Index 
 Előző 
 Következő 
 Teljes szöveg 
Eljárás : 2008/2237(INI)
A dokumentum állapota a plenáris ülésen
Válasszon egy dokumentumot : A6-0074/2009

Előterjesztett szövegek :

A6-0074/2009

Viták :

PV 09/03/2009 - 18
CRE 09/03/2009 - 18

Szavazatok :

PV 10/03/2009 - 8.19
CRE 10/03/2009 - 8.19
A szavazatok indokolása
A szavazatok indokolása

Elfogadott szövegek :

P6_TA(2009)0100

Elfogadott szövegek
PDF 361kWORD 140k
2009. március 10., Kedd - Strasbourg
Európai kisvállalkozói intézkedéscsomag (Small Business Act)
P6_TA(2009)0100A6-0074/2009

Az Európai Parlament 2009. március 10 -i állásfoglalása a "Small Business Act" kisvállalkozói intézkedéscsomagról (2008/2237(INI))

Az Európai Parlament,

–   tekintettel a "Gondolkozz előbb kicsiben!" – Európai kisvállalkozói intézkedéscsomag: "Small Business Act" című, 2008. június 25-i bizottsági közleményre (COM(2008)0394) és a hatásvizsgálat alapján készült, kapcsolódó bizottsági belső munkadokumentumra (SEC(2008)2102),

–   tekintettel az "Ideje magasabb sebességbe kapcsolni – A vállalkozói szellem és növekedés Európájának megteremtése" című, 2006. november 30-i(1), valamint a Kisvállalkozások Európai Chartájának végrehajtásáról szóló, 2006. január 19-i állásfoglalására(2),

–   tekintettel a Versenyképességi Tanács 2006. március 13-i 2715. ülése alkalmával elfogadott, "Kkv-politika a növekedésért és a foglalkoztatásért" című, valamint a Versenyképességi Tanács 2008. december 1–2-i 2891. ülésén elfogadott következtetésekre,

–   tekintettel a Régiók Bizottsága 2009. február 12-i véleményére,

–   tekintettel az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság 2009. január 14-i véleményére,

–   tekintettel a Kisvállalkozások Európai Chartája keretében összegyűjtött bevált gyakorlatok 2008-as válogatására,

–   tekintettel a 2008. június 25-i, "A kkv-k közbeszerzési eljárásokban való részvételét megkönnyítő legjobb gyakorlatok európai kódexe" című bizottsági belső munkadokumentumra (SEC(2008)2193),

–   tekintettel a "Kicsi, környezetbarát és versenyképes – A kis- és középvállalkozásokat a környezetvédelmi jogszabályoknak való megfelelésben segítő program" című, 2007. október 8-i bizottsági közleményre (COM(2007)0379),

–   tekintettel a fenntartható fogyasztással, termeléssel és iparpolitikával kapcsolatos cselekvési tervről szóló, 2008. július 16-i bizottsági közleményre (COM(2008)0397),

–   tekintettel az európai iparjogvédelmi stratégiáról szóló, 2008. július 16-i bizottsági közleményre (COM(2008)0465),

–   tekintettel a bürokrácia csökkentésével foglalkozó, független érdekelteket tömörítő magas szintű munkacsoport által a társasági jog prioritást élvező területén fennálló adminisztratív terhek csökkentését érintően megfogalmazott 2008. július 10-i véleményére, valamint a 2006/112/EK irányelvben (HÉA-irányelv) lefektetett, számlázással és elektronikus számlázással kapcsolatos szabályok megreformálásáról szóló 2008. október 22-i véleményére,

–   tekintettel eljárási szabályzatának 45. cikkére,

–   tekintettel az Ipari, Kutatási és Energiaügyi Bizottság jelentésére, illetve a Gazdasági és Monetáris Bizottság, a Belső Piaci és Fogyasztóvédelmi Bizottság, a Foglalkoztatási és Szociális Bizottság, a Kulturális és Oktatási Bizottság, a Jogi Bizottság, valamint a Nőjogi és Esélyegyenlőségi Bizottság véleményére (A6-0074/2009),

A.   mivel az EU-ban működő 23 millió kis- és középvállalkozás (kkv) – amelyek körülbelül az összes vállalkozás 99%-át teszik ki, és több mint 100 millió munkahelyet biztosítanak – alapvető szerepet játszik a gazdasági növekedésben, a társadalmi kohézióban és a munkahelyteremtésben, az innováció egyik legfőbb forrása és elengedhetetlen a foglalkoztatás fenntartásához és növeléséhez,

B.   mivel valamennyi közösségi politikának a kkv-kat kellene a középpontba helyeznie annak érdekében, hogy előmozdítsák a fejlődésüket, a globalizáció követelményeihez való alkalmazkodásukat, a tudásháromszögben való részvételüket, valamint a környezeti és energetikai kihívásokhoz való alkalmazkodásukat,

C.   mivel az Európai Unió korábbi kezdeményezései ellenére 2000 óta csekély mértékű vagy alig érzékelhető javulás mutatkozott a kkv-kat körülvevő üzleti környezetben,

D.   mivel a kkv-k túlnyomó többsége mikrovállalkozás, szakipari vállalkozás, családi vállalkozás és szövetkezet, amelyek a vállalkozói kultúra természetes inkubátorai, ezért fontos szerepet játszanak a társadalmi befogadás és az önfoglalkoztatás előmozdításában,

E.   mivel a kkv-k nem kapnak kielégítő támogatást ahhoz, hogy megvédjék magukat a határokon átnyúló tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatokkal – például a szakmai jegyzékeket kiadó félrevezető társaságok által folytatott gyakorlatokkal – szemben,

F.   mivel különbségeik ellenére az európai kkv-k lehetőségeik teljes kibontakoztatása során sok esetben azonos kihívásokkal szembesülnek, olyan területeken, mint a nagyobb cégekhez képest arányosan magasabb adminisztratív és megfelelési költségek, a finanszírozáshoz és a piacokhoz való hozzáférés, illetve az innováció és a környezetvédelem,

G.   mivel a kkv-barát környezet kialakítása szempontjából alapvető jelentőséggel bír, hogy a vállalkozók szerepének és a kockázatvállalásnak a megítélése megváltozzon: a politikai vezetőknek és a médiának üdvözölniük, a közigazgatásnak pedig támogatnia kell a vállalkozói kedvet és az ahhoz kapcsolódó kockázatvállalási hajlandóságot,

H.   mivel nemzetközivé válásuk folyamatának elindításakor a kkv-knak olyan konkrét problémákkal kell szembenézniük, mint például a nemzetközi tapasztalat hiánya, a tapasztalt emberi erőforrások szűkössége, a nemzetközi szabályozási keret meglehetős bonyolultsága, valamint a szervezeti és az üzleti kultúrát érintő változások bevezetésének szükségessége,

I.   mivel a Parlament gyakran fejezte ki sajnálatát amiatt, hogy a Kisvállalkozások Európai Chartája jogilag nem kötelező erejű, és ez akadályozta annak tényleges megvalósítását, továbbá, hogy az általa tett tíz ajánlás sem kötelező, és azok többsége nem talált meghallgatásra; mivel ennek következtében a fent említett, 2006. január 19-i állásfoglalásában arra kérte a Tanácsot, hogy foglalkozzon ezzel a kérdéssel,

Általános észrevételek

1.   támogatja a Bizottság fent említett, 2008. június 25-i közleményét, amelynek célja egy ambiciózus politikai menetrend ösztönzése a kkv-k növekedésének elősegítése érdekében a 10 vezérelv révén, illetve a "Gondolkozz először kicsiben!" megközelítés alkalmazása a politikai döntéshozatal minden szintjén;

2.   sajnálja azonban, hogy a kisvállalkozói intézkedéscsomag jogilag nem kötelező erejű eszköz; a csomag ténylegesen innovatív aspektusának tekinti, hogy minden közösségi politika középpontjába kívánja állítani a "Gondolkozz először kicsiben!" elvet; kéri a Tanácsot és a Bizottságot, hogy csatlakozzanak a Parlament azon erőfeszítéséhez, hogy ezt az elvet – valamilyen később meghatározandó formában – kötelező szabállyá tegye, annak biztosítására, hogy azt minden jövőbeli közösségi jogszabályban alkalmazzák;

3.   hangsúlyozza, hogy a tíz vezérelv közösségi, nemzeti és regionális szinten történő megvalósítása elengedhetetlen; ezért kéri a Tanácsot és a Bizottságot, hogy politikailag határozottan kötelezze el magát a megfelelő végrehajtás mellett; sürgősen kéri a Bizottságot és a tagállamokat, hogy az összes érdekelttel szoros együttműködésben határozzák meg a prioritásokat és – különösen nemzeti szinten – sürgősen hajtsák végre a Versenyképességi Tanács által 2008. december 1-jén a kisvállalkozói intézkedéscsomaggal kapcsolatban elfogadott cselekvési tervet, biztosítva, hogy minden érintett fél ténylegesen tegye magáévá a vezérelveket;

4.   felhívja a Bizottságot, hogy a meglévő közösségi eszközök és a kkv-kat finanszírozó források külön költségvetési fejezet alatt történő összekapcsolása révén mozdítsa elő még jobban a kkv-kkal kapcsolatos politikai intézkedések láthatóságát és ismeretét;

5.   meggyőződése, hogy feltétlenül be kell vezetni egy nyomonkövetési mechanizmust a már elindított politikai kezdeményezések megfelelő és gyors végrehajtásának figyelemmel kísérésére; ezért felhívja a Tanácsot, hogy építse be a lisszaboni folyamatba a tagállami szinten meghozandó intézkedéseket és tájékoztassa évente a Parlamentet az elért előrehaladásról;

6.   felszólítja a Bizottságot, hogy hozzon létre ellenőrző rendszert a tíz vezérelv Bizottság és tagállamok általi végrehajtását követően elért előrehaladás nyomon követésére; kéri a Bizottságot, hogy dolgozzon ki egységes értékelési kritériumokat az elért előrehaladás értékelésére; felszólítja a tagállamokat, hogy első előrehaladási jelentésüket építsék be a nemzeti reformprogramról szóló, soron következő éves jelentésükbe;

7.   hangsúlyozza, hogy közösségi, nemzeti és regionális szinten különleges figyelmet kell fordítani a szakipari, a családi, a mikro-, valamint az egyéni vállalkozásokra, és sürgeti a Bizottságot és a tagállamokat, hogy hozzanak e vállalkozásokra célzott intézkedéseket a szabályozás, az adózás és az életen át tartó tanulás területén; kéri továbbá, hogy ismerjék el a szellemi szabadfoglalkozások különleges jellegét, és annak fontosságát, hogy a szellemi szabadfoglalkozásokat a többi kkv-val azonos módon kell kezelni, kivéve, ha ez ellentmond a szellemi szabadfoglalkozásokat szabályozó meglévő jogszabályoknak; kiemeli a kkv-k alkotta szervezetek szerepének fontosságát a kereskedelmi, szakipari és más vállalkozások szempontjából; felhívja a Bizottságot és a tagállamokat, hogy közös erővel tegyenek az e vállalkozásokat körülvevő üzleti környezet, valamint a szakmai és ágazati szervezeteik működését meghatározó jogi környezet javításáért;

8.   úgy ítéli meg, hogy a bizottsági javaslatokból hiányzik az egyértelmű stratégia az egyéni vállalkozók jogállásának és jogainak megerősítése tekintetében, különösen olyan esetekben, amikor ezek helyzete a bérből élő alkalmazottakéhoz hasonló; kéri a Bizottságot, hogy garantálja az egyéni vállalkozók számára a szabványos díjak megállapításához, az önszervezéshez, továbbá a kollektív megállapodások megkötéséhez való jogot, amennyiben a másik fél erőfölényben lévő nagy megbízó, feltéve, hogy ez nem sérti a kevésbé domináns helyzetű potenciális ügyfeleket, és nem vezet a piac torzulásáshoz;

9.   sürgeti a Bizottságot és a tagállamokat, hogy biztosítsanak célzott támogatási intézkedéseket és egyedi támogatást, például a kkv-k esetében a vállalkozás elindításához szükséges információk, tanácsadás és kockázati tőkéhez való hozzáférési lehetőségek formájában;

10.   hangsúlyozza egy olyan szociális és gazdasági modell létrehozásának szükségességét, amely megfelelő biztonsági hálót teremt a kis- és középvállalkozásoknak a kreatív ágazatban, ahol gyakran találkozhatunk bizonytalan munkakörülményekkel;

11.   sajnálattal állapítja meg, hogy a nők nehézségekkel szembesülnek az üzleti vállalkozások elindítása és fenntartása során olyan tényezők miatt, mint az információs szakadékok, a kapcsolatok és a kapcsolatteremtési lehetőségekhez való hozzáférés hiánya, a nemek közötti hátrányos megkülönböztetés és a sztereotipizálás, a gyermekgondozási szolgáltatások szűkössége és rugalmatlansága, a családi és üzleti kötelezettségek közötti egyensúly megteremtésének nehézségei, valamint a vállalkozás nők és férfiak általi szemlélete közötti eltérések;

12.   üdvözli a "női vállalkozók nagykövetei" hálózat, illetve a saját vállalkozás elindításában a nőket segítő mentori programok létrehozására, valamint a diplomás nők vállalkozó kedvének fokozására irányuló javaslatot; felhívja azonban a figyelmet arra, hogy számos vállalkozásnál még ma is tetten érhető a nemek szerinti elkülönítés, ami nagyon súlyos probléma – és még sokáig az is marad –, mivel az Európai Unió hozzáértő munkavállalókat és vállalkozókat, következésképp pénzt veszít mindaddig, amíg a munkaerőpiacon jelen van a nőkkel szembeni megkülönböztetés; ezért úgy gondolja, hogy még több pénzt kell fektetni a női vállalkozókat támogató projektekbe;

13.   hangsúlyozza, hogy a nők vállalkozói tevékenysége a nők számára vonzóbbá teszi a munkaerőpiacot, valamint javítja gazdasági és társadalmi helyzetüket; ugyanakkor sajnálja, hogy a férfiak és nők közötti – különösen a bérekben mutatkozó – egyenlőtlenségek a női munkaerő nagyfokú keresettsége ellenére továbbra is fennállnak ezen a területen, és hogy a női vállalkozók aránya az Európai Unióban továbbra is alacsony, részben amiatt, hogy nem ismerik el (például fizetéssel) a nők lényeges közreműködését a kis és közepes családi vállalkozások napi működtetésében;

14.   sürgeti a Bizottságot és a tagállamokat, hogy vegyék figyelembe a kreatív és kulturális ágazatot, mint az Európai Unió gazdasági és társadalmi fejlődésének motorját, amelynek GDP-részesedése 2,6%-os, uniós munkaerő-piaci részesedése pedig 2,5%-os; hangsúlyozza a kkv-k jelentőségét az információs és kommunikációs technológiai (IKT) ágazat és a kreatív ágazat fellendítésében;

15.   hangsúlyozza, hogy a kreatív ágazat a kkv-kra épül, és különösen fontos szerepet játszik a fenntartható regionális foglalkoztatás biztosítása szempontjából;

16.   üdvözli, hogy a Bizottság tervezi a – főként kkv-k által biztosított – fokozottan munkaigényes és helyben nyújtott szolgáltatásokra alkalmazandó kedvezményes HÉA-kulcsokról szóló irányelv kidolgozását; hangsúlyozza azonban, hogy ez nem vezethet a piac torzulásához, és a hatálya alá tartozó szolgáltatások tekintetében nem tartalmazhat kétértelműséget;

17.   véleménye szerint biztosítani kell, hogy a kkv-k vásárolhassanak kis tételben, vásárolhassanak környezetkímélő termékeket és helyi termékeket, és ezáltal éghajlatbarátabbá és hatékonyabbá váljanak;

18.   üdvözli az állami támogatásokra vonatkozó általános csoportmentességről szóló döntés, valamint az európai zártkörű társaság statútumával és a csökkentett HÉA-kulcsokkal kapcsolatos intézkedések gyors elfogadását;

19.   üdvözli a Bizottság arra vonatkozó javaslatát, hogy csökkentsék a helyben nyújtott szolgáltatásokat terhelő HÉA mértékét; felszólítja a Bizottságot, hogy tegyen további lépéseket az állami támogatásra vonatkozó szabályok enyhítésére annak ösztönzése érdekében, hogy a helyi vállalatok, különösen a helyi kkv-k közbeszerzési lehetőséget kapjanak;

20.   támogatja azt az elképzelést, mely szerint 2012-ig meghosszabbítanák a filmkészítésre vonatkozó állami támogatások közösségi versenyszabályok alóli mentességét, és úgy véli, ez jelentős támogatást jelentene a kreatív kkv-k számára;

21.   támogatja a Szerződés 87. és 88. cikke alkalmazásában a támogatások bizonyos fajtáinak a közös piaccal összeegyeztethetőnek nyilvánításáról szóló, 2008. augusztus 6-i 800/2008/EK bizottsági rendeletben (általános csoportmentességi rendelet)(3) az állami támogatások vonatkozásában megállapított új szabályokat, amelyek bizonyos feltételek mellett mentesítik a kkv-kat az értesítési szabályok alól;

22.   megállapítja, hogy a kkv-k hangja a Kisvállalkozások Európai Chartájában tett egyértelmű kötelezettségvállalás ellenére továbbra is el van nyomva a társadalmi párbeszédben; sürgősen kéri, hogy a kisvállalkozói intézkedéscsomag keretében megfelelő javaslatokkal nyújtsanak formális megoldást erre a problémára;

23.   úgy látja, hogy a kisvállalkozói intézkedéscsomag keretében nagyobb hangsúlyt kell fektetni a munkajog kérdésére, különös tekintettel a rugalmas biztonság elvére, amely főként a kkv-k számára teszi lehetővé a piaci változásokra való gyorsabb reagálást, illetve azt, hogy ekképpen a vállalkozás biztosítani tudja a magasabb foglalkoztatási szintet és a versenyképességet – beleértve a nemzetközi versenyképességet –, figyelembe véve ugyanakkor a szükséges szociális védelmet is; ezzel összefüggésben hivatkozik a rugalmas biztonság közös elveiről szóló 2007. november 29-i állásfoglalására(4);

24.   hangsúlyozza továbbá a munkajog fontosságát, és különös tekintettel a munkajog kkv-kra való alkalmazásának optimalizálására, például hatékonyabb tanácsadás vagy az adminisztratív eljárások egyszerűsítése révén, és felhívja a tagállamokat, hogy szenteljenek különös figyelmet – az aktív munkaerő-piaci politikákon keresztül is – a kkv-knak a rugalmas biztonsággal kapcsolatos specifikus megközelítéseik vonatkozásában, hiszen a kkv-k kis személyzetük miatt nagyobb mozgástérrel rendelkeznek a belső és külső rugalmasság tekintetében, azonban nagyobb biztonságra is van szükségük saját maguk és alkalmazottaik számára; fontosnak tartja, hogy a munkajog, mint a rugalmas biztonság egyik alappillére, megbízható jogi alapot biztosít a kkv-k számára, tekintettel arra, hogy az ilyen vállalkozások gyakran nem engedhetik meg maguknak, hogy saját jogi vagy humánerőforrás-részleget hozzanak létre; rámutat, hogy az Eurostat szerint 2003-ban az európai vállalatok 91,5%-a kevesebb, mint 10 személyt foglalkoztatott;

25.   szükségesnek tartja a nem bejelentett munka felszámolására irányuló intézkedések bevezetését, mivel az vitathatatlanul a tisztességtelen versenyelőny egyik forrása a fokozott munkaerő-igényű kkv-k esetében;

26.   felhívja a tagállamokat, hogy támogassák az általános gazdaságban az alulreprezentált etnikai kisebbségekhez tartozók tulajdonában lévő kkv-k bevonását olyan beszállítói sokszínűségi programok kidolgozása révén, melyek a nagyobb vállalkozásokkal megbízásokért versengő, alulképviselt vállalkozások számára egyenlő feltételek biztosítását célozzák;

27.   hangsúlyozza az európai zártkörű társaság, mint kiegészítő jogi forma statútumának a fontosságát, amennyiben az olyan kkv-kra irányul, amelyek határokon átnyúló tevékenységeket kívánnak folytatni, és amennyiben azzal nagyobb vállalkozások nem élhetnek vissza annak érdekében, hogy aláássák vagy megkerüljék az összes érintett fél érdekeit szem előtt tartó vállalatirányítási rendszerek előmozdítását célzó, hatályos tagállami jogszabályokat;

28.   felszólítja a hatóságokat – azon elv alapján, miszerint az információhoz való hozzáférés előfeltétele magának az információszerzésnek, illetve tekintettel az internet mint eszköz jelentőségére e tekintetben –, hogy a lehető legnagyobb mértékben egyszerűsítsék az intézményi weboldalakat annak érdekében, hogy a felhasználók könnyebben megtalálják, és jobban megértsék az ajánlott támogatási mechanizmusokat;

A K+F és az innováció fellendítése

29.   hangsúlyozza az innováció jelentőségét a kkv-k szempontjából és a kutatási lehetőségek kihasználásának nehézségeit; úgy véli, hogy a nemzeti tudományos akadémiák és kutatóintézetek szerepet játszhatnának az innováció előmozdításában és a kkv-k kutatási tevékenysége előtti akadályok lebontásában; úgy véli, hogy nem csupán a csúcstechnológiai innovációra kellene hangsúlyt fektetni, hanem figyelmet kellene fordítani az alacsony és közepes technológiai szinteken megvalósuló, illetve informális innovációra is; véleménye szerint az Európai Innovációs és Technológiai Intézet fontos szerepet tölthet be a kkv-k kutatási-fejlesztési és innovációs tevékenységének fellendítésében; felszólítja a tagállamokat, hogy növeljék többszörösére az olyan kezdeményezések számát, amelyek csökkentik a kkv-k kutatáshoz való hozzáférése feltételeként meghatározott minimális követelményeket; meggyőződése, hogy a Bizottság kutatási és technológiai programjait úgy kell megtervezni, hogy azok megkönnyítsék a kkv-k határokon átnyúló részvételét;

30.   támogatja a Bizottság arra irányuló kezdeményezését, hogy a kutatási és technológiafejlesztési, valamint demonstrációs tevékenységekre vonatkozó hetedik keretprogram (2007–2013)(5) hozzáférhetőbbé váljon;

31.   felhívja a Bizottságot és a tagállamokat, hogy dolgozzanak ki jobb keretfeltételeket a kkv-k innovációs tevékenysége számára kedvező környezet megteremtése céljából, különösen a szellemi tulajdonjogok védelmének javítására, illetve a hamisítás elleni hatékonyabb fellépésre irányuló módszerek bevezetésével az egész Európai Unióban; meggyőződése, hogy a szellemi tulajdonjogokra vonatkozó kiegyensúlyozott szabályok megfelelő védelmet nyújthatnak, miközben biztosítják az információk és elképzelések áramlását és cseréjét; hangsúlyozza, hogy a kkv-knak támogatásra van szükségük szellemi tulajdonjogaik védelméhez, e jogoknak az illetékes jogvédő hatóságok segítségével történő fenntartásához, továbbá szellemi tulajdonjogaik befektetők megnyerésére történő felhasználásához;

32.   felhívja a Bizottságot és a tagállamokat, hogy követeljék meg kereskedelmi partnereiktől a szellemi tulajdonjogok kereskedelmi vonatkozásairól szóló WTO-megállapodás (TRIPS) szigorúbb alkalmazását, és tegyenek meg minden szükséges erőfeszítést, hogy létrejöhessenek a hamisítás elleni kereskedelmi megállapodáshoz (ACTA) hasonló kétoldalú, regionális vagy többoldalú megállapodások a hamisítás és kalózkodás felszámolására;

33.   úgy véli, hogy az e-kereskedelem tekintetében a kkv-kban rejlő lehetőségek még nincsenek teljes mértékben kiaknázva, és hogy még mindig sokat kell tenni a termékek és szolgáltatások egységes európai elektronikus piacának megvalósításához, ahol a kkv-k az uniós piacok további integrációja terén vezető szerephez juthatnak;

34.   úgy gondolja, hogy az innováció fellendítése és az EU gazdasági versenyképességének fokozása céljából támogatni kell a kkv-k klaszterekben való részvételét; felszólítja ezért a Bizottságot, hogy támogassa a klaszterek működtetése hatékonyságának javítását, különösen a legjobb gyakorlatok cseréjén és képzési programokon keresztül, hozzon létre és terjesszen a klaszterek teljesítményét értékelő eszközöket, támogassa a klaszterek közötti együttműködést, valamint tegye még egyszerűbbé a klaszterek uniós programokban való részvételére vonatkozó adminisztratív eljárásokat;

35.   kéri a kkv-k szövetkezeti jellegű együttműködéseinek (beszerzési és marketing csoportok) a figyelembevételét a kisvállalkozói intézkedéscsomagban, mivel e csoportok esetében bizonyítottan kisebb a fizetésképtelenség kockázata, mint az önálló vállalkozásoknál;

36.   szilárdan meg van győződve arról, hogy a szabadalmak fontos szerepet játszanak az innováció és a gazdasági teljesítmény szempontjából, mivel lehetővé teszik az újítók számára, hogy hozzájussanak az innovatív beruházásokból származó haszonhoz, illetve kellő biztonságot nyújtanak a beruházások, a tőkeellátottság és a kölcsönök tekintetében; ezért úgy gondolja, hogy sürgősen megállapodásra kell jutni egy olyan közösségi szabadalomról, amely a kkv-k igényeihez hangolt olcsó, hatékony és magas szintű jogi védelmet biztosít, valamint a szabadalmi peres eljárások összehangolt, európai rendszeréről;

37.   hangsúlyozza az innovatív és a kereskedelmi forgalomba hozatalt megelőző közbeszerzés ösztönzésének szükségességét, mivel az hozzáadott értéket biztosít a szerződő hatóságok, a polgárok és a részt vevő vállalkozások számára; kéri a tagállamokat, hogy növeljék az innovatív közbeszerzések arányát és a közbeszerzési eljárásokban részt vevő innovatív kkv-k számát; kéri a Bizottságot, hogy segítse elő az e területen – például a pályázati kritériumok meghatározása, valamint a kockázat- és tudásmegosztási eljárások és megállapodások terén – bevált gyakorlatok terjesztését;

38.   álláspontja szerint a nemzetközi közbeszerzések esetében – ahol az új technológiák lehetővé teszik a határokon átnyúló e-kereskedelmet – például a kkv-k konzorciumai számára hozzáférhető kombinált aukciók, valamint a pályázatok online közzétételének és hirdetésének új formái nemcsak az EU-ban, hanem globálisan is lehetővé teszik a beszerzési kereskedelem jelentős növekedését, ezáltal ösztönzik a határokon átnyúló e-kereskedelmet;

39.   felhívja a figyelmet az elegendő műszaki végzettségű és szakképzett munkaerő iránti igényre; ezért úgy véli, hogy több befektetésre van szükség az oktatás területén, és meg kell erősíteni az oktatási intézmények és a kkv-k közötti kapcsolatokat annak érdekében, hogy az önfoglalkoztatás, a vállalkozói kultúra és az üzleti gondolkodás előmozdítása a nemzeti tantervek részét képezze; szorgalmazza az olyan egyéni mobilitási programok további kiterjesztését, mint az "Erasmus – Ifjú vállalkozók" és az "Erasmus szakmai gyakorlatokra", különös tekintettel a nők részvételére; támogatja a Leonardo da Vinci program tervezett kiszélesítését, valamint az európai szakoktatási és szakképzési kreditrendszer létrehozását; sürgeti a tagállamokat, hogy a szociális partnerekkel és a képzések nyújtóival együttműködésben alakítsanak ki kifejezetten a kkv-k szükségleteihez igazodó, munka-alapú szakképzési és újratanulási, valamint felnőttképzési programokat, melyeket az Európai Szociális Alap társfinanszíroz; kéri a Bizottságot, hogy segítse elő az innovatív képzés területén bevált gyakorlatok cseréjét, valamint a hivatás és a családi élet összeegyeztethetőségére és a nemek közötti esélyegyenlőségre irányuló intézkedéseket;

40.   hangsúlyozza a fiatal vállalkozók és a vállalkozó nők támogatásának fontosságát, többek között egyéni képzések és mentorprogramok bevezetésével; rámutat, hogy a nők különösen nagy arányban dolgoznak kkv-kban, noha elsősorban még mindig a legkisebb vállalkozásokban (mikrovállalkozásokban), valamint, hogy a vállalkozások átadása és öröklése alkalmával továbbra is hátrányokat szenvednek a sztereotípiák és előítéletek miatt, kiváltképp a családi vállalkozásokban; ezért felhívja a tagállamokat, hogy – tekintettel a társadalom elöregedésének következményeire – gondoskodjon megfelelő szakpolitikákról és mechanizmusokról, kiváltképpen a vállalkozásátadással kapcsolatos diagnosztikai, információs, tanácsadói és támogató eszközök kidolgozásával;

41.   hangsúlyozza, hogy a hetedik kutatási és technológiafejlesztési keretprogram tartalmaz egy olyan pénzügyikockázat-megosztási mechanizmust, amely lehetővé teszi az Európai Beruházási Banki (EBB) hiteleihez való könnyebb hozzáférést nagyszabású projektek esetében; felszólítja a Bizottságot, hogy értékelje a kkv-k e mechanizmushoz való hozzáférését, és szükség esetén terjesszen elő ehhez kapcsolódó javaslatokat;

42.   üdvözli a jelenleg az Európai Tájékoztatási Központok és az Innovációs Közvetítő Központok által nyújtott szolgáltatásokat integráló egységes európai hálózat elindítását, melynek célja, hogy szolgáltatások széles választékával támogassa a kkv-kat az innovációval és a versenyképességgel kapcsolatos összes tevékenységük során;

43.   felszólítja a Bizottságot, hogy értékelje a kkv-k versenyképességi és innovációs keretprogramban(6) való részvételét, és szükség esetén terjesszen elő ehhez kapcsolódó javaslatokat;

Pénzforrások és a finanszírozáshoz való hozzáférés biztosítása

44.   rámutat arra, hogy a kkv-k fő finanszírozási forrását Európában a saját tevékenységük, valamint a pénzintézetektől felvett hitelek és kölcsönök jelentik; megjegyzi, hogy a kkv-kat magasabb kockázati osztályba sorolják, ami akadályozza a finanszírozáshoz való hozzáférésüket; ezért felszólítja a pénzintézeteket, a Bizottságot és a tagállamokat, hogy közös erővel biztosítsák a kkv-k finanszírozáshoz való hozzáférését, és tegyék lehetővé számukra saját tőkéjük konszolidálását azáltal, hogy a nyereségüket visszaforgatják a vállalkozásba; véleménye szerint az új kkv-któl a tevékenység megkezdését megelőzően nem szabadna díjak megfizetését követelni, biztosítandó, hogy a vállalkozás felépíthesse saját tőkéjét és forrásait; kiemeli, hogy e tekintetben a jelenlegi pénzügyi helyzetben azonnali intézkedésekre van szükség;

45.   felhívja a Bizottságot és a tagállamokat, hogy fokozzák erőfeszítéseiket a kkv-kat célzó közösségi alapokra és állami támogatásokra vonatkozó népszerűsítő tevékenységek és tájékoztatás terén, és javítsák e két eszköz hozzáférhetőségét és közérthetőségét;

46.   felszólítja a tagállamokat, hogy többek között közvetlen adócsökkentések, valamint az adóhatóságok és az Európai Unió közötti kompenzációs megállapodások révén teremtsenek jobb feltételeket a kkv-knak a szakképzésbe való befektetéshez;

47.   elismeri, hogy a tagállamok adórendszerei visszafoghatják a vállalkozások, különösen a családi vállalkozások átadását, növelve ezzel a vállalatok felszámolásának, illetve bezárásának kockázatát; felhívja ezért a tagállamokat, hogy gondosan vizsgálják felül jogi és adózási keretrendszerüket a vállalkozások átadására vonatkozó feltételek javítása céljából, különösen a tulajdonos visszavonulása vagy megbetegedése miatti átadások tekintetében; meggyőződése, hogy ezen intézkedések elősegítenék a vállalkozások – különösen a családi vállalkozások – tevékenységének folytatását, valamint a munkahelyek megőrzését és a nyereség visszaforgatását;

48.   nagyon elégedett a kohéziós politika és a Lisszaboni Stratégia közelmúltbeli összehangolásával; úgy véli, hogy a regionális alapoknak a vállalkozások, a kutatás és az innováció irányába való határozottabb orientálása révén jelentős források bocsáthatók rendelkezésre helyi szinten az üzleti potenciál előmozdításához;

49.   hangsúlyozza, hogy a dinamikus pénzpiacok alapvető fontosságúak a kkv-k finanszírozásához, és kiemeli, hogy a kockázati tőke, a közbenső finanszírozás és a mikrohitelek rendelkezésre állásának és hozzáférhetőségének javítása révén meg kell nyitni az európai kockázatitőke-befektetési piacokat; ezért úgy véli, hogy normális körülmények között a kkv-knak lehetőséget kell biztosítani arra, hogy az esélyeiket jobban értékelni és a szükségleteiket hatékonyabban fedezni képes tőkepiaci szereplőktől hitelekhez jussanak;

50.   támogatja a Tanács és az Európai Beruházási Bank azon döntését, hogy számos reformot fogadnak el az EBB csoport által a kkv-k finanszírozására kínált termékek körének bővítése érdekében, valamint hogy az EBB banki partnerei számára jelentősen fejleszti globális kölcsöneit, úgy mennyiségi, mint minőségi értelemben;

51.   hangsúlyozza, hogy a kkv-k finanszírozáshoz való korlátozott hozzáférése létrehozásuk és növekedésük egyik jelentős akadálya; e tekintetben üdvözli az EBB azon határozatát, hogy további 30 milliárd euróval növeli a garanciák és a kkv-knak szóló egyéb pénzügyi eszközök céljaira rendelkezésre álló forrásokat; felszólítja az EBB-t, hogy dolgozza ki a pénzügyi eszközök olyan új formáit és vezessen be olyan konkrét új megoldásokat, amelyek elhárítják a hitelfelvételhez szükséges biztosíték felmutatása jelentette akadályokat; továbbá felszólítja a tagállamokat – a jelenlegi gazdasági válságra tekintettel –, hogy ösztönözzék a bankokat arra, hogy a kkv-k számára ésszerű feltételek mellett hitelt biztosítsanak;

52.   üdvözli az "európai mikrohitel-intézetek támogatására irányuló közös fellépés" (JASMINE) elindítására tett közelmúltbeli kezdeményezést, amely elősegíti majd a vállalkozások elindítását, és különösen táplálni fogja a fiatalok és a nők vállalkozó kedvét; kéri a tagállamokat, hogy a kkv-k szervezeteivel és a hitelintézetekkel együttműködésben vállaljanak kezdeményező szerepet a mikrohitelek és alternatív finanszírozási formák hozzáférésével és kérelmezésével kapcsolatos tájékoztatás terén;

53.   hangsúlyozza az EBB-nek és az Európai Beruházási Alapnak a kkv-k számára rendelkezésre álló finanszírozás javításában betöltött fontos szerepét, különös tekintettel a jelenlegi pénzügyi válságra és annak a hitelpiacra gyakorolt negatív következményeire; felhívja a Bizottságot és a tagállamokat, hogy folytassák annak vizsgálatát, miként lehetne javítani a jelenlegi banki szabályozást és az egyéb pénzügyi előírásokat – beleértve a hitelminősítések átláthatóságát – a kkv-k finanszírozáshoz való hozzáférésének megkönnyítése érdekében; felszólítja a Bizottságot, hogy a tagállamokkal és az EBB-vel együttműködve dolgozzon ki megfelelő keretfeltételeket egy páneurópai kockázatitőke-piac kialakításához;

54.   kiemeli, hogy a kkv-k csődjének oka minden negyedik esetben a késedelmes fizetés, mégpedig legtöbbször a közigazgatási szervek részéről; hangsúlyozza, hogy a jelenlegi hitelpiaci válság aránytalanul sújthatja a kkv-kat, mivel a nagyobb megrendelők hosszabb fizetési határidőket csikarnak ki a kisebb beszállítóktól; e tekintetben üdvözli a Bizottságnak a kereskedelmi ügyletekhez kapcsolódó késedelmes fizetések elleni fellépésről szóló 2000. június 29-i 2000/35/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv(7) felülvizsgálatára irányuló javaslatát, és kéri a tagállamokat, hogy javítsanak közigazgatási rendszereik fizetési kultúráján; sürgeti, hogy a kifizetések tekintetében hozzanak létre közösségi szintű harmonizált – a kkv-k esetében lehetőség szerint szűkebb – időkorlátot és szankciókat ezen időkorlát túllépése esetére;

55.   üdvözli a kisvállalkozói intézkedéscsomagban javasolt, a kkv-k tőkeellátottságának javítását célzó intézkedéseket; a pénzügyi válság fényében felhív a kipróbált és tesztelt állami kkv-támogatási programok kiterjesztésére és/vagy folytatására, illetve arra, hogy az azokból folyósított támogatásokból a pénzügyi közvetítők is részesülhessenek;

56.   megjegyzi, hogy az EU versenyképességi és innovációs keretprogramja hatalmas lehetőségeket rejt a kkv-k finanszírozása terén látható piaci hiányosságok orvoslása, az öko-innováció előmozdítása és a vállalkozói kultúra támogatása terén;

A piaci hozzáférés javítása

57.   rámutat arra, hogy a szabványosítás innovációt és versenyképességet eredményezhet a piacokhoz való hozzáférés megkönnyítése és a interoperabilitása lehetővé tétele révén; felhívja a Bizottságot, hogy javítsa a kkv-k szabványokhoz való hozzáférését, illetve a szabványosítási folyamatban való részvételüket; ösztönzi a Bizottságot, hogy folytassa a közösségi szabványok nemzetközi szinten való népszerűsítését;

58.   hangsúlyozza annak fontosságát, hogy az európai vállalkozási hálózatot, a nemzeti projektirányítási hatóságokat, a kereskedelmi és iparkamarákat, valamint az állami hatóságokat a lehető legteljesebb mértékben bevonják a közösségi kutatási, fejlesztési és innovációs programok, valamint a strukturális alapok – többek között a mikro-, kis- és középvállalkozásokat támogató közös európai források (JEREMIE) – kínálta lehetőségek helyi szintű népszerűsítésébe;

59.   megállapítja, hogy a közbeszerzés az EU GDP-jének körülbelül 17%-át teszi ki; felhívja a Bizottságot és a tagállamokat, hogy a fent említett, a legjobb gyakorlatokat tartalmazó európai kódexben bemutatott lehetőségek kihasználásával erősítse a kkv-k hozzáférését és részvételét a közbeszerzésekben; e gyakorlatok többek között az alábbiak révén könnyítik meg a kkv-k közbeszerzési szerződésekhez való hozzáférését:

   az elektronikus közbeszerzés gyakoribb alkalmazása,
   a szerződések volumenének célzott adaptációja,
   a pályázókra nehezedő adminisztratív és pénzügyi terhek csökkentése,
   az egyes pályázatokban megfelelő és arányos minősítési kritériumok meghatározása,
   a közbeszerzésekkel kapcsolatos információk kkv-k általi hozzáférhetőségének javítása,
   a bekért dokumentáció egységesítése;

60.   továbbá a tagállamokat a következő intézkedések megtételére ösztönzi:

   annak megkövetelése a szerződő hatóságoktól, hogy indokolják meg, amennyiben nem osztják fel a szerződéseket,
   a közbeszerzési pályázatokban konzorciumi formában való részvétel lehetőségének kiterjesztése,
   valamint az előlegfizetés általános gyakorlattá tétele az összes közbeszerzési szerződés esetében;

61.   megjegyzi, hogy rendszerkonzultációs szolgáltatás létrehozására van szükség, amely mindennapi segítséget nyújtana a kkv-k számára teljes életciklusuk során a beruházásaik optimalizálása érdekében;

62.   úgy véli, hogy az interoperábilis elektronikus aláírásokra és tanúsítványokra épülő fejlett e-Business alkalmazások kulcsfontosságú tényezők a kkv-k versenyképességének megteremtésében, és alkalmazásukat a Bizottságnak és a tagállamoknak is ösztönözniük kellene;

63.   hangsúlyozza az egységes piac fontosságát a kkv-k számára, és megállapítja, hogy a kkv-k belső piachoz való hozzáférésének előmozdítását prioritásként kell kezelni;

64.   elismeri, hogy bizonyos korlátozások továbbra is megakadályozzák, hogy a kkv-k teljes mértékben kihasználják a belső piac által nyújtott előnyöket; ezért megállapítja, hogy a belső piac jogi és politikai kereteit egyaránt tökéletesíteni kell ahhoz, hogy megkönnyítsék a kkv-k határokon átnyúló működését; megállapítja továbbá, hogy a világos szabályozási környezet fokozott ösztönzőket kínálna a kkv-k számára a belső piacon folytatott kereskedelemhez; úgy véli, hogy a tagállamoknak egyedüli kapcsolattartó pontokat és internetes portálokat kell létrehozniuk;

65.   hangsúlyozza, hogy az egységes piacon belüli piaci hozzáféréssel és a kiviteli lehetőségekkel kapcsolatos tájékoztatás nemzeti és EU-szinten egyaránt létfontosságú; felszólítja ezért a Bizottságot és a tagállamokat, hogy erősítsék meg tájékoztatási és tanácsadó szolgálataikat, különös tekintettel a SOLVIT problémamegoldó hálózatra;

66.   támogatja az arra irányuló felhívásokat, hogy a tagállamok nyújtsanak tanácsadási szolgáltatásokat annak érdekében, hogy a kkv-k meg tudják védeni magukat a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatokkal – például a szakmai jegyzékeket kiadó félrevezető üzleti társaságok gyakorlataival – szemben, ami megerősítené a kkv-k bizalmát a határokon átnyúló működéssel kapcsolatban; hangsúlyozza a Bizottság szerepének fontosságát, mind az ilyen tanácsadó szolgálatok összehangolásának segítése, mind pedig a szolgálatokkal folytatott együttműködés terén, a határokon átnyúló jellegű panaszok megfelelő és hatékony kezelésének biztosítása érdekében; ragaszkodik azonban ahhoz, hogy amennyiben ezek a nem kötelező erejű intézkedések nem hoznak eredményt, a Bizottságnak készen kell állnia arra, hogy kezdeményezze a megfelelő jogalkotási változtatásokat, amelyek a fogyasztókéhoz hasonló védelmet biztosítanának a kkv-k számára, ha azok az ilyen ügyletekben a gyengébbik félként jelennek meg;

67.   rámutat arra, hogy az összes kkv-nak mindössze 8%-a folytat határokon átnyúló tevékenységet, ami korlátozza növekedési lehetőségeiket; úgy véli, hogy létfontosságú a belső piac fellendítése; úgy véli, hogy a tagállamoknak együtt kellene működniük a Közösségen belüli tevékenységeket érintő adminisztratív követelmények összehangolása terén; felhívja a tagállamokat, hogy mielőbb ültessék át és hajtsák végre a szolgáltatási irányelvet(8), különös figyelmet szentelve a kkv-k érdekeinek, valamint ösztönzi az európai zártkörű társaság statútumának gyors elfogadását;

68.   úgy véli, hogy közös konszolidált adóalapra lenne szükség a társasági adózás tekintetében, a héa tekintetében "egyablakos rendszer" létrehozását szorgalmazza, hogy a vállalkozók a származási országukban tehessenek eleget kötelezettségeiknek;

69.   felhívja a Bizottságot, hogy folyamatosan fejlessze a kkv-k külföldi piacokhoz való hozzáférésére vonatkozó keretkövetelményeket és támogassa a tájékoztatást; szorgalmazza európai üzleti támogató központok létrehozását Kínában és Indiában, valamint az összes feltörekvő piacon, szoros együttműködésben az ezen országokban már működő nemzeti üzleti támogató központokkal; mivel a kkv-k határokon átnyúló tevékenységekben való kismértékű részvételét részben a nyelvi és multikulturális ismeretek hiányával lehet magyarázni, komolyabb fellépésre van szükség e problémák megoldására, emlékeztet ugyanakkor, hogy a kkv-knak jobb tájékoztatást és hozzáértő tanácsadást kell biztosítani hazájukban;

70.   hangsúlyozza az olyan kereskedelmi tárgyalások előrelendítésének fontosságát, amelyek tovább csökkentenék a kkv-kat aránytalan mértékben sújtó, szabályozásból eredő kereskedelmi akadályokat;

71.   felszólítja a Bizottságot, hogy munkaprogramjába vegye fel azt a feladatot, hogy a WTO közbeszerzési szerződésekhez való hozzáféréssel kapcsolatos szabályaiba beépítsék a kkv-kal szembeni egyenlő bánásmódot; felszólítja a Bizottságot, hogy szenteljen különös figyelmet azoknak a nehézségeknek, amelyekkel a kkv-k vámformaságok kapcsán szembesülnek, különösen a kkv-k számítógépes rendszereinek a nemzeti vámhatóságok rendszereihez való, lehető legolcsóbban történő igazításának elősegítésével, valamint a gazdasági szereplői státusz megszerzésére vonatkozó feltételek leegyszerűsítésével;

Küzdelem a bürokrácia és az adminisztratív terhek ellen

72.   úgy véli, hogy ahol csak lehetséges, legalább 25%-kal feltétlenül csökkenteni kell az adminisztratív terheket, valamint a kkv-k igényeihez igazított modern adminisztrációt kell kialakítani; ezért támogatja az ikt-ismeretek kkv-k – különösen a fiatal vállalkozók és a vállalkozó nők – körében történő terjesztését és a digitális technológiai fokozottabb használatát annak érdekében, hogy a kkv-k időt és pénzt takaríthassanak meg, és az ebből származó forrásokat saját fejlesztésükre fordíthassák; felszólítja a Bizottságot és a tagállamokat, hogy kezdeményezzék a bevált gyakorlatok cseréjét és előmozdítását, határozzanak meg normákat, valamint dolgozzanak ki és népszerűsítsenek iránymutatásokat és szabványokat a kkv-barát igazgatási gyakorlatokra vonatkozólag; meggyőződése, hogy a közeljövőben feltétlenül végre kell hajtani a bürokrácia csökkentésével foglalkozó, független érdekelteket tömörítő magas szintű munkacsoport javaslatait annak érdekében, hogy az adminisztratív terhek csökkentésére vonatkozó célok a kkv-k finanszírozáshoz való hozzáférésének kockáztatása nélkül teljesülhessenek;

73.   úgy véli, hogy a kkv-kat és különösen a mikrovállalkozásokat oly módon kell adóztatni, hogy az adminisztrációs terhek a lehető legkisebbre csökkenjenek, ezzel elősegítve a tevékenység megindítását, valamint ösztönözve az innovációt és a befektetést működésük teljes időtartama alatt;

74.   hangsúlyozza a kkv-kra vonatkozó jövőbeli jogalkotási kezdeményezések hatásvizsgálatának alapvető fontosságát; ezért a kkv-k tekintetében kötelező, rendszeres és célzott hatásvizsgálatok – úgynevezett "kkv-tesztek" – előírására szólít fel, amelyek eredményeit független értékelésnek kell alávetni, és ezt az értékelést az EU jogalkotó szervei rendelkezésére kell bocsátani; meggyőződése, hogy különös figyelmet kell fordítani a kis- és mikrovállalkozásokra gyakorolt hatásoknak, beleértve az adminisztratív terheket is; sürgeti a Bizottságot, hogy alkalmazza a "kkv-tesztet" a gazdasági tevékenységet befolyásoló valamennyi új közösségi jogsalkotási javaslat benyújtásakor, beleértve a meglévő jogszabályok egyszerűsítését, valamint a folyamatban lévő jogalkotási javaslatok visszavonását; arra ösztönzi a tagállamokat, hogy nemzeti szinten vezessék be hasonló "kkv-tesztek" alkalmazását;

75.   véleménye szerint minden új jogszabályt – például a fizetések késedelmének elkerülése érdekében, vagy a szerzői jog, a társasági jog és a versenyjog terén hozott jogszabályokat (mint a versenyellenes magatartással kapcsolatos jogviták során az adatszerzés megkönnyítése érdekében elfogadott szabályok vagy az állami támogatásokra vonatkozó általános csoportmentességi rendeletből eredő szabályok) – oly módon kell kialakítani, hogy az ne alkalmazzon megkülönböztetést a kkv-kkal szemben, hanem inkább támogassa azokat és az általuk nyújtott szolgáltatásokat a belső piacon;

76.   hangsúlyozza a kkv-k politikaformálásba való megfelelő és időben történő bevonásának fontosságát; ezért úgy véli, hogy a Bizottság konzultációs időszakát legalább 12 hétre meg kellene hosszabbítani attól az időponttól kezdve, amikortól a konzultációs lehetőség az EU összes nyelvén rendelkezésre áll; elismeri az üzleti képviseleti szervek fontos és értékes szerepét, és ezért felhívja a Bizottságot, hogy adott esetben a kkv-kat és képviseleti szervezeteiket is közvetlenül vonják be tanácsadó szakértői bizottságaik és magas szintű munkacsoportjaik munkájába;

77.   felhívja a Bizottságot, hogy ösztönözze a társasági jog és különösen a számviteli szabályok egyszerűsítését és harmonizálását a belső piacon belül a kkv-kra háruló adminisztratív terhek csökkentése, valamint minden érintett számára az átláthatóság növelése érdekében; sürgeti a Bizottságot, hogy támogassa határozottan az olyan új technológiák, mint a kiterjeszthető üzleti beszámolási nyelv (XBRL) használatát, ütemtervet benyújtva az XBRL-beszámoló bevezetésére az Európai Unióban, figyelemmel annak ésszerű időn belül való kötelezővé tételére, valamint e nyílt szabvány széles körű alkalmazásának népszerűsítésére és támogatására;

78.   szorgalmazza "statisztikai szabadság" bevezetését a mikrovállalkozások számára, átmeneti mentességet biztosítva számukra a kötelező statisztikai felmérések alól, továbbá ösztönzi a vállalkozások által a hatóságoknak nyújtott információk tekintetében a "csak egyszer" elvének széles körű alkalmazását, illetve az e-kormányzás továbbfejlesztését;

79.   hangsúlyozza annak szükségességét, hogy közös kezdési dátumokat vezessenek be a kkv-kat érintő új európai jogszabályok tekintetében; felszólítja a tagállamokat és a kkv-k szervezeteit, hogy tömören és érthetően tájékoztassák a kkv-kat az őket érintő jogszabályok változásairól;

80.   ösztönzi a tagállamokat, hogy a kkv-k szervezeteivel együttműködésben, az európai vállalkozási hálózat és a Europe Direct irodák már létező példáinak mintájára hozzanak létre a kkv-k számára nemzeti információs – fizikai vagy elektronikus – kapcsolattartó pontokat és támogató ügynökségeket, amelyek az "egyablakos rendszer elvén működve a vállalkozások életciklusa szerint strukturált különféle információforrásokat és támogató szolgáltatásokat tesznek elérhetővé;

81.   elismeri, hogy a különböző tagállamokban működő rendszerek eltérő volta miatt az új vállalkozások létrehozása nehézségekbe ütközik; ezért szükségesnek tartja a vállalkozások létrehozására vonatkozó olyan egységes rendszer bevezetését, amely lépésről lépésre bonyolítja le a folyamatot, és lehetővé teszi, hogy a vállalkozás 48 órán belül megalakuljon;

82.   ismételten hangsúlyozza, hogy a közösségi programokra vonatkozó pénzügyi előírások gyakran feleslegesen bürokratikus, hosszú és költséges eljárásokhoz vezetnek, különösen a kkv-k számára; felszólítja a Bizottságot, hogy élessze újjá a kkv-k európai megfigyelőközpontját, adjon közre adatokat az európai kkv-k közösségi programokban való részvételéről és ezekhez mellékelje az ebből származó előnyeikről készített elemzést, továbbá ezek alapján nyújtson be javaslatokat e részvételi arány növelésére; felhívja a Bizottságot, hogy erősítse a különböző szakpolitikai területek kkv-kért felelős megbízottjainak szerepét és láthatóságát; szorgalmaz továbbá minden olyan kezdeményezést – mint például a Bizottság Vállalati Tapasztalati Programja, amelynek keretében európai köztisztviselők kkv-k működésével ismerkedhetnek meg –, amely lehetővé teszi, hogy a hatóságoknál a politikaalkotás terén kialakuljon a kkv-k érdekeit szem előtt tartó szellemiség;

83.   helyteleníti a tagállamok "aranyozási" gyakorlatát, ami különösen káros a kkv-kra nézve, és felhívja a Bizottságot, hogy vizsgálja ki, milyen további intézkedések tehetők annak megakadályozására; felhív nyomon követő hatásvizsgálatok lefolytatására, amelyek a döntések tagállami és helyi szintű tényleges végrehajtását elemzik;

84.   felhív olyan, kifejezetten kkv-knak szóló uniós honlap létrehozására, amely tartalmazza az EU-projektekkel kapcsolatos információkat és űrlapokat, nemzeti telefonszámokat, a partnerek elérhetőségeit, kereskedelmi információkat, a kutatási projektekkel kapcsolatos információkat, valamint lehetőséget kínál az új szabályozásokkal kapcsolatos internetes konzultációra, eligazításra és tájékoztatásra;

85.   felszólítja a Bizottságot, hogy a tagállamokkal dolgozza ki a vállalkozások által a kérelmezési és pályázati eljárások során kitöltendő űrlapok harmonizálását;

86.   üdvözli a bürokrácia csökkentését szolgáló legjobb ötletnek járó díj létrehozását, amellyel azokat az állami hatóságokat jutalmazzák, amelyek helyi, regionális vagy nemzeti szintű innovatív intézkedéseket tettek a bürokrácia csökkentésére;

87.  30 napos fizetési határidő alkalmazására szólít fel az EU kohéziós alapjából a már jóváhagyott projektek számára történő kifizetések tekintetében, e projektek folyamatos fejlődésének, túlélésének és hatásosságának biztosítására;

Üzletet teremteni a fenntarthatóságból

88.   elismeri, hogy a fenntarthatóság javítására irányuló erőfeszítések az (öko)innováció fontos alapjául, illetve az ipar versenyképességének kulcsfontosságú eszközéül szolgálhatnak; felhívja a figyelmet arra, hogy a kkv-k gyakran nincsenek kellően tisztában az új energiahatékony és környezetbarát megoldásokkal, vagy nem rendelkeznek az azok megszerzéséhez szükséges pénzforrásokkal; ezért annak vizsgálatára hívja fel a Bizottságot, hogy miként tudná a Közösség segíteni a kkv-kat az erőforrások és az energia hatékonyabb felhszanálásában;

89.   újfent hangsúlyozza a kisvállalkozások társadalmi felelősségvállalásának fontosságát, amihez horizontális kapcsolatok, hálózatok és szolgáltatások szükségesek; nem tartja célszerűnek az európai környezetvédelmi igazgatási és hitelesítési rendszer (EMAS) tanúsítványához való folyamodást, részben azért, mert az csorbítja a jelenlegi tanúsítványok értékét, részben pedig azért, mert egyedül a környezeti kihívásokhoz kapcsolódik;

90.   üdvözli a legújabb kezdeményezéseket, amelyek célja, hogy segítséget nyújtsanak a kkv-knak a környezetvédelmi jogszabályok betartása terén, többek között azáltal, hogy alacsonyabb ügynökségi díjakat biztosítanak a számukra, hozzáférést biztosítanak a környezetvédelmi szabványokra vonatkozó információkhoz, illetve a közösségi jogszabályok alóli speciális mentességeket vezetnek be rájuk vonatkozóan;

o
o   o

91.   utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Tanácsnak, a Bizottságnak, valamint a tagállamok kormányainak és parlamentjeinek.

(1) HL C 316. E, 2006.12.22., 378. o.
(2) HL C 287. E, 2006.11.24., 258. o.
(3) HL L 214., 2008.8.9., 3. o.
(4) HL C 297. E, 2008.11.20., 174. o.
(5) HL L 412., 2006.12.30., 1. o.
(6) A versenyképességi és innovációs keretprogram (2007–2013) létrehozásáról szóló, 2006. október 24-i 1639/2006/EK európai parlamenti és tanácsi határozat (HL L 310., 2006.11.9., 15. o.).
(7) HL L 200., 2000.8.8., 35. o
(8) A belső piaci szolgáltatásokról szóló, 2006. december 12-i 2006/123/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (HL L 376., 2006.12.27., 36. o.).

Jogi nyilatkozat - Adatvédelmi szabályzat