Az Európai Parlament,

–   tekintettel a 2006-os mentesítő határozatok nyomon követéséről szóló, a Bizottság által az Európai Parlamenthez intézett, 2008. október 15-i jelentésre (COM(2008)0629) és az azt kísérő bizottsági munkadokumentumra (SEC(2008)2579),

–   tekintettel a Bizottság "Európai ügynökségek – A további teendők" című, 2008. március 11-i közleményére (COM(2008)0135),

–   tekintettel a szabályozási ügynökségek intézményi vonatkozásainak jövőbeni rendezésére irányuló stratégiáról szóló, 2008. október 21-i állásfoglalására(1),

–   tekintettel az Európai Közösségek általános költségvetésére alkalmazandó költségvetési rendeletről szóló 1605/2002/EK, Euratom tanácsi rendeletre(2),

–   tekintettel az Európai Közösségek általános költségvetésére alkalmazandó költségvetési rendeletről szóló, 1605/2002/EK, Euratom tanácsi rendelet 185. cikkében említett szervekre vonatkozó költségvetési keretrendeletről szóló, 2002. november 19-i 2343/2002/EK, Euratom bizottsági rendeletre(3), és különösen 96. cikkére,

–   tekintettel a Számvevőszék "Európai uniós ügynökségek: Középpontban az eredmények" című, 5/2008. sz. különjelentésére,

–   tekintettel eljárási szabályzatának 71. cikkére és V. mellékletére,

–   tekintettel eljárási szabályzatának 45. cikkére,

–   tekintettel a Költségvetési Ellenőrző Bizottság jelentésére és a Költségvetési Bizottság véleményére (A6–0148/2009),

A.   mivel ez az állásfoglalás az 1605/2002/EK, Euratom rendelet 185. cikke értelmében vett szervek tekintetében fogalmaz meg a mentesítési határozatot kísérő horizontális megállapításokat, összhangban a 2343/2002/EK, Euratom rendelet 96. cikkével és a Parlament eljárási szabályzata V. mellékletének 3. cikkével,

B.   mivel a fenti bizottsági közlemény elfogadását követően a Parlament, a Tanács és a Bizottság újraindította az ügynökségek egységes működési keretének meghatározására irányuló projektet, és létrehozott egy intézményközi munkacsoportot,

Bevezetés

1.   megállapítja, hogy 2007-ben az Európai Számvevőszék 23 decentralizált ügynökséget, 3 végrehajtó ügynökséget és az Euratom Szerződés értelmében létrehozott Ellátási Ügynökséget ellenőrzött; megállapítja, hogy a közösségi költségvetésből 2007-ben a decentralizált ügynökségeknek juttatott támogatások összege 452 000 000 euró volt; hangsúlyozza, hogy egyéb bevételek, mint például a díjakból származó saját bevételek, az EFTA-tagországok hozzájárulásai és a közösségi programok külön hozzájárulásai révén az ügynökségek költségvetése számára több mint 1 000 000 000 euró került elkülönítésre;

2.   rámutat, hogy az elmúlt években a mentesítési eljárás alá eső ügynökségek száma jelentősen nőtt (2000-ben: 8, 2007-ben: 21 decentralizált ügynökség és három végrehajtó hivatal), amibe nem értendő bele az a három ügynökség, amelyeket a Számvevőszék ellenőriz, de amelyek nem tartoznak a Parlament általi mentesítési eljárás alá;

3.   rámutat arra, hogy a decentralizált ügynökségek számára a költségvetési hatóság 3487,5 álláshelyet engedélyezett a létszámtervekben; megjegyzi, hogy a Számvevőszék által szolgáltatott dokumentumok szerint 2823 álláshely került betöltésre, a 961,5 szerződéses alkalmazott és nemzeti szakértő álláshelyén felül;

4.   üdvözli a Bizottság fent említett jelentését a 2006. évi mentesítő határozatok nyomon követéséről;

5.   ismételten rámutat arra, hogy a közösségi jog nem határozza meg az ügynökség fogalmát, és támogatja az ügynökségek mint "a Közösségek által létrehozott, jogi személyiséggel bíró szervezetek"(4) meghatározását; emlékeztet arra, hogy az ügynökségek három kategóriája felel meg ennek a meghatározásnak, nevezetesen a decentralizált ügynökségek, a végrehajtó ügynökségek és egyéb szervek;

6.   ezzel összefüggésben megerősíti, hogy a "decentralizált ügynökség" kifejezés a hagyományos ügynökségekre vonatkozó általános kifejezés; úgy ítéli meg, hogy a "szabályozó ügynökség" kifejezés, amelyet egyre inkább alkalmaznak gyűjtőnévként, félrevezető, mivel nem minden decentralizált ügynökségnek vannak szabályozói feladatai;

7.   emlékeztet arra, hogy az európai jogalkotó különféle okokból hoz létre decentralizált ügynökségeket, mint például bizonyos szolgáltatások nyújtására, szakértők foglalkoztatására, valamint szabályozói és ellenőrzési feladatok végrehajtására;

8.   a decentralizált szervek költségvetésének megállapítását és a vonatkozó költségvetés végrehajtásának értékelését a Költségvetési Bizottság fő feladatainak tekinti;

9.   sürgeti a Számvevőszéket, hogy az átláthatóság kedvéért vegye figyelembe az ügynökségek három kategóriáját a következő éves jelentésében;

10.   tudomásul veszi, hogy a Számvevőszék a 2006-os pénzügyi évhez képest javulást tapasztalt a pénzügyi fegyelem tekintetében, azonban néhány ügynökségnél a munkaerő-felvétel és a közbeszerzés területén még előfordulnak hiányosságok, amelyeket az engedélyező tisztviselőknek kezelniük kell;

11.   helyteleníti, hogy a Számvevőszék számos ügynökségnél ismét súlyos problémákat talált a közbeszerzési szabályok és a személyzeti szabályzat végrehajtása terén; nem hajlandó elfogadni, hogy ezek a hiányosságok évek óta fennállnak; úgy véli, hogy a 2343/2002/EK, Euratom rendelet felülvizsgálata nem fogja megszüntetni ezeket a problémákat, és hogy a jogi keret alapvető átdolgozására van szükség;

12.   tudomásul veszi a Bizottság kijelentését, hogy minden szükséges támogatást megkaptak azok az ügynökségek, amelyek át kívántak állni az ABAC-ra (eredmény-szemléletű számvitel); megjegyzi, hogy néhány esetben az ügynökségek nem találták kielégítőnek a támogatást;

Költségvetési tervezés és végrehajtás

13.   megjegyzi, hogy a felülvizsgált 2343/2002/EK, Euratom rendelet foglalkozott azzal a problémával, hogy az ügynökségek túlbecsülik a készpénzigényüket; a rendelet rendelkezik arról, hogy a felesleges pénzforgalom elkerülése érdekében az ügynökségeknek a kifizetési kérelmekben az éves készpénzigény megjelölésekor pontos előrejelzést kell adniuk;

14.   sürgeti a Bizottságot, hogy vegye fontolóra technikai csökkentés alkalmazását a feleslegek csökkentése érdekében alacsony végrehajtási arányok és tartósan magas szintű álláshely-üresedés esetén, aminek következtében a célhoz kötött bevételek is csökkenni fognak;

15.   ezzel összefüggésben megállapítja, hogy a decentralizált ügynökségek csak nehezen tudnak felvenni magasan képzett személyzetet és szakértőket; felkéri a Bizottságot és az Európai Személyzeti Felvételi Hivatalt, hogy fokozzák támogató erőfeszítéseiket;

16.   sürgeti a Bizottságot, hogy folytassa az ügynökségi költségvetések 2008-as és 2009-es végrehajtásának ellenőrzését, és hajtsa végre a szükséges változtatásokat az ügynökségek költségvetési javaslata tekintetében;

17.   üdvözli a 2009-es előzetes költségvetési tervezet benyújtása óta észrevehető, a legutolsó ismert feleslegnek (amely a 2009-es EKT esetén az n-2. év) a közösségi hozzájárulás kiszámításakor történő módszeres figyelembe vételére irányuló bizottsági erőfeszítéseket; az átláthatóság és a hatékonyság javítása érdekében felhívja a Bizottságot, hogy főszabályként mindig adjon részletes tájékoztatást az ügynökségek rendelkezésére álló célhoz kötött bevételek, és különösen az előző évi áthozatok kiszámítására és elszámolására vonatkozó eljárások tekintetében;

18.   üdvözli a Bizottság döntését, hogy a költségvetési hatóság kérésének megfelelően figyelembe veszi a célhoz kötött bevételeket a decentralizált ügynökségek 2009-re vonatkozó előzetes költségvetési tervezetének összeállításakor; úgy ítéli meg, hogy ez kétségtelenül közelebb visz egy lépéssel a költségvetés átláthatóságának növeléséhez;

19.   felhívja a figyelmet arra, hogy a célhoz kötött bevételek jelenlegi felhasználása továbbra is kockázatot jelent a költségvetés átláthatóságára és az uniós forrásokkal való eredményes és hatékony gazdálkodásra, mivel a célhoz kötött bevételek becslése nehéz, és nem integrálhatók átlátható módon a költségvetési tervezésbe és kezelésbe tekintettel arra, hogy e bevételek típusonként eltérnek, különböző években keletkeztek és különböző eljárásokkal szabadíthatók fel;

20.   megállapítja, hogy 2007-ben a közösségi programokra szánt támogatásokból mintegy 550 000 000 eurót három végrehajtó ügynökség kötött le; a működési előirányzatokon kívül 47 000 000 eurót fordítottak igazgatási célokra, azaz az érintett végrehajtó ügynökség működésére; megállapítja, hogy ezeknél az ügynökségeknél 119 ideiglenes és 279 szerződéses alkalmazott dolgozott;

21.   ismételten felhívja a figyelmet arra a tényre, hogy a működési programokra szánt keretből vett összegek tisztán igazgatási műveletek finanszírozására kerülnek felhasználásra; felkéri a Költségvetési Ellenőrző Bizottságot, hogy szorosan kísérje figyelemmel a Bizottság igazgatási feladatainak kiszervezésével kapcsolatos jövőbeli fejleményeket;

22.   megállapítja, hogy az Euratom Ellátási Ügynökség a Bizottság igazgatási egységeként működik, amelyet tükröz a költségvetési nómenklatúra és az a tény, hogy a főigazgató az Európai Bizottság személyzetének tagja;

A költségvetési rendelet és a személyzeti szabályzat betartása

23.   súlyos problémának tekinti, hogy néhány ügynökséget ismételt kritika ér amiatt, hogy nem tartják be többek között az 1605/2002/EK, Euratom rendelet rendelkezéseit, különösen a közbeszerzéseket és a személyzeti szabályzatot stb. illetően; rámutat, hogy ennek az az oka, hogy a szabályok többsége nagyobb intézményekre van szabva, és a legtöbb kis ügynökségnek nincs elegendő kritikus tömege ahhoz, hogy a szabályozási előírásoknak képes legyen megfelelni;

24.   sajnálatát fejezi ki, hogy a Parlamentnek az ügynökségekre vonatkozó 2006-os mentesítési állásfoglalásokban megfogalmazott kérése ellenére a Bizottság erre nem dolgozott ki gyors megoldást, és arra kéri ezért a Bizottságot, hogy dolgozzon ki javaslatot a hatékonyság növelésére a különféle ügynökségek ügyviteli funkcióinak összefogása révén;

25.   szorgalmazza, hogy a Bizottság fokozza erőfeszítéseit, és adjon meg minden szükséges adminisztratív segítséget a viszonylag kisméretű és különösen az újonnan létrejött ügynökségek számára; tekintettel a múltbeli negatív tapasztalatokra, felkéri a Bizottságot, hogy a lehető legrövidebb időn belül adjon ki az ügynökségek számára külön iránymutatásokat a személyzet felvételére, a közbeszerzésre stb. vonatkozó pénzügyi szabályok alkalmazásáról;

26.   ezzel összefüggésben nagyon gondosan fogja értékelni a Költségvetési Bizottság és a Költségvetési Ellenőrző Bizottság megbízásából készült, "Az uniós ügynökségek közös támogató szolgálatának létrehozásával kapcsolatos lehetőségek és azok megvalósíthatósága" című tanulmányt;

Belső ellenőrzés

27.   elégedettségének ad hangot azzal kapcsolatban, hogy a Bizottság belső ellenőrzési szolgálata a 2007-es éves jelentésben az előző évre vonatkozó fenntartását visszavonta azzal, hogy erőforrás hiányában nem képes minden egyes decentralizált ügynökséget évente egyszer ellenőrizni;

28.   üdvözli a Bizottság belső könyvvizsgálója, valamint az ügynökségek belső könyvvizsgálói, illetve a belső ellenőrzésért felelős más munkatársai közötti gyakorlati együttműködést;

29.   emlékeztet arra, hogy az ügynökségekre vonatkozó 2006-os mentesítési állásfoglalásaiban a Parlament megkérdezte az ügynökségeket, hogy megfelelnek-e a 2343/2002/EK, Euratom rendeletben előírt azon kötelezettségüknek - és ha igen, hogyan -, hogy a mentesítő hatóságnak és a Bizottságnak éves jelentést küldjenek a belső ellenőrzésekről; sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy míg 21 ügynökség esett a 2007-es mentesítési eljárás hatálya alá, a Parlament ilyen jelentést csak két ügynökségtől (Európai Szakképzés-fejlesztési Központ, Európai Repülésbiztonsági Ügynökség) kapott;

Az ügynökségek teljesítményének értékelése

30.   tudomásul veszi a Bizottság válaszát az ügynökségekre vonatkozó 2006-os mentesítési állásfoglalásokra, és hogy 2008 szeptemberében elkészítette:

31.   meggyőződése, hogy a decentralizált ügynökségek Bizottság által megkezdett és felügyelt, 2009 végéig elvégzendő értékelése hozzá fog járulni az ügynökségek mulasztásainak és hiányosságainak felméréséhez; elégedett amiatt, hogy a Bizottság a tanulmány megkezdésére referenciacsoportot hozott létre;

32.   emlékeztet a decentralizált ügynökségeknek a Bizottság általi horizontális értékelésére, amelyre a fent említett közlemény hivatkozik, és amelynek eredményei 2009–10-re válnak hozzáférhetővé; felhívja a Bizottságot annak biztosítására, hogy az ügynökségek értékelése mind az ügynökségek, mind az érdekeltek érdekében legyen átláthatóbb;

Fegyelmi eljárások

33.   emlékeztet arra, hogy a Parlament a 2006-os ügynökségi mentesítési állásfoglalásaiban felszólította az ügynökségeket, hogy fontolják meg egy több ügynökséget átfogó fegyelmi tanács felállítását; megállapítja, hogy történt előrelépés, de továbbra is számos probléma merül fel, különösen annak következtében, hogy nehéz olyan munkatársakat találni, akik megfelelő besorolási fokozattal rendelkeznek ahhoz, hogy a fegyelmi tanács tagjai lehessenek; felszólítja az ügynökségeket, hogy tájékoztassák a mentesítő hatóságot, megvalósítható-e a több ügynökséget átfogó fegyelmi tanács felállítása, és szükség esetén javasoljanak más megoldást;

A Számvevőszék 5/2008. sz. különjelentése

34.   üdvözli a fent említett számvevőszéki különjelentés kellő időben történő közzétételét, és sürgeti az Európai Unió decentralizált ügynökségeit, hogy vegyék tudomásul a jelentésben megállapított hiányosságokat és cselekedjenek a Számvevőszék ajánlásainak megfelelően;

35.   rámutat arra, hogy az uniós ügynökségek alapjogi aktusainak egyértelműen meg kell határozniuk feladataikat és hatáskörüket, valamint hangsúlyozniuk kell az ügynökségek munkájának eredményalapú megközelítését;

36.   hangsúlyozza, hogy az adott területre vonatkozó többéves közösségi stratégiával összhangban az uniós ügynökségeknek többéves munkaterveket kell kidolgozniuk; az aktuális éves munkatervnek egyértelmű, konkrét és mérhető célokat kell kitűznie, amelyeknek a várt eredmények elérésének biztosítása érdekében alapul kell szolgálniuk az ügynökség tevékenységeihez, forrásaihoz, szemléletéhez és menetrendjéhez; rámutat, hogy a munkaprogramnak alkalmazkodnia kell az ügynökség jóváhagyott költségvetésének kereteihez;

37.   kéri, hogy az uniós ügynökségek igazgatótanácsai a tevékenységalapú költségvetés-tervezés és irányítás (ABB/ABM) bevezetése révén törekedjenek a feladattervezés és a (pénzügyi és emberi) erőforrás-tervezés közötti maximális összhang megteremtésére, és kiemeli, hogy az ügynökségekre is vonatkozik a hatékony és eredményes pénzgazdálkodás és a költségvetési fegyelem elve;

38.   megjegyzi, hogy az egyes ügynökségek munkáját a kiadások, valamint a humánerőforrás-gazdálkodás optimalizálása érdekében kockázatelemzésnek kell kísérnie;

39.   javasolja, hogy a Számvevőszék továbbra is ellenőrizze az ügynökségeket időről időre, de összpontosítson jobban az ügynökségek belső hatékonyságának kérdésére, és mérje fel, hogy az előző évi ajánlásokat mennyiben teljesítették;

Intézményközi párbeszéd az ügynökségek egységes működési keretéről

40.   emlékeztet a fenti állásfoglalásban hivatkozott azon javaslatára, mely szerint az intézményközi munkacsoportnak többek között foglalkoznia kellene azzal a kérdéssel is, hogy az ügynökségeknek az adott pénzügyi év tekintetében egységes formában kellene beszámolniuk tevékenységükről;

41.   üdvözli az Elnökök Értekezlete 2008. december 18-i azon határozatát, hogy kinevez 5 képviselőt a szabályozó ügynökségek szerepével foglalkozó intézményközi munkacsoportba delegált európai parlamenti küldöttségbe;

42.   a szabályozó ügynökségek intézményi szempontjainak jövőbeli rendezésére irányuló stratégiáról szóló, fent említett állásfoglalást az intézményközi munkacsoport munkájában részt vevő parlamenti küldöttség számára adott megbízásnak tekinti;

43.   ragaszkodik ahhoz, hogy közös minimumszabályokat kell kialakítani a decentralizált ügynökségek jövőbeli létrehozására vonatkozóan;

44.   felhívja mindenestre a Bizottságot és az ügynökségeket, hogy az ügynökségek teljes, összevethető és frissített pénzügyi kimutatásait tegyék közzé a Bizottság és a decentralizált ügynökségek által indított közös intranetes weboldalon;

45.   felhívja az intézményközi munkacsoportot, hogy a 2007-es mentesítési eljárás tükrében fontolják meg:

­ a költségvetés végrehajtási nehézségei mögött meghúzódó okokat, különös tekintettel a "fentről lefelé" megközelítés hiányára az ügynökségek költségvetését és személyzeti politikáját illetően;

­ azt a kérdést, hogy a toborzási és közbeszerzési előírásoknak való megfelelés miért okoz gondot több ügynökségnek is;

­ az Európai Csaláselleni Hivatalnak az ügynökségekkel kapcsolatos tapasztalataiból levonható tanulságokat;

­ azt, hogy az ügynökségek hogyan tudnának költséghatékonyabban politikákat megvalósítani, például a különböző ügynökségek ügyviteli funkcióinak összevonása révén;

­ valamint azt, hogy a Bizottság részéről nyújtott különböző támogatások és szolgáltatások hogyan reagálhatnának gyorsabban az ügynökségek szükségleteire;

o
o   o

(1) Elfogadott szövegek, P6_TA(2008)0495. (2) HL L 248., 2002.9.16., 1. o. (3) HL L 357., 2002.12.31., 72. o. (4) Lásd az Európai Parlament Költségvetési Tanácsadó Osztálya által, az ügynökségek mentesítéséről készített, 2006. decemberi tanulmányban kifejtett érveket.