Az Európai Parlament,

–   tekintettel a bálnavadászat szabályozásáról szóló és a Nemzetközi Bálnavadászati Bizottságot (IWC) létrehozó 1946. évi nemzetközi egyezményre,

–   tekintettel az IWC-nek a kereskedelmi célú bálnavadászat vonatkozásában zéró fogási kvótáról (a "moratórium") szóló, 1986-ban hatályba lépett megállapodására,

–   tekintettel a Természetvédelmi Világszövetség veszélyeztetett fajokról szóló 2008. évi tiltólistájának cetfélékre vonatkozó aktualizálására,

–   tekintettel a Természetvédelmi Világszövetség 2008. október 5–14-i barcelonai ülésére,

–   tekintettel az EK-Szerződés 37. és 175. cikkére,

–   tekintettel a bálnavadászattal kapcsolatos közösségi fellépésről szóló, 2007. december 19-i bizottsági közleményre (COM(2007)0823),

–   tekintettel a Tanács által 2008. június 5-én elfogadott, a bálnavadászatra vonatkozó közösségi álláspont meghatározásáról szóló határozatra(1),

–   tekintettel arra, hogy az IWC 60. éves ülésén, a chilei Santiagóban 2008 júniusában az IWC jövőjével foglalkozó kis munkacsoportot (a továbbiakban: a "munkacsoport") hozott létre,

–   tekintettel a természetes élőhelyek, valamint a vadon élő állatok és növények védelméről szóló, 1992. május 21-i 92/43/EGK tanácsi irányelvre(2) (élőhelyvédelmi irányelv),

–   tekintettel az Európai Unióról szóló Szerződést 1997-ben módosító Amszterdami Szerződéshez csatolt állatvédelmi és állatjóléti jegyzőkönyvre,

–   tekintettel a valamennyi óriásbálnafajból készült termékek nemzetközi kereskedelmére vonatkozó tilalomnak a veszélyeztetett vadon élő állat- és növényfajok nemzetközi kereskedelméről szóló egyezmény (CITES) révén történt elfogadására és ennek az EU általi végrehajtására,

–   tekintettel eljárási szabályzata 45. cikkére,

–   tekintettel a Halászati Bizottság jelentésére, valamint a Környezetvédelmi, Közegészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Bizottság véleményére (A6-0025/2009),

A.   mivel elsődleges célként a biológiai sokszínűség védelmét kell kitűzni, beleértve ebbe a fajok megőrzését,

B.   mivel az állatjólétet mindenkor figyelembe kell venni,

C.   mivel ugyanakkor – különösen a bálnavadászatot hagyományosan űző közösségek esetében – léteznek bizonyos élelmiszer-biztonsági és -ellátási problémák,

D.   mivel jelenleg a közösségi vizeken a bálnafajok "szándékos zavarása, befogása vagy leölése" az élőhelyvédelmi irányelv értelmében tilos,

E.   mivel jelenleg megközelítőleg minden negyedik cetfaj veszélyben van, és kilenc fajt veszélyeztetettként vagy kritikusan veszélyeztetettként tartanak nyilván, illetve számos faj és populáció helyzete továbbra is tisztázatlan,

F.   mivel, bár a moratórium bevezetése óta néhány bálnapopuláció bizonyos szintű növekedésnek indult, más bálnapopulációk helyzete azonban nem javult, és a változó környezeti viszonyokhoz való alkalmazkodási képességük továbbra is ismeretlen,

G.   mivel a moratóriumot eredetileg csak arra az időre szánták, amíg megfelelő állománykezelési terv nem születik, és annak érdekében, hogy megfelelő idő álljon rendelkezésre a kimerített halállományok feltöltődésére,

H.   mivel a moratóriumot nem írta alá az IWC összes tagja,

I.   mivel a moratórium a bálnák tudományos célokra történő leölésére mindenesetre nem terjed ki,

J.   mivel a különleges engedély értelmében leölt bálnák száma a moratórium bevezetése óta tulajdonképpen emelkedett,

K.   mivel az IWC (több mint 30 állásfoglalásban) és számos nem kormányzati szervezet és egyéb testület mély aggodalmának adott hangot azzal kapcsolatban, hogy a különleges engedéllyel történő bálnavadászat jelenlegi gyakorlata "ellentétes a kereskedelmi bálnavadászatra meghirdetett moratórium szellemével" (IWC2003-2); az ilyen bálnavadászatból származó húst nem szabad kereskedelmi célokra felhasználni,

L.   mivel a közelmúltban elért javulások ellenére a bálnák leölésére alkalmazott módszerek még mindig elmaradnak a kívánt normától,

M.   mivel a cetféléket nemcsak a vadászat, hanem az éghajlatváltozás, a környezetszennyezés, a hajók által okozott ütések, a halászeszközök, a hanglokátorok és egyéb veszélyek is fenyegetik,

N.   mivel a fent említett tanácsi határozat csak az EK-Szerződés 175. cikkén alapult, és csupán az IWC 2008 júniusában a chilei Santiagóban tartott, fent említett ülésére vonatkozott,

1.   melegen üdvözli a Bizottságnak a bálnavadászattal kapcsolatos közösségi fellépésről szóló fent említett közleményét, valamint a Tanács bálnavadászatra vonatkozó, minősített többséggel elfogadott határozatát; támogatja a kereskedelmi bálnavadászatra vonatkozó általános moratórium fenntartását és a bálnából készült termékek nemzetközi kereskedelmére vonatkozó tilalmat; törekszik a tudományos célú bálnavadászat megszüntetésére, illetve támogatja jelentős méretű óceáni és tengeri térségek menedékhelyekké történő kijelölését, ahol mindennemű bálnavadászat határozatlan ideig tilos;

2.   felhívja a Tanácsot, hogy az EK-Szerződés 37. és 175. cikke alapján fogadjon el új közös álláspontot;

3.   úgy véli, hogy a bálnák és egyéb cetfélék megőrzése végső soron olyan intézkedések kidolgozásától függ, amelyek hatékony végrehajtását illetően megfelelően széles körű az egyetértés;

4.   felhívja a Tanácsot, a Bizottságot és a munkacsoportban részt vevő tagállamokat, hogy törekedjenek egy ilyen megállapodás elérésére;

5.   úgy véli, hogy a munkacsoporton belüli tanácskozásokat a lehető legnagyobb átláthatósággal kellene folytatni;

6.   kifejezi abbéli reményét, hogy a munkacsoport foglalkozik majd a bálnák tudományos célokra való leölésének kérdésével annak érdekében, hogy alapot találjon annak felszámolására;

7.   tiszteletben tartja, hogy megélhetési célból korlátozott mennyiségű bálnát le kell vadászniuk az azzal hagyományosan foglalkozóknak, de kéri, hogy sokkal nagyobb hangsúlyt fektessenek a humánus leölési módszerek kutatására és alkalmazására;

8.   kéri, hogy minden ilyen vadászatra kizárólag az IWC tudományos bizottsága által adott útmutatások alapján megállapított, és teljes körű nyilvántartást, valamint az IWC-nek történő jelentéstételt magában foglaló szigorú ellenőrzések révén szabályozott kvóták szerint kerüljön sor;

9.   kéri továbbá, hogy világszerte megfelelő helyszíneken hozzanak létre több olyan tengeri védett területet, ahol a bálnák különleges védelemben részesülnének;

10.   megjegyzi, hogy a bálnák (és a delfinek) vonatkozásában a Közösség álláspontját meghatározó élőhelyvédelmi irányelv nem engedélyezi a kereskedelmi bálnavadászat újrakezdését egyetlen bálnaállomány tekintetében sem az Európai Unió vizein;

11.   felhívja a figyelmet a szelektívebb halászati eszközök használatának fontosságára az egyéb fajok, különösen a cetfélék járulékos kifogásának elkerülése érdekében;

12.   úgy véli, hogy a kereskedelmi bálnavadászat szomorú története, valamint a bálnapopulációkra jelenleg leselkedő számos veszély (többek között a halászat során történő véletlenszerű kifogások, a hajókkal való ütközések, valamint az éghajlatváltozás és az óceáni zajszennyezés) miatt szükséges, hogy az Európai Unió a legfontosabb nemzetközi fórumokon összehangolt és koherens módon támogassa a bálnák egész világra kiterjedő legmagasabb szintű védelmét;

13.   kéri továbbá, hogy a cetfélék populációját az éghajlatváltozásból, a környezetszennyezésből, a hajók által okozott ütésekből, a halászeszközökből, az ember által okozott víz alatti zajból (beleértve a hanglokátorokat, a szeizmológiai vizsgálatokat és a hajózajt) eredő veszélyekkel és egyéb kockázatokkal e védett területeken kívül is foglalkozzanak;

14.   úgy véli, hogy a Bizottságnak a globális fellépést megelőlegezve további javaslatokat kellene előterjesztenie e veszélyek leküzdésére a közösségi vizek és közösségi hajók tekintetében;

15.   úgy véli, hogy a Bizottságnak olyan felülvizsgált keretszabályozást kell kialakítania a bálnamegfigyelés számára, amely védi azon part menti régiók gazdasági és társadalmi érdekeit, ahol ezt gyakorolják, tekintettel az ezzel kapcsolatos új fejleményekre;

16.   utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Tanácsnak és a Bizottságnak, valamint a tagállamok kormányainak és parlamentjeinek, a Nemzetközi Bálnavadászati Bizottságnak, a regionális tanácsadó testületeknek, a halászati és akvakultúra-ágazati tanácsadó bizottságnak és azoknak a regionális halászatszabályozási szervezeteknek, amelyekhez az EU tartozik.

(1) A Tanács határozata a bálnavadászat szabályozásáról szóló nemzetközi egyezmény jegyzékének módosítási javaslataira vonatkozó, az Európai Közösség nevében az IWC 2008. évi 60. ülésén képviselendő álláspont meghatározásáról (9818/2008 számú tanácsi dokumentum). (2) HL L 206., 1992.7.22., 7. o.