajlattal kapcsolatos -2012 utáni célkitűzéseit nem szabad megkérdőjelezni a jelenlegi nemzetközi pénzügyi válság következményeként; elkötelezi magát a Tanáccsal és a Bizottsággal való szoros együttműködés mellett annak érdekében, hogy a lehető legrövidebb időn belül hatékony és megvalósítható megállapodás szülessen az éghajlatváltozási és energiaügyi csomagról; hangsúlyozza azonban, hogy az EU ipara, alkalmazottai és a fogyasztók szempontjából kulcsfontosságú, hogy az e célkitűzések eléréséhez előirányzott intézkedéseket alaposan értékeljék az uniós vállalatok ágazati és általános versenyképességére kifejtett hatásuk feltérképezésére vonatkozóan; emlékezteti a Tanácsot, hogy ez egy olyan együttdöntési eljárás, amelyben minősített többségre van szükség;

23.   felszólítja a Tanácsot, hogy tartsa fenn a korábban javasolt nagyra törő célkitűzéseket, amelyek szerint 2020-ra kötelezően megújuló energiaforrásokból kell biztosítani a Közösség teljes energiafelhasználásának 20%-át, illetve valamennyi tagállamban a közlekedési ágazat energiafelhasználásának 10%-át;

24.   megjegyzi, hogy az Európai Tanács elfogadta, hogy nemzetközi megegyezés esetén lépéseket tesz a 30%-os csökkentés irányába, feltéve hogy más fejlett országok is kötelezettséget vállalnak hasonló kibocsátáscsökkentésre, a gazdaságilag fejlettebb fejlődő országok pedig felelősségük és képességeik függvényében megfelelő mértékű hozzájárulást nyújtanak;

25.   emlékeztet, hogy az Unió ipara szempontjából létfontosságú, hogy az áthelyezés, a következményes kibocsátás és a versenyképesség elvesztése veszélyének leginkább kitett ágazatok esetében bevezessék a szükséges rugalmassági intézkedéseket;

26.   felhívja a figyelmet arra, hogy többek között az éghajlatváltozással foglalkozó kormányközi munkacsoport elismerte a szén-dioxid-kivonási és -megkötési technológiákban rejlő lehetőségeket az energiaszektor és az ipari létesítmények szén-dioxid-kibocsátásának nagyarányú mérséklésére; felhívja a Tanácsot, hogy bocsásson rendelkezésre megfelelő forrásokat annak érdekében, hogy az általa sürgetett 12 demonstrációs project 2015-re megkezdhesse működését;

27.   emlékeztet a könnyű haszongépjárművek széndioxid-kibocsátását csökkentő összehangolt megközelítés részeként az új személygépjárművek emissziós teljesítményére vonatkozó szabványokat megállapító európai parlamenti és tanácsi rendeletre irányuló javaslat (COM(2007)0856) bevonásának szükségességére, mint az általános éghajlatváltozási és energia csomag egyik jogalkotási javaslatára;

Energiabiztonság

28.   erős politikai elkötelezettséget sürget az EU gazdaságának alacsony szén-dioxid-kibocsátásúvá tételére, a belföldi források előmozdításával és a decentralizált energiatermelésre és az energiatakarékosságra irányuló intézkedések segítségével, a megújuló energiaforrások, az energiahatékonyság és más alacsony széntartalmú energiaforrások támogatása, az energiaellátás diverzifikálása és az importkőolajtól való függés csökkentése érdekében, mivel ez a szerkezetváltás a legkézenfekvőbb válasz az emelkedő olajárakra; prioritásnak tartja, hogy ezek a stratégiai lépések egészüljenek ki a kutatás-fejlesztés terén tett jelentős pénzügyi kötelezettségvállalásokkal;

29.   felkéri a Tanácsot és a Bizottságot, hogy elszántan kövessék az Európai Parlament azon ajánlásait, amelyek az energiával kapcsolatos közös európai külpolitika kialakítására vonatkoznak, előmozdítva elsősorban az EU egységét az energiaellátó és -továbbító országokkal folytatott tárgyalások alkalmával, védelmezve az Unió egészének érdekeit, kialakítva egy hatékony energiadiplomáciát, létrehozva a válsághelyzetekre való hatékonyabb reagálást lehetővé tevő mechanizmusokat, valamint diverzifikálva az energiaellátást; emlékeztet rá, hogy ennek érdekében a végrehajtáshoz szükséges eszközökkel kiegészített stratégiát kell elfogadni; kéri, hogy fordítsanak külön figyelmet a jelenleg hiányzó, ám feltétlenül szükséges összekapcsolódások kiépítésére, különösen Európa keleti részén;

30.   üdvözli a Tanács létfontosságú infrastruktúra megerősítésére és kiegészítésére irányuló felhívását; felhívja a Bizottságot, hogy építse ki a transzeurópai energiahálózatokat, és dolgozzon ki elsőbbségi összekapcsolási tervet, nem feledkezvén meg a cseppfolyósított földgáz újragázosítására szolgáló infrastruktúráról és a tároló létesítményekről; üdvözli, hogy különös figyelmet szentelnek az EU elszigetelt régióinak; hangsúlyozza, hogy fontos az európai összekapcsolási és hálózati infrastruktúra továbbfejlesztése ahhoz, hogy nagyobb mennyiségű tengeri szélenergia juthasson a piacra; megjegyzi, hogy a határkeresztező rendszer-összeköttetések különleges intézkedéseket, pl. preferenciális finanszírozást vagy adómentességet igényelnek majd; megjegyzi, hogy a transzeurópai hálózatok közötti hiányzó láncszemek befejezése javítja majd az ellátás biztonságát, valamint hozzájárul a belső piac kiteljesítéséhez;

31.   hangsúlyozza a fekete-tengeri régió szomszédos országaival történő együttműködés fokozásának szükségességét egy olyan intézményi és multilaterális rendszer keretében, amely felöleli az energiaellátás és -szállítás biztonságával, valamint a piac átlátható működésével kapcsolatos kérdéseket;

32.   hangsúlyozza, hogy az energiaellátás biztonsága az Európai Unió számára elsődleges fontosságú; e tekintetben hangsúlyozza, hogy a megújuló energiákkal kapcsolatos közös uniós projektek kidolgozásának kulcsfontosságú szerepet kell betöltenie az energiaellátás biztosításában, és biztosítania kell a lisszaboni és göteborgi céloknak való megfelelést;

33.   hangsúlyozza, hogy az energiahatékonyság nemcsak az üvegházhatást okozó gázkibocsátás csökkentésének leginkább költséghatékony eszköze, hanem az alacsonyabb üzemanyagköltségek és a más termékekre és szolgáltatásokra vonatkozó megnövekedett fogyasztói vásárlóerő közvetlen kedvező hatással van a gazdaságra; felhívja a tagállamokat, hogy gyorsítsák fel az energiahatékonysági politikák és meglévő szabályok megvalósítását;

34.   úgy véli, hogy az energiaellátás szempontjából kiemelkedő fontosságú a belső piac teljes körű működése; megállapítja, hogy az EU energiapiaca még mindig nem teljesedett ki, és hogy a teljes körű végrehajtás elengedhetetlen; üdvözli azt a felhívást, hogy a belső energiapiacról szóló jogalkotási csomagot még a parlamenti ciklus vége előtt véglegesítsék; felhívja a Tanácsot, hogy a 2008. október 10-én, az Energiaügyi Tanács ülésén elért politikai megállapodás alapján kezdeményezzen tárgyalásokat az Európai Parlamenttel az említett csomagról;

Európai Bevándorlási és Menekültügyi Paktum

35.   üdvözli a francia elnökség által az Európai Bevándorlási és Menekültügyi Paktum kapcsán tett kezdeményezést, amennyiben az hozzájárul egy bevándorlással kapcsolatos egységes és kiegyensúlyozott megközelítés kialakításához annak kettős célja terén: legális csatornák biztosítása a bevándorlás számára és fellépés az illegális bevándorlás ellen; úgy véli ezzel összefüggésben, hogy a közös bevándorlási politikát arra a feltevésre kellene alapozni, hogy a migránsok a társadalomban élő egyének és potenciális állampolgárok; úgy véli továbbá, hogy a tagállamoknak egyértelmű és hatékony politikák megvalósítására kell törekedniük a társadalmi integráció és a beilleszkedés érdekében; ezért úgy véli, hogy a Paktumot konkrét jogalkotási javaslatoknak kell kísérnie;

36.   egyetért a Tanáccsal abban, hogy az Európai Bevándorlási és Menekültügyi Paktumnak keretet kell nyújtania a későbbi elnökségek alatt meghozandó intézkedések számára is;

Az Európai Tanács 2008. szeptember 1-jei ülésének nyomon követése

37.   úgy véli, hogy a kaukázusi konfliktust nem lehet katonai úton rendezni, és határozottan elítél minden olyan erőszakos, katonai jellegű fellépést, amely a grúziai szakadár dél-oszétiai és abháziai területek status quo-jának megváltoztatására irányul;

38.   emlékeztet rá, hogy 2008. augusztus elején Oroszország aránytalan katonai műveleteket hajtott végre Grúziában, mélyen behatolt az ország területére, és egyoldalúan elismerte Abházia és Dél-Oszétia függetlenségét;

39.   felszólítja Oroszországot, hogy tartsa tiszteletben Grúzia szuverenitását és területi integritását, valamint az összes EU-tagállam által elismert határai sérthetetlenségét;

40.   hangsúlyozza, hogy – amennyiben Oroszország nem tesz teljes mértékben eleget a 2008. augusztus 12-i és szeptember 8-i megállapodásokban vállalt kötelezettségeinek – az EU-nak felül kell vizsgálnia Oroszország-politikáját;

41.   üdvözli a Tanács grúz helyzetre vonatkozó álláspontját; felidézi a 2008. augusztus 12-i és szeptember 8-i megállapodásokban vállalt kötelezettségeket; hangsúlyozza, hogy az orosz csapatok kivonása a Dél-Oszétiával és Abháziával szomszédos területekről lényeges további lépést jelent; kéri a menekültek biztonságos és gyors visszatelepítését, és hogy ehhez uniós helyszíni megfigyelők részvétele társuljon; sajnálatát fejezi ki az Oroszország és Grúzia közötti, 2008. október 15-i genfi tárgyalások sikertelensége miatt;

42.   sajnálatát fejezi ki amiatt is, hogy az Európai Unió Megfigyelő Missziója (EUMM) Grúziában nem léphet be a két szakadár területre, ahol Oroszország az 1992–94. évi tűzszüneti megállapodásokat követően bevetett orosz békefenntartók helyett 7 600 főnyi reguláris haderőt tervez állomásoztatni;

43.   várakozással tekint az adományozók 2008. október 22-i nemzetközi konferenciájának grúz államra vonatkozó következtetéseire; üdvözli a Bizottság elkötelezettségét, hogy jelentős politikai, gazdasági és gyakorlati segítséget nyújt Grúziának; felhívja a Bizottságot, hogy terjesszen elő és haladéktalanul hajtson végre a válság sújtotta terület rehabilitációjára és visszaállítására irányuló intézkedéseket, valamint növelje a humanitárius segítségnyújtást, hogy a tél beállta előtt intézkedni tudjon a visszatelepítésről, illetve menedéket tudjon nyújtani a háború által érintettek számára;

44.   megállapítja, hogy az összes fennmaradó kérdést a genfi nemzetközi konferencián kell megoldani, különös tekintettel Dél-Oszétia és Abházia jövőjére és helyzetére, illetve a dél-oszétiai Akhalgori és Perevi helységekben, valamint az abháziai Kodori Gorge helységben állandósult orosz katonai jelenlétre; megállapítja továbbá, hogy e kérdések megoldásáig az EU-orosz kapcsolatokat nem lehet teljes mértékben normalizálni;

45.   emlékezteti az orosz hatóságokat, hogy fontos annak biztosítása, hogy az emberi és polgári jogok védelmén dolgozó személyek és nem kormányzati szervek megfélemlítés nélkül, és az Oroszország által az Európa Tanácsban vállalt kötelezettségnek megfelelően végezhessék munkájukat;

46.   felhívja a Tanácsot és a Bizottságot, hogy vegye fontolóra az Európai Szomszédsági és Partnerségi Támogatási Eszköz, illetve az Európai Eszköz a Demokráciáért és az Emberi Jogokért szelektív alkalmazását Belarusszal szemben oly módon, hogy a belarusz civil társadalom nagyobb támogatásban részesüljön; hangsúlyozza, hogy Belarusz demokratikus ellenzékét teljes mértékben be kell vonni az EU és Belarusz között folytatandó párbeszédbe;

47.   felhívja a Tanácsot és a Bizottságot, hogy indítsanak a feltételesség és a fokozatosság elvén alapuló, célkitűzésekkel, határidőkkel, felülvizsgálati záradékokkal és megfelelő pénzügyi forrásokkal rendelkező háromoldalú tárgyalásokat a belarusz hatóságokkal;

48.   üdvözli az Európai Tanácsnak a jelenleg a Bizottság által kidolgozás alatt álló, az Európai Unió és keleti szomszédai közötti kapcsolatok erősítését célzó "keleti partnerség" iránti támogatását; kiemeli, hogy a partnerségnek konkrét és kézzelfogható tartalommal kell rendelkeznie, nevezetesen a mozgás szabadsága és a szabad kereskedelem tekintetében, ugyanakkor elégséges forrásokat kell biztosítani számára az uniós költségvetésből;

o
o   o

49.   utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Tanácsnak, a Bizottságnak, valamint a tagállamok parlamentjeinek.

(1) Elfogadott szövegek, P6_TA(2008)0476.
(2) HL L 157., 2003.6.26., 38. o.

Jogi nyilatkozat - Adatvédelmi szabályzat