Az Európai Parlament,

-   tekintettel az EK-Szerződés 272. cikkére,

-   tekintettel az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság közötti, a költségvetési fegyelemről és a pénzgazdálkodás hatékonyságáról és eredményességéről szóló, 2006. május 17-i intézményközi megállapodásra(1),

-   tekintettel az Európai Közösségek saját forrásainak rendszeréről szóló, 2000. szeptember 29-i 2000/597/EK, Euratom tanácsi határozatra(2),

-   tekintettel az Európai Közösségek általános költségvetésére alkalmazandó költségvetési rendeletről szóló, 2002. június 25-i 1605/2002/EK, Euratom tanácsi rendeletre(3),

-   tekintettel az intézmények főtitkárainak a pénzügyi terv 5. fejezetét jellemző trendekről szóló, 2006. májusi, ötödik jelentésére,

-   tekintettel a 2007-es pénzügyi évre vonatkozó költségvetés végrehajtásáról szóló számvevőszéki éves jelentésre és az intézmények válaszaira(4),

-   tekintettel a Költségvetési Bizottság jelentésére (A6-0057/2009),

A.   mivel az éves eljárás jelenlegi szakaszában az Európai Parlament a többi intézmény becsléseit és saját Elnökségének javaslatait várja a 2010-es költségvetésre vonatkozóan,

B.   mivel javasolták, hogy a második évben, a 2010-es költségvetési eljárás során is folytatódjon az Elnökség és a Költségvetési Bizottság közötti megerősített együttműködés és kapcsolatok kísérleti gyakorlata,

C.   mivel 2010-ben az 5. fejezet felső határa 8 088 000 000 euró (amely 311 000 000 eurós, azaz 4%-os növekedést jelent 2009-hez képest, 2%-os inflációt beleszámítva),

D.   mivel az Európai Parlament 2009-re szóló költségvetése 1 529 970 930 euró, ami ebben az évben az 5. fejezet 19,67 %-át teszi ki,

Európai Parlament
Általános keret

1.   nem lehet eléggé hangsúlyozni azt az alapvető demokratikus elvet, hogy az összes képviselő számára egyformán teljes körű és jó minőségű szolgáltatást kell biztosítani, amely lehetővé teszi számukra, hogy anyanyelvükön dolgozhassanak, anyanyelvükön nyilváníthassanak véleményt és minden dokumentumot anyanyelvükön kapjanak meg annak érdekében, hogy a lehető legjobb módon tudjanak fellépni a választóik nevében; az új parlamenti ciklust jó lehetőségnek tartja annak biztosítására, hogy ez így történjék, és egyetért azzal, hogy ebben az értelemben "a lehető legjobb és egyenlő nyelvi szolgáltatások biztosítása a képviselők számára " a 2010-es költségvetésre vonatkozó alapvető iránymutatások egyike lesz;

2.   előző álláspontjával összhangban úgy véli, hogy a Parlament jogalkotói szerepével kapcsolatos valamennyi aspektusra egyenlő hangsúlyt kell helyezni; különösen a személyzet és az ahhoz kapcsolódó erőforrások prioritást élvező összehangolásakor elsősorban az együttdöntés területén;

3.   hangsúlyozza, hogy 2010-ben a Parlament a 2009-es európai választásokat és az összetételében ennek nyomán bekövetkező változásokat követően az év során fokozatosan folytatni fogja valamennyi tevékenységét, és megjegyzi, hogy ez néhány költségvetési kiigazítást tesz majd szükségessé; megjegyzi továbbá, hogy a konkrétan a 2009-es választási évvel kapcsolatos számos jogcímre nem lesz majd szükség;

4.   rámutat arra, hogy a Parlament számára 2010 a munkamódszerek javítása és korszerűsítése – ami együtt jár politikai és jogalkotási kötelezettségeivel –, valamint az elmúlt néhány évben indított számos nagyobb, többéves kezdeményezés értékelése miatt szükséges folyamatos alkalmazkodás éve lesz,

5.   megerősíti azon szándékát, hogy meghozza a szükséges rendelkezéseket az Unió Horvátországgal való lehetséges jövőbeni kibővülésével kapcsolatban;

6.   tudomásul veszi, hogy az 5. fejezet (igazgatási költségek) felső pénzügyi határa elvileg 4%-os, azaz 311 000 000 eurós növekedést tesz lehetővé; következésképpen irányadásként megállapítja, hogy a Parlament 20%-os önkéntes részesedése még mindig 62 000 000 eurós további "automatikus" mozgásteret jelentene a felső határhoz képest számítva, a 2009-re elfogadott tényleges költségvetéshez képest pedig 87 000 000 eurót; rámutat, hogy ugyanakkor bizonytalanságok tapasztalhatók az EU bruttó nemzeti jövedelmének alakulásával és az Európai Parlament jövőbeni működési körülményeivel kapcsolatban;

7.   arra számít, hogy az Elnökség reális igényeket nyújt majd be a becslésekben, és kész teljes mértékben szükségletalapon és körültekintően megvizsgálni az Elnökség javaslatait az intézmény megfelelő és hatékony működésének biztosítása érdekében;

8.   úgy véli, hogy jelentős mértékű tartalékkeretet kellene hagyni a költségvetési becslésekben egy külön tartalék képzése helyett, annak érdekében, hogy lehetőséget biztosítsunk a felálló új Parlamentnek, hogy meghatározza saját prioritásait, illetve alkalmazkodjon a változó körülményekhez, az összes igazgatási kiadás 20%-ának figyelembe vételével;

9.   úgy véli, hogy a Lisszaboni Szerződés jövőbeli ratifikálása esetén a költségvetési ráfordításokat igénylő bármilyen szükséges kiigazítást majd a maga idejében kell megtenni a hatályban lévő költségvetési eljárásnak megfelelően;

10.   részletes és világos áttekintést kér azokról a költségvetési sorokról, amelyek tekintetében alacsony volt a végrehajtási arány 2008-ban, és érdeklődve várja ezek okainak elemzését; kimutatást vár továbbá az összes 2008-as előirányzat-átvitelről és azok felhasználásáról, valamint egy aktualizált kimutatást kér a végleges célhoz kötött bevételekről, a költségvetésben előirányzott összegekkel összevetve;

11.   üdvözli az Elnökség és a Költségvetési Bizottság közötti megerősített együttműködés kísérleti gyakorlatának a második évre történő meghosszabbítására vonatkozó döntést, amely ésszerűbb költségvetési eljárást eredményezhet, valamint jobban időzített és átláthatóbb konzultációt tehet lehetővé minden jelentős pénzügyi következményekkel járó parlamenti kérdésben; hangsúlyozza, hogy a gyakorlaton még lehet javítani a tekintetben, hogy mikor konzultál az Elnökség a Költségvetési Bizottsággal az ilyen pénzügyi következményekkel járó ügyekben, ezért szeretné tisztázni és meghatározni a jelenlegi gyakorlatot ezzel kapcsolatban;

Egyenlő hozzáférés a nyelvi szolgáltatásokhoz az európai parlamenti képviselők számára

12.   úgy véli, hogy 2010-ben minden lehetséges erőfeszítést meg kell tenni annak érdekében, hogy a különböző nemzetiségű és anyanyelvű képviselők mindannyian egyenlő bánásmódban részesüljenek a tekintetben, hogy ha úgy kívánják, a saját nyelvükön végezhessék feladataikat és valamennyi rájuk háruló politikai tevékenységet;

13.   elismeri, hogy sok esetben, különösen a bizottsági és képviselőcsoporti szakaszokban a szoros határidők növelik a főbb szereplők közötti tárgyalások jelentőségét; hangsúlyozza ugyanakkor a képviselői révén, illetve a képviselők teljes többnyelvűséghez való joga révén megvalósuló demokratikus legitimitás elvét; ezért úgy ítéli meg, hogy ezt a költségvetést arra lehet és kell felhasználni, hogy e cél megvalósuljon, és hogy megfelelő egyensúlyt teremtsenek a többnyelvűséggel kapcsolatos korlátozások és a jogalkotási eljárások zökkenőmentes befejezése között;

14.   fokozottan érdekli a többnyelvűség kérdése, és arra kéri a szolgálatokat, hogy ismertessék a jelenlegi helyzetet és a 2010-re várható fejleményeket – beleértve a kódex alkalmazását –, valamint a további gyakorlati fejlesztések esetleges lehetőségeit, a személyre szóló tolmácsolással kapcsolatos kísérleti projektet – beleértve e tolmácsolás kritériumait és a különböző nyelvi háttérrel rendelkező képviselők számára jelentett hasznosságát –, továbbá kéri annak összefoglalását, hogy az egyenlő bánásmód "fizikai akadályait" (azaz a megfelelő üléstermek, tolmácsfülkék stb. hiányát), miként fogják idővel felszámolni; szeretne bizonyosságot kapni arra vonatkozóan, hogy az új Parlament jobb feltételekkel rendelkezik majd mindezek tekintetében a legutóbbi bővítések során érkezett képviselők helyzetéhez képest;

15.   úgy véli továbbá, hogy minden lehetőséget fel kell használni a tolmácsolás rugalmasságának növeléséhez, amely döntő lépés lenne a helyes munkamódszerek biztosítása irányába, illetve megjegyzi, hogy sok esetben elkerülhetők lennének a problémák és a pénzpazarlás, ha lenne mód a nyelvek rövid határidőn belüli cseréjére a tervezett részvétel helyett az adott ülésen ténylegesen jelen levő képviselők igényei alapján;

Az erőforrások optimális használata az Európai Parlament jogalkotási munkájának javítása érdekében

16.   hangsúlyozza, hogy maximális gondossággal kell eljárni annak biztosítása érdekében, hogy a Parlament rendelkezésére álló összes költségvetési és személyzeti erőforrás a lehető legköltséghatékonyabb módon kerüljön felhasználásra azért, hogy az intézmény és a képviselők sikeresen láthassák el legfontosabb feladatukat: a jogalkotást; ismételten hangsúlyozza, hogy ehhez a munkamódszerek gondos tervezésére és szervezésére van szükség, illetve, ha lehetséges, a tisztségek és struktúrák egyesítésére a fölösleges bürokrácia, a funkcionális átfedések és a dupla munka elkerülése céljából;

17.   hangsúlyozza, hogy a növekvő együttdöntési jogkörök további terheket rónak a Parlament összes, a jogalkotási munkával foglalkozó szolgálatára, és nagyfokú hatékonyságra lesz szükség, valamint prioritásokat kell majd megállapítani a személyzeti és a kapcsolódó anyagi erőforrások terén annak érdekében, hogy a képviselők megfelelően végezhessék feladataikat;

18.   emlékeztet arra, hogy 2009-re a személyzet létszámának jelentős növeléséről született megállapodás, noha ugyanakkor általános volt az egyetértés abban, hogy a személyzeti erőforrások mostanra a konszolidáció szakaszába értek, és hogy a közelmúltbéli bővítések során végrehajtott igen jelentős létszámnövelések után az átcsoportosítást folyamatosan kell végrehajtani; ismételten felhívja az összes szolgálatot és képviselőcsoportot, hogy mindenre kiterjedően indokolják meg kérelmeiket az eljárás kezdetétől fogva;

19.   érdeklődéssel várja az igazgatási eljárások egyszerűsítésével foglalkozó munkacsoport javaslatait, és úgy véli, hogy e javaslatok végrehajtásának költségmegtakarításokat kell természetszerűen eredményeznie;

20.   kéri továbbá, hogy a képviselőcsoportok által benyújtott kérelmeket is vegyék figyelembe a becslések elkészítésének szakaszában tavasszal;

21.   úgy véli, hogy időnként elemezni kell az erőforrások felhasználásának és a munka szervezésének mikéntjét a konkrét problémák egyértelmű azonosításakor és a megfelelően meghatározott, mérhető és célzott célkitűzéseknek az elvégzendő vizsgálatok számára történő megjelölésekor; úgy véli, hogy 2010-ben bizonyos egységeket és projekteket ki lehetne választani és meg lehetne ilyen módon vizsgálni; emlékeztet ugyanakkor a 2008 során elvégzett átvilágítás fontosságára; reméli, hogy ezt azt átvilágítást mélyebben folytatják majd annak érdekében, hogy eredményeit figyelembe lehessen venni a 2010. évre szóló becslésekről szóló határozat meghozatalakor; emlékeztet, hogy az újonnan megválasztandó Parlament változó körülményeit, a növekvő együttdöntési hatásköröket és egyéb változásokat is figyelembe kell venni;

22.   felhívja az Elnökség figyelmét a Parlamentben működő alvállalkozók által foglalkoztatott személyek munkakörülményeire; felszólítja az Elnökséget, hogy ezzel kapcsolatban gondoskodjanak arról, hogy ezek a cégek teljes mértékben betartják a munkajogi szabályokat;

Tájékoztatás a képviselők részére

23.   hangsúlyozza, hogy a néhány évvel ezelőtt elindított "Raising the game" elnevezésű nagyszabású reform óta legalább három nagy jelentőségű projektet hoztak vagy hoznak jelenleg létre a parlamenti munkával kapcsolatos lehető legteljesebb és legrelevánsabb információk biztosítása érdekében; felhívja a figyelmet a szakbizottságok tematikus főosztályaira, a könyvtár elemző szolgálatára és az egységes dokumentum- és információs gyűjteményre (Knowledge Management System) az ezekhez és számos más rendelkezésre álló forráshoz történő hozzáférés elősegítése érdekében; szintén felhívja a figyelmet a Parlament számos más forrásaira is, mint például a jogalkotási figyelő; üdvözli a Parlamentnek a tagállamok számára történő segítségnyújtás tekintetében történő professzionálisabbá tétele érdekében tett ezen erőfeszítéseket, de úgy véli, hogy működési és költségvetési számvetésre van szükség;

24.   fontosnak tartja a 2010-es eljárás szempontjából a helyzet tisztázását valamennyi képviselő, köztük a költségvetési kérdésekkel foglalkozó képviselők érdekében a különböző feladatkörök, valamint annak egyértelműbb meghatározása érdekében, hogy e kezdeményezések hogyan szervezhetők meg a leghatékonyabb módon; ezért üdvözölné a Költségvetési Bizottság ezek felhasználásának módjáról, a különböző elemekkel kapcsolatos jelenlegi elképzelésekről és ezek egymáshoz való viszonyáról szóló meghallgatását; ragaszkodik ahhoz, hogy az adminisztráció nyújtson kimerítő tájékoztatást az újonnan megválasztott képviselőknek az őket megillető szolgáltatásokkal kapcsolatban;

A Parlamenttel kapcsolatos tájékoztatás a polgárok felé

25.   tudomásul veszi az elnökségnek a tájékoztatási politika terén folyó három főbb projektre – az Europarl TV-re, a látogatóközpontra és az Antall József (JAN) épületben található új audiovizuális központra – történő hivatkozását, amelyek befejezése és megerősítése minőségi előrelépést jelent az intézmény szolgálatában álló tájékoztatási eszközök tekintetében; megismétli elkötelezettségét ezen eszközök fejlődésének szoros figyelemmel kísérése, valamint a közvéleményre gyakorolt valós hatásuk maximalizálása iránt;

26.   sajnálja, hogy a látogatóközpont nem fog létrejönni a 2009-es választások előtt, és teljes körű tájékoztatást kér e késedelem okaival kapcsolatban;

27.   tudomásul veszi az Elnökség határozatát az Európai Történelem Házával kapcsolatban, és hangsúlyozza az illetékes bizottságokkal való, az intézmény koncepciójával, tartalmával és költségvetési vonatkozásaival kapcsolatos teljes körű és átlátható konzultáció szükségességét az Elnökség és a Költségvetési Bizottság közötti, a megerősített együttműködésről szóló kísérleti projektnek megfelelően;

Ingatlanok

28.   emlékeztet rá, hogy ez a terület kiemelt fontosságú a Parlament számára mind az intézményként felmerülő jelenlegi és jövőbeli ingatlanszükségletei kielégítésének, mind a jelenleg a tulajdonában lévő ingatlanok lehető legjobb kezelésének tekintetében; emlékeztet arra, hogy e vonatkozásban minden projektnek védenie kell a Parlament pénzügyi érdekeit; úgy véli, hogy a 2008-as események – noha közülük egyesek nem voltak egyértelműen előreláthatóak – rávilágítottak az e területen végrehajtandó előrelépés szükségességére, az épületek karbantartásáról szóló külső jelentést is figyelembe véve; tekintettel az Európai Parlament mint tulajdonos előtt álló fokozott kihívásokra, várja a DG INLO lehetséges átszervezésére irányuló javaslatokra vonatkozó tájékoztatást;

29.   ezzel összefüggésben ismételten sürgeti az uniós épületekkel, köztük a Parlament épületeivel kapcsolatos, szükségtelenül magas fenntartási, felújítási és megvásárlási költségeiről szóló különjelentést és lehetséges ajánlásokat; továbbra is úgy véli, hogy ennek átfogó erőfeszítésnek kell lennie az alapvető okok feltárása érdekében, kapcsolódjanak akár bármely módon a beszűkült piachoz, a költségvetési rendelet és a közbeszerzési szabályok által megállapított terhekhez vagy más vonatkozó tényezőkhöz; kéri annak megerősítését, hogy a szükségtelenül magas költségeket megállapító cégek feketelistázását előíró szabály érvényesíthető legyen;

30.   várakozással tekint a már a múlt évben szorgalmazott, az ingatlanpolitikáról szóló közép- és hosszú távú stratégiai tanulmány elé annak érdekében, hogy a vonatkozó döntéseket első olvasatban meghozhassa;

A 2009-es eljárás különböző vonatkozásainak folytatása

31.   üdvözli az Elnökség szándékát a képviselőknek nyújtott jogalkotási, nyelvi és technikai támogatás további javítására, amely nyilvánvalóan szorosan kapcsolódik több fent említett kérdéshez;

32.   egyetért azzal, hogy a képviselők és az asszisztensek jogállásáról szóló új szabályzat végrehajtását az első évben szorosan figyelemmel kell kísérni, és úgy véli, hogy ezen szabályokat a lehető legmegfelelőbb módon egységes szerkezetbe kell foglalni a pénzügyi vonzatok és előrejelzések folyamatos frissítésével;

33.   továbbra is hangsúlyozza, hogy az informatikai fejlesztéseknek nemcsak a "házon belüli" legfontosabb kérdések jobb irányíthatóságát kell eredményezniük, hanem képesnek kell lenniük e terület költséghatékonyabb szervezésére; kéri, hogy készüljön jelentés a belső informatikai szakemberek toborzásának jelenlegi helyzetéről és annak kilátásairól, illetve a megfelelő irányítási intézkedésekről; felszólítja az Elnökséget, hogy mielőtt további lépéseket tenne e téren, fogalmazzon meg egyértelmű stratégiát a Parlament által az információs és kommunikációs technológiákkal kapcsolatban követendő megközelítésre vonatkozólag, a képviselőcsoportokkal való szinergiákat is beleértve;

34.   üdvözli, hogy az elnökségi dokumentumban szerepelnek környezetvédelmi célok, és a korábbi EMAS-folyamatot és a szén-dioxid-kibocsátással kapcsolatban végzett munkát követően úgy véli, hogy 2010 lehetőséget kínál ezen erőfeszítések folytatására, többek között a szén-dioxiddal kapcsolatos cselekvési terv Elnökség általi elfogadása révén;

Egyéb intézmények

35.   üdvözli a legutóbbi eljárás során a többi intézménnyel folytatott konstruktív együttműködést, és a tavalyi évhez hasonlóan sürgeti azokat, hogy a szűkös erőforrások optimális kezelésének szükségességét maradéktalanul figyelembe vevő reális és költségalapú költségvetési igényeket nyújtsanak be;

36.   alaposabban ki kívánja aknázni a rendelkezésre álló források valamennyi intézmény közötti jobb elosztását, különösen akkor, ha valamely területen szabad kapacitás jelentkezik, amely megfelelő szervezés esetén kihasználható és más terület és/vagy intézmény által felhasználható;

37.   felhívja a 2010-es eljárás előadóját, hogy tegyen látogatásokat a Tanácsnál, a Bíróságnál, a Számvevőszéknél, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnál, a Régiók Bizottságánál, az európai ombudsmannál és az európai adatvédelmi biztosnál annak érdekében, hogy még a költségvetési előirányzat-tervezetet megelőzően meghallgassa őket és jelentést tegyen a Költségvetési Bizottságnak;

o
o   o

38.   utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Tanácsnak, a Bizottságnak a Bíróságnak, a Számvevőszéknek, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak, a Régiók Bizottságának, az európai ombudsmannak és az európai adatvédelmi biztosnak.

(1) HL C 139., 2006.6.14., 1. o. (2) HL L 253., 2000.10.7., 42. o. (3) HL L 248., 2002.9.16., 1. o. (4) HL C 286., 2008.11.10., 1. o.