Index 
 Előző 
 Következő 
 Teljes szöveg 
Eljárás : 2008/2118(INI)
A dokumentum állapota a plenáris ülésen
Válasszon egy dokumentumot : A6-0492/2008

Előterjesztett szövegek :

A6-0492/2008

Viták :

Szavazatok :

PV 03/02/2009 - 6.8
CRE 03/02/2009 - 6.8
A szavazatok indokolása
A szavazatok indokolása

Elfogadott szövegek :

P6_TA(2009)0039

Elfogadott szövegek
PDF 250kWORD 88k
2009. február 3., Kedd - Strasbourg
A nemi alapú megkülönböztetésmentesség és a generációk közötti szolidaritás
P6_TA(2009)0039A6-0492/2008

Az Európai Parlament 2009. február 3-i állásfoglalása a nemek közötti megkülönböztetésmentességről és a nemzedékek közötti szolidaritásról (2008/2118(INI))

Az Európai Parlament,

−   tekintettel az EK-Szerződés 2. cikkére, 3. cikkének (2) bekezdésére és 141. cikkére,

−   tekintettel a Tanács és a Tanácsban ülésező foglalkoztatási és szociálpolitikai miniszterek 2000. június 29-i, a nőknek és férfiaknak a családi életben és a munka világában való kiegyensúlyozott részvételéről szóló állásfoglalására(1),

−   tekintettel az "Úton minden korosztály Európája felé – a jólét és a nemzedékek közötti szolidaritás előmozdítása" című bizottsági közleményről szóló, 2000. december 15-i állásfoglalására(2),

−   tekintettel a munka, a család és a magánélet összeegyeztetéséről szóló, 2004. március 9-i állásfoglalására(3),

−   tekintettel az Európai Tanács 2005. március 22–23-i brüsszeli ülésén elfogadott Európai Ifjúság Egyezményre,

−   tekintettel a demográfiai kihívásokról és a nemzedékek közötti szolidaritásról szóló, 2006. március 23-i állásfoglalására(4),

−   tekintettel a Bizottság 2006. október 12-i, "Európa demográfiai jövője: kovácsoljunk lehetőséget a kihívásból!" című közleményére (COM(2006)0571),

−   tekintettel az Európai Unióban a fiatal nők számára a családi élet és a tanulmányi időszak összeegyeztetését lehetővé tevő intézkedések bevezetésére vonatkozó szabályozási keretről szóló, 2007. június 19-i állásfoglalására(5),

−   tekintettel a Bizottság "A nemzedékek közötti szolidaritás előmozdítása" című 2007. május 10-i közleményére (COM(2007)0244),

−   tekintettel az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság "A nemzedékek közötti szolidaritás előmozdítása" című bizottsági közleményről szóló véleményére(6),

−   tekintettel "A nők és a férfiak közötti egyenlőségről az Európai Unióban – 2007" című 2007. szeptember 27-i állásfoglalására(7),

−   tekintettel a Bizottságnak az "Európa demográfiai jövője: tények és adatok" című munkadokumentumára (SEC(2007)0638),

−   tekintettel az Európa demográfia jövőjéről szóló, 2008. február 21-i állásfoglalására(8),

−   tekintettel "A nők és a férfiak közötti egyenlőségről – 2008" című, 2008. szeptember 3-i állásfoglalására(9),

−   tekintettel eljárási szabályzata 45. cikkére,

−   tekintettel a nők jogai és az esélyegyenlőség bizottságának jelentésére (A6-0492/2008),

A.   mivel a nők és a férfiak egyenlők az emberi méltóság és egyenlők a jogok és kötelességek tekintetében,

B.   mivel a férfiak és nők közötti egyenlő bánásmód a jogrendszer alapvető elve, és mint ilyent, figyelembe kell venni a jogszabályok értelmezésekor, és be kell tartani azok alkalmazásakor,

C.   mivel továbbra is fennáll a szakadék a nők és a férfiak között a munka minőségének minden szempontja tekintetében, például a szakmai és a magánélet összeegyeztetésében; mivel az eltartott gyermekkel rendelkező nők foglalkoztatási rátája csak 62,4 %, szemben a férfiak 91,4%-os rátájával; és mivel a részmunkaidős munkavállalók 76,5%-ban nők,

D.   mivel a Lisszaboni Stratégia célkitűzése az, hogy a munkaképes nők 60%-át bevonja a munkaerőpiacra; mivel a Lisszaboni Stratégia mennyiségi és minőségi célkitűzéseit, valamint a növekedést és foglalkoztatást célzó, új, integrált iránymutatásait(10) – különösen, ami a nők és a felnőttek foglalkoztatását illeti – az határozza meg, hogy tudatában vagyunk-e annak, hogy ezen erőforrások és potenciáljuk pazarlása fenntarthatatlan, illetve a nyugdíj- és szociális védelmi rendszerek stabilitását veszély fenyegeti,

E.   mivel a nőkkel és a férfiakkal szembeni egyenlő elbánás elve feltételezi, hogy a nemek között nem áll fenn semmiféle közvetlen vagy közvetett megkülönböztetés, különösen az anyaság, a családi kötelezettségek vállalása és a családi állapot alapján,

F.   mivel a 2006. október 12-i fent említett bizottsági közleményben szereplő adatok szerint az olyan országokban és régiókban, ahol magas a nők foglalkoztatottsági aránya és vannak szociális védelmi rendszerek, magasabb a születési arány,

G.   mivel a három legfőbb kihívás, amellyel az Európai Unió szembenéz – a demográfiai változások, a globalizáció és az éghajlatváltozás – megkövetelik a nemzedékek, valamint a nemek között létrejövő, széles körű szerződésen alapuló szolidaritást,

H.   mivel a nemek és nemzedékek közötti szerződést a munka és a magánélet önálló megszervezésének lehetőségére kell alapozni, vagyis a szakmai munka gazdasági és termelési igényei, valamint a munkaidő meghatározása és a feladat megválasztása összeegyeztethetőségére, törvényi és szerződéses úton meghatározott jogi és felelősségi keretek között,

I.   mivel a nemzedékek közötti felelősség az állami hatóságok részéről aktív megközelítést és a társadalom szereplőinek szerepvállalását követeli meg a jó minőségű közérdekű szolgáltatások és a megfelelő és elégséges szociális biztonsági és védelmi rendszerek biztosításában,

J.   mivel a nők jelenléte a munkaerőpiacon kulturális változásokhoz, illetve a munka, a család és a magánélet összeegyeztetését és a szerepek átalakítását célzó politikák végrehajtására irányuló reformokhoz kötődik; mivel e politikák eltérő, de mélyen összekapcsolódó szempontokra vonatkoznak, kezdve – a teljes munkaidős munkaszerződés részmunkaidős szerződéssé való átalakítása és a (szülési, apasági, szülői, családi) szabadságok igénybevétele révén –a munkaidő átmeneti csökkentésétől a személyek számára elérhető szolgáltatásokig,

K.   mivel a demográfiai változások jelentős hatást gyakorolnak az emberek magánéletére és munkájára; mivel a szolgáltatások szűkössége, az alacsony bérek, a lassú beilleszkedés a szakképzett munkaerő piacára, elhúzódó felvétel a határozott idejű munkaszerződések következtében, valamint a fiatal nők és férfiak számára elégtelen ösztönzők szerepelnek azon indokok között, amelyek arra sarkallják a fiatalokat, hogy kitolják a családalapítás és a gyermekvállalás idejét; illetve a munkaszervezés merevsége, a gondozási munka utáni visszailleszkedési nehézségek megnehezítik a szabad döntést a munka, a család és a magánélet összeegyeztetésében és az azok közötti választásban,

L.   mivel a nemi alapú megkülönböztetés prima facie és általában nemcsak a nőket/anyákat, hanem a férfiakat/apákat is érinti; mivel ezen a téren valamennyi politikai akciónak már nem kizárólag csak a nőkre kellene koncentrálnia, és e területen az európai és nemzeti politikáknak ezentúl figyelembe kellene venniük a férfiak/apák igényeit és képességeit is,

M.   mivel nagyobb figyelmet kellene fordítani a gondozási munkát érő, a szülési, apasági, szülői és családi szabadság igénybe vételéhez kötődő hátrányos megkülönböztetés fogalmára, annak megállapítása érdekében, hogy e hátrányos megkülönböztetés nemhez köthető megkülönböztetés-e; mivel európai szinten meg kell határozni a többszörös hátrányos megkülönböztetés fogalmát,

N.   mivel a nemzedékek közötti szolidaritás gondolata nem csak a gyermekgondozásra korlátozódik, hanem az idősek és az eltartottak iránti felelősségre, ami elősegíti az emberi méltóság tiszteletben tartását és a jövő nemzedékeinek körében való népszerűsítését,

O.   mivel a nagymértékű szegénység nem lehet megkülönböztető tényező a nemzedékek közötti szolidaritás szempontjából, s a legszegényebb családok is kapcsolatokkal rendelkeznek és közreműködnek a nemzedékek közötti szolidaritás területén,

P.   mivel az idejét és képességeit gyermekek gondozására és nevelésére vagy idős emberek gondozására áldozó személyt a társadalomnak el kell ismernie, és ez a célkitűzés úgy érhető el, ha számára a társadalombiztosítási és nyugdíjjuttatások terén megfelelő jogokat biztosítanak,

Q.   mivel a szülők nevelő szerepe a gyermekek, illetve a gyermekek szerepe az idős és gondozásra szoruló emberek tekintetében, valamint a nők és férfiak gondozói szerepe az idősek és az eltartottak tekintetében nélkülözhetetlen a közjó fejlődése szempontjából, és ennek a szerepnek a keresztirányú politikák részéről ilyen elismerést kell kapnia többek között azon nők és férfiak esetében is, akik szabad választásukból áldozzák erre idejüket egészen vagy részben,

R.   mivel 2003 októberétől a Bizottság konzultációt kezdeményezett a szociális felekkel a munka, a család és a magánélet összeegyeztetésének témájában, amely a második szakaszába ért, és amely a nők és férfiak gondozási munkában betöltött felelősségének a minőségi munkavégzéssel való megfeleltetését lehetővé tevő politikák és eszközök azonosításának fontosságán alapul,

S.   figyelembe véve a férfiak kulcsszerepét az igazi egyenlőség megvalósításában,

T.   mivel a nőkre alkalmazandó rugalmas biztonsági elveket az Európai Parlamentnek a rugalmas biztonság közös elveiről szóló, 2007. november 29-i állásfoglalása(11) is meghatározta, és mivel az európai régiók nagy részében a munkaidő-beosztás nem kedvez a gyermekes munkavállalóknak, illetve a gyermektelenekkel összehasonlítva nekik kisebb esélyük van arra, hogy rugalmas munkaidő-beosztású állásban helyezkedjenek el(12),

U.   mivel a családi tervek, a magánélet és a szakmai ambíciók összeegyeztetése csak akkor érhető el, ha az érintett személyek gazdasági és társadalmi szempontból valóban szabadon választhatnak és őket európai és nemzeti szintű politikai és gazdasági döntésekkel támogatják, anélkül hogy ebből hátrányuk származna, és ha a szükséges infrastruktúra rendelkezésre áll,

V.   mivel megvan a "kötelező" részmunkaidő kockázata, különösen a nők/anyák esetében, akik a megfizethető gyermekmegőrzési struktúrák hiányában gyakran erre kényszerülnek, úgy ahogy megvan annak kockázata is, hogy megtagadják a teljes munkaidő részmunkaidővé történő átalakítását, ami megnehezíti vagy lehetetlenné teszi a munka, a család és a magánélet összeegyeztetését,

1.   hangsúlyozza, hogy a nemzedékek közötti szolidaritás elve az európai szociális modell egyik strukturális kulcstényezője; ezen elv fenntartása érdekében kéri a hatóságok aktív megközelítését a különböző szinteken, valamint a különböző társadalmi szereplők részvételét a családok, fiatalok és minden önellátásra képtelen személy számára minőségi közérdekű szociális szolgáltatások biztosítása érdekében;

2.   kiemeli, hogy a gondozási politikák és a gondozási szolgáltatások lényegükből fakadóan összefüggenek a nők és férfiak közötti egyenlőség elérésével; bírálja, hogy számos tagállamban hiányoznak a megfizethető, elérhető és minőségi gondozási szolgáltatások, ami összefügg azzal, hogy a gondozási munka nem egyformán oszlik meg a nők és a férfiak között, ami közvetlen negatív hatással van a nőknek a társadalmi, gazdasági, kulturális és politikai élet minden területén való részvételi képességére;

3.   hangsúlyozza, hogy a jó minőségű, megfizethető, a szülők és gyermekek számára megfelelő nyitvatartási idővel működő gyermekgondozási szolgáltatásokat, valamint az idősek és más gondozásra szoruló személyek számára fenntartott megfizethető, jó minőségű gondozási struktúrát az Európai Unió szociális modelljének középpontjába kell állítani, és kulcsszerepet kell kapniuk annak megkönnyítésében, hogy a nők képességeik révén hozzáférhessenek a munkaerőpiachoz, és fizetett munkaviszonyhoz juthassanak, ami által gazdaságilag függetlenné válhatnak;

4.   emlékezteti a tagállamokat a 2002-es barcelonai Európai Tanács során elfogadott kötelezettségvállalásukra, hogy kiküszöbölik a nők és férfiak egyenlő munkaerő-piaci részvételének akadályait, valamint a hároméves és az iskolaköteles kor közötti gyermekek 90 %-a, és a három év alatti gyermekek legalább 33 %-a számára 2010-ig bevezetik a gyermekgondozást; felkéri a tagállamokat, hogy terjesszenek elő hasonló célkitűzéseket az idős és beteg hozzátartozókat gondozó létesítményekre vonatkozóan;

5.   utal a férfiak és nők között a háztartási és családi kötelezettségek ellátása terén fennálló hatalmas aránytalanságra, ami miatt főként nők döntenek a rugalmas munkaszervezés mellett vagy adják fel állásukat, ami hatással van a nők szakmai előmenetelére, a férfiak és nők közötti bérszakadék fennmaradására és a nyugdíjjogosultságokra;

6.   aggodalmának ad hangot azzal kapcsolatban, hogy a cseh elnökségnek a gyermekgondozást a szakmai karrier teljes jogú alternatívájának tekintő javaslata a férfiak és a nők közötti hagyományos munkamegosztás és a munkavállalóról alkotott hagyományos felfogás irányába mutathat, amely szerint a munkavállaló férfi, a teljes munkaidőben rendelkezésre áll, és személyes szükségleteiről a "láthatatlan kéz" (a nő) gondoskodik, aki a háztartást és a család életét megszervezi;

7.   nagyon aggályosnak tartja, különösen a gazdasági visszaesés idején, hogy a cseh elnökség javaslata a nőket munkájuk feladására kényszeríti, hogy "természetes" útjukat járják, azaz gondozzák a gyerekeket és más gondozásra szoruló személyeket; sürgeti a Tanácsot és a tagállamokat, hogy tegyenek meg mindent a barcelonai gyermekgondozási célok elérése érdekében;

8.   hangsúlyozza, hogy a szülő vagy szülők tisztes jövedelmet biztosító munkában való teljes részvétele segítheti a munkahellyel rendelkezők szegénységének csökkentését, és segítheti a sokkal magasabb (32%) szegénységi rátával rendelkező egyszülős háztartásokat fenyegető szegénység kockázatának leküzdését;

9.   rámutat arra, hogy a tagállamok nyugdíjrendszereiben még mindig sok nő csak származtatott, férje foglalkoztatási múltján alapuló jogokat szerez, azzal a következménnyel, hogy a szegénységben élő idősebbek többsége nő;

10.   felszólítja a tagállamokat, hogy kezeljék azokat a strukturális tényezőket, amelyek hozzájárulnak a nyugdíjrendszerek egyenlőtlenségeihez, beleértve a gondozás megszervezését és a családi élet és a munka összeegyeztetését, a munkaerő-piaci egyenlőtlenségeket, a fizetések terén a nemek közötti szakadékot és a második és harmadik pillérbe tartozó nyugdíjak területén a közvetlen megkülönböztetést;

11.   felszólítja a Bizottságot, hogy kezdeményezzen egy új irányelvet az eltartott családtagok (gyermekek, idősek és fogyatékkal élők) esetén a munka és a családi élet összeegyeztetésével kapcsolatos meghatározott jogokról és biztosítékokról;

12.   kéri a tudományos kutatási létesítményeket és intézményeket, hogy fektessenek több forrást a gyermekeknek vagy gondozásra szorulóknak szánt, illetve átfogóan a háztartási használatra szánt termékek ökológiai fejlesztésébe;

13.   felkéri az Eurostatot, hogy dolgozzon ki intézkedéseket a gyermekgondozásról és az eltartottak gondozásáról szóló statisztikák nemek szerinti bemutatására;

14.   felkéri a Bizottságot, hogy nyújtson be konkrét kezdeményezéseket a nevelői feladatok gyakorlása és a gondozásra szoruló személyeknek nyújtott szolgáltatások, illetve a háztartási munkák ellátása során szerzett kompetenciák érvényesítésére úgy, hogy ezeket figyelembe lehessen venni a munkaerőpiacra való visszatéréskor; emlékeztet arra, hogy a keresztkompetenciák értékelése létfontosságú részét képezi az ún. "kompetenciamérlegnek", amelyet a legjobb nemzeti kísérleti hagyományok szerint kell végrehajtani a munkaerő-kereslet és -kínálat kereszteződésének rendszerein;

15.   felszólítja a Bizottságot, hogy folytasson tudatosságnövelő kampányt, és indítson kísérleti projekteket a nők és férfiak szakmai és családi életben való kiegyensúlyozott részvételének megkönnyítése érdekében;

16.   felszólítja a tagállamokat is, hogy mérlegeljék a rugalmas munkaidőt a szülők számára (szabad választás eredményeképpen) és a gyermekgondozási létesítmények rugalmas nyitvatartási idejét, hogy segítsenek a nőknek és férfiaknak a munka és a családi élet sikeresebb összeegyeztetésében;

17.   arra kéri a Bizottságot, hogy kövesse nyomon a tagállamok gondozókkal kapcsolatos legjobb gyakorlatait, és hogy valamennyi tagállam körében tegyék közzé ezeket a legjobb gyakorlatokat annak érdekében, hogy megmutassák, hogy a gondozók központi szerepet játszanak a nemzedékek közötti szolidaritás területén, és hogy ösztönözzék a gondozókra vonatkozó stratégia megvalósítását a tagállamokban;

18.   felszólítja a tagállamokat, hogy támogassák és ösztönözzék a Bizottság által az Európai szövetség a családokért keretében indított működési programokat; kéri a Bizottságot a helyes gyakorlatok cseréjének rendszerbe foglalására szolgáló eszközök intenzívebb fejlesztésére és az e téren folytatott kutatások ütemének fokozására;

19.   felhívja a hatóságokat, hogy tegyék meg a szükséges lépéseket annak érdekében, hogy a dolgozó anyák és dolgozó apák élvezhessék a munka, a család és a magánélet összeegyeztetését célzó politikák támogatását és hozzáférjenek a megfelelő eszközökhöz;

20.   felszólítja a tagállamokat, hogy támogassák a gondozásra szoruló személy ellátása érdekében szakmai tevékenységüket megszakítani kívánókra vonatkozó szabadságolási rendszereket (szülői, örökbefogadási, szolidaritási szabadság);

21.   úgy véli, hogy lépéseket kell tenni nem csupán a szülési szabadság, hanem az apasági szabadság és a szülői szabadság kezelésének javítása érdekében, különös tekintettel a dolgozó apa által igénybe vett szabadságra, mivel minden tagállamban a férfiaknak csak kis százaléka használja fel a neki szánt szabadságot;

22.   ragaszkodik ahhoz, hogy mindenki, aki a generációk közti szolidaritás gyakorlása érdekében meg kívánja szakítani vagy csökkenteni kívánja szakmai tevékenységét, jogosult legyen munkáját rugalmas munkaidőben végezni ; ezért felhívja a kis- és középvállalkozásokat a fokozottabb önkéntes együttműködésre, a hatóságokat pedig arra kéri, hogy mutassanak nagyobb pénzügyi rugalmasságot az állami segélyekre vonatkozó költségvetési előirányzataikban;

23.   felkéri a Bizottságot, hogy a tagállamokkal és a szociális partnerekkel együttműködésben kezdje meg a családi és a szakmai élet összeegyeztethetőségét szolgáló politikák felülvizsgálatát:

   annak biztosításával, hogy az anyasággal/apasággal járó költségek ne csupán a vállalatot terheljék, hanem részben a közösséget is, ami segítené a vállalaton belüli megkülönböztetés felszámolását, valamint elősegítené a népszaporulatot,
   a gondozásra szoruló személyeknek (gyermekeknek, fogyatékkal élőknek, időskorúaknak) szánt felügyeleti és segítő szolgáltatásokhoz való hozzáférési lehetőségek javításával és e szolgáltatások rugalmasságának növelésével, meghatározva az éjjel is nyitva tartó fogadóhelyiségek minimális számát, szem előtt tartva a munkavégzés követelményeinek kielégítése és a magánélet megőrzése együttes célját;

24.   üdvözli azt a javaslatot, hogy egy külön cikket szenteljenek a munkaidő szervezéséről szóló, 2003. november 4-i 2003/88/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvben(13) a munka, a család és a magánélet összeegyeztetésének, és jelzi ez utóbbi figyelembevételének szükségességét a heti munkaidő hosszának és a felügyeleti munkának a szabályozásánál;

25.   kéri a tagállamokat, ügyeljenek arra, hogy a gyermekek nevelése, az idősek vagy gondozásra szorulók ellátása érdekében szakmai tevékenységüket ideiglenesen felfüggesztők ezt követően (újból) visszatérhessenek a munkaerőpiacra és jogosultak legyenek korábbi pozícióik betöltésére és a szakmai előmenetelre;

26.   rámutat arra, hogy továbbra is a nők saját jövedelme és munkaviszonya képezi gazdasági önállóságuk, valamint a nők és férfiak közötti nagyobb fokú általános társadalmi egyenlőség nyitját;

27.   hangsúlyozza, hogy a szolidaritásnak erősödnie kell az idősebbek iránt, de kiemeli, hogy ugyanúgy működnie kell a gyermekek és a fiatalabbak felé is, mivel az idősebbek átadják bölcsességüket, tudásukat, tapasztalatukat, a fiatalabb nemzedékek pedig az energia, a dinamizmus, az életöröm és a remény hordozói;

28.   úgy ítéli meg, hogy a nemzedékek közötti szolidaritást megfontolt adópolitikával (kiutalások és levonások formájában), az aktív korosztály érdekében történő beavatkozásokkal, megengedő politikákkal, a gyermekek, az idős személyek, illetve a fogyatékossággal élő és gondozásra szoruló személyek gondozási szolgáltatásainak integrált hálózatával kell előmozdítani, értékelve azoknak a döntések támogatására vagy büntetéssel sújtására gyakorolt hatását és a munka, a család és a magánélet összeegyeztetésére gyakorolt hatását;

29.   felhívja a Bizottság és a tagállamok figyelmét arra, hogy szükség van a nők és férfiak érdekét szolgáló pozitív intézkedések elfogadására, nevezetesen a munkába való – a családnak szentelt időszak (gyermeknevelés és/vagy beteg vagy fogyatékkal élő rokon ápolása) leteltét követő – visszatérésük megkönnyítése céljából, a munkaerőpiacra való (újbóli) beilleszkedésüket támogató politikák előtérbe helyezésével, vagyis annak lehetővé tételével, hogy visszanyerhessék anyagi függetlenségüket;

30.   felszólítja a tagállamokat egy olyan adópolitika előmozdítására, amely adórendszere vagy az általa alkalmazott adókönnyítés révén figyelembe veszi a háztartás pénzügyi kötelezettségeit, nevezetesen a gyermekek felügyeletének és az idősek vagy gondozásra szorulók ellátásának költségeit;

31.   felszólítja a tagállamokat, hogy az egyéni jogok alapján vizsgálják felül adórendszereiket és megszabott adókulcsaikat, és következésképp követeli a nyugdíjjogosultságok, valamint a társadalombiztosítási jogosultságok egyénre szabását;

32.   felkéri az intézményeket és a tagállamokat, hogy a nők és a férfiak közötti egyenlőség elvének érvényesülése céljából tegyenek különleges intézkedéseket a nők érdekében a férfiakkal szembeni valós megkülönböztetés nyilvánvaló helyzeteinek enyhítésére; az említett helyzetek fennállása esetén alkalmazandó intézkedéseknek minden esetben ésszerűeknek és a kitűzött célokhoz mérten arányosaknak kell lenniük;

33.   arra kéri a nemzeti és helyi hatóságokat, hogy dolgozzanak ki olyan, fiataloknak szóló programokat, amelyek magukban foglalják a nemzedékek közötti dimenziót, hogy a fiatalabb nemzedék megértse, hogy a virágzás és a jólét jelenlegi szintje az előző nemzedékek erőfeszítéseinek és nehézségeinek köszönhető;

34.   kéri az uniós intézményeket és valamennyi közigazgatási szervet, hogy szabályzati rendelkezéseik elfogadásakor és teljesítésekor, a közcélú programok meghatározásakor, valamint tevékenységeik összességének kialakításakor aktívan érvényesítsék a férfiak és nők közötti egyenlőség elvét;

35.   arra kéri a médiát, hogy a nemzedékek közötti kérdésekről szóló műsorokon, a különböző korcsoportok közötti vitákon és általánosabban az idősebb nemzedékek társadalmi hozzájárulásának pozitív bemutatásán keresztül részesítse pozitív és következetes figyelemben a nemzedékek közötti kapcsolatokat;

36.   ismételten kiemeli annak fontosságát, hogy az egyenlő elbánás és az esélyegyenlőség elve beépüljön a gazdaság-, a foglalkoztatás- és a szociálpolitika együttesébe, mivel ez fog hozzájárulni a munkavégzés során alkalmazott megkülönböztetés megelőzéséhez, a fizetési különbségek megszüntetéséhez, valamint a női vállalkozói kör fellendítéséhez;

37.   a családmodellben bekövetkezett változások és a nők egyre jelentősebb munkaerő-piaci részvétele elengedhetetlenné teszik az eltartásra szoruló személyek gondozásának hagyományos rendszerére irányuló felülvizsgálatot; javasolja a tagállamoknak szociális szolgáltatásaik támogató szerepének bővítését és kiegészítését a személyi autonómia érvényesítéséhez való jog gyakorlásában való egyenlőség és az eltartásra szoruló személyek ellátásának biztosítása céljából;

38.   utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezen állásfoglalást a Tanácsnak és a Bizottságnak, valamint az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak, a tagállamok parlamentjeinek és nemzeti statisztikai szervezeteinek, a Nemzetközi Munkaügyi Hivatalnak (ILO), a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezetnek (OECD) és az Egyesült Nemzetek Fejlesztési Programjának (UNDP).

(1) HL C 218., 2000.7.31., 5. o.
(2) HL C 232., 2001.8.17., 381. o.
(3) HL C 102 E, 2004.4.28., 492. o.
(4) HL C 292 E, 2006.12.1., 131. o.
(5) HL C 146 E, 2008.6.12., 112. o.
(6) HL C 120., 2008.5.16., 66. o.
(7) HL C 219 E, 2008.8.28., 324. o.
(8) Elfogadott szövegek, P6_TA(2008)0066.
(9) Elfogadott szövegek, P6_TA(2008)0399.
(10) Lásd a Bizottság "Integrált iránymutatás a növekedésről és a foglalkoztatásról (2008–2010)" című, 2007. december 11-i közleményére (COM(2007)0803).
(11) HL C 297. E, 2008.11.20., 174. o.
(12) Eurostat, (A férfiak és nők élete Európában), 2008. 89. o.
(13) HL L 299., 2003.11.18., 9.o.

Jogi nyilatkozat - Adatvédelmi szabályzat