Az Európai Parlament 2008. június. 17-i jogalkotási állásfoglalása az Európai Hálózat- és Információbiztonsági Ügynökség létrehozásáról szóló 460/2004/EK rendeletnek az ügynökség megbízatási ideje tekintetében történő módosításáról szóló európai parlamenti és tanácsi rendeletre irányuló javaslatról (COM(2007)0861 – C6-0003/2008 – 2007/0291(COD))

P6_TA(2008)0263 A6-0245/2008

(Együttdöntési eljárás: első olvasat)

Az Európai Parlament,

–   tekintettel a Bizottságnak az Európai Parlamenthez és a Tanácshoz intézett javaslatára (COM(2007)0861),

–   tekintettel az EK-Szerződés 251. cikkének (2) bekezdésére és 95. cikkére, amely alapján a Bizottság javaslatát benyújtotta a Parlamentnek (C6-0003/2008),

–   tekintettel eljárási szabályzata 51. cikkére és 43. cikkének (2) bekezdésére,

–   tekintettel az Ipari, Kutatási és Energiaügyi Bizottság jelentésére (A6-0245/2008),

1.   jóváhagyja a Bizottság javaslatát, annak módosított formájában;

2.   utasítja elnökét, hogy továbbítsa a Parlament állásfoglalását a Tanácsnak és a Bizottságnak.

Az Európai Parlament álláspontja amely első olvasatban 2008. június 17-én került elfogadásra az Európai Hálózat- és Információbiztonsági Ügynökség létrehozásáról szóló 460/2004/EK rendeletnek a szerv megbízatási ideje tekintetében történő módosításáról szóló .../2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet elfogadására tekintettel

(A Parlament és a Tanács megállapodása következtében a Parlament első olvasatban elfogadott álláspontja megegyezik a végleges jogszabállyal, 1007/2008/EK rendelet)

Az Európai Parlament 2008. június 17-i jogalkotási állásfoglalása a motorkerékpárok és segédmotoros kerékpárok világító- és fényjelző berendezéseinek beépítéséről szóló európai parlamenti és tanácsi irányelvre irányuló javaslatról (kodifikált szöveg) (COM(2007)0768 – C6-0449/2007 – (2007/0270(COD))

P6_TA(2008)0264 A6-0233/2008

(Együttdöntési eljárás – kodifikáció)

Az Európai Parlament,

–   tekintettel a Bizottságnak az Európai Parlamenthez és a Tanácshoz intézett javaslatára (COM(2007)0768),

–   tekintettel az EK-Szerződés 251. cikkének (2) bekezdésére és 95. cikkére, amelyek alapján a Bizottság javaslatát benyújtotta a Parlamenthez (C6-0449/2007),

–   tekintettel a jogalkotási szövegek hivatalos kodifikációjának gyorsított munkamódszeréről szóló, 1994. december 20-i intézményközi megállapodásra(1),

–   tekintettel eljárási szabályzata 80. és 51. cikkére,

–   tekintettel a Jogi Bizottság jelentésére (A6-0233/2008),

A.   mivel az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság jogi szolgálataiból álló tanácsadó munkacsoport véleménye szerint a szóban forgó javaslat a meglévő szövegek érdemi módosítás nélküli egyszerű egységes szerkezetbe foglalását tartalmazza,

1.   jóváhagyja a Bizottság javaslatát az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság jogi szolgálataiból álló tanácsadó munkacsoport ajánlásainak megfelelően kiigazított formában;

2.   utasítja elnökét, hogy továbbítsa a Parlament álláspontját a Tanácsnak és a Bizottságnak.

(1) HL C 102., 1996.4.4., 2.o.

Az Európai Parlament 2008. június 17-i jogalkotási állásfoglalása a kerekes mezőgazdasági vagy erdészeti traktorok világító és fényjelző berendezéseinek alkatrész-típusjóváhagyásáról szóló európai parlamenti és tanácsi irányelvre irányuló javaslatról (kodifikált szöveg) (COM(2007)0840 – C6-0004/2008 – 2007/0284(COD))

P6_TA(2008)0265 A6-0235/2008

(Együttdöntési eljárás – kodifikáció)

Az Európai Parlament,

–   tekintettel a Bizottságnak az Európai Parlamenthez és a Tanácshoz intézett javaslatára (COM(2007)0840),

–   tekintettel az EK-Szerződés 251. cikkének (2) bekezdésére és 95. cikkére, amelyek alapján a Bizottság javaslatát benyújtotta a Parlamenthez (C6-0004/2008),

–   tekintettel a jogalkotási szövegek hivatalos kodifikációjának gyorsított munkamódszeréről szóló, 1994. december 20-i intézményközi megállapodásra (1),

–   tekintettel eljárási szabályzata 80. és 51. cikkére,

–   tekintettel a Jogi Bizottság jelentésére (A6-0235/2008),

A.   mivel az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság jogi szolgálataiból álló tanácsadó munkacsoport véleménye szerint a szóban forgó javaslat a meglévő szövegek érdemi módosítás nélküli egyszerű egységes szerkezetbe foglalását tartalmazza,

1.   jóváhagyja a Bizottság javaslatát az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság jogi szolgálataiból álló tanácsadó munkacsoport ajánlásainak megfelelően kiigazított formában;

2.   utasítja elnökét, hogy továbbítsa a Parlament állásfoglalását a Tanácsnak és a Bizottságnak.

(1) HL C 102., 1996.4.4., 2.o.

Az Európai Parlament 2008. június 17-i jogalkotási állásfoglalása a kerekes mezőgazdasági és erdészeti traktorok borulás hatása elleni védőszerkezeteiről (statikus vizsgálat) szóló európai parlamenti és tanácsi irányelvre irányuló javaslatról (kodifikált szöveg) (COM(2008)0025 – C6-0044/2008 – 2008/0008(COD))

P6_TA(2008)0266 A6-0234/2008

(Együttdöntési eljárás – kodifikáció)

Az Európai Parlament,

–   tekintettel a Bizottságnak az Európai Parlamenthez és a Tanácshoz intézett javaslatára (COM(2008)0025),

–   tekintettel az EK-Szerződés 251. cikkének (2) bekezdésére és 95. cikkére, amelyek alapján a Bizottság javaslatát benyújtotta a Parlamenthez (C6-0044/2008),

–   tekintettel a jogalkotási szövegek hivatalos kodifikációjának gyorsított munkamódszeréről szóló, 1994. december 20-i intézményközi megállapodásra(1),

–   tekintettel eljárási szabályzata 80. és 51. cikkére,

–   tekintettel a Jogi Bizottság jelentésére (A6-0234/2008),

A.   mivel az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság jogi szolgálataiból álló tanácsadó munkacsoport véleménye szerint a szóban forgó javaslat a meglévő szövegek érdemi módosítás nélküli egyszerű egységes szerkezetbe foglalását tartalmazza,

1.   jóváhagyja a Bizottság javaslatát az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság jogi szolgálataiból álló tanácsadó munkacsoport ajánlásainak megfelelően kiigazított formában;

2.   utasítja elnökét, hogy továbbítsa a Parlament állásfoglalását a Tanácsnak és a Bizottságnak.

(1) HL C 102., 1996.4.4., 2. o.

Az Európai Parlament 2008. június 17-i jogalkotási állásfoglalása a részvénytársaságok egyesüléséről szóló európai parlamenti és tanácsi irányelvre irányuló javaslatról (kodifikált szöveg) (COM(2008)0026 – C6-0045/2008 – 2008/0009(COD))

P6_TA(2008)0267 A6-0236/2008

(Együttdöntési eljárás – kodifikáció)

Az Európai Parlament,

–   tekintettel a Bizottságnak az Európai Parlamenthez és a Tanácshoz intézett javaslatára (COM(2008)0026),

–   tekintettel az EK-Szerződés 251. cikkének (2) bekezdésére és 44. cikkének (2) bekezdése g) pontjára, amelyek alapján a Bizottság javaslatát benyújtotta a Parlamenthez (C6-0045/2008),

–   tekintettel a jogalkotási szövegek hivatalos kodifikációjának gyorsított munkamódszeréről szóló, 1994. december 20-i intézményközi megállapodásra(1),

–   tekintettel eljárási szabályzata 80. és 51. cikkére,

–   tekintettel a Jogi Bizottság jelentésére (A6-0236/2008),

A.   mivel az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság jogi szolgálataiból álló tanácsadó munkacsoport véleménye szerint a szóban forgó javaslat a meglévő szövegek érdemi módosítás nélküli egyszerű egységes szerkezetbe foglalását tartalmazza,

1.   jóváhagyja a Bizottság javaslatát az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság jogi szolgálataiból álló tanácsadó munkacsoport ajánlásainak megfelelően kiigazított formában;

2.   utasítja elnökét, hogy továbbítsa a Parlament állásfoglalását a Tanácsnak és a Bizottságnak.

(1) HL C 102., 1996.4.4., 2.o.

Az Európai Parlament 2008. június 17-i jogalkotási állásfoglalása a számítógépes programok jogi védelméről szóló európai parlamenti és tanácsi irányelvre irányuló javaslatról (kodifikált változat) (COM(2008)0023 – C6-0042/2008 – 2008/0019(COD))

P6_TA(2008)0268 A6-0237/2008

(Együttdöntési eljárás – kodifikáció)

Az Európai Parlament,

–   tekintettel a Bizottságnak az Európai Parlamenthez és a Tanácshoz intézett javaslatára (COM(2008)0023),

–   tekintettel az EK-Szerződés 251. cikkének (2) bekezdésére és 95. cikkére, amelyek alapján a Bizottság javaslatát benyújtotta a Parlamenthez (C6-0042/2008),

–   tekintettel a jogalkotási szövegek hivatalos kodifikációjának gyorsított munkamódszeréről szóló, 1994. december 20-i intézményközi megállapodásra (1),

–   tekintettel eljárási szabályzata 80. és 51. cikkére,

–   tekintettel a Jogi Bizottság jelentésére (A6-0237/2008),

A.   mivel az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság jogi szolgálataiból álló tanácsadó munkacsoport véleménye szerint a szóban forgó javaslat a meglévő szövegek érdemi módosítás nélküli egyszerű egységes szerkezetbe foglalását tartalmazza,

1.   jóváhagyja a Bizottság javaslatát az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság jogi szolgálataiból álló tanácsadó munkacsoport ajánlásainak megfelelően kiigazított formában;

2.   utasítja elnökét, hogy továbbítsa a Parlament állásfoglalását a Tanácsnak és a Bizottságnak.

(1) HL C 102., 1996.4.4., 2.o.

Az Európai Parlament 2008. június 17-i jogalkotási állásfoglalása a belvízi hajókra vonatkozó hajóbizonyítványok kölcsönös elismeréséről szóló európai parlamenti és tanácsi irányelvre irányuló javaslatról (kodifikált szöveg) (COM(2008)0037 – C6-0048/2008 – 2008/0021(COD))

P6_TA(2008)0269 A6-0238/2008

(Együttdöntési eljárás – kodifikáció)

Az Európai Parlament,

–   tekintettel a Bizottságnak az Európai Parlamenthez és a Tanácshoz intézett javaslatára (COM(2008)0037),

–   tekintettel az EK-Szerződés 251. cikkének (2) bekezdésére és 71. cikkére, amelyek alapján a Bizottság benyújtotta javaslatát a Parlamenthez (C6-0048/2008),

–   tekintettel a jogalkotási szövegek hivatalos kodifikációjának gyorsított munkamódszeréről szóló, 1994. december 20-i intézményközi megállapodásra (1),

–   tekintettel eljárási szabályzatának 80. és 51. cikkére,

–   tekintettel a Jogi Bizottság jelentésére (A6-0238/2008),

A.   mivel az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság jogi szolgálataiból álló tanácsadó munkacsoport véleménye szerint a szóban forgó javaslat a meglévő szövegek érdemi módosítás nélküli egyszerű egységes szerkezetbe foglalását tartalmazza,

1.   jóváhagyja a Bizottság javaslatát az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság jogi szolgálataiból álló tanácsadó munkacsoport ajánlásainak megfelelően kiigazított formában;

2.   utasítja elnökét, hogy továbbítsa a Parlament állásfoglalását a Tanácsnak és a Bizottságnak.

(1) HL C 102., 1996.4.4., 2. o.

Az Európai Parlament 2008. június 17-i jogalkotási állásfoglalása az egész Közösségre kiterjedő egységes biztosítékok kialakítása érdekében a tagállamok által a társasági tagok és harmadik személyek érdekei védelmében a Szerződés 48. cikkének második albekezdése szerinti társaságoknak előírt biztosítékok összehangolásáról szóló európai parlamenti és tanácsi irányelvre irányuló javaslatról (kodifikált változat) (COM(2008)0039 – C6-0050/2008 – 2008/0022(COD))

P6_TA(2008)0270 A6-0239/2008

(Együttdöntési eljárás – kodifikáció)

Az Európai Parlament,

–   tekintettel a Bizottságnak az Európai Parlamenthez és a Tanácshoz intézett javaslatára (COM(2008)0039),

–   tekintettel az EK-Szerződés 251. cikkének (2) bekezdésére és 44. cikke (2) bekezdésének g) pontjára, amely alapján a Bizottság javaslatát benyújtotta a Parlamenthez (C6-0050/2008),

–   tekintettel a jogalkotási szövegek hivatalos kodifikációjának gyorsított munkamódszeréről szóló, 1994. december 20-i intézményközi megállapodásra (1),

–   tekintettel eljárási szabályzata 80. és 51. cikkére,

–   tekintettel a Jogi Bizottság jelentésére (A6-0239/2008),

A.   mivel az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság jogi szolgálataiból álló tanácsadó csoport véleménye szerint a szóban forgó javaslat a meglévő szövegek érdemi módosítás nélküli egyszerű egységes szerkezetbe foglalását tartalmazza,

1.   jóváhagyja a Bizottság javaslatát, annak az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság jogi szolgálataiból álló tanácsadó csoport ajánlásainak megfelelően kiigazított formájában;

2.   utasítja elnökét, hogy továbbítsa a Parlament állásfoglalását a Tanácsnak és a Bizottságnak.

(1) HL C 102., 1996.4.4., 2.o.

Az Európai Parlament 2008. június 17-i jogalkotási állásfoglalása a Közösségen belüli kereskedelemben alkalmazható állat-egészségügyi ellenőrzésekről szóló tanácsi irányelvre irányuló javaslatról (kodifikált változat) (COM(2008)0099 – C6-0135/2008– 2008/0037(CNS))

P6_TA(2008)0271 A6-0243/2008

(Konzultációs eljárás – kodifikáció)

Az Európai Parlament,

–   tekintettel a Bizottságnak a Tanácshoz intézett javaslatára (COM(2008)0099),

–   tekintettel az EK-Szerződés 37. cikkére, amelynek megfelelően a Tanács konzultált a Parlamenttel (C6-0135/2008),

–   tekintettel a jogalkotási szövegek hivatalos kodifikációjának gyorsított munkamódszeréről szóló, 1994. december 20-i intézményközi megállapodásra(1)

–   tekintettel eljárási szabályzata 80. és 51. cikkére,

–   tekintettel a Jogi Bizottság jelentésére (A6-0243/2008),

A.   mivel az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság jogi szolgálataiból álló tanácsadó munkacsoport véleménye szerint a szóban forgó javaslat a meglévő szövegek érdemi módosítás nélküli egyszerű egységes szerkezetbe foglalását tartalmazza,

1.   jóváhagyja a Bizottság javaslatát az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság jogi szolgálataiból álló tanácsadó munkacsoport ajánlásainak megfelelően kiigazított formában;

2.   utasítja elnökét, hogy továbbítsa a Parlament állásfoglalását a Tanácsnak és a Bizottságnak.

(1) HL C 102., 1996.4.4., 2. o.

Az Európai Parlament 2008. június 17-i jogalkotási állásfoglalása a vegetatív szőlő-szaporítóanyagok forgalmazásáról szóló tanácsi irányelvre irányuló javaslatról (kodifikált szöveg) (COM(2008)0091 – C6-0136/2008 – 2008/0039(CNS))

P6_TA(2008)0272 A6-0242/2008

(Konzultációs eljárás – kodifikáció)

Az Európai Parlament,

–   tekintettel a Bizottságnak a Tanácshoz intézett javaslatára (COM(2008)0091),

–   tekintettel az EK-Szerződés 37. cikkére, amelynek megfelelően a Tanács konzultált a Parlamenttel (C6-0136/2008),

–   tekintettel a jogalkotási szövegek hivatalos kodifikációjának gyorsított munkamódszeréről szóló, 1994. december 20-i intézményközi megállapodásra (1),

–   tekintettel eljárási szabályzata 80. és 51. cikkére,

–   tekintettel a Jogi Bizottság jelentésére (A6-0242/2008),

A.   mivel az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság jogi szolgálataiból álló tanácsadó munkacsoport véleménye szerint a szóban forgó javaslat a meglévő szövegek érdemi módosítás nélküli egyszerű egységes szerkezetbe foglalását tartalmazza,

1.   jóváhagyja a Bizottság javaslatát az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság jogi szolgálataiból álló tanácsadó munkacsoport ajánlásainak megfelelően kiigazított formában;

2.   utasítja elnökét, hogy továbbítsa a Parlament állásfoglalását a Tanácsnak és a Bizottságnak.

(1) HL C 102., 1996.4.4., 2.o.

Az Európai Parlament 2008. június 17-i jogalkotási állásfoglalása az ipari végfelhasználók által fizetendő gáz- és villamosenergia-árak átláthatóságának javítását célzó közösségi eljárásról szóló európai parlamenti és tanácsi irányelvre irányuló javaslatról (átdolgozás) (COM(2007)0735 – C6-0441/2007 – 2007/0253(COD))

P6_TA(2008)0273 A6-0217/2008

(Együttdöntési eljárás – átdolgozás)

Az Európai Parlament,

–   tekintettel a Bizottságnak az Európai Parlamenthez és Tanácshoz intézett javaslatára (COM(2007)0735),

–   tekintettel az EK-Szerződés 251. cikkének (2) bekezdésére és 285. cikkének (1) bekezdésére, amelyek alapján a Bizottság benyújtotta javaslatát a Parlamentnek (C6-0441/2007),

–   tekintettel a jogi aktusok strukturáltabb átdolgozási technikáiról szóló, 2001. november 28-i intézményközi megállapodásra(1),

–   tekintettel eljárási szabályzata 80a. és 51. cikkére,

–   tekintettel a Jogi Bizottság jelentésére (A6–0217/2008),

A.   mivel az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság jogi szolgálataiból álló tanácsadó munkacsoport szerint a szóban forgó javaslat a javaslatban akként megjelölteken kívül egyéb érdemi módosítást nem tartalmaz, és mivel a korábbi jogi aktusok és az említett módosítások változatlanul hagyott rendelkezéseinek tekintetében a javaslat a meglévő szövegek érdemi módosítás nélküli egyszerű egységes szerkezetbe foglalását tartalmazza;

1.   jóváhagyja a Bizottság javaslatát az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság jogi szolgálataiból álló tanácsadó munkacsoport ajánlásainak megfelelően kiigazított formában;

2.   felkéri a Bizottságot, hogy utalja az ügyet újból a Parlamenthez, ha javaslatát lényegesen módosítani kívánja, vagy helyébe másik szöveget szándékozik léptetni;

3.   utasítja elnökét, hogy továbbítsa a Parlament állásfoglalását a Tanácsnak és a Bizottságnak.

(1) HL C 77., 2002.3.28., 1. o.

Az Európai Parlament 2008. június 17-i jogalkotási állásfoglalása az Atlanti-óceán északi részén kívüli egyes területeken halászatot folytató tagállamok által a névleges fogási statisztikák benyújtásáról szóló európai parlamenti és tanácsi rendeletre irányuló javaslatról (átdolgozás) (COM(2007)0760 – C6-0443/2007 – 2007/0260(COD))

P6_TA(2008)0274 A6-0218/2008

(Együttdöntési eljárás – átdolgozás)

Az Európai Parlament,

–   tekintettel a Bizottságnak az Európai Parlamenthez és Tanácshoz intézett javaslatára (COM(2007)0760),

–   tekintettel az EK-Szerződés 251. cikkének (2) bekezdésére és 285. cikkének (1) bekezdésére, amelyek alapján a Bizottság benyújtotta javaslatát a Parlamenthez (C6–0443/2007),

–   tekintettel a jogi aktusok strukturáltabb átdolgozási technikáiról szóló, 2001. november 28-i intézményközi megállapodásra(1),

–   tekintettel eljárási szabályzata 80a. és 51. cikkére,

–   tekintettel a Jogi Bizottság jelentésére és a Halászati Bizottság véleményére (A6‐0218/2008),

A.   mivel az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság jogi szolgálataiból álló tanácsadó munkacsoport szerint a szóban forgó javaslat a javaslatban akként megjelölteken kívül egyéb érdemi módosítást nem tartalmaz, és mivel a korábbi jogi aktusok és az említett módosítások változatlanul hagyott rendelkezéseinek tekintetében a javaslat a meglévő szövegek érdemi módosítás nélküli egyszerű egységes szerkezetbe foglalását tartalmazza,

1.   jóváhagyja a Bizottság javaslatát az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság jogi szolgálataiból álló tanácsadó munkacsoport ajánlásainak megfelelően kiigazított formában;

2.   felkéri a Bizottságot, hogy utalja az ügyet újból a Parlamenthez, ha javaslatát lényegesen módosítani kívánja, vagy helyébe másik szöveget szándékozik léptetni;

3.   utasítja elnökét, hogy továbbítsa a Parlament állásfoglalását a Tanácsnak és a Bizottságnak.

(1) HL C 77., 2002.3.28., 1. o.

Az Európai Parlament 2008. június 17-i jogalkotási állásfoglalása az Atlanti-óceán északnyugati részén halászatot folytató tagállamok fogási és tevékenységi statisztikájának benyújtásáról szóló európai parlamenti és tanácsi rendeletre irányuló javaslatról (átdolgozás) (COM(2007)0762 – C6-0444/2007 – 2007/0264(COD))

P6_TA(2008)0275 A6-0219/2008

(Együttdöntési eljárás – átdolgozás)

Az Európai Parlament,

–   tekintettel a Bizottságnak az Európai Parlamenthez és Tanácshoz intézett javaslatára (COM(2007)0762),

–   tekintettel az EK-Szerződés 251. cikkének (2) bekezdésére és 285. cikkének (1) bekezdésére, amelyek alapján a Bizottság benyújtotta javaslatát a Parlamentnek (C6-0444/2007),

–   tekintettel a jogi aktusok strukturáltabb átdolgozási technikáiról szóló, 2001. november 28-i intézményközi megállapodásra(1),

–   tekintettel eljárási szabályzata 80a. és 51. cikkére,

–   tekintettel a Jogi Bizottság jelentésére és a Halászati Bizottság véleményére (A6-0219/2008),

A.   mivel az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság jogi szolgálataiból álló tanácsadó munkacsoport szerint a szóban forgó javaslat a javaslatban akként megjelölteken kívül egyéb érdemi módosítást nem tartalmaz, és mivel a korábbi jogi aktusok és az említett módosítások változatlanul hagyott rendelkezéseinek tekintetében a javaslat a meglévő szövegek érdemi módosítás nélküli egyszerű egységes szerkezetbe foglalását tartalmazza,

1.   jóváhagyja a Bizottság javaslatát az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság jogi szolgálataiból álló tanácsadó munkacsoport ajánlásainak megfelelően kiigazított formában;

2.   felhívja a Bizottságot, hogy utalja az ügyet újból a Parlamenthez, ha javaslatát lényegesen módosítani kívánja, vagy helyébe másik szöveget szándékozik léptetni;

3.   utasítja elnökét, hogy továbbítsa a Parlament állásfoglalását a Tanácsnak és a Bizottságnak.

(1) HL C 77., 2002.3.28., 1. o.

Az Európai Parlament 2008. június 17-i jogalkotási állásfoglalása az Atlanti-óceán északkeleti részén halászatot folytató tagállamok névleges fogási statisztikájának benyújtásáról szóló európai parlamenti és tanácsi rendeletre irányuló javaslatról (átdolgozás) (COM(2007)0763 – C6-0440/2007 – 2007/0268(COD))

P6_TA(2008)0276 A6-0214/2008

(Együttdöntési eljárás – átdolgozás)

Az Európai Parlament,

–   tekintettel a Bizottságnak az Európai Parlamenthez és Tanácshoz intézett javaslatára (COM(2007)0763),

–   tekintettel az EK-Szerződés 251. cikkének (2) bekezdésére és 285. cikkének (1) bekezdésére, amelyek alapján a Bizottság benyújtotta javaslatát a Parlamenthez (C6–0440/2007),

–   tekintettel a jogi aktusok strukturáltabb átdolgozási technikáiról szóló, 2001. november 28-i intézményközi megállapodásra(1),

–   tekintettel eljárási szabályzata 80a. és 51. cikkére,

–   tekintettel a Jogi Bizottság jelentésére és a Halászati Bizottság véleményére (A6-0214/2008),

A.   mivel az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság jogi szolgálataiból álló tanácsadó munkacsoport szerint a szóban forgó javaslat a javaslatban akként megjelölteken kívül egyéb érdemi módosítást nem tartalmaz, és mivel a korábbi jogi aktusok és az említett módosítások változatlanul hagyott rendelkezéseinek tekintetében a javaslat a meglévő szövegek érdemi módosítás nélküli egyszerű egységes szerkezetbe foglalását tartalmazza,

1.   jóváhagyja a Bizottság javaslatát az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság jogi szolgálataiból álló tanácsadó munkacsoport ajánlásainak megfelelően kiigazított formában;

2.   felhívja a Bizottságot, hogy utalja az ügyet újból a Parlamenthez, ha javaslatát lényegesen módosítani kívánja, vagy a helyébe másik szöveget szándékozik léptetni;

3.   utasítja elnökét, hogy továbbítsa a Parlament állásfoglalását a Tanácsnak és a Bizottságnak.

(1) HL C 77., 2002.3.28., 1. o.

Az Európai Parlament 2008. június 17-i jogalkotási állásfoglalása a textiltermékek elnevezéséről szóló európai parlamenti és tanácsi irányelvre irányuló javaslatról (átdolgozás) (COM(2007)0870 – C6-0024/2008 – 2008/0005(COD))

P6_TA(2008)0277 A6-0215/2008

(Együttdöntési eljárás – átdolgozás)

az Európai Parlament,

–   tekintettel a Bizottságnak az Európai Parlamenthez és a Tanácshoz intézett javaslatára (COM(2007)0870),

–   tekintettel az EK-Szerződés 251. cikke (2) bekezdésére és 95. cikkére, amelyek alapján a Bizottság benyújtotta javaslatát a Parlamenthez (C6-0024/2008),

–   tekintettel a jogi aktusok strukturáltabb átdolgozási technikáiról szóló, 2001. november 28-i intézményközi megállapodásra(1),

–   tekintettel eljárási szabályzata 80a. és 51. cikkére,

–   tekintettel a Jogi Bizottság jelentésére és a Belső Piaci és Fogyasztóvédelmi Bizottság véleményére (A6–0215/2008),

A.   mivel az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság jogi szolgálataiból álló tanácsadó munkacsoport szerint a szóban forgó javaslat a javaslatban akként megjelölteken kívül egyéb érdemi módosítást nem tartalmaz, és mivel a korábbi jogi aktusok és az említett módosítások változatlanul hagyott rendelkezéseinek tekintetében a javaslat a meglévő szövegek érdemi módosítás nélküli egyszerű egységes szerkezetbe foglalását tartalmazza,

1.   jóváhagyja a Bizottság javaslatát az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság jogi szolgálataiból álló tanácsadó munkacsoport ajánlásainak megfelelően kiigazított formában;

2.   felhívja a Bizottságot, hogy utalja az ügyet újból a Parlamenthez, ha javaslatát lényegesen módosítani kívánja, vagy a helyébe másik szöveget szándékozik léptetni;

3.   utasítja elnökét, hogy továbbítsa a Parlament állásfoglalását a Tanácsnak és a Bizottságnak.

(1) HL C 77., 2002.3.28., 1. o.

Az Európai Parlament 2008. június 17-i jogalkotási állásfoglalása Bulgáriának és Romániának a kapcsolt vállalkozások nyereségkiigazításával kapcsolatos kettős adóztatás megszüntetéséről szóló 1990. július 23-i egyezményhez való csatlakozásáról szóló tanácsi határozatra irányuló ajánlásról (COM(2007)0839 – C6-0028/2008 – 2007/0283(CNS))

P6_TA(2008)0278 A6-0194/2008

(Konzultációs eljárás)

Az Európai Parlament,

–   tekintettel a Bizottság Tanácshoz intézett ajánlására (COM(2007)0839),

–   tekintettel a Bolgár Köztársaság és Románia csatlakozási okmánya 3. cikkének (4) bekezdésére, amely alapján a Tanács konzultált a Parlamenttel (C6-0028/2008),

–   tekintettel eljárási szabályzata 51. cikkére,

–   tekintettel a Gazdasági és Monetáris Bizottság jelentésére (A6-0194/2008),

1.   jóváhagyja a Bizottság ajánlását, annak módosított formájában;

2.   felkéri a Tanácsot, hogy tájékoztassa a Parlamentet arról, ha a Parlament által jóváhagyott szövegtől el kíván térni;

3.   felszólítja a Tanácsot, hogy amikor az 1990. július 23-i, a kapcsolt vállalkozások nyereségkiigazításával kapcsolatos kettős adóztatás megszüntetéséről szóló egyezmény alkalmazásának idejéről határoz, vegye figyelembe a Parlamentnek az adófizetőkre háruló terhek minimalizálásának szükségességére vonatkozó aggodalmait;

4.   felkéri a Tanácsot a Parlamenttel való konzultációra, abban az esetben, ha lényegesen módosítani kívánja a Bizottság ajánlását;

5.   utasítja elnökét, hogy továbbítsa a Parlament álláspontját a Tanácsnak, a Bizottságnak, a Bolgár Köztársaság, Románia és a tagállamok kormányainak.

A Bizottság által javasolt szöveg   Módosítás Módosítás 1 Határozatra irányuló ajánlás 3 cikk Az 1999. május 25-i jegyzőkönyvvel, az 1995. december 21-i és 2004. december 8-i egyezményekkel és az e határozattal módosított választottbírósági egyezmény 2007. január 1-jén lép hatályba Bulgária, Románia és azon tagállamok között, ahol a választottbírósági egyezmény hatályban van. Bulgária, Románia és az összes többi tagállam között azon a napon lép hatályba, amikor a választottbírósági egyezmény az érintett tagállamokban hatályba lép. Az 1999. május 25-i jegyzőkönyvvel, az 1995. december 21-i és 2004. december 8-i egyezményekkel és az e határozattal módosított választottbírósági egyezmény a határozatnak az Európai Unió Hivatalos Lapján történő megjelenését követő napon lép hatályba Bulgária, Románia és azon tagállamok között, ahol a választottbírósági egyezmény hatályban van. Bulgária, Románia és az összes többi tagállam között azon a napon lép hatályba, amikor a választottbírósági egyezmény az érintett tagállamok hatályba lép.

Az Európai Parlament 2008. június 17-i jogalkotási állásfoglalása a bűnügyi nyilvántartásból származó információk tagállamok közötti cseréjének megszervezéséről és azok tartalmáról szóló tanácsi kerethatározatra irányuló javaslatról (5968/2008 – C6-0067/2008 – 2005/0267(CNS))

P6_TA(2008)0279 A6-0207/2008

(Konzultációs eljárás – ismételt konzultáció)

Az Európai Parlament,

–   tekintettel a Tanács tervezetére (5968/2008),

–   tekintettel a Bizottság javaslatára (COM(2005)0690),

–   tekintettel 2007. június 21-i álláspontjára(1),

–   tekintettel az EU-Szerződés 31. cikkére, valamint 34. cikke (2) bekezdésének b) pontjára,

–   tekintettel az EU-Szerződés 39. cikkének (1) bekezdésére, amelynek megfelelően a Tanács ismételten konzultált a Parlamenttel (C6-0067/2008),

–   tekintettel eljárási szabályzata 93. cikkére, 51. cikkére és 55. cikkének (3) bekezdésére,

–   tekintettel az Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottság jelentésére (A6–0207/2008),

1.   jóváhagyja a Tanács javaslatát annak módosított formájában;

2.   felkéri a Bizottságot, hogy ennek megfelelően változtassa meg javaslatát, az EK-Szerződés 250. cikke (2) bekezdésének alapján;

3.   felkéri a Tanácsot, hogy tájékoztassa a Parlamentet arról, ha a Parlament által jóváhagyott szövegtől el kíván térni;

4.   felkéri a Tanácsot a Parlamenttel való újbóli konzultációra, abban az esetben, ha lényegesen módosítani kívánja a Bizottság javaslatát vagy annak helyébe új szöveget kíván léptetni;

5.   felkéri a Tanácsot és a Bizottságot, hogy az Európai Unióról szóló Szerződéshez, az Európai Unió Működéséről szóló Szerződéshez és az Európai Atomenergia-közösséget létrehozó szerződéshez csatolandó átmeneti rendelkezéseket tartalmazó jegyzőkönyv 10. cikkét érintő 50. számú nyilatkozattal összhangban a Lisszaboni Szerződés hatálybalépését követően biztosítsanak elsőbbséget a határozat módosítására irányuló bármilyen jövőbeli javaslatnak;

6.   eltökélt szándéka, hogy minden ilyen jövőbeni javaslatot a sürgősségi eljárás keretében, az (5) bekezdésben említett eljárással összhangban és a nemzeti parlamentekkel szorosan együttműködve vizsgál meg;

7.   utasítja elnökét, hogy továbbítsa a Parlament álláspontját a Tanácsnak és a Bizottságnak.

A Tanács által javasolt szöveg   Módosítás Módosítás 1 Tanácsi kerethatározatra irányuló javaslat 5 a preambulumbekezdés (új) (5a)  Megbízhatatlan információk tagállamok közötti terjedéséhez és az elítélt számára jogbizonytalansághoz vezet az, hogy ugyanarra a büntetőítéletre eltérő jogi rendszerek alkalmazhatók. Az ilyen helyzetek elkerülése érdekében az ítélethozatal szerinti tagállamot kell a területén más tagállamok állampolgárai ellen hozott büntetőítéletekre vonatkozó adatok tulajdonosának tekinteni. Enek megfelelően az elítélt személy állampolgársága szerinti tagállamnak, amelyhez továbbítják ezen adatokat, biztosítania kell, hogy az adatok naprakészek legyenek, figyelembe véve az ítélethozatal szerinti tagállamban bekövetkezett módosításokat és törléseket. Kizárólag az ily módon naprakésszé tett adatok használhatók az állampolgárság szerinti tagállamon belül, illetve továbbíthatók általa más tagállamnak vagy harmadik országnak. Módosítás 2 Tanácsi kerethatározatra irányuló javaslat 9a a preambulumbekezdés (új) (9a)  a) Amennyiben az információt a 7. cikk (2) bekezdésének harmadik albekezdésével összhangban továbbítják, az állampolgárság szerinti tagállam központi hatóságának biztosítania kell, hogy a magánszemély által saját bűnügyi nyilvántartásáról kért információk tartalmazzanak általános hivatkozást a kérelmező bűnügyi nyilvántartására, beleértve az ítélethozatal szerinti tagállam által továbbított információkat is. Módosítás 3 Tanácsi kerethatározatra irányuló javaslat 10 preambulumbekezdés (10)  E kerethatározat rendelkezései megállapítják az alkalmazásának eredményeképp a tagállamok között továbbított személyes adatok védelmére vonatkozó szabályokat. Az e jogi eszközben megállapított szabályok kiegészítik a büntetőügyekben folytatott rendőrségi és igazságügyi együttműködés keretében feldolgozott személyes adatok védelméről szóló, már meglévő általános szabályokat. Továbbá, az 1981-es "Az egyének védelméről a személyes adatok gépi feldolgozása során" Európa tanácsi egyezmény vonatkozik az e kerethatározat alapján kezelt személyes adatokra. E kerethatározat magában foglalja továbbá a bűnügyi nyilvántartásban szereplő információk cseréjéről szóló, 2005. november 21-i határozat rendelkezéseit is, amelyek előírják, hogy a megkereső tagállam milyen korlátozások mellett használhatja fel a kérésére hozzá továbbított információkat. A kerethatározat egyedi szabályokkal egészíti ki e rendelkezéseket arra az esetre vonatkozóan, ha az állampolgárság szerinti tagállam a számára az ítélethozatal szerinti tagállam által továbbított, büntetőítéletekkel kapcsolatos információkat újból továbbítja. (10)  E kerethatározat rendelkezései megállapítják a végrehajtásának eredményeképpen a tagállamok között továbbított személyes adatok védelmére vonatkozó szabályokat. Az e jogi eszközben megállapított szabályok, különösen a 9. cikkben megállapított alapelvek, kiegészítik a büntetőügyekben folytatott rendőrségi és igazságügyi együttműködés keretében feldolgozott személyes adatok védelméről szóló, már meglévő általános szabályokat. Továbbá, az 1981-es "Az egyének védelméről a személyes adatok gépi feldolgozása során" Európa tanácsi egyezmény vonatkozik az e kerethatározat alapján kezelt személyes adatokra. E kerethatározat magában foglalja továbbá a bűnügyi nyilvántartásban szereplő információk cseréjéről szóló, 2005. november 21-i határozat rendelkezéseit is, amelyek előírják, hogy a megkereső tagállam milyen korlátozások mellett használhatja fel a kérésére hozzá továbbított információkat. A kerethatározat egyedi szabályokkal egészíti ki e rendelkezéseket arra az esetre vonatkozóan, ha az állampolgárság szerinti tagállam a számára az ítélethozatal szerinti tagállam által továbbított, büntetőítéletekkel kapcsolatos információkat újból továbbítja. Módosítás 4 Tanácsi kerethatározatra irányuló javaslat 10 a preambulumbekezdés (új) (10a)  E vonatkozásban rendkívül fontos, hogy elfogadják a büntetőügyekben folytatott rendőrségi és igazságügyi együttműködés keretében feldolgozott személyes adatok védelméről szóló kerethatározatot az adatvédelem megfelelő szintjének biztosítása érdekében, beleértve a személyes adatok nemzeti szinten történő feldolgozását. Módosítás 5 Tanácsi kerethatározatra irányuló javaslat 12 a preambulumbekezdés (új) (12a)  A bűnügyi nyilvántartásból származó adatok könnyű értelmezhetősége érdekében biztosítani kell a büntetőítéletek létezésével és az ezekből eredő eltiltásokkal, valamint ezek kiszabásának és nyilvántartásba vételének helyével kapcsolatos információkat. Következésképpen a tagállamoknak a büntetőítéleteket tartalmazó kivonatokat összehasonlítható formátumban kell kiállítaniuk, külön helyen feltüntetve a szexuális bűncselekményekre vonatkozó ítéleteket. Módosítás 6 Tanácsi kerethatározatra irányuló javaslat 5 cikk – 2 bekezdés (2)  A 4. cikk (4) bekezdésének megfelelően továbbított információk bármely módosítása vagy törlése esetén az állampolgárság szerinti tagállam is ugyanúgy módosítja vagy törli az (1) bekezdéssel összhangban, a 7. cikk szerinti továbbadás céljából megőrzött információkat. (2)  A 4. cikk (4) bekezdésének megfelelően továbbított információk bármely módosítása vagy törlése esetén az állampolgárság szerinti tagállam is ugyanúgy módosítja vagy törli az (1) bekezdéssel összhangban megőrzött információkat. Módosítás 7 Tanácsi kerethatározatra irányuló javaslat 5 cikk – 3 bekezdés (3)  Az állampolgárság szerinti tagállam a 7. cikk szerinti továbbadás céljából csak a (2) bekezdésnek megfelelően naprakésszé tett információkat használhatja fel. (3)  Az állampolgárság szerinti tagállam csak a (2) bekezdésnek megfelelően naprakésszé tett információkat használhatja fel. Módosítás 8 Tanácsi kerethatározatra irányuló javaslat 6 cikk – 1 a bekezdés (új) (1a)  Ha a büntetőeljáráson kívül eső okokból kérnek a személy állampolgársága szerinti tagállam bűnügyi nyilvántartásából információkat, a kérelmező tagállamnak meg kell indokolnia a kérelmet. Módosítás 9 Tanácsi kerethatározatra irányuló javaslat 6 cikk – 2 bekezdés (2)  Amikor egy személy saját bűnügyi nyilvántartásával kapcsolatban nyújt be információkérelmet, a kérelem helye szerinti tagállam – a nemzeti jognak megfelelően – kérheti egy másik tagállam központi hatóságától a bűnügyi nyilvántartás kivonatát, valamint az ahhoz kapcsolódó információkat, amennyiben az érdekelt a megkereső vagy a megkeresett tagállam állampolgára vagy volt állampolgára. (2)  Amikor egy személy a bűnügyi nyilvántartásban rá vonatkozó információk iránti kérelmet nyújt be, a kérelem helye szerinti tagállam a nemzeti jognak megfelelően megkéri egy másik tagállam központi hatóságától a bűnügyi nyilvántartásban szereplő információkat és vonatkozó adatokat, feltéve hogy az érdekelt a megkereső vagy a megkeresett tagállam állampolgára vagy volt állampolgára. Módosítás 10 Tanácsi kerethatározatra irányuló javaslat 9 cikk – -1 bekezdés (új) (-1) E kerethatározat alkalmazásában a személyes adatok feldolgozása legalább az alábbi alapelveknek felel meg: a) az adatfeldolgozást jogszabály teszi lehetővé, és az a gyűjtés és/vagy további feldolgozás céljaival arányos és azokhoz szükséges; b) adatgyűjtés csak meghatározott, törvényes célból folyik, és a további feldolgozást ezeknek a céloknak megfelelően végzik; c) az adatok helytállók és naprakészek. Módosítás 11 Tanácsi kerethatározatra irányuló javaslat 9 cikk – -1 a bekezdés (új) (-1a) A faji vagy etnikai hovatartozásra, a politikai véleményre, a vallási vagy világnézeti meggyőződésre, a párt- vagy szakszervezeti tagságra utaló személyes adatok, valamint az egészségi állapotra vagy a szexuális életre vonatkozó személyes adatok feldolgozása tilos. Kivételesen ilyen adatok feldolgozására a (-1) bekezdésben megállapított elveken túlmenően akkor kerülhet sor, ha: a) a feldolgozást jogszabály írja elő, az illetékes igazságügyi hatóság előzetes engedélyét követően végzik, eseti alapon, és csak rendkívül indokolt esetben, egy adott ügy céljából, továbbá b) a tagállamok megfelelő konkrét biztosítékokat nyújtanak, például az érintett adatokhoz való hozzáférést csak a személyzet azon tagjai számára teszik lehetővé, akik a feldolgozást indokoló jogos feladat elvégzéséért felelősek. Módosítás 12 Tanácsi kerethatározatra irányuló javaslat 9 cikk – 1 bekezdés (1)  A 7. cikk (1) és (4) bekezdése értelmében büntetőeljárás céljaira közölt személyes adatokat a megkereső tagállam kizárólag azon büntetőeljárás céljára használhatja fel, amelyikkel kapcsolatban azokat a mellékletben szereplő űrlapon kérelmezték. (1)  A 7. cikk (1) és (4) bekezdése értelmében büntetőeljárás céljaira közölt személyes adatokat a megkereső tagállam a (-1) és a (-1a) bekezdésekben említett alapelveknek megfelelően, csakis azon eljárások céljára használhatja fel, amelyekkel kapcsolatban azokat a mellékletben szereplő űrlapon kérelmezték. Módosítás 13 Tanácsi kerethatározatra irányuló javaslat 9 cikk – 2 bekezdés (2)  A 7. cikk (1) és (4) bekezdése szerint büntetőeljárástól eltérő célokra közölt személyes adatokat a megkereső tagállam – nemzeti jogának megfelelően – kizárólag a kért célokra használhatja fel, és csak a megkeresett tagállam által az űrlapon meghatározott korlátokon belül. (2)  A 7. cikk (2) és (4) bekezdése szerint büntetőeljárástól eltérő célokra közölt személyes adatokat a megkereső tagállam nemzeti jogának megfelelően és a (-1) és a (-1a) bekezdésekben említett alapelvekkel összhangban csakis a kért célokra használhatja fel, és csak a megkeresett tagállam által a vonatkozó űrlapon meghatározott korlátokon belül. Módosítás 14 Tanácsi kerethatározatra irányuló javaslat 9 cikk – 3 bekezdés (3)  Az (1) és (2) bekezdés ellenére, a 7. cikk (1), (2) és (4) bekezdése alapján továbbított személyes adatokat a megkereső tagállam felhasználhatja egy, a közbiztonságot fenyegető azonnali és komoly veszély megelőzésére. (3)  Az (1) és (2) bekezdéstől eltérve, a 7. cikk (1), (2) és (4) bekezdése alapján továbbított személyes adatokat a megkereső tagállam felhasználhatja, amennyiben az ilyen felhasználás egy, a közbiztonságot fenyegető azonnali és komoly veszély megelőzésének céljából indokolt és azzal arányos; ez esetben a megkereső tagállam a veszély indokoltságára, arányosságára, azonnaliságára és komolyságára vonatkozó feltételek teljesülését leíró, utólagos értesítést küld a megkeresett tagállamnak. Módosítás 15 Tanácsi kerethatározatra irányuló javaslat 9. cikk – 4 bekezdés (4)  A tagállamoknak meg kell hozniuk a szükséges intézkedéseket annak biztosítására, hogy a 4. cikk értelmében egy másik tagállamtól kapott személyes adatokra azoknak a 7. cikk (3) bekezdése értelmében egy harmadik országnak történő továbbítása esetén ugyanolyan felhasználási korlátozások vonatkozzanak, mint amilyenek e cikk (2) bekezdése alapján a megkereső tagállamokra vonatkoznak. A tagállamok előírják, hogy személyes adatok büntetőeljárás céljából harmadik országba történő továbbítása esetén az adott állam azokat kizárólag a büntetőeljárás céljára használhatja fel. (4)  Ezen kívül a tagállamoknak meg kell hozniuk a szükséges intézkedéseket annak biztosítására, hogy a 4. cikk értelmében egy másik tagállamtól kapott személyes adatokra azoknak a 7. cikk (3) bekezdése értelmében egy harmadik országnak történő továbbítása esetén ugyanolyan felhasználási korlátozások vonatkozzanak, mint amilyenek e cikk (2) bekezdése alapján a megkereső tagállamokra vonatkoznak. A tagállamok előírják, hogy személyes adatok büntetőeljárás céljából harmadik országba történő továbbítása esetén az adott állam azokat kizárólag a büntetőeljárás céljára használhatja fel. Módosítás 16 Tanácsi kerethatározatra irányuló javaslat 9 cikk – 5 bekezdés (5)  E cikk nem alkalmazandó az e kerethatározat értelmében egy tagállam rendelkezésére bocsátott és ugyanebből a tagállamból származó személyes adatokra. (5)  Az (1)–(4) bekezdés nem alkalmazandó az e kerethatározat értelmében egy tagállamtól kért és ugyanebből a tagállamból származó személyes adatokra. Módosítás 17 Tanácsi kerethatározatra irányuló javaslat 9 cikk – 5 a bekezdés (új) (5a)  Minden tagállam biztosítja, hogy a nemzeti adatvédelmi hatóságok rendszeres tájékoztatásban részesüljenek a személyes adatok e kerethatározat szerint folyó cseréjéről, különös tekintettel a személyes adatoknak a 9. cikk (3) bekezdésében említett körülmények közötti felhasználására. A tagállamok adatvédelmi hatóságai ellenőrzik az (1) bekezdésben említett cserét és e célból aktívan együttműködnek egymással. Módosítás 18 Tanácsi kerethatározatra irányuló javaslat 9 a cikk (új) 9a. cikk Az adatalany jogai 1.  Az adatalanyt tájékoztatják arról, hogy rá vonatkozó személyes adatokat dolgoznak fel. E tájékoztatás szükség esetén elhalasztható annak érdekében, hogy ne akadályozza az adatfeldolgozás céljait. 2.  Az adatalanynak joga van ahhoz, hogy indokolatlan késedelem nélkül, olyan nyelven, amelyet ért, hozzájusson ahhoz az információhoz, hogy milyen adatokat dolgoznak fel, illetve hogy kijavítsa, vagy adott esetben törölje a 9. cikk (-1) és -1a) bekezdésében foglalt alapelvek megsértésével feldolgozott adatokat. 3.  Az (1) bekezdésben említett tájékoztatás visszautasítható vagy elhalasztható, ha feltétlenül szükséges, az alábbiak érdekében: a) a közbiztonság és a közrend megóvása;, b) a bűncselekmények megelőzése; c) a nyomozás és a bűnüldözés akadályozásának elkerülése; d) harmadik felek jogainak és biztosítékainak védelme. Módosítás 19 Tanácsi kerethatározatra irányuló javaslat 11 cikk – 1 bekezdés – a pont – iv a pont (új) (iv a) a büntetőítéletből eredő eltiltásokra vonatkozó információ. Módosítás 20 Tanácsi kerethatározatra irányuló javaslat 11 cikk – 1 bekezdés – b pont – iv pont (iv) a büntetőítéletből eredő eltiltásokra vonatkozó információ. törölve

(1) Elfogadott szövegek, P6_TA(2007)0279.

Az Európai Parlament 2008. június 17-i jogalkotási állásfoglalása az euró pénzhamisítás elleni védelméhez szükséges intézkedések megállapításáról szóló 1338/2001/EK tanácsi rendelet módosításáról szóló tanácsi rendeletre irányuló javaslatról (COM(2007)0525 – C6-0431/2007 – 2007/0192(CNS))

P6_TA(2008)0280 A6-0230/2008

(Konzultációs eljárás)

Az Európai Parlament,

–   tekintettel a Bizottságnak a Tanácshoz intézett javaslatára (COM(2007)0525),

–   tekintettel a Szerződés 123. cikkének (4) bekezdésére, és különösen annak harmadik mondatára, amelynek megfelelően a Tanács konzultált a Parlamenttel (C6-0431/2007),

–   tekintettel eljárási szabályzata 51. cikkére,

–   tekintettel az Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottság jelentésére és a Gazdasági és Monetáris Bizottság véleményére (A6-0230/2008),

1.   jóváhagyja a Bizottság módosított javaslatát;

2.   felhívja a Bizottságot, hogy ennek megfelelően változtassa meg javaslatát az EK-Szerződés 250. cikkének (2) bekezdése értelmében;

3.   felhívja a Tanácsot, hogy tájékoztassa a Parlamentet, ha az általa által jóváhagyott szövegtől el kíván térni;

4.   felkéri a Tanácsot a Parlamenttel való újbóli konzultációra abban az esetben, ha lényegesen módosítani kívánja a Bizottság javaslatát;

5.   utasítja elnökét, hogy továbbítsa a Parlament álláspontját a Tanácsnak és a Bizottságnak.

A Bizottság által javasolt szöveg   Módosítás Módosítás 1 Rendeletre irányuló javaslat – módosító jogi aktus 2 preambulumbekezdés (2)  A forgalomban lévő euróbankjegyek és euróérmék hitelességét fontos biztosítani. Immár a hitelintézmények és más hasonló intézmények rendelkezére állnak olyan eljárások, amelyek lehetővé teszik az előbbiek által elfogadott euróbankjegyek és euróérmék hitelességének ellenőrzését azok forgalomba való visszahelyezése előtt. A hitelesség ellenőrzése és a vonatkozó eljárások foganatosítása iránti kötelezettségük teljesítése érdekében ezen intézményeknek időre van szükségük, hogy belső működésüket megfelelően módosíthassák. (2)  A forgalomban lévő euróbankjegyek és euróérmék hitelességét fontos biztosítani. Immár a hitelintézmények és más hasonló intézmények rendelkezére állnak olyan eljárások, amelyek lehetővé teszik az előbbiek által elfogadott euróbankjegyek és euróérmék hitelességének és forgalomba hozhatóságának ellenőrzését azok forgalomba való visszahelyezése előtt. A hitelesség és forgalomba hozhatóság ellenőrzése és a vonatkozó eljárások foganatosítása iránti kötelezettségük teljesítése érdekében ezen intézményeknek időre van szükségük, hogy belső működésüket megfelelően módosíthassák. Módosítás 2 Rendeletre irányuló javaslat – módosító jogi aktus 2 a preambulumbekezdés (új) (2a)  A kis és közepes méretű kereskedők nem rendelkeznek elégséges forrásokkal ahhoz, hogy ellenőrzéseket végezzenek az Európai Központi Bank (EKB) és a Bizottság által megállapított eljárásokkal összhangban. Őket a kellő gondossággal való eljárásra kell kötelezni, mégpedig hogy kivonják a forgalomból azokat az általuk elfogadott euróbankjegyeket és euróérméket, amelyekről tudják vagy alapos okkal feltételezik, hogy hamisak. Módosítás 3 Rendeletre irányuló javaslat – módosító jogi aktus 2 b preambulumbekezdés (új) (2b)  Annak érdekében, hogy a hitelintézmények és más hasonló intézmények teljesíteni tudják az euróbankjegyek és euróérmék hitelességének és forgalomba hozhatóságának ellenőrzésére vonatkozó kötelezettségüket, meg kell határozni az ellenőrzés technikai lebonyolítását és normáit. Az EK-Szerződés 106. cikkének (1) bekezdése az Európai Központi Bank hatáskörébe utalja az euróbankjegyekre vonatkozó ilyen normák meghatározását. Az euróérmék tekintetében a Bizottság rendelkezik az erre vonatkozó jogkörrel az EK-Szerződés 211. cikkének értelmében. Módosítás 4 Rendeletre irányuló javaslat – módosító jogi aktus 3 preambulumbekezdés (3)  Az euróbankjegyek és euróérmék hitelességi vizsgálatának előfeltétele a berendezések megfelelő beállítása. A hitelesség ellenőrzésére használt berendezések beállítása érdekében alapvetően fontos, hogy megfelelő mennyiségű hamis bankjegy és érme álljon rendelkezésre az ellenőrzések helyszínein. Ezért fontos a hamisítványok szállítását engedélyezni a hatáskörrel rendelkező nemzeti hatóságok, valamint az EU intézményei és testületei között. (3)  Az euróbankjegyek és euróérmék hitelességi vizsgálatának előfeltétele a berendezések megfelelő beállítása. A hitelesség ellenőrzésére használt berendezések beállítása érdekében alapvetően fontos, hogy megfelelő mennyiségű hamis bankjegy és érme álljon rendelkezésre az ellenőrzések helyszínein. Ezért szükséges a hamisítványok átadását és szállítását engedélyezni a hatáskörrel rendelkező nemzeti hatóságok, valamint az EU intézményei és testületei között. Módosítás 5 Rendeletre irányuló javaslat – módosító jogi aktus 3 a preambulumbekezdés (új) (3a)  Az eurók hitelességét az Európai Unió teljes egészében garantálni kell, beleértve azokat a tagállamokat is, amelyek nem tartoznak az euróövezethez és azokat is, amelyekben az eurót ügyleti valutaként használják. Módosítás 6 Rendeletre irányuló javaslat – módosító jogi aktus 1 cikk – -1 pont (új) 1338/2001/EK rendelet 2 cikk – d a pont (új) (-1) A 2. cikk a következő ponttal egészül ki: "da) "egyéb intézmények": euróbankjegyek és -érmék nyilvánosság számára – akár közvetlenül, akár készpénzkiadó automatákon keresztül – történő kezelésével és újraforgalmazásával foglalkozó bármely gazdasági intézmény vagy ügynök; Ez a fogalommeghatározás magában foglalja a pénzváltókat, a nagyobb bevásárlóközpontokat és a kaszinókat is;" Módosítás 7 Rendeletre irányuló javaslat – módosító jogi aktus 1 cikk – -1 a pont (új) 1338/2001/EK rendelet 2 cikk – d b pont (új) (-1a) A 2. cikk a következő ponttal egészül ki: "db) "kis és közepes méretű kereskedő": kis vagy közepes méretű helyiségben működő és a végső fogyasztó számára szolgáltatást nyújtó kiskereskedő, aki – a váltópénz rutinszerű átadásán kívül – nem vesz részt euróbankjegyek és -érmék nyilvánosság számára történő kezelésében és újraforgalmazásában;" Módosítás 8 Rendeletre irányuló javaslat – módosító jogi aktus 1 cikk – 1 pont – b pont 1338/2001/EK rendelet 4 cikk – 2 bekezdés – 1 a albekezdés (új) b)  A 2. bekezdés végére a következő mondatot kell beilleszteni: b) a (2) bekezdés a következő albekezdéssel egészül ki: "A forgalomban lévő euróbankjegyek hitelességének ellenőrzését elősegítendő a hamis bankjegyek szállítása megengedett a hatáskörrel rendelkező nemzeti hatóságok, valamint az EU intézményei és testületei között." "A forgalomban lévő euróbankjegyek hitelességének ellenőrzését elősegítendő, és amennyiben a lefoglalt mennyiség ezt lehetővé teszi, megfelelő számú hamis euróbankjegyet (még akkor is, ha ezek büntetőeljárásban bizonyítékul szolgálnak) át kell adni a hatáskörrel rendelkező nemzeti szerveknek, ezért ezek szállítása megengedett a hatáskörrel rendelkező nemzeti hatóságok, valamint az EU intézményei és testületei között." Módosítás 10 Rendeletre irányuló javaslat – módosító jogi aktus 1 cikk – 2 pont – b pont 1338/2001/EK rendelet 5 cikk – 2 bekezdés – 2 a albekezdés (új) b)  A 2. bekezdés végére a következő mondatot kell beilleszteni: b)  A (2) bekezdés a következő albekezdéssel egészül ki: "A forgalomban lévő euróérmék hitelességének ellenőrzését elősegítendő a hamis érmék szállítása megengedett a hatáskörrel rendelkező nemzeti hatóságok, valamint az EU intézményei és testületei között." "A forgalomban lévő euróérmék hitelességének ellenőrzését elősegítendő, és amennyiben a lefoglalt mennyiség ezt lehetővé teszi, megfelelő számú hamis euróérmét (még akkor is, ha ezek büntetőeljárásban bizonyítékul szolgálnak) át kell adni a hatáskörrel rendelkező nemzeti szerveknek, ezért ezek szállítása megengedett a hatáskörrel rendelkező nemzeti hatóságok, valamint az EU intézményei és testületei között." Módosítás 11 Rendeletre irányuló javaslat – módosító jogi aktus 1 cikk – 3 pont – a pont 1338/2001/EK rendelet 6 cikk – 1 bekezdés "1. A hitelintézetek és a szakmai tevékenységként bankjegyek és érmék kezelésével és újraforgalmazásával foglalkozó egyéb intézmények – beleértve az olyan intézményeket is, amelyek tevékenysége különböző devizák bankjegyeinek vagy érméinek átváltásából áll, így például a pénzváltóhelyeket –, kötelesek biztosítani az általuk elfogadott és a forgalomba visszahelyezni kívánt euróbankjegyek és euróérmék hitelességének ellenőrzését, illetve a hamisítványok felderítését. Ezt az ellenőrzést az Európai Központi Bank és a Bizottság által az euróbankjegyekkel és euróérmékkel kapcsolatban előírt eljárásoknak megfelelően kell végrehajtani. "1. A hitelintézetek, készpénzszállítók és egyéb gazdasági szereplők, amelyek bankjegyek és érmék kezelésével és újraforgalmazásával foglalkoznak – beleértve az olyan intézményeket is, amelyek szakmai tevékenysége különböző devizák bankjegyeinek vagy érméinek átváltásából áll, így például a pénzváltóhelyeket – és azok a gazdasági szereplők, amelyek készpénzautomatáik révén kiegészítő tevékenységként a bankjegyek kezelésével és újraforgalmazásával foglalkoznak, kötelesek biztosítani az általuk elfogadott és a forgalomba visszahelyezni kívánt euróbankjegyek és euróérmék hitelességének és forgalomba hozhatóságának ellenőrzését, illetve a hamisítványok felderítését. A pénzszállítók csak akkor kötelesek ellenőrizni az euróbankjegyek és -érmék hitelességét, ha közvetlenül hozzáférnek a rájuk bízott bankjegyekhez és érmékhez. Ezt a hitelességre és forgalomba hozhatóságra vonatkozó ellenőrzést az Európai Központi Bank és a Bizottság által a bankjegyekkel és euróérmékkel kapcsolatban előírt eljárásoknak megfelelően kell végrehajtani, összhangban az adott intézmények hatáskörével és tekintetbe véve az euróbankjegyek és érmék sajátosságait. A 974/98/EK rendeletben felsorolt részt vevő tagállamokon kívüli tagállamokban különleges ellenőrzési eljárást kell megállapítani az első albekezdésben említett intézmények által használt euróbankjegyek és -érmék hitelességének ellenőrzése céljából. Az első albekezdésben említett intézmények kötelesek kivonni a forgalomból azokat az általuk elfogadott euróbankjegyeket és euróérméket, amelyekről tudják vagy alapos okkal feltételezik, hogy hamisak. Ezeket haladéktalanul átadják a hatáskörrel rendelkező nemzeti hatóságoknak." Az első albekezdésben említett hitelintézmények és egyéb gazdasági szereplők, valamint a kis és közepes méretű kereskedők kötelesek kivonni a forgalomból azokat az általuk elfogadott euróbankjegyeket és euróérméket, amelyekről tudják vagy alapos okkal feltételezik, hogy hamisak. Ezeket haladéktalanul átadják a hatáskörrel rendelkező nemzeti hatóságoknak." Módosítás 12 Rendeletre irányuló javaslat – módosító jogi aktus 1 cikk – 3 pont – b pont 1338/2001/EK rendelet 6 cikk – 3 bekezdés "A (3) bekezdés első albekezdésétől eltérően, az e cikk (1) bekezdésének első albekezdése alkalmazása érdekében szükséges törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezéseket legkésőbb 2009. december 31-éig el kell fogadni. Erről haladéktalanul tájékoztatják a Bizottságot és az Európai Központi Bankot." "A (3) bekezdés első albekezdésétől eltérően, az e cikk (1) bekezdésének első albekezdése alkalmazása érdekében szükséges törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezéseket legkésőbb 2011. december 31-éig el kell fogadni. Erről haladéktalanul tájékoztatják a Bizottságot és az Európai Központi Bankot." Módosítás 13 Rendeletre irányuló javaslat – módosító jogi aktus 1 cikk – 3 a pont (új) 1338/2001/EK rendelet 7 cikk – 2 bekezdés – 3 a. franciabekezdés (új) (3a)  A 7. cikk (2) bekezdése az alábbi franciabekezdéssel egészül ki: "– a polgárokat és a fogyasztókat célzó, a pénzhamisítás veszélyeiről, az euróbankjegyeken és -érméken megjelenő alapvető biztonsági intézkedésekről, valamint a hamisnak vélt bankjegyek és/vagy érmék birtokba kerülése esetén felkeresendő illetékes hatóságokról szóló képzési és tájékoztatási tevékenységek (szóróanyagok, szemináriumok) létrehozása és népszerűsítése. Ezen kívül a pénzintézeteknek és a szakmai tevékenységként bankjegyek és érmék kezelésével és újraforgalmazásával foglalkozó egyéb intézményeknek – beleértve az olyan intézményeket is, amelyek tevékenysége különböző devizák bankjegyeinek vagy érméinek átváltásából áll, így például a pénzváltóhelyeket –, az illetékes nemzeti hatóságok, az Európai Bizottság és az Európai Központi Bank által kiadott, a fent említett veszélyekről, biztonsági intézkedésekről és hatóságokról szóló tájékoztató szóróanyagokat kell a fogyasztók rendelkezésére bocsátaniuk."

Az Európai Parlament 2008. június 17-i jogalkotási állásfoglalása az Európai Közösségek Bírósága eljárási szabályzatának a felülvizsgálati eljárásra alkalmazandó nyelvhasználati szabályok vonatkozásában való módosításáról szóló tanácsi határozatra irányuló javaslatról (5953/2008 – C6-0066/2008 – 2008/0801(CNS))

P6_TA(2008)0281 A6-0211/2008

(Konzultációs eljárás)

Az Európai Parlament,

–   tekintettel a tanácsi határozat tervezetére (5953/2008),

–   tekintettel az EK-Szerződés 245. cikkének második albekezdésére és az Euratom-Szerződés 160. cikkének második albekezdésére, amelynek megfelelően a Tanács konzultált a Parlamenttel (C6-0066/2008),

–   tekintettel az Európai Bíróság eljárási szabályzatának a felülvizsgálati eljárásra alkalmazandó nyelvhasználati szabályok vonatkozásában való módosítására irányuló, a Bíróság által alapokmányának 64. cikke alapján benyújtott kérelemről szóló, az EK-Szerződés 245. cikkének második albekezdése és az Euratom-Szerződés 160. cikkének második albekezdése szerinti bizottsági véleményre (SEC(2008)0345),

–   tekintettel eljárási szabályzata 51. cikkére,

–   tekintettel a Jogi Bizottság jelentésére (A6-0211/2008),

1.   jóváhagyja a Tanács határozatának tervezetét;

2.   felhívja a Tanácsot, hogy tájékoztassa a Parlamentet, ha az általa jóváhagyott szövegtől el kíván térni;

3.   felkéri a Tanácsot a Parlamenttel való újbóli konzultációra abban az esetben, ha lényegesen módosítani kívánja a konzultációra előterjesztett szöveget;

4.   utasítja elnökét, hogy továbbítsa a Parlament álláspontját a Tanácsnak és a Bizottságnak.

Az Európai Parlament 2008. június 17-i jogalkotási állásfoglalása a Tanács közös álláspontjáról a hulladékokról szóló európai parlamenti és tanácsi irányelv elfogadása és egyes irányelvek hatályon kívül helyezése tekintetében (11406/4/2007 – C6-0056/2008 – 2005/0281(COD))

P6_TA(2008)0282 A6-0162/2008

(Együttdöntési eljárás: második olvasat)

Az Európai Parlament,

–   tekintettel a Tanács közös álláspontjára (11406/4/2007 – C6-0056/2008),

–   tekintettel a Bizottságnak a Parlamenthez és a Tanácshoz az első olvasat során intézett javaslatára vonatkozó álláspontjára(1) (COM(2005)0667),

–   tekintettel az EK-Szerződés 251. cikkének (2) bekezdésére,

–   tekintettel eljárási szabályzata 62. cikkére,

–   tekintettel a Környezetvédelmi, Közegészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Bizottság második olvasatra adott ajánlására (A6–0162/2008),

1.   jóváhagyja a közös álláspontot, annak módosított formájában;

2.   utasítja elnökét, hogy továbbítsa a Parlament álláspontját a Tanácsnak és a Bizottságnak.

Az Európai Parlament álláspontja amely második olvasatban 2008. június 17-én került elfogadásra a hulladékokról és egyes irányelvek hatályon kívül helyezéséről szóló 2008/.../EK európai parlamenti és tanácsi irányelv elfogadására tekintettel

(A Parlament és a Tanács megállapodása következtében a Parlament második olvasatban elfogadott álláspontja megegyezik a végleges jogszabállyal, 2008/98/EK irányelv)

(1) HL C 287. E, 2007.11.29., 135. o.

Az Európai Parlament 2008. június 17-i jogalkotási állásfoglalása a vízpolitika területén a környezetminőségi előírásokról, valamint a 82/176/EGK, 83/513/EGK, 84/156/EGK, 84/491/EGK és a 86/280/EGK irányelv módosításáról és azt követő hatályon kívül helyezéséről, valamint a 2000/60/EK irányelv módosításáról szóló európai parlamenti és tanácsi irányelv elfogadására vonatkozó tanácsi közös álláspontról (11486/3/2007 – C6-0055/2008 – 2006/0129(COD))

P6_TA(2008)0283 A6-0192/2008

(Együttdöntési eljárás: második olvasat)

Az Európai Parlament,

–   tekintettel a Tanács közös álláspontjára (11486/3/2007 – C6-0055/2008)(1),

–   tekintettel a Bizottságnak a Parlamenthez és a Tanácshoz intézett javaslatára (COM(2006)0397) vonatkozó első olvasatbeli álláspontjára(2),

–   tekintettel az EK-Szerződés 251. cikkének (2) bekezdésére,

–   tekintettel eljárási szabályzata 62. cikkére,

–   tekintettel a Környezetvédelmi, Közegészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Bizottság második olvasatra adott ajánlására (A6-0192/2008),

1.   jóváhagyja a közös álláspontot, annak módosított formájában;

2.   utasítja elnökét, hogy továbbítsa a Parlament álláspontját a Tanácsnak és a Bizottságnak.

Az Európai Parlament álláspontja amely második olvasatban 2008. június 17-én került elfogadásra a vízpolitika területén a környezetminőségi előírásokról, valamint a 82/176/EGK, 83/513/EGK, 84/156/EGK, 84/491/EGK és a 86/280/EGK irányelv módosításáról és azt követő hatályon kívül helyezéséről, valamint a 2000/60/EK irányelv módosításáról szóló 2008/.../EK európai parlamenti és tanácsi irányelv elfogadására tekintettel

(A Parlament és a Tanács megállapodása következtében a Parlament második olvasatban elfogadott álláspontja megegyezik a végleges jogszabállyal, 2008/105/EK irányelv)

(1) HL C 71. E, 2008.3.18., 1. o. (2) HL C 102. E, 2008.4.24., 90. o.

Az Európai Parlament 2008. június 17-i jogalkotási állásfoglalása a tengerészek képzésének minimumszintjéről szóló európai parlamenti és tanácsi irányelvre irányuló javaslatról (átdolgozás) (COM(2007)0610 – C6-0348/2007 – 2007/0219(COD))

P6_TA(2008)0284 A6-0178/2008

(Együttdöntési eljárás - átdolgozás)

Az Európai Parlament,

–   tekintettel a Bizottságnak az Európai Parlamenthez és Tanácshoz intézett javaslatára (COM(2007)0610),

–   tekintettel az EK-Szerződés 251. cikkének (2) bekezdésére és 80. cikkének (2) bekezdésére, amely alapján a Bizottság benyújtotta javaslatát a Parlamentnek (C6-0348/2007),

–   tekintettel a jogi aktusok strukturáltabb átdolgozási technikáiról szóló, 2001. november 28-i intézményközi megállapodásra(1),

–   tekintettel eljárási szabályzata 80a. cikkének (3) bekezdésével összhangban a Jogi Bizottságnak a Közlekedési és Idegenforgalmi Bizottsághoz intézett 2008. január 24-i levelére,

–   tekintettel eljárási szabályzata 80a. és 51. cikkére,

–   tekintettel a Közlekedési és Idegenforgalmi Bizottság jelentésére (A6-0178/2008),

A.   mivel az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság jogi szolgálataiból álló tanácsadó munkacsoport szerint a szóban forgó javaslat a javaslatban akként megjelölteken kívül egyéb érdemi módosítást nem tartalmaz, és mivel a meglévő szövegek változatlanul hagyott rendelkezéseinek tekintetében a javaslat ezek érdemi módosítás nélküli egyszerű egységes szerkezetbe foglalását tartalmazza;

1.   jóváhagyja a Bizottság javaslatát, annak az alábbi, az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság jogi szolgálataiból álló tanácsadó munkacsoport javaslatai alapján módosított formájában;

2.   felhívja a Bizottságot, hogy utalja az ügyet újból a Parlamenthez abban az esetben, ha javaslatát lényegesen módosítani kívánja, vagy helyébe másik szöveget szándékozik léptetni;

3.   utasítja elnökét, hogy továbbítsa a Parlament álláspontját a Tanácsnak és a Bizottságnak.

Az Európai Parlament álláspontja amely első olvasatban 2008. június 17-én került elfogadásra a tengerészek képzésének minimumszintjéről szóló 2008/.../EK európai parlamenti és tanácsi irányelv elfogadására tekintettel (átdolgozás)

(A Parlament és a Tanács megállapodása következtében a Parlament első olvasatban elfogadott álláspontja megegyezik a végleges jogszabállyal, 2008/106/EK irányelv)

(1) HL C 77., 2002.3.28., 1. o.

Az Európai Parlament 2008. június 17-i jogalkotási állásfoglalása az állati eredetű élelmiszerekben előforduló farmakológiai hatóanyagok maradékanyag-határértékeinek meghatározására irányuló közösségi eljárásokról és a 2377/90/EGK rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló európai parlamenti és tanácsi rendeletre irányuló javaslatról (COM(2007)0194 – C6-0113/2007 – 2007/0064(COD))

P6_TA(2008)0285 A6-0190/2008

(Együttdöntési eljárás: első olvasat)

az Európai Parlament,

–   tekintettel a Bizottságnak az Európai Parlamenthez és a Tanácshoz intézett javaslatára (COM(2007)0194),

–   tekintettel az EK-Szerződés 251. cikkének (2) bekezdésére és 37. cikkére, valamint 152. cikke (4) bekezdésének b) pontjára, amely alapján a Bizottság benyújtotta javaslatát a Parlamenthez (C6-0113/2007),

–   tekintettel a Jogi Bizottságnak a javasolt jogalapról szóló véleményére,

–   tekintettel eljárási szabályzatának 51. és 35. cikkére,

–   tekintettel a Környezetvédelmi, Közegészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Bizottság jelentésére, valamint a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Bizottság véleményére (A6–0190/2008),

1.   jóváhagyja a Bizottság javaslatát, annak módosított formájában;

2.   felhívja a Bizottságot, hogy utalja az ügyet újból a Parlamenthez, ha lényegesen módosítani szándékozik a javaslatot vagy a helyébe másik szöveget kíván léptetni;

3.   utasítja elnökét, hogy továbbítsa álláspontját a Tanácsnak és a Bizottságnak.

Az Európai Parlament álláspontja amely első olvasatban 2008. június 17-én került elfogadásra az állati eredetű élelmiszerekben előforduló farmakológiai hatóanyagok maradékanyag-határértékeinek meghatározására irányuló közösségi eljárásokról és a 2377/90/EGK rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló .../2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet elfogadására tekintettel

(EGT vonatkozású szöveg)

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Közösséget létrehozó szerződésre és különösen annak ▌152. cikke (4) bekezdésének b) pontjára,

tekintettel a Bizottság javaslatára║,

tekintettel az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság véleményére(1),

tekintettel a Régiók Bizottságának véleményére(2),

a Szerződés 251. cikkében megállapított eljárásnak megfelelően(3),

mivel:

(1)  A tudományos és műszaki haladás eredményeképpen lehetőség van arra, hogy az élelmiszerekben az állatgyógyászati készítmények maradékanyagainak egyre alacsonyabb szintű jelenlétét mutassák ki.

(2)  Engedélyezett állatgyógyászati készítmény hiányában az állatok kezelésére lehetőséget biztosító, az állatgyógyászati készítmények közösségi kódexéről szóló, 2001. november 6-i 2001/82/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv(4) 10. és 11. cikke által bevezetett eljárás (ún. "lépcsőzetes eljárás") ellenére továbbra is sok állatgyógyászati készítmény iránti terápiás szükséglet kielégítetlen marad az Európai Unióban. Sürgősen meg kell oldani ezt a helyzetet az állatgyógyászati készítmények engedélyezésére vonatkozó jogszabályok teljes felülvizsgálatával. E felülvizsgálatnak egyensúlyt kell teremtenie az innováció és az állategészségügyi ágazat versenyképessége, valamint a szabályozói előírások között. Különös figyelmet kell fordítani a generikus állatgyógyászati készítmények engedélyezésére, ahol a biztonsági és hatékonysági normák alóli adatkizárólagossági felmentések nem vonatkoznak a környezetvédelmi hatástanulmányokkal kapcsolatos követelményekre. Szintén különös gondossággal kell kezelni az EU állategészségügyi ágazatának sajátosságait, mivel ez egy több fajjal foglalkozó, összetett és gyakran korlátozott piac, amely mindazonáltal elengedhetetlen fontossággal bír a mezőgazdaság, méhészet, akvakultúra és lótenyésztés lehetőségeinek kihasználásában, valamint az EU élelmiszerellátásának biztonságában.

(3)  A közegészség védelme érdekében a maximális maradékanyag-határértéket a biztonsági értékelés általánosan elfogadott elveivel összhangban kell megállapítani, figyelembe véve a toxikológiai kockázatokat, a környezet szennyeződését, valamint a maradékanyagok nem szándékos mikrobiológiai és farmakológiai hatásait. A szóban forgó anyagok biztonságosságára vonatkozóan a nemzetközi szervezetek vagy a Közösségben létrehozott egyéb tudományos bizottságok által esetleg már elkészített értékeléseket is figyelembe kell venni.

(4)  Számos állati eredetű élelmiszer tekintetében – például hús, hal, tej, tojás és méz – meg kell állapítani a farmakológiai hatóanyagok maximális maradékanyag-határértékeit.

(5)  Az állati eredetű élelmiszerekben található állatgyógyászati készítmények maximális maradékanyag-határértékeinek megállapítására szolgáló közösségi eljárás kialakításáról szóló, 1990. június 26-i 2377/90/EGK tanácsi rendelet(5) közösségi eljárásokat vezetett be az emberi fogyasztásra szánt élelmiszerek élelmiszerbiztonsági követelményei tekintetében a farmakológiai maradékanyagok biztonságának értékelésére. Farmakológiai hatóanyag csak akkor alkalmazható élelmiszer-hasznosítású állatoknál, ha kedvező értékelést kapott. Ha az emberi egészség védelme érdekében szükségesnek tekintik, maximális határérték állapítható meg ezekre az anyagokra.

6)   ║ A 2001/82/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv előírja, hogy élelmiszer-hasznosítású állatok esetében csak akkor engedélyezhetők vagy használhatók állatgyógyászati készítmények, ha az azokban található farmakológiai hatóanyagokat a 2377/90/EGK rendeletnek megfelelően biztonságosnak minősítették. Emellett az irányelv tartalmazza az élelmiszer-hasznosítású állatokon alkalmazásra szánt állatgyógyászati készítmények használatára, ismételt kijelölésére (nem előírásszerű használatára), felírására és forgalmazására vonatkozó dokumentációra irányadó szabályokat.

(7)  Figyelembe véve az Európai Parlament 2001. május 3-i, az állatgyógyászati készítmények rendelkezésre állásáról szóló állásfoglalását(6), a Bizottság 2004-ben folytatott nyilvános konzultációját és az összegyűjtött tapasztalatokra vonatkozó értékelését, szükségesnek bizonyult a maximális maradékanyag-határérték meghatározására irányuló eljárás módosítása, jóllehet az ilyen értékek meghatározására vonatkozó általános rendszer nem változik.

(8)  A maximális maradékanyag-határértékek a 2001/82/EK irányelvvel összhangban hivatkozási pontként szolgálnak az élelmiszer-hasznosítású állatok esetében előírt élelmezés-egészségügyi várakozási időnek, valamint a tagállamokban és az állat-egészségügyi határállomásokon az állati eredetű élelmiszerekben esetlegesen előforduló maradékanyagok ellenőrzésének meghatározásában.

(9)  Az egyes hormon- vagy tireosztatikus hatású anyagoknak és a ß-agonistáknak az állattenyésztésben történő felhasználására vonatkozó tilalomról ║ szóló, 1996. április 29-i 96/22/EK tanácsi irányelv(7) megtiltja egyes anyagoknak az élelmiszer-hasznosítású állatokban bizonyos célokra történő alkalmazását. Ez a rendeletet a hormonális hatású hatóanyagoknak élelmiszer-hasznosítású állatok tekintetében történő felhasználását tiltó közösségi jogszabályok sérelme nélkül kell alkalmazni.

(10)  A ║ 1993. február 8-i 315/93/EGK európai parlamenti és tanácsi rendelet(8) a nem szándékos beadással bejuttatott anyagokra vonatkozó különleges szabályokat állapít meg. Ezek az anyagok nem szerepelhetnek a maximális maradékanyag-határértékről szóló jogszabályban.

(11)  Az élelmiszerjog általános elveiről és követelményeiről, az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság létrehozásáról és az élelmiszerbiztonságra vonatkozó eljárások megállapításáról szóló, 2002. január 28-i 178/2002/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet(9) közösségi szinten meghatározza az élelmiszerjog keretét, és megadja e terület fogalommeghatározásait. Helyénvaló, hogy a maximális maradékanyag-határértékről szóló jogszabály alkalmazásában ezeket a fogalommeghatározásokat alkalmazzák.

(12)  A takarmány- és élelmiszerjog, valamint az állat-egészségügyi és az állatok kíméletére vonatkozó szabályok követelményeinek történő megfelelés ellenőrzésének biztosítása céljából végrehajtott hatósági ellenőrzésekről szóló, 2004. április 29-i 882/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet(10) általános szabályokat állapít meg az Európai Közösségben végzendő élelmiszer-ellenőrzésekre vonatkozóan, és megadja e terület fogalommeghatározásait. Helyénvaló, hogy a maximális maradékanyag-határértékről szóló jogszabály alkalmazásában ezeket a fogalommeghatározásokat alkalmazzák. Prioritásként kell kezelni a tiltott hatóanyagok használatának felderítését, és a minták egy részét a kockázatelemzés alapelveinek megfelelően kell kiválasztani.

(13)  Az emberi, illetve állatgyógyászati felhasználásra szánt gyógyszerek engedélyezésére és felügyeletére vonatkozó közösségi eljárások meghatározásáról és az Európai Gyógyszerügynökség létrehozásáról szóló, 2004. március 31-i 726/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet(11) 57. cikke az Európai Gyógyszerügynökséget (a továbbiakban: ügynökség) megbízza azzal a feladattal, hogy az állatgyógyászati készítmények állati eredetű élelmiszerekben előforduló maximális elfogadható maradékanyag-határértékei tekintetében tanácsadást nyújtson.

(14)  Maximális maradékanyag-határértéket kell meghatározni azon farmakológiai hatóanyagok tekintetében, amelyeket a közösségi piacon forgalomba hozott állatgyógyászati készítményekben alkalmaznak vagy alkalmazni szándékoznak.

(15)  A nyilvános konzultációból és abból a tényből, hogy az utóbbi években mindössze csekély számú állatgyógyászati készítményt engedélyeztek élelmiszer-hasznosítású állatok esetében, úgy tűnik, hogy a 2377/90/EGK rendelet betartásának kötelezettsége azt jelenti, hogy ezek a gyógyászati készítmények korlátozott mértékben állnak rendelkezésre.

(16)  Az állatok egészsége és kímélete biztosítása érdekében szükséges, hogy rendelkezésre álljanak azok a gyógyászati készítmények, amelyek bizonyos betegségek kezeléshez szükségesek. Emellett, ha egy bizonyos faj bizonyos kezeléshez nem állnak rendelkezésre a megfelelő állatgyógyászati készítmények, az hozzájárulhat az egyes anyagokkal való visszaéléshez vagy tiltott felhasználásához.

(17)  A 2377/90/EGK rendelettel létrehozott rendszert ezért módosítani kell, hogy az élelmiszer-hasznosítású állatok kezelése számára több állategészségügyi termék állhasson rendelkezésre. E célkitűzés megvalósítása érdekében rendelkezni kell arról, hogy az ügynökség szisztematikusan megvizsgálja valamely faj vagy élelmiszer esetében megállapított maximális maradékanyag-határérték alkalmazását egy másik faj vagy élelmiszer tekintetében. E vonatkozásban a rendszerbe már beépült biztonsági tényezők megfelelőségét figyelembe kell venni annak biztosítása érdekében, hogy az állatok jóléte ne kerüljön veszélybe.

▌

(18)  Elismert tény, hogy a tudományos kockázatértékelés bizonyos esetekben önmagában nem képes minden szükséges információt biztosítani egy kockázatkezelési döntéshez, és hogy figyelembe kell venni az érintett kérdéshez kapcsolódó egyéb tényezőket, többek között az élelmiszer-előállítás technológiai aspektusait, valamint az ellenőrzés megvalósíthatóságát; az ügynökségnek ezért véleményt kell adnia a farmakológiai hatóanyagok maradékanyagainak tudományos kockázatértékeléséről és kockázatkezelési ajánlásairól.

(19)  A maximális maradékanyag-határérték megállapításához, valamint a kockázatértékelésnek és a kockázatkezelés ajánlásainak módszertani elvei meghatározására irányuló kérelmek formájára és tartalmára vonatkozó részletes szabályokra van szükség a maximális maradékanyag-értékek általános keretének megfelelő működéséhez.

(20)  Az állatgyógyászat mellett az állattenyésztés alkalmaz más termékeket is (pl. fertőtlenítőszer), amelyekre nem vonatkozik a maradékanyagokról szóló speciális jogszabály. Emellett a Közösségben forgalomba hozatali engedéllyel nem rendelkező állatgyógyászati termékeket a Közösségen kívüli országok engedélyezhetik. Ez azért fordulhat elő, mert más régiókban más betegségek vagy célfajok lehetnek gyakoribbak, vagy mert a vállalatok úgy döntöttek, hogy egy adott terméket nem forgalmaznak a Közösségben. Ha egy termék forgalmazása nincs engedélyezve a Közösségben, az nem jelenti feltétlenül azt, hogy az adott termék nem biztonságos. Az ilyen termékek farmakológiai hatóanyagai tekintetében a Bizottságnak lehetőséget kell biztosítani az élelmiszerre vonatkozó maximális maradékanyag-határérték meghatározására, miután az ügynökség az állatgyógyászati termékekben alkalmazásra szánt farmakológiai hatóanyagok vonatkozásában meghatározott elvekkel összhangban véleményt nyilvánított.

(21)  A Közösség a Codex Alimentarius keretében hozzájárul a maximális maradékanyag-határértékek nemzetközi előírásainak kialakításához, miközben biztosítja, hogy a Közösségben érvényesülő magas szintű emberi egészségvédelem nem szenved csorbát. A Közösségnek ezért további kockázatelemzés nélkül át kell vennie a Codex azon maximális maradékanyag-határértékeit, melyeket a Codex Alimentarius Bizottság megfelelő ülésén támogatott. Ezáltal az élelmiszerekben előforduló maradékanyagok határértékeire vonatkozó nemzetközi előírások és közösségi jogszabályok közötti összhang erősödni fog.

(22)  Az élelmiszereket a 882/2004/EK rendelettel összhangban ellenőrizni kell a farmakológiai hatóanyagok maradékanyagai tekintetében. Még ha az említett rendeletnek megfelelően nem is állapítottak meg maradékanyag-határértéket valamely hatóanyag tekintetében, a környezet szennyeződése vagy az állatban megtalálható természetes anyagcseretermékek miatt az ilyen maradékanyagok mégis előfordulhatnak. A laboratóriumi módszerekkel ezek a maradékanyagok egyre alacsonyabb szinten is kimutathatók. A tagállamok különböző ellenőrzési gyakorlatot valósíthatnak meg e maradékanyagok tekintetében.

(23)  Ezért helyénvaló a Közösség részéről, hogy a Közösségen belüli kereskedelem és a behozatal érdekében olyan eljárásokat alakítson ki, amelyekkel az ellenőrzési intézkedéshez referenciapontokat lehet meghatározni a maradékanyagok olyan koncentrációi vonatkozásában, amelyek esetében a ▌ laboratóriumi elemzés ▌ műszakilag megoldható, anélkül, hogy az emberi egészség Közösségben biztosított magas szintű védelme sérülne. Az ellenőrzési intézkedéseket szolgáló referenciapontok meghatározása azonban semmilyen módon nem szolgáltathat indokot arra, hogy elnézzék a nem engedélyezett anyagoknak élelmiszer-hasznosítású állatok kezelésére történő illegális felhasználását. Ezért ezen anyagok maradékainak az élelmiszerekben való minden előfordulása nem kívánatosnak tekintendő.

(24)  A maximális maradékanyag-határértékre vonatkozó jogszabályokat egyszerűsíteni kell azáltal, hogy egyetlen bizottsági rendeletben foglalják össze a farmakológiai hatóanyagokat maradékanyagok tekintetében besoroló határozatokat, és intézkedési referenciapontokat határoznak meg.

(25)  Az e rendelet végrehajtásához szükséges intézkedéseket a Bizottságra ruházott végrehajtási hatáskörök gyakorlására vonatkozó eljárások megállapításáról szóló, 1999. június 28-i 1999/468/EK tanácsi határozattal(12) összhangban helyénvaló elfogadni.

(26)  A Bizottságra különösen az extrapoláció feltételei és az intézkedési referenciapontok megállapítása tekintetében elfogadandó szabályok vonatkozásában kell átruházni a hatásköröket. Mivel ezen intézkedések általános hatályúak és e rendelet nem alapvető fontosságú elemeinek módosítására, valamint a rendelet új, nem alapvető fontosságú elemekkel történő kiegészítésére irányulnak, azokat az 1999/468/EK határozat 5a. cikkében meghatározott ellenőrzéssel történő szabályozási bizottsági eljárással összhangban kell elfogadni.

(27)  Mivel e rendelet céljai – nevezetesen az emberi egészség, valamint az állatok egészségének megóvása, valamint a megfelelő állatgyógyászati termékek rendelkezésre állásának biztosítása – nem érhető el megfelelően tagállami szinten, illetve a fellépés nagyságrendje és hatásai miatt jobban elérhető közösségi szinten, a Közösség intézkedéseket fogadhat el a Szerződés 5. cikkében megfogalmazott szubszidiaritási elvvel összhangban. Az arányosság elvének megfelelően, melyet ugyancsak ez a cikk rögzít, ez a rendelet nem lépi túl az említett célkitűzések eléréséhez szükséges mértéket.

(28)  Az egyértelműség érdekében új rendelet lép a 2377/90/EGK rendelet helyébe.

(29)  Biztosítani kell átmeneti időszakot, amely lehetővé teszi a Bizottság számára olyan rendelet előkészítését és elfogadását, amely a 2377/90/EGK rendelet szerinti összes alkalmazandó határozatot, valamint az új rendelet végrehajtási rendelkezéseit tartalmazza,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

I.CÍM

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

1. cikk

Tárgy és hatály

(1)  Ez a rendelet az élelmiszer-biztonság biztosítása érdekében szabályokat és eljárásokat állapít meg a következők meghatározására:

(2)  E rendelet nem vonatkozik a következőkre:

(3)  Ez a rendeletet a 96/22/EK rendeletben előírtaknak megfelelően, a hormonális hatású hatóanyagoknak élelmiszer-hasznosítású állatok tekintetében történő felhasználását tiltó közösségi jogszabályok sérelme nélkül kell alkalmazni.

2. cikk

Fogalommeghatározások

II.CÍM

MAXIMÁLIS MARADÉKANYAG-HATÁRÉRTÉKEK

FEJEZET KOCKÁZATÉRTÉKELÉS ÉS KOCKÁZATKEZELÉS

1. szakasz

Állatgyógyászati termékekben való alkalmazásra szánt farmakológiai hatóanyagok

3. cikk

Az ügynökség véleménye iránti kérelem

(1)  A élelmiszer-hasznosítású állatok kezelésére szolgáló állatgyógyászati készítményekben való alkalmazásra szánt bármely farmakológiai hatóanyagról az Európai Gyógyszerügynökségnek (a továbbiakban: ügynökség) véleményt kell adnia, melyet az állatgyógyászati készítmények bizottsága (a továbbiakban: bizottság) fogalmaz meg.

(2)  Ennek érdekében az olyan állatgyógyászati készítmény forgalomba hozatali engedélyének jogosultja, amelyben ilyen hatóanyagot alkalmaztak, a forgalomba hozatali engedély kérelmezője, vagy a forgalomba hozatali engedélyt kérelmezni szándékozó személy kérelmet nyújt be az ügynökségnek.

4. cikk

Az ügynökség véleménye

(1)  Az ügynökség véleménye tudományos kockázatértékelésből és kockázatkezelési ajánlásokból áll.

(2)  A tudományos kockázatértékelés és a kockázatkezelési ajánlások célja a magas szintű emberi egészségvédelem biztosítása, annak biztosítása mellett, hogy a megfelelő állatgyógyászati készítmények hiánya ne legyen kedvezőtlen hatással az emberi egészségre, az állategészségügyre és az állatjólétre. Az ilyen ajánlások figyelembe veszik az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság vonatkozó tudományos eredményeit együttműködési megállapodások segítségével.

5. cikk

Extrapoláció

Az élelmiszer-hasznosítású állatok betegségei kezelésére szolgáló engedélyezett állatgyógyászati készítmények hozzáférhetőségének biztosítása érdekében a bizottság a tudományos kockázatértékelés elvégzésekor és a kockázatkezelési ajánlások megfogalmazásakor megfontolja, hogy az egy adott élelmiszerben található farmakológiai hatóanyagra megállapított maximális maradékanyag-határérték alkalmazható-e az ugyanabból a fajból előállított más élelmiszer tekintetében, illetve egy vagy több fajra megállapított határérték más fajok tekintetében.

6. cikk

Tudományos kockázatértékelés

(1)  A tudományos kockázatértékelés figyelembe veszi a farmakológiai hatóanyagok metabolizmusát és kiürülését a releváns állatfajoknál és maradékanyag-típusoknál, és ezek azon megengedhető napi bevitel formájában megadott mennyiségét, amely egész életen át tartó emberi fogyasztása nem jár jelentős kockázattal. A megengedhető napi bevitel tekintetében alkalmazható alternatív megoldás, ha erről a Bizottság a 12. cikk (1) bekezdésével összhangban rendelkezett.

(2)  A tudományos kockázatértékelés a következőkre vonatkozik:

(3)  Ha a hatóanyag metabolizmusát és kiürülését nem lehet felmérni, és a hatóanyag felhasználási célja az állategészségügy és állatjólét előmozdítása, a tudományos kockázatértékelés figyelembe vehet ellenőrző vagy expozíciós adatokat.

7. cikk

Kockázatkezelési ajánlások

(1)  A kockázatkezelési ajánlások a 6. cikkel összhangban elvégzett tudományos kockázatértékelésen alapulnak, és a következők felméréséből állnak:

(2)  Azon állatgyógyászati készítmények esetében, amelyekre a lóféléknél nincs maradékanyag-határérték, és nem tartoznak a 2377/90/EGK. rendelet IV. melléklete vagy e rendelet 13. cikkének (2) bekezdése alá,és amelyek – a 2001/82/EK irányelv 1. cikke (16) bekezdésének értelmében és a 2001/82/EK irányelv 10. és 11. cikkében foglalt "lépcsőzetes eljárás" értelmében – nem előírásszerűen kerülnek felhasználásra, és amelyeket nem intramuszkulárisan vagy bőr alá adnak be, 6 hónap a nominális várakozási idő.

(3)  Az olyan gyógyszerek használatánál, amelyek gyógyszerészeti hatóanyaga nincs a 2001/82/EK irányelv 10. cikkének (3) bekezdése által hivatkozott, a lófélék kezelése szempontjából fontos anyagok listáján, és amelyeket nem intramuszkulárisan vagy bőr alá adnak be, 6 hónap a nominális várakozási idő.

8. cikk

Kérelem és eljárás

(1)  A 3. cikkben említett kérelemnek eleget kell tennie a Bizottság által a 12. cikk (1) bekezdésében előírt formátumnak és tartalomnak, és az ügynökségnek fizetendő díjnak kell kísérnie.

(2)  Az ügynökségnek biztosítania kell, hogy a 3. cikkel és e cikk (1) bekezdésével összhangban küldött, érvényes kérelem beérkezését követő 210 napon belül a bizottság megfogalmazza véleményét. Ezt a határidőt fel kell függeszteni, ha az ügynökség adott határidőn belül az adott hatóanyagra vonatkozó speciális információt kér, addig az időtartamig, amíg a kért kiegészítő információ megérkezik.

(3)  A 4. cikkben említett véleményt az ügynökség elküldi a kérelmezőnek. A vélemény kézhezvételétől számított 15 napon belül a kérelmező írásban értesítheti az ügynökséget arról, hogy a vélemény felülvizsgálatát kívánja kérelmezni. Ebben az esetben a kérelmező a vélemény kézhezvételét követő 60 napon belül eljuttatja az ügynökséghez kérelmének részletes indokait.

A kérelem indokainak kézhezvételétől számított 60 napon belül a bizottság megvizsgálja, hogy felül kell-e vizsgálnia véleményét. A kérelem elbírálására vonatkozó következtetést a (4) bekezdésben említett végleges következtetéshez kell csatolni.

(4)  A végleges vélemény elfogadásától számított 15 napon belül az ügynökség eljuttatja azt a Bizottságnak és a kérelmezőnek, rámutatva a következtetések indokaira.

(5)  Egyedi esetekben, amikor sürgős engedélyezésre van szükség az emberek egészségének, valamint az állatok egészségének és jólétének védelme érdekében, a Bizottság a 23. cikk (3) bekezdésében említett, ellenőrzéssel történő szabályozási bizottsági eljárást követve, legfeljebb ötéves időtartamra ideiglenes maximális maradékanyag-határértéket állapíthat meg.

2. szakasz

Nem állatgyógyászati termékekben való alkalmazásra szánt farmakológiai hatóanyagok

9. cikk

Az ügynökségnek a Bizottság vagy a tagállamok által kért véleménye

(1)  A Bizottság, a tagállamok vagy jogos érdekeltséggel rendelkező harmadik felek a következő esetekben nyújthatnak be a farmakológiai hatóanyagok maximális maradékanyag-határértékére vonatkozó vélemény iránti kérelmet az ügynökségnek:

(2)  Az (1) bekezdés d) pontja szerinti helyzetben, amikor ritka fajokról vagy kevésbé elterjedt alkalmazásokról van szó, a kérelmet bármely érdekelt fél vagy szervezet benyújthatja az ügynökséghez.

(3)  A 4–7. cikket kell alkalmazni.

(4)  Az (1) bekezdésben említett, vélemény iránti kérelmeknek meg kell felelniük a 12. cikk (1) bekezdése értelmében a Bizottság által meghatározott formai és tartalmi követelményeknek.

(5)  Az ügynökség gondoskodik arról, hogy a bizottság véleményét a Bizottság kérelmének kézhezvételét követő 210 napon belül közölje. Ezt a határidőt fel kell függeszteni, ha az ügynökség egy adott határidőn belül az érintett hatóanyagra vonatkozó speciális információt kér, addig az időtartamig, amíg a kért kiegészítő információ megérkezik.

(6)  A végleges vélemény elfogadását követően 15 napon belül az ügynökség elküldi azt a Bizottságnak és adott esetben a tagállamnak vagy a kérelmező félnek, rámutatva a következtetések indokaira.

3. szakasz

Közös rendelkezések

10. cikk

A vélemény felülvizsgálata

Ha a Bizottság, a 3. cikk értelmében vélemény iránti kérelmet benyújtott bármely személy vagy a 9. cikk értelmében kérelmező tagállam új információk eredményeként úgy ítéli, hogy az emberi egészség vagy az állatok egészségének védelme érdekében felül kell vizsgálni a véleményt, kérheti az ügynökséget, hogy a kérdéses hatóanyagokról új véleményt közöljön.

A kérelemhez csatolni kell azokat az információkat, amelyek indokolják a kérelmet. Az új véleményre a 8. cikk (2)–(4) bekezdése, illetve a 9. cikk (5) és (6) bekezdése alkalmazandó.

11. cikk

A vélemények közzététele

Az ügynökség a kereskedelmileg bizalmas jellegű információk megsemmisítését követően közzéteszi a 4., 9. és 10. cikkben említett véleményeket.

12. cikk

Végrehajtási intézkedések

(1)  A ▌ Bizottság az ügynökséggel konzultálva elfogadja a következőkre vonatkozó szabályokat:

Az a) pontban említett szabályokat a 23. cikk (2) bekezdésében említett szabályozási bizottsági eljárással, a b) pontban említetteket pedig a 23. cikk (3) bekezdésében említett, ellenőrzéssel történő szabályozási bizottsági eljárással összhangban kell elfogadni.

(2)  A Bizottság az ügynökséggel és az érdekelt felekkel konzultálva szabályokat fogad el azzal kapcsolatban, hogy az egy adott élelmiszerre meghatározott maximális maradékanyag-határérték alkalmazható-e ugyanabból a fajból készült más élelmiszer tekintetében, illetve az egy vagy több fajra meghatározott maximális maradékanyag-határérték más fajok tekintetében, az 5. cikkben említettek szerint. Ezek a szabályok meghatározzák, hogyan és mely körülmények között lehet az egy adott élelmiszer vagy faj/fajok tekintetében a maradékanyagokra vonatkozó tudományos adatokat más élelmiszerek vagy más fajok ▌ maximális maradékanyag-határértékei meghatározására használni.

Az e rendelet nem alapvető fontosságú elemeinek – azok kiegészítésével történő – módosítására irányuló intézkedéseket a 23. cikk (3) bekezdésében említett ellenőrzéssel történő szabályozási bizottsági eljárással összhangban kell elfogadni.

II.FEJEZET BESOROLÁS

13. cikk

A farmakológiai hatóanyagok besorolása

(1)  A Bizottság a farmakológiai hatóanyagokat az ügynökség véleményétől függően sorolja be a maximális maradékanyag-határértékek tekintetében a 4., 9. vagy 10. cikkel összhangban.

(2)  A besorolás tartalmazza a farmakológiai hatóanyagok jegyzékét, valamint terápiai osztályozásukat. A besorolás minden egyes hatóanyag esetében tartalmazza az alábbiak meghatározását is:

(3)  Maximális maradékanyag-határértéket kell meghatározni abban az esetben, ha az emberi egészség védelme érdekében ez indokoltnak tűnik:

(4)  Abban az esetben, ha a tudományos adatok nem hiánytalanok, ideiglenes maximális maradékanyag-határértéket kell meghatározni a farmakológiai hatóanyag tekintetében, amennyiben semmi nem jelzi, hogy az érintett anyag maradékanyagai a javasolt szinten kockázatot jelentenek az emberi egészségre.

Az ideiglenes maradékanyag-határértéket pontosan meghatározott időtartamig lehet alkalmazni, amely nem lehet hosszabb öt évnél. Ez az időtartam egy alkalommal, két évet meg nem haladó időtartamra meghosszabbítható, ha bebizonyosodik, hogy a hosszabbítás lehetővé teszi a folyamatban lévő tudományos vizsgálatok befejezését.

(5)  Nem kell maximális maradékanyag-határértéket meghatározni, ha a 4., 9, vagy 10. cikkel összhangban hozott vélemény alapján ez nem szükséges az emberi egészség védelme érdekében.

(6)  A hatóanyag vagy maradékanyagainak állati eredetű termékekben való jelenléte a 4., 9. vagy 10. cikkel összhangban hozott vélemény alapján tilos a következők esetén:

(7)  Ha az emberi egészség védelme érdekében szükségesnek tűnik, a besorolás tartalmazza az állatgyógyászati készítményben használt olyan farmakológiai hatóanyag felhasználására vagy alkalmazására vonatkozó feltételeket és korlátozásokat, amelyek tekintetében maximális maradékanyag-határértéket határoztak meg, illetve amely tekintetében nem határoztak meg maximális maradékanyag-határértéket.

14. cikk

Az ügynökség véleményére irányuló gyorsított eljárás

(1)  Egyedi esetekben, amikor egy állatgyógyászati készítmény vagy biocid termék engedélyezése a közegészség, illetve az állatok egészségének vagy jólétének védelméhez kapcsolódó okból sürgősen szükséges, a Bizottság, a 3. cikknek megfelelően véleményt kért bármely személy vagy egy tagállam felkérheti az ügynökséget, hogy folytasson gyorsított eljárást az adott termékekben található valamely farmakológiai hatóanyag maximális maradékanyag-határértékének értékelésére.

(2)  A kérelem formáját és tartalmát a Bizottság állapítja meg a 12. cikk (1) bekezdésének rendelkezései szerint.

(3)  Az ügynökség a 8. cikk (2) bekezdésében és a 9. cikk (5) bekezdésében megállapítottak ellenére biztosítja, hogy a bizottság a kérelem beérkezését követő 150 napon belül véleményt adjon.

15. cikk

Rendes eljárás

(1)  A 13. cikkben előírt osztályozás céljából a Bizottság a 4. cikkben, a 9. cikk (1) bekezdésében vagy a 10. cikkben említett ügynökségi vélemény kézhezvételétől számított 30 napon belül rendelettervezetet készít ▌. A Bizottság a Közösség Codex Alimentarius Bizottságban résztvevő delegációjának a 13. cikk (3) bekezdésében említett, a maximális maradékanyag-határérték meghatározása melletti szavazata eredményének kézhezvételét követő 30 napon belül szintén rendelettervezetet készít elő.

Ha a rendelettervezet nem áll összhangban az ügynökség véleményével, a Bizottság mellékeli az eltérés részletes magyarázatát is.

(2)  Az (1) bekezdésben említett rendeletet a Bizottság a 23. cikk (3) bekezdésében foglaltakkal összhangban, az abban említett, ellenőrzéssel történő szabályozási bizottsági eljárás lezárultát követő 90 napon belül elfogadja.

(3)  A 14. cikkben említett gyorsított eljárás esetében a Bizottság az e cikk (1) bekezdésében említett rendeletet a 23. cikk (2) bekezdésében említett szabályozási bizottsági eljárás lezárultát követő 15 napon belül elfogadja.

16. cikk

Analitikai módszerek

A 882/2004/EK rendelettel összhangban az ügynökség konzultál a közösségi referencialaboratóriumokkal a Bizottság által kijelölt maradékanyagok laboratóriumi elemzése céljából azon farmakológiai hatóanyagok maradékanyaga kimutatására szolgáló, a harmonizált mintavételnek megfelelő analitikai módszerekről, amelyekre az e rendelet 13. cikkével összhangban maximális maradékanyag-határértéket állapítottak meg. Az ügynökség a 882/2004/EK rendelettel összhangban kijelölt közösségi referencialaboratóriumok és nemzeti referencialaboratóriumok számára hozzáférhetővé teszi ez említett módszerekre vonatkozó információkat.

17. cikk

Az élelmiszer körforgása

A tagállamok megtiltják az olyan állati eredetű élelmiszerek behozatalát vagy forgalomba helyezését, amelyek a 13. cikk (2) bekezdése a), b) vagy c) pontja szerint nem besorolt farmakológiai hatóanyagok illegális beadásának következményeként jelen lévő maradékanyagokat tartalmaznak.

Ennek megfelelően az Európai Unión belül tiltott használatú anyagok illegális beadásának eredményeként jelen lévő maradékanyagokat tartalmazó élelmiszerek harmadik országokból történő behozatala a közegészség érdekében tilos.

III.

CÍMINTÉZKEDÉSI REFERENCIAPONTOK

18. cikk

Meghatározás és felülvizsgálat

(1)  Ha az importált vagy forgalomba helyezett, állati eredetű élelmiszer ellenőrzésének megfelelő működéséhez helyénvaló, a 882/2004/EK rendelettel összhangban a Bizottság az olyan farmakológiai hatóanyagok maradékanyagai tekintetében, amelyekre nem vonatkozik a 13. cikk a), b) vagy c) pontja, intézkedési referenciapontokat határozhat meg.

A magas szintű egészségvédelem biztosítása érdekében a 4–8. cikk szerinti kockázatértékelési elveket kell alkalmazni.

Az e rendelet nem alapvető fontosságú elemeinek módosítására irányuló intézkedéseket a 23. cikk (3) bekezdésében említett ellenőrzéssel történő szabályozási bizottsági eljárással összhangban kell elfogadni.

(2)  Az intézkedési referenciapontokat az emberi egészség és az élelmiszerlánc védelmét érintő minden új információt figyelembe véve ▌ felül kell vizsgálni.

Nem hozhatók forgalomba az olyan farmakológiai hatóanyagokat tartalmazó, állati eredetű élelmiszerek, amelyekre vonatkozóan nem határoztak meg maximális maradékanyag-határértéket.

19. cikk

Az intézkedési referenciapontok meghatározásának módszerei

(1)  Az intézkedési referenciapontokat a minta analitjának tartalma alapján határozzák meg, melyet a 882/2004/EK rendelettel összhangban kijelölt referencialaboratórium mutathat ki és erősíthet meg a közösségi követelményekkel összhangban jóváhagyott analitikai módszerrel. Az eljárásban a Bizottságot a releváns közösségi referencialaboratórium tájékoztatja az analitikai módszerek elvégzéséről.

(2)  A Bizottság kérelmet nyújthat be az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóságnak kockázatértékelés iránt annak tekintetében, hogy az intézkedési referenciapontok megfelelőek-e az emberi egészség védelme tekintetében. Az említett esetekben az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság biztosítja, hogy a Bizottság a kérelem benyújtását követő 210 napon belül megkapja a véleményt.

(3)  A kockázatértékelés figyelembe veszi a Bizottság által az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatósággal folytatott konzultációt követően elfogadandó, tudományos módszereket tartalmazó szabályokat.

Az e rendelet nem alapvető fontosságú elemeinek – azok kiegészítésével történő – módosítására irányuló szabályokat a 23. cikk (3) bekezdésében említett ellenőrzéssel történő szabályozási bizottsági eljárással összhangban kell elfogadni.

20. cikk

Az intézkedési referenciapontok támogatási intézkedéseihez történő közösségi hozzájárulás

Ha e cím alkalmazása értelmében a Közösségnek finanszíroznia kell az intézkedési referenciapontok létrehozását és működését támogató intézkedéseket, a 882/2004/EK rendelet 66. cikkének (1) bekezdésének c) pontját kell alkalmazni.

21. cikk

Forgalomba hozatal

Amennyiben az e rendelet értelmében meghatározott maximális maradékanyag-határértékeket vagy referenciamennyiségeket túllépik, a termék élelmiszerként nem hozható forgalomba, élelmiszerré nem alakítható, illetve élelmiszerekkel nem keverhető.

22. cikk

Az intézkedési referenciapontok alkalmazása

(1)  Ha állati eredetű élelmiszeren ellenőrzést végeznek, és az analitikai vizsgálatok eredményei a 13. cikk (2) bekezdése a), b) vagy c) pontjával összhangban be nem sorolt farmakológiai hatóanyagnak az arra vonatkozó intézkedési referenciaponttal egyenlő vagy nagyobb mennyiségű jelenlétét erősítik meg, az érintett tételt úgy kell tekinteni, hogy az nem felel meg a közösségi jogszabályoknak.

(2)  Amennyiben az állati eredetű élelmiszeren elvégzett analitikai vizsgálatok eredményei az intézkedési referenciapont alatt maradnak, engedélyezett a termék belépése az élelmiszerláncba. Az illetékes hatóság az ismételt előfordulás esetére megőrzi a megállapítások dokumentációját. Amennyiben az ugyanilyen eredetű termékeken végzett analitikai vizsgálatok eredményei potenciális problémát jelző visszatérő jelenséget mutatnak, az illetékes hatóság az Élelmiszerlánc- és Állat-egészségügyi Állandó Bizottság keretében tájékoztatja a Bizottságot és a tagállamokat. A Bizottság az ügyre felhívja a származási ország vagy országok illetékes hatóságának figyelmét, és megfelelő javaslatokat nyújt be.

(3)  A részletes szabályokat a 23. cikk (3) bekezdésében említett, ellenőrzéssel történő szabályozási bizottsági eljárással összhangban kell elfogadni.

IV.CÍMZÁRÓ

RENDELKEZÉSEK

23. cikk

Az Állatgyógyászati Készítmények Állandó Bizottsága

(1)  A Bizottságot az Állatgyógyászati Készítmények Állandó Bizottsága segíti.

(2)  Az e bekezdésre történő hivatkozáskor az 1999/468/EK határozat 5. és 7. cikkét kell alkalmazni, figyelemmel 8. cikkének rendelkezéseire is.

Az 1999/468/EK határozat 5. cikkének (6) bekezdésében előírt időtartam egy hónapban határozandó meg.

(3)  Amennyiben erre a bekezdésre történik hivatkozás, az 1999/468/EK határozat 5a. cikkének (1)–(4) bekezdését és 7. cikkét kell alkalmazni, figyelemmel annak 8. cikkére is.

24. cikk

Élelmiszerlánc- és Állat-egészségügyi Állandó Bizottság

(1)  A Bizottságot az Élelmiszerlánc- és Állat-egészségügyi Állandó Bizottság segíti.

(2)  Az e bekezdésre történő hivatkozáskor az 1999/468/EK határozat 5. és 7. cikkét kell alkalmazni, figyelemmel 8. cikkének rendelkezéseire is.

Az 1999/468/EK határozat 5. cikkének (6) bekezdésében előírt időtartam egy hónapban határozandó meg.

(3)  Amennyiben erre a bekezdésre történik hivatkozás, az 1999/468/EK határozat 5a. cikkének (1)–(4) bekezdését és 7. cikkét kell alkalmazni, figyelemmel annak 8. cikkére is.

25. cikk

A farmakológiai hatóanyagoknak a 2377/90/EGK rendelet szerinti besorolása

...(14) a Bizottság a 23. cikk (3) bekezdésében említett ellenőrzéssel történő szabályozási bizottsági eljárással összhangban olyan rendeletet fogad el, amely a 2377/90/EGK rendelet I-IV. mellékletével összhangban tartalmazza a farmakológiai hatóanyagokat és azok besorolását a maximális maradékanyag-határértékek tekintetében.

26. cikk

Jelentés az Európai Parlament és a Tanács számára

A Bizottság ...(15)* jelentést nyújt be az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak. A jelentés különösen felülvizsgálja az e rendelet alkalmazásából szerzett tapasztalatokat. A jelentéshez szükség szerint megfelelő javaslatokat kell csatolni.

27. cikk

Hatályon kívül helyezés

(1)  A 2377/90/EGK rendelet hatályát veszti.

(2)  A hatályon kívül helyezett rendelet I-IV. mellékletét a 25. cikkben említett rendelet hatályba lépéséig továbbra is alkalmazni kell. A hatályon kívül helyezett rendelet V. mellékletét a 12. cikk (1) bekezdésében említett intézkedések hatályba lépéséig továbbra is alkalmazni kell.

(3)  A hatályon kívül helyezett rendeletre vonatkozó hivatkozásokat az e rendeletre, valamint a 25. cikkben említett rendeletre történő hivatkozásként kell értelmezni.

28. cikk

Hatálybalépés

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt ║, […]-án/-én

az Európai Parlament részéről a Tanács részéről

az elnök az elnök

(1) HL C 10., 2008.1.15., 51. o. (2) HL C ... (3) Az Európai Parlament 2008. június 17-i álláspontja. (4) HL L 311., 2001.11.28., 1. o. (5) HL L 224., 1990.8.18., 1. o. ║ (6) HL C 27. E, 2002.1.31., 80. o. (7) HL L 125., 1996.5.23., 3. o. ║ (8) HL L 37., 1993.2.13., 1. o. ║ (9) HL L 31., 2002.2.1., 1. o. ║ (10) HL L 165., 2004.4.30., 1. o. Helyesbítve: HL L 191., 2004.5.28., 1. o. (11) HL L 136., 2006.4.30., 1. o. ║ (12) HL L 184., 1999.7.17., 23. o. ║ (13) HL L 123., 1998.4.24., 1. o. (14) * E rendelet hatályba lépését követő 90 napon belül. (15) ** E rendelet hatálybalépésétől számított öt éven belül.

Az Európai Parlament 2008. június 17-i jogalkotási állásfoglalása a szegénység és a társadalmi kirekesztés elleni küzdelem európai évéről (2010) szóló európai parlamenti és tanácsi határozatra irányuló javaslatról (COM(2007)0797 – C6-0469/2007 – 2007/0278(COD))

P6_TA(2008)0286 A6-0173/2008

(Együttdöntési eljárás: első olvasat)

Az Európai Parlament,

–   tekintettel a Bizottságnak az Európai Parlamenthez és Tanácshoz intézett javaslatára (COM(2007)0797),

–   tekintettel az EK-Szerződés 251. cikkének (2) bekezdésére, valamint 137. cikkének (2) bekezdésére, amely alapján a Bizottság javaslatát benyújtotta a Parlamentnek (C6-0469/2007),

–   tekintettel eljárási szabályzata 51. cikkére,

–   tekintettel a Foglalkoztatási és Szociális Bizottság jelentésére és a Nőjogi és Esélyegyenlőségi Bizottság véleményére (A6-0173/2008),

1.   jóváhagyja a Bizottság javaslatát, annak módosított formájában;

2.   tudomásul veszi a Bizottság jelen jogalkotási állásfoglaláshoz mellékelt nyilatkozatát;

3.   felhívja a Bizottságot, hogy utalja az ügyet újból a Parlamenthez, ha javaslatát lényegesen módosítani kívánja, vagy a helyébe másik szöveget szándékozik léptetni;

4.   utasítja elnökét, hogy továbbítsa a Parlament álláspontját a Tanácsnak és a Bizottságnak.

Az Európai Parlament álláspontja amely első olvasatban 2008. június 17-én került elfogadásra a szegénység és a társadalmi kirekesztés elleni küzdelem európai évéről (2010) szóló .../2008/EK európai parlamenti és tanácsi határozat elfogadására tekintettel

(A Parlament és a Tanács megállapodása következtében a Parlament első olvasatban elfogadott álláspontja megegyezik a végleges jogszabállyal, 1098/2008/EK határozat)

A Bizottság nyilatkozata

A Bizottság nagy fontosságot tulajdonít a szegénység és a társadalmi kirekesztés elleni küzdelem európai évéhez (2010) kapcsolódó tevékenységekben való széles körű és minden szinten történő részvétel elősegítésének és támogatásának, ami gyakorlati eszköze annak, hogy hatása kedvező és tartós legyen.

A Bizottság az európai évről szóló határozatnak megfelelően a stratégiai keretdokumentumban közös iránymutatásokat hoz létre; a stratégiai keretdokumentum megállapítja az európai év tevékenységeinek végrehajtására vonatkozó fő prioritásokat, és tartalmazza a nemzeti testületek részvételére és a nemzeti intézkedésekre vonatkozó minimumkövetelményeket is (lásd a határozat melléklete II. részének 2. pontját).

A stratégiai keretdokumentum az európai évvel kapcsolatos nemzeti programok meghatározásáért és a közösségi finanszírozásra jelölt egyedi intézkedések kiválasztásáért felelős nemzeti végrehajtó testületek, valamint egyéb érintett felek számára készül.

Ebben az összefüggésben a Bizottság hangsúlyozni fogja annak fontosságát, hogy valamennyi nem kormányzati szervezet, valamint kis- és közepes méretű szervezet is könnyen részt vehessen az európai év intézkedései keretében nyújtott támogatásokban. A lehető legszélesebb körben történő részvétel érdekében a nemzeti végrehajtó testületek dönthetnek úgy, hogy nem kérnek semmiféle társfinanszírozási segítséget, hanem bizonyos intézkedéseket teljes mértékben maguk finanszíroznak.

Az Európai Parlament 2008. június 17-i jogalkotási állásfoglalása a közös valuta Szlovákia általi, 2009. január 1-én történő bevezetéséről szóló tanácsi határozatra irányuló javaslatról összhangban a Szerződés 122. cikkének (2) bekezdésével (COM(2008)0249 – C6-0198/2008 – 2008/0092(CNS))

P6_TA(2008)0287 A6-0231/2008

(Konzultációs eljárás)

Az Európai Parlament,

–   tekintettel a Bizottságnak a Tanácshoz intézett javaslatára (COM(2008)0249),

–   tekintettel a Bizottság 2008. évi konvergenciajelentésére Szlovákia tekintetében (COM(2008)0248) és az Európai Központi Bank (EKB) 2008. májusi konvergenciajelentésére,

–   tekintettel a Szlovákiában fennálló túlzott hiányról szóló 2005/182/EK határozatot hatályon kívül helyező tanácsi határozatra irányuló bizottsági ajánlásra (SEC(2008)0572),

–   tekintettel az eurozónáról szóló 2007-es éves jelentéséről szóló 2007. július 12-i állásfoglalására(1),

–   tekintettel a Parlamenttel az euróövezet bővítése témájában folytatott konzultáció módszerének javításáról szóló 2007. június 20-i állásfoglalására(2),

–   tekintettel az euróövezet kibővítéséről szóló 2006. június 1-jei állásfoglalására(3),

–   tekintettel a Központi Bankok Európai Rendszere és az Európai Központi Bank alapokmánya 10.2. cikkének módosításáról szóló, 2003. március 21-i 2003/223/EK tanácsi határozatra(4),

–   tekintettel az Európai Központi Banknak a Központi Bankok Európai Rendszere és az Európai Központi Bank alapokmánya 10.2. cikkének módosítására vonatkozó tanácsi határozatról szóló javaslatra irányuló ajánlásáról szóló 2003. március 13-i álláspontjára(5),

–   tekintettel az EK-Szerződés 122. cikkének (2) bekezdésére, amely alapján a Tanács konzultált a Parlamenttel (C6-0198/2008),

–   tekintettel eljárási szabályzata 51. cikkére,

–   tekintettel a Gazdasági és Monetáris Bizottság jelentésére (A6-0231/2008),

A.   mivel Szlovákia az EK Szerződés 121. cikkével összhangban eleget tett a maastrichti követelményeknek, illetve a konvergenciafeltételekről szóló jegyzőkönyvben foglalt feltételeknek,

B.   mivel a Gazdasági és Monetáris Bizottság küldöttsége első alkalommal ellátogatott Szlovákiába, hogy megvizsgálja, az ország felkészült-e az euroövezetbe történő belépésre,

C.   mivel 10 évvel a Gazdasági és Monetáris Unió létrehozása után a tapasztalatok azt mutatják, hogy az euroövezetbe történő belépést követően gyengülnek a strukturális reformok végrehajtására ösztönzői, és a fenntarthatóság kérdésének megnőtt a jelentősége,

D.   mivel az Ecofin Tanács elnöke az állam- és kormányfői összetételben ülésező Tanácshoz írott levelében bemutatta a szlovák kormány által a konvergencia fenntarthatóságának biztosítása érdekében tett intézkedéseket és politikai kötelezettségvállalásokat,

1.   jóváhagyja a Bizottság javaslatát;

2.   támogatja az euró Szlovákia általi, 2009. január 1-jei bevezetését;

3.   megjegyzi, hogy az EK Szerződés 121. cikke meghatározza a fenntartható konvergencia magas fokának elérését, elemezve, hogy a tagállamok milyen mértékben feleltek meg a következő kritériumoknak: az árstabilitás magas fokának elérése; az állam pénzügyi helyzetének fenntarthatósága; az árfolyam-mechanizmus által előírt normál ingadozási sávok betartása; a tagállam által elért konvergencia és a tagállamnak az Európai Monetáris Rendszer árfolyam-mechanizmusában való részvételének fenntarthatósága, ami a hosszútávú kamatszintben tükröződik;

4.   megjegyzi, hogy az EKB konvergenciajelentése az alacsony inflációs kritérium fenntarthatóságával kapcsolatban kockázatokat állapít meg, és sürgeti az infláció megakadályozását szolgáló intézkedések meghozatalát;

5.   aggodalmát fejezi ki a Bizottság és az EKB konvergenciajelentései között az infláció szintjének fenntarthatósága tekintetében mutatkozó eltérések miatt;

6.   javasolja, hogy a szlovák kormány állítson fel egyes alapvető cikkek árát heti rendszerességgel ellenőrző központot annak érdekében, hogy felvehesse a harcot az áremelkedésekkel kapcsolatos hamis benyomások ellen;

7.   felhívja a szlovák kormányt, hogy biztosítsa a szükséges reformok folytatását a munkaerő-, a szolgáltatások és a termékek piacán, biztosítva különösen a megnövekedett munkaerő-mobilitást és a humántőkébe történő beruházást; felhívja a szlovák kormányt, hogy biztosítsa a versenyt, különösen az olyan érzékeny szektorokban, mint az energia;

8.   felhívja a szlovák kormányt, hogy a szlovák központi bankkal együttműködve biztosítsa a stabilan alacsony inflációs környezetet, amit további fiskális konszolidációval lehet elérni, valamint a költségvetés középtávú stabilitását megcélzó szigorú fiskális politikával; felhívja a szociális partnereket Szlovákiában, hogy az előrelátható jövőben a béremelkedést tartsák összhangban a termelékenység növekedésével;

9.   felszólítja az Eurogroupot, hogy javítsa a koordinációt, és kísérje figyelemmel az euróövezet tagjai által a konvergencia fenntarthatóságának érdekében tett politikai kötelezettségvállalások hatékony végrehajtását;

10.   hangsúlyozza, hogy az euróövezetben résztvevő tagállamok adópolitikájának konzisztensnek kell lennie adókérdésekben a jó kormányzás elveivel;

11.   ismételten kifejti azon határozott véleményét, hogy a Tanácsnak és a Bizottságnak azt az álláspontot kellene elfogadnia, hogy a tagállamokat érintő, túlzott hiány esetén követendő valamennyi eljárást le kell zárni a maastrichti kritériumok teljesítésének a konvergenciakritériumokról szóló jegyzőkönyv 2. cikkében előírtak értelmében történő ellenőrzése előtt; sajnálja, hogy a Bizottság ismételten nem alkalmazta helyesen az EK-Szerződést e tekintetben;

12.   úgy véli, hogy a Parlament vonatkozó állásfoglalása alapján a Tanácsnak figyelembe kellene vennie az euróövezethez csatlakozni kívánó tagállamok által, a Bizottság és az EKB konvergencia jelentései közzététele után hozott minden ide kapcsolódó intézkedését, és azokat az ellenőrzési folyamat részévé kellene tennie;

13.   felhívja a tagállamokat, hogy tegyék lehetővé a Bizottság számára, hogy pontosan meghatározott, naprakész, megbízható és jó minőségű adatok alapján vizsgálhassa a maastrichti kritériumok teljesítését;

14.   aggodalmát fejezi ki az euró alacsony támogatottsága miatt a szlovák állampolgárok körében; ezért felhívja a szlovák hatóságokat, hogy fokozzák a közös fizetőeszköz előnyeit elmagyarázó közismereti kampányt, és tegyenek meg minden szükséges lépést az átváltási időszakban az árnövekedések elkerülése érdekében;

15.   tudomásul veszi a felek által kifejtett, az EK Szerződés 121. cikke szerinti a Parlamentet megillető konzultációs jog gyakorlásának feltételei közül az időszerűség és tájékoztatás javítására irányuló erőfeszítéseket, és üdvözli a Gazdasági és Monetáris Bizottságnak a szlovákiai tanulmányútra vonatkozó kezdeményezését, melynek célja a saját helyzetértékelés;

16.   felhívja a Bizottságot és az EKB-t, hogy fontoljanak meg minden nézőpontot, amikor megteszik ajánlatukat a szlovák korona záróárfolyamára;

17.   felkéri a Tanácsot, hogy tájékoztassa a Parlamentet arról, ha a Parlament által jóváhagyott szövegtől el kíván térni;

18.   felkéri a Tanácsot a Parlamenttel való újbóli konzultációra abban az esetben, ha lényegesen módosítani kívánja a Bizottság javaslatát;

19.   utasítja elnökét, hogy továbbítsa álláspontját a Tanácsnak, a Bizottságnak, az Európai Központi Banknak és a tagállamok kormányainak és parlamentjeinek.

(1) Elfogadott szövegek, P6_TA(2007)0348. (2) HL C 146. E, 2008.6.12., 251. o. (3) HL C 298. E, 2006.12.8., 249. o. (4) HL L 83., 2003.4.1., 66. o. (5) HL C 61. E, 2004.3.10., 374. o.

Az Európai Parlament 2008. június 17-i állásfoglalása a kohéziós politika kiszolgáltatott közösségek és csoportok integrációjára gyakorolt hatásáról (2007/2191(INI))

P6_TA(2008)0288 A6-0212/2008

Az Európai Parlament,

–   tekintettel az EK-Szerződés 87. cikkének (3) bekezdésére, 137. cikkére és 158. cikkére,

–   tekintettel az Európai Regionális Fejlesztési Alapra, az Európai Szociális Alapra és a Kohéziós Alapra vonatkozó általános rendelkezések megállapításáról szóló, 2006. július 11-i 1083/2006/EK tanácsi rendeletre(1),

–   tekintettel a "Kohéziós politika a növekedés és a foglalkoztatás támogatására: közösségi stratégiai iránymutatások a 2007–2013 közötti időszakra" című, 2005. július 5-i bizottsági közleményre (COM(2005)0299),

–   tekintettel a Szociálpolitikai Menetrendről szóló, 2005. február 9-i bizottsági közleményre (COM(2005)0033),

–   tekintettel a kohézióra vonatkozó közösségi stratégiai iránymutatásokról szóló, 2006. október 6-i 2006/702/EK tanácsi határozatra(2),

–   tekintettel a "Harmadik helyzetjelentés a kohézióról: A növekedés, a munkahelyteremtés és a kohézió új partnersége felé" című, 2005. május 17-i bizottsági közleményre (COM(2005)0192),

–   tekintettel "A növekedési és foglalkoztatási stratégia és az európai kohéziós politika reformja: Negyedik helyzetjelentés a kohézióról" című, 2006. június 12-i bizottsági közleményre (COM(2006)0281),

–   tekintettel az EU területfejlesztési menetrendjére, a fenntartható európai városokról szóló Lipcsei Chartára, valamint az Európai Unió területfejlesztési menetrendjének végrehajtására vonatkozó első cselekvési programra,

–   tekintettel a területi kohézióról szóló bizottsági zöld könyv folyamatban lévő kidolgozására,

–   tekintettel az Európai Területrendezési Megfigyelő Hálózat (ESPON) "Területi fejlődés – Európa területi fejlődésének forgatókönyve" című jelentésére, és az Európai Parlament "Regionális eltérések és kohézió: jövőbeni stratégiák" című jelentésére,

–   tekintettel az EK-Szerződés 3., 13. és 141. cikkére, amelyek előírják, hogy a tagállamok kötelesek egyenlő esélyeket biztosítani valamennyi polgár számára,

–   tekintettel a romákkal kapcsolatos európai stratégiáról szóló, 2008. január 31-i állásfoglalására(3),

–   tekintettel eljárási szabályzata 45. cikkére,

–   tekintettel a Regionális Fejlesztési Bizottság jelentésére és a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Bizottság véleményére (A6-0212/2008),

A.   mivel az EK-Szerződés 158. cikkével összhangban a Közösség egyik célja az, hogy területének egészén előmozdítsa a harmonikus gazdasági és társadalmi fejlődést, és csökkentse az egyes régiók közötti társadalmi és gazdasági egyenlőtlenségeket,

B.   mivel egyenlőtlenségek a régiókon belül és azok között egyaránt előfordulhatnak,

C.   mivel a virágzóbb és a legszegényebb régiók közötti társadalmi, gazdasági és területi egyenlőtlenségek kezelése továbbra is a kohéziós politika alapvető célja, és mivel ennek következtében a kohéziós politika hatályát nem korlátozhatjuk más stratégiai célok támogatására, hiszen ez akadályozhatja a gazdasági, társadalmi és területi kohézió megvalósulását,

D.   mivel a kohéziós politika ez idáig sokat segített a legszegényebb régióknak a társadalmi–gazdasági fejlődésben meglévő különbség csökkentésében,

E.   mivel még mindig egész országok előtt állnak számottevő kihívások a fejlődésük terén, és a konvergencia a jelenlegi, 2007-től 2013-ig tartó keretben valószínűleg nem valósul meg,

F.   mivel néhány tagállamban a gazdasági fejlődés a nemzeti és regionális fővárosok és nagyvárosi központok köré koncentrálódik, aminek következtében más térségekben, mint például vidéki, periférikus, sziget és hegyi területeken, egyenlőtlen társadalmi–gazdasági fejlődés alakul ki, az ott élő társadalmi közösségek és csoportok kiszolgáltatottsága pedig nő,

G.   mivel az Európai Unió működéséről szóló szerződés a területi kohéziót az EU egyik megvalósítandó céljaként sorolja fel, és e téren megosztott hatásköröket ír elő az Unió és a tagállamok között,

H.   mivel a "kiszolgáltatott közösség" fogalma igen tág, és meghatározására nem vonatkoznak egyértelmű kritériumok,

I.   mivel számos területen érezhetőek a távoli elhelyezkedés és a földrajzi hátrányok negatív hatásai, és hiányoznak azok az infrastruktúrák, amelyek megléte valós fejlődési lehetőséget biztosítana az EU átlagos fejlettségi szintjének eléréséhez,

J.   mivel a közlekedési infrastruktúra és a közlekedéshez való hozzáférés javítása segíteni fogja az elszigeteltebb régiók megközelíthetőségét, és mérsékeli a távoli területeken élő közösségek és csoportok kirekesztettségét, és mivel az általános érdekű szolgáltatások, különösen az oktatás javítása javítani fogja a kiszolgáltatott csoportok és közösségek életét,

K.   mivel a legszegényebb országokban és régiókban nem állnak rendelkezésre az ahhoz szükséges pénzügyi források, hogy biztosítsák saját hozzájárulásukat azon közösségi támogatásokhoz, amelyekre jogosultak, továbbá e területeken gyakran hiányzik a biztosított támogatás helyes felhasználásához szükséges igazgatási kapacitás és humán erőforrás,

L.   mivel a vidékfejlesztési politikát – erős területi jellege miatt – jobban össze kell hangolni a regionális politikával, annak érdekében, hogy erősödjenek a kettő közötti szinergiák és e két terület jobban kiegészítse egymást, és fontolóra kell venni az e két politika újbóli integrálásából fakadó előnyöket és hátrányokat,

M.   mivel nincsenek összehasonlítható mikroregionális szintű statisztikai adatok az EU azon régióira vonatkozóan, amelyekben kiszolgáltatott közösségek és csoportok élnek,

N.   mivel a szegénység és a kirekesztettség erős területi jelleggel bír,

O.   mivel a hátrányos helyzetű mikroregionális területek többsége összetett, többdimenziós problémákkal küzd, amelyek periferikus elhelyezkedésükből, korlátozott elérhetőségükből, az alapvető infrastruktúra hiányából, a társadalmi–gazdasági alulfejlettségből, az iparleépítési tendenciából, az alacsony iskolázottsági és képzettségi szintből, az igazgatási kapacitás hiányából, a magas munkanélküliségből, a romló lakhatási viszonyokból és életkörülményekből, az általános érdekű szolgáltatásokhoz való nehéz hozzáférésből, a technológiai fejlődés és haladás feltételeinek hiányából, valamint a jelentős méretű szegregált kisebbségi és kiszolgáltatott csoportok meglétéből adódnak,

P.   mivel a kohéziós politika megvalósításához a célokkal arányos költségvetésre van szükség, valamint hatékony eszközökre, amelyek lehetővé teszik a régiók számára a fejlettségbeli különbségek áthidalását, valamint azt, hogy megbirkózzanak az olyan területi jellegű kihívásokkal, amelyeket például a demográfiai változás, a lakosság városokban való koncentrálódása, a migrációs mozgások, a globalizáció, az éghajlatváltozás és az energiaellátás jelent,

1.   hangsúlyozza, hogy a kiszolgáltatott közösségek és csoportok területi koncentrálódása, valamint a legtöbb hátrányos helyzetű területen jelentkező társadalmi kirekesztés egyre nagyobb kihívást jelent az uniós területek kohéziója tekintetében; hangsúlyozza továbbá, hogy ez a jelenség nemcsak a fejlődésben elmaradt térségekben, régióközi jelleggel mutatkozik, hanem jelentős mértékben a régiókon belül is, a fejlődő és a fejlett térségekben egyaránt, és különös figyelmet igényel, mivel az ilyen kiszolgáltatott közösségek és csoportok általában elvesznek az általánosabb, kedvezőbb képben;

2.   felhívja a tagállamokat, hogy a kiszolgáltatott közösségek és csoportok előtt álló problémák jobb azonosítása és a célzott, szisztematikus intézkedések megkönnyítése érdekében állapodjanak meg a kiszolgáltatott csoportok és közösségek fogalom-meghatározásának kritériumairól;

3.   úgy véli, hogy a társadalmi kirekesztés területi dimenziójával a területi kohéziós politika összefüggésében kell foglalkozni;

4.   ennek kapcsán hangsúlyozza, hogy az egyedi intézkedések önmagukban nem elegendőek a társadalmi kirekesztéssel kapcsolatos területi problémák megoldásához, ezért javasolja, hogy a tagállamok holisztikus területi fejlesztési stratégiát alkalmazzanak, amelynek keretében folytassanak kiegyenlítő politikát, ültessék át a gyakorlatba az ágazatokon átívelő integrált megközelítést, és helyezzék előtérbe az EU valamennyi területében rejlő lehetőségeket;

5.   rámutat, hogy integrált megközelítés keretében foglalkozni kell az esélyegyenlőség hiányával és a társadalmi konfliktusok potenciális koncentrálódásával a fejlődésben elmaradt területeken;

6.   e tekintetben megállapítja, hogy kiszolgáltatott csoportok minden régióban, még a fejlettebb régiókban is előfordulhatnak, és hogy az integrált megközelítésnek figyelembe kell vennie e csoportokat;

7.   rámutat, hogy az elszegényedés és kirekesztés jelensége nem korlátozódik a városi területekre, hanem a vidéket is érinti, még ha sajátos formában is, abból következően, hogy vidéki környezetben a társadalmi kirekesztéshez területi kirekesztés is járul, és hogy e gazdasági fejlődésből kirekesztett területek esetében az ott élő valamennyi társadalmi csoport érintett;

8.   kiemeli, hogy az integrált megközelítés keretében milyen fontos, hogy közösségi, tagállami és regionális szinten elsőbbséget élvezzen az egészséges környezet fejlesztése a kohéziós politika olyan céljainak megvalósítása érdekében mint a szegénység elleni küzdelem, a polgárok jó egészségi állapota és a jobb életminőség valamennyi régióban, mivel ezek az EU-n belüli hosszú távú fejlődéshez és társadalmi, gazdasági, területi kohézióhoz elengedhetetlenek;

9.   hangsúlyozza a regionális és helyi hatóságoknak, a gazdasági és szociális partnereknek, valamint az érintett nem kormányzati szervezeteknek az integrált fejlesztési stratégiák tervezésébe és végrehajtásába való bevonásának jelentőségét, valamint az alulról induló kezdeményezések támogatásának fontosságát;

10.   felhívja a Bizottságot és a tagállamokat, hogy a fejlett városok és az elszigetelt területek – ide értve a vidéki területeket – között az egyedi szükségleteikhez igazított módon osszák el a forrásokat, és hozzanak létre az egyes kiszolgáltatott csoportokat és közösségeket megcélzó egyedi, hosszú távú programokat a helyi hatóságok, az érdekelt szociális és gazdasági partnerek, valamint a lakosság érintett csoportjai képviselőinek a döntéshozatali folyamatban és a végrehajtásban való részvételével, annak érdekében, hogy ezáltal a legjobban megfeleljenek a célcsoport igényeinek és tényleges megoldásokat találjanak a kirekesztés és az ebből fakadó következmények problémájára;

11.   hangoztatja a jövedelmet biztosító tevékenységek vidéki területeken való fenntartásának szükségességét, ami azt is jelenti, hogy különös figyelmet kell fordítani a családi birtokokra és a kis- és középméretű mezőgazdasági üzemekre, most, hogy a közös agrárpolitikát felülvizsgálják annak méltányosabbá tétele érdekében, valamint azokra a nem mezőgazdasági jellegű vállalkozói tevékenységekre, amelyek a lakosság megtartásához és az új betelepülők fogadásához szükséges árukat és szolgáltatásokat biztosítják;

12.   hangsúlyozza a mezőgazdasági és nem mezőgazdasági gazdasági tevékenységek (mint például a mezőgazdasági termékek feldolgozása és értékesítése, az idegenforgalom, a szolgáltatások, valamint a kis- és középméretű üzemek) vidéki területeken betöltött fontos szerepét a foglalkoztatásban és a szegénység, valamint a vidék elnéptelenedésének megelőzésében; ezért felhív a vidéki területek további szakképzési lehetőségeinek javítására, a vállalkozásfejlesztés támogatása céljából;

13.   sürgeti a Bizottságot és a tagállamokat, hogy jobban használják ki a különféle rendelkezésre álló pénzügyi eszközökkel – például az Európai Regionális Fejlesztési Alappal, a Kohéziós Alappal, az Európai Szociális Alappal, az Európai Beilleszkedési Alappal, a közegészségügyi közösségi cselekvési programmal és az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alappal – jelentkező szinergiákat, az általuk képviselt hozzáadott érték növelése érdekében;

14.   felhívja a Bizottságot, hogy – a területi kohézióról szóló, kidolgozás alatt álló zöld könyv keretében – határozzon meg célt és adjon világos meghatározást a területi kohéziót illetően, ismertesse az ezt meghatározó kritériumokat és az eszközeit, beleértve a területi célok eléréséhez rendelkezésre álló eszközöket;

15.   felhívja a Bizottságot és a tagállamokat, hogy készítsenek összehasonlítható mikroregionális statisztikai adatokat, különös tekintettel olyan társadalmi mutatókra, mint az Egyesült Nemzetek által kidolgozott humán fejlettségi mutató, annak érdekében, hogy a megfelelő intézkedésekkel tudják orvosolni a helyzetet azokon a területeken, ahol a legkiszolgáltatottabb közösségek és csoportok élnek, és azokat a problémákat, amelyekkel e csoportok szembesülnek;

16.   e tekintetben felhívja a Bizottságot annak alapos vizsgálatára, hogy az egy főre jutó GDP-n felül a számokban kifejezhető, új fejlettségi mutatók, mint például a társadalmi mutatók milyen mértékben lennének használhatók a legkiszolgáltatottabb közösségek és csoportok és ezek elhelyezkedésének azonosítására, a régiók közötti és ezeken belüli egyenlőtlenségek kimutatására, a végrehajtás és a politikák hatékonyságának értékelésére, és iránymutatásként a fejlesztés tervezésében;

17.   sürgeti a Bizottságot, hogy a területi kohézióról szóló zöld könyv keretében vizsgálja meg, hogy a NUTS 4 szint megfelelő-e a területi kohézió céljának elérését szolgáló, differenciált politika folytatására;

18.   hangsúlyozza, hogy foglalkozni kell a népesség városokban való további koncentrálódása, valamint a vidékről való elköltözés felé mutató demográfiai tendenciákkal, valamint ezek területi hatásaival; ezért olyan stratégiák kidolgozására hívja fel a tagállamokat, amelyek révén újraéledhetnek kiszolgáltatott területek: infrastruktúra fejlesztésével, sajátos lehetőségeiknek megfelelő, valós fejlesztési lehetőségek támogatásával, az általános érdekű szolgáltatásoknak a helyi igazgatási kapacitások megerősítése révén történő fenntartásával és a közszféra decentralizálásával, megfelelő képzési és munkalehetőségek biztosításával, a lakhatás és az életkörülmények javításával, valamint a szóban forgó területeknek a befektetők számára való vonzóbbá tételével; úgy véli ugyanakkor, hogy a városoknak támogatásra van szükségük a városi nehézségek orvoslását szolgáló törekvéseikhez;

19.   úgy ítéli meg, hogy míg a múltban a vidéki lakosság elvándorlása megkönnyítette az eredeti tevékenységük gyakorlásából kiszorult mezőgazdasági termelők elhelyezkedését, ma már nem ez a helyzet, mivel a munkanélküliség nagymértékben sújtja a szakképzetlen dolgozókat, így a szerkezetváltási és delokalizációs hullám elsőként a vidékre telepített ipari egységeket éri el, ezáltal is csökkentve a többirányú tevékenységek lehetőségét, amely korábban esélyt adott a nehéz helyzetbe került mezőgazdasági kistermelőknek mezőgazdaságból származó jövedelmük kiegészítésére, és ez tovább gyorsítja elszegényedésüket;

20.   hangsúlyozza, hogy nem csak strukturális politikákat kell megőrizni a 2013 utáni időszakra, de a költségvetési felülvizsgálatot is alkalmazni kell annak biztosítására, hogy a jövőben is rendelkezésre bocsássák a szükséges erőforrásokat az EU régiói és országai közötti gazdasági, társadalmi és területi kohézió biztosítása érdekében;

21.   azt ajánlja, hogy a társadalmi kirekesztés kezelése és a kiszolgáltatott közösségek és csoportok aktiválása érdekében tett politikai intézkedések tartalmazzák az önkéntesség elemét;

22.   felhívja a Bizottságot, hogy terjesszen elő konkrét javaslatot, amelyben valósághűen és részletekbe menően foglalkozik a kiszolgáltatott közösségek és csoportok problémáival, beleértve a társadalmi kirekesztést;

23.   utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Tanácsnak, a Bizottságnak és a tagállamok kormányainak és parlamentjeinek.

(1) HL L 210., 2006.7.31., 25. o. (2) HL L 291., 2006.10.21., 11. o. (3) Elfogadott szövegek, P6_TA(2008)0035.

Az Európai Parlament 2008. június 17-i állásfoglalása a politikák fejlesztési célú koherenciájáról és az egyes biológiai természeti erőforrások EU általi kiaknázásának a nyugat-afrikai fejlesztésre gyakorolt hatásáról (2007/2183(INI))

P6_TA(2008)0289 A6-0137/2008

Az Európai Parlament,

–   tekintettel az Európai Közösséget létrehozó szerződés 178. cikkére,

–   tekintettel a Tanács és a tagállamok kormányainak a Tanács keretében ülésező képviselői, az Európai Parlament és a Bizottság által elfogadott – az Európai Unió fejlesztési politikájáról szóló 2005. évi – "Az európai konszenzus" című közös nyilatkozatra(1),

–   tekintettel az afrikai, karibi és csendes-óceáni országok, valamint az Európai Közösség és tagállamai között 2000. június 23-án Cotonouban aláírt(2) – és a 2005. június 25-én Luxembourgban aláírt módosító megállapodással módosított – partnerségi megállapodásra(3),

–   tekintettel a közös EU–Afrika stratégiára,

–   tekintettel a Bizottságnak a politikák fejlesztési célú koherenciájáról szóló első kétéves, uniós jelentésére (COM(2007)0545), valamint a bizottsági szolgálatok ahhoz csatolt munkadokumentumára (SEC (2007) 1202),

–   tekintettel a 2004. december 21–22-i, a 2005. május 24-i, a 2006. március 10-i, a 2006. április 11-i, a 2006. október 17-i, a 2006. december 5-i, a 2006. december 15-i és a 2007. november 19–20-i tanácsi következtetésekre,

–   tekintettel a Bizottság szolgálatainak a politikák fejlesztési célú koherenciájáról (PFK) szóló munkadokumentumára és 2006–2007. évi munkaprogramjára (SEC(2006)0335),

–   tekintettel az ENSZ 2000. szeptember 8-i millenniumi nyilatkozatára,

–   tekintettel a fejlesztés finanszírozásáról szóló, 2002. március 22-i Monterrey-i konszenzusra,

–   tekintettel a Fejlesztéspolitika Menedzsment Európai Központja, a PARTICIP GmbH és a Complutense Nemzetközi Tanulmányok Intézete által készített, "Az uniós intézményeknek és a tagállamoknak a politikák fejlesztési célú koherenciájának előmozdítását célzó mechanizmusai" című, 2007. májusi értékelő tanulmányra,

–   tekintettel az Evert Vermeer Alapítvány EU koherenciaprogramjára és a nem kormányzati szervek európai szövetségére a segélyért és fejlesztésért,

–   tekintettel az "Éghajlatváltozás elleni globális szövetség kiépítése az Európai Unió és az éghajlatváltozás által leginkább veszélyeztetett szegény fejlődő országok között" című bizottsági közleményre (COM(2007)0540),

–   tekintettel az ENSZ Éghajlatváltozási Keretegyezményében részes felek konferenciája 13. ülésének (COP13), valamint a Kiotói Jegyzőkönyvben részes feleknek az indonéziai Balin, 2007. december 3. és 14. között tartott ülésének eredményére,

–   tekintettel a biológiai sokféleség csökkenésének 2010-ig történő megállításáról szóló, 2007. május 22-i állásfoglalására(4),

–   tekintettel az erdészeti tárgyú jogszabályok végrehajtására, a kormányzásra és a kereskedelemre irányuló EU cselekvési tervről (FLEGT) szóló, 2003. május 21-i bizottsági javaslatra (COM(2003)0251), amelyet a Mezőgazdasági és Halászati Tanács 2003. október 13-i következtetései erősítettek meg, valamint az Európai Közösségbe irányuló faanyag-behozatal FLEGT engedélyezési rendszerének létrehozásáról szóló, 2005. december 20-i 2173/2005/EK tanácsi rendeletre(5),

–   tekintettel az EU FLEGT cselekvési terv végrehajtásának felgyorsításáról szóló, 2005. július 7-i állásfoglalására(6),

–   tekintettel a Környezetvédelmi Tanácsnak a nemzetközi éghajlati rendszer 2012 utáni továbbfejlesztésére vonatkozó, 2007. február 20-i következtetéseire, amely hangsúlyozza, hogy "a fejlődő országokban az erdőirtással kapcsolatos kibocsátások [...] megfékezéséhez és a tendencia elkövetkező két vagy három évtized során történő megfordításához a 2012 utáni időszakra vonatkozó globális és átfogó megállapodás részét képező konkrét politikákra és intézkedésekre van szükség

–   tekintettel a harmadik országokkal kötött halászati partnerségi megállapodások integrált keretrendszeréről szóló, 2002. december 23-i bizottsági közleményre (COM(2002)0637),

–   tekintettel az ENSZ Élelmezési és Mezőgazdasági Szervezetének (FAO) 1995-ös, a felelős halgazdaságok magatartási kódexére, valamint a FAO halászati kapacitások kezelésére vonatkozó, 1999-es nemzetközi cselekvési tervére,

–   tekintettel a FAO 2005-ös, John Kurien által készített, "Felelős halkereskedelem és élelmiszerbiztonság" című tanulmányára,

–   tekintettel az Európai Parlament számára készített, "A politikák fejlesztési célú koherenciája és az EU halászati politikájának hatása Nyugat-Afrikában" című, 2007. július 16-i tanulmányra,

–   tekintettel a halászatról és a szegénység visszaszorításáról szóló 2001. október 25-i állásfoglalására(7),

–   tekintettel a "L´émigration irrégulière vers l´Union européenne au départ des côtes sénégalaises" [A szenegáli partok felől az Európai Unióba irányuló illegális bevándorlás] című, Juliette Hallaire által készített 2007. szeptemberi tanulmányra, amelyet a Nemzetközi Migrációs Szervezet tett közzé,

–   tekintettel eljárási szabályzata 45. cikkére,

–   tekintettel a Fejlesztési Bizottság jelentésére és a Halászati Bizottság véleményére (A6–0137/2008),

A.   mivel az ENSZ Millenniumi Nyilatkozata minden államot felhív a politikák fejlesztési célú koherenciájának biztosítására,

B.   mivel az EU az EK-Szerződés 178. cikkével összhangban – amely kimondja, hogy a Közösség azon politikáinak végrehajtásakor, amelyek hatással lehetnek a fejlődő országokra, figyelembe veszi a fejlesztési együttműködés közösségi politikai célkitűzéseit – határozottan elkötelezte magát a PFK biztosítása mellett,

C.   mivel a fejlesztéspolitikára vonatkozó fent említett Európai Konszenzus 35. bekezdése kimondja, hogy "az EU teljes mértékben elkötelezte magát aziránt, hogy számos területen a politikák fejlesztési célú koherenciáját előmozdító intézkedést hozzon", és hogy "fontos, hogy a nem fejlesztési jellegű politikák segítsék a fejlődő országok millenniumi fejlesztési célok (MDG) elérésére irányuló erőfeszítéseit",

D.   mivel a Bizottság fent említett kétéves, a politikák fejlesztési célú koherenciájáról (PFK) szóló jelentése többek között a következőket állapítja meg:

E.   mivel a 2005. május 24-i tanácsi következtetések kötelezettségvállalást tartalmaznak az európai uniós PFK növelésére, különösen tizenkét prioritást képező politikai területen, amelyek közé tartozik a kereskedelem, a halászat, a környezet, az éghajlatváltozás, a migráció és a foglalkoztatás,

F.   mivel az EU által Nyugat-Afrikában kiaknázott két legfontosabb biológiai természeti erőforrás a hal és a fa, minthogy a Bizottság Kereskedelmi Főigazgatósága szerint a Nyugat-Afrikai Államok Gazdasági Közössége (ECOWAS) által exportált hal és fa több mint 80%-a az EU-ba kerül,

G.   mivel az ENSZ Afrika legnyugatibb régiójaként határozza meg Nyugat-Afrikát, amely a következő 16 országból áll: Benin, Burkina Faso, Zöld-foki Köztársaság, Elefántcsontpart, Gambia, Ghána, Guinea, Bissau-Guinea, Libéria, Mali, Mauritánia, Niger, Nigéria, Szenegál, Sierra Leone, Togo (vagyis a Nyugat-Afrikai Államok Gazdasági Közössége (ECOWAS) és Mauritánia)(8), és mivel gyakran Kamerunt is Nyugat-Afrika részének tekintik,

A politikák fejlesztési célú koherenciája (PFK)

1.   üdvözli a Bizottság, a Tanács és a tagállamok PFK-ra irányuló növekvő figyelmét és elkötelezettségét, amely a 12 PFK-kötelezettségvállalásban, a kétéves jelentésben és különböző egyéb új mechanizmusokban nyilvánul meg;

2.   hangsúlyozza a politikák fejlesztési célú koherenciájának mint az EU millenniumi fejlesztési célok eléréséhez való hozzájárulásának fontosságát;

3.   hangsúlyozza, hogy a politikák jobb koherenciájának elérése szempontjából kritikus jelentőségű az arra irányuló politikai akarat és elkötelezettség, hogy a fejlődő országok érdekeit a fejlődő országokat érintő valamennyi politikai területen figyelembe vegyék;

4.   felhívja a figyelmet az EU fejlesztési és halászati politikája, illetve fejlesztési és fakereskedelmi politikája közötti erőteljes kapcsolatokra, és hangsúlyozza, hogy az EU által a halászat és faanyagok politikai területén hozott intézkedések erőteljes hatást gyakorolnak a helyi fenntartható fejlődésre;

5.   emlékeztet arra, hogy a COP13 elismerte, hogy az erdőirtás jelentősen hozzájárul az üvegházhatást okozó gázok kibocsátásához és ezáltal az éghajlatváltozáshoz, és hangsúlyozta annak szükségességét, hogy támogassák a fejlődő országokat az erdőik megőrzésére és fenntartható kezelésére irányuló erőfeszítéseikben; sürgeti az EU-t és a tagállamokat, hogy nyújtsanak jelentős pénzügyi hozzájárulást a fejlődő országokban az erdők megőrzésére, fenntartható felhasználására és kezelésére irányuló nemzetközi kezdeményezésekhez, és különösen az afrikai országoknak nyújtandó támogatáshoz;

Fa

6.   aggódik amiatt, hogy a trópusi erdőirtás, az éghajlatváltozást előmozdító tényezők egyike, az üvegházhatást okozó gázok ember által okozott teljes éves kibocsátásának körülbelül 20%-áért felel, valamint a helyi és bennszülött közösségekben élő emberek millióinak a megélhetését pusztítja el;

7.   aggódik amiatt, hogy az illegális fa- és erdészeti termékek olcsó behozatala, valamint az, hogy egyes ágazati szereplők nem felelnek meg az alapvető szociális és környezetvédelmi normáknak, destabilizálja a nemzetközi piacokat, és csökkenti a termelő országok adóbevételeit;

8.   aggódik amiatt, hogy a FAO adatai szerint a világ erdőterületének kevesebb, mint 7%-a rendelkezik ökocímkével, és a trópusi erdők kevesebb mint 5%-ával gazdálkodnak fenntartható módon;

9.   üdvözli, hogy Nyugat-Afrikában a Bizottság hivatalos tárgyalásokat folytat Ghánával és Kamerunnal, valamint előzetes megbeszéléseket folytat Libériával abból a célból, hogy önkéntes partnerségi megállapodást (VPA) írjanak alá a közvetlenül az Európai Unióba exportált fatermékek jogszerűségének ellenőrzése érdekében;

10.   hangsúlyozza, hogy minden erdőmegőrzési programnak – beleértve az erdőkkel kapcsolatos szén-dioxid partnerségi mechanizmust (Forest Carbon Partnership Facility – FCPF) és a FLEGT-et – a bennszülött népek jogairól szóló ENSZ-nyilatkozattal összhangban védenie kell a bennszülött és helyi közösségek erdői felhasználásához való hagyományos és szokáson alapuló jogait;

11.   felhívja a Bizottságot, hogy adjon kedvező választ a segélyprogramok és az országstratégiai dokumentumok keretében benyújtott, a fenntartható erdőgazdasági kezdeményezések finanszírozására irányuló kérésekre;

12.   felhívja a Bizottságot, hogy nyújtson be közleményt, amely meghatározza az erdővédelem előmozdítására és az erdőirtásból eredő kibocsátások csökkentésére irányuló jelenlegi és jövőbeni finanszírozási mechanizmusokkal kapcsolatos európai uniós megközelítést, részvételt és támogatást, többek között az UNFCCC és a Kiotói Jegyzőkönyv, valamint az FCPF keretében; ennek a közleménynek vázolnia kell az EU elkötelezettségét arra vonatkozóan, hogy eszközöket biztosít, amelyekkel segít a fejlődő országoknak erdőik megvédésében, a védett erdei területek finanszírozásában és az erdőirtás gazdasági alternatíváinak támogatásában;

13.   felhívja a Bizottságot és a tagállamokat, hogy gyorsítsák fel a fent említett EU FLEGT cselekvési terv és rendelet végrehajtását, amely az illegális fakitermelés és az ahhoz kapcsolódó kereskedelem elleni küzdelemre és a fenntartható módon előállított fatermékek felhasználásának növelésére irányul, továbbá hogy jelentősen növeljék a partnerországok számát;

14.   különösen arra hívja fel a Bizottságot, hogy még ebben a parlamenti ciklusban terjesszen elő egy átfogó jogalkotási javaslatot, amely az illegális és pusztító forrásokból származó faanyag és fatermékek forgalomba hozatalának megakadályozására irányul;

15.   sürgeti a tagállamokat és a Bizottságot, hogy gyorsítsák fel egy európai uniós, nemzeti és helyi szintű zöld közbeszerzési politika elfogadását és végrehajtását, amely előnyben részesíti az ökocímkével ellátott fatermékek, különösen az Erdőgondnoksági Tanács szabványai szerint tanúsított termékek beszerzését;

Hal

16.   hangsúlyozza, hogy a nyugat-afrikai országok nagymértékben függenek a halászattól, mint a foglalkoztatás, az élelmezésbiztonság, a fehérje, a kormányzati bevételek és a külkereskedelem forrásától, ezt a Nemzetközi Migrációs Szervezet közelmúltbeli esettanulmánya szemlélteti, amely szerint a Szenegálból történő kivándorlás egyik legfontosabb oka a helyi halászati ágazat hanyatlása;

17.   elégedetten veszi tudomásul és ösztönzi az e területen megvalósult fejlődést, azonban továbbra is aggasztja a térség egyes országai által a saját erőforrásaik védelme tekintetében tanúsított lassúság és habozás; sajnálja, hogy a partnerségi megállapodások alapján az Európai Unió által kifejtett erőfeszítések ellenére a természetes biológiai erőforrások – köztük a halászati erőforrások – fenntarthatósága és a fenntartható kiaknázás előnyei nemcsak, hogy még mindig nem jelentenek prioritást ezen országok számára, de gyakran továbbra is egyéb politikai és gazdasági érdekeknek vannak alárendelve;

18.   ezért sürgeti a Bizottságot, hogy vizsgálja meg az ügyet, valamint a nyugat-afrikai országokból az Európai Unióba érkező bevándorlók migrációjának mértéke és a nyugat-afrikai partok menti halállományok jelentős csökkenése közötti világos összefüggést;

19.   felhívja a Bizottságot és a nyugat-afrikai országok kormányait, hogy fékezzék meg az illegális halászatot, valamint felügyeljék és ellenőrizzék a halállományokat annak érdekében, hogy a nyugat-afrikai vizekben véget vessenek a halállományok jelentős csökkenésének;

20.   úgy véli, hogy a nyugat-afrikai halállomány jelentős potenciált képez a helyi fejlődés és az élelmezésbiztonsághoz való hozzájárulás szempontjából; aggodalommal állapítja meg, hogy a Kelet-közép-atlanti Halászati Bizottság 2006-ból származó legújabb tudományos értékelései szerint Nyugat-Afrikában sok állományt túlhalásztak, és legalább egy állományt a kipusztulás veszélye fenyeget;

21.   úgy véli, hogy a Közösség fejlesztéspolitikája és halászati politikája közötti koherencia mértékének értékelése sok olyan szempontot foglal magában, amely túlmutat a több nyugat-afrikai harmadik országgal aláírt kétoldalú halászati partnerségi megállapodásokon; szintén fontosak a következőkkel kapcsolatos közösségi politikák:

22.   arra kéri a Bizottságot – tekintettel a még teljes egyeztetés és aláírás előtt álló, nyugat-afrikai országokkal kötendő gazdasági partnerségi megállapodásra (EPA) –, hogy a PFK napirendjével összhangban járjon el, amikor az EPA-folyamat részeként a faanyagra és a halra vonatkozó megállapodásokról tárgyal;

23.   ismételten arra figyelmezteti a Bizottságot, hogy az EPA-k végső céljának megfelelően járjon el, amely az AKCS-országok regionális integrációjának előmozdítása és gazdasági helyzetének megerősítése, és ezzel összefüggésben hangsúlyozza különösen a nyugat-afrikai országok helyzetét;

24.   úgy véli, hogy az EU halászati politikájának – beleértve a Nyugat-Afrikához fűződő kapcsolatait is – tiszteletben kell tartania a FAO fent említett 1995-ös, felelősségteljes halgazdálkodásra vonatkozó magatartási kódexét;

25.   elégedetten nyugtázza, hogy hét nyugat-afrikai ország halászati megállapodást kötött az Európai Unióval az új partnerségi megállapodások szabályai szerint, amelyeknek egyik fő célja az EU flotta érdekeinek védelme, és olyan rendelkezéseket tartalmaznak, amelyek alapján a harmadik ország halászati erőforrásainak fenntartható kiaknázása biztosítására alkalmas programokat kell létrehoznia;

26.   úgy véli, hogy a halászati kapacitás múltbeli beáramlása e régióba, amelynek viszonylag gyengék a halgazdálkodási rendszerei és amely nem rendelkezik elégséges eszközökkel a halászhajók tevékenységeinek felügyeletéhez és ellenőrzéséhez, hozzájárult a régióban a halászati erőforrások problematikus helyzetéhez; ezért üdvözli, hogy 2005-ben megszűnt az EU-ból Nyugat-Afrikába irányuló halászati kapacitások támogatása;

27.   megállapítja, hogy fennáll annak a veszélye, hogy amikor az EU csökkenti halászati tevékenységét a nyugat-afrikai vizeken, helyét más országokból származó flották foglalják el, amelyek esetleg nem tartják tiszteletben ugyanazokat a fenntarthatósági elveket;

28.   úgy véli, hogy a halászati erőforrásokat tekintve ideje mindenekelőtt a következő szempontokra helyezni a hangsúlyt:

29.   felhívja az EU-t, hogy válassza el a megállapodásokkal kapcsolatos kifizetések mértékét a cserébe kapott halászati lehetőségek mértékétől, mert ez visszatarthatja a harmadik országot attól, hogy túlhalászat esetén csökkentse a hozzáférést, illetve a harmadik ország kormánya számára hirtelen és jelentős bevételcsökkenéshez vezethet;

30.   felhívja az Európai Uniót, hogy a nyugat-afrikai halászati tevékenységek fenntarthatóvá tétele és a közösségi fejlesztési politikával való összhangba hozása érdekében hozza meg a következő intézkedéseket, függetlenül attól, hogy partnerségi megállapodás vagy magánjellegű megállapodás keretében hajtják végre őket:

31.   kénytelen elismerni, hogy bár egyes harmadik országok teljes költségvetésében jelentős részt tesznek ki a halászati megállapodások alapján kapott pénzügyi hozzájárulások – amelyekhez hozzá kell adni a hajózási vállalkozók befektetéseit, valamint a tagállamok által kétoldalúan vállalt együttműködéseket, beleértve a pénzügyi együttműködést is –, a fenntartható fejlődést elősegítő együttműködés nem származhat kizárólag a közös halászati politikából, hanem a többi közösségi politikát is be kell vonni, mindenekelőtt a fejlesztési együttműködési politikát, azon politikai és társadalmi-gazdasági feltételek megteremtése céljából, amelyek segítségével ezen országok megfelelően orientálhatják a kívánt közigazgatási és pénzügyi erőfeszítéseket, hogy teljes egészében és hosszú távon élvezni tudják a természetes biológiai erőforrásaikban rejlő lehetőségeket;

32.   sürgeti a Bizottság és a tagállamok közötti jobb koordinációt fejlesztési együttműködési projektjeik során, többek között a prioritások és célkitűzések megállapításakor;

33.   sajnálja, hogy az EU–AKCS Gazdasági Partnerségi Megállapodás 2007. májusi fenntarthatósági hatásvizsgálata (SIA), amelyre a Bizottság adott megbízást, nem vizsgálja meg az erdészeti szektort, és csak érinti a halászat kérdéseit;

34.   felkéri a Bizottságot, hogy:

35.   arra a következtetésre jut, hogy 2003 óta a FLEGT-folyamat és az átdolgozott halászati partnerségi megállapodások új generációja fontos kiindulópontjai a fejlesztésbarát politikáknak, hangsúlyozza azonban, hogy egy valódi PFK lehetővé tételéhez szélesíteni és fejleszteni kell az EU Nyugat-Afrikával szembeni halászati és faanyag-politikáját;

o
o   o

36.   utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Tanácsnak, a Bizottságnak, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak, a Régiók Bizottságának, a tagállamok kormányainak és parlamentjeinek, az afrikai, karibi és csendes-óceáni államok csoportja, az ECOWAS, az Afrikai Unió, illetve a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) titkárságainak, a Szubregionális Halászati Bizottságnak és a Kelet-közép-atlani Halászati Bizottságnak, valamennyi ECOWAS-ország, valamint Mauritánia és Kamerun kormányainak.

(1) HL C 46., 2006.2.24., 1. o. (2) HL L 317., 2000.12.15., 3. o. A legutóbb az AKCS-EK Miniszterek Tanácsának 1/2006. határozatával (HL L 247., 2006.9.9., 22. o.) módosított megállapodás. (3) HL L 209., 2005.8.11., 27. o. (4) HL C 102. E, 2008.4.24., 117. o. (5) HL L 347., 2005.12.30., 1. o. (6) HL C 157. E, 2006.7.6., 482. o. (7) HL C 112. E, 2002.5.9., 353. o. (8) Az ENSZ-régió Szent Ilona szigetét, az Atlanti-óceán déli részén elterülő brit tengerentúli területet is magában foglalja, amellyel ez az állásfoglalás nem foglalkozik.