Az Európai Parlament,

–   tekintettel az afrikai, karibi és csendes-óceáni országok, valamint az Európai Közösség és tagállamai között 2000. június 23-án Cotonouban aláírt partnerségi megállapodásra (Cotonoui Megállapodás)(1),

–   tekintettel a tarifális preferenciák általános rendszerének alkalmazásáról szóló, 2005. június 27-i 980/2005/EK tanácsi rendeletre(2),

–   tekintettel a gazdasági partnerségi megállapodásokat létrehozó vagy azok létrehozásához vezető megállapodásokban meghatározott, az afrikai, karibi és csendes-óceáni államok (AKCS-államok) csoportjának egyes tagjaiból származó termékekre vonatkozó szabályozások alkalmazásáról szóló, 2007. december 20-i 1528/2007/EK tanácsi rendeletre(3),

–   tekintettel az Általános Ügyek és Külkapcsolatok Tanácsa 2006. április 10–11-i ülésének a gazdasági partnerségi megállapodásokról szóló, 2006. október 16-i ülésének a kereskedelmet célzó támogatásról szóló, valamint az Európai Tanács 2006. június 15-16-i ülésének végkövetkeztetéseire,

–   tekintettel az Általános Ügyek és Külkapcsolatok Tanácsa 2007. május 15-i ülésének a gazdasági partnerségi megállapodásokról szóló végkövetkeztetéseire,

–   tekintettel az EU Külkapcsolatok Tanácsának 2008. május 26–27-én tartott, 2870. ülésének a gazdasági partnerségi megállapodásokról szóló végkövetkeztetéseire,

–   tekintettel az AKCS–EU Miniszterek Tanácsának 2008. június 13-án Addisz Abebában elfogadott állásfoglalására,

–   tekintettel az AKCS-országokkal és -régiókkal kötendő gazdasági partnerségi megállapodásokról folyó tárgyalások irányelveinek módosításáról szóló 2006. november 28-i bizottsági közleményre (COM(2006)0673),

–   tekintettel a "Kairótól Lisszabonig – Az EU és Afrika stratégiai partnersége" című, 2007. június 27-i bizottsági közleményre (COM(2007)0357),

–   tekintettel a gazdasági partnerségi megállapodásokról szóló 2007. október 23-i bizottsági közleményre (COM(2007)0635),

–   tekintettel az Általános Vám- és Kereskedelmi Egyezményre (GATT), különösen annak XXIV. cikkére,

–   tekintettel az ENSZ 2000. szeptember 8-i Millenniumi Nyilatkozatára, amely meghatározza a millenniumi fejlesztési célokat, mint a nemzetközi közösség által a szegénység felszámolása érdekében közösen kialakított kritériumokat,

–   tekintettel az integrációért felelős afrikai miniszterek második konferenciáján 2007. július 26–27-én Kigaliban (Ruanda) elfogadott nyilatkozatra,

–   tekintettel Christiane Taubira, a francia nemzetgyűlés tagjának 2008. június 16-i jelentésére: "Az Európai Unió és az AKCS-országok közötti gazdasági partnerségi megállapodások. Mi lenne, ha a politika végre a világ ügyeivel foglalkozna?",

–   tekintettel az AKCS–EU Közös Parlamenti Közgyűlés "A gazdasági partnerségi megállapodások: nehézségek és kilátások" című 2004. február 19-i állásfoglalására(4),

–   tekintettel az AKCS–EU Közös Parlamenti Közgyűlés 2006. november 23-i, a gazdasági partnerségi megállapodásokról (GPM-ek) folyó tárgyalások áttekintéséről szóló állásfoglalására(5),

–   tekintettel a fejlesztésbarát gazdasági partnerségi megállapodásokról (GPM-ek) szóló, az AKCS–EU közös parlamenti közgyűlés által 2007. november 20-án elfogadott kigali nyilatkozatra(6),

–   tekintettel az AKCS-országok államfői által 2008 október 3-án, Accrában elfogadott, a GPM-ekről szóló nyilatkozatra,

–   tekintettel az AKCS-országokkal és -régiókkal kötendő gazdasági partnerségi megállapodásokról folytatott tárgyalásra vonatkozó, a Bizottsághoz intézett javaslatát tartalmazó 2002. szeptember 26-i állásfoglalására(7),

–   tekintettel az Afrikára vonatkozó fejlesztési stratégiáról szóló, 2005. november 17-i állásfoglalására(8),

–   tekintettel a gazdasági partnerségi megállapodások (GPM-ek) fejlesztésre gyakorolt hatásáról szóló 2006. március 23-i állásfoglalására(9),

–   tekintettel 2006. szeptember 28-i, "Az egységes piac felülvizsgálata: a 2006. évi uniós támogatások hatékonyságára vonatkozó csomagról" című állásfoglalására(10),

–   tekintettel a gazdasági partnerségi megállapodásokról szóló, 2007. május 23-i állásfoglalására(11),

–   tekintettel az EU "segély a kereskedelemért" programjáról szóló 2007. május 23-i állásfoglalására(12),

–   tekintettel "A millenniumi fejlesztési célokról – félúton" című 2007. június 20-i állásfoglalására(13),

–   tekintettel a 2007. november 29-i, "Az afrikai mezőgazdaság előmozdításáról – javaslat az afrikai mezőgazdaság fejlesztésére és az élelmezésbiztonságra" című állásfoglalására(14),

–   tekintettel a gazdasági partnerségi megállapodásokról szóló, 2007. december 12-i állásfoglalására(15),

–   tekintettel a támogatáshatékonyságról szóló, 2005. évi párizsi nyilatkozat nyomon követéséről szóló, 2008. május 22-i állásfoglalására(16),

–   tekintettel eljárási szabályzata 45. cikkére,

–   tekintettel a Fejlesztési Bizottság jelentésére (A6-0513/2008),

A.   mivel a Cotonou-i Megállapodás 36. cikkének (1) bekezdése szerint az AKCS és az Európai Unió megállapodtak, hogy a WTO-val összeegyeztethető kereskedelmi megállapodásokat kötnek, "fokozatosan megszüntetik az egymás közti kereskedelem elé gördülő akadályokat és bővítik az együttműködést minden, a kereskedelem szempontjából jelentős területen",

B.   mivel a Tanács 2002. június 12-én elfogadta az AKCS-országokkal kötendő GPM-ekről folyó tárgyalásokra vonatkozó irányelveket, és ugyanabban az évben az AKCS-csoporttal megkezdődtek a tárgyalások az AKCS-országok számára általános érdekű kérdésekről, ezt követően pedig külön tárgyalások kezdődtek a hat GPM-régióval (karibi térség, Nyugat-Afrika, Közép-Afrika, Kelet- és Dél-Afrika, a Dél-Afrikai Fejlesztési Közösség (SADC) kivételével, csendes-óceáni térség),

C.   mivel az Afrikai, Karibi és Csendes-Óceáni Államok Karibi Fóruma (CARIFORUM) az EU-val és tagállamaival 2007. december 16-án parafált egy gazdasági partnerségi megállapodást,

D.   tekintettel a CARIFORUM-mal kötött GPM 231. cikkére, amely létrehozza a CARIFORUM–EK parlamenti bizottságot,

E.   mivel 18 afrikai ország, amelyből 8 a legkevésbé fejlett országok közé tartozik, átmeneti GPM-eket parafált 2007. november-decemberben, míg 29 más afrikai AKCS-ország, amelyből 3 nem tartozik a legkevésbé fejlett országok közé, nem parafált semmilyen GPM-et, és mivel Dél-Afrika már aláírta az EU-val a WTO-val összeegyeztethető kereskedelmi, fejlesztési és együttműködési megállapodást (TDCA),

F.   mivel Pápua Új-Guinea és a Fidzsi-szigetek, a legkevésbé fejlett országok közé nem tartozó két AKCS-ország, 2007. november 23-án ideiglenes GPM-et parafált, míg a többi csendes-óceáni AKCS-ország (hat legkevésbé fejlett ország és hét nem legkevésbé fejlett ország) nem parafált GPM-et,

G.   mivel a 2007-ben parafált megállapodásokat nem írták még alá, de valamennyi aláírása 2008 vége előtt volt esedékes,

H.   mivel az EU a GPM-eket vagy átmeneti GPM-eket parafáló AKCS-országokból származó termékekre vonatkozó import szabályozásokat 2008. január 1-jével kezdődően alkalmazza(17),

I.   mivel az afrikai és csendes-óceáni régiók a Bizottsággal továbbra is tárgyalásokat folytatnak a teljes körű GPM-ek megkötése érdekében,

J.   mivel ismétlődően megerősítette valamennyi fél – nevezetesen az Európai Parlament állásfoglalásai, de a Bizottság és a Tanács dokumentumai révén is –, hogy a GPM-eknek olyan fejlesztési eszközöknek kell lenniük, amelyek az AKCS-országokban előmozdítják a fenntartható fejlődést, a regionális integrációt és a szegénység csökkentését,

K.   mivel a GPM-ek eredményeképp jelentkező kiigazítási költségek jelentős hatással lesznek az AKCS-országok fejlődésére, ezek közvetlen hatása valószínűleg a vámok kieséséből, valamint a GPM-ben előírt szabályozások széles körének teljesítése érdekében elvégzett szabályozási reform és végrehajtás költségeiből, közvetett hatása pedig a foglalkoztatottsághoz, a szakismeretek növeléséhez, a termeléshez, a kivitel diverzifikálásához és az államháztartás reformjához szükséges kiigazítás vagy szociális támogatás költségeiből fog állni,

L.   mivel 21 AKCS-ország – néhány közülük még nem írt alá GPM-et– a 10. Európai Fejlesztési Alapon belüli saját nemzeti indikatív programjában külön összegeket különített el a GMP-ek kiegészítő intézkedéseire,

M.   mivel a kifejezetten a GPM-mel kapcsolatos intézkedésekre vonatkozó összegek valamennyi nemzeti indikatív programon belül csak a nemzeti indikatív program teljes összegének 0,9 %-át teszik ki (A-keretek); mivel ezen felül még rendelkezésre áll jelentős mennyiségű közvetett, GPM-et támogató intézkedés, például a regionális integráció és infrastruktúra és a "segélyt a kereskedelemért" program,

N.   mivel a GMP-ek fejlesztésre gyakorolt hatása az alábbiakra kifejtett hatásuktól függ:

O.   mivel teljességgel létfontosságú az AKCS-régiók, az AKCS-országok és más fejlődő országok (Dél-Dél) közötti és azokon belüli kereskedelem előmozdítása és támogatása, ami fontos pozitív hatással jár az AKCS-országok fejlődésére és csökkenti függőségüket,

P.   mivel a fent említett GAERC 2008. május 26–27-i következtetései hangsúlyozták, hogy rugalmas megközelítésre van szükség, ugyanakkor biztosítani kell a megfelelő haladást, és felszólították a Bizottságot, hogy használja fel a WTO-val összeegyeztethető teljes rugalmasságot és aszimmetriát annak érdekében, hogy figyelembe vehesse az AKCS-országok és –régiók eltérő igényeit és fejlettségi szintjeit,

Q.   mivel az AKCS-országok lakosságát érinti leginkább a világban dúló pénzügyi és élelmezési válság, amely a millenniumi fejlesztési célok útján elkönyvelt eddigi gyér eredményeket is a semmivel teheti egyenlővé,

1.   sürgeti a Tanácsot, a Bizottságot, az EU tagállamait és az AKCS-roszágokat, hogy tegyenek meg mindent annak érdekében, hogy helyreálljon a bizalom és az építő jellegű párbeszéd légköre, amennyiben az egymásba vetett bizalom a tárgyalások során megingott, valamint hogy az AKCS-államokat egyenlő partnerekként ismerjék el a tárgyalásokban és a végrehajtási folyamatban;

2.   sürgeti a tagállamokat, hogy – még a globális pénzügyi válság idején is – tartsák be a hivatalos fejlesztési támogatások (ODA) növelésére irányuló kötelezettségvállalásaikat, amelyek lehetővé teszik a "segélyt a kereskedelemért" program növelését, valamint kiegészítő intézkedések bevezetését "regionális segélyt a kereskedelemért" csomagok formájában azon GPM-ek végrehajtása tekintetében, amelyek hozzájárulnak a GPM-ek fejlődésre gyakorolt pozitív hatásához; hangsúlyozza, hogy egy GPM aláírása nem előfeltétele a "segélyt a kereskedelemért" programból történő támogatottságnak;

3.   kitart amellett, hogy a GPM-ek olyan fejlesztési eszközt képeznek, amelyeknek mind a nemzeti és a regionális érdekeket, mind pedig az AKCS-országok igényeit tükrözniük kell a szegénység csökkentése, az MFC-k megvalósulása és az olyan alapvető emberi jogok tiszteletben tartása érdekében, mint az élelmiszerhez való jog vagy az alapvető közszolgáltatásokhoz való jog;

4.   emlékezteti a Tanácsot és a Bizottságot, hogy sem egy GPM megkötése, sem pedig az arról való lemondás nem vezethet oda, hogy egy AKCS-ország kedvezőtlenebb helyzetben találja magát, mint amikor a Cotonoui Megállapodásban szereplő kereskedelmi rendelkezések vonatkoztak rá;

5.   sürgeti a Bizottságot és az AKCS-országokat, hogy a "segélyt a kereskedelemért" programhoz rendelt finanszírozást a lehető leghatékonyabban használják fel a gazdasági fejlődéshez elengedhetetlenül szükséges területeken történő reformfolyamat támogatására; javítsa az infrastruktúrát ott, ahol ez szükséges, mivel a GPM-ek által kínált lehetőségeket csak úgy lehet teljes mértékben kihasználni, ha az AKCS-országok erőteljes támogató intézkedésekben részesülnek; ellensúlyozza a vámbevételekből származó nettó kiesést és úgy ösztönözze az adóreformot, hogy az ne vezessen a szociális ágazatba történő állami beruházások csökkentéséhez; az exporttermelés diverzifikálása érdekében fektessen be a gyártási láncba; termeljen magasabb hozzáadott értéket tartalmazó exporttermékeket; továbbá fektessen be a képzésbe, valamint a kistermelők és az exportőrök támogatásába, hogy meg tudjanak felelni az uniós egészségügyi és növény-egészségügyi kritériumoknak;

6.   hangsúlyozza, hogy az egyes AKCS-országokkal vagy egy adott régión belül nem az összes országot magába foglaló csoporttal kötött GPM-ek a regionális integráció aláásásának kockázatával járnak; felszólítja a Bizottságot, hogy alakítsa át megközelítését e kockázat figyelembevételével, és biztosítsa olyan GPM-ek megkötését, amelyek nem veszélyeztethetik a regionális integrációt;

7.   hangsúlyozza, hogy az ODA tagállamok által ígért növelésének elsősorban arra kellene irányulnia, hogy megkettőzzék a millenniumi fejlesztési célok eléréséhez szükséges erőfeszítéseket azon AKCS-országokban, amelyeket leginkább sújtanak a pénzügyi és élelmezési világválság következményei, amely súlyos veszélybe hozta és továbbra is veszélyezteti az e célok elérését szolgáló eddigi eredményeket;

8.   hangsúlyozza továbbá, hogy valamennyi megállapodásnak tiszteletben kell tartania az AKCS-országok javát szolgáló aszimmetriát, mind a megcélzott termékek köre, mind az átmeneti időszakok tekintetében, a GPM-eknek pedig konkrét garanciákat kell tartalmazniuk az AKCS-országok által ilyenként megjelölt érzékeny ágazatok védelme érdekében;

9.   hangsúlyozza, hogy a GPM-ekhez kötődő támogató intézkedéseknek figyelembe kell venniük a regionális integráció, valamint a többi fejlődő országgal való gazdasági kapcsolatok fontosságát az AKCS-országok fejlődése szempontjából;

10.   sürgeti a Bizottságot, hogy az adott megállapodás elfogadása előtt adjon elegendő időt az AKCS-országok tárgyalófelei számára a megállapodás értékelésére és javaslatok tételére, figyelembe véve a WTO menetrendjét;

11.   hangsúlyozza, hogy a GPM-eknek tartalmazniuk kell egy felülvizsgálati záradékot az aláírásukat követő 5 év elteltével elvégzett felülvizsgálatra vonatkozóan, amelyhez a nemzeti parlamenteknek, az Európai Parlamentnek és a civil társadalomnak hivatalosan csatlakoznia kell; hangsúlyozza továbbá, hogy ennek az időtartamnak lehetővé kell tennie a GPM-ek által az AKCS-országok gazdaságára és regionális integrációjára gyakorolt hatás részletes értékelését, valamint a megfelelő kiigazítások megtételét;

12.   úgy véli, hogy az AKCS és az EU közötti bármely, a lakosság megélhetését befolyásoló kereskedelmi megállapodásnak az AKCS nemzeti parlamentjeinek teljes körű részvételével zajló nyílt és nyilvános vita eredményeként kell létrejönnie;

13.   sürgeti az AKCS-országok kormányait, hogy a felelősségteljes kormányzás érdekében hajtsák végre a szükséges reformokat, különösen a közigazgatás, például az államháztartás, a vámok behajtása, az adóbevételi rendszer, a korrupció elleni küzdelem és a hanyag gazdálkodás terén;

14.   hangsúlyozza, hogy a GPM-ekben olyan erőteljesebb nyomon követési és értékelési rendelkezésekre van szükség, amelyek meghatározzák a GPM-nek az ország és a térség fejlődésére, valamint a szegénység csökkentésére – nem pusztán a GPM megfelelési szintjeire – gyakorolt hatását;

15.   hangsúlyozza, hogy növelni kell az átláthatóságot a tárgyalások és azok eredményeinek tekintetében azért, hogy a politikai döntéshozók, a parlamenti képviselők és a civil társadalom képviselői által végzett nyilvános ellenőrzés lehetővé váljon;

16.   úgy véli, hogy az EFA regionális stratégiai dokumentumaiban és regionális indikatív programjaiban a GMP végrehajtására vonatkozó fontos, szisztematikus és jól megfontolt támogatásnak kell szerepelnie, amely figyelembe veszi a GPM sikeréhez szükséges reformfolyamatot;

17.   sürgeti a Bizottságot, hogy az AKCS-országokkal közösen a GPM-be és az ideiglenes GPM-ekbe építsen be fejlődési teljesítménymutatókat a GPM-ek által az olyan kulcsfontosságú ágazatokra gyakorolt társadalmi–gazdasági hatás mérése érdekében, amelyek megállapítása az egyes térségek prioritásai szerint történik az általuk meghatározandó időszakokra;

18.   hangsúlyozza annak fontosságát, hogy az erdőket, a biológiai sokféleséget, az őslakosokat illetve az erdőtől függő embereket ne tegyék ki kockázatnak; e tekintetben hangsúlyozza, hogy az AKCS-országok számára lehetővé kell tenni olyan szabályok végrehajtását, amelyek korlátozzák a fa és más feldolgozatlan nyersanyagok kivitelét, valamint lehetővé kell tenni számukra, hogy e jogszabályokat az erdők, az élővilág és a hazai iparágak érdekében alkalmazzák;

19.   utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Tanácsnak, a Bizottságnak, tagállamok és az AKCS-országok kormányainak, az AKCS–EU Tanácsnak valamint az AKCS–EU Közös Parlamenti Közgyűlésnek.

(1) HL L 317., 2000.12.15., 3. o. (2) HL L 169., 2005.6.30., 1. o. (3) HL L 348., 2007.12.31., 1. o. (4) HL C 120., 2004.4.30., 16. o. (5) HL C 330., 2006.12.30., 36. o. (6) HL C 58., 2008.3.1., 44. o. (7) HL C 273. E, 2003.11.14., 305. o. (8) HL C 280. E, 2006.11.18., 475. o. (9) HL C 292. E, 2006.12.1., 121. o. (10) HL C 306. E, 2006.12.15., 373. o. (11) HL C 102. E, 2008.4.24., 301. o. (12) HL C 102. E, 2008.4.24., 291. o. (13) HL C 146. E, 2008.6.12., 232. o. (14) HL C 297. E, 2008.11.20., 201. o. (15) HL C 323. E, 2008.12.18., 361. o. (16) Elfogadott szövegek, P6_TA(2008)0237. (17) A Tanács 1528/2007/EK rendelete (2007. december 20.) a gazdasági partnerségi megállapodásokat létrehozó vagy azok létrehozásához vezető megállapodásokban meghatározott, az afrikai, karibi és csendes-óceáni államok (AKCS-államok) csoportjának egyes tagjaiból származó termékekre vonatkozó szabályozások alkalmazásáról (HL L 348., 2007.12.31.,1.o.).