Az Európai Parlament 2009. március 12-i ajánlása a Tanácshoz az Európai Unió és Brazília közötti stratégiai partnerségről (2008/2288(INI))
Az Európai Parlament,
– tekintettel a Véronique De Keyser által a PSE képviselőcsoport nevében a Tanácshoz intézett, az Európai Unió és Brazília közötti stratégiai partnerségről szóló ajánlásra irányuló javaslatra (B6-0449/2008),
– tekintettel az Európai Unióról szóló szerződés V. címére,
– tekintettel az Európai Gazdasági Közösség és a Brazil Szövetségi Köztársaság közötti együttműködési keretmegállapodásra(1),
– tekintettel az egyrészről az Európai Közösség és tagállamai, másrészről a Déli Közös Piac és tagállamai között létrejött régióközi együttműködési keretmegállapodásra(2),
– tekintettel az Európai Unió és Latin-Amerika közötti kapcsolatokat célzó átfogó társulásról és közös stratégiáról szóló, 2001. november 15-i állásfoglalására(3),
– tekintettel az Európai Unió és Latin-Amerika közötti megerősített partnerségről szóló, 2006. április 27-i állásfoglalására(4),
– tekintettel "Az EU és Brazília stratégiai partnerségének megvalósítása" című bizottsági közleményre (COM(2007)0281),
– tekintettel a 2007. július 4-én Lisszabonban megrendezett első EU–Brazília csúcstalálkozón kiadott együttes nyilatkozatra,
– tekintettel 2008. április 24-i, az Ötödik Európai Unió és Latin-Amerika, valamint Karib térség közötti limai csúcstalálkozóról szóló állásfoglalására(5),
– tekintettel 2008. május 16-i, az V. Európai Unió és Latin-Amerika/Karib (LAC) térség közötti limai (Peru) csúcstalálkozón tett nyilatkozatára,
– tekintettel a 2008. december 22-én Rio de Janeiróban megrendezett második EU–Brazília csúcstalálkozón kiadott együttes nyilatkozatra,
– tekintettel a Külügyi Bizottság jelentésére és a Fejlesztési Bizottság véleményére (A6-0062/2009),
A. mivel Brazília egyre jelentősebb regionális és globális szereplővé és az EU kulcsfontosságú partnerévé vált,
B. mivel Brazília és az Európai Unió hasonló világképpel rendelkező partnerek, és képesek előmozdítani a globális változásokat és megoldásokat,
C. mivel az EU és Brazília között megrendezett első csúcstalálkozó – a felek szoros történelmi, kulturális és gazdasági kapcsolatai alapján – elindította az EU és Brazília közötti stratégiai partnerséget, és a második EU−Brazília csúcstalálkozó során közös cselekvési tervet fogadtak el, amely egy hároméves időszakon keresztül a stratégiai partnerségen belül a cselekvések keretét adja,
D. mivel a két partner osztja az olyan alapvető értékeket és alapelveket, mint a demokrácia, a jogállamiság, az emberi jogok és alapvető szabadságjogok, valamint a piacgazdaság és a társadalmi kohézió előmozdítása, amelyek a stratégiai partnerség alapvető előfeltételei,
E. mivel többek között a politikai és gazdasági integráció folyamatai, az egyre fokozódó ütemű gazdasági globalizáció és a többek között a demokráciáról, az emberi jogokról és a környezetről folytatott vita jelentősége mindkét régió napirendjének prioritásait megváltoztatták,
F. mivel Brazília a Dél-amerikai Nemzetek Uniója (UNASUR) létrehozása révén a dél-amerikai integráció vezető ereje,
G. mivel a stratégiai partnerség jelentős lendületet ad a 2006. április 27-i említett parlamenti állásfoglalásban javasolt EU–Latin-Amerika átfogó régiók közötti társulás 2012-ig történő létrehozásának,
H. mivel az EU–Latin-Amerika Parlamenti Közgyűlés (EuroLat) létrehozása döntő lépés volt az EU és Latin-Amerika közötti kapcsolatok demokratikus legitimációjának és politikai dimenziójának megerősítése felé, és mivel a Mercosur Parlamentnek e Közgyűléshez való jövőbeli csatlakozása meg fogja erősíteni az EuroLatnak a két régió közötti politikai párbeszéd állandó fórumaként betöltött szerepét,
1. a következő ajánlásokat intézi a Tanácshoz:
a)
a stratégiai partnerség épüljön be az Európai Unió és Latin-Amerika, valamint a Karib-térség (LAC) közötti kapcsolatok biregionális megközelítésébe és globális szemléletébe, amelyek az EU–LAC csúcstalálkozók keretében elfogadott biregionális stratégiai partnerség alapját képezik;
b)
a politikai párbeszéd stratégiai partnerségből eredő különleges mechanizmusai adjanak lendületet a regionális integráció különböző eljárásaival létrejött és az azok közötti kapcsolatoknak, a stratégiai partnerség értékei védelmének, valamint a nemzetközi kapcsolatok terén a multilateralizmus megerősítésének érdekében;
c)
a stratégiai partnerség adjon friss lendületet az EU és a Mercosur közötti társulási megállapodás megkötéséhez, ami a két régió közötti gazdasági és kereskedelmi kapcsolatok elmélyítésére, valamint a politikai párbeszéd és együttműködés kiszélesítésére irányuló stratégiai fontosságú uniós cél;
d)
a stratégiai partnerség mind a Brazíliával meglévő jelenlegi együttműködési keretmegállapodás, mind a Mercosurral jelenleg hatályos együttműködési keretmegállapodás, mind pedig a Mercosurral a jövőben megkötendő társulási megállapodás tekintetében képviseljen valódi hozzáadott értéket;
e)
a stratégiai partnerség politikai menetrendjében külön hangsúlyt kell helyezni a globális kihívások – többek között a béke és biztonság, a demokrácia és az emberi jogok, az éghajlatváltozás, a pénzügyi válság, a biológiai sokféleség, az energiabiztonság, a fenntartható fejlődés, valamint a szegénység és kirekesztés elleni küzdelem – kezelésére irányuló közös stratégiák előmozdítására;
f)
az ENSZ rendszerére összpontosító tényleges multilateralizmus a leghatékonyabb módja a globális kérdések kezelésének; a partnereknek szoros együttműködés, valamint az ENSZ és más nemzetközi szervek (pl. a WTO) és fórumok (pl. a G20) ülései előtt tartott rendszeres konzultációk révén kell törekedniük arra, hogy álláspontjaikat közelítsék;
g)
a stratégiai partnerségnek hangsúlyoznia kell az ENSZ 2005. évi csúcstalálkozóján elfogadott, jelenleg zajló reformfolyamat – beleértve az ENSZ főbb szerveinek reformját is – végrehajtásának fontosságát;
h)
a partnereknek az ENSZ-ben, a regionális szervezetek szintjén és bilaterális szinten a konfliktus-megelőzési és válságkezelési képességek megerősítésére kell törekedniük, valamint össze kell hangolniuk az ENSZ békefenntartó és stabilizációs műveleteiben tett erőfeszítéseiket;
i)
a stratégiai partnerségnek eszközként kell szolgálnia a demokrácia és az emberi jogok, a jogállamiság és a felelősségteljes kormányzás globális szinten történő előmozdításához; a partnereknek továbbra is együtt kell működniük az ENSZ Emberi Jogi Tanácsában és az ENSZ Közgyűlésének Harmadik Bizottságában az emberi jogok világszinten történő előmozdítása érdekében;
j)
a partnereknek tovább kell dolgozniuk a többoldalú kereskedelmi rendszer megerősítésén a WTO szintjén; a jelenlegi globális pénzügyi válságban, valamint a pénzügyek és a kereskedelem közötti szoros kapcsolatok miatt el kell kerülni a protekcionizmust; a partnereknek együtt kell működniük annak érdekében, hogy hozzájáruljanak a dohai fejlesztési menetrenddel kapcsolatos tárgyalások sikeres lezárásához;
k)
a stratégiai partnerséget az olyan további nemzetközi fórumokon, mint például a Világbank, a Nemzetközi Valutaalap és a G20 fel kell használni a partnerek közötti együttműködés előmozdítására annak érdekében, hogy megoldásokat találjanak a jelenlegi globális pénzügyi válságra, amely bizonyította, hogy sürgősen szükség van a nemzetközi pénzügyi struktúra reformjára;
l)
támogatni kell a "Többnyelvűség: európai tőke és közös elkötelezettség'című, 2008. szeptember 18-i bizottsági közleményben (COM(2008)0566) megfogalmazott véleményt, amely hangsúlyozza, hogy "a többnyelvűség külső dimenziója" a mai globalizált világban stratégiai értéket képvisel az EU számára; ki kell jelenteni, hogy az "néhány európai nyelvet a különböző kontinenseken sok olyan országban is beszélnek, amely nem tagja az Uniónak", illetve hogy mindez "fontos összeköttetést jelent a népek és nemzetek között" és "értékes üzleti kommunikációs eszköz" különösen "olyan feltörekvő piacok, mint Brazília" esetében, valamint jelentős értéket képvisel az együttműködés és a fejlesztés tekintetében is;
m)
a partnereknek közösen kell dolgozniuk a béke és biztonság területén az egész világot érintő, legsürgetőbb problémák kezelésén, többek között olyan kérdésekkel összefüggésben, mint a leszerelés, a tömegpusztító fegyverek elterjedésének megakadályozása és a fegyverzetellenőrzés, különösen a nukleáris, vegyi és biológiai fegyverek, továbbá ezek hordozóeszközeinek ellenőrzése, a korrupció, a nemzetközi szervezett bűnözés és különösen a kábítószer-kereskedelem, a pénzmosás, a kézi lőfegyverek, könnyű fegyverek és lőszerek kereskedelme, az emberkereskedelem és a terrorizmus; a partnerek teljes mértékben kötelezzék el magukat az EU–LAC kábítószerekkel kapcsolatos mechanizmusa mellett;
n)
az Európai Unió és a Brazil Szövetségi Köztársaság közötti stratégiai partnerségnek a jogerős ítéletek kölcsönös elismerésén kell alapulnia;
o)
a partnereknek szorosan együtt kell működniük a millenniumi fejlesztési célok előmozdításában és végrehajtásában a szegénység, valamint a gazdasági és társadalmi egyenlőtlenségek világszinten való kezelése érdekében; meg kell erősíteniük az együttműködést a fejlesztési támogatás terén, beleértve a háromoldalú együttműködést is, és hasonlóképpen együtt kell működniük a nemzetközi terrorizmus, a kábítószer-kereskedelem és a bűnözés elleni küzdelemben;
p)
üdvözölni kell a Brazília által a millenniumi fejlesztési célok teljesítésére tett erőfeszítéseket, és gratulálni az olyan területeken elért kedvező fejleményekhez, mint a szegénység enyhítése, a gyermekek alultápláltságának csökkentése és az alapfokú oktatás; hangsúlyozni kell, hogy Brazíliának továbbra is jelentős erőfeszítéseket kell tennie annak érdekében, hogy valamennyi millenniumi fejlesztési célt elérje 2015-re, például biztosítania kell az alapfokú oktatás megfelelő minőségét mind a lányok, mind a fiúk számára, és tovább kell csökkentenie az öt évnél fiatalabb gyermekek halálozási rátáját; rá kell mutatni,, hogy a nemek közötti egyenlőség előmozdítása alapvető emberi jog és a millenniumi fejlesztési célok elérésének eszköze, és annak az EU–Brazília stratégiai partnerség részét kell képeznie;
q)
ki kell jelenteni, hogy a gazdasági fejlődés és a vagyonfelhalmozás ellenére Brazíliában még mindig nagy számban élnek szegények; hangsúlyt kell helyezni arra, hogy a brazil kormányt támogatnia kell a legszegényebb régiókban és a társadalom legszegényebb rétegei tekintetében a szegénység megoldására tett erőfeszítései terén, figyelembe véve, hogy a legszegényebb brazilok 65%-a fekete vagy vegyes etnikumú, míg a legjobb helyzetben élők 86%-a fehér;
r)
a stratégiai partnerségnek magában kell foglalnia egy fórumot, amely a vitára, valamint a partnerek társadalmi és regionális kohézióval kapcsolatos legjobb gyakorlatainak cseréjére szolgál. e tekintetben el kell ismerni a brazíliai "Bolsa Família" program révén az országban a szegénység csökkentése és az emberi fejlődési mutatók javulása terén elért igen pozitív hatást;
s)
a migrációval kapcsolatban széleskörű párbeszédet kell indítani, amelynek során kiemelten kell kezelni az olyan kérdéseket, mint a legális és illegális migráció, továbbá a migránsok emberi jogainak védelme és a visszafogadások megkönnyítése;
t)
a partnereknek együtt kell működniük annak érdekében, hogy előmozdítsák a nemzetközi fórumokon egy globális és átfogó, a 2012 utáni időszakra vonatkozó éghajlatváltozási megállapodás 2009-ben történő megkötéséről folytatott tárgyalásokat, amelynek különösen a megosztott, de differenciált felelősségek elvén kell alapulnia;
u)
a partnereknek a biológiai sokféleségről szóló egyezmény végrehajtásában és a biológiai sokféleség vonatkozásában 2010-re elérendő cél megvalósításában is szorosan együtt kell működniük;
v)
a partnereknek meg kell erősíteniük a valamennyi erdőtípus – beleértve az Amazonas esőerdőt is – megőrzésére és fenntartható kezelésére irányuló nemzetközi együttműködést; ki kell cserélniük a fenntartható erdőgazdálkodással és az erdőjog végrehajtásával kapcsolatos legjobb gyakorlatokat;
w)
a partnereknek alacsony szénfelhasználású energiaelőállító technológiákat kell kifejleszteniük, és biztosítaniuk kell a megújuló energiák fenntartható előállítását és felhasználását, beleértve a fenntartható bioüzemanyagokét, amelyek nem érintik az élelmezési célú növények termesztését és a biológiai sokféleséget; általános energiaforrás-összetételükben növelniük kell a megújuló energiák százalékos arányát, elő kell mozdítaniuk az energiahatékonyságot és az energiához való hozzáférést, és fokozottabb energiabiztonságot kell teremteniük;
x)
a partnereknek meg kell erősíteniük a nukleáris kutatások terén az együttműködést, amelynek révén Brazília részt vehet a termonukleáris energiatermelésre irányuló ITER projektben (nemzetközi kísérleti termonukleáris reaktor);
y)
mivel a gyógyászati termékekhez és a közgyógyellátáshoz való hozzáférés elsőbbséget élvező célok, támogatni kell Brazília olcsó gyógyszerekkel folytatott AIDS-ellenes küzdelmét, és az EU-nak folytatnia kell a vizsgálatot a szegényeket sújtó elhanyagolt járványos betegségek kezelésére előírt gyógyszerek kötelező engedélyeztetése tekintetében;
z)
a fejlesztési együttműködési eszköz(6) (DCI) keretében Brazília számára rendelkezésre álló összeget olyan intézkedésekre kell fordítani, amelyek támogatják Brazíliát a szegénység elleni küzdelemben és a millenniumi fejlesztési célok elérésében, továbbá egyéb olyan intézkedésekre, amelyek tényleges fejlesztési támogatásnak tekinthetők, például a környezetvédelmi ágazatban;
aa) meg kell erősíteni a jelenlegi párbeszédeket, és új ágazati párbeszédeket kell indítani, nevezetesen a környezettel és a fenntartható fejlődéssel, az energiával, a közlekedéssel, az élelmiszerbiztonsággal, a tudománnyal és technológiával, az információs társadalommal, a foglalkoztatással és a társadalmi kérdésekkel, a pénzügyekkel és a makroökonómiával, a regionális fejlesztéssel, a kultúrával és az oktatással kapcsolatban;
ab) a stratégiai partnerségnek ösztönöznie kell a civil társadalmi szervezetek, a vállalkozások és a szociális partnerek fórumai közötti kapcsolatokat, továbbá elő kell mozdítania az oktatási és kulturális szinten megvalósuló cseréket;
ac) az EU és Brazília közötti politikai partnerséget, a kölcsönös megismerést és egymás megértését, valamint a csereprogramokat elősegítő fellépéseket a fejlesztési együttműködési eszköztől eltérő, egyéb eszközből kell finanszírozni.
ad) a stratégiai partnerségnek rendszeres strukturált párbeszéd megteremtését kell biztosítania a brazil nemzeti kongresszus és az Európai Parlament képviselői között;
ae) rendelkezni kell arról, hogy az Európai Unió intézményei és Brazília kormánya rendszeresen és részletesen tájékoztassák az Európai Parlamentet és az EU–Latin-Amerika Parlamenti Közgyűlést a stratégiai partnerség helyzetéről;
2. utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az ajánlást a Tanácsnak és tájékoztatás céljából a Bizottságnak, a tagállamok kormányainak és parlamentjeinek, valamint a Brazil Szövetségi Köztársaság elnökének és nemzeti kongresszusának.
Az Európai Parlament és a Tanács 2006. december 18-i 1905/2006/EK rendelete a fejlesztési együttműködés finanszírozási eszközének létrehozásáról (HL L 378., 2006.12.27., 41. o.).