Az Európai Parlament 2008. november 18-i jogalkotási állásfoglalása az egyrészről az Európai Közösségek és tagállamai, másrészről a Kazah Köztársaság közötti partnerségi és együttműködési megállapodáshoz csatolt, a Bolgár Köztársaságnak és Romániának az Európai Unióhoz történő csatlakozásának figyelembevétele céljából készült jegyzőkönyv elfogadásáról szóló tanácsi és bizottsági határozatra irányuló javaslatról (COM(2007)0105 – C6-0328/2008 – 2007/0039(CNS))

P6_TA(2008)0528 A6-0416/2008

(Konzultációs eljárás)

Az Európai Parlament,

–   tekintettel a tanácsi és bizottsági határozatra irányuló javaslatra (COM(2007)0105),

–   tekintettel a Kazah Köztársasággal kötött partnerségi és együttműködési megállapodásra,

–   tekintettel az EK-Szerződés 44. cikkének (2) bekezdésére, 47. cikke (2) bekezdésének utolsó mondatára, 55. cikkére, 57. cikkének (2) bekezdésére, 71. cikkére, 80. cikkének (2) bekezdésére, 93., 94., 133. és 181a. cikkére, valamint 300. cikke (2) bekezdésének második mondatára,

–   tekintettel az EK-Szerződés 101. cikkére,

–   tekintettel Bulgária és Románia csatlakozási szerződése 6. cikkének (2) bekezdésére,

–   tekintettel az EK-Szerződés 300. cikke (3) bekezdésének első albekezdésére, amelynek megfelelően a Tanács konzultált a Parlamenttel (C6-0328/2008),

–   tekintettel eljárási szabályzata 51. cikkére, 83. cikkének (7) bekezdésére és 43. cikkének (1) bekezdésére,

–   tekintettel a Külügyi Bizottság jelentésére (A6-0416/2008),

1.   jóváhagyja a jegyzőkönyv elfogadását;

2.   utasítja elnökét, hogy továbbítsa álláspontját a Tanácsnak és a Bizottságnak, valamint a tagállamok, illetve a Kazah Köztársaság kormányának és parlamentjének.

Az Európai Parlament 2008. november 18-i jogalkotási állásfoglalása az új generációs európai légiforgalmi szolgáltatási rendszer (SESAR) megvalósítása érdekében közös vállalkozás alapításáról szóló 219/2007/EK tanácsi rendelet módosításáról szóló tanácsi rendeletre irányuló javaslatról (COM(2008)0483 – C6-0305/2008 – 2008/0159(CNS))

P6_TA(2008)0529 A6-0439/2008

(Konzultációs eljárás)

Az Európai Parlament,

–   tekintettel a Bizottságnak a Tanácshoz intézett javaslatára (COM(2008)0483),

–   tekintettel az EK-Szerződés 171. és 172. cikkére, amelynek megfelelően a Tanács konzultált a Parlamenttel (C6-0305/2008),

–   tekintettel eljárási szabályzatának 51. cikkére és 43. cikkének (1) bekezdésére,

–   tekintettel az Ipari, Kutatási és Energiaügyi Bizottság jelentésére (A6-0439/2008),

1.   jóváhagyja a Bizottság javaslatát;

2.   felkéri a Tanácsot, hogy tájékoztassa a Parlamentet, ha az általa jóváhagyott szövegtől el kíván térni;

3.   felkéri a Tanácsot a Parlamenttel való újbóli konzultációra abban az esetben, ha lényegesen módosítani kívánja a Bizottság javaslatát;

4.   utasítja elnökét, hogy továbbítsa a Parlament állásfoglalását a Tanácsnak és a Bizottságnak.

Az Európai Parlament 2008. november 18-i jogalkotási állásfoglalása a motorkerékpárok és segédmotoros kerékpárok előírt azonosítási jelzéseiről szóló európai parlamenti és tanácsi irányelvre irányuló javaslatról (kodifikált szöveg) (COM(2008)0318 – C6-0205/2008 – 2008/0099(COD))

P6_TA(2008)0530 A6-0382/2008

(Együttdöntési eljárás – kodifikáció)

Az Európai Parlament,

–   tekintettel a Bizottságnak az Európai Parlamenthez és a Tanácshoz intézett javaslatára (COM(2008)0318),

–   tekintettel az EK-Szerződés 251. cikkének (2) bekezdésére és 95. cikkére, amelyek alapján a Bizottság javaslatát benyújtotta a Parlamenthez (C6–0205/2008),

–   tekintettel a jogalkotási szövegek hivatalos kodifikációjának gyorsított munkamódszeréről szóló, 1994. december 20-i intézményközi megállapodásra(1),

–   tekintettel eljárási szabályzata 80. és 51. cikkére,

–   tekintettel a Jogi Bizottság jelentésére (A6-0382/2008),

A.   mivel az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság jogi szolgálataiból álló tanácsadó munkacsoport véleménye szerint a szóban forgó javaslat a meglévő szövegek érdemi módosítás nélküli egyszerű egységes szerkezetbe foglalását tartalmazza,

1.   jóváhagyja a Bizottság javaslatát az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság jogi szolgálataiból álló tanácsadó munkacsoport ajánlásainak megfelelően kiigazított formában;

2.   utasítja elnökét, hogy továbbítsa a Parlament állásfoglalását a Tanácsnak és a Bizottságnak.

(1) HL C 102., 1996.4.4., 2. o.

Az Európai Parlament 2008. november 18-i jogalkotási állásfoglalása a társasági jog területén az egyszemélyes korlátolt felelősségű társaságokról szóló európai parlamenti és tanácsi irányelvre irányuló javaslatról (kodifikált szöveg) (COM(2008)0344 – C6-0217/2008 – 2008/0109(COD))

P6_TA(2008)0531 A6-0383/2008

(Együttdöntési eljárás – kodifikáció)

Az Európai Parlament,

–   tekintettel a Bizottságnak az Európai Parlamenthez és a Tanácshoz intézett javaslatára (COM(2008)0344),

–   tekintettel az EK-Szerződés 251. cikkének (2) bekezdésére és az EK-Szerződés 44. cikkére, amely alapján a Bizottság javaslatát benyújtotta a Parlamenthez (C6-0217/2008),

–   tekintettel a jogalkotási szövegek hivatalos kodifikációjának gyorsított munkamódszeréről szóló, 1994. december 20-i intézményközi megállapodásra(1),

–   tekintettel eljárási szabályzata 80. és 51. cikkére,

–   tekintettel a Jogi Bizottság jelentésére (A6-0383/2008),

A.   mivel az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság jogi szolgálataiból álló tanácsadó munkacsoport véleménye szerint a szóban forgó javaslat a meglévő szövegek érdemi módosítás nélküli egyszerű egységes szerkezetbe foglalását tartalmazza,

1.   jóváhagyja a Bizottság javaslatát az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság jogi szolgálataiból álló tanácsadó munkacsoport ajánlásainak megfelelően kiigazított formában;

2.   utasítja elnökét, hogy továbbítsa a Parlament állásfoglalását a Tanácsnak és a Bizottságnak.

(1) HL C 102., 1996.4.4., 2.o.

Az Európai Parlament 2008. november 18-i jogalkotási állásfoglalása a kerekes mezőgazdasági vagy erdészeti traktorok vezetőüléséről szóló európai parlamenti és tanácsi irányelvre irányuló javaslatról (kodifikált szöveg) (COM(2008)0351 – C6-0243/2008 – 2008/0115(COD))

P6_TA(2008)0532 A6-0384/2008

(Együttdöntési eljárás – kodifikáció)

Az Európai Parlament,

–   tekintettel a Bizottságnak az Európai Parlamenthez és a Tanácshoz intézett javaslatára (COM(2008)0351),

–   tekintettel az EK-Szerződés 251. cikkének (2) bekezdésére és 95. cikkére, amelyek alapján a Bizottság javaslatát benyújtotta a Parlamenthez (C6-0243/2008),

–   tekintettel a jogalkotási szövegek hivatalos kodifikációjának gyorsított munkamódszeréről szóló, 1994. december 20-i intézményközi megállapodásra(1),

–   tekintettel eljárási szabályzata 80. és 51. cikkére,

–   tekintettel a Jogi Bizottság jelentésére (A6-0384/2008),

A.   mivel az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság jogi szolgálataiból álló tanácsadó munkacsoport véleménye szerint a szóban forgó javaslat a meglévő szövegek érdemi módosítás nélküli egyszerű egységes szerkezetbe foglalását tartalmazza,

1.   jóváhagyja a Bizottság javaslatát az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság jogi szolgálataiból álló tanácsadó munkacsoport ajánlásainak megfelelően kiigazított formában;

2.   utasítja elnökét, hogy továbbítsa a Parlament álláspontját a Tanácsnak és a Bizottságnak.

(1) HL C 102., 1996.4.4., 2.o.

Az Európai Parlament 2008. november 18-i jogalkotási állásfoglalása a külső fellépésekre vonatkozó garanciaalap létrehozásáról szóló tanácsi rendeletre irányuló javaslatról (kodifikált szöveg) (COM(2008)0365 – C6-0273/2008 – 2008/0117(CNS))

P6_TA(2008)0533 A6-0387/2008

(Konzultációs eljárás – kodifikáció)

Az Európai Parlament,

–   tekintettel a Bizottságnak a Tanácshoz intézett javaslatára (COM(2008)0365),

–   tekintettel az EK-Szerződés 308. cikkére, amelynek megfelelően a Tanács konzultált a Parlamenttel (C6-0273/2008),

–   tekintettel a jogalkotási szövegek hivatalos kodifikációjának gyorsított munkamódszeréről szóló, 1994. december 20-i intézményközi megállapodásra(1),

–   tekintettel eljárási szabályzata 80. és 51. cikkére,

–   tekintettel a Jogi Bizottság jelentésére (A6-0387/2008),

A.   mivel az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság jogi szolgálataiból álló tanácsadó munkacsoport véleménye szerint a szóban forgó javaslat a meglévő szövegek érdemi módosítás nélküli egyszerű egységes szerkezetbe foglalását tartalmazza,

1.   jóváhagyja a Bizottság javaslatát az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság jogi szolgálataiból álló tanácsadó munkacsoport ajánlásainak megfelelően kiigazított formában;

2.   utasítja elnökét, hogy továbbítsa a Parlament álláspontját a Tanácsnak és a Bizottságnak.

(1) HL C 102., 1996.4.4., 2. o.

Az Európai Parlament 2008. november 18-i jogalkotási állásfoglalása a polgári és kereskedelmi ügyekben a joghatóságról, valamint a határozatok elismeréséről és végrehajtásáról szóló egyezmény megkötéséről szóló tanácsi határozatra irányuló javaslatról (9196/2008 – C6-0215/2008 – 2008/0048(AVC))

P6_TA(2008)0534 A6-0428/2008

(Hozzájárulási eljárás)

Az Európai Parlament,

–   tekintettel a tanácsi határozattervezetre (9196/2008),

–   tekintettel az EK-Szerződés 300. cikke (3) bekezdésének második albekezdése értelmében és az EK-Szerződés 61. cikke c) pontjával összefüggésben a Tanács által benyújtott, hozzájárulásra irányuló kérelemre (C6-0215/2008),

–   tekintettel eljárási szabályzata 75. cikkére és 83. cikke (7) bekezdésére,

–   tekintettel a Jogi Bizottság ajánlására (A6-0428/2008),

1.   hozzájárul a megállapodás megkötéséhez;

2.   utasítja elnökét, hogy továbbítsa álláspontját a Tanácsnak és a Bizottságnak, valamint a tagállamok kormányainak és parlamentjeinek.

Az Európai Parlament 2008. november 18-i jogalkotási állásfoglalása a Közösségben a nemzeti és regionális számlák európai rendszeréről szóló 2223/96/EK tanácsi rendeletnek a Bizottságra ruházott végrehajtási hatáskörök tekintetében történő módosításáról szóló európai parlamenti és tanácsi rendeletre irányuló javaslatról – (COM(2007)0776 – C6-0452/2007 – 2007/0272(COD))

P6_TA(2008)0535 A6-0376/2008

(Együttdöntési eljárás: első olvasat)

Az Európai Parlament,

–   tekintettel a Bizottságnak az Európai Parlamenthez és a Tanácshoz intézett javaslatára (COM(2007)0776),

–   tekintettel az EK-Szerződés 251. cikkének (2) bekezdésére és 285. cikkének (1) bekezdésére, amelyek alapján a Bizottság benyújtotta javaslatát a Parlamentnek (C6-0452/2007),

–   tekintettel eljárási szabályzatának 51. cikkére,

–   tekintettel a Gazdasági és Monetáris Bizottság jelentésére (A6-0376/2008),

1.   jóváhagyja a Bizottság javaslatát;

2.   felhívja a Bizottságot, hogy utalja az ügyet újból a Parlamenthez, ha lényegesen módosítani szándékozik javaslatát vagy a helyébe másik szöveget kíván léptetni;

3.   utasítja elnökét, hogy továbbítsa a Parlament állásfoglalását a Tanácsnak és a Bizottságnak.

Az Európai Parlament 2008. november 18-i állásfoglalása az Európai Globalizációs Alkalmazkodási Alapnak az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság közötti, a költségvetési fegyelemről és a pénzgazdálkodás hatékonyságáról és eredményességéről szóló, 2006. május 17-i intézményközi megállapodás 28. pontjával összhangban történő felhasználásáról szóló európai parlamenti és tanácsi határozatra irányuló javaslatról (COM(2008)0609 – C6-0345/2008 – 2008/2286(ACI))

P6_TA(2008)0536 A6-0430/2008

Az Európai Parlament,

–   tekintettel a Bizottságnak az Európai Parlamenthez és a Tanácshoz intézett javaslatára (COM(2008)0609 – C6-0345/2008),

–   tekintettel az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság között létrejött, a költségvetési fegyelemről és a pénzgazdálkodás hatékonyságáról és eredményességéről szóló, 2006. május 17-i intézményközi megállapodásra(1) és különösen annak 28. pontjára,

–   tekintettel az Európai Parlament és a Tanács 2006. december 20-i, az európai globalizációs alkalmazkodási alap létrehozásáról szóló 1927/2006/EK rendeletére(2),

–   tekintettel a Költségvetési Bizottság jelentésére és a Foglalkoztatási és Szociális Bizottság véleményére (A6-0430/2008),

A.   mivel az Európai Unió létrehozta a megfelelő jogalkotási és költségvetési eszközöket annak érdekében, hogy további támogatást tudjon nyújtani azon munkavállalók számára, akik a világ kereskedelmi mintáiban bekövetkezett nagyobb strukturális változások következményeitől szenvednek, valamint hogy segítse a munkaerőpiacba történő ismételt beilleszkedésüket,

B.   mivel az Unió elbocsátott munkavállalóknak nyújtandó pénzügyi segítségének dinamikusnak kell lennie, és a lehető leggyorsabban és leghatékonyabban elérhetővé kell válnia az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság 2008. július 17-i egyeztető ülésén elfogadott közös nyilatkozatával összhangban,

C.   mivel Olaszország segítséget kért négy, a textilágazatban – Szardínián, Piemontban, Lombardiában és Toszkánában – történt leépítéssel kapcsolatos ügyben(3),

1.   kéri az illetékes intézményeket, hogy tegyék meg a szükséges erőfeszítéseket az Alap mobilizálásának felgyorsítása érdekében a fent említett közös nyilatkozattal összhangban, amely elfogadása által az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság megerősítik a gyors eljárás fontosságát, az Európai Globalizációs Alkalmazkodási Alap mobilizálására vonatkozó határozatok elfogadásával kapcsolatos 2006. május 17-i intézményközi megállapodás megfelelő figyelembe vételével;

2.   jóváhagyja az ezen állásfoglaláshoz csatolt határozatot;

3.   utasítja elnökét, hogy írja alá a határozatot a Tanács elnökével, és intézkedjék annak az Európai Unió Hivatalos Lapjában történő közzétételéről;

4.   utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást – mellékletével együtt – a Tanácsnak és a Bizottságnak.

MELLÉKLET: AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS HATÁROZATA

az Európai Globalizációs Alkalmazkodási Alapnak az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság közötti, a költségvetési fegyelemről és a pénzgazdálkodás hatékonyságáról és eredményességéről szóló, 2006. május 17-i intézményközi megállapodás 28. pontjával összhangban történő felhasználásáról

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Közösséget létrehozó Szerződésre,

tekintettel az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság között létrejött, a költségvetési fegyelemről és a pénzgazdálkodás hatékonyságáról és eredményességéről szóló, 2006. május 17-i intézményközi megállapodásra(4) és különösen annak 28. pontjára,

tekintettel az európai globalizációs alkalmazkodási alap létrehozásáról szóló, 2006. december 20-i 1927/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletre(5) és különösen annak 12. cikke (3) bekezdésére,

tekintettel a Bizottság javaslatára,

mivel

(1)  Az Európai Unió létrehozta az Európai Globalizációs Alkalmazkodási Alapot (a továbbiakban: az Alap), hogy kiegészítő támogatást nyújtson a világkereskedelemben bekövetkezett változásokból eredő nagyobb strukturális változások következményei által sújtott munkavállalóknak a munkaerőpiacba történő ismételt beilleszkedéshez.

(2)  A 2006. május 17-i intézményközi megállapodás az Alap mobilizálását évi 500 millió EUR felső korlátig engedélyezi.

(3)  Olaszország az Alap felhasználására irányulóan négy kérelmet nyújtott be a textilipari ágazatban történt leépítésekhez kapcsolódóan: Szardíniára vonatkozóan 2007. augusztus 9-én, Piemontra vonatkozóan 2007. augusztus 10-én, Lombardiára vonatkozóan 2007. augusztus 17-én és Toszkánára vonatkozóan 2008. február 12-én. E kérelmek eleget tesznek az 1927/2006/EK rendelet 10. cikkében lefektetett, a pénzügyi hozzájárulás meghatározásához kapcsolódó követelményeknek.

(4)  Az Alapot tehát a kérelmekre történő pénzügyi támogatás folyósítása érdekében mobilizálni kell,

A KÖVETKEZŐKÉPPEN HATÁROZOTT:

1. cikk

Az Európai Unió 2008. évi általános költségvetésének keretein belül mobilizálni kell az Európai Globalizációs Alkalmazkodási Alapot, hogy a 35 158 075 EUR összeg a kötelezettségvállalási és kifizetési előirányzatokban rendelkezésre álljon.

2. cikk

Ezt a határozatot az Európai Unió Hivatalos Lapjában közzé kell tenni.

Kelt Strasbourgban, 2008. november ...

az Európai Parlament részéről a Tanács részéről

az elnök az elnök

(1) HL C 139, 2006.6.14., 1. o. (2) HL L 406, 2006.12.30., 1. o. (3) EGF/2007/005 IT/Sardegna, EGF/2007/006 IT/Piemonte, EGF/2007/007 IT/Lombardia és EGF/2008/001 IT/Toscana (4) HL C 139, 2006.6.14., 1. o. (5) HL L 406, 2006.12.30., 1. o.

Az Európai Parlament 2008. november 18-i határozata a Frank Vanhecke mentelmi jogának felfüggesztésére irányuló kérelemről (2008/2092(IMM))

P6_TA(2008)0537 A6-0421/2008

Az Európai Parlament,

–   tekintettel a dendermondei királyi ügyész kérésére a Belga Királyság igazságügy-minisztere által benyújtott és a plenáris ülésen 2008. április 10-én bejelentett, Frank Vanhecke mentelmi jogának felfüggesztésére irányuló kérelemre,

–   miután eljárási szabályzata 7. cikke (3) bekezdésének megfelelően meghallgatta Frank Vanheckét,

–   tekintettel az Európai Közösségek kiváltságairól és mentességeiről szóló, 1965. április 8-i jegyzőkönyv 10. cikkére, valamint az Európai Parlament képviselőinek közvetlen és általános választójog alapján történő választásáról szóló, 1976. szeptember 20-i okmány 6. cikkének (2) bekezdésére,

–   tekintettel az Európai Közösségek Bíróságának 1964. május 12-i és 1986. július 10-i ítéletére(1),

-   tekintettel a belga alkotmány 58. és 59. cikkére,

–   tekintettel eljárási szabályzata 6. cikkének (2) bekezdésére és 7. cikkére,

–   tekintettel a Jogi Bizottság jelentésére (A6-0421/2008),

1.   úgy határoz, hogy felfüggeszti Frank Vanhecke mentelmi jogát;

2.   utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt a határozatot és illetékes bizottsága jelentését a Belga Királyság illetékes hatóságának.

(1) A 101/63 sz., Wagner kontra Fohrmann és Krier ügy (EBHT 1964., 383. o.), illetve a 149/85. sz., Wybot kontra Faure és társai ügy (EBHT 1986., 2391.o.).

Az Európai Parlament 2008. november 18-i határozata a Massimo D'Alema mentelmi jogának felfüggesztésére irányuló kérelemről (2008/2298(IMM))

P6_TA(2008)0538 A6-0422/2008

Az Európai Parlament,

–   tekintettel a milánói bíróság ügyészségi hivatala által 2008. május 30-án eljuttatott és a plenáris ülésen 2008. június 16-án bejelentett, Massimo D'Alema mentelmi jogának felfüggesztésére irányuló kérelemre,

–   tekintettel az Európai Közösségek kiváltságairól és mentességeiről szóló 1965. április 8-i jegyzőkönyv 10. cikkére, valamint az Európai Parlament képviselőinek közvetlen és általános választójog alapján történő választásáról szóló, 1976. szeptember 20-i okmány 6. cikkének (2) bekezdésére,

–   tekintettel az Európai Közösségek Bíróságának 1964. május 12-i és 1986. július 10-i ítéletére(1),

–   tekintettel eljárási szabályzata 6. és 7. cikkére,

–   tekintettel a Jogi Bizottság jelentésére (A6-0422/2008),

1.   úgy határoz, hogy nem engedélyezi a szóban forgó telefonbeszélgetések felvételének felhasználását és nem függeszti fel Massimo D'Alema mentelmi jogát,

2.   utasítja elnökét, hogy haladéktalanul továbbítsa ezt a határozatot és illetékes bizottsága jelentését az illetékes olasz hatóságoknak.

(1) 101/63 sz. Wagner kontra Fohrmann és Krier ügy (EBHT 1964., 383. o.), illetve 149/85. sz. Wybot kontra Faure és társai ügy (EBHT 1986., 2391.o.).

Az Európai Parlament 2008. november 18-i állásfoglalása a fogyasztók védelméről: a fogyasztók képzésének javítása és tudatosságuk növelése a hitelekkel kapcsolatban (2007/2288(INI))

P6_TA(2008)0539 A6-0393/2008

Az Európai Parlament,

–   tekintettel a pénzügyi képzésről szóló, 2007. december 18-i bizottsági közleményre (COM(2007)0808),

–   tekintettel az egységes piaci lakossági pénzügyi szolgáltatásokról szóló bizottsági zöld könyvre (COM(2007)0226),

–   tekintettel a fogyasztói hitelmegállapodásokról és a 87/102/EGK tanácsi irányelv(1) hatályon kívül helyezéséről szóló európai parlamenti és tanácsi irányelv elfogadása céljából a 2008. január 16-án, második olvasatban elfogadott álláspontjára,

–   tekintettel "a pénzügyi szolgáltatásokra vonatkozó szakpolitikáról (2005-2010) – fehér könyv" című, 2007. július 11-i állásfoglalására(2),

–   tekintettel eljárási szabályzata 45. cikkére,

–   tekintettel a Belső Piaci és Fogyasztóvédelmi Bizottság jelentésére, valamint a Gazdasági és Monetáris Bizottság véleményére (A6-0393/2008),

A.   mivel egyrészről a pénzügyi piacok gyorsan fejlődnek, igen dinamikussá és egyre bonyolultabbá váltak, és másrészről a társadalmi változások és az életmódban bekövetkezett változások szükségessé tették a magán pénzügyek hatékony és eredményes kezelését, valamint a magán pénzügyek rendszeres kiigazítását, hogy azok igazodjanak az új munkahelyi és családi körülményekhez,

B.   mivel a fogyasztók pénzügyi jártasságának növelését a politikai döntéshozóknak tagállami és európai szinten egyaránt prioritásnak kell tekinteniük, nemcsak az egyénre vonatkozó előnyeik, hanem a társadalommal és a gazdasággal kapcsolatos előnyeik miatt is, mint amilyen például az adósságprobléma mértékének csökkentése, a megtakarítások növelése, a verseny növelése, a biztosítási termékek megfelelő kihasználása és a nyugdíjba vonulás hátterének megfelelő biztosítása,

C.   mivel a tanulmányok rámutatnak, hogy a fogyasztók hajlamosak túlbecsülni a pénzügyi szolgáltatásokkal kapcsolatos ismereteiket, és tájékoztatni kell őket arról, hogy pénzügyi téren nem olyan jártasak, mint azt gondolják, és ennek következményeiről,

D.   mivel a kiváló minőségű, célzott és adott esetben a lehető legnagyobb mértékben személyre szabott pénzügyi képzési programok hozzájárulhatnak a pénzügyi jártasság növeléséhez, lehetővé téve, hogy a fogyasztók tájékozott döntéseket hozzanak, és ezáltal ahhoz, a pénzügyi piacok hatékonyan működjenek,

E.   mivel a határokon átnyúló pénzügyi szolgáltatások fontossága egyre nő, és a Bizottságnak uniós szintű kezdeményezéseket kell indítania a pénzügyi képzésre vonatkozóan a határokon átnyúló, és amikor szükséges összehasonlító információk előmozdítására,

F.   mivel különös figyelmet kell fordítani a kiszolgáltatott fogyasztók, valamint azon fiatal fogyasztók képzési igényeire, akik egész életük gazdasági kilátásait befolyásoló döntésekkel néznek szembe,

G.   mivel a kutatások szerint azok, akik életük igen korai szakaszában elsajátítják a személyes pénzügyek alapvető vonatkozásait, nagyobb pénzügyi jártassággal bírnak; mivel a pénzügyi képzés szorosan kapcsolódik az alapvető ismeretek (matematika és olvasás) oktatásához,

1.   üdvözli a Bizottság kezdeményezését a fogyasztók pénzügyi képzése terén, különösen a pénzügyi képzéssel foglalkozó szakértői csoport közelmúltbeli létrehozását, valamint azt a szándékát, hogy on-line adatbázist tegyen közzé az EU pénzügyi képzési rendszereiről és kutatásáról; véleménye szerint a szakértői csoportnak világos feladatokkal és hatáskörökkel kell rendelkeznie; azt javasolja, hogy kérjék fel e szakértői csoportot különösen arra, hogy vizsgálja meg az EU pénzügyi képzésének és határokon átnyúló pénzügyi szolgáltatásainak hozzáadott értékét és legjobb gyakorlatait;

2.   hangsúlyozza, hogy a fogyasztók pénzügyi és hitelkérdésekkel kapcsolatos képzése és tudatosságuk fokozásának célja, hogy tisztábban lássák a gazdasági és pénzügyi realitásokat, és így jobban megértsék a gazdasági kötelezettségvállalásokat, illetve elkerülhető legyen a szükségtelen kockázat, a túlzott eladósodás és a pénzügyi kirekesztődés; úgy véli, hogy a képzéseknek és a tájékoztató tevékenységeknek lehetővé kell tenniük a fogyasztók számára a nekik ajánlott vagy általuk fontolóra vett pénzügyi termékek független, saját belátásuk szerint történő megközelítését;

3.   megállapítja, hogy a másodlagos jelzálogpiaci válság nem csupán a kölcsönfelvevők nem megfelelő tájékozottságának veszélyeit példázza, hanem azt is, hogy az ilyen információk megértésének és ismeretének hiánya miatt a fogyasztók nem fogják fel kellőképpen fizetésképtelenségük és túlzott eladósodásuk kockázatát;

4.   hangsúlyozza, hogy a tudatos, képzett fogyasztóknak köszönhetően előmozdítható a verseny, a minőség és az innováció a banki és a pénzügyi szolgáltató ágazatban, és emlékeztet arra, hogy a képzett és magabiztos befektetők további likviditást biztosíthatnak a tőkepiacok számára a befektetések és a növekedés tekintetében;

5.   hangsúlyozza annak fontosságát, hogy megállapítsák a tagállamok pénzügyi jártasságának szintjét és a hozzáadott értéket, amelyet az EU tud nyújtani, valamint meghatározzák a társadalom konkrét célcsoportjainak képzési szükségleteit, egy sor kritérium – például az életkor, a jövedelem és a végzettség szintje – alapján;

6.   elismeri a magánkezdeményezések, a pénzügyi szolgáltató ipar és a fogyasztói szervezetek szerepét mind közösségi, mind nemzeti szinten a pénzügyi képzés célcsoportjai egyedi igényeinek meghatározásában, a meglevő képzési rendszerek gyenge pontjainak és hiányosságainak jelzésében és a fogyasztók pénzügyi tájékoztatásában, köztük a pénzügyi tervezést szolgáló, internetalapú eszközökön, a médián és képzési kampányokon keresztül;

7.  7 véleménye szerint a pénzügyi képzési programok eredményesebbek, ha azokat a meghatározott célcsoportok igényeihez igazítják és – adott esetben – személyre szabják; ezenkívül azon a véleményen van, hogy minden pénzügyi képzési programnak javítania kell az egyének pénzügyi lehetőségeinek tudatos és reális kezelését; meg kell fontolni azon programok kifejlesztését, amelyek javítják a felnőttek pénzügyi képességeit;

8.   felhívja a Bizottságot, hogy a tagállamokkal együttműködve dolgozzon ki uniós szintű, képzési programokat a személyes pénzügyek területén, közös szabályok és elvek alapján, amelyeket az összes tagállam igényeihez lehet igazítani, és azok mindegyikében alkalmazhatók;

9.   hangsúlyozza, hogy a pénzügyi képzés kiegészítheti, de nem helyettesítheti a pénzügyi szolgáltatásokról szóló jogszabályokban és a pénzügyi intézmények szabályozásában szereplő, koherens fogyasztóvédelmi rendelkezéseket és szigorú felügyeletet;

10.   elismeri a magánszféra, és különösen a pénzügyi intézmények fontos szerepét a fogyasztók pénzügyi szolgáltatásokkal kapcsolatos tájékoztatása terén; hangsúlyozza azonban, hogy a pénzügyi képzést tisztességes, pártatlan és átlátható módon kell nyújtani annak érdekében, hogy a fogyasztók érdekeit szolgálja, és világosan meg kell különböztetni a kereskedelmi tanácsadástól vagy reklámozástól; e cél elérése érdekében ösztönzi a pénzügyi intézményeket, hogy munkatársaik számára dolgozzanak ki magatartási kódexeket;

11.   elismeri, hogy a fogyasztók tájékozott pénzügyi döntések meghozatalához szükséges ismeretekkel történő ellátása és a fogyasztók információval való túlterhelése közötti, kényes egyensúly megteremtésére van szükség; a minőséget a mennyiség elé helyező, például jó minőségű, hozzáférhető, konkrét és könnyen megérthető információkat részesíti előnyben, amelyek célja, hogy növeljék a fogyasztók tájékozott és felelős döntések meghozatalával kapcsolatos képességét;

12.   úgy véli, hogy különösen a pénzügyi termékek hirdetéseiben szükséges a hatékony, egyértelmű és érthető tájékoztatás, és hogy a pénzintézetek a szerződés megkötése előtt megfelelő tájékoztatást biztosítsanak, továbbá hogy szigorúan alkalmazzák a pénzügyi eszközök piacairól szóló, 2004. április 21-i 2004/39/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv(3), valamint a fogyasztói hitelmegállapodásokról szóló, 2008. április 23-i 2008/48/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv(4) előírásait; felhívja a Bizottságot, hogy következetes módon tegyen egyedi jogalkotási javaslatokat egy harmonizált fogyasztói tájékoztatási és védelmi rendszerre elsősorban a jelzáloghitelek keretében (ideértve egy harmonizált, egyszerű és összehasonlítható egységes európai tájékoztatót is, amely az éves százalékos díjmutatóra stb. vonatkozó jelzéseket tartalmaz);

13.   azt ajánlja, hogy a pénzügyi képzési rendszerek a fontos élettervezési szempontokra, például az alapvető megtakarításra, adósságra, biztosításra és nyugdíjakra összpontosítsanak;

14.   kéri a Bizottságot, hogy folytassa az érdekelt felek közötti párbeszéd előmozdítására irányuló erőfeszítéseit;

15.   javasolja a 17 02 02 költségvetési tétel növelését, amely a pénzügyi képzés és a pénzügyi ismeretek fontosságával kapcsolatos fogyasztói tudatosság növelését célzó, uniós szintű pénzügyi tevékenységek finanszírozását célozza; kéri a Bizottságot, hogy országos és regionális konferenciák, szemináriumok, média- és figyelemfelkeltő kampányok, illetve határokon átnyúló részvétellel zajló oktatási programok szervezésének támogatása révén járuljon hozzá a tudatosság uniós szintű növeléséhez, különösen a lakossági pénzügyi szolgáltatások és a háztartások hitel/adósságkezelésének területén;

16.   felhívja a Bizottságot, hogy fejlessze tovább és korszerűsítse a Dolceta on-line eszközt, és ezt a szolgáltatást valamennyi hivatalos nyelven biztosítsa; azt javasolja, hogy a Bizottság szerepeltessen a Dolceta weboldalán hivatkozást a meglevő regionális és nemzeti pénzügyi képzési rendszerekből általa létrehozni kívánt on-line adatbázisra; javasolja, hogy a Dolceta weboldalán szerepeljenek linkek, amelyek országonkénti lebontásban a pénzügyi képzés területén működő köz- és magánszervek weboldalaihoz irányítanak;

17.   kéri a Bizottságot, hogy a pénzügyi képzés elérhetőségének és minőségének mutatóit vegye fel a fogyasztói piacok eredménytáblájára;

18.   felhívja a Bizottságot, hogy hozzon létre tájékoztató kampányokat annak érdekében, hogy növelje a fogyasztók tudatosságát a pénzügyi szolgáltatások nyújtása terén az uniós jogszabályok értelmében őket megillető jogokkal kapcsolatban;

19.   hangsúlyozza, hogy a tagállamoknak a Bizottság támogatásával rendszeres felméréseket kell végezniük a lakosság pénzügyi jártassága jelenlegi szintjének meghatározására a tagállamok különböző társadalmi és lakossági csoportjaival együttműködve annak érdekében, hogy meg lehessen határozni az elsőbbséget élvező fellépési területeket, ily módon biztosítva a lakosságot segítő pénzügyi képzési programok megfelelő, pontos és hatékony végrehajtását;

20.   ösztönzi a tagállamokat, hogy a megfelelő intézmények által kifejlesztett pénzügyi képzést tegye az alapfokú és középfokú iskolák általános tananyagának részévé, amelynek célja a mindennapi életben szükséges készségek fejlesztése, és e tárgyban szervezzenek szisztematikus képzést a tanárok számára;

21.   hangsúlyozza egy folyamatos és kétirányú képzési folyamat szükségességét mindkét fél, azaz a pénzügyi tanácsadók és a fogyasztók számára annak érdekében, hogy biztosítani lehessen a pénzügyi szolgáltatási ágazat legújabb fejleményeinek megfelelő pontos információk megszerzését;

22.   véleménye szerint a különböző oktatási szervezetek közötti, egymás segítő hatásokat nem használják ki elegendő mértékben; arra kéri ezért a tagállamokat, hogy hozzanak létre pénzügyi képzési hálózatot, amelyben a köz- és a magánszféra egyaránt részt vesz, és ösztönözzék az együttműködést és a párbeszédet valamennyi szereplő között;

23.   ösztönzi a tagállamokat, hogy fordítsanak különös figyelmet a nyugdíjasok, illetve a szakmai pályájuk végén álló azon személyek képzési igényeire, akiket a pénzügyi életből való kizárás kockázata veszélyeztet, illetve a szakmai pályájuk kezdetén álló fiatalokra, akik első jövedelmük megfelelő felhasználását érintő kihívással néznek szembe;

24.   felhívja a tagállamokat, hogy hozzanak létre a gazdasággal és pénzügyi szolgáltatásokkal foglalkozó képzési programokat a szociális munkások számára, mivel ők állnak kapcsolatban a szegénység és/vagy a túlzott eladósodás kockázatának kitett személyekkel;

25.   utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Tanácsnak, a Bizottságnak és a tagállamok kormányainak.

(1) Elfogadott szövegek, P6_TA(2008)0011. (2) HL C 175 E, 2008.7.10., 392. o. (3) HL L 145., 2004.4.30., 1. o. (4) HL L 133., 2008.5.22., 66. o.

Az Európai Parlament 2008. november 18-i állásfoglalása a fogyasztói piacok eredménytáblájáról (2008/2057(INI))

P6_TA(2008)0540 A6-0392/2008

Az Európai Parlament,

–   tekintettel a Bizottságnak "Az egységes piac fogyasztói eredményeinek monitorozása: a fogyasztói piacok eredménytáblája" című, 2008. január 29-i közleményére (COM(2008)0031),

–   tekintettel a belső piaci eredménytábla 2008. február 14-i 16a. számú kiadására (SEC(2008)0076),

–   tekintettel a fogyasztóvédelmi vívmányok felülvizsgálatáról szóló zöld könyvvel kapcsolatos 2007. szeptember 6-i állásfoglalására(1),

–   tekintettel a közösségi fogyasztóügyi politikai stratégiáról (2007–2013) szóló 2008. május 20-i állásfoglalására(2),

–   tekintettel 2008. szeptember 23-i állásfoglalására a belső piaci eredménytábláról(3):

–   tekintettel a Bizottság 2007. november 20-i, Egységes piac a 21. századi Európa számára című közleményére (COM(2007)0724),

–   tekintettel az "Egységes piac a 21. századi Európa számára" című közleményt kísérő, "Általános érdekű szolgáltatások, beleértve az általános érdekű szociális szolgáltatásokat: új európai kötelezettségvállalás" című, 2007. november 20-i bizottsági közleményre (COM(2007)0725),

–   tekintettel az "Egységes piac a 21. századi Európa számára" című bizottsági közleményt kísérő, "Az árupiac- és ágazatmonitoringra vonatkozó új módszertan végrehajtása: Az első ágazati szűrés eredményei" című bizottsági munkadokumentumra (SEC(2007)1517),

–   tekintettel eljárási szabályzata 45. cikkére,

–   tekintettel a Belső Piaci és Fogyasztóvédelmi Bizottság jelentésére (A6-0392/2008),

A.   mivel üdvözli a fogyasztói piacok eredménytáblájának ("az eredménytábla") közzétételét, amelynek célja, hogy az egységes piac fokozottabban reagáljon a polgárok elvárásaira és aggodalmaira,

B.   mivel a fogyasztói piacok versenyképes és hatékony működése kulcsfontosságú a polgárok belső piacba vetett bizalmának biztosításához,

C.   mivel az eredménytáblát a monitorozás más eszközeivel kell kiegészíteni,

D.   mivel az eredménytábla mutatói arra szolgálnak, hogy elősegítsék a részletesen tanulmányozni kívánt ágazatok azonosítását,

E.   mivel az eredménytáblának ösztönöznie kell a fogyasztóvédelmi politikai kérdésekről szóló vitát,

F.   mivel a nemzeti fogyasztóvédelmi és versenyhatóságoktól származó tanulmányok és elemzések fontosak lehetnek az eredménytábla továbbfejlesztése szempontjából,

Bevezetés

1.   hangsúlyozza annak fontosságát, hogy lehetővé tegyék a polgárok számára a belső piac előnyeinek teljes kihasználását, és az eredménytáblát fontos eszköznek tekinti e cél érdekében;

2.   üdvözli az eredménytábla öt fő mutatóját: a panaszokról, az árszintről, az elégedettségről, a szolgáltatóváltásról és a biztonságról;

3.   hangsúlyozza, hogy az eredménytábla igen fiatal kezdeményezés, ezért tovább kell fejleszteni, teljesebb adatokkal, pontosabb statisztikákkal és a különféle mutatókon alapuló további elemzésekkel;

4.   hangsúlyozza, hogy miután elérték az eredménytábla öt fő mutatójának kielégítő fejlettségi szintjét, új mutatókat kell kidolgozni, hogy a belső piac jobban megfeleljen a polgárok elvárásainak és aggodalmainak;

5.   felkéri a Bizottságot, hogy a (3) és a (4) bekezdésben említett célok megvalósításához biztosítson megfelelő finanszírozást és személyzetet;

6.   arra ösztönzi a Bizottságot, hogy szolgálatain belül biztosítson egységes és összehangolt megközelítést a munka megduplázódásának és az egymásnak ellentmondó adatelemzések elkerülése végett;

7.   felhívja a Bizottságot arra, hogy a jövőbeni eredménytáblákban szerepeltessen egy könnyen áttekinthető összefoglalást, valamint világos következtetéseket és ajánlásokat is, az Európai Unió valamennyi hivatalos nyelvére lefordítva;

A mutatók kidolgozása

8.   arra az álláspontra helyezkedik, hogy az eredménytábla célirányossága érdekében a mutatók teljes számának határt kellene szabni;

9.   arra az álláspontra helyezkedik, hogy a fogyasztói elégedettség megismeréséhez elengedhetetlenül fontos egy panaszokkal kapcsolatos mutató; felhívja a Bizottságot és a tagállamokat arra, hogy törekedjenek a tagállamokban és közösségi szinten működő illetékes hatóságoknál és fogyasztói segítségnyújtási szolgálatoknál használatos panaszosztályozási rendszerek harmonizálására, és hozzák létre a fogyasztói panaszok európai szintű adatbázisát; felhívja a tagállamokat, hogy ismertessék meg a fogyasztókkal a panaszrendszereket és javítsák a panaszok kezelését, hogy a gazdasági szereplők több és jobb szolgáltatást kínálhassanak;

10.   felhívja a Bizottságot, hogy dolgozzon ki mutatókat a határokon átnyúló bírósági eljárásokról és a fogyasztók által elszenvedett károkra bírósági vagy peren kívüli jogorvoslat útján, valamint a meglévő nemzeti jogorvoslati mechanizmusokon keresztül nyert ellentételezésről;

11.   arra az álláspontra helyezkedik, hogy az eredménytáblába fel lehetne venni a fogyasztók ismereteire, készségeire és életkorára vonatkozó mutatókat (például a képzettségi szintet, a számítógépes ismereteket és az idegennyelvtudást); hangsúlyozza azonban a fogyasztói felmérésekből eredő "puha" adatok és az egyéb forrásokon alapuló "kemény" adatok közötti egyensúly megtalálásának fontosságát;

12.   elismeri, hogy a pontos és megfelelő ármutatók kidolgozása rendkívül összetett kérdés, mivel az árszintek közötti különbségeknek számtalan oka lehet, és puszta létezésük nem a piac hibájának bizonyítéka; úgy véli azonban, hogy az eredménytáblának tartalmaznia kell ármutatókat, mivel a fogyasztók számára az egyik legfőbb szempontot az árak jelentik, és az ármutatók a vita ösztönzése és annak biztosítása érdekében is fontosak, hogy a média figyelmét a piacok működési hiányosságaira irányítsák; felhívja a Bizottságot, hogy vegye figyelembe mind a tagállamok makroökonómiai környezetét, mind pedig a fogyasztók vásárlóerejét és az adózás előtti árakat;

13.   üdvözli a kifinomultabb ármutatók kidolgozására irányuló erőfeszítéseket, ugyanakkor más, a piacok tényleges működésére vonatkozó mutatók használatára szólít fel a konkrét politikai ajánlások megtétele előtt;

14.   emlékeztet arra, hogy az etikai és környezetvédelmi szempontok a fogyasztók számára egyre fontosabbak; felhívja a Bizottságot, hogy vizsgálja meg annak lehetőségét, hogy az ilyen szempontokra vonatkozó információk elérhetőségét felmérjék a különböző piacokon;

Az információs háttér fejlesztése

15.   hangsúlyozza a tagállamok statisztikai hivatalai, az Eurostat és a Bizottság más szolgálatai közötti szoros együttműködés fontosságát a számadatok minőségének és teljességének biztosítása terén; felhívja a tagállamokat, hogy tegyenek lépéseket az ilyen együttműködés megkönnyítésére;

16.   emlékeztet arra, hogy a nemzeti fogyasztóvédelmi és versenyhatóságok gyakran esettanulmányokat végeznek, vagy birtokában vannak más, a különböző piacok működéséről szóló bizonyítékoknak, ezért felhívja a Bizottságot, hogy az eredménytábla továbbfejlesztésekor támaszkodjon a nemzeti szinten elérhető információkra és aktívan konzultáljon a nemzeti szakértőkkel;

17.   bátorítja a tagállamokat, hogy vizsgálják meg egy külön fogyasztóvédelmi ombudsmani hivatal felállításának előnyeit; megjegyzi, hogy egyes tagállamok több ágazatban létrehoztak fogyasztóvédelmi ombudsmani hivatalt, melynek feladata, hogy segítsen a fogyasztóknak a gazdasági szereplőkkel szembeni fellépésben;

18.   felhívja a Bizottságot – a tagállamokkal együttműködésben – annak biztosítására, hogy az európai fogyasztóvédelmi információs központok több forráshoz jussanak és megfelelő személyzettel működhessenek, hogy egyrészt hatékonyan tudják rendezni az egyre növekvő számú, határokon átnyúló fogyasztói panaszt, másrészt hogy lerövidíthessék az ilyen panaszok kezeléséhez szükséges időt;

A tudatosság fokozása

19.   felhívja a Bizottságot és a tagállamokat az eredménytábla ismertségének növelésére, többek között annak biztosítása révén, hogy a megfelelő honlapokon keresztül könnyen hozzáférhető és látható legyen, valamint az eredménytábla média-, állami hatóságok és fogyasztói szervezetek általi ismertségére irányuló erőfeszítéseik fokozására;

A belső piaci eredménytáblához fűződő viszony

20.   úgy véli, hogy a belső piaci eredménytábla és a fogyasztói piacok eredménytáblája egyaránt azt a célt szolgálja, hogy a polgárok és a fogyasztók érdekében elősegítse egy jobb belső piac kialakulását;

21.   üdvözli a Bizottság azon szándékát, hogy jobb kommunikációt biztosítson a belső piacról, és úgy véli, hogy a két eredménytábla fontos lépést jelent ebben az irányban;

22.   hangsúlyozza, hogy bár a két eredménytábla kölcsönösen kapcsolódik egymáshoz, és fontos egységes fejlődésük támogatása, célközönségük emellett eltérő, ezért el kell különülniük, és eltérő mutatókészlettel kell rendelkezniük;

23.   úgy véli, hogy az alkalmazott mutatók, valamint a két eredménytábla közötti kapcsolat felülvizsgálatát rendszeresen el kell végezni annak érdekében, hogy hozzáigazítsák őket a belső piac fejleményeihez;

o
o   o

24.   utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Tanácsnak, a Bizottságnak, valamint a tagállamok kormányainak és parlamentjeinek.

(1) HL C 187. E, 2008.7.24., 231. o. (2) Elfogadott szövegek, P6_TA(2008)0211. (3) Elfogadott szövegek, P6_TA(2008)0421.

Az Európai Parlament 2008. november 18-i jogalkotási állásfoglalása a jövedéki adóra vonatkozó általános rendelkezésekről szóló tanácsi irányelvre irányuló javaslatról (COM(2008)0078 – C6-0099/2008 – 2008/0051(CNS))

P6_TA(2008)0541 A6-0417/2008

(Konzultációs eljárás)

Az Európai Parlament,

–   tekintettel a Bizottságnak a Tanácshoz intézett javaslatára (COM(2008)0078),

–   tekintettel az EK-Szerződés 93. cikkére, amelynek megfelelően a Tanács konzultált a Parlamenttel (C6-0099/2008),

–   tekintettel eljárási szabályzata 51. cikkére,

–   tekintettel a Gazdasági és Monetáris Bizottság jelentésére, valamint az Ipari, Kutatási és Energiaügyi Bizottság és a Belső Piaci és Fogyasztóvédelmi Bizottság véleményére (A6-0417/2008),

1.   jóváhagyja a Bizottság javaslatát, annak módosított formájában;

2.   felkéri a Bizottságot, hogy ennek megfelelően változtassa meg javaslatát, az EK-Szerződés 250. cikkének (2) bekezdése alapján;

3.   felkéri a Tanácsot, hogy tájékoztassa a Parlamentet, ha az általa jóváhagyott szövegtől el kíván térni;

4.   felkéri a Tanácsot a Parlamenttel való újbóli konzultációra abban az esetben, ha lényegesen módosítani kívánja a Bizottság javaslatát;

5.   utasítja elnökét, hogy továbbítsa a Parlament álláspontját a Tanácsnak és a Bizottságnak.

A Bizottság által javasolt szöveg   Módosítás Módosítás 1 Irányelvre irányuló javaslat 2 a preambulumbekezdés (új) (2a)  A belső piac működésének fokozására további erőfeszítéseket kell tenni a jövedéki adók Európai Unión belüli harmonizációjának elérésére, egyidejűleg figyelembe véve a közegészségügyi, környezetvédelmi és költségvetési megfontolások szempontjait. Módosítás 2 Irányelvre irányuló javaslat 4 preambulumbekezdés (4)  A jövedéki termékeket egyéb, különleges célú közvetett adók is terhelhetik. Ilyen esetben azonban, valamint annak érdekében, hogy a közvetlen adókra vonatkozó közösségi jogszabályok hatékony érvényesülése ne kerüljön veszélybe, a tagállamoknak indokolt megfelelniük a szóban forgó jogszabályok egyes lényeges elemeinek. (4)  A jövedéki termékeket egyéb, különleges célú közvetett adók is terhelhetik. Ilyen esetben azonban, valamint annak érdekében, hogy a közvetlen adókra vonatkozó közösségi jogszabályok hatékony érvényesülése ne kerüljön veszélybe, a tagállamoknak indokolt megfelelniük a szóban forgó jogszabályok egyes lényeges elemeinek, nevezetesen az adóalap meghatározására, az adó kiszámítására, valamint az adó kivetésére és ellenőrzésére vonatkozó szabályoknak. Módosítás 3 Irányelvre irányuló javaslat 4 a preambulumbekezdés (új) (4a)  Ezen irányelv végrehajtása során a tagállamoknak figyelembe kell venniük az emberi egészség magas szintű védelme biztosításának szükségességét. Módosítás 4 Irányelvre irányuló javaslat 9 preambulumbekezdés (9)  Mivel a jövedéki adó meghatározott termékek fogyasztását terheli, nem vethető ki megsemmisült vagy helyrehozhatatlanul károsodott jövedéki termékekre, függetlenül a megsemmisülés, illetve a károsodás körülményeitől. (9)  Mivel a jövedéki adó meghatározott termékek fogyasztását terheli nem vethető ki, a minden kétséget kizáróan megsemmisült vagy helyrehozhatatlanul károsodott jövedéki termékekre, függetlenül a megsemmisülés, illetve a károsodás körülményeitől. Módosítás 57 Irányelvre irányuló javaslat 14 preambulumbekezdés (14)  Egyértelműen meg kell határozni azokat az eseteket, amelyekben a Közösség területét elhagyó utasok vámmentesen vásárolhatnak. (14)  A Közösség területét szárazföldön elhagyó utasok továbbra is vámmentesen vásárolhatnak, ha a határain lévő vámmentes üzletek biztosítani tudják a tagállamok számára, hogy megfelelnek mindazoknak a feltételeknek, amelyek lehetővé teszik az adóelkerülés, a visszaélések, valamint az adójogszabályok kijátszásának megelőzését. Módosítás 58 Irányelvre irányuló javaslat 14 a preambulumbekezdés (új) (14a)  Egy harmadik területre vagy egy harmadik országba légi vagy tengeri úton utazó, és olyan úti okmánnyal rendelkező utasoknak, amelyben végső úti célként egy harmadik terület vagy harmadik ország repülőtere vagy kikötője szerepel, mentességet kell biztosítani a vámmentes üzletekben vásárolt termékekre vonatkozó jövedékiadó-fizetés alól. Módosítás 59 Irányelvre irányuló javaslat 19 a preambulumbekezdés (új) (19a)  A jövedéki termékek adófelfüggesztéssel történő szállítására alkalmazandó szabályoknak bizonyos feltételek mellett egyaránt lehetővé kell tenniük a jövedéki adó csökkentett mértékére vonatkozó általános biztosíték előírását, illetve azt is, hogy ilyen biztosítékot ne írjanak elő. Módosítás 5 Irányelvre irányuló javaslat 21 a preambulumbekezdés (új) (21a)  A számítógépes rendszer hatékony működésének biztosítása érdekében a tagállamoknak egységes adatkészletet és adatstruktúrát kell elfogadniuk nemzeti alkalmazásaikon belül annak érdekében, hogy megbízható hozzáférési felületet biztosítsanak a gazdasági szereplők számára. Módosítás 6 Irányelvre irányuló javaslat 24 preambulumbekezdés (24)  Meg kell határozni a számítógépes rendszer elérhetetlensége esetén követendő eljárást. (24)  Meg kell határozni a számítógépes rendszernek a jövedéki termék mozgásában részt vevő szereplők önhibáján kívüli, vagy tőlük független okok miatt kialakult elérhetetlensége esetén követendő eljárást. Módosítás 7 Irányelvre irányuló javaslat 28 a preambulumbekezdés (új) (28a)  Olyan termékek esetén, amelyekre azért vetnek ki jövedéki adót, mert magánszemélyek saját használatukra szerzik be és maguk szállítják el, meg kell határozni a jövedéki termékek mennyiségét. Módosítás 8 Irányelvre irányuló javaslat 36 preambulumbekezdés (36)  A jövedéki adó felfüggesztésével szállított termékek ellenőrzésére szolgáló számítógépes rendszerhez való alkalmazkodás érdekében a tagállamok számára átmeneti időszakot kell biztosítani úgy, hogy ezalatt az említett szállításokra továbbra is a 92/12/EGK irányelvben meghatározott követelmények vonatkozzanak. (36)  A jövedéki adó felfüggesztésével szállított termékek ellenőrzésére szolgáló számítógépes rendszerhez való alkalmazkodás érdekében a tagállamok számára átmeneti időszakot kell biztosítani úgy, hogy ezalatt az említett szállításokra továbbra is a 92/12/EGK irányelvben meghatározott követelmények vonatkozzanak. Az átmeneti időszak hosszát a számítógépes rendszer egyes tagállamokban való tényleges bevezetésének megvalósíthatóságát figyelembe véve kell megállapítani. Módosítás 9 Irányelvre irányuló javaslat 4 cikk – 4 a pont (új) (4a) "jövedéki termékek behozatala": a jövedéki termékeknek a Közösség területére történő belépése – kivéve, ha a jövedéki termékeket a Közösségbe való belépéskor vámfelfüggesztési eljárás vagy intézkedés alá vonták –, vagy a jövedéki termékek ilyen vámfelfüggesztési eljárás vagy intézkedés alóli szabadon engedése; Módosítás 10 Irányelvre irányuló javaslat 4 cikk – 4 b pont (új) (4b) "bejegyzett címzett": olyan természetes vagy jogi személy, aki, illetve amely a rendeltetési hely szerinti tagállam illetékes hatóságaitól engedélyt kapott, hogy az általuk meghatározott feltételeket betartva adófelfüggesztés hatálya alatt szállított, más tagállamban feladott jövedéki termékeket átvegyen; Módosítás 11 Irányelvre irányuló javaslat 4 cikk – 4 c pont (új) (4c) "bejegyzett feladó": olyan természetes vagy jogi személy, aki, illetve amely az importáló tagállam illetékes hatóságaitól engedélyt kapott, hogy az általuk meghatározott feltételeket betartva a szabad forgalomba bocsátásukkor adófelfüggesztés hatálya alá tartozó jövedéki termékeket feladja a Közösségi Vámkódex létrehozásáról (Modernizált Vámkódex) szóló, 2008. április 23-i 450/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendelettel1 összhangban; 1 HL L 145., 2008.6.4., 1. o. Módosítás 12 Irányelvre irányuló javaslat 4 cikk – 4 d pont (új) (4d) "adóraktári engedélyes": olyan természetes vagy jogi személy, aki, illetve amely egy tagállam illetékes hatóságaitól engedélyt kapott, hogy jövedéki termékeket állítson elő, dolgozzon fel, tartson, vegyen át vagy adjon fel üzletszerű tevékenysége körében, amennyiben a jövedéki adó megfizetésére irányuló kötelezettséget adófelfüggesztéses eljárás keretében felfüggesztették; Módosítás 13 Irányelvre irányuló javaslat 4 cikk – 4 e pont (új) (4e) "adóraktár": az a hely, ahol egy adóraktári engedélyes üzletszerű tevékenysége körében – az adóraktár helye szerinti tagállam illetékes hatóságai által megállapított bizonyos követelményekre is figyelemmel – adófelfüggesztés hatálya alá tartozó jövedéki termékeket állít elő, dolgoz fel, tart, vesz át vagy ad fel; Módosítás 14 Irányelvre irányuló javaslat 4 cikk – 4 f pont (új) (4f) "a behozatal helye": az a hely, ahol az áruk a 450/2008/EK rendelettel összhangban történő szabad forgalomba bocsátásukkor találhatók. Módosítás 15 Irányelvre irányuló javaslat 7 cikk – 2 bekezdés – 1 albekezdés – c pont (c) jövedéki termékek behozatala. (c) jövedéki termékek behozatala, beleértve a szabálytalan behozatalt, kivéve, ha a jövedéki termékeket a behozatalkor azonnal adófelfüggesztés alá vonják. Módosítás 16 Irányelvre irányuló javaslat 7 cikk – 4 bekezdés 4.  A jövedéki termékek teljes megsemmisülése vagy helyrehozhatatlan károsodása – beleértve a termék természetes fogyását – nem tekintendő szabad forgalomba bocsátásnak. 4.  A jövedéki termékek teljes megsemmisülését vagy helyrehozhatatlan károsodását a teljes megsemmisülés vagy helyrehozhatatlan károsodás helye szerinti tagállam illetékes hatósága számára megfelelő módon bizonyítani kell. A kérdéses jövedéki termékek károsodását vagy megsemmisülését az illetékes hatóság számára megfelelő módon bizonyítani kell. Amennyiben az adófelfüggesztéssel történő szállítás esetében nem állapítható meg a teljes megsemmisülés vagy helyrehozhatatlan károsodás helye, úgy tekintendő, hogy az az észlelés helye szerinti tagállamban történt. Az első albekezdés alkalmazásában a termékek akkor károsodnak helyrehozhatatlanul, ha mindenki számára használhatatlanná válnak. A tagállamok az adófelfüggesztés hatálya alatt álló jövedéki termékek szándékos megsemmisítését az illetékes hatóságok előzetes engedélyezésének feltételéhez köthetik. Módosítás 17 Irányelvre irányuló javaslat 9 cikk – 1 bekezdés 1.  Ha a jövedéki adó felfüggesztésével történő szállítás során olyan szabálytalanság történt, amely a jövedéki termék szabad forgalomba bocsátását eredményezi, és ha a szabad forgalomba bocsátás helye nem határozható meg, akkor ez utóbbinak a feladás helye szerinti tagállamot kell tekinteni. 1.  Ha a jövedéki adó felfüggesztésével történő szállítás során olyan szabálytalanság történt, amely a jövedéki terméknek a 7. cikk (2) bekezdésének a) pontja szerinti szabad forgalomba bocsátását eredményezi, és ha a szabad forgalomba bocsátás helye nem határozható meg, akkor ez utóbbinak a feladás helye szerinti tagállamot, idejének pedig a szabálytalanság észlelésének idejét kell tekinteni. Amennyiben a jövedéki adó felfüggesztésének hatálya alá tartozó jövedéki termékek nem érkeznek meg rendeltetési helyükre és nem tártak fel a 7. cikk (2) bekezdésének a) pontjával összhangban történő szabad forgalomba bocsátáshoz vezető szabálytalanságot, akkor úgy kell tekinteni, hogy a szabad forgalomba bocsátás abban a tagállamban és akkor történt, amikor és ahol a jövedéki termékeket feltárták. Amennyiben azonban a szállításnak a 19. cikk (1) bekezdése szerinti megkezdésétől számított három év eltelte előtt megállapítják, hogy ténylegesen melyik tagállamban történt a szabad forgalomba bocsátás, ez a tagállam tájékoztatja a feladás helye szerinti tagállam illetékes hatóságait. Amennyiben azonban a szállításnak a 19. cikk (1) bekezdése szerinti megkezdésétől számított három év eltelte előtt megállapítják, hogy ténylegesen melyik tagállamban történt a szabad forgalomba bocsátás, a szabad forgalomba bocsátás helyének ez utóbbi tagállamot kell tekinteni, amely tájékoztatja az észlelés vagy a feladás helye szerinti tagállam illetékes hatóságait. Ha a jövedéki adót a feladás helye szerinti tagállam már kivetette, akkor ezt az adót vissza kell téríteni vagy el kell engedni, amint bizonyítást nyer, hogy az adót a másik tagállamban beszedték. Ha a jövedéki adót az észlelés vagy a feladás helye szerinti tagállam már kivetette, akkor ezt az adót vissza kell téríteni vagy el kell engedni, amint bizonyítást nyer, hogy a szabad forgalomba bocsátás a másik tagállamban következett be. Módosítás 18 Irányelvre irányuló javaslat 9 cikk – 1 a bekezdés (új) 1a.  Amennyiben megfelelő bizonyítékok segítségével minden kétséget kizáróan megállapítható, hogy a jövedéki adó felfüggesztésével történő szállítás során olyan szabálytalanság történt, amely a jövedéki termék szabad forgalomba bocsátását eredményezi, akkor a jövedéki adót abban a tagállamban kell befizetni, amelyben a szabálytalanság megtörtént. Módosítás 19 Irányelvre irányuló javaslat 9 cikk – 2 a bekezdés (új) 2a.  Amennyiben bizonyíthatóan olyan szabálytalanság történt egy tagállamban, ami a rendeltetési hely szerinti tagállam jövedéki adójegyével ellátott jövedéki termék szabad forgalomba bocsátását eredményezi, a jövedéki adót csak akkor kell abban a tagállamban megfizetni, amelyikben a szabálytalanságra sor került, ha a rendeltetési hely szerinti tagállam visszafizeti a jövedéki adót a gazdasági szereplőnek. Módosítás 20 Irányelvre irányuló javaslat 9 cikk – 2 b bekezdés (új) 2b.  Olyan szabálytalanság esetében, amikor egy rendeltetési hely szerinti tagállam nem jövedéki adójegy felhasználásával vet ki jövedéki adót, a jövedéki adót abban a tagállamban kell azonnali hatállyal megfizetni, amelyikben a szabálytalanság történt. Módosítás 21 Irányelvre irányuló javaslat 9 cikk – 3 bekezdés 3.  Az (1) bekezdés alkalmazásában szabálytalanságnak az minősül, ha a szállítás nem a 19. cikk (2) bekezdésének megfelelően ér véget. 3.  Az (1) bekezdés alkalmazásában szabálytalanságnak az minősül – a 7 cikk (4) bekezdésében említett helyzeten kívül –, ha a szállítás vagy a szállítás egy része nem a 19. cikk (2) bekezdésének megfelelően ér véget. Módosítás 22 Irányelvre irányuló javaslat 11 cikk – 1 bekezdés – e a pont (új) (ea) egy jóváhagyott kutatási és fejlesztési létesítmény, laboratórium, kormányhivatal vagy a minőségellenőrzés, a piaci bevezetést megelőzően esetleges hamisításra vonatkozó vizsgálatok és ellenőrzések céljait szolgáló egyéb jóváhagyott egység átadása – feltéve, hogy az érintett termékek nem tekinthetők kereskedelmi mennyiségnek –, amely kapcsán: i) a tagállamok meghatározhatják, mit tekintenek kereskedelmi mennyiségnek; valamint ii) a tagállamok egyszerűsített eljárásokat dolgozhatnak ki az e pont alá tartozó termékek szállításának megkönnyítésére. Módosítás 23 Irányelvre irányuló javaslat 11 cikk – 2 bekezdés 2.  A mentesség a fogadó tagállam által meghatározott feltételektől és korlátozásoktól függ. A tagállamok visszatérítés formájában is biztosíthatnak jövedékiadó-mentességet. 2.  A mentesség a fogadó tagállam által meghatározott feltételektől és korlátozásoktól függ. A tagállamok visszatérítés formájában is biztosíthatnak jövedékiadó-mentességet. A tagállam által meghatározott visszatérítési feltételek nem eredményezhetnek indokolatlanul nehézkes mentességi eljárásokat. Módosítás 54 Irányelvre irányuló javaslat 11 cikk – 2 a bekezdés (új) (2a)  A jövedéki adó, beleértve az ásványolajokra kivetett adót is, az egyes tagállamok által meghatározott eljárásnak megfelelően visszatéríthető vagy elengedhető. A tagállamoknak ugyanazt az eljárást kell alkalmazniuk a nemzeti és a más tagállamból származó termékekre. Módosítás 63 Irányelvre irányuló javaslat 13 cikk – 1 bekezdés (1)  A tagállamok mentesítést adhatnak a vámmentes üzletben értékesített olyan termékekre, amelyeket harmadik területekre vagy harmadik országokba irányuló légi járaton vagy tengeri hajóúton utazók személyi poggyászukban magukkal vihetnek. (1)  A tagállamok jövedékiadó-mentességet adhatnak a vámmentes üzletben értékesített olyan termékekre, amelyeket harmadik területekre vagy harmadik országokba irányuló légi járaton, tengeri hajóúton vagy szárazföldön utazók személyi poggyászukban magukkal vihetnek. Módosítás 65 Irányelvre irányuló javaslat 13 cikk – 4 bekezdés (4)  E cikk alkalmazásában: (4)  E cikk alkalmazásában: a) "harmadik terület": az 5. cikk (2) és (3) bekezdésében említett területek; a) "harmadik terület": az 5. cikk (2) és (3) bekezdésében említett területek; b) "vámmentes üzlet": repülőtér vagy kikötő területén működő olyan intézmény, amely megfelel az illetékes hatóságok által meghatározott feltételeknek, különös tekintettel a (3) bekezdésre; b) "vámmentes üzlet": repülőtér vagy kikötő területén vagy egy harmadik országgal vagy harmadik területtel közös határon működő olyan intézmény, amely megfelel az illetékes hatóságok által meghatározott feltételeknek, különös tekintettel a (3) bekezdésre; c) "harmadik területre vagy harmadik országba utazó utas": azon, útlevéllel rendelkező légi vagy tengeri utas, aki kijelenti, hogy közvetlen úti célja harmadik területen vagy harmadik országban található repülőtér vagy kikötő. c) "harmadik területre vagy harmadik országba utazó utas": légi vagy tengeri utazásra szóló olyan menetjeggyel rendelkező utas, amelyben végső úti célként harmadik területen vagy harmadik országban található repülőtér vagy kikötő szerepel, valamint mindazok az utasok, akik szárazföldön hagyják el a Közösséget. Módosítás 25 Irányelvre irányuló javaslat 14 cikk – 2 bekezdés 2.  A jövedéki termékek előállítása, feldolgozása és tartása csak akkor tekintendő a jövedéki adó felfüggesztésével lebonyolított tevékenységnek, ha a (3) bekezdés szerinti engedélyezett helyen történik. 2.  A jövedéki termékek előállítása, feldolgozása és tartása – amennyiben nem fizették meg a jövedéki adót – adóraktárban történik. Módosítás 26 Irányelvre irányuló javaslat 14 cikk – 3 bekezdés 3.  A tagállamok illetékes hatóságai "adóraktárnak" minősíthetik a jövedéki termékek aófelfüggesztéssel történő előállításának, feldolgozásának, illetve tartásának, valamint átvételének, illetve feladásának helyét. törölve Módosítás 27 Irányelvre irányuló javaslat 15 cikk – 1 bekezdés – 2 és 3 albekezdés Az engedély nem tagadható meg kizárólag arra történő hivatkozással, hogy a más tagállami illetőségű természetes vagy jogi személy az adóraktárt az engedélyt megadó tagállamban létesített képviselőn vagy fióktelepen keresztül kívánja működtetni. Az engedélyezésre a hatóságok által az esetleges adócsalás és visszaélések megelőzése céljából meghatározott feltételek vonatkoznak. Az engedély ugyanakkor nem tagadható meg kizárólag arra történő hivatkozással, hogy a természetes vagy jogi személy más tagállamban bír illetőséggel. Az engedély a 14. cikk (3) bekezdésében említett tevékenységekre terjed ki. Módosítás 28 Irányelvre irányuló javaslat 16 cikk – 1 bekezdés – bevezető rész 1.  A jövedéki termékek a Közösségen belül a jövedéki adó felfüggesztésével szállíthatók: 1.  A jövedéki termékek a Közösségen belül két pont között a jövedéki adó felfüggesztésével szállíthatók, akkor is, ha a termékeket harmadik országon vagy egy harmadik országbeli régión keresztül szállítják: Módosítás 29 Irányelvre irányuló javaslat 16 cikk – 1 bekezdés – a pont – ii pont (ii) olyan természetes vagy jogi személyhez, aki, illetve amely a rendeltetési hely szerinti tagállam illetékes hatóságaitól engedélyt kapott, hogy az általuk meghatározott feltételeket betartva a jövedéki adó felfüggesztésével szállított, más tagállamban feladott jövedéki termékeket átvegyen (a továbbiakban: "bejegyzett címzett"); (ii) a bejegyzett címzett telephelyére; Módosítás 30 Irányelvre irányuló javaslat 16 cikk – 1 bekezdés – b pont (b) a behozatal helyéről az a) pontban említett bármelyik helyre, ha a jövedéki terméket olyan természetes vagy jogi személy adja fel, aki, illetve amely az importáló tagállam illetékes hatóságaitól – az általuk meghatározott feltételekkel – erre engedélyt kapott (a továbbiakban: "bejegyzett feladó"). (b) a behozatal helyéről az a) pontban említett bármelyik helyre vagy címzett számára, ha a jövedéki terméket bejegyzett feladó adja fel. Módosítás 31 Irányelvre irányuló javaslat 17 cikk – 1 bekezdés – bevezető rész 1.  A feladás helye szerinti tagállam illetékes hatóságai – az általuk meghatározott feltételekkel – megkövetelik, hogy a jövedéki adó felfüggesztésével történő szállítással járó kockázatokat biztosíték fedezze; e biztosítékot a következő személyek közül egy vagy több nyújthatja: 1.  A feladás helye szerinti tagállam illetékes hatóságai – az általuk meghatározott feltételekkel – megkövetelik, hogy a jövedéki adó felfüggesztésével történő szállítással járó kockázatokat biztosíték fedezze; e biztosítékot a következő – illetve a nevükben eljáró –személyek közül egy vagy több nyújthatja: Módosítás 32 Irányelvre irányuló javaslat 17 cikk – 2 bekezdés – 1 albekezdés 2.  A biztosítéknak a Közösség egész területén érvényesnek kell lennie. 2.  A biztosítéknak a Közösség egész területén érvényesnek kell lennie, és a következők állíthatják ki: (a) a hitelintézetek tevékenységének megkezdéséről és folytatásáról szóló, 2006. június 14-i 2006/48/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek megfelelően hitelintézeti tevékenység végzésére feljogosított intézmény1, vagy (b) az életbiztosítás körén kívül eső közvetlen biztosításra vonatkozó törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezések összehangolásáról szóló, 1992. június 18-i 92/49/EGK tanácsi irányelvnek megfelelően biztosítási tevékenység végzésére feljogosított vállalkozás2. _______________ 1 HL L 177., 2006.6.30., 1. o. 2 HL L 228., 1992.8.11., 1. o. Módosítás 33 Irányelvre irányuló javaslat 17 a cikk (új) 17a. cikk 1.  A 17. cikk (1) bekezdésében említett személy kérelmére a feladás helye szerinti tagállam illetékes hatósága az általa megállapított feltételekkel engedélyezheti, hogy egységes biztosítékot szolgáltassanak a jövedéki adó csökkentett összegére, vagy hogy semmilyen biztosítékot ne szolgáltassanak, feltéve, hogy ezzel párhuzamosan a szállítás adójogi felelősségét a szállításért felelős személy viseli. 2.  Az (1) bekezdésben említett engedély kizárólag olyan személynek adható, aki (a) a Közösség vámterületén telepedett le; (b) megfelelő előfeltételekkel rendelkezik a jövedéki termékek adófelfüggesztéssel történő szállítására vonatkozó biztosíték nyújtását illetően; valamint (c) rendszeresen szolgáltat biztosítékot jövedéki termékek adófelfüggesztéssel történő szállítására vonatkozóan, vagy a vámhatóságoknál olyannak tekintik, aki képes teljesíteni az ezen eljárásokkal kapcsolatban őt terhelő kötelezettségeket. 3.  Az e cikk (1) és (2) bekezdése alapján az engedélyezési eljárásokat szabályozó rendelkezéseket a 41. cikk (2) bekezdésében említett szabályozási bizottsági eljárásnak megfelelően hozzák meg. Módosítás 34 Irányelvre irányuló javaslat 18 cikk – 2 bekezdés – 2 albekezdés – bevezető rész Az első albekezdés szerinti engedéllyel rendelkező bejegyzett címzett köteles: Az első albekezdés szerinti engedéllyel rendelkező ideiglenesen bejegyzett címzett köteles: Módosítás 35 Irányelvre irányuló javaslat 19 cikk – 1 bekezdés 1.  A jövedéki adó felfüggesztésével történő jövedékitermék-szállítás azon időponttól tekintendő megkezdettnek, amikor a termék elhagyja a feladó adóraktárt vagy a behozatal helyét. 1.  A jövedéki adó felfüggesztésével történő jövedékitermék-szállítás azon időponttól tekintendő megkezdettnek, amikor a termék elhagyja a feladó adóraktárt vagy a behozatal helyét. Azt az időpontot, amikor a termék elhagyja a feladó adóraktárt vagy a behozatal helyét, annak a kiegészítő tájékoztató üzenetnek a haladéktalan megküldése határozza meg, amelyet az adóraktár engedélyes vagy a nyilvántartott feladó küld az illetékes hatóságnak. Módosítás 36 Irányelvre irányuló javaslat 19 cikk – 2 bekezdés 2.   A jövedéki adó felfüggesztésével történő jövedékitermék-szállítás akkor tekintendő befejezettnek, ha a címzett átvette a terméket, vagy – a 16. cikk (1) bekezdése a) pontjának (iii) alpontjában említett esetben – ha a termék elhagyta a Közösség területét. 2.  A jövedéki adó felfüggesztésével történő jövedékitermék-szállítás akkor fejeződik be: – amikor a címzett átvette a terméket. Azt az időpontot, amikor a címzett átveszi a terméket, a címzett által az illetékes hatóságnak a termék megérkezésekor azonnal küldött kiegészítő tájékoztató üzenet küldése határozza meg; – amikor a 16. cikk (1) bekezdése a) pontjának (iii) alpontjában említett esetben a termék elhagyta a Közösség területét, vagy azt vámfelfüggesztési eljárás vagy intézkedés hatálya alá vonják. Módosítás 37 Irányelvre irányuló javaslat 19 a cikk (új) 19a. cikk A jövedéki termékek adófelfüggesztéssel történő szállítására alkalmazandó szabályok a feladás helye szerinti tagállam által megállapított feltételek alapján engedélyezhetik, hogy egységes biztosítékot szolgáltassanak a jövedéki adó csökkentett összegére, vagy hogy semmilyen biztosítékot ne szolgáltassanak, feltéve, hogy ezzel párhuzamosan a szállítás adójogi felelősségét a szállításért felelős személy viseli. Módosítás 38 Irányelvre irányuló javaslat 20 cikk – 1 bekezdés 1.  A jövedéki termékek szállítása csak akkor tekintendő a jövedéki adó felfüggesztésével lebonyolított tevékenységnek, ha a (2) és (3) bekezdésnek megfelelően kiállított elektronikus adminisztratív okmány alapján történik. 1.  A jövedéki termékek szállítása csak akkor tekintendő a jövedéki adó felfüggesztésével lebonyolított tevékenységnek, ha a (2) és (3) bekezdésnek megfelelően kiállított elektronikus adminisztratív okmány alapján történik. A tagállamok és a Bizottság meghozzák a szükséges intézkedéseket annak biztosítása érdekében, hogy nemzeti szinten kialakítsák a nyilvános kulcson alapuló infrastruktúrákat, és biztosítsák azok együttműködési képességét. Módosítás 39 Irányelvre irányuló javaslat 20 cikk – 6 bekezdés 6.   A címzettnek közölnie kell az adminisztratív hivatkozási kódot a termékeket kísérő személlyel. 6.   A feladott termékeket az azonosításukat lehetővé tevő kinyomtatott tájékoztatónak kell kísérnie a szállítás alatt. A kódnak hozzáférhetőnek kell lennie a jövedéki adó felfüggesztésével történő szállítás alatt. Módosítás 40 Irányelvre irányuló javaslat 22 cikk A feladás helye szerinti tagállam illetékes hatóságai a tagállam által meghatározott feltételekkel engedélyezhetik, hogy a számítógépes rendszert használó feladó két vagy több szállításra ossza az energiatermékeknek a jövedéki adó felfüggesztésével történő szállítását, feltéve, hogy a jövedéki termékek összmennyisége nem változik. A feladás helye szerinti tagállam illetékes hatóságai a tagállam által meghatározott feltételekkel engedélyezhetik, hogy a számítógépes rendszert használó feladó két vagy több szállításra ossza az energiatermékeknek a jövedéki adó felfüggesztésével történő szállítását, feltéve, hogy: (a) a jövedéki termékek összmennyisége nem változik; valamint (b) a szállítás megosztását az ilyen eljárást engedélyező tagállam területén bonyolítják le. A tagállamok úgy is rendelkezhetnek, hogy területükön nem végezhető ilyen megosztás. A tagállamok tájékoztatják a Bizottságot, amennyiben engedélyezik a szállítások területükön történő megosztását, és közlik vele annak feltételeit. A Bizottság továbbítja ezt az információt a többi tagállamnak. Módosítás 41 Irányelvre irányuló javaslat 23 cikk – 1 bekezdés – 1 albekezdés 1.  Abban az esetben, ha a jövedéki termékeket a 16.cikk (1) bekezdése a) pontjának (i), (ii) vagy (iv) alpontjában, illetőleg a 16. cikk (2) bekezdésében említett rendeltetési helyen veszik át, a címzettnek haladéktalanul elismervényt kell kiállítania a termékek átvételéről (a továbbiakban: "átvételi elismervény") a rendeltetési hely szerinti tagállam illetékes hatóságai számára a számítógépes rendszeren keresztül. 1.  Abban az esetben, ha a jövedéki termékeket a 16.cikk (1) bekezdése a) pontjának (i), (ii) vagy (iv) alpontjában, illetőleg a 16. cikk (2) bekezdésében említett rendeltetési helyen veszik át, a címzettnek legkésőbb az átvételt követő munkanapon elismervényt kell kiállítania a termékek átvételéről (a továbbiakban: "átvételi elismervény") a rendeltetési hely szerinti tagállam illetékes hatóságai számára a számítógépes rendszeren keresztül. Módosítás 42 Irányelvre irányuló javaslat 24 cikk – 3 bekezdés 3.  A feladás helye szerinti tagállam illetékes hatóságai továbbítják a kiviteli elismervényt a feladónak. 3.  A feladás helye szerinti tagállam illetékes hatóságai legkésőbb a jövedéki termékek Közösségből való kilépését tanúsító igazolás átvételét követő munkanapon továbbítják a kiviteli elismervényt a feladónak. Módosítás 43 Irányelvre irányuló javaslat 26 cikk – 1 bekezdés – 2 és 3 albekezdés A számítógépes rendszer elérhetőségének helyreállítása után a feladónak haladéktalanul be kell nyújtania az elektronikus adminisztratív okmány tervezetét. Ez az okmány a 20. cikk (3) bekezdésének megfelelő kiállítását követően az első albekezdés a) pontjában említett papíralapú okmány helyébe lép, és alkalmazandó rá az elektronikus adminisztratív okmányra vonatkozó eljárás. A termékeket a tartalékeljárásnak – köztük a lezárási eljárásnak – megfelelően kell tovább szállítani, még akkor is, ha a számítógépes rendszer a szállítás során újra rendelkezésre áll. Az elektronikus adminisztratív okmánynak a 20. cikk (3) bekezdése szerinti kiállításáig a jövedéki adó felfüggesztésével történő szállítás a papíralapú okmány alapján történik. Módosítás 44 Irányelvre irányuló javaslat 26 cikk – 2 bekezdés – 1 albekezdés 2.  Ha a számítógépes rendszer nem érhető el, az adóraktár engedélyese vagy a bejegyzett feladó más távközlési eszközök útján is közölheti a 20. cikk (8) bekezdésében vagy a 22. cikkben említett információt. Ebből a célból a rendeltetési hely megváltoztatásának vagy megosztásának tájékoztatnia kell a feladás helye szerinti tagállam illetékes hatóságait. 2.  Ha a számítógépes rendszer nem érhető el, az adóraktár engedélyese vagy a bejegyzett feladó más, tagállamok által meghatározott távközlési eszközök útján is közölheti a 20. cikk (8) bekezdésében vagy a 22. cikkben említett információt. Ebből a célból a rendeltetési hely megváltoztatásának vagy megosztásának tájékoztatnia kell a feladás helye szerinti tagállam illetékes hatóságait. Módosítás 45 Irányelvre irányuló javaslat 28 cikk A tagállamok a jövedéki adó felfüggesztésével, teljes egészében saját területükön történő szállítások tekintetében egyszerűsített eljárásokat is megállapíthatnak. A tagállamok a jövedéki adó felfüggesztésével, teljes egészében saját területükön történő szállítások tekintetében egyszerűsített eljárásokat is megállapíthatnak, többek között eltekinthetnek az ilyen szállítások elektronikus felügyeletének követelményétől. Módosítás 46 Irányelvre irányuló javaslat 29 cikk – 3 a pont (új) (3a) a termékek szállítása a 11. cikk (1) bekezdése ea) pontjának megfelelően. Módosítás 47 Irányelvre irányuló javaslat 30 cikk – 1 bekezdés – 2 albekezdés A dohánygyártmányokon kívüli jövedéki termékek esetében az első albekezdés akkor is alkalmazandó, ha a termékeket az őket beszerző magánszemélyek megbízásából szállítják. törölve Módosítás 48 Irányelvre irányuló javaslat 30 cikk – 2 a bekezdés (új) (2a)  A (2) bekezdés e) pontjának alkalmazása tekintetében – kizárólag egyfajta bizonyítékként – a tagállamok irányadó szinteket állapíthatnak meg. Az irányadó szintek nem lehetnek alacsonyabbak a következőknél: (a)  Dohánytermékek esetében: –  400 db cigaretta –  200 db szivarka (egyenként legfeljebb 3 gramm tömegű szivar) –  100 db szivar –  0,5 kg fogyasztási dohány (b)  Az alkoholtartalmú italok esetében: –  5 l égetett szesz –  10 l köztes alkoholtermék –  45 l bor (beleértve legfeljebb 30 l pezsgőt) –  55 l sör. Módosítás 49 Irányelvre irányuló javaslat 30 cikk – 2 b bekezdés (új) (2b)  A tagállamok rendelkezhetnek akként is, hogy egy másik tagállamban szabad forgalomba bocsátott ásványolajtermék megvétele esetén a jövedéki adót a fogyasztás szerinti tagállamban kell felszámítani, ha az ilyen termék szállítása magánszemélyek által vagy az ő megbízásukból, a szokásostól eltérő módon történik. Szokásostól eltérő szállítás lehet üzemanyag esetében a járművek üzemanyagtartályán vagy megfelelő tartaléküzemanyag-szállító kannán kívüli, illetve a folyékony fűtőanyagok esetében a hivatásos kereskedők megbízásából végzett tartálykocsis szállítástól eltérő szállítási mód. Módosítás 50 Irányelvre irányuló javaslat 34 cikk – 4 bekezdés – a pont (a) be kell jegyeztetnie magát a jövedéki termékek feladásának helye szerinti tagállam adóhatóságánál; (a) be kell jegyeztetnie magát a jövedéki termékek feladásának helye szerinti tagállam adóhatóságánál, valamint e hatóságoktól azonosító okmányt kell szereznie; Módosítások 51 és 52 Irányelvre irányuló javaslat 37 cikk 1.  A 7. cikk (1) bekezdésének sérelme nélkül, a tagállamok megkövetelhetik, hogy a jövedéki termékeket adózási célból adózási jelzéssel vagy adózási célú nemzeti azonosító jellel lássák el, amikor szabad forgalomba bocsátásukra a területükön kerül sor, illetve amikor a 31. cikk (1) bekezdésének első albekezdésében és a 34. cikk (1) bekezdésében szereplő esetekben a területükre ezek a termékek belépnek. 1.  A 7. cikk (1) bekezdésének sérelme nélkül, a tagállamok megkövetelhetik, hogy a jövedéki termékeket adózási célból adózási jelzéssel vagy adózási célú nemzeti azonosító jellel vagy bármely más formájú széria- vagy hitelesítési jelzéssel lássák el, amikor szabad forgalomba bocsátásukra a területükön kerül sor, illetve amikor a 31. cikk (1) bekezdésének első albekezdésében és a 34. cikk (1) bekezdésében szereplő esetekben a területükre ezek a termékek belépnek. 2.  Bármely tagállam, amely megköveteli az (1) bekezdés szerinti adózási jelzés vagy nemzeti azonosító jel használatát, köteles azokat rendelkezésre bocsátani a többi tagállam adóraktár-engedélyesei számára is. 2.  Bármely tagállam, amely megköveteli az (1) bekezdés szerinti adózási jelzés vagy nemzeti azonosító jel vagy bármely más formájú széria- vagy hitelesítési jelzés használatát, köteles azokat rendelkezésre bocsátani a többi tagállam adóraktár-engedélyesei számára is. 3.  Azon rendelkezések sérelme nélkül, amelyet a tagállamok e cikk megfelelő végrehajtásának érdekében, valamint azért alkotnak, hogy kiküszöböljék az adócsalást, az adószabályok kijátszását és a visszaéléseket, a tagállamok biztosítják, hogy e jelzések vagy jelek ne akadályozzák a jövedéki termékek szabad mozgását. 3.  Azon rendelkezések sérelme nélkül, amelyet a tagállamok e cikk megfelelő végrehajtásának érdekében, valamint azért alkotnak, hogy kiküszöböljék az adócsalást, az adószabályok kijátszását és a visszaéléseket, a tagállamok biztosítják, hogy e jelzések vagy jelek ne akadályozzák a jövedéki termékek szabad mozgását. Amennyiben a jövedéki termékeket ilyen jelzésekkel vagy jelekkel látják el, az azok megszerzéséért kifizetett összeget vagy letett biztosítékot a jelzést vagy jelet kibocsátó tagállamban visszatérítik, ha a jövedéki adót más tagállamban vetik ki és szedik be. Amennyiben a jövedéki termékeket ilyen jelzésekkel vagy jelekkel látják el, az azok megszerzéséért kifizetett összeget vagy letett biztosítékot a jelzést vagy jelet kibocsátó tagállamban visszatérítik, ha a jövedéki adót más tagállamban vetik ki és szedik be. A jelzést vagy jelet kibocsátó tagállam mindazonáltal a jelzések vagy jelek eltávolítását, illetve megsemmisítését igazoló bizonyíték benyújtásához kötheti a kifizetett összeg visszatérítését vagy a letett biztosíték felszabadítását. 4.  Az (1) bekezdés szerinti adózási jelzések vagy azonosító jelek a kiadásuk szerinti tagállamban érvényesek. A tagállamok azonban kölcsönösen elismerhetik egymás jelzéseinek érvényességét. 4.  Az (1) bekezdés szerinti adózási jelzések, nemzeti azonosító jelek vagy bármely más formájú széria- vagy hitelesítési jelzések a kiadásuk szerinti tagállamban érvényesek. A tagállamok azonban kölcsönösen elismerhetik egymás jelzéseinek érvényességét. Módosítás 53 Irányelvre irányuló javaslat 39 cikk Amíg a Tanács nem fogad el közösségi rendelkezéseket a hajók és légi járművek fedélzeti készletével kapcsolatban, a tagállamok fenntarthatják a tárgyban hozott nemzeti rendelkezéseiket. Amíg a Tanács nem fogad el közösségi rendelkezéseket a hajók és légi járművek fedélzeti készletével kapcsolatban, a tagállamok fenntarthatják a tárgyban hozott nemzeti rendelkezéseiket. E nemzeti rendelkezéseket közölni kell a többi tagállammal annak érdekében, hogy gazdasági szereplőik számára azok előnyöket hozhassanak.

Az Európai Parlament 2008. november 18-i jogalkotási állásfoglalása a közös agrárpolitika finanszírozásáról szóló 1290/2005/EK rendeletnek és a mezőgazdasági piacok közös szervezésének létrehozásáról, valamint egyes mezőgazdasági termékekre vonatkozó egyedi rendelkezésekről szóló 1234/2007/EK rendeletnek ("az egységes közös piacszervezésről szóló rendelet") az iskolagyümölcs-program létrehozása érdekében történő módosításáról szóló tanácsi rendeletre irányuló javaslatról (COM(2008)0442–C6-0315/2008 – 2008/0146(CNS))

P6_TA(2008)0542 A6-0391/2008

(Konzultációs eljárás)

Az Európai Parlament,

–   tekintettel a Bizottságnak a Tanácshoz intézett javaslatára (COM(2008)0442),

–   tekintettel az EK-Szerződés 36. és 37. cikkére, amelynek megfelelően a Tanács konzultált a Parlamenttel (C6-0315/2008),

–   tekintettel eljárási szabályzata 51. cikkére,

–   tekintettel a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Bizottság jelentésére (A6-0391/2008),

1.   jóváhagyja a Bizottság javaslatát, annak módosított formájában;

2.   felkéri a Bizottságot, hogy ennek megfelelően változtassa meg javaslatát az EK-Szerződés 250. cikkének (2) bekezdése alapján;

3.   felkéri a Tanácsot, hogy tájékoztassa a Parlamentet arról, ha a Parlament által jóváhagyott szövegtől el kíván térni;

4.   felkéri a Tanácsot a Parlamenttel való újbóli konzultációra abban az esetben, ha lényegesen módosítani kívánja a Bizottság javaslatát;

5.   utasítja elnökét, hogy továbbítsa a Parlament álláspontját a Tanácsnak és a Bizottságnak.

A Bizottság által javasolt szöveg   Módosítás Módosítás 1 Rendeletre irányuló javaslat – módosító jogszabály 2 preambulumbekezdés (2)  A KAP-nak a Szerződés 33. cikkében kifejtett célkitűzései között szerepel a piacok stabilizálása, az ellátás hozzáférhetőségének biztosítása és a fogyasztók elfogadható ár ellenében történő ellátásának biztosítása. Az iskolagyümölcs-program keretében nyújtott közösségi támogatás, amelynek célja az oktatási intézmények diákjainak gyümölccsel, zöldséggel és banánnal történő ellátása, megfelelne ezeknek a célkitűzéseknek. Ezenfelül a program várhatóan arra fogja indítani a fiatal fogyasztókat, hogy értékeljék a gyümölcsöt és zöldséget, ezért fokozni fogja a jövőbeni fogyasztást, növelve ezáltal a mezőgazdasági jövedelmeket, ami szintén a KAP célkitűzése. Ezenfelül a Szerződés 35. cikkének b) pontja szerint a közös agrárpolitika keretében olyan közös intézkedésekről lehet rendelkezni bizonyos termékek fogyasztásának előmozdítására, mint amilyen az iskolagyümölcs-program. (2)  A KAP-nak a Szerződés 33. cikkében kifejtett célkitűzései között szerepel a piacok stabilizálása, az ellátás hozzáférhetőségének biztosítása és a fogyasztók elfogadható ár ellenében történő ellátásának biztosítása. Az iskolagyümölcs-program keretében nyújtott közösségi támogatás, amelynek célja az oktatási intézmények diákjainak a lehető legfrissebb, idényjellegű és alacsony áron beszerezhető, EU eredetű gyümölccsel, zöldséggel és banánnal történő ellátása, megfelelne ezeknek a célkitűzéseknek. A szubszidiaritás elve értelmében a célcsoport meghatározásakor a tagállamok részére elegendő rugalmasságot kell biztosítani, hogy lehetővé váljon számukra – szükségleteikkel összhangban – a felhasználók lehető legszélesebb körét iskolagyümölccsel ellátni. Ezenfelül a program várhatóan arra fogja indítani a fiatal fogyasztókat, hogy értékeljék a gyümölcsöt és zöldséget, ezért igen pozitív hatással járhat a közegészségügyre és a gyermekszegénység elleni küzdelemre, fokozza a jövőbeni fogyasztást, a diákok, szülők és tanárok bevonásával multiplikátorhatást hozva létre, valamint növelve ezáltal a mezőgazdasági jövedelmeket, ami szintén a KAP célkitűzése. Ezenfelül a Szerződés 35. cikkének b) pontja szerint a közös agrárpolitika keretében olyan közös, és további egészségügyi és táplálkozási oktatási alkotóelemmel kiegészítendő intézkedésekről lehet rendelkezni bizonyos termékek fogyasztásának előmozdítására, illetve a regionális termelők – különösen a hegyvidéki régiók termelői – tekintetében ösztönző és élénkítő hatás biztosítására, mint amilyen az iskolagyümölcs-program . Módosítás 2 Rendeletre irányuló javaslat – módosító jogszabály 2 a preambulumbekezdés (új) (2a)  Az iskolagyümölcs-program ot egyértelműen a fiatalok elhízása elleni küzdelemre, valamint a gyümölcs és zöldség megkedveltetését célzó uniós kezdeményezésként kell meghatározni. A megfelelő oktatási programok segítségével ennek azt a célt is szolgálnia kell, hogy a gyermekekben tudatosodjanak az év folyamán váltakozó évszakok. E célból az oktatási hatóságoknak elsődlegesen idényjellegű gyümölcsöket kell szétosztaniuk, a gyümölcsök változatos választékát részesítve előnyben, hogy lehetővé váljon a gyermekek számára különböző ízek felfedezése. Módosítás 3 Rendeletre irányuló javaslat – módosító jogszabály 3 preambulumbekezdés (3)  Ezenfelül a Szerződés 152. cikkének (1) bekezdése előírja, hogy "valamennyi közösségi politika […] meghatározása és végrehajtása során biztosítani kell az emberi egészségvédelem magas szintjét". Az iskolagyümölcs-program egyértelmű egészségügyi előnyei olyan szempontok, amelyeket a KAP végrehajtásába is indokolt belefoglalni. (3)  Ezenfelül a Szerződés 152. cikkének (1) bekezdése előírja, hogy "valamennyi közösségi politika […] meghatározása és végrehajtása során biztosítani kell az emberi egészségvédelem magas szintjét". A friss iskolagyümölcs-program egyértelmű egészségügyi előnyei olyan szempontok, amelyeket általában véve a közösségi politikák, és különösen a KAP végrehajtásába is indokolt belefoglalni. Módosítás 4 Rendeletre irányuló javaslat – módosító jogszabály 3 a preambulumbekezdés (új) (3a)  A bioélelmiszerekről és biogazdálkodásról szóló európai cselekvési terv egy jó néhány éven át tartó, többéves uniós szintű tájékoztató és népszerűsítő kampányt elindítását javasolja, hogy tájékoztassák az iskolákat a biogazdálkodás érdemeiről, valamint hogy növeljék a fogyasztók körében a biotermékekkel kapcsolatos tudatosságot és azok elismertségét, beleértve az uniós logó felismerését is. Az iskolagyümölcs-program nak támogatnia kell e célkitűzéseket – különösen a biogyümölcsök tekintetében –, a kísérő intézkedések között pedig szerepelnie kell a biogazdálkodással kapcsolatos tájékoztatás nyújtásának. Módosítás 5 Rendeletre irányuló javaslat – módosító jogszabály 6 preambulumbekezdés (6)  Ezért rendelkezni kell olyan közösségi támogatásról, amely társfinanszírozás keretében támogatja az oktatási intézmények diákjainak a gyümölcs- és zöldségágazat, a feldolgozottgyümölcs- és feldolgozottzöldség-ágazat, valamint a banánágazat egyes termékeivel történő ellátását, és egyes kapcsolódó logisztikai, elosztási, berendezésekkel kapcsolatos, kommunikációs, nyomon követési és értékelési költségeket is. A program feltételeit a Bizottság állapítja meg. (6)  Ezért rendelkezni kell olyan közösségi támogatásról, amely finanszírozás keretében támogatja az oktatási intézmények diákjainak a gyümölcs- és zöldségágazat, valamint a banánágazat egyes egészséges termékeivel történő ellátását, és egyes kapcsolódó logisztikai, elosztási, berendezésekkel kapcsolatos, kommunikációs, nyomon követési és értékelési költségeket, valamint a program hatékonyságának biztosításához szükséges kísérő intézkedéseket is. A program feltételeit a Bizottság állapítja meg. Különös figyelmet kell fordítani a programba tartozó termékek minőségi és fenntarthatósági követelményeire: a termékeknek a legmagasabb normáknak kell megfelelniük és előnyben kell részesíteni az idényjellegű, valamint a helyben vagy – amennyiben lehetséges – az EU-n belül termesztett termékeket. Módosítás 6 Rendeletre irányuló javaslat – módosító jogszabály 7 preambulumbekezdés (7)  Az iskolagyümölcs-program szabályszerű végrehajtásának biztosítására a programot hasznosítani kívánó tagállamoknak előzetes stratégiát indokolt kidolgozniuk nemzeti vagy regionális szinten. Indokolt továbbá rendelkezniük a program hatékonnyá tételéhez szükséges kísérő intézkedésekről is. (7)  Az iskolagyümölcs-program szabályszerű végrehajtásának biztosítására a programot hasznosítani kívánó tagállamoknak előzetes stratégiát indokolt kidolgozniuk nemzeti vagy regionális szinten, beleértve a célcsoportok oktatásának területét is. Indokolt továbbá rendelkezniük a program hatékonnyá tételéhez szükséges oktatási és logisztikai kísérő intézkedésekről is, a Bizottságnak pedig iránymutatásokat kell nyújtania e rendelet végrehajtásáról. A tagállamok ezeket az intézkedéseket oktató jelleggel szerepeltethetik az egészséggel és táplálkozással kapcsolatos iskolai tanítási csomagokban. Módosítás 7 Rendeletre irányuló javaslat – módosító jogszabály 8 preambulumbekezdés (8)  Az ehhez hasonló nemzeti intézkedésekkel elért általános hatás behatárolásának elkerülésére indokolt, hogy a tagállamok kiegészítő nemzeti támogatást nyújthassanak a termékekkel való ellátáshoz, a kapcsolódó költségekhez és a kísérő intézkedésekhez, és hogy a közösségi iskolagyümölcs-program ne érintsen olyan különálló nemzeti iskolagyümölcs-programokat, amelyek eleget tesznek a közösségi jog rendelkezéseinek. Ahhoz azonban, hogy a közösségi program gyakorlati hatással legyen, nem léphet a meglévő nemzeti iskolagyümölcs-programoknak vagy gyümölcsre is kiterjedő egyéb iskolai termékosztási programoknak nyújtott jelenlegi finanszírozás helyébe. (8)  Az ehhez hasonló nemzeti intézkedésekkel elért általános hatás behatárolásának elkerülésére indokolt, hogy a termékekkel való ellátáshoz, a kapcsolódó költségekhez és a kísérő intézkedésekhez kiegészítő nemzeti támogatás nyújtására bátorítsák a tagállamokat, és hogy a közösségi iskolagyümölcs-program ne érintsen olyan különálló nemzeti iskolagyümölcs-programokat, amelyek eleget tesznek a közösségi jog rendelkezéseinek. Ahhoz azonban, hogy a közösségi program gyakorlati hatással legyen, nem léphet a meglévő többéves iskolagyümölcs-programoknak vagy gyümölcsre is kiterjedő egyéb iskolai termékosztási programoknak nyújtott jelenlegi nemzeti finanszírozás helyébe. A közösségi finanszírozásnak kiegészítő jellegűnek kell lennie és azt az új programokra vagy a meglévő programok bővítésére tartják fenn. Módosítás 8 Rendeletre irányuló javaslat – módosító jogszabály 9 preambulumbekezdés (9)  A hatékony és eredményes költségvetési gazdálkodás biztosítása érdekében indokolt rögzíteni a közösségi támogatás felső határát és a maximális társfinanszírozási arányokat, és felvenni a programhoz adott közösségi pénzügyi hozzájárulást az EMGA-ból finanszírozható – a közös agrárpolitika finanszírozásáról szóló, 2005. június 21-i 1290/2005/EK tanácsi rendelet 3. cikkének (1) bekezdésében felsorolt – intézkedések közé. (9)  A hatékony és eredményes költségvetési gazdálkodás biztosítása érdekében indokolt rögzíteni a közösségi támogatás felső határát és a maximális társfinanszírozási arányokat, és felvenni a programhoz adott közösségi pénzügyi hozzájárulást az EMGA-ból finanszírozható – a közös agrárpolitika finanszírozásáról szóló, 2005. június 21-i 1290/2005/EK tanácsi rendelet 3. cikkének (1) bekezdésében felsorolt – intézkedések közé. Amennyiben egy vagy több tagállam nem veszi fel a közösségi finanszírozást, a pénzeszközöket felhasználás céljából más tagállamokba lehet utalni. Módosítás 9 Rendeletre irányuló javaslat – módosító jogszabály 10 preambulumbekezdés (10)  A zökkenőmentes végrehajtáshoz szükséges idő biztosítására indokolt a program alkalmazását a 2009/2010-es tanévtől előírni. E végrehajtásról célszerű három év elteltével jelentést tenni. (10)  A zökkenőmentes végrehajtáshoz szükséges idő biztosítására indokolt a program alkalmazását a 2009/2010-es tanévtől előírni. A tagállamoknak el kell végezniük a program végrehajtásának és hatásának éves elemzését, és a Bizottságnak három év elteltével jelentést kell benyújtania az Európai Parlament és a Tanács részére. Mivel csak egy hosszú távú program fog hosszú távú előnyöket hozni, a program hatékonyságának felmérése és az esetleges fejlesztésekre való javaslattétel érdekében biztosítani kell annak nyomon követését és értékelését. Módosítás 10 Rendeletre irányuló javaslat – módosító jogszabály 11 preambulumbekezdés (11)  A program eredményesebbé tétele érdekében indokolt, hogy a Közösség finanszírozhasson az iskolagyümölcs-programmal és célkitűzéseivel kapcsolatos tudatosságnövelésre irányuló tájékoztatási, nyomonkövetési és értékelési intézkedéseket és a programhoz kapcsolódó hálózatba szervezési intézkedéseket, azon hatáskörének sérelme nélkül, hogy a mezőgazdasági termékek belső piacon és harmadik országokban történő megismertetésével és promóciójával kapcsolatos intézkedésekről szóló, 2007. december 17-i 3/2008/EK rendelet keretében társfinanszírozást nyújtson a gyümölcs- és zöldségfogyasztás jótékony egészségügyi hatásairól szóló tudatosságnöveléshez szükséges kísérő intézkedésekhez. (11)  A program eredményesebbé tétele érdekében indokolt, hogy a Közösség finanszírozhasson az iskolagyümölcs-programmal és célkitűzéseivel kapcsolatos tudatosságnövelésre irányuló tájékoztatási, nyomonkövetési és értékelési intézkedéseket és a programhoz kapcsolódó hálózatba szervezési intézkedéseket, azon hatáskörének sérelme nélkül, hogy a mezőgazdasági termékek belső piacon és harmadik országokban történő megismertetésével és promóciójával kapcsolatos intézkedésekről szóló, 2007. december 17-i 3/2008/EK rendelet keretében társfinanszírozást nyújtson a gyümölcs- és zöldségfogyasztás jótékony egészségügyi hatásairól szóló tudatosságnöveléshez szükséges kísérő intézkedésekhez. Létfontosságú, hogy a Bizottság egy nagyobb, uniós szintű, nyilvános tájékoztatási kampányt folytasson a programról. Módosítás 13 Rendeletre irányuló javaslat – módosító jogszabály 2 cikk - 1 pont - a pont 1234/2007/EK rendelet 103ga cikk - 1 bekezdés 1.  A Bizottság által meghatározandó feltételek mellett a Közösség a 2009/10-es tanévtől támogatást nyújt az oktatási intézmények diákjainak a gyümölcs- és zöldségágazat, a feldolgozottgyümölcs- és feldolgozottzöldség-ágazat, valamint a banánágazat egyes, a Bizottság által meghatározandó termékeivel történő ellátásához, továbbá támogatást nyújthat egyes logisztikai, elosztási, berendezéssel kapcsolatos, kommunikációs, nyomonkövetési és értékelési kapcsolódó költségekhez. 1.  A Bizottság által meghatározandó feltételek mellett a Közösség a 2009/10-es tanévtől támogatást nyújt az oktatási intézmények diákjainak és az óvodáknak a gyümölcs-, zöldség- és banánágazat egyes, a Bizottság által kiválasztandó, részleteiben a tagállamok által meghatározandó, az EU-ban előállított termékeivel történő ellátásához, továbbá támogatást nyújt egyes logisztikai, elosztási, berendezésekkel kapcsolatos, kommunikációs, nyomonkövetési és értékelési kapcsolódó költségekhez, valamint a program hatékonyságának biztosításához szükséges kísérő intézkedések finanszírozása céljából. A Bizottság és a tagállamok olyan egészségügyi kritériumok alapján választják ki a lehető legfrissebb, idényjellegű és olcsón beszerezhető gyümölcsöt és zöldséget, mint például a lehető legkevesebb mesterséges és egészségtelen adalékanyag jelenléte. Elsődlegesen helyi termékeket kell felhasználni a szükségtelen szállítás és az ebből eredő környezetszennyezés elkerülése érdekében. Különös figyelmet kell fordítani a helyi és a biogyümölcsökre, illetve biozöldségekre. Módosítás 14 Rendeletre irányuló javaslat – módosító jogszabály 2 cikk – 1 pont – a alpont 1234/2007/EK rendelet 103ga cikk - 2 bekezdés 2.  A programban részt venni kívánó tagállamoknak előzetes nemzeti stratégiát kell kidolgozniuk – nemzeti vagy regionális szinten – a program végrehajtására. Rendelkezniük kell a program eredményessé tételéhez szükséges kísérő intézkedésekről is. 2.  A programban részt venni kívánó tagállamoknak előzetes nemzeti stratégiát kell kidolgozniuk – nemzeti vagy regionális szinten – a program végrehajtására, figyelembe véve azokat a talaj- és éghajlati feltételeket, amelyek mellett a gyümölcsöt és zöldséget termelik. Ezzel kapcsolatban az érintett termékekre közösségi preferenciát kell alkalmazni. Ugyanezen tagállamoknak rendelkezniük kell a végrehajtáshoz szükséges közösségi és nemzeti pénzügyi forrásokról és el kell végezniük a program eredményessé tételéhez szükséges kísérő intézkedésekről is, elsőbbséget biztosítva az óvodásoknak és az alapfokú iskolákban tanuló diákoknak, akik részére naponta kell ingyenesen gyümölcsöt osztani. E stratégia keretében a tagállamok többek között a következőket határozzák meg: – a szétosztandó termékek, figyelembe véve az idényjelleget és a helyi termékeket; – a jogosult iskolások korcsoportjai; – a programban részt vevő oktatási intézmények. A tagállamok – objektív kritériumokkal összhangban – előnyben részesítik a helyben termelt, hagyományos gyümölcsöt és zöldséget, valamint a program végrehajtása során támogatják a kisebb mezőgazdasági üzemeket. A kísérő intézkedések között szerepel a diákok életkorának megfelelő egészségügyi és táplálkozási tanácsadás, a gyümölcs egészségre gyakorolt kedvező hatásaival kapcsolatos tájékoztatás, valamint a biogazdálkodás egyedi jellemzőivel kapcsolatos tájékoztatás. Módosítás 15 Rendeletre irányuló javaslat – módosító jogszabály 2 cikk – 1 pont – a pont 1234/2007/EK rendelet 103ga cikk – 3 bekezdés – a pont a) tanévenként nem haladhatja meg a 90 millió EUR összeget, a) tanévenként nem haladhatja meg a 500 millió EUR összeget, Módosítás 16 Rendeletre irányuló javaslat – módosító jogszabály 2 cikk – 1 pont – a pont 1234/2007/EK rendelet 103ga cikk - 3 bekezdés - b pont b) nem haladhatja meg a termékellátási költségek és az (1) bekezdésben említett kapcsolódó költségek 50%-át, illetőleg a konvergencia-célkitűzés alapján támogatható régiókban e költségek 75%-át, b) nem haladhatja meg a termékellátási költségeket és az (1) bekezdésben említett kapcsolódó költségeket és a kísérő intézkedések költségeit, Módosítás 17 Rendeletre irányuló javaslat – módosító jogszabály 2 cikk – 1 pont – a alpont 1234/2007/EK rendelet 103ga cikk - 3 bekezdés -c pont c) nem terjed ki a termékellátási költségeken és az (1) bekezdésben említett kapcsolódó költségeken kívüli költségekre, és c) nem terjed ki a termékellátási költségeken és az (1) bekezdésben említett kapcsolódó költségeken, valamint a program hatékonyságának biztosításához szükséges kísérő intézkedések költségein kívüli költségekre, és Módosítás 18 Rendeletre irányuló javaslat – módosító jogszabály 2 cikk – 1 pont a pont 1234/2007/EK rendelet 103ga cikk - 3 bekezdés - d pont d) nem használható fel a meglévő nemzeti iskolagyümölcs-programokhoz vagy gyümölcsre is kiterjedő egyéb iskolai termékosztási programokhoz nyújtott jelenlegi finanszírozás kiváltására. d) nem használható fel a meglévő nemzeti iskolagyümölcs-programokhoz vagy gyümölcsre is kiterjedő egyéb iskolai termékosztási programokhoz nyújtott jelenlegi állami finanszírozás kiváltására. Módosítás 19 Rendeletre irányuló javaslat – módosító jogszabály 2 cikk – 1 pont – a pont 1234/2007/EK rendelet 103ga cikk - 5 bekezdés 5.   A közösségi iskolagyümölcs-program nem érinti azokat a különálló nemzeti iskolagyümölcs-programokat, amelyek eleget tesznek a közösségi jog rendelkezéseinek. 5.   A Közösség iskolagyümölcs-programja nem érinti azokat a különálló nemzeti iskolagyümölcs-programokat, amelyek eleget tesznek a közösségi jog rendelkezéseinek. A kisszámú oktatási intézményben korlátozott időtartam alatt kísérleti alapon lefolytatott kísérleti projektek nem minősülnek a (3) bekezdés d) pontja szerinti nemzeti programoknak. Módosítás 21 Rendeletre irányuló javaslat – módosító jogszabály 2 cikk – 3 pont 1234/2007/EK rendelet 184 cikk – 6 pont (6)   2012. augusztus 31. előtt az Európai Parlament és a Tanács részére a 103ga. cikkben előírt iskolagyümölcs-program alkalmazásáról, szükség esetén a megfelelő javaslatok csatolásával. A jelentésben különösen ki kell térni arra, hogy a program mennyiben járult hozzá egy jól működő iskolagyümölcs-program létrejöttéhez a tagállamokban, és hogy a program milyen hatással volt a gyermekek étkezési szokásainak javulását illetően." (6)   2012. augusztus 31. előtt az Európai Parlament és a Tanács részére a 103ga. cikkben előírt iskolagyümölcs-program alkalmazásáról, szükség esetén a megfelelő javaslatok csatolásával. A jelentésben különösen ki kell térni a következőre: – a program mennyiben járult hozzá a jól működő iskolagyümölcs-program létrejöttéhez a tagállamokban, és hogy a program milyen hatással volt a gyermekek étkezési szokásainak javulását illetően; – mennyiben befolyásolta a program hatókörét és hatékonyságát a szülői hozzájárulás révén történő nemzeti társfinanszírozás melletti döntés; – a nemzeti kísérő intézkedések relevanciája és hatása, különösen az iskolagyümölcs-program és az egészséges táplálkozásra vonatkozó, kísérő tájékoztatás nemzeti tantervbe való beépítésének módja;

Az Európai Parlament 2008. november 18-i állásfoglalása a tíz éves GMU-ról: a gazdasági és monetáris unió első tíz évéről és jövőbeni kihívásairól (2008/2156(INI))

P6_TA(2008)0543 A6-0420/2008

Az Európai Parlament,

–   tekintettel a Bizottságnak "A tíz éves GMU: a gazdasági és monetáris unió első tíz évének sikerei és kihívásai" című, 2008. május 7-i közleményére (COM(2008)0238)(a 10 éves GMU-ról szóló közlemény),

–   tekintettel a Bizottságnak az "Államháztartások a gazdasági és monetáris unióban – 2008" című, 2008. június 24-i közleményére (COM(2008)0387),

-   tekintettel a Bizottság "A pénzügyi válságtól a fellendülésig: európai cselekvési keret" című 2008. október 29-i közleményére (COM(2008)0706),

-   tekintettel a Bizottságnak a 2008-as őszről szóló, 2008. november 3-i gazdasági előrejelzésére,

-   tekintettel az Európai Tanács 2008. október 15–16-i ülésére,

-   tekintettel az Európai Tanács 2008. október 15–16-i üléséről szóló 2008. október 22-i állásfoglalására(1),

-   tekintettel a kormányok által a bankok közötti hitelekre nyújtott garanciákról szóló, 2008. október 12-én tartott rendkívüli Eurogroup-csúcstalálkozóra,

-   tekintettel a Tanács 2008. november 4-i ülésének következtetéseire,

-   tekintettel az állam- és kormányfők 2008. november 7-i nem hivatalos találkozójának eredményére,

–   tekintettel az euróövezetről szóló 2006. évi éves beszámolóra vonatkozó 2006. november 14-i állásfoglalására(2),

–   tekintettel az euróövezetről szóló 2007. évi éves beszámolóra vonatkozó 2007. július 12-i állásfoglalására(3),

–   tekintettel "A 2008. évi tavaszi Európai Tanácshoz való hozzájárulásról a lisszaboni stratégia kapcsán" című, 2008. február 20-i állásfoglalására(4),

–   tekintettel az európai érdekről szóló, "Siker a globalizáció korában" című 2007. november 15-i állásfoglalására(5),

–   tekintettel a 2007. február 15-i állásfoglalására az európai gazdaság helyzetéről: előkészítő jelentés a 2007-re vonatkozó átfogó gazdaságpolitikai iránymutatások tárgyában(6),

–   tekintettel az "Államháztartások a GMU-ban – 2004" című közleményről szóló, 2005. február 22-i állásfoglalására(7),

–   tekintettel az "Államháztartás a GMU-ban – 2006" című közleményről szóló, 2007. április 26-i állásfoglalására(8),

–   tekintettel az EKB 2007. évi éves jelentésére vonatkozó 2008. július 9-i állásfoglalására(9),

–   tekintettel az euróövezet kibővítéséről szóló, 2006. június 1-jei állásfoglalására(10),

–   tekintettel a Parlamenttel az euróövezet bővítése témájában folytatott konzultáció módszerének javításáról szóló 2007. június 20-i állásfoglalására(11),

–   tekintettel az EK-Szerződés 122. cikkének (2) bekezdésével összhangban a közös valuta Szlovákia általi, 2009. január 1-jén történő bevezetéséről szóló tanácsi határozatra irányuló javaslatról szóló 2008. június 17-i jogalkotási álláspontjára(12),

–   tekintettel a Nemzetközi Valutaalap stratégiai felülvizsgálatáról szóló 2006. március 14-i állásfoglalására(13),

–   tekintettel az euróra és a Gazdasági és Monetáris Unióra vonatkozó információs és kommunikációs stratégia megvalósításáról szóló 2005. július 5-i állásfoglalására(14),

–   tekintettel a Bizottság részére a fedezeti alapok és magántőke-befektetések témájában ajánlásokat megfogalmazó, 2008. szeptember 23-i állásfoglalására(15),

–   tekintettel az Európai Tanácsnak a GMU III. fázisában a gazdaságpolitikai koordinációról és az EK-Szerződés 109. és 109b. cikkéről szóló 1997. december 13-i állásfoglalására(16),

–   tekintettel a Tanácsnak (ECOFIN) a tavaszi Európai Tanács következtetéseihez tett 2008. február 12-i hozzájárulására,

–   tekintettel a Tanács a gazdaság lelassulására adandó koordinált uniós válaszról szóló 2008. október 7-i következtetéseire,

–   tekintettel az Európai Unió pénzügyi felügyeleti hatóságai, központi bankjai és pénzügyminisztériumai közötti 2008. június 1-jei, a határokon átnyúló pénzügyi stabilitásról szóló együttműködési egyetértési megállapodásra,

–   tekintettel eljárási szabályzata 45. cikkére,

–   tekintettel a Gazdasági és Monetáris Bizottság jelentésére és a Nemzetközi Kereskedelmi Bizottság véleményére (A6-0420/2008),

A.   mivel 1999. január 1-jén 11 tagállam – Belgium, Németország, Írország, Spanyolország, Franciaország, Olaszország, Luxemburg, Hollandia, Ausztria, Portugália és Finnország – fogadta el az Európai Unió közös valutáját,

B.   mivel az euróövezethez a létrehozása óta négy további tagállam csatlakozott: Görögország 2001-ben, Szlovénia 2007-ben, Ciprus és Málta pedig 2008-ban,

C.   mivel az euróövezet tovább fog bővülni, mert a legtöbb – jelenleg az euróövezeten kívül lévő – tagállam arra készül, hogy egy jövőbeni időpontban csatlakozni fog, és mivel Szlovákia 2009. január 1-jén csatlakozik,

D.   mivel a gazdasági és monetáris unió (GMU) sok szempontból sikeres, a közös valuta pedig erősíti a tagállamok gazdasági stabilitását különösen a jelenlegi pénzügyi válságra való tekintettel,

E.   mivel az euróövezeti tagság az érintett tagállamok magas szintű kölcsönös gazdasági függőségét vonja maga után, és ezért nagyobb gazdaságpolitikai koordinációt és a globális gazdasági és pénzügyi irányításban való hatékony szerepvállalást tesz szükségessé a közös valutából származó haszon teljes mértékű kiaknázása és a jövőbeni kihívásoknak – például a természeti erőforrásokért folytatott fokozott verseny, a globális gazdasági egyensúlyhiányok, a feltörekvő piacok növekvő gazdasági jelentősége, az éghajlatváltozás és az európai népesség elöregedése – való megfelelés érdekében,

F.   mivel az átlagos infláció az euróövezet első tíz évében nagyjából összhangban volt az EKB 2%-hoz közeli, de azt meg nem haladó árstabilitási céljával; mivel az infláció a közelmúltban jóval meghaladta ezt a szintet a globális strukturális változások, különösen az energia- és élelmiszerárak növekedése, valamint az Egyesült Államok laza monetáris politikája, valamint számos EU-n kívüli központi bank lankadó figyelme miatt,

G.   mivel a felemelkedő gazdaságok energia és nyersanyagok iránti gyorsan növekvő kereslete miatt a kínálat fokozatosan elérte kapacitáskorlátait; és mivel az áremelkedésre ható nyomást tovább súlyosbítja az a tény, hogy a nyersanyagokat egyre inkább tőkevagyonnak tartják, hiszen azok értékőrzésre is használhatók,

H.   mivel az eurózóna nyitottsága üdvözlendő és mivel úgy véli, hogy az euró jelenlegi növekvő értéke adott esetben kedvezőtlen hatásokkal járhat, nevezetesen hatással lehet a kivitelre és ösztönzi a behozatalt a belső piacra, illetve kedvező hatásokkal is jár, mivel segít az uniós gazdaságnak szembenézni az olajárak drámai növekedésével és a jelenlegi pénzügyi válsággal;

I.   mivel a globális gazdasági környezet az euró első tíz évében kedvező volt a munkahelyteremtés számára, melynek következtében közel 16 millió munkahely keletkezett – tekintet nélkül a létrejött munkahelyek minőségére –, a munkanélküliségi ráta pedig az 1999-es 9%-ról 2008-ban a becslések szerint 7,3%-ra csökkent,

J.   mivel az Európai Unióban gazdasági lassulás kezdődik, és a növekedési ráta a 2006-os 3,1%-ról a felülvizsgált előrejelzések szerint 2008-ban 2 helyett 1,4 %-ra, 2009-ben pedig 0,2 %-ra fog csökkenni, miközben a munkanélküliség és a társadalmi kirekesztődés továbbra is fokozódik,

K.   mivel a gazdasági növekedés és a termelékenység növekedése csalódást okozott, az egy munkavállalóra jutó kibocsátás növekedése az 1989 és 1998 közötti időszakra jellemző 1,5%-ról az 1999 és 2008 közötti időszakra a becslések szerint 0,75%-ra, azaz a felére csökkent,

L.   mivel az euró az USA-dollár mellett gyorsan a második legfontosabb nemzetközi valutává vált, és mivel referenciavalutaként világszerte számos ország számára játszik fontos szerepet; mivel azonban globális szinten az euró potenciálja nincs kellőképpen kihasználva, mivel az euróövezet sem pontosan meghatározott nemzetközi stratégiával, sem hatékony nemzetközi képviselettel nem rendelkezik,

Az euró első tíz éve

1.   osztja azt a nézetet, amely szerint a közös valuta Európa szimbólumává vált, és megmutatta, hogy a közös és sikeres jövő érdekében Európa képes nagy horderejű döntések meghozatalára;

2.   üdvözli, hogy az euró stabilitást teremtett és előmozdította a gazdasági integrációt az euróövezetben; üdvözli az euró stabilizáló hatását a nemzetközi devizapiacon, különösen válságok idején; megjegyzi, hogy a belső gazdasági eltérések még nem csökkentek a várt módon, és a termelékenység nem fejlődött kielégítő mértékben az euróövezet valamennyi részén;

3.   elégedetten veszi tudomásul, hogy a világ többi részén is fontolóra veszik monetáris uniók létrehozását;

4.   emlékeztet a monetáris politika és a kereskedelmi politika közötti alapvető kapcsolatra a világban – amelyet számos tanulmány kimutatott – és e tekintetben hangsúlyozza az árfolyamok stabilitásának pozitív szerepét a nemzetközi kereskedelem tartós növekedésének biztosításában;

5.   rámutat arra, hogy az euró nemzetközi kereskedelmi valutaként való egyre elterjedtebb használata különösen kedvező az euróövezethez tartozó tagállamok számára, mert vállalataik számára csökkenti az árfolyamkockázatot és ezzel a nemzetközi kereskedelem költségeit;

6.   emlékeztet arra, hogy a GMU első tíz évében a Parlament aktív szerepet játszott mind gazdasági, mind monetáris téren, és a lehetőségekhez képest mindent megtett a nagyobb átláthatóság és demokratikus elszámoltathatóság biztosítása érdekében;

7.   hangsúlyozza, hogy többet kell tenni a GMU előnyeinek teljes mértékű kiaknázása, így az átlagnál kisebb GDP-vel rendelkező tagországok és régiók felzárkóztatása, valamint a polgárok közös valutával kapcsolatos ismereteinek és elkötelezettségének megerősítése érdekében.

8.  A kívánatos GMU-menetrend tekintetében a következő elemeket és konkrét intézkedéseket javasolja:

Gazdasági divergencia, strukturális reformok és államháztartások

9.   úgy véli, hogy a növekedésre és munkahelyteremtésre irányuló integrált iránymutatásokon (integrált iránymutatások) és a Lisszaboni Stratégia politikai eszközkombinációs megközelítésén alapuló időszerűen koordinált, több területet támogató, áramvonalas, az eddiginél koherensebb gazdasági reformok csökkenteni tudnák a gazdasági divergenciákat és nagy mértékben elősegítenék a gazdaság kilábalását a jelenlegi pénzügyi válságból; hangsúlyozza, hogy minden év végén fejleszteni és egyszerűsíteni kell a fenti iránymutatások végrehajtásának felülvizsgálatára és értékelésére szolgáló eljárásokat és módszereket;

10.   elismeri, hogy a modernizációs törekvések és a gazdasági teljesítmény tekintetében azok az országok a legsikeresebbek, amelyek az előretekintő és kellően kiegyensúlyozott strukturális reformokat az átlagosnál nagyobb beruházásokkal kapcsolják össze a kutatás, a fejlesztés és az innováció, az oktatás, az egész életen át tartó tanulás és a gyermekgondozás, valamint a megbízható szociális hálózatok megújítása területén; megállapítja, hogy ugyanezek a tagállamok többnyire igen hatékony és átlátható közigazgatási rendszerrel, költségvetési többlettel, az átlagnál alacsonyabb államadóssággal és minőségi, hatékony és célzott államháztartással rendelkeznek, ráadásul ezekben a tagállamokban az uniós átlaghoz viszonyítva a technikai fejlődés kétszer akkora mértékben járul hozzá a nemzeti növekedési eredményekhez; megállapítja továbbá, hogy ezek a "referencia-tagállamok" – a magas foglakoztatási szintjük, beleértve a nők és az idősebb munkavállalók foglalkoztatását, és a különösen magas születési rátáik eredményeként – a legjobban felkészültek a társadalom elöregedésének kezelése és a magas szintű versenyképesség szavatolása tekintetében;

11.   hangsúlyozza, hogy a kiegyensúlyozott politika és beruházás közös üggyé tétele révén a stabilitás- és növekedésorientált makrogazdasági politikák kölcsönös megerősítésére van szükség: a hatékony adópolitikán és a kiadások, valamint a keresleti oldalra gyakorolt hatásukon keresztül szorosan figyelemmel kell kísérni az államháztartási egyensúlyokat és ezzel párhuzamosan megállapodásokat kell kötni az üzleti szféra határokon átnyúló tevékenységeinek kedvező környezet megteremtéséről;

12.   megállapítja, hogy a felülvizsgált Stabilitási és Növekedési Paktum (SNP) bebizonyította az értékét, és hogy ragaszkodni kell a költségvetések konszolidációjához, mivel a demográfiai változás és a gazdasági növekedés lehetséges csökkenése költségvetési problémákat okozhat az euróövezet tagországaiban, ami negatív hatással lehet az euróövezet egészének stabilitására; ebben az összefüggésben bírálja a költségvetési hiány lefaragására irányuló fegyelem hiányát a gazdasági növekedés idején, és hangsúlyozza, hogy a tagállamoknak hatékonyabban kell törekedniük anticiklikus költségvetési politika alkalmazására, különösen a külső sokkokra való jobb felkészültség érdekében; hangsúlyozza ezért, hogy az államadósságok csökkentése érdekében egy rövidtávú stratégiára, valamint egy fenntartható és erős növekedési stratégiára van szükség, amely hosszú távon lehetővé teszi az államadósságok legfeljebb 60%-ra történő csökkentését;

13.   megállapítja, hogy az SNP fő elemeihez is következetesen ragaszkodni kell a jövőben, mivel a költségvetési hiányra vonatkozó 3 %-os kritériumot és a bruttó hazai össztermékhez viszonyított államadósságra vonatkozó 60%-os kritériumot az 1990-es évek gazdasági feltételei alapján határozták meg; úgy véli, hogy a tagállamoknak szigorúan ragaszkodniuk kell az SNP-hez, és a Bizottságnak ezt felügyelnie kell; úgy véli, hogy mindkét hiánycélt elkerülendő plafonértéknek kell tekinteni; megállapítja, hogy a gazdasági és a pénzügypolitika tényleges koordinációja előfeltétele a GMU gazdasági sikerének, ugyanakkor a koordináció során tiszteletben kell tartani a szubszidiaritás elvét; felhívja a Bizottságot, hogy vizsgáljon meg minden lehetőséget az SNP megelőző részeinek megerősítésére; hangsúlyozza, hogy a létező felügyeleti eszközöket a Bizottságnak jobban fel kell használnia, és hogy a nemzeti költségvetések eurócsoport általi félidős vizsgálatát meg kell erősíteni;

14.   támogatja a Bizottság azon nézetét, hogy a felülvizsgált SNP a feszült gazdasági körülmények idején jelentős politikai keretet szolgáltat, és hangsúlyozza, hogy az SNP megvalósításának biztosítania kell, hogy a közpénzek értékvesztését mindig a helyzetnek megfelelő intézkedések kísérjék, egyidejűleg azt is garantálva, hogy a fenntartható pozíciókat visszaállítják; továbbá úgy véli, hogy a költségvetési politikáknak a felülvizsgált SNP által lehetővé tett maximális rugalmassági fokára kell törekedni, és kéri a Bizottságot, hogy adjon a tagállamoknak világos iránymutatást arról, hogy ezt a rugalmasságot a gyakorlatban hogyan valósítsák meg;

15.   úgy ítéli meg, hogy egy fenntartható és stabil makrogazdasági környezet megköveteli az államháztartás minőségének javítását, beleértve a további költségvetési konszolidációt, a közkiadások nagy hatékonyságát és az oktatásba, a humán tőkébe, a kutatás-fejlesztésbe és az infrastruktúrába való befektetések növelését, ami növekedést eredményez és ugyanakkor ösztönözheti a foglalkoztatást, és amely kezeli a főbb társadalmi problémákat, például az éghajlatváltozást – összhangban az éghajlatváltozásra és energiára vonatkozó csomag célkitűzéseivel – és a gazdaság kilábalását a jelenlegi pénzügyi válságból;

16.   úgy véli, hogy a strukturális reformoknak a termelékenység növelésére kell összpontosítaniuk a gazdasági és a szociálpolitika jobb kombinációja révén, ugyanakkor biztosítaniuk kell a társadalmi párbeszéd megfelelő szintjét, amint az a lisszaboni stratégiában szerepel;

17.   megjegyzi, hogy a versenypolitikának ki kell egészítenie a strukturális politikákat és szót emel a gazdasági szerkezetátalakítás támogatása mellett;

18.   óva int attól, hogy az árstabilitás elérése érdekében kizárólag a bérek korlátozására összpontosítsunk; emlékeztet, hogy a globalizáció miatt erősödő verseny már így is a bérek csökkentésének irányába hat, miközben az olaj és más nyersanyagok áremelkedésének betudható importált infláció már eddig is csökkentette a fogyasztók vásárlóerejét; ismételten hangsúlyozza meggyőződését, hogy e kérdést a javak igazságosabb elosztása révén kellene orvosolni;

19.   a bér- és az adópolitikát mind a gazdasági stabilizáció, mind a növekedés szempontjából hatékony eszköznek tartja; úgy véli, hogy a termelékenységi szintekkel összhangban lévő reálbér-növekedéseket biztosítani kell, és hogy az adópolitika koordinációját célzottan kell felhasználni a gazdasági célok elérése érdekében; úgy ítéli meg, hogy az adócsalás – mind a közvetlen, mind a közvetett adók tekintetében – elleni küzdelem különösen fontos, és hogy ezt a tevékenységet fokozni kell; hangsúlyozza továbbá annak sürgető szükségességét, hogy a vállalatirányítás és a vállalati társadalmi felelősségvállalás keretében erősítsék a támogatási és részvételi kultúrát;

20.   hangsúlyozza, hogy a belső piacon tisztességes szabályokra van szükség; úgy véli, hogy a társasági adó legnagyobb mértékű csökkentésére irányuló adóverseny a termelékenység ellen hat;

21.   kéri, hogy az euróövezetben lévő tagállamok erősítsék meg a gazdasági és a pénzügypolitika tényleges koordinációját, különösen az eurócsoporton belüli koherens közös stratégia kialakítása révén; támogatja a Bizottság arra irányuló javaslatát, hogy középtávú keretprogramokat kérjen a tagállamoktól gazdasági és pénzügypolitikáik tekintetében, és hogy ellenőrizze a keretprogramok végrehajtását; hangsúlyozza, hogy minden tagállamnak felelősséget kell vállalnia a strukturális reformok elvégzéséért és a versenyképességük kooperatív úton történő fokozásáért annak érdekében, hogy megőrizzük az euróba vetett bizalmat és az euró elfogadottságát;

22.   megjegyzi, hogy az euróövezet tagjainak eltérő teljesítményét részben a strukturális reformok különböző modelljei és a nyitottság mértéke befolyásolta; osztja a Bizottság a 10 éves GMU-ról szóló szóló közleményének következtetéseit, miszerint számos euróövezetbeli ország gazdasága nem zárkózott fel kellőképpen, és az euróövezet tagállamai között nőnek a különbségek; a konvergenciafolyamat meggyorsításának közös célja érdekében az eurócsoporton belüli rendszeres eszmecserékre és együttműködésre van szükség;

23.   kéri a Bizottságot, hogy egységesen kezelje a közös kritériumokat a gazdasági és költségvetési adatok értékelése során; utal a Bizottság és a tagállamok felelősségére a statisztikai adatok megbízhatósága tekintetében, és kéri, hogy a jövőbeni döntéseket csak akkor hozzák meg, ha nem merül fel kétség a rendelkezésre álló adatok érvényessége és pontossága tekintetében; kéri továbbá, hogy éljen a vizsgálat indításának lehetőségével, ha a konvergencia vagy stabilitási programokban az előrejelzési adat több éven át eltér a reálisan várható adatoktól;

Monetáris politika

24.   emlékeztet az EKB függetlensége iránti határozott elkötelezettségére;

25.   megállapítja, hogy az EKB által a Parlament, különösen a Parlament Gazdasági és Monetáris Bizottsága számára készített rendszeres jelentések hozzájárulnak a monetáris politika átláthatóságához, és üdvözli, hogy az EP-képviselők írásbeli választ igénylő kérdéseket tehetnek fel az EKB-nek a monetáris politikára vonatkozóan, és ezáltal fokozzák az EKB elszámoltathatóságát az Unió polgáraival szemben; támogatja az euróövezet jövőbeni közös monetáris és valutapolitikájáról folytatandó komolyabb nyilvános vitára irányuló követelést;

26.   úgy véli, hogy a Parlament és az Európai Központi Bank közötti monetáris párbeszéd sikeres volt, és a jövőben lehet rá építeni; a monetáris párbeszéd javulására számít több kérdésben, mint például az EKB elnöke rendszeres meghallgatásai időpontjainak az EKB monetáris politikai döntéseinek naptárával történő összehangolása tekintetében a döntések elemzésének javítása érdekében, továbbra is fenntartva annak lehetőségét, hogy aktuális kérdések megvitatása céljából szükség esetén meghívják az EKB elnökét;

27.   megállapítja, hogy az EKB monetáris politikájának elsődleges célja az árstabilitás megőrzése, és hogy az EKB középtávon 2%-hoz közeli, de azt meg nem haladó inflációs rátára törekszik; hangsúlyozza, hogy az árstabilitás célkitűzése csak az infláció kiváltó okainak megfelelő kezelése révén érhető el; emlékeztet, hogy az EK-Szerződés 105. cikke a Közösség általános gazdaságpolitikájának támogatását is az EKB feladatává teszi;

28.   úgy véli, hogy az EKB-nek olyan közvetlen inflációs célrendszer felé kell haladnia, amelyben a pontszerű inflációs célt egy a célráta körüli ingadozást lehetővé tevő sáv egészíti ki; felhívja az EKB-t, hogy tegye közzé inflációs előrejelzéseit; a közvetlen inflációs célrendszer felé kell haladás nem zárja ki eleve a monetáris aggregátumok dinamikájának középpontba helyezését az új "pénzeszköz-buborékok" elkerülése érdekében;

29.   úgy véli, hogy az infláció globális valóság, és egy nyitott gazdaságban az ellene való küzdelem nem folytatható csupán az európai monetáris politika eszközével;

30.   hangsúlyozza arra irányuló készségét, hogy 2010 előtt megvizsgálja az EKB igazgatósági tagjainak kinevezésére vonatkozó eljárás lehetséges fejlesztéseit; fontosnak tartja, hogy az igazgatósági tagok között egyetemi és/vagy szakmai tapasztalattal és a legkülönbözőbb gazdasági, monetáris és pénzügyi ágazati háttérrel rendelkező emberek legyenek; felhívja a figyelmet az arra irányuló kéréseire, hogy az EKB igazgatósága kilenc, a kamatok meghatározásáért kizárólagos felelősséggel felruházott tagból álljon, és ezáltal váltsák fel a jelenlegi rendszert, és kerüljék el a jövőre vonatkozóan meghatározott még bonyolultabb rendszert; sürgeti a Szerződés ennek megfelelő módosításának elfogadását;

A pénzügyi piacok integrációja és felügyelete

31.   úgy véli, hogy a pénzügyi integrációnak nagyobb gazdasági növekedéssel és versenyképességgel kell járnia a belső piac nagyobb stabilitása és likviditása mellett;

32.   megállapítja, hogy a fő pénzügyi központ az Európai Unióban az euróövezeten kívül található; ennek ellenére emlékeztet arra, hogy az EK-jogszabályok az összes tagállamra és a belső piacon az összes aktív szereplőre vonatkoznak; úgy véli, hogy az Európai Uniónak sürgősen meg kell erősítenie felügyeleti struktúráját, figyelembe véve az EKB különleges szerepét;

33.   úgy véli, hogy még sok a tennivaló a határokon átnyúló értékpapírügyletek elszámolása és kiegyenlítése terén, ahol jelenleg nincs valódi integráció;

34.   hangsúlyozza, hogy a kiskereskedelmi szolgáltatások tekintetében nagyobb integrációra van szükség, mivel az ilyen integráció hiánya a fogyasztóvédelemre nézve hátrányos; úgy véli, hogy fokozni kell a fogyasztói mobilitást, a pénzügyi műveltséget, az alapvető szolgáltatásokhoz való hozzáférést és a termékek összehasonlíthatóságát;

35.   középtávon szükségesnek tartja a pénzügyi felügyeleti struktúra európaivá tételét, a pénzügyi piacok átláthatóságát, a hatékony versenyszabályokat és a megfelelő szabályozást a válságkezelés, valamint a Központi Bankok Európai Rendszere (KBER), a felügyeleti hatóságok, a kormányok és a piaci szereplők közötti együttműködés fejlesztése érdekében; úgy véli, hogy a harmonizált jogszabályokon alapuló integrált, következetes és koherens felügyeleti keret a pénzügyi kockázatok határokon átívelő terjedésének szabályozásán alapuló kiegyensúlyozott megközelítés révén csökkentené a megfelelés költségeit a több joghatóság alá tartozó tevékenységek esetében; megállapítja, hogy a "túlbuzgóságot" (az EK-jogszabályok minimális követelményeit meghaladó szabályozást) és az önkényes szabályozást el kell kerülni; felhívja a Bizottságot, hogy terjesszen elő javaslatokat a létező felügyeleti szerkezet fenti elvek szerinti felülvizsgálatára; úgy véli, hogy az EKB bármely felügyeleti szerepét a Központi Bankok Európai Rendszerén keresztül ki kell terjeszteni az euróövezet határain kívülre;

36.   üdvözli az Európai Unió pénzügyi felügyeleti hatóságai, központi bankjai és pénzügyminisztériumai közötti együttműködési egyetértési megállapodást a határokon átnyúló pénzügyi stabilitásról, amelyet 2008 tavaszán fogadtak el; hangsúlyozza azonban, hogy az egyetértési megállapodás mindössze "soft law" (nem kötelező érvényű), és a tagállamok egymással való együttműködési készségétől függ; úgy véli, hogy még ha a tehermegosztási szabályok utólagos meghatározása nagyon nehéz is, a válságkezeléshez kapcsolódó munkát folytatni kell;

37.   kiemeli, hogy az Európai Uniónak, mint a világ legnagyobb gazdasági térségének, amely a legnagyobb pénzügyi piacokkal rendelkezik, vezető szerepet kell játszania nemzetközi szinten a pénzügyi szolgáltatások szabályozási rendszerének – az összes érintett ország és az átfogó stabilitás javára történő – megújítása tekintetében; úgy véli, hogy a pénzügyi stabilitásnak alapvető politikai célnak kell lennie az egyre integráltabb pénzügyi piacok és a reálgazdaságra időnként destabilizáló hatással és rendszerkockázattal bíró pénzügyi innovációk világában; meg van győződve arról, hogy az uniós szinten elfogadott ambiciózus határozatok követésre ösztönöznek más országokat, és e tekintetben kiemeli a globális vagy "offshore" problémák kezelésére vonatkozó felelősséget is; úgy véli, hogy e szabályozási tevékenységgel párhuzamosan a nemzetközi szabályozó testületek politikai elszámoltathatóságával is foglalkozni kell;

38.   kéri, hogy a Bizottság vizsgálja meg az európai kötvények létrehozását, és dolgozzon ki hosszú távú stratégiát, amely lehetővé teszi ilyen kötvények kibocsátását az euróövezeten belül a tagállamok nemzeti kötvényei mellett; utal arra, hogy értékelni kell ennek mind a nemzetközi pénzügyi piacokra, mind a GMU-ra vonatkozó következményeit;

Az euróövezet bővítése

39.   kéri, hogy az euróövezeten kívül lévő összes tagállam tartsa be a maastrichti kritériumokat, valamint a megújított és általánosan rugalmas SNP-t; úgy ítéli meg, hogy bármely esetleges csatlakozás előtt a Bizottságnak biztosítania kell az SNP szigorú értelmezését és a kizárási kritériumok alkalmazását; úgy véli, hogy biztosítani kell az euróövezetben lévő tagállamokkal és az ahhoz csatlakozni kívánó tagállamokkal szembeni egyenlő bánásmódot; ebben az összefüggésben megállapítja, hogy az euróövezet hosszú távú stabilitását közös érdekű célnak kell tekinteni, és hogy a bővítésnek és a stabilitásnak együtt kell járniuk; lényegesnek tartja, hogy az euróövezetben lévő tagállamok és a különleges jogállású tagállamok szigorúan tegyenek eleget a kötelezettségeiknek, és ne hagyjanak kétséget az árstabilitás, az EKB függetlensége, a költségvetési fegyelem, valamint a növekedés, a foglalkoztatás és a versenyképesség előmozdítására irányuló erőfeszítéseik közös céljai felől;

40.   úgy véli, hogy a maastrichti kritériumokat teljesítő, és Szerződésben foglalt derogációval nem rendelkező, euróövezeten kívüli tagállamoknak a lehető leghamarabb át kellene venniük a közös valutát;

41.   hangsúlyozza, hogy az euróövezeti tagság feltétele a maastrichti kritériumoknak való teljes körű megfelelés a Szerződésben és a Szerződés 121. cikkéről szóló jegyzőkönyvben foglaltaknak megfelelően: magas szintű, mért és fenntartható árstabilitás, túlzott hiány nélküli államháztartás, legalább kétéves tagság az ERM II-ben, a rendes ingadozási határértékek megfigyelése, a hosszú távú kamatlábak kiigazítása, a jogszabályok összeegyeztethetősége a Maastrichti Szerződés rendelkezéseivel és független központi bank;

42.   úgy véli, hogy az euróövezethez való csatlakozás egyik legnagyobb kihívása a maastrichti kritériumok fenntarthatóságának biztosítása; hangsúlyozza ugyanakkor, hogy a maastrichti kritériumok jelentik az első lépést a reformfolyamat fenntartásának útján is, beleértve a szerkezeti reformokra, beruházásokra és gazdasági koordinációra vonatkozó további kötelezettségvállalásokat és erőfeszítéseket is;

43.   üdvözli az ERM II-ben részt vevő és az euróövezethez csatlakozni kívánó tagállamok szigorúbb és hatékonyabb felügyeletét, valamint gazdasági fejlődésüket; megállapítja, hogy az ERM II-ben való sikeres részvételnek az euróövezeti tagság tényleges előfeltételének kell maradnia, nem pedig mindössze másodlagos követelménynek; egyúttal azonos csatlakozási feltételeket kell alkalmazni az euróövezethez csatlakozó valamennyi ország esetében

44.   az elkövetkező évek egyik fő kihívásának tartja az euróövezet tartós és sikeres kibővítését, illetve azt, hogy mind az EKB intézményi előírásait, mind az EKB döntéshozatali eljárását hozzá kell igazítani ehhez a változáshoz, a rotációs modellnek pedig figyelembe kell vennie az egyes tagállamok gazdasági súlyát;

45.   a bővítéssel kapcsolatban hangsúlyozza, hogy a reálgazdaság nagymértékű konvergenciájára lenne szükség a terhek csökkentése érdekében mind az euroövezet, mind a csatlakozni kívánó tagállamok szempontjából; úgy véli ezért, hogy az euróövezetben részt vevő azon tagállamok számára, amelyek esetében az egységes monetáris politika hátrányokat okozhat, előnyöket kell biztosítani;

46.   hangsúlyozza, hogy a jövőbeli bővítések érdekében fontos létrehozni a célzott beavatkozás intézményét az eurózónán kívül található, a jelenlegi pénzügyi válság által különösen érintett tagországok támogatására;

Kommunikáció

47.   hangsúlyozza, hogy míg az euróövezetben mostanáig magas szintű árstabilitást tartottak fenn, az "észlelt infláció" lényegesen eltér a tagállamokban az elmúlt 10 évben tapasztalt alacsonyabb tényleges inflációs rátáktól; ezért kéri, hogy jobb tájékoztatást és magyarázatot adjanak a lakosságnak a GMU szükségességére és működésére vonatkozó tényekről, különös tekintettel az árstabilitásra, a nemzetközi pénzügyi piacokra és a nemzetközi pénzügyi válságok idején az euróövezeten belüli stabilitás előnyeire;

48.   úgy véli, hogy az egységes valuta továbbra is az Európai Unió kommunikációs prioritása; úgy véli, hogy az euró és a GMU hasznait – az árstabilitás, az alacsonyabb jelzálogkamatok, a könnyebb utazás, az árfolyam-ingadozásokkal és külső sokkokkal szembeni védelem – továbbra is széles körben és alaposan be kell mutatni, és el kell magyarázni; úgy véli, hogy különös hangsúlyt kell fektetni az európai polgárok és fogyasztók, valamint az új fejleményekhez és az euró jelentette kihívásokhoz való azonnali alkalmazkodásra kevésbé alkalmas kis- és középvállalkozások (kkv-k) tájékoztatására, és az aktuális fejlemények ismertetésére;

49.   felhívja az EKB-t, hogy éves jelentésében vagy különjelentésben közöljön évente kvantitatív elemzést az euró által a polgárok számára nyújtott előnyökről, konkrét példákkal arról, hogy az euró használata milyen pozitív hatásokkal járt az emberek mindennapi élete során;

50.   úgy ítéli meg, hogy az euróövezetbe való belépést tervező tagállamokban a kommunikáció rendkívül fontos az euró bevezetésének előkészítése tekintetében; megállapítja, hogy az euróövezet bővítéséről folytatott kommunikáció az euróövezetben lévő összes tagállam számára is fontos;

51.   úgy véli, hogy a Bizottságnak erőfeszítéseket kellene tennie az új tagállamok megsegítésére, hogy intenzív tájékoztató kampányokkal felkészítsék polgáraikat az euró átvételére, illetve a már folyamatban levő kampányok felügyeletére és az euró átvételét célzó nemzeti cselekvési programok legjobb gyakorlatainak rendszeres ismertetésére; úgy véli, hogy a legjobb gyakorlatok és a korábbi átállások során szerzett tapasztalatok vélhetően hasznosak az új tagállamok átállása és a jövőbeli bővítések, illetve az új tagjelölt országok felkészítése szempontjából;

Az euró nemzetközi szerepe és a külső képviselet

52.   üdvözli az euró, mint az USA-dollár után a második legfontosabb tartalék- és ügyleti valuta gyors fejlődését, amely 25%-os részesedéssel rendelkezik a globális nemzetközi devizatartalékokban; megállapítja, hogy különösen az euróövezettel szomszédos országokban játszik fontos szerepet az euró mint finanszírozási valuta, és hogy ezen országok kölcsönös átváltási árfolyamait az euróhoz igazítják; kifejezetten megerősíti az EKB véleményét, amely szerint az euró bevezetése az Európai Unión belüli strukturált konvergenciafolyamat felé tett utolsó lépés, és így kizárólag az EK-Szerződés alapján lehet bevezetni az eurót;

53.   úgy véli, hogy a GMU következő évtizedre vonatkozó politikai napirendjét többek között a feltörekvő ázsiai gazdaságok és a jelenlegi pénzügyi válság jelentette kihívások fogják meghatározni; sajnálja, hogy az euró növekvő nemzetközi szerepe ellenére nem nagyon történt előrelépés az euróövezet külső, pénzügyi és monetáris területen történő képviseletének javítása terén; hangsúlyozza, hogy az euróövezetnek olyan nemzetközi stratégiát kell kialakítania, amely összhangban áll valutája nemzetközi státuszával;

54.   emlékeztet, hogy az euróövezet úgy tudja politikai befolyását gazdasági súlyával legeredményesebben egyensúlyba hozni, ha közös álláspontokat alakít ki és megszilárdítja képviseletét, azt a célt tűzve ki, hogy közös képviselettel rendelkezzen az érintett nemzetközi pénzügyi szervezetekben és fórumokon; sürgeti, hogy az euróövezet tagállamai egységes álláspontot képviseljenek az árfolyam-politika alakítása során;

55.   hangsúlyozza, hogy az eurót az euróövezeten kívül is használják nemzeti valutaként; úgy véli, hogy ennek következményeit elemezni kell;

56.   rámutat arra, hogy az eurónak a nemzetközi pénzügyi piacokon játszott fontos szerepe kötelezettségekkel jár és az euróövezeten belüli monetáris és növekedési politika globális hatást gyakorol; hangsúlyozza az euró – mint a globális környezetben jelen lévő stabilizátor, mint a pénzügyi piaci integráció hajtóereje és mint a közvetlen befektetések és határokon átnyúló vállalategyesülések fokozódásának alapja – kiemelt fontosságát a nemzetközi kereskedelem és szolgáltatások terén, mivel a tranzakciós költségeket lényegesen csökkenteni lehetett; sürgeti egy, a globális egyensúlyhiányokról és az euró szerepéről, valamint az Európai Uniót a lényeges külső sokkok kezelésére jobban felkészítő lehetséges kiigazítási forgatókönyvekről szóló tanulmány elkészítését;

57.   határozottabban előretekintő együttműködést, illetve fokozott nemzetközi párbeszédet javasol a három legfontosabb valutablokk illetékes hatóságai között a nemzetközi válságok kezelésének javítása és a devizamozgások reálgazdaságra gyakorolt hatásának kezelése érdekében, emlékeztet a közelmúltbeli egyesült államokbeli "másodpiaci hitelválság", valamint a 2001. szeptember 11-i eseményeket közvetlenül követő válság sikeres közös kezelésére, amely segített megakadályozni az USA dollár azonnali összeomlását;

58.   támogatja a Bizottság arra irányuló szándékát, hogy megerősítse a GMU befolyását a nemzetközi pénzügyi intézményekben, és a közös uniós álláspontot válogatott képviselők képviseljék; megállapítja, hogy a az eurócsoport elnöke, a Bizottság és az EKB elnöke gyakorlatban megfigyelőként már részt vehetnek a legfontosabb nemzetközi pénzügyi intézményekben; kéri azonban az európai álláspontok jobb koordinációját annak érdekében, hogy a közös európai monetáris politikát a jövőben a jogos képviselői képviselhessék; elvárja, hogy a fő partnerei árfolyampolitikáira vonatkozó egységes euróövezeti álláspontot lehessen kifejezni; felhívja az eurócsoport elnökét, hogy képviselje az euróövezetet a pénzügyi stabilitási fórumon (PSF); javasolja, hogy módosítsák a Nemzetközi Valutaalap (IMF) alapokmányát a gazdasági blokkok és szervezetek képviseletének lehetővé tétele érdekében;

59.   hangsúlyozza, hogy az Európai Uniónak közös megközelítéssel kell rendelkeznie a nemzetközi pénzügyi intézmények reformjáról, amelynek figyelembe kell vennie a globális gazdaság kihívásait és az új gazdasági hatalmak felemelkedését;

60.   sajnálja, hogy a Bizottság a "Tízéves a GMU" című közlemény keretében nem adott részletesebb és pontosabb elemzést az euró nemzetközi szerepéről; felkéri a Bizottságot, hogy készítsen egy teljes körű jelentést a közös monetáris politika külső vonatkozásairól, valamint az euróövezet gazdasági és kereskedelmi teljesítményeire gyakorolt hatásairól;

61.   hangsúlyozza, hogy az Európai Unió egyes partnerei a fizetőeszközük alulértékelését célzó monetáris politikát folytatnak, és hogy e gyakorlat tisztességtelen módon sérti a kereskedelmet és a nemzetközi kereskedelem nem tarifális korlátjának tekinthető;

A GMU gazdasági eszközei és irányítása

62.   úgy ítéli meg, hogy az összes érintett félnek – a Parlamentnek, a Tanácsnak, a Bizottságnak, az eurócsoportnak és a szociális partnereknek uniós és nemzeti szinten – a gazdaságirányítás tekintetében együtt kell működnie a GMU jövőbeni működésének megerősítése érdekében az alábbi javaslatok alapján:

63.   úgy véli, hogy a GMU következő évtizedre vonatkozó politikai napirendjét többek között a közelmúlt pénzpiaci zavarai és azoknak a reálgazdaságra gyakorolt következményei jelentette kihívások fogják meghatározni; ezzel összefüggésben pozitívan értékeli, hogy az euróövezetben a tagállamok a közös monetáris politikának és a közelmúltban végrehajtott reformoknak köszönhetően a múlthoz képest jobban tudnak szembenézni a jelentős válságokkal; tekintettel elsősorban a gazdaság lelassulása és a magas infláció elleni küzdelemre, felhív

o
o   o

64.   utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Tanácsnak, a Bizottságnak, az Európai Központi Banknak, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak, az eurócsoport elnökének valamint a tagállamok kormányainak és parlamentjeinek.

(1) Elfogadott szövegek, P6_TA(2008)0506. (2) HL C 314. E, 2006.12.21., 125. o. (3) HL C 175. E, 2008.7.10., 569. o. (4) Elfogadott szövegek, P6_TA(2008)0057. (5) HL C 282. E, 2008.11.6., 422. o. (6) HL C 287. E, 2007.11.29., 535. o. (7) HL C 304. E, 2005.12.1., 132. o. (8) HL C 74. E, 2008.3.20., 780. o. (9) Elfogadott szövegek, P6_TA(2008)0357. (10) HL C 298. E, 2006.12.8., 249. o. (11) HL C 146.E., 2008.6.12., 251. o. (12) Elfogadott szövegek, P6_TA(2008)0287. (13) HL C 291. E, 2006.11.30., 118. o. (14) HL C 157. E, 2006.7.6., 73. o. (15) Elfogadott szövegek, P6_TA(2008)0425. (16) HL C 35., 1998.2.2., 1. o.

Az Európai Parlament 2008. november 18-i állásfoglalása a Bizottság részére a férfiak és a nők egyenlő díjazása elvének alkalmazására vonatkozó ajánlásokról (2008/2012(INI))

P6_TA(2008)0544 A6-0389/2008

Az Európai Parlament,

–   tekintettel az EK-Szerződés 192. cikkének második bekezdésére,

–   tekintettel az EK-Szerződés 2. cikkére és 141. cikkének harmadik bekezdésére,

–   tekintettel a Bizottságnak 2007. július 18-i "A nemek közötti bérszakadék elleni küzdelem" című közleményére (COM(2007)0424),

–   tekintettel a Bizottság foglalkoztatás, szociális ügyek és a férfiak és nők közötti egyenlőség területén működő, jogi szakértőkből álló hálózatának 2007. februári, "A nemek közötti bérszakadék jogi aspektusai" című jelentésére,

–   tekintettel a 2006. március 23-i és 24-i Brüsszeli Európai Tanácson elfogadott, a nemek közötti egyenlőségről szóló európai paktumra,

–   tekintettel az Európai Közösségek Bíróságának az EK-Szerződés 141. cikkén alapuló esetjogára,

–   tekintettel a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet (ILO) 1994-es, a részmunkaidőről szóló egyezményének rendelkezéseire, amelyek arra kötelezik a tagállamokat, hogy közbeszerzési szerződéseik tartalmazzanak egy munkaügyi záradékot, amely kitér az egyenlő bérezésre is,

–   tekintettel a nőkkel szemben alkalmazott hátrányos megkülönböztetés minden formájának kiküszöböléséről szóló, az ENSZ Közgyűlése által 1979. december 18-án elfogadott 34/180. számú határozat 11. cikke (1) bekezdésének d) pontjára,

–   tekintettel az Európai Szociális Partnereknek a nemek közötti egyenlőségre vonatkozó 2005. március 1-jei cselekvési keretére,

–   tekintettel a nők és férfiak közötti egyenlőségre vonatkozó ütemtervről (2006–2010) szóló 2007. március 13-i állásfoglalására(1), és "A nők és a férfiak közötti egyenlőségről az Európai Unióban – 2008" című 2008. szeptember 3-i állásfoglalására(2),

–   tekintettel eljárási szabályzatának 39. és 45. cikkére,

–   tekintettel a Nőjogi és Esélyegyenlőségi Bizottság jelentésére, valamint a Foglalkoztatási és Szociális Bizottság véleményére (A6-0389/2008),

A.   mivel az Európai Unióban a nők átlagosan 15%-kal kevesebbet keresnek a férfiaknál, a magánszektorban pedig ez 25%-ig is terjedhet; mivel a nemek közötti bérszakadék 4% és több mint 25% között változik a tagállamokban, és ez a szakadék nem mutat jelentősen szűkülő tendenciát;

B.   mivel egy nőnek február 22-ig – azaz 418 naptári napot – kell dolgoznia ahhoz, hogy ugyanannyit keressen, amennyit egy férfi egy év alatt;

C.   mivel az ugyanolyan és hasonló értékű munkáért járó egyforma díjazás elvének alkalmazása a nemek közötti egyenlőség megvalósítása szempontjából kulcsfontosságú;

D.   mivel az igen lassú előrelépésről – 1995-ben 17%-os és 2005-ben 15%-os közelítésről – tanúskodó, rendelkezésre álló adatok szerint a nemek közötti bérszakadék a több mint 30 éve hatályban lévő, jelentős mennyiségű jogszabály, valamint a bérszakadék csökkentésének megkísérlésére irányulóan megtett intézkedések és elköltött források ellenére még mindig létezik; mivel ezért elemezni kell e szakadék okait, és célzott megközelítést kell kidolgozni mind a bérkülönbség csökkentése, mind a női foglalkoztatási piac szegregálódásának leküzdése érdekében, amelynek e jelenség a velejárója;

E.   mivel a nők minden tagállamban a férfiaknál jobban teljesítenek az iskolában, és nők alkotják a felsőoktatásból kikerülő diplomások többségét is, anélkül hogy a bérszakadék összehasonlítható módon csökkenne;

F.   mivel a bérszakadék a közvetlen és közvetett megkülönböztetés, valamint társadalmi és gazdasági tényezők és munkaerő-piaci kirekesztés eredménye, az átlagos bérszerkezet pedig – mindezeken felül – számos olyan jogi, társadalmi és gazdasági tényezőhöz kapcsolódik, amelyek meghaladják az azonos munkáért járó egyenlő fizetés puszta kérdését;

G.   mivel a bérkülönbséget nem egyszerűen a bruttó órabér eltérése alapján kell meghatározni, hanem figyelembe kell venni olyan tényezőket is, mint az egyéni bérkiegészítések, a munkaköri besorolás, a munkaszervezési minták, a szakmai tapasztalat és a termelékenység, amelyeket nem kizárólag mennyiségi szempontból – azaz a ténylegesen a munkahelyen töltött idő alapján – kell mérni, hanem minőségi szempontból is, ideértve a szabadságokból és a betegség miatti távollétekből adódó munkaidő-kiesésnek a bér összegére gyakorolt hatását is;

H.   mivel a bérszakadék csökkentése a növekedést és foglalkoztatást célzó lisszaboni stratégia egyik célkitűzése volt, de azzal a legtöbb tagállam nem foglalkozik kielégítően;

I.   mivel az európai uniós jogi keret javulása lehetővé teszi a tagállamok és a szociális partnerek számára, hogy megfelelőbben azonosítsák a nemek közötti bérszakadék fennállása mögött meghúzódó okokat;

J.   mivel az a tendencia, hogy alábecsülik azokat a szakmákat és munkákat, amelyekben a nők vannak többségben azokhoz képest, amelyekben a férfiak vannak túlsúlyban, anélkül hogy ezt feltétlenül valamiféle objektív kritérium indokolná;

K.   mivel a férfiak és nők között fennálló digitális szakadék kétségtelenül visszahat a fizetésekre;

L.   mivel a munkaviszonyban töltött időt honoráló bérrendszer hátrányosan érinti a nőket, akiknek gyakran többször is meg kell szakítaniuk karrierjüket külső okok – úgymint az anyaságból következő töredezett karrier, bizonyos szakmai választások, illetve a csökkentett munkaidő iránti igény – miatt, és mivel ők így tartós és strukturális hátrányba kerülnek;

M.   mivel az adatok azt jelzik, hogy a nők által szerzett képesítéseket és tapasztalatokat kevésbé díjazzák, mint a férfiak által szerzetteket; mivel az "egyenlő fizetés egyenlő értékű munkáért" elgondolást, amelyet a nemi alapon sztereotipizált megközelítésnek nem szabadna eltorzítania, meg kell valósítani, és azt el kell különíteni a társadalmi szerepek felosztásának hagyományos felfogásától, amely még most is igen jelentősen befolyásolja a szakmai és képzési választásokat; ezenkívül a szülési és szülői szabadság miatt nem szabadna hátrányosan megkülönböztetni a nőket a munkaerőpiacon;

N.   mivel az aktív élet során, illetve azután is a bérszakadéknak jelentős következményei vannak a nők gazdasági és társadalmi helyzetére, mivel a nők a munkavállalástól függetlenül más módokon – például gyermekneveléssel és az idősek gondozásával – járulnak hozzá a társadalom fejlődéséhez, és mivel következésképpen a nők gyakran jobban ki vannak téve a szegénység veszélyének, és gazdaságilag kevésbé függetlenek;

O.   mivel a bérezési különbségek a bevándorló, a hátrányos helyzetű, a kisebbségekhez tartozó és a képesítés nélküli nők esetében még kiélezettebbek;

P.   mivel alapvető fontosságú, hogy nemi szempontból lebontott adatok és olyan, napra kész jogi keret álljon rendelkezésre, amelyek lehetővé teszik, hogy befolyásolhassuk a díjazás terén alkalmazott diszkriminációt kiváltó okokat;

Q.   mivel az intézményes oktatás keretében kell és lehet a nemi alapú társadalmi sztereotípiák eloszlatását megkezdeni;

R.   mivel több alkalommal felhívta a Bizottságot, hogy tegyen kezdeményezéseket – beleértve a meglévő jogszabályok felülvizsgálatát – a bérszakadék kezelésének elősegítése, a nyugdíjasok elszegényedésének visszaszorítása és életszínvonaluk emelése érdekében;

S.   mivel a férfiak és nők közötti esélyegyenlőség és egyenlő bánásmód elvének a foglalkoztatás és munkavégzés területén történő megvalósításáról szóló, 2006. július 5-i 2006/54/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (átdolgozás)(3) kimondja, hogy az egyenlő vagy egyenértékű munkára vonatkozó egyenlő díjazás elve a közösségi vívmányok lényegi és elengedhetetlen része, ideértve az Európai Bíróságnak a nemi megkülönböztetéssel kapcsolatos ítélkezési gyakorlatát is, ezért szükséges az elv megvalósítását szolgáló további rendelkezések meghozatala;

T.   mivel a fent említett 2005. március 1-jei "A nemek közötti egyenlőség cselekvési kerete" című dokumentumban foglalt intézkedések a tagállamok, a szociális partnerek és az esélyegyenlőséggel foglalkozó szervezetek általi alkalmazása a szociális párbeszéd előmozdításán keresztül valóban orvosolni fogja a bérkülönbségeket;

U.   mivel a bérkülönbségek, a munkaerőpiac horizontális és vertikális szegregációja, valamint a dominánsan nők által betöltött munkakörök és ágazatok sztereotip megítélésének orvoslására irányuló stratégia olyan különböző szinteken megvalósuló, jogszabályi és egyéb rendelkezések keretrendszerét igényli, amely megkülönböztetést tesz a díjazás terén gyakorolt hátrányos megkülönböztetés, valamint a közvetlen vagy közvetett hátrányos megkülönböztetésen túlmutató más tényezőkön alapuló díjazásbeli eltérések között, hiszen míg az előbbi közvetlenül a jogalkotás hatókörébe tartozik, az utóbbi ellen célzott politikákkal és egyedi intézkedésekkel kell fellépni;

V.   mivel a Bizottság – a fent említett 2007. július 18-i közleményben bejelentett módon – 2008 során elvégzi az egyenlő fizetésre vonatkozó uniós jogi keret elemzését, amelybe valamennyi érintettet be kell vonni; mivel ezen elemzés eredményének kellő nyilvánosságot kell kapnia;

W.   mivel célkitűzésként szerepel a férfiak és nők nyugdíjának egységesítése, többek között a nyugdíjkorhatár tekintetében;

X.   mivel a Nemek Közötti Egyenlőség Európai Intézetének szerepe kulcsfontosságú a nemek közötti bérszakadék alakulásának nyomon követése, e szakadék okainak elemzése és a jogszabályok hatásának felmérése szempontjából,

1.   kéri a Bizottságot, hogy az EK-Szerződés 141. cikke alapján 2009. december 31-ig nyújtson be a Parlamentnek jogalkotási javaslatot a férfiak és nők egyenlő díjazása elvének alkalmazásával kapcsolatos, meglévő jogszabályok(4) felülvizsgálatára vonatkozó jelentést, a csatolt részletes ajánlásokat követően;

2.   megerősíti, hogy az ajánlások tiszteletben tartják a szubszidiaritás elvét és a polgárok alapvető jogait;

3.   úgy véli, hogy a kért javaslatnak nem lesznek pénzügyi kihatásai;

4.   meggyőződése, hogy alapvető fontosságú a 2006/54/EK irányelvnek az esélyegyenlőséggel foglalkozó szervezetekre és a szociális párbeszédre vonatkozó rendelkezései megfelelőbb és mielőbbi végrehajtásának biztosítása a bérkülönbségeknek a tagállamok, a szociális partnerek és az esélyegyenlőséggel foglalkozó szervezetek által alkalmazandó olyan intézkedések révén történő orvoslása érdekében, mint például a fent említett 2005. március 1-jei "A nemek közötti egyenlőség cselekvési kerete" című dokumentumban lefektetett intézkedések, a bérkülönbségek felszámolására szolgáló konkrét eszközökkel (például nemzeti és ágazati szintű kollektív szerződésekkel) kapcsolatos információk és útmutatók terjesztésének (különösen a kis- és középvállalkozások körében) előírása révén;

5.   rámutat, hogy a kollektív tárgyalások jelentős szerepet játszanak a nőket érintő megkülönböztetés elleni küzdelemben, valamint a munkához jutásban, a bérezésben, a munkakörülményekben, a pályafutásuk során való előrejutásban és a szakképzésben;

6.   felhívja az európai intézményeket, hogy szervezzék meg az egyenlő fizetések európai napját, amely napon az európai nők (átlagosan) annyi fizetést kapnának, amennyit a férfiak (átlagosan) kapnak, hozzájárulva így a fizetések terén jelenleg megnyilvánuló egyenlőtlenségek tudatosításához, illetve az érintett szereplők arra való ösztönzéséhez, hogy közös kezdeményezéseket tegyenek az egyenlőtlenség felszámolására;

7.   felszólítja a szakszervezeteket és a munkaadói szervezeteket, hogy közösen dolgozzanak ki a munka objektív értékelésére szolgáló eszközt a nemek közötti bérszakadék szűkítése érdekében;

8.   utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást és a kísérő, részletes ajánlásokat a Bizottságnak, a Tanácsnak, valamint a tagállamok kormányainak és parlamentjeinek.

MELLÉKLET:

A KÉRT JAVASLAT TARTALMÁRA VONATKOZÓ RÉSZLETES AJÁNLÁSOK

1. ajánlás: FOGALOMMEGHATÁROZÁSOK

2. ajánlás: A HELYZET ELEMZÉSE ÉS AZ EREDMÉNYEK ÁTLÁTHATÓSÁGA

2.1.  A munkáltatók és a munkavállalók körében a meglévő vagy esetleges, vállalatukon belüli bérszakadékokkal kapcsolatos információk és tudatosság hiánya gyengíti a Szerződésben és a hatályos jogszabályokban szereplő elv végrehajtását.

2.2.  Felismerve azt, hogy nem állnak rendelkezésre pontos statisztikai adatok, illetve hogy a nők bérszintje alacsonyabb, különösen a hagyományosan női szakmákban, a tagállamoknak szociális politikájukban teljes mértékben figyelembe kellene venniük, és súlyos problémaként kellene kezelniük a fizetések közötti nemi alapú különbségeket.

2.3.  Ezért alapvető fontosságú, hogy a vállalatokon belül (pl. a legalább 20 munkavállalóval rendelkező vállalatoknál) kötelezővé tegyék a fizetések rendszeres ellenőrzését, valamint ezen ellenőrzések eredményeinek közzétételét. E kötelezettségnek vonatkoznia kell a fizetéshez kapcsolódó egyéb bérelemek közzétételére is.

2.4.  A munkáltatóknak az eredményeket nemek szerint lebontott bérstatisztikák formájában kell biztosítaniuk a munkavállalók és képviselőik számára. Ezeket az adatokat az egyes tagállamokban ágazati és nemzeti szinten kell összesíteni.

2.5.  A tagállamoknak és a Bizottságnak javítaniuk kellene a statisztikákat, illetve olyan adatokat kellene gyűjteniük, amelyek összehasonlíthatóvá teszik a férfiak és a nők közötti bérkülönbségeket a részmunkaidő esetében, illetve a nyugdíjkülönbségeket.

2.6.  Ezeknek a statisztikáknak egységesnek, összehasonlíthatónak és teljes körűnek kell lenniük, amelyek a munkaszervezéshez és a munkaköri besoroláshoz kapcsolódó bérezésbeli megkülönböztető elemek megszüntetésére irányulnak.

3. ajánlás: A MUNKA ÉRTÉKELÉSE ÉS A MUNKAKÖRI BESOROLÁS

3.1.  A munka értéke fogalmának a személyes készségeken vagy a felelősségen kell alapulnia, előtérbe helyezve a munka minőségét a férfiak és a nők közötti esélyegyenlőség előmozdítása érdekében, nem pedig a nőkkel szembeni hátrányos, sztereotipizált megközelítésnek kell jellemeznie, például azzal, hogy a hangsúly a fizikai erőnlétre helyeződik a személyes készségek vagy a felelősség helyett. A bértárgyalások során, valamint a munkaköri besorolás és a bértábla rögzítésekor tájékoztatást és képzést kell biztosítani a nők számára, illetve lehetővé kell tenni számukra e folyamatok nyomon követését. Lehetővé kell tenni azt is, hogy egyes ágazatokat vagy vállalatokat fel lehessen szólítani munkaköri besorolási rendszerük értékelésére a nemi dimenzió kötelező figyelembe vétele szempontjából, illetve arra, hogy szükség esetén végrehajtsák a szükséges kiigazításokat.

3.2.  A bizottsági kezdeményezésnek fel kell szólítania a tagállamokat, hogy olyan munkaköri besorolásokat vezessenek be, amelyek tiszteletben tartják a férfiak és a nők közötti egyenlőség elvét, és amelyek lehetővé teszik mind a munkáltatók, mind a munkavállalók számára, hogy észrevegyenek egy torzult bérskála-meghatározáson alapuló, esetleges fizetésbeli megkülönböztetést. Az ipari kapcsolatrendszerre vonatkozó nemzeti jogszabályok és hagyományok tiszteletben tartása továbbra is fontos. A munka értékelése és a munkaköri besorolás ilyen elemeinek átláthatóknak kell lenniük, és azokat valamennyi érintett, a munkaügyi felügyelőségek és az esélyegyenlőséggel foglalkozó szervek rendelkezésére kell bocsátani.

3.3.  A tagállamoknak elsősorban a női szakmákra összpontosító, mélyreható értékelést kellene végezniük.

3.4.  A diszkriminációtól mentes szakmai értékelésnek az alkalmazottak és a munka besorolására és szervezésére szolgáló új rendszereken, a szakmai tapasztalaton és a termelékenységen kell alapulnia, ez utóbbiakat leginkább minőségi szempontból értékelve, továbbá ezek alapján kell rögzíteni a fizetések meghatározására szolgáló értékelési adatokat és táblázatokat, mindvégig tiszteletben tartva az összehasonlíthatóság elvét.

4. ajánlás: ESÉLYEGYENLŐSÉGGEL FOGLALKOZÓ SZERVEK

5. ajánlás: SZOCIÁLIS PÁRBESZÉD

A kollektív megállapodások és az alkalmazandó bérskálák és munkaköri besorolási rendszerek további alapos vizsgálatára is szükség van, főként a részmunkaidős munkavállalók és az atipikus munkafeltételek vagy többletfizetés/jutalékok, beleértve a természetbeni juttatásokat (amelyeket gyakrabban kapnak férfiak, mint nők) mellett dolgozó munkavállalók kezelése tekintetében. Ezeknek az intézkedéseknek nem csak az elsődleges munkakörülményekre és foglalkozási szociális biztonsági rendszerekre kell kiterjedniük, hanem a másodlagosakra is: szabadságolási és nyugdíjrendszerek, szolgálati járművek, gyermekfelügyelet, rugalmas munkaidő stb. A tagállamoknak – a nemzeti jog, a kollektív megállapodás vagy gyakorlat tiszteletben tartása mellett – arra kell ösztönözniük a szociális partnereket, hogy olyan, nemi szempontból semleges munkaköri besorolásokat vezessenek be, amelyek lehetővé teszik mind a munkáltatók, mind a munkavállalók számára, hogy azonosítsanak egy torzult bérskála-meghatározáson alapuló, esetleges fizetésbeli megkülönböztetést.

6. ajánlás: A HÁTRÁNYOS MEGKÜLÖNBÖZTETÉS MEGELŐZÉSE

7. ajánlás: A NEMEK KÖZÖTTI ESÉLYEGYENLŐSÉG ÁLTALÁNOS ÉRVÉNYESÍTÉSÉNEK ELVE

8. ajánlás: SZANKCIÓK

8.1.  Az e területen meglévő jogszabályok – különböző okok miatt – nyilvánvalóan kevésbé hatékonyak és figyelembe véve, hogy az egész probléma nem oldható meg egyetlen jogszabállyal, a Bizottságnak és a tagállamoknak meg kellene vizsgálniuk a meglévő jogszabályok megfelelő típusú szankciókkal történő megerősítésének lehetőségeit.

8.2.  Fontos, hogy a tagállamok megtegyék az annak biztosításához szükséges intézkedéseket, hogy "az egyenlő értékű munkáért egyenlő díjazás" elvének megsértésére megfelelő szankciók vonatkozzanak, a hatályos törvényi rendelkezéseknek megfelelően.

8.3.  Emlékeztetni kell arra, hogy a 2006/54/EK átdolgozott irányelv értelmében a tagállamok máris kötelesek olyan kártérítést vagy jóvátételt (18. cikk), valamint olyan szankciókat (25. cikk) előírni, amelyek "hatékonyak, arányosak és visszatartó erejűek". E rendelkezések azonban nem elegendőek az egyenlő bérezés elve megsértésének elkerüléséhez. Emiatt azt javasoljuk, hogy készüljön tanulmány az alábbiakhoz hasonló lehetséges szankciók megvalósíthatóságáról, hatékonyságáról és hatásáról:

9. ajánlás: AZ EURÓPAI SZABÁLYOZÁS ÉS POLITIKA ÉSSZERŰSÍTÉSE

9.1.  Sürgős intézkedéseket kell tenni annak kapcsán, hogy a bérezés terén hátrányos helyzetbe kerülnek a részmunkaidőben dolgozók. Ez megköveteli az UNICE, a CEEP és az ESZSZ által a részmunkaidős foglalkoztatásról kötött keretmegállapodásról szóló, 1997. december 15-i 97/81/EK tanácsi irányelv – Melléklet: A részmunkaidős foglalkoztatásról kötött keretmegállapodás(7) értékelését és lehetséges felülvizsgálatát, amely egyenlő bért ír elő a teljes munkaidős és a részmunkaidős munkavállalók számára, valamint célzottabb és hatékonyabb intézkedéseket a kollektív szerződések keretében.

9.2.  A foglalkoztatással kapcsolatos iránymutatásokba sürgősen fel kell venni egy, a bérkülönbségek csökkentésére irányuló konkrét célkitűzést, többek között a nők szakmai képzéshez való hozzáférését, valamint képesítéseik és képességeik elismerését illetően.

(1) HL C 301. E, 2007.12.13., 56. o. (2) Elfogadott szövegek, P6_TA(2008)0399. (3) HL L 204., 2006.7.26., 23. o. (4) A férfiak és a nők egyenlő díjazása elvének alkalmazására vonatkozó tagállami jogszabályok közelítéséről szóló, 1975. február 10-i 75/117/EGK tanácsi irányelvet (HL L 45., 1975.2.19., 19.o.) beépítették a 2006/54/EK irányelvbe. A 2006/54/EK irányelv rendelkezései értelmében a 75/117/EGK irányelv 2009. augusztus 15-én hatályát veszti, ami egyúttal az ezen irányelv végrehajtásának határideje is. (5) HL L 134., 2004.4.30., 1. o. (6) HL L 134., 2004.4.30., 114. o. (7) HL L 14., 1998.1.20., 9. o.

Az Európai Parlament 2008. november 18-i állásfoglalása a fosszilis tüzelőanyagokból történő fenntartható villamosenergia-termelés rövid időn belüli demonstrációjának támogatásáról (2008/2140(INI))

P6_TA(2008)0545 A6-0418/2008

Az Európai Parlament,

–   tekintettel a Bizottság "A fosszilis tüzelőanyagokból történő fenntartható villamosenergia-termelés rövid időn belüli demonstrációjának támogatásáról" című 2008. január 23-i közleményére (COM(2008)0013) és a Bizottság ahhoz csatolt, hatásvizsgálatról szóló szolgálati munkadokumentumára (SEC(2008)0047),

−   tekintettel a 2003/87/EK irányelvnek az üvegházhatást okozó gázok kibocsátási egységei Közösségen belüli kereskedelmi rendszerének továbbfejlesztése és kiterjesztése tekintetében történő módosításáról szóló európai parlamenti és tanácsi irányelvre irányuló javaslatra (COM(2008)0016), valamint a Bizottság ezt kísérő hatásvizsgálatról szóló szolgálati munkadokumentumára (SEC(2008)0052),

−   tekintettel a szén-dioxid geológiai tárolásáról, valamint a 85/337/EGK és a 96/61/EK tanácsi irányelv, a 2000/60/EK, a 2001/80/EK, a 2004/35/EK és a 2006/12/EK irányelv és az 1013/2006/EK rendelet módosításáról szóló európai parlamenti és tanácsi irányelvre irányuló javaslatra (COM(2008)0018), valamint a Bizottság ezt kísérő hatásvizsgálatról szóló szolgálati munkadokumentumára (SEC(2008)0054),

−   tekintettel a Bizottság 2007. november 22-i, "Európai stratégiai energiatechnológiai terv (SET-terv) – Egy kis szén-dioxid-kibocsátású jövő felé" című közleményére (COM(2007)0723), valamint a Bizottság ezt kísérő technológiai térképéről (SEC(2007)1510) és kapacitástérképről (SEC(2007)1511) szóló szolgálati munkadokumentumaira,

-   tekintettel a Bizottság "2020-ra 20-20% – Az éghajlatváltozásból származó lehetőségek Európa számára" című, 2008. január 23-i közleményére (COM(2008)0030),

-   tekintettel a Bizottság "Európai energiapolitika" című, 2007. január 10-i közleményére (COM(2007)0001),

-   tekintettel az Európai Közösség kutatási, technológiafejlesztési és demonstrációs tevékenységekre vonatkozó hetedik keretprogramjáról (2007–2013) szóló, 2006. december 18-i 1982/2006/EK európai parlamenti és tanácsi határozatra(1),

–   tekintettel eljárási szabályzata 45. cikkére,

–   tekintettel az Ipari, Kutatási és Energiaügyi Bizottság jelentésére, valamint a Környezetvédelmi, Közegészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Bizottság véleményére (A6-0418/2008),

A.   mivel a tudományos és technológiai ismeretek legutóbbi állása szerint – amennyiben más technológiákba nem kerül sor intenzív beruházásokra a kutatás és fejlesztés terén – a fosszilis tüzelőanyagok felhasználása az Európai Unión belül még évtizedekig szükséges lesz az energiaellátás biztonságának biztosításához,

B.   mivel a szén az egyetlen olyan, az Európai Unióban rendelkezésre álló fosszilis tüzelőanyag, amely korlátozza a bizonytalan harmadik országokból származó olaj-és gázimporttól való növekvő mértékű függést és így stratégiai jelentőséggel bír,

C.   mivel a szén sok tagállamban jelentős súlyú tényező az energiaforrás-összetételben, az üvegházhatást okozó gázkibocsátás csökkentése érdekében a szénerőművek komoly modernizálásra és beruházásra szorulnak,

D.   mivel sok tagállam nagy szénkészletekkel rendelkezik, amelyek a becslések szerint a következő évszázadban is bőven kitartanak,

E.   mivel a széndioxid-elkülönítési és tárolási (CCS) technológiák széles körben – erőművekben és hosszú távon nagy mennyiségű szén-dioxidot kibocsátó ágazatokban – történő alkalmazása hozzájárulhat a 2020-on túli időszakra meghatározott, éghajlattal kapcsolatos ambiciózus uniós célok eléréséhez, és mivel ezen technológiák alkalmazása kiegészíti az energiahatékonyság területén a kínálati és keresleti oldalon és a megújuló energiák területén tett erőfeszítéseket,

F.   mivel az energiatermelés a világ sok fejlődő gazdaságában a szénfelhasználástól függ, és ezekben a régiókban az éghajlat-politikai eredmények a legszorosabb összefüggésben állnak a csökkentett kibocsátással járó szénfelhasználás lehetőségével,

G.   mivel a CCS-technológiák erőművekben történő alkalmazása 2020-tól csak akkor lesz lehetséges, ha a demonstrációs tervek új és szükséges technológiai fejlődéssel, a hatékonyság és a gazdaságosság javításával járnak együtt, miközben biztosítják a környezet tiszteletben tartását is,

H.   mivel a demonstrációs erőművek késedelmes létesítése megkérdőjelezi a CCS-technológiák erőművekben történő alkalmazását és ezzel az éghajlat-politikai célok elérését is,

I.   mivel ez idáig a CCS-technológiák alkalmazásához nem áll rendelkezésre megfelelő és szükséges jogalkotási keret,

J.   mivel a vonatkozó jelenlegi közösségi jogszabályokat a nemzeti vagy regionális szabályok segítségével a lehető leggyorsabban át kell ültetni, és új jogalkotási javaslatok révén különösen a szállító infrastruktúra kiépítésére vonatkozóan ki kell egészíteni,

K.   mivel a hiányzó törvényi szabályozások a vállalkozások számára megnehezítik a befektetési döntéseket és a potenciális befektetők számára a pénzügyi piacokon való tevékenységet,

L.   mivel legalább 12 demonstrációs erőmű létesítését kell támogatni és ezen európai szintű létesítményeket azon az alapon kell kiválasztani, hogy elvárható-e tőlük az egyes technológiákra és a különböző szállítási és tárolási lehetőségekre vonatkozó szükséges ismeretek szolgáltatása,

1.   hangsúlyozza, hogy az európai uniós éghajlat-politika célkitűzésének az üvegházhatású gáz-kibocsátás globális csökkentésének kell lennie;

2.   emlékeztet az éghajlatváltozással foglalkozó kormányközi munkacsoport (IPCC) CSS-ről szóló 2005. évi különjelentésére, amely ígéretes technológiának tekintette a szén-dioxid-elkülönítést az üvegházhatású gázok globális kibocsátásának gyors, 2100-ra akár 55%-os arányt is elérő csökkentésére;

3.   elismeri, hogy a CSS-technológiák alkalmazása hozzájárulhat a 2020 utáni időszakra megfogalmazott éghajlattal kapcsolatos európai uniós célok eléréséhez; kiemeli azonban, hogy a CSS-technológia alkalmazásának támogatása kiegészíti a jobb energiahatékonyság és a megújuló energiák fokozott felhasználásának területén tett erőfeszítéseket;

4.   emlékeztet az Európai Tanács 2007. március 8–9-i azirányú kötelezettségvállalására, hogy 2015-ig tizenkét, a fenntartható fosszilis tüzelőanyag-technológiák kereskedelmi célú villamosenergia-termelésben való felhasználhatóságát demonstráló létesítmény megépítését és üzemeltetését fogja ösztönözni;

5.   hangsúlyozza, hogy nemzeti szintű vitákat kell rendezni, és fel kell kérni az adott terület valamennyi szakemberét, hogy hívják fel a figyelmet a fosszilis tüzelőanyagokból történő fenntartható villamosenergia-termelés rövid időn belüli demonstrációjának jelentőségére;

6.   támogatja azt az álláspontot, hogy legalább 12 demonstrációs erőmű létesítése szükséges az Európai Unión belül a CSS-technológiák erőművekben történő elvárt alkalmazásának és 2020-tól kezdődően a szén-dioxid biztonságos tárolásának elérése érdekében; e tekintetben azon az állásponton van, hogy amennyiben lehetséges, a CSS-technológiákat még 2020 előtt egyéb ipari létesítményekben is támogatni kell; rámutat, hogy a CSS-technológiák biztonságos alkalmazásától, valamint attól függetlenül, hogy ezek az éghajlatváltozás problémájára költséghatékony megoldást jelentenek-e, a szén-dioxid megkötése, szállítása és tárolása során a CSS-eljárások demonstrálását létre kell hozni;

7.   lehetőségét látja annak, hogy a CSS-technológiák továbbfejlesztésével és alkalmazásával egyaránt ösztönözhető az ellátás biztonságára, az éghajlatvédelemre és a versenyképességre vonatkozó célok elérése;

8.   azon a véleményen van, hogy a fosszilis tüzelőanyagok a világ számos országának energiaforrás-összetételében elfoglalt helye miatt, a jobb energiahatékonyság és a megújuló energiák fokozott felhasználásának területén tett erőfeszítéseken kívül, az EU-n belüli CSS-technológiák hozzájárulhatnak az ellátás biztonságához és az éghajlatvédelemhez;

9.   hangsúlyozza, hogy szigorú és kötelező erejű feltételeket kell megszabni a tárolóhelyek hosszú távú biztonsága és állandósága érdekében;

10.   úgy véli, hogy a tengerfenék alatti tárolás baleset esetén veszélyeztetheti a tengeri ökoszisztémát;

11.   azon a véleményen van, hogy a Bizottság által bemutatott intézkedések nem elegendőek ahhoz, hogy megfelelő ösztönzést nyújtsanak legalább 12 demonstrációs erőmű 2015-ig történő megépítéséhez;

12.   kéri a Bizottságot, hogy pontos értékelést végezzen a 12 demonstrációs erőmű mindegyikének költségeiről, és a finanszírozásukban közreműködő magán- és közszféra részvételi arányáról;

13.   úgy ítéli meg, hogy a 12 demonstrációs erőmű megépítésének biztosításához szükséges a közvetlen pénzügyi felelősségvállalás;

14.   felhívja a figyelmet, hogy a pénzügyi piacokon a demonstrációs erőművekhez szükséges befektetési döntéseket és a tőke előteremtését különösen a nemzeti és regionális szinten hiányzó jogalkotási keretek, valamint a kibocsátás-kereskedelmi egységek ára jövőbeli változásának bizonytalanságai nehezítik meg;

15.   azon a véleményen van, hogy 2013-tól a kibocsátás-kereskedelemből származó potenciális támogatás és a demonstrációs erőművek szükséges tervezési és építési szakaszai közötti időeltolódás pénzügyi eszközök rendelkezésre bocsátása révén áthidalható;

16.   ezzel összefüggésben javasolja, hogy a hetedik kutatási keretprogram elfogadását követően a kockázatmegosztási pénzügyi mechanizmusból a félidős felülvizsgálatig visszatartott forrásokat kapcsolják a CSS-demonstrációs erőművekhez, hogy azok a projektek támogatásához időben közel rendelkezésre álljanak, és azokat, amennyiben lehetséges, a Bizottság elképzelése szerint az Európai Befektetési Bankkal együttműködve további pénzügyi eszközökkel egészítsék ki;

17.   szükségesnek tartja továbbá az európai uniós kibocsátás-kereskedelmi rendszerrel (EU ETS) összefüggésben, hogy a CSS–technológiával történő termelés vonzerejét úgy növeljék, hogy az EU ETS-en belül a CSS–technológiákkal történő várt termelésre vonatkozó kibocsátási egységeket 2013-tól legalább 25 %-os felárral osszák ki, és úgy véli ugyanakkor, hogy az ilyen kibocsátási egységeket legalább két évvel megépítésük előtt kell kiosztani, lehetővé téve az azokkal történő kereskedést; továbbá úgy véli, hogy e projektek támogatására az Európai Unión belül 500 millió kibocsátás-kereskedelmi egység kiosztását kell előirányozni; ösztönzi a tagállamokat, hogy az EU ETS keretén belül elárverezett kibocsátási jogokból származó bevételt a CSS-technológiák és a szükséges infrastruktúra támogatására használja fel;

18.   sürgősen szükségesnek tartja, hogy legalább a 12 támogatásban részesülő demonstrációs erőmű lefedje a három CSS-technológia különböző energiahordozókkal és különböző tárolási opciókkal kombinált valamennyi lehetőségét, valamint azt, hogy a helyszínek kiválasztásánál Európán belül a lehető legnagyobb földrajzi megoszlás biztosítása legyen a fő szempont;

19.   nyomatékosan ajánlja, hogy olyan erőműprojekteket vonjanak be a kiválasztásba, amelyek javasolt teljesítménye legalább 180 MW;

20.   azon a véleményen van, hogy nemzeti és regionális szinten haladéktalanul meg kell teremteni a szállításhoz és tároláshoz kapcsolódó engedélyezési eljárások szükséges feltételeit;

21.   szükségesnek tart egy további európai uniós kötelezettségvállalást a szükséges szállítási infrastruktúra fejlesztésének előmozdítása területén, és e tekintetben megjegyzi, hogy más szállítási infrastruktúrákra vonatkozóan az engedélyezési eljárás az egyes tagállamokban több évig eltarthat, és ezzel kapcsolatban rámutat arra, hogy a 2020-ig történő megépítés biztosítása érdekében fontos az ilyen eljárások lerövidítése;

22.   a strukturális alapokból származó források CSS-demonstrációs erőművekre való felhasználásában csak akkor lát lehetőséget, ha az egyes térségek az előirányzatokat még nem kötötték le, vagy nem nyújtottak be más hosszú távú projektre irányuló pályázatot, és hangsúlyozza, hogy csökkenni fog az éghajlatvédelmi törekvések elfogadottsága, ha a gazdasági és szociális kohézió javítására fordított előirányzatokat versenybe kell állítani az éghajlatvédelmi intézkedésekkel;

23.   utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Tanácsnak és a Bizottságnak, valamint a tagállamok kormányainak és parlamentjeinek.

(1) HL L 412., 2006.12.30., 1. o.