Choisissez la langue de votre document :
- bg - български
- es - español
- cs - čeština
- da - dansk
- de - Deutsch
- et - eesti keel
- el - ελληνικά
- en - English
- fr - français
- ga - Gaeilge
- hr - hrvatski
- it - italiano
- lv - latviešu valoda
- lt - lietuvių kalba
- hu - magyar
- mt - Malti
- nl - Nederlands
- pl - polski
- pt - português
- ro - română
- sk - slovenčina
- sl - slovenščina
- fi - suomi
- sv - svenska
|
 Jacques Barrot, az Európai Bizottság alelnöke feladatait érintő új hatáskörmegosztás |
| |||||||||
Az Európai Parlament, – tekintettel az EK-Szerződés 217. cikkének (2) bekezdésére, – tekintettel az Európai Parlament és a Bizottság közötti keretmegállapodás(1) 5. pontjára, – tekintettel a 2008. május 9-i javaslatra, amely szerint módosítani kell Jacques Barrot, a Bizottság alelnöke feladatköreit, – tekintettel az alelnök illetékes parlamenti bizottság általi, 2008. június 16-i meghallgatására, – tekintettel eljárási szabályzata 99. cikkére, 1. jóváhagyja a Jacques Barrot alelnök feladatait érintő új hatáskörmegosztást a Bizottság hátralévő hivatali idejére 2009. október 31-ig; 2. utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Tanácsnak, a Bizottságnak, valamint a tagállamok kormányainak.
| ||||||||||
| Antonio Tajani európai bizottsági tagságának jóváhagyása |
| |||||||||||
Az Európai Parlament, — - tekintettel az EK-Szerződés 214. cikke (2) bekezdésének harmadik albekezdésére és 215. cikkére, - tekintettel az Európai Parlament és a Bizottság közötti keretmegállapodás(1) 4. pontjára, - tekintettel Franco Frattini bizottsági tagságáról 2008. május 7-én benyújtott lemondására, - tekintettel arra, hogy az Olasz Köztársaság kormánya 2008. május 8-án Antonio Tajanit jelölte a Bizottság tagjának, - tekintettel az Európai Közösségek Bizottsága új tagjának kinevezéséről szóló, 2008. május 9-i 2008/380/EK, Euratom tanácsi határozatra(2), - tekintettel a biztosjelölt illetékes parlamenti bizottság általi, 2008. június 16-i meghallgatására, - tekintettel eljárási szabályzata 99. cikkére, 1. jóváhagyja Antonio Tajaninak az Európai Bizottság tagjává történő kinevezését a Bizottság hátralévő hivatali idejére, 2009. október 31-ig; 2. utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Tanácsnak, a Bizottságnak, valamint a tagállamok kormányainak.
| ||||||||||||
| A Cipruson eltűnt személyek – folytatás |
| |||||||||||||||||||
Az Európai Parlament, – tekintettel a Cipruson eltűnt személyekről szóló, 2007. március 15-i állásfoglalására(1), – tekintettel az Egyesült Nemzetek főtitkárának vonatkozó jelentéseire(2), az ENSZ Biztonsági Tanácsának határozataira(3) és a Cipruson eltűnt személyek sorsának felderítésére tett nemzetközi kezdeményezésekre(4), – tekintettel az Emberi Jogok Európai Bíróságának a Cipruson eltűnt személyekkel kapcsolatban 2001. május 10-én(5) és 2008. január 10-én(6) hozott ítéletére, – tekintettel eljárási szabályzata 45. cikkére, – tekintettel az Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottság jelentésére (A6-0139/2008), A. mivel a Parlament előadójának az eltűnt személyekkel foglalkozó bizottságnál (CMP), a kihantolás helyszínein, a két közösség antropológiai laboratóriumaiban és a Cipruson eltűnt személyek családjainál tett látogatása kizárólag az eltűnt személyekkel kapcsolatos humanitárius probléma (görög nemzetiségű és török nemzetiségű ciprusiak) megvizsgálása volt, ami az eltűnt személyek rokonainak azon jogából fakad, hogy megtudhassák, mi lett hozzátartozóik sorsa, B. mivel még mindig tart az eltűnt személyek családjainak szenvedése és gyötrelme, akik évtizedek óta mit sem tudnak szeretteik sorsáról, és mivel minden erőfeszítést meg kell tenni a vizsgálat előmozdítása érdekében, amíg a szemtanúk még tanúvallomást tudnak tenni, C. mivel a ciprusi CMP 2004 óta előrelépést ért el a holttestek kihantolása és a földi maradványok azonosítása révén, és eltökélten igyekszik továbblépni, hogy olyan eredményeket érhessen el, amelyek kizárólag kapacitásának – különösen a terepen – növelésével érhetők el; D. mivel a földi maradványok kihantolására, azonosítására és visszaszolgáltatására irányuló CMP-projekt 2006 augusztusa óta folyik, és eddig 398 földi maradványt hantoltak ki, amelyből 266 maradványt elemeztek a CMP antropológiai laboratóriumában, feltételezhető azonosításuk érdekében, E. mivel a Ciprusi Neurológiai és Genetikai Intézet Kriminalisztikai Genetikai Laboratóriumát bízták meg azzal a feladattal, hogy a DNS-tipizálás módszereivel azonosítsa a csontvázmaradványokat, amihez az első mintákat 2007 áprilisának elején nyújtották be, F. mivel az első sikeres azonosítások 2007. június végén történtek, és eddig 91 kihantolt személy maradványait azonosították ezzel az eljárással a CMP-projekt keretében, G. mivel a CMP-nek nyújtott legnagyobb egyszeri hozzájárulás – 1,5 millió EUR – csak a 2008 végéig terjedő időszakot fedezi, és a ciprusi török közösség számára nyújtott uniós támogatás keretében érkezett, H. mivel ki kell emelni a CMP görög és török nemzetiségű ciprusi tagjai közötti konstruktív együttműködést, valamint a ciprusi görög és török közösségek tagjaiból álló vegyes munkacsoportok közötti kiváló együttműködést mind a laboratóriumban, mind pedig a terepmunka során, 1. felszólítja az érintett feleket, hogy folytassák komoly és őszinte együttműködésüket, amelynek célja a Cipruson eltűnt valamennyi személy sorsának feltárására irányuló megfelelő vizsgálatok gyors lezárása, valamint annak elérése, hogy sor kerüljön az Emberi Jogok Európai Bírósága által 2001. május 10-én hozott ítélet teljes körű végrehajtására; 2. felszólítja az érintett feleket és mindazokat, akik bármilyen – személyes tudásból, archívumokból, harctéri jelentésekből vagy fogva tartási intézmények feljegyzéseiből származó – információval vagy bizonyítékkal, vagy azokhoz történő hozzáféréssel rendelkeznek, hogy munkájának elősegítése érdekében bocsássák azt a CMP rendelkezésére; 3. támogatja, hogy további pénzügyi támogatást biztosítsanak a CMP számára a 2009-től kezdődő időszakra, és létfontosságúnak tartja, hogy további 2 millió eurót különítsenek el erre a célra az Európai Unió 2009. évi általános költségvetéséből; 4. felszólítja a Tanácsot és a Bizottságot, hogy állapodjanak meg a 2009-től kezdődő időszakra további pénzügyi segítségnyújtásról, nemcsak a munka folytatása érdekében, hanem a kapacitások bővítése céljából is, különösen a terepmunkát illetően, hogy így több tudóst alkalmazhassanak és több felszerelést finanszírozhassanak; 5. felszólítja a tagállamokat, hogy folytassák az eddig nyújtott támogatásukat; 6. felkéri az Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottságot, hogy folytassa a Cipruson eltűnt személyek ügyének nyomon követését, és nyújtson be éves jelentéseket; 7. felhatalmazza a Parlament előadóját és az Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottságot, hogy tegyenek meg minden lehetséges lépést valamennyi érintett fél arról történő meggyőzése érdekében, hogy komolyan és tevőlegesen közreműködjenek a minden egyes eltűnt személy sorsának kivizsgálására irányuló erőfeszítésekben; 8. utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Tanácsnak, a Bizottságnak, az Egyesült Nemzetek főtitkárának, Ciprus, Törökország, Görögország és az Egyesült Királyság kormányának és parlamentjének, valamint a ciprusi eltűnt személyekkel foglalkozó bizottságnak.
| ||||||||||||||||||||
| Közös normák és eljárások az illegálisan tartózkodó harmadik országokbeli állampolgárok visszatérésére vonatkozóan ***I |
| |||||||||
| ||||||||||
(Együttdöntési eljárás: első olvasat) Az Európai Parlament, – tekintettel a Bizottságnak az Európai Parlamenthez és a Tanácshoz intézett javaslatára (COM(2005)0391), – tekintettel az EK-Szerződés 251. cikkének (2) bekezdésére valamint 63. cikkének (3) bekezdés b) pontjára, amely alapján a Bizottság benyújtotta javaslatát a Parlamenthez (C6-0266/2005), – tekintettel eljárási szabályzata 51. cikkére, – tekintettel az Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottság jelentésére, a Külügyi Bizottság és a Fejlesztési Bizottság véleményére (A6–0339/2007), 1. jóváhagyja a Bizottság javaslatát, annak módosított formájában; 2. felhívja a Bizottságot, hogy utalja az ügyet újból a Parlamenthez, ha lényegesen módosítani szándékozik a javaslatot vagy a helyébe másik szöveget kíván léptetni 3. utasítja elnökét, hogy továbbítsa a Parlament álláspontját a Tanácsnak és a Bizottságnak. Az Európai Parlament álláspontja amely első olvasatban 2008. június 18-án került elfogadásra a harmadik országok illegálisan tartózkodó állampolgárainak visszatérésével kapcsolatban a tagállamokban használt közös normákról és eljárásokról szóló 2008/.../EK európai parlamenti és tanácsi irányelv elfogadására tekintettel
(A Parlament és a Tanács megállapodása következtében a Parlament első olvasatban elfogadott álláspontja megegyezik a végleges jogszabállyal, 2008/.../EK irányelv) MELLÉKLET A tanácsi jegyzőkönyvvel kapcsolatban a jogi aktus elfogadásának időpontjában tett nyilatkozatok (1) A Tanács kijelenti, hogy ennek az irányelvnek a végrehajtása önmagában nem indokolhatja az irányelv alkalmazási körébe tartozó személyek számára kevésbé kedvező rendelkezések elfogadását. (2) A Bizottság megállapítja, hogy a SIS II-nek – az 1987/2006/EK rendelet 24. cikke (5) bekezdésének felülvizsgálati záradéka által előirányzott – felülvizsgálata lehetőséget fog adni arra, hogy kötelezettséget javasoljanak az ezen irányelv alapján elrendelt beutazási tilalmaknak a SIS-ben való regisztrálására vonatkozóan. (3) A Bizottság – a szolidaritás szellemében – elkötelezetten támogatja a tagállamokat a 13. cikk (4) bekezdésének (ingyenes jogi segítségnyújtás) a tagállamokban való végrehajtása során felmerülő pénzügyi terhek enyhítésére irányuló lehetőségek feltárásában. A Bizottság hangsúlyozza, hogy az Európai Visszatérési Alap (575/2007/EK határozat) keretében lehetséges a 13. cikk (4) bekezdésének (ingyenes jogi segítségnyújtás) a tagállamokban való alkalmazását előmozdító nemzeti intézkedések társfinanszírozása: "A visszatérésre vonatkozó közös szabályok eredményes és egységes alkalmazásának elősegítésével" (3. cikk c) pont) kapcsolatos konkrét célkitűzésre irányuló intézkedések magukban foglalhatják "az illetékes hatóságok arra irányuló kapacitásának fokozását, hogy jó minőségű visszatérési határozatokat hozzanak" (4. cikk (3) bekezdés a) pont). A megfelelő jogi biztosítékok – köztük a vád és a védelem egyenlő erőviszonyának elve – megléte növeli a jó minőségű határozatok meghozatalának esélyét. - A Visszatérési Alapra vonatkozó stratégiai iránymutatások (2007/837/EK határozat) 4. prioritásával összhangban a közösségi hozzájárulás elérheti a 75%-ot az olyan intézkedések esetén, melyek a visszatérésre vonatkozó közös szabályok "tisztességes és hatékony alkalmazásának" biztosítására irányulnak a tagállamokban. Ez azt jelenti, hogy a 13. cikk (4) bekezdésének (ingyenes jogi segítségnyújtás) rendelkezésével kapcsolatos intézkedések esetén az Európai Visszatérési Alap keretében nyújtott társfinanszírozás legfeljebb 75%-os lehet. A Bizottság bátorítja a tagállamokat, hogy nemzeti programjaik prioritásainak megválasztásakor és a stratégiai iránymutatások 4. prioritása alá tartozó intézkedéseik kidolgozásakor vegyék figyelembe ezt a tényt. (4) A Bizottság kijelenti, hogy a 19. cikk (2) bekezdése szerinti értékelésében figyelembe fogja venni a tagállami igazságszolgáltatási rendszerekre gyakorolt további hatást. | ||||||||||
| A villamos energia belső piaca ***I |
| |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
(Együttdöntési eljárás: első olvasat) Az Európai Parlament, – tekintettel a Bizottságnak az Európai Parlamenthez és a Tanácshoz intézett javaslatára (COM(2007)0528), – tekintettel az EK-Szerződés 251. cikkének (2) bekezdésére, valamint 47. cikkének (2) bekezdésére, 55. és 95. cikkére, amelyek alapján a Bizottság benyújtotta javaslatát a Parlamentnek (C6–0316/2007), – tekintettel eljárási szabályzata 51. cikkére, – tekintettel az Ipari, Kutatási és Energiaügyi Bizottság jelentésére, valamint a Gazdasági és Monetáris Bizottság és a Belső Piaci és Fogyasztóvédelmi Bizottság véleményére (A6-0191/2008), 1. jóváhagyja a Bizottság javaslatát, annak módosított formájában; 2. felhívja a Bizottságot, hogy utalja az ügyet újból a Parlamenthez, ha lényegesen módosítani szándékozik a javaslatot vagy a helyébe másik szöveget kíván léptetni; 3. utasítja elnökét, hogy továbbítsa álláspontját a Tanácsnak és a Bizottságnak. Az Európai Parlament álláspontja amely első olvasatban 2008. június 18-án került elfogadásra a villamos energia belső piacának közös szabályairól szóló 2003/54/EK irányelv módosításáról szóló 2008/.../EK európai parlamenti és tanácsi irányelv elfogadására tekintettel
(EGT-vonatkozású szöveg) AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA, tekintettel az Európai Közösséget létrehozó szerződésre és különösen annak 47. cikke (2) bekezdésére, valamint 55. és 95. cikkére, tekintettel a Bizottság javaslatára║, tekintettel az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság véleményére(1), tekintettel a Régiók Bizottságának véleményére(2), a Szerződés 251. cikkében megállapított eljárásnak megfelelően(3), mivel: (1) A Közösségben 1999 óta gyorsuló ütemben fejlődő belső villamosenergia-piac célja, hogy valamennyi európai uniós fogyasztó, azaz a lakosság és a vállalkozások számára valós választási lehetőséget teremtsen, új üzleti lehetőségeket nyisson és bővítse a határokon átnyúló kereskedelmet, és ezáltal hatékonyságjavulást, versenypiaci árakat és magasabb szintű szolgáltatásokat teremtsen, továbbá hogy hozzájáruljon az ellátás biztonságához és fenntarthatóságához. (2) A villamos energia belső piacára vonatkozó közös szabályokról ║szóló, 2003. június 26-i 2003/54/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv(4) jelentős mértékben hozzájárult a villamos energia belső piacának kialakításához. (3) Jelenleg azonban ║sincs biztosítva az összes vállalkozás számára az összes tagállamban, hogy bármely tagállamban egyenlő feltételekkel és megkülönböztetés vagy hátrányok nélkül értékesítsen villamos energiát. Különösen a hálózathoz való megkülönböztetésmentes hozzáférés és az egységesen hatékony szabályozói felügyelet hiánya jelent több tagállamban is problémát, mivel a jelenlegi jogi keret nem megfelelő. (4) A biztonságos villamosenergia-ellátás alapvető fontosságú az európai társadalom fejlődése, a fenntartható éghajlatváltozási politika, valamint a belső piaci versenyképesség támogatása szempontjából. Ebből a célból tovább kell fejleszteni a határkeresztező rendszer-összeköttetéseket, annak érdekében, hogy az Európai Unión belül a fogyasztók és az ipar valamennyi energiaforráshoz a lehető legalacsonyabb áron jussanak hozzá. (5) A villamos energia jól működő belső piacának megfelelő ösztönzőket kell biztosítania a termelők számára új energiatermelési lehetőségekbe történő beruházásokhoz, a fogyasztók tekintetében pedig megfelelő intézkedéseket kell hoznia az energia hatékonyabb felhasználásának előmozdítására; ennek előfeltétele a biztonságos energiaellátás. (6) Mivel a megújuló energiaforrások állandó energiaforrások, alapvető fontosságú a rendszerösszekötők kapacitásának közösségi szinten történő fejlesztése, különös figyelmet fordítva a Közösség energiapiacán a legelszigeteltebb országokra és régiókra, annak érdekében, hogy a tagállamok számára megfelelő eszközök álljanak rendelkezésre a megújuló energia felhasználása tekintetében meghatározott 20%-os cél 2020-ra történő eléréséhez. (7) A belső piacon fokozni kell a villamos energia határokon átnyúló kereskedelmét és áramlását a rendelkezésre álló villamosenergia-termelés legjobb kihasználásának és a lehető legalacsonyabb áraknak a biztosítására. Ugyanakkor ez nem lehet kifogás a tagállamok és a termelők számára arra, hogy ne ruházzanak be új és modern villamosenergia-termelési technológiákba. (8) A Bizottság 2007. január 10-i "Európai energiapolitika" című közleménye ║ kiemelte annak fontosságát, hogy megvalósuljon a villamos energia belső piaca, és hogy a Közösségben letelepedett valamennyi villamosenergia-ipari vállalkozás számára egyenlő feltételeket teremtsenek. Az gáz és a villamos energia belső piacáról szóló, ugyanazon a napon megjelent bizottsági közlemény és a "Vizsgálat az 1/2003/EK rendelet 17. cikke értelmében az európai gáz- és villamosenergia-ágazatról" című végleges jelentés rámutatott arra, hogy a jelenlegi szabályok és intézkedések nem szolgálnak megfelelő keretéül a jól működő belső piac megvalósításának. (9) A verseny és a lehető legalacsonyabb áron történő villamosenergia-ellátás biztosítása, és ugyanakkor a nagy szereplők piaci erőfölényének elkerülése érdekében a tagállamoknak és a nemzeti szabályozó hatóságoknak lehetővé kell tenniük a különféle energiaforrások új szolgáltatói és az új energiatermelők számára a határon átnyúló piaci hozzáférést. (10) Ha a hálózatok nem különülnek el ténylegesen a termelési és ellátási tevékenységektől, ez nemcsak a hálózat üzemeltetésében jár a hátrányos megkülönböztetés kockázatával, hanem a vertikálisan integrált vállalkozásoknak saját hálózataikba történő megfelelő szintű beruházásra való ösztönzésében is. (11) A jelenleg hatályos jogi és funkcionális szétválasztási szabályok nem vezettek az átvitelirendszer-üzemeltetők tényleges szétválasztásához. 2007. március 8-án és 9-én tartott brüsszeli ülésén az Európai Tanács felkérte a Bizottságot, hogy dolgozzon ki jogalkotási javaslatokat az ellátási és termelési tevékenységeknek a hálózatüzemeltetéstől való tényleges elkülönítéséről. (12) Tényleges szétválasztás csak úgy érhető el, ha megszűnik a vertikálisan integrált vállalkozások ösztönös törekvése a versenytársak hálózati hozzáféréssel és beruházásokkal kapcsolatos megkülönböztetésére. A belső érdekellentét feloldására és az ellátás biztonságának megvalósítására a legeredményesebb és legszilárdabb módszer egyértelműen a tulajdonjogi szétválasztás, amelynek során a hálózat tulajdonosát jelölik ki ellátási és termelési érdekektől független hálózatüzemeltetőnek. Az Európai Parlament ezért a földgáz és a villamos energia belső piacának jövőbeni lehetőségeiről szóló, 2007. július 10-i ║ állásfoglalásában az átviteli szinten megvalósított tulajdonjogi szétválasztást nevezte az arra legalkalmasabb eszköznek, hogy az infrastrukturális beruházásokat megkülönböztetéstől mentesen ösztönözzék, az új belépőknek tisztességes hálózati hozzáférést biztosítsanak és a piacot átláthatóvá tegyék. A tagállamoktól ezért meg kell követelni annak előírását, hogy ugyanazon személy vagy személyek ne legyenek jogosultak egy termelési vagy ellátási vállalkozás feletti irányítás gyakorlására – ideértve például a beruházáshoz hasonló stratégiai fontosságú döntésekre vonatkozó kisebbségi vétójogot –, és ezzel egy időben érdekeltség fenntartására egy átvitelirendszer-üzemeltetőben vagy átviteli rendszerben vagy felette bármely jog gyakorlására. Fordított viszonylatban is, az átvitelirendszer-üzemeltető feletti irányításnak eleve ki kell zárnia az ellátási vállalkozásban fenntartott érdekeltség vagy a felette történő joggyakorlás lehetőségét. (13) A szétválasztás tekintetében bármely jövőbeni rendszernek hatékonyan meg kell szüntetnie az esetleges érdekkonfliktusokat a villamosenergia-termelők és az átvitelirendszer-üzemeltetők között, és nem szabad olyan terhes és nehézkes szabályozási rendszert létrehoznia a nemzeti szabályozó hatóságok számára, amelynek megvalósítása bonyolult vagy költséges lenne. (14) Mivel a tulajdonjogi szétválasztáshoz egyes esetekben a vállalkozások szerkezetátalakítása szükséges, a vonatkozó rendelkezések alkalmazására többletidőt kell engedélyezni a tagállamok részére. A villamosenergia- és a gázszektor közötti vertikális kapcsolatok miatt a szétválasztási rendelkezéseket mind a két szektorban alkalmazni kell. (15) A hálózatüzemeltetés ellátási és termelési érdekektől való teljes függetlenségének biztosítása, valamint a bizalmas információk átadásának megakadályozása érdekében ugyanazon személy nem lehet tag átvitelirendszer-üzemeltető és termelési vagy ellátási feladatot betöltő vállalkozás ügyvezető testületében is. Ugyanezen okból ugyanazon személy nem lehet jogosult átvitelirendszer-üzemeltető ügyvezető testülete tagjainak kinevezésére is és ellátási vállalkozásban való részesedés fenntartására is. ▌ (16) Ezért, amennyiben egy átviteli rendszert tulajdonló vállalkozás egy vertikálisan integrált vállalkozás része, a tagállamoknak lehetőséget kell adni a tulajdonjogi szétválasztás, valamint – eltérésként – az ellátási és termelési érdekektől független rendszerüzemeltetők létrehozása közötti választásra. A független rendszerüzemeltetői megoldás teljes körű eredményességét meghatározott kiegészítő szabályokkal kell biztosítani. A vertikálisan integrált vállalkozások részvényeseinek teljes körű érdekvédelme céljából a tagállamok választására kell bízni, hogy a tulajdonjogi szétválasztást közvetlen elidegenítéssel vagy az integrált vállalkozás részvényeinek a hálózati vállalkozás részvényeire és a fennmaradó ellátási és termelési társaság részvényeire való bontással valósítják-e meg, feltéve hogy teljesülnek a tulajdonjogi szétválasztásból eredő követelmények. (17) A tényleges szétválasztás végrehajtása során be kell tartani a a köz- és a magánszektor közötti megkülönböztetés tilalmának elvét. E célból ugyanazon személy – sem magában, sem mással közösen – nem gyakorolhat befolyást egyrészt átvitelirendszer-üzemeltetők, másrészt ellátó vállalkozások testületeinek összetételére, szavazására vagy döntésére. Ha az adott tagállam bizonyítani tudja e követelmény betartását, úgy két különálló állami szerv ellenőrizheti egyfelől a termelési és ellátási tevékenységeket, másfelől az átviteli tevékenységeket. (18) A hálózatok és az ellátási tevékenységek teljes elkülönítését a Közösség egészében meg kell valósítani annak érdekében, hogy a közösségi hálózatüzemeltetők vagy kapcsolt vállalkozásaik egyik tagállamban se végezhessenek ellátási vagy termelési tevékenységet. Ez az Európai Unióban letelepedett és harmadik országbeli ║vállalkozásokra egyaránt alkalmazandó. A hálózatok és az ellátási tevékenységeknek a Közösség egészében való elkülönítésének biztosítása érdekében a nemzeti szabályozó hatóságokat fel kell jogosítani arra, hogy megtagadják a szétválasztási szabályokat be nem tartó átvitelirendszer-üzemeltetők tanúsítását. A Közösség egészében való következetes alkalmazás biztosítása és a Közösség nemzetközi kötelezettségeinek betartása érdekében a .../2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletben(5) meghatározott Energiaszabályozói Együttműködési Ügynökség ("az Ügynökség") számára jogot kell adni a szabályozó hatóságok tanúsításról hozott határozatainak felülvizsgálatára. (19) Az energiaellátás védelme a közbiztonság alapvető eleme, ezért elválaszthatatlanul kötődik az Európai Unió villamosenergia-piacának hatékony működéséhez és a piac földrajzi elszigeteltségének felszámolásához. A villamos energia csak hálózaton keresztül juthat el az uniós polgárokhoz. A működő villamosenergia-piacok, főként a hálózatok és a villamosenergia-ellátáshoz kapcsolódó egyéb eszközök, elengedhetetlenek a közbiztonság, a gazdaság versenyképessége és az Unió polgárainak jóléte szempontjából. A Közösség nemzetközi kötelezettségeinek sérelme nélkül, a Közösség úgy ítéli meg, hogy a villamosenergia-átviteli rendszerek ágazata igen fontos a Közösség számára és ezért a harmadik országok befolyására tekintettel kiegészítő biztosítékokra van szükség a közösségi közrendet és közbiztonságot, valamint az Unió polgárainak jólétét fenyegető jelenségek elkerülése céljából. Ezek az intézkedések a tényleges szétválasztás szabályainak való megfelelés érdekében is szükségesek. (20) Az elosztási hálózathoz való megkülönböztetésmentes hozzáférés meghatározza a fogyasztókhoz való lakossági szintű hozzáférést. A harmadik felek hozzáférésére és beruházásaira vonatkozó megkülönböztetés lehetősége az elosztási szinten nem annyira jelentős, mint átviteli szinten, mivel elosztási szinten a szűk keresztmetszetek és a termelési érdekek általában kisebb hatásúak, mint átviteli szinten. Sőt, az elosztórendszer-üzemeltetők funkcionális szétválasztása az 54/2003/EK irányelvvel összhangban csak 2007. július 1-től vált kötelezővé, így a belső piacra gyakorolt hatásait még értékelni kell. A hatályos jogi és funkcionális szétválasztási szabályok egyértelműbb megfogalmazás, helyes végrehajtás és szoros felügyelet mellett elvezethetnek a tényleges szétválasztás megvalósításához. A lakossági piaci egyenlő feltételek megteremtése érdekében az elosztórendszer-üzemeltetők tevékenységét úgy kell felügyelni, hogy azok vertikális integráció révén ne juthassanak piaci versenyelőnyhöz, különös tekintettel a belső és külső háztartási fogyasztókra. (21) A verseny előmozdítása érdekében a villamos energia belső piacán a nem háztartási fogyasztók számára lehetővé kell tenni az ellátó megválasztását, valamint hogy villamosenergia-szükségleteik fedezésére több ellátóval is szerződést kössenek. Az ilyen fogyasztókat meg kell védeni a szerződések kizárólagosságot biztosító záradékaival szemben, amelyek kizárják a versenyképes és/vagy kiegészítő ajánlatokat. (22) A 2003/54/EK irányelv a tagállamok számára előírta, hogy hozzanak létre különös hatáskörű szabályozó hatóságokat. A gyakorlat azonban azt mutatta, hogy az eredményes szabályozást gyakran hátráltatja a szabályozó hatóságok függése a kormányzattól, valamint a kellő hatáskör és a mérlegelési jog hiánya. Az Európai Tanács ezért a fent említett ülésén felkérte a Bizottságot, hogy dolgozzon ki jogalkotási javaslatokat a nemzeti szabályozó hatóságok hatáskörének további harmonizációjáról és függetlenségének növeléséről. (23) Bármilyen, a nemzeti szabályozó hatóságok hatásköre tekintetében végzett harmonizációnak tartalmaznia kell energiatársaságoknak adható ösztönzőket és a rájuk kiszabható szankciókat. Az Ügynökségnek megfelelő hatáskörrel kell rendelkeznie ahhoz, hogy vezető szerepet játszhasson annak biztosításában, hogy az ösztönzők és a szankciók valamennyi tagállamban hasonlóak legyenek, és iránymutatást adhasson az ilyen intézkedésekre vonatkozóan. (24) A belső piac megfelelő működése céljából a nemzeti szabályozó hatóságoknak képesnek kell lenniük a döntéshozatalra minden lényeges szabályozási kérdésben, továbbá függetlennek kell lenniük minden más köz- vagy magánérdektől. (25) A nemzeti szabályozó hatóságoknak hatáskörrel kell rendelkezniük a villamosenergia-ipari vállalkozásokat kötelező határozatok kibocsátására, valamint a kötelezettségeiket nem teljesítő villamosenergia-ipari vállalkozásokkal szembeni eredményes, célszerű és elrettentő szankciók kiszabására. Hatáskört kell adni számukra a tekintetben is, hogy a versenyszabályok alkalmazásától függetlenül a piac megfelelő működése szempontjából szükséges, a tényleges verseny ösztönzésén keresztül a fogyasztók számára előnyöket biztosító minden célszerű intézkedést meghozhassanak; valamint hogy a piacnyitáshoz alkalmazkodva biztosíthassák az egyetemes és közszolgáltatások magas színvonalát, a védelemre szoruló fogyasztók védelmét, továbbá a fogyasztóvédelmi intézkedések teljes körű eredményességét. E rendelkezések nem sérthetik sem a Bizottságnak a versenyszabályok alkalmazására vonatkozó hatáskörét – beleértve a közösségi szintű összefonódások vizsgálatát –, sem a belső piacra vonatkozó szabályokat, például a tőke szabad mozgását. (26) A villamos energia belső piaca a likviditás és az átláthatóság hiányától szenved, ami gátolja az erőforrások hatékony elosztását, a kockázatok fedezését és a piacra lépést. Növelni kell a piac iránti bizalmat, a piaci likviditást és a piaci szereplők számát. ▌ (27) Az energiaügyi és a pénzügypiaci szabályozó hatóságoknak együtt kell működniük, hogy egymás számára lehetővé tegyék a szóban forgó piacok áttekintését. Megfelelő hatáskörrel kell rendelkezniük arra, hogy az energiatársaságoktól adott információkat megszerezzenek, vizsgálatokat végezzenek, vitarendezést folytassanak, és hatékony szankciókat szabjanak ki. (28) Mielőtt a Bizottság elfogadná a nyilvántartási követelményeket részletező iránymutatásokat, az azok tartalmával kapcsolatban folytatott kutatások és a Bizottság tanácsokkal való ellátása céljából az ║Ügynökségnek és az Európai Értékpapír-piaci Szabályozók Bizottságának (CESR) együtt kell működnie. Az ügynökségnek és a CESR-nek a célból is együtt kell működnie, hogy további kutatásokat folytassanak és további tanácsokat adjanak a tekintetben, hogy a villamosenergia-ellátási szerződésekre és a villamosenergia-derivatívákra vonatkozó ügyleteket alá kell-e vetni kereskedés előtti és/vagy utáni átláthatósági követelményeknek, és ha igen, mi legyen azok tartalma. (29) Annak megelőzése érdekében, hogy a jelenleg erőfölényben lévő szolgáltatók korlátozzák a piac megnyitását, fontos lehetővé tenni új üzleti modellek – például az egyidejűleg több szolgáltatóval való szerződéskötés lehetősége – kifejlesztését. (30) Az univerzális és közszolgáltatási kötelezettségeket és a belőlük eredő közös minimális normákat tovább kell szilárdítani, hogy minden fogyasztó – különösen a védelemre szorulók – biztosan részesüljön a verseny előnyeiből és a méltányosabb árakból. A közszolgáltatási kötelezettségeket nemzeti alapon kell meghatározni, a nemzeti körülmények figyelembe vételével. A tagállamoknak ugyanakkor be kell tartaniuk a közösségi jogot és a közös minimumkövetelményeket. Az uniós polgárok és a kis- és középvállalkozások (kkv) számára közszolgáltatási garanciákat kell nyújtani, különösen az ellátás biztonsága és az ésszerű tarifák tekintetében. Az ügyfelek ellátásában alapvető fontosságú az objektív és átlátható fogyasztási adatokhoz való hozzáférés; a fogyasztóknak biztosítani kell a fogyasztási adataikhoz, a kapcsolódó árakhoz és szolgáltatási költségekhez való hozzáférést annak érdekében, hogy felkérhessék a versengő vállalkozásokat az ezen adatokon alapuló ajánlattételre. A fogyasztóknak jogot kell biztosítani arra, hogy kellően tájékozódhassanak energiafogyasztásukról, az előlegfizetéseknek pedig megfelelőnek kell lennie és a valós villamosenergia-fogyasztást kell tükröznie. A fogyasztóknak az energiaköltségekről legalább negyedévente, egységes kritériumok alapján nyújtott tájékoztatás energia megtakarításra ösztönöz, mivel az ügyfelek általa közvetlen visszacsatolást kapnak az energiahatékonysági beruházások hatásairól és a fogyasztási magatartás változásáról. (31) Ezen irányelv középpontjában a fogyasztói érdekeknek kell állniuk. A fogyasztók már meglévő jogait erősíteni és garantálni kell, és e jogoknak nagyobb átláthatóságot és képviseletet kell biztosítaniuk. A fogyasztóvédelemnek biztosítania kell, hogy valamennyi fogyasztó élvezze a versenyen alapuló piac előnyeit. A nemzeti szabályozó hatóságoknak a fogyasztók jogait azáltal kell érvényre juttatniuk, hogy ösztönzőket dolgoznak ki, és szankciókat alkalmaznak azon vállalatokkal szemben, amelyek nem teljesítik a fogyasztóvédelmi előírásokat és a versenyszabályokat. (32) A fogyasztóknak világos és érthető információkkal kell rendelkezniük az energiaágazattal kapcsolatos jogaikról. "Az Energiafogyasztók Jogainak Európai Chartája felé" című, 2007. július 5-i bizottsági közlemény után a Bizottságnak az érintettekkel – ideértve a nemzeti szabályozó hatóságokat, a fogyasztói szervezeteket és a szociális partnereket – folytatott konzultációt követően közérthető, felhasználóbarát chartát kell kidolgoznia, amelyben szerepelnek a már létező közösségi jogszabályokban – ideértve a jelen irányelvet is – az energiafogyasztók számára biztosított jogok. Az energiaszolgáltatóknak biztosítaniuk kell, hogy valamennyi fogyasztóhoz eljusson a charta egy példánya, és hogy a charta a nyilvánosság számára is hozzáférhető legyen. (33) Az energiaszegénység egyre növekvő probléma az Európai Unióban. A tagállamoknak ezért nemzeti intézkedési terveket kell kidolgozniuk az e problémával szembeni küzdelem érdekében, és biztosítaniuk kell a szükséges energiaellátást a védelemre szoruló fogyasztók számára. Ennek során integrált megközelítésre van szükség, és az intézkedéseknek ki kell terjedniük a szociális politikára, az árpolitikára, illetve a háztartások energiahatékonyságának javítására. Ezen irányelvnek legalább az árképzési modellek tekintetében meg kell engednie a védelemre szoruló fogyasztók kedvezményezését célzó nemzeti szintű politikákat. (34) A hatékony és mindenki számára hozzáférhető jogorvoslati lehetőségek biztosítják az erősebb fogyasztóvédelmet. A tagállamoknak a jogviták gyors és hatékony rendezését biztosító eljárásokat kell bevezetniük. (35) A piaci áraknak megfelelő ösztönzőket kell biztosítaniuk a hálózat fejlesztésére és új energiatermelési lehetőségekbe való beruházásra. (36) A tagállamoknak alapvető jelentőséget kell tulajdonítaniuk annak, hogy a különböző ellátók számára méltányos versenyt és a piachoz való könnyű hozzáférést biztosítsanak, illetve kapacitást biztosítsanak a villamos energia új termelésére, azért, hogy a fogyasztók teljes mértékben kihasználhassák a villamos energia liberalizált piacában rejlő lehetőséget. A tagállamok ugyanakkor felelősek nemzeti cselekvési terveik és szociális politikáik kidolgozásáért. (37) A villamos energia belső piacának kialakítása céljából a regionális energiapiacok jelenthetik az első lépést. A tagállamoknak ezért közösségi, de lehetőség szerint regionális szinten is nemzeti piacaik integrációjára, valamint a hálózatüzemeltetők közösségi és nemzeti szintű együttműködésére kell törekedniük. A regionális integrációs kezdeményezések alapvető közbenső lépést jelentenek az energiapiacok közösségiintegrációjának elérésében, ami továbbra is a végső cél. A regionális szint hozzájárul az integrációs folyamat felgyorsításához, mivel lehetővé teszi az érintett szereplők – különösen a tagállamok, a nemzeti szabályozó hatóságok és az átvitelirendszer-üzemeltetők –számára az egyedi kérdésekben való együttműködést. (38) Ezen irányelvnek egy valódi közösségi hálózat kifejlesztését kell célul kitűznie, ezért az Ügynökség feladatai közé kell tartozniuk a határkeresztező rendszer-összeköttetésekkel és a regionális piacokkal kapcsolatos szabályozási kérdéseknek. (39) Bizottságnak az érintettekkel – különösen az átvitelirendszer-üzemeltetőkkel és az ügynökséggel – együttműködésben fel kell mérnie a közösségi átvitelirendszer-üzemeltető létrehozásának megvalósíthatóságát, és elemeznie kell ennek költségeit, továbbá az ezzel járó előnyöket a piaci integráció, illetve az átvitelirendszer-hálózat hatékony és biztonságos működése szempontjából. (40) A megfelelően működő belső piac közös szabályainak biztosításához ezen irányelvnek a közös hálózat fejlesztését és mindenki számára elérhető, széles körű energiaellátás biztosítását kell fő célul kitűznie. Ennek érdekében a torzítatlan piaci árak a legjobb ösztönzőt biztosíthatják a határkeresztező rendszer-összeköttetések kialakításához, és az új villamosenergia-termelési lehetőségekre irányuló beruházásokhoz, egyúttal hosszú távon árkonvergenciát eredményezve. (41) A teljes körűen integrált európai villamosenergia-hálózat kiépítésének első lépését a jobb regionális együttműködésnek kell jelentenie, amely végső soron a jelenleg az Európai Unióban létező villamosenergia-szigeteket is egyesíti. (42) A szabályozó hatóságoknak abból a célból is tájékoztatniuk kell a piacot, hogy lehetővé tegyék a Bizottság számára az európai villamosenergia-piaccal és annak rövid, közép- és hosszú távú fejlődésével kapcsolatos megfigyelő és felügyeleti szerep betöltését, többek között a termelőkapacitást, a villamosenergia-termelés különböző lehetőségeit, az átviteli és elosztási infrastruktúrákat, a szolgáltatás és ellátás minőségét, a határokon átnyúló kereskedelmet, a hálózati túlterhelés kezelését, a beruházásokat, a nagykereskedelmi és fogyasztói árakat, a piaci likviditást, valamint a környezetvédelem és a hatékonyság javítását illetően. (43) Mivel az irányelv célját, nevezetesen egy teljes mértékben működő belső villamosenergia-piac megteremtését maguk a tagállamok nem tudják a kellő mértékben megvalósítani; és ezért – tekintve az intézkedés mértékét és hatásait – azt közösségi szinten jobban megvalósítható; a Közösség intézkedéseket fogadhat el a Szerződés 5. cikkében foglalt szubszidiaritás elvének megfelelően. Az e cikkben foglalt arányosság elvével összhangban ║ez az irányelv nem lépi túl az említett cél megvalósításához szükséges mértéket. (44) A villamos energia határokon keresztül történő kereskedelme esetén alkalmazandó hálózati hozzáférési feltételekről szóló, 2003. június 26-i 1228/2005/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet(6) lehetővé teszi, hogy a Bizottság iránymutatásokat fogadjon el a szükséges fokú harmonizáció elérése céljából. Ezek az iránymutatások, amelyek tehát kötelező végrehajtási intézkedések, olyan hasznos eszközök, amelyeket szükség esetén gyorsan módosítani lehet. ▌ (45) A 2003/54/EK irányelvet ennek megfelelően módosítani kell, ELFOGADTA EZT AZ IRÁNYELVET: 1. cikk A 2003/54/EK irányelv módosítása A 2003/54/EK irányelv a következőképpen módosul: 1. Az 1. cikk helyébe a következő szöveg lép:" Ez az irányelv közös szabályokat állapít meg a villamos energia termelésére, átvitelére, elosztására, a villamosenergia-ellátásra, valamint a fogyasztóvédelmi szabályokra vonatkozóan, annak érdekében, hogy az Európai Unión belül fejlessze és integrálja a közös hálózatban összekapcsolt, versenyképes energiapiacokat. Meghatározza a villamosenergia-ágazat szervezetével és működésével, a szabad piaci hozzáféréssel, a versenytárgyalási eljárásoknál alkalmazandó feltételekkel és eljárásokkal, valamint az engedélyek kiadásával és a hálózatok működésével összefüggő szabályokat. Meghatároz továbbá egyetemes szolgáltatási kötelezettségeket és az áramfogyasztók jogait, valamint egyértelművé teszi a versenyre vonatkozó kötelezettségeket. "2. A 2. cikk a következőképpen módosul: a) a 12. pont helyébe a következő szöveg lép:"
b) a 21. pont a következőképpen módosul:"
c) A szöveg a következő pontokkal egészül ki:"
3. A 3. cikk a következőképpen módosul:
b) (3) bekezdés első albekezdése helyébe a következő szöveg lép:" (3) A tagállamok gondoskodnak arról, hogy a Bizottság 2003. május 6-i 2003/361/EK ajánlása* szerinti minden háztartási fogyasztó és a kisvállalkozás is (azok a vállalkozások, amelyek 50 főnél kevesebb személyt foglalkoztatnak, és éves forgalmuk vagy mérleg-főösszegük nem haladja meg a 10 millió eurót) egyetemes szolgáltatásban részesüljenek, azaz a tagállam területén belül joguk legyen meghatározott minőségű villamosenergia-ellátáshoz, költségalapú, könnyen és világosan összehasonlítható, átlátható és megkülönböztetés mentes árakon. Az ilyen fogyasztók számára biztosítani kell a választást, a méltányosságot, a képviseletet és a jogorvoslatot. A szolgáltatás minőségéért alapvetően a villamosenergia-ipari vállalkozások felelősek. Az egyetemes szolgáltatás biztosítása érdekében a tagállamok kijelölhetnek egy végső szolgáltatót. A tagállamok arra kötelezik az elosztó vállalkozásokat, hogy fogyasztóikat hálózatukra a 22c. cikkben előírt eljárásnak megfelelően meghatározott módon, feltételek mellett és tarifák alapján kapcsolják rá. Ez az irányelv nem korlátozza a tagállamokat abban, hogy a háztartási, továbbá kis- és közepes méretű fogyasztóik piaci pozícióját erősítsék azzal, hogy támogatják az e fogyasztói csoportok önkéntes képviseleti csoportosulásainak lehetőségét. _________________ * HL L 124., 2003.5.20., 36. o. "c) A (3) bekezdés után a következő bekezdések kerülnek beillesztésre:" (3a) A tagállamoknak biztosítaniuk kell, hogy minden fogyasztó jogosult legyen villamos energiájának szolgáltatótól való beszerzésére, a szolgáltató egyetértése mellett, függetlenül attól, hogy a szolgáltatót melyik tagállamban vették nyilvántartásba. E tekintetben a tagállamoknak meg kell tenniük minden szükséges intézkedést annak biztosítására, hogy az országukban nyilvántartásba vett vállalatok további feltételek teljesítésének szükségessége nélkül elláthassák a fogyasztókat. (3b) A tagállamok biztosítják, hogy:
A tagállamok biztosítják, hogy az a) és a b) pontokban említett jogok valamennyi fogyasztót a költség, az erőfeszítések és az idő tekintetében diszkrimináció nélkül megillessenek. "d) A (5) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:" (5) A tagállamok megfelelő intézkedéseket hoznak a végső fogyasztók védelmére, és különösen megfelelő biztosítékokat nyújtanak a védelemre szoruló fogyasztók védelmére, többek között megtiltva, hogy a nyugdíjasokat és a fogyatékkal élőket télen kizárják az ellátásból. Ebben a vonatkozásban a tagállamok elismerik a 2. cikk 38. pontja szerinti energiaszegénység fogalmát, és rendelkeznek a védelemre szoruló fogyasztók meghatározásáról. A tagállamok biztosítják, hogy a védelemre szoruló fogyasztókhoz kapcsolódó jogokat és kötelezettségeket alkalmazzák, és intézkednek különösen a távoli területek végső fogyasztóinak védelme érdekében. Magas szintű fogyasztóvédelmet biztosítanak, különös tekintettel a szerződési feltételek átláthatóságára, az általános információkra és a vitarendezési eljárásokra. A tagállamok biztosítják, hogy a feljogosított fogyasztók ténylegesen és könnyen válthassanak szolgáltatót. Az említett intézkedések – legalább a háztartási fogyasztók esetében – magukban foglalják az A. mellékletben megállapított intézkedéseket. "e) Az (5) bekezdés után a következő bekezdés kerül beillesztésre:" (5a) A tagállamok az energiáról szóló nemzeti cselekvési tervükben megfelelő intézkedéseket hoznak az energiaszegénység ellen, biztosítva, hogy az energiaszegénységben élők száma csökkenjen, és az ilyen intézkedésekről tájékoztatják a Bizottságot. A 2. cikk (38) pontjának megfelelően a szubszidiaritás elvével összhangban valamennyi tagállam a nemzeti szabályozó hatóságokkal és az érintett felekkel együttműködésben nemzeti szinten meghatározza az energiaszegénység fogalmát. Ezen intézkedések kiterjedhetnek az alábbiakra: a társadalombiztosítási előnyök, az energiahatékonyság javításának és a lehető legalacsonyabb áron történő energiatermelésnek támogatása. Ezek az intézkedések nem gátolhatják a 21. cikkben előírt piacnyitást. A Bizottság mutatókat készít az ilyen jellegű intézkedések energiaszegénységre és a piac működésére gyakorolt hatásának ellenőrzésére. "f) A (6) bekezdés a következőképpen módosul: i. az első albekezdésben az a) pont helyébe a következő szövegrész lép:"
ii) ii. az első albekezdése a következő ponttal egészül ki:" ba) tájékoztatás a jogaikról és jogvita esetén a rendelkezésükre álló jogorvoslati módokról. "iii) iii. a harmadik albekezdése helyébe a következő szöveg lép:" A nemzeti szabályozó hatóságok megteszik a szükséges intézkedéseket annak érdekében, hogy a szolgáltatók által fogyasztóik számára, az e cikk értelmében nyújtott információk megbízhatóak legyenek. Az információnyújtásra vonatkozó szabályokat a tagállamokon belül, illetve a vonatkozó piacokon össze kell hangolni. "g) A (7) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:" (7) A tagállamok megfelelő intézkedéseket hoznak a gazdasági és társadalmi kohézióval kapcsolatos célok elérése érdekében, amelyek az alacsony jövedelmű háztartások számára csökkentik az energia árát, és azonos feltételeket biztosítanak a távoli területeken élők számára, valamint a környezeti célok elérésére. Ezek az intézkedések magukban foglalnak energiahatékonysági/keresletoldali szabályozási intézkedéseket, valamint az éghajlatváltozás elleni küzdelemre és az ellátásbiztonságra irányuló eszközöket. Ezek az intézkedések különösen magukban foglalhatják megfelelő gazdasági ösztönzők nyújtását, felhasználva adott esetben az összes létező nemzeti és közösségi eszközt a szükséges hálózati infrastruktúra karbantartása és kiépítése érdekében, beleértve a rendszerösszekötő kapacitást is. "h) A (7) bekezdés után a következő bekezdések kerülnek beillesztésre:" (7a) Az energiahatékonyság biztosítása érdekében a nemzeti szabályozó hatóságok felhatalmazzák a villamosenergia-ipari vállalkozásokat olyan árazási formulák bevezetésére, amelyek megnövekedett fogyasztás esetén emelkednek, és biztosítják a fogyasztók és az elosztórendszer-üzemeltetők aktív részvételét a rendszer üzemeltetésében olyan intézkedések bevezetésének támogatásával, amelyek – különösen csúcsidőben – optimalizálják az energiafogyasztást. Az ilyen árazási formulák, intelligens mérőberendezések és hálózatok bevezetésével kiegészítve, előmozdítják az energiahatékonyságot és biztosítják a lehetséges legalacsonyabb árat a lakossági fogyasztók – különösen az energiaszegénységben élő háztartások – számára. (7b) A tagállamok biztosítják saját területükön egy egyablakos kapcsolati rendszer létrehozását, amelynek köszönhetően a fogyasztók hozzáférhetnek a jogaikra, a hatályos jogszabályokra és a jogvita esetén rendelkezésükre álló jogorvoslati módokra vonatkozó összes szükséges információhoz. "i) A következő bekezdések kerülnek beillesztésre:" (9a) A Bizottság az érintettekkel – ideértve a nemzeti szabályozó hatóságokat, a fogyasztói szervezeteket és a szociális partnereket – folytatott konzultációt követően elkészíti a már létező közösségi jogszabályokban – ideértve a jelen irányelvet is – az energiafogyasztók számára biztosított jogok chartáját. A tagállamok biztosítják, hogy az energiaszolgáltatók megtegyék a szükséges lépéseket annak érdekében, hogy valamennyi fogyasztóhoz eljuttassák a charta egy példányát, és biztosítsák a charta nyilvános hozzáférhetőségét. A nemzeti szabályozó hatóságok biztosítják, hogy az energiaszolgáltatók eleget tegyenek e kötelezettségeknek, és tiszteletben tartsák a chartában foglalt fogyasztói jogokat. (9b) A fogyasztók energiaköltségei csökkentésének elősegítésére a tagállamok előírhatják, hogy a lakossági ügyfelektől befolyó villamosenergia-bevételeket energiahatékonysági, illetve a lakossági ügyfelekre vonatkozó keresleti oldali mérési programok finanszírozására fordítsák. "4. Az 4. cikk helyébe a következő szöveg lép:" A tagállamok biztosítják az ellátásbiztonsággal kapcsolatos kérdések felügyeletét. Ahol a tagállamok azt szükségesnek tartják, ezt a feladatot a 22a. cikkben említett nemzeti szabályozó hatóságokra átruházhatják. A felügyelet különösen kiterjed a belföldi piac kínálat/kereslet egyensúlyára, ideértve a várható jövőbeli kereslet, illetve a rendelkezésre álló készleteket részletes előre jelzését, és a tervezett, vagy építés alatt álló többletkapacitásokra, a hálózat karbantartásának minőségére és szintjére, az elosztott és mikrotermeléshez való hozzáférésre, valamint a csúcsigények kielégítésére hozott intézkedésekre, továbbá egy vagy több szolgáltató esetleges kiesésének kezelésére. Az illetékes hatóságok évente, legkésőbb július 31-ig közzéteszik a felügyelet eredményeként tett megállapításaikat, és az azoknak megfelelően meghozott vagy tervezett intézkedéseket körvonalazó jelentésüket, majd a jelentést haladéktalanul továbbítják a Bizottságnak. "5. Az 5. cikkben az alábbi bekezdés kerül beillesztésre a már létező bekezdés elé:" A nemzeti szabályozó hatóságok biztosítják, hogy a műszaki üzemeltetési követelmények megállapításra kerüljenek, valamint kidolgozzák, és közzétegyék a termelőlétesítmények, elosztóhálózatok, közvetlenül csatlakozó fogyasztói berendezések, rendszerösszekötők és közvetlen vezetékek működésének megbízhatóságát és biztonságát biztosító, valamint működési követelményeit szabályozó műszaki előírásokat. Ezek az objektív és megkülönböztetéstől mentes műszaki szabályok biztosítják a hálózatok közötti együttműködést. Ha az Ügynökség úgy véli, hogy az ilyen szabályok harmonizálására van szükség, megteszi a megfelelő ajánlásokat az adott nemzeti szabályozó hatóságoknak. "6. Az irányelv szövege kiegészül a következő cikkel:" 5a. cikk A regionális együttműködés elősegítése (1) A nemzeti szabályozó hatóságok együttműködnek piacképük harmonizálása és nemzeti piacaik legalább egy vagy több regionális szinten történő integrálása céljából, ami a teljesen liberalizált villamos energiai belső piac felé vezető első lépés. Különösképpen elősegítik a hálózatüzemeltetők regionális együttműködését és megkönnyítik regionális szintű integrációjukat a versenyképes európai piac megvalósítása, jogi és szabályozói keretrendszereik harmonizálásának elősegítése, és mindenekelőtt az Európai Unióban jelenleg létező energiaszigetek integrálása céljából. A tagállamok ezért előmozdítják a nemzeti szabályozó hatóságok határon átnyúló és regionális szintű együttműködését. (2) Az Ügynökség együttműködik a nemzeti szabályozó hatóságokkal és az átvitelirendszer-üzemeltetőkkel a IV. fejezete szerint a régiók között a szabályozási keretek konvergenciájának biztosítása érdekében, a versenyképes európai piac létrehozásának céljával. Ha az Ügynökség úgy ítéli meg, hogy az ilyen együttműködéshez kötelező érvényű szabályokra van szükség, megteszi a megfelelő ajánlásokat. A regionális piacok tekintetében, a 22d. cikkben meghatározott területeken az Ügynökség az illetékes hatóság. "7. A 6. cikk (2) bekezdése a következőképpen módosul:
8. A 6. cikk (3) bekezdésének helyébe a következő szöveg lép:" (3) A tagállamok biztosítják, hogy a kisméretű decentralizált és/vagy a megosztott termelők egyszerűsített engedélyezési eljárásokat vehessenek igénybe. Ezek az egyszerűsített eljárások az 50 MW-nál kevesebbet termelő létesítményekre és minden, a hálózatba bekapcsolt termelőre vonatkoznak. "9. A 7. cikk (5) bekezdése helyébe a következő szöveg lép:" (5) A tagállamok kijelölnek egy hatóságot, állami testületet vagy a villamos energia termelésétől, átvitelétől, elosztásától és -ellátástól független magántestületet, amely a 22a. cikk (1) bekezdésében említett nemzeti szabályozó hatóság is lehet, és amely felelős az (1)–(4) bekezdésben említett versenytárgyalási eljárás szervezéséért, ellenőrzéséért és felügyeletéért. Ez a hatóság vagy testület minden szükséges lépést megtesz a versenytárgyalással kapcsolatos információk bizalmas kezelése érdekében. "10. A 8. cikk helyébe a következő szöveg lép:" 8. cikk Az átviteli rendszerek és az átvitelirendszer-üzemeltetők szétválasztása (1) A tagállamok [az átültetés dátuma plusz egy év] ║ gondoskodnak arról, hogy:
(2) Az (1) bekezdés (b) pontjában említett részesedés és jogok közé tartozik különösen:
(3) Az (1) bekezdés b) pontja alkalmazásában a "termelési vagy ellátási feladatot betöltő vállalkozás" kifejezésbe beleértendő ║ 2003/55/EK ║ irányelv szerinti "kitermelési vagy ellátási feladatot betöltő vállalkozás", továbbá az "átvitelirendszer-üzemeltető" és az "átviteli rendszer" kifejezésbe beleértendő a 2003/55/EK irányelv szerinti "szállításirendszer-üzemeltető" és "szállítási rendszer 4. ║(4) A tagállamok figyelemmel kísérik a vertikálisan integrált vállalatok szétválasztásának folyamatát, és az elért előrehaladásról jelentést nyújtanak be a Bizottsághoz. (5) A tagállamok [az átültetés dátuma plusz két év]║ eltérést engedélyezhetnek az (1) bekezdés b) és c) pontjától, amennyiben az átvitelirendszer-üzemeltetők nem részei egy vertikálisan integrált vállalkozásnak. (6) Az (1) bekezdés a) pontjában meghatározott kötelezettség teljesítettnek minősül abban az esetben, ha több, átviteli rendszert tulajdonló vállalkozás olyan közös vállalatot alapít, amely az érintett átviteli rendszerek tekintetében több tagállamban átvitelirendszer-üzemeltetőként tevékenykedik. ▌ (7) E cikk végrehajtása tekintetében, ha az (1) bekezdés b)–e) pontjában említett személy maga a tagállam vagy más állami szerv, két elkülönülő, ugyanazon személynek nem tekinthető állami szerv, mely ellenőrzést gyakorol egyfelől az átvitelirendszer-üzemeltető vagy az átviteli rendszer felett, és másfelől a termelés vagy ellátás feladatai közül bármelyiket ellátó vállalkozás felett, nem minősül ugyanazon személynek. (8) A tagállamok gondoskodnak arról, hogy azok a 12. cikkben említett üzleti szempontból érzékeny információk, amelyeket egy korábban vertikálisan integrált vállalkozás részét képező átvitelirendszer-üzemeltető – és annak személyzete – birtokol, nem jutnak termelési vagy ellátási feladatot betöltő vállalkozás tudomására.". "11. A szöveg a következő cikkekkel egészül ki:" 8a. cikk Az átvitelirendszer-tulajdonosok és átvitelirendszer-üzemeltetők feletti irányítás (1) A Közösség nemzetközi kötelezettségeinek sérelme nélkül, harmadik országbeli személy vagy személyek nem gyakorolhatnak irányítást az átviteli rendszerek vagy átvitelirendszer-üzemeltetők felett. (2) Az (1) bekezdéstől el lehet térni olyan megállapodás rendelkezése alapján, amelyet egy vagy több harmadik országgal kötöttek, és amelynek a Közösség is részes fele. 8b. cikk Az átvitelirendszer-üzemeltetők kijelölése (1) A tagállamok engedélyezik és átvitelirendszer-üzemeltetőnek jelölik ki azokat a vállalkozásokat, amelyek átviteli rendszert tulajdonolnak, és amelyekről a nemzeti szabályozó hatóság az alábbi tanúsítási eljárásnak megfelelően tanúsítja, hogy teljesítik a 8. cikk (1) bekezdésében és a 8a. cikkben előírt követelményeket. Az átvitelirendszer-üzemeltetők kijelölését be kell jelenteni a Bizottságnak és közzé kell tenni az Európai Unió Hivatalos Lapjában. (2) A Közösség nemzetközi kötelezettségeinek sérelme nélkül, amennyiben olyan átvitelirendszer-tulajdonos vagy átvitelirendszer-üzemeltető kéri a tanúsítást, amely felett a 8a. cikknek megfelelő harmadik országbeli személy vagy személyek gyakorolnak irányítást, azt meg kell tagadni, kivéve ha az átvitelirendszer-tulajdonos vagy átvitelirendszer-üzemeltető bizonyítja, hogy gáz vagy villamos energia termelésével vagy ellátásával foglalkozó üzemeltető vagy egy harmadik ország – a 8. cikk (1) bekezdését megszegve – sem közvetlenül, sem közvetve nem képes az érintett jogalany befolyásolására. (3) Az átvitelirendszer-üzemeltetők minden olyan tervezett ügyletet bejelentenek, amely miatt szükségessé válhat a 8. cikk (1) bekezdésének vagy a 8a. cikknek való megfelelés újraértékelése. (4) A nemzeti szabályozó hatóságok figyelemmel kísérik, hogy az átvitelirendszer-üzemeltetők folyamatosan megfelelnek-e a 8. cikk (1) bekezdésének és a 8a. cikknek. A hatóságok a megfelelés biztosítása érdekében tanúsítási eljárást indítanak:
(5) A nemzeti szabályozó hatóságok az átvitelirendszer-üzemeltető bejelentésének keltétől vagy a Bizottság kérésének keltétől számított négy hónapon belül határozatot hoznak az átvitelirendszer-üzemeltető tanúsításának ügyében. A határidő lejártával a tanúsítást engedélyezettnek kell tekinteni. A nemzeti szabályozó hatóság kifejezett vagy hallgatólagos határozata csak a (6)–(9) bekezdésben meghatározott eljárás befejezése után léphet hatályba, és csak akkor, ha a Bizottság nem emelt kifogást. (6) Az átvitelirendszer-üzemeltető tanúsítására vonatkozó kifejezett vagy hallgatólagos határozatát a szabályozó hatóság haladéktalanul bejelenti a Bizottságnak, minden vonatkozó információval együtt. (7) A Bizottság a bejelentést annak kézhezvétele után azonnal megvizsgálja. Ha a Bizottság a bejelentés kézhezvételét követő két hónapon belül megállapítja, hogy komoly kételyek merülnek fel azt illetően, hogy a nemzeti szabályozó hatóság határozata megfelel-e a 8. cikk (1) bekezdésének, a 8a. cikknek vagy a 8b. cikk (2) bekezdésének, úgy eljárást indít. Ebben az esetben felkéri a nemzeti szabályozó hatóságot és az érintett átvitelirendszer-üzemeltetőt, hogy nyújtsák be észrevételeiket. Ha a Bizottság további tájékoztatást kér, a két hónapos határidő a hiánytalan tájékoztatás kézhezvételétől számítva további két hónappal meghosszabbítható. (8) Ha a Bizottság eljárást indít, az erre vonatkozó határozat keltétől számítva legfeljebb négy hónapon belül végleges határozatot hoz, amelyben
(9) Ha a Bizottság nem indít eljárást vagy a (7), illetve (8) bekezdésben meghatározott határidőn belül nem hoz végleges határozatot, úgy kell tekinteni, hogy nem emelt kifogást a nemzeti szabályozó hatóság határozata ellen. (10) A nemzeti szabályozó hatóság négy héten belül végrehajtja a Bizottságnak a tanúsítási határozat módosítására vagy visszavonására vonatkozó határozatát, és erről tájékoztatja a Bizottságot. (11) A nemzeti szabályozó hatóságok és a Bizottság kérheti az átvitelirendszer-üzemeltetőktől és a termelési vagy ellátási feladatot betöltő vállalkozásoktól, hogy adják meg az e cikk szerinti feladatok elvégzéséhez szükséges információkat. (12) A nemzeti szabályozó hatóságok és a Bizottság megőrzi az üzleti szempontból érzékeny információk titkosságát. "▌ 12. A 9. cikk a következőképpen módosul: a) az a) pont helyébe a következő szöveg lép:"
b) a c) pont helyébe a következő szöveg lép:"
c) a d) pont helyébe a következő szöveg lép:"
d) az f) pont helyébe a következő szöveg lép:"
e) a következő ponttal egészül ki:" fa) beszedi a túlterhelési díjakat és az átviteli rendszerirányítók közötti ellentételezési mechanizmus alapján esedékes kifizetéseket, az 1228/2003/EK rendelet 3. cikkével összhangban, engedélyezi és irányítja a harmadik felek hozzáférését – illetve ennek megtagadása esetén erről indokolt magyarázatot ad – amelyet a nemzeti szabályozó hatóságok kísérnek figyelemmel; feladataik e cikk értelmében történő ellátása során az átvitelirendszer-működtetők elsősorban a piaci integrációt segítik elő és a szociális és gazdasági jólét előnyeit optimizálják. "13. A 10. cikket el kell hagyni. ▌ 14. A 11. cikk a következőképpen módosul: a) (2) bekezdése helyébe a következő szöveg lép:" (2) A termelőlétesítmények közötti teherelosztást és a rendszerösszekötők használatát olyan objektív, nyilvánosságra hozott követelményrendszer alapján kell meghatározni, amelyet a nemzeti szabályozó hatóság hagy jóvá, és amelyet megkülönböztetéstől mentesen alkalmaznak, biztosítva ezzel a belső villamosenergia-piac megfelelő működését. Számításba kell venni a rendelkezésre álló termelőlétesítményekből és a rendszerösszekötőkön keresztül történő szállításból nyerhető villamos energia gazdasági elsőbbségét és a rendszer műszaki korlátait is. "b) a (3) bekezdése helyébe a következő szöveg lép:" (3) A nemzeti szabályozó hatóság megköveteli a hálózat rendszerüzemeltetőjétől, hogy a termelőlétesítmények teherelosztása során adjon elsőbbséget a megújuló energiaforrást vagy hulladékot használó, esetleg a kapcsolt hő- és villamos energiát termelő létesítményeknek, kivéve, ha ez veszélyeztetné a műszaki kiegyensúlyozási követelményeket, vagy a hálózat biztonságát és megbízhatóságát. "c) a (5) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:" (5) A tagállamok – a nemzeti szabályozó hatóságokon keresztül – megkövetelik az átvitelirendszer-üzemeltetőktől, hogy az átviteli hálózat – beleértve a rendszerösszekötő kapacitást is – működésére, fenntartására és fejlesztésére vonatkozó minimumkövetelményeknek eleget tegyenek. A nemzeti szabályozó hatóságoknak tágabb hatáskört kell tulajdonítani, azt biztosítandó, hogy munkájukban figyelembe veszik az európai fogyasztót. "d) a következő bekezdésekkel egészül ki:" (7a) Az átvitelirendszer-üzemeltetők elősegítik a nagy végső fogyasztók és a végső fogyasztók csoportosulásai számára a részvételt a tartalékpiacokon és a kiegyenlítő piacokon. Amennyiben a termelési és keresleti ajánlatok ára megegyezik, a keresletnek kell elsőbbséget biztosítani. (7b) A nemzeti szabályozó hatóságok biztosítják, hogy …*-ig valamennyi tagállamban megfelelően harmonizálják a kiegyenlítési szabályokat és díjszabásokat. Különösen arról gondoskodnak, hogy a nagy végső fogyasztók, a végső fogyasztók csoportosulásai és az elosztott termelők érdemben hozzá tudjanak járulni a kiegyenlítő és egyéb ide tartozó kiegészítő szolgáltatásokhoz. __________________ * Két évvel [a villamos energia belső piacára irányadó közös szabályokról szóló 2003/54/EK irányelvet módosító] .../.../EK irányelv hatálybalépését követően. "15. A 12. cikk helyébe a következő szöveg lép:" 12. cikk Az átvitelirendszer-üzemeltetők és átvitelirendszer-tulajdonosok titoktartási kötelezettsége (1) Az átvitelirendszer-üzemeltetők és az átvitelirendszer-tulajdonosok a 18. cikk vagy bármely egyéb, az információ közreadására vonatkozó jogi kötelezettség sérelme nélkül megőrzik az olyan, üzleti szempontból érzékeny információknak a titkosságát, amelyekhez üzleti tevékenységük során hozzájutnak; és megakadályozzák, hogy a saját tevékenységükkel kapcsolatos információ, amely üzleti szempontból előnyös lehet, megkülönböztető módon kerüljön nyilvánosságra, és főként nem adnak közre üzleti szempontból érzékeny információkat a társaság többi része számára, kivéve ha ez egy üzleti tranzakció végrehajtása miatt szükséges. Az információs szétválasztás szabályainak teljes körű betartatása érdekében arról is gondoskodni kell, hogy az átvitelirendszer-tulajdonos és a társaság többi része ne használjon közös szolgáltatásokat (például közös jogi szolgálatot), kivéve a kizárólag adminisztratív vagy informatikai jellegű feladatok esetében. (2) Az átvitelirendszer-üzemeltetők a kapcsolt vállalkozások villamosenergia-értékesítései vagy -vásárlásai során semmilyen módon nem élhetnek vissza a hálózati hozzáférés biztosítása vagy az arról való tárgyalás során harmadik felektől szerzett, üzleti szempontból érzékeny információval. (3) A piaci verseny szempontjából létfontosságú kereskedelmi információknak elérhetőnek kell lenniük a piac valamennyi villamosenergia- szolgáltatója számára, különös tekintettel a szállítási hely meghatározását lehetővé tevő információkra, a telepített kapacitásra és az előfizetett kapacitásra vonatkozó információkra. Amennyiben szükséges, a nemzeti szabályozó hatóság megkövetelheti a piacon jelen lévő szolgáltatóktól, hogy adják át ezeket az információkat az érintetteknek. "16. A 14. cikk a következőképpen módosul: a) a (1) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:" (1) Az elosztórendszer-üzemeltető felelős annak biztosításáért, hogy a rendszer hosszú távon is képes legyen az ésszerű villamosenergia-elosztás iránti igények kielégítésére, továbbá felelős a gazdasági feltételek mellett biztonságos, megbízható és hatékony villamosenergia-elosztó rendszer – a környezetvédelmi szempontok és az energiahatékonyság elősegítésének kellő figyelembevétele mellett történő – üzemeltetéséért, fenntartásáért és fejlesztéséért. "b) a (3) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:" (3) Az elosztórendszer-üzemeltető a rendszerhasználókat megfelelő módon tájékoztatja annak érdekében, hogy azok hatékonyan hozzáférhessenek a hálózathoz és használhassák azt. "c) a (3) bekezdés után a következő bekezdések kerülnek beillesztésre:" (3a) Az elosztórendszer-üzemeltető ...* az illetékes nemzeti szabályozó hatóság számára javaslatot nyújt be, amely leírja, hogy milyen informatikai és kommunikációs rendszereket kell bevezetni a (3) bekezdésben említett információk biztosítása érdekében. Ez a javaslat elősegíti – többek között – a kétirányú elektromos mérőberendezések használatát – amit ...** minden fogyasztóra ki kell terjeszteni, a végső fogyasztók és az elosztott termelők aktív részvételét a rendszerüzemeltetésben, valamint a valós idejű információ áramlását az elosztórendszer-üzemeltetők és az átvitelirendszer-üzemeltetők között, melynek célja az összes rendelkezésre álló termelési, hálózati és keresleti forrás felhasználásának optimalizálása. (3b) A nemzeti szabályozó hatóságok ...*** jóváhagyják a (3a) bekezdésben említett javaslatokat. A nemzeti szabályozó hatóságok biztosítják a bevezetendő informatikai és kommunikációs rendszerek teljes együttműködtethetőségét. Ebből a célból iránymutatásokat bocsáthatnak ki és módosításokat rendelhetnek el a (3a) bekezdésben említett javaslatokkal kapcsolatban. (3c) A nemzeti szabályozó hatóság a (3a) bekezdésben említett javaslattal kapcsolatos döntéséről szóló, az elosztórendszer-üzemeltetőnek történő értesítését megelőzően tájékoztatja az Ügynökséget, vagy ha az még nem működik, a Bizottságot. Az Ügynökség vagy a Bizottság biztosítja, hogy a bevezetendő informatikai és kommunikációs rendszerek elősegítik a villamos energia belső piacának fejlődését, és nem állítanak újabb technikai akadályokat. "_________________ * [a villamos energia belső piacára irányadó közös szabályokról szóló 2003/54/EK irányelvet módosító] .../.../EK irányelv hatályba lépésétől számított egy éven belül. ** [a villamos energia belső piacára irányadó közös szabályokról szóló 2003/54/EK irányelvet módosító] .../.../EK irányelv hatályba lépésétől számított tíz éven belül. *** [a villamos energia belső piacára irányadó közös szabályokról szóló 2003/54/EK irányelvet módosító] .../.../EK irányelv hatályba lépésétől számított két éven belül. d) a (4) bekezdés után következő bekezdés kerül beillesztésre:" (4a) A tagállamok ösztönzik az elosztóhálózatok korszerűsítését, amelyet úgy kell megvalósítani, hogy ösztönözze a decentralizált villamosenergia-termelést, és biztosítsa az energiahatékonyságot. "17. A 15. cikk a következőképpen módosul: a) A szöveg a (2) bekezdés c) pontjában az első mondat után az alábbi mondattal egészül ki:" E feladatok teljesítése érdekében az elosztórendszer-üzemeltetőnek rendelkeznie kell az ehhez szükséges pénzügyi, technikai és emberi erőforrásokkal. "b) A 2. bekezdés (d) pontja a következőképpen módosul: i. Az utolsó mondat a következőre módosul:" A megfelelőségi program felügyeletéért felelős személy vagy testület – a továbbiakban: megfelelésért felelős tisztviselő – éves jelentést készít a megtett intézkedésekről, azt nyilvánosságra hozza és eljuttatja a 22a. cikk (1) bekezdésében említett nemzeti szabályozó hatósághoz. "ii. A szöveg a következő mondattal egészül ki:" A megfelelésért felelős tisztviselő teljesen független, és feladata teljesítése érdekében az elosztórendszer-üzemeltető és kapcsolt vállalkozásai minden szükséges információjához hozzáférhet. "c) A cikk a következő ║bekezdéssel egészül ki:" (3) Ha az elosztórendszer-üzemeltető egy vertikálisan integrált vállalkozás részét alkotja, úgy a nemzeti szabályozó hatóságoknak gondoskodniuk kell, tevékenységei felügyelete révén, hogy az elosztórendszer-üzemeltető a vertikális integrációt ne használhassa ki a verseny torzítására. A vertikálisan integrált elosztórendszer-üzemeltetők kommunikációjukban és a márkaépítés során nem kelthetnek zavart a vertikálisan integrált vállalkozás ellátó ágának különállósága tekintetében. "▌ 18. A 17. cikk helyébe a következő szöveg lép:" Ez az irányelv nem akadályozhatja meg, hogy a villamos energia átvitelét és elosztását kombináltrendszer-üzemeltető működtesse, ha az minden egyes tevékenysége tekintetében megfelel a 8. cikk és a 10b. cikk, valamint a 15. cikk (1) bekezdése vonatkozó rendelkezéseinek. "19. A 19. cikk (3) bekezdése helyébe a következő szöveg lép:" (3) A villamosenergia-ipari vállalkozások belső számvitelükben külön elszámolást vezetnek az átviteli és elosztási tevékenységük mindegyikéről, mintha a szóban forgó tevékenységeket különálló vállalkozások végeznék, a hátrányos megkülönböztetés, a keresztfinanszírozás és a versenytorzulás elkerülése céljából. Elszámolást kell készíteniük – amely lehet összevont is – az átvitelhez vagy elosztáshoz nem kapcsolódó, valamennyi villamosenergia-ipari tevékenységükről is. 2007. július 1-ig külön elszámolást kell vezetniük a feljogosított, illetve a nem feljogosított fogyasztóknak nyújtott ellátási tevékenységről. Az elszámolásokban részletezni kell az átviteli/elosztóhálózat tulajdonlásából származó bevételeket. Adott esetben összevont elszámolást kell vezetni az egyéb, nem villamosenergia-ipari tevékenységekről is. A belső számvitelnek tartalmaznia kell minden egyes tevékenység mérlegét és eredménykimutatását. "20. A 20. cikk (2) bekezdése helyébe a következő szöveg lép:" (2) Az átviteli- vagy az elosztórendszer-üzemeltető megtagadhatja a hálózati hozzáférést, ha fizikailag nem áll rendelkezésre a szükséges kapacitás. A megtagadást objektív, technikailag és gazdaságilag alátámasztott kritériumokkal kellőképpen megalapozott indokokkal kell alátámasztani. A nemzeti szabályozó hatóság biztosítja, hogy e kritériumokat következetesen alkalmazzák, illetve hogy a rendszerhasználónak, akinek megtagadták a hozzáférést, van jogorvoslati lehetősége. Megtagadás esetén és adott esetben a nemzeti szabályozó hatóságok gondoskodnak arról, hogy az átviteli- vagy az elosztórendszer-üzemeltető érdemi információt nyújtson azokról az intézkedésekről, amelyek a hálózat megerősítéséhez szükségesek lennének. Az információt kérő féltől az információnyújtás költségeinek megfelelő, méltányos díj kérhető. "21. A 21. cikk a következő bekezdésekkel egészül ki:" (2a) A feljogosított fogyasztók több ellátóval egyszerre is szerződhetnek. (2b) Az Ügynökség valós időben felügyeli az Unióban, az Európai Gazdasági Térségben és a szomszédos országokban szervezetten működő nagykereskedelmi villamosenergia-piacokat abból a célból, hogy feltárja a piaci pozícióval való visszaéléseket, illetve a piac működési hiányosságait, valamint hogy a belső piac működésének hatékonyságát elősegítse. "22. A szöveg a 22. cikk után a következő ║ fejezettel egészül ki:" FEJEZET NEMZETI SZABÁLYOZÓ HATÓSÁGOK 22a. cikk A nemzeti szabályozó hatóságok kijelölése és függetlensége (1) Minden tagállam kijelöl egy nemzeti szabályozó hatóságot. (2) A tagállamok szavatolják a nemzeti szabályozó hatóság függetlenségét, és biztosítják, hogy a hatóság részrehajlás nélkül és átlátható módon gyakorolja hatáskörét. E célból a tagállamok biztosítják, hogy az ezen irányelv és a kapcsolódó jogszabályok által ráruházott szabályozói feladat végrehajtása során a nemzeti szabályozó hatóság:
(3) A nemzeti szabályozó hatóság függetlenségének védelme érdekében a tagállamok különösen ügyelnek arra, hogy:
22b. cikk A nemzeti szabályozó hatóság szakpolitikai céljai
22c. cikk A nemzeti szabályozó hatóság feladatai és hatáskörei (1) A nemzeti szabályozó hatóság feladatai, amelyeket adott esetben más érintett közösségi és nemzeti szervezetekkel, átvitelirendszer-üzemeltetőkkel és más piaci érdekelt felekkel szoros együttműködésben, valamint az előbbiek saját külön hatásköreinek sérelme nélkül kell elvégeznie, a következők:
(2) Ha a tagállam úgy rendelkezik, az (1) bekezdésben említett felügyeleti feladatokat a nemzeti szabályozó hatóságtól eltérő, más hatóság is elláthatja. Ilyen esetben a felügyeletből származó információt a lehető leggyorsabban a nemzeti szabályozó hatóság rendelkezésére kell bocsátani. A nemzeti szabályozó hatóság – függetlenségét megőrizve, saját egyedi hatásköreinek sérelme nélkül és a jobb szabályozás elveivel összhangban – az (1) bekezdésben említett feladatinak elvégzésekor szükség esetén konzultációt folytat az átviteli rendszerek üzemeltetőivel, és szorosan együttműködik a többi érintett nemzeti hatósággal. (3) Az (1) bekezdés alapján ráruházott feladatok mellett, ha a 10. cikk értelmében független rendszerüzemeltetőt jelöltek ki, a nemzeti szabályozó hatóság:
(4) A nemzeti villamosenergia-piacok – beleértve a kis- és nagykereskedelmi árak – (1) bekezdés l) pontja szerinti figyelemmel kísérésekor a nemzeti szabályozó hatóságok az Ügynökség által meghatározott és jóváhagyott összehangolt módszertant követnek. (5) A tagállamok biztosítják, hogy a nemzeti szabályozó hatóságok az (1) és (2) bekezdésben említett feladatok gyors és hatékony végrehajtását lehetővé tevő hatáskörrel rendelkezzenek E célból a nemzeti szabályozó hatóságok legalább a következő hatáskörökkel rendelkeznek:
(6) A nemzeti szabályozó hatóságok felelősek a következő feltételeknek azok hatálybalépése előtt történő megállapításáért vagy jóváhagyásáért:
A nemzeti szabályozó hatóságoknak jogukban áll e feltételek módosítását kérni a szállítási rendszerüzemeltetőktől. (7) A tarifákra és a kiegyenlítő szolgáltatásokra vonatkozó feltételek és módszerek meghatározásakor vagy jóváhagyásakor a nemzeti szabályozó hatóságok biztosítják, hogy a hálózatüzemeltetők rövid és hosszú távon is ösztönözve legyenek a hatékonyság javítására, a piaci integráció elősegítésére, az ellátás biztonságának garantálására, valamint a kapcsolódó kutatási tevékenységek támogatására. (8) A nemzeti szabályozó hatóságok figyelemmel kísérik a túlterheltség elhárítását a nemzeti villamos energia rendszereken és rendszerösszekötőkön belül. Az átviteli rendszerüzemeltetők jóváhagyásra benyújtják túlterheltség elhárítási, köztük a kapacitás elosztásra vonatkozó eljárásaikat a nemzeti szabályozási hatóságokhoz. A nemzeti szabályozó hatóságok jóváhagyásuk előtt kérheti ezen eljárások módosítását. (9) A nemzeti szabályozó hatóságok jogosultak szükség esetén megkövetelni az átviteli- és az elosztórendszer-üzemeltetőktől az 1. cikkben említett feltételek ▌ megváltoztatását annak érdekében, hogy azok arányosak és megkülönböztetéstől mentesen alkalmazhatóak legyenek. Az átviteli és elosztási tarifák megállapításának késedelme esetén a nemzeti szabályozó hatóságok jogosultak az átviteli és elosztási tarifákat előzetesen megállapítani, és határozatot hozni a megfelelő kiegyenlítő intézkedésekről, amennyiben a végleges tarifák az előzetesen megállapított tarifáktól eltérnek. (10) Az átviteli- vagy elosztórendszer-üzemeltetőkkel szemben az azon üzemeltetők ezen irányelv szerinti kötelezettségeikkel kapcsolatban panasszal élő fél panaszait a nemzeti szabályozó hatósághoz nyújthatja be, amely az ügyben vitarendező hatóságként eljárva a panasz beérkezését követő két hónapon belül döntést hoz. Ha a nemzeti szabályozó hatóságnak további információra van szüksége, ez az időtartam két hónappal meghosszabbítható. Ez az időtartam a panaszos beleegyezésével az említett határidőkön túl is meghosszabbítható. A nemzeti szabályozó hatóság döntése kötelező érvényű mindaddig, amíg azt jogorvoslat alapján meg nem változtatják. (11) Bármely érintett fél, aki vagy amely jogosult panaszt emelni az e cikk szerinti, módszerekre vonatkozó döntéssel szemben, vagy ha a szabályozó hatóságnak a javasolt tarifák vagy módszerekre vonatkozóan konzultációs kötelezettsége van, a döntés vagy a döntési javaslat közzétételét követő két hónapon belül vagy – ha a tagállam úgy rendelkezik, rövidebb időn belül – a döntés felülvizsgálatát kérheti. A kérelemnek nincs halasztó hatálya. (12) A tagállamok megfelelő és hatékony szabályozási, ellenőrzési és átláthatóságot biztosító mechanizmusokat hoznak létre azért, hogy elkerülhető legyen bármilyen piaci erőfölénnyel való – különösen a fogyasztók sérelmére történő – visszaélés és ellenséges felvásárlásra irányuló magatartás. Ezeknél a mechanizmusoknál figyelembe veszik a Szerződés és különösen annak 82. cikke rendelkezéseit. (13) A nemzeti szabályozó hatóságok független panaszirodákat és alternatív jogorvoslati rendszereket – például független energiaügyi ombudsmani hivatalt vagy fogyasztói szervet – hoznak létre. E legjobb gyakorlatok kritériumainak megfelelő szolgálatok vagy rendszerek feladata lesz a panaszok hatékony kezelése. A nemzeti szabályozó hatóságok dolgozzák ki az arra vonatkozó szabályokat és iránymutatásokat, hogy a termelőknek és hálózatüzemeltetőknek hogyan kell kezelniük a panaszokat. (14) A tagállamok gondoskodnak a megfelelő intézkedések meghozataláról – beleértve a nemzeti jog szerint alkalmazandó közigazgatási intézkedéseket és büntetőjogi eljárásokat – azok ellen a felelős természetes vagy jogi személyek ellen, akik vagy amelyek ennek az irányelvnek a bizalmas információk kezelésére vonatkozó rendelkezéseit megsértik. (15) A (10) és (11) bekezdésben említett panaszok nem sérthetik a közösségi vagy nemzeti jog szerinti jogorvoslati jogok gyakorlását. (16) A nemzeti szabályozó hatóságok határozatait megfelelően indokolni kell, és a jogi ellenőrzés lehetővé tétele érdekében nyilvánosságra kell őket hozni. (17) A tagállamok gondoskodnak egy olyan nemzeti szintű mechanizmus létrehozásáról, amelynek révén a nemzeti szabályozó hatóság határozata által érintett fél jogorvoslattal fordulhat nemzeti bírói testülethez, vagy a felektől és kormányoktól független más független nemzeti hatósághoz. ▌ 22d. cikk A határokon átnyúló ügyek szabályozása (1) A nemzeti szabályozó hatóságok szorosan együttműködnek és tanácskoznak egymással, továbbá az ezen irányelv szerinti feladataik teljesítéséhez szükséges valamennyi információval ellátják egymást és az Ügynökséget. Az információcsere tárgyát képező adat tekintetében az adatot átvevő hatóság ugyanolyan szintű titoktartást biztosít, mint amilyet az adatot továbbító hatóság biztosít. (2) Annak biztosítása érdekében, hogy, ahol megtalálhatóak a regionális villamosenergia-piacok, ez a megfelelő szabályozási struktúrákban is tükröződjön. A megfelelő nemzeti szabályozási hatóság, szoros együttműködésben az Ügynökséggel és az Ügynökségi irányítása mellett biztosítják, hogy regionális piacaik vonatkozásában legalább az alábbi szabályozási feladatok ellátására sor kerüljön:
(3) A nemzeti szabályozó hatóságoknak jogukban áll megállapodást kötni egymással a szabályozási együttműködés, illetve az (1) és (2) bekezdésben említett intézkedések elősegítése érdekében, amelyeket szükség esetén az egyéb érintett nemzeti hatóságokkal szoros konzultációt folytatva és azok saját hatáskörének sérelme nélkül kell végrehajtani. (4) Az Ügynökség meghatározza a legalább két tagállam területét összekötő infrastruktúra szabályait:
22e. cikk Megfelelés az iránymutatásoknak (1) A Bizottság és bármely nemzeti szabályozó hatóság ║ az Ügynökség véleményét kérheti abban az ügyben, hogy egy szabályozó hatóság határozata megfelel-e az ebben az irányelvben vagy az 1228/2003/EK rendeletben említett iránymutatásoknak. (2) Az Ügynökség a kérelemtől számított négy hónapon belül megküldi véleményét a Bizottságnak vagy az azt kérő nemzeti szabályozó hatóságnak, továbbá a szóban forgó határozatot hozó nemzeti szabályozó hatóságnak. (3) Ha a határozatot hozó nemzeti szabályozó hatóság a kézhezvételtől számított négy hónapon belül nem teljesíti az Ügynökség véleményében foglaltakat, az Ügynökség tájékoztatja a Bizottságot. (4) Bármely nemzeti szabályozó hatóság tájékoztathatja a bizottságot, amennyiben úgy véli, hogy egy nemzeti szabályozó hatóság határozata nem felel meg az ebben az irányelvben vagy az 1228/2003/EK rendeletben említett iránymutatásoknak, az említett határozat dátumától számított két hónapon belül. (5) A Bizottság eljárást indít, ha két hónappal az után, hogy az Ügynökség a (3) bekezdéssel összhangban vagy egy nemzeti szabályozó hatóság a (4) bekezdéssel összhangban tájékoztatta – vagy saját kezdeményezésére a határozat dátumától számított három hónapon belül – megállapítja, hogy komoly kételyek merülnek fel azt illetően, hogy a szabályozó hatóság határozata megfelel-e az ebben az irányelvben vagy az 1228/2003/EK rendeletben említett iránymutatásoknak. Ez esetben felkéri a nemzeti szabályozó hatóságot és a nemzeti szabályozó hatóság előtt folyó eljárás feleit, hogy nyújtsák be észrevételeiket. (6) Ha a Bizottság eljárást indít, az erre vonatkozó döntés keltétől számított legfeljebb négy hónapon belül végleges határozatot hoz, amelyben:
(7) Ha a Bizottság nem indít eljárást vagy a (5), illetve (6) bekezdésben meghatározott határidőn belül nem hoz végleges határozatot, úgy kell tekinteni, hogy nem emelt kifogást a nemzeti szabályozó hatóság határozata ellen. (8) A nemzeti szabályozó hatóság két hónapon belül végrehajtja a Bizottságnak a határozat módosítására vagy visszavonására vonatkozó határozatát, és erről tájékoztatja a Bizottságot. ▌ 22f. cikk Nyilvántartás (1) A tagállamok előírják az ellátó vállalkozások részére, hogy a nemzeti szabályozó hatóság, a nemzeti versenyhivatal és a Bizottság számára legalább öt évig nyilván kell tartaniuk a nagykereskedelmi ügyfelekkel és az átvitelirendszer-üzemeltetőkkel kötött, villamosenergia-ellátási szerződésekkel és villamosenergia-derivatívákkal kapcsolatos ügyletek fontos adatait. (2) Az adatok közé tartoznak az adott ügyletre vonatkozó jellemzők, például az időtartam, a szállítási és rendezési szabályok, a mennyiség, a végrehajtás napja és ideje, valamint az ügyleti árak és az érintett nagykereskedelmi ügyfél azonosítására szolgáló eszközök, továbbá a rendezetlen villamosenergia-ellátási szerződések és villamosenergia-derivatívák bizonyos részletei. (3) A nemzeti szabályozó hatóság jelentést készít a vizsgálatok és kérelmek eredményéről a piaci szereplők számára, egyben biztosítja, hogy konkrét piaci szereplőre vagy konkrét ügyletre vonatkozó, üzleti szempontból érzékeny információ nem kerül nyilvánosságra. ▌ (4) E cikk ║a 2004/39/EK irányelv hatály alá tartozó jogalanyok számára nem teremt újabb, az (1) bekezdésben említett hatóságokkal szembeni kötelezettségeket. (5) Ha az (1) bekezdésben említett hatóságoknak hozzáférésre van szükségük a 2004/39/EK irányelv hatály alá tartozó jogalanyok által vezetett nyilvántartáshoz, az említett irányelv szerinti felelős hatóságok ellátják őket a kért adatokkal. 23. A 23. cikket el kell hagyni. 24. A 26. cikk a következőképpen módosul: a) (2) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:" (2) Az a tagállam, amelynek az ezen irányelv hatálybalépését követően alapvető, műszaki természetű problémái vannak a piac megnyitásával a 21. cikk (1) bekezdésének b) pontjában említett nem háztartási fogyasztók korlátozott csoportja tekintetében, e rendelkezés vonatkozásában eltérésért folyamodhat, amelyet a Bizottság hagyhat jóvá, a 30. cikk (1) bekezdésében említett időponttól számított legfeljebb 12 hónapos időtartamra. Az eltérésre vonatkozó engedély a 21. cikk (1) bekezdésének c) pontjában említett időpontban mindenesetben lejár. "b) a következő bekezdés kerül beillesztésre:" (2a) Ipari létesítmények tekintetében a tagállamok mentesítést adhatnak a III, IV., V., VI. és VII. fejezet előírásai alól. Harmadik fél hozzáférésének elvét nem érintik az eltérések. Továbbá az eltérések nem akadályozhatják a lakossági ellátórendszerek működését. "25) ▌25. Az A. melléklet a következőképpen módosul: a) az a) pont helyébe a következő szöveg lép:"
A feltételeknek tisztességesnek kell lenniük, és előzetesen ismertetni kell őket. Ezeket az információkat minden esetben a szerződés megkötése vagy visszaigazolása előtt kell megadni. Ha a szerződést közvetítőkön keresztül kötik, a fenti információkat akkor is még a szerződés megkötése előtt kell megadni; "b) a b) pont helyébe a következő szöveg lép:"
c) a d) pont helyébe a következő szöveg lép:"
d) a f) pont helyébe a következő szöveg lép:"
2. cikk Átültetés (1) A tagállamok hatályba léptetik azokat a törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezéseket, amelyek szükségesek ahhoz, hogy ennek az irányelvnek ║ ...(7) megfeleljenek. E rendelkezések szövegét, valamint az e rendelkezések és az irányelv közötti megfelelést bemutató táblázatot haladéktalanul megküldik a Bizottságnak. Ezeket a rendelkezéseket ║...* után alkalmazzák. Amikor a tagállamok elfogadják ezeket a rendelkezéseket, azokban hivatkozni kell erre az irányelvre, vagy azokhoz hivatalos kihirdetésük alkalmával ilyen hivatkozást kell fűzni. A hivatkozás módját a tagállamok határozzák meg. (2) A tagállamok megküldik a Bizottságnak nemzeti joguk azon főbb rendelkezéseinek szövegét, amelyeket az ezen irányelv által érintett területen elfogadnak. 3. cikk Hatálybalépés Ez az irányelv az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő [...] napon lép hatályba. 4. cikk Ennek az irányelvnek a tagállamok a címzettjei. Kelt ║, az Európai Parlament részéről a Tanács részéről az elnök az elnök
| ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| A hálózathoz való hozzáférés feltételei a villamos energia határokon keresztül történő kereskedelméhez ***I |
| |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
(Együttdöntési eljárás: első olvasat) Az Európai Parlament, – tekintettel a Bizottságnak az Európai Parlamenthez és a Tanácshoz intézett javaslatára (COM(2007)0531), – tekintettel az EK-Szerződés 251. cikkének (2) bekezdésére és 95. cikkére, amely alapján a Bizottság javaslatát benyújtotta a Parlamenthez (C6-0320/2007), – tekintettel eljárási szabályzata 51. cikkére, – tekintettel az Ipari, Kutatási és Energiaügyi Bizottság jelentésére és a Gazdasági és Monetáris Bizottság, valamint a Belső Piaci és Fogyasztóvédelmi Bizottság véleményére (A6-0228/2008), 1. jóváhagyja a Bizottság javaslatát, annak módosított formájában; 2. felhívja a Bizottságot, hogy utalja az ügyet újból a Parlamenthez abban az esetben, ha javaslatát lényegesen módosítani kívánja, vagy helyébe másik szöveget szándékozik léptetni; 3. utasítja elnökét, hogy továbbítsa a Parlament állásfoglalását a Tanácsnak és a Bizottságnak. Az Európai Parlament álláspontja amely első olvasatban 2008. június 18-án került elfogadásra a villamos energia határokon keresztül történő kereskedelme esetén alkalmazandó hálózati hozzáférési feltételekről szóló 1228/2003/EK rendelet módosításáról szóló .../2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet elfogadására tekintettel
(EGT-vonatkozású szöveg) AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA, tekintettel az Európai Közösséget létrehozó szerződésre és különösen annak 95. cikkére, tekintettel a Bizottság javaslatára ║, tekintettel az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság véleményére(1), tekintettel a Régiók Bizottsága véleményére(2), a Szerződés 251. cikkében megállapított eljárásnak megfelelően(3), mivel: (1) A villamos energia 1999 óta fokozatosan kialakítás alatt álló belső piaca tényleges választási lehetőségeket kíván biztosítani valamennyi közösségi fogyasztónak, magánszemélyeknek és vállalkozásoknak egyaránt, új üzleti lehetőségeket kíván kínálni és bővíteni kívánja a határkeresztező kereskedelmet, és ezáltal a hatékonyság fokozására, versenyképes árak kialakulására, a szolgáltatások színvonalának javítására, valamint az ellátás biztonságának és fenntarthatóságának fokozására törekszik. (2) A villamos energia belső piacára vonatkozó közös szabályokról szóló, 2003. június 26-i 2003/54/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv(4) és a villamos energia határokon keresztül történő kereskedelme esetén alkalmazandó hálózati hozzáférési feltételekről szóló, 2003. június 26-i 1228/2003/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet(5) jelentős mértékben hozzájárult a villamos energia ║ belső piacának létrehozásához. (3) A villamosenergia-eladási jog mindazonáltal jelenleg a Közösségen belül egyetlen tagállamban sem biztosítható egyetlen vállalat részére sem egyenlő feltételekkel, megkülönböztetésmentes módon és hátrányos feltételektől mentesen. Különösen a hálózathoz való megkülönböztetésmentes hozzáférés és az egységesen eredményes hatósági felügyelet hiánya jelent több tagállamban is problémát , és továbbra is léteznek elszigetelt piacok (4) A Bizottság 2007. január 10-i "Európai energiapolitika" című ║ közleménye kiemelte a villamos energia belső piaca kiteljesítésének fontosságát, és rámutatott arra, hogy a villamosenergia-ágazatban a Közösségen belül valamennyi vállalkozás számára egyenlő versenyfeltételeket kell biztosítani. A Bizottság azonos keltű, a földgáz és a villamos energia belső piacának jövőbeni lehetőségeiről ║ szóló és az 1/2003/EK rendelet 17. cikke értelmében az európai gáz- és villamosenergia-ágazatról folytatott vizsgálatával kapcsolatos bizottsági közlemény kimutatta, hogy a jelenleg hatályos szabályok és intézkedések nem szolgáltatnak megfelelő keretet, és fizikai összeköttetések létrehozását sem írják elő a jól működő, hatékony és nyílt belső piac célkitűzésének eléréséhez. (5) Az 1228/2003/EK rendeletet a villamos energia belső piacára irányadó keretszabályozás továbbfejlesztése érdekében, ezekkel a közleményekkel összhangban ki kell igazítani. (6) Szükség van különösen fizikai összeköttetésekre, és az átviteli rendszerüzemeltetők közötti együttműködés és koordináció megerősítésére abból a célból, hogy fokozatosan átjárhatóbbá váljanak a határkeresztező átviteli hálózatokhoz való tényleges és átlátható hozzáférés biztosításának és fenntartásának műszaki és kereskedelmi előírásai, a környezet szempontjainak megfelelő figyelembevétele mellett biztosítva legyen a közösségi átviteli rendszer összehangolt és kellőképpen előretekintő tervezése és folyamatos műszaki fejlődése, javuljon az energiahatékonyság, és – különösen a megújuló energiaforrások részarányának növelése és a kis szén-dioxid-kibocsátású technológiák terjedése érdekében – ösztönzést kapjon a kutatás és az innováció. Kívánatos, hogy az átviteli rendszerüzemeltetők ilyen egymáshoz igazodó műszaki és piaci előírások alapján működtessék hálózatukat. (7) A villamosenergia-átviteli hálózat optimális üzemeltetésének biztosítása érdekében, valamint abból a célból, hogy a Közösségen belül lehetővé váljon a villamos energia határokat keresztező kereskedelme és kiskereskedelmi értékesítése, az átviteli rendszerüzemeltetőket európai hálózatba kell szervezni. Kívánatos, hogy ez a hálózat feladatait a közösségi versenyjogi szabályokkal összhangban végezze; a közösségi versenyjogi szabályokat az európai átviteli rendszerüzemeltetők által létrehozott hálózat határozataira is alkalmazni kell. Kívánatos továbbá, hogy a hálózat feladatait jól meghatározott keretek között végezze, és munkamódszerei kielégítsék a hatékony működés, a reprezentativitás és az átláthatóság követelményét. Minthogy regionális szinten hatékonyabban lehet eredményeket elérni, kívánatos, hogy az átvitelirendszer-üzemeltetők a közösségi szintű együttműködésen belül regionális struktúrákat hozzanak létre, miközben gondoskodnak arról, hogy a regionális szintű tevékenység összhangban legyen a közösségi szinten megállapított előírásokkal és beruházási tervekkel. A tagállamoknak regionális szinten támogatniuk kell az együttműködést, és figyelemmel kell kísérniük a hálózat hatékonyságát. A regionális szintű együttműködésnek összeegyeztethetőnek kell lennie a versenyképes és hatékony belső villamosenergia-piac irányába tett lépésekkel. (8) A teljes európai villamosenergia-átviteli hálózat nagyobb átláthatóságának biztosítása érdekében a Bizottságnak el kell készítenie és ki kell adnia egy ütemtervet, valamint rendszeresen frissítenie kell azt. Az ütemtervben valamennyi megvalósítható villamosenergia-átviteli hálózatnak és lehetséges regionális kapcsolódásnak szerepelnie kell. (9) A nemzeti szabályozó hatóságok és a Bizottság által az elmúlt években végzett piacmonitoring-tevékenység során világossá vált, hogy a jelenleg hatályos átláthatósági követelmények és infrastruktúra-hozzáférési szabályok elégtelenek egy valódi, jól működő, nyílt és hatékony belső piac biztosításához. (10) Ahhoz, hogy a piaci résztvevők felmérhessék a mindenkori keresletet és kínálatot, és megérthessék a nagykereskedelmi ár mozgásának okait, az szükséges, hogy egyenlő mértékben hozzáférjenek a rendszer fizikai állapotára és hatékonyságára vonatkozó információkhoz. Pontosabb információkhoz kell jutniuk különösen a villamos energia termelésére, kínálatára és keresletére, a hálózat kapacitására, a hálózaton keresztül megvalósuló villamosenergia-forgalomra, a hálózat-karbantartásra, a kiegyenlítésre és a tartalékkapacitásra vonatkozóan. (11) A piacba vetett bizalom megerősítése érdekében kívánatos, hogy a piaci résztvevők biztosak lehessenek a visszaélések hatékony szankcionálhatóságában. Az illetékes hatóságokat olyan hatáskörökkel kell felruházni, amelyek révén hatékonyan vizsgálhatják ki a vélt piaci visszaéléseket. Ezért szükséges, hogy az illetékes hatóságok hozzáférjenek azokhoz az adatokhoz, amelyekből megismerhetik az ellátóvállalkozások operatív döntéseit. A villamosenergia-piacon számos fontos döntést a termelők hoznak meg; kívánatos, hogy a termelők az illetékes hatóságok számára egy meghatározott ideig biztosítsák az ezzel összefüggő információk hozzáférhetőségét és könnyű elérését. Ezen felül az illetékes hatóságoknak rendszeresen nyomon kell követniük, hogy az átviteli rendszerüzemeltetők betartják-e a szabályokat. Azokat a kis kapacitású termelőket ugyanakkor, amelyek nem képesek torzítani a piacot, mentesíteni kell e kötelezettség alól. (12) A lakossági fogyasztókért folyó versenyhez szükséges, hogy az ellátóvállalkozások ne ütközzenek akadályokba, ha új kiskereskedelmi piacokra kívánnak belépni. Ezért az ellátási lánc működését meghatározó feladat- és felelősségi köröknek valamennyi piaci szereplő előtt ismertnek kell lenniük, és a közösségi piac egységességének fokozása érdekében ezeket a feladat- és felelősségi köröket össze kell hangolni. Az illetékes hatóságoknak rendszeresen nyomon kell követniük, hogy a piaci szereplők betartják-e a szabályokat. (13) Az új infrastruktúra létrehozására irányuló nagyméretű beruházásokat erőteljesen ösztönözni kell, miközben azonban gondoskodni kell a villamos energia belső piacának megfelelő működéséről is. Annak érdekében, hogy a mentességet élvező egyenáramú rendszerösszekötők erőteljesebb pozitív hatást gyakoroljanak a versenyre és az ellátás biztonságára, már a projekttervezés során vizsgálni kell a piaci érdeklődés nagyságát, és szabályokat kell megállapítani és alkalmazni a szűk keresztmetszetek kezelésére vonatkozóan. Azokban az esetekben, ha az egyenáramú rendszerösszekötő több tagállam területén helyezkedik el, a beruházás határokon átnyúló következményeinek jobb figyelembevétele és a közigazgatási eljárások egyszerűsítése érdekében kívánatos, hogy a mentesség iránti kérelmet [az Energiaszabályozói Együttműködési Ügynökség létrehozásáról szóló] .../2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet(6) kezelje. Ezen túlmenően az ilyen típusú nagyméretű ║infrastruktúra-fejlesztési beruházásokkal járó kockázat kivételes volta miatt az is kívánatos, hogy az ellátó- és a termelővállalkozások a szóban forgó projektek tekintetében ideiglenes jelleggel mentesülhessenek a teljes szétválasztás szabályai alól. (14) Az 1228/2003/EK rendelet értelmében bizonyos intézkedéseket a Bizottságra ruházott végrehajtási hatáskörök gyakorlására vonatkozó eljárások megállapításáról szóló, 1999. június 28-i 1999/468/EK tanácsi határozat(7) szerint kell elfogadni. (15) Az 1999/468/EK határozatot a 2006/512/EK tanácsi határozat(8) módosította, amely bevezette az ellenőrzéssel történő szabályozási bizottsági eljárást az olyan általános hatályú intézkedésekhez, amelyek a Szerződés 251. cikkében meghatározott eljárás alapján elfogadott alap-jogiaktus nem alapvető fontosságú elemeinek módosítását szolgálják, beleértve néhány ilyen elem törlését vagy a jogi aktus új, nem alapvető fontosságú elemek beillesztésével történő kiegészítését is. (16) Az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság 2006/512/EK határozatról szóló nyilatkozatának (9) megfelelően az ellenőrzéssel történő szabályozási bizottsági eljárásnak a Szerződés 251. cikkében foglalt eljárással összhangban elfogadott, már hatályban lévő jogi aktusokra történő alkalmazása érdekében ezeket a jogi aktusokat az alkalmazandó eljárásoknak megfelelően ki kell igazítani. (17) A Bizottságot fel kell hatalmazni ║arra, hogy az 1228/2003/EK rendelet végrehajtásához szükséges intézkedéseket meghozza annak érdekében, hogy a rendelet céljának eléréséhez szükséges minimális mértékű harmonizáció biztosításához iránymutatásokat dolgozzon ki és fogadjon el. Ezek az intézkedések általános hatályúak és az 1228/2003/EK rendelet új, nem alapvető fontosságú elemekkel történő kiegészítésével annak nem alapvető fontosságú elemei módosítására irányulnak, ezért az 1999/468/EK tanácsi határozat 5a. cikkében meghatározott ellenőrzéssel történő szabályozási bizottsági eljárással összhangban kell őket elfogadni. (18) Az 1228/2003/EK rendeletet ezért mindezeknek megfelelően módosítani kell, ELFOGADTA EZT A RENDELETET: 1. cikk Az 1228/2003/EK rendelet a következőképpen módosul: (1) Az 1. cikk a következő bekezdéssel egészül ki:" ▌'Ennek a rendeletnek az is célja, hogy elősegítse egy jól működő, átlátható nagykereskedelmi piac kialakulását, az ellátás biztonságának magas szintje mellett. Ez a rendelet e célból a szabályok összehangolására irányuló mechanizmusokat határoz meg." "(2) A 2. cikk (2) bekezdése a következő ponttal egészül ki:" h) "ügynökség": az [Energiaszabályozói Együttműködési Ügynökség létrehozásáról szóló] .../2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendelettel* létrehozott ügynökséget jelenti. ____________________ * HL L ... "(3) A rendelet a következő ║ cikkekkel egészül ki:" 2a. cikk A Villamosenergia-piaci Átvitelirendszer-üzemeltetők Európai Hálózata Az európai villamosenergia-átviteli hálózat optimális üzemeltetése és folyamatos műszaki fejlődése, valamint a villamos energia belső piaca megvalósításának előmozdítása érdekében valamennyi átviteli rendszerüzemeltető köteles együttműködést folytatni közösségi szinten, ║a villamosenergia-piaci átviteli rendszerüzemeltetők európai hálózatán keresztül. 2b. cikk A Villamosenergia-piaci Átvitelirendszer-üzemeltetők Európai Hálózata létrehozása (1) A villamosenergia-piaci átviteli rendszerüzemeltetők legkésőbb [...]-ig alapszabály tervezetet, tagjjegyzéket és eljárási szabályzat tervezetet nyújtanak be a Bizottságnak és az ügynökségnek a ▌villamosenergia-piaci átviteli rendszerüzemeltetők európai hálózatának létrehozása érdekében. (2) Az ügynökség az alapszabály tervezetéről, a tagjegyzékről és az eljárási szabályzat tervezetéről e dokumentumok átvételétől számítva hat héten belül véleményt alkot, és ezt megküldi a Bizottságnak. (3) A Bizottság az alapszabály tervezetéről, a tagjegyzékről és az eljárási szabályzat tervezetéről az ügynökség véleményének átvételétől számítva három hónapon belül véleményt alkot. (4) A villamosenergia-piaci átviteli rendszer-üzemeltetők a Bizottság véleményének átvételétől számított három hónapon belül létrehozzák a Villamosenergia-piaci Átviteli rendszerüzemeltetők Európai Hálózatát, valamint elfogadják és közzéteszik alapszabályát és eljárási szabályzatát. 2c. cikk A Villamosenergia-piaci Átviteli Rendszerüzemeltetők Európai Hálózata feladatai (1) A 2a. cikkben foglalt célkitűzések elérése érdekében a Villamosenergia-piaci Átviteli Rendszerüzemeltetők Európai Hálózata a 2d. cikkben, valamint az [Energiaszabályozói Együttműködési Ügynökség létrehozásáról szóló] …/2008/EK rendelet 6. cikkének (3) bekezdésében előírt eljárásnak megfelelően megállapodik az alábbi dokumentumokról, és az ügynökségnek jóváhagyásra benyújtja azokat:
(2) Az (1) bekezdés f) pontjában előírt éves munkaprogramban – indikatív időütemezés kíséretében – fel kell sorolni az adott évben kidolgozandó hálózati előírásokat, illetőleg a közös hálózatüzemeltetésre és kutatási és fejlesztési tevékenységre vonatkozó tervet, és ismertetni kell leírásukat. (3) Részletes hálózati előírásokat – az éves munkaprogramban megállapított prioritásokkal összhangban – a következő területeken kell kidolgozni:
f) az átviteli rendszerüzemeltetők közötti ellentételezés szabályai;
(4) Az ügynökség figyelemmel kíséri az előírások Villamosenergia-piaci Átviteli Rendszerüzemeltetők Európai Hálózata általi végrehajtását ▌. (5) A Villamosenergia-piaci Átviteli Rendszerüzemeltetők Európai Hálózata kétévente tíz évre szóló, az egész Közösségre kiterjedő hálózati beruházási tervet tesz közzé, annak az ügynökség általi jóváhagyását követően.. A beruházási tervben ismertetni kell az integrált hálózat modelljét, forgatókönyveket kell kidolgozni, be kell számolni a termelés kielégítő voltáról, és értékelni kell a rendszer rugalmasságát. A beruházási tervet különösen a nemzeti beruházási tervek alapján kell elkészíteni, figyelembe véve a hálózati tervezés regionális és közösségi vonatkozásait, beleértve az 1364/2006/EK európai parlamenti és tanácsi határozatban* a transzeurópai energiahálózatokra vonatkozóan megállapított iránymutatásokat A beruházási tervben – különösen a határkeresztező kapacitás tekintetében – meg kell jelölni a beruházást igénylő területeket , valamint a rendszerösszekötő kapacitásokra és egyéb olyan infrastruktúrákra vonatkozó beruházásokat, amelyekre szükség van a hatékony kereskedés és verseny, valamint az ellátásbiztonság érdekében. A befektetési tervhez mellékelni kell a határkeresztező kapacitás-bővítés azon akadályainak áttekintését, amelyek az eltérő jóváhagyási eljárásokból vagy gyakorlatokból adódnak. 6. Az átviteli rendszerüzemeltetőknek végre kell hajtaniuk a kiadott befektetési tervet. A 2a. cikkben meghatározott célkitűzések megvalósítása érdekében a Villamosenergia-piaci Átviteli Rendszerüzemeltetők Európai Hálózata saját kezdeményezésre hálózati előírás tervezeteket javasolhat az ügynökségnek azon területek vonatkozásában, amelyek nem szerepelnek a (3) bekezdésben. Az ügynökség a 2ea. cikkben meghatározott eljárásnak megfelelően elfogadja az előírásokat, annak biztosítása mellett, hogy azok nem ütköznek a 2e. cikk értelmében elfogadott iránymutatásokkal. 2d. cikk 1. Az ügynökség monitoringtevékenysége (1) Az ügynökség figyelemmel kíséri a Villamosenergia-piaci Átviteli Rendszerüzemeltetők Európai Hálózata számára a 2c. cikk (1) bekezdésében előírt feladatok ellátását. (2) A Villamosenergia-piaci Átviteli Rendszerüzemeltetők Európai Hálózata begyűjti az összes jelentős információt a hálózati előírások végrehajtására vonatkozóan és benyújtja azokat az ügynökségnek értékelésre. A Villamosenergia-piaci Átviteli Rendszerüzemeltetők Európai Hálózata jóváhagyásra megküldi az ügynökségnek a hálózati előírások tervezetét és a 2c. cikk (1) bekezdésében említett dokumentumokat. ▌ Az ügynökség figyelemmel kíséri a hálózati előírások, a tíz évre szóló beruházási terv és az éves munkaprogram végrehajtását, és e tevékenysége eredményeit belefoglalja éves jelentésébe. Amennyiben az átviteli rendszerüzemeltetők nem tartják be a hálózati előírásokat, a tíz évre szóló beruházási tervet, vagy az éves munkaprogramot, az ügynökség erről tájékoztatja a Bizottságot. 2e. cikk 1. Iránymutatások kidolgozása (1) Az ügynökséggel folytatott konzultációt követően a Bizottság éves prioritási listát állít össze, amelyben felsorolja a villamos energia belső piacának fejlesztése szempontjából legfontosabb kérdéseket. (2) A prioritáslistára figyelemmel a Bizottság megbízza az ügynökséget azzal, hogy legfeljebb hat hónapon belül iránymutatás-tervezetet dolgozzon ki, amelyben a 2c. cikknek megfelelően meghatározza a harmonizációs szabályok alapvető, egyértelmű és objektív elveit. (3) Az irányelvek kidolgozása során az ügynökség nyílt és átlátható módon hivatalosan konzultál a Villamosenergia-piaci Átviteli Rendszerüzemeltetők Európai Hálózatával és más érintettekkel. (4) A konzultáció alapján az ügynökség iránymutatás-tervezetet fogad el. Az ügynökség jelzi, milyen észrevételeket kapott a konzultáció során, és hogyan vette ezeket figyelembe. Amennyiben az észrevételeket nem vette figyelembe, azt köteles megindokolni. A Bizottság saját kezdeményezésére vagy az ügynökség kérésére ugyanezt az eljárást megindíthatja az iránymutatások naprakésszé tételére. 2f. cikk 1. Hálózati előírások kidolgozása (1) Az iránymutatások ügynökség általi elfogadását követő hat hónapon belül és a 2e. cikk értelmében a Bizottság megbízza a Villamosenergia-piaci Átviteli Rendszerüzemeltetők Európai Hálózatát, hogy az iránymutatásokban meghatározott elvek teljes körű tiszteletben tartásával dolgozza ki a hálózati előírások tervezetét. (2) Az előírások megfogalmazásakor a Villamosenergia-piaci Átviteli Rendszerüzemeltetők Európai Hálózata figyelembe veszi a piaci szereplők és a hálózati felhasználók műszaki tapasztalatait, és folyamatosan tájékoztatja őket az előrehaladásról. (3) A Villamosenergia-piaci Átviteli Rendszerüzemeltetők Európai Hálózata benyújtja az ügynökségnek a hálózati előírások tervezetét. (4) Az ügynökség nyílt és átlátható hivatalos konzultációt folytat az előírás-tervezettel kapcsolatban. (5) Az ügynökség a konzultáció alapján elfogadja a hálózati előírások tervezetét. Az ügynökség jelzi, milyen észrevételeket kapott a konzultáció során, és hogyan vette ezeket figyelembe. Amennyiben az észrevételeket nem vette figyelembe, azt köteles megindokolni. (6) Az ügynökség saját kezdeményezésére vagy a Villamosenergia-piaci Átviteli Rendszerüzemeltetők Európai Hálózata kérésére ugyanezen eljárásnak megfelelően sor kerülhet a meglévő előírások felülvizsgálatára. A Bizottság az ügynökség ajánlása alapján benyújthatja a hálózati előírásokat a 13. cikk (1) bekezdésében említett bizottságnak, hogy a 13. cikk (2) bekezdésében említett szabályozási bizottsági eljárásnak megfelelően véglegesen elfogadják azokat. 2g. cikk 1. Konzultációk (1) Az ügynökség feladatainak ellátásával összefüggésben ▌ nyitott és átlátható módon hivatalosan konzultál a piac megfelelő szereplőivel; a konzultációnak ki kell terjednie az ellátó- és a termelővállalkozásokra, a fogyasztókra, a rendszerhasználókra és az elosztórendszer-üzemeltetőkre, ideértve a megfelelő (ágazati) szövetségeket, a műszaki testületeket és az érdekelteket tömörítő platformokat is. (2) Az (1) bekezdésben felsorolt kérdésekkel kapcsolatos valamennyi dokumentumot és az ülések jegyzőkönyvét a nyilvánosság elé kell tárni. (3) Az iránymutatások és hálózati előírások elfogadását megelőzően az ügynökség beszámol a konzultáció során hozzá beérkezett észrevételekről, valamint arról, hogy ezeket az észrevételeket hogyan vette figyelembe. Amennyiben az észrevételeket az ügynökség nem vette figyelembe, azt köteles megindokolni. A Villamosenergia-piaci Átviteli Rendszerüzemeltetők Európai Hálózata a 2ea. cikk (2) bekezdése szerint együttműködik a piaci szereplőkkel és a hálózati felhasználókkal. 2h. cikk Költségek A Villamosenergia-piaci Átviteli Rendszerüzemeltetők Európai Hálózatánál a 2a–2j. cikkben említett feladatkörének elvégzésével összefüggésben felmerülő költségeket az átviteli rendszerüzemeltetők viselik, és ezeket a költségeket a tarifák kiszámítása során figyelembe kell venni. A szabályozó hatóságok csak akkor hagyják jóvá ezeket a költségeket, ha azok ésszerűek és arányosak. 2i. cikk Az átvitelirendszer-üzemeltetők regionális együttműködése (1) Az átviteli rendszerüzemeltetők a Villamosenergia-piaci Átviteli Rendszerüzemeltetők Európai Hálózatán belül, a 2c. cikk (1) bekezdésében előírt feladatokhoz való hozzájárulás céljából regionális együttműködést alakítanak ki. Ennek keretében különösen kétévente regionális beruházási tervet tesznek közzé, amelynek alapján beruházási döntéseket hozhatnak A regionális beruházási terv nem lehet ellentétes a 2c. cikk (1) bekezdésének c) pontjában előírt tíz évre szóló beruházási tervvel. (2) Az átviteli rendszerüzemeltetők a hálózat optimális üzemeltetése érdekében elősegítik operatív megegyezések létrehozását, és amennyiben az hatékony, elősegítik az energiatőzsdék kialakítását, a határkeresztező kapacitás koordinált felosztását, valamint a határokat keresztező kiegyenlítő mechanizmusok kompatibilitását. ▌ 2j. cikk A Közösség és harmadik országbeli átviteli rendszerüzemeltetők közötti műszaki együttműködés (1) A nemzeti szabályozó hatóságok figyelemmel kísérik a Közösség és a harmadik országok átviteli rendszerüzemeltetői közötti műszaki együttműködést; (2) Ha az ilyen műszaki együttműködés során az ügynökség által elfogadott szabályok és hálózati előírások összeegyeztethetetlenségére derül fény, a nemzeti szabályozó hatóság pontosítást kér az ügynökségtől. ______________________ * HL L 262., 2006.9.22., 1. o. "(4) Az 5. cikk a következőképpen módosul:
(5) A 6. cikk a következőképpen módosul: a) Az (1) bekezdés a következő albekezdésekkel egészül ki " "A nemzeti szabályozó hatóságok figyelemmel kísérik a nemzeti villamosenergia-hálózaton és a rendszerösszekötőkön belül a szűk keresztmetszetek kezelését. Az átviteli rendszerüzemeltetők benyújtják a nemzeti szabályozó hatóságoknak jóváhagyásra a szűk keresztmetszetek kezelésére vonatkozó eljárásaikat, ideértve a kapacitáselosztást is. A nemzeti szabályozó hatóságok jóváhagyásuk előtt kérhetik ezen eljárások módosítását." "
(6) A 7. cikk helyébe a következő szöveg lép:" 7. cikk Új rendszerösszekötők (1) A tagállamok közötti új egyenáramú rendszerösszekötők kérelemre, korlátozott időtartamra mentesíthetők az e rendelet 6. cikkének (6) bekezdésében, valamint a 2003/54/EK irányelv 8. cikkében, 10. cikkében, 20. cikkében, illetve 22c. cikkének (4), (5) és (6) bekezdésében foglalt rendelkezések alól, a következő feltételek mellett:
(2) Kivételes esetekben az (1) bekezdést váltóáramú rendszerösszekötőkre is alkalmazni kell akkor, ha a szóban forgó beruházás költsége és kockázata különösen nagy azokhoz a költségekhez, illetve kockázatokhoz képest, amelyek az egymással szomszédos országos átviteli hálózatok váltóáramú rendszerösszekötővel történő összekapcsolásához rendes körülmények között társulnak. (3) Az (1) bekezdést meglévő rendszerösszekötők kapacitásának jelentős növelése esetén is alkalmazni kell. (4) Az ügynökség – eseti elbírálás alapján – dönthet az (1), a (2) és a (3) bekezdésben előírt mentességek megadásáról. A mentesség vonatkozhat az új rendszerösszekötő vagy a meglévő, jelentősen megnövelt kapacitású rendszerösszekötő teljes kapacitására vagy annak egy részére. A mentesség megadásával kapcsolatos döntés meghozatalakor eseti alapon meg kell fontolni, hogy a mentesség időtartamát és a rendszerösszekötőhöz való megkülönböztetésmentes hozzáférést nem szükséges-e feltételekhez kötni. Az ezekre a feltételekre vonatkozó döntések meghozatalakor figyelembe kell venni különösen a kiépítendő új kapacitást vagy a meglévő kapacitás módosítását, a projekt időhorizontját és a nemzeti sajátosságokat. A mentesség megadása előtt az ügynökség dönt a kapacitással való gazdálkodás és a kapacitásfelosztás szabályairól és mechanizmusairól. Az ügynökség megköveteli, hogy a szűk keresztmetszet kezelésére vonatkozó szabályok tegyék kötelezővé a kihasználatlan kapacitás piacra vitelét, továbbá megköveteli, hogy a létesítmény használói legyenek jogosultak a részükre lekötött kapacitással a másodlagos piacon kereskedni. Az (1) bekezdés a), b) és f) pontjában foglalt feltételek értékelése során az ügynökség figyelembe veszi a kapacitásfelosztási eljárás eredményeit. A mentesség megadásáról szóló határozatot – ideértve a második albekezdésben említett feltételek esetleges alkalmazását is – kellően meg kell indokolni, és közzé kell tenni. Az ügynökség köteles konzultálni az érintett szabályozó hatóságokkal. (5) Az ügynökség másolatban minden egyes mentességi kérelmet a beérkezést követően haladéktalanul megküld a Bizottságnak. A meghozott határozatról az ügynökség haladéktalanul értesíti a Bizottságot, és megküld a Bizottságnak minden, a határozat szempontjából lényeges információt. Ezek az információk összesítve is megküldhetők a Bizottságnak oly módon, hogy a Bizottság kellően megalapozott döntést hozhasson. Ezeknek az információknak ki kell terjedniük különösen:
(6) Az értesítés beérkezésétől számítva két hónapon belül a Bizottság dönthet úgy, hogy felszólítja az ügynökséget a mentességet megadó határozat módosítására vagy visszavonására. Amennyiben a Bizottság a döntés meghozatalához további információkat kért, döntését az e további információk hiánytalan átvételét követő naptól számított két hónapon belül meghozhatja. A két hónapos határidőt a Bizottság és az ügynökség közösen meghosszabbíthatja. Ha a kért információkat az ügynökség a felkérésben kitűzött határidőn belül nem küldi meg, akkor úgy kell tekinteni, hogy az ügynökség az értesítést visszavonta, kivéve abban az esetben, ha a lejárat előtt a határidőt a Bizottság és az ügynökség közösen meghosszabbította, továbbá akkor, ha az ügynökség kellő indokolással ellátott nyilatkozatban akként tájékoztatta a Bizottságot, hogy álláspontja szerint az értesítés teljes volt. A mentességet megadó határozat módosítására vagy visszavonására felszólító bizottsági döntésnek az ügynökség köteles négy héten belül eleget tenni, és erről tájékoztatni a Bizottságot. A Bizottság köteles megőrizni az üzleti szempontból érzékeny információk titkosságát. A mentességet megadó határozat bizottsági jóváhagyása az elfogadást követően két év elteltével érvényét veszti, ha a rendszerösszekötő megépítése eddig az időpontig nem kezdődött meg, illetőleg az elfogadást követően öt év elteltével ║, ha a rendszerösszekötő eddig az időpontig nem állt üzembe, kivéve, ha a Bizottság úgy dönt, hogy a késedelem jelentős adminisztrációs akadály, vagy egyéb, a határozattal kapcsolatos, de a kérelmezőtől független ok eredménye. (7) A Bizottság módosíthatja az (1) bekezdésben előírt feltételek alkalmazásáról, valamint a (4) és az (5) bekezdés alkalmazása céljából követendő eljárásról szóló jelenlegi iránymutatásokat. Az e rendelet nem alapvető fontosságú elemeinek kiegészítéssel történő módosítására irányuló ezen intézkedéseket a 13. cikk (2) bekezdésében előírt ellenőrzéssel történő szabályozási eljárással kell elfogadni. (8) Az e cikk szerint engedélyezett és a [villamos energia határokon keresztül történő kereskedelme esetén alkalmazandó hálózati hozzáférési feltételekről szóló 1228/2003/EK rendeletet módosító] .../2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet* hatálybalépésétől kezdve alkalmazandó mentesítések a továbbiakban automatikusan alkalmazandók. ________________ * HL L ... "(7) A szöveg a következő cikkekkel egészül ki:" 7a. cikk A kapacitásbővítés adminisztrációs akadályainak elhárítása A tagállamok felülvizsgálják eljárásaikat abból a célból, hogy azonosítsák és megszüntessék a rendszerösszekötő kapacitás mennyiségi bővítésének adminisztrációs akadályait. A tagállamok azonosítják a hálózat abból a célból megerősítendő szakaszait, hogy a határkeresztező rendszerösszekötő kapacitás általános szintje összhangban álljon a széles körű piaci integráció célkitűzésével. "7b. cikk Kiskereskedelmi piacok A regionális és közösségi szintű, jól működő, hatékony és átlátható piacok kialakulásának elősegítése érdekében a tagállamok gondoskodnak azon feladat- és felelősségi körök részletes meghatározásáról, amelyekkel az átviteli rendszerüzemeltetők, az elosztó rendszerüzemeltetők, az ellátóvállalkozások, a fogyasztók, valamint szükség szerint más piaci résztvevők a szerződéses feltételekkel, a fogyasztókkal szembeni kötelezettségekkel, az adatcsere- és az elszámolási szabályokkal, az adatok feletti tulajdonjoggal és a mérési felelősséggel összefüggésben rendelkeznek. Ezeket a szabályokat nyilvánosságra kell hozni ▌és ▌a szabályozó hatóságoknak felül kell vizsgálni. (8) A 8. cikk helyébe a következő szöveg lép:" 8. cikk Az átviteli rendszerüzemeltetők közötti ellentételezések mechanizmusára vonatkozó iránymutatások (1) A Bizottság szükség esetén az átviteli rendszerüzemeltetők közötti ellentételezések mechanizmusára vonatkozó iránymutatásokat fogadhat el, amelyek a 3. és a 4. cikkben előírt elvekkel összhangban az alábbiakról rendelkeznek:
(2) Az átviteli rendszerüzemeltetők közötti ellentételezések mechanizmusára vonatkozó iránymutatásokban olyan szabályok is megállapíthatók, amelyek az országos díjszabások alapján a termelőkre és a fogyasztókra (a terhelésre) rótt díjak megállapítására alkalmazott alapelvek fokozatos összehangolását eredményezik, ideértve az átviteli rendszerüzemeltetők közötti ellentételezés mechanizmusának a nemzeti hálózati díjakban történő megjelenítését, valamint a megfelelő és hatékony területi jelzéseket is, összhangban a 4. cikkben megállapított elvekkel. Az átviteli rendszerüzemeltetők közötti ellentételezések mechanizmusára vonatkozó iránymutatásokban rendelkezni kell közösségi szintű, megfelelő és hatékony, összehangolt területi jelzésekről. Az e téren végzett harmonizáció semmilyen körülmények között sem akadályozhatja a tagállamokat olyan mechanizmusok alkalmazásában, amelyek a területükön a fogyasztókra (a terhelésre) rótt hozzáférési díjak összehasonlítható voltát biztosítják. (3) Az e rendelet céljainak eléréséhez szükséges mértékű harmonizáció minimális szintjének biztosítása érdekében a Bizottság a szükségesnek ítélt körben további iránymutatást javasolhat. (4) Az országos rendszerek közötti rendszerösszekötők rendelkezésre álló átviteli kapacitásának felosztására és kezelésére vonatkozó iránymutatásokat a melléklet állapítja meg. ▌ "(9) A 12. cikk (1) bekezdése helyébe a következő szöveg lép:" (1) A (2) bekezdés sérelme nélkül a tagállamok biztosítják, hogy a nemzeti szabályozó hatóságok hatáskörrel rendelkeznek e rendelet betartásának hatékony biztosítására, azzal, hogy azokat vagy más szerveket megfelelésre felhívó végzések kibocsátására, valamint hatékony, visszatartó erejű és arányos szankciók kirovására irányuló jogkörökkel hatalmazzák fel. A tagállamok legkésőbb 2010. január 1-jéig értesítik a Bizottságot e rendelkezésekről, továbbá haladéktalanul értesítik minden későbbi azokat érintő módosításról is. "(10) A 13. cikk (2) bekezdése helyébe a következő szöveg lép:" (2) Erre a bekezdésre történő hivatkozáskor az 1999/468/EK határozat 5a. cikkének (1)–(4) bekezdését és 7. cikkét kell alkalmazni, a határozat 8. cikkében foglalt rendelkezések figyelembevételével. "2. cikk Ez a rendelet Az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba. Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban. Kelt ║ az Európai Parlament részéről a Tanács részéről az elnök az elnök
| ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| A nemzeti energiapiaci szabályozó hatóságok együttműködését elősegítő ügynökség ***I |
| |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
(Együttdöntési eljárás: első olvasat) Az Európai Parlament, – tekintettel a Bizottság Európai Parlamenthez és a Tanácshoz intézett javaslatára (COM(2007)0530), – tekintettel az EK-Szerződés 251. cikkének (2) bekezdésére és 95. cikkére, amelyek alapján a Bizottság benyújtotta javaslatát a Parlamenthez (C6-0318/2007), – tekintettel eljárási szabályzata 51. cikkére, – tekintettel az Ipari, Kutatási és Energiaügyi Bizottság jelentésére és a Költségvetési Bizottság, a Gazdasági és Monetáris Bizottság és a Belső Piaci és Fogyasztóvédelmi Bizottság véleményeire (A6-0226/2008), 1. jóváhagyja a Bizottság módosított javaslatát; 2. hangsúlyozza, hogy amennyiben létrehozzák az Energiaszabályozói Együttműködési Ügynökséget, figyelembe kell venni a Parlament, a Tanács és a Bizottság között 2006. május 17-én létrejött, a költségvetési fegyelemről és a hatékony és eredményes pénzgazdálkodásról szóló intézményközi megállapodásban(1) meghatározott, összes finanszírozási lehetőséget. 3. úgy véli, hogy az Ügynökség létrehozása tekintetében az intézményközi megállapodás 47. pontja alkalmazandó és hogy a Parlamentnek tárgyalásokba kell kezdenie a költségvetési hatóság másik ágával, hogy az intézményközi megállapodás idevágó rendelkezéseivel összhangban, időben megállapodás szülessen ezen ügynökség finanszírozásáról; 4. felhívja a Bizottságot, hogy utalja az ügyet újból a Parlamenthez, ha lényegesen módosítani szándékozik a javaslatot, vagy a helyébe másik szöveget kíván léptetni; 5. utasítja elnökét, hogy továbbítsa a Parlament álláspontját a Tanácsnak és a Bizottságnak. Az Európai Parlament álláspontja amely első olvasatban 2008. június 18-án került elfogadásra az Energiaszabályozói Együttműködési Ügynökség létrehozásáról szóló .../2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet elfogadására tekintettel
AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA, tekintettel az Európai Közösséget létrehozó szerződésre és különösen annak 95. cikkére, tekintettel a Bizottság javaslatára ║, tekintettel az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság véleményére(2), tekintettel a Régiók Bizottságának véleményére(3), a Szerződés 251. cikkében megállapított eljárással összhangban(4), mivel: (1) A Bizottság "Európai energiapolitika" című 2007. január 10-i közleményében ║ hangsúlyt kapott annak fontossága, hogy befejeződjék a villamos energia és a földgáz belső piacának létrehozása. A dokumentum e célkitűzés elérése szempontjából kulcsfontosságú intézkedésként jelölte meg a közösségi szintű szabályozási keret javítását. (2) A 2003/796/EK bizottsági határozattal(5) független villamosenergia- és gázügyi tanácsadó csoportot hoztak létre – Villamosenergia- és Gázipari Szabályozó Hatóságok Európai Csoportja (European Regulators Group for Electricity and Gas – ERGEG) névvel –, amelynek feladata, hogy elősegítse a tagállami szabályozó hatóságok közötti konzultációt, összehangolást és együttműködést, a villamos energia és a földgáz belső piacának megszilárdítása céljából. Az ERGEG azon nemzeti szabályozó hatóságok képviselőiből áll, amelyek a villamos energia belső piacára vonatkozó közös szabályokról és a ║ 2003. június 26-i 2003/54/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv(6) és a földgáz belső piacára vonatkozó közös szabályokról ║ szóló, 2003. június 26-i 2003/55/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv(7) alapján jöttek létre. (3) Létrehozása óta kifejtett tevékenységével az ERGEG kedvezően hatott a villamos energia és a gáz belső piacára. Azt azonban széles körben elismerik az ágazatban, és erre maga az ERGEG is tett javaslatot, hogy a nemzeti szabályozó hatóságok közötti önkéntes együttműködésnek célszerű olyan, közösségi struktúrában megvalósulnia, amely világos hatáskörrel rendelkezik, és amely jogosult meghatározott esetekben ▌szabályozó határozatokat elfogadni. (4) A 2007 -es Tavaszi Európai Tanács ║felkérte a Bizottságot, hogy tegyen javaslatot a nemzeti szabályozó hatóságok együttműködését szolgáló független mechanizmus kialakítására. (5) A tagállamoknak szorosan együtt kell működniük, és az EU energiapolitikai célkitűzései elérése érdekében fel kell számolniuk a villamos energia és a földgáz határon átnyúló kereskedelme útjában álló akadályokat. E célból egy Energiaszabályozói Együttműködési Ügynökség ("Ügynökség") létrehozása közösségi szemlélettel egészíti ki a nemzeti szabályozó hatóságok gyakorlatait, előmozdítja az egyenlő bánásmód és az európai villamos energia- és gázelosztó hálózatokhoz történő egyenlő hozzáférés közösségi elvének tényleges tiszteletben tartását és hozzájárul a belső piac megfelelő működéséhez. Az Ügynökségnek lehetővé kell tennie a nemzeti szabályozó hatóságok számára azt is, hogy közösségi szinten fokozzák együttműködésüket, és kölcsönösen vegyenek részt a Közösséghez kapcsolódó feladatok ellátásában. (6) A központi szerv erőforrásigényeire vonatkozó hatásvizsgálatból az derült ki, hogy egy független központi szerv hosszú távon számos előnyt nyújt más lehetőségekhez képest. ║ (7) Az Ügynökségnek indokolt biztosítania, hogy a nemzeti szabályozó hatóságok kellően összehangoltan lássák el a 2003/54/EK irányelv és a 2003/55/EK irányelv szerinti nemzeti szintű szabályozási feladataikat, és hogy ezek szükség esetén közösségi szinten kiegészüljenek. E cél megköveteli, hogy biztosítva legyen az Ügynökségnek és tagjainak a fogyasztóktól és a magán- vagy köztulajdonban lévő energiatermelőktől, illetve szállítási és elosztó rendszerüzemeltetőktől való függetlensége, hogy tevékenysége megfeleljen a közösségi jogszabályoknak, továbbá hogy biztosítva legyen műszaki jogköre, a szabályozói fejlesztésekhez való igazodási képessége, valamint átláthatósága, a demokratikus ellenőrzés alá vethetősége és hatékonysága. (8) Az Ügynökségnek indokolt nyomon követnie a villamosenergia-átviteli és a földgázszállítási rendszerek üzemeltetőinek együttműködését, valamint a villamosenergia- és gázpiaci átviteli rendszerüzemeltetők európai hálózataira háruló feladatok végrehajtását. Az Ügynökség részvétele kulcsfontosságú annak biztosításához, hogy a szállításirendszer-, illetve az átviteli rendszerüzemeltetők hatékonyan és átláthatóan, a belső piacot előmozdítva működjenek együtt. (9) Az Ügynökség rendszeresen felügyeli a piacot a piaci torzulások tekintetében, és erről tájékoztatja az Európai Parlamentet, a Bizottságot és a nemzeti hatóságokat, amennyiben szükséges. (10) Célszerű olyan egységes keretet létrehozni, amelyben a nemzeti szabályozó hatóságok részt vehetnek és együttműködhetnek. Indokolt, hogy ez a keret elősegítse a villamos energia és a földgáz belső piacára vonatkozó szabályozásnak az egész Közösségben történő egységes alkalmazását. Az egynél több tagállamot érintő helyzetek tekintetében az Ügynökséget indokolt felhatalmazni arra, hogy egyedi határozatokat fogadjon el. Ennek a jogkörnek indokolt kiterjednie a két vagy több tagállamot összekötő infrastruktúrák szabályozási rendszerére, beleértve az új villamosenergia-rendszerösszekötőknek a belső piaci szabályok alóli mentesítését, valamint az egynél több tagállam területén levő új földgáz-infrastruktúrákra. (11) Mivel az Ügynökségnek rálátása nyílik a nemzeti szabályozó hatóságokra és más információs és szakértői forrásokra, indokolt a Bizottság, az egyéb közösségi intézmények, valamint legalább két tagállam nemzeti szabályozó hatósága felé tanácsadói szerepet betöltenie a piacszabályozási kérdésekben. Indokolt továbbá előírni, hogy az Ügynökség tájékoztassa a Bizottságot, ha azt tapasztalja, hogy az átviteli-, illetőleg a szállítási rendszerüzemeltetők közötti együttműködés nem hozza meg az elvárt eredményeket, vagy hogy egy nemzeti hatóság, miután az iránymutatásokkal ellentétes határozatot hozott, nem hajlandó eleget tenni az Ügynökség véleményeiben, ajánlásaiban és határozataiban foglaltaknak. (12) Indokolt, hogy az Ügynökség kötelező erejű iránymutatások kibocsátásával segíthesse a nemzeti hatóságokat a helyes gyakorlati megoldások megosztásában. (13) Az Ügynökségnek adott esetben konzultálnia kell az érdekelt felekkel, és ésszerű lehetőséget kell biztosítania számukra, hogy észrevételezzék a javasolt intézkedéseket, például a hálózati előírások és szabályok tervezetei kapcsán. (14) Az Ügynökség szerkezetét indokolt hozzáigazítani az energiapiaci szabályozás sajátos igényeihez. Így különösen messzemenően tekintettel kell lenni a nemzeti szabályozó hatóságok sajátos szerepére, és biztosítani kell függetlenségüket. (15) Az ügyvezető tanácsnak kellő felhatalmazást kell kapnia ahhoz, hogy megállapítsa a költségvetést, ellenőrizze annak végrehajtását, belső szabályzatokat dolgozzon ki, pénzügyi szabályzatot fogadjon el és kinevezze az igazgatót. (16) Az Ügynökséget indokolt kellő hatáskörrel felruházni, hogy szabályozási feladatait hatékonyan, átláthatóan, ésszerűen és mindenekelőtt függetlenül végezhesse. A szabályozó hatóságok energiatermelőktől, valamint szállítási és elosztói rendszerüzemeltetőktől való függetlensége a jó vezetés alapelvei közé tartozik, és a piaci bizalom fenntartásához elengedhetetlen. Miként közösségi és országos szinten, az Ügynökségen belül a szabályozók tanácsával és tagjaival szemben is követelmény tehát, hogy minden piaci érdektől függetlenül járjanak el, kerüljék az összeférhetetlenséget, és ne kérjenek vagy fogadjanak el utasítást valamint ne kérjenek ajánlást sem kormánytól, sem a magán- vagy a közszektorból. A szabályozók tanácsának ugyanakkor eleget kell tennie az energiára, a környezetre, a belső energiapiacra és a versenyre vonatkozó közösségi jogszabályoknak, továbbá határozatairól és javaslatairól jelentést kell készítenie a közösségi intézmények számára.. (17) Az eljárás gazdaságossága érdekében célszerű, hogy az Ügynökség döntéshozatali hatáskörébe tartozó kérdésekben az érintett felek első fokon az Ügynökségen belül működő, de annak igazgatással és piacszabályozással foglalkozó szerveitől független fellebbezési tanácshoz fordulhassanak jogorvoslatért. A fellebbezési tanács határozatai ellen az Európai Közösségek Bíróságán lehet fellebbezni. (18) Az Ügynökséget elsősorban az Európai Unió általános költségvetéséből, díjakból és hozzájárulásokból kell finanszírozni. Így különösen ezután is helyénvaló az Ügynökség rendelkezésére fenntartani a szabályozó hatóságoknál az európai szintű együttműködés céljára elkülönített forrásokat. Az Európai Unió általános költségvetését terhelő összes támogatásra indokolt továbbra is a közösségi költségvetési eljárást alkalmazni. Ezenkívül a számlák vizsgálatát az Európai Közösségek általános költségvetésére alkalmazandó költségvetési rendeletről szóló 1605/2002/EK, Euratom tanácsi rendelet 185. cikkében említett szervekre vonatkozó költségvetési keretrendeletről szóló, 2002. november 19-i 2343/2002/EK, Euratom bizottsági rendelet(8) 91. cikkével összhangban a Számvevőszéknek kell elvégeznie. (19) Az Ügynökség felállítását követően, annak költségvetését a költségvetési hatóság által végzett, a munkamennyiségen és teljesítményen alapuló folyamatos értékelés alá kell vonni. Ennek az értékelésnek kell meghatároznia, hogy elegendő emberi és pénzügyi erőforrás áll-e rendelkezésre. A költségvetési hatóságnak biztosítania kell, hogy a lehető legjobb hatékonysági normák érvényesülnek. (20) Az Ügynökségnél indokolt kiváló szakembereket foglalkoztatni. Így indokolt, hogy az Ügynökség hasznosíthassa a Bizottság, a tagállamok és a nemzeti szabályozó hatóságok║ által kirendelt munkatársak szaktudását és tapasztalatát. Az Ügynökség személyzetére az Európai Közösségek tisztviselőinek személyzeti szabályzatát, az Európai Közösségek egyéb alkalmazottaira vonatkozó alkalmazási feltételeket, valamint a közösségi intézmények által ezek alkalmazása céljából közösen elfogadott szabályokat kell alkalmazni. Kívánatos, hogy a szükséges végrehajtási szabályokat az ügyvezető tanács a Bizottsággal egyetértésben fogadja el. (21) Az Ügynökségnek indokolt alkalmaznia a közösségi szerveknél tárolt iratokhoz való nyilvános hozzáférésre vonatkozó általános szabályokat. Az ügyvezető tanácsnak indokolt gyakorlati intézkedéseket kialakítania a gazdaságilag kényes adatok és a személyes adatok védelmére. (22) Indokolt lehetővé tenni, hogy – a Közösség által e tárgyban megkötendő megállapodásokkal összhangban – az Ügynökség munkájában harmadik országok is részt vegyenek. (23) Az Ügynökség első igazgatója tevékenységének megkezdését követő legkésőbb három éven belül és azt követően háromévenként a Bizottság megfelelő javaslatokkal ellátott értékelő jelentést terjeszt az Európai Parlament és a Tanács elé az Ügynökség egyes feladatairól és az elért eredményekről. (24) Mivel e rendelet célkitűzéseit, nevezetesen a nemzeti szabályozó hatóságok részvételét és közösségi szintű együttműködését a tagállamok nem tudják kielégítően elérni, és ezért azok mértéke és hatásai miatt közösségi szinten jobban megvalósíthatók, a Közösség a szubszidiaritásnak a Szerződés 5. cikkében megállapított elvével összhangban intézkedéseket fogadhat el. Az arányosságnak az említett cikkben foglalt elvével összhangban e rendelet nem lépi túl a szóban forgó célkitűzések eléréséhez szükséges mértéket. (25) Az Ügynökség teljes elszámolással tartozik az Európai Parlamentnek, ELFOGADTA EZT A RENDELETET: 1. cikk Tárgy A 2003/54/EK irányelv 22a. cikkében és a 2003/55/EK irányelv 24a. cikkében említett szabályozó hatóságok által nemzeti szinten ellátott szabályozási feladatok közösségi szintű kiegészítése, valamint – szükség esetén – e hatóságok cselekvésének összehangolása céljából e rendelet létrehozza az Energiaszabályozói Együttműködési Ügynökséget (a továbbiakban: az Ügynökség). 2. cikk Jogállás és székhely (1) Az Ügynökség jogi személyiséggel rendelkező közösségi szerv. (2) Az Ügynökséget valamennyi tagállamban az a legteljesebb jogképesség illeti meg, amellyel a nemzeti jog szerint jogi személy rendelkezhet. Az Ügynökség jogosult különösen ingó és ingatlan vagyont szerezni, illetőleg azt elidegeníteni, valamint bírósági eljárásban félként részt venni. (3) Az Ügynökséget igazgatója képviseli. (4) Az Ügynökség székhelye: Brüsszel. Végleges elhelyezéséig az Ügynökség a Bizottság helyiségeiben működik. 3. cikk Összetétel
4. cikk Az Ügynökség feladatai
5. cikk Általános feladatok Az Ügynökség – az Európai Parlament, a Tanács vagy a Bizottság felkérésére vagy saját kezdeményezéséből – véleményt terjeszthet az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság elé minden olyan kérdésben, amely összefügg létrejöttének céljával. 6. cikk Az átviteli rendszerüzemeltetők együttműködésével összefüggő feladatok (1) Az Ügynökség – a villamos energia határokon keresztül történő kereskedelme esetén alkalmazandó hálózati hozzáférési feltételekről szóló, 2003. június 26-i, 1228/2003/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet(9) 2b. cikkének (2) bekezdésével, illetőleg a földgázszállító-hálózatokhoz való hozzáférés feltételeiről szóló, 2005. szeptember 28-i, 1775/2005/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet(10) 2b. cikkének (2) bekezdésével összhangban – véleményt terjeszt a Bizottság elé a villamosenergia- és gázpiaci átviteli rendszerüzemeltetők európai hálózatainak alapszabály-tervezetéről, tagjegyzékéről és eljárásiszabályzat-tervezetéről. (2) Az Ügynökség – az1228/2003/EK rendelet 2d. cikkében, illetőleg az 1775/2005/EK rendelet 2d. cikkében foglaltaknak megfelelően – nyomon követi a villamosenergia- és gázpiaci átviteli rendszerüzemeltetők európai hálózatai feladatainak végrehajtását. (3) Az Ügynökség jóváhagyja a villamosenergia- és gázpiaci átviteli rendszerüzemeltetők európai hálózatainak az 1228/2003/EK rendelet 2c. cikkében, valamint az 1775/2005/EK rendelet 2c. cikkében említett, tíz évre szóló beruházási tervét, biztosítva a megkülönböztetésmentességet, a tényleges versenyt, valamint a belső energiapiac hatékony és biztonságos működését. (4) A tíz évre szóló beruházási tervek rendelkeznek arról, hogy az e rendelet hatálybalépését követő tíz éven belül át kell térni az intelligens mérőórákra és energiarendszerekre. Az Ügynökség és a nemzeti szabályozó hatóságok ellenőrzik az átviteli rendszerüzemeltetők intelligens mérőórák és energiarendszerek kialakítása terén elért előrehaladását. Ennek érdekében az Ügynökség és a nemzeti szabályozó hatóságok a befejezés határidejét tartalmazó, lépcsőzetes ütemtervet készítenek. Az Ügynökség biztosítja, hogy a megvalósított információs és kommunikációs rendszerek – köztük az intelligens mérőórák és energiarendszerek – előmozdítsák a belső energiapiac fejlődését, és ne képezzenek újabb műszaki akadályokat. (5) Az 1228/2003/EK rendelet 2e. cikkében és az 1775/2005/EK rendelet 2e. cikkében meghatározott eljárásnak megfelelően az ügynökség a hálózatokra vonatkozó szabályok harmonizációjának alapvető, egyértelmű és objektív alapelveit tartalmazó iránymutatásokat dolgoz ki és fogad el. Az 1228/2003/EK rendelet 2f. cikkében és az 1775/2005/EK rendelet 2f. cikkében meghatározott eljárással összhangban az ügynökség jóváhagyja a villamosenergia- és gázpiaci átviteli rendszerüzemeltetők európai hálózatai által kidolgozott hálózati előírások tervezetét, és figyelemmel kíséri azok végrehajtását. Az 1228/2003/EK rendelet 2f. cikkének (7) bekezdése és az 1775/2005/EK rendelet 2f. cikkének (7) bekezdése értelmében az ügynökség ajánlást nyújthat be a Bizottsághoz. (6) Az Ügynökség összehangolja az uniós és a harmadik országbeli átviteli rendszerüzemeltetők közötti kommunikációt. (7) Az Ügynökség kellő indokolással ellátott véleményt terjeszt az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság elé, ha úgy ítéli meg, hogy az éves munkaprogram vagy a tíz évre szóló beruházási terv tervezete, amelyet az 1228/2003/EK rendelet 2d. cikkének (2) bekezdésével és az 1775/2005/EK rendelet 2d. cikkének (2) bekezdésével összhangban hozzá benyújtottak, nem biztosítja a megkülönböztetésmentességet, a tényleges versenyt és a piac hatékony működését, vagy nincs összhangban a közösségi szabályozás által kijelölt energiapolitikával. (8) Az Ügynökség a Bizottság hatáskör-átruházása révén, valamint az 1228/2003/EK rendelet 2f. cikkének (2) bekezdésével és az 1775/2005/EK rendelet 2f. cikkének (2) bekezdésével összhangban végrehajtási határozatot hozhat és büntetés kiszabását javasolhatja a Bizottságnak, ha úgy ítéli meg, hogy a műszaki előírások tervezetét nem fogadták el ésszerű határidő alatt, vagy hogy az átviteli rendszerüzemeltetők nem alkalmazzák a műszaki előírások valamelyikét. (9) Az Ügynökség nyomon követi az átviteli rendszerüzemeltetők közötti, az 1228/2003/EK rendelet 2i. cikkében és az 1775/2005/EK 2i. cikkében előírt regionális együttműködést. (10) Az Ügynökség nyomon követi a határokon átnyúló új kapacitások építésére vonatkozó engedélyezési folyamatot és a fokozott regionális együttműködés korlátain belül biztosítja e folyamat felgyorsítását. (11) Az Ügynökség nyomon követi az átviteli rendszerüzemeltetők határokon átnyúló kapacitás-számításait és a hálózatok közötti rendszerösszekötő kapacitások tényleges (teljes) használatát, valamint a tisztességtelen, diszkriminatív vagy nem hatékony határon átnyúló hozzáférés problémáinak megoldását. (12) Az Ügynökségnek hatékony szankciókat alkalmazhat, amennyiben nem szüntetik meg a határokon átnyúló kereskedelem akadályait. (13) Az Ügynökség kötelező határozatokat hozhat az egynél több tagállam részvételével működő, összekapcsolt átviteli/szállítási rendszerekhez való hozzáférést vagy azok használatát érintő valamennyi kérdésre vonatkozóan, ha a megfelelő nemzeti szabályozó hatóságok nem jutottak közös megállapodásra. 7. cikk A nemzeti szabályozó hatóságokkal összefüggő feladatok (1) Az Ügynökség műszaki kérdésekben egyedi határozatokat fogad el, ha a 2003/54/EK irányelv, a 2003/55/EK irányelv, az 1228/2003/EK rendelet vagy az 1775/2005/EK rendelet szerinti iránymutatások ilyen határozatról rendelkeznek. (2) Az Ügynökség – saját munkaprogramjával összhangban vagy a Bizottság kérésére – nem kötelező erejű iránymutatásokat fogadhat el, hogy a szabályozó hatóságokat és a piaci szereplőket segítse a helyes gyakorlati megoldások egymással való megosztásában. (3) Az Ügynökség biztosítja a nemzeti szabályozó hatóságok közötti közösségi és ▌regionális szintű ▌együttműködést. Ha az Ügynökség úgy ítéli meg, hogy ezen együttműködésre vonatkozóan kötelező erejű rendelkezéseket szükséges hozni, vonatkozó ajánlásait a Bizottsághoz intézi. (4) Az Ügynökség – bármely szabályozó hatóság ▌ kérésére – véleményt bocsáthat ki arról, hogy egy szabályozó hatóság a 2003/54/EK irányelv, a 2003/55/EK irányelv, az 1228/2003/EK rendelet, illetőleg az 1775/2005/EK rendelet valamint az energiapolitikára vonatkozó egyéb közösségi szabályozás szerinti iránymutatásoknak megfelelő határozatot hozott-e. (5) Ha egy nemzeti szabályozó hatóság az Ügynökség (4) bekezdés szerinti véleményében foglaltaknak nem tesz eleget az átvételtől számított négy hónapon belül, az Ügynökség erről megfelelően értesíti a Bizottságot és a szóban forgó tagállam kormányát. (6) Bármely nemzeti szabályozó hatóság, amelynek a 2003/54/EK irányelv, a 2003/55/EK irányelv, az 1228/2003/EK rendelet, illetőleg az 1775/2005/EK rendelet szerinti iránymutatások alkalmazása egy adott esetben nehézségeket okoz, kikérheti az Ügynökség véleményét. Az Ügynökség az e kérelemtől számított két hónapon belül véleményt bocsát ki. (7) A 2003/54/EK irányelv 22d. cikkének (3) bekezdésével és a 2003/55/EK irányelv 24d. cikkének (3) bekezdésével összhangban az Ügynökség határoz minden olyan infrastruktúra szabályozási rendszeréről, amely két vagy több tagállamot köt össze. (8) Az Ügynökség nyomon követi a villamosenergia- és földgázpiacok fejlődését, különösen a megújuló forrásokból származó energia hálózathoz történő hozzáférését, biztosítva az ilyen hozzáférésről szóló nemzeti szabályok pozitív értékelését, és más tagállamokban megkönnyítve az ilyen hozzáférést. 8. cikk Egyéb feladatok (1) Az Ügynökség az 1228/2003/EK rendelet 7. cikke (4) bekezdésének a) pontja alapján mentesítést adhat. Az Ügynökség továbbá a 2003/55/EK irányelv 22. cikke (3) bekezdésének a) pontja alapján is adhat mentesítést, ha az érintett infrastruktúra egynél több tagállam területén található. Amennyiben az Ügynökség a kérelem átvételétől számított három hónapon belül nem hoz határozatot e bekezdés értelmében biztosítható mentességekről, úgy helyette a Bizottság hoz határozatot. (2) Az Ügynökség a 2003/54/EK irányelv 10. cikkének (4) bekezdésével, illetőleg a 2003/55/EK irányelv 9. cikkének (4) bekezdésével összhangban javaslatot tesz a független átvitelirendszer-, illetve szállításirendszer-üzemeltető kijelölésére. (3) Az Ügynökség előmozdítja azokat az erőfeszítéseket, amelyek a transzeurópai energiahálózatokra vonatkozó iránymutatások megállapításáról szóló, 2006. szeptember 6-i 1364/2006/EK európai parlamenti és tanácsi határozatban(11) meghatározott, a transzeurópai energiahálózatokra vonatkozó iránymutatások gyakorlati kialakítására irányulnak. Az Ügynökség különösen a 6. cikk (3) bekezdésében előírt, 10 évre szóló beruházási tervek jóváhagyásakor veszi figyelembe az említett iránymutatásokat. (4) Az Ügynökség a Bizottság kérésére további olyan külön feladatokat is ellát, amelyek céljával összefüggnek. 9. cikk Energiaraktározás és válságkezelés (1) Éves jelentésének közzétételekor az Ügynökség meghatározza az Európai Unió tárolási igényeit – mind a ciklikusság, mind a biztonság tekintetében –, valamint iránymutatásokat határoz meg a termelésbe és az átviteli infrastruktúrába való befektetésre. (2) Az Ügynökség közösségi szinten hangolja össze a nemzeti energiaválság-kezelési mechanizmusokat. (3) Az Ügynökség összehangolja az uniós üzemeltetők és a harmadik országbeli üzemeltetők közötti kommunikációt. 10. cikk Konzultáció és átláthatóság (1) Az Ügynökség bármilyen intézkedés elfogadása előtt nyílt és átlátható módon hivatalos konzultációt folytat a piaci szereplőkkel, a fogyasztókkal és a végfelhasználókkal, különösen az átviteli rendszerüzemeltetők együttműködésével kapcsolatos feladatai tekintetében. Az Ügynökség adott esetben – ésszerű keretek között – lehetőséget ad az érdekelt feleknek a javasolt intézkedés véleményezésére, és nyilvánosságra hozza a konzultációs eljárás eredményét. (2) Az Ügynökség tevékenységeit nagyfokú átláthatóság mellett folytatja. (3) Az Ügynökség biztosítja, hogy adott esetben különösen a munkája eredményével kapcsolatban a közvélemény és az érdekelt felek objektív, megbízható és könnyen hozzáférhető tájékoztatást kapjanak. (4) Az Ügynökség a belső eljárási szabályzatában meghatározza a (2) és (3) bekezdésekben említett átláthatósági előírások végrehajtását szolgáló gyakorlati intézkedéseket. (5) Az Ügynökség saját honlapján közzéteszi legalább ügyvezető tanácsa, a szabályozók tanácsa és fellebbezési tanácsa üléseinek napirendjét, háttérdokumentumait és jegyzőkönyvét. 11. cikk Nyomon követés és jelentés az energia ágazatról (1) Az Ügynökség nyomon követi a villamosenergia- és földgázpiac alakulását, és különösen a villamos energia és a gáz árát, valamint a 2003/55/EK irányelvben és a 2003/54/EK irányelvben rögzített fogyasztói jogoknak való megfelelőséget. (2) Az Ügynökség a fogyasztóvédelmi kérdésekre is kiterjedő éves jelentést tesz közzé a villamosenergia- és a földgázpiac alakulásáról, amelyben megjelöli a belső energiapiac megvalósítása szempontjából fennmaradó akadályokat. (3) Az éves jelentés közzétételekor az Ügynökség véleményt terjeszthet elő az Európai Parlament és a Bizottság részére azon intézkedésekről, amelyeket a (2) bekezdésben említett akadályok megszüntetése érdekében lehetne hozni. 12. cikk Felügyelet, végrehajtás és szankciók (1) Az Ügynökség – a Bizottsággal konzultálva – pénzügyi szankciókat szabhat ki azokra az átviteli rendszerüzemeltetőkre, akik nem felelnek meg a 7. cikk rendelkezéseinek, vagy akik nem biztosítják az Ügynökség által a feladatai elvégzéséhez kért információkat. E szankcióknak hatékonyaknak, arányosaknak és visszatartó erejűeknek kell lenniük. (2) A nemzeti szabályozó hatóságok – az Ügynökséggel együttműködésben – felelősek az e rendelet rendelkezéseiből eredő kötelezettségek átviteli rendszerüzemeltetők általi betartásának ellenőrzéséért. (3) A szankciók e cikk szerinti kiszabásakor az Ügynökség közzéteszi az érintett átviteli rendszerüzemeltetők nevét, valamint a kiszabott pénzügyi szankciók összegét és indokát. 13. cikk Az ügyvezető tanács (1) Az ügyvezető tanács hat tagból áll. Közülük kettőt a Bizottság, kettőt a Tanács és kettőt az Európai Parlament nevez ki. Európai parlamenti képviselő nem lehet az ügyvezető tanács tagja. A tagok megbízatása öt évre szól, és egyszer megújítható. (2) Az ügyvezető tanács elnököt és elnökhelyettest jelöl ki saját tagjai közül. Az elnökhelyettes hivatalból helyettesíti az elnököt, ha az akadályoztatva van feladatai ellátásában. Az elnök és az alelnök megbízatása két és fél évre szól, és megújítható. Az elnök, illetőleg az alelnök megbízatása azonban minden esetben véget ér az ügyvezető tanácsban betöltött tagság megszűnésével. (3) Az ügyvezető tanács üléseit az elnök hívja össze. A szabályozók tanácsának elnöke vagy a tanácsból érkező megbízottja és az Ügynökség igazgatója szavazati jog nélkül vesz részt az üléseken. Az ügyvezető tanács évente legalább kétszer rendes ülést tart. Ezenkívül elnöke kezdeményezésére, a Bizottság kérésére vagy saját tagjai legalább egyharmadának kérésére is összeül. Az ügyvezető tanács bárkit felkérhet, akinek az álláspontja érdeklődésre tarthat számot, hogy ülésein megfigyelőként részt vegyen. Az ügyvezető tanács – eljárási szabályzatára is figyelemmel – tanácsadók és szakértők segítségét is igénybe veheti. Az ügyvezető tanács titkársági feladatait az Ügynökség látja el. (4) Az ügyvezető tanács a jelen levő tagok kétharmados többségével határoz, kivéve, ha ez a rendelet vagy az Ügynökség alapokmánya ettől eltérően rendelkezik. (5) Minden tag egy szavazattal rendelkezik. Az eljárási szabályzat részletesebben meghatározza a szavazás rendjét, így különösen azt, hogy egy tag milyen feltételek szerint járhat el egy másik tag nevében, valamint azt, hogy adott esetben milyen szabályok vonatkoznak a határozatképességre. (6) Az ügyvezető tanács tagjai vállalják, hogy a közérdek javára, függetlenül járnak el. E célból évente írásban kötelezettségvállalási nyilatkozatot és érdekeltségi nyilatkozatot tesznek, amelyben jelzik, hogy nem áll fenn a függetlenségük vonatkozásában sérelmesnek tekinthető érdek, vagy pedig bármely olyan közvetlen vagy közvetett érdek fennállását, amely ilyennek tekinthető. A nyilatkozatokat nyilvánosságra hozzák. (7) Az ügyvezető tanács függetlenül, objektíven és a közjó érdekében végzi munkáját, és nemzeti kormányoktól vagy regionális önkormányzatoktól semmilyen utasítást nem kér, illetve nem fogad el. (8) Az ügyvezető tanács tagja nem lehet a szabályozók tanácsának tagja. (9) Az ügyvezető tanács a Bizottság javaslata és az Európai Parlament határozata alapján menthető fel hivatalából. Az Európai Parlament határozatát abszolút többséggel hozza meg. 14. cikk Az ügyvezető tanács feladatai (1) Az ügyvezető tanács a szabályozók tanácsának hozzájárulásával és az Európai Parlament jóváhagyó szavazatától függően, a 13. cikk (2) bekezdésével összhangban kinevezi az igazgatót.
(2) Az ügyvezető tanács a 20. cikk (1) bekezdésével összhangban kijelöli a fellebbezési tanács tagjait. (3) Az ügyvezető tanács minden évben szeptember 30. előtt, az Európai Parlamenttel és a Bizottsággal folytatott egyeztetést követően és – a 17. cikk (3) bekezdésével összhangban – a szabályozók tanácsának előzetes jóváhagyásával elfogadja és eljuttatja az Európai Parlamenthez, a Tanácshoz és a Bizottsághoz az Ügynökség következő évi munkaprogramját. A munkaprogramot az éves költségvetési eljárás sérelme nélkül kell elfogadni, és közzé kell tenni. (4) Az ügyvezető tanács a 23–26. cikkel összhangban gyakorolja költségvetési hatáskörét. (5) Az ügyvezető tanács, miután ehhez megszerezte a Bizottság beleegyezését, határoz arról, hogy elfogad-e akár hagyatékot, akár adományt vagy más közösségi forrásból származó támogatást. (6) Az ügyvezető tanács – a szabályozók tanácsával folytatott konzultáció mellett – fegyelmi jogkört gyakorol az igazgató felett. (7) Az Európai Parlament az ügyvezető tanács bármely tagját (vagy tagjait) felkérheti illetékes bizottsága előtti nyilatkozattételre és a bizottsági tagok által feltett kérdésekre való válaszadásra. (8) Az ügyvezető tanács szükség esetén a 30. cikk (2) bekezdése szerint megállapítja az Ügynökség személyzeti politikáját. (9) Az ügyvezető tanács a 32. cikkel összhangban elfogadja az Ügynökség irataihoz való hozzáférésre vonatkozó külön rendelkezéseket. (10) Az ügyvezető tanács elfogadja a 19. cikk (9) bekezdésében említett éves jelentést az Ügynökség tevékenységéről, valamint a 8c. cikk (2) bekezdésében említett éves jelentést a villamosenergia- és földgázpiac alakulásáról. Az Ügynökség legkésőbb április 15-ig továbbítja a jelentést az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, a Bizottságnak, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Számvevőszéknek. Az Ügynökség tevékenységéről szóló jelentésben a szabályozók tanácsa által jóváhagyott külön szakaszban kell kitérni az Ügynökség tárgyévi szabályozási tevékenységeire. A fent említett uniós intézmények és testületek hoznak döntést arról, hogy megadja-e a mentesítést az Ügynökségnek az Unió energiapolitikájának, belső energiapiaci politikájának és versenypolitikájának végrehajtása tekintetében. (11) Az ügyvezető tanács saját eljárási szabályzatot fogad el. 15. cikk Az ügyvezető tanács általi jelentéstétel Az Európai Parlament és a Tanács felszólíthatja az ügyvezető tanácsot, hogy nyújtson be jelentést feladatai ellátásáról. 16. cikk A szabályozók tanácsa (1) A szabályozók tanácsát a nemzeti szabályozó hatóságok vezetői vagy a 2003/54/EK irányelv 22a. cikkének és a 2003/55/EK irányelv 24a. cikkének megfelelően ezek képviselői, valamint a Bizottság képviseletében egy szavazati joggal nem rendelkező tag alkotja. A nemzeti szabályozó hatóságtól tagállamonként csak egy képviselő vehető fel a szabályozók tanácsába. Az egyes nemzeti szabályozó hatóságoknak a mindenkori személyzetükből helyettest is kell jelölniük erre a posztra. (2) A szabályozók tanácsa saját tagjai közül elnököt és elnökhelyettest választ. Az elnökhelyettes helyettesíti az elnököt, ha az akadályoztatva van feladatai ellátásában. Az elnök és az alelnök megbízatása két és fél évre szól, és megújítható. Az elnök, illetőleg az alelnök megbízatása azonban minden esetben véget ér a szabályozók tanácsában betöltött tagság megszűnésével. (3) A szabályozók tanácsa a jelen levő tagjainak kétharmados többségével dönt. Minden tag, illetve helyettes tag egy szavazattal rendelkezik. (4) A szabályozók tanácsa saját eljárási szabályzatot fogad el. Az eljárási szabályzat részletesebben meghatározza a szavazásra, különösen a meghatalmazással való szavazásra vonatkozó szabályokat, valamint azokat a feltételeket, amelyek mellett valamely tag egy másik tag nevében eljárhat, valamint – adott esetben – a határozatképességre vonatkozó szabályokat is. Az eljárási szabályzat egyedi munkamódszereket is előírhat a regionális együttműködési kezdeményezések keretében felmerülő kérdések mérlegelésére. (5) Az e rendelettel rá ruházott feladatok ellátásában a szabályozók tanácsa függetlenül jár el, így nem kérhet és nem fogadhat el utasítást sem tagállam kormányától, sem közjogi, sem magánjogi jogalanytól. (6) A szabályozók tanácsának titkársági feladatait az Ügynökség látja el. (7) Az Európai Parlament és a Tanács felkérheti a szabályozók tanácsának elnökét, hogy nyújtson be jelentést feladatai ellátásáról. 17. cikk A szabályozók tanácsának feladatai (1) Az 5 - 11. cikkekben említett vélemények, ajánlások és határozatok elfogadása előtt a szabályozók tanácsa a 19. cikk (3) bekezdésével összhangban hozzájárulását adja az igazgatónak. A szabályozók tanácsa ezen kívül – hatáskörén belül – iránymutatást ad az igazgatónak az igazgatói feladatok végrehajtásához. Az igazgató feladatát a szabályozók tanácsának határozataival összhangban hajtja végre, amelynek az energiapiaci szabályozás tekintetében az Ügynökség egyetlen döntéshozó testületeként kell működnie. (2) A szabályozók tanácsa a 14. cikk (1) bekezdésével és a 18. cikk (2) bekezdésével összhangban adja hozzájárulását a jelölt igazgatóvá történő kinevezéséhez. A szabályozók tanácsa erről tagjainak háromnegyedes többségével határoz. (3) A szabályozók tanácsa – összhangban a 14. cikk (3) bekezdésével és a 19. cikk (7) bekezdésével és igazodva a 20. cikk (1) bekezdése szerint megállapított költségvetés-tervezethez – jóváhagyja és szeptember 1. előtt elfogadásra az ügyvezető tanács elé terjeszti az Ügynökség következő évi munkatervét . (4) A szabályozók tanácsa jóváhagyja az éves jelentés szabályozási tevékenységekről szóló külön szakaszát, amelyről a 14. cikk (10) bekezdése és a 19. cikk (9) bekezdése rendelkezik. (5) Az Európai Parlament a szabályozók tanácsának bármely tagját (vagy tagjait) felkérheti az illetékes bizottsága előtti nyilatkozattételre és a bizottsági tagok által feltett kérdésekre való válaszadásra. 18. cikk Az igazgató (1) Az Ügynökséget igazgatója vezeti, aki a szabályozók tanácsa által elfogadott határozatokkal összhangban jár el. Az igazgató – a Bizottságot, az ügyvezető tanácsot, illetőleg a szabályozók tanácsát megillető hatáskör sérelme nélkül – nem kérhet és nem fogadhat el semmilyen utasítást sem kormánytól, sem szervezettől. (2) Az igazgatót – az energiaágazat szempontjából releváns érdemei, alkalmassága és tapasztalata alapján – az ügyvezető tanács nevezi ki, a szabályozók tanácsának hozzájárulásával, a Bizottság által nyilvános pályázati felhívás nyomán előterjesztett jegyzékben felsorolt legalább két jelölt közül. Kinevezése előtt az ügyvezető tanács által kiválasztott jelöltet felkérik, hogy tegyen nyilatkozatot az Európai Parlament illetékes bizottsága előtt, és válaszoljon az annak tagjai által feltett kérdésekre, és az Európai Parlament szavaz kinevezésének jóváhagyásáról. (3) Az igazgató megbízatása öt évre szól. A megbízatás leteltét megelőző kilenc hónap folyamán a Bizottság értékelést készít. Az értékelésben a Bizottság különösen az alábbiakat vizsgálja:
(4) Az ügyvezető tanács – a Bizottság javaslatára, a szabályozók tanácsával folytatott konzultációt és véleményének gondos mérlegelését követően, az értékelő jelentés figyelembevételével, és kizárólag akkor, ha ezt az Ügynökségre váró feladatok és követelmények indokolják – az igazgató megbízatását egyetlen alkalommal, legfeljebb további három évre megújíthatja. (5) Ha az ügyvezető tanácsnak szándékában áll megújítani az igazgató megbízatását, erről tájékoztatnia kell az Európai Parlamentet. Legfeljebb egy hónappal megbízatásának megújítása előtt az igazgató felkérhető, hogy tegyen nyilatkozatot az Európai Parlament illetékes bizottsága előtt, és annak tagjai jelenlétében válaszoljon a feltett kérdésekre. Az Európai Parlament szavaz az igazgató hivatali ideje meghosszabbításának jóváhagyásáról. (6) Ha megbízatását nem újították meg, az igazgató mindaddig hivatalban marad, amíg utódját ki nem nevezik. (7) Az igazgató csak az ügyvezető tanács által hozott határozat útján és a szabályozók tanácsának hozzájárulását követően menthető fel tisztségéből. Az ügyvezető tanács erről tagjainak kétharmados többségével határoz. (8) A 14. cikk (10) bekezdésében rögzített elváráson túl az Európai Parlament és a Tanács felszólíthatja az igazgatót, hogy feladatai ellátásáról nyújtson be jelentést. 19. cikk Az igazgató feladatai (1) Az igazgató felelős az Ügynökség képviseletéért, és az ő feladata annak igazgatása. (2) Az igazgató előkészíti az ügyvezető tanács tevékenységét. Az igazgató részt vesz – szavazati jog nélkül – az ügyvezető tanács munkájában. (3) Az igazgató – a szabályozók tanácsa jóváhagyásának függvényében – elfogadja az 5- 11. cikkben említett véleményeket, ajánlásokat és határozatokat. (4) Az igazgató felel azért, hogy a szabályozók tanácsa iránymutatásával, az ügyvezető tanács adminisztratív ellenőrzése alatt megvalósuljon az Ügynökség éves munkaterve. (5) Az Európai Parlament felkérheti az igazgatót az illetékes bizottsága előtti nyilatkozattételre és a bizottsági tagok által feltett kérdésekre való válaszadásra. (6) Az igazgató megfelelő intézkedésekkel – különösen belső ügyviteli utasítások elfogadásával és közlemények közzétételével – gondoskodik arról, hogy az Ügynökség e rendelettel összhangban működjék.
(8) Az igazgató a 30. cikk értelmében becslést készít az Ügynökség bevételeiről és kiadásairól, és a 26. cikk értelmében végrehajtja az Ügynökség költségvetését. (9) Az igazgató minden évben elkészíti az éves jelentés tervezetét, külön-külön szakaszban kitérve az Ügynökség szabályozási tevékenységeire, illetőleg a pénzügyi és az igazgatási kérdésekre. (10) Az Ügynökség személyzete tekintetében az igazgató gyakorolja a 30. cikk (3) bekezdése szerinti hatáskört. 20. cikk A fellebbezési tanács (1) A fellebbezési tanács hat tagból és hat helyettesből áll, akiket a nemzeti szabályozó hatóságoknál, a versenyhatóságoknál vagy más nemzeti vagy közösségi intézményeknél vezető beosztást betöltő vagy betöltött, az energiaágazatban kellő tapasztalattal rendelkező munkatársak közül kell kiválasztani. A fellebbezési tanács kijelöli elnökét. A fellebbezési tanács határozatainak meghozatalához hat tagjának négyfős minősített többsége szükséges. A fellebbezési tanács szükség szerint ülésezik. (2) A fellebbezési tanács tagjait – a Bizottság javaslatára, nyilvános pályázati felhívást követően, a szabályozók tanácsával folytatott egyeztetést követően – az ügyviteli tanács nevezi ki. Kinevezésük előtt az ügyvezető tanács által kiválasztott jelöltek nyilatkozatot tesznek az Európai Parlament illetékes bizottsága előtt, és válaszolnak az annak tagjai által feltett kérdésekre. (3) A fellebbezési tanács tagjainak megbízatása öt évre szól. A megbízatás megújítható. A fellebbezési tanács tagjai függetlenül hozzák meg döntéseiket, semmilyen utasítás nem kötheti őket. A fellebbezési tanács tagjai az Ügynökségben, annak ügyviteli tanácsában vagy a szabályozók tanácsában más feladatot nem láthatnak el. A fellebbezési tanács tagja megbízatásának ideje alatt e tisztségéből nem menthető fel, kivéve akkor, ha súlyos hivatali mulasztást követett el, és az ügyvezető tanács – miután egyeztetett a szabályozók tanácsával – ilyen értelmű határozatot hoz. (4) Nem vehet részt a fellebbezési eljárásban a fellebbezési tanács olyan tagja, akinek bármely személyes érdeke fűződik az eljáráshoz, aki korábban az eljárás egyik felének képviseletét ellátta, illetőleg aki részt vett a fellebbezés alatt álló határozat meghozatalában. (5) A fellebbezési tanács minden tagja köteles értesíteni a fellebbezési tanácsot, ha valamely tagtársáról – a (4) bekezdésben említett okok egyike vagy bármely más ok miatt – úgy véli, hogy nem helyénvaló részt vennie egy adott fellebbezési eljárásban. A fellebbezési eljárás feleinek bármelyike kifogással élhet a fellebbezési tanács bármely tagja ellen a (4) bekezdésben szereplő bármely indokra hivatkozva, illetőleg elfogultság gyanúja esetén║. A kifogás alapjául a tagok állampolgársága nem szolgálhat║, továbbá nincs helye kifogásnak a fellebbezési eljárásban részt vevő és kifogást emelő olyan fél részéről, aki a kifogást megalapozó tény ismeretében további eljárási cselekményt tett. (6) A fellebbezési tanács a (4) és az (5) bekezdésben meghatározott esetekben teendő intézkedésekről az érintett tag részvétele nélkül határoz. A szóban forgó határozat meghozatala céljából a fellebbező tanács az érintett tag helyett annak helyettese részvételével ülésezik, kivéve akkor, ha a helyettes is hasonló helyzetben találja magát. Ez esetben az elnök a rendelkezésre álló helyettes tagok közül jelöl ki helyettest. (7) Az Európai Parlament a fellebbezési tanács bármely tagját (vagy tagjait) felkérheti az illetékes bizottsága előtti nyilatkozattételre és a bizottsági tagok által feltett kérdésekre való válaszadásra. 21. cikk Fellebbezés (1) Bármely természetes vagy jogi személy fellebbezhet a 7. vagy 8. cikk szerinti olyan határozat ellen, amelynek ő a címzettje, vagy amely, noha alakilag más személynek van címezve, őt közvetlenül és egyénileg érinti. (2) A fellebbezést indokolásával együtt írásban kell eljuttatni az Ügynökséghez, két hónapon belül attól számítva, hogy az érintett személyt értesítették a szóban forgó határozatról, illetőleg – ha erre nem került sor – két hónapon belül attól számítva, hogy az Ügynökség közzétette a határozatot. A fellebbezési tanács a benyújtástól számítva két hónapon belül határoz a fellebbezésről. (3) Az (1) bekezdés szerint benyújtott fellebbezés nincs felfüggesztő hatállyal. A fellebbezési tanács azonban felfüggesztheti a kifogásolt határozat alkalmazását, ha megítélése szerint a körülmények ezt megkövetelik. (4) Ha a fellebbezés elfogadható, a fellebbezési tanács megvizsgálja, hogy alapos-e. A fellebbezési tanács a feleket felkérheti – valahányszor a fellebbezési eljáráshoz szükséges –, hogy az általa kibocsátott értesítésekről vagy a fellebbezési eljárás többi fele által tett nyilatkozatokról meghatározott határidőn belül nyújtsák be észrevételeiket. A fellebbezési eljárásban a felek jogosultak álláspontjukat szóban előadni. (5) A fellebbezési tanács e cikk alkalmazása során az Ügynökség valamennyi hatáskörét gyakorolhatja, vagy az Ügynökség illetékes testületéhez utalhatja az ügyet. Ez utóbbira nézve a fellebbezési tanács határozata kötelező. (6) A fellebbezési tanács saját eljárási szabályzatot fogad el. 22. cikk Kereset benyújtása az Elsőfokú Bírósághoz és a Bírósághoz (1) A fellebbezési tanács határozatai, illetőleg – ha a fellebbezési tanács nem jogosult jogorvoslatot gyakorolni – az Ügynökség határozatai a Szerződés 230. cikkével összhangban indított keresettel megtámadhatók az Elsőfokú Bíróság vagy a Bíróság előtt. (2) Ha az Ügynökség elmulasztja a döntéshozatalt, a Szerződés 232. cikkével összhangban mulasztás miatti kereset indítható az Elsőfokú Bíróságnál vagy a Bíróságnál. (3) Az Ügynökség köteles meghozni az Elsőfokú Bíróság, illetőleg a Bíróság ítéletének végrehajtásához szükséges intézkedéseket. 23. cikk Az Ügynökség költségvetése (1) Az ügynökség bevételei különösen a következőkből állnak:
A szabályozók tanácsa ...-ig(12) megállapítja a c) pont szerint az egyes tagállamok által nyújtandó pénzbeli hozzájárulás mértékét. (2) Az ügynökség kiadásai személyzeti, igazgatási, infrastrukturális és működési költségekből állnak. (3) A bevételeknek és kiadásoknak egyensúlyban kell lenniük. (4) Az Ügynökség összes bevételéről és kiadásáról pénzügyi évenként előzetes becslést kell készíteni, majd a becsült összegeket a költségvetésében fel kell tüntetni; a pénzügyi év azonos a naptári évvel. 24. cikk Díjak (1) A 8. cikk (1) bekezdése szerinti mentesítő vagy a villamosenergia- és földgázpiacok átviteli rendszerüzemeltetőinek európai hálózatára vonatkozó egyedi vagy külön tanácsadás, ajánlás, határozat vagy nyomon követés kérelmezéséért az Ügynökség díjat számít fel. (2) Az (1) bekezdésben említett díj mértékét a Bizottság állapítja meg. 25. cikk A költségvetés megállapítása (1) Az igazgató minden évben legkésőbb február 15-ig elkészíti, és az előzetes munkaköri jegyzékkel együtt továbbítja az ügyvezető tanácshoz a következő pénzügyi év előirányzott működési kiadásait és munkaprogramját magában foglaló előzetes költségvetés-tervezetet. Az igazgató által készített tervezet alapján az ügyvezető tanács minden évben becslést készít az Ügynökség következő pénzügyi évre várható bevételeiről és kiadásairól. Ezt a – létszámtervet is magában foglaló – becslést az ügyviteli tanács legkésőbb március 31-ig a Bizottság elé terjeszti. Az igazgató által készített tervezetet még a becslés elfogadása előtt a szabályozási tanács elé kell terjeszteni esetleges indoklással ellátott véleményezésre. (2) A Bizottság az előirányzatot az Európai Unió általános költségvetésének előzetes tervezetével együtt eljuttatja ║a ║költségvetési hatósághoz. (3) A becslés alapján a Bizottság az Európai Unió általános költségvetésének előzetes tervezetében feltünteti a létszámtervre való tekintettel szükségesnek ítélt előrejelzéseket, valamint azon támogatás összegét, amely a Szerződés 272. cikkével összhangban az általános költségvetést terheli. (4) A költségvetési hatóság elfogadja az Ügynökség létszámtervét. (5) Az Ügynökség költségvetését az ügyvezető tanács állítja össze. Véglegesnek attól fogva tekintendő, hogy az Európai Unió általános költségvetését véglegesen elfogadták. A költségvetést szükség esetén eszerint ki kell igazítani. (6) Az ügyvezető tanács haladéktalanul értesíti a költségvetési hatóságot, ha olyan projekt megvalósítása áll szándékában, amely jelentős pénzügyi kihatással van költségvetésének finanszírozására, különösen pedig akkor, ha ingatlannal – például épületek bérbe vagy tulajdonba vételével – kapcsolatos projektről van szó. Minderről az ügyvezető tanács szintén tájékoztatja a Bizottságot. Ha a költségvetési hatóság bármely ága véleményt kíván kibocsátani, az ingatlanprojektről szóló tájékoztatás átvételétől számítva két héten belül értesíti az Ügynökséget erről a szándékáról. Válasz hiányában az Ügynökség lebonyolíthatja a tervezett ügyletet. 26. cikk A költségvetés végrehajtása és ellenőrzése (1) Az igazgató ellátja az engedélyezésre jogosult tisztviselő feladatait, és végrehajtja az Ügynökség költségvetését. (2) Az Ügynökség számvitelért felelős tisztviselője minden pénzügyi év lezárulta után legkésőbb március 1-jéig megküldi a Bizottság számvitelért felelős tisztviselőjének és a Számvevőszéknek az előzetes beszámolót, valamint az adott pénzügyi év költségvetési és pénzügyi gazdálkodásáról szóló jelentést. Az Ügynökség számvitelért felelős tisztviselője legkésőbb a következő év március 31-ig az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak is megküldi a költségvetési és a pénzügyi gazdálkodásról szóló jelentést. A Bizottság számvitelért felelős tisztviselője ezután az Európai Közösségek általános költségvetésére alkalmazandó költségvetési rendeletről szóló, 2002. június 25-i, 1605/2002/EK, Euratom tanácsi rendelet(13) 128. cikkével összhangban konszolidálja a közösségi intézmények és a decentralizált szervezetek előzetes beszámolóját. (3) A Bizottság számvitelért felelős tisztviselője minden pénzügyi év lezárulta után legkésőbb március 31-ig megküldi a Számvevőszéknek az Ügynökség előzetes beszámolóját, valamint az adott pénzügyi év költségvetési és pénzügyi gazdálkodásáról szóló jelentést. A pénzügyi év költségvetési és pénzügyi gazdálkodására vonatkozó jelentést az Európai Parlamenthez és a Tanácshoz is el kell juttatni. (4) Az igazgató, miután beérkeztek hozzá az Ügynökség előzetes beszámolójára vonatkozó, a Számvevőszék által az 1605/2002/EK, Euratom rendelet 129. cikkében foglaltakkal összhangban tett észrevételek, saját hatáskörében összeállítja, majd véleményezésre az ügyvezető tanács elé terjeszti az Ügynökség végleges beszámolóját. (5) Az ügyvezető tanács véleményt bocsát ki az Ügynökség végleges beszámolójáról. (6) Az igazgató a pénzügyi év lezárulta után legkésőbb július 1-jéig eljuttatja a szóban forgó végleges beszámolót, valamint az ügyvezető tanács véleményét az Európai Parlamenthez, a Tanácshoz, a Bizottsághoz és a Bírósághoz. (7) A végleges beszámolót közzé kell tenni. (8) Az igazgató legkésőbb október 15-ig választ küld a Számvevőszéknek annak észrevételeire. E válaszról másolatot küld az ügyvezető tanácsnak és a Bizottságnak. (9) Az igazgató az Európai Parlamentnek – ez utóbbi kérésére, összhangban az 1605/2002/EK, Euratom rendelet 146. cikkének (3) bekezdésében foglaltakkal – minden olyan tájékoztatást megad, amely szükséges a szóban forgó pénzügyi évre vonatkozó mentesítési eljárás zavartalan lebonyolításához. (10) Az Európai Parlament – a Tanács minősített többséggel hozott ajánlása alapján – legkésőbb az N+2-ik év május 15-ig mentesíti az igazgatót az N-ik pénzügyi év költségvetésének végrehajtására vonatkozóan. 27. cikk Pénzügyi szabályok Az Ügynökségre vonatkozó pénzügyi szabályokat a Bizottsággal folytatott konzultációt követően az ügyvezető tanács fogadja el. A szóban forgó szabályok eltérhetnek a 2343/2002/EK, Euratom ║ rendelettől, ha az Ügynökség sajátos működési igényei úgy kívánják, ehhez azonban a Bizottság előzetes hozzájárulására van szükség. 28. cikk Csalás elleni intézkedések (1) Az Európai Csaláselleni Hivatal (OLAF) által lefolytatott vizsgálatokról szóló, 1999. május 25-i, 1073/1999/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet(14) előírásai megszorítás nélkül alkalmazandók az Ügynökségre csalás, vesztegetés és egyéb jogellenes cselekmények elleni fellépés céljából. (2) Az Ügynökség köteles csatlakozni az Európai Csaláselleni Hivatal (OLAF) belső vizsgálatairól szóló, az Európai Parlament, az Európai Unió Tanácsa és az Európai Közösségek Bizottsága között létrejött, 1999. május 25-i intézményközi megállapodáshoz(15), és haladéktalanul meghozni az Ügynökség egész személyzetére vonatkozó megfelelő rendelkezéseket. (3) A finanszírozási határozatokban és a megállapodásokban, valamint a belőlük következő végrehajtási aktusokban kifejezetten ki kell kötni, hogy a Számvevőszék és az OLAF szükség esetén helyszíni ellenőrzésnek vetheti alá az Ügynökség által kifizetett pénzösszegek kedvezményezettjeit, valamint a személyzet azon tagjait, akik az említett pénzösszegek allokációjáért felelnek. 29. cikk Kiváltságok és mentességek Az Ügynökségre alkalmazni kell az Európai Közösségek kiváltságairól és mentességeiről szóló jegyzőkönyvet. 30. cikk Személyzet (1) Az Ügynökség személyzetére az Európai Közösségek tisztviselőinek személyzeti szabályzata, az Európai Közösségek egyéb alkalmazottaira vonatkozó alkalmazási feltételek, valamint a közösségi intézmények által az említett szabályzat, illetve feltételek alkalmazása céljából közösen elfogadott szabályok alkalmazandók. (2) Az ügyvezető tanács – a Bizottsággal egyetértésben, az Európai Közösségek tisztviselőinek személyzeti szabályzata 110. cikkében foglaltaknak megfelelően – elfogadja a szükséges végrehajtó intézkedéseket. (3) Személyzete tekintetében az Ügynökség gyakorolja az Európai Közösségek tisztviselőinek személyzeti szabályzata által a kinevezésre jogosult hatóságra ruházott hatáskört, valamint az Európai Közösségek egyéb alkalmazottaira vonatkozó alkalmazási feltételek által a szerződéskötésre jogosult hatóságra ruházott hatáskört. (4) Az ügynökség elfogadhat olyan rendelkezéseket, amelyek lehetővé teszik, hogy kivételes esetben kirendelt tagállami szakértőket alkalmazzanak az Ügynökségnél. 31. cikk Az Ügynökség felelőssége (1) Szerződésen kívüli felelősség alapján az Ügynökség – a tagállamok jogában meglévő közös általános jogelveknek megfelelően – megtéríti az általa okozott, illetőleg az alkalmazottai által feladataik ellátása során okozott összes kárt. Az ilyen károk megtérítésével kapcsolatos jogviták Az Európai Bíróság joghatósága alá tartoznak. (2) Az Ügynökség személyzetének az Ügynökséggel szembeni személyes pénzügyi és fegyelmi felelőssége tekintetében az Ügynökség személyzetére alkalmazandó vonatkozó rendelkezések az irányadók. 32. cikk Hozzáférés az iratokhoz (1) Az Ügynökségnél tárolt iratokra az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság dokumentumaihoz való nyilvános hozzáférésről szóló, 2001. május 30-i, 1049/2001/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletet(16) kell alkalmazni. (2) Az ügyvezető tanács e rendelet hatálybalépésétől számítva hat hónapon belül gyakorlati intézkedéseket fogad el az 1049/2001/EK rendelet alkalmazására. (3) Az Ügynökség által az 1049/2001/EK rendelet 8. cikke értelmében hozott határozatok tárgyában panasz nyújtható be az ombudsmanhoz vagy eljárás indítható a Bíróság előtt, a Szerződés 195., illetve 230. cikkében megállapított feltételekkel összhangban. 33. cikk Harmadik országok részvétele Az Ügynökség készen áll az olyan országokkal való együttműködésre, amelyek nem tagjai az Európai Uniónak és a Közösséggel ilyen célú megállapodást kötöttek. E megállapodások vonatkozó rendelkezéseiben az adott országra nézve rögzíteni kell különösen az Ügynökség munkájában való részvétel jellegét, tárgyát és eljárási vonatkozásait, kitérve a pénzügyi hozzájárulásokat és a személyzetet érintő kérdésekre is. 34. cikk A nyelvhasználat szabályozása (1) Az Ügynökségre alkalmazni kell az Európai Gazdasági Közösség által használt nyelvek meghatározásáról szóló, 1958. április 15-i 1. tanácsi rendeletben(17) foglaltakat. (2) Az Ügynökség belső nyelvhasználati szabályairól az ügyvezető tanács határoz. (3) Az Ügynökség működéséhez szükséges fordítási szolgáltatásokat az Európai Unió Szerveinek Fordítóközpontja teljesíti. 35. cikk Értékelés (1) A Bizottság értékeli az Ügynökség tevékenységét. Az értékelés az Ügynökség eredményeire és munkamódszereire terjed ki, az e rendeletben és az éves munkaprogramokban meghatározott célkitűzéseivel, rendeltetésével és feladataival összehasonlításban. Az értékelésnek kiterjedt konzultáción kell alapulnia. (2) A Bizottság az első igazgató hivatalba lépésétől számítva legkésőbb három éven belül az Európai Parlament és a Tanács elé terjeszti első értékelő jelentését. A Bizottság ezután legalább háromévente értékelő jelentést terjeszt be. 36. cikk Hatálybalépés és átmeneti intézkedések (1) Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba. (2) Az 5-12. cikket ...-tól/-(jé)től(18) kell alkalmazni. Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban. Kelt ║ az Európai Parlament részéről a Tanács részéről az elnök az elnök
| ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| A gyalogosok és más veszélyeztetett úthasználók védelme ***I |
| |||||||
| ||||||||
(Együttdöntési eljárás: első olvasat) Az Európai Parlament, – tekintettel a Bizottság az Európai Parlamenthez és a Tanácshoz intézett javaslatára (COM(2007)0560), – tekintettel az EK-Szerződés 251. cikkének (2) bekezdésére és 95. cikkére, amely alapján a Bizottság benyújtotta javaslatát a Parlamenthez (C6–0331/2007), – tekintettel eljárási szabályzata 51. cikkére, – tekintettel a Közlekedési és Idegenforgalmi Bizottság jelentésére (A6–0081/2008), 1. jóváhagyja a Bizottság javaslatát annak módosított formájában; 2. felhívja a Bizottságot, hogy utalja az ügyet újból a Parlamenthez, ha lényegesen módosítani szándékozik a javaslatot vagy a helyébe másik szöveget kíván léptetni; 3. utasítja elnökét, hogy továbbítsa álláspontját a Tanácsnak és a Bizottságnak. Az Európai Parlament álláspontja amely első olvasatban 2008. június 18-án került elfogadásra a gépjárműveknek a gyalogosok és más veszélyeztetett úthasználók védelme tekintetében történő típusjóváhagyásáról, valamint a 2007/46/EK irányelv módosításáról valamint a 2003/102/EK és a 2005/66/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló .../2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet
(A Parlament és a Tanács megállapodása következtében a Parlament első olvasatban elfogadott álláspontja megegyezik a végleges jogszabállyal, .../2008/EK rendelet) | ||||||||
| Egyes jogi aktusok kiigazítása az ellenőrzéssel történő szabályozási bizottsági eljárásra tekintettel, gyűjtőrendelet, első rész ***I |
| |||||||
| ||||||||
(Együttdöntési eljárás: első olvasat) Az Európai Parlament, – tekintettel a Bizottságnak az Európai Parlamenthez és a Tanácshoz intézett javaslatára (COM(2007)0741), – tekintettel az EK-Szerződés 251. cikkének (2) bekezdésére, 40. cikkére, 47. cikke (1) bekezdésére és (2) bekezdésének első és harmadik mondatára, 55. cikkére, 71. cikkére, 80. cikkének (2) bekezdésére, 95. cikkére, 100. cikkére, 137. cikkének (2) bekezdésére, 156. cikkére, 175. cikkének (1) bekezdésére és 285. cikkére, amelyek alapján a Bizottság benyújtotta javaslatát a Parlamenthez (C6-0432/2007), – tekintettel a Tanács képviselője által a 2008. május 28-i levélben vállalt, a módosított javaslat elfogadására irányuló kötelezettségekre, az EK-Szerződés 251. cikke (2) bekezdése második albekezdésének első francia bekezdésével összhangban, – tekintettel eljárási szabályzata 51. cikkére, – tekintettel a Jogi Bizottság jelentésére és a Nemzetközi Kereskedelmi Bizottság, a Gazdasági és Monetáris Bizottság, a Foglalkoztatási és Szociális Bizottság, a Környezetvédelmi, Közegészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Bizottság, az Ipari, Kutatási és Energiaügyi Bizottság, a Belső Piaci és Fogyasztóvédelmi Bizottság, a Közlekedési és Idegenforgalmi Bizottság, a Regionális Fejlesztési Bizottság és a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Bizottság véleményére (A6-0088/2008), 1. jóváhagyja a Bizottság javaslatát, annak módosított formájában; 2. felhívja a Bizottságot, hogy utalja az ügyet újból a Parlamenthez abban az esetben, ha javaslatát lényegesen módosítani kívánja, vagy helyébe másik szöveget szándékozik léptetni; 3. utasítja elnökét, hogy továbbítsa a Parlament állásfoglalását a Tanácsnak és a Bizottságnak. Az Európai Parlament álláspontja amely első olvasatban 2008. június 18-án került elfogadásra a Szerződés 251. cikkében meghatározott eljárás alá tartozó egyes jogi aktusoknak az ellenőrzéssel történő szabályozási bizottsági eljárás tekintetében történő, az 1999/468/EK tanácsi határozat szerinti kiigazításáról szóló .../2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet elfogadására tekintettel – Az ellenőrzéssel történő szabályozási bizottsági eljáráshoz történő hozzáigazítás – Első rész
(A Parlament és a Tanács megállapodása következtében a Parlament első olvasatban elfogadott álláspontja megegyezik a végleges jogszabállyal, 1137/2008/EK rendelet) | ||||||||
| Egyes jogi aktusok kiigazítása az ellenőrzéssel történő szabályozási bizottsági eljárásra tekintettel, harmadik rész ***I |
| ||||||
(Együttdöntési eljárás: első olvasat) Az Európai Parlament, – tekintettel a Bizottságnak az Európai Parlamenthez és a Tanácshoz intézett javaslatára (COM(2007)0822), – tekintettel az EK-Szerződés 251. cikkének (2) bekezdésére, 61. cikkének c) pontjára, 63. cikke első bekezdésének 1. a) pontjára és 67. cikkére, amelyek alapján a Bizottság benyújtotta javaslatát a Parlamenthez (C6-0474/2007), – tekintettel a Tanács képviselője által 2008. május 28-i levelében tett azon vállalásra, hogy a javaslatot módosítások nélkül, az EK-Szerződés 251. cikke (2) bekezdése második albekezdésének második francia bekezdésének megfelelően elfogadják, – tekintettel eljárási szabályzata 51. cikkére, – tekintettel a Jogi Bizottság jelentésére és az Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottság véleményére (A6–0086/2008), 1. jóváhagyja a Bizottság javaslatát; 2. felhívja a Bizottságot, hogy utalja az ügyet újból a Parlamenthez, ha lényegesen módosítani szándékozik javaslatát vagy helyébe másik szöveget kíván léptetni; 3. utasítja elnökét, hogy továbbítsa a Parlament álláspontját a Tanácsnak és a Bizottságnak. | |||||||
| Egyes halászati termékek Kanári-szigetekre irányuló behozatalára vonatkozó autonóm közösségi vámkontingensek * |
| ||||||
(Konzultációs eljárás) Az Európai Parlament, – tekintettel a Bizottságnak a Tanácshoz intézett javaslatára (COM(2008)0129), – tekintettel az EK-Szerződés 299. cikkének (2) bekezdésére, amelynek megfelelően a Tanács konzultált a Parlamenttel (C6-0153/2008), – tekintettel eljárási szabályzata 51. cikkére, – tekintettel a Regionális Fejlesztési Bizottság jelentésére (A6-0213/2008), 1. jóváhagyja a Bizottság javaslatát; 2. felkéri a Tanácsot, hogy tájékoztassa a Parlamentet, ha az általa jóváhagyott szövegtől el kíván térni; 3. kéri az 1975. március 4-i közös nyilatkozatban szereplő egyeztető eljárás megkezdését abban az esetben, ha a Parlament által jóváhagyott szövegtől a Tanács el kíván térni; 4. felkéri a Tanácsot a Parlamenttel való újbóli konzultációra abban az esetben, ha lényegesen módosítani kívánja a Bizottság javaslatát; 5. utasítja elnökét, hogy továbbítsa a Parlament állásfoglalását a Tanácsnak és a Bizottságnak. | |||||||
| Az európai ombudsman jogállása |
| |||||||||||||||||||
| ||||||||||||||||||||
Az Európai Parlament, – tekintettel az európai ombudsman által elnökéhez írott 2006. július 11-i levélre, – tekintettel az elnöke által az Alkotmányügyi Bizottsághoz írott 2006. szeptember 21-i levélre, – tekintettel az EK-Szerződés 195. cikkénekének (4) bekezdésére, – tekintettel az Euratom-Szerződés 107d. cikkének (4) bekezdésére, – tekintettel az ombudsman feladatainak ellátására vonatkozó szabályokról és általános feltételekről szóló, 1994. március 9-i 94/262/ESZAK, EK, Euratom határozatra(1), melyet a Parlament eljárási szabályzatának X. melléklete tartalmaz, – tekintettel a 94/262/ESZAK, EK, Euratom határozatot módosító, 2008. április 22-i ülésen elfogadott határozattervezetről(2) szóló európai bizottsági véleményre, – tekintettel arra, hogy szavazást követően a Tanács jóváhagyta a módosított határozattervezetet, – tekintettel eljárási szabályzata 45. cikkének (2) bekezdésére, – tekintettel az Alkotmányügyi Bizottság jelentésére és a Petíciós Bizottság véleményére (A6-0076/2008), 1. elfogadja a 94/262/ESZAK, EK, Euratom határozatot módosító határozatot; 2. utasítja elnökét, hogy az elfogadott szövegek között tegye közzé a 94/262/ESZAK, EK, Euratom határozatot módosító határozat 2008. április 22-i és 2008 június 18-i szavazást követő végleges változatát, és azt ezzel az állásfoglalással együtt továbbítsa a Tanácsnak és a Bizottságnak; 3. utasítja elnökét, hogy biztosítsa a 94/262/ESZAK, EK, Euratom határozatot módosító határozat megfelelő időben történő közzétételét az Európai Unió Hivatalos Lapjában. Az Európai Parlament határozata az ombudsman feladatainak ellátására vonatkozó szabályokról és általános feltételekről szóló, 1994. március 9-i 94/262/ESZAK, EK, Euratom határozat módosításáról AZ EURÓPAI PARLAMENT, tekintettel az Európai Közösséget létrehozó szerződésre és különösen 195. cikke (4) bekezdésére, tekintettel az Európai Atomenergia-közösséget létrehozó szerződésre, és különösen 107d. cikke (4) bekezdésére, tekintettel az Európai Parlament által 2008. április 22-én jóváhagyott határozattervezetre(3) és a 2008. június 18-án jóváhagyott módosításokra(4), tekintettel a Bizottság véleményére, a Tanács jóváhagyásával(5), mivel: (1) Az Európai Unió alapjogi chartája az Unió polgárainak egyik alapvető jogaként ismeri el a megfelelő ügyintézéshez való jogot. (2) Az ombudsman tevékenységének sikeressége érdekében alapvető fontosságú a polgároknak az ombudsmanba vetett abbéli bizalma, hogy alapos és pártatlan vizsgálatokat folytat le a hivatali visszásságok gyanújával kapcsolatos ügyekben. (3) Kívánatos az ombudsman alapokmányát kiigazítani minden olyan lehetséges bizonytalanság kizárása érdekében, amely azzal kapcsolatban merül fel, hogy az ombudsman a hivatali visszásságok gyanúját érintő ügyekben alapos és pártatlan vizsgálatot képes folytatni. (4) Kívánatos az ombudsman alapokmányát kiigazítani a jogi rendelkezések vagy az ítélkezési gyakorlat minden olyan lehetséges fejlődésének lehetővé tétele érdekében, amely az Európai Unió szerveinek, hivatalainak és ügynökségeinek a Bíróság előtti ügyekbe történő beavatkozására vonatkozik. (5) Kívánatos az ombudsman alapokmányát kiigazítani az olyan változások – különösen az Európai Csaláselleni Hivatal (OLAF) létrehozása – figyelembe vétele érdekében, amelyek az elmúlt években az Európai Unió pénzügyi érdekei ellen elkövetett csalással szembeni küzdelem terén az európai intézmények vagy szervek szerepe tekintetében következtek be, hogy lehetővé váljon az ombudsman számára ezen intézmények vagy szervek értesítése a hatáskörükbe tartozó bármely információról. (6) Kívánatos lépéseket tenni annak érdekében, hogy az ombudsman számára lehetővé váljék a hasonló nemzeti vagy nemzetközi szintű intézményekkel, illetve az európai ombudsmanénál tágabb – például az emberi jogok védelmére kiterjedő – tevékenységi körrel rendelkező nemzeti vagy nemzetközi intézményekkel folytatott együttműködésének fejlesztése, mivel az ilyen jellegű együttműködés kedvezően járul hozzá az ombudsman tevékenységének nagyobb hatékonyságához. (7) Az Európai Szén- és Acélközösséget létrehozó szerződés 2002-ben hatályát vesztette, A KÖVETKEZŐKÉPPEN HATÁROZOTT: 1. cikk A 94/262/ESZAK, EK, Euratom határozat módosításai A 94/262/ESZAK, EK, Euratom határozat a következőképpen módosul: 1. Az első bevezető hivatkozásból "az Európai Szén- és Acélközösséget létrehozó szerződés 20d. cikkének (4) bekezdésére" szavakat törölni kell. 2. A harmadik preambulumbekezdés helyébe a következő szöveg lép:" mivel az ombudsmannak, aki hivatalból is eljárhat, rendelkeznie kell a feladatai ellátásához szükséges valamennyi eszközzel; mivel e célból a közösségi intézmények és szervek az ombudsman kérelmére kötelesek a kért tájékoztatást számára megadni, az ombudsman titoktartási kötelezettségének sérelme nélkül; mivel a minősített információkhoz vagy dokumentumokhoz – különösen az 1049/2001/EK rendelet(6) 9. cikkének hatálya alá tartozó minősített dokumentumokhoz – való hozzáférés feltétele az érintett közösségi intézménynél vagy szervnél hatályban lévő biztonsági szabályok betartása; mivel a minősített információkat vagy dokumentumokat a 3. cikk (2) bekezdésének első albekezdésben említett módon átadó intézményeknek és szerveknek e minősítésről tájékoztatniuk kell az ombudsmant; mivel a 3. cikk (2) bekezdésének első albekezdésben meghatározott szabályok alkalmazása érdekében az ombudsman előre megállapodik az érintett intézményekkel és szervekkel a minősített információk vagy dokumentumok és a szakmai titoktartás hatálya alá tartozó egyéb információk kezelésének feltételeiről; mivel ha az ombudsman úgy találja, hogy a kért segítséget nem kapja meg, tájékoztatja erről az Európai Parlamentet, amely megteszi a megfelelő lépéseket; "3. Az 1. cikk (1) bekezdéséből "az Európai Szén- és Acélközösséget létrehozó szerződés 20d. cikke (4) bekezdésének" szavakat törölni kell. 4. A 3. cikk (2) bekezdése helyébe a következő szöveg lép:" 2. "(2) A közösségi intézmények és szervek kötelesek az ombudsman rendelkezésére bocsátani minden általa kért információt, továbbá biztosítani számára a vonatkozó iratokhoz történő hozzáférést. A minősített információkhoz vagy dokumentumokhoz – különösen az 1049/2001/EK rendelet 9. cikkének hatálya alá tartozó minősített dokumentumokhoz – való hozzáférés feltétele az érintett közösségi intézménynél vagy szervnél hatályban lévő biztonsági szabályok betartása. A minősített információkat vagy dokumentumokat az előző albekezdésben említett módon átadó intézményeknek és szerveknek e minősítésről tájékoztatniuk kell az ombudsmant. Az első albekezdésben meghatározott szabályok végrehajtása érdekében az ombudsmannak előre meg kell állapodnia az érintett intézményekkel és szervekkel a minősített információk vagy dokumentumok és a szakmai titoktartás hatálya alá tartozó egyéb információk kezelésének feltételeiről. Az érintett intézmények és szervek a tagállamokból származó, törvény vagy rendelet alapján titkosnak minősített dokumentumokhoz csak a tagállam előzetes jóváhagyásával biztosíthatnak hozzáférést. A tagállamokból származó más dokumentumokhoz is csak az érintett tagállam értesítését követően biztosítható hozzáférés. Az ombudsman a dokumentumok tartalmát a 4. cikknek megfelelően a fenti két eset egyikében sem hozhatja nyilvánosságra. A közösségi intézmények és szervek tisztviselői és alkalmazottai az ombudsman felhívására kötelesek tanúvallomást tenni; az említettek a személyzeti szabályzat vonatkozó szabályaihoz, különösen a hivatali titoktartási kötelezettségükhöz továbbra is kötve vannak. "5. A 4. cikk helyébe a következő szöveg lép:" 4. cikk (1) Az ombudsman és munkatársai – akikre az Európai Közösséget létrehozó szerződés 287. cikkét és az Európai Atomenergia-közösséget létrehozó szerződés 194. cikkét alkalmazni kell – a vizsgálataik során megszerzett információkat vagy dokumentumokat nem tehetik közzé. A (2) bekezdés sérelme nélkül, különösen nem tehetnek közzé semmilyen minősített információt vagy az ombudsmannak átadott – különösen az 1049/2001/EK rendelet 9. cikke értelmében minősített dokumentumnak minősülő – dokumentumot, a személyes adatok védelmével kapcsolatos közösségi jogszabályok hatálya alá tartozó dokumentumot, valamint semmilyen információt, amely a panaszt benyújtó vagy az ügyben szereplő más személynek kárt okozhatna. (2) Ha az ombudsman vizsgálata során olyan tényekről szerez tudomást, amelyek megítélése szerint felvetik a büntetőjogi érintettséget, erről haladéktalanul értesíti az illetékes nemzeti hatóságokat a tagállamoknak az Európai Közösségek melletti állandó képviseletén keresztül, és értesíti a csalás elleni küzdelemmel foglalkozó, illetékes közösségi intézményt, szervet vagy szolgálatot amennyiben az ügy annak hatáskörébe tartozik; adott esetben az ombudsman értesíti azt a közösségi intézményt vagy szervet is, amelyhez az érintett tisztviselő vagy alkalmazott tartozik, és amely alkalmazhatja az Európai Közösségek kiváltságairól és mentességeiről szóló jegyzőkönyv 18. cikkének második bekezdését. Az ombudsman olyan tényekről is tájékoztathatja az érintett közösségi intézményt vagy szervet, amelyek valamely tisztviselőjének vagy alkalmazottjának a magatartását fegyelmi szempontból kérdőjelezik meg. "6. A következő 4a. cikk kerül beillesztésre:" 4a. cikk Az ombudsman és munkatársai a 4. cikk (1) bekezdésében említettektől eltérő dokumentumokhoz való hozzáférés iránti kérelmeket az 1049/2001/EK rendeletben foglalt feltételeknek és korlátozásoknak megfelelően kezelik. "7. Az 5. cikk helyébe a következő szöveg lép:" 5. cikk (1) Az ombudsman – amennyiben ezzel eljárása eredményességét fokozhatja, és a panaszosok jogainak és érdekeinek megfelelőbb védelmét elősegítheti – együttműködhet egyes tagállamok azonos típusú szerveivel, ha tiszteletben tartja az alkalmazandó nemzeti jog rendelkezéseit. Az ombudsman ezen az úton nem kérhet betekintést olyan dokumentumokba, melyekhez a 3. cikk alapján nem férhet hozzá. (2) Az Európai Közösséget létrehozó szerződés 195. cikkében és az Európai Atomenergia-közösséget létrehozó szerződés 107d. cikkében foglalt feladatkörén belül és más intézmények és szervek tevékenységének megkettőzése nélkül az ombudsman ugyanezen feltételek mellett együttműködhet a tagállamoknak az alapvető jogok előmozdításáért és védelméért felelős intézményeivel és szerveivel. "2. cikk Ezt a határozatot az Európai Unió Hivatalos Lapjában közzé kell tenni. 3. cikk Ez a határozat az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetése után tizennégy nappal lép hatályba. Kelt Strasbourgban, az Európai Parlament részéről az elnök
| ||||||||||||||||||||
| Jogi nyilatkozat - Adatvédelmi szabályzat |