(Konzultációs eljárás)

Az Európai Parlament,

–   tekintettel a Bizottságnak a Tanácshoz intézett javaslatára (COM(2008)0426),

–   tekintettel az EK-Szerződés 13(1). cikkére, amelynek megfelelően a Tanács konzultált a Parlamenttel (C6-0291/2008),

–   tekintettel eljárási szabályzata 51. cikkére,

–   tekintettel az Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottság jelentésére és a Foglalkoztatási és Szociális Bizottság, a Környezetvédelmi, Közegészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Bizottság, a Kulturális és Oktatási Bizottság, a Jogi Bizottság és a Nőjogi és Esélyegyenlőségi Bizottság véleményére (A6-0149/2009),

1.   jóváhagyja a Bizottság módosított javaslatát;

2.   felkéri a Bizottságot, hogy ennek megfelelően változtassa meg javaslatát az EK-Szerződés 250. cikkének (2) bekezdése értelmében;

3.   felkéri a Tanácsot, hogy tájékoztassa a Parlamentet, ha az általa jóváhagyott szövegtől el kíván térni;

4.   felkéri a Tanácsot a Parlamenttel való újbóli konzultációra abban az esetben, ha lényegesen módosítani kívánja a Bizottság javaslatát;

5.   utasítja elnökét, hogy továbbítsa a Parlament állásfoglalását a Tanácsnak és a Bizottságnak.

A Bizottság által javasolt szöveg   Módosítás Módosítás 1 Irányelvre irányuló javaslat 2 preambulumbekezdés (2)  Minden ember törvény előtti egyenlőséghez és megkülönböztetés elleni védelemhez való joga egyetemes emberi jog, amelyet elismer az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozata, az Egyesült Nemzeteknek a nőkkel szembeni hátrányos megkülönböztetés valamennyi formájának kiküszöböléséről szóló egyezménye, a faji megkülönböztetés valamennyi formájának kiküszöböléséről szóló nemzetközi egyezmény, az Egyesült Nemzeteknek a polgári és politikai jogok, valamint a gazdasági, szociális és kulturális jogok egyezségokmánya, a fogyatékossággal élők jogairól szóló ENSZ-egyezmény, az emberi jogok és alapvető szabadságok védelméről szóló egyezmény, illetve az Európai Szociális Charta, amelyeket [valamennyi] tagállam aláírt. Különösen a fogyatékossággal élő személyek jogairól szóló ENSZ-egyezményben a megkülönböztetés meghatározásában a megfelelő intézkedés megtagadása is szerepel. (2)  Minden ember törvény előtti egyenlőséghez és megkülönböztetés elleni védelemhez való joga egyetemes emberi jog, amelyet elismer az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozata, az Egyesült Nemzeteknek a nőkkel szembeni hátrányos megkülönböztetés valamennyi formájának kiküszöböléséről szóló egyezménye, a faji megkülönböztetés valamennyi formájának kiküszöböléséről szóló nemzetközi egyezmény, az Egyesült Nemzeteknek a polgári és politikai jogok, valamint a gazdasági, szociális és kulturális jogok egyezségokmánya, a gyermek jogairól szóló ENSZ-egyezmény, a fogyatékossággal élők jogairól szóló ENSZ-egyezmény, az emberi jogok és alapvető szabadságok védelméről szóló egyezmény14. cikke és 12. fakultatív jegyzőkönyve, illetve az Európai Szociális Charta, amelyeket [valamennyi] tagállam aláírt. Különösen a fogyatékossággal élő személyek jogairól szóló ENSZ-egyezményben a megkülönböztetés meghatározásában a megfelelő intézkedés megtagadása is szerepel. Módosítás 2 Irányelvre irányuló javaslat 2 a preambulumbekezdés (új) (2a)  Az egyenlőség és a megkülönböztetés tilalmának elve a nemzetközi, európai és nemzeti jog általános elvei, amelyek kötelező erejűek az EU és tagállamai tevékenységeire nézve, a hatáskörükbe tartozó összes kérdésben. Ez az irányelv hozzájárul e cél eléréséhez és a vele összeegyeztethetetlen megkülönböztetés leküzdéséhez. Módosítás 3 Irányelvre irányuló javaslat 2 b preambulumbekezdés (új) (2b)  Ez az irányelv egy olyan eszköz, amellyel az Európai Közösség eleget tesz a fogyatékossággal élő személyek jogairól szóló ENSZ-egyezmény értelmében fennálló kötelezettségeinek, és az irányelvet erre figyelemmel kell értelmezni. Módosítás 4 Irányelvre irányuló javaslat 2 c preambulumbekezdés (új) (2c)  Az Egyesült Nemzetek 2002-ben Madridban megrendezett, idősödésről szóló világkonferenciája lezárásakor elfogadott politikai nyilatkozat 5. cikkének megfelelően megállapodás született arról, hogy ismételten megerősítik a következők érdekében tett fáradhatatlan erőfeszítésekre irányuló kötelezettségvállalásokat: a hátrányos megkülönböztetés minden formájának – köztük az életkor alapján történő megkülönböztetés – megszüntetése; annak elismerése, hogy az idősödő embereknek megelégedettséget, egészséget, biztonságot és a társadalmuk gazdasági, társasági, kulturális és politikai életében való aktív részvételt hozó életet kell élvezniük; az idősek méltóságának fokozott elismerése; valamint az elhanyagolás, visszaélés és erőszak minden formájának megszüntetése. Módosítás 5 Irányelvre irányuló javaslat 2 d preambulumbekezdés (új) (2d)  A fizikális és mentális egészség, a jólét az emberek és a társadalom életminőségének központjában áll és ezek az Unió lisszaboni stratégiájában előírt célok végrehajtásának alapvető tényezői. Módosítás 6 Irányelvre irányuló javaslat 3 preambulumbekezdés (3)  Ez az irányelv tiszteletben tartja az alapvető jogokat, és betartja különösen az Európai Unió alapjogi chartája által elismert alapvető elveket. A Charta 10. cikke elismeri a gondolat, a meggyőződés és a vallás szabadságához való jogot; a 21. cikk tiltja a vallás vagy meggyőződés, fogyatékosság, életkor vagy szexuális irányultság alapján történő megkülönböztetést, a 26. cikk pedig elismeri a fogyatékossággal élők jogát a függetlenségük biztosítását célzó intézkedések igénybe vételére. (3)  Ez az irányelv tiszteletben tartja az alapvető jogokat, és betartja különösen az emberi jogok és alapvető szabadságok védelméről szóló európai egyezmény – beleértve annak a gondolat, lelkiismeret és vallás szabadságáról szóló 9. cikkét, valamint a szólásszabadságról szóló 10. cikkét –, továbbá az Európai Unió alapjogi chartája által elismert alapvető elveket. A Charta 10. cikke elismeri a gondolat, a meggyőződés és a vallás szabadságához való jogot; a 20. cikk rendelkezése szerint a törvény előtt mindenki egyenlő; a 21. cikk tiltja a vallás vagy meggyőződés, fogyatékosság, életkor vagy szexuális irányultság alapján történő megkülönböztetést; a 24. cikk meghatározott jogokkal ruházza fel a gyermekeket; a 26. cikk pedig elismeri a fogyatékossággal élők jogát a függetlenségük biztosítását célzó intézkedések igénybe vételére. Módosítás 7 Irányelvre irányuló javaslat 4 preambulumbekezdés (4)  A fogyatékossággal élők európai éve, 2003, a mindenki számára biztosítandó esélyegyenlőség európai éve, 2007, illetve az interkulturális párbeszéd éve, 2008 egyaránt kiemelte a megkülönböztetés elterjedtségét, azonban a sokféleség előnyeit is. (4)  A fogyatékossággal élők európai éve 2003-ban, az esélyegyenlőség európai éve 2007-ben és az interkulturális párbeszéd európai éve 2008-ban felhívta a figyelmet a közvetlen és közvetett, többszörös vagy kapcsolaton alapuló hátrányos megkülönböztetés állandó jelenlétére, ugyanakkor a sokszínűség előnyeinek előmozdítására is. Módosítás 8 Irányelvre irányuló javaslat 4 a preambulumbekezdés (új) (4a)  Az európai társadalom sokfélesége az Unió kulturális, politikai és szociális integrációjának központi elemét képezi és azt tiszteletben kell tartani. Módosítás 9 Irányelvre irányuló javaslat 7 a preambulumbekezdés (új) (7a)  A valláson vagy meggyőződésen, fogyatékosságon, életkoron vagy szexuális irányultságon alapuló megkülönböztetés alááshatja az EK-Szerződés célkitűzéseinek megvalósítását, különösen a magas fokú foglalkoztatási szint és szociális védelem elérését, az életszínvonal és életminőség emelését, a gazdasági és szociális kohéziót és szolidaritást. Alááshatja azt a célkitűzést is, hogy az Európai Unió a szabadság, biztonság és igazságosság térségévé fejlődjön. Módosítás 11 Irányelvre irányuló javaslat 8 preambulumbekezdés (8)  A Közösség három jogi aktust fogadott el az EK-Szerződés 13. cikkének (1) bekezdése alapján a vallásra, faji és etnikai származásra, vallásra vagy meggyőződésre, fogyatékosságra, életkorra és szexuális irányultságra tekintettel történő megkülönböztetés megakadályozása és az ellene való küzdelem érdekében. Ezek a jogi eszközök bizonyították a jogszabályok értékét a megkülönböztetés elleni harcban. Különösen a 2000/78/EK irányelv általános keretet állapít meg a munkavállalás és a foglalkoztatás terén az egyenlő bánásmód tekintetében vallásra vagy meggyőződésre, fogyatékosságra, életkorra és szexuális irányultságra tekintettel. Mindenesetre a tagállamok között eltérések maradnak fenn az említett alapokon történő megkülönböztetéssel szembeni védelem mértékét és formáját illetően a foglalkoztatás területén túlmenően. (8)  A Közösség számos irányelvet fogadott el az EK-Szerződés 13. cikkének (1) bekezdése alapján a vallásra, faji és etnikai származásra, vallásra vagy meggyőződésre, fogyatékosságra, életkorra és szexuális irányultságra tekintettel történő megkülönböztetés megakadályozása és az ellene való küzdelem érdekében. Ezek az irányelvek bizonyították a jogszabályok értékét a megkülönböztetés elleni harcban. A 2000/43/EK irányelv megállapítja a munkaerőpiacon vagy azon kívüli, faji vagy etnikai származáson alapuló megkülönböztetés elleni keretet. A 2004/113/EK irányelv megállapítja a nők és a férfiak közötti egyenlő bánásmód keretét az árukhoz és szolgáltatásokhoz való hozzáférés és azok biztosítása terén. A 2000/78/EK irányelv a vallásra vagy meggyőződésre, fogyatékosságra, életkorra és szexuális irányultságra tekintettel általános keretet állapít meg a munkavállalás és a foglalkoztatás terén az egyenlő bánásmód tekintetében. Az ezen alkalmazási körön túli területekre nem tér ki. Módosítás 12 Irányelvre irányuló javaslat 9 preambulumbekezdés (9)  A jogszabályoknak ezért tiltaniuk kell a vallásra vagy meggyőződésre, fogyatékosságra, életkorra vagy szexuális irányultságra tekintettel történő megkülönböztetést számos területen a munkaerőpiacon túlmenően, ideértve a szociális védelmet, az oktatást, valamint az árukhoz és szolgáltatásokhoz való hozzáférést, illetve ezek biztosítását, a lakhatást is ideértve. Intézkedésekről kell rendelkezni a fogyatékossággal élő személyek érintett területekhez való egyenlő hozzáférésének biztosítására. (9)  A jogszabályoknak ezért tiltaniuk kell a nemre, faji vagy etnikai származásra,vallásra vagy meggyőződésre, fogyatékosságra, életkorra, szexuális irányultságra vagy nemre tekintettel történő közvetlen és közvetett, többszörös vagy kapcsolaton alapuló hátrányos megkülönböztetést számos területen a munkaerőpiacon túlmenően, ideértve a szociális védelmet, az oktatást, valamint az árukhoz és szolgáltatásokhoz való hozzáférést, illetve ezek biztosítását, mint a lakhatást, a közlekedést, az egyesületeket és az egészségügyet. Emiatt intézkedéseket kell hozni annak biztosítására, hogy a sajátos vallású vagy meggyőződésű, fogyatékossággal élő, életkorú vagy sajátos szexuális irányultságú személyek, vagy olyanok, akik esetében e különös jellemzők összeadódnak, valamint a hozzájuk kötődő személyek egyenlő eséllyel férjenek hozzá a megjelölt területekhez. Módosítás 13 Irányelvre irányuló javaslat 9 a preambulumbekezdés (új) (9a)  Ebben az irányelvben áruk alatt az EK-Szerződésnek az áruk szabad mozgására vonatkozó rendelkezései értelmében meghatározottak értendők. Szolgáltatások alatt az EK-Szerződés 50. cikke értelmében meghatározottak értendők. Módosítás 14 Irányelvre irányuló javaslat 9 b preambulumbekezdés (új) (9b)  A fogyatékossággal élő személyek gyakran szembesülnek a nem akadálymentesített tömegközlekedési eszközök és az ugyanilyen épített környezet, valamint a számukra nem hozzáférhető kommunikációs eszközök és információk formájában megnyilvánuló megkülönböztetéssel. A tagállamoknak az egyenlő bánásmód elvének gyakorlati alkalmazása érdekében intézkedéseket kell tenniük, hogy az említett területeken megszüntessék az akadályokat. Módosítás 15 Irányelvre irányuló javaslat 11 preambulumbekezdés (11)  Ez az irányelv nem sértheti a tagállami hatásköröket az oktatás, a társadalombiztosítás és az egészségügyi ellátás területén. Nem sértheti továbbá a tagállamok elengedhetetlen szerepét és tág mérlegelési jogkörét az általános gazdasági érdekű szolgáltatások nyújtásában, vállalkozásba adásában és szervezésében. (11)  Ez az irányelv nem sérti a tagállami hatáskörök gyakorlását az oktatás és a szociális védelem területén, ideértve a társadalombiztosítást és az egészségügyi ellátást. Nem sérti továbbá a tagállamok elengedhetetlen szerepét és tág mérlegelési jogkörét az általános gazdasági érdekű szolgáltatások nyújtásában, vállalkozásba adásában és szervezésében. Módosítás 16 Irányelvre irányuló javaslat 12 preambulumbekezdés (12)  A megkülönböztetést úgy értelmezik, hogy a közvetlen és a közvetett megkülönböztetés, a zaklatás, a megkülönböztetésre adott utasítás és a megfelelő intézkedések megtagadása is idetartozik. (12)  A megkülönböztetést úgy értelmezik, hogy a közvetlen és a közvetett megkülönböztetés, a többszörös megkülönböztetés, a zaklatás, a megkülönböztetésre adott utasítás és a megfelelő intézkedések megtagadása is idetartozik. Módosítás 17 Irányelvre irányuló javaslat 12 a preambulumbekezdés (új) (12a)  Fogyatékossággal élő személy minden olyan személy, aki hosszan tartó fizikai, értelmi, szellemi vagy érzékszervi károsodással él, amely egyéb – akár környezeti, akár hozzáállásbeli –akadállyal együtt gátolhatja őket a társadalomban való teljes és hatékony, másokkal azonos alapon történő részvételben. Módosítás 82 Rendeletre irányuló javaslat 12 b preambulumbekezdés (új) (12b)  A mikrovállalkozásokkal szemben támasztott túlzott követelmények alapján azok különleges védelemre szorulnak az USA polgári jogi törvényének mintája alapján. Módosítás 19 Irányelvre irányuló javaslat 12 c preambulumbekezdés (új) (12c)  A megkülönböztetés magában foglalja az orvosi ellátásnak egyedül a kor alapján történő megtagadását is. Módosítás 20 Irányelvre irányuló javaslat 12 d preambulumbekezdés (új) (12d)  A fogyatékosság alapján történő megkülönböztetés azokat az eseteket is magában foglalja, amikor egy személyt azért ér megkülönböztetés, mert a vakvezető kutyákkal foglalkozó nemzetközi szövetség (International Guide Dog Federation) vagy a kísérő kutyák nemzetközi szövetségének (Assistance Dogs International) szabványai szerint kiképzett, elismert vakvezető vagy segítő kutya kíséri vagy segíti. Módosítás 21 Irányelvre irányuló javaslat 12 e preambulumbekezdés (új) (12e)  Valódi megkülönböztetéstől mentes hozzáférés többféle eszköz révén biztosítható, beleértve a mindenki számára kialakított eszközöket és a segédeszközök fogyatékkal élők általi használatának lehetővé tételét, ideértve a mobilitást és a hozzáférést segítő segédeszközöket, például az elismert vakvezető és más segítő kutyákat. Módosítás 22 Irányelvre irányuló javaslat 12 f preambulumbekezdés (új) (12f)  Egy módosítás alapvetőnek minősül, ha – a 4. cikkre tekintettel – annak következtében az áruk vagy szolgáltatások, illetve az ágazatok, szakmai csoportok vagy vállalatok jellege oly mértékben megváltozik, hogy a gyártók vagy szolgáltatók valójában egy teljesen más fajta árut vagy szolgáltatást kínálnak. Módosítás 10 és 23 Irányelvre irányuló javaslat 13 preambulumbekezdés (13)   A vallásra vagy meggyőződésre, fogyatékosságra, életkorra vagy szexuális irányultságra való tekintet nélküli egyenlő bánásmód elvének alkalmazása során a Közösségnek az EK-Szerződés 3. cikkének (2) bekezdésével összhangban célul kell tűznie az egyenlőtlenségek megszüntetését, és elő kell segítenie a férfiak és nők közötti egyenlőséget, különösen azért, mert a nők gyakran többszörös megkülönböztetés áldozatai. (13)   Az irányelv a többszörös megkülönböztetést is figyelembe veszi. Mivel megkülönböztetés az EK-Szerződés 12. és 13. cikkében felsorolt okok közül kettő vagy több miatt is előfordulhat, az egyenlő bánásmód elvének alkalmazása során a Közösségnek az EK-Szerződés 3. cikkének (2) bekezdésével és 13. cikkével összhangban célul kell tűznie a nemmel, faji vagy etnikai származással, fogyatékossággal, szexuális irányultsággal, vallással vagy meggyőződéssel, életkorral vagy a fent említett tényezők valamilyen kombinációjával kapcsolatos egyenlőtlenségek megszüntetését, és elő kell segítenie az egyenlőséget, a fent említett jellemzők bármilyen kombinációjával rendelkezik is egy személy. A többszörös megkülönböztetéssel kapcsolatos helyzetek kezelésére hatékony jogi eljárások kell, hogy rendelkezésre álljanak. Különösen a nemzeti jogi eljárásoknak kell biztosítaniuk, hogy a felperes által beadott, többszörös megkülönböztetéssel kapcsolatos keresetet, valamennyi vonatkozásával egyetlen eljárásban tárgyalják. Módosítás 24 Irányelvre irányuló javaslat 14 a preambulumbekezdés (új) (14a)  A bánásmódban az életkorral és fogyatékossággal kapcsolatban mutatkozó eltérések megengedhetők, ha azok objektív és ésszerű módon, jogszerű céllal indokolhatók, és e cél elérésének eszközei helyénvalók és szükségesek. A bánásmód ilyen eltérései közé tartozhatnak például az árukhoz és szolgáltatásokhoz – így az alkoholtartalmú italokhoz, fegyverekhez vagy vezetői engedélyekhez – való hozzáféréssel kapcsolatos különleges életkori feltételek. A fiatal vagy idős személyek vagy fogyatékossággal élők gazdasági, kulturális vagy társadalmi integrációja ugyancsak jogszerű célnak minősülhet. Ezért az életkorral és fogyatékossággal kapcsolatos olyan intézkedések, amelyek a mások számára biztosítottakhoz képest kedvezőbb feltételeket határoznak meg – mint például a tömegközlekedés, múzeumok vagy sportlétesítmények ingyenes vagy csökkentett díj ellenében történő használata –, feltételezhetően összeegyeztethetők a megkülönböztetés-mentesség elvével. Módosítás 83 Rendeletre irányuló javaslat 15 preambulumbekezdés (15)  A biztosítási, a banki és más pénzügyi szolgáltatások nyújtásakor a fogyatékossághoz és az életkorhoz kapcsolódó biztosításmatematikai és kockázati tényezőket alkalmaznak. Ezek alkalmazása abban az esetben nem tekinthető megkülönböztetésnek, amennyiben a tényezők bizonyítottan a kockázatértékelés fontos elemei. (15)  A biztosítási, a banki és más pénzügyi szolgáltatások nyújtásakor a fogyatékossághoz és az életkorhoz kapcsolódó biztosításmatematikai és kockázati tényezőket alkalmaznak. Ezek alkalmazása abban az esetben nem tekinthető megkülönböztetésnek, amennyiben bizonyítottan a kockázatértékelés meghatározó tényezői, és amennyiben a szolgáltató biztosításmatematikai alapelvek, statisztikai adatok vagy orvosi adatok alapján igazolni tudja a jelentősen nagyobb kockázatot. Ezeknek az adatoknak pontosaknak, frisseknek és relevánsaknak kell lenniük, és kérés esetén elérhetővé kell őket tenni. A biztosításmatematikai és kockázati tényezőknek tükrözniük kell a várható élettartammal és az aktív öregedéssel kapcsolatos kedvező változásokat, valamint a fogyatékkal élők számára a megnövekedett mobilitást és hozzáférést. Az orvosi adatok objektív és igazolható orvosi tényekre és olyan kétségbevonhatatlan orvosi ismeretekre korlátozódnak, amelyek megfelelnek az orvosi adatok gyűjtésére vonatkozó követelményeknek. Módosítás 26 Irányelvre irányuló javaslat 15 a preambulumbekezdés (új) (15a)  A tagállamokban az állam, a területi és a települési önkormányzatok, valamint a közjogi intézmények nevében kötött szerződések odaítélése során tiszteletben kell tartani a Szerződés elveit, és különösen az áruk szabad mozgásának, a letelepedés szabadságának, valamint a szolgáltatásnyújtás szabadságának az elvét, továbbá az ezekből levezethető olyan elveket, mint az egyenlő bánásmód, a megkülönböztetés-mentesség, a kölcsönös elismerés, az arányosság és az átláthatóság elve. Az építési beruházásra, az árubeszerzésre és a szolgáltatásnyújtásra irányuló közbeszerzési szerződések odaítélési eljárásainak összehangolására vonatkozóan a az építési beruházásra, az árubeszerzésre és a szolgáltatásnyújtásra irányuló közbeszerzési szerződések odaítélési eljárásainak összehangolásáról szóló 2004. március 31-i 2004/18/EK irányelv1 jogi követelményeket állapított meg, így a tagállamokban az állam, a területi és a települési önkormányzatok, valamint a közjogi intézmények nevében kötött szerződések odaítélése során tiszteletben kell tartani az EK-Szerződés elveit, és különösen a nemre, faji vagy etnikai származásra, fogyatékosságra, szexuális irányultságra, vallásra vagy meggyőződésre vagy életkorra tekintet nélküli egyenlő bánásmód elvét, valamint a megkülönböztetés-mentesség elvét. A bizonyos értéket meghaladó közbeszerzési szerződések esetében azonban rendelkezéseket hoztak az ilyen szerződések odaítélésére vonatkozó nemzeti eljárások közösségi összehangolására vonatkozóan, amelyek garantálják a közbeszerzések verseny előtti megnyitását. A tagállamoknak ezeket az összehangoló rendelkezéseket az nemre, faji vagy etnikai származásra, fogyatékosságra, szexuális irányultságra, vallásra vagy meggyőződésre vagy életkorra tekintet nélküli egyenlő bánásmód elvével, valamint a Szerződés egyéb szabályaival összhangban kell értelmezniük. _____________ 1 HL L 134., 2004.4.30., 114. o. Módosítás 27 Irányelvre irányuló javaslat 16 preambulumbekezdés (16)  Minden személy szerződéses szabadsággal rendelkezik, beleértve az ügyletben részt vevő szerződéses fél megválasztásának szabadságát is. Az irányelv nem alkalmazandó az olyan egyének által végzett gazdasági ügyletekre, akik tekintetében az ilyen ügyletek nem minősülnek szakmai vagy kereskedelmi tevékenységnek. (16)  Minden személy szerződési szabadsággal rendelkezik, beleértve az ügyletben részt vevő szerződéses fél megválasztásának szabadságát is. Fontos az árukhoz és szolgáltatásokhoz való hozzáféréssel és azok nyújtásával összefüggésben a magán- és a családi élet, illetve az ennek körében végzett ügyletek védelmének tiszteletben tartása. Magánszemély minőségben eljáró magánszemélyek közötti ügyletekre az irányelv hatálya nem terjed ki, mivel tevékenységük nem képezi a szerződő felek szakmai vagy kereskedelmi tevékenységét. Módosítás 28 Irányelvre irányuló javaslat 17 preambulumbekezdés (17)  A megkülönböztetés tiltása mellett fontos tiszteletben tartani más alapvető jogokat és szabadságokat, ideértve a magánélet és a családi élet védelmét, illetve az ezekhez kapcsolódó műveleteket, a vallásszabadságot, valamint az egyesülési szabadságot. Ez az irányelv nem érinti a házassági vagy családi állapotra és a reproduktív jogokra vonatkozó nemzeti törvényeket. Nem sérti az állam, az állami intézmények vagy szervek, valamint az oktatás világi jellegét sem. (17)  A megkülönböztetés tiltása mellett fontos tiszteletben tartani más alapvető jogokat és szabadságokat, ideértve a vallásszabadságot, a gyülekezési szabadságot, a véleménynyilvánítás szabadságát és a sajtószabadságot. Ez az irányelv nem sérti az állam, az állami intézmények vagy szervek, valamint az oktatás világi jellegét. Az irányelv nem változtatja meg az Európai Unió és tagállamai közötti hatáskörök felosztását, beleértve a házasságjogot, családjogot és az egészségjogot. Módosítás 85 Rendeletre irányuló javaslat 18 preambulumbekezdés (18)  A tagállamok felelősek az oktatás szervezéséért és tartalmáért. A 21. század kompetenciái: A 21. század kompetenciái: napirend az iskolákkal kapcsolatos európai együttműködéshez című bizottsági közlemény felhívja a figyelmet arra, hogy a hátrányos helyzetű gyermekekre és a sajátos oktatási szükségletekkel rendelkező gyermekekre külön figyelmet kell fordítani. Különösen a nemzeti törvények írhatják elő a valláson vagy meggyőződésen alapuló oktatási intézményekhez való hozzáférés terén való különbségtételt. A tagállamok engedélyezhetik vagy megtilthatják a vallási jelképek iskolai viselését is. (18)  A tagállamok felelősek az oktatás szervezéséért és tartalmáért. Biztosítaniuk kell a hatékony védelmet a valláson vagy meggyőződésen, fogyatékosságon, életkoron vagy szexuális irányultságon alapuló megkülönböztetéssel szemben. A 21. század kompetenciái: napirend az iskolákkal kapcsolatos európai együttműködéshez című bizottsági közlemény felhívja a figyelmet arra, hogy a hátrányos helyzetű gyermekekre és a sajátos oktatási szükségletekkel rendelkező gyermekekre külön figyelmet kell fordítani. A tagállamok engedélyezhetik, de csak objektív indokokra hivatkozva, a valláson vagy meggyőződésen alapuló oktatási intézményekhez való hozzáférés terén való különbségtételt, és megkövetelhetik az egyénektől, hogy a szervezet szellemiségével szemben jóhiszeműen és lojálisan járjanak el, feltéve, hogy ez semmilyen más alapon történő megkülönböztetést nem igazol, és más oktatási intézmény is megközelíthető földrajzilag és ésszerű alternatívaként szolgál, a közvetett megkülönböztetés elkerülése érdekében. A tagállamok biztosítják, hogy ez nem vezet az oktatáshoz való jog megtagadásához. Módosítás 30 Irányelvre irányuló javaslat 19 preambulumbekezdés (19)  Az Európai Unió az egyházak és a világnézeti szervezetek jogállásáról szóló, az Amszterdami Szerződés záróokmányához csatolt 11. nyilatkozatában elismerte, hogy tiszteletben tartja és nem csorbítja a tagállamok egyházai, vallási szövetségei vagy közösségei nemzeti jogban rögzített jogállását, továbbá ugyanilyen módon tiszteletben tartja a filozófiai és világnézeti szervezetek jogállását. A fogyatékossággal élők számára az irányelv hatálya alá tartozó területeken ténylegesen megkülönböztetéstől mentes hozzáférést lehetővé tevő intézkedések fontos szerepet játszanak a gyakorlatban a teljes körű egyenlőség biztosításában. Emellett egyes esetekben a megfelelő intézkedések érdekében egyedi lépések lehetnek szükségesek az ilyen hozzáférés biztosításához. Egyik esetben sem írnak elő olyan intézkedéseket, amelyek aránytalan terhet jelentenének. A teher arányosságának értékelésekor számos tényezőt – beleértve az intézmény méretét, forrásait és jellegét – kell figyelembe venni. A megfelelő intézkedések és az aránytalan teher elvéről a 2000/78/EK irányelv és a fogyatékossággal élők jogairól szóló ENSZ-egyezmény rendelkezik. (19)  Az Európai Unió az egyházak és a világnézeti szervezetek jogállásáról szóló, az Amszterdami Szerződés záróokmányához csatolt 11. nyilatkozatában elismerte, hogy tiszteletben tartja és nem csorbítja a tagállamok egyházai, vallási szövetségei vagy közösségei nemzeti jogban rögzített jogállását, továbbá ugyanilyen módon tiszteletben tartja a filozófiai és világnézeti szervezetek jogállását. Módosítás 31 Irányelvre irányuló javaslat 19 a preambulumbekezdés (új) (19a)  A fogyatékossággal élők számára az irányelv hatálya alá tartozó területeken ténylegesen megkülönböztetéstől mentes hozzáférést lehetővé tevő intézkedések fontos szerepet játszanak a gyakorlatban a teljes körű egyenlőség biztosításában. Emellett egyes esetekben a megfelelő intézkedések érdekében egyedi lépések lehetnek szükségesek az ilyen hozzáférés biztosításához. Egyik esetben sem írnak elő olyan intézkedéseket, amelyek aránytalan terhet jelentenének. A teher arányosságának értékelésekor kell figyelembe venni, hogy a szóban forgó intézkedés kivitelezhetetlen és nem biztonságos-e, és hogy a szabályok, politikák vagy gyakorlatok ésszerű módosításával vagy az építészeti, kommunikációs vagy közlekedési akadályok megszüntetésével vagy további támogatások és szolgáltatások nyújtásával megvalósíthatóvá vagy biztonságossá tehető-e. A megfelelő intézkedés nem szükségszerűen követelne meg jelentős szerkezeti átalakításokat azokban az épületekben, amelyekre a történelmi, kulturális vagy építészeti értékük miatt a nemzeti jog értelmében kifejezett védelem vonatkozik. A megfelelő intézkedések elvéről és az aránytalan teher elvéről a 2000/78/EK irányelv és a fogyatékossággal élők jogairól szóló ENSZ-egyezmény rendelkezik. Módosítás 32 Irányelvre irányuló javaslat 21 preambulumbekezdés (21)  A hátrányos megkülönböztetés tilalma nem állhat ellentétben azoknak az intézkedéseknek a tagállamok által történő fenntartásával vagy elfogadásával, amelyek célja személyeknek adott vallásra vagy meggyőződésre, fogyatékosságra, életkorra vagy szexuális irányultságra tekintettel szerveződő csoportja által elszenvedett hátrányok megelőzése vagy kompenzálása. Az ilyen intézkedések engedélyezhetik személyeknek adott vallásra vagy meggyőződésre, fogyatékosságra, életkorra vagy szexuális irányultságra tekintettel alakuló szervezeteket, amelyek fő célkitűzése az említett személyek sajátos igényeinek előmozdítása. (21)  A hátrányos megkülönböztetés tilalma nem állhat ellentétben azoknak az intézkedéseknek a tagállamok által történő fenntartásával vagy elfogadásával, amelyek célja személyeknek adott vallásra vagy meggyőződésre, fogyatékosságra, életkorra vagy szexuális irányultságra tekintettel szerveződő csoportja által vagy olyanok által, akik esetében e sajátos tényezőkhöz kapcsolódó jellemzők kombinációja összefonódik, és a hozzájuk kötődő személyek által elszenvedett hátrányok megelőzése vagy kompenzálása. Ezt a tilalmat kísérhetik az egyenlő bánásmód és az esélyegyenlőség előmozdítását célzó, a nemek közötti egyenlőség dimenzióját szem előtt tartó intézkedések és pozitív fellépések, amelyek célja, hogy olyan személyek vagy személyek csoportjainak sajátos igényeit elégítsék ki, akiknek jellemzőiknél fogva más személyek által nem igényelt struktúrákra, szolgáltatásokra, vagy segítségre van szükségük. Ezek az intézkedések kísérhetik független szervezetek létrehozását, amelyek fő célja valláson vagy személyes meggyőződésen, fogyatékosságon, életkoron vagy szexuális irányultságon alapuló, sajátos csoportokhoz tartozó személyek igényeinek előmozdítása. Módosítás 34 Irányelvre irányuló javaslat 25 preambulumbekezdés (25)  Az egyenlő bánásmód elvének hatékony megvalósítása megköveteli az áldozattá válás elleni megfelelő jogi védelmet . (25)  Az egyenlő bánásmód elvének hatékony megvalósítása megköveteli az áldozattá válás elleni megfelelő jogi védelmet. Az egyéni jogok hatékony jogi védelmét a megkülönböztetés-mentesség és az esélyegyenlőség aktív előmozdításának kell kísérnie. Módosítás 35 Irányelvre irányuló javaslat 26 preambulumbekezdés (26)  A Tanács a mindenki számára biztosítandó esélyegyenlőség európai évének nyomon követéséről szóló állásfoglalásában (2007) felhívott a civil társadalom – ideértve a megkülönböztetés veszélyével fenyegetett személyeket képviselő szervezetek, a szociális partnerek és az érintettek – teljes körű bevonására a megkülönböztetés megakadályozására és az egyenlőség és az esélyegyenlőség előmozdítására irányuló politikák és programok kialakítása során, úgy európai, mint nemzeti szinten. (26)  A Tanács a mindenki számára biztosítandó esélyegyenlőség európai évének nyomon követéséről szóló állásfoglalásában (2007) felhívott a civil társadalom – ideértve a megkülönböztetés veszélyével fenyegetett személyeket képviselő szervezetek, a szociális partnerek és az érintettek – teljes körű bevonására a megkülönböztetés megakadályozására és az egyenlőség és az esélyegyenlőség előmozdítására irányuló politikák és programok kialakítása során, úgy európai, mint nemzeti szinten. Ennek érdekében a Bizottság és a tagállamok gondoskodnak arról, hogy az ezen irányelvben előírt rendelkezéseket, illetve az e területen már hatályos rendelkezéseket – a sztereotípiák megszüntetését célzó tájékoztatási és sajtókampányok segítségével – a nyilvánosság és az érdekelt személyek tudomására hozzák a szükséges, megfelelő és elérhető eszközök segítségével (úgymint a jelnyelv vagy a csökkent látásúak részére készített, egyedi internetes oldalak). Módosítás 36 Irányelvre irányuló javaslat 31 a preambulumbekezdés (új) (31a)  A megkülönböztetés alapjának értelmezésekor a bíróságok és a törvényszékek nemzetközi és európai emberi jogi okmányokat, többek között felügyeleti szerveik, például az Emberi Jogok Európai Bírósága ajánlásait és joggyakorlatát veszik figyelembe. Módosítás 37 Irányelvre irányuló javaslat 1 cikk Ez az irányelv meghatározza a valláson, meggyőződésen, fogyatékosságon, életkoron vagy szexuális irányultságon alapuló, nem a foglalkoztatás és munkavégzés során alkalmazott hátrányos megkülönböztetés elleni küzdelem általános kereteit az egyenlő bánásmód elvének a tagállamokban történő megvalósítására tekintettel. (1)  Ez az irányelv meghatározza a valláson vagy meggyőződésen, fogyatékosságon, életkoron vagy szexuális irányultságon alapuló, nem a foglalkoztatás és munkavégzés során alkalmazott hátrányos megkülönböztetés, többek között a többszörös megkülönböztetés elleni küzdelem általános kereteit az egyenlő bánásmód elvének a tagállamokban történő megvalósítására tekintettel. (2)  Többszörös megkülönböztetésre akkor kerül sor, ha a megkülönböztetés a) a vallás vagy meggyőződés, fogyatékosság, életkor vagy szexuális irányultság mint ok bármely kombinációján alapul, vagy b) az (1) bekezdésében meghatározott bármelyik okon vagy okokon, valamint az alábbiak közül egy vagy több okon is alapul i. nem (amennyiben a panaszos kérdés a 2004/113/EK irányelv vagy ezen irányelv tárgyi hatálya alá tartozik), ii. faji vagy etnikai származás (amennyiben a panaszos kérdés a 2000/43/EK irányelv vagy ezen irányelv tárgyi hatálya alá tartozik), iii. állampolgárság (amennyiben a panaszos kérdés az EK-Szerződés 12. cikkének hatálya alá tartozik). (3)  Ebben az irányelvben a többszörös megkülönböztetés és a többszörös ok ennek megfelelően értelmezendő. Módosítás 38 Irányelvre irányuló javaslat 2 cikk – 2 bekezdés (2)  Az (1) bekezdés alkalmazásában: (2)  Az (1) bekezdés alkalmazásában: a) közvetlen hátrányos megkülönböztetés akkor áll fenn, ha egy személy egy másikhoz képest kedvezőtlenebb elbánásban részesül, részesült vagy fog részesülni egy hasonló helyzetben az 1. cikkben hivatkozott okok bármelyike alapján; a)   a) közvetlen hátrányos megkülönböztetés akkor áll fenn, ha egy személy – vagy személyek, akik kapcsolatban állnak vagy feltételezhetően kapcsolatban állnak – ezzel a személlyel egy másikhoz képest kedvezőtlenebb elbánásban részesül, részesült vagy fog részesülni egy hasonló helyzetben az 1. cikkben hivatkozott egy vagy több ok alapján; b) közvetett megkülönböztetés áll fenn, ha egy látszólag semleges rendelkezés, feltétel vagy gyakorlat az adott vallású vagy meggyőződésű, adott fogyatékossággal rendelkező, adott életkorú vagy adott szexuális irányultságú személyeket más személyekhez képest különösen hátrányosan érint, kivéve ha ez a rendelkezés, feltétel vagy gyakorlat jogszerű céllal objektív módon igazolható, továbbá e cél megvalósításának eszközei megfelelőek és szükségesek. b) közvetett megkülönböztetés áll fenn, ha egy látszólag semleges rendelkezés, feltétel vagy gyakorlat az adott vallású vagy meggyőződésű, adott fogyatékossággal rendelkező, adott életkorú vagy adott szexuális irányultságú személyeket, vagy az ilyen személyekkel kapcsolatban vagy feltételezett kapcsolatban levő személyeket más személyekhez képest különösen hátrányosan érint, kivéve ha ez a rendelkezés, feltétel vagy gyakorlat jogszerű céllal objektív módon igazolható, továbbá e cél megvalósításának eszközei megfelelőek és szükségesek. Módosítás 39 Irányelvre irányuló javaslat 2 cikk – 3 bekezdés (3)  A zaklatás az (1) bekezdés értelmében a hátrányos megkülönböztetés egy olyan formájának tekintendő, amikor nemkívánatos magatartásra kerül sor az 1. cikkben említett okok bármelyike alapján olyan céllal vagy olyan hatást kiváltva, amely sérti valamely személy méltóságát, és megfélemlítő, ellenséges, lekicsinylő, megalázó vagy sértő környezetet alakít ki. (3)  A szólásszabadság sérelme nélkül a zaklatás az (1) bekezdés értelmében a hátrányos megkülönböztetés egy olyan formájának tekintendő, amikor nemkívánatos magatartásra kerül sor az 1. cikkben említett okok bármelyike alapján olyan céllal vagy olyan hatást kiváltva, amely sérti valamely személy méltóságát, és megfélemlítő, ellenséges, lekicsinylő, megalázó vagy sértő környezetet alakít ki. Ebben az összefüggésben a zaklatás fogalma a tagállamok nemzeti jogszabályaival és gyakorlatával összhangban határozható meg. Módosítás 40 Irányelvre irányuló javaslat 2 cikk – 4 bekezdés (4)  Az 1. cikkben említett okok bármelyike alapján a személyekkel szembeni hátrányos megkülönböztetésre adott utasítást az (1) bekezdés értelmében hátrányos megkülönböztetésnek kell tekinteni. (4)  Az 1. cikkben említett okok bármelyike alapján a személyekkel szembeni hátrányos megkülönböztetésre adott, hierarchikus viszonyon alapuló utasítást vagy kérést az (1) bekezdés értelmében hátrányos megkülönböztetésnek kell tekinteni. Módosítás 41 Irányelvre irányuló javaslat 2 cikk – 4 a bekezdés (új) (4a)  Egy személy vallásával vagy meggyőződésével, fogyatékosságával, életkorával vagy szexuális irányultságával kapcsolatos feltételezésen alapuló megkülönböztetést vagy bizonyos vallású vagy meggyőződésű, fogyatékosságú, életkorú vagy szexuális irányultságú személyekkel való kapcsolat miatti megkülönböztetést az (1) bekezdés szerinti megkülönböztetésnek kell tekinteni. Módosítás 42 Irányelvre irányuló javaslat 2 cikk – 5 bekezdés (5)  A fogyatékossággal élőkkel kapcsolatosan a megfelelő intézkedésnek egy adott esetben az ezen irányelv 4. cikke (1) bekezdésének b) pontjában előírtak szerint történő megtagadása megkülönböztetésnek minősül az (1) bekezdés alkalmazásában. (5)  A fogyatékossággal élőkkel, vagy a fogyatékossággal élő személlyel kapcsolatban álló személyekkel kapcsolatosan a megfelelő intézkedésnek – amennyiben az intézkedésre azért van szükség, hogy ez a személy személyes segítséget tudjon nyújtani a fogyatékossággal élő személyeknek – egy adott esetben az ezen irányelv 4. cikke (1) bekezdésének b) pontjában előírtak szerint történő megtagadása megkülönböztetésnek minősül az (1) bekezdés alkalmazásában. Módosítás 43 Irányelvre irányuló javaslat 2 cikk – 6 bekezdés (6)  A (2) bekezdés ellenére a tagállamok rendelkezhetnek úgy, hogy az életkoron alapuló eltérő bánásmód nem jelent hátrányos megkülönböztetést, ha – a nemzeti jog keretein belül – azt egytörvényescél objektíven és ésszerűen igazolja, illetve ha az említett cél elérésének eszközei megfelelők és szükségesek. Különösen nem zárja ki ez az irányelv adott életkor előírását a szociális juttatásokhoz, az oktatáshoz, bizonyos árukhoz vagy szolgáltatásokhoz való hozzáférés tekintetében. (6)  Ez az irányelv nem zárja ki eleve az életkoron alapuló eltérő bánásmódot, ha azjogszerűcéllal objektíven és ésszerűen indokolható, illetve ha az említett cél elérésére irányuló eszközök megfelelők, arányosak, szükségesek és hatékonyak. Módosítás 87 és 44 Irányelvre irányuló javaslat 2 cikk – 7 bekezdés (7)  A (2) bekezdés ellenére a tagállamok a pénzügyi szolgáltatások nyújtása esetén engedélyezhetik az arányos megkülönböztető bánásmódot, amennyiben az érintett termék esetében az életkor vagy a fogyatékosság meghatározó tényező a fontos és pontos biztosításmatematikai vagy statisztikai adatokon alapuló kockázatértékelésben. (7)  A (2) bekezdés ellenére a pénzügyi szolgáltatások nyújtása esetén az arányos megkülönböztető bánásmód ezen irányelv alkalmazásában nem minősül megkülönböztetésnek, amennyiben az érintett termék esetében az életkor vagy a fogyatékosság meghatározó tényező a fontos biztosításmatematikai elveken, pontos statisztikai adatokon vagy orvosi ismereteken alapuló kockázatértékelésben. Ezeknek az adatoknak pontosaknak, frisseknek és relevánsaknak kell lenniük, és kérés esetén elérhető módon hozzáférhetővé kell őket tenni. A biztosításmatematikai és kockázati tényezőknek tükrözniük kell a várható élettartammal és az aktív öregedéssel kapcsolatos kedvező változásokat, valamint a fogyatékkal élők számára a megnövekedett mobilitást és hozzáférést. A szolgáltatónak objektív módon bizonyítania kell a jelentősen magasabb kockázatokat, és biztosítania kell, hogy az eltérő bánásmódot egy jogos cél tárgyilagosan és ésszerűen indokolja, továbbá hogy az e cél elérésére irányuló eszközök arányosak, szükségesek és hatékonyak legyenek. Módosítás 45 Irányelvre irányuló javaslat 2 cikk – 8 bekezdés (8)  Ez az irányelv nem érinti a nemzeti jog által meghatározott olyan általános intézkedéseket, amelyek egy demokratikus társadalomban szükségesek a közbiztonság és a közrend fenntartásához, a bűncselekmények megakadályozásához, az egészség védelméhez, valamint mások jogainak és szabadságának a védelméhez . (8)  Ez az irányelv nem érinti a nemzeti jog által meghatározott olyan általános intézkedéseket, amelyek egy demokratikus társadalomban szükségesek és arányosak a közbiztonság és a közrend fenntartásához, a bűncselekmények megakadályozásához, az egészség védelméhez, valamint mások jogainak és szabadságának a védelméhez. Módosítás 46 Irányelvre irányuló javaslat 2 cikk – 8 a bekezdés (új) (8a)  Ez az irányelv elismeri, hogy a magánélethez való jog az e cikkben említett megkülönböztetések elleni küzdelem eszköze. Módosítás 47 Irányelvre irányuló javaslat 3 cikk – 1 bekezdés – 1 albekezdés – d pont d)  Az árukhoz és más szolgáltatásokhoz való hozzáférés és azok nyújtása, amelyek a nyilvánosság számára hozzáférhetőek, beleértve a lakhatást. d) az árukhoz és más szolgáltatásokhoz való hozzáférés és azok nyújtása, amelyek a nyilvánosság számára hozzáférhetőek, beleértve a lakhatást és a közlekedést. Módosítás 48 Irányelvre irányuló javaslat 3 cikk – 1 bekezdés – 1 albekezdés – d a pont (új) da) az egyesületekbe való belépés és tagság, és az e szervezetek által nyújtott szolgáltatások. Módosítás 49 Irányelvre irányuló javaslat 3 cikk – 1 bekezdés – 2 albekezdés A d) albekezdés egyénekre csak szakmai vagy kereskedelmi tevékenységeik folytatásának mértékéig alkalmazható. A d) albekezdés nem vonatkozik magánszemélyek közötti ügyletekre, akik esetében az ügyletek nem minősülnek kereskedelmi vagy szakmai tevékenységnek. Módosítás 50 Irányelvre irányuló javaslat 3 cikk – 2 bekezdés (2)  Ez az irányelv nem érinti a házassági vagy családi állapotra és a reproduktív jogokra vonatkozó nemzeti törvényeket. (2)  Ez az irányelv nem változtatja meg az Európai Unió és tagállamai közötti hatáskörök felosztását. Módosítás 89 és 51 Irányelvre irányuló javaslat 3 cikk – 3 bekezdés (3)  Ez az irányelv nem sérti a tagállamok felelősségét az oktatás tartalma, a tevékenységek és oktatási rendszereik szervezése tekintetében, ideértve a sajátos igénnyel rendelkezők oktatását is. A tagállamok eltérő bánásmódról rendelkezhetnek az egyházi intézményekbe való bejutás terén, vallás vagy meggyőződés alapján. (3)  Ez az irányelv nem alkalmazandó az oktatás tartalma, a tevékenységek és a nemzeti oktatási rendszerek szervezése tekintetében, a tagállamok ugyanakkor megkülönböztetés nélkül és az esélyegyenlőség alapján biztosítják a fogyatékossággal élők oktatáshoz való jogait. A tagállamok továbbá biztosítják, hogy a megfelelő oktatási vagy képzési forma meghatározásakor tiszteletben tartják a fogyatékkal élő személy véleményét. A tagállamok lehetővé tehetika valláson vagy meggyőződésen alapuló oktatási intézményekhez való hozzáférés terén való különbségtételt, ezen intézmények sajátosságainak, szellemiségének valamint az oktatási rendszerek pluralitásának megőrzése érdekében, feltéve hogy ez nem jelenti az oktatáshoz való jog sérelmét és a megkülönböztetést semmilyen más okkal nem indokolja. A tagállamok biztosítják, hogy ez nem vezet az oktatáshoz való jog megtagadásához. Módosítás 52 Irányelvre irányuló javaslat 3 cikk – 4 bekezdés (4)  Ez az irányelv nem sérti és az állam, az állami intézmények vagy szervek vagy az oktatás világi jellegét biztosító, illetve a valláson vagy meggyőződésen alapuló, egyházak vagy más szervezetek státuszáról és tevékenységeiről szóló nemzeti jogszabályokat. Nem sérti a nemek közötti egyenlőséget elősegítő nemzeti jogszabályokat sem. (4)  Ez az irányelv nem vonatkozik az állam, az állami intézmények vagy szervek vagy az oktatás világi jellegét biztosító, illetve a valláson vagy meggyőződésen alapuló egyházak vagy más szervezetek státuszáról, tevékenységéről és jogi keretéről szóló nemzeti szabályozásra, amennyiben ez az EU hatáskörén kívül esik. Amennyiben az egyházak vagy más, valláson vagy meggyőződésen alapuló szervezetek tevékenységei az EU hatáskörébe tartoznak, azokra az EU megkülönböztetés-mentességről szóló rendelkezései vonatkoznak. Az irányelv nem sérti a férfiak és nők közötti egyenlőséget biztosító nemzeti jogszabályokat sem. Módosítás 53 Irányelvre irányuló javaslat 3 cikk – 5 bekezdés (5)  Ez az irányelv nem terjed ki az állampolgársági alapon történő megkülönböztetésre, és nem érinti a harmadik országokból érkező, illetve hontalan személyek beutazását és letelepedését a tagállamok területén, és bármiféle olyan bánásmódot, amely az érintett, harmadik országokból származó, illetve hontalan személyek jogállásából ered. (5)  Ez az irányelv nem terjed ki az állampolgársági alapon történő megkülönböztetésre, és nem érinti a harmadik országokból érkező, illetve hontalan személyek beutazását és letelepedését a tagállamok területén, és bármiféle olyan bánásmódot, amely az érintett, harmadik országokból származó, illetve hontalan személyek jogállásából ered. A valláson vagy meggyőződésen, fogyatékosságon, életkoron vagy szexuális irányultságon alapuló megkülönböztetést, amely a nemzetiségen alapuló eltérő bánásmódként szerepel, az 1. cikk értelmében megkülönböztetésként kell kezelni. Módosítás 91 Irányelvre irányuló javaslat 3 cikk – 5 a bekezdés (új) (5a)  A hirdetés és a média területe nem tartozik az irányelv hatálya alá. Módosítás 55 Irányelvre irányuló javaslat 4 cikk – 1 bekezdés – bevezető rész (1)  Az egyenlő bánásmód elvének a fogyatékos személyekkel kapcsolatban történő végrehajtása céljából: (1)  Az egyenlő bánásmód elvének a fogyatékos személyekkel kapcsolatban történő végrehajtása biztosítása érdekében, ahol a fogyatékosság fogalma a fogyatékossággal élő személyek és a krónikus betegségben szenvedő személyekre jogairól szóló ENSZ-egyezmény szerint értendő: Módosítás 97 Rendeletre irányuló javaslat 4 cikk – 1 bekezdés – a pont a)  Előzetesen rendelkezni kell a fogyatékossággal élők számára a szociális védelemhez, a szociális előnyökhöz, az egészségügyi ellátáshoz, az oktatáshoz és a nyilvánosan hozzáférhető árukhoz és a szolgáltatásokhoz való hozzáférést és azok nyújtását lehetővé tévő intézkedésekről, ideértve a lakhatást és a közlekedést is, többek között megfelelő módosítások vagy kiigazítások útján. Az ilyen intézkedések nem jelenthetnek aránytalan terhet, nem változtathatják meg alapvetően a szociális védelmet, a szociális juttatásokat, az egészségügyi ellátást, az oktatást, a kérdéses árukat és szolgáltatásokat, illetve nem kívánhatják meg, hogy az említettekhez alternatívát nyújtsanak. a)  Előzetesen rendelkezni kell a fogyatékossággal élők számára a szociális védelemhez, a szociális előnyökhöz, az egészségügyi ellátáshoz, az oktatáshoz és a nyilvánosan hozzáférhető árukhoz és a szolgáltatásokhoz való hozzáférést és azok nyújtását lehetővé tévő intézkedésekről, ideértve a lakhatást, a távközlést és az elektronikus kommunikációt, a tájékoztatást – ideértve a hozzáférhető formátumban nyújtott tájékoztatást is –, a pénzügyi szolgáltatásokat, a kultúrát és a szabadidőt, a nyilvánosság számára nyitott épületeket, a közlekedési eszközöket és az egyéb nyilvános területeket és intézményeket is, többek között megfelelő módosítások vagy kiigazítások útján. Amennyiben a hátrányos megkülönböztetéstől mentes hozzáférés biztosításának hiánya valamely gyakorlatból, politikából vagy eljárásból ered, intézkedéseket kell hozni annak érdekében, hogy azok ilyen hatása megszűnjön. Módosítás 57 Irányelvre irányuló javaslat 4 cikk – 1 bekezdés – b pont b)  A ténylegesen megkülönböztetés-mentes hozzáférés biztosítására vonatkozó kötelezettség ellenére, illetve ha ez adott esetben szükséges, megfelelő intézkedést kell biztosítani, kivéve ha ez aránytalan terhet jelent. b)  E bekezdés alkalmazásában a ténylegesen megkülönböztetés-mentes hozzáférés magában foglalja az akadályok és korlátok azonosítását és megszüntetését, valamint az olyan új akadályok és korlátok kialakulásának megakadályozását, amelyek gátolják a fogyatékossággal élő személyeknek a nyilvánosság számára rendelkezésre álló árukhoz, szolgáltatásokhoz vagy létesítményekhez való hozzáférését, függetlenül az adott akadály, korlát vagy fogyatékosság természetétől. Ezen irányelv rendelkezései értelmében és függetlenül az akadályok vagy korlátozások megszüntetése céljából alkalmazott intézkedésektől, a fogyatékossággal élő személyek számára – lehetőség szerint – a fogyatékosság nélkül élőkkel azonos feltételek mellett biztosítani kell a ténylegesen megkülönböztetés-mentes hozzáférést, valamint meg kell könnyíteni a fogyatékossággal élő személyek számára a segédeszközök használatát, beleértve a mobilitást és a hozzáférést segítő eszközöket, mint az elismert vakvezető kutyákat és szükség esetén az egyéb segítő kutyákat. Amennyiben minden erőfeszítés ellenére sem biztosítható megfelelő intézkedésekkel a ténylegesen megkülönböztetés-mentes, azonos feltételek mellett és ezen irányelv rendelkezéseivel összhangba biztosított hozzáférés, a hozzáférés biztosítása érdekében ésszerű alternatíváról kell gondoskodni. E rendelkezés alkalmazásában "megfelelő intézkedés" a valamely konkrét esetben ahhoz szükséges alternatív intézkedéseket jelenti, hogy a fogyatékossággal élő személy az ezen irányelv 3. cikke (1) bekezdésének alkalmazási körébe eső jogokhoz egyenlő feltételek mellett hozzáférhessen, illetve ezeket élvezhesse vagy gyakorolhassa. Módosítás 98 Rendeletre irányuló javaslat 4 cikk – 2 bekezdés (2)  Annak megítélése céljából, hogy az (1) bekezdésnek való megfeleléshez szükséges intézkedések aránytalan terhet jelentenek-e, figyelembe kell venni különösen az intézmény méretét és forrásait, jellegét, a becsült költséget, az áruk és a szolgáltatások életciklusát, illetve a fogyatékossággal élő személyek számára a jobb hozzáféréssel jelentkező lehetséges előnyöket. A teher nem lehet aránytalanul nagy, amennyiben az adott tagállam egyenlő bánásmóddal kapcsolatos politikájának intézkedései ezt kielégítően ellensúlyozzák. (2)   A tényleges megkülönböztetésmentes hozzáférést biztosító intézkedések nem jelenthetnek aránytalan terhet és nem tehetnek szükségessé alapvető változtatást. Annak megítélése céljából, hogy a kérdéses intézkedés aránytalan terhet eredményezne-e, figyelembe kell venni, hogy a szóban forgó intézkedés kivitelezhetetlen vagy nem biztonságos-e, és a szabályok, politikák vagy gyakorlatok ésszerű módosításával vagy az építészeti, kommunikációs vagy közlekedési akadályok megszüntetésével, vagy kiegészítő segédeszközök vagy szolgáltatások biztosításával nem lehet-e azt kivitelezhetővé és biztonságossá tenni. Egy módosítás alapvetőnek minősül, ha annak következtében az áruk és szolgáltatások, illetve az ágazat, szakma vagy vállalkozás jellege oly mértékben megváltozik, hogy a gyártók vagy szolgáltatók valójában teljesen más fajta árut vagy szolgáltatást kínálnak. A megfelelő intézkedés nem szükségszerűen követel meg jelentős szerkezeti átalakításokat azokban az épületekben, amelyekre a történelmi, kulturális vagy építészeti értékük miatt a nemzeti jog értelmében kifejezett védelem vonatkozik. A teher nem minősül aránytalanul nagynak, amennyiben az adott tagállam intézkedései ezt kielégítően ellensúlyozzák. A megfelelő intézkedések és az aránytalan teher elvét a 2000/78/EK irányelv és a fogyatékossággal élők jogairól szóló ENSZ-egyezmény alapján kell értelmezni. Módosítás 60 Irányelvre irányuló javaslat 4 cikk – 3 bekezdés (3)  Ez az irányelv nem sérti az adott árukhoz vagy szolgáltatásokhoz való hozzáférésről szóló közösségi jogi rendelkezéseket vagy nemzeti szabályokat. (3)  Ez az irányelv nem sérti az adott árukhoz vagy szolgáltatásokhoz való hozzáférésről szóló közösségi jogi rendelkezéseket vagy nemzeti szabályokat. Az Európai Unió intézményei és tagállamai azonban lehetőség szerint intézkedéseket hoznak, például közbeszerzési eljárásokon keresztül, a szolgáltatóknak és az áruk – különösen az ipari termékek – szállítóinak arra való ösztönzésére, hogy hozzáférhető megoldásokat alakítsanak ki. A hozzáférhető termékek és szolgáltatások olyan kialakításúak, hogy azokat valamennyi felhasználó igénybe tudja venni. Módosítás 61 Irányelvre irányuló javaslat 5 cikk A teljes egyenlőség gyakorlati megvalósításának biztosítása céljából az egyenlő bánásmód elve nem akadályoz meg egyetlen tagállamot sem olyan különleges intézkedések fenntartásában és elfogadásában, amelyek vallásból vagy meggyőződésből, fogyatékosságból, életkorból vagy szexuális irányultságból adódó hátrányok kiküszöbölésére és ellensúlyozására irányulnak. A teljes egyenlőség gyakorlati megvalósításának biztosítása céljából az egyenlő bánásmód elve nem akadályoz meg egyetlen tagállamot sem olyan különleges intézkedések fenntartásában és elfogadásában, illetve az ilyen intézkedések köz-, magán- vagy önkéntes szféra általi megtételének lehetővé tételében, amelyek vallásból vagy meggyőződésből, fogyatékosságból, életkorból vagy szexuális irányultságból adódó hátrányok kiküszöbölésére és ellensúlyozására irányulnak. Módosítás 62 Irányelvre irányuló javaslat 7 cikk – 1 bekezdés (1)  A tagállamok biztosítják, hogy minden személy, aki úgy ítéli meg, hogy az egyenlő bánásmód elvének be nem tartása miatt őt sérelem érte, az ebből az irányelvből eredő igényeit bírósági és/vagy közigazgatási úton – a tagállamok által szükségesnek vélt esetben akár egyeztető eljárás útján is – érvényesíthesse annak a viszonynak a megszűnte után is, amelyben a megkülönböztetés állítólagosan történt. (1)  A tagállamok biztosítják, hogy minden személy, aki úgy ítéli meg, hogy az egyenlő bánásmód elvének be nem tartása miatt őt sérelem érte, az ebből az irányelvből eredő igényeit bírósági és/vagy közigazgatási úton – a tagállamok által szükségesnek vélt esetben akár egyeztető eljárás útján is – ténylegesen érvényesíthesse annak a viszonynak a megszűnte után is, amelyben a megkülönböztetés állítólagosan történt. Módosítás 64 Irányelvre irányuló javaslat 7 cikk – 3 a bekezdés (új) (3a)  A tagállamok nemzeti jogrendszerük keretében meghozzák azokat az intézkedéseket, amelyekkel valódi és hatékony kártérítés, illetve jóvátétel biztosítható – a tagállamok döntése alapján – a jelen irányelv szerinti megkülönböztetést elszenvedő személy részére az őt ért veszteségért vagy kárért; mindez visszatartó erejű és arányos az elszenvedett kárral. Módosítás 65 Irányelvre irányuló javaslat 8 cikk – 2 bekezdés (2)  Az (1) bekezdés nem akadályozhatja meg, hogy a tagállamok olyan bizonyítási szabályokat vezessenek be, amelyek kedvezőbbek a felperes számára. (2)  Az (1) bekezdés nem akadályozhatja meg, hogy a tagállamok olyan szabályokat vezessenek be, amelyek kedvezőbbek a felperes számára. Módosítás 66 Irányelvre irányuló javaslat 9 a cikk (új) 9a. cikk Az egyenlőség előmozdítása A tagállamok az ezen irányelv hatálya alá tartozó területekre vonatkozó törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezések, politikák és tevékenységek kialakítása és végrehajtása során vallásra vagy meggyőződésre, fogyatékosságra, életkorra vagy szexuális irányultságra való tekintet nélkül tevékenyen előmozdítják a személyek közötti egyenlőséget. Módosítás 86 Rendeletre irányuló javaslat 10 cikk A tagállamok biztosítják, hogy a tagállam egész területén megfelelő eszközök segítségével tájékoztassák az érintett személyeket, például a munkahelyükön az ezen irányelv alapján hozott rendelkezésekről, valamint a már hatályos, vonatkozó rendelkezésekről. A tagállamok biztosítják, hogy a tagállam egész területén megfelelő eszközök – köztük az internet – segítségével tájékoztassák az érintett személyeket, például a munkahelyükön az ezen irányelv alapján hozott rendelkezésekről, valamint a már hatályos, vonatkozó rendelkezésekről. Az egyenlő bánásmód elvének előmozdítása érdekében a tagállamok ad hoc jellegű tudatosító és tájékoztató kampányokat és képzést szerveznek. Módosítás 68 Irányelvre irányuló javaslat 11 cikk Az egyenlő bánásmód elvének előmozdítására figyelemmel a tagállamok ösztönzik a párbeszédet a megfelelő nem kormányzati szervezetekkel, különösen a nem kormányzati szervezetekkel, amelyeknek a nemzeti jogrendszerrel és gyakorlattal összhangban törvényes érdekében áll hozzájárulni az ezen irányelv hatálya alá tartozó területeken az ezen irányelvben meghatározott alapokon történő megkülönböztetés elleni küzdelemhez. Az egyenlő bánásmód elvének előmozdítására figyelemmel a tagállamok ösztönzik a párbeszédet a megfelelő érdekelt felekkel, különösen a nem kormányzati szervezetekkel, és a konzultációnak ki kell terjednie az irányelv végrehajtásának nyomon követésére is. Módosítás 69 Irányelvre irányuló javaslat 12 cikk – 1 bekezdés (1)  A tagállamok kijelölnek egy vagy több szervet, amelyek feladata annak ösztönzése, hogy a vallástól vagy meggyőződéstől, fogyatékosságtól, életkortól vagy szexuális irányultságtól függetlenül minden személy egyenlő bánásmódban részesüljön. Ezek a szervek az emberi jogok vagy az egyének jogainak védelmére nemzeti szinten hivatott intézmények részét képezhetik, ideértve a más közösségi jogi aktusok – ideértve a 2000/43/EK és a 2004/113/EK irányelvet is – szerinti jogokat is. (1)  A tagállamok kijelölnek egy vagy több, független és megfelelően finanszírozott szervet, amelyek feladata annak ösztönzése, hogy a vallástól vagy meggyőződéstől, fogyatékosságtól, életkortól vagy szexuális irányultságtól függetlenül minden személy egyenlő bánásmódban részesüljön. A tagállamok biztosítják, hogy e szerv vagy szervek az ezen irányelv hatálya alá tartozó területeken, valamint a 2000/78/EK irányelv szerint a foglalkoztatás és a munkavégzés területén hatáskörrel rendelkezzenek. Ezek a szervek a más közösségi jogi aktusok – ideértve a 2000/43/EK, a 2000/78/EK és a 2004/113/EK irányelvet is – szerinti jogok védelmére nemzeti szinten hivatott intézmények részét képezhetik. Módosítás 70 Irányelvre irányuló javaslat 12 cikk – 2 bekezdés – -1 francia bekezdés (új) – az alperes tagállamában azonos hatáskörrel rendelkező szervezettel vagy szervezetekkel való kapcsolatfelvétel útján elősegítsék a megkülönböztetéssel kapcsolatos jogi vagy közigazgatási eljárásokat olyan esetekben, amikor a hátrányos megkülönböztetés áldozata az alperesétől eltérő tagállamban rendelkezik lakóhellyel, Módosítás 71 Irányelvre irányuló javaslat 12 cikk – 2 bekezdés – -1 a francia bekezdés (új) – adott esetben jogsegélyt biztosítsanak a felperes számára a határon átnyúló vonatkozású jogviták esetén az igazságszolgáltatáshoz való hozzáférés megkönnyítése érdekében az ilyen ügyekben alkalmazandó költségmentességre vonatkozó közös minimumszabályok megállapításáról szóló 2003. január 27-i 2003/8/EK tanácsi irányelvvel1 összhangban, _____________ 1 HL L 26., 2003.1.31., 41. o. Módosítás 72 Irányelvre irányuló javaslat 12 cikk – 2 bekezdés – 2 francia bekezdés - független vizsgálatokat folytassanak a megkülönböztetés tárgyában, – független vizsgálatokat kövessenek nyomon és folytassanak a megkülönböztetés tárgyában, beleértve a megkülönböztetés-mentességről szóló törvény alkalmazását is, Módosítás 73 Irányelvre irányuló javaslat 12 cikk – 2 bekezdés – 3 a francia bekezdés (új) – együttműködjenek és információt cseréljenek az Alapjogi Ügynökséggel és más megfelelő európai uniós szervekkel. Módosítás 74 Irányelvre irányuló javaslat 12 cikk – 2 a bekezdés (új) (2a)  A tagállamok e szervek számára elegendő forrást biztosítanak, hogy lehetővé tegyék feladataik hatékony és könnyen hozzáférhető módon történő elvégzését. Módosítás 75 Irányelvre irányuló javaslat 13 cikk – a pont a) az egyenlő bánásmód elvével ellentétes minden törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezést hatályon kívül helyezzenek; a) az egyenlő bánásmód elvével ellentétes minden törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezést haladéktalanul hatályon kívül helyezzenek; Módosítás 76 Irányelvre irányuló javaslat 14 cikk A tagállamok megállapítják az ennek az irányelvnek megfelelően elfogadott nemzeti rendelkezések megsértése esetén alkalmazandó szankciók szabályait, és meghoznak minden szükséges intézkedést, hogy biztosítsák ezek alkalmazását. A szankció jelentheti az áldozat részére fizetendő kártérítést, nem korlátozható előzetes felső küszöb meghatározásával, és hatékonynak, arányosnak és visszatartó erejűnek kell lennie. A tagállamok megállapítják az ennek az irányelvnek megfelelően elfogadott nemzeti rendelkezések megsértése esetén alkalmazandó szankciók szabályait, és meghoznak minden szükséges intézkedést, hogy biztosítsák ezek alkalmazását. A szankció jelentheti az áldozat részére fizetendő kártérítést, amely nem korlátozható előzetes felső küszöb meghatározásával, és hatékonynak, arányosnak és visszatartó erejűnek kell lennie, továbbá a megkülönböztető viselkedés és hatásainak megszüntetését kell eredményezni. Módosítás 59 és 77 Irányelvre irányuló javaslat 15 cikk – 2 bekezdés (2)   Annak érdekében, hogy a különleges körülményeket tekintetbe vegyék, a tagállamok szükség esetén kiköthetik, hogy a 4. cikkben megállapított tényleges hozzáférés biztosítására vonatkozó kötelezettségnek [legkésőbb] négy [évvel az elfogadást követően]-ig kell eleget tenni. (2)  A 4. cikk (1) bekezdésének a) pontja értelmében, a már létező infrastruktúrákhoz, politikákhoz vagy eljárásokhoz való tényleges megkülönböztetés-mentes hozzáférés kötelezettségének való megfelelés érdekében, amennyiben ez szükséges, a tagállamoknak [a rendelkezés átültetésének határidejétől számított] további 10 év áll rendelkezésére. Az ilyen további időszakot igénybe venni kívánó tagállamok az okok megadása mellett legkésőbb az (1) bekezdésben megállapított dátumig értesítik erről a Bizottságot. A további időszakot igénybe venni kívánó tagállamok tervet nyújtanak be a Bizottsághoz a 4. cikk (1) bekezdése a) pontjában szereplő követelményeknek való fokozatos megfelelésről, a célokat, eszközöket és időbeli ütemezést is beleértve. Valamennyi tagállam, amely a további időszak igénybevételét választja, félévente jelentést tesz a Bizottságnak a ténylegesen megkülönböztetés-mentes hozzáférés biztosítása érdekében tett lépésekről, valamint a 4. cikk (1) bekezdése a) pontjának végrehajtása irányába tett haladásról. A Bizottság félévente jelentést tesz a Tanácsnak. Módosítás 78 Irányelvre irányuló javaslat 16 cikk – 1 bekezdés (1)  A tagállamok és a nemzeti egyenlőségi szervek legkésőbb ...-ig, azt követően pedig ötévenként tájékoztatják a Bizottságot minden olyan információról, amelyre a Bizottságnak szüksége van ahhoz, hogy ezen irányelv végrehajtásáról jelentést készítsen az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak. (1)  A tagállamok legkésőbb …-ig, azt követően pedig ötévenként tájékoztatják a Bizottságot minden olyan információról, amelyre a Bizottságnak szüksége van ahhoz, hogy ezen irányelv végrehajtásáról jelentést készítsen az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak. Módosítás 79 Irányelvre irányuló javaslat 16 cikk – 1 a bekezdés (új) (1a)  Legkésőbb az irányelv hatálybalépését követő … éven belül a megkülönböztetés-mentességgel kapcsolatos átfogó közösségi jogi keretet kell hatályba léptetni egyetlen irányelv formájában, amely az EKSz. 13. cikkén alapuló valamennyi meglévő irányelvet – beleértve ezt az irányelvet is – egységesíti és így azok helyébe lép. Az új irányelvnek egyenlő mértékű védelmet kell biztosítania a megkülönböztetés alapjául szolgáló valamennyi ok tekintetében. Módosítás 80 Irányelvre irányuló javaslat 16 cikk – 2 bekezdés (2)  A Bizottság jelentése adott esetben tekintetbe veszi a szociális partnerek és a jelentős nem kormányzati szervezetek, valamint az EU Alapjogi Ügynöksége szempontjait. A nemek közti egyenlőség biztosítása elvének megfelelően ez a jelentés tartalmazza többek között a nők és férfiak vonatkozásában hozott intézkedések hatásvizsgálatát is. A kapott információk fényében ez a jelentés szükség esetén magában foglalja az irányelv felülvizsgálatára és módosítására vonatkozó javaslatokat. (2)  A Bizottság jelentése adott esetben tekintetbe veszi a szociális partnerek és a jelentős nem kormányzati szervezetek, valamint az EU Alapjogi Ügynöksége szempontjait. A jelentés tartalmazza a tagállamok aktuális gyakorlatának áttekintését a 2. cikk (7) bekezdésének vonatkozásában, a biztosítási díjak és juttatások számításában a kor és a fogyatékosság tényezőként történő alkalmazásával kapcsolatban. A nemek közti egyenlőség biztosítása elvének megfelelően ez a jelentés tartalmazza többek között a nők és férfiak vonatkozásában hozott intézkedések hatásvizsgálatát is. A jelentés a többszörös megkülönböztetésre vonatkozó információkat is tartalmaz, amelyben nemcsak a valláson vagy meggyőződésen, szexuális irányultságon, életkoron és fogyatékosságon alapuló megkülönböztetést veszik figyelembe, hanem a nemi, faji vagy etnikai származáson alapuló megkülönböztetést is. A kapott információk fényében ez a jelentés szükség esetén magában foglalja az irányelv felülvizsgálatára és módosítására vonatkozó javaslatokat.