Az Európai Parlament,

–   tekintettel az Európai Unió 2009-es pénzügyi évre vonatkozó általános költségvetésére,

–   tekintettel a Bizottság által az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság közötti, a költségvetési fegyelemről és a pénzgazdálkodás hatékonyságáról és eredményességéről szóló 2006. május 17-i intézményközi megállapodás(1) 46. pontjának megfelelően 2009. január 30-én benyújtott, a 2007 és 2013 közötti időszakra vonatkozó aktualizált pénzügyi programozásra,

–   tekintettel a Bizottságnak az Európai Parlamenthez, a Tanácshoz, a Gazdasági és Szociális Bizottsághoz, valamint a Régiók Bizottságához intézett, a 2010-re vonatkozó éves politikai stratégiájáról szóló közleményére (COM(2009)0073) és különösen annak II. részére,

–   tekintettel a fent említett, 2006. május 17-i intézményközi megállapodásra,

–   tekintettel az EK-Szerződés 272. cikkére és az Euratom-Szerződés 177. cikkére,

–   tekintettel eljárási szabályzata 112. cikkének (1) bekezdésére,

–   tekintettel a Költségvetési Bizottság jelentésére (A6-0111/2009),

A.   mivel 2010-ben számos többéves program félidős értékelésére kerül sor,

B.   mivel 2009 végéig mind az Európai Parlament, mind pedig az Európai Bizottság újjáalakul,

Költségvetési áttekintés

1.   megjegyzi, hogy a 2007 és 2013 közötti időszakra vonatkozó többéves pénzügyi keret 2010-re igen jelentős pénzügyi forrásokat irányoz elő, nevezetesen 139 489 000 000 euró kötelezettségvállalást, amely összeg az Unió GNI-jének 1,02%-a, illetve 133 505 000 000 euró kifizetést, amely összeg az EU GNI-jének 0,97%-a (folyó árakon), és emlékeztet arra, hogy a többéves pénzügyi keret következő kiigazítására 2009 áprilisában kerül sor, közvetlenül a 2010-es előzetes költségvetési tervezet közzététele előtt;

2.   figyelembe veszi, hogy a többéves pénzügyi keretben az egyes fejezetekre meghatározott maximális összegeket jelölnek, és az éves költségvetés keretét képezik; bízik abban, hogy a végleges költségvetés jobban megközelíti e felső határokat, ami a jelenlegi politikák és programok veszélyeztetése nélkül segíthet az Európai Unió létfontosságú céljainak finanszírozásában; megjegyzi, hogy néhány közösségi program még mindig alulfinanszírozott; kijelenti, hogy az Uniónak több olyan nagyratörő pénzügyi és költségvetési döntést kell hoznia, amely lehetővé teszi az Unió szerepvállalását elsősorban a gazdasági növekedés és munkahelyteremtés, illetve a külpolitika területén, ahol az erőforrások még mindig szűkösek;

3.   hangsúlyozza, hogy a Parlament élni fog a 2006. május 17-i intézményközi megállapodás által előírt eszközökkel és többek között a többéves pénzügyi keret 2007–2013 közötti időszaka során alkalmazni fogja az 5%-os jogalkotási rugalmasságot politikai prioritásai megvalósulásának biztosítása céljából (az intézményközi megállapodás 37. pontja);

4.   megállapítja továbbá, hogy az éves költségvetések nem megfelelő végrehajtása egy még alacsonyabb szinten teljesített költségvetéshez vezet, elsősorban a Bizottság és/vagy a tagállamok által előírt bonyolult szabályok és követelmények rendszeréből, továbbá a tagállamok gyenge végrehajtási kapacitásából adódóan, ami jelentős mennyiségű le nem kötött kötelezettségvállalást eredményez; sürgeti a Bizottságot és a tagállamokat, hogy segítsék elő a végrehajtást a maguk által előírt bürokratikus terhek csökkentése és, amennyiben lehetséges, főként a strukturális alapok irányítási rendszereinek egyszerűsítése révén;

5.   hangsúlyozza az intézményközi együttműködés fontosságát tekintettel arra, hogy a Bizottság látja el a költségvetési hatóságot a szükséges háttér-információval;

6.   szükségesnek tartja az Unió költségvetésének világos és átfogó bemutatását; figyelemmel kívánja kísérni a pénzügyi programozást a megfelelő költségvetési döntések meghozatala érdekében; üdvözli, hogy a Bizottság javított a pénzügyi programozási dokumentumainak megjelenítésén; azonban elkülönültebben és világosabban kívánja látni a Bizottság által a pénzügyi programozásában eszközölt módosításokat; az előirányzott működési és igazgatási költségek közötti különbségtétel további tisztázására szólít fel; megjegyzi, hogy a tényleges igazgatási kiadásoknak már most is jelentős részét finanszírozzák a működési előirányzatokból;

7.   kéri a Bizottságot, hogy a 2010-es előzetes költségvetési tervezet elkészítésekor világos, következetes és ésszerű tevékenységi nyilatkozatokat dolgozzon ki mindegyik szakpolitikai területre vonatkozóan, lehetővé téve valamennyi érintett parlamenti bizottság számára a különféle uniós programok és politikák végrehajtásának alapos vizsgálatát; e tekintetben látni szeretné a Galileóhoz és az Európai Technológiai Intézethez, illetve az élelmiszersegélyekhez hasonló, korábban meghozott főbb költségvetési döntések megfelelő fejlődését és végrehajtását;

8.   rámutat a "hatékony és eredményes költségvetés-tervezés" elvének fontosságára; felkéri a Bizottságot, hogy olyan előzetes költségvetési tervet készítsen, amely a jelenlegi problémák megoldására irányul és a folyamatban lévő politikáknak fenntartható költségvetési keretet biztosít; különös aggodalommal töltik el a többéves pénzügyi keret 1a. és 4. fejezetében a 2010-es évre vonatkozó költségvetési igények; hangsúlyozni kívánja, hogy a rugalmassági eszköz az előre nem látható politikai kihívások finanszírozására szolgál és csupán a kiegészítő finanszírozást lehetővé tévő eszközök egyike;

9.   üdvözli a decentralizált ügynökségekkel foglalkozó intézményközi munkacsoport felállítását; megismétli, hogy az új ügynökségek létrehozására rendelkezésre álló erőforrások rendkívül korlátozottak az egyes fejezetek jelenlegi határértékei miatt, és emlékezteti a Bizottságot és a Tanácsot a 2006. május 17-i intézményközi megállapodás 47. pontja tiszteletben tartásának szükségességére; emlékezteti a Bizottságot arra, hogy a meglévő decentralizált ügynökségek 2010-re vonatkozó előzetes költségvetési tervezetének összeállításakor figyelembe kell venni a célhoz kötött bevételeket; ragaszkodik ahhoz, hogy a nagymértékben díjbevételektől függő ügynökségeknek továbbra is képesnek kell lenniük ennek az eszköznek a teljes igénybevételére, költségvetési rugalmasságuk biztosítása érdekében;

10.   támogatja a 4. fejezetbe tartozó különböző segítségnyújtási eszközöket; emlékeztet arra, hogy a Parlament állandó aggodalmának tárgyát képezi az, hogy a többéves pénzügyi keret 4. fejezete súlyosan alulfinanszírozott; rámutat arra, hogy ha az Unió globális szereplőként meg akar felelni az ígéreteinek és törekvéseinek, akkor biztosítania kell, hogy a fejlődő országok szükségletei teljes mértékben megjelenjenek a fejlesztési együttműködés terén alkalmazott finanszírozási mechanizmusok stratégiai kiválasztásában;

11.   emlékeztet a 2006. május 17-i intézményközi megállapodás 23. pontjában foglalt eljárásra; emlékeztet mindazonáltal arra is, hogy a rendelkezésre álló költségvetési határértékek csökkentése tekintetében már történt számos változtatás, és éppen ezért új összegek rendelkezésre bocsátása nélkül nehéz új intézkedéseket finanszírozni; a hosszú távú megoldásokat részesíti előnyben, amelyek által az EU költségvetése minden igényt kielégítene a fejezetek közötti átcsoportosítás helyett; hangsúlyozza, hogy a többéves pénzügyi keret egyes fejezeteiben (különösen a 2. fejezetben) rendelkezésre álló költségvetési határértékeket a változó gazdasági körülmények miatt nem lehet biztosra venni; megfelelőbbnek tartja, hogy közvetlenül a nem elégséges költségeket előirányzó kategóriákat módosítsák más kiadási területek akadályozásának elkerülése érdekében; úgy ítéli meg, hogy a fejezeteken belüli és a fejezetek közötti rugalmasság hiányában a többéves pénzügyi keret felülvizsgálata tükrözi a legtöbb költségvetési elvet; sajnálja, hogy ebben az összefüggésben a Tanács nem alkalmazott konstruktív megközelítést a meglévő rugalmassági mechanizmusok használata tekintetében; úgy ítéli meg, hogy a többéves pénzügyi keret félidős értékelése során figyelmet kell fordítani a kiadások bizonyos kategóriájának krónikus alulfinanszírozottságára;

12.   kész figyelembe venni az EU kiadásainak és forrásainak, minden szempontját, így az Egyesült Királyságnak járó visszatérítést is felölelő félidős felülvizsgálat, az intézményközi megállapodás működéséről szóló, a 2006. május 17-i intézményközi megállapodás szerint 2009 végére esedékes bizottsági jelentést, illetve a többéves programok félidős értékelésének eredményét;

A kihívásokkal szembeni fellépés

13.   emlékeztet arra, hogy az Unió 2010-es költségvetésében hatalmas kihívásoknak kell megfelelni; hangsúlyozza, hogy a fő célkitűzés az európai polgárok középpontba helyezése és a számukra nyújtandó nagyobb biztonság, amelynek érdekében különös figyelmet kell fordítani a következő problémákra: a jelenlegi pénzügyi és gazdasági válság és annak a növekedésre, a versenyképességre, a munkahelyekre, a kohézióra gyakorolt hatása, valamint a strukturális alapok jobb és egyszerűbb végrehajtása; az energiaellátás és a szállítás biztonságának fokozása; továbbá a belső biztonság, különösen a terrorizmus elleni küzdelem; a bevándorlás, a demográfiai kihívások, valamint az éghajlatváltozás és a környezetvédelem kérdése; a társadalmi kohézió, a polgárok biztonsága, az Unió világban betöltött szerepének megerősítése;

14.   felhívja a Bizottságot, hogy az előzetes költségvetési tervezet elkészítésekor vegye figyelembe a fent említett körülményeket; elvárja a Bizottságtól, hogy alapos és hasznos javaslatokat terjesszen elő a költségvetési hatóságon belüli érdemi költségvetési vita elősegítése érdekében;

15.   üdvözli a Bizottság arra irányuló szándékát, hogy hozzájárul a gazdasági és társadalmi újjáépítéshez, az energiahatékonyság megerősítéséhez és az éghajlatváltozás elleni küzdelemhez, valamint hogy a 2010-re vonatkozó éves politikai stratégiájában kinyilatkoztatottaknak megfelelően folytatja a segélyek folyósítását különösen Koszovóban, a Közel-Keleten, Afganisztánban és Grúziában;elvárja a Bizottságtól, hogy a lényeges prioritások egy részének azonosítása után megjeleníti e prioritásokat az EKT-ben, és megfelelő pénzügyi forrásokat biztosít a részükre;

Válasz a globális pénzügyi és gazdasági válságra

16.   hangsúlyozza, hogy a globális pénzügyi és gazdasági válság idején a tagállamok egyedi támogatási intézkedéseket vezettek be; úgy véli, hogy az Uniónak a gazdaságra közvetlenül ható intézkedések révén további és összehangolt választ kell adnia, és kiegészítő - elsősorban a növekedést ösztönző - intézkedésekkel támogatnia kell a tagállamokat, mivel ez ösztönözné a magánszektor beruházásait, és így elősegíthetnék a munkahelyek megszűnése veszélyének leküzdését, a munkahelyteremtés ösztönzését és a KKV-k támogatását, rövid és hosszú távon;

17.   hangsúlyozza, hogy a jelenlegi gazdasági válságot a zöld technológiákba való beruházások növelésére irányuló lehetőségnek lehet tekinteni, ami megkövetelheti a jelenlegi pénzügyi programok módosítását;

18.   üdvözli a Bizottságnak a gazdasági válság kezelésére irányuló szándékát, és ismételten kifejezi a Tanáccsal való egyeztetésre irányuló szándékát a megfelelő költségvetési megoldás mielőbbi megtalálása érdekében; úgy véli, hogy egy földrajzilag kiegyensúlyozott javaslat megkönnyítené a pénzügyileg támogatandó projektekről szóló döntéshozatalt; felhívja a Tanácsot, hogy vállalja felelősségét, és valósítsa meg a gazdaságélénkítő terv európai dimenzióját;

19.   aggodalmát fejezi ki amiatt, hogy elsősorban a kkv-k szenvednek majd a gazdasági válság miatt, és ők lesznek elvágva a sürgősen szükséges finanszírozástól; ezért hangsúlyozza a kkv-kat támogató uniós források megerősítésének fontosságát; különösen a kutatás, a fejlesztés és az innováció terén működő kkv-k esetében; ezzel összefüggésben rámutat arra, hogy a versenyképességi és innovációs keretprogram eredményes támogatást nyújthat innovációs tevékenységeik számára;

20.   aggodalmát fejezi ki amiatt, hogy az 1a. fejezetben előírt, 111 599 000 euróra becsült jelenlegi határérték nem veszi kellően figyelembe a gazdasági válság hatásait;

21.   úgy véli, hogy az információs és kommunikációs technológiák (IKT) hatalmas lehetőségeket kínálnak a növekedés támogatására, ezáltal hozzájárulva a lisszaboni stratégia célkitűzéseinek eléréséhez és a jelenlegi gazdasági válság leküzdéséhez; emlékeztet arra, hogy az Európai Kutatási Térség soha nem volt az európai tudás alapú társadalom fontosabb sarokköve, mint napjainkban, emlékeztet továbbá a kutatási tevékenységek, programok és politikák széttöredezettsége felszámolásának szükségességére egész Európában; ezzel összefüggésben rámutat az e projektek megfelelő végrehajtására szolgáló pénzeszközök biztosításának szükségességére;

22.   gyors megállapodásra hív fel a javaslat kapcsán, amely a jelenlegi európai globalizációs kiigazítási alap módosítására irányul annak érdekében, hogy jobban kezeljék a termelés áttelepülését, a termelés csökkenését és a munkahelyek megszűnését, valamint, hogy segítsenek a munkavállalóknak visszatérni a munkaerő-piacra;

Az energia- és szállításbiztonság megteremtése

23.   elismeri, hogy a jelenlegi energiaválság következményeként hatalmas igény támadt az Unió energiabiztonságát az energiaforrások diverzifikálása és energiapiacok összekötése révén megteremtő projektekre; hangsúlyozza, hogy az Unió energiaellátásának biztonsága, valamint az energiaszolidaritás elve az EU napirendjének legfőbb prioritásait jelentik, és ennek az EU költségvetésében is megfelelően tükröződnie kell; a fokozott energetikai beruházást a gazdasági válság leküzdése egyik eszközének is tekinti, és támogatja az EU költségvetéséből a kulcsfontosságú energetikai infrastruktúra-fejlesztési projektekre fordított kiadások növelésének gondolatát;

24.   rámutat, hogy a legújabb gázválság és az olajárak ingadozása ismét bebizonyították az európai energiaellátási rendszer kiszolgáltatottságát; hangsúlyozza, hogy az alternatív (megújuló) energiaforrások, az alternatív energiaszállítási útvonalak, az energiatároló kapacitás, valamint a tagállamok közötti energiaszállítási összeköttetések hiánya káros Európa energiaügyi függetlensége és lakosai jóléte szempontjából; ezért az Uniónak jobban fel kell készülnie az energiahiány időszakára;

25.   további uniós finanszírozási lehetőségeket kíván feltárni e területeken; elvárja a Bizottságtól, hogy javasoljon határozott lépéseket a diverzifikált gázszállítási útvonalak, többek között a Nabucco-projekt támogatása érdekében; hangsúlyozza ezzel kapcsolatban az Európai Fejlesztési Bank szerepét az ösztönző hatások megteremtésében és a magánszektor részvételének mozgósításában, szem előtt tartva ugyanakkor a demokratikus elszámoltathatóság kérdését;

26.   elismeri, hogy a közlekedés, különösen a TEN-T program mindig elsőrendű prioritás volt a Parlament számára; hangsúlyozza a szükséges vasúti, tengeri és közúti közlekedési infrastruktúrák fejlesztésének fontosságát, és gyorsítani kívánja a projektek megvalósítását 2010-ben; megállapítja, hogy az Unió fontosnak tartja az éghajlatváltozás hatásainak csökkentését, és véleménye szerint az energiamegtakarítási lehetőségek kihasználására alkalmas javaslatoknak elsőbbséget kell biztosítani;

Környezetvédelem és éghajlatváltozás elleni harc

27.   emlékeztet, hogy az éghajlatváltozás elleni harc kapcsolódik az energiabiztonsághoz, és hogy az energiahatékonyság és az energiamegtakarítás ösztönzése, valamint a megújuló energia részesedésének növelése is eszköz az energiaellátás biztonságának növelésére;

28.   hangsúlyozza, hogy az éghajlatváltozásnak általánosan elismert hatása van az európai környezetre, gazdaságra és társadalomra; ismételten hangot ad azon meggyőződésének, hogy az éghajlatváltozás mérséklésével kapcsolatos intézkedések még mindig nem szerepelnek megfelelően az EU költségvetésében, mivel jelentős további, az energiahatékonyságra és a megújuló energiaforrásból származó energiával kapcsolatos technológiákra szánt uniós források szükségesek, és e forrásokat kell előirányozni ahhoz, hogy elősegítsék az EU 2020-ra szóló célkitűzéseinek teljesítését; hangsúlyozza, hogy támogat minden arra irányuló erőfeszítést, hogy növeljék és koncentrálják az éghajlatváltozás következményeinek kezeléséhez szükséges pénzügyi forrásokat; emlékezteti a Bizottságot arra, hogy a költségvetési hatóság a 2009-re vonatkozó költségvetésben az éghajlatváltozás elleni küzdelem fokozása érdekében többletfinanszírozást szavazott meg; felhívja a Bizottságot, hogy hajtsa végre ezt a növelést; emlékeztet az Európai Unió 2009-es pénzügyi évre vonatkozó általános költségvetési tervezetéről szóló, 2008. október 23-i állásfoglalására(2), amely felkéri a Bizottságot, hogy 2009. március 15-ig nyújtson be egy, az éghajlatváltozással kapcsolatos pénzforrások megfelelő növelésére irányuló olyan ambiciózus tervet, amely foglalkozik egy különleges "éghajlat-változási alap" vagy egy külön erre a célra létrehozott költségvetési sor felállításával is, aminek köszönhetően a költségvetés jobban tudná kezelni ezeket a kérdéseket;

29.   bátorítja a Bizottságot, hogy 2009-től kezdve növelje megfelelő szintre az új, fenntartható (különösen a nulla szén-dioxid-kibocsátású) energetikai technológiák számára nyújtott pénzügyi támogatást;

30.   emlékeztet a jövő generációk iránti felelősségünkre, hogy költséghatékony lépéseket tegyünk a környezetvédelem fenntartása érdekében; megismétli, hogy globális szintű uniós fellépésre van szükség, és ezért sajnálja, hogy az európai lépéseket nem követték más szereplők lépései, ami komoly hatással van az Unió versenyképességére;

31.   emlékeztet az európai űrpolitikáról szóló, 2008. november 20-i állásfoglalására(3), és ismételten hangsúlyozza álláspontját, miszerint a Tanácsnak és a Bizottságnak megfelelő pénzeszközök meghatározásával együtt egyedi ajánlásokat vagy javaslatokat kell benyújtania e szakpolitikai területen;

A belső biztonság növelése

32.   emlékeztet, hogy a határvédelem, a polgári védelem, valamint a terrorizmus elleni harc finanszírozásának kérdését napirenden kell tartani, és 2010-ben meg kell erősíteni, hiszen ezek a politikák közvetlenül hivatottak arra, hogy az európai polgárok aggályait eloszlassák; megjegyzi, hogy az élelmiszerbiztonság előmozdítása ugyancsak a prioritások közé tartozik; sajnálattal állapítja meg, hogy a 2009 januárjában benyújtott pénzügyi programozás szerint az ezen területek számára a pénzügyi keret 3a. fejezetében nyújtott finanszírozás 2010-re csak szerény mértékben növekszik – és gyakorlatilag nem változik az állampolgárságról szóló 3b. fejezet tekintetében – a 2009-es költségvetéshez képest, noha ezek az európai polgárok alapvető aggodalmait érintik;

33.   úgy véli, hogy külön figyelmet kell fordítani a határvédelemre, hiszen az kapcsolódik az illegális bevándorlás problémájához, és hogy a tagállami erőfeszítéseket támogatnia kellene az Uniónak;

A kiadások minőségének javítása

34.   ragaszkodik ahhoz, hogy a végrehajtás javítása és a kiadások minősége legyen a vezérelv az uniós költségvetés hatékonyságának növelése során; felhívja a Bizottságot és a tagállamokat, hogy fokozzák erre irányuló erőfeszítéseiket, és szorosan ellenőrizzék a politikák végrehajtását, különösen a strukturális politikákról szóló 1b. fejezetét;

35.   kéri a Bizottságot, hogy tájékoztassa a költségvetési hatóságot, és számoljon be a végrehajtás erősítését célzó lépésekről; a strukturális és kohéziós alapok végrehajtásának meggyorsításáról szóló 2008. november 21-i közös nyilatkozatnak megfelelően továbbra is észrevételeket kíván tenni; bízik a végrehajtás felgyorsításának más politikai területekre való kiterjesztésében is;

36.   elvárja a Bizottságtól, hogy a költségvetési rendelet következő soros felülvizsgálata során nyújtson be valós egyszerűsítést jelentő javaslatokat; elvárja a Bizottságtól, hogy a 1073/1999/EK rendelettel kapcsolatban a Parlament által megfogalmazott javaslatok tekintetében gyakoroljon nyomást a Tanácsra az OLAF csalás elleni küzdelme munkafeltételeinek fejlesztése és javítása érdekében;

37.   kéri a Bizottságot, hogy illetékes szolgálatai – köztük az OLAF – révén támogassa Romániát és Bulgáriát ellenőrzési és együttműködési mechanizmusukkal, valamint az uniós pénzeszközök kezelésével kapcsolatos erőfeszítéseikben; felhívja a Bizottságot, hogy szorosan kövesse nyomon az uniós finanszírozás végrehajtásával és megfelelő kezelésével kapcsolatos fejleményeket Koszovóban és a balkáni államokban, és hozza létre a vizsgálati munkacsoport utódszervezetét a csalások és a szabálytalanságok elleni harc folytatása érdekében;

38.   bízik abban, hogy az adminisztratív kiadások hatékonyabbak lehetnek, mint a működési kiadások; úgy véli, hogy az uniós közigazgatás hatékonysága alapvető jelentőségű az EU költségvetésének lehető legjobb felhasználása vonatkozásában; a korábbi költségvetési évben a működési kiadásokhoz képest csökkentette az adminisztratív kiadásokat, és kéri a Bizottságot, hogy továbbra is ezt az irányt kövesse;

39.   aggodalommal veszi tudomásul, hogy az Európai Unió által alkalmazott személyzet egyre növekvő hányada nem látható a költségvetési hatóság által elfogadott intézményi létszámtervekben, és nem is a többéves pénzügyi keret 5. fejezetéből kapja a fizetését; mindenképpen folytatni kívánja a bizottsági alkalmazottak és a tagállamok kiegyensúlyozott képviselete ellenőrzésének gyakorlatát; szorosan nyomon fogja követni a Bizottság brüsszeli ingatlanpolitikáját is;

Az EP előjogainak megőrzése

40.   hangsúlyozza, hogy kísérleti projektek és előkészítő intézkedések révén a Parlament ki tudja kövezni az uniós fellépések sorát gazdagító új politikák és tevékenységek útját; hangsúlyozza, hogy annak ellenére, hogy a szűk tartalékok veszélyeztetik ennek a 2006. május 17-i intézményközi megállapodásban szereplő eszköznek a teljes kihasználását, az intézményközi megállapodás II. mellékletének D. szakaszában a kísérleti projektekre és előkészítő intézkedésekre elkülönített teljes összeget fel kívánja használni, amennyiben a javaslatok azt megkívánják;

41.   emlékeztet az elmúlt években a Parlament által elindított Erasmus kísérleti projektek (gyakornoki Erasmus, Erasmus ifjú vállalkozók számára, középiskolai Erasmus, Erasmus közigazgatási program), valamint a hagyományos Erasmus program részvételi és végrehajtási szempontból egyaránt vitathatatlanul pozitív eredményeire; megerősíti a további uniós befektetések szükségességét e területeken; meggyőződése, hogy az Erasmusszal összefüggő összes költségvetési soron előirányzott teljes pénzügyi keret jelentős növelésére van szükség az "európai Erasmus-politikában" részt vevő fiatalok számának jelentős mértékű (akár évi 1 000 000 főre történő) növeléséhez; meggyőződése, hogy ez az intézkedés elengedhetetlen az integrációs folyamat során Európa előtt álló nehézségek megfelelő megválaszolása, valamint a jelenlegi gazdasági válság leküzdésének megkönnyítése érdekében;

42.   felhívja a figyelmet arra, hogy elegendő finanszírozást kell biztosítani a kommunikációs politika számára, különösen azért, hogy megfeleljen az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság által 2008 októberében kiadott Partnerség az Európáról szóló kommunikációért című nyilatkozatban meghatározott céloknak;

43.   hangsúlyozza, hogy erőfeszítéseket tett a 2010-es költségvetési iránymutatások mihamarabbi elfogadása érdekében; elvárja ezért a Bizottságtól, hogy azokat vegye figyelembe az EKT elkészítésekor;

o
o   o

44.   utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Tanácsnak, a Bizottságnak és a Számvevőszéknek.

(1) HL C 139., 2006.6.14., 1. o. (2) Elfogadott szövegek, P6_TA(2008)0515. (3) Elfogadott szövegek, P6_TA(2008)0564.