Index 
 Előző 
 Következő 
 Teljes szöveg 
Eljárás : 2008/2181(INI)
A dokumentum állapota a plenáris ülésen
Válasszon egy dokumentumot : A6-0061/2009

Előterjesztett szövegek :

A6-0061/2009

Viták :

Szavazatok :

PV 10/03/2009 - 8.4
A szavazatok indokolása

Elfogadott szövegek :

P6_TA(2009)0085

Elfogadott szövegek
PDF 298kWORD 64k
2009. március 10., Kedd - Strasbourg
Az Európai Unió határigazgatása terén teendő lépések és harmadik országok hasonló tapasztalatai
P6_TA(2009)0085A6-0061/2009

Az Európai Parlament 2009. március 10-i állásfoglalása az Európai Unió határigazgatása terén teendő lépésekről és harmadik országok hasonló tapasztalatairól (2008/2181(INI))

Az Európai Parlament,

–   tekintettel a Bizottság "Az Európai Unió határigazgatása terén teendő újabb lépések előkészítéséről" című 2008. február 13-i közleményére (COM(2008)0069),

–   tekintettel a Bizottság "Jelentés a Frontex értékeléséről és jövőbeni fejlesztéséről" című 2008. február 13-i közleményére (COM(2008)0067),

–   tekintettel a Bizottság "Az európai határőrizeti rendszer (EUROSUR) kialakításának vizsgálatáról" című 2008. február 13-i közleményére (COM(2008)0068),

–   tekintettel a három fenti közlemény vonatkozásában az európai adatvédelmi biztos által megfogalmazott 2008. március 3-i előzetes észrevételekre, valamint a 29. cikk szerinti adatvédelmi munkacsoport és a rendőrségi és igazságügyi munkacsoport által megfogalmazott 2008. április 29-i közös észrevételekre,

–   tekintettel a Tanács következtetéseire az Európai Unió tagállamainak külső határigazgatásáról,

–   tekintettel a személyek határátlépésére irányadó szabályok közösségi kódexének (Schengeni határ-ellenőrzési kódex) létrehozásáról szóló, 2006. március 15-i 562/2006/EK európai parlamenti és a tanácsi rendeletre(1),

–   tekintettel a vízuminformációs rendszerről (VIS) és a rövid távú tartózkodásra jogosító vízumokra vonatkozó adatok tagállamok közötti cseréjéről szóló, 2008. július 9-i 767/2008/EK európai parlamenti és a tanácsi rendeletre(2) (VIS-rendelet),

–   tekintettel a Schengeni Információs Rendszerről (SIS 1+) a Schengeni Információs Rendszer második generációjára (SIS II) történő átállásról szóló, 2008. október 24-i 1104/2008/EK tanácsi rendeletre(3), valamint a Schengeni Információs Rendszerről (SIS 1+) a Schengeni Információs Rendszer második generációjára (SIS II) történő átállásról szóló, 2008. október 24-i 2008/839/IB tanácsi határozatra(4),

–   tekintettel a Bizottság "az európai adatbázisok közötti hatékonyság fokozásáról, interoperabilitásuk javításáról és szinergiahatásaikról a bel- és igazságügyi együttműködés területén" című 2005. november 24-i közleményére (COM(2005)0597),

–   tekintettel a FRONTEX Ügynökség értékeléséről és jövőbeni fejlődéséről, valamint az európai határőrizeti rendszerről (EUROSUR) szóló 2008. december 18-i állásfoglalására(5),

–   tekintettel eljárási szabályzata 45. cikkére,

–   tekintettel az Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottság jelentésére (A6-0061/2009),

A.   mivel a belső határellenőrzés megszüntetése az európai integráció egyik legfontosabb eredménye,

B.   mivel egy belső határok nélküli térség nem működhet a külső határigazgatás terén meglévő megosztott felelősség és szolidaritás nélkül,

C.   mivel az EU általános külső politikájával összhangban hangsúlyt kell helyezni a harmadik országok határbiztonsági hatóságaival való együttműködésre,

D.   mivel az EU külső határait évente 160 millió uniós polgár, 60 millió vízummentes és 80 millió vízumköteles harmadik országból származó személy lépi át,

E.   mivel az egyre inkább globalizálódó világban a határbiztonság növelésére irányuló intézkedésekkel együttesen gondoskodni kell az utazók áramlásának megkönnyítéséről és a mobilitás előmozdításáról,

F.   mivel az EU integrált határigazgatásának keretén belül már több eszköz és program megvalósult, illetve előkészítés vagy politikai szintű kialakítás alatt van,

G.   mivel a Bizottság kijelentette, hogy szándéka szerint 2009-2010-ben készen áll majd arra, hogy jogalkotási javaslatokat terjesszen be egy be- és kiléptető rendszer, egy regisztrált utas program (RTP) és egy elektronikus utazásengedélyező rendszer (ESTA) bevezetésével kapcsolatosan,

H.   mivel hasonló rendszerek léteznek Ausztráliában, és az USA is alkalmaz ilyeneket a US-VISIT program részeként,

I.   mivel nincs olyan átfogó főterv, amely felvázolná az EU határokkal kapcsolatos stratégiájának teljes felépítését, illetve mélyreható értékelést tartalmazna a meglévő és előkészítés alatt álló rendszerekről,

Be- és kiléptető rendszer

1.   tudatában van annak, hogy feltehetően a be- és kiléptető rendszer középpontjában álló, úgynevezett "engedélyezett tartózkodási idejüket túllépők" képviselik az Unió területén tartózkodó illegális bevándorlók legnagyobb csoportját; több információt kér azonban a külső vállalkozó által gyűjtött adatokról, amelynek becslése szerint "2006-ban több mint 8 millió illegális bevándorló tartózkodott az Unió területén"(6); ragaszkodik továbbá ahhoz, hogy szülessen világos meghatározás az "engedélyezett tartózkodási idejüket túllépők" fogalmára, amely meghatározás bizonyos feltételek mellett magában foglalna lehetséges kivételeket, valamint az európai társadalom irányában jelentkező fenyegetettségük/kockázatuk/költségeik pontosabb minőségi és mennyiségi elemzését is;

2.   hangsúlyozza, hogy bár a javasolt rendszer és figyelmeztetés hozzájárulhat harmadik országok állampolgárainak az engedélyezett tartózkodási idő túllépésétől való elrettentéséhez, illetve adatokat és információkat szolgáltathat a mintákról, mégis továbbra is szükség van a bűnüldöző ügynökségekkel való kapcsolattartásra annak érdekében, hogy el lehessen fogni az engedélyezett tartózkodási időt átlépő személyeket, ezért úgy véli, hogy a javasolt rendszer önmagában nem fogja felszámolni az engedélyezett tartózkodási idő túllépésének jelenségét;

3.   nem rendelkezik elegendő információval arra vonatkozóan, hogy ez a rendszer hogyan integrálódik majd a meglévő keretbe, illetve hogyan tud majd azzal együttműködni, valamint hogy esetleg milyen változásokat kell majd eszközölni a meglévő rendszereken, és mindez milyen költségekkel jár majd; továbbra is kétségesnek tartja ezért, hogy elengedhetetlenül szükség volna ilyen rendszer bevezetésére;

4.   emlékeztet arra, hogy a be- és kilépőrendszerek megfelelő működése mind anyagilag, mind a működőképesség szempontjából a VIS és SIS II sikerén múlik; rámutat, hogy ezek az eszközök még nem teljes mértékben operatívak, ezért azok objektív értékelése egyelőre még nem lehetséges; hangsúlyozza, hogy a SIS II működőképességét és megbízhatóságát kétségbe vonják;

5.   megállapítja, hogy az Egyesült Államokban szerzett tapasztalatok alapján kétségtelenül nagyobb kihívást jelent a kiléptető rendszer működtetése a beléptető rendszerhez képest, különös tekintettel a tengeri és szárazföldi kilépések tekintetében; továbbá, az eddigi tapasztalatok alapján jelentős kétségei vannak egy ilyen rendszer költséghatékonyságával kapcsolatosan; továbbá kéri a Bizottságot, hogy szolgáltasson bővebb tájékoztatást az ilyen rendszer által szükségessé tett jelenlegi beruházásokról;

Regisztrált utas program (RTP)

6.   elvi szinten támogatja azt a koncepciót, amely RTP-ket írna elő harmadik országok állampolgárai számára (függetlenül attól, hogy vonatkozik-e rájuk vízumkötelezettség vagy sem), ami hozzájárulna az utasforgalom felgyorsulásához és a torlódások elkerüléséhez a ki- és beléptető állomásokon, esetlegesen automata kapuk felállításával az EU-állampolgárok számára, hiszen a közösségi jog jelenleg nem teszi lehetővé a határellenőrzések egyszerűsítését, kivéve harmadik országok határ menti övezetekben élő lakosai esetét;

7.   bírálja azonban a "Az Európai Unió határigazgatása terén teendő újabb lépések előkészítéséről" című közleményben alkalmazott terminológiát ("kis kockázatot jelentő utazók"/"jóhiszemű utazók"), mivel ez azt jelentené, hogy nagyszámú utazót eleve "nagy kockázatot jelentőnek" vagy "rosszhiszeműnek" tartanak¸ és a "gyakori utazók" kifejezés használatát ajánlja;

8.   megállapítja, hogy a harmadik országok állampolgárai számára több tagállam már bevezetett RTP-t vagy éppen előkészíti azt; hangsúlyozza, hogy fennáll egy olyan helyzet kialakulásának kockázata, amelyben huszonhét, különböző kritériumokon (többek között adatvédelmen és díjakon) alapuló rendszer működik párhuzamosan; értesült arról, hogy Hollandia, Németország, az Egyesült Királyság és a FRONTEX közösen próbálják előmozdítani az úgynevezett "nemzetközi gyorsított utazó programot" (International Expedited Traveller Programme), amely modellként szolgálhat más tagállamok számára;

9.   harmonizált megközelítést javasol, ezért sürgeti a Bizottságot, hogy a tagállamok legjobb gyakorlatai alapján gyorsítsa fel a folyamatot, és gondoskodjon arról, hogy a tagállamok továbbra is a közösségi joggal összhangban járjanak el;

10.   megállapítja, hogy a harmadik országok állampolgárai számára előírt RTP-k "de facto" különböznek az uniós polgárok számára előírt RTP-ktől; hangsúlyozza ezért, hogy e két RTP típust mindig világosan el kell különíteni;

Elektronikus utazásengedélyező rendszer (ESTA)

11.   elismeri, hogy nem lenne bölcs dolog a biztonsági intézkedések terén csak a harmadik országok azon állampolgáraira összpontosítani, akik vízumköteles országokból érkeznek az EU-ba; kérdésesnek tartja azonban, hogy a javasolt rendszer teljes mértékben szükséges-e, és alapos magyarázatot vár annak tényszerű indokairól; meggyőződése, hogy az általános jellegű adatok tömeges gyűjtése helyett a hírszerző szolgálatok közötti szoros együttműködés az igazán előremutató megoldás;

12.   kéri, hogy kapjon tájékoztatást a Bizottság által tervezett tanulmány pontos menetrendjéről és részleteiről;

Az adatvédelemmel és a biometrikus adatokkal kapcsolatos aggodalmak

13.   elfogadhatatlannak tartja, hogy "Az Európai Unió határigazgatása terén teendő újabb lépések előkészítéséről" című közlemény elfogadása előtt a Bizottság nem konzultált sem az európai adatvédelmi biztossal – aki mellesleg számos aggályt vetett fel –, sem a 29. cikk szerinti adatvédelmi munkacsoporttal; kéri ezért, hogy a Bizottság minden, a fent említett közleménnyel kapcsolatos fellépés vonatkozásában mindkettőjükkel konzultáljon, mivel a javasolt elemek jelentős mennyiségű személyes adat feldolgozásával járnak;

14.   tudatában van annak, hogy a biometrikus adatok elvileg hatékony személyi azonosítók, mivel a mért jellemzőkről azt gondolják, hogy minden személy esetében sajátosak; hangsúlyozza azonban, hogy a biometrikus adatok megbízhatósága sosem teljes és/vagy a technológia nem minden esetben pontos; hangsúlyozza ezért, hogy minden esetben gondoskodni kell helyettesítő eljárásokról is, továbbá a kockázati tényezőket is alaposabban ki kell dolgozni;

15.   ragaszkodik egy, a biometrikus információk felhasználására és cseréjére vonatkozó standard protokollhoz, illetve olyan interfész-ellenőrzési megállapodásokhoz, amelyek leírják a protokoll alkalmazási módját; úgy véli továbbá, hogy a biometrikus adatok felhasználását minőségi strandardok függvényévé kell tenni annak érdekében, hogy ne alakuljanak ki eltérések az egyes tagállamok által használt különböző rendszerek között az elfogadás terén;

16.   úgy véli, hogy a beépített magánélet-védelmi megközelítést minden olyan további fejlesztés alapvető fontosságú elemévé kell tenni, amely kockára teheti az egyének személyes adatait, illetve kikezdheti a közvélemény azokba vetett bizalmát, akik adataikat tárolják;

Összegzés

17.   úgy véli, hogy a valóban uniós szinten integrált határigazgatás legitim célkitűzés, és egyetért azzal, hogy fontos folyamatosan fejleszteni és erősíteni a határigazgatással kapcsolatos közös uniós politikát;

18.   úgy véli azonban, hogy a határigazgatás és a bevándorlás kezelése terén hihetetlen gyorsasággal halmozódnak fel a mélyreható javaslatok; felkéri ezért a Bizottságot, hogy szükségessége és költségei fényében gondolja át a határ-logisztikát;

19 rosszallását fejezi ki továbbá azzal nézettel szemben, amely szerint az EU határigazgatási politikáját arra az elképzelésre kellene alapozni, hogy minden utazó potenciális gyanúsított, akiknek bizonyítaniuk kell jóhiszeműségüket;

20.   bírálatának ad hangot amiatt, hogy nincs olyan átfogó főterv, amely felvázolná az EU határigazgatási stratégiájának teljes felépítését, illetve az olyan részletek hiánya miatt, amelyek kimutatják, hogy a már megvalósult, illetve előkészítés vagy politikai szintű kialakítás alatt álló programok és rendszerek hogyan működnek majd együtt, és hogyan lehet majd optimalizálni közöttük a kapcsolatokat; arra az álláspontra helyezkedik, hogy az EU határigazgatási stratégiája felépítésének kigondolásakor a Bizottságnak mindenekelőtt a meglévő tagállami határigazgatási rendszerek hatékonyságát kellene elemeznie, azok optimális együttes működésének kialakítása érdekében;

21.   hangsúlyozza, hogy mindenekelőtt mélyreható értékelésre van szükség a meglévő és előkészítés alatt álló rendszerekről; illetve kiemeli, hogy az EU stratégiai célkitűzéseinek elérésére való képessége nagymértékben függ attól, hogy sikeresen tudja-e kezelni a programok közötti összekapcsolódásokat, hiszen a programok közötti átfedések és következetlenségek negatív hatást gyakorolnak a szervezési teljesítményre és eredményekre; azon a véleményen van, hogy az új eszközöket vagy rendszereket addig kell elindítani, amíg a jelenlegi eszközök teljes mértékben működőképesek, biztonságosak és megbízhatóak;

22.   úgy véli, hogy bármely befektetés megvalósítása előtt rendkívül fontos egy világosan meghatározott operatív összefüggésrendszer megteremtése, amelyhez igazítani lehet valamennyi intézkedést és hogy egymás mellett lehessen látni az összes intézkedést és újonnan felmerülő kezdeményezést; hangsúlyozza továbbá, hogy világosan kell látni, mely módosítások szükségesek annak érdekében, hogy biztosítható legyen a technológia és az eljárások összehangolt működése, valamint aláhúzza, hogy minden ráfordításnak gazdaságilag indokoltnak kell lennie;

23.   költséges jellegük és az adatvédelemre jelentett potenciális kockázatuk miatt kétségeit fejezi ki a javasolt intézkedések szükségességével és arányosságával kapcsolatban; ezért az a véleménye, hogy azokat bármely hivatalos javaslat előtt a fent említett kritériumok fényében értékelni kell;

24.   elismeri, hogy összetett feladat egyensúlyt teremteni a határokon át egyre nagyobb számban utazó személyek szabad mozgása és az európai polgárok nagyobb biztonsága között, és nem tagadja, hogy az adatok felhasználása nyilvánvaló előnyökkel jár; úgy véli azonban, hogy a nyilvánosságnak a kormány tevékenységébe vetett bizalmát csak akkor lehet megőrizni, ha gondoskodunk megfelelő adatvédelmi biztosítékokról, felügyeletről és jogorvoslati mechanizmusokról;

o
o   o

25.   utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Tanácsnak, a Bizottságnak, a tagállamok kormányainak és parlamentjeinek, az európai adatvédelmi biztosnak, valamint az Európai Unió Tagállamai Külső Határain Való Operatív Együttműködési Igazgatásért Felelős Európai Ügynökségnek (Frontex).

(1) HL L 105., 2006.4.13., 1. o.
(2) HL L 218., 2008.8.13., 60. o.
(3) HL L 299., 2008.11.8., 1. o.
(4) HL L 299., 2008.11.8., 43. o.
(5) Elfogadott szövegek, P6_TA(2008)0633.
(6) SEC(2008)0153.

Jogi nyilatkozat - Adatvédelmi szabályzat