Az Európai Parlament,

–   tekintettel a Bizottság 2008. február 13-i, "Jelentés a Frontex értékeléséről és jövőbeni fejlesztéséről" című közleményére (COM(2008)0067),

–   tekintettel a Bizottság 2008. február 13-i, "Az európai határőrizeti rendszer (EUROSUR) kialakításának vizsgálatáról" című közleményére (COM(2008)0068),

–   tekintettel a Bizottság 2008. február 13-i, "Az Európai Unió határigazgatása terén teendő újabb lépések előkészítéséről" című közleményére (COM(2008)0069),

–   tekintettel az Európai Unió tagállamai külső határain való operatív együttműködési igazgatásért felelős európai ügynökség felállításáról szóló, 2004. október 26-i 2007/2004/EK tanácsi rendeletre(1),

–   tekintettel a tagállamok által 2008. július 7-én Párizsban elfogadott, az Európai Tanács 2008. október 15–16-i ülésén jóváhagyott európai bevándorlási és menekültügyi paktumra,

–   tekintettel a 2005. december 15–16-i Európai Tanács elnökségének "a migrációval kapcsolatos általános megközelítésről: az Afrikára és a mediterrán térségre összpontosító elsődleges fellépésekről" szóló következtetéseire, amelyeket az Európai Tanács 2006. december 14–15-i ülését követően az elnökség belefoglalt következtetéseibe,

–   tekintettel a gyorsreagálású határvédelmi csapatok felállítására szolgáló eljárás bevezetéséről szóló, 2007. július 11-i 863/2007/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletre(2),

–   tekintettel a harmadik országok állampolgárainak illegális bevándorlása elleni küzdelem politikai prioritásairól szóló 2007. szeptember 26-i állásfoglalására(3),

–   tekintettel eljárási szabályzatának 45. cikkére,

–   tekintettel az Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottság jelentésére és a Fejlesztési Bizottság véleményére (A6-0437/2008),

A.   mivel az illegális bevándorlás elleni küzdelemnek és különösen az Unió valamennyi határára kiterjedő integrált határigazgatásnak a migrációs folyamatok globális és egységes megközelítésének kereteibe kell illeszkednie, amely magában foglalja a jogszerű bevándorlás kezelését, a legális bevándorlók integrációját, valamint a származási és tranzitországokkal folytatott együttműködést is,

B.   mivel az illegális bevándorlás Európa szerte általános kihívást jelent és ezért közös európai politikát tesz szükségessé,

C.   mivel e migrációs jelenségek megfigyelhetők lesznek mindaddig, amíg a világ különböző régióinak fejlettségi szintje közötti eltérések fennállnak, és mivel ennek megfelelően ésszerű a migrációs folyamatok kezelését a fejlesztési politikával és a harmadik országokkal folytatott együttműködési stratégiákkal támogató összhangban szervezni,

D.   figyelmeztet arra, hogy az Európai Unió Tagállamai Külső Határain Való Operatív Együttműködési Igazgatásért Felelős Európai Ügynökség (FRONTEX) nem csodaszer az illegális bevándorlás által okozott valamennyi problémára,

E.   mivel az Unió külső határainak ellenőrzése dinamikus tényezője az illegális bevándorlás elleni küzdelemnek, és ezt kell kiegészíteniük a jelenség okainak felszámolását célzó visszatartó jellegű politikáknak, mint amilyen az illegális munkavállalás elleni fellépés – nevezetesen a jogellenesen az EU területén tartózkodó, harmadik országbeli állampolgárokat foglalkoztató munkáltatókkal szemben szankciókat előíró irányelv (COM(2007)0249) elfogadása révén –, és a szervezett bűnözés részeként működő embercsempész-hálózatok elleni küzdelem,

F.   mivel az illegális bevándorláshoz magas halálozási ráta társul, és mivel – a származási és a tranzit országokkal együttműködésben – tájékoztatási kampányokat kell szervezni az ilyen típusú bevándorlás veszélyeiről és végzetes következményeiről,

G.   mivel a saját állami határain minden tagállam maga felel a határőrizetet biztosításáért, az Unió keleti és déli határaira nehezedő migrációs nyomás azonban felveti egy tagállamok közötti, kötelező felelősségmegosztási és szolidaritási rendszer létrehozásának szükségességét, amely megkönnyítené a migrációval kapcsolatos feladatok megoldása érdekében mozgósítható anyagi és emberi erőforrások megosztását,

H.   mivel ezeknek az eszközöknek (FRONTEX, EUROSUR, elektronikus utazásengedélyezési rendszer (ESTA), határregisztrációs rendszer, Fast Track) hosszú távú célja egy európai integrált határigazgatási rendszer fokozatos létrehozása,

I.   mivel a FRONTEX ügynökség működésének 2005. októberi kezdete óta megszületett első számszerűsíthető eredmények már rendelkezésre állnak, és mivel a fejlődésének ezen szakaszában elengedhetetlenné vált a közép- és hosszú távú stratégia kidolgozása,

J.   mivel a Frontex az első pillér alá tartozó, a teljes körű demokratikus ellenőrzés és az átláthatóság elveinek alárendelt közösségi szervezet, és mint ilyen, kötelessége megvédeni és előmozdítani az Unió alapvető értékeit,

K.   mivel a FRONTEX által a hírszerzés területén végzett koordinációs műveletek bizalmasan kezelt kockázatelemzéseken és fenyegetésértékeléseken alapulnak,

L.   mivel a FRONTEX fejlesztési stratégiájának pontosan ezt az alkalmat kell megragadnia, hogy próbára tegye a tagállamok közötti "kötelező szolidaritás" elvének életképességét (amelyet már az Unió gyorsreagálású kapacitásainak szükséghelyzetben történő használatát koordináló 863/2007/EK rendelet keretében is említettek), a FRONTEX eredményes fellépéséhez szükséges anyagi (a műszaki eszközök központi nyilvántartásában (CRATE) szereplő felszerelések) és emberi erőforrások feltétel nélküli rendelkezésre bocsátásának biztosításához legmegfelelőbb eljárásrend kiválasztása érdekében,

M.   mivel a Parlament következetesen támogatta a FRONTEX-et és jóváhagyta költségvetésének jelentős növelését annak érdekében, hogy elegendő pénzügyi forrásokkal rendelkezzen feladatai ellátásához,

N.   mivel a FRONTEX a déli tagállamok partjai mentén tengeri missziókat hajtott végre, melyek sikere változó volt az azokkal a harmadik országokkal folytatott együttműködés függvényében, ahonnan a bevándorlók útra keltek; mivel a Kanári-szigetek közelében végrehajtott Hera misszió sikerrel járt és az érkezők számának jelentős mértékű csökkenését eredményezte, a Földközi-tenger középső térségében végrehajtott Nautilus misszió azonban nem volt hatékony, mivel az érkezők száma növekedett ahelyett, hogy csökkent volna,

O.   mivel a bevándorlás által leginkább érintett területek a déli tengeri régiókban szükségessé teszik a folyamatosan végzett tengeri missziók keretében az állandó járőrözést,

P.   mivel a FRONTEX minden fellépésének minden esetben meg kell felelnie a nemzetközi jogi normáknak, különösen azoknak, amelyek a tengerjogra, emberi jogokra, emberi méltóságra és a menekültekre vonatkoznak, és különösen a menedékjogra és a visszaküldés tilalmának elvére vonatkozóaknak,

Q.   mivel a FRONTEX minden fellépésébe integrálnia kell a legkiszolgáltatottabb személyek, a nők és a gyermekek, különösen a terhes nők, a kísérő nélküli kiskorúak, az időskorúak, valamint a fogyatékkal élők és a súlyos betegek tiszteletben tartásához szükséges óvintézkedések és eszközök meglétének szükségességét,

R.   mivel a FRONTEX működésének humanitárius dimenzióját maximális jogbiztonságnak kell támogatnia mind az általa végzett mentőakciók, mind a támogatásával lezajló közös visszaküldési műveletek keretében,

S.   mivel a FRONTEX munkájában részt vevő szakosodott személyzet képzésének sikerére tekintettel e képzést érdemes lenne fenntartani, különösen pedig kiterjeszteni a harmadik országokban dolgozó, az Ügynökséggel napi együttműködést folytató személyzetre, annak érdekében, hogy képzést kapjanak a tengeri mentési műveletek és az emberek hajótörés esetén történő mentése témájában,

T.   mivel a határellenőrzés nem csak az engedély nélküli határátlépésre összpontosít, hanem a határokon átnyúló bűnözés egyéb aspektusaira is, mint például az embercsempészet, a kábítószer-csempészet vagy a tiltott fegyverkereskedelem, így összességében a belső biztonság növelését is segíti,

U.   mivel a FRONTEX intézkedése nem lehet hatékony olyan EU határigazgatási politika nélkül, amely magában foglalja a javasolt, új EU határőrizeti rendszert, mint például az elektronikus utazásengedélyezési rendszert (ESTA), a határregisztrációs rendszert vagy a Fast Track-et,

1.   kéri a tagállamokat, hogy olyan globális megközelítésben szemléljék a migráció által jelentett kihívást, amely egyforma erővel ösztönzi az Unió külső határellenőrzésének megerősítését, az illegális bevándorlás elleni küzdelmet és az Unió területén illegálisan tartózkodó külföldiek hazájukba történő visszaküldését, az illegális munkavállalás és az emberkereskedelem elleni küzdelmet, valamint a jogszerű bevándorlás bonyolítását és a bevándorlók integrációját elősegítő intézkedéseket, egy olyan globális partnerség megerősítését a harmadik országokkal, amely pozitív viszonyba állítja a migrációt és a fejlődést, és a közösségi szinten egységes menekültügyi politika kidolgozását;

2.   a FRONTEX ügynökséget az Unió bevándorlással kapcsolatos globális stratégiája alapvető eszközének tekinti, és felkéri a Bizottságot, hogy nyújtson be javaslatokat a FRONTEX megbízatásának felülvizsgálatára szerepének megerősítése és hatékonyabbá tétele érdekében;

3.   meggyőződése szerint tudatosítani kell, hogy a FRONTEX-nek feltétlenül szüksége van arra, hogy mindenkor számolhasson a tagállamok által, nevezetesen a CRATE nyilvántartáson keresztül a rendelkezésre bocsátott eszközökkel, mind egyedi közös fellépései összehangolásához, mind állandó feladatai végrehajtásához; sajnálja, hogy a tagállamok eddig nem tanúsítottak kellő készséget arra, hogy biztosítsák az FRONTEX számára a szükséges eszközöket, és felkéri őket ennek teljesítésére;

4.   üdvözli az európai bevándorlási és menekültügyi egyezménynek a Tanács általi elfogadását és a FRONTEX megerősítését, melyet ő is javasol;

5.   hangsúlyozza, hogy az emberkereskedelem elleni küzdelmet be kellene vonni a FRONTEX tevékenységi körébe, különösen az Unió külső határai mentén;

6.   ennek érdekében kéri a tagállamokat, hogy – a megvalósíthatóság és a részt vevő országok jelenlegi konkrét igényei függvényében – mielőbb hozzanak létre hivatalosan egy "kötelező és visszavonhatatlan szolidaritási" rendszert, amely lehetővé teszi a FRONTEX számára, hogy fellépései előkészítése és végrehajtása során pontosan fel tudja mérni az adott pillanatban rendelkezésére álló eszközöket;

7.   kéri olyan állandó és megszakítás nélkül tevékenykedő, közös határőr járőrcsapatok felállítását, melyek egész évben őrzik a magas kockázatú határszakaszokat, különösen a tengeri határokon, ahol fennáll az életveszély súlyos kockázata, miután az élethez való jog az első, sérthetetlen alapvető jog;

8.   hangsúlyozza, hogy mennyire fontos, hogy az közösségi jogot harmonizálják az e területen egyébként alkalmazandó nemzetközi joggal annak érdekében, hogy az Unió hatékonyan járulhasson hozzá a bajban lévő menekültek megsegítését célzó erőfeszítésekhez;

9.   kéri a tagállamokat, hogy mielőbb adjanak konkrét bizonyságot e szolidaritási elv működéséről, és ennek jegyében jelentősen növeljék az általuk a FRONTEX rendelkezésére bocsátott anyagi eszközök, különösen a felszíni eszközök, mennyiségét, továbbá biztosítsák az Ügynökséget a kellő időben nyújtandó, tevőleges támogatásra irányuló készségükről;

10.   kéri a FRONTEX-et, hogy készítsen jelentést a Tanácsnak és az Európai Parlamentnek, amelyben részletesen leírja, hogy a CRATE adatbázisban nyilvántartott eszközökből ténylegesen mi áll a rendelkezésére és ezekből mit használ fel, és ha szükséges, a jelentésben hangsúlyozza a tapasztalt nehézségeket, és nyújtson teljes körű információt arról, hogy mely tagállamok biztosítanak eszközöket, és melyek nem;

11.   kéri a tagállamokat, hogy – amennyiben továbbra is elégtelen mennyiségben állnak rendelkezésre eszközök – nagyságrendileg változtassák meg a FRONTEX költségvetését annak érdekében, hogy feladatát teljesíthesse, és esetleg vizsgálják meg az ehhez szükséges eszközök jövőbeni bérlésével és/vagy megvásárlásával kapcsolatos jogi szempontokat;

12.   emlékeztet arra, hogy a Parlament költségvetési hatóságként a FRONTEX létrehozása óta már növelte annak költségvetését, és gondoskodik megfelelő végrehajtásáról, valamint a feladatok változásához történő igazításáról;

13.   rámutat arra, hogy az EU harmadik országokkal folytatott együttműködése során minimális követelmény, hogy az a menekültek és a menedékért folyamodók védelmére vonatkozó nemzetközi kötelezettségek, különösen a menekültek jogállására vonatkozó 1951. évi Genfi Egyezmény rendelkezésein alapuljon;

14.   örömmel látja, hogy a FRONTEX-szel napi kapcsolatban álló harmadik országok csaknem mindegyike jelentős erőfeszítéseket tett az együttműködés érdekében, amelyek rendkívül pozitív eredményekhez vezettek, például a Kanári-szigetek esetében; sajnálja azonban, hogy a bevándorlással kapcsolatos együttműködés más országok, például Törökország és Líbia esetében, még mindig nem valósult meg;

15.   kéri az Uniót, hogy a harmadik országokkal folytatott tárgyalások során térjen ki annak szükségességére, hogy ez utóbbiak fokozzák a bevándorlás terén megvalósuló együttműködést, és határozottan kérje azokat a harmadik országokat, akik kevés vagy semmi együttműködési készséget nem mutatnak, hogy a tőlük telhető minden lehetséges módon könnyítsék a FRONTEX munkáját, többek között úgy, hogy a megelőzés területén hatékonyabb együttműködést biztosítanak szolgálataik részéről;

16.   kéri a Bizottságot és a tagállamokat, hogy kétszerezzék meg erőfeszítéseiket annak elérése érdekében, hogy a harmadik országok tanúsítsanak magasabb szintű együttműködést, nevezetesen a visszafogadási megállapodások tárgyalása folyamán; úgy véli, hogy a bevándorlásügynek szerves részét kell képeznie az egyezményekről folyó tárgyalásoknak olyan harmadik országok esetén, amelyek származási vagy tranzit országok;

17.   hangsúlyozza annak fontosságát, hogy a FRONTEX harmadik országokkal folytatott együttműködése keretében vegye figyelembe azoknak a tagállamoknak a véleményét, amelyek a legnagyobb tapasztalattal rendelkeznek az érintett országokkal kapcsolatban az illegális bevándorlás kérdéseinek kezelésében; hozzáteszi, hogy egy harmadik országnak a FRONTEX által koordinált közös tagállami műveletekben való részvétele annak a tagállamnak a jóváhagyásától függ, amelyben a művelet zajlik;

18.  18 kéri, hogy a FRONTEX megbízatása kifejezetten tartalmazza a nemzetközi emberi jogok betartásának kötelezettségét és a nyílt tengeren végrehajtott mentőakciók során a menedéket keresőkkel szembeni kötelezettséget, kéri továbbá, hogy az ENSZ Menekültügyi Főbiztosságával és a megfelelő nem kormányzati szervezetekkel folytatott együttműködés hivatalosan szerepeljen e megbízatásban;

19.   aggodalmát fejezi ki amiatt, hogy a harmadik országokból származó állampolgárok nem biztos, hogy rendelkeznek megfelelő eszközökkel annak ellenőrzésére, hogy a róluk az Unió tervezett "rendszerek rendszerében" összegyűjtött személyes információkat az Unió területén érvényes adatvédelmi jogszabályokkal összhangban kezelik-e; felszólítja a Bizottságot, hogy tegye egyértelművé, milyen mértékben kívánja harmadik országok kormányzatai számára elérhetővé tenni a személyes adatokat;

20.   kéri a FRONTEX kompetenciáinak kibővítését annak érdekében, hogy ösztönözve legyen projektek és műveletek végrehajtására harmadik országokban többek között azért, hogy erősödjön a megállapodások hatékonysága és meg lehessen határozni a kapacitásnövelés szükségességét, tekintettel a határigazgatásra harmadik országokban;

21.   kéri a FRONTEX-et, hogy erősítse meg és teljesítse kulcsfontosságú szerepét a közös visszaküldési műveletek támogatásával, az ilyen eljárásokkal kapcsolatos valamennyi szempont figyelembevételével; a szolidaritás szellemében kéri a tagállamokat, hogy vonják be a FRONTEX-et a közös visszaküldési járatok megtervezésébe és megszervezésébe, és mérjék fel e műveletek igényeit;

22.   kéri a tagállamokat, hogy tegyék lehetővé a FRONTEX megbízatásának felülvizsgálatát az olyan joghézagok megszüntetése érdekében, melyek akadályozhatják annak tevékenységét, pontosan meghatározva tengeri mentőakcióinak, valamint a visszaküldési műveletekben való részvételének jogi feltételeit, és kísérleti projektek keretében tegyék lehetővé, hogy harmadik országok is használhassák az Ügynökség rendelkezésére álló eszközöket;

23.   kéri a Bizottságot, hogy részletesen értékelje a FRONTEX tevékenységeinek az alapvető jogokra és szabadságjogokra gyakorolt hatását, különösen az emberek védelméért viselt felelősség tekintetében;

24.   kéri, hogy a FRONTEX személyzete kapjon képzést a munkája során felmerülő, a nemeket érintő különféle kérdésekkel kapcsolatban;

25.   úgy véli, hogy a FRONTEX ily módon kibővített finanszírozása és az illegális bevándorlás elleni mindennapos küzdelemben való aktív szerepvállalása indokolttá tenné az Ügynökség logisztikai és adminisztratív kapacitásainak szerkezeti fejlesztését, az arányosság elvének tiszteletben tartása mellett;

26.   úgy véli, hogy még ha a végrehajtás tempója és eszközei még nem is indokolják több decentralizált ügynökség létrehozását, két iroda felállítása – melyek közül az egyik a szárazföldi határok mentén folyó tevékenységet, a másik a tengeri műveleteket koordinálná – már ma is célszerűnek tűnik; figyelembe véve, hogy a keleti határnál a szárazföldi vándorlási útvonalak a jövőben egyre jelentősebb kihívást jelentenek és egyre több figyelmet és eszközt igényelnek;

27.   kéri a Bizottságot és a tagállamokat, hogy fontolják meg a határőrségek uniós rendszerének megvalósíthatóságát;

28.   továbbra is szükségesnek tartja a FRONTEX műveleteihez mozgósított személyzet képzésének biztosítását, többek között a tengerjog, a menedékjog és az alapvető jogok területén, beleértve – megbízatásának kiszélesítése esetén – e képzésnek az érintett harmadik országok személyzetére történő kiterjesztését; ennek érdekében arra ösztönzi a FRONTEX-et, hogy működjön együtt más intézményekkel, mint például a Nemzetközi Migrációs Hivatallal, az Európai Unió Alapjogi Ügynökségével és az ENSZ Menekültügyi Főbiztosságával, az ENSZ tengerjogért felelős testületével és nem kormányzati szervezetekkel, valamint az e területen tapasztalattal és szakértelemmel rendelkező egyesületekkel;

29.   kéri a Bizottságot, hogy szervezzen tájékoztató kampányokat az illegális bevándorlás veszélyeiről a tagállamok bevált gyakorlata alapján;

30.   örömmel tölti el a Tanácsban a határőrizeti eszközök optimális kihasználását biztosítani hívatott EUROSUR határőrizeti rendszer felállítása érdekében folytatott vita, amely célja kiterjeszteni annak mostanáig csak a műveleti övezetekre korlátozódó hatókörét;

31.   ezért kitart amellett, hogy haladéktalanul meg kell kezdeni a nemzeti határőrizeti rendszerek azonos szintre hozását és hálózatba szervezését, és – tekintettel a következetesség szükségességére – bízzák a FRONTEX-re a rendelkezésre álló eszközök csoportosítását, különösen a tagállamok migrációigazgatási szolgálatai részére létrehozott biztonságos, webalapú információs és koordinációs hálózat (ICONET)(4) kezelését, és a külső határok átlépésével és a bevándorlással összefüggő kérdésekkel kapcsolatos tájékoztatást, a vitát és információcserét szolgáló központ (CIREFI) újbóli működtetését, amint az a 1994. november 30-i tanácsi következtetésekben szerepel;

32.   kéri, hogy az Ügynökség bővítse együttműködését a kockázatelemzésben az Europollal és más európai ügynökségekkel, valamint más nemzetközi szervezetekkel és a harmadik országok határőrizeti hatóságaival, különösen a nemzetközi csempészhálózatok felszámolásában és azoknak a bíróság elé állításában, akik az illegális bevándorlók csempészésében vesznek részt; ugyancsak alapvetőnek tartja, hogy jöjjön létre olyan mechanizmus, amely lehetővé teszi a Frontex számára, hogy kulcsfontosságú hírszerzési adatokat továbbítson azokhoz, akik azt a legjobban tudják felhasználni;

33.   kéri a tagállamokat annak biztosítására, hogy a határőrizetért felelős szolgálatok konkrét igényeit külön figyelembe vegyék a kutatási tevékenységek folyamán;

34.   az Unió integrált határellenőrizésének célkitűzését legitimnek tartja, és egyetért azzal, hogy fontos az Unió határellenőrzési politikájának folyamatos fejlesztése és megerősítése; hangsúlyozza mindazonáltal, hogy szükség van a létező és előkészítés alatt álló rendszerek értékelésére azelőtt, hogy a bizottság fent említett közleményében javasolt új elemek létrehozására kerülne sor; hangsúlyozza továbbá, hogy szükség van olyan átfogó tervre, amely meghatározza az Unió határellenőrzési stratégiájának felépítését, valamint az ezzel összefüggő programok közös működésének részleteit, és azt, hogy hogyan optimalizálható az egymással összefüggő programok közötti kapcsolat;

35.   kéri a FRONTEX-et, hogy kezdeményezze egy illetékes nemzeti hatóságok közötti közös információmegosztási térség létrehozását annak érdekében, hogy optimalizálni lehessen az érzékeny adatok begyűjtését, elemzését és megosztását, kéri az Európai Biztonságkutatási és Innovációs Fórumot (ESRIF), hogy járuljon hozzá e célkitűzés megvalósításához, munkájában előtérbe helyezve a határőrizeti eszközök tökéletesítését és az e területen zajló innovációt szolgáló közös alkalmazásokat;

36.   felhív a FRONTEX demokratikus ellenőrzésének a Parlament általi megerősítésére, és felhívja a FRONTEX-et, hogy tájékoztassa a Parlamentet a harmadik országokkal kötendő megállapodásokról folytatott tárgyalásokról, hogy nyújtson be az egyes határrégiókra összpontosító taktikai értékeléseket, valamint jelentessen meg értékelő jelentéseket a közös műveletekről és más összehangolt missziókról, továbbá kockázatértékeléseket, megvalósíthatósági tanulmányokat és a migrációs trendekről szóló statisztikákat; rámutat, hogy a FRONTEX tevékenységének demokratikus ellenőrzése, többek között, növelné az ügynökség legitimitását; mindazonáltal a jelentésekben publikált információk nem tartalmazhatnak bizalmas adatokat, amelyek kockáztatnák a folyamatban lévő műveleteket;

37.   felhívja a Bizottságot, hogy tegye egyértelművé, milyen jellegű, a határellenőrzéshez kapcsolódó logisztikai segítségnyújtást terveznek a szomszédos harmadik országok vonatkozásában, az EUROSUR 3. lépése 1. fázisában említetteknek megfelelően;

38.   utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Tanácsnak és a Bizottságnak, a tagállamok kormányainak és parlamentjeinek, az Egyesült Nemzetek Menekültügyi Főbiztosságának és a Nemzetközi Migrációs Szervezetnek.

(1) HL L 349., 2004.11.25., 1. o. (2) HL L 199., 2007.7.31., 30. o. (3) HL C 219. E, 2008.8.28., 223. o. (4) 2005. március 16-i 2005/267/EK tanácsi határozat (HL L 83., 2005.4.1., 48. o.).