Az Európai Parlament,

–   tekintettel a 2007. január 10-i, az "Európai energiapolitika" című bizottsági közleményre (COM(2007)0001),

–   tekintettel "A megemelkedett olajárak támasztotta kihívással való szembenézés" című, 2008. június 13-i bizottsági közleményre (COM(2008)0384),

–   tekintettel a kőolaj- és kőolajtermék-ellátás problémáinak hatását mérséklő intézkedésekről szóló, 1973. július 24-i 73/238/EGK tanácsi irányelvre(1),

–   tekintettel a kőolaj és kőolajtermékek beszerzésében felmerülő nehézségek esetén, a primer energiahordozók fogyasztásának csökkentésére szolgáló közösségi célkitűzés meghatározásáról szóló, 1977. november 7-i 77/706/EGK tanácsi határozatra(2),

–   tekintettel a tagállamok minimális kőolaj- és/vagy kőolajtermék-készletezési kötelezettségéről szóló, 2006. július 24-i 2006/67/EK tanácsi irányelvre(3),

–   tekintettel a Bizottság 2008. november 13-i, a tagállamok minimális kőolaj- és/vagy kőolajtermék-készletezési kötelezettségéről szóló tanácsi irányelvre irányuló javaslatára (COM(2008)0775),

–   tekintettel "Az energiapolitika második stratégiai felülvizsgálata - Az Európai Unió cselekvési terve az energiaellátás biztonsága és az energiapolitikai szolidaritás terén" című, 2008. november 13-i bizottsági közleményre (COM(2008)0781),

–   tekintettel a 2008. november 12-i, "Egy biztonságos, fenntartható és versenyképes európai energiahálózat felé" című zöld könyvre (COM(2008)0782),

–   tekintettel az energiaár-növekedés makroökonómiai hatásáról szóló, 2007. február 15-i állásfoglalására(4),

–   tekintettel az olajfüggőségről szóló, 2005. szeptember 29-i állásfoglalására(5),

–   tekintettel a halászati szektor növekvő üzemanyagárak okozta válságáról szóló, 2008. június 19-i állásfoglalására(6),

–   tekintettel az Európai Tanács 2008. október 15–16-i ülésének az energiabiztonságról szóló elnökségi következtéseire,

–   tekintettel az Európai Tanács 2008. június 19–20-i ülésének a megemelkedett élelmiszer- és olajárak politikai területekre gyakorolt hatásáról szóló elnökségi következtetéseire,

–   tekintettel a Nemzetközi Energiaügynökség (IEA) "2008. évi kitekintés a világ energetikai helyzetére" című kiadványára,

–   tekintettel az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság 2009. január 14-i, a kőolajellátás jelentette kihívások megválaszolásáról szóló feltáró véleményére(7),

–   tekintettel eljárási szabályzata 45. cikkére,

–   tekintettel az Ipari, Kutatási és Energiaügyi Bizottság jelentésére, valamint a Külügyi Bizottság, a Gazdasági és Monetáris Bizottság és a Belső Piaci és Fogyasztóvédelmi Bizottság véleményére (A6-0035/2009),

A.   mivel az energiaellátás biztonságának szavatolása szempontjából az elkövetkezendő évtizedekben az energiaellátási útvonalak és az energiahordozók diverzifikálása, az energiamegtakarítás és az energiahatékonyság európai szinten egyre nagyobb jelentőséget kap,

B.   mivel annak érdekében, hogy az Európai Unió növekvő importfüggőségének időszakában biztosítva legyen az ellátás biztonsága, egyre inkább sürgető egy következetes és átfogó közösségi energiapolitika kialakítása,

C.   mivel az olaj véges erőforrás,

D.   mivel az Európai Unió és Norvégia olajtermelése 2007-ben még a belföldi szükségletek több mint 30%-át fedezte,

E.   mivel a világ sok országában számos, gyakran könnyen kitermelhető olajerőforrás környezeti politikai intézkedések miatt vagy az erőforrás-gazdálkodás keretében jelenleg nem teljes mértékben hozzáférhető, és mivel az általánosan megemelkedett nyersanyag- és alapanyagárak miatt az olaj kitermelésének költségei 2005 óta megkétszereződtek,

F.   mivel az olaj iránti világkereslet a "United States Energy Information Administration" számításai szerint 2030-ra több mint egyharmaddal meghaladja majd a 2006-os szintet, az Európai Unión belüli kereslet 2005 és 2030 között elsősorban a közlekedési ágazat keresletnövekedése miatt évente átlagosan 0,25%-kal bővül, és ezáltal 2030-ra a kőolajnak az Európai Unió elsődleges energiakeresletében képviselt aránya 35% lesz,

G.   mivel 2030-ra az Európai Unió olajimport-függősége 95%-ra emelkedik, miközben a hagyományos olajtartalékok egyre inkább a Közel-Kelet és Nyugat-Szibéria közötti stratégiai "ellipszis" országaiban összpontosulnak, és a keresleti oldalon jelentkező fokozódó verseny bizonytalanságot okozhat az ellátásban,

H.   mivel hosszú távon emelkedő olajárakkal kell számolni,

I.   mivel az inflációnak a nyersanyagok és az olaj árának emelkedése által kiváltott növekedése a vásárlóerő romlását váltotta ki,

J.   mivel a 2008. évi áringadozások nem csupán a mindenkori kínálatra és keresletre vezethetők vissza, és negatív hatást gyakorolnak a gazdaságra,

K.   mivel az olajpiacra és más nyersanyagok piacára irányuló új befektetési eszközök kifejlesztése felerősítette az említett nyersanyagok árának ingadozását; és mivel biztosítani kell a nagyobb átláthatóságot az energiapiacokon,

1.   megjegyzi, hogy az energiapolitika második stratégiai felülvizsgálatáról szóló fent említett bizottsági közleményben az energiaellátás biztonsága újra központi kérdés lett; sajnálatát fejezi ki ugyanakkor, hogy a Bizottság nem tanult a gazdasági válságból, amely megmutatta, hogy az ellátás biztonsága, a tagállamok közötti szolidaritás, a foglalkoztatás, valamint a szociális, környezetvédelmi és gazdasági kérdések vonatkozásában csak az Európai Unió energiapolitikájában bekövetkező teljes átalakulás vezethet eredményre; sajnálatát fejezi ki továbbá amiatt, hogy ez idáig nem született egyértelmű kötelezettségvállalás az energiapolitika és az ellátási struktúra további átalakítására;

2.   nyomatékosan hangsúlyozza, hogy az ellátás biztonságát célzó rövid távú intézkedések mellett a hosszú távú kilátásokat is figyelembe kell venni;

3.   felszólítja a Bizottságot, hogy a jogalkotási javaslatok előkészítésekor összpontosítson jobban a javasolt intézkedések által az ellátás biztonságára és a költségekre gyakorolt közvetett hatások vizsgálatára is;

A rendelkezésre álló erőforrások feltárása

4.   megállapítja, hogy különböző becslések szerint a jövőben is elegendő olajat lehet kitermelni a kereslet fedezésére, bár az új kitermelési módszerek magasabb olajárakhoz vezethetnek; megjegyzi, hogy ez viszont ösztönözni fogja az energiatakarékos magatartást, és elő fogja mozdítani az alternatív üzemanyagok – mint pl. a második generációs bioüzemanyag és a hidrogén – valamint az elektromos autók használatát; megjegyzi, hogy a beruházási feltételeket is javítani kell; ezzel kapcsolatban hangsúlyozza továbbá, hogy az olaj iránti tartósan nagy kereslet miatt a kínálat egyre inkább eléri a kapacitások határait;

5.   rámutat annak bizonytalanságára, hogy mikor és mekkora űr keletkezik a bővülő kereslet és a csökkenő kínálat között; aggodalommal tölti el, hogy ez a bizonytalanság egyre jobban növelni fogja az olajár-ingadozások veszélyét; ezért meggyőződése, hogy erőteljesen ösztönözni kell minden olyan intézkedést, amely csökkentheti a fosszilis energiaforrások iránti keresletet;

6.   támogatja a Bizottságnak a szükség esetén a jövőbeli kiugró olajárak mérséklésére irányuló rövid távú intézkedésekre vonatkozó javaslatát; felszólítja a tagállamokat, hogy nyújtsanak pénzügyi támogatást az alternatív energiaforrásokra – például a megújuló energiára – irányuló beruházásokhoz és kezeljék kiemelten a fogyasztóknak szóló tudatosító intézkedéseket, amelyek az energiatakarékos áruk és szolgáltatások vásárlását népszerűsítik a hosszú távú költségek minimalizálása, valamint az olajkínálat jövőbeli szűkülésének mérséklése érdekében;

7.   kéri a nem hagyományos olajforrások kereskedelmi hasznosíthatóságát célzó erőfeszítések fokozását, és hogy ezen keresztül hozzájáruljunk a diverzifikációhoz; kéri továbbá környezetbarát kitermelési eljárások kifejlesztését; hangsúlyozza, hogy a benzinre, a dízelüzemanyagokra és a gázolajra vonatkozó műszaki előírások, illetőleg a közúti közlekedésben a tüzelőanyag-felhasználás következtében kibocsátott üvegházhatást okozó gázok mennyiségének ellenőrzését és mérséklését célzó mechanizmus bevezetése tekintetében a 98/70/EK irányelv módosításáról, a belvízi hajókban felhasznált tüzelőanyagokra vonatkozó műszaki előírások tekintetében az 1999/32/EK irányelv módosításáról, valamint a 93/12/EGK irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló, európai parlamenti és tanácsi irányelvre irányuló javaslatban (COM(2007)0018) bevezetett, az EU piacán forgalomba hozott üzemanyagokból eredő üvegházhatást okozó gázkibocsátások életcikluson alapuló megközelítése tényleges ösztönzést fog nyújtani az olajipar számára annak érdekében, hogy a kitermelési eljárás javításával csökkentse az éghajlatra gyakorolt hatását;

8.   úgy gondolja, hogy az olajból és más, magas szén-dioxid-kibocsátást okozó energiahordozókból előállított energia használatát csökkenteni kell mind a nagyobb energiahatékonyság, mind pedig a szénsemlegesebb megoldásokra – mint például a nukleáris energiára vagy a megújuló erőforrásokból származó energiára – való átállás révén;

9.   úgy véli, hogy a rendelkezésre álló tartalékok kitermelését egyre nagyobb mértékben befolyásolják politikai tényezők, ideértve a politikai instabilitást, a nem megfelelő jogvédelmet, de egyúttal a környezeti politikai intézkedéseket és az erőforrás-gazdálkodást is; ezért felhívja a Bizottságot, hogy minden szinten fokozza a kitermelő országokkal folytatott párbeszédet, és mindkét fél érdekében keresse a konfliktusok pragmatikus megoldását;

10.   felhívja a Bizottságot, hogy az olajvállalatokkal és az olajtermelő országokkal párbeszédet folytatva keresse meg a módját annak, hogy miként lehet az ingadozó árak és nyereségek ellenére a beruházások folyamatosságát biztosítani;

11.   elvárja, hogy az olajtársaságok az utóbbi időben keletkezett jelentős nyereségüket forgassák vissza új olajtartalékok feltárásába és kitermelésébe, valamint az energiatakarékos technológiák és (különösen a közlekedési célú alkalmazások tekintetében) az olajhelyettesítőkre irányuló kutatás előmozdításába;

12.   az Európai Unió és az olajtermelő országok közötti dinamikusabb kapcsolatra buzdít, amelynek keretében mindkét fél hajlandó adni is és engedni is, és amely stabilabb és folyamatosabb kínálatra és árszabási környezetre irányul az olaj tekintetében, ami valamennyi érintett fél és a tág értelemben vett világgazdaság érdekét szolgálná;

13.   üdvözli az olajfelhasználó és olajtermelő országok közötti magas szintű csúcstalálkozó formájában megvalósuló politikai párbeszédre irányuló bizottsági kezdeményezést annak érdekében, hogy méltányos egyensúlyt teremtsenek az olajpiacon a kereslet és a kínálat között és megelőzzék azt, hogy az olajtermelő országok mesterségesen magas szinten tartsák az olaj árát;

Átlátható piac és árképzés

14.   aggodalommal figyeli az olajárak növekvő és 2008-ban szembeszökő módon megfigyelhető ingadozását, amely negatív hatással van az EU egész gazdaságára és fogyasztóira;

15.   arra az álláspontra helyezkedik, hogy az olajárak ingadozása az olaj iránti megnövekedett keresletet, az olajtartalékok fokozatos kimerülését, illetve a demográfiai és urbanizációs tendenciákban bekövetkezett változásokat tükrözi, különösen a feltörekvő országokban, ahol az átlagjövedelem emelkedése a kereslet, valamint az árupiacokra és a globális gazdasági ciklusokra irányuló spekuláció növekedését okozza; hangsúlyozza, hogy az USA-dollár értékcsökkentése miatt az olajat és más árukat egyre gyakrabban használják portfóliómegosztásra;

16.   aggodalmát fejezi ki az olaj árának ingadozásával, valamint annak a gazdasági és a pénzügyi stabilitásra gyakorolt hatásával kapcsolatban; elismeri ugyanakkor az aktív piacok előnyeit az olaj és más energiatermékek terén; sürgeti a Bizottságot és a tagállamokat, hogy biztosítsák a kivitelezhető legnagyobb átláthatóságot az energiapiacokon;

17.   elismeri, hogy ez a fajta ingadozás az olajexportőrök gazdaságát is károsítja, és ezért az olajárak stabilizálása mindkét fél érdekében áll;

18.   üdvözli a megemelkedett olajárak támasztotta kihívással való szembenézésről szóló, 2008. június 13-i bizottsági közleményt, és megismétli az olajár közelmúltbeli ingadozásai és azoknak az inflációra, a versenyképességre, a kereskedelemre és a gazdasági növekedésre gyakorolt negatív hatása miatti aggodalmát;

19.   az olajárak elmúlt nyolc évben tapasztalt emelkedésének fő okát a kereslet jelentős növekedésében látja, amely szűk keresztmetszeteket okozott az olajkitermelés, a szállítás és a finomítás terén, és néhány nagyobb olajipari oligopólium által termelt nagymértékű nem várt nyereséghez vezetett; elismeri, hogy a jelentősen megemelkedett nyersanyagárak és a pénzügyi piacon zajló spekulatív ügyletek csak fokozták az olajárak ilyen alakulását;

20.   hangsúlyozza, hogy kiemelten kell kezelni a kőolaj és a kőolajtermékek feldolgozása és értékesítése terén folytatott verseny nyomon követését, és növelni kell a kereskedelmi olajkészletekre vonatkozó adatok átláthatóságát;

21.   az olajárak stabilizációjához elengedhetetlennek tartja a piac átláthatóságának javítását; felhívja a Bizottságot, hogy erre vonatkozóan terjesszen javaslatokat a Parlament és a Tanács elé; rámutat, hogy az olajtermelő országokban is sürgősen növelni kell az átláthatóságot, és különösen a kitermelt mennyiségeket és a tartalékok mértékét is átlátható módon közzé kell tenni; felhívja a Bizottságot és a tagállamokat, hogy a termelő országokkal folytatott párbeszéd során törekedjenek a nagyobb átláthatóságra;

22.   ezzel összefüggésben üdvözli a fent említett bizottsági közleményben tett javaslatot, amely az olajkészletek hetente történő közzétételének a szükségességére és költségeire vonatkozó tanulmányra irányul; felszólítja a Bizottságot, hogy a tanulmány eredményeit vegye figyelembe a minimális olajkészletekre vonatkozó jövőbeni jogalkotási javaslataiban; hangsúlyozza ugyanakkor, hogy az átláthatóságot világszinten kell elérni;

23.   rámutat, hogy az olajtermékekre vonatkozó eltérő műszaki specifikációk a fő fogyasztó országokban a piac széttöredezettségét okozzák, amelynek szállítási zavarok esetén jelentős árfelhajtó hatása lehet; felhívja a Bizottságot javaslatok előterjesztésére arra vonatkozóan, hogy a piacra jutás efféle korlátozásait miképpen lehet kiküszöbölni;

24.   úgy véli, hogy a stratégiai készletek szerepe az, hogy a szállítási zavarok miatt keletkezett szűk fizikai keresztmetszeteket megelőzzék; emiatt és a fenntartható költségvetési politika okán elutasít minden olyan kísérletet, amely az olajárak ingadozását e készletek felhasználása révén kívánja ellensúlyozni;

25.   hangsúlyozza, hogy tevékenyen törekedni kell az új, alternatív energiaforrások kisvállalkozások számára való hozzáférhetővé tételére annak érdekében, hogy kevésbé legyenek kitéve az olajár ingadozásainak; elismeri a kis- és középvállalkozások jelentőségét a bioüzemanyagok és egyéb megújuló energatípusok előállítása területén; aggodalmát fejezi ki az e termékek előállítását és értékesítését még mindig megnehezítő technikai és szabályozási akadályok miatt, és felhívja a Bizottságot, hogy törekedjen ezen üzemanyagok piaci forgalmazásának megkönnyítésére;

26.   hangsúlyozza, hogy egy hatékony kibocsátáskereskedelmi rendszer és egyéb energiatakarékossági intézkedések széles választékának elfogadása jelentős mértékben hozzájárulhat az energiahatékony technológiák és termékek széles körű, korszerű piacának létrejöttéhez; hangsúlyozza a "szennyező fizet" elv feltételek nélküli alkalmazásának fontosságát is; emlékeztet arra, hogy minél nagyobb a hasonló politikákat bevezető országok száma, annál korlátozottabb e politikák ágazati versenyképességre gyakorolt hatása;

Beruházások az olaj kitermelésébe és feldolgozásába

27.   tudomásul veszi, hogy az IEA szerint az olajágazatban 2020-ig évente 350 milliárd USA dollár értékű beruházásokra van szükség az ellátás biztonságának szavatolásához; felhívja a Bizottságot és a tagállamokat, hogy saját szakpolitikáikban hozzanak létre beruházási ösztönzőket, különösen pedig az Európai Unión belül; hangsúlyozza ennek során a hosszú távú befektetői biztonság szerepét; visszautasítja ugyanakkor a magánberuházások és a magántőke közpénzekkel való helyettesítését;

28.   aggodalommal figyeli a jelenlegi hitelválságnak az olajágazat beruházási lehetőségeire gyakorolt hatásait, és felhívja a Bizottságot és a tagállamokat, hogy szorosan hangolják össze a válság leküzdésére irányuló erőfeszítéseiket;

29.   üdvözli, hogy a közlekedési ágazatban a bioüzemanyagok fokozott használata hozzájárulhat az ellátás biztonságának növeléséhez; megállapítja, hogy ezáltal sor kerül majd az olajfeldolgozó ágazat konszolidálására és szerkezetátalakítására; továbbá megállapítja, hogy a közlekedési ágazatban további strukturális intézkedéseket kell hozni az olaj iránti kereslet minimalizálása érdekében;

30.   felhívja a tagállamokat és az üzemeltetőket, hogy gondoskodjanak arról, hogy e fejlemények ellenére az Európai Unióban továbbra is elegendő tartalékkapacitás maradjon a – például természeti katasztrófákból eredő – szűk keresztmetszetek kiegyensúlyozására;

31.   felszólítja a tagállamokat, a Bizottságot és az olajtársaságokat, hogy biztosítsák azon szakemberek megfelelő képzését, akiknek a munkája az olajtartalékokkal és az olajtermeléssel összefüggő kutatásokhoz szükséges;

Szállítási útvonalak

32.   üdvözli az INOGATE program keretében éppen a bizalomerősítő intézkedések területén elért sikereket; felhívja a Bizottságot egy arra vonatkozó stratégia kidolgozására, hogy ezeket a projekteket hogyan lehet kísérő intézkedések révén támogatni és jobban összehangolni;

33.   kiemeli a tranzitállamok közötti, illetve a közöttük és a szomszédos államok közötti jószomszédi kapcsolatok központi jelentőségét, és felkéri a tagállamokat és a Bizottságot, hogy fokozzák erre irányuló erőfeszítéseiket;

34.   megállapítja, hogy az olajvezetékek kívül esnek a transzeurópai energiahálózatokon, és felszólítja a tagállamokat és a Bizottságot, hogy a jelenlegi fejlemények fényében mérlegeljék a transzeurópai energiahálózatok (TEN-E) kiterjesztését az olajinfrastruktúrára, különös tekintettel a csökkenő belföldi termelésre és az importfüggőség ezzel párhuzamos növekedésére, valamint az új szállítási kapacitások szükségességére;

35.   felszólítja a Bizottságot és a tagállamokat, hogy a közös külpolitika, kereskedelempolitika és biztonságpolitika keretein belül különösen a politikai instabilitásnak kitett termelő országokban igyekezzenek a stabilizáció irányába hatni, mivel a stabilitás teremti meg a beruházás és a fellendülés alapját;

36.   hangsúlyozza, hogy az olaj-infrastruktúrával kapcsolatos új projekteket, így az Odessza–Gdansk és a Constanța–Trieszt vezetékeket továbbra is elsőbbséget élvező, európai érdekű projekteknek kell tekinteni;

37.   aggodalommal figyeli e tekintetben a nemzetközi hajózást és ezáltal az olajszállítást is fenyegető, egyre jobban elharapózó kalózkodást, és üdvözli a Tanács együttes fellépését(8) ezzel kapcsolatban;

38.   aggodalommal veszi továbbá tudomásul, hogy terrorcselekmények fenyegetik a szállítási útvonalakat és a stratégiai infrastruktúrát, és felhívja a Bizottságot és a tagállamokat, hogy fokozzák a főbb szereplőkkel folytatott párbeszédet;

Szállítási és építési ágazat

39.   rámutat az építési ágazatban rejlő energiamegtakarítási lehetőségekre, amelyek csökkenthetnék a fosszilis energiahordozók, így az olaj és a gáz iránti keresletet, és üdvözli a Bizottságnak és a tagállamoknak e lehetőségek még jobb kihasználására irányuló jelenlegi törekvéseit;

40.   üdvözli az Európai Uniónak a közlekedési ágazatban használt energiahordozók diverzifikálására irányuló erőfeszítéseit; az új technológiák bevezetésekor a piaci alapú megközelítéseket részesíti előnyben; elismeri, hogy az új technológiák versenyképességének legjobb mutatója az ár; sajnálatát fejezi ki ugyanakkor az energiatakarékos, jobban megtervezett és könnyebb járművekben rejlő lehetőségek kiaknázására irányuló szándék hiánya miatt;

41.   kétségeinek ad hangot azzal kapcsolatban, hogy az első generációs bioüzemanyagok közép- és hosszú távon alkalmasak-e az olaj helyettesítésére; a szintetikus üzemanyagokkal kapcsolatos kutatás területén kéri az erőfeszítések fokozását;

42.   meggyőződése, hogy a közlekedési ágazatban az olajfogyasztás növekedése közép- és hosszú távon csak akkor fogható vissza, ha az Európai Unió és a tagállamok is hoznak olyan kiegészítő intézkedéseket, amelyek az áruforgalmat és a mobilitást az olajat egyáltalán nem, vagy csak kisebb mértékben használó, olyan fenntarthatóbb szállítási módokra terelik át, mint például a vasúti közlekedés, a vízi szállítás és a városi területeken az intermodális mobilitási láncok (gyaloglás, kerékpározás, tömegközlekedés, közös gépkocsihasználat); továbbá meggyőződése, hogy a közúti, légi és vízi közlekedésben a várakozási idők és az elterelések csökkentését szolgáló modern forgalomirányítási rendszerek fejlesztése, valamint a környezetbarát logisztika támogatásának növelése révén jelentős energiamegtakarítás érhető el;

Az olajfogyasztásukat növelő országokkal fenntartott kapcsolatok

43.   véleménye szerint az energiapolitikát fokozottan figyelembe kell vennie az Uniónak az olajfogyasztásukat jelentősen növelő országokkal fenntartott közös külkapcsolataiban, és az Európai Uniónak ösztönöznie kell az olajtermékek állami támogatásának leépítését;

44.   felhívja a Bizottságot, hogy foglalja bele a közös külpolitikájába, kereskedelempolitikájába és szomszédságpolitikájába azokat az intézkedéseket, amelyek világszerte hozzájárulhatnak a gazdasági növekedés és az olajfelhasználás szétválasztásának elősegítéséhez;

45.   rámutat különösen arra, hogy az Európai Unió még nem vette figyelembe és nem vitatta meg kellőképpen a nemzetközi energiabiztonságra vonatkozó globális keretfeltételek megváltoztatásának geopolitikai hatásait és a jövőbeni nemzetközi irányítás következményeit; úgy véli, hogy a nemzeti szintű megoldásokhoz való ragaszkodás helyett az Európai Unió, az Egyesült Államok, Oroszország és Kína közötti új és szoros politikai és gazdasági együttműködési formákra van szükség, amelyeket középtávon intézményesíteni is kell;

o
o   o

46.   utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Tanácsnak és a Bizottságnak és a tagállamok kormányinak és parlamentjeinek.

(1) HL L 228., 1973.8.16., 1. o. (2) HL L 292., 1977.11.16., 9. o. (3) HL L 217., 2006.8.8., 8. o. (4) HL C 287. E, 2007.11.29., 548. o. (5) HL C 227. E, 2006.9.21., 580. o. (6) Elfogadott szövegek, P6_TA(2008)0308. (7) HL C 182., 2009.8.4., 60.o. (8) A Tanács 2008. november 10.-i 2008/851/KKBP együttes fellépése a Szomália partjainál folytatott kalóztámadásoktól és fegyveres rablásoktól való elrettentéshez, azok megelőzéséhez és visszaszorításához való hozzájárulás céljából folytatott európai uniós katonai műveletről. (HL L 301., 2008.11.12., 33. o.).