Az Európai Parlament 2008. december 16-i jogalkotási állásfoglalása az egyrészről az Európai Közösségek és tagállamai, másrészről a Marokkói Királyság közötti társulást létrehozó euro-mediterrán megállapodás jegyzőkönyvének a Bolgár Köztársaság és Románia Európai Unióhoz való csatlakozásának figyelembevétele céljából történő aláírásáról szóló tanácsi határozattervezetre vonatkozó javaslatról (13104/2007 – COM(2007)0404 – C6-0383/2008 – 2007/0137(AVC))

P6_TA(2008)0584 A6-0458/2008

(Hozzájárulási eljárás)

Az Európai Parlament,

–   tekintettel a tanácsi határozatra irányuló javaslatra (COM(2007)0404),

–   tekintettel a Tanács szövegére (13104/2007),

–   tekintettel az EK-Szerződés 300. cikk (3) bekezdésének második albekezdése értelmében és a 300. cikk (2) bekezdésének első albekezdése második mondatával, valamint a 310. cikkel összefüggésben a Tanács által benyújtott, hozzájárulásra irányuló kérelemre (C6-0383/2008),

–   tekintettel eljárási szabályzata 75. cikkére, 83. cikkének (7) bekezdésére és 43. cikkének (1) bekezdésére,

–   tekintettel a Külügyi Bizottság ajánlására (A6-0458/2008),

1.   hozzájárul a jegyzőkönyv elfogadásához;

2.   utasítja elnökét, hogy továbbítsa a Parlament álláspontját a Tanácsnak és a Bizottságnak, valamint a tagállamok, illetve a Marokkói Királyság kormányának és parlamentjének.

Az Európai Parlament 2008. december 16-i jogalkotási állásfoglalása az egyrészről az Európai Közösségek és tagállamai, és másrészről az Albán Köztársaság közötti stabilizációs és társulási megállapodáshoz csatolt, a Bolgár Köztársaság és Románia Európai Unióhoz történő csatlakozásának figyelembevétele céljából készült jegyzőkönyv aláírásáról szóló tanácsi és bizottsági határozatra irányuló javaslatról (7999/2008 – COM(2008)0139 – C6-0453/2008 – 2008/0057(AVC))

P6_TA(2008)0585 A6-0496/2008

(Hozzájárulási eljárás)

Az Európai Parlament,

–   tekintettel a tanácsi és bizottsági határozatra irányuló javaslatra (COM(2008)0139),

–   tekintettel az EK-Szerződés 300. cikke (3) bekezdésének második albekezdése értelmében és a 300. cikk (2) bekezdése első albekezdésének második mondatával és a 310. cikkel összefüggésben a Tanács által benyújtott hozzájárulás iránti kérelemre (C6-0453/2008),

–   tekintettel eljárási szabályzata 75. cikkére és 83. cikkének (7) bekezdésére,

–   tekintettel a Külügyi Bizottság ajánlására (A6-0496/2008),

1.   hozzájárul a jegyzőkönyv aláírásához;

2.   utasítja elnökét, hogy továbbítsa a Parlament álláspontját a Tanácsnak és a Bizottságnak, valamint a tagállamok, illetve az Albán Köztársaság kormányának és parlamentjének.

Az Európai Parlament 2008. december 16-i jogalkotási állásfoglalása az egyrészről az Európai Közösségek és tagállamai, és másrészről a Horvát Köztársaság közötti stabilizációs és társulási megállapodáshoz csatolt, a Bolgár Köztársaságnak és Romániának az Európai Unióhoz történő csatlakozása figyelembevétele céljából készült jegyzőkönyv megkötéséről szóló tanácsi és bizottsági határozatra irányuló javaslatról (15019/2008 – COM(2007)0612 – C6-0463/2008 – 2007/0215(AVC))

P6_TA(2008)0586 A6-0490/2008

(Hozzájárulási eljárás)

Az Európai Parlament,

–   tekintettel a tanácsi és bizottsági határozatra irányuló javaslatra (COM(2007)0612),

–   tekintettel az EK-Szerződés 300. cikke (3) bekezdésének második albekezdése értelmében és a 300. cikk (2) bekezdése, első albekezdésének második mondatával, valamint a 310. cikkel összefüggésben a Tanács által benyújtott, hozzájárulásra irányuló kérelemre (C6-0463/2008),

–   tekintettel eljárási szabályzata 75. cikkére, 83. cikkének (7) bekezdésére és 43. cikkének (1) bekezdésére,

–   tekintettel a Külügyi Bizottság ajánlására (A6-0490/2008),

1.   hozzájárul a jegyzőkönyv megkötéséhez;

2.   utasítja elnökét, hogy továbbítsa a Parlament álláspontját a Tanácsnak és a Bizottságnak, valamint a tagállamok, illetve a Horvát Köztársaság kormányának és parlamentjének.

Az Európai Parlament 2008. december 16-i jogalkotási állásfoglalása az Európai Közösség és az Indiai Köztársaság között a légiközlekedés egyes kérdéseiről szóló megállapodás megkötéséről szóló tanácsi határozatra irányuló javaslatról (COM(2008)0347 – C6-0342/2008 – 2008/0121(CNS))

P6_TA(2008)0587 A6-0471/2008

(Konzultációs eljárás)

Az Európai Parlament,

–   tekintettel a tanácsi határozatra irányuló javaslatra (COM(2008)0347),

–   tekintettel az EK-Szerződés 80. cikke (2) bekezdésére és 300. cikke (2) bekezdése első albekezdésének első mondatára,

–   tekintettel az EK-Szerződés 300. cikke (3) bekezdésének első albekezdésére, amelynek megfelelően a Tanács konzultált a Parlamenttel (C6-0342/2008),

–   tekintettel eljárási szabályzata 51. cikkére és 83. cikkének (7) bekezdésére és 43. cikkének (1) bekezdésére,

–   tekintettel a Közlekedési és Idegenforgalmi Bizottság jelentésére (A6-0471/2008),

1.   jóváhagyja a megállapodás megkötését;

2.   utasítja elnökét, hogy továbbítsa a Parlament álláspontját a Tanácsnak és a Bizottságnak, valamint a tagállamok, illetve az Indiai Köztársaság kormányának és parlamentjének.

Az Európai Parlament 2008. december 16-i jogalkotási állásfoglalása az euro pénzhamisítás elleni védelméhez szükséges intézkedések megállapításáról szóló 1338/2001/EK tanácsi rendelet módosításáról szóló tanácsi rendelettervezetről (14533/2008 – C6-0395/2008 – 2007/0192A(CNS))

P6_TA(2008)0588 A6-0499/2008

(Konzultációs eljárás – ismételt konzultáció)

Az Európai Parlament,

–   tekintettel a Tanács szövegtervezetére (14533/2008),

–   tekintettel a Bizottságnak a Tanácshoz intézett javaslatára (COM(2007)0525),

–   tekintettel 2008. június 17-i álláspontjára(1),

–   tekintettel az EK-Szerződés 123 cikkének (4) bekezdésére, amelynek megfelelően a Tanács konzultált a Parlamenttel (C6-0395/2008),

–   tekintettel eljárási szabályzata 51. cikkére, 43. cikkének (1) bekezdésére és 55. cikkének (3) bekezdésére,

–   tekintettel az Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottság jelentésére (A6-0499/2008),

1.   jóváhagyja a Tanács szövegtervezetét;

2.   felkéri a Tanácsot, hogy tájékoztassa a Parlamentet, ha az általa jóváhagyott szövegtől el kíván térni;

3.   felkéri a Tanácsot a Parlamenttel való újbóli konzultációra abban az esetben, ha lényegesen módosítani kívánja a tervezetet, vagy annak helyébe másik szöveget kíván léptetni;

4.   utasítja elnökét, hogy továbbítsa a Parlament állásfoglalását a Tanácsnak és a Bizottságnak.

(1) Elfogadott szövegek, P6_TA(2008)0280.

Az Európai Parlament 2008. december 16-i jogalkotási állásfoglalása az euró pénzhamisítás elleni védelméhez szükséges intézkedések megállapításáról szóló 1338/2001/EK rendelet hatásainak az eurót közös valutaként el nem fogadó tagállamokra történő kiterjesztéséről szóló 1339/2001/EK rendelet módosítására irányuló tanácsi rendelettervezetről (14533/2008 – C6-0481/2008 – 2007/0192B(CNS))

P6_TA(2008)0589 A6-0503/2008

(Konzultációs eljárás – ismételt konzultáció)

Az Európai Parlament,

–   tekintettel a Tanács szövegére (14533/2008),

–   tekintettel a Bizottságnak a Tanácshoz intézett javaslatára (COM(2007)0525),

–   tekintettel 2008. június 17-i állásfoglalására(1),

–   tekintettel az EK-Szerződés 308. cikkére, amelynek megfelelően a Tanács konzultált a Parlamenttel (C6-0481/2008),

–   tekintettel eljárási szabályzata 51. cikkére, 43. cikke (1) bekezdésére és 55. cikke (3) bekezdésére,

–   tekintettel az Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottság jelentésére (A6-0503/2008),

1.   jóváhagyja a Tanács szövegét;

2.   felkéri a Tanácsot, hogy tájékoztassa a Parlamentet, ha az általa jóváhagyott szövegtől el kíván térni;

3.   felkéri a Tanácsot a Parlamenttel való újbóli konzultációra abban az esetben, ha lényegesen módosítani kívánja a konzultációra előterjesztett szöveget;

4.   utasítja elnökét, hogy továbbítsa a Parlament állásfoglalását a Tanácsnak és a Bizottságnak.

(1) Elfogadott szövegek, P6_TA(2008)0280.

Az Európai Parlament 2008. december 16-i jogalkotási állásfoglalása a biztosítékok egyenértékűvé tétele céljából a részvénytársaságok alapításának, valamint tőkéjük fenntartásának és módosításának tekintetében a tagállamok által a társasági tagok és harmadik személyek érdekei védelmében a Szerződés 48. cikkének második bekezdése szerinti társaságoknak előírt biztosítékok összehangolásáról szóló európai parlamenti és tanácsi irányelvre irányuló javaslatról (kodifikált szöveg) (COM(2008)0544 – C6-0316/2008 – 2008/0173(COD))

P6_TA(2008)0590 A6-0465/2008

(Együttdöntési eljárás – kodifikáció)

Az Európai Parlament,

–   tekintettel a Bizottságnak az Európai Parlamenthez és a Tanácshoz intézett javaslatára (COM(2008)0544),

–   tekintettel az EK-Szerződés 251. cikkének (2) bekezdésére és az EK-Szerződés 44. cikke (2) bekezdésének g) pontjára, amelynek megfelelően a Bizottság javaslatát benyújtotta a Parlamenthez (C6-0316/2008),

–   tekintettel a jogalkotási szövegek hivatalos kodifikációjának gyorsított munkamódszeréről szóló, 1994. december 20-i intézményközi megállapodásra(1),

–   tekintettel az eljárási szabályzat 80. és 51. cikkére,

–   tekintettel a Jogi Bizottság jelentésére (A6-0465/2008),

A.   mivel az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság jogi szolgálataiból álló tanácsadó munkacsoport véleménye szerint a szóban forgó javaslat a meglévő szövegek érdemi módosítás nélküli egyszerű egységes szerkezetbe foglalását tartalmazza,

1.   jóváhagyja a Bizottság javaslatát az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság jogi szolgálataiból álló tanácsadó munkacsoport ajánlásainak megfelelően kiigazított formában;

2.   utasítja elnökét, hogy továbbítsa a Parlament álláspontját a Tanácsnak és a Bizottságnak.

(1) HL C 102., 1996.4.4., 2. o.

Az Európai Parlament 2008. december 16-i jogalkotási állásfoglalása a magánszemélyek személyes tulajdonának valamely tagállamból történő végleges behozatalára alkalmazandó adómentességekről szóló tanácsi irányelvre irányuló javaslatról (kodifikált szöveg) (COM(2008)0376 – C6-0290/2008 – 2008/0120(CNS))

P6_TA(2008)0591 A6-0466/2008

(Konzultációs eljárás – kodifikáció)

Az Európai Parlament,

–   tekintettel a Bizottságnak a Tanácshoz intézett javaslatára (COM(2008)0376),

–   tekintettel az EK-Szerződés 93. cikkére, amelynek megfelelően a Tanács konzultált a Parlamenttel (C6-0290/2008),

–   tekintettel a jogalkotási szövegek hivatalos kodifikációjának gyorsított munkamódszeréről szóló, 1994. december 20-i intézményközi megállapodásra(1),

–   tekintettel eljárási szabályzata 80. és 51. cikkére,

–   tekintettel a Jogi Bizottság jelentésére (A6-0466/2008),

A.   mivel az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság jogi szolgálataiból álló tanácsadó munkacsoport véleménye szerint a szóban forgó javaslat a meglévő szövegek érdemi módosítás nélküli egyszerű egységes szerkezetbe foglalását tartalmazza,

1.   jóváhagyja a Bizottság javaslatát az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság jogi szolgálataiból álló tanácsadó munkacsoport ajánlásainak megfelelően kiigazított formában;

2.   utasítja elnökét, hogy továbbítsa a Parlament álláspontját a Tanácsnak és a Bizottságnak.

(1) HL C 102., 1996.4.4., 2. o.

Az Európai Parlament 2008. december 16-i jogalkotási állásfoglalása az állat-egészségügyi kiadásokról szóló tanácsi határozatra irányuló javaslatról (kodifikált szöveg) (COM(2008)0358 – C6-0271/2008 – 2008/0116(CNS))

P6_TA(2008)0592 A6-0464/2008

(Konzultációs eljárás – kodifikáció)

Az Európai Parlament,

–   tekintettel a Bizottságnak a Tanácshoz intézett javaslatára (COM(2008)0358),

–   tekintettel az EK-Szerződés 37. cikkére, amelynek megfelelően a Tanács konzultált a Parlamenttel (C6-0271/2008),

–   tekintettel a jogalkotási szövegek hivatalos kodifikációjának gyorsított munkamódszeréről szóló, 1994. december 20-i intézményközi megállapodásra(1),

–   tekintettel eljárási szabályzata 80. és 51. cikkére,

–   tekintettel a Jogi Bizottság jelentésére (A6-0464/2008),

A.   mivel az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság jogi szolgálataiból álló tanácsadó munkacsoport véleménye szerint a szóban forgó javaslat a meglévő szövegek érdemi módosítás nélküli egyszerű egységes szerkezetbe foglalását tartalmazza,

1.   jóváhagyja a Bizottság javaslatát az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság jogi szolgálataiból álló tanácsadó munkacsoport ajánlásainak megfelelően kiigazított formában;

2.   utasítja elnökét, hogy továbbítsa a Parlament álláspontját a Tanácsnak és a Bizottságnak.

(1) HL C 102., 1996.4.4., 2. o.

Az Európai Parlament 2008. december 16-i jogalkotási állásfoglalása az euro-érmékhez hasonló emlékérmekről és érmékről szóló 2182/2004/EK rendeletet módosító tanácsi rendeletre irányuló javaslatról (COM(2008)0514 VOL. I – C6-0332/2008 – 2008/0167(CNS))

P6_TA(2008)0593 A6-0469/2008

(Konzultációs eljárás)

Az Európai Parlament,

–   tekintettel a Bizottságnak a Tanácshoz intézett javaslatára (COM(2008)0514 VOL.I),

–   tekintettel arra, hogy a Tanács konzultált a Parlamenttel (C6-0332/2008),

–   tekintettel eljárási szabályzata 51. cikkére,

–   tekintettel a Gazdasági és Monetáris Bizottság jelentésére (A6-0469/2008),

1.   jóváhagyja a Bizottság javaslatát;

2.   felkéri a Tanácsot, hogy tájékoztassa a Parlamentet, ha az általa jóváhagyott szövegtől el kíván térni;

3.   felkéri a Tanácsot a Parlamenttel való újbóli konzultációra abban az esetben, ha lényegesen módosítani kívánja a Bizottság javaslatát;

4.   utasítja elnökét, hogy továbbítsa a Parlament állásfoglalását a Tanácsnak és a Bizottságnak.

Az Európai Parlament 2008. december 16-i jogalkotási állásfoglalása az euróérmékhez hasonló emlékérmekről és érmékről szóló 2182/2004/EK rendelet hatályának a részt nem vevő tagállamokra való kiterjesztéséről szóló 2183/2004/EK rendeletet módosító tanácsi rendeletre irányuló javaslatról (COM(2008)0514 VOL.II – C6-0335/2008 – 2008/0168(CNS))

P6_TA(2008)0594 A6-0470/2008

(Konzultációs eljárás)

Az Európai Parlament,

–   tekintettel a Bizottságnak a Tanácshoz intézett javaslatára (COM(2008)0514 VOL.II),

–   tekintettel az EK-Szerződés 308. cikkére, amelynek megfelelően a Tanács konzultált a Parlamenttel (C6-0335/2008),

–   tekintettel eljárási szabályzata 51. cikkére,

–   tekintettel a Gazdasági és Monetáris Bizottság jelentésére (A6-0470/2008),

1.   jóváhagyja a Bizottság javaslatát;

2.   felkéri a Tanácsot, hogy tájékoztassa a Parlamentet, ha az általa jóváhagyott szövegtől el kíván térni;

3.   felkéri a Tanácsot a Parlamenttel való újbóli konzultációra abban az esetben, ha lényegesen módosítani kívánja a Bizottság javaslatát;

4.   utasítja elnökét, hogy továbbítsa a Parlament állásfoglalását a Tanácsnak és a Bizottságnak.

Az Európai Parlament 2008. december 16-i állásfoglalása az Európai Unió 2008-as pénzügyi évre vonatkozó, 9/2008. számú költségvetés-módosítási tervezetéről, III. szakasz - Bizottság (16263/2008 – C6-0462/2008 – 2008/2311(BUD))

P6_TA(2008)0595 A6-0487/2008

Az Európai Parlament,

–   tekintettel az EK-Szerződés 272. cikkére és az Euratom-Szerződés 177. cikkére,

–   tekintettel az Európai Közösségek általános költségvetésére alkalmazandó költségvetési rendeletről szóló, 2002. június 25-i 1605/2002/EK, Euratom tanácsi rendeletre(1) és különösen annak 37. és 38. cikkére,

–   tekintettel az Európai Unió 2008-as pénzügyi évre szóló általános költségvetésére, amelyet 2007. december 13-án fogadtak el véglegesen(2),

–   tekintettel az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság közötti, a költségvetési fegyelemről és a pénzgazdálkodás hatékonyságáról és eredményességéről szóló, 2006. május 17-i intézményközi megállapodásra(3),

–   tekintettel az Európai Unió 2008-as pénzügyi évre szóló, a Bizottság által 2008. október 31-én előterjesztett 10/2008. számú előzetes költségvetés-módosítási tervezetére (COM(2008)0693),

–   tekintettel a Tanács által 2008. november 27-én megállapított, 9/2008. számú költségvetés-módosítási tervezetre (16263/2008 – C6-0462/2008),

–   tekintettel eljárási szabályzata 69. cikkére és IV. mellékletére,

–   tekintettel a Költségvetési Bizottság jelentésére (A6-0487/2008),

A.   mivel a 2008. évi általános költségvetés 9. számú költségvetés-módosítási tervezete a következő pontokat érinti:

B.   mivel a 9/2008. számú költségvetés-módosítási tervezet célja ezen költségvetési módosítás formális belefoglalása a 2008. évi költségvetésbe,

C.   mivel a 8/2008. számú előzetes költségvetés-módosítási tervezet elvetését követően a Tanács a 10/2008. számú előzetes költségvetés-módosítási tervezetet 9/2008. számú költségvetés-módosítási tervezetként elfogadta,

1.   tudomásul veszi a 10/2008. számú előzetes költségvetés-módosítási tervezetet;

2.   módosítás nélkül jóváhagyja a 9/2008. számú költségvetés-módosítási tervezetet;

3.   utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Tanácsnak és a Bizottságnak.

(1) HL L 248., 2002.9.16., 1.o. (2) HL L 71., 2008.3.14. (3) HL C 139., 2006.6.14., 1. o.

Az Európai Parlament 2008. december 16-i jogalkotási állásfoglalása a Tanács közös álláspontjáról a mértékegységekre vonatkozó tagállami jogszabályok közelítéséről szóló 80/181/EGK tanácsi irányelv módosításáról szóló európai parlamenti és tanácsi irányelv elfogadására tekintettel (11915/3/2008 – C6-0425/2008 – 2007/0187(COD))

P6_TA(2008)0596 A6-0476/2008

(Együttdöntési eljárás: második olvasat)

Az Európai Parlament,

–   tekintettel a Tanács közös álláspontjára (11915/3/2008 – C6-0425/2008),

–   tekintettel az első olvasat során kialakított álláspontjára(1) a Parlamenthez és a Tanácshoz intézett bizottsági javaslattal (COM(2007)0510) kapcsolatban,

–   tekintettel az EK-Szerződés 251. cikkének (2) bekezdésére,

–   tekintettel eljárási szabályzata 67. cikkére,

–   tekintettel a Belső Piaci és Fogyasztóvédelmi Bizottság második olvasatra adott ajánlására (A6-0476/2008),

1.   jóváhagyja a közös álláspontot;

2.   megállapítja, hogy a jogalkotási aktust a közös álláspontnak megfelelően fogadják el;

3.   utasítja elnökét, hogy az EK-Szerződés 254. cikkének (1) bekezdésével összhangban a Tanács elnökével együtt írja alá a jogalkotási aktust;

4.   utasítja főtitkárát, hogy írja alá a jogalkotási aktust, miután megbizonyosodott arról, hogy minden eljárást megfelelően végrehajtottak, illetve a Tanács főtitkárával együttműködve gondoskodjon az Európai Unió Hivatalos Lapjában történő közzétételéről;

5.   utasítja elnökét, hogy továbbítsa a Parlament állásfoglalását a Tanácsnak és a Bizottságnak.

(1) HL C 297. E, 2008.11.20., 105. o.

Az Európai Parlament 2008. december 16-i állásfoglalása a turizmus part menti régiókra gyakorolt hatásának regionális fejlesztési szempontjairól (2008/2132(INI))

P6_TA(2008)0597 A6-0442/2008

Az Európai Parlament,

–   tekintettel az Európai Regionális Fejlesztési Alapról szóló, 2006. július 5-i 1080/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletre(1),

–   tekintettel az európai területi együttműködési csoportosulásról szóló, 2006. július 5-i 1082/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletre(2),

–   tekintettel az Európai Innovációs és Technológiai Intézet létrehozásáról szóló, 2008. március 11-i 294/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletre(3),

–   tekintettel az Európai Regionális Fejlesztési Alapra, az Európai Szociális Alapra és a Kohéziós Alapra vonatkozó általános rendelkezések megállapításáról szóló, 2006. július 11-i 1083/2006/EK tanácsi rendeletre(4),

–   tekintettel a tengeri környezetvédelmi politika területén a közösségi fellépés kereteinek meghatározásáról szóló, 2008. június 17-i 2008/56/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvre(5) (tengervédelmi stratégiáról szóló keretirányelv),

–   tekintettel az Európai Közösség kutatási, technológiafejlesztési és demonstrációs tevékenységekre vonatkozó hetedik keretprogramjáról (2007–2013) szóló, 2006. december 18-i 1982/2006/EK európai parlamenti és tanácsi határozatra(6),

–   tekintettel a repülőtéri díjakról szóló európai parlamenti és tanácsi irányelv elfogadására irányuló tanácsi közös álláspontra vonatkozó, 2008. október 23-i álláspontjára(7),

–   tekintettel a Bizottság 2000. szeptember 27-i "A tengerparti övezet integrált kezelése: egy európai stratégia" című közleményére (COM(2000)0547),

–   tekintettel a Bizottság "A fenntartható és versenyképes európai idegenforgalom menetrendje" című 2007. október 19-i közleményére (COM(2007)0621),

–   tekintettel a Bizottság 2006. március 17-i "Az EU új idegenforgalmi politikája: a partnerség erősítése az európai idegenforgalom területén" című közleményére (COM(2006)0134) és a Parlament e témában közzétett 2007. november 29-i állásfoglalására(8),

–   tekintettel a Bizottság 2007. október 10-i "Az Európai Unió integrált tengerpolitikája" című közleményére (COM(2007)0575), valamint a Parlament e témában elfogadott, 2008. május 20-i állásfoglalására(9),

–   tekintettel a Bizottság 2008. január 23-i "2020-ra 20-20% – Az éghajlatváltozásból származó lehetőségek Európa számára" című közleményére (COM(2008)0030),

–   tekintettel a Bizottság 2006. június 7-i "Az Európai Unió jövőbeni tengerpolitikája felé: európai elképzelések az óceánok és a tengerek jövőjéről" című zöld könyvére (COM(2006)0275),

–   tekintettel az Európai Tanács 2007. december 14-i brüsszeli ülésének elnökségi következtetéseire,

–   tekintettel a Parlament, a Tanács és a Bizottság 2008. május 20-i közös háromoldalú nyilatkozatára a minden év május 20-án megünneplendő "tengerek európai napjának" létrehozásáról,

–   tekintettel eljárási szabályzata 45. cikkére,

–   tekintettel a Fejlesztési Bizottság jelentésére és a Közlekedési és Idegenforgalmi Bizottság véleményére (A6-0442/2008),

A.   mivel az EU hat part menti makrozónával rendelkezik, név szerint az atlanti, a balti, a fekete-tengeri, a mediterrán, az északi-tengeri és a legkülső régiókkal, melyek mindegyikének megvannak a sajátos területi erőforrásai és a turizmusról kialakított egyedi elképzelése,

B.   mivel az európai lakosság jelentős része a 89 000 kilométernyi európai partszakasz mentén él,

C.   elfogadva az európai tengerpolitika összefüggésében használt "part menti övezet" meghatározást, ti. a tengerparttól légvonalban számított 50 km-en belül elhelyezkedő part menti zónák vagy területek,

D.   mivel a part menti régiók nagy jelentőséggel bírnak az Európai Unió számára, tekintettel arra, hogy területükön nagy arányú gazdasági tevékenység összpontosul,

E.   figyelembe véve a part menti övezetek integrált kezelésének meghatározását és a turizmus e célkitűzés megvalósításában játszott szerepét,

F.   mivel a part menti régiók harmonikus fejlődése nem csak a part menti övezetek lakosságának válik javára, hanem az Európai Unió területén élő valamennyi személynek,

G.   mivel a turizmus, mely e régiókban tipikusan a legfontosabb, a társadalmi és gazdasági fejlődéshez pozitívan hozzájáruló tevékenység, amennyiben növeli a GDP és a foglalkoztatás szintjét, ugyanakkor kedvezőtlen területi hatásokat is eredményezhet, melyek a tevékenység idényjellegű voltából, a képzetlen munkaerő alkalmazásából, a part menti és a szárazföldi régiók közti integráció hiányából, a gazdasági diverzifikáció elmaradásából vagy a természeti és kulturális örökség pusztulásából erednek,

H.   mivel a 2007–2013 közöti időszakra vonatkozó különböző működési programokban gyakorlatilag sehol nem található kifejezett utalás a part menti övezetekre, melynek következtében a part menti idegenforgalomról nem állnak rendelkezésre az összehasonlítást lehetővé tevő, megbízható társadalmi-gazdasági és pénzügyi adatok,

I.   mivel a part menti idegenforgalomról nem állnak rendelkezésre az összehasonlítást lehetővé tevő, megbízható adatok, és emiatt lehetséges, hogy alábecsüljük az ágazat gazdasági erejét, ami a tengeri környezet megóvásában rejlő gazdasági érték alulértékeléséhez, illetve a beruházások e cél elérésében betöltött szerepének túlértékeléséhez vezet,

J.   mivel a part menti övezetekbe irányuló uniós finanszírozásra vonatkozó információk hiányában nehéz számszerűsíteni a strukturális alapok part menti turizmusra gyakorolt valódi hatását, miközben köztudott, hogy azokat nagymértékben igénybe veszik erre a célra,

K.   mivel a turizmus az EU különböző politikáinak metszőpontjában áll, amelyek jelentős hatással vannak arra a képességére, hogy jelentősen hozzájáruljon a társadalmi és területi kohézióhoz,

L.   mivel a minőség tekintetében a strukturális alapok képesek hozzájárulni a part menti régiók fejlődéséhez, a helyi gazdaság dinamizálása, az idényhez kötöttség csökkentése, a magánbefektetések ösztönzése és a fenntartható turizmus előmozdítása révén,

M.   mivel hatásuk leginkább az olyan területeken mutatkozik meg, mint a legkülső régiók kis szigetei vagy azok a part menti területek, ahol a fő gazdasági ágazatot a part menti turizmus jelenti,

N.   mivel a part menti területeket jelentős mértékben meghatározza földrajzi elhelyezkedésük, és mivel olyan strukturális stratégiát tesznek szükségessé, amely számol sajátos jellemzőikkel, figyelembe veszi a szubszidiaritás elvét, valamint egy olyan döntéshozatali folyamat szükségességét, amely következetesen jár el a különböző ágazatok tekintetében,

O.   mivel ezenkívül a part menti régiók a legtöbb esetben egyben távol eső területek is, például kis szigetek, a legkülső régiók vagy olyan part menti területek, amelyek csak kis mértékben veszik ki a részüket az idegenforgalomból és idényen kívül nehezen megközelíthetők, ahol a területi kohézió megerősítése érdekében javítani kell az infrastruktúrákat, rendszeres összeköttetést kell kiépíteni a part menti szakasz és a belső területek között, és a beruházásoknak kedvező területi marketing és integrált gazdasági fejlesztési stratégiák révén ösztönözni kell a gazdasági tevékenységek idegenforgalmi csúcsidényen kívüli fenntartását,

P.   tekintettel arra, hogy a part menti területek, melyek – bár azonos problémákkal néznek szembe – nem rendelkeznek olyan, a helyzetre szabott eszközökkel, amelyek lehetővé tennék a strukturált megközelítést és a legtöbb esetben külön, és egymástól elszigetelten dolgozó fontosabb szereplők közti hatékonyabb kommunikációt,

Q.   mivel a hatóságok helyi és regionális szinten akkor tudnak a valós problémákat orvosló integrált megoldásokat találni és alkalmazni, ha együttműködnek a magánszférával, és úgy a környezeti, mind a közösségi érdekeket figyelembe veszik,

R.   mivel a politikai eszközök megteremtése elősegíti majd az integráltabb és fenntarthatóbb fejlesztési stratégiák létrejöttét, miközben a természeti és kulturális erőforrások megóvása, a társadalmi szükségletek kielégítése és az etikus idegenforgalom mintáinak ösztönzése révén javítja a gazdasági versenyképességet,

S.   tekintettel arra, hogy az ilyen eszközök javíthatnák ezeken a területeken a foglalkoztatás minőségét és segíthetnék az idényhez kötöttség csökkentését a turizmus különböző formái és egyéb tengeri vagy part menti tevékenységek összekapcsolásával, ami lehetővé tenné, hogy a kínálatot a modern turizmus elvárásaihoz és követelményeihez igazítsák, és szakképzést igénylő munkahelyeket teremtsenek,

T.   mivel az 1080/2006/EK rendelet 6. cikkében meghatározott célkitűzés (európai területi együttműködés) együttműködési projektek finanszírozása és az ágazati szereplők és a part menti területek közti partnerségi hálózatok kialakítása révén hatékonyan járulhat hozzá a fenti prioritások megvalósulásához, ebben az összefüggésben hangsúlyozva, hogy az európai területi együttműködési csoportosulást olyan eszközként kell felhasználni, amely szilárd, a helyi és szociális partnereket bevonó együttműködések létrehozását teszi lehetővé a part menti régiók fenntartható fejlődésének vonatkozásában,

1.   hangsúlyozza, hogy az idegenforgalom az Európai Unió part menti régiói társadalmi és gazdasági fejlődésének kulcsfontosságú tényezője és szorosan kapcsolódik a lisszaboni stratégiához; hangsúlyozza azt is, hogy a göteborgi stratégia célkitűzéseit szigorúbban figyelembe kellene venni a part menti idegenforgalmi tevékenységekre nézve;

2.   ösztönzi a partokkal rendelkező tagállamokat, hogy vázoljanak fel különleges, nemzeti és regionális szintű stratégiákat és integrált terveket annak érdekében, hogy ellensúlyozzák a turizmus idényhez kötöttségét a part menti régiókban, és hogy a helyi közösségek számára állandóbb foglalkoztatottságot és jobb életszínvonalat biztosítsanak; ezzel összefüggésben hangsúlyozza a hagyományos idényjellegű tevékenységet végző vállalatok olyan cégekké történő kiterjesztésének fontosságát, amelyek az idegenforgalmi termékek diverzifikációja és az idegenforgalom alternatív formái (üzleti, kulturális, gyógy-, sport- és mezőgazdasági és tengerhez kötődő turizmus) révén az év teljes egészében képesek szolgáltatást nyújtani; megjegyzi, hogy a termékek és szolgáltatások diverzifikációja segíteni fog a növekedés és foglalkoztatás megteremtésében és a környezeti, gazdasági és társadalmi hatások csökkentésében;

3.   hangsúlyozza, hogy fontos az ágazatban dolgozók jogainak megőrzése a minőségi álláshelyek megteremtése és a képesítési intézkedések ösztönzése révén, ami egyebek mellett a helyzethez igazított szakképzést, a stabil szerződéses kapcsolatok és a méltányos bérszint kialakításának előmozdítását, valamint a munkakörülmények javítását jelenti;

4.   a szinergiák megteremtése és a következetes fellépés érdekében a part menti idegenforgalom integrált megközelítésének alkalmazását kéri a Közösség kohéziós, tenger-, halászati, környezeti, közlekedési, energia-, társadalmi és egészségügyi politikája összefüggésében; javasolja, hogy a Bizottság a 2010–2015 közötti időszakra szóló munkaprogramjának stratégiai célkitűzéseként ilyen integrált megközelítést vegyen figyelembe a part menti idegenforgalom fenntartható fejlődésének vonatkozásában, különösen az EU tengerpolitikájával kapcsolatosan, továbbá a 2007–2013 közötti időszakra szóló pénzügyi keret félidős felülvizsgálatával kapcsolatban;

5.   felhívja a tagállamokat, hogy biztosítsák a part menti idegenforgalomért és regionális fejlesztésért felelős regionális és helyi hatóságok, valamint a gazdasági, társadalmi és környezeti partnerek teljes mértékű részvételét az ezen politikák értelmében létrehozott állandó struktúrákban és az ezen régiók közreműködésével zajló, határokon átnyúló együttműködési programokban;

6.   hangsúlyozza a jól működő infrastruktúra és a sikeres idegenforgalmi régió közötti alapvető kapcsolatot, és kéri az illetékes hatóságokat, hogy úgy a turisták, mint a helyi lakosok érdekében készítsenek terveket a helyi infrastruktúra optimalizálására; ebben az összefüggésben hangsúlyozottan javasolja, hogy a partokkal rendelkező tagállamok tegyék meg a szükséges intézkedéseket, hogy az infrastruktúra javítására irányuló új projektek, többek között az olajerőművek és más berendezések mindig a legújabb elérhető technológia szerint épüljenek annak érdekében, hogy biztosítva legyen az energiafelhasználás és szén-dioxid-kibocsátás csökkentése, és hogy a megújuló energiaforrások használata révén javuljon az energiahatékonyság;

7.   sürgeti a Bizottságot, a tagállamokat és a régiókat hogy – különösen a határokon átnyúló part menti területeken – fejlesszék a fenntartható mobilitás csatornáit a helyi tömegközlekedésben, valamint a kerékpárutakat és a gyalogösvényeket, és e célból támogassák a jó gyakorlatok átadását;

8.   javasolja, hogy a Bizottság úgy a területi kohézió, mint az integrált tengerpolitikára irányuló stratégiája keretében alkalmazzon egységes és holisztikus megközelítést a part menti idegenforgalom tekintetében, különösen ami a szigeteket, a szigeten elhelyezkedő tagállamokat, a legkülső régiókat és az egyéb part menti területeket illeti, mivel e régiók nagymértékben függenek az idegenforgalomtól;

9.   ösztönzi a Bizottságot és a tagállamokat, hogy vegyék fel a part menti idegenforgalmat a Strukturális Alapok következő programozási időszakára irányuló stratégiai iránymutatásokon belüli elsődleges céljaik, valamint az EU part menti régióira irányuló politikái közé, és hogy határozzanak meg egy olyan újító jellegű stratégiát, amely képes integrálni a part menti idegenforgalmi kínálatot;

10.   ezért üdvözli a part menti régiók részvételét az INTERREG IV B és C programokban és projektekben, amelyek a nemzetközi és régióközi idegenforgalmi együttműködésre irányulnak, és felkéri őket, hogy hatékonyan használják ki az EU part menti régióknak szóló kezdeményezéseit és eszközeit (mint például a földközi-tengeri és balti-tengeri stratégiát, illetve a fekete-tengeri együttműködést); hangsúlyozottan javasolja, hogy Bizottság vegye jobban figyelembe a part menti régiókat a következő programozási időszakra szóló új INTERREG programokban;

11.   tudomásul veszi a Régiók Bizottságának egy európai parti alap létrehozásával kapcsolatos véleményét, és felszólítja a Bizottságot, hogy a következő pénzügyi kerettel összefüggésben vizsgálja meg, hogyan lehet jobban összehangolni az összes olyan jövőbeli pénzügyi eszközt, amelyek a part menti régiókat érintő intézkedéseket fedeznek;

12.   javasolja, hogy a part menti területek integrált fejlesztésének részeként hozzanak létre egy tudásbázist, melynek alapját egy – a 294/2008/EK rendeletben meghatározott Európai Innovációs és Technológiai Intézet és az 1982/2006/EK határozatban meghatározott hetedik kutatási és technológiafejlesztési keretprogram égisze alatt kialakítandó – európai ágazati hálózat képezi;

13.   javasolja, hogy a partokkal rendelkező tagállamok a part menti területekkel kapcsolatos projektek kiválasztása és végrehajtása során a program szintjén alkalmazzanak integrált megközelítést, ennek érdekében használjanak ágazatközi módszereket és részesítsék előnyben a köz- és magánszféra közötti partnerségeket azért, hogy csökkenjen az érintett helyi hatóságokra nehezedő nyomás;

14.   örömét fejezi ki a Bizottság által a part menti és tengeri turizmus vonatkozásában a fent említett, "fenntartható és versenyképes európai idegenforgalomról" szóló ütemtervében megfogalmazott elsődleges célokkal kapcsolatban; javasolja, hogy az európai turisztikai célállomások nemrégiben létrehozott portálján legyenek feltüntetve a part menti célállomásokkal és hálózatokkal, különösen a kevésbé ismert és kevésbé hirdetett célállomásokkal kapcsolatos információk, hogy azokat az EU határain kívül is, beleértve a regionális és helyi szintet is, reklámozni lehessen;

15.   ennek fényében felkéri a Bizottságot, hogy a part menti idegenforgalmat és a viziturizmust kezelje kiemelt témaként 2010-ben "kiemelt európai célállomások" elnevezésű kísérleti projektje keretében;

16.   sajnálattal állapítja meg, hogy a part menti területekre vonatkozó uniós kiadások átláthatóságának hiánya jelenleg lehetetlenné teszi a beruházások szintjének mennyiségi meghatározását vagy az ezen régiókban támogatott kezdeményezések hatásának elemzését; ebben az összefüggésben üdvözli a jövőbeni tengerpolitika azon rendelkezéséről szóló fent említett zöld könyvet, mely szerint létrehoznak egy adatbázist a tengeri régiókról, amely az összes közösségi támogatás (beleértve a strukturális alapokat is) kedvezményezettjeiről tartalmaz majd információkat; hangsúlyozza az ilyen kezdeményezések jelentőségét e terület átláthatóságának biztosítása tekintetében; felszólítja a Bizottságot, hogy alkalmazzon megfelelő eszközöket ezen adatok elemzési és statisztikai célokra való elérhetővé tétele érdekében, és felhívja a tagállamokat, hogy teljesítsék a végső kedvezményezettek közzétételére vonatkozó kötelezettségeiket, átfogó képet adva így a jelenleg zajló projektekről;

17.   felszólítja a Bizottságot, a tagállamokat és a régiókat, hogy készítsék el közösen a part menti területeket érintő, finanszírozásban részesülő projektek teljes listáját internetes közzétételre, így lehetővé téve a régiók számára, hogy mások tapasztalataiból tanuljanak, illetve azt, hogy a tudományos közösség, a part menti közösségek és egyéb érdekelt felek azonosítsák, ismertessék és maximalizálják a legjobb gyakorlatok helyi közösségeknek való átadását; ennek fényében javasolja egy olyan fórum létrehozását, ahol az érdekelt felek kapcsolatba léphetnek egymással és megoszthatják a bevált gyakorlatokat, valamint egy, a tagállamok képviselőiből álló munkacsoport megalakítását a part menti idegenforgalomra irányuló cselekvési tervek kidolgozására és az intézményi szintű tapasztalatcsere elősegítésére;

18.   felhívja a Bizottságot, hogy ezt az internetes listát használja fel arra is, hogy bemutassa a polgároknak azokat az előnyöket, amelyeket Európa nyújt a part menti régiók számára, annak érdekében, hogy igazolja az EU-s támogatásokat, és pozitív képet adjon az EU-ról;

19.   felszólítja a Bizottságot annak biztosítására, hogy az Eurostat által folyamatosan összeállított, az EU part menti régióira vonatkozó társadalmi-gazdasági adatbázis az idegenforgalommal kapcsolatban megbízható, egységes és napra kész adatokat tartalmazzon, mivel ez alapvető fontosságú a közszférában hozott döntések szempontjából és lehetővé teszi a régiók és ágazatok közti összehasonlítást; javasolja, hogy a part menti tagállamok sürgősen hozzanak intézkedéseket a turizmus szatellitszámla területükön történő alkalmazása érdekében;

20.   hangsúlyozza, hogy szoros kapcsolat áll fenn a környezet és a part menti turizmus között; és hogy az idegenforgalom fejlesztésére irányuló stratégiáknak gyakorlati intézkedéseket is tartalmazniuk kell az általános környezetvédelmi és környezeti irányítási politikával összhangban; ezért üdvözli, hogy a fenntartható fejlődés a minden strukturális intézkedés végrehajtására vonatkozó egyik alapelvként rögzítésre került a 2007 és 2013 közötti strukturális alapokról szóló 1083/2006/EK rendelet 17. cikkében, amelynek alkalmazását megfelelő ellenőrző tevékenységeken keresztül kellőképpen ellenőrizni kell; nyomatékosan javasolja, hogy hasonló rendelkezés kerüljön bele a következő programozási időszakokra szóló rendeletekbe is; hangsúlyozza, hogy ez fontos hozzájárulást jelentene az ökoturizmus támogatásához;

21.   emélkeztet arra, hogy a part menti régiókat különösen érintik az éghajlatváltozás következményei és a tenger szintjének ebből következő emelkedése, a homok eróziója és a viharok gyakoriságának és erejének növekedése; ezért kéri, hogy a part menti régiók dolgozzanak ki az éghajlatváltozással kapcsolatos kockázatmegelőzési terveket;

22.   hangsúlyozza az éghajlatváltozás hatásait a part menti idegenforgalomra; ezért felkéri a Bizottságot, hogy egyrészről építse be a szén-dioxid-kibocsátás csökkentésére irányuló közösségi célkitűzéseket a közlekedési és idegenforgalmi politikába, másrészről ösztönözze azokat az intézkedéseket, amelyek megvédhetik a fenntartható idegenforgalmat az éghajlatváltozás következményeitől;

23.   ebben az összefüggésben hangsúlyozza, hogy fel kell mérni, hogy az idegenforgalom hogyan tud hozzájárulni a környezet védelméhez és megőrzéséhez; megállapítja, hogy az idegenforgalom megkönnyítheti a környezeti értékek tudatosítását egyrészt a nemzeti és regionális hatóságok, másrészt a turizmusszervezők és a szálloda- és étteremigazgatók összehangolt fellépése révén; ezért úgy ítéli meg, hogy ezekkel az intézkedésekkel a part menti régiókat kell megcélozni azok kiemelkedő turisztikai profilja miatt;

24.   hangsúlyozza, hogy az idegenforgalom fejlesztése során mindig biztosítani kell a történelmi vonások és az régészeti kincsek védelmét, valamint a hagyományok és általában a kulturális örökség megőrzését, támogatva a helyi közösségek aktív bevonását;

25.   kéri olyan ösztönzők alkalmazását, amelyek a part menti területek kulturális és természeti örökségének, valamint közösségeinek megőrzését biztosító fenntartható fejlődést helyezik előtérbe;

26.   felszólítja a Bizottságot annak biztosítására, hogy a tengervédelmi stratégiáról szóló keretirányelvvel összhangban történő aktív végrehajtás a tengerre hatással lévő, part menti területekre vonatkozó projektek uniós támogatásának feltétele legyen;

27.   kéri, hogy a Bizottság használjon fel minden megfelelő értékelési eszközt annak ellenőrzésére, hogy ezt az elvet alkalmazzák a part menti övezetekben a folyamatban lévő tervezés során, valamint a felelősség megosztását a különböző döntéshozatali szintek között;

28.   hangsúlyozza, hogy a túlságos fizikai infrastrukturális beavatkozások következtében a part menti övezetekre nehezedő nyomás a part menti idegenforgalom fejlődésének és vonzerejének kárára válik, és úgy véli, hogy ezeket a szempontokat magas színvonalú idegenforgalmi szolgáltatásokkal elő lehetne mozdítani, ami nélkülözhetetlen a part menti régiók versenyképessége és a minőségi álláshelyek és szakképzettségek előmozdítása szempontjából; felkéri ezért a part menti régiókat, hogy részesítsék előnyben az alternatív beruházásokat, mint például az informatikai technológiákon alapuló szolgáltatásokba, a hagyományos helyi termékekkel kapcsolatos új lehetőségekbe és az idegenforgalmi ágazat alkalmazottainak magas szintű képzésébe való beruházásokat; kéri azt is, hogy dolgozzanak ki képzési programokat olyan szakképzett alkalmazottak kiképzése érdekében, akik képesek az idegenforgalmi ágazat egyre összetettebb és sokfélébb igényeinek megfelelni;

29.   kéri a tagállamokat a tengerparti tájjal összeegyeztethető megfelelő városi és területhasználati politika kidolgozására;

30.   hangsúlyozza, hogy a minőség magas szintje az EU idegenforgalmi ágazat fő komparatív előnye; felhívja a tagállamokat, valamint a regionális és helyi hatóságokat, hogy értékeljék és javítsák tovább idegenforgalmi szolgáltatásaik minőségét, különös tekintettel a biztonságra, a teljes körű és modern infrastruktúrára, az érintett vállalatok szociális felelősségére és a környzetet tiszteletben tartó gazdasági tevékenységekre;

31.   felszólítja a Bizottságot annak biztosítására, hogy a tengeri klaszterekre irányuló politikájának tegye részévé a part menti idegenforgalom szempontjából fontos szolgáltatásokat és termelési ágazatokat, ezáltal lehetővé téve a tengert a versenyképesség és a fenntarthatóság növelése és a part menti gazdasági fejlődés előmozdítása érdekében használók közötti gyümölcsöző kölcsönhatásokat; továbbá úgy véli, hogy a tengeri klaszterekkel kapcsolatos part menti szolgáltatásoknak magukban kell foglalniuk az orvosi, jóléti, oktatási, technológiai és sportlétesítményeket, mint a part menti területek fejlesztésének kulcsfontosságú elemeit;

32.   felhívja a figyelmet a hozzáférhetőség fontosságára a part menti régiók fejlődése szempontjából; felkéri ezért a Bizottságot és a nemzeti és regionális hatóságokat, hogy hozzanak olyan intézkedéseket, amelyek alkalmasak a legjobb szárazföldi, légi és vízi szállítási kapcsolatok biztosítására; ismét felhívja az előbb említett szereplőket, hogy a számos régióban és kikötővárosban tapasztalható gyakori tengerszennyezésre való tekintettel ösztönözzék fokozottabban a kikötőben található hajók szárazföldi hálózat révén történő ellátását; felkéri a tagállamokat, hogy vizsgálják meg például a repülőtéri díjak csökkentésének lehetőségét, és mindezt a fent említett 2008. október 23-i álláspontjában meghatározott eljárással összhangban annak érdekében, hogy növeljék a part menti övezetek vonzerejét és elősegítsék azok versenyképességét; szintén e célból hangsúlyozza, hogy szükséges megerősíteni a légi közlekedési és repülőtéri biztonsági normák tiszteletben tartását, többek között a repülőterek közelében elhelyezkedő üzemnyagraktárak szükség esetén máshová történő elhelyezését;

33.   felhívja a tagállamokat és a regionális önkormányzatokat, hogy segítsék elő a part menti területek kikötőinek és repülőtereinek az idegenforgalom igényeinek megfelelő revitalizációját, kellőképpen szem előtt tartva a környezet adta lehetőségeket, valamint a tájkép és természeti környezet védelmét;

34.   hangsúlyozza, hogy a területi kohézió az EU egészét lefedő horizontális koncepció, amely gyarapíthatja a part menti területek és a hátország közti kapcsolatokat a part menti és a szárazföldi területek közötti kölcsönöshatás és meglévő kiegészítő jelleg következtében (pl. a parti tevékenységeknek a vidéki és városi turizmushoz való kapcsolása, az idényen kívüli idegenforgalmi elérhetőség javítása, a helyi termékek ismertebbé tétele, miközben ösztönzik azok diverzifikációját); megállapítja, hogy a jövőbeni tengerpolitikáról szóló zöld könyv külön hivatkozik a szigeti régiókra, elismerve, hogy sajátos fejlesztési kihívások állnak előttük; kiemeli, hogy a part menti régiók hasonló problémákkal szembesülnek, és felhívja a Bizottságot, hogy vegye figyelembe annak szükségességét, hogy a part menti turizmus a part menti övezetek integrált kezelésével és a tengerekre vonatkozó területrendezéssel párosuljon a területi kohézió jövőbeli megvalósítása során;

35.   sürgeti a part menti régiók hatóságait és a helyi hatóságokat, hogy a tenger- és szárazföld alapú szomszédsági kapcsolatok vonatkozásában ösztönözzék az integrált területi marketing rendszereket és mozdítsák elő az egyenlőséget az idegenforgalmi fejlesztés és az utazások esetében az idegenforgalmi ágazat versenyképességének a versenyképesség egészének sérelme nélküli növelése érdekében;

36.   ösztönzi a part menti régiókat, hogy vegyenek részt a régióközi együttműködésre irányuló – pl. a "Régiók a gazdasági változásért" elnevezésű kezdeményezés IV. témakörébe tartozó – projektekben, új, tematikus part menti idegenforgalmi hálózatok létrehozása és a meglévők további fejlesztése, valamint a know-how és a legjobb gyakorlatok cseréjének biztosítása céljából;

37.   javasolja, hogy a nemzeti, regionális és helyi szinten érintett hatóságok együttműködési programjaik keretében tegyenek lépéseket a part menti turizmusra vonatkozó stratégiai projektek előmozdítása érdekében, technikai segítséget nyújtva a projektek támogatása érdekében és megfelelő pénzügyi támogatásban részesítve az ilyen fellépéseket, valamint ösztönözve a strukturális alapok felhasználását a fenntartható és környezetbarát idegenforgalom támogatására a part menti régiókban a konvergencia, a versenyképesség és a foglalkoztatás területén; ebben az összefüggésben meggyőződése, hogy különös figyelmet kell fordítani a kommunikáció és az információs technológiák fejlesztésére irányuló tevékenységekre;

38.   felszólítja a Bizottságot, hogy tartson legalább egy, a part menti turizmust középpontba állító speciális rendezvényt, amelyre jövő évben, lehetőség szerint május 20-án, a tengerek európai napján kerülne sor, a partnerek közti kommunikáció, kapcsolatfelvétel és a legjobb gyakorlatok cserjének elősegítése érdekében, pl. az Európai Unió integrált minőségellenőrzési modelljének végrehajtása során; ebben az összefüggésben felkér minden felet, hogy a közvetlenül vagy közvetve a part menti turizmushoz kapcsolódó és közösségi támogatásban részesülő projektjeiket mutassák be;

39.   úgy véli, hogy a vízi idegenforgalom elősegítése, az ágazathoz kapcsolódó gazdasági tevékenységek előmozdítása révén is, hozzásegíti az Unió polgárait fenntarthatóbb szokások és nagyobb környezettudatosság kifejlesztéséhez; felkéri ezért a tagállamokat, hogy a part menti övezeteikben támogassák az e célú beruházásokat;

40.   továbbá felszólítja a Bizottságot egy, a part menti területekre irányuló turizmus uniós finanszírozásával kapcsolatos gyakorlati útmutató elkészítésére, hogy a pénzeszközöket kereső érdekelt felek számára megkönnyítse a tájékozódást;

41.   elismeri, hogy a tengeri körutazások növekvő száma jelentős hozzájárulást jelent a part menti közösségek fejlődéséhez, amennyiben sikerül egyensúlyt találni a kockázatok és az előnyök, illetve a szárazföldi beruházások rögzített költségei és a tengeri körutazások szervezőinek szükséges rugalmassága között, valamint a környezeti megfontolásokat megfelelően figyelembe veszik;

42.   felhívja a Bizottságot a bevált gyakorlatok alkalmazására törekvő part menti közösségek támogatására, és a különösen a tengeri körutazások és általában a part menti turizmus által teremtett többletérték jobb kiaknázására;

43.   felszólítja a part menti régiókat, hogy hozzanak létre és támogassák a regionális és helyi fejlesztési ügynökségeket, melyek segítséget nyújtanak majd az ugyanazon a területen tevékenykedő szakemberek, intézmények, szakértők és adminisztrációk egymás közti, illetve tagállamok közötti hálózatba kapcsolásához, és konzultációs és tájékozódási lehetőséget biztosítanak az állami, illetve magánszférához tartozó potenciális kedvezményezettek számára;

44.   javasolja, hogy a part menti tagállamok az együttműködési projektek utólagos finanszírozásának vonatkozásában vegyék figyelembe a fenntarthatóságot, és nemcsak pénzügyi tekintetben, hanem a partnerek közti együttműködés folyamatossága és az érintett helyi szolgáltatásokkal való kapcsolat szempontjából is;

45.   javasolja, hogy a part menti tagállamok biztosítsák a kiválasztott projektek széles körben ismertté tételét, és egyszerűsítsék a pénzeszközökhöz való hozzáférés eljárásait annak érdekében, hogy a magánfinanszírozók számára vonzóvá tegyék a part menti turizmusban rejlő lehetőségeket és elősegítsék a hatóságok és a magánszektor szereplői közti partnerségek, különösen a KKV-k kialakítását; javasolja a tengeri és part menti turizmus rekreációs hatásainak ismertetését az egészséges flóra és fauna biztosításának összefüggésében (elősegítve az ökoturizmust, a horgászturizmust, a bálnamegfigyelést stb.); úgy véli, hogy ezek a célkitűzések részét képezhetik a május 20-i Európai Tengerészeti Napnak;

46.   felszólítja a környezetvédő csoportokat, a tengerhez kötődő gazdasági ágazatokat, a kulturális szervezeteket, a tudományos közösséget, a közösségi szervezeteket és a helyi lakosokat, hogy vegyenek részt a projekt valamennyi szakaszában, beleértve annak nyomon követését is, a projekt hosszú távú fenntarthatósága érdekében;

47.   végül felszólítja a Bizottságot, hogy rendszeresen értékelje a part menti területek felé irányuló közösségi finanszírozás e területek regionális fejlődésére gyakorolt hatásának mértékét, a legjobb gyakorlatok terjesztése és a különböző szereplőket összekötő partnerségi hálózatok támogatása céljából, amire egy, a fenntartható part menti turizmust megfigyelő központ közreműködésével kerülne sor;

48.   utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Tanácsnak és a Bizottságnak, a tagállamok kormányainak és parlamentjeinek, valamint a Régiók Bizottságának.

(1) HL L 210., 2006.7.31., 1. o. (2) HL L 210., 2006.7.31., 19. o. (3) HL L 97., 2008.4.9., 1. o. (4) HL L 210., 2006.7.31., 25. o. (5) HL L 164., 2008.6.25., 19. o. (6) HL L 412., 2006.12.30., 1. o. (7) Elfogadott szövegek, P6_TA(2008)0517. (8) HL C 297. E, 2008.11.20., 184. o. (9) Elfogadott szövegek, P6_TA(2008)0213.

Az Európai Parlament 2008. december 16-i állásfoglalása a médiaműveltségről a digitális világban (2008/2129(INI))

P6_TA(2008)0598 A6-0461/2008

Az Európai Parlament,

–   tekintettel a kulturális kifejezések sokszínűségének védelméről és előmozdításáról szóló, 2005. évi UNESCO-egyezményre,

–   tekintettel a tagállamok törvényi, rendeleti vagy közigazgatási intézkedésekben megállapított, televíziós műsorszolgáltató tevékenységre vonatkozó egyes rendelkezéseinek összehangolásáról szóló 89/552/EGK tanácsi irányelv módosításáról szóló, 2007. december 11-i 2007/65/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvre(1), és különösen 2007/65/EK irányelv (37) preambulumbekezdésére a 89/552/EGK irányelv 26. cikkére,

–   tekintettel az internet és az új online technológiák biztonságosabb használatát elősegítő többéves közösségi program létrehozásáról szóló, 2005. május 11-i 854/2005/EK európai parlamenti és tanácsi határozatra(2),

–   tekintettel az európai audiovizuális ágazatot támogató program végrehajtásáról (MEDIA 2007) szóló, 2006. november 15-i 1718/2006/EK európai parlamenti és tanácsi határozatra(3),

–   tekintettel az európai audiovizuális és on-line információs szolgáltatási ipar versenyképességével összefüggésben a kiskorúak és az emberi méltóság védelméről és a válaszadás jogáról szóló, 2006. december 20-i 2006/952/EK európai parlamenti és tanácsi ajánlásra(4),

–   tekintettel az egész életen át tartó tanuláshoz szükséges kulcskompetenciákról szóló, 2006. december 18-i 2006/962/EK európai parlamenti és tanácsi ajánlásra(5),

–   tekintettel az "A digitális környezethez igazodó médiaműveltség európai megközelítése" című, 2007. december 20-i bizottsági közleményre (COM(2007)0833),

–   tekintettel a "Médiapluralizmus az Európai Unió tagállamaiban" című bizottsági szolgálati munkadokumentumra (SEC(2007)0032),

–   tekintettel az "i2010: európai információs társadalom a növekedésért és a foglalkoztatásért" című, 2005. június 1-jei bizottsági közleményre (COM(2005)0229),

–   tekintettel a médiakoncentrációról szóló 2002. november 20-i állásfoglalására(6),

–   tekintettel 2005. szeptember 6-i állásfoglalására(7) a 2001–2002-es időszakra a 97/36/EK irányelv által módosított, határok nélküli televíziózásról szóló 89/552/EGK irányelv 4. és 5. cikkének alkalmazásáról,

–   tekintettel az analógról a digitális műsorszórásra történő áttérésről szóló, 2006. április 27-i állásfoglalására: Esély az európai audiovizuális politika és a kulturális sokszínűség számára(8),

–   tekintettel az interkulturális kompetenciákról szóló, 2008. május 22-i tanácsi következtetésekre(9), és a digitális környezethez igazodó médiaműveltség európai megközelítésére(10),

–   tekintettel az UNESCO médiaoktatásról szóló, 1982. évi grünwaldi nyilatkozatára,

–   tekintettel az UNESCO 2007-es párizsi napirendjére: Tizenkét ajánlás a médianeveléshez,

–   tekintettel az Európa Tanács Miniszteri Bizottságának az információ és a kommunikáció modern világában a gyermekek felelős részvételéről szóló Rec(2006)0012. sz. ajánlására,

–   tekintettel eljárási szabályzata 45. cikkére,

–   tekintettel a Kulturális és Oktatási Bizottság jelentésére (A6-0461/2008),

A.   mivel a média befolyásolja a társadalom mindennapjainak és a politikának az alakulását; mivel egy nagyfokú médiakoncentráció veszélyeztetheti a médiapluralizmust; és ezért a médiaműveltség a politikai kultúra és az uniós polgárok aktív részvétele szempontjából döntő fontosságú,

B.   mivel minden audiovizuális és nyomtatott, klasszikus és a digitális médiaágazat összemosódik egymással, és műszaki és tartami szempontból is a különféle médiaformák egymáshoz való közeledése megy végbe, és mivel az innovatív technológiák révén az új tömegtájékoztatási eszközök egyre inkább megtalálhatók az élet minden területén, és ezek az új médiumok feltételezik a felhasználók aktívabb szerepét, és mivel a közösségi oldalak, a blogok és a videojátékok is a média formái,

C.   mivel a fiatal médiafelhasználók számára az első információs forrás elsősorban az Internet, és e felhasználók a saját igényekhez szabott, de rendszerezetlen tudással rendelkeznek e média alkalmazásával kapcsolatban, míg a felnőttek főként a rádióból, a televízióból, az újságokból és magazinokból tájékozódnak; és mivel a médiaműveltségnek a média mai világában ezért egyaránt ki kell terjednie az új média kihívásaira, különösen az ahhoz kapcsolódó kommunikációs és kreatív részvételi lehetőségekre, valamint a továbbra is a polgárok fő információforrását képező hagyományos média által feltételezett ismeretekre is,

D.   mivel az új kommunikációs technológiák a kevésbé járatos felhasználókat rengeteg válogatás nélküli, azaz nem a fontosságuk szerint rendezett információkkal árasztják el, és mivel a túlzott mennyiségű információ ugyanolyan nagy problémát jelenthet, mint az információ hiánya,

E.   mivel az információs technológiák és média használata terén a mások jogait és szabadságát tiszteletben tartó jó oktatás jelentősen növeli az egyén szakmai képzettségét, nemzetgazdasági szinten pedig hozzájárul a lisszaboni célok eléréséhez,

F.   mivel a kommunikációs technológiákhoz való átfogó hozzáférés mindenki számára lehetővé teszi, hogy ily módon információkat közvetítsen és terjesszen világszerte, aminek révén minden internetfelhasználó potenciális újságíró lesz, és mivel a kielégítő médiaműveltség így nemcsak az információk megértéséhez, hanem médiatartalom létrehozásához és terjesztéséhez is szükséges, illetve egyedül a számítógépes ismeretek nem vezetnek automatikusan nagyobb médiakompetenciához,

G.   mivel a távközlési hálózatok fejlettségére és az információs és kommunikációs technológiák előretörésére való tekintettel nagy különbségek figyelhetők meg a tagállamok, de a régiók, különösen a távoli és vidéki területek között is, ami magában rejti a digitális szakadék folyamatos elmélyülésének kockázatát az Európai Unión belül,

H.   mivel az iskolák lényeges szerepet játszanak a kommunikációra képes és jó ítélőképességű emberek felnevelésében, és mivel a médianevelés, valamint az ikt-nek az oktatásba való bevonása és felhasználása terén nagy különbségek vannak a tagállamok és a régiók között, a médianevelés elsősorban olyan tanárokon keresztül történhet, akik maguk is járatosak és megfelelő képzésben részesültek ezen a területen,

I.   mivel a médianevelés döntő szerepet játszik az Európai Unión belüli magas szintű médiaműveltség elérésében, ami a politikai képzés fontos része, és segít az embereknek abban, hogy aktív polgárként tanúsított magatartásuk formálásban, valamint abban, hogy tisztában legyenek jogaikkal és kötelezettségeikkel; mivel a jól tájékozott, nagykorú polgárok a pluralista társadalom alapját képezik, és mivel a saját tartalmak és médiatermékek létrehozása révén olyan képességek sajátíthatók el, amelyek lehetővé teszik a professzionálisan létrehozott médiatartalmak alapelveinek és értékeinek mélyrehatóbb megértését,

J.   mivel a médiapedagógiai munka az idősebbek körében kevésbé bevett, mint a fiatalok körében, és mivel az idősek körében gyakran tapasztalhatók félelmek és korlátok az új médiaformákkal kapcsolatban,

K.   mivel a személyes adatok biztonságával kapcsolatos veszélyek egyre kifinomultabbak és egyre sokasodnak, és mivel ez nagy kockázatot jelent a kevésbé járatos felhasználók számára,

L.   mivel a médiaműveltség nélkülözhetetlen kulcsképességet jelent az információs és kommunikációs társadalomban;

M.   mivel a média lehetőséget nyújt a világszintű kommunikációra és a világra való nyitásra, a demokratikus társadalmak alappillérét képezi, és tudást, valamint információt közvetít, és mivel az új digitális média által kínált pozitív részvételi és kreatív lehetőségekre, és a polgárok politikai folyamatokban való részvételének ebből eredő javulására,

N.   mivel a jelenleg rendelkezésre álló adatok nem elegendőek ahhoz, hogy a médiaműveltség Európai Unióban tapasztalható helyzetéről pontos információkkal lehessen szolgálni,

O.   mivel a médiaműveltség döntő jelentőségét az UNESCO is elismeri, például a médianevelésről szóló grünwaldi nyilatkozatban (1982) és a 2007. évi "Párizsi Menetrend – Tizenkét ajánlás a médianeveléshez" című dokumentumban,

Alapvető kérdések

1.   üdvözli a Bizottság említett közleményét a digitális környezethez igazodó médiaműveltség európai megközelítéséről, de javítást tart szükségesnek a médiaműveltség támogatását célzó európai koncepció kidolgozása során, különösen a klasszikus médiaformák bevonását és a médianevelés fontosságának elismerését illetően;

2.   üdvözli a Tanács interkulturális kompetenciákról szóló 2008. május 22-i következtetéseit; elvárja, hogy a tagállamok nyomatékosan lépjenek fel a médiaműveltség előmozdításáért, és javasolja az audiovizuális médiaszolgáltatásokról szóló 89/552/EGK irányelvben meghatározott tagállami kapcsolattartó bizottság nevelési szakértőkkel való megerősítését;

3.   sürgeti a Bizottságot, hogy fogadjon el ajánlást és fejlesszen ki cselekvési tervet a médiaműveltségről; felszólítja a Bizottságot, hogy 2009-ben megfelelő formában szervezze meg az audiovizuális médiaszolgálatok kapcsolattartó bizottságának ülését az információcsere lehetővé tétele és a lehető leghatékonyabb együttműködés rendszeres alapon történő biztosítása érdekében;

4.   kéri, hogy az audiovizuális és elektronikus kommunikáció szabályozásáért felelős hatóságok működjenek együtt a médiaműveltség javításában a különböző szinteken. elismeri, hogy különösen országos szinten kell kidolgozni a magatartási kódexeket és közös szabályozási kezdeményezéseket; hangsúlyozza, hogy minden érintett félnek részt kell vennie rendszeres kutatás támogatásában, valamint a médiaműveltség különböző szempontjainak és dimenzióinak rendszeres elemzésében;

5.   azt javasolja a Bizottságnak, hogy a "Médiaműveltség" szakértői csoportot a médianevelési szempontok megvitatására is használja fel, és növelje a megbeszélések gyakoriságát, valamint rendszeresen tanácskozzon valamennyi tagállam képviselőivel;

6.   megállapítja, hogy a politika és a médiakészítők, a rádió- és televíziótársaságok és a médiavállalkozások mellett mindenekelőtt a kis helyi intézmények, mint például a könyvtárak, népfőiskolák, a polgári, kulturális és médiaközpontok, az oktatási és továbbképző intézmények, a polgári média (például a nyílt csatornák) járulhatnak hozzá aktívan a médiaműveltség ösztönzéséhez;

7.   a 89/552/EGK irányelv 26. cikkére tekintettel felszólítja a Bizottságot, hogy az Európai Unióban a médiaműveltség hosszú távú előmozdítása érdekében dolgozza ki a médiaműveltség mutatóit;

8.   megállapítja, hogy médiaműveltség alatt azoknak a képességeknek a birtoklása értendő, amelyek a különféle médiaformák önálló használatához, a médiaágazat és a médiatartalmak különféle szempontjainak megértéséhez és kritikus értékeléséhez, valamint ahhoz szükségesek, hogy az egyén maga változatos keretben képes legyen kommunikálni, valamint médiatartalmakat létrehozni és elterjeszteni; megállapítja emellett, hogy a sok rendelkezésre álló forrásra való tekintettel mindenekelőtt arról a képességről van szó, hogy az új média adat- és képfolyamából célzott információkat tudjunk kiszűrni, és ezeket rendezni tudjuk;

9.   hangsúlyozza, hogy a médianevelés a fogyasztói tájékoztatási politika, a szellemi tulajdonjogok tudatos és tájékozott kezelése, a polgárok aktív demokratikus részvétele és a kultúraközi párbeszéd kulcsfontosságú elemét képezi;

10.   arra bíztatja a Bizottságot, hogy az Unió valamennyi szervével, valamint a helyi és regionális közigazgatási szervekkel együttműködve építse ki a médiaműveltség előmozdítását célzó politikáját, és erősítse meg az együttműködést az UNESCO-val és az Európa Tanáccsal;

Célcsoportok és célok

11.   hangsúlyozza, hogy a médianevelési tevékenységekbe minden polgárt be kell vonni: a gyermekeket, a fiatalokat, a felnőtteket, az idősebbeket és a fogyatékkal élőket;

12.   rámutat arra, hogy a médiaműveltség nem hivatalosan a média által kínált szolgáltatások kiválasztásába történő bevezetéskor kezdődik - hangsúlyozva e tekintetben a szülők médianevelésének fontosságát, akik meghatározó szerepet játszanak a gyermekek médiahasználati szokásainak alakításába -, és az iskolai környezetben és az egész életen át tartó tanulás során folytatódik, és erősödik a nemzeti és állami hatóságok, valamint a szabályozó hatóságok tevékenysége, továbbá a média területén működő szereplők és intézmények munkája révé;

13.   megállapítja, hogy a médianevelés célja a média és annak tartalmainak hozzáértő és kreatív kezelése, a médiatermékek kritikus elemzése, a médiaipar működésének megértése és médiatartalmak önálló előállítása;

14.   azt ajánlja, hogy a médianevelés adjon tájékoztatást a szellemi tulajdonjogok tiszteletben tartásának jelentőségéről is, és foglalja magában az Internetre, az adatbiztonságra, a magánszféra védelmére, valamint az információs önrendelkezési jogra vonatkozó felvilágosítást is; hangsúlyozza, hogy a médiával kapcsolatos új készségek felhasználóiban tudatosítani kell az információbiztonsághoz és a személyes adatok biztonságához, valamint az interneten keresztül terjedő erőszakkal kapcsolatos kockázatokhoz fűződő esetleges veszélyeket;

15.   rámutat arra, hogy a reklám nagy helyet foglal el a média által kínált szolgáltatások körében; hangsúlyozza, hogy a médiaműveltségnek a reklámokban alkalmazott eszközök és gyakorlatok értékeléséhez szükséges ismérveket is közvetítenie kell;

Az információs és kommunikációs technológiákhoz való hozzáférés szavatolása

16.   felszólítja az európai politika felelőseit, hogy az információs és kommunikációs infrastruktúra kiépítésével, és különösen a kevésbé ellátott területeken a széles sáv rendelkezésre bocsátásával csökkentse a tagállamok, valamint a város és a vidék közötti digitális szakadékot;

17.   megállapítja, hogy az állami gondoskodás részét képezi a széles sávú internethez való hozzáférés biztosítása is, amit széles körű és jó minőségű kínálatnak, valamint elérhető áraknak kell jellemezniük és követeli, hogy minden polgárnak legyen lehetősége ésszerű költségű széles sávú kapcsolat használatára;

Médianevelés az iskolákban és a tanárképzés részeként

18.   hangsúlyozza, hogy a médianevelésnek a formális oktatás részét kell képeznie, amelyhez valamennyi gyermek hozzáfér, és amelynek valamennyi oktatási szinten a tanterv szerves alkotórészét kell képeznie;

19.   kéri, hogy a médiaműveltség kilencedik kulcskompetenciaként kerüljön be az egész életen át tartó tanulás 2006/962/EK ajánlás szerinti európai referenciakeretébe;

20.   azt ajánlja, hogy a médianevelés legyen a lehető legnagyobb mértékben gyakorlati irányultságú, és azt kössék össze gazdasági, politikai, irodalmi, társadalomtudományi, művészeti és információtechnológiai tárgyakkal, és több tárgyat felölelő, iskolán kívüli projektekkel összekapcsolt megközelítést javasol;

21.   az oktatási intézményeknek javasolja, hogy – mint a médiaműveltség gyakorlati oktatására szolgáló intézkedést – támogassák a médiatermékek előállítását (a nyomtatott, audiovizuális és új médiumok területén) diákok és tanárok bevonásával;

22.   felszólítja a Bizottságot, hogy a médiaműveltség mutatóinak a beharangozott elkészítésekor vegye figyelembe mind az iskolai oktatás minőségét, mind a tanárok e területen való képzését;

23.   megállapítja, hogy a pedagógiai és oktatáspolitikai szempontok mellett fontos szerepet játszik a technikai felszereltség és az új technológiákhoz való hozzáférés is, és hangsúlyozza, hogy jelentősen javítani kell az iskolai infrastruktúrát, hogy minden iskolás gyermeknek lehetővé tegyék a számítógépekhez, az internethez, a nagy sebességű széles sávú szolgáltatásokhoz, az ikt-hez, valamint a megfelelő oktatáshoz való hozzáférést;

24.   hangsúlyozza, hogy a speciális iskolákban különösen fontos a médianevelés, mivel számos fogyatékosság esetében a kommunikációs akadályok áthidalásában jelentős funkciót tölthet be a média;

25.   azt ajánlja, hogy minden oktatási szint tanárainak a képzésébe építsenek be kötelező médiapedagógiai modulokat, hogy intenzív képzést érjenek el; felszólítja ezért az illetékes nemzeti hatóságokat, hogy a tanárok minden szakon és iskolatípusnál részesüljenek képzésben az audiovizuális tanítási segédeszközök alkalmazásáról és a médianevelés problémáiról;

26.   hangsúlyozza, hogy szükség van az információk, a bevált gyakorlatok és – az oktatás területén – a pedagógiai módszerek tagállamok közötti rendszeres cseréjére;

27.   felszólítja a Bizottságot, hogy a MEDIA program utódprogramjánál dolgozzon ki külön részt a médiaműveltség ösztönzésére, mert jelenlegi formájában a program csak kismértékben járul hozzá a médiaműveltség ösztönzéséhez; támogatja emellett a Bizottság azon erőfeszítéseit, hogy Media Mundus néven új programot dolgoz ki az audiovizuális területen folyó nemzetközi együttműködés támogatására; szorgalmazza, hogy az Európai Unió támogatási programjaiba, különösen a Comenius, az élethosszig tartó tanulás, az eTwinning, a biztonságosabb internet és az Európai Szociális Alap programokba hangsúlyosabban építsék be a médiaműveltséget;

Idősebbek médianevelése

28.   hangsúlyozza, hogy az idősekkel végzett médiamunkára ott kell sort keríteni, ahol az idősek tartózkodnak, pl. egyesületekben, idősek otthonában, a védett önálló lakhatást biztosító intézményekben, szabadidős és hobbicsoportokban, a kezdeményezések keretében és a nyugdíjas körökben, és hogy vegyék figyelembe a résztvevők heterogén életkörülményeit és tapasztalatait;

29.   megállapítja, hogy a digitális hálózatok különösen az idősebbek számára lehetőséget kínálnak arra, hogy kommunikatívan részt vegyenek a mindennapokban, és a lehető legtovább megőrizzék önállóságukat;

30.   utal arra, hogy az idős korban zajló médianevelésnél figyelembe kell venni az idősebb emberek életkörülményeit és tapasztalatait, valamint a médiákhoz fűződő saját kapcsolatukat;

o
o   o

31.   utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Tanácsnak, a Bizottságnak, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának, valamint a tagállamok kormányainak és parlamentjeinek.

(1) HL L 332., 2007.12.18., 27. o. (2) HL L 149., 2005.6.11., 1. o. (3) HL L 327., 2006.11.24., 12. o. (4) HL L 378., 2006.12.27., 72. o. (5) HL L 394., 2006.12.30., 10. o. (6) HL C 25. E, 2004.1.29., 205. o. (7) HL C 193. E, 2006.8.17., 117. o. (8) HL C 296. E, 2006.12.6., 120. o. (9) HL C 141., 2008.6.7., 14. o. (10) HL C 140., 2008.6.6., 8. o.

Az Európai Parlament 2008. december 16-i jogalkotási állásfoglalása a Tanács közös álláspontjáról az Európai Képzési Alapítvány létrehozásáról szóló európai parlamenti és tanácsi rendelet elfogadása tekintetében (átdolgozás) (11263/4/2008 – C6-0422/2008 – 2007/0163(COD))

P6_TA(2008)0599 A6-0473/2008

(Együttdöntési eljárás: második olvasat)

Az Európai Parlament,

–   tekintettel a Tanács közös álláspontjára (11263/4/2008 – C6-0422/2008),

–   tekintettel első olvasatban kialakított álláspontjára(1) a Parlamenthez és a Tanácshoz intézett bizottsági javaslattal kapcsolatban (COM(2007)0443),

–   tekintettel a Bizottság javaslatához fűzött módosításokra (COM(2007)0707),

–   tekintettel az EK-Szerződés 251. cikkénekének (2) bekezdésére,

–   tekintettel eljárási szabályzata 67. cikkére,

–   tekintettel a Foglalkoztatási és Szociális Bizottság második olvasatra adott ajánlására (A6-0473/2008),

1.   jóváhagyja a közös álláspontot;

2.   megállapítja, hogy a jogalkotási aktust a közös álláspontnak megfelelően fogadják el;

3.   utasítja elnökét, hogy az EK-Szerződés 254. cikkének (1) bekezdésével összhangban a Tanács elnökével együtt írja alá a jogalkotási aktust;

4.   utasítja főtitkárát, hogy írja alá a jogalkotási aktust, miután megbizonyosodott arról, hogy minden eljárást megfelelően végrehajtottak, illetve a Tanács főtitkárával együttműködve gondoskodjon az Európai Unió Hivatalos Lapjában történő közzétételéről;

5.   utasítja elnökét, hogy továbbítsa a Parlament álláspontját a Tanácsnak és a Bizottságnak.

(1) Elfogadott szövegek 2008.5.22., P6_TA(2008)0227.

Az Európai Parlament 2008. december 16-i jogalkotási állásfoglalása a Szerződés 251. cikkében meghatározott eljárás alá tartozó egyes jogi aktusok ellenőrzéssel történő szabályozási bizottsági eljárás tekintetében történő, a 2006/512/EK határozattal módosított 1999/468/EK tanácsi határozat szerinti kiigazításáról szóló európai parlamenti és tanácsi rendeletre irányuló javaslatról – Az ellenőrzéssel történő szabályozási bizottsági eljárásnak megfelelő kiigazítás – Negyedik rész (COM(2008)0071 – C6-0065/2008 – 2008/0032(COD))

P6_TA(2008)0600 A6-0301/2008

HELYESBÍTÉSEK COR01

(Együttdöntési eljárás: elsõ olvasat)

Az Európai Parlament,

–   tekintettel a Bizottságnak az Európai Parlamenthez és a Tanácshoz intézett javaslatára (COM(2008)0071),

–   tekintettel az EK-Szerződés 251. cikkének (2) bekezdésére, valamint 47. cikkének (2) bekezdésére, 55. cikkére, 71. cikkének (1) bekezdésére, 80. cikkének (2) bekezdésére, 95. cikkére, 152. cikke (4) bekezdésének a) és b) pontjára, 175. cikkének (1) bekezdésére és 285. cikkének (1) bekezdésére, amely alapján a Bizottság javaslatát benyújtotta a Parlamenthez (C6-0065/2008),

–   tekintettel a Tanács képviselőjének a 2008. december 4-én kelt levélben tett kötelezettségvállalására, amely szerint a módosított javaslatot az EK-Szerződés 251. cikk (2) bekezdés második albekezdésének első francia bekezdése alapján el fogják fogadni,

–   tekintettel eljárási szabályzata 51. cikkére,

–   tekintettel a Jogi Bizottság jelentésére, valamint a Gazdasági és Monetáris Bizottság, a Foglalkoztatási és Szociális Bizottság, a Környezetvédelmi, Közegészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Bizottság, az Ipari, Kutatási és Energiaügyi Bizottság, a Belső Piaci és Fogyasztóvédelmi Bizottság és a Közlekedési és Idegenforgalmi Bizottság véleményére (A6-0301/2008),

1.   jóváhagyja a Bizottság javaslatát, annak módosított formájában;

2.   felhívja a Bizottságot, hogy utalja az ügyet újból a Parlamenthez abban az esetben, ha javaslatát lényegesen módosítani kívánja, vagy helyébe másik szöveget szándékozik léptetni;

3.   utasítja elnökét, hogy továbbítsa a Parlament álláspontját a Tanácsnak és a Bizottságnak.

Az Európai Parlament álláspontja amely első olvasatban 2008. december 16-án került elfogadásra a Szerződés 251. cikkében meghatározott eljárás alá tartozó egyes jogi aktusok ellenőrzéssel történő szabályozási bizottsági eljárás tekintetében történő, az 1999/468/EK tanácsi határozat szerinti kiigazításáról szóló .../2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet elfogadására tekintettel - Az ellenőrzéssel történő szabályozási bizottsági eljárásnak megfelelő kiigazítás - Negyedik rész

(A Parlament és a Tanács megállapodása következtében a Parlament első olvasatban elfogadott álláspontja megegyezik a végleges jogszabállyal, .../2009/EK rendelet).

Az Európai Parlament 2008. december 16-i jogalkotási állásfoglalása a polgári és kereskedelmi ügyekben illetékes Európai Igazságügyi Hálózat létrehozásáról szóló 2001/470/EK tanácsi határozat módosításáról szóló európai parlamenti és a tanácsi határozatra irányuló javaslatról (COM(2008)0380 – C6-0248/2008 – 2008/0122(COD))

P6_TA(2008)0601 A6-0457/2008

(Együttdöntési eljárás: első olvasat)

Az Európai Parlament,

–   tekintettel a Bizottságnak az Európai Parlamenthez és a Tanácshoz intézett javaslatára (COM(2008)0380),

–   tekintettel az EK-Szerződés 251. cikkének (2) bekezdésére, 61. cikke c) pontjára és 67. cikke (5) bekezdésének második franciabekezdésére, amelyek alapján a Bizottság javaslatát benyújtotta a Parlamenthez (C6-0248/2008),

–   tekintettel az EK-Szerződés 61. cikkének d) pontjára és 66. cikkére,

–   tekintettel a Jogi Bizottságnak a javasolt jogalapról szóló véleményére,

–   tekintettel eljárási szabályzata 51. és 35. cikkére,

–   tekintettel az Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottság jelentésére és a Jogi Bizottság véleményére (A6-0457/2008),

1.   jóváhagyja a Bizottság javaslatát, annak módosított formájában;

2.   jóváhagyja a jelen állásfoglaláshoz csatolt együttes nyilatkozatot.

3.   felhívja a Bizottságot, hogy utalja az ügyet újból a Parlamenthez abban az esetben, ha javaslatát lényegesen módosítani kívánja, vagy helyébe másik szöveget szándékozik léptetni;

4.   utasítja elnökét, hogy továbbítsa a Parlament állásfoglalását a Tanácsnak és a Bizottságnak.

Az Európai Parlament álláspontja, amely első olvasatban 2008. december 16-án került elfogadásra a polgári és kereskedelmi ügyekben illetékes Európai Igazságügyi Hálózat létrehozásáról szóló 2001/470/EK tanácsi határozat módosításáról szóló .../2009/EK európai parlamenti és tanácsi határozat elfogadására tekintettel

(A Parlament és a Tanács megállapodása következtében a Parlament első olvasatban elfogadott álláspontja megegyezik a végleges jogszabállyal, 568/2009/EK).

ANNEX

AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BÍRÓSÁGÁRÓL SZÓLÓ KÖZÖS NYILATKOZAT

Az Európai Parlament és a Tanács felhívja a Bizottságot, hogy szólítsa fel a Bíróság képviselőit, hogy a Bíróság által megfelelőnek ítélt szinten és formában vegyenek részt az Európai Igazságügyi Hálózat polgári és kereskedelmi ügyekben tartott ülésein.

Az Európai Parlament 2008. december 16-i jogalkotási állásfoglalása az Európai Üzemi Tanács létrehozásáról vagy a közösségi szintű vállalkozások és vállalkozáscsoportok munkavállalóinak tájékoztatását és a velük folytatott konzultációt szolgáló eljárás kialakításáról szóló európai parlamenti és tanácsi irányelvre irányuló javaslatról (átdolgozott szöveg) (COM(2008)0419 – C6-0258/2008 – 2008/0141(COD))

P6_TA(2008)0602 A6-0454/2008

(Együttdöntési eljárás: átdolgozás)

Az Európai Parlament,

–   tekintettel a Bizottságnak az Európai Parlamenthez és a Tanácshoz intézett javaslatára (COM(2008)0419),

–   tekintettel az EK-Szerződés 251. cikkének (2) bekezdésére és 137. cikkére, amely alapján a Bizottság javaslatát benyújtotta a Parlamenthez (C6-0258/2008),

–   tekintettel a Tanács képviselője által, 2008. december 10-i levelében tett azon kötelezettségvállalásra, hogy, az EK-Szerződés 251. cikke (2) bekezdése második albekezdése első francia bekezdésének megfelelően, elfogadásra kerül a javaslat,

–   tekintettel a jogi aktusok átdolgozási technikájának szervezettebb használatáról szóló, 2001. november 28-i intézményközi megállapodásra(1),

–   tekintettel a Jogi Bizottság által az eljárási szabályzat 80a. cikkének (3) bekezdése értelmében a Foglalkoztatási és Szociális Bizottsághoz intézett 2008. október 9-i levélre,

–   tekintettel eljárási szabályzata 80a. és 51. cikkére,

–   tekintettel a Foglalkoztatási és Szociális Bizottság jelentésére (A6-0454/2008),

A.   mivel az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság jogi szolgálataiból álló tanácsadó munkacsoport szerint a szóban forgó javaslat a javaslatban azonosítottakon kívül más lényeges módosítást nem tartalmaz, és mivel a korábbi jogi aktusok változatlanul hagyott rendelkezéseinek e módosításokkal együtt történő kodifikációja tekintetében a javaslat a meglévő szövegek lényegi módosítása nélküli egyszerű kodifikációját tartalmazza,

1.   jóváhagyja a Bizottság javaslatát az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság jogi szolgálataiból álló tanácsadó munkacsoport ajánlásainak megfelelően kiigazított és az alábbiakban módosított formában;

2.   felhívja a Bizottságot, hogy utalja az ügyet újból a Parlamenthez abban az esetben, ha javaslatát lényegesen módosítani kívánja, vagy helyébe másik szöveget szándékozik léptetni;

3.   utasítja elnökét, hogy továbbítsa a Parlament állásfoglalását a Tanácsnak és a Bizottságnak.

Az Európai Parlament álláspontja amely első olvasatban 2008. december 16-án került elfogadásra az Európai Üzemi Tanács létrehozásáról vagy a közösségi szintű vállalkozások és vállalkozáscsoportok munkavállalóinak tájékoztatását és a velük folytatott konzultációt szolgáló eljárás kialakításáról szóló 2009/.../EK európai parlamenti és tanácsi irányelv elfogadására tekintettel (átdolgozott változat)

(A Parlament és a Tanács megállapodása következtében a Parlament első olvasatban elfogadott álláspontja megegyezik a végleges jogszabállyal, 2009/38/EK irányelv).

(1) HL C 77., 2002.3.28., 1. o.

Az Európai Parlament 2008. december 16-i jogalkotási állásfoglalása a védelmi vonatkozású termékek Közösségen belüli transzferére vonatkozó feltételek egyszerűsítéséről szóló európai parlamenti és tanácsi irányelvre irányuló javaslatról (COM(2007)0765 – C6–0468/2007 – 2007/0279(COD))

P6_TA(2008)0603 A6-0410/2008

(Együttdöntési eljárás: első olvasat)

Az Európai Parlament,

–   tekintettel a Bizottságnak az Európai Parlamenthez és Tanácshoz intézett javaslatára (COM(2007)0765),

–   tekintettel az EK-Szerződés 251. cikkének (2) bekezdésére és 95. cikkére, amely alapján a Bizottság benyújtotta javaslatát a Parlamentnek (C6–0468/2007),

–   tekintettel eljárási szabályzata 51. cikkére,

–   tekintettel a Belső Piaci és Fogyasztóvédelmi Bizottság jelentésére, valamint a Külügyi Bizottság és az Ipari, Kutatási és Energiaügyi Bizottság véleményeire (A6–0410/2008),

1.   jóváhagyja a Bizottság javaslatát, annak módosított formájában;

2.   felhívja a Bizottságot, hogy utalja az ügyet újból a Parlamenthez, ha lényegesen módosítani szándékozik a javaslatot vagy a helyébe másik szöveget kíván léptetni;

3.   utasítja elnökét, hogy továbbítsa a Parlament állásfoglalását a Tanácsnak és a Bizottságnak.

Az Európai Parlament álláspontja amely első olvasatban 2008. december 16-án került elfogadásra a védelmi vonatkozású termékek Közösségen belüli transzferére vonatkozó feltételek egyszerűsítéséről szóló 2009/.../EK európai parlamenti és tanácsi irányelv elfogadására tekintettel

(A Parlament és a Tanács megállapodása következtében a Parlament első olvasatban elfogadott álláspontja megegyezik a végleges jogszabállyal, 2009/43/EK irányelv).

Az Európai Parlament 2008. december 16-i jogalkotási állásfoglalása a nehéz tehergépjárművek kibocsátásai (Euro VI) tekintetében a gépjárművek és motorok típusjóváhagyásáról, valamint a járművek javítására és karbantartására vonatkozó információkhoz való hozzáférésről szóló európai parlamenti és tanácsi rendeletre irányuló javaslatról (COM(2007)0851 – C6-0007/2008 – 2007/0295(COD))

P6_TA(2008)0604 A6-0329/2008

(Együttdöntési eljárás: első olvasat)

Az Európai Parlament,

–   tekintettel a Bizottságnak az Európai Parlamenthez és a Tanácshoz intézett javaslatára (COM(2007)0851),

–   tekintettel az EK-szerződés 251. cikkének (2) bekezdésére és 95. cikkére, amelyek alapján a Bizottság javaslatát benyújtotta a Parlamenthez (C6-0007/2008),

–   tekintettel eljárási szabályzata 51. cikkére,

–   tekintettel a Környezetvédelmi, Közegészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Bizottság jelentésére és a Belső Piaci és Fogyasztóvédelmi Bizottság, valamint a Közlekedési és Idegenforgalmi Bizottság véleményére (A6-0329/2008),

1.   jóváhagyja a Bizottság javaslatát, annak módosított formájában;

2.   felhívja a Bizottságot, hogy utalja az ügyet újból a Parlamenthez abban az esetben, ha javaslatát lényegesen módosítani kívánja, vagy helyébe másik szöveget szándékozik léptetni;

3.   utasítja elnökét, hogy továbbítsa a Parlament állásfoglalását a Tanácsnak és a Bizottságnak.

Az Európai Parlament álláspontja amely első olvasatban 2008. december 16-án került elfogadásra a nehéz tehergépjárművek kibocsátásai (Euro VI) tekintetében a gépjárművek és motorok típusjóváhagyásáról, a járművek javítására és karbantartására vonatkozó információkhoz való hozzáférésről, és a 715/2007/EK rendelet és a 2007/46/EK irányelv módosításáról, valamint a 80/1269/EGK, a 2005/55/EK, és a 2005/78/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló .../2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet elfogadására tekintettel

(A Parlament és a Tanács megállapodása következtében a Parlament első olvasatban elfogadott álláspontja megegyezik a végleges jogszabállyal, .../2009/EK rendelet).

Az Európai Parlament 2008. december 16-i jogalkotási állásfoglalása az Európai Regionális Fejlesztési Alapra, az Európai Szociális Alapra és a Kohéziós Alapra vonatkozó általános rendelkezések megállapításáról szóló 1083/2006/EK rendeletet bizonyos jövedelemtermelő projektek tekintetében módosító tanácsi rendeletre irányuló javaslatról (13874/2008 – C6-0387/2008 – 2008/0186(AVC))

P6_TA(2008)0605 A6-0477/2008

(Hozzájárulási eljárás)

Az Európai Parlament,

–   tekintettel a tanácsi rendeletre irányuló javaslatra (COM(2008)0558 – 13874/2008),

–   tekintettel az EK-Szerződés 161. cikkének első bekezdése értelmében a Tanács által benyújtott hozzájárulás iránti kérelemre (C6–0387/2008),

–   tekintettel eljárási szabályzata 75. cikkének (1) bekezdésére,

–   tekintettel a Regionális Fejlesztési Bizottság ajánlására és a Foglalkoztatási és Szociális Bizottság véleményére (A6–0477/2008),

1.   hozzájárulását adja a tanácsi rendeletre irányuló javaslathoz;

2.   utasítja elnökét, hogy továbbítsa a Parlament állásfoglalását a Tanácsnak és a Bizottságnak.

Az Európai Parlament 2008. december 16-i jogalkotási állásfoglalása az Európai Közösségek egyéb alkalmazottaira vonatkozó alkalmazási feltételek módosításáról (COM(2008)0786 – C6-0449/2008 – 2008/0224(CNS))

P6_TA(2008)0606 A6-0483/2008

(Konzultációs eljárás)

Az Európai Parlament,

–   tekintettel a Bizottságnak a Tanácshoz intézett javaslatára (COM(2008)0786),

–   tekintettel az EK-Szerződés 283. cikkére, amely alapján a Tanács konzultált a Parlamenttel (C6-0449/2008),

–   tekintettel az európai parlamenti képviselők statútumának(1) 21. cikkére,

–   tekintettel az Európai Parlament 2008. december 16-i plenáris ülésének politikai nyilatkozatára(2),

–   tekintettel eljárási szabályzata 51. cikkére,

–   tekintettel a Jogi Bizottság jelentésére és a Költségvetési Bizottság véleményére (A6-0483/2008),

1.   jóváhagyja a Bizottság módosított javaslatát;

2.   felhívja a Bizottságot, hogy ennek megfelelően változtassa meg javaslatát az EK-Szerződés 250. cikkének (2) bekezdése értelmében;

3.   úgy véli, hogy a jogalkotási javaslatban előterjesztett összegek megfelelnek a többéves pénzügyi keret igazgatási kiadásokról szóló 5. fejezetében meghatározott maximális értékeknek;

4.   felhívja a Tanácsot, hogy tájékoztassa a Parlamentet, ha az általa jóváhagyott szövegtől el kíván térni;

5.   kéri az 1975. március 4-i együttes nyilatkozat alapján egyeztetési eljárás megkezdését abban az esetben, ha a Parlament által jóváhagyott szövegtől a Tanács el kíván térni;

6.   felkéri a Tanácsot a Parlamenttel való újbóli konzultációra abban az esetben, ha lényegesen módosítani kívánja a Bizottság javaslatát;

7.   utasítja elnökét, hogy továbbítsa a Parlament állásfoglalását a Tanácsnak és a Bizottságnak.

A Bizottság által javasolt szöveg   Módosítás Módosítás 48 Rendeletre irányuló javaslat – módosító jogszabály 1 preambulumbekezdés (1)  Az európai parlamenti képviselők statútumának 21. cikkével összhangban a képviselők jogosultak az általuk szabadon megválasztott személyzet segítségét igénybe venni. A képviselők jelenleg közvetlenül nemzeti joguk alá tartozó szerződések alapján foglalkoztatják személyzetüket, és az Európai Parlament egy meghatározott felső összeghatárig téríti az ebből felmerülő költségeiket. (1)  Az európai parlamenti képviselők statútumának 21. cikkével összhangban a képviselők jogosultak az általuk szabadon megválasztott személyzet segítségét igénybe venni. Módosítás 49 Rendeletre irányuló javaslat – módosító jogszabály 1 a preambulumbekezdés (új) (1a)  A képviselők jelenleg közvetlenül nemzeti joguk alá tartozó szerződések alapján foglalkoztatják személyzetüket, és az Európai Parlament egy meghatározott felső összeghatárig téríti az ebből felmerülő költségeiket. Módosítás 50 Rendeletre irányuló javaslat – módosító jogszabály 2 preambulumbekezdés (2)   Az ilyen személyzet egy része (a továbbiakban "képviselői asszisztensek") az Európai Parlament strasbourgi, brüsszeli vagy luxemburgi munkahelyein segíti egy vagy több képviselő munkáját. A személyzet másik része a képviselők választókörzete szerinti tagállamban dolgozik. (2)   2008. július 9-én az Európai Parlament elfogadta az európai parlamenti képviselők statútumának végrehajtási szabályait*. Az említett végrehajtási szabályok 34. cikke értelmében a képviselők alkalmazhatnak: (a) "akkreditált képviselői asszisztenseket", akik a Parlament három munkahelyének egyikén dolgoznak a Szerződés 283. cikke alapján elfogadott külön jogi rendelkezések szerint, és akik szerződését közvetlenül a Parlament köti meg és kezeli, és (b) természetes személyeket, akik segítik a képviselők munkáját a megválasztásuk tagállamában és akik munkavállalási vagy szolgáltatási szerződést kötöttek velük a vonatkozó nemzeti jogszabályok alapján a fent említett végrehajtási jogszabályok által meghatározott feltételek szerint, a továbbiakban "helyi asszisztenseket". ____________ * HL C.... Módosítás 51 Rendeletre irányuló javaslat – módosító jogszabály 3 preambulumbekezdés (3)  Az utóbbiakkal szemben azonban a képviselői asszisztensek főszabályként külföldön élnek. Az Európai Parlamentben dolgoznak, európai, többnyelvű és multikulturális környezetben, és az Európai Parlament munkájához közvetlenül kapcsolódó feladatokat látnak el. (3)  A helyi asszisztensekkel szemben azonban az akkreditált asszisztensek főszabályként külföldön élnek. Az Európai Parlamentben dolgoznak, európai, többnyelvű és multikulturális környezetben, és az Európai Parlament egyik vagy több képviselője által az európai parlamenti képviselői feladatok gyakorlása során végzett munkához közvetlenül kapcsolódó feladatokat látnak el. Módosítás 4 Rendeletre irányuló javaslat – módosító jogszabály 4 preambulumbekezdés (4)  Ezt az Európai Közösségek Elsőfokú Bírósága is megerősítette, elismerve, hogy a képviselői asszisztensek munkája az Európai Közösségek tisztviselői személyzeti szabályzata és az egyéb alkalmazottakra vonatkozó alkalmazási feltételek alkalmazásában bizonyos szemszögből úgy tekinthető, mint egy parlamenti feladatkör betöltése. törölve Módosítás 52 Rendeletre irányuló javaslat – módosító jogszabály 5 preambulumbekezdés (5)  Emiatt, valamint az átláthatóság, diszkrimináció-mentesség és a jogbiztonság közös szabályok révén való biztosítása érdekében célszerű, hogy ezeket az asszisztenseket – azon asszisztensek kivételével, akik a képviselők választókörzete szerinti tagállamban dolgoznak, beleértve azokat is, akik helyben olyan képviselőknek dolgoznak, akik választókörzete a három munkahely szerinti egyik tagállamban van – az Európai Parlament közvetlen munkaszerződés keretében foglalkoztassa. (5)  Emiatt, valamint az átláthatóság és a jogbiztonság közös szabályok révén való biztosítása érdekében célszerű, hogy ezeket az akkreditált képviselői asszisztenseket az Európai Parlament közvetlen munkaszerződés keretében foglalkoztassa. Ezzel szemben a helyi asszisztenseket – beleértve azokat is, akik helyben olyan képviselőknek dolgoznak, akik választókörzete a három munkahely szerinti egyik tagállamban van – az európai parlamenti képviselők statútumának fent említett végrehajtási szabályai értelmében továbbra is az Európai Parlament képviselői alkalmazzák a választókörzetük szerinti tagállamban alkalmazandó nemzeti jognak megfelelően kötött szerződés keretében. Módosítás 53 Rendeletre irányuló javaslat – módosító jogszabály 6 preambulumbekezdés (6)  Ezért helyénvaló, hogy ezen asszisztensekre az egyéb alkalmazottakra vonatkozó alkalmazási feltételeket alkalmazzák, sajátos helyzetük figyelembe vétele mellett. (6)  Ezért helyénvaló, hogy ezen akkreditált képviselői asszisztensekre az egyéb alkalmazottakra vonatkozó alkalmazási feltételeket alkalmazzák, sajátos helyzetük figyelembe vétele mellett, ezenkívül annak figyelembevételével, hogy milyen konkrét tevékenységet kell elvégezniük és milyen sajátos feladataik és kötelezettségeik vannak az őket foglalkoztató európai parlamenti képviselők vonatkozásában. Módosítás 54 Rendeletre irányuló javaslat – módosító jogszabály 7 preambulumbekezdés (7)  Az alkalmazottak ezen különleges kategóriájának bevezetése nem érinti a személyzeti szabályzat 29. cikkét, amely arról rendelkezik, hogy az intézményen belüli versenyvizsgákon csak a tisztviselők és az ideiglenes alkalmazottak vehetnek részt. (7)  Az alkalmazottak ezen különleges kategóriájának bevezetése nem érinti a személyzeti szabályzat 29. cikkét, amely arról rendelkezik, hogy az intézményen belüli versenyvizsgákon csak a tisztviselők és az ideiglenes alkalmazottak vehetnek részt, e rendelet rendelkezései nem értelmezhetők úgy, mintha kiváltságos és közvetlen lehetőséget biztosítanának arra, hogy az akkreditált képviselői asszisztensek az Európai Közösségek tisztviselőjévé vagy egyéb alkalmazottjává váljanak, illetve ilyen álláshelyek betöltésére irányuló belső versenyvizsgán vegyenek részt. Módosítás 55 Rendeletre irányuló javaslat – módosító jogszabály 7 a preambulumbekezdés (új) (7a)  Ahogy a szerződéses alkalmazottak esetében, a személyzeti szabályzat 27–34. cikke nem alkalmazandó az akkreditált képviselői asszisztensekre. Módosítás 56 Rendeletre irányuló javaslat – módosító jogszabály 8 preambulumbekezdés (8)   A képviselői asszisztensek egy olyan alkalmazotti kategóriát képeznek, amely az Európai Parlament sajátossága, különös tekintettel arra, hogy az európai parlamenti képviselőknek, mint demokratikus úton megválasztott és megbízással rendelkező képviselőknek segítenek feladataik ellátásában. (8)   Az akkreditált képviselői asszisztensek egy olyan egyéb alkalmazotti kategóriát képeznek, amely az Európai Parlament sajátossága, különös tekintettel arra, hogy egy vagy több európai parlamenti képviselő irányítása és felügyelete mellett, és kölcsönös bizalmon alapuló kapcsolatban nyújtanak közvetlen segítséget az adott képviselő(k)nek az európai parlamenti képviselői feladataik ellátása során végzett munkájukhoz. Módosítás 57 Rendeletre irányuló javaslat – módosító jogszabály 9 preambulumbekezdés (9)  Ezért kis mértékben módosítani kell az egyéb alkalmazottakra vonatkozó alkalmazási feltételek szövegét ezen új személyzeti kategória szerepeltetése céljából. (9)  Ezért módosítani kell az egyéb alkalmazottakra vonatkozó alkalmazási feltételek szövegét ezen új egyéb alkalmazotti kategória szerepeltetése céljából, figyelembe véve egyrészt az akkreditált képviselői asszisztensek feladatainak, funkcióinak és hatáskörének sajátos jellemzőit, amelyek célja, hogy közvetlen segítséget nyújthassanak az Európai Parlament képviselőinek az európai parlamenti képviselői feladatok gyakorlása során végzett munkájukhoz a képviselők irányítása és felügyelete mellett, másrészt pedig az akkreditált képviselői asszisztensek és a Parlament közötti szerződéses jogviszonyt. Módosítás 58 Rendeletre irányuló javaslat – módosító jogszabály 9 a preambulumbekezdés (új) (9a)  Ha az egyéb alkalmazottak alkalmazási feltételei közvetlenül vagy analógia alapján alkalmazandók az akkreditált képviselői asszisztensekre, akkor ezeket a tényezőket figyelembe kell venni, különösen azon kölcsönös bizalom szigorú figyelembevételével, amely bizalomnak kell jellemeznie az akkreditált képviselői asszisztensek és az Európai Parlament azon képviselője vagy képviselői közötti kapcsolatot, akinek az asszisztens a szolgálatában áll. Módosítás 59 Rendeletre irányuló javaslat – módosító jogszabály 10 preambulumbekezdés (10)  Figyelembe véve az asszisztensek feladatainak jellegét, csak egy asszisztensi kategóriát szükséges létrehozni, amelyet azonban több besorolási szintre osztunk, a besorolásra vonatkozó kritériumokat pedig belső európai parlamenti határozatban kell meghatározni, (10)  Figyelembe véve az akkreditált képviselői asszisztensek feladatainak jellegét, csak egy akkreditált képviselői asszisztensi kategóriát szükséges létrehozni, amelyet azonban több besorolási szintre osztunk az érintett képviselők feltüntetése révén, a belső európai parlamenti határozattal elfogadott külön végrehajtási intézkedésekkel összhangban. Módosítás 60 Rendeletre irányuló javaslat – módosító jogszabály 11 preambulumbekezdés (11)   A képviselői asszisztensek és az Európai Parlament között megkötendő munkaszerződéseknek az asszisztens és az érintett európai parlamenti képviselő(k) közötti kölcsönös bizalomra kell épülniük. (11)   Az akkreditált képviselői asszisztensek és az Európai Parlament között megkötendő munkaszerződéseknek az akkreditált asszisztens és az érintett európai parlamenti képviselő(k) közötti kölcsönös bizalomra kell épülniük. E szerződések időtartamának az érintett képviselők megbízatásának időtartamához kell kapcsolódnia. Módosítás 61 Rendeletre irányuló javaslat – módosító jogszabály 11 a preambulumbekezdés (új) (11a)  Az akkreditált képviselői asszisztenseknek a tisztviselőkre és az egyéb alkalmazottakra vonatkozó rendszeren kívül rendelkezniük kell törvényes képviselettel. A képviselőik tárgyalópartnerként lépnek fel az Európai Parlament illetékes szerveivel szemben tekintettel arra, hogy hivatalos kapcsolatot kell létesíteni a személyzet törvényes képviselete és az asszisztensek autonóm képviselete között. Módosítás 62 Rendeletre irányuló javaslat – módosító jogszabály 12 preambulumbekezdés (12)  Az új személyzeti kategória létrehozása tekintetében tiszteletben kell tartani a költségvetési semlegesség elvét. E tekintetben az Európai Parlament az Európai Unió költségvetésébe befizeti azon hozzájárulások teljes összegét, amelyek a nyugdíjrendszer finanszírozásához szükségesek, a személyzeti szabályzat 83. cikk (2) bekezdése szerinti járulék kivételével, amely az érintett személy illetményéből havonta kerül levonásra. (12)  Az új személyzeti kategória létrehozása tekintetében tiszteletben kell tartani a költségvetési semlegesség elvét. Módosítás 64 Rendeletre irányuló javaslat – módosító jogszabály 12 a preambulumbekezdés (új) (12a)  Az Európai Parlament belső határozatával megállapított végrehajtási intézkedéseknek további szabályokat kell tartalmazniuk e rendelet végrehajtása vonatkozásában, amely szabályoknak a költségvetési rendelet1 II. címében meghatározott hatékony és eredményes pénzgazdálkodás elvén kell alapulniuk. _____________ 12002. június 25-i 1605/2002/EK, Euratom tanácsi rendelet az Európai Közösségek általános költségvetésére alkalmazandó költségvetési rendeletről (HL L 248., 2002.9.16., 1. o.). Módosítás 65 Rendeletre irányuló javaslat – módosító jogszabály 1a cikk (új) 1a. cikk Az Európai Unió általános költségvetésének az Európai Parlamentre vonatkozó szakaszában szereplő, a képviselői asszisztensekhez kapcsolódó költségek fedezésére szolgáló előirányzatok, amelyek éves összegét az éves költségvetési eljárás keretében határozzák meg, a képviselők asszisztenseihez közvetlenül kapcsolódó valamennyi költséget fedezik, függetlenül attól, hogy akkreditált képviselői asszisztensekről vagy helyi asszisztensekről van-e szó. Módosítás 67 Rendeletre irányuló javaslat – módosító jogszabály 2 cikk Ezen rendelet hatályba lépésétől számított három éven belül az Európai Parlament jelentést nyújt be e rendelet alkalmazásáról, annak érdekében, hogy megvizsgálják a parlamenti asszisztensekre alkalmazandó szabályok kiigazításának szükségességét. Az Európai Parlament 2011. december 31. előtt jelentést készít e rendelet alkalmazásáról, annak érdekében, hogy megvizsgálják a képviselői asszisztensekre alkalmazandó szabályok kiigazításának szükségességét. E jelentés alapján a Bizottság e célból általa megfelelőnek tekintett javaslatokat tehet. Módosítás 66 Rendeletre irányuló javaslat – módosító jogszabály melléklet - 1 pont 31/EGK, 11/Euratom, EK rendelet 1 cikk 1) az 1. cikk a "− szaktanácsadó" után a következő franciabekezdéssel egészül ki: 1) az 1. cikk a "− szaktanácsadó" után a következő franciabekezdéssel egészül ki: "− képviselői asszisztens,". "− akkreditált képviselői asszisztens,". (Ez a módosítás az egész szövegre érvényes.) Módosítás 68 Rendeletre irányuló javaslat – módosító jogszabály melléklet - 2 pont 31/EGK, 11/Euratom, EK rendelet 5a cikk A jelen szabályzat alkalmazásában "képvselői asszisztens" alatt olyan alkalmazottakat értünk, akiket egy vagy több képviselő választ ki, közvetlen munkaszerződés keretében az Európai Parlament foglalkoztat, és akik a 125. cikk (1) bekezdése értelmében egy vagy több európai parlamenti képviselő munkáját segítik. A jelen szabályzat alkalmazásában "akkreditált képvselői asszisztens" alatt olyan személyeket értünk, akiket egy vagy több képviselő választ ki, közvetlen munkaszerződés keretében az Európai Parlament foglalkoztat, és akik közvetlen támogatást nyújtanak egy vagy több parlamenti képviselőnek parlamenti képviselői feladataik elvégzéséhez, az Európai Parlament három munkahelyének bármelyikén, az Európai Parlament helyiségeiben, a képviselő(k) irányítása alatt és utasításai szerint, az európai parlamenti képviselőkre vonatkozó statútum 21. cikkében megállapított választási szabadságból eredő kölcsönös bizalmon alapuló kapcsolat keretében. Módosítás 20 Rendeletre irányuló javaslat – módosító jogszabály Melléklet – 3 pont 31/EGK, 11/Euratom, EK rendelet 1 fejezet – 125 cikk – 1 bekezdés (1)  A "képviselői asszisztens" az Európai Parlament alkalmazásában álló személyzet tagja, aki segítséget nyújt egy vagy több parlamenti képviselőnek parlamenti mandátumuk ellátása során az Európai Parlament három munkahelyének bármelyikén, az Európai Parlament helyiségeiben. Olyan feladatokat lát el, amelyek közvetlenül kapcsolódnak az Európai Parlament munkájához. törölve A képviselői asszisztensek feladataikat rész- vagy teljes munkaidőben látják el, de nem töltenek be az Európai Parlament költségvetésének megfelelő szakaszához mellékletként csatolt létszámtáblázatban szereplő álláshelyet. Módosítás 69 Rendeletre irányuló javaslat – módosító jogszabály melléklet - 3 pont 31/EGK, 11/Euratom, EK rendelet 1 fejezet - 125 cikk - 2 bekezdés (2)  Az Európai Parlament belső határozat útján fogadja el a képviselői asszisztensek alkalmazási feltételeit. (1)  Az Európai Parlament belső határozat útján fogadja el az e cím alkalmazásával kapcsolatos végrehajtási intézkedéseket. Módosítás 70 Rendeletre irányuló javaslat – módosító jogszabály melléklet - 3 pont 31/EGK, 11/Euratom, EK rendelet 1 fejezet - 125 cikk - 3 bekezdés (3)   A képviselői asszisztensek fizetését az Európai Parlamentre vonatkozó költségvetési szakaszban e célra elkülönített átfogó előirányzatokból fizetik. (2)   Az akkreditált képviselői asszisztensek nem tölthetnek be az Európai Parlament költségvetésének megfelelő szakaszához mellékletként csatolt létszámtáblázatban szereplő álláshelyet. Díjazásukat a megfelelő költségvetési tételből kell finanszírozni és az Európai Parlamentre vonatkozó költségvetési szakaszban e célra elkülönített átfogó előirányzatokból kell kifizetni. Módosítás 71 Rendeletre irányuló javaslat – módosító jogszabály melléklet - 3 pont 31/EGK, 11/Euratom, EK rendelet 1 fejezet - 126 cikk - 1 bekezdés (1)  A képviselői asszisztensek alkalmazása különböző besorolási szinteken történik. (1)  A képviselői asszisztenst azon képviselő vagy képviselők útmutatása alapján kell besorolni, akit/akiket az asszisztens segíteni fog, a 125. cikk (1) bekezdésében említett végrehajtási intézkedésekkel összhangban. A 14–19. szintekre történő besoroláshoz az akkreditált képviselői asszisztensek esetében minimumkövetelmény az egyetemi diploma vagy az annak megfelelő szakmai tapasztalat. Módosítás 72 Rendeletre irányuló javaslat – módosító jogszabály melléklet - 3 pont 31/EGK, 11/Euratom, EK rendelet 1 fejezet - 126 cikk - 2 bekezdés (2)  A személyzeti szabályzat szociális intézkedésekre és munkakörülményekre vonatkozó 1e. cikke analógia útján alkalmazandó. (2)  A személyzeti szabályzat szociális intézkedésekre és munkakörülményekre vonatkozó 1e. cikke analógia útján alkalmazandó, feltéve, hogy azok az intézkedések összeegyeztethetők az akkreditált képviselői asszisztensek feladatainak és felelősségi körének sajátos jellegével. A 7. cikktől eltérve, az akkreditált képviselői asszisztensek önálló képviseletére vonatkozó rendelkezéseket a 125. cikk (3) bekezdésében említett végrehajtási intézkedések alapján kell meghatározni annak figyelembevétele mellett, hogy hivatalos kapcsolatot alakítanak kia személyzet törvényes képviselete és az asszisztensek autonóm képviselete között. Módosítás 73 Rendeletre irányuló javaslat – módosító jogszabály melléklet - 3 pont 31/EGK, 11/Euratom, EK rendelet 2 fejezet - 127 cikk A személyzeti szabályzat 11–26. cikkét analógia útján kell alkalmazni. Az Európai Parlament belső határozatban rögzíti a gyakorlati végrehajtási szabályokat, figyelembe véve a képviselő és asszisztense közötti kapcsolat sajátos jellegét. A személyzeti szabályzat 11–26. cikkét analógia útján kell alkalmazni. Különös tekintettel mindenek előtt az akkreditált képviselői asszisztensek funkcióinak és feladatainak sajátos jellegére, és az elvárható kölcsönös bizalomra, amelynek az asszisztensek és az általuk támogatott európai parlamenti képviselő vagy képviselők közötti kapcsolatot kell jellemeznie, a 125. cikk (1) bekezdése értelmében e terület vonatkozásában elfogadott végrehajtási intézkedések figyelembe veszik a képviselő és akkreditált asszisztense közötti munkakapcsolat sajátos jellegét. Módosítás 26 Rendeletre irányuló javaslat – módosító jogszabály Melléklet – 3 pont 31/EGK, 11/Euratom, EK rendelet 3 fejezet – 128 cikk – 1 bekezdés (1)  A személyzeti szabályzat 1d. cikkében foglalt rendelkezések analógia útján alkalmazandók. (1)  A személyzeti szabályzat 1d. cikkében foglalt rendelkezések analógia útján alkalmazandók, figyelembe véve az európai parlamenti képviselő és akkreditált asszisztense vagy asszisztensei közötti kölcsönös bizalmat, és tekintettel arra, hogy az európai parlamenti képviselő akkreditált asszisztensei kiválasztása során a politikai irányultságot is a kiválasztás szempontjává teheti. Módosítás 74 Rendeletre irányuló javaslat – módosító jogszabály melléklet - 3 pont 31/EGK, 11/Euratom, EK rendelet 3 fejezet - 128 cikk - 2 bekezdés - bevezető rész (2)   Az európai parlamenti képviselők maguk választják ki asszisztenseiket. A 125. cikk (2) bekezdésében foglalt rendelkezésekben rögzített további kritériumok sérelme nélkül az asszisztens akkor alkalmazható, ha (2)   Az akkreditált parlamenti képviselők maguk választják ki asszisztenseiket. A 125. cikk (1) bekezdésében foglalt végrehajtási intézkedésekben rögzített további kritériumok sérelme nélkül az asszisztens akkor alkalmazható, ha: Módosítás 28 Rendeletre irányuló javaslat – módosító jogszabály Melléklet – 3 pont 31/EGK, 11/Euratom, EK rendelet 3 fejezet – 128 cikk – 2 bekezdés – e pont e) bizonyítja a Közösségek egyik hivatalos nyelvének alapos ismeretét és egy másik közösségi nyelvnek a feladatai ellátásához szükséges szintű ismeretét és e) a Közösség egyik hivatalos nyelvét behatóan ismeri, és megfelelő szinten ismer egy másik közösségi nyelvet; és Módosítás 29 Rendeletre irányuló javaslat – módosító jogszabály Melléklet – 3 pont 31/EGK, 11/Euratom, EK rendelet 3 fejezet – 129 cikk 129 cikk törölve (1)  A képviselői asszisztens három hónapos próbaidőt köteles teljesíteni. (2)  Amennyiben a próbaidő során a képviselői asszisztens feladatait betegség vagy baleset miatt legalább egy hónapig nem tudja ellátni, a 6. cikk első bekezdésében említett hatóság a képviselő kérésére a próbaidőt a megfelelő időtartammal meghosszabbíthatja. (3)  Amennyiben a képviselői asszisztens képességei nem bizonyultak elégségesnek ahhoz, hogy megtartsa beosztását, az európai parlamenti képviselő legalább egy hónappal a próbaidő lejárta előtt írásban értékeli az asszisztens beosztásával kapcsolatos feladatok ellátására való alkalmasságát, a szolgálatban tanúsított magatartását és hatékonyságát. Az értékelést közlik az érintett személlyel, aki nyolc napon belül jogosult észrevételeit írásban benyújtani a 6. cikk első bekezdésében említett hatóság részére. Amennyiben az értékelést a próbaidő lejárta előtt közölték az érintett képviselői asszisztenssel, a 6. cikkben említett hatóság megszünteti az asszisztens munkaviszonyát. (4)  A próbaidő alatt elbocsátott képviselői asszisztens a próbaidőből teljesített hónapok után alapilletménye egyharmadának megfelelő juttatásra jogosult. Módosítás 30 Rendeletre irányuló javaslat – módosító jogszabály Melléklet – 3 pont 31/EGK, 11/Euratom, EK rendelet 3 fejezet – 130 cikk – 1 bekezdés (1)  A felvétel előtt a képviselői asszisztenst az Európai Parlament orvosi szolgálata megvizsgálja annak érdekében, hogy az intézmény meggyőződhessen arról, hogy megfelel a 128. cikk (2) bekezdésének d) pontjában előírt követelményeknek. (1)  Az akkreditált képviselői asszisztenst az Európai Parlament orvosi szolgálata megvizsgálja annak érdekében, hogy az intézmény meggyőződhessen arról, hogy megfelel a 128. cikk (2) bekezdésének d) pontjában előírt követelményeknek. Módosítás 31 Rendeletre irányuló javaslat – módosító jogszabály Melléklet – 3 pont 31/EGK, 11/Euratom, EK rendelet 3 fejezet – 131 cikk – 1 bekezdés (1)  A képviselői asszisztensek szerződése határozott időre szól. A 140. cikk rendelkezéseinek sérelme nélkül, a szerződések legkésőbb annak a ciklusnak a végén szűnnek meg, amelyben létrejöttek. (1)  Az akkreditált képviselői asszisztensek szerződése határozott időre szól, és tartalmazza az asszisztens fizetési besorolását. A határozott időre kötött szerződés egy parlamenti ciklus alatt legfeljebb két alkalommal hosszabbítható. Amennyiben maga a szerződés másként nem rendelkezik, a szerződés annak a parlamenti ciklusnak a végén szűnik meg, amelyben kötötték. A 140. cikk rendelkezéseinek sérelme nélkül, a szerződések legkésőbb annak a ciklusnak a végén szűnnek meg, amelyben létrejöttek. Módosítás 75 Rendeletre irányuló javaslat – módosító jogszabály melléklet - 3 pont 31/EGK, 11/Euratom, EK rendelet 3 fejezet - 131 cikk - 2 bekezdés (2)   Az Európai Parlament belső határozatban rendelkezik a felvételkor történő besorolásra vonatkozó kritériumokról. (2)   A 125. cikk (1) bekezdésében említett végrehajtási intézkedések átlátható besorolási keretet dolgoznak ki a 128. cikk (2) bekezdésének f) pontja figyelembevételével. Módosítás 33 Rendeletre irányuló javaslat – módosító jogszabály Melléklet – 3 pont 31/EGK, 11/Euratom, EK rendelet 4 fejezet – 132 cikk – -1 bekezdés (új) (-1) Az akkreditált képviselői asszisztensek feladataikat rész- vagy teljes munkaidőben látják el. Módosítás 76 Rendeletre irányuló javaslat – módosító jogszabályend> melléklet - 3 pont 31/EGK, 11/Euratom, EK rendelet 4 fejezet - 132 cikk - 2 bekezdés (2)  Az asszisztenstől a sürgősség és kivételes munkateher eseteit kivéve nem követelhető meg, hogy túlórában dolgozzon. (2)  Az akkreditált képviselői asszisztenstől a sürgősség és kivételes munkateher eseteit kivéve nem követelhető meg, hogy túlórában dolgozzon. A 56. cikk (1) bekezdése hasonlóan alkalmazandó. A 125. cikk (1) bekezdésében említett végrehajtási intézkedések e tekintetben szabályokat is rögzíthetnek. Módosítás 77 Rendeletre irányuló javaslat – módosító jogszabály melléklet - 3 pont 31/EGK, 11/Euratom, EK rendelet 5 fejezet - 133 cikk Amennyiben a 134. és 135. cikkek másként nem rendelkeznek, a javadalmazás és a költségtérítés módozatait illetően analógia útján alkalmazni kell ezen alkalmazási feltételek 19. cikkét, 20. cikkének (1)–(3) bekezdését és 21. cikkét, valamint a személyzeti szabályzat VII. mellékletének 16. cikkét. A kiküldetési költségek megtérítésének módozatait a 125. cikk (2) bekezdésében említett rendelkezések rögzítik. Amennyiben a 134. és 135. cikkek másként nem rendelkeznek, a javadalmazás és a költségtérítés módozatait illetően analógia útján alkalmazni kell ezen alkalmazási feltételek 19. cikkét, 20. cikkének (1)–(3) bekezdését és 21. cikkét, valamint a személyzeti szabályzat VII. mellékletének 16. cikkét. A kiküldetési költségek megtérítésének módozatait a 125. cikk (1) bekezdésében említett végrehajtási intézkedések rögzítik. Módosítás 78 Rendeletre irányuló javaslat – módosító jogszabály melléklet - 3 pont 31/EGK, 11/Euratom, EK rendelet 5 fejezet - 134 cikk - táblázat A Bizottság által javasolt szöveg Besorolás 1 2 3 4 5 6 7 Alapilletmény teljes munkaidő esetén 1 193,00 1 389,85 1 619,17 1 886,33 2 197,58 2 560,18 2 982,61 Besorolás 8 9 10 11 12 13 14 Alapilletmény teljes munkaidő esetén 3 474,74 4 048,07 4 716,00 5 494,14 6 400,67 7 456,78 8 687,15 Módosítás Besorolás 1 2 3 4 5 6 7 Alapilletmény teljes munkaidő esetén 1.619,17 1.886,33 2.045,18 2.217,41 2.404,14 2.606,59 2.826,09 Besorolás 8 9 10 11 12 13 14 Alapilletmény teljes munkaidő esetén 3.064,08 3.322,11 3.601,87 3.905,18 4.234,04 4.590,59 4.977,17 Besorolás 15 16 17 18 19 Alapilletmény teljes munkaidő esetén 5.396,30 5.850,73 6.343,42 6.877,61 7.456,78 Módosítás 79 Rendeletre irányuló javaslat – módosító jogszabály melléklet - 3 pont 31/EGK, 11/Euratom, EK rendelet 5 fejezet - 135 cikk A személyzeti szabályzat VII. melléklete 4. cikke (1) bekezdésének utolsó albekezdésétől eltérve, a külföldi munkavégzési támogatás összege nem lehet alacsonyabb 250 eurónál. A személyzeti szabályzat VII. melléklete 4. cikke (1) bekezdésének utolsó albekezdésétől eltérve, a külföldi munkavégzési támogatás összege nem lehet alacsonyabb 350 eurónál. Módosítás 80 Rendeletre irányuló javaslat – módosító jogszabály melléklet - 3 pont 31/EGK, 11/Euratom, EK rendelet 6 fejezet - 137 cikk - 1 bekezdés (1)  A 96. cikk (3) bekezdése második albekezdésétől eltérve, és az említett cikk egyéb rendelkezéseinek sérelme nélkül, az e címen számított összegek nem lehetnek alacsonyabbak 700 eurónál, és nem haladhatják meg a 2000 eurót. (1)  A 96. cikk (3) bekezdése második albekezdésétől eltérve, és az említett cikk egyéb rendelkezéseinek sérelme nélkül, az e címen számított összegek nem lehetnek alacsonyabbak 850 eurónál, és nem haladhatják meg a 2000 eurót. Módosítás 81 Rendeletre irányuló javaslat – módosító jogszabály melléklet - 3 pont 31/EGK, 11/Euratom, EK rendelet 6 fejezet - 137 cikk - 3 bekezdés (3)  Az Európai Parlament az Európai Unió általános költségvetésébe befizeti azon hozzájárulások teljes összegét, amelyek a nyugdíjrendszer finanszírozásához szükségesek, a személyzeti szabályzat 83. cikk (2) bekezdése szerinti járulék kivételével, amely az érintett személy illetményéből havonta kerül levonásra. törölve Módosítás 82 Rendeletre irányuló javaslat – módosító jogszabály melléklet - 3 pont 31/EGK, 11/Euratom, EK rendelet 8 fejezet - 139 cikk Analógia útján alkalmazni kell a személyzeti szabályzat VII. címének a jogorvoslatokra vonatkozó rendelkezéseit. Analógia útján alkalmazni kell a személyzeti szabályzat VII. címének a jogorvoslatokra vonatkozó rendelkezéseit. A 125. cikk (1) bekezdésében említett végrehajtási intézkedések kiegészítő szabályokat is rögzíthetnek a belső eljárásokat illetően. Módosítás 43 Rendeletre irányuló javaslat – módosító jogszabály Melléklet – 3 pont 31/EGK, 11/Euratom, EK rendelet 9 fejezet – 140 cikk – 1 bekezdés – d pont d) a szerződésben meghatározott felmondási idő végén, mivel a szerződésnek biztosítania kell a képviselői asszisztens vagy az Európai Parlament számára a lehetőséget a szerződés lejárat előtti felmondására. A felmondási idő szolgálati évenként legalább egy hónap, de legalább egy hónap és legfeljebb három hónap. A felmondási idő azonban nem kezdődhet szülési szabadság vagy betegszabadság ideje alatt, feltéve, hogy ez a betegszabadság nem tart tovább három hónapnál. Továbbá – a fent említett korlátokra is figyelemmel – a felmondási időt a szülési szabadság vagy a betegszabadság idejére felfüggesztik. d) figyelembe véve, hogy a képviselő és az akkreditált képviselői asszisztens közötti kapcsolat a bizalomra épül, a szerződésben meghatározott felmondási idő végén, ami feljogosítja az akkreditált képviselői asszisztenst vagy az azon képviselő(k) felkérésére eljáró Európai Parlamentet, aki(k) mellé az akkreditált képviselői asszisztenst felvették, a szerződés lejárat előtti felmondására. A felmondási idő szolgálati évenként legalább egy hónap, de legalább egy hónap és legfeljebb három hónap. A felmondási idő azonban nem kezdődhet szülési szabadság vagy betegszabadság ideje alatt, feltéve, hogy ez a betegszabadság nem tart tovább három hónapnál. Továbbá – a fent említett korlátokra is figyelemmel – a felmondási időt a szülési szabadság vagy a betegszabadság idejére felfüggesztik. Módosítás 44 Rendeletre irányuló javaslat – módosító jogszabály Melléklet – 3 pont 31/EGK, 11/Euratom, EK rendelet 9 fejezet – 140 cikk – 2 bekezdés (2)  Amennyiben a szerződés az (1) bekezdés c) pontja szerint szűnik meg, vagy amennyiben az Európai Parlament az (1) bekezdés d) pontja szerint bontja fel a szerződést, az elbocsátott képviselői asszisztens a szerződés szerinti megszűnési nap és a szerződés tényleges megszűnése közötti időszakra alapilletménye egyharmadának megfelelő juttatásra jogosult, amely nem haladhatja meg háromhavi alapilletményét. (2)  Amennyiben a szerződés az (1) bekezdés c) pontja szerint szűnik meg, az elbocsátott akkreditált képviselői asszisztens a szerződés szerinti megszűnési nap és a szerződés tényleges megszűnése közötti időszakra alapilletménye egyharmadának megfelelő juttatásra jogosult, amely nem haladhatja meg háromhavi alapilletményét. Módosítás 83 Rendeletre irányuló javaslat – módosító jogszabály melléklet - 3 pont 31/EGK, 11/Euratom, EK rendelet 9 fejezet - 140 cikk - 3 bekezdés (3)  Az analógia útján alkalmazandó 48. és 50. cikkek sérelme nélkül felmondási idő nélkül bontható fel a szerződés, ha a képviselői asszisztens szándékosan vagy gondatlanságból súlyos kötelességszegést követ el. A 6. cikk első bekezdésében említett hatóság indoklással ellátott határozatot hoz, miután biztosította az érintett számára a lehetőséget, hogy érveket hozzon fel saját védelmére. (3)  Az analógia útján alkalmazandó 48. és 50. cikkek sérelme nélkül felmondási idő nélkül bontható fel a szerződés, ha az akkreditált képviselői asszisztens szándékosan vagy gondatlanságból súlyos kötelességszegést követ el. A 6. cikk első bekezdésében említett hatóság indoklással ellátott határozatot hoz, miután biztosította az érintett számára a lehetőséget, hogy érveket hozzon fel saját védelmére. A fegyelmi eljárással kapcsolatos egyedi rendelkezéseket a 125. cikk (1) bekezdésében említett végrehajtási intézkedések rögzítik. Módosítás 46 Rendeletre irányuló javaslat – módosító jogszabály Melléklet – 3 pont 31/EGK, 11/Euratom, EK rendelet 9 fejezet – 140 cikk – 3 a bekezdés (új) (3a)  A személyzeti szabályzat 29. cikke (3) és (4) bekezdése alkalmazásában az akkreditált képviselői asszisztensként ledolgozott időszakok nem minősülnek "szolgálati évnek".

(1) Az Európai Parlament 2005/684/EK, Euratom határozata (2005. szeptember 28.) az európai parlamenti képviselők statútumának elfogadásáról (HL L 262., 2005.10.7., 1. o.) (2) Lásd jegyzőkönyv.

Az Európai Parlament 2008. december 16-i állásfoglalása a 2006/48/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv egyes mellékleteinek a kockázatkezelésre vonatkozó technikai rendelkezések tekintetében történő módosításáról szóló bizottsági irányelvtervezetről

P6_TA(2008)0607 B6-0623/2008

Az Európai Parlament,

–   tekintettel a hitelintézetek tevékenységének megkezdéséről és folytatásáról szóló, 2006. június 14-i 2006/48/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvre (átdolgozás), különösen annak 150. cikke (1) bekezdésére(1),

–   tekintettel a 2006/48/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv egyes mellékleteinek a kockázatkezelésre vonatkozó technikai rendelkezések tekintetében történő módosításáról szóló bizottsági irányelvtervezetre,

–   tekintettel a 2006/48/EK és a 2006/49/EK irányelvnek a központi hitelintézetek kapcsolt bankjai, egyes szavatolótőke-elemek, nagykockázat-vállalások, felügyeleti szabályok és válságkezelés tekintetében történő módosításáról szóló európai parlamenti és tanácsi irányelvre irányuló, 2008. október 1-i bizottsági javaslatra (COM(2008)0602) (a tőkekövetelmény-irányelv felülvizsgálatára irányuló javaslat),

–   tekintettel a hitelminősítő intézetekről szóló európai parlamenti és tanácsi rendeletre irányuló, 2008. november 12-i bizottsági javaslatra (COM(2008)0704) (a hitelminősítő intézetekről szóló rendeletre irányuló javaslat),

–   tekintettel a Bizottságra ruházott végrehajtási hatáskörök gyakorlására vonatkozó eljárások megállapításáról szóló, 1999. június 28-i 1999/468/EK tanácsi határozat(2) 5a. cikke (3) bekezdésének b) pontjára,

–   tekintettel eljárási szabályzata 81. cikkének (2) bekezdésére, és 81. cikke (4) bekezdésének b) pontjára,

A.   mivel a Bizottság előterjesztette a tőkekövetelmény-irányelv felülvizsgálatára irányuló javaslatát,

B.   mivel a Bizottság szintén előterjesztette a 2006/48/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv egyes mellékleteinek a kockázatkezelésre vonatkozó technikai rendelkezések tekintetében történő módosításáról szóló irányelvtervezetét, amely a külső hitelminősítő intézmények (KHMI) általi közzétételre vonatkozó rendelkezést is tartalmaz,

C.   mivel a Bizottság ezt követően előterjesztette a hitelminősítő intézetekről szóló rendeletre irányuló javaslatát,

D.   mivel a KHMI és a hitelminősítő intézetek közzétételre és átláthatóságra vonatkozó kötelezettségeit egységesen és következetesen kell kezelni,

E.   mivel a Bizottság által javasolt, a KHMI-re vonatkozó közzétételi kötelezettségek túlmutatnak a technikai kiigazításon, és ezért megfelelő vizsgálatot igényelnek a Parlament részéről, továbbá az együttdöntési eljárással összhangban kell kezelni őket,

F.   mivel ezen egységesség és következetesség valamint a Parlament általi megfelelő vizsgálat megköveteli, hogy a KHMI közzétételre vonatkozó kötelezettségeit az együttdöntési eljárásnak megfelelően, vagy a tőkekövetelmény-irányelv felülvizsgálatára vonatkozó javaslat, vagy pedig a hitelminősítő intézetekről szóló rendeletre irányuló javaslat keretében kezeljék,

G.   mivel támogatja a fennmaradó technikai módosításokat,

1.   ellenzi a 2006/48/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv egyes mellékleteinek a kockázatkezelésre vonatkozó technikai rendelkezések tekintetében történő módosításáról szóló bizottsági irányelvtervezet elfogadását;

2.   úgy véli, hogy a Bizottság irányelvtervezete túllépi a 2006/48/EK irányelvben meghatározott végrehajtási hatásköröket;

3.   felhívja a Bizottságot, hogy vonja vissza intézkedéstervezetét, és nyújtson be újat a bizottságnak;

4.   az irányelvtervezet alábbi módosítását javasolja:

A Bizottság által javasolt szöveg   Módosítás Módosítás 1 Irányelvtervezet – módosító jogszabály 1 cikk – 3 pont 2006/48/EK irányelv VI melléklet – 2 rész – 7 pont (3)  A VI. melléklet második részében a 7. pont helyébe a következő szöveg lép: törölve "7. Az illetékes hatóságoknak meg kell tenniük a szükséges intézkedéseket annak biztosítása érdekében, hogy a külső hitelminősítő intézmények által alkalmazott, a hitelminősítések meghatározására szolgáló módszerek alapelvei nyilvánosan hozzáférhetőek legyenek az összes lehetséges felhasználó részére annak eldöntése céljából, hogy azokat megfelelő módon vezették-e le. Az illetékes hatóságoknak továbbá meg kell tenniük a szükséges intézkedéseket annak biztosítása érdekében, hogy az értékpapírosítási pozíciókhoz kapcsolódó hitelminősítésekre tekintettel a külső hitelminősítő intézmény kötelezett legyen az ügylet struktúrájára, az eszközállomány teljesítményére és ennek a hitelminősítésre gyakorolt hatására vonatkozóan folyamatos összefoglaló tájékoztatás készítésére. Ezt az összefoglaló tájékoztatást a hitelminősítéseket a 96. cikk alkalmazásában felhasználó összes hitelintézet számára hozzáférhetővé kell tenni."

5.   utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Tanácsnak, a Bizottságnak, valamint a tagállamok kormányainak és parlamentjeinek.

(1) HL L 177., 2006.6.30., 1. o. (2) HL L 184., 1999.7.17., 23. o.

Az Európai Parlament 2008. december 16-i állásfoglalása a szakmai címjegyzékekkel foglalkozó társaságok megtévesztő reklámja elleni küzdelemről (0045/2006, 1476/2006, 0079/2003, 0819/2003, 1010/2005, 0052/2007, 0306/2007, 0444/2007, 0562/2007 stb. számú petíció) (2008/2126(INI))

P6_TA(2008)0608 A6-0446/2008

Az Európai Parlament,

–   tekintettel a 0045/2006, 1476/2006, 0079/2003, 0819/2003, 1010/2005, 0052/2007, 0306/2007, 0444/2007, 0562/2007 számú és más petíciókra,

–   tekintettel a Petíciós Bizottságnak a 0045/2006 számú és más petíciókkal foglalkozó korábbi üléseire,

–   tekintettel a megtévesztő és összehasonlító reklámról szóló, 2006. december 12-i 2006/114/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvre (kodifikált változat)(1),

–   tekintettel a belső piacon az üzleti vállalkozások fogyasztókkal szemben folytatott tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatairól szóló, 2005. május 11-i 2005/29/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvre (tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatairól szóló irányelv)(2),

–   tekintettel a fogyasztóvédelmi jogszabályok alkalmazásáért felelős nemzeti hatóságok közötti együttműködésről szóló, 2004. október 27-i 2006/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletre (a fogyasztóvédelmi együttműködésről szóló rendelet)(3),

–   tekintettel a fogyasztói érdekek védelme érdekében a jogsértés megszüntetésére irányuló eljárásokról szóló, 1998. május 19-i 98/27/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvre(4),

–   tekintettel a Belső Piaci és Fogyasztóvédelmi Bizottság által megrendelt "A szakmai címjegyzékekkel foglalkozó társaságok megtévesztő gyakorlata a fogyasztók és kkv-k védelmére irányuló jelenlegi és jövőbeni belső piaci jogalkotás összefüggésében" (IP/A/IMCO/FWC/2006-058/LOT4/C1/SC6) című tanulmányra,

–   tekintettel eljárási szabályzata 192. cikkének (1) bekezdésére,

–   tekintettel a Petíciós Bizottság jelentésére és a Belső Piaci és Fogyasztóvédelmi Bizottság véleményére (A6–0446/2008),

A.   mivel a Parlament több mint 400 petíciót kapott, ami csak a töredékét jelenti azoknak a kisvállalkozásoknak, amelyek azt állítják, hogy a szakmai címjegyzékekkel foglalkozó társaságok megtévesztő reklámjának áldozatául estek, és következésképpen lelki stresszt, bűntudatot, szégyenkezést és frusztrációt éltek át, és pénzügyi veszteséget szenvedtek,

B.   mivel ezek a panaszok a szakmai címjegyzékekkel foglalkozó egyes társaságok által folytatott, széles körben elterjedt és összehangolt, több ezer vállalatot érintő, határokon átnyúló, azaz az Európai Unión belül két vagy több tagállamban végzett tevékenységeket magában foglaló félrevezető üzleti gyakorlatot tükröznek, jelentős pénzügyi hatást gyakorolva az érintett üzleti vállalkozásokra, és mivel nincs olyan közigazgatási mechanizmus vagy jogi eszköz, amely lehetővé tenné a nemzeti bűnüldöző szervek számára a határokon átnyúló hatékony együttműködést,

C.   mivel az ilyen gyakorlat félrevezető jellege nyilvánvalóbbá válik, ha az elektronikus úton valósul meg, és az interneten keresztül elterjed (lásd a 0079/2003. sz. petíciót),

D.   mivel a kifogásolt üzleti gyakorlat jellemzően az üzleti vállalkozásnak a szakmai címjegyzékekkel foglalkozó társaság általi, rendszerint levélben való, a vállalkozás elnevezésének és címének megadására vagy aktualizálására felkérő megkereséséből áll, azt a hamis benyomást keltve bennük, hogy díjmentesen kerülnek felvételre a szakmai címjegyzékbe; mivel az aláírók számára később derül ki, hogy valójában szándékukon kívül a szakmai címjegyzékbe való szereplésről szóló – általában legalább hároméves – szerződést írtak alá nagyjából 1 000 euró éves díjért,

E.   mivel az említett eljárás során alkalmazott űrlap rendszerint kétértelmű és nehezen érthető, és a szakmai címjegyzékbe való díjmentes felvétel képzetét kelti, ám valójában a szakmai címjegyzékben való reklámozásról szól, és nem kívánt szerződésbe csalja az üzleti vállalkozásokat,

F.   mivel a szakmai címjegyzékekkel foglalkozó vállalkozások más vállalkozásokkal fennálló viszonyát illetően sem specifikus EU-jogszabály, sem nemzeti jogszabályok nincsenek a tagállamokban, és mivel a tagállamok diszkrecionális joga az átfogóbb és mélyrehatóbb jogszabályok bevezetése,

G.   mivel a 2006/114/EK irányelv az üzleti vállalkozások közötti ügyletekre is vonatkozik, és a megtévesztő reklámot a következőképpen határozza meg: "minden olyan reklám, amely bármilyen módon – beleértve a megjelenítését is – megtéveszti vagy megtévesztheti azokat a személyeket, akik felé irányul, vagy akiknek a tudomására juthat, és megtévesztő jellege miatt befolyásolhatja e személyek gazdasági magatartását, vagy amely ugyanilyen okok miatt kárt okoz vagy kárt okozhat valamely versenytársnak"; mivel azonban a szakmai címjegyzékekkel foglalkozó társaságok más üzleti vállalkozásokkal folytatott ilyen gyakorlata elleni fellépés jelentős gyakorlati akadálya a "félrevezető" kifejezés eltérő értelmezése,

H.   mivel a 2005/29/EK irányelv tiltja "a reklámanyagban számla vagy más hasonló, fizetésigényt megfogalmazó dokumentum" küldését, "amely tévesen azt a benyomást kelti a fogyasztóban, hogy már megrendelte a reklámozott terméket"; mivel azonban ez az irányelv nem vonatkozik a vállalkozások közötti félrevezető gyakorlatra, és ezért a jelenlegi formájában nem lehet rá támaszkodni a petíciók benyújtóinak való segítségnyújtáskor; mivel azonban ez az irányelv nem zárja ki a tisztességtelen üzleti gyakorlatra vonatkozó nemzeti jogszabályok rendszerét, amely minden körülmények között egyaránt alkalmazandó lenne a fogyasztókra és a vállalkozásokra,

I.   mivel a 2005/29/EK irányelv nem zárja ki, hogy a tagállamok nemzeti jogukban kiterjesszék annak alkalmazási körét a vállalkozásokra is; mivel azonban ez különböző szintű védelem kialakulásához vezet az egyes tagállamokban a félrevezető szakmai címjegyzékekkel foglalkozó vállalkozásoknak áldozatul eső vállalkozások tekintetében,

J.   mivel a 2006/2004/EK rendelet a "Közösségen belüli jogsértést" a következőképpen határozza meg: "minden olyan cselekmény vagy mulasztás, amely ellentétben áll a fogyasztók érdekei védelmét szolgáló [...] jogszabályokkal, és amely sérti vagy sértheti valamely, a cselekmény vagy a mulasztás elkövetésének helye, a felelős eladó vagy szolgáltató letelepedésének helye, illetve a cselekmény vagy mulasztás elkövetésére vonatkozó bizonyíték vagy vagyoni érték helye szerinti tagállamtól eltérő tagállamban vagy tagállamokban lakóhellyel rendelkező fogyasztók kollektív érdekeit", mivel azonban ez az irányelv nem vonatkozik a vállalkozások közötti félrevezető gyakorlatra, és ezért a jelenlegi formájában arra sem lehet támaszkodni a petíciók benyújtóinak való segítségnyújtáskor,

K.   mivel a petíciók benyújtóinak többsége a "European City Guide"-ként ismert szakmai címjegyzéket nevezte meg (melynek tevékenységei ellen bírósági és közigazgatási eljárás indult), de olyan más szakmai címjegyzékeket is megemlítettek, mint a "Construct Data Verlag", a "Deutscher Adressdienst GmbH" és a "NovaChannel"; mivel azonban a szakmai címjegyzékekkel foglalkozó többi társaság jogszerű üzleti gyakorlatot folytat,

L.   mivel az ilyen tisztességtelen üzleti gyakorlat főként a kisvállalkozásokat veszi célba, de kiterjed a szakemberekre és akár a nonprofit intézményekre is, például a civil szervezetekre, a jótékonysági intézményekre, az iskolákra, könyvtárakra és a helyi társadalmi klubokra, például a zenekari klubokra,

M.   mivel a szakmai címjegyzékekkel foglalkozó társaságok gyakran az áldozatok tagállamától eltérő tagállamban vannak bejegyezve, megnehezítve az áldozatok számára, hogy védelmet kérjenek a nemzeti hatóságoktól a "félrevezető" kifejezés tagállamonként eltérő értelmezése miatt; mivel az áldozatok gyakran a nemzeti jogi keretektől és a fogyasztóvédelmi hatóságoktól sem kapnak jogorvoslatot, azon az alapon, hogy a jogszabály célja a fogyasztók, nem pedig az üzleti vállalkozások védelme; mivel kisvállalkozás lévén a legtöbb áldozat gyakran híján van a peres úton történő hatékony jogorvoslatot lehetővé tevő erőforrásoknak, és mivel a szakmai címjegyzékekkel foglalkozó vállalkozások esetében az önszabályozó mechanizmusok kevéssé számítanak, tekintettel arra, hogy a félrevezető reklámozást folytatók figyelmen kívül hagyják azokat,

N.   mivel az ilyen gyakorlat áldozatától maga a szakmai címjegyzékkel foglalkozó társaság, vagy az általa szerződtetett adósságbehajtó ügynökség követeli szigorúan a fizetést; mivel az áldozatok arról panaszkodnak, hogy az ilyen eljárás miatt veszélyben és fenyegetve érzik magukat, és sok közülük végül inkább kényszeredetten fizet, csakhogy a további zaklatást elkerülje,

O.   mivel a fizetést visszautasító áldozatok ellen csak kevés kivétellel indult bírósági eljárás,

P.   mivel számos tagállam jellemzően figyelemfelkeltő jellegű kezdeményezést fogadott el a probléma kezelése érdekében a potenciális érintett vállalkozások körében, és mivel ez magában foglalja az információ megosztását, a tanácsadást, a hatóságok figyelmeztetését és egyes esetekben nyilvántartás vezetését a panaszokról,

Q.   mivel Ausztria 2000 óta módosította a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatokról szóló nemzeti jogszabályát, és mivel annak 28a. szakasza jelenleg kimondja: "Az üzleti tevékenység vagy a verseny keretében tilos reklámozni a címjegyzékekben, például sárga oldalakban, telefonkönyvekben vagy hasonló címlistákban való nyilvántartásba vételt fizetési utalvány, fizetési megbízás, számla ellenében, illetve helyesbítést vagy más hasonlót kínálni, illetve egyéb nyilvántartásba vételt felajánlani anélkül, hogy egyértelműen közölnék és grafikailag is jól láthatóan feltüntetnék, hogy az ilyen reklám kizárólag a szerződésre való ajánlattétel",

R.   mivel az ilyen gyakorlatokat évek óta alkalmazzák, és ezzel számos áldozatot ejtenek, és jelentős károkat és torzulásokat okoznak a belső piacon,

1.   aggodalmának ad hangot a petíciók benyújtói által felvetett problémával kapcsolatban, amely széles körben elterjedtnek és a határokon átnyúló jellegűnek tűnik, és amely jelentős pénzügyi hatással jár, különösen a kisvállalkozásokra;

2.   úgy ítéli meg, hogy e probléma határokon átnyúló jellege a közösségi intézményekre hárítja annak felelősségét, hogy megfelelő jogi megoldást nyújtsanak az áldozatoknak, például hogy a megtévesztő reklám alapján kötött szerződések érvényessége hatékonyan megtámadható és megsemmisíthető legyen, és hogy az áldozatoknak lehetősége legyen az általuk kifizetett pénz visszafizettetésére;

3.   sürgeti az áldozatokat, hogy jelentsék be az üzleti csalásokat a nemzeti hatóságoknak, és felhívja a tagállamokat, hogy biztosítsák a szükséges "know-how"-t a kis- és közepes méretű vállalkozásoknak ahhoz, hogy be tudják nyújtani panaszukat a kormányzati és nem kormányzati szervekhez, biztosítva a nyitott kommunikációs csatornákat és azt, hogy az áldozatok tudják, a tanácsadás rendelkezésükre áll, így kérhetnek megfelelő tanácsot, mielőtt rendeznék a szakmai címjegyzékkel foglalkozó, megtévesztő társaságok által tőlük követelt díjakat; sürgeti a tagállamokat, hogy hozzák létre és tartsák fenn az ilyen panaszok központosított adatbázisát;

4.   sajnálja, hogy az ilyen gyakorlat széles körben való elterjedése ellenére az európai uniós és a nemzeti jogi szabályozás nem tűnik megfelelőnek arra, hogy a védelemhez jelentős eszközöket és hatásos jogorvoslatot nyújtson, illetve hogy azt nem hajtják végre megfelelően nemzeti szinten; sajnálja, hogy a nemzeti hatóságok is képtelennek tűnnek jogorvoslat nyújtására;

5.   üdvözli az európai és a nemzeti üzleti szervezetek által a tagjaik körében a figyelemfelkeltés érdekében tett erőfeszítéseket, és felhívja azokat, hogy a helyi szervezetekkel együttműködve tegyék intenzívebbé erőfeszítéseiket annak érdekében, hogy először is kevesebb ember váljon a megtévesztő szakmai címjegyzékek áldozatává; aggályát fejezi ki amiatt, hogy néhány ilyen szervezet ellen a tudatosító tevékenységeik során megnevezett félrevezető szakmai címjegyzékekkel foglalkozó cégek állítólagos rágalmazás és hasonló vádak miatt bírósági eljárást indítottak;

6.   üdvözli az egyes tagállamok, például az Olaszország, Spanyolország, Hollandia, Belgium és az Egyesült Királyság, de különösen az Ausztria által annak érdekében tett intézkedéseket, hogy megkíséreljék megakadályozni a szakmai címjegyzékekkel foglalkozó társaságokat a megtévesztő gyakorlat folytatásában; úgy véli azonban, hogy ezek az erőfeszítések elégtelenek és változatlanul szükség van az ellenőrzés nemzetközi szintű összehangolására;

7.   felhívja a Bizottságot és a tagállamokat, hogy a nemzeti és az európai üzleti képviseleti szervezetekkel teljes együttműködésben tegyenek erőfeszítéseket a problémával kapcsolatos figyelemfelkeltés érdekében azért, hogy több embert tájékoztassanak és tegyenek képessé a megtévesztő reklám elkerülésére, amely nem kívánt reklámszerződések megkötésére csábíthatná őket;

8.   felhívja a Bizottságot arra, hogy a "A XXI. század Európájának egységes piaca" című közleményében javasolt kisvállalkozásokkal kapcsolatos európai kezdeményezés keretében foglalkozzon az üzleti csalások problémájával, és az Enterprise Europe Network és a SOLVIT hálózatait, valamint az érintett főigazgatóságok portáljait is használja fel a tájékoztatásra és a problémával kapcsolatos segítségnyújtásra;

9.   sajnálja, hogy a 2006/114/EK irányelv, amely az üzleti vállalkozások közötti, itt tárgyalthoz hasonló ügyletekre vonatkozik, vagy elégtelen a hatékony jogorvoslathoz, vagy pedig nem megfelelően kerül végrehajtásra a tagállamokban; kéri a Bizottságot, hogy 2009 decemberéig készítsen jelentést a 2006/114/EK irányelv oly módon történő módosításának megvalósíthatóságáról és következményeiről, hogy az kiegészüljön a félrevezetőnek tekintett gyakorlatok "fekete" és "szürke" listájával;

10.   emlékeztet arra, hogy noha a Bizottság nem rendelkezik jogkörrel a 2006/114/EK irányelv közvetlenül magánszemélyekkel vagy társaságokkal szembeni foganatosítására, a Szerződés őreként köteles azt biztosítani, hogy az irányelvet a tagállamok megfelelően és hatékonyan hajtsák végre; ezért felhívja a Bizottságot, hogy győződjön meg róla, a tagállamok teljes körűen és hatékonyan ültetik át a 2005/29/EK irányelvet, annak érdekében, hogy valamennyi tagállamban garantálják a védelmet, valamint, hogy befolyásolja és alakítsa a rendelkezésre álló törvényi és eljárásjogi eszközöket – mint a 84/450/EGK irányelv esetében, amely eszközöket biztosított Ausztriának, Spanyolországnak és Hollandiának –, ezáltal is teljesítve a Szerződés őrzőjeként a vállalkozások védelme tekintetében rá háruló kötelezettséget, mindeközben biztosítva, hogy a letelepedés és a szolgáltatásnyújtás szabadsága ne sérüljön;

11.   felhívja a Bizottságot, hogy fokozza a 2006/114/EK irányelv végrehajtásának ellenőrzését, leginkább azokban a tagállamokban, amelyekben a szakmai címjegyzékkel foglalkozó, megtévesztő társaságok székhelye található, de különösen Spanyolországban, ahol a petíciókat benyújtók által leggyakrabban megnevezett, szakmai címjegyzékkel foglalkozó társaság székhelye van, valamint a Cseh Köztársaságban és Szlovákiában, ahol olyan bírósági ítéletet hoztak az áldozatokkal szemben, amely megkérdőjelezi a 2006/114/EK irányelv említett országokban történő végrehajtását; felhívja a Bizottságot, hogy tegyen jelentést a Parlamentnek megállapításairól;

12.   sajnálja, hogy a 2005/29/EK irányelv hatálya nem terjed ki az üzleti vállalkozások közötti ügyletekre, és hogy a tagállamok vonakodni látszanak az irányelv hatályának kiterjesztésétől; megjegyzi azonban, hogy a tagállamok egyoldalúan is kiterjeszthetik nemzeti fogyasztóvédelmi jogszabályaikat az üzleti vállalkozások közötti ügyletekre, és tevékenyen erre ösztönzi a tagállamokat, valamint arra is, hogy a 2006/2004/EK rendelet szerint biztosítsák az együttműködést a tagállami hatóságok között, hogy lehetővé váljon az EU-ban vagy harmadik országban létrehozott, szakmai címjegyzékekkel foglalkozó társaságok ilyen jellegű, határokon átnyúló tevékenységeinek felderítése; kéri továbbá a Bizottságot, hogy 2009 decemberéig nyújtson be jelentést a 2005/29/EK irányelv oly módon történő módosításának megvalósíthatóságáról és következményeiről, hogy hatálya kiterjedjen az üzleti vállalkozások közötti szerződésekre is, különös tekintettel az irányelv I. melléklet 21. pontjára;

13.   üdvözli az Ausztria által mutatott példát, amely külön tiltást vezetett be nemzeti jogszabályába a megtévesztő szakmai címjegyzékekre vonatkozóan, és felhívja a Bizottságot, hogy – a probléma határokon átnyúló jellegére figyelemmel – az osztrák modell alapján tegyen javaslatot a 2005/29/EK irányelv hatókörének kiterjesztésére, olyan formában, amely kifejezetten tiltja a szakmai címjegyzékekben való reklámozást, hacsak a lehetséges ügyfeleket egyértelműen és jól olvashatóan arról nem tájékoztatják, hogy az ilyen reklám kizárólag egy ajánlat a fizetés ellenében való szerződésre;

14.   megjegyzi, hogy a nemzeti szabályozás gyakran elégtelen a szakmai címjegyzékekkel foglalkozó, más tagállamban letelepedett társaságokkal szembeni jogorvoslat kereséséhez, és ezért arra ösztönzi a Bizottságot, hogy segítse elő a nemzeti hatóságok közötti tevékenyebb, határokon átnyúló együttműködést annak érdekében, hogy hatékonyabb jogorvoslatot nyújthassanak az áldozatoknak;

15.   sajnálja, hogy a 2006/2004/EK rendelet nem vonatkozik a vállalkozások közötti ügyletekre és ezért arra nem lehet támaszkodni a félrevezető szakmai címjegyzékek elleni fellépés eszközeként; felhívja a Bizottságot, hogy tegyen az alkalmazási kör ennek megfelelő kiterjesztésére irányuló jogalkotási javaslatot;

16.   üdvözli Belgium példáját, ahol a megtévesztő gyakorlat által érintettek valamennyien a lakóhelyük szerinti országukban tehetnek jogi lépéseket;

17.   megjegyzi, hogy az osztrák tapasztalatok azt mutatják, hogy az áldozatok joga, miszerint szakmai szervezetek vagy hasonló testületek kollektíven indíthatnak peres eljárást a szakmai címjegyzékekkel foglalkozó vállalkozások ellen, hatékony jogorvoslatnak tűnik, amelyet az EK versenyjogi szabályai megsértése miatt kártérítéshez kapcsolódóan a DG COMP, illetve a fogyasztók európai szintű kollektív jogorvoslatával kapcsolatban a DG SANCO által jelenleg vizsgált kezdeményezések is átvehetnének;

18.   annak biztosítására ösztönzi a tagállamokat, hogy a megtévesztő reklám áldozatainak egyértelműen meghatározható nemzeti hatóság álljon rendelkezésére, amelyhez panaszt nyújthatnak be, és amelytől jogorvoslatot kérhetnek még az ezekhez hasonló olyan esetekben is, amikor a megtévesztő reklám áldozatai üzleti vállalkozások;

19.   felhívja a Bizottságot, hogy dolgozzon ki a nemzeti ügynökségeknek a bevált gyakorlatokat tartalmazó iránymutatásokat, amelyeket akkor lehet követni, ha a megtévesztő reklámmal kapcsolatos eseteket hoznak tudomásukra;

20.   felhívja a Bizottságot, hogy törekedjen a harmadik országokkal és az illetékes nemzetközi szervezetekkel való nemzetközi együttműködésre annak érdekében, hogy a harmadik országokban letelepedett, a szakmai címjegyzékekkel foglalkozó megtévesztő társaságok ne tudjanak kárt okozni az Európai Unióban letelepedett üzleti vállalkozásoknak;

21.   utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Tanácsnak, a Bizottságnak, valamint a tagállamok kormányainak és parlamentjeinek.

(1) HL L 376., 2006.12.27., 21. o. (2) HL L 149., 2005.6.11., 22. o. (3) HL L 364., 2004.12.9., 1. o. (4) HL L 166., 1998.6.11., 51. o.