Az Európai Parlament 2008. októberi 23-i jogalkotási állásfoglalása az egyrészről az Európai Közösségek és tagállamaik, másrészről Bosznia-Hercegovina közötti stabilizációs és társulási megállapodás megkötéséről
Az Európai Parlament,
– tekintettel az Európai Tanács thesszaloniki ülésének (2003. június 19–20.) elnökségi következtetéseire és annak a Thesszaloniki cselekvési program a Nyugat-Balkánért: az európai integráció útján című mellékletére,
– tekintettel a Bosznia-Hercegovinával (BH) kötendő stabilizációs és társulási megállapodásra (STM) irányuló tárgyalások megnyitásáról szóló 2005. november 7-én hozott tanácsi határozatra,
– tekintettel az STM 2007. december 4-i parafálására és 2008. június 16-i aláírására,
– tekintettel az egyrészről az Európai Közösségek és tagállamaik, másrészről BH közötti stabilizációs és társulási megállapodás tervezetére (8226/2008),
– tekintettel a vízumliberalizációról szóló ütemtervre, melyet a Bizottság 2008. június 5-én nyújtott át Bosznia-Hercegovinának,
– tekintettel az egyrészről az Európai Közösség, másrészről Bosznia-Hercegovina közötti, a kereskedelemről és a kereskedelemmel kapcsolatos ügyekről szóló ideiglenes megállapodásra, az ahhoz csatolt mellékletekre és jegyzőkönyvekre, valamint a záróokmányhoz csatolt együttes nyilatkozatra és a Közösség nyilatkozatára,
A. mivel az STM az első átfogó nemzetközi megállapodás Bosznia-Hercegovina és az Európai Unió között, amely szerződéses kapcsolatot teremt a két fél között és megkönnyíti majd Bosznia-Hercegovina számára, hogy jól működő állammá váljon, olyan állammá, amelynek jövőjét a fent említett thesszaloniki európai tanácsi ülésen elhangzott kijelentés szerint az Európai Unió jelenti,
B. mivel a stabilizációs és társulási megállapodás lehetőséget teremt Bosznia-Hercegovina gazdaságának fellendítésére, ugyanis rendelkezéseinek megfelelően az ország elkötelezi magát piacának liberalizációjára, ezáltal fokozódik vállalkozásainak versenyképessége és vonzóvá válik a befektetések számára, elkötelezi magát továbbá a jogi keret korszerűsítésére, hatékonyabbá és átláthatóbbá téve azt, valamint Bosznia-Hercegovina törvényeinek és jogszabályainak a közösségi vívmányokhoz való fokozatos közelítésére,
C. mivel a 2008. július 1-jén hatályba lépett ideiglenes megállapodás fokozatosan megszünteti a legtöbb kereskedelmi korlátozást a két fél között, és az EU-ból származó termékek keltette verseny és a vámbevételek csökkenése miatt rövid távon megterhelheti Bosznia-Hercegovina gazdaságát,
D. mivel a stabilizációs és társulási megállapodás tartalmaz az intézmények megerősítésére, a jogállamiság megszilárdítására és az emberi jogok, köztük a kisebbségek jogainak tiszteletben tartására vonatkozó rendelkezéseket,
E. mivel a megállapodás kimondja, hogy a feleknek olyan érzékeny területeken kell együttműködniük, mint a vízumügyek, a határellenőrzés, a menedékjog és a migráció, a pénzmosás, a terrorizmus elleni küzdelem és a szervezett bűnözés elleni küzdelem,
F. mivel a bosznia-hercegovinai rendőrség jóváhagyott szerkezeti reformjának megvalósítását úgy kell tekinteni, mint az ország által a fenti problémák kezeléséhez szükséges kapacitás fejlesztésére tett erőfeszítést,
G. mivel az általános oktatás, a szakképzés és a képzés szintjének növelése Bosznia-Hercegovinában, valamint az ifjúságpolitika és az ifjúsági munka előmozdítása, beleértve a nem formális oktatást, szintén a megállapodás célkitűzései közé tartoznak,
H. mivel nagyobb erőfeszítésekre van szükség az etnikai alapon kialakult megosztottság felszámolásához és a felek közötti valódi megbékélés felé történő elmozduláshoz; mivel ezen erőfeszítéseknek elsősorban a fiatal nemzedékekre kell irányulniuk mindkét népcsoport számára nyújtott közös oktatási programokon, és az országban a közelmúltban bekövetkezett tragikus események közös értelmezésén keresztül,
I. mivel Bosznia-Hercegovina sok tekintetben még mindig etnikai alapon megosztott ország, ami akadályozza, hogy valóban működőképes állammá és demokráciává váljon,
J. mivel az Európai Unióhoz való csatlakozás távlati lehetősége Bosznia-Hercegovina, mint egységes állam, és nem annak szuverenitással nem rendelkező közigazgatási egységei számára nyílik; mivel ezért a közigazgatási egységek érdekében áll annak biztosítása, hogy Bosznia-Hercegovina egy olyan, teljes mértékben működőképes állam legyen, amely képes megfelelni az uniós tagság valamennyi feltételének, és el tudja látni a tagsággal járó kötelezettségeket,
K. mivel még mindig 125 072, az országon belül lakóhelyét elhagyni kényszerült személyt regisztrálnak az országban, és közülük – Bosznia-Hercegovina kormánya szerint – nyolcezren élnek továbbra is csoportos szállásokon, elsősorban a megfelelő lakhatási, infrastrukturális és foglalkoztatási feltételek hiánya miatt azokban a térségekben, ahonnan származnak,
L. tekintettel az országon belül lakóhelyüket elhagyni kényszerült személyek és a menekültek helyzetének elfogadhatóbbá tételén munkálkodó nem kormányzati szervek kitűnő helyszíni munkájára,
M. mivel továbbá 45 000 olyan személyt tartanak nyilván, akinek segítségre van szüksége, hogy visszatérhessen a háború előtti lakóhelyére,
N. mivel a háborús bűnöket azonos elszántsággal, eszközökkel és hatékonysággal kell üldözni mind állami, mind helyi szinten,
1. üdvözli e fontos megállapodás aláírását, és sürgeti a tagállamokat, hogy mielőbb ratifikálják azt; meggyőződése, hogy e megállapodás megerősíti Bosznia-Hercegovina európai jövőjét, és egyedülálló lehetőséget kínál az ország számára a béke, stabilitás és jólét megteremtésére;
2. emlékezteti különösen a politikai vezetőket, hogy elsősorban az ő felelősségük e lehetőség kiaknázása oly módon, hogy elegendő körültekintést és eltökéltséget tanúsítanak a reformok minden – állami, területi és helyi – szinten történő közös végrehajtása terén, melyek célja az ország modernizációja, valamint eredményesebbé és az uniós előírásokkal összeegyeztethetőbbé tétele, nem utolsó sorban minden szükségtelen jogi és adminisztratív akadály megszüntetése és a közigazgatási struktúra egyszerűsítése révén; úgy véli, hogy elsősorban a föderáció hatóságainak sürgősen fontolóra kell venniük ilyen irányú konkrét lépéseket;
3. e tekintetben emlékeztet arra, hogy a stabilizációs és társulási megállapodás, valamint az ideiglenes megállapodás értelmében Bosznia-Hercegovinának többek között
a)
fokozatosan meg kell szüntetnie minden, az EU-ból származó termékeket sújtó mennyiségi korlátozást,
b)
a megállapított menetrend szerint meg kell szüntetnie a vámokat,
c)
egyszerűsítenie kell az áruk bármilyen szállítóeszközön történő forgalmát Bosznia-Hercegovina egész területén, valamint
d)
kimerítő listát kell készítenie az egész országban működő összes támogatási rendszerről, a támogatásokat az EU-jogszabályokhoz kell igazítania, és az állami támogatások számára független hatóságot kell létrehoznia;
4. úgy véli, hogy a stabilizációs és társulási megállapodás lehetőséget teremt Bosznia-Hercegovina gazdaságának fellendítésére, ugyanis rendelkezéseinek megfelelően az ország elkötelezi magát piacának liberalizációjára, ezáltal fokozódik vállalkozásainak versenyképessége és vonzóvá válik a befektetések számára, továbbá elkötelezi magát a jogi keret korszerűsítésére, hatékonyabbá és átláthatóbbá téve azt; ösztönzi a bosznia-hercegovinai hatóságokat, hogy tegyék meg a szükséges lépéseket az országon belüli közvetlen külföldi befektetések szintjének növelése érdekében;
5. úgy véli, hogy a fenti intézkedések érdekében Bosznia-Hercegovina közigazgatási kapacitását minden szinten meg kell erősíteni, ideértve az állami szintet is, amelynek feladata a megállapodásból eredő kötelezettségeknek való megfelelés biztosítása és ellenőrzése, tekintet nélkül arra, hogy mely szervezetek a felelősek a stabilizációs és társulási megállapodás végrehajtásáért;
6. emlékeztet arra, hogy a privatizációs folyamat tekintetében az ország mindkét részének előrelépést kell mutatnia, kiemeli azonban, hogy ezt átlátható feltételek mellett és megfelelő szabályozási és jogi keretek között kell megvalósítani, és az ország tartós gazdasági fejlődésének előmozdítása érdekében a privatizációból származó bevételeket be kell fektetni;
7. felhívja Bosznia-Hercegovina parlamentjét, hogy a helyi parlamentekkel szoros együttműködésben ellenőrizze a stabilizációs és társulási megállapodás végrehajtását, és segítse elő a megállapodással és az európai partnerséggel összefüggő jogszabályok elfogadását;
8. meggyőződése, hogy a rendelkezések, melyek az olyan területeken történő együttműködést érintik, mint a vízumügyek, a határellenőrzés, a migráció, valamint a terrorizmus és a szervezett bűnözés elleni küzdelem, határozottan ösztönzik majd Bosznia-Hercegovinát arra, hogy folytassa a nemrégiben végrehajtott rendőrségi reformot a különböző rendőrségi szervezetek közötti együttműködés elősegítése, valamint az eljárások és gyakorlatok jobb összehangolása révén; felhívja az EU Bosznia-Hercegovinába telepített rendőri misszióját, hogy segítse elő ezt a folyamatot;
9. üdvözli a tényt, hogy a megállapodás támogatja a bosznia-hercegovinai oktatási és szakképzési rendszerhez való, megkülönböztetéstől mentes hozzáférést, nemre, etnikai hovatartozásra vagy vallásra való tekintet nélkül; úgy véli, hogy komoly erőfeszítésekre van szükség az országban jelenleg működő, szegregációra épülő rendszerek megszüntetéséhez; úgy véli, hogy a megbékélési folyamatban kulcsfontosságú tényező az oktatás és a már korai gyermekkorban kezdődő egymás mellett élés következtében kialakult megismerés;
10. úgy véli, hogy az EU-nak támogatnia kell a tudományos és kutatási együttműködést – például a személyzeti csereprogramokat – Bosznia-Hercegovina és a régió egyéb országai között, valamint ezek és az EU tagállamai között; e tekintetben emlékeztet arra, hogy az uniós programok hozzá tudnak járulni e célkitűzéshez, és hogy sürgősen nemzeti ügynökséget kell felállítani, melynek feladata az immár a nyugat-balkáni országok számára is elérhető programok megvalósítása;
11. sürgeti Bosznia-Hercegovina oktatási hatóságait, hogy hozzák végre létre a nemzeti ügynökséget, amely ahhoz szükséges, hogy Bosznia-Hercegovina állampolgárai részt vehessenek a közösségi mobilitási programokban, melynek lehetősége a jelenlegi Parlament rendelkezésének alapján nyílt meg a nyugat-balkáni országok előtt; azon a véleményen van, hogy az egyetemi hallgatók és kutatók mobilitásának támogatása mellett a megfelelő közösségi programoknak az oktatási intézmények közigazgatási egységek közötti együttműködésének elősegítésére is törekedniük kell;
12.
azon a véleményen van továbbá, hogy figyelembe véve az ideiglenes megállapodás hatálybalépéséből esetlegesen eredő társadalmi és gazdasági hatásokat, az uniós előcsatlakozási eszköznek (IPA)(1) támogatnia kell az ország társadalombiztosítási rendszereinek és munkajogának korszerűsítését, valamint a munkaerő-piaci szervezeteket és a szakszervezeteket, a gazdasági fejlődés elősegítése érdekében fejlesztenie kell Bosznia-Hercegovina közlekedési infrastruktúráját, továbbá támogatnia kell a környezetvédelmi politikákat a szennyezés csökkentése, az energiafogyasztás optimalizálása és a hulladékgazdálkodás fejlesztése érdekében; üdvözli ezzel kapcsolatban, hogy a Bizottság kérésének megfelelően és hosszan tartó tárgyalások eredményeként sor került az IPA-koordinátor kinevezésére;
13.
kéri a Bizottságot, hogy az EU-hoz való csatlakozás folyamatának elősegítése és támogatása érdekében dolgozzon ki a bosznia-hercegovinai különleges feltételeket tükröző, testre szabott intézkedéseket;
14.
sürgeti a Bizottságot, hogy vegye be az országot valamennyi, a személyes emberi kapcsolatok előmozdítását, a civil társadalom fejlesztését és a bosznia-hercegovinai gazdasági és társadalmi fellendülés elősegítését célzó kezdeményezésébe;
15.
aggodalmát fejezi ki amiatt, hogy a menekültek és az országon belül lakóhelyét elhagyni kényszerült személyek visszatérése terén nem történik előrelépés, például a Republika Srpska területén található Posavina esetében; emlékeztet arra, hogy biztosítani kell a helyi hatóságok visszatérési folyamatban való szerepének és a visszatérési folyamat tekintetében mutatott elkötelezettségének növelését, célzott tájékoztatási tevékenységet kell szervezni a visszatérők társadalmi elfogadásának növelése érdekében, foglalkozni kell a megoldatlan infrastrukturális és közüzemi kötelezettségekkel a visszatérés által érintett területeken, munkalehetőségeket kell biztosítani a visszatérőknek, és össze kell hangolni a nyugdíj-, az egészségbiztosítási és az oktatási rendszereket az egész országban azért, hogy a visszatérésekre biztonságos és méltó feltételek mellett kerüljön sor, és hogy azok tartósak legyenek, és ténylegesen hozzájáruljanak a megbékélési folyamathoz;
16.
emlékeztet ezzel összefüggésben a 2005-ös szarajevói nyilatkozat végrehajtásának kötelezettségére;
17.
meggyőződése, hogy különösen fontos a visszatérések előmozdítására irányuló erőfeszítések növelése, tekintettel arra, hogy 2011-ig részletesen lebontott adatok alapján új népszámlálást kell tartani annak érdekében, hogy naprakész áttekintést kapjunk Bosznia- Hercegovina lakosságának szerkezetéről;
18.
felszólítja Bosznia-Hercegovina hatóságait, hogy sürgősen foglalkozzanak a még létező csoportos szállásokon élő 8000 lakossal, akik esetében nem megvalósítható a biztonságos és méltó visszatérés, és találjanak megfelelő, méltó és tartós megoldást számukra;
19.
úgy véli, hogy növelni kell a kisebbségi jogok tekintetében tett erőfeszítéseket Bosznia-Hercegovinában, mivel ezen a téren csekély előrelépés történt; üdvözli e tekintetben a választási törvény 2008. áprilisi módosítását, amely lehetővé teszi, hogy a nemzeti kisebbségek tagjai induljanak a helyi választásokon; ugyanakkor sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy a nemzeti kisebbségek számára biztosított mandátumok száma az önkormányzatok megítélésére van bízva; továbbá hangsúlyozza, hogy a Szerb Köztársaságban a közelmúltban már felállított és a Bosznia-hercegovinai Föderációban felállítandó kisebbségi tanácsadó testületek működését útjára kell indítani; végül pedig elítéli a Bosznia-Hercegovina alkotmányában és választójogában megjelenő, "mások" elleni ismétlődő diszkriminációt;
20.
aggodalmát fejezi ki a leszbikus, meleg, biszexuális és transznemű emberekkel szembeni intolerancia miatt, tekintettel elsősorban a 2008. szeptember 24-én az első szarajevói melegfesztiválon történt eseményekre, és felszólítja a boszniai államot és a helyi hatóságokat azon intézkedések mihamarabbi elfogadására, amelyek biztosítják, hogy a békés gyülekezéshez való alapvető jog a leszbikusokat, a melegeket, a biszexuálisokat és a transzneműeket is teljes mértékben illesse meg Bosznia-Hercegovinában;
21.
felszólít arra, hogy biztosítsanak több támogatást a nemzeti aknamentesítési stratégia céljának megvalósítására, melynek értelmében Bosznia-Hercegovinát 2009-re aknamentessé kell tenni; hangsúlyozza, hogy ezen a területen a legnagyobb kihívás a stratégia megvalósításához szükséges támogatás hiánya, ezért sürgeti az illetékes hatóságokat, hogy biztosítsák a végrehajtáshoz szükséges pénzeszközt, és a lehető leggyorsabban fejezzék be a projektet;
22.
felkéri a Bizottságot, hogy biztosítsa az ENSZ leszerelési programjának uniós finanszírozását, hogy az ENSZ felügyelete alatt folytatódhasson a bosznia-hercegovinai fegyveres erők felesleges fegyverei, katonai felszerelései és lőszerei megsemmisítése, valamint hogy hozzon intézkedéseket, hogy e fegyvereket ne adhassák el gyanús kereskedőknek, országoknak és kormányoknak;
23.
ebben az összefüggésben emlékeztet arra, hogy ténylegesen végre kell hajtani az ingatlantulajdon visszaszolgáltatására vonatkozó, már hatályban lévő rendelkezéseket, és sürgeti Bosznia-Hercegovina hatóságait, hogy hagyjanak fel a tétovázással e tekintetben;
24.
meggyőződése, hogy nagyobb erőfeszítéseket kell szentelni az eltűnt személyek, valamint a családjuknak nyújtandó jóvátétel ügyének, és üdvözli e tekintetben az Eltűnt Személyek Nemzetközi Bizottságának és a bosznia-hercegovinai Eltűnt Személyek Intézetének eddig végzett munkáját; ösztönzi a megfelelő ügynökségeket a közigazgatási egységek szintjén, hogy támogassák az állami szervek munkáját azzal, hogy továbbítják nekik az általuk megszerzett, vonatkozó információkat;
25.
azon a véleményen van, hogy fokozott figyelmet kell fordítani a járási és kantoni szintű háborús bűnperekre az ügyek állami és alacsonyabb szintű bírói testületek közötti elosztása szükségességének, illetve módjának tisztázása érdekében, továbbá annak biztosítására, hogy a bíróságok és ügyészek megfelelő eszközökkel rendelkezzenek, hogy a tanúk megfelelő védelemben részesüljenek, hogy a határokon átnyúló rendőrségi és igazságügyi együttműködés megerősödjön, valamint hogy az állami, kantoni és helyi szinten alkalmazandó jogi keret összehangolttá váljon; felszólítja a Bizottságot és a nyugat-balkáni országokat ezzel kapcsolatban, hogy cselekedjenek, és érjenek el határozott javulást a regionális és nemzetközi szintű együttműködésben;
26.
támogatja ezzel összefüggésben a Bosznia-Hercegovinában elkövetett háborús bűnökkel kapcsolatos eljárásokra vonatkozó stratégia folyamatban lévő megalkotását, amely a potenciális háborús bűncselekmények számának megállapításával elősegítheti az azok kezeléséhez szükséges politikai, pénzügyi és jogalkotási döntések és erőforrások meghatározását;
27.
aggodalmát fejezi ki amiatt, hogy a Szerb Köztársaságban a média, az emberi jogi aktivisták és általában a civil társadalom ellen irányuló megfélemlítés uralkodik, és sürgeti a politikai vezetőket, ismerjék el, hogy a független média és a nem kormányzati szervezetek milyen fontos szerepet játszanak a két országrész demokratikus életében;
28.
sajnálja, hogy a Republika Srpska azzal fenyegetett, hogy egyoldalúan kivonul az állami energiaszolgáltató vállalatból, és a megállapított reform iránt kifejezett korábbi támogatását visszavonva létrehozza saját szolgáltatóját; hangsúlyozza, hogy ez aláásta volna a stabilizációs és társulási eljárás keretében tett boszniai erőfeszítéseket; ugyanakkor arra ösztönzi a föderáció hatóságait, hogy fogadják el az áramellátásra vonatkozó, régóta várt jogszabályokat;
29.
megfelelő intézkedések meghozatalára szólít fel válaszul arra, hogy Bosznia-Hercegovina a nemzetközi büntetőtörvényszék tekintetében olyan kétoldalú mentelmi megállapodást kötött az Egyesült Államokkal, amely nem felel meg az EU közös álláspontjának és vonatkozó iránymutatásainak;
30.
sajnálattal veszi tudomásul, hogy a korrupció, a szervezett bűnözés, az emberkereskedelem, a pénzmosás és a kábítószer-kereskedelem megfékezése terén Bosznia-Hercegovina előtt álló komoly kihívások ellenére az e területeken való előrelépést akadályozzák a politikai összefonódások, a politikai akarat hiánya, valamint a két országrész különböző ügynökségei és rendőri erői közötti összhang hiánya; sürgeti a bosznia-hercegovinai hatóságokat, hogy sürgősen tegyenek további lépéseket e problémák kezelésére;
31.
azon a véleményen van, hogy az ország jövőbeli alkotmányos berendezkedéséről folytatott vitát Bosznia-Hercegovina parlamentjének kell vezetnie; ebben a tekintetben a civil társadalom teljes mértékű bevonásával történő, átlátható és nyílt módon lefolytatott nyilvános vitára szólít fel; úgy gondolja továbbá, hogy az alkotmányos helyzet bármilyen rendezésének Bosznia-Hercegovina különböző politikai pártjai közötti önkéntes megállapodás eredményeként kell létrejönnie; ugyanakkor úgy véli, hogy a nemzetközi közösségnek és az EU különleges képviselőjének fontos közvetítői szerep jut, és felszólítja őket, hogy az Európa Tanács velencei bizottságával együttműködve nyújtsanak megfelelő támogatást e vita lefolytatásához;
32.
felszólítja a helyi politikusokat, hogy ismerjék el Bosznia-Hercegovina államszerkezeti reformjának szükségességét; emlékeztet azonban arra, hogy ez a reform csak akkor lehet sikeres, ha realista alapokra épül;
33.
emlékeztet arra, hogy a központi hatalom megerősítése nem a két országrész gyengülését jelenti, hanem inkább megteremti a Bosznia-Hercegovina valamennyi polgárának közös érdekeit számos területen – pl. egységes belső piac létrehozása – szolgáló hatékony közigazgatás kialakításának feltételeit; ugyanakkor óv attól, hogy az alkotmányos vitát arra használják fel, hogy egy szuverén állam hatásköreit és előjogait követeljék a közigazgatási egységek számára;
34.
emlékezteti Bosznia-Hercegovina hatóságait, hogy kötelesek teljes mértékben együttműködni a volt Jugoszláviával foglalkozó nemzetközi büntetőtörvényszékkel, különös tekintettel a még szökésben lévő személyek letartóztatásának elősegítésére, a potenciális tanúk beazonosítására és védelmére, valamint arra, hogy biztosítsák a büntetőtörvényszék számára a perekhez és vizsgálatokhoz szükséges dokumentumokat és egyéb bizonyítékokat;
35.
sajnálja, hogy a választási hatóságok nem foglalkoztak azon bosznia-hercegovinai állampolgárok aggodalmaival, akik a háború alatt külföldre költöztek, ennek ellenére élni kívánnak a választási jogukkal; úgy véli, hogy a szomszédos államokkal szorosan együttműködve megoldást kell találni ezen állampolgárok nyilvántartásba vételére;
36.
azon a véleményen van, hogy továbbra is a főképviselő hivatalának (OHR) megszüntetése és az EU különleges képviselőjének megerősített szerepe kell, hogy legyen a nemzetközi közösség és a helyi vezetők végső célkitűzése; ezért sürgeti a politikai vezetőket, hogy e tekintetben viselkedjenek felelősségükhöz méltóan és tegyenek komoly erőfeszítéseket a Békevégrehajtási Tanács által megállapított öt célkitűzés és két feltétel teljesítése érdekében, hogy a főképviselői hivatalról az EU különleges képviselőjének hivatalára történő áttérés konszenzusos eljárás révén megvalósuljon;
37.
elégedetlenségét fejezi ki különösen amiatt, hogy nem történik előrelépés a Brcko körzettel kapcsolatos megoldások véglegesítése terén; figyelmezteti Bosznia-Hercegovina politikai vezetőit, hogy a választott bíróság Brcko státuszával kapcsolatos határozata végleges és megkérdőjelezhetetlen;
38.
kéri a boszniai politikusokat, hogy ismerjék el az állam és a többi közigazgatási szint közötti ésszerű mértékű vagyonmegosztás szükségességét, ami a főképviselői hivatal bezárásának egyik célkitűzése; sürgeti őket, hogy kezdjenek komoly tárgyalásokba e hosszú ideje elhúzódó probléma megoldása érdekében; emlékeztet arra, hogy az államnak rendelkeznie kell a rá ruházott feladatok megvalósításához szükséges erőforrásokkal;
39.
emlékezteti a nemzetközi közösség képviselőit, hogy bosznia-hercegovinai tárgyalópartnereik az ország intézményei, nem pedig a főbb politikai pártok vezetői; úgy gondolja ezért, hogy a bosznia-hercegovinai intézményeknek nem csupán részt kell venniük az ország által megvalósítandó reformfolyamatban, hanem annak elsődleges szereplőjévé kell válniuk;
40.
utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Tanácsnak, a Bizottságnak, a tagállamok kormányainak, Bosznia-Hercegovina kormányának és a bosznia-hercegovinai főképviselőnek/EU különleges képviselőnek.