Az Európai Parlament 2009. március 10-i állásfoglalása az egységes belső ellenőrzési keretrendszerre irányuló bizottsági cselekvési tervről (2008/2150(INI))
Az Európai Parlament,
- tekintettel az EK-Szerződésre,
- tekintettel az Európai Közösségek Számvevőszékének egységes ellenőrzési modellről (és egy közösségi belső ellenőrzési keretrendszerre irányuló javaslatról) szóló, 2/2004 sz. véleményére(1),
- tekintettel az integrált belső ellenőrzési keretrendszer ütemtervéről szóló 2005. június 15-i bizottsági közleményre (COM(2005)0252),
- tekintettel az egységes belső ellenőrzési keretrendszerre irányuló 2006. január 17-i bizottsági cselekvési tervre (COM(2006)0009),
- tekintettel az egységes belső ellenőrzési keretrendszerre irányuló bizottsági cselekvési terv végrehajtásának eredményeiről szóló, a Parlamentnek a 2004-es(2) pénzügyi évre vonatkozó mentesítésről szóló 2006. április 27-i állásfoglalásában szereplő kérése nyomán 2006. július 19-én közzétett első félévi jelentésre (SEC(2006)1009),
- tekintettel az elért eredményeket bemutató és néhány további intézkedést meghirdető, 2007 március 7-én közzétett bizottsági időközi jelentésre (COM(2007)0086),
-tekintettel az egységes belső ellenőrzési keretrendszerre irányuló bizottsági cselekvési terv kapcsán elért haladásról szóló 2008 február 27-i bizottsági közleményre (COM(2008)0110), és a hozzá mellékelt bizottsági belső munkadokumentumra (SEC(2008)0259),
- tekintettel a Bizottság évi igazgatási eredményeinek összefoglalásáról szóló 2008. június 4-i bizottsági közleményre (COM(2008)0338),
- tekintettel a mentesítésért felelős hatóság részére a 2007-ben elvégzett belső ellenőrzésekről készült bizottsági éves jelentésre (COM(2008)0499),
- tekintettel a mentesítő hatóság részére a 2006. évi mentesítő határozatok nyomon követéséről készült bizottsági éves jelentésekre (COM(2008)0629 és COM(2008)0628) és a kísérő bizottsági belső munkadokumentumokra (SEC(2008)2579 és SEC(2008)2580),
- tekintettel az Európai Számvevőszéknek a 2007-es pénzügyi évre vonatkozó költségvetés végrehajtásáról szóló éves jelentésére, az intézmények válaszaival együtt(3),
- tekintettel eljárási szabályzata 45. cikkére,
- tekintettel a Költségvetési Ellenőrző Bizottság jelentésére és a Költségvetési Bizottság véleményére (A6-0022/2009),
A. mivel az EK-Szerződés 274. cikke alapján a Bizottság a költségvetést saját felelősségére, a hatékony és eredményes pénzgazdálkodás elveinek tiszteletben tartásával és a tagállamokkal együttműködésben hajtja végre,
B. mivel a hatékony belső ellenőrzés elve egyike az Európai Közösségek általános költségvetésére alkalmazandó költségvetési rendeletről szóló, 2002. június 25-i 1605/2002/EK, Euratom tanácsi rendeletben (költségvetési rendelet)(4) meghatározott költségvetési elveknek, a 2006. december 13-i 1995/2006/EK, Euratom tanácsi rendelettel(5) történt módosítása óta, amint azt a Bizottság az integrált belső ellenőrzési keretrendszerre irányuló cselekvési tervben (cselekvési terv) javasolta,
C. mivel a Bizottság számára az átláthatóság, valamint a hatékony és eredményes pénzgazdálkodás iránti valós elkötelezettség kimutatásának leghathatósabb módja az, ha mindent megtesz és teljes mértékben támogatja a pénzgazdálkodás minőségének javítására irányuló kezdeményezéseket annak érdekében, hogy pozitív megbízhatósági nyilatkozatot (DAS(6)) szerezzen az Európai Számvevőszéktől,
D. mivel 2005. november 8-i következtetése (5) bekezdésében az ECOFIN-Tanács azt a véleményt fogalmazta meg, hogy alapvető fontosságú egy egységes belső ellenőrzési keretrendszer bevezetése, valamint az ellenőrzésekről szóló jogszabályok egyszerűsítése, és kérte, "hogy a Bizottság kiadási területek szerint értékelje az ellenőrzési költségeket",
E. mivel az Európai Számvevőszék által készített pozitív megbízhatósági nyilatkozat megszerzésére irányuló stratégiai céljának támogatása érdekében a Bizottság 2006 januárjában cselekvési tervet fogadott el, amelybe az Európai Számvevőszék ajánlásaiból(7), a Parlamentnek a 2003-as pénzügyi évre vonatkozó mentesítésről szóló 2005. április 12-i állásfoglalásából(8) és az ECOFIN 2005. november 8-i következtetéseiből merített ötleteket,
F. mivel a cselekvési terv a Bizottság ellenőrzési struktúrájában akkoriban található hiányosságokat próbálta kezelni, és 16 olyan területet nevezett meg, ahol 2007 végéig intézkedésre van szükség, figyelembe véve, hogy az Unió pénzügyi gazdálkodásának javítását az ellenőrzések szoros nyomon követésével kell támogatni a Bizottságban és a tagállamokban,
G. mivel 2007-es éves jelentésének (a Bizottság belső ellenőrzési rendszerét érintő) 2. fejezete 2.29. bekezdésében az Európai Számvevőszék rámutat arra, hogy "A Bizottság 2007-es összefoglaló jelentése bizakodó értékelést ad az intézkedések az ideig történő végrehajtására vonatkozó fejleményekről, eközben azonban jelezte, hogy az intézkedések hatékonyságának igazolása az elszámolások alapjául szolgáló ügyletek hibaszintjének csökkentése tekintetében még viszonylag távolinak tűnik",
H. mivel a Bizottságnak az Európai Számvevőszék 2007-es éves jelentése 2.30. bekezdésére vonatkozó válasza szerint "az intézkedések végrehajtása folyamatos, és hatékonyan folyik. Az intézkedések hatása természetszerűleg utólagos 2006-os és 2007-es végrehajtásuk vonatkozásában, és az első hatásvizsgálati jelentés 2009 elején fog elkészülni",
1. üdvözli a cselekvési terv kialakítása során elért általános fejlődést, valamint azt a tényt, hogy az intézkedések nagy részét végrehajtották, és a cselekvési tervben azonosított hiányosságokat pótolták;
2. hangsúlyozza, hogy a Bizottság cselekvési tervében meghatározott hatékony egységes belső ellenőrzési keretrendszer lehetővé fogja tenni a Bizottság és a tagállamok számára az EU költségvetésének a politikai céloknak és a Parlament prioritásainak megfelelő jobb végrehajtását;
3. sajnálja, hogy a fogalmazás nem elég világos, és felszólítja a Bizottságot, hogy jelezze, milyen szinten áll az egységes belső ellenőrzési keretrendszer megvalósításában, és mikorra várható, hogy a megtett intézkedések látható és pozitív hatással lesznek a tranzakciók törvényességére és szabályosságára;
4. tudomásul veszi a Bizottság 2009. február 4-én elfogadott előrehaladási jelentését (COM(2009)0043), és figyelembe veszi majd a 2007-es pénzügyi évre vonatkozó mentesítésről szóló állásfoglalásában;
5. tudomásul veszi a Bizottság által tett erőfeszítéseket, azonban sajnálja, hogy a tagállamok jelentéseivel kapcsolatos problémák miatt a Bizottság mindeddig képtelen volt teljes és megbízható adatokkal szolgálni a behajtások és pénzügyi korrekciók vonatkozásában; kéri a Bizottságot, hogy oldja meg ezeket a problémákat, és terjesszen elő részletes menetrendet egy új jelentéstételi rendszer létrehozására és alkalmazására vonatkozóan;
6. rámutat, hogy az intézkedések hatása fogja a cselekvési terv sikeressége értékelésének alapját képezni a csökkenő hibaarányok és az Európai Számvevőszék által megerősített ellenőrző rendszerek javuló minősítése révén;
7. teljes mértékben elvárja, hogy az ilyen előrelépéseknek valóban legyen hatásuk az Európai Számvevőszék 2008-ra vonatkozó éves jelentésére;
8. ösztönzi a Bizottságot, hogy növelje az átláthatóságot a cselekvési tervre vonatkozó hatásvizsgálatában, hogy teljes mértékben ellenőrizni tudja annak végrehajtását;
A cselekvési terv 4., 10. és 10N. pontja: hibaarányok és elfogadható hiba kockázat – a működési költségek és az ellenőrzési rendszer költségei közötti egyensúly elemzése
9. sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy a jelenlegi parlamenti ciklusra vonatkozó két legfontosabb intézkedésben a tervezett menetrendhez képest bizonyos fokú késedelem mutatkozik;
10. különösen sajnálkozását fejezi ki amiatt, hogy még nem került végrehajtásra a cselekvési terv 4. pontja, amely az elszámolások alapjául szolgáló ügyletek tekintetében elfogadható kockázatokra vonatkozó intézményközi kezdeményezés elindítására irányul; egyetért az Európai Számvevőszék 4/2006 sz. véleményében(9) megfogalmazott állásponttal, hogy bár az "elfogadható hibakockázat szintje" az egységes belső ellenőrzési keretrendszer egyik alapvető eleme, ennek meghatározása még korántsem egyértelmű;
11. kiemeli, hogy a Számvevőszék a 2005.(10) évre vonatkozó éves jelentése 2.9. és 2.10. bekezdésében az egységes belső ellenőrzési keretrendszer megteremtése kapcsán úgy ítélte, hogy "a Bizottság által elfogadott egyik legfontosabb célkitűzést a kontrollmechanizmusok arányossága és költséghatékonysága jelenti";
12. emlékeztet továbbá az ECOFIN-Tanács 2005. november 8-i fent említett következtetéseire, amelyek megállapították, hogy "a Számvevőszék 2/2004. sz. véleményével összhangban – a különböző szakpolitikák keretében működő ellenőrzések költségeit és hasznait, valamint a kapcsolódó kiadások összegét is figyelembe véve – a Tanácsnak egyetértésre kell jutnia az Európai Parlamenttel az elszámolások alapjául szolgáló ügyletek tolerálható hibakockázatának ügyében";
13. rámutat, hogy az Európai Számvevőszék 2007-es éves jelentése 2.42. bekezdése c) pontjában azt javasolja, hogy történjenek lépések a tolerálható kockázat fogalmának elmélyítése irányába, illetve a jelentés (A megbízhatósági nyilatkozat és az azt alátámasztó információk című) 1. fejezete 1.52. bekezdésének c) pontjában megállapítja, hogy a költség és az egyes kiadási területek fennmaradó kockázata közötti egyensúly olyannyira fontos, hogy az uniós polgárok nevében adandó politikai szintű jóváhagyást igényel (pl.: a költségvetési/mentesítésért felelős hatóságok részéről);
14. sürgeti a Bizottságot, hogy haladéktalanul fogadja el az e tárgyban ígért közleményt azzal a céllal, hogy újraindítsa a tolerálható kockázatról szóló intézményközi vitát, ahogy azt a Parlament már a 2005(11)-ös pénzügyi évre vonatkozó mentesítésről szóló 2007. április 24-i állásfoglalásában és a 2006-os pénzügyi évre vonatkozó mentesítésről szóló 2008. április 22-i állásfoglalásában(12) kérte; felkéri a Bizottságot, hogy teljes mértékben tegye nyilvánossá a hibaarányok megállapítására alkalmazott módszereket;
15. úgy véli ezért, hogy a Bizottságnak az ellenőrző rendszerek arányossága és költséghatékonysága (értékarányosság) elveivel összhangban meg kell vizsgálnia egyrészről az egyes politikák számára rendelkezésre álló forrásokat, másrészről pedig azon forrásoknak az ellenőrző rendszerekre szánt részeit, kiadási területekre lebontva, ahogy azt a Parlament a 2005-ös pénzügyi évre vonatkozó mentesítésről szóló állásfoglalásában kérte;
16. emlékezteti a Bizottságot az összehasonlító vizsgálat végrehajtásának fontosságára, ami önmagában lehetővé fogja tenni a hiba elfogadható kockázati szintjének megállapítását, és kéri, hogy ezt továbbítsa a Parlamentnek, a Tanácsnak és az Európai Számvevőszéknek;
17. meggyőződése, hogy az ellenőrző tevékenységekre szánt források és az ellenőrzésekkel elért eredmények között fennálló költség–haszon aránynak az Európai Számvevőszék által figyelembe veendő kulcsfontosságú szempontnak kell lennie;
18. rámutat az Európai Számvevőszék által a 2007-es éves jelentés 1.52. bekezdése d) pontjában tett nagyon fontos megfigyelésre, mely szerint "ha egy rendszert nem lehet kielégítő módon végrehajtani elfogadható költséggel és tolerálható kockázattal, akkor azt a rendszert újra kell gondolni";
19. felkéri a Bizottságot, hogy a 10. és 10N. intézkedés tekintetében szolgáljon megbízható információkkal az ellenőrzési rendszerek költségeiről és az egyszerűsítés lehetséges eszközeiről annak érdekében, hogy jobb egyensúlyt lehessen kialakítani az ellenőrzések szükségessége, valamint az uniós alapokra pályázókra és azok kedvezményezettjeire háruló adminisztratív terhek csökkentése között;
20. emlékeztet saját és a Számvevőszék véleményére, miszerint a bonyolult vagy tisztázatlan szabályok és az összetett jogi követelmények negatívan befolyásolják az uniós kiadások törvényességét és szabályosságát; úgy ítéli meg, hogy a költségvetési rendelet következő reformjakor jelentős hangsúlyt kell fektetni az egyszerűsítés kérdésére, valamint az uniós kiadások jövőbeli jogalapjára;
A cselekvési terv 1., 3., 3N., 5., 10., 10a., 11N., 13. és 15. pontja: a tagállamokkal való együttműködés szükségessége
21. rámutat, hogy a cselekvési terv 1., 3., 3N., 5., 10., 10a., 11N., 13. és 15. pontja végrehajtásával kapcsolatban a Bizottság a tagállamokkal való együttműködéstől is függ; hangsúlyozza, hogy teljes mértékben támogatja ezeket a pontokat, ezért sürgeti a Bizottságot, hogy használjon fel minden lehetséges rendelkezésére álló eszközt e pontok mielőbbi és teljes körű végrehajtására;
22. emlékeztet a Bizottságnak a fent említett 2008-as közleményében (COM(2008)0110) tett nyilatkozatára, miszerint az 1., 3., 3N., 5., 8. és 13. pontot teljesítették;
23. rámutat azonban, hogy ez idáig nem szerzett tudomást e nyilatkozatot alátámasztó dokumentumokról vagy kimutatásokról; kénytelen ezért komolyan megkérdőjelezni ezen intézkedések befejezett voltát, valamint azt, hogy végrehajtásra kerültek, illetve, hogy hatásuk volt a cselekvési terv végrehajtásának folyamatára;
24. felszólítja a Számvevőszéket, hogy terjesszen elő részletesebb jelentést a nemzeti számvevőszékekkel történő együttműködéséről, és nyilatkozzon arról, hogy mikorra várhatók az együttműködés pozitív hatásai;
A cselekvési terv 5. és 13. pontja: az éves összefoglalók és igazgatási nyilatkozatok használatának előmozdítása
25. üdvözli a nemzeti szinten rendelkezésre álló ellenőrzések és nyilatkozatok éves összefoglalóit, amelyeket 2008. február 15-én terjesztettek először elő, és amelyek jelentős lépésnek minősülnek az európai uniós pénzeszközökkel való gazdálkodás javításának célja irányába; sajnálatát fejezi ki azonban az éves összefoglalók átláthatóságának hiánya miatt, amelyeket a Bizottság nem küldött meg a Parlament számára;
26. üdvözli az éves összefoglalókra vonatkozóan 2008-tól életbe lépő rendelkezést, valamint a főigazgatóságoknak a strukturális alapokkal foglalkozó 2006-os és 2007-es éves tevékenységi jelentéseit, azonban a cselekvési terv 5. és 13. pontja messze nem valósult meg, mivel a Parlament nem kapott tájékoztatást;
27. sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy a Parlament ez idáig nem kapott teljes körű tájékoztatást a Bizottságtól a benyújtott első éves összefoglalók értékelésére és összehasonlító elemzésére vonatkozóan;
28. rámutat továbbá, hogy az Európai Számvevőszék 2007-es éves jelentésében megállapítja, hogy a jelentések eltérései miatt az éves összefoglalók nem adnak megbízható értékelést a rendszer működéséről és hatékonyságáról;
A cselekvési terv 11N. pontja: hibatipológia kialakítása, valamint kapcsolat a behajtásokkal és pénzügyi korrekciókkal
29. sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy a Bizottság jelentős erőfeszítései ellenére az Európai Számvevőszék szerint a Bizottság nem tudott teljes körű számadatokat nyújtani, illetve nem tudta azt sem bizonyítani, hogy a végül megadott számadatok egyértelműen összhangba hozhatók a közzétett pénzügyi kimutatásokkal;
30. ösztönzi a Bizottságot, hogy teljesítse a cselekvési terv e fontos pontja végrehajtását, hogy nagyobb mértékben eleget tudjon tenni a jelentési kötelezettségeknek és javítsa a tagállamok által biztosított adatok pontosságát;
A cselekvési terv 8N. pontja: a legfőbb nemzeti ellenőrzési intézményekkel való együttműködés és munkájuk biztosíték nyújtására való felhasználásának módja
31. rámutat, hogy ugyan nem a belső ellenőrzési keretrendszer részei, a legfőbb nemzeti ellenőrzési intézmények a nemzeti közkiadások külső ellenőreiként fontos szerepet játszhatnának a közpénzek ellenőrzésében;
32. teljes mértékben támogatja a Bizottság által az egyes legfőbb nemzeti ellenőrzési intézményekkel megkezdett együttműködést, és támogatásáról biztosítja az ilyen intézményekkel való folyamatos kapcsolattartást annak meghatározása érdekében, hogy hogyan lehet munkájukat a megbízhatóság növelésére használni a programok tagállamokban történő végrehajtása tekintetében;
33. üdvözli a Bizottság arra irányuló kezdeményezését, hogy strukturált megközelítést alakítson ki a legfőbb nemzeti ellenőrzési intézményekkel, és ösztönzi a Bizottságot, hogy e pont végrehajtását az Európai Számvevőszékkel való szoros együttműködésben fejezze be;
o o o
34. utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Tanácsnak, a Bizottságnak, valamint a tagállamok kormányainak és parlamentjeinek.