Index 
 Előző 
 Következő 
 Teljes szöveg 
Eljárás : 2008/2186(DEC)
A dokumentum állapota a plenáris ülésen
Válasszon egy dokumentumot : A6-0168/2009

Előterjesztett szövegek :

A6-0168/2009

Viták :

PV 21/04/2009 - 19
CRE 21/04/2009 - 19

Szavazatok :

PV 23/04/2009 - 8.15
A szavazatok indokolása

Elfogadott szövegek :

P6_TA(2009)0289

Elfogadott szövegek
PDF 886kWORD 503k
2009. április 23., Csütörtök - Strasbourg
2007. évi mentesítés: az EU általános költségvetése, III. szakasz, Bizottság
P6_TA(2009)0289A6-0168/2009
Határozat
 Határozat
 Határozat
 Határozat
 Határozat
 Állásfoglalás

1.Az Európai Parlament 2009. április 23-i határozata az Európai Unió 2007-es pénzügyi évre szóló költségvetésének végrehajtására vonatkozó mentesítésről, III. szakasz – Bizottság (SEC(2008)2359 – C6-0415/2008 – 2008/2186(DEC))

Az Európai Parlament,

–   tekintettel az Európai Unió 2007-es pénzügyi évre vonatkozó általános költségvetésére(1),

–   tekintettel az Európai Közösségek 2007-es pénzügyi évre vonatkozó végleges éves beszámolójára – I. kötet (SEC (2008)2359 – C6-0415/2008)(2),

–   tekintettel a Bizottság által a 2006-os mentesítő határozatok nyomon követéséről az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak benyújtott éves jelentéseire (COM(2008)0629, COM(2008)0628) és a Bizottság szolgálatainak e jelentésekhez csatolt munkadokumentumaira (SEC(2008)2579, SEC(2008)2580),

–   tekintettel "A Bizottság által a 2007-es évben az igazgatás terén elért eredmények összefoglalása" című bizottsági közleményre (COM(2008)0338),

–   tekintettel a Bizottságnak a 2007-ben elvégzett belső ellenőrzésekről a mentesítésért felelős hatóság számára készített éves jelentésére (COM(2008)0499) és a Bizottság szolgálatainak e jelentéshez csatolt munkadokumentumaira (SEC(2008)2361),

–   tekintettel a Bizottságnak a tagállamok által a Számvevőszék 2006-os pénzügyi évre vonatkozó éves jelentésére adott válaszokról szóló jelentésére (COM(2008)0112),

–   tekintettel a Bizottság által 2006. május 3-án elfogadott zöld könyvre az európai átláthatósági kezdeményezésről (COM(2006)0194),

–   tekintettel a Számvevőszék egységes ellenőrzési modellről (single audit) szóló, 2/2004. számú véleményére (és a közösségi belső ellenőrzési keretrendszerre irányuló javaslatára)(3),

–   tekintettel a Bizottság közleményére egy integrált belső ellenőrzési keretrendszerre irányuló ütemtervről (COM(2005)0252),

–   tekintettel a Bizottság integrált belső ellenőrzési keretrendszerre irányuló cselekvési tervére (COM(2006)0009), az integrált belső ellenőrzési keretrendszerre irányuló bizottsági cselekvési terv terén tett előrelépésről a Tanácsnak, az Európai Parlamentnek és az Európai Számvevőszéknek benyújtott jelentésére (COM(2007)0086) és a Bizottság szolgálatainak e jelentéshez csatolt munkadokumentumára (SEC(2007)0311),

–   tekintettel az integrált belső ellenőrzési keretrendszerre irányuló bizottsági cselekvési terv végrehajtási eredményeit bemutató, 2006. július 19-én közzétett első, féléves jelentésre (SEC(2006)1009), amely a Parlamentnek a 2004-es pénzügyi évre vonatkozó mentesítő határozathoz csatolt állásfoglalásában foglalt kérésére készült,

–   tekintettel a Számvevőszéknek a tagállamok éves összefoglalóiról, "nemzeti nyilatkozatairól" és a nemzeti ellenőrző intézmények uniós pénzeszközökkel kapcsolatos ellenőrző munkájáról szóló, 6/2007 számú véleményére(4),

–   tekintettel a Bizottságnak a strukturális intézkedések megosztott irányításával összefüggésben a Bizottság felügyeleti szerepének megerősítésére irányuló cselekvési tervére (COM(2008)0097),

–   tekintettel a Danuta Hübner és Vladimír Špidla biztosok által a Bizottságnak benyújtott közleményre, amely időközi jelentést tartalmaz a strukturális intézkedések megosztott irányításával összefüggésben a Bizottság felügyeleti szerepének megerősítésére irányuló cselekvési terv végrehajtásáról (SEC(2008)2756) és a Bizottság szolgálatainak e közleményhez csatolt munkadokumentumára (SEC(2008)2755),

–   tekintettel a Bizottságnak az integrált belső ellenőrzési keretrendszerre irányuló bizottsági cselekvési tervről a Tanácsnak, az Európai Parlamentnek és az Európai Számvevőszéknek benyújtott jelentésére (COM(2008)0110) és a Bizottság szolgálatainak e jelentéshez csatolt munkadokumentumára (SEC(2008)0259),

–   tekintettel a Számvevőszéknek a 2007-es pénzügyi évre vonatkozó költségvetés végrehajtásáról szóló, az ellenőrzés alá vont intézmények válaszait tartalmazó éves jelentésére(5), valamint a Számvevőszék különjelentéseire,

–   tekintettel a Számvevőszéknek az elszámolás megbízhatóságát, valamint az alapjául szolgáló ügyletek jogszerűségét és szabályszerűségét igazoló, az EK-Szerződés 248. cikke szerinti megbízhatósági nyilatkozatára(6),

–   tekintettel a Bizottságnak az elfogadható hibakockázat fogalmának egységes értelmezéséről szóló, 2008. december 16-i közleményére (COM(2008)0866) és a Bizottság szolgálatainak e közleményhez csatolt munkadokumentumára (SEC(2008)3054),

–   tekintettel a Tanács 2009. február 10-i ajánlására a 2007-es pénzügyi évre szóló költségvetés végrehajtására vonatkozóan a Bizottságnak adandó mentesítésről (5587/2009 – C6-0055/2009),

–   tekintettel az EK-Szerződés 274., 275. és 276. cikkére, valamint az Euratom-Szerződés 179a. és 180b. cikkére,

–   tekintettel az EK-Szerződés 246. és azt követő, a Számvevőszékre vonatkozó cikkeire,

–   tekintettel a nemzetközi auditálási normákra és a nemzetközi számviteli normákra, nevezetesen a közszférában alkalmazandóakra,

–   tekintettel a Számvevőszékről végzett nemzetközi szakértői vizsgálatra,

   tekintettel az Európai Közösségek tisztviselőinek személyzeti szabályzatáról és e Közösségek egyéb alkalmazottainak alkalmazási feltételeiről szóló, 1968. február 29-i 259/68/EGK, Euratom, ESZAK tanácsi rendeletre(7), különösen az öregségi és rokkantsági nyugdíjra vonatkozó V. címének 3. fejezetére, valamint a személyzeti szabályzat 83a. cikkének végrehajtási szabályairól szóló XII. mellékletre,

–   tekintettel az Európai Közösségek általános költségvetésére alkalmazandó költségvetési rendeletről szóló, 2002. június 25-i 1605/2002/EK, Euratom tanácsi rendeletre(8), különösen 145., 146. és 147. cikkére,

–   tekintettel eljárási szabályzatának 70. cikkére és V. mellékletére,

–   tekintettel a Költségvetési Ellenőrző Bizottság jelentésére és a többi érdekelt bizottság véleményére (A6-0168/2009),

A.   mivel az EK-Szerződés 274. cikke értelmében a Bizottság a költségvetést saját felelősségére hajtja végre, a hatékony és eredményes pénzgazdálkodás alapelvének megfelelően,

1.   mentesítést ad a Bizottság számára az Európai Unió 2007-es pénzügyi évre szóló költségvetésének végrehajtására vonatkozóan;

2.   észrevételeit állásfoglalásban foglalja össze, amely szerves részét képezi az Európai Unió 2007-es pénzügyi évre szóló általános költségvetésének végrehajtására (III. szakasz – Bizottság és végrehajtó ügynökségek) vonatkozó mentesítő határozatoknak;

3.   utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt a határozatot, valamint az annak szerves részét képező állásfoglalást a Tanácsnak, a Bizottságnak, a Bíróságnak, a Számvevőszéknek és az Európai Beruházási Banknak, valamint a tagállamok nemzeti parlamentjeinek és nemzeti és regionális ellenőrző intézményeinek, és gondoskodjon az Európai Unió Hivatalos Lapjában való közzétételéről (L sorozat).

(1) HL L 77., 2007.3.16.
(2) HL C 287., 2008.11.10., 1. o.
(3) HL C 107., 2004.4.30., 1. o.
(4) HL C 216., 2007.9.14., 3. o.
(5) HL C 286., 2008.11.10., 1. o.
(6) HL C 287., 2008.11.10., 111. o.
(7) HL L 56., 1968.3.4., 1. o.
(8) HL L 248., 2002.9.16., 1. o.


2.Az Európai Parlament 2009. április 23-i határozata az Oktatási, Audiovizuális és Kulturális Végrehajtó Ügynökség 2007-es pénzügyi évre szóló költségvetésének végrehajtására vonatkozó mentesítésről (SEC(2008)2359 – C6-0415/2008 – 2008/2186(DEC))

Az Európai Parlament,

–   tekintettel az Európai Unió 2007-es pénzügyi évre vonatkozó általános költségvetésére(1),

–   tekintettel az Európai Közösségek 2007-es pénzügyi évre vonatkozó végleges éves beszámolójára – I. kötet (SEC (2008)2359 – C6-0415/2008)(2),

–   tekintettel az Oktatási, Audiovizuális és Kulturális Végrehajtó Ügynökség 2007-es pénzügyi évre vonatkozó végleges éves beszámolójára(3),

–   tekintettel a Bizottságnak a 2006-os mentesítő határozatok nyomon követéséről az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak benyújtott éves jelentéseire (COM(2008)0629, COM(2008)0628) és a Bizottság szolgálatainak e jelentésekhez csatolt munkadokumentumaira (SEC(2008)2579, SEC(2008)2580),

–   tekintettel "A Bizottság által a 2007-es évben az igazgatás terén elért eredmények összefoglalása" című bizottsági közleményre (COM(2008)0338),

–   tekintettel a Bizottságnak a 2007-ben elvégzett belső ellenőrzésekről a mentesítésért felelős hatóság számára készített éves jelentésére (COM(2008)0499) és a Bizottság szolgálatainak e jelentéshez csatolt munkadokumentumára (SEC(2008)2361),

–   tekintettel a Bizottságnak a tagállamok által a Számvevőszék 2006-os pénzügyi évre vonatkozó éves jelentésére adott válaszokról szóló jelentésére (COM(2008)0112),

–   tekintettel a Bizottság által 2006. május 3-án elfogadott zöld könyvre az európai átláthatósági kezdeményezésről (COM(2006)0194),

–   tekintettel a Számvevőszék egységes ellenőrzési modellről (single audit) szóló, 2/2004. számú véleményére (és a közösségi belső ellenőrzési keretrendszerre irányuló javaslatára)(4),

–   tekintettel a Bizottság közleményére egy integrált belső ellenőrzési keretrendszerre irányuló ütemtervről (COM(2005)0252),

–   tekintettel a Bizottság integrált belső ellenőrzési keretrendszerre irányuló cselekvési tervére (COM(2006)0009), az integrált belső ellenőrzési keretrendszerre irányuló bizottsági cselekvési terv terén tett előrelépésről a Tanácsnak, az Európai Parlamentnek és az Európai Számvevőszéknek benyújtott jelentésére (COM(2007)0086) és a Bizottság szolgálatainak e jelentéshez csatolt munkadokumentumára (SEC(2007)0311),

–   tekintettel az integrált belső ellenőrzési keretrendszerre irányuló bizottsági cselekvési terv végrehajtásának eredményeit bemutató, 2006. július 19-én közzétett első, féléves jelentésre (SEC(2006)1009), amely a Parlamentnek a 2004-es pénzügyi évre vonatkozó mentesítő határozathoz csatolt állásfoglalásában foglalt kérésére készült,

–   tekintettel a Számvevőszéknek a tagállamok éves összefoglalóiról, "nemzeti nyilatkozatairól" és a nemzeti ellenőrző intézmények uniós pénzeszközökkel kapcsolatos ellenőrző munkájáról szóló, 6/2007 számú véleményére(5),

–   tekintettel a Bizottságnak a strukturális intézkedések megosztott irányításával összefüggésben a Bizottság felügyeleti szerepének megerősítésére irányuló cselekvési tervére (COM(2008)0097),

–   tekintettel a Danuta Hübner és Vladimír Špidla biztosok által a Bizottságnak benyújtott közleményre, amely időközi jelentést tartalmaz a strukturális intézkedések megosztott irányításával összefüggésben a Bizottság felügyeleti szerepének megerősítésére irányuló cselekvési terv végrehajtásáról (SEC(2008)2756) és a Bizottság szolgálatainak e közleményhez csatolt munkadokumentumára (SEC(2008)2755),

–   tekintettel a Bizottságnak az integrált belső ellenőrzési keretrendszerre irányuló bizottsági cselekvési tervről a Tanácsnak, az Európai Parlamentnek és az Európai Számvevőszéknek benyújtott jelentésére (COM(2008)0110) és a Bizottság szolgálatainak e jelentéshez csatolt munkadokumentumára (SEC(2008)0259),

–   tekintettel a Számvevőszéknek az Oktatási, Audiovizuális és Kulturális Végrehajtó Ügynökség 2007-es pénzügyi évre vonatkozó végleges éves beszámolójáról szóló jelentésére, az Ügynökség válaszaival együtt(6),

–   tekintettel a Számvevőszéknek az elszámolás megbízhatóságát, valamint az alapjául szolgáló ügyletek jogszerűségét és szabályszerűségét igazoló, az EK-Szerződés 248. cikke szerinti megbízhatósági nyilatkozatára(7),

–   tekintettel a Bizottságnak az elfogadható hibakockázat fogalmának egységes értelmezéséről szóló, 2008. december 16-i közleményére (COM(2008)0866) és a Bizottság szolgálatainak e közleményhez csatolt munkadokumentumára (SEC(2008)3054),

–   tekintettel a Tanács 2009. február 10-i tanácsi ajánlására a 2007-es pénzügyi évre szóló költségvetés végrehajtására vonatkozóan a végrehajtó ügynökségeknek adandó mentesítésről (5589/2009 – C6-0056/2009),

–   tekintettel az EK-Szerződés 274., 275. és 276. cikkére, valamint az Euratom-Szerződés 179a. és 180b. cikkére,

–   tekintettel az EK-Szerződés 246. és azt követő, a Számvevőszékre vonatkozó cikkeire,

–   tekintettel a nemzetközi auditálási normákra és a nemzetközi számviteli normákra, nevezetesen a közszférában alkalmazandóakra,

–   tekintettel az Európai Közösségek általános költségvetésére alkalmazandó költségvetési rendeletről szóló, 2002. június 25-i 1605/2002/EK, Euratom tanácsi rendeletre(8), különösen 145., 146. és 147. cikkére,

–   tekintettel a 2002. december 19-i 58/2003/EK tanácsi rendeletre(9) a közösségi programok igazgatásával kapcsolatban bizonyos feladatokkal megbízott végrehajtó ügynökségek alapszabályáról, különösen 14. cikkének (3) bekezdésére,

–   tekintettel a Bizottság 2004. szeptember 21-i 1653/2004/EK rendeletére(10) a közösségi programok igazgatásával kapcsolatban bizonyos feladatokkal megbízott végrehajtó ügynökségek alapszabályáról szóló 58/2003/EK tanácsi rendelet alkalmazásában a végrehajtó ügynökségek pénzügyi szabályzásáról, különösen 66. cikkének első és második bekezdésére,

–   tekintettel a Bizottság 2005. január 14-i 2005/56/EK határozatára(11) az 58/2003/EK tanácsi rendelet alkalmazásában az Európai Oktatási, Audiovizuális és Kulturális Ügynökség létrehozásáról az oktatási, audiovizuális és kulturális területen megvalósuló közösségi cselekvés irányítására,

–   tekintettel eljárási szabályzatának 70. cikkére és V. mellékletére,

–   tekintettel a Költségvetési Ellenőrző Bizottság jelentésére és a többi érintett bizottság véleményére (A6-0168/2009),

A.   mivel az EK-Szerződés 274. cikke értelmében a Bizottság a költségvetést saját felelősségére hajtja végre, a hatékony és eredményes pénzgazdálkodás alapelvének megfelelően,

1.   mentesítést ad az Oktatási, Audiovizuális és Kulturális Végrehajtó Ügynökség igazgatója számára az Ügynökség 2007-es pénzügyi évre szóló költségvetésének végrehajtására vonatkozóan;

2.   észrevételeit állásfoglalásban foglalja össze, amely szerves részét képezi az Európai Unió 2007-es pénzügyi évre szóló általános költségvetésének végrehajtására (III. szakasz – Bizottság és végrehajtó ügynökségek) vonatkozó mentesítő határozatoknak;

3.   utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt a határozatot, az Európai Unió 2007-es pénzügyi évre szóló általános költségvetésének végrehajtására (III. szakasz – Bizottság és végrehajtó ügynökségek) vonatkozó mentesítő határozatot és az e határozatok szerves részét képező állásfoglalást az Oktatási, Audiovizuális és Kulturális Végrehajtó Ügynökség igazgatójának, a Tanácsnak, a Bizottságnak, a Bíróságnak és a Számvevőszéknek, és gondoskodjon az Európai Unió Hivatalos Lapjában való közzétételéről (L sorozat).

(1) HL L 77., 2007.3.16.
(2) HL C 287., 2008.11.10., 1. o.
(3) HL C 278., 2008.10.31., 32. o.
(4) HL C 107., 2004.4.30., 1. o
(5) HL C 216., 2007.9.14., 3. o.
(6) HL C 311., 2008.12.5., 71. o
(7) HL C 287., 2008.11.10., 111. o.
(8) HL L 248., 2002.9.16., 1. o.
(9) HL L 11., 2003.1.16., 1. o.
(10) HL L 297., 2004.9.22., 6. o.
(11) HL L 24., 2005.1.27., 35. o.


3.Az Európai Parlament 2009. április 23-i határozata a Versenyképességi és Innovációs Végrehajtó Hivatal 2007-es pénzügyi évre szóló költségvetésének végrehajtására vonatkozó mentesítésről (SEC(2008)2359 – C6-0415/2008 – 2008/2186(DEC))

Az Európai Parlament,

–   tekintettel az Európai Unió 2007-es pénzügyi évre vonatkozó általános költségvetésére(1),

–   tekintettel az Európai Közösségek 2007-es pénzügyi évre vonatkozó végleges éves beszámolójára – I. kötet (SEC (2008)2359 – C6-0415/2008)(2),

–   tekintettel a Versenyképességi és Innovációs Végrehajtó Hivatal 2007-es pénzügyi évre vonatkozó végleges éves beszámolójára(3),

–   tekintettel a Bizottságnak a 2006-os mentesítő határozatok nyomon követéséről az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak benyújtott éves jelentéseire (COM(2008)0629, COM(2008)0628) és a Bizottság szolgálatainak e jelentésekhez csatolt munkadokumentumaira (SEC(2008)2579, SEC(2008)2580),

–   tekintettel "A Bizottság által a 2007-es évben az igazgatás terén elért eredmények összefoglalása" című bizottsági közleményre (COM(2008)0338),

–   tekintettel a Bizottságnak a 2007-ben elvégzett belső ellenőrzésekről a mentesítésért felelős hatóság számára készített éves jelentésére (COM(2008)0499) és a Bizottság szolgálatainak e jelentéshez csatolt munkadokumentumára (SEC(2008)2361),

–   tekintettel a Bizottságnak a tagállamok által a Számvevőszék 2006-os pénzügyi évre vonatkozó éves jelentésére adott válaszokról szóló jelentésére (COM(2008)0112),

–   tekintettel a Bizottság által 2006. május 3-án elfogadott zöld könyvre az európai átláthatósági kezdeményezésről (COM(2006)0194),

–   tekintettel a Számvevőszék egységes ellenőrzési modellről (single audit) szóló, 2/2004. számú véleményére (és a közösségi belső ellenőrzési keretrendszerre irányuló javaslatára)(4),

–   tekintettel a Bizottság közleményére egy integrált belső ellenőrzési keretrendszerre irányuló ütemtervről (COM(2005)0252),

–   tekintettel a Bizottság integrált belső ellenőrzési keretrendszerre irányuló cselekvési tervére (COM(2006)0009), az integrált belső ellenőrzési keretrendszerre irányuló bizottsági cselekvési terv terén tett előrelépésről a Tanácsnak, az Európai Parlamentnek és az Európai Számvevőszéknek benyújtott jelentésére (COM(2007)0086) és a Bizottság szolgálatainak e jelentéshez csatolt munkadokumentumára (SEC(2007)0311),

–   tekintettel az integrált belső ellenőrzési keretrendszerre irányuló bizottsági cselekvési terv végrehajtásának eredményeit bemutató, 2006. július 19-én közzétett első, féléves jelentésre (SEC(2006)1009), amely a Parlamentnek a 2004-es pénzügyi évre vonatkozó mentesítő határozathoz csatolt állásfoglalásában foglalt kérésére készült,

–   tekintettel a Számvevőszéknek a tagállamok éves összefoglalóiról, "nemzeti nyilatkozatairól" és a nemzeti ellenőrző intézmények uniós pénzeszközökkel kapcsolatos ellenőrző munkájáról szóló, 6/2007 számú véleményére(5),

–   tekintettel a Bizottságnak a strukturális intézkedések megosztott irányításával összefüggésben a Bizottság felügyeleti szerepének megerősítésére irányuló cselekvési tervére (COM(2008)0097),

–   tekintettel a Danuta Hübner és Vladimír Špidla biztosok által a Bizottságnak benyújtott közleményre, amely időközi jelentést tartalmaz a strukturális intézkedések megosztott irányításával összefüggésben a Bizottság felügyeleti szerepének megerősítésére irányuló cselekvési terv végrehajtásáról (SEC(2008)2756) és a Bizottság szolgálatainak e közleményhez csatolt munkadokumentumára (SEC(2008)2755),

–   tekintettel a Bizottságnak az integrált belső ellenőrzési keretrendszerre irányuló bizottsági cselekvési tervről a Tanácsnak, az Európai Parlamentnek és az Európai Számvevőszéknek benyújtott jelentésére (COM(2008)0110) és a Bizottság szolgálatainak e jelentéshez csatolt munkadokumentumára (SEC(2008)0259),

–   tekintettel a Számvevőszéknek a Versenyképességi és Innovációs Végrehajtó Hivatal 2007-es pénzügyi évre vonatkozó végleges éves beszámolójáról szóló jelentésére, a Hivatal válaszaival együtt(6),

–   tekintettel a Számvevőszéknek az elszámolás megbízhatóságát, valamint az alapjául szolgáló ügyletek jogszerűségét és szabályszerűségét igazoló, az EK-Szerződés 248. cikke szerinti megbízhatósági nyilatkozatára(7),

–   tekintettel a Bizottságnak az elfogadható hibakockázat fogalmának egységes értelmezéséről szóló, 2008. december 16-i közleményére (COM(2008)0866) és a Bizottság szolgálatainak e közleményhez csatolt munkadokumentumára (SEC(2008)3054),

–   tekintettel a Tanács 2009. február 10-i ajánlására a 2007-es pénzügyi évre szóló költségvetés végrehajtására vonatkozóan a végrehajtó ügynökségeknek adandó mentesítésről (5589/2009 – C6-0056/2009),

–   tekintettel az EK-Szerződés 274., 275. és 276. cikkére, valamint az Euratom-Szerződés 179a. és 180b. cikkére,

–   tekintettel az EK-Szerződés 246. és azt követő, a Számvevőszékre vonatkozó cikkeire,

–   tekintettel a nemzetközi auditálási normákra és a nemzetközi számviteli normákra, nevezetesen a közszférában alkalmazandóakra,

–   tekintettel az Európai Közösségek általános költségvetésére alkalmazandó költségvetési rendeletről szóló, 2002. június 25-i 1605/2002/EK, Euratom tanácsi rendeletre(8), különösen 145., 146. és 147. cikkére,

–   tekintettel a 2002. december 19-i 58/2003/EK tanácsi rendeletre(9) a közösségi programok igazgatásával kapcsolatban bizonyos feladatokkal megbízott végrehajtó ügynökségek alapszabályáról, különösen 14. cikkének (3) bekezdésére,

–   tekintettel a Bizottság 2004. szeptember 21-i 1653/2004/EK rendeletére(10)a közösségi programok igazgatásával kapcsolatban bizonyos feladatokkal megbízott végrehajtó ügynökségek alapszabályáról szóló 58/2003/EK tanácsi rendelet alkalmazásában a végrehajtó ügynökségek pénzügyi szabályzásáról, különösen 66. cikkének első és második bekezdésére,

–   tekintettel a Bizottság 2003. december 23-i 2004/20/EK határozatára(11) az 58/2003/EK tanácsi rendelet alkalmazásában az "Intelligens Energiával Foglalkozó Végrehajtó Hivatal" elnevezésű végrehajtó hivatal létrehozásáról az energia területén megvalósuló közösségi cselekvés igazgatására,

–   tekintettel a Bizottság 2007. május 31-i 2007/372/EK határozatára(12) a 2004/20/EK határozatnak az Intelligens Energiával Foglalkozó Végrehajtó Hivatal Versenyképességi és Innovációs Végrehajtó Hivatallá történő átalakítása céljából történő módosításáról,

–   tekintettel eljárási szabályzatának 70. cikkére és V. mellékletére,

–   tekintettel a Költségvetési Ellenőrző Bizottság jelentésére és a többi érintett bizottság véleményére (A6-0168/2009),

A.   mivel az EK-Szerződés 274. cikke értelmében a Bizottság a költségvetést saját felelősségére hajtja végre, a hatékony és eredményes pénzgazdálkodás alapelvének megfelelően,

1.   mentesítést ad a Versenyképességi és Innovációs Végrehajtó Hivatal igazgatója számára a Hivatal 2007-es pénzügyi évre szóló költségvetésének végrehajtására vonatkozóan;

2.   észrevételeit állásfoglalásban foglalja össze, amely szerves részét képezi az Európai Unió 2007-es pénzügyi évre szóló általános költségvetésének végrehajtására (III. szakasz – Bizottság és végrehajtó ügynökségek) vonatkozó mentesítő határozatoknak;

3.   utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt a határozatot, az Európai Unió 2007-es pénzügyi évre szóló általános költségvetésének végrehajtására (III. szakasz – Bizottság és végrehajtó ügynökségek) vonatkozó mentesítő határozatot és az e határozatok szerves részét képező állásfoglalást a Versenyképességi és Innovációs Végrehajtó Hivatal igazgatójának, a Tanácsnak, a Bizottságnak, a Bíróságnak és a Számvevőszéknek, és gondoskodjon az Európai Unió Hivatalos Lapjában való közzétételéről (L sorozat).

(1) HL L 77., 2007.3.16.
(2) HL C 287., 2008.11.10., 1. o.
(3) HL C 278., 2008.10.31., 29. o.
(4) HL C 107., 2004.4.30., 1. o.
(5) HL C 216., 2007.9.14., 3. o.
(6) HL C 311., 2008.12.5., 79. o.
(7) HL C 287., 2008.11.10., 111. o.
(8) HL L 248., 2002.9.16., 1. o.
(9) HL L 11., 2003.1.16., 1. o.
(10) HL L 297., 2004.9.22., 6. o.
(11) HL L 5., 2004.1.9., 85. o.
(12) HL L 140., 2007.6.1., 52. o.


4.Az Európai Parlament 2009. április 23-i határozata a Közegészségügyi Program Végrehajtó Hivatala 2007-es pénzügyi évre szóló költségvetésének végrehajtására vonatkozó mentesítésről (SEC(2008)2359 – C6-0415/2008 – 2008/2186(DEC))

Az Európai Parlament,

–   tekintettel az Európai Unió 2007-es pénzügyi évre vonatkozó általános költségvetésére(1),

–   tekintettel az Európai Közösségek 2007-es pénzügyi évre vonatkozó végleges éves beszámolójára – I. kötet (SEC (2008)2359 – C6-0415/2008)(2),

–   tekintettel a Közegészségügyi Program Végrehajtó Hivatalának 2007-es pénzügyi évre vonatkozó végleges éves beszámolójára(3),

–   tekintettel a Bizottságnak a 2006-os mentesítő határozatok nyomon követéséről az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak benyújtott éves jelentéseire (COM(2008)0629, COM(2008)0628) és a Bizottság szolgálatainak e jelentésekhez csatolt munkadokumentumaira (SEC(2008)2579, SEC(2008)2580),

–   tekintettel "A Bizottság által a 2007-es évben az igazgatás terén elért eredmények összefoglalása" című bizottsági közleményre (COM(2008)0338),

–   tekintettel a Bizottságnak a 2007-ben elvégzett belső ellenőrzésekről a mentesítésért felelős hatóság számára készített éves jelentésére (COM(2008)0499) és a Bizottság szolgálatainak e jelentéshez csatolt munkadokumentumára (SEC(2008)2361),

–   tekintettel a Bizottságnak a tagállamok által a Számvevőszék 2006-os pénzügyi évre vonatkozó éves jelentésére adott válaszokról szóló jelentésére (COM(2008)0112),

–   tekintettel a Bizottság által 2006. május 3-án elfogadott zöld könyvre az európai átláthatósági kezdeményezésről (COM(2006)0194),

–   tekintettel a Számvevőszék egységes ellenőrzési modellről (single audit) szóló, 2/2004. számú véleményére (és a közösségi belső ellenőrzési keretrendszerre irányuló javaslatára)(4),

–   tekintettel a Bizottság közleményére egy integrált belső ellenőrzési keretrendszerre irányuló ütemtervről (COM(2005)0252),

–   tekintettel a Bizottság integrált belső ellenőrzési keretrendszerre irányuló cselekvési tervére (COM(2006)0009), az integrált belső ellenőrzési keretrendszerre irányuló bizottsági cselekvési terv terén tett előrelépésről a Tanácsnak, az Európai Parlamentnek és az Európai Számvevőszéknek benyújtott jelentésére (COM(2007)0086) és a Bizottság szolgálatainak e jelentéshez csatolt munkadokumentumára (SEC(2007)0311),

–   tekintettel az integrált belső ellenőrzési keretrendszerre irányuló bizottsági cselekvési terv végrehajtásának eredményeit bemutató, 2006. július 19-én közzétett első, féléves jelentésre (SEC(2006)1009), amely a Parlamentnek a 2004-es pénzügyi évre vonatkozó mentesítő határozathoz csatolt állásfoglalásában szereplő kérésére készült,

–   tekintettel a Számvevőszéknek a tagállamok éves összefoglalóiról, "nemzeti nyilatkozatairól" és a nemzeti ellenőrző intézmények uniós pénzeszközökkel kapcsolatos ellenőrzési munkájáról szóló, 6/2007 számú véleményére(5),

–   tekintettel a Bizottságnak a strukturális intézkedések megosztott irányításával összefüggésben a Bizottság felügyeleti szerepének megerősítésére irányuló bizottsági cselekvési tervre (COM(2008)0097),

–   tekintettel a Danuta Hübner és Vladimír Špidla biztosok által a Bizottságnak benyújtott közleményre, amely időközi jelentést tartalmaz a strukturális intézkedések megosztott irányításával összefüggésben a Bizottság felügyeleti szerepének megerősítésére irányuló bizottsági cselekvési terv végrehajtásáról (SEC(2008)2756) és a Bizottság szolgálatainak e közleményhez csatolt munkadokumentumára (SEC(2008)2755),

–   tekintettel a Bizottságnak az integrált belső ellenőrzési keretrendszerre irányuló bizottsági cselekvési tervről a Tanácsnak, az Európai Parlamentnek és az Európai Számvevőszéknek benyújtott jelentésére (COM(2008)0110) és a Bizottság szolgálatainak e jelentéshez csatolt munkadokumentumára (SEC(2008)0259),

–   tekintettel a Számvevőszéknek a Közegészségügyi Program Végrehajtó Hivatalának 2007-es pénzügyi évre vonatkozó végleges éves beszámolójáról szóló jelentésére, a Hivatal válaszaival együtt(6),

–   tekintettel a Számvevőszéknek az elszámolás megbízhatóságát, valamint az alapjául szolgáló ügyletek jogszerűségét és szabályszerűségét igazoló, az EK-Szerződés 248. cikke szerinti megbízhatósági nyilatkozatára(7),

–   tekintettel a Bizottságnak az elfogadható hibakockázat fogalmának egységes értelmezéséről szóló, 2008. december 16-i közleményére (COM(2008)0866) és a Bizottság szolgálatainak e közleményhez csatolt munkadokumentumára (SEC(2008)3054),

–   tekintettel a Tanács 2009. február 10-i ajánlására a 2007-es pénzügyi évre szóló költségvetés végrehajtására vonatkozóan a végrehajtó ügynökségeknek adandó mentesítésről (5589/2009 – C6-0056/2009),

–   tekintettel az EK-Szerződés 274., 275. és 276. cikkére, valamint az Euratom-Szerződés 179a. és 180b. cikkére,

–   tekintettel az EK-Szerződés 246. és azt követő, a Számvevőszékre vonatkozó cikkeire,

–   tekintettel a nemzetközi auditálási normákra és a nemzetközi számviteli normákra, nevezetesen a közszférára alkalmazandóakra,

–   tekintettel az Európai Közösségek általános költségvetésére alkalmazandó költségvetési rendeletről szóló, 2002. június 25-i 1605/2002/EK, Euratom tanácsi rendeletre(8), különösen 145., 146. és 147. cikkére,

–   tekintettel a 2002. december 19-i 58/2003/EK tanácsi rendeletre(9) a közösségi programok igazgatásával kapcsolatban bizonyos feladatokkal megbízott végrehajtó ügynökségek alapszabályáról, különösen 14. cikkének (3) bekezdésére,

–   tekintettel a Bizottság 2004. szeptember 21-i 1653/2004/EK rendeletére(10) a közösségi programok igazgatásával kapcsolatban bizonyos feladatokkal megbízott végrehajtó ügynökségek alapszabályáról szóló 58/2003/EK tanácsi rendelet alkalmazásában a végrehajtó ügynökségek pénzügyi szabályzásáról, különösen 66. cikkének első és második bekezdésére,

–   tekintettel a Bizottság 2004. december 15-i 2004/858/EK határozatára(11) az 58/2003/EK tanácsi rendelet alkalmazásában a "Közegészségügyi Program Végrehajtó Hivatala" elnevezésű végrehajtó ügynökség létrehozásáról a közegészségügy területén megvalósuló közösségi cselekvés igazgatására,

–   tekintettel eljárási szabályzatának 70. cikkére és V. mellékletére,

–   tekintettel a Költségvetési Ellenőrző Bizottság jelentésére és a többi érintett bizottság véleményére (A6-0168/2009),

A.   mivel az EK-Szerződés 274. cikke értelmében a Bizottság a költségvetést saját felelősségére hajtja végre, a hatékony és eredményes pénzgazdálkodás alapelvének megfelelően,

1.   mentesítést ad a Közegészségügyi Program Végrehajtó Hivatalának igazgatója számára a Hivatal 2007-es pénzügyi évre szóló költségvetésének végrehajtására vonatkozóan;

2.   észrevételeit állásfoglalásban foglalja össze, amely szerves részét képezi az Európai Unió 2007-es pénzügyi évre szóló általános költségvetésének végrehajtására (III. szakasz – Bizottság és végrehajtó ügynökségek) vonatkozó mentesítő határozatoknak;

3.   utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt a határozatot, az Európai Unió 2007-es pénzügyi évre szóló általános költségvetésének végrehajtására (III. szakasz – Bizottság és végrehajtó ügynökségek) vonatkozó mentesítő határozatot és az e határozatok szerves részét képező állásfoglalást az Egészség- és Fogyasztóügyi Végrehajtó Ügynökség (korábban: Közegészségügyi Program Végrehajtó Hivatala) igazgatójának, a Tanácsnak, a Bizottságnak, a Bíróságnak és a Számvevőszéknek, és gondoskodjon az Európai Unió Hivatalos Lapjában való közzétételéről (L sorozat).

(1) HL L 77., 2007.3.16.
(2) HL C 287., 2008.11.10., 1. o.
(3) HL C 278., 2008.10.31., 81. o.
(4) HL C 107., 2004.4.30., 1. o.
(5) HL C 216., 2007.9.14., 3. o.
(6) HL C 311., 2008.12.5., 86. o.
(7) HL C 287., 2008.11.10., 111. o.
(8) HL L 248., 2002.9.16., 1. o.
(9) HL L 11., 2003.1.16., 1. o.
(10) HL L 297., 2004.9.22., 6. o.
(11) HL L 369., 2004.12.16., 73. o.


5.Az Európai Parlament 2009. április 23-i határozata az Európai Unió 2007-es pénzügyi évre szóló általános költségvetésének végrehajtására vonatkozó elszámolás lezárásáról, III. szakasz – Bizottság (SEC(2008)2359 – C6-0415/2008 – 2008/2186(DEC))

Az Európai Parlament,

–   tekintettel az Európai Unió 2007-es pénzügyi évre vonatkozó általános költségvetésére(1),

–   tekintettel az Európai Közösségek 2007-es pénzügyi évre vonatkozó végleges éves beszámolójára – I. kötet (SEC (2008)2359 – C6-0415/2008)(2),

–   tekintettel a Bizottságnak a 2006-os mentesítő határozatok nyomon követéséről az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak benyújtott éves jelentéseire (COM(2008)0629, COM(2008)0628) és a Bizottság szolgálatainak e jelentésekhez csatolt munkadokumentumaira (SEC(2008)2579, SEC(2008)2580),

–   tekintettel "A Bizottság által a 2007-es évben az igazgatás terén elért eredmények összefoglalása" című bizottsági közleményre (COM(2008)0338),

–   tekintettel a Bizottságnak a 2007-ben elvégzett belső ellenőrzésekről a mentesítésért felelős hatóság számára készített éves jelentésére (COM(2008)0499) és a Bizottság szolgálatainak e jelentéshez csatolt munkadokumentumára (SEC(2008)2361),

–   tekintettel a Bizottságnak a tagállamok által a Számvevőszék 2006-os pénzügyi évre vonatkozó éves jelentésére adott válaszokról szóló jelentésére (COM(2008)0112),

–   tekintettel a Bizottság által 2006. május 3-án elfogadott zöld könyvre az európai átláthatósági kezdeményezésről (COM(2006)0194),

–   tekintettel a Számvevőszék egységes ellenőrzési modellről (single audit) szóló, 2/2004. számú véleményére (és a közösségi belső ellenőrzési keretrendszerre irányuló javaslatára)(3),

–   tekintettel a Bizottság közleményére egy integrált belső ellenőrzési keretrendszerre irányuló ütemtervről (COM(2005)0252),

–   tekintettel a Bizottság integrált belső ellenőrzési keretrendszerre irányuló cselekvési tervére (COM(2006)0009), az integrált belső ellenőrzési keretrendszerre irányuló bizottsági cselekvési terv terén tett előrelépésről a Tanácsnak, az Európai Parlamentnek és az Európai Számvevőszéknek benyújtott jelentésére (COM(2007)0086) és a Bizottság szolgálatainak e jelentéshez csatolt munkadokumentumára (SEC(2007)0311),

–   tekintettel az integrált belső ellenőrzési keretrendszerre irányuló bizottsági cselekvési terv végrehajtásának eredményeit bemutató, 2006. július 19-én közzétett első, féléves jelentésre (SEC(2006)1009), amely a Parlamentnek a 2004-es pénzügyi évre vonatkozó mentesítő határozathoz csatolt állásfoglalásában foglalt kérésére készült,

–   tekintettel a Számvevőszéknek a tagállamok éves összefoglalóiról, "nemzeti nyilatkozatairól" és a nemzeti ellenőrző intézmények uniós pénzeszközökkel kapcsolatos ellenőrzési munkájáról szóló, 6/2007 számú véleményére(4),

–   tekintettel a Bizottságnak a strukturális intézkedések megosztott irányításával összefüggésben a Bizottság felügyeleti szerepének megerősítésére irányuló bizottsági cselekvési tervre (COM(2008)0097),

–   tekintettel a Danuta Hübner és Vladimír Špidla biztosok által a Bizottságnak benyújtott közleményre, amely időközi jelentést tartalmaz a strukturális intézkedések megosztott irányításával összefüggésben a Bizottság felügyeleti szerepének megerősítésére irányuló bizottsági cselekvési terv végrehajtásáról (SEC(2008)2756) és a Bizottság szolgálatainak e közleményhez csatolt munkadokumentumára (SEC(2008)2755),

–   tekintettel a Bizottságnak az integrált belső ellenőrzési keretrendszerre irányuló bizottsági cselekvési tervről a Tanácsnak, az Európai Parlamentnek és az Európai Számvevőszéknek benyújtott jelentésére (COM(2008)0110) és a Bizottság szolgálatainak e jelentéshez csatolt munkadokumentumára (SEC(2008)0259),

–   tekintettel a Számvevőszéknek a 2007-es pénzügyi évre vonatkozó költségvetés végrehajtásáról szóló éves jelentésére(5), az ellenőrzés alá vont intézmények válaszaival együtt, valamint a Számvevőszék különjelentéseire,

–   tekintettel a Számvevőszéknek az elszámolás megbízhatóságát, valamint az alapjául szolgáló ügyletek jogszerűségét és szabályszerűségét igazoló, az EK-Szerződés 248. cikke szerinti megbízhatósági nyilatkozatára(6),

–   tekintettel a Bizottságnak az elfogadható hibakockázat fogalmának egységes értelmezéséről szóló, 2008. december 16-i közleményére (COM(2008)0866) és a Bizottság szolgálatainak e közleményhez csatolt munkadokumentumára (SEC(2008)3054),

–   tekintettel a Tanács 2009. február 10-i ajánlására a 2007-es pénzügyi évre szóló költségvetés végrehajtására vonatkozóan a Bizottságnak adandó mentesítésről (5587/2009 – C6-0055/2009),

–   tekintettel az EK-Szerződés 274., 275. és 276. cikkére, valamint az Euratom-Szerződés 179a. és 180b. cikkére,

–   tekintettel az EK-Szerződés 246. és azt követő, a Számvevőszékre vonatkozó cikkeire,

–   tekintettel a nemzetközi auditálási normákra és a nemzetközi számviteli normákra, nevezetesen a közszférára alkalmazandóakra,

–   tekintettel a Számvevőszékről végzett nemzetközi szakértői vizsgálatra,

–   tekintettel az Európai Közösségek tisztviselőinek személyzeti szabályzatáról és e Közösségek egyéb alkalmazottainak alkalmazási feltételeiről szóló, 1968. február 29-i 259/68/EGK, Euratom, ESZAK tanácsi rendeletre(7), különösen az öregségi és rokkantsági nyugdíjra vonatkozó V. címének 3. fejezetére, valamint a személyzeti szabályzat 83a. cikkének végrehajtási szabályairól szóló XII. mellékletre,

–   tekintettel az Európai Közösségek általános költségvetésére alkalmazandó költségvetési rendeletről szóló, 2002. június 25-i 1605/2002/EK, Euratom tanácsi rendeletre(8), különösen 145., 146. és 147. cikkére,

–   tekintettel a 2002. december 19-i 58/2003/EK tanácsi rendeletre(9) a közösségi programok igazgatásával kapcsolatban bizonyos feladatokkal megbízott végrehajtó ügynökségek alapszabályáról, különösen 14. cikkének (2) és (3) bekezdésére,

–   tekintettel eljárási szabályzatának 70. cikkére és V. mellékletére,

–   tekintettel a Költségvetési Ellenőrző Bizottság jelentésére és a többi érintett bizottság véleményére (A6-0168/2009),

A.   mivel az EK-Szerződés 275. cikke értelmében a Bizottság hatáskörébe tartozik az elszámolás elkészítése,

1.   jóváhagyja az Európai Unió 2007-es pénzügyi évre vonatkozó általános költségvetésének végrehajtására vonatkozó elszámolás lezárását;

2.   észrevételeit állásfoglalásban foglalja össze, amely szerves részét képezi az Európai Unió 2007-es pénzügyi évre szóló általános költségvetésének végrehajtására (III. szakasz – Bizottság és végrehajtó ügynökségek) vonatkozó mentesítő határozatoknak;

3.   utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt a határozatot a Tanácsnak, a Bizottságnak, a Bíróságnak, a Számvevőszéknek és az Európai Beruházási Banknak, valamint a tagállamok nemzeti parlamentjeinek és nemzeti és regionális ellenőrző intézményeinek, és gondoskodjon az Európai Unió Hivatalos Lapjában való közzétételéről (L sorozat).

(1) HL L 77., 2007.3.16.
(2) HL C 287., 2008.11.10., 1. o.
(3) HL C 107., 2004.4.30., 1. o
(4) HL C 216., 2007.9.14., 3. o.
(5) HL C 286., 2008.11.10., 1. o.
(6) HL C 287., 2008.11.10., 111. o.
(7) HL L 56., 1968.3.4., 1. o.
(8) HL L 248., 2002.9.16., 1. o.
(9) HL L 11., 2003.1.16., 1. o.


6.Az Európai Parlament 2009. április 23-i állásfoglalása az Európai Unió 2007-es pénzügyi évre szóló általános költségvetésének végrehajtása vonatkozó mentesítésről szóló határozat szerves részét képező megjegyzésekkel, III. szakasz – Bizottság és végrehajtó ügynökségek (SEC(2008)2359 – C6-0415/2008 – 2008/2186(DEC))

Az Európai Parlament,

–   tekintettel az Európai Unió 2007-es pénzügyi évre vonatkozó általános költségvetésére(1),

–   tekintettel az Európai Közösségek 2007-es pénzügyi évre vonatkozó végleges éves beszámolójára – I. kötet (SEC (2008)2359 – C6-0415/2008)(2),

–   tekintettel a Bizottságnak a 2006-os mentesítő határozatok nyomon követéséről az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak benyújtott éves jelentéseire (COM(2008)0629, COM(2008)0628) és a Bizottság szolgálatainak e jelentésekhez csatolt munkadokumentumaira (SEC(2008)2579, SEC(2008)2580),

–   tekintettel "A Bizottság által a 2007-es évben az igazgatás terén elért eredmények összefoglalása" című bizottsági közleményre (COM(2008)0338),

–   tekintettel a Bizottságnak a 2007-ben elvégzett belső ellenőrzésekről a mentesítésért felelős hatóság számára készített éves jelentésére (COM(2008)0499) és a Bizottság szolgálatainak e jelentéshez csatolt munkadokumentumára (SEC(2008)2361),

–   tekintettel a Bizottságnak a tagállamok által a Számvevőszék 2006-os pénzügyi évre vonatkozó éves jelentésére adott válaszokról szóló jelentésére (COM(2008)0112),

–   tekintettel a Bizottság által 2006. május 3-án elfogadott zöld könyvre az európai átláthatósági kezdeményezésről (COM(2006)0194),

–   tekintettel a Számvevőszék egységes ellenőrzési modellről (single audit) szóló, 2/2004. számú véleményére (és a közösségi belső ellenőrzési keretrendszerre irányuló javaslatára)(3),

–   tekintettel a Bizottság közleményére egy integrált belső ellenőrzési keretrendszerre irányuló ütemtervről (COM(2005)0252),

–   tekintettel a Bizottság integrált belső ellenőrzési keretrendszerre irányuló cselekvési tervére (COM(2006)0009), az integrált belső ellenőrzési keretrendszerre irányuló bizottsági cselekvési terv terén tett előrelépésről a Tanácsnak, az Európai Parlamentnek és az Európai Számvevőszéknek benyújtott jelentésére (COM(2007)0086) és a Bizottság szolgálatainak e jelentéshez csatolt munkadokumentumára (SEC(2007)0311),

–   tekintettel az integrált belső ellenőrzési keretrendszerre irányuló bizottsági cselekvési terv végrehajtásának eredményeit bemutató, 2006. július 19-én közzétett első, féléves jelentésre (SEC(2006)1009), amely a Parlamentnek a 2004-es pénzügyi évre vonatkozó mentesítő határozathoz csatolt állásfoglalásában foglalt kérésére készült,

–   tekintettel a Számvevőszéknek a tagállamok éves összefoglalóiról, "nemzeti nyilatkozatairól" és a nemzeti ellenőrző intézmények uniós pénzeszközökkel kapcsolatos ellenőrzési munkájáról szóló, 6/2007 számú véleményére(4),

–   tekintettel a Bizottságnak a strukturális intézkedések megosztott irányításával összefüggésben a Bizottság felügyeleti szerepének megerősítésére irányuló bizottsági cselekvési tervre (COM(2008)0097),

–   tekintettel a Danuta Hübner és Vladimír Špidla biztosok által a Bizottságnak benyújtott közleményre, amely időközi jelentést tartalmaz a strukturális intézkedések megosztott irányításával összefüggésben a Bizottság felügyeleti szerepének megerősítésére irányuló bizottsági cselekvési terv végrehajtásáról (SEC(2008)2756) és a Bizottság szolgálatainak e közleményhez csatolt munkadokumentumára (SEC(2008)2755),

–   tekintettel a Bizottságnak az integrált belső ellenőrzési keretrendszerre irányuló bizottsági cselekvési tervről a Tanácsnak, az Európai Parlamentnek és az Európai Számvevőszéknek benyújtott jelentésére (COM(2008)0110) és a Bizottság szolgálatainak e jelentéshez csatolt munkadokumentumára (SEC(2008)0259),

–   tekintettel a Számvevőszéknek a 2007-es pénzügyi évre vonatkozó költségvetés végrehajtásáról szóló éves jelentésére(5), az ellenőrzés alá vont intézmények válaszaival együtt, valamint a Számvevőszék különjelentéseire,

–   tekintettel a Számvevőszéknek az elszámolás megbízhatóságát, valamint az alapjául szolgáló ügyletek jogszerűségét és szabályszerűségét igazoló, az EK-Szerződés 248. cikke szerinti megbízhatósági nyilatkozatára(6),

–   tekintettel a Bizottságnak az elfogadható hibakockázat fogalmának egységes értelmezéséről szóló, 2008. december 16-i közleményére (COM(2008)0866) és a Bizottság szolgálatainak e közleményhez csatolt munkadokumentumára (SEC(2008)3054),

–   tekintettel a Tanács 2009. február 10-i ajánlására a 2007-es pénzügyi évre szóló költségvetés végrehajtására vonatkozóan a Bizottságnak adandó mentesítésről (5587/2009 – C6-0055/2009),

–   tekintettel a Tanács 2009. február 10-i ajánlására a 2007-es pénzügyi évre szóló költségvetés végrehajtására vonatkozóan a végrehajtó ügynökségeknek adandó mentesítéssről (5589/2009 – C6-0056/2009),

–   tekintettel az EK-Szerződés 274., 275. és 276. cikkére, valamint az Euratom-Szerződés 179a. és 180b. cikkére,

–   tekintettel az EK-Szerződés 246. és azt követő, a Számvevőszékre vonatkozó cikkeire,

–   tekintettel a nemzetközi auditálási normákra és a nemzetközi számviteli normákra, nevezetesen a közszférára alkalmazandóakra,

   tekintettel a Számvevőszékről végzett nemzetközi szakértői vizsgálatra,

   tekintettel az Európai Közösségek tisztviselőinek személyzeti szabályzatáról és e Közösségek egyéb alkalmazottainak alkalmazási feltételeiről szóló, 1968. február 29-i 259/68/EGK, Euratom, ESZAK tanácsi rendeletre(7), különösen az öregségi és rokkantsági nyugdíjra vonatkozó V. címének 3. fejezetére, valamint a személyzeti szabályzat 83a. cikkének végrehajtási szabályairól szóló XII. mellékletre,

–   tekintettel az Európai Közösségek általános költségvetésére alkalmazandó költségvetési rendeletről szóló, 2002. június 25-i 1605/2002/EK, Euratom tanácsi rendeletre(8), különösen 145., 146. és 147. cikkére,

–   tekintettel a 2002. december 19-i 58/2003/EK tanácsi rendeletre(9) a közösségi programok igazgatásával kapcsolatban bizonyos feladatokkal megbízott végrehajtó ügynökségek alapszabályáról, különösen 14. cikkének (2) és (3) bekezdésére,

–   tekintettel eljárási szabályzatának 70. cikkére és V. mellékletére,

–   tekintettel a Költségvetési Ellenőrző Bizottság jelentésére és a többi érintett bizottság véleményére (A6-0168/2009),

A.   mivel az EK-Szerződés 274. cikke értelmében a Bizottság felel a közösségi költségvetés végrehajtásáért, a hatékony és eredményes pénzgazdálkodás elvének megfelelően, a tagállamokkal együttműködésben,

B.   mivel a Bizottság köteles mindent megtenni a pénzgazdálkodás minőségének javítására irányuló kezdeményezések teljes mértékű támogatására annak érdekében, hogy pozitív megbízhatósági nyilatkozatot szerezzen az Európai Számvevőszéktől,

C.   mivel az 1605/2002/EK, Euratom rendelet (költségvetési rendelet) 184. cikke előírja a költségvetési rendelet felülvizsgálatát szükség esetén bármikor, de legalább háromévente, és mivel ez 2010. január 1-jén válik esedékessé; mivel ugyanez a cikk úgy rendelkezik, hogy a Parlament kérheti az egyeztetési eljárás alkalmazását,

D.   mivel úgy tűnik, hogy az Európai Közösségek nem végrehajtó ügynökségek feletti politikai hatásköre – amely feltétele annak, hogy ez utóbbiak elszámolását integrálni lehessen az Európai Közösségek elszámolásának konszolidálási körébe – évről évre gyengül, és mivel fokozatosan elvésznek szem elől a közösségi operatív struktúrák politikai organigrammájában,

E.   mivel az Unió egyes politikáinak végrehajtását a közösségi költségvetésnek a Bizottság és a tagállamok közötti "megosztott irányítása" jellemzi, amelynek keretében a közösségi kiadások 80 %-át a tagállamok kezelik,

F.   mivel a 2005-ös pénzügyi évre vonatkozó, 2007. április 24-i mentesítő állásfoglalásában(10) úgy vélte, hogy minden egyes tagállamnak képesnek kell lennie arra, hogy felelősséget vállaljon a kapott uniós források kezeléséért, akár egy nemzeti irányítási nyilatkozat formájában, akár a nemzeti kereten belül több nyilatkozat formájában,

G.   mivel a Számvevőszék 2007-es pénzügyi évről szóló éves jelentésében az integrált belső ellenőrzési keretrendszer létrehozása terén tett előrelépés értékelésének keretében hangsúlyozta, hogy "az uniós kiadások jellegéből adódóan a legfőbb hibakockázat a végső kedvezményezettnél jelentkezik" (1.47 pont),

H.   mivel az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság között a költségvetési fegyelemről és a pénzgazdálkodás hatékonyságáról és eredményességéről létrejött 2006. május 17-i intézményközi megállapodás(11) 44. pontjának értelmében a tagállamok által a megosztott kezelésű források területén alkalmazott ellenőrzésekről és nyilatkozatokról készített éves összefoglalók előterjesztése az első lépés kell, hogy legyen a nemzeti irányítási nyilatkozatok irányába, és egyértelműen hozzá kell járulnia a közösségi költségvetés kezelésének javításához azon alapvető közös cél elérése érdekében, hogy pozitív megbízhatósági nyilatkozat szülessen az Unió összes kiadására vonatkozóan,

I.   mivel a Számvevőszék az "egységes ellenőrzési" modellről szóló, 2/2004. számú véleményében(12) bevezette az elfogadható hibakockázat fogalmát uniós szinten, és mivel a Számvevőszék kijelentette, hogy "minden ellenőrzési rendszer kompromisszumot jelent egyfelől a vizsgálatok meghatározott intenzitás szerinti elvégzésének költsége, másfelől pedig az ezektől az eljárásoktól várható előnyök között. A közösségi kontextusban az előnyök a források pazarlása kockázatának csökkentését és a hibakockázat elfogadható szintre történő korlátozását jelentik",

J.   mivel a Számvevőszék a 2007-es pénzügyi évről szóló éves jelentésében úgy véli, hogy "az ellenőrzések költsége mind az uniós költségvetés, mind a tagállamok számára fontos kérdés", és hogy "az egyes kiadási területeken a költség és a fennmaradó kockázat közti egyensúly olyan lényeges kérdés, hogy azt politikai szinten kellene jóváhagyni (azaz a mentesítési hatóság által), az Unió polgárainak nevében" (1.52 b) és c) pont), és mivel a Számvevőszék a 2007-es éves jelentésének 2.42 c) pontjában előrelépést javasol az elfogadható kockázat fogalmának kidolgozása terén,

K.   mivel a 2005. november 8-i ECOFIN Tanács következtetéseinek 5. pontjában úgy vélte, hogy alapvető fontosságú az integrált belső ellenőrzési keretrendszer bevezetése és az ellenőrzésekre vonatkozó jogszabályok egyszerűsítése, és kérte "a Bizottságot, hogy kiadási területek szerint értékelje az ellenőrzési költségeket",

L.   mivel a Tanács szlovén elnöksége 2008 júniusában úgy vélte, hogy "a Tanács 2005-ös következtetéseiből egyenesen következik, hogy az Európai Parlament és a Tanács között megállapodást kell kötni az [elszámolások] alapjául szolgáló műveletek terén az elfogadható kockázatok kérdéséről, figyelembe véve a különböző politikák keretében végzett ellenőrzések költségét és előnyeit, valamint a vonatkozó kiadások összegét"(13),

M.   mivel azonban, noha a külső ellenőr (a Számvevőszék) és az ellenőrzés alá vont intézmény (a Bizottság) között párbeszéd szükséges, nem vonható kétségbe, hogy a nemzetközi auditálási normák értelmében – amelyek továbbra is a költségvetési ellenőrzés általános keretéül szolgálnak – a külső ellenőr feladata azon kockázatok értékelése, amelyek alapján döntést hoz az ellenőrzési eljárások kiválasztásáról,

N.   mivel az ellenőrzés költsége természetesen függ az elfogadható hibaszinttől, de az ellenőrzés alá vont intézmény szervezeti összetettségétől és saját belső ellenőrzésének minőségétől is,

O.   mivel a nemzetközi auditálási normák értelmében a külső ellenőr választja meg az ellenőrizendő elemek kiválasztására alkalmazott módszereket annak érdekében, hogy összegyűjtse az ellenőrzési próbák célkitűzéseinek elérését lehetővé tévő meggyőző elemeket; mivel, noha a módszer kiválasztása a körülményektől is függ, leginkább az ellenőrzési kockázattól és az ellenőrzések hatékonyságának célkitűzésétől függ; végül pedig, mivel a külső ellenőrnek meg kell bizonyosodnia arról, hogy az alkalmazott módszerek elegendő és megfelelő meggyőző elemet szolgáltatnak a vizsgálat célkitűzéseinek eléréséhez,

P.   mivel a programok új generációja esetében az Oktatásügyi és Kulturális Főigazgatóság (DG EAC) összehangolta a cselekvési programokat, különösen az egységes belső ellenőrzési szemlélet bevezetésével; ezzel összefüggésben úgy véli, hogy a tagállamok előzetes és utólagos nyilatkozatai további új elemeket jelentenek a rendszerek felügyelete és belső ellenőrzése szempontjából,

Q.   mivel az éves mentesítési eljárás lehetővé teszi a Parlament számára, hogy közvetlen kapcsolatba lépjen a [közösségi források] kezeléséért felelős főzereplőkkel, és a számvevőszéki ellenőrzés eredményeinek fényében biztosítsa az állampolgárok számára az uniós kiadások kezelésének javítását, megalapozva ezáltal a szilárdabb döntést,

R.   mivel a 259/68/EK, Euratom, ESZAK rendelet 83. cikke úgy rendelkezik, hogy a nyugdíjak kifizetését a költségvetésből kell fedezni, és hogy a tagállamok az ilyen kiadások finanszírozására megállapított elosztási kulcs szerint együttesen biztosítják ezen ellátások kifizetését; mivel a tisztviselők a nyugdíjrendszer finanszírozásához való hozzájárulásként fizetésük 10,25%-át fizetik vissza az általános költségvetésbe,

S.   mivel a 259/68/EK, Euratom, ESZAK 83. cikke előírja, hogy a tagállamoknak együttesen kell garanciát vállalniuk a nyugdíjalapért, ami azt jelenti, hogy ez a garancia egy vagy több tagállam mulasztása esetén játszhat szerepet, de ez nem jelenti azt, hogy a Közösségeknek nincs követelésük az említett kötelezettséget vállaló tagállamokkal szemben,

T.   mivel 2007 volt a fejlesztési célú együttműködés finanszírozására szolgáló eszköz működésének első éve (ICD),

U.   mivel 2007 az esélyegyenlőség európai éve volt, ami alkalmat nyújtott arra, hogy különös figyelemben részesüljenek a diszkrimináció többszörös, a nőket gyakran sújtó formái,

V.   mivel a férfiak és a nők közötti tartós egyenlőtlenség miatt a költségvetési források felhasználása különböző hatásokkal jár mindegyik nemre nézve,

W.   mivel a Tanácsnak a következő költségvetési eljárás során figyelembe kellene vennie a 2007. évi mentesítés eredményeit és ajánlásait, és támogatnia kellene a tagállamok felelősségének megerősítését célzó reformjavaslatokat a Számvevőszék által évek óta azonosított problémák végleges megoldása érdekében,

X.   mivel a Bizottságnak, a Tanácsnak és a Parlamentnek a Számvevőszékkel együttműködésben közös célként pozitív megbízhatósági nyilatkozat megszerzésére kell törekednie,

FŐ KÖVETKEZTETÉSEK

1.   üdvözli a Bizottság és egyes tagállamok által a közösségi források hatékonyabb felhasználása és az átfogó ellenőrzési környezet irányába tett újabb előrelépést, ami a Számvevőszék kedvezőbb megbízhatósági nyilatkozatában is tükröződik;

2.   üdvözli a jelentős előrelépést a Bizottság kutatással foglalkozó szolgálatai által végzett ellenőrzések vonatkozásában a hetedik keretprogram kezelése terén, a korábbi keretprogramokhoz képest; ismételten kijelenti, hogy a közös mezőgazdasági politika pénzeszközeinek kezelése továbbá javult, nevezetesen az integrált igazgatási ellenőrzési rendszer (IIER) működésének köszönhetően; mély sajnálatát fejezi ki, hogy Görögország továbbra sem tesz eleget az IIER végrehajtásával kapcsolatos kötelezettségeinek;

3.   megállapítja, hogy a 2007-es év volt a 2000 és 2006 közötti többéves programok lezárásának első éve, és sok pénzeszköz került visszatérítésre;

4.   jelentős fejlődést állapít meg a kutatás és technológiai fejlesztés pénzügyi irányítása terén, ahol 3 év alatt több mint 50%-kal csökkent a hibaarány; felkéri a Bizottságot, hogy folytassa az egyszerűsítésre irányuló erőfeszítéseit annak érdekében, hogy javítsa a programok felhasználását a végső kedvezményezett számára;

5.   gratulál a Bizottság által tett erőfeszítésekhez a kohéziós politikához kapcsolódó kiadások terén a 2006-os mentesítéssel összefüggésben elfogadott, a megosztott irányítású strukturális intézkedésekkel kapcsolatban a Bizottság által gyakorolt felügyeleti jogkör megerősítését célzó cselekvési terv végrehajtása során; reméli, hogy az említett cselekvési terv első eredményei és az egyszerűsítésre irányuló erőfeszítések meg fognak mutatkozni a Számvevőszék 2008-as éves jelentésében;

6.   továbbra is aggódik a közösségi válságkezelési kapacitás hiánya miatt; úgy véli, hogy az Unió veszít politikai iránymutató szerepéből, láthatóságából és elszámoltathatóságából azzal, hogy olyan nemzetközi vagyonkezelői alapokat használ fel, amelyeket a Bizottság is kezelhetett volna, ha tiszteletben tartotta volna a 2005-ös és 2006-os mentesítési jelentéseket, és létrehozta volna a válság utáni helyzetekre alkalmazandó saját eszközét; nagy mértékben aggasztja az ellenőrzés hiánya az egyes ENSZ-ügynökségek által felhasznált közösségi pénzeszközök felett és ezen ENSZ-ügynökségek vonakodása attól, hogy biztosítsák a vizsgálatot olyan csalások esetében, ahol közösségi pénzeszközök is érintettek;

HORIZONTÁLIS KÉRDÉSEK
Megbízhatósági nyilatkozat

7.   tudomásul veszi a megbízhatósági nyilatkozat egyes részeiben tapasztalható javulást, sajnálattal állapítja meg azonban, hogy a Számvevőszék által a 2007-es éves jelentésében nyújtott megbízhatósági nyilatkozat immár tizennegyedik éve fenntartással kísért véleményt tartalmaz az elszámolás alapjául szolgáló műveletek jogszerűségéről és szabályszerűségéről; megállapítja, hogy a Számvevőszék szerint számos kiadási területen (mezőgazdaság és természeti erőforrások, kohézió, kutatás, energia és szállítás, külső támogatás, fejlesztés, bővítés, oktatás és uniós polgárság) – bár eltérő mértékben – ismét jelentős hibák terhelik a kifizetések teljesítését;

8.   örömmel veszi tudomásul, hogy a Számvevőszék jelentése szerint a bevételek, az igazgatási kiadások, a gazdasági és pénzügyi kiadások, valamint az Európai Mezőgazdasági Garanciaalappal (EMGA) kapcsolatos kiadások jelentős hibáktól mentesek;

9.   megállapítja, hogy az ellenőrzési rendszerek szintjén javul a helyzet, ám nem kielégítő mértékben és túlságosan lassan;

Az elszámolások megbízhatósága

10.   üdvözli a Számvevőszék nyilatkozatát, amely szerint "az Európai Közösségek éves beszámolója minden lényegi szempontból híven tükrözi a Közösségek 2007. december 31-i pénzügyi helyzetét, valamint az abban az időpontban lezárult évben lezajlott műveletek eredményét és a pénzáramlásokat" (I. fejezet, Megbízhatósági nyilatkozat, VII. pont); felkéri azonban a Bizottságot, hogy fordítson kellő figyelmet a Számvevőszék észrevételeire az alapul szolgáló számviteli adatok átfogó jellegének és pontosságának javítása érdekében;

11.   rendellenesnek tartja, hogy az éves elszámolás 58 600 000 000 eurós negatív nettó eszközértéket mutasson, és úgy véli, hogy a tagállamoktól lehívandó összegeknek a követelések között kellene szerepelniük, mivel a személyzeti nyugdíjakra vonatkozó, 33 500 000 000 euróra becsült biztos kötelezettségről van szó; követeli, hogy a tagállamoktól lehívandó, összesen 27 900 000 000 euró egyéb összegekre vonatkozó megjegyzések egyértelműbbek legyenek; tudomásul veszi a Bizottság számvitelért felelős tisztviselője által adott magyarázatokat, amelyek szerint a közszférára vonatkozó nemzetközi számviteli normákat alkalmazták; javasolja egy közösségi nyugdíjalap létrehozásának megfontolását a személyzettel szemben fennálló ilyen kötelezettségek externalizálása érdekében;

12.   nem érti, hogy az Európai Közösségek által a GALILEO programhoz kapcsolódóan kapott eszközök miért nem szerepelnek az éves elszámolásban, hiszen a Számvevőszék jelentése szerint az Európai Űrügynökség, a Galileo közös vállalkozás és a 2004-ben létrehozott, a korábbi Galileo közös vállalkozás tevékenységét 2007. január 1-től átvevő Európai GNSS (global navigation satellite systems) Felügyeleti Hatóság közötti megállapodásokat 2007 végén írták alá; e tekintetben kéri a Bizottságot, hogy tegyen javaslatot az olyan nagyszabású európai projektekre és ellenőrzésükre vonatkozóan (Galileo vagy transzeurópai hálózatok), amelyek a többéves pénzügyi kereten túlmutató finanszírozást igényelnek;

13.   kéri, hogy vizsgálják meg annak lehetőségét, hogy az éves elszámolásban az Európai Közösségek ingatlanparkjának nagy volumenű karbantartására vagy felülvizsgálatára elkülönített tartalékot képezzenek, mivel az ingatlanok egyes elemekre lebontott és az ingatlanok, gépek és berendezések egyes tételeinek rendszeres időközönként cserére szoruló fontosabb alkotórészeire vonatkozó amortizációja hiányzik; úgy véli, hogy a nagy volumenű karbantartásra és felülvizsgálatra elkülönített tartalékot a többéves karbantartási programokból kell biztosítani, amelyek célja az ingatlanok megfelelő műszaki állapotban tartása élettartamuk meghosszabbítása nélkül;

14.   kéri annak ellenőrzését, hogy tőkekapcsolat hiányában az Európai Közösségek politikai befolyásának mértéke a jelentéskészítés körébe vont ügynökségekben megfelel-e a közszférára vonatkozó nemzetközi számviteli normákban foglalt követelményeknek;

15.   aggodalmának és kétségeinek ad hangot a "kategóriába nem sorolt" vezető tisztviselőknek kinevezésének lehetőségét illetően az AD16 besorolási fokozat legmagasabb fizetési fokozatában minden esetben, kivéve, ha ez kifejezetten elő van irányozva a személyzeti létszámtervben, és felkéri a Bizottságot, hogy pontosítsa a lehetőségeket a személyzeti szabályzat keretében a vonatkozó költségvetési tétel fényében;

Az alapul szolgáló műveletek jogszerűsége

16.   megelégedéssel veszi tudomásul, hogy azok a területek, amelyeken a Bizottság megfelelő ellenőrzési és felügyeleti rendszereket vezetett be (a bevételek, valamint az igazgatási és egyéb kiadásokkal, illetve a gazdasági és pénzügyekkel kapcsolatos kötelezettségvállalások és kifizetések), az alapul szolgáló műveletek jogszerűségét és szabályszerűségét tekintve lényegi hibáktól mentesek (I. fejezet, Megbízhatósági nyilatkozat, IX. pont),

17.   sajnálja ugyanakkor, hogy a közösségi költségvetés kezelésének nagyon fontos területein (mezőgazdasági kiadások az Európai Mezőgazdasági Garanciaalap (EMGA) kivételével, kohézió, kutatás, energia és szállítás, külső támogatás, oktatás és uniós polgárság) a Számvevőszék ismét megállapítja, hogy a bonyolult vagy pontatlan jogi követelmények egyrészt jelentős számú hibához vezetnek a végső kedvezményezett szintjén, másrészt pedig befolyásolja a felügyeleti és kontrollrendszerek részleges hatékonyságát, és hogy ez a bonyolultság teszi lehetetlenné a Számvevőszék pozitív megbízhatósági nyilatkozatának megszerzését (1. fejezet, Megbízhatósági nyilatkozat, X. és XI. pont); következésképpen kéri a Bizottságtól, hogy készítsen elemzést a problémák körének és a lehetséges megoldások meghatározása céljából; hangsúlyozza ezért, hogy a kedvező megbízhatósági nyilatkozat elérése érdekében egyszerűsíteni kell a vonatkozó szabályokat és rendeleteket;

18.   felkéri a Bizottságot, hogy erősítse meg a tagállamokra delegált ellenőrzések felett általa gyakorolt felügyeletet, és adjon a tagállamoknak világos iránymutatást a hibák megelőzésének, azonosításának és kijavításának módjáról, és határozottan kéri a Bizottságot, hogy amennyiben a tagállamok ellenőrzési rendszerei továbbra sem hatékonyak, minden eszközt használjon fel arra, hogy a tagállamokat kötelezettségeik betartására és a szükséges javítások megtételére késztesse, nevezetesen a kifizetések felfüggesztésének és a pénzügyi kiigazítások alkalmazásával;

A költségvetés irányítása – pénzügyi korrekciók

19.   tudomásul veszi a Számvevőszék megállapítását, miszerint az előző programozási időszak kezdetéhez képest a kötelezettségvállalási előirányzatok felhasználása kifejezetten javult 2007-ben, az új programozási időszak (2007–2013) első évében;

20.   ugyanakkor úgy véli, hogy a megosztott vagy decentralizált irányítás kérdésében a Bizottság köteles teljes körűen alkalmazni az 1605/2002/EK, Euratom rendeletet, és végső felelősséget vállalni a költségvetés végrehajtásáért, hangsúlyozza továbbá a pénzügyi korrekciók azonnali végrehajtásának szükségességét, mihelyt kiderülnek a tagállamok által nem korrigált szabálytalanságok, nem várva meg a többéves ciklus végét;

Behajtások

21.   aggodalommal állapítja meg a szabálytalanul kifizetett közösségi alapok behajtásának problémáját és a kohéziós politika terén a tagállamok által alkalmazott korrekciós mechanizmusokról szolgáltatott, olykor egymásnak ellentmondó és hiányos adatok rossz minőségét, továbbá azt, hogy a Számvevőszék kétségbe vonja a szolgáltatott adatok megbízhatóságát (a 2007-es éves jelentés 3.26 és 5.44 pontja);

22.   ugyancsak jelzi a végső kiigazító határozatok és intézkedések fontosságát, amelyek célja az olyan kiadások kizárása a közösségi finanszírozásból, amelyeket nem a közösségi jogszabályoknak megfelelően hajtottak végre, és ismételten kéri a pontos költségvetési tétel és év feltüntetését, amelyre az egyes behajtások vonatkoznak, ahogy az a mezőgazdaságban és a természeti erőforrások ágazatában történik;

23.   felkéri a Bizottságot, hogy javítsa a többéves korrekciós mechanizmusok eredményességét és hatékonyságát, beleértve a tagállamok szintjét is, és konszolidálja a behajtásokról és pénzügyi kiigazításokról szóló adatokat, különösen a strukturális alapok területein, annak érdekében, hogy megbízható és összevethető számok álljanak rendelkezésre az egyes politikai területekre és pénzeszköz-kezelési módszerekre vonatkozóan; felkéri a Bizottságot, hogy az éves beszámolóhoz csatolt észrevételekben tegyen erről jelentést a Parlamentnek, teljes képet adva a kérdéskörről;

24.   kéri a rendszer értékelését, tekintettel a behajtásokhoz kapcsolódó állandó problémákra;

A kifizetések felfüggesztése

25.   teljes mértékben támogatja a Bizottságot a kifizetések felfüggesztésével kapcsolatos jogszabályok szigorú alkalmazásában, és üdvözli a már megkezdett intézkedéseket, amelyek következtében a támogatásokat nem utalják át, ha a Bizottság nem rendelkezik az érintett támogatásokból részesülő tagállamok irányítási és ellenőrzési rendszereinek megbízhatóságára vonatkozó abszolút biztosítékkal;

Éves ellenőrzési összefoglalók, a megosztott irányítás területén rendelkezésre álló nyilatkozatok és nemzeti irányítási nyilatkozatok

26.   üdvözli, hogy a tagállamok 2008 óta rendelkezésre bocsátják az ellenőrzések éves összefoglalóit, és üdvözli a strukturális alapokban érintett főigazgatóságok 2007-es éves tevékenységi jelentésében szereplő értékelést és nyilatkozatokat, és felkéri a Bizottságot, hogy tegyen erőfeszítéseket, hogy ezeket az éves összefoglalókat a Bizottság válaszával együtt közzé lehessen tenni; úgy véli, hogy a tagállamok által összeállított éves összefoglalók nyilvános dokumentumok, ezért azokat a mentesítési eljárás során a Parlament illetékes bizottságának is továbbítani kell;

27.   aggodalommal figyeli, hogy az előterjesztés szintjén tapasztalható különbségek és hozzáadott érték hiányában a Számvevőszék szerint ezek az éves összefoglalók még nem jelentik az ellenőrzési rendszerek működésének és hatékonyságának megbízható értékelését; ennek fényében üdvözli a Bizottság iránymutatását, amelynek célja magasabb minőséget biztosítani a 2008-as éves összefoglalókban, felkéri továbbá a Bizottságot, hogy folytassa a tagállamoknak az éves összefoglalók elkészítésére vonatkozóan nyújtott iránymutatások javítását; úgy véli, hogy a komoly éves összefoglalók megléte csökkenteni fogja a helyszíni ellenőrzések számát;

28.   ezzel összefüggésben felkéri a Bizottságot, hogy a 2009-ben beérkező összefoglalókat elemezze annak érdekében, hogy optimalizálni lehessen azok hozzáadott értékét a tagállamok által alkalmazott belső ellenőrzési rendszerek működésével kapcsolatos garancia szempontjából; kéri a Bizottságot, hogy az 1605/2002/EK, Euratom rendelet 86. cikkének (4) bekezdése szerinti éves jelentésbe foglalja bele a tagállamok által benyújtott éves összefoglalók elemzését, a költségvetési fegyelemről és a pénzgazdálkodás hatékonyságáról és eredményességéről szóló intézményközi megállapodás rendelkezéseit tekintve referenciának;

29.   sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy a Bizottság nem teljesítette a 2006-ra vonatkozó mentesítésről szóló 2008. április 22-i állásfoglalásban(14) foglalt kérést, hogy dolgozzon ki és továbbítson a Parlamentnek és a Tanácsnak külön dokumentumot, amely elemzi a beérkezett éves összefoglalók alapján minden egyes tagállam nemzeti rendszerének erős és gyenge pontjait a közösségi alapok kezelése és ellenőrzése terén, valamint az elvégzett ellenőrzések eredményeit; sajnálja továbbá, hogy a Bizottságtól mindmáig nem kapott részletes tájékoztatást a benyújtott első éves összefoglalók értékeléséről és elemzéséről; elsődleges fontosságúnak tartja képet alkotni ezen éves összefoglalók minőségéről az eljárás megfelelő értékelésének biztosítása érdekében, azonosítva nevezetesen a közös problémákat, a lehetséges megoldásokat és a legjobb gyakorlatokat;

30.   felkéri a Bizottságot, hogy rendszeresen nyújtsa be az éves összefoglalók ezen minőségi és mennyiségi értékelését a tevékenységi jelentésekben, és tegye hozzáférhetővé ezt az információt valamennyi érintett fél és a nyilvánosság számára a mentesítési eljárás alatt; számít arra, hogy az első ilyen értékeléseket 2009 szeptemberéig megkapja, és kéri, hogy a Parlamentnek évente történő hivatalos benyújtáson túl, a nemzeti összefoglalók ezen elemzését küldjék meg a közkiadásokat felügyelő nemzeti parlamenti bizottságoknak is;

31.   felkéri a Bizottságot, hogy három év elteltével végezzen átfogó értékelést, elemezve az éves összefoglalók hozzáadott értékét az uniós pénzeszközökkel való hatékony és eredményes pénzgazdálkodás terén a tagállamokban és az igénybe vett könyvvizsgálók függetlenségét;

32.   úgy véli, hogy a tagállamok által az intézményközi megállapodás 44. pontja értelmében évente összeállítandó, az elszámolások ellenőrzéseinek és a rendelkezésre álló nyilatkozatoknak az összegzését is tartalmazó éves összefoglalók az első lépést kell, hogy jelentsék a nemzeti irányítási nyilatkozatok bevezetése irányában valamennyi tagállamban; felkéri a Bizottságot, hogy nyilatkozzon arról, mit tett ezzel kapcsolatban a korábbi mentesítési állásfoglalások figyelembevételével, és hogy sürgősen tegye meg a szükséges lépéseket az éves jelentések javítása érdekében, hogy azok a nemzeti irányítási nyilatkozatokkal azonos politikai súllyal bírjanak; úgy véli, hogy a Bizottságnak élnie kellene jogalkotási kezdeményezési jogkörével, és javaslatot tennie egy tanácsi határozatra a nemzeti nyilatkozatok kötelezővé tétele érdekében;

33.   üdvözli, hogy egyes tagállamok (Dánia, Hollandia, Svédország, Egyesült Királyság) kezdeményezték a közösségi alapok kezelésére vonatkozó nemzeti nyilatkozat elfogadásának jóváhagyását, sajnálja azonban, hogy e kezdeményezések ellenére a többi tagállam többsége ellenzi a bevezetését, és helyteleníti, hogy Ausztria, Belgium, Bulgária, Ciprus, a Cseh Köztársaság, Németország, Észtország, Görögország, Spanyolország, Finnország, Franciaország, Magyarország, Írország, Olaszország, Litvánia, Luxemburg, Lettország, Málta, Lengyelország, Portugália, Románia, Szlovénia és Szlovákia, még nem tett lépéseket a nemzeti nyilatkozatok hatékony rendszerének kiépítésére;

34.   az EK-Szerződés 248. cikke (3) bekezdése értelmében kéri, hogy a megosztott irányítás ellenőrzése érdekében váljon hangsúlyosabbá a nemzeti ellenőrző intézmények és az Európai Számvevőszék közötti együttműködés; javasolja annak vizsgálatát, hogy a nemzeti ellenőrző intézmények - független külső könyvvizsgálói minőségben és tiszteletben tartva a nemzetközi auditálási normákat - nemzeti ellenőrzési tanúsítványt állíthassanak ki a közösségi alapok kezeléséről, amelyet megkapnának a tagállami kormányok, hogy ezeket a tanúsítványokat felhasználják a mentesítési eljárás során, egy e célnak megfelelő, később létrehozandó intézményközi eljárás szerint;

Ellenőrzési rendszerek
Az integrált belső ellenőrzési keretrendszerre irányuló cselekvési terv

35.   elégedetten veszi tudomásul a cselekvési terv kialakítása során elért általános haladást, valamint azt, hogy az intézkedések nagy része végrehajtásra került, és a cselekvési tervben azonosított hiányosságok többségét pótolták;

36.   aggodalmának ad hangot a Számvevőszéknek a tagállami ellenőrzések elégtelen minőségét bíráló ismételt kritikája miatt; aggodalommal veszi tudomásul a kedvezményezettek és a nemzeti ellenőrző szervezetek által az ellenőrzések száma és a költségek miatt tett panaszokat;

37.   aggodalommal jegyzi meg a támogatásokra vonatkozó kézikönyveknek, útmutatóknak ("guidance notes"), munkadokumentumoknak és részvételi szabályoknak a kedvezményezettek által szóvá tett számát is; kéri e dokumentumok konszolidálását és egyeztetést a Parlamenttel a végrehajtási szabályok egyszerűsítése céljából;

38.   határozottan úgy véli, hogy az ellenőrzési rendszerek a különböző szintű, egymást olykor átfedő rendeletek és szabályok összetettségét tükrözik; sürgeti ezért a Bizottságot, hogy a Parlament teljes bevonása mellett gyorsítsa fel az egyszerűsítési gyakorlatot; felkéri a tagállamokat és a régiókat, hogy tegyenek ugyanilyen erőfeszítéseket;

39.   felkéri a Bizottságot, hogy vizsgálja felül az átalánymódszer használatának feltételeit annak érdekében, hogy a kedvezményezettek javára növelni lehessen a megbízhatóságot; elfogadhatatlannak tartja az átalányválasztás utólagos megkérdőjelezését;

40.   sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy az integrált belső ellenőrzési keretrendszerre irányuló cselekvési terv 4. pontja, amely az alapul szolgáló ügyletek során elfogadható kockázatok tekintetében figyelembe veendő alapelvekről szóló intézményközi kezdeményezéssel kapcsolatos, késve kerül végrehajtásra;

41.   ezzel összefüggésben hangsúlyozza a fent említett cselekvési terv 10. pontjának fontosságát, mely pont "az ellenőrzési költségek elemzésének" lefolytatását célozza, mivel "megfelelő egyensúlyt kell elérni az ellenőrzések költsége és előnyei között";

42.   elvárja azt is, hogy a főigazgatóságok éves tevékenységi jelentései ismét tartalmazzanak információkat a tagállamokban végzett ellenőrzések minőségéről és ennek javulásáról, kéri továbbá, hogy a Bizottság sorolja be az összes kifizető ügynökséget és igazoló szervet;

43.   felkéri a Bizottságot, hogy rendszeresen nyújtson be értékelést az integrált belső ellenőrzési rendszerről, kéri továbbá, hogy az éves tevékenységi jelentések és az összefoglaló jelentés még jobban fedjék le a Bizottság szolgálatainak és a tagállamoknak a megosztott irányításban részt vevő rendszereit, nevezetesen például a nemzeti ellenőrző hatóságok függetlenségi szintjével kapcsolatos technikai minőség és etikai megfontolások vonatkozásában;

44.   felkéri a Bizottságot, hogy az Unió valamennyi kiadási területére vonatkozóan kiadási területenként készítsen teljesebb körű és kimerítő elemzést az ellenőrzésre szánt összegekről, ahogyan azt a Parlament a korábbi évekre vonatkozó mentesítési állásfoglalásaiban kérte és az eredménycentrikus felfogás fényében is;

45.   kéri továbbá a Bizottságot, hogy a beérkező éves összefoglalók alapján elemezze az egyes tagállamok nemzeti rendszereinek erős és gyenge pontjait a közösségi források kezelésének és ellenőrzésének tekintetében, és az elemzés tartalmazza a közösségi alapok ellenőrzésére szolgáló nemzeti rendszerek költségbecslését is; emlékezteti a Bizottságot arra, hogy elkötelezte magát a tagállami éves összefoglalók minőségének javítása mellett, hogy azokból a következő években hasznos eszközök váljanak a hibakockázat csökkentése vonatkozásában; felkéri a Bizottságot, hogy tegyen eleget e vállalásának;

46.   úgy véli, hogy ezt az összehasonlító elemzést 2009 végén-2010 elején meg kell küldeni a Parlamentnek, a Tanácsnak és a Számvevőszéknek, és ennek alapján kell intézményközi párbeszédet folytatni a tolerálható hibakockázatról;

47.   megállapítja, hogy bár a "tolerálható hibakockázat" alapvető fogalom az integrált belső ellenőrzési keretrendszerben, amelyet a Számvevőszéknek a megbízhatósági nyilatkozat kiállításakor figyelembe kell vennie, a Számvevőszék 2006/4. számú, az 1605/2002/EK, Euratom rendeletet módosító tanácsi rendelettervezetről szóló véleménye(15) szerint, meg kell azonban még határozni a tolerálható kockázati szint megállapítására alkalmas módszert;

Tolerálható hibakockázat

48.   üdvözli a tolerálható hibakockázat fogalmának közös értelmezéséről szóló 2008, december 16-i bizottsági közleményt, amely szilárd módszertani alapot teremt az elfogadható kockázati szint gazdasági elemzése számára, és várja, hogy a Bizottság befejezze ezt a munkát a költségvetési területenként elfogadható kockázati szintre vonatkozó javaslatának elkészítése során; ezzel összefüggésben elismeri e közlemény, mint kiindulási alap fontosságát - szigorúan közgazdasági szempontból - az "elfogadható kockázati szinttel" kapcsolatos további reflexióhoz az Unió két kiadási területe - nevezetesen a strukturális alapok és a FEADER - vonatkozásában; kéri azonban, hogy a külső ellenőr és az ellenőrzés alá vont intézmény közötti párbeszéd folyamatosan feleljen meg a nemzetközi auditálási normáknak, amelyek értelmében a külső ellenőr feladata a kockázatok értékelése, amelyek alapján döntést hoz az az ellenőrzési eljárások megválasztásáról;

49.   helyteleníti, hogy a Bizottság leleplezi fent említett közleményében a kellőképpen megbízható információknak a tagállamoktól való beszerzése során tapasztalt problémákat, és úgy véli, hogy ez az értékelés árt az Unió imázsának;

50.   kételyei vannak a tagállamok által szolgáltatott adatok megbízhatóságát illetően, felkéri ezért a Bizottságot, hogy végezze el a számszerű adatok újbóli összegyűjtését, és a Számvevőszék technikai támogatásával készítsen azokról mélyreható elemzést, mihelyt világossá válnak a 2007-2013-ra vonatkozó szabályozás hatásai –, majd ezt az elemzést 2011 végéig küldje meg a Parlamentnek és a Tanácsnak;

51.   úgy véli, hogy a tolerálható kockázati szint meghatározása igen fontos és nagyon összetett feladat; úgy véli, hogy a tolerálható kockázati szintnek szorosan kapcsolódnia kellene egy, a Bizottság és a tagállamok ellenőrzési rendszereire vonatkozó elmélyült költséghatékonysági elemzéshez, a közösségi kiadások egyes területeire lebontva;

52.   mivel sürgősen folytatni kell az ellenőrzés költségeinek és előnyeinek elemzését, felkéri a Bizottságot, hogy a Számvevőszék technikai támogatásával végezzen mélyreható elemzést a kutatás, a külkapcsolatok és az igazgatási kiadások területén, és arról 2010 végéig készítsen jelentést;

53.   úgy véli, hogy a hibák miatt elveszett európai forrásokat is figyelembe kellene venni a tolerálható hibaszint meghatározása során;

54.   úgy véli, hogy konkrét javaslatokat kell tenni a közösségi kiadások kezelésének és ellenőrzésének javítását illetően, sőt szóba jöhet egyes aspektusok bizonyos fokú harmonizálása is; és javasolja, hogy a következő költségvetési eljárás folyamán a Parlament biztosítsa a Bizottság számára a tanulmány elkészítéséhez szükséges forrásokat;

55.   felkéri a Bizottságot, hogy haladéktalanul tegyen javaslatokat a pozitív megbízhatósági nyilatkozat célkitűzésének elérése érdekében;

Átláthatóság

56.   emlékeztet a Bizottság határozatára, amely szerint megkezdi a lobbisták önkéntes nyilvántartásba vételét, majd egy év elmúltával értékeli a rendszert; ismeri a kötelező nyilvántartásba vételnek a Lisszaboni Szerződés által előirányzott jogalapját; emlékeztet arra, hogy a Parlament jelenlegi nyilvántartása is kötelező, és egy esetleges közös nyilvántartás ténylegesen szintén kötelező volna, mivel a nyilvántartásba vétel mindkét esetben előfeltétele a Parlamentbe való bejutás engedélyezésének;

57.   sajnálja, hogy nem került sor a Bizottság tagjaira vonatkozó új magatartási kódexre irányuló kérésének teljesítésére, mely kódex javítaná és tisztázná a biztosok egyéni és kollektív politikai felelősségét a döntéseikért és a hatáskörükbe tartozó politikák szolgálataik általi végrehajtásáért;

58.   ismételten emlékeztet arra, hogy a Bizottság köteles ügyelni a közösségi források kedvezményezettjeiről szolgáltatott adatok teljességének, könnyen hozzáférhetőségének és összevethetőségének biztosítására, és sajnálja, hogy ezt a célt még nem sikerült elérni;

59.   ismét emlékeztet a teljes átláthatóság és nyilvánosság jelentőségére a biztosok kabinetjének azon munkatársai vonatkozásában, akiket nem a személyzeti szabályzatnak megfelelően vettek fel;

60.   megállapítja, hogy az európai alapok kedvezményezettjeinek közzététele a 2007-es költségvetési évtől kötelező; sajnálattal állapítja meg, hogy a Parlament nem rendelkezik átfogó képpel sem a közzétételről, sem a kedvezményezettek és projektjeik részleteiről; felkéri a Bizottságot, hogy értékelje a tagállamok által közzétett adatok hasznosságát a bejelentett politikai célkitűzések fényében;

61.   meglepetését fejezi ki, hogy a Bizottság 1 500 000 euró támogatást nyújtott a Parlament fitneszközpontjának a Bizottság által a költségvetésen kívül vezetett korábbi Economat számlákról (COM(2008)0692), és nem ért egyet azzal, hogy ilyen módon próbálják megszerezni a Parlament jóváhagyását a pénz felhasználásához; emlékeztet a 2005-ös pénzügyi évre vonatkozó mentesítésről szóló, 2007. április 24-i, fent említett állásfoglalására, valamint a 2004-es pénzügyi évre vonatkozó mentesítésről szóló, 2006. április 27-i állásfoglalásának(16) 6. és 7. cikkére; kéri a Bizottságot, hogy a költségvetésen kívül vezetett korábbi Economat számlákról származó pénzt illesszék be a költségvetésbe, mielőtt javaslatot tennének elköltésére;

62.   emlékezteti a Bizottságot, hogy a következő európai választásokat megelőzően teljes körű, könnyen hozzáférhető és nyilvános adatbázist kell rendelkezésre bocsátani a közösségi finanszírozás valamennyi kedvezményezettjéről;

Költségvetési rendelet

63.   elégedetten állapítja meg, hogy az 1605/2002/EK, Euratom rendelet legutóbbi felülvizsgálata alkalmával megkezdett egyszerűsítés a közbeszerzések szempontjából meghozta a kívánt eredményeket;

64.   megjegyzi azonban, hogy az állami támogatások kapcsán hozott intézkedések csak részleges eredményt hoztak; kéri a Bizottságot, hogy 2010. január 1-jéig tegyen javaslatot egy felülvizsgált és teljes mértékben konszolidált költségvetési rendeletre, olyan külön fejezeteket szánva az egyes kiadási programoknak, amelyek egyetlen kimerítő forrásban összesítik egy adott program kedvezményezettjére vonatkozó valamennyi követelményt, továbbá tegyen javaslatot a támogatások odaítélésére és ellenőrzésére vonatkozó egyéb egyszerűsítésekre; kéri az 1605/2002/EK, Euratom rendelet 184. cikke értelmében az egyeztető eljárás alkalmazását az említett 1605/2002/EK, Euratom rendelet következő hároméves felülvizsgálatakor;

65.   kéri a Bizottságot, hogy vegyen részt a 1605/2002/EK, Euratom rendelet hatálya alá tartozó más intézményekkel folytatott konzultációkban már egészen korai szakaszban;

Csalás Elleni Hivatal (OLAF)

66.   aggodalommal észrevételezi az OLAF munkakörülményeit; felkéri a Bizottságot, hogy biztosítson azonnali hozzáférést adatbázisaihoz az OLAF számára, amennyiben ez szükségessé válik valamely vizsgálat kapcsán, ily módon lehetővé téve a vizsgálat késedelem nélküli megindítását és lefolytatását;

67.   ugyancsak kéri annak biztosítását, hogy a kedvezményezett harmadik országok minden kért segítséget adjanak meg az OLAF-nak a helyszíni ellenőrzések és vizsgálatok során; illetve adjanak meg minden vonatkozó információt a végrehajtott ellenőrzések következtében tett lépésekről; felkéri a Bizottságot, hogy garantálja: a jövőbeni szerződések írják elő, hogy az érintett országok hatóságai kötelesek együttműködni az OLAF-fal;

68.   rendkívül aggódik amiatt, hogy az OLAF jogi felülvizsgálatra vonatkozó ajánlásainak csak 6,7%-a vezetett bírósági ügyekhez; tudja, hogy 2007-ben az OLAF összes vizsgálatának 60%-a jogi felülvizsgálatra vonatkozó ajánláshoz vezetett; úgy véli, hogy ez az elfogadhatatlan helyzet aláássa a jogállamiságot és a polgárok bizalmát, és ebből csak a csalók húzhatnak hasznot; határozottan sürgeti ezért a Bizottságot, hogy a Szerződések által biztosított minden eszközt használjon ki, hogy biztosítsa a nemzeti hatóságok hatékony együttműködését a közösségi csalások elleni harcban;

69.   aggodalommal állapítja meg, hogy 2006 és 2008 között a 222 belső vizsgálatból csak 37 vezetett fegyelmi eljáráshoz, és e 37 eljárásból csak kettőnek lettek valódi következményei, hármat bizonyítékok hiányában leállítottak, a többi 32 – azaz 87% – eredménye pedig még várat magára; felhívja a Bizottságot, hogy a belső fegyelmi vizsgálatokat ugyanolyan szigorúan kezelje, mint külső vizsgálatokat, és érjen el eredményt az eddig tényleges fegyelmi következmények nélkül maradó vizsgálatok esetében is;

70.   ismét felhívja a Bizottságot, hogy hozza létre az OLAF és a tagállamok között az információcsere mechanizmusát a közösségi csalás-elleni vizsgálatok nyomon követése vonatkozásában; különösen felhívja a Bizottságot, hogy biztosítsa: a nemzeti igazságszolgáltatási hatóságok - előrehaladási jelentés alapján - rendszeresen tájékoztassák az OLAF-ot a közösségi csalások elleni harc keretében, az OLAF aktáinak megküldése nyomán lefolytatott bírósági eljárás eredményeiről;

ÁGAZATI KÉRDÉSEK
Saját források

71.   megjegyzi, hogy a Bizottság által nyújtott tájékoztatás szerint (lásd az E-5221/08. sz. írásbeli kérdésre adott választ) első alkalommal 2008. szeptember-októberben szerepeltette mind a 27 tagállam nemzeti elszámolási adatai között a pénzügyi közvetítési szolgáltatások közvetett módon mért díját (FISIM); ezen adatok alapján az 27 EU-tagállam bruttó nemzeti jövedelmének (GNI) a FISIM miatt bekövetkező növekedése 149 200 000 000 EUR (azaz az EU-27 GNI-jének 1,2%-a); az új statisztikai megközelítés révén jelentősen nagyobb összeggel nő a GNI, mint az Európai Unió egész költségvetése;

72.   emlékeztet a 2005-ös pénzügyi évre vonatkozó mentesítésről szóló, 2007. április 24-i állásfoglalásának (93) bekezdésére, amelyben hangsúlyozta, hogy a pénzügyi közvetítési szolgáltatások közvetett módon mért díjai (FISIM) automatikusan a saját forrásokról szóló döntés részévé válnak a GNI-alapú saját erőforrások tekintetében, hiszen az Európai Közösségek saját forrásainak rendszeréről szóló tanácsi határozatra irányuló javaslatában (COM(2006)0099) a Bizottság e tekintetben nem tett korlátozó fenntartást;

73.   megjegyzi, hogy amikor a Tanács a bizottsági javaslat (COM(2006)0099) alapján elfogadta az Európai Közösségek saját forrásainak rendszeréről szóló 2007. június 7-i 2007/436/EK, Euratom határozatát(17), szintén nem volt a legkisebb fenntartása sem a FISIM-mel kapcsolatban; reméli, hogy amikor a saját forrásokról szóló új határozat hatályba lép, a FISIM-et is tartalmazó GNI-adatokat használják fel a Közösség saját bevételeinek kiszámításakor 2007. január 1-től visszamenőleges hatállyal, és hogy ez alapján számolják újra a tagállamok által eddig teljesített befizetéseket és a még folyósítandóakat;

Mezőgazdaság és természeti erőforrások

74.   aggodalommal jegyzi meg, hogy a Számvevőszék megállapítása szerint az e politikák csoportjára vonatkozóan bejelentett kiadásoknak alapul szolgáló műveletekhez jelentős hibaszint kapcsolódik a jogszerűség és/vagy a szabályszerűség tekintetében (a 2007-es éves jelentés 5.12 és 5.13 pontja), megállapítja továbbá, hogy a Számvevőszék problémákat tapasztalt a végső kedvezményezettek szintjén, és hogy az e szinten ellenőrzött kifizetések körülbelül 20%-a ismét helytelennek bizonyult; tudomásul veszi azonban a hibák gyakoriságának csökkenését és e hibák pénzügyi hatásának korlátozott voltát (a vonatkozó kiadások 0,83%-a);

75.   egyetért a Számvevőszék véleményével, hogy a vidékfejlesztési kiadások, és különösen az agrár-környezetvédelmi intézkedésekre fordított kiadások esetében nagyobb az esély a hibákra, és hogy az ellenőrzések ismét elégtelennek bizonyultak a bonyolult szabályok és a nemzeti szabályozások egy részében a támogathatósági szabályokra vonatkozó pontatlan definíciók miatt, amelyek negatívan hatnak az ellenőrzések minőségére; sürgeti a Bizottságot, hogy egyszerűsítse, erősítse meg és konszolidálja az ellenőrzés szabályozását;

76.   megállapítja azonban, hogy a Számvevőszék szerint az integrált kezelési és ellenőrzési rendszer továbbra is hatékony a szabálytalan kifizetések kockázatának csökkentése szempontjából, amennyiben a rendszert megfelelően alkalmazzák, és amennyiben a nyilvántartott adatok pontosak és megbízhatóak a jogosultságokon alapuló egységes támogatási rendszer alapján végrehajtott kifizetések tekintetében (a 2007-es éves jelentés 5.20 és 5.21 pontja);

77.   aggodalmát fejezi ki ugyanakkor a Számvevőszéknek a szabályozás rendelkezéseinek értelmezésében előforduló hibákkal kapcsolatos kritikái miatt, valamint azon megállapítása miatt, hogy amennyiben nem orvosolják e hibákat, több éves összesített hatásuk jelentős lesz; felkéri ezért a Bizottságot, hogy mielőbb hozzon megfelelő intézkedéseket az említett hibák orvoslására, ami minimum azt jelenti, hogy egyszerűsítse a politikát, és biztosítson egyértelműbb és következetesebb ellenőrzést, majd a meghozott intézkedésekről 2009 végén tájékoztassa a Parlamentet;

78.   elfogadhatatlannak tartja, hogy problémák merülnek fel az integrált kezelési és ellenőrzési rendszer alkalmazásában Görögországban, amint azt a Számvevőszék ismételten megállapította, valamint támogatja a Bizottságnak az illetékes parlamenti bizottság előtt kinyilvánított szándékát, hogy szigorúan alkalmazza a kifizetések felfüggesztésére vonatkozó hatályos szabályozást, amennyiben a görög kormány a bejelentett határidőkön belül nem orvosolja az említett hibákat; követeli a kifizetések felfüggesztését, ha a görög hatóságok nem tudják bizonyítani a problémák megoldását 2009. december 31-ig;

79.   aggodalommal állapítja meg, hogy a Számvevőszék jelentős hiányosságokat tárt fel számos tagállam vidékfejlesztéssel kapcsolatos ellenőrzési rendszerében, amelyek abból erednek, hogy a nemzeti szabályozás pontatlanul határoz meg bizonyos támogathatósági feltételeket, és hogy a szabályok gyakran bonyolultak, ami negatívan befolyásolja az ellenőrzések minőségét;

80.   sajnálatát fejezi ki, hogy ami az egységes támogatási rendszer kezelését és ellenőrzését illeti, a Számvevőszék kifogásolja több "régi" tagállamban (Hollandiában, Portugáliában, ez Egyesült Királyságban, Franciaországban és Spanyolországban; a 2007-es éves jelentés 5.26 pontja) az ellenőrzési rendszerek hiányosságait e területen, valamint egy bizonyos számú szisztematikus hiányosság meglétét a területalapú támogatásokra való jogosultság ellenőrzése terén Görögországban, Olaszországban, Spanyolországban, az Egyesült Királyságban, Franciaországban és Hollandiában (lásd a 2007-es éves jelentés 5.1.1. és 5.1.2. mellékletét); tudomásul veszi a Bizottság válaszát, amely vitatja a Számvevőszék értékelését;

81.   nyomatékosan kéri a tagállamokat, hogy a Bizottsággal együttműködésben fokozzák ellenőrzéseiket, többek között a kedvezményezettek jogosultsági feltételeit illetően; felkéri a Bizottságot, hogy lehetőség szerint tisztázza és egyszerűsítse az említett feltételeket;

82.   helyteleníti, hogy a záró elszámolási rendszerben rejlő hibákat, mint például a megfelelőség ellenőrzésének visszamenőleges és többéves jellegét 2007-ben a Számvevőszék ismételten kifogásolta, valamint hogy semmiféle érvényes összefüggést nem állapítható meg a behajtások és a szabálytalan kifizetések tényleges összege között (a 2007-es éves jelentés 5.47 pontja);

83.   úgy véli, hogy miután a Számvevőszék több éve ugyanazokat a súlyos bírálatokat fogalmazza meg, a Bizottságnak javaslatokat kell tennie a rendszer oly módon történő megreformálására, hogy lehetséges legyen világos és alátámasztható összefüggéseket találni a behajtott és a szabálytalanul kifizetett összegek között, és a lehetőség szerint biztosítani kell, hogy a pénzügyi kiigazítások költségeit a hibát okozó végső kedvezményezettek viseljék, ne pedig az adófizetők, és hogy az e kötelezettségnek eleget nem tevő tagállamokkal szemben átalányösszegben megállapított korrekciókat alkalmazzanak;

Halászati támogatások

84.   üdvözli, hogy egyes tagállamok nyilvánosságra hozták a kedvezményezettek és az érintett műveletek neveit, valamint a felhasznált (uniós és tagállami) közpénzek mennyiségét, továbbá üdvözli azt a bizottsági honlapot, ahol linkek találhatók a tagállami információforrásokhoz;

85.   kéri, hogy a Bizottság biztosítsa, hogy valamennyi tagállam feleljen meg az 1605/2002/EK, Euratom rendelet 53b. cikkében és 53b. cikke (2) bekezdése d) pontjában, valamint a 498/2007/EK rendelet(18) 31. cikke második bekezdésének d) pontjában foglalt követelményeknek;

86.   üdvözli a közös halászati politika szabályainak betartását biztosító közösségi ellenőrző rendszer létrehozásáról szóló tanácsi rendeletre irányuló javaslatot (COM(2008)0721), amelynek értelmében jogilag lehetővé válna az Európai Halászati Alapból származó pénzügyi támogatások felfüggesztése és csökkentése azon tagállamok esetében, amelyek nem hajtják végre megfelelően a Közös Halászati Politika (KHP) szabályait;

87.   kéri, hogy a Bizottság tegyen javaslatot azon tagállamok halászati partnerségi megállapodásokból történő kizárására is, amelyek nem alkalmazzák megfelelően a KHP szabályait;

88.   kéri a Bizottságot, hogy vezessen be olyan közösségi szabályozást, amely kizárja az Európai Halászati Alap szerinti közösségi támogatásból és/vagy a halászati partnerségi megállapodásokból azokat a hajótulajdonosokat, akik súlyos jogsértéseket követnek el (összhangban az 1447/1999/EK tanácsi rendelettel(19));

89.   kéri a Bizottságtól annak biztosítását, hogy a közösségi támogatást ne használják kapacitásfelesleggel rendelkező flották modernizálására;

90.   emlékezteti a Bizottságot a göteborgi Európai Tanács által 2001 júniusában jóváhagyott, és a bécsi Európai Tanács által 2006 júniusában felülvizsgált fenntartható fejlődési stratégia keretében arra vonatkozóan vállalt kötelezettségére, hogy leépíti a környezetet károsító támogatásokat, és 2008-ra szektoronként reformtervet készít e támogatások megszüntetése céljából;

Kohézió

91.   súlyos aggodalommal veszi tudomásul, hogy a Számvevőszék becslése szerint a strukturális politikákkal kapcsolatos projektekkel összefüggésben visszatérített összeg 11%-a nem volt megalapozott;

92.   megjegyzi, hogy a Bizottság nem kérdőjelezi meg a 11%-os arányt;

93.   megjegyzi, hogy a Számvevőszék által elvégzett ellenőrzések száma alacsonynak tűnik a végső kedvezményezetteknek történő kifizetések számához képest (a kohéziós politika területén a Számvevőszék például 180 közbenső kifizetést ellenőrzött a 2007-es éves jelentés 6.21 pontja szerint a több százezer kifizetés közül), azonban megjegyzi, hogy ez az ellenőrzési módszer a Számvevőszékről szóló, az Ausztria, Kanada, Norvégia és Portugália legfőbb ellenőrzési intézményeinél dolgozó tapasztalt pénzügyi és teljesítési ellenőrök által készített nemzetközi szakértői jelentésben foglalt vélemény szerint összhangban van a nemzetközi ellenőrzési standardokkal;

94.   bár elismeri a felügyeleti és ellenőrzési rendszer általános értékelésében bekövetkezett javulást a Számvevőszék éves jelentésében, sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy a Bizottság folyamatos erőfeszítései ellenére a kezelési és ellenőrzési rendszerek sem a tagállamok, sem a Bizottság felügyeleti szintjén még nem eléggé hatékonyak a hibakockázat korlátozásához, és kéri a Bizottságot, hogy 2010 elején készítsen jelentést a Parlament számára a 2009-ben tett további lépésekről és e lépések kezdeti hatásáról az említett cselekvési terv vonatkozásában;

95.   aggodalommal jegyzi meg, hogy a regionális és kohéziós alapok felhasználása elfogadhatatlanul alacsony szintet ért el, és sürgeti a Bizottságot, hogy folytassa a felülvizsgálati eljárást és haladéktalanul egyszerűsítse a jelenlegi szabályozást;

96.   emlékezteti továbbá a Bizottságot a Számvevőszék azon javaslatára, hogy a lehető legnagyobb mértékben és a lekötött pénzösszegek hatékonyságának csökkentése nélkül kell kiaknázni a kiadásokra vonatkozó szabályozás által biztosított egyszerűsítési lehetőségeket, valamint felkéri a Bizottságot, hogy gondolja át, milyen egyszerűsítési intézkedéseket lehetne hozni, ideértve a rendszer informatizációját is; ennek fényében üdvözli a Bizottság által felállított egyszerűsítési munkacsoportot, és kéri a Bizottságtól, hogy az egyszerűsítési munkacsoportban elért eredmények alapján tegyen konkrét egyszerűsítési javaslatokat a 2007–2013-as időszakra;

97.   felkéri továbbá a Bizottságot, hogy becsülje meg, tagállamonként milyen pozitív hatásokkal járhat a kohéziós politika, és nyújtson be jelentést az uniós szinten jelentkező hozzáadott értékről;

98.   aggodalommal állapítja meg, hogy az Európai Regionális Fejlesztési Alapban a 2000 és 2006 közötti időszakban a pénzügyi kiigazítások 95,47%-a Spanyolországot (59,07%), Olaszországot (31,97%) és az Egyesült Királyságot (4,43%) érintette; megállapítja, hogy a többi 22 tagállam a pénzügyi kiigazítások 4,53%-áért felelős; felkéri a Bizottságot, hogy a leginkább érintett tagországokban az ellenőrzési igényeit igazítsa ki a tapasztalt hibák gyakorisága és súlyossága függvényében; felkéri továbbá a Bizottságot, hogy adjon tájékoztatást arról, milyen lépéseket kíván tenni az említett három tagállamban tapasztalható magas hibaszázalék kapcsán;

99.   aggodalommal állapítja meg, hogy a Kohéziós Alapban 2000 és 2006 között a pénzügyi kiigazítások 95,92%-a Görögországot (53,06%) és Spanyolországot (42,86%) érintette; megállapítja, hogy a többi 23 tagállam a pénzügyi kiigazítások 4,08%-áért felelős; felkéri a Bizottságot, hogy a leginkább érintett tagállamokban az ellenőrzési igényeit igazítsa ki a tapasztalt hibák gyakorisága és súlyossága függvényében; felkéri továbbá a Bizottságot, hogy adjon tájékoztatást arról, milyen lépéseket kíván tenni az említett két tagállamban tapasztalható magas hibaszázalék kapcsán;

100.   aggodalommal állapítja meg, hogy a Szociális Alapban 2000 és 2006 között a pénzügyi kiigazítások 84,28%-a Spanyolországot (46,42%) és Olaszországot (37,86%) érintette; megállapítja, hogy a többi 23 tagállam a pénzügyi kiigazítások 15,72%-áért felelős; felkéri a Bizottságot, hogy a leginkább érintett tagországokban az ellenőrzési igényeit igazítsa ki a tapasztalt hibák gyakorisága és súlyossága függvényében; felkéri továbbá a Bizottságot, hogy adjon tájékoztatást arról, milyen lépéseket kíván tenni az említett két tagállamban tapasztalható magas hibaszázalék kapcsán;

101.   nagyra értékeli a Bizottság által a Számvevőszék és saját ellenőrző tevékenységéből következő pénzügyi kiigazításokról szóló, 2008 folyamán készített negyedéves jelentéseket; kéri a Bizottságot, hogy a hatályos rendeletnek megfelelően folytassa a pénzügyi kiigazításokat, hogy minden korábban jelentett szabálytalan kiadási tételt kiiktasson, és végezzen szigorú zárási eljárásokat a 2000–2006-os FEDER-, kohéziós és ESZA-programok esetében, hogy a számlák lezárásakor ilyen kiadási tételek már ne szerepeljenek bennük; felhívja továbbá a Bizottságot, hogy továbbra is nyújtson részletes tájékoztatást a végrehajtott pénzügyi kiigazításokról, és a zárási eljárások megkezdésekor készítsen becslést az ily módon lezárt programokban talált maradvány-hibaszázalékról;

102.   kéri, hogy a Bizottság folytassa az éves tevékenységi jelentésekben a tagállamokban a megosztott irányítás ellenőrzése terén jelentkező problémák azonosítását, ideértve a kifizetési hatóságok szintjét is, ily módon feltárva a hiányosságokat az egyes tagállamokra és programokra vonatkozóan, kéri továbbá, hogy legyen közvetlen kapcsolat a fenntartások és e problémák között; kéri, hogy készítsen éves besorolást a tagállamokról valamennyi európai alapot illetően, és továbbítsa azt a Parlamentnek a megállapított hibaaránnyal együtt, valamint felkéri a Számvevőszéket is, hogy készítse el ezt a listát a saját ellenőrzései alapján;

103.   kéri a Bizottságot, mint a közösségi alapok tekintetében a hatékony és eredményes pénzgazdálkodás végső felelősét, hogy amennyiben egy tagállam nem nyújt megfelelő garanciákat, szigorúan alkalmazza a kifizetések felfüggesztésére vonatkozó közösségi szabályokat;

104.   megjegyzi, hogy a Számvevőszék 2007. évi jelentése továbbra is csak a 2000–2006 közötti projektekkel foglalkozik, mivel 2007 lényegében a 2007–2013 közötti programok végrehajtásának előkészítő szakasza volt; hangsúlyozza, hogy emiatt a 2007–2013-as programozási időszakra bevezetett új, a 2006-ig érvényben levőknél egyszerűbb, de szigorúbb szabályok hatása még nem értékelhető;

105.   kiemeli, hogy a kohéziós politika továbbra is az EU egyik fő politikája; hangsúlyozza jelentős szerepét az EU pénzügyi válságra adott válaszában és kulcsfontosságú helyét az európai gazdasági helyreállítási tervben; ennél fogva üdvözli azokat a Bizottság által javasolt fellépéseket, amelyek a kohéziós programok végrehajtásának megkönnyítésére és felgyorsítására irányulnak;

106.   megjegyzi, hogy az ilyen egyszerűsítési eljárások lényeges szerepet játszanak az adminisztratív terhek csökkentésében nemzeti, regionális és helyi szinten egyaránt; ugyanakkor hangsúlyozza, hogy fontos ügyelni arra, hogy az ilyen egyszerűsítési eljárások hozzájáruljanak a jövőben a hibaarány csökkentéséhez is;

107.   támogatja a Bizottságnak a pénzügyi korrekciókat illetően kinyilvánított álláspontját, amely szerint a szabálytalanságokat a többéves korrekciós rendszer valószínűleg észleli és kijavítja; megjegyzi, hogy a Bizottság folyamatosan ellenőrzi a tagállamok által küldött adatokat azok teljessége és pontossága szempontjából, és hogy a tagállamok már sokkal megbízhatóbb bizonyítékokat szolgáltatnak a korrekciók végrehajtásáról;

108.   tudomásul veszi a Számvevőszék által megállapított hibaszintet, és megjegyzi, hogy a Számvevőszék és a Bizottság szerint eltérő összeget nem kellett volna visszatéríteni (az eltérés elsősorban az elszámolható kiadásokra vonatkozó szabályok értelmezésében mutatkozik); hangsúlyozza, hogy további tisztázásra van szükség, és kéri a pénzügyi korrekciók alkalmazására vonatkozó szabályok értelmezésének harmonizálását; ezenkívül felkéri azokat a tagállamokat, amelyek eddig ezt még nem tették meg, hogy mielőbb küldjék meg a megosztott irányítás alá tartozó kiadásokról szóló éves nemzeti nyilatkozataikat;

109.   bizonyos fokú elégedettségnek ad hangot a tagállamok ellenőrző rendszereinek nyilvánvaló statisztikai javulása miatt, ugyanakkor sajnálja, hogy a tagállamok számos ellenőrző rendszerében továbbra is fennáll a szabálytalan visszatérítések kockázata; úgy véli, hogy a nemzeti és ennél alacsonyabb szintű első ellenőrzési szint hatékonyságának további fokozására van szükség; e tekintetben kiemeli a Bizottság jelentős felügyeleti szerepét;

110.   kiemeli, hogy a Számvevőszék jelentésében szereplő hibaszint nem feltétlenül utal csalásra, ezért felhívja a Bizottságot és a Számvevőszéket, hogy későbbi dokumentumaikban ezt egyértelműen közöljék;

111.   helyteleníti a leggyakoribb hibákat, amelyek az Európai Szociális Alaphoz kapcsolódtak, nevezetesen az arra vonatkozó bizonyítékok benyújtásának elmulasztását, hogy az általános és személyzeti költségek a kérdéses projekthez kötődtek, valamint az általános és személyzeti költségek túlbecslését; ezért határozottan támogatja a 2007–2013 közötti időszakra vonatkozó pénzügyi keret szerinti új szabályokat, amelyek egyszerűsítik az eljárásokat, és lehetővé teszik az általános költségek átalányalapú, a közvetlen költségek részarányaként történő bevallását; ezenkívül felhívja a tagállamokat, hogy fokozzák a kedvezményezetteknek nyújtott tájékoztatási tevékenységüket, és javítsák a folyamatos irányításra vonatkozó ellenőrzéseket a hibák csökkentése érdekében;

Belső politikák

112.   sajnálja, hogy a Számvevőszék szerint a Bizottság által közvetlenül irányított területen az előző években már tapasztalt problémák továbbra is fennállnak (a költségek visszatérítése során előforduló hibák, az alkalmazott szabályok összetett mivolta és egy hatékony szankcionáló mechanizmus hiánya), és felkéri a Bizottságot, hogy tegyen további erőfeszítéseket a megosztott költségű programokra vonatkozó arányossági szabályok egyszerűsítésére és egyértelművé tételére;

Kutatás

113.   üdvözli a kutatás és technológiafejlesztés terén elért fejlődést, ahol a hibaráta jelentős mértékben, 8,03%-ról 2,39%-ra csökkent 2006 és 2007 között; ez a jelentős előrelépés siker a 2005-ös mentesítés ajánlásainak a Bizottság kutatással foglalkozó részlegei által, a Parlament illetékes bizottságaival és a Számvevőszékkel szoros együttműködésben történő végrehajtása szempontjából;

114.   megjegyzi, hogy a könyvvizsgálói hitelesítő záradékok rendszere révén 2007-ben a hibahatár 2,5%-ra csökkent a 6. keretprogramban szereplő projektek esetében az 5. keretprogram projektjeinél tapasztalt 4,06%-hoz képest, amelyekre nem vonatkozik a könyvvizsgálói hitelesítő záradékok rendszere;

115.   üdvözli a Bizottság szolgálatainak munkadokumentumát (SEC(2008)3054), amely első elemzést tartalmaz az ellenőrzések költségeiről többek között a Kutatási Főigazgatóságot és az Információs Társadalmi és Médiaügyi Főigazgatóságot illetően azzal a céllal, hogy új lendületet adjon az intézményközi vitának, és közös megállapodás születhessen az európai kutatási politikában tolerálható hibakockázatról;

116.   felkéri a Bizottságot, hogy továbbra is használja ki a 7. keretprogram által lehetővé tett visszafizetési lehetőségeket, valamint elemezze tovább a 7. keretprogram átalánydíjas fizetési eljárásra vonatkozó szabályait, és a félidős felülvizsgálat keretében tájékoztassa az illetékes bizottságot, hogy mit tett a szabályok egyszerűsítése érdekében a kedvezményezettek számára, és a rendszer szükséges javítása érdekében;

117.   aggódik a hetedik keretprogram szabályai miatt, amelyek eltérnek a nemzeti és nemzetközi szinten elismert és hitelesített közös könyvvizsgáló és számítási módszerektől és amelyek a költségközpontokra eső, nemzeti szinten tanúsított órabérek értékét illetően nem fogadják el a nemzeti ellenőrző szervek eredményeit; úgy véli, hogy a hetedik keretprogram szabályai egyértelműen ellentmondanak az európai ipar modern könyvvizsgáló és számítási standardjaitól, amikor az egyes konkrét kutatóprogramokban aktívan részt vevő személyek egyéni költségeit firtatják; kéri a Bizottságot, hogy kezdeményezzen eljárást a hetedik keretprogram szabályainak az általános üzletviteli gyakorlattal való kompatibilissé tételére, amely lehetővé teszi a költségközpontokra eső órabérek felszámolását, és nem kérdezi az egyes konkrét kutatóprogramokban aktívan részt vevő személyek egyéni költségeit;

118.  A módszertani bizonylatok (CoM és CoMAv) tekintetében aggódik a mindeddig még jóvá nem hagyott bizonylatok miatt és sürgeti a Bizottságot, hogy alakítson ki átfogó kritériumrendszert a módszertani bizonylatok jóváhagyására mind az alkalmazottak mind a közvetett költségek vonatkozásában; úgy véli, hogy a kedvezményezetteknek lehetővé kell tenni, hogy átlagos személyzeti költséggel számoljanak, és hogy a közvetett költségek kiszámításkor egy kialakult módszertant alkalmazzanak; kéri, hogy időben kezdjék meg a bizonylatok jóváhagyását (vagy elutasítását), hogy a kutatásra szánt támogatásokat fel lehessen használni; kéri a Bizottságot, hogy módszertanúsítvány nélkül fogadja el az ilyen költségközpontokra eső órabéreket, legalább akkor, ha egy nemzeti hatóság már megvizsgálta és hitelesítette őket;

119.   az adminisztratív eljárások és a támogatásra való pályázás egyszerűsítése érdekében ismételten kéri, hogy egyetlen kontaktpontot alakítsanak ki a kedvezményezettek számára a kutatási kerettel kapcsolatos kérdések kapcsán, amely jogosult dönteni az ilyen kérdésekben;

120.   a jogbiztonság érdekében kéri a Bizottságot, hogy tartózkodjon a 6. keretprogramban szereplő projektek Bizottság által már megállapított és jóváhagyott pénzügyi feltételeinek újraszámolásától az FP6 mintaszerződés általános feltételeiben (II. melléklet) megállapított támogathatósági feltételek újraértelmezése révén;

121.   megjegyzi, hogy a 7. kutatási és fejlesztési keretprogram kétszakaszos eljárását egyes területeken nem alkalmazzák; felkéri a Bizottságot, hogy konzultáljon kutatóintézetekkel ezen eljárás más projekttípusokra történő kiterjesztésének lehetőségéről is, ahol ennek révén jelentős csökkenést lehetne elérni a projekt kezdeti alkalmazásának előkészítési költségei terén;

122.   megjegyzi, hogy a kutatás terén a Bizottság megsokszorozta a kutatási szervezeteket, együttműködési modelleket és irányítási mechanizmusokat; emlékeztet rá, hogy ez a 2007-2013 közötti pénzügyi keretben a kutatásra és innovációra rendelkezésre bocsátott összegek jelentős növekedésének köszönhető; felkéri az Európai Számvevőszéket, hogy értékelje a költségvetési hatóságnál felmerülő esetleges átláthatósági problémákat és a kedvezményezettekkel szembeni eltérő bánásmódot e modellek szerint; kéri a főigazgatót, hogy éves jelentésében szenteljen külön fejezetet minden egyes szervezetnek, modellnek és mechanizmusnak annak érdekében, hogy megfelelő tájékoztatást nyújtson az alapok felhasználásáról és a köz- és magánszféra közötti együttműködés e modelljei révén elérni kívánt eredményekről;

123.   felkéri a Számvevőszéket, hogy készítsen többéves táblázatokat oly módon, hogy az ellenőrzési munkája során feltárt hibák pénzügyi kihatása a Bizottság ellenőrzési módszerével összevethető legyen, hiszen a Bizottság ellenőrzési stratégiája a keretprogramok kiadásait négyéves időszakokban vizsgálja, míg a Számvevőszék éves alapon köteles jelentést készíteni;

Környezetvédelem, közegészségügy és élelmiszer-biztonság

124.   a környezetvédelemre, közegészségügyre és élelmiszer-biztonságra vonatkozó költségvetési tételek végrehajtásának általános mértékét kielégítőnek tartja;

125.   hangsúlyozza a környezetvédelemmel, közegészségüggyel és élelmiszerbiztonsággal kapcsolatos költségvetési végrehajtás 94,6%-os átfogó szintjét, amely kedvező eredmény, ha figyelembe vesszük azt, hogy a 2007-es év volt a 2007–2013-as új pénzügyi keret első éve, amelyet a környezetvédelmi politika területén elfogadott és hatályba lépett új programok jellemeztek;

126.   üdvözli a Közösségi Dohányalap 100%-os végrehajtási arányát; ezért meg van győződve arról, hogy a dohányzás káros hatásaira a figyelmet főként tájékoztatási és nevelési módszerekkel felhívó projekteket pénzügyileg támogató eszköz megvalósítása hatékony;

127.   felkéri a Bizottságot, hogy többéves programok keretében nyújtsanak további segítséget a pályázók számára, különösen azáltal, hogy a pályázóknak megfelelő képzést és felhasználóbarát útmutatókat biztosítanak;

128.   üdvözli az ajánlati felhívások jobb összehangolására és a kérelmezők nagyobb mértékű segítésére irányuló erőfeszítéseket – különösen a közegészségügyi programok keretében – annak érdekében, hogy ne nyújtsanak be olyan pályázatokat, amelyek egyértelműen nem támogathatóak, valamint minőségi szempontból nem megfelelőek; megjegyzi azonban, hogy a kielégítő helyzet eléréséig további munkára van szükség;

129.   rámutat arra, hogy egészségügyi cselekvési program egy részét az egészségügyi program végrehajtó hivatala hajtotta végre (EAHC); ebben az összefüggésben emlékezteti arra a Bizottságot, hogy az operációs jellegű programforrásokat költséghatékonyan használja fel, mivel ezeket adminisztratív célokra is használják;

130.   rámutat arra, hogy az 1605/2002/EK, Euratom rendelet igazgatási és pénzügyi rendelkezéseinek való megfelelés nem vezethet szükségtelen késedelmekhez a támogatások odaítélése vagy a támogatandó projektek kiválasztása terén, és felkéri a Bizottságot, hogy folytassa az adminisztratív eljárások javítása érdekében tett erőfeszítéseit, amelyek kihatnak a kötelezettségvállalási és kifizetési előirányzatok végrehajtására;

Belső piac és fogyasztóvédelem

131.   üdvözli a Számvevőszék jelentésében megfogalmazott észrevételeket, és úgy véli, a jelentés pontos értékelést nyújt a belső piaci, fogyasztóvédelmi és vámpolitikáról;

132.   kéri a tagállamokat, hogy javítsák tovább belső ellenőrzési rendszereiket az engedéllyel nem rendelkező árucikkek közösségi piacon történő forgalomba hozatalának megakadályozása érdekében; továbbá kéri a Bizottságot, hogy kövesse nyomon a 2007-ben észlelt fogyasztóvédelmi hiányosságokkal kapcsolatos ügyek alakulását;

133.   üdvözli a Számvevőszék azon megállapítását, mely szerint a vámügyi és számviteli ellenőrzési rendszerek jól működnek; kiemeli, hogy bár a vámvizsgálatok elsősorban a tagállamok felelősségi körébe tartoznak, kizárólag megbízható gazdasági szereplőknek kellene irányítaniuk a vámügy területét, annak elkerülése érdekében, hogy bárki árucikkeket importálhasson a belső piacra a vám megfizetése vagy a vámérték megállapítása nélkül;

134.   nagyra értékeli az annak érdekében tett erőfeszítéseket, hogy a 12 02 01-es költségvetési sor (a belső piac megvalósítása és fejlesztése) esetében elérjék a 86%-os végrehajtási arányt; megjegyzi, hogy a Bizottság szerint az előirányzatok nem teljes felhasználása azzal magyarázható, hogy a tanulmányok készítésére irányuló szerződések egy részét az év vége felé írták alá, így ezek kifizetésére 2007-ben – a tervekkel ellentétben – már nem kerülhetett sor;

135.   hangsúlyozza, hogy a 14 04 02-es költségvetési sor (Vám 2007) 55%-os végrehajtási aránya nem kielégítő, és körültekintőbb költségvetési tervezést tesz szükségessé; megjegyzi, hogy a Bizottság szerint e költségvetési sor nagy része "igény szerint" szállított termékeket és nyújtott szolgáltatásokat magában foglaló, hosszú távú informatikai szerződésekhez kapcsolódik, ami megnehezíti a pontos forrásigények becslését és tervezését; ugyanakkor elismeri a 2008-as költségvetés pozitív eredményeit, tekintettel többek között a kifizetési előirányzatok több mint 97%-os végrehajtási arányára;

136.   megállapítja, hogy a 17 02 02-es költségvetési sor (fogyasztóvédelmi program) 77%-os végrehajtási aránya az előző évekhez képest visszaesést jelent; megjegyzi továbbá, hogy a Bizottság szerint ennek okai bizonyos nem elkülönített előirányzatok átvitele az Egészség- és Fogyasztóügyi Végrehajtó Ügynökségtől a fogyasztóvédelmi programhoz, valamint egyes késői kötelezettségvállalások 2007-ben, melyek azt eredményezték, hogy a 2007-re tervezett kifizetések egy része nem teljesülhetett; felszólítja ezért a Bizottságot, hogy e területen javítsa a költségvetési tervezést;

Közlekedés és idegenforgalom

137.   megjegyzi, hogy a 2007. évi költségvetésben, annak véglegesen elfogadott, majd az év során módosított változatában, a közlekedési politika tekintetében összesen 1 322 667 000 euró szerepelt kötelezettségvállalási előirányzatként és 743 111 000 euró állt rendelkezésre kifizetési előirányzatként; rámutat továbbá arra, hogy ezen összegekből:

− a transzeurópai közlekedési hálózatok (TEN-T) tekintetében 933 578 000 euró állt rendelkezésre kötelezettségvállalási előirányzatként és 369 665 000 euró kifizetési előirányzatként,

- a közlekedésbiztonság tekintetében 15 348 000 euró állt rendelkezésre kötelezettségvállalási előirányzatként és 14 500 000 euró kifizetési előirányzatként,

- a Marco Polo program tekintetében 56 890 000 euró állt rendelkezésre kötelezettségvállalási előirányzatként és 10 425 000 euró kifizetési előirányzatként,

- a közlekedési ügynökségek és a GNSS Felügyeleti Hatóság tekintetében 113 631 000 euró állt rendelkezésre kötelezettségvállalási előirányzatként és 114 716 000 euró kifizetési előirányzatként;

− a közlekedésbiztonság, beleértve a transzeurópai közúti hálózat biztonságával kapcsolatos kísérleti projekt tekintetében 6 000 000 euró állt rendelkezésre kötelezettségvállalási előirányzatként és 6 578 000 euró kifizetési előirányzatként;

138.   üdvözli mind a kötelezettségvállalási, mind a kifizetési előirányzatok magas, közel 100%-os felhasználási arányát a TEN-T projektek terén, és felkéri a tagállamokat annak biztosítására, hogy a nemzeti költségvetésekből az ezen uniós kötelezettségvállaláshoz mérhető, megfelelő források álljanak rendelkezésre;

139.   aggodalommal mutat rá a kötelezettségvállalási előirányzatok alacsony felhasználási arányára a közlekedésbiztonság (55,95%) és a GNSS Felügyeleti Hatóság (33,24%, a 3. cím alatt) tekintetében, amelyek esetében a 2006-os többlet miatt a 2007 során rendelkezésre álló összegek nagy része 2008-ra került átvitelre; aggodalommal tekint továbbá a kifizetési előirányzatok alacsony felhasználási arányára a belső piac és a közlekedési rendszerek optimalizálása (47,48%) és az utasok jogai (58,96%) tekintetében szerződések késedelmes aláírása miatt, továbbá a GNSS Felügyeleti Hatóság (33,24%, a 3. cím alatt) tekintetében;

140.   elégedettségének ad hangot, amiért a Számvevőszék által a transzeurópai közlekedési hálózatról (TEN-T) szóló 6/2005. sz. különjelentésben(20) tett megjegyzéseket követően a határokon átnyúló projekteknek nyújtott pénzügyi támogatás maximális aránya 30%-ra, a minimális finanszírozási küszöb pedig 1 500 000 euróra nőtt; megjegyzi továbbá, hogy javult a projektek kiválasztása terén az értékelési eljárás, a nyomon követést pedig fokozták, sajnálattal látja azonban, hogy a munkák leírásának szerkezetét nem harmonizálták, a műszaki és pénzügyi nyomon követést pedig nem szabványosították;

141.   elégedetten veszi tudomásul, hogy a belső ellenőrzési standardokról és az azokhoz közvetlenül kapcsolódóan az alapul szolgáló tranzakciók jogszerűségéről és szabályszerűségéről szóló számvevőszéki elemzés szerint az Energiaügyi és Közlekedési Főigazgatóság megfelel az alapvető követelményeknek;

Kultúra és oktatás

142.   megállapítja, hogy a Számvevőszék a 2007-es éves jelentésben kiemeli az oktatási és a kulturális politika terén tapasztalható hibaarányt (9.11 pont és 9.1 melléklet, 2 és 5 százalékos hibaarány), ám nem ad magyarázatot sem a különféle nemzeti ügynökségek és végrehajtó ügynökségek működéséről, sem pedig munkájuk minőségéről vagy arról, hogy miért kell számolni az adott szervezettel;

143.   felkéri a Számvevőszéket, hogy következő éves jelentésében mélyebbre hatóan elemezze a hatékonyság kérdését, illetve azt, hogy miért kell továbbra is fenntartani a különféle ügynökségeket az oktatási és kulturális politika területén;

144.   megállapítja, hogy a programok új generációja esetében az Oktatásügyi és Kulturális Főigazgatóság összehangolta a cselekvési terveket, és bevezette az egységes belső ellenőrzés modelljét; ezzel összefüggésben úgy véli, hogy a tagállamok által tett előzetes és utólagos nyilatkozatok új tényezők a rendszerek felügyelete és belső ellenőrzése szempontjából;

145.   sajnálatát fejezi ki azonban amiatt, hogy a Számvevőszék hiányosságokat tárt fel az előzetes nyilatkozattal kapcsolatos eljárásban, illetve azon megállapítás miatt, hogy ez az eljárás csak korlátozott mértékben biztosítja a szóban forgó kiadások minőségi irányítását (a 2007-es éves jelentés 9.16 pontja); megjegyzi azonban, hogy az előzetes nyilatkozat csupán egy a Számvevőszék által az ellenőrzés során a vélemény elkészítése céljából beszerzett bizonyítékok közül;

146.   tudomásul veszi a Számvevőszék azon megállapítását, hogy a nemzeti hatóságok által az előzetes nyilatkozat alapjának megszerzése érdekében alkalmazott megközelítések eltérőek, ahogyan az e hatóságok által alkalmazott eljárásokkal kapcsolatosan közölt információk szintje is igen eltérő; felkéri a Bizottságot, hogy kezdje meg az említett nyilatkozatok harmonizálását, és folyamatosan tájékoztassa erről a Parlamentet és a Számvevőszéket;

147.   tudomásul veszi továbbá azt is, hogy a 2007-es éves előzetes megbízhatósági nyilatkozatokat a tagállamok nemzeti hatóságainak 2008. április 30-ig kellett megadniuk; várja a Számvevőszék által a 2008-as megbízhatósági nyilatkozat kiadása érdekében végzett ellenőrzés keretében összeállítandó értékelést;

148.   sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy egyes nemzeti hatóságok és ügynökségek nem tartják tiszteletben kötelezettségeiket, ami miatt a Bizottságnak hivatalos emlékeztető leveleket kellett küldenie, és teljes mértékben támogatja a Bizottságot a támogatások kifizetésének felfüggesztésében, amennyiben hiányoznak a végső jelentések;

149.   sürgeti a nemzeti ügynökségeket és hatóságokat, hogy tartsák tiszteletben a feladataikra vonatkozó, a Bizottság által meghatározott végrehajtási szabályokat; üdvözli, hogy a DG EAC immár nem tartja indokoltnak a nemzeti ügynökségekre vonatkozó ellenőrzési mechanizmusokkal kapcsolatos fenntartásait, és támogatja a szigorú könyvvizsgálat folytatását;

150.   üdvözli, hogy az oktatás és a kultúra területén csökken a késedelmes kifizetések száma, és elvárja, hogy a Bizottság folytassa erőfeszítéseit ezek további csökkentésére;

151.   kifejezi arra vonatkozó reményét, hogy a Kommunikációs Főigazgatóság által 2007 végén létrehozott ellenőrző rendszernek köszönhetően nem fogalmaznak meg fenntartásokat a jövőbeni költségvetési gazdálkodásával kapcsolatban, amint az a 2007-es költségvetési év esetében történt;

152.   további tájékoztatást kér a Bizottságtól a testvérvárosi tevékenységek támogatását célzó igazgatási struktúrák tagállamokban történő létrehozásával, különösen e struktúrák szükségességével, valamint költségeivel és céljaikkal kapcsolatban;

153.   felszólítja a Bizottságot, hogy vizsgálja meg annak lehetőségeit, hogy az "Ifjúság" program miként érhetné el a fiatalok új csoportjait, különös tekintettel a hátrányos helyzetű fiatalokra; ennek érdekében javasolja, hogy az ifjúsági szervezetek, az Európai Ifjúsági Fórumot is beleértve fokozzák az e célcsoportok elérésére irányuló erőfeszítéseiket a jelentéstételi szabványok és a finanszírozási kritériumok továbbfejlesztése, valamint a fiatalok szélesebb körű tájékoztatása érdekében magával a programmal kapcsolatban;

Állampolgári jogok, igazságügy és belügyek

154.   megjegyzi, hogy a szabadságon, a biztonságon és a jog érvényesülésén alapuló térségre előirányzott költségvetés kifizetései végrehajtásának a szintje a 2006-oshoz képest alacsony (60,41% 2007-ben és 86,26% 2006-ban); tisztában van azzal, hogy ez a "Szolidaritás és a migrációs áramlások igazgatása" keretprogramba foglalt alapok 2007. májusi és júniusi elfogadásának, valamint más egyedi programok (pl. Polgári jogi jogérvényesülés, kábítószer-megelőzési és felvilágosítási programok) végrehajtásában bekövetkező késedelemnek is tulajdonítható; rámutat a kötelezettségvállalások végrehajtási szintjében a 2006-oshoz képest bekövetkező relatív csökkenésre (90,29% a 2006-os 94,47%-hoz képest); felhívja az Igazságügyek, Szabadság és Biztonság Főigazgatóságát, hogy 2008-ban próbálja meg a kötelezettségvállalások és kifizetések végrehajtásának szintjét maximalizálni;

155.   tudomásul veszi a Számvevőszék értékelését, amely szerint a Bizottság által az Európai Menekültügyi Alap II. számára végzett felügyeleti ellenőrzések részben eredményesek; megfelelően figyelembe veszi a Bizottság erre vonatkozó válaszát;

156.   sajnálja, hogy a Külső Határok Alapra vonatkozó tagállami felügyeleti és ellenőrzési rendszerekről szóló leírásokat csak 2007 utolsó negyedévében nyújtották be a Bizottságnak, ezért az nem tudta 2007 vége előtt értékelni a tagállami rendszereket;

Nőjogok és nemek közötti egyenlőség

157.   emlékezteti a Bizottságot, hogy az EK-Szerződés 3. cikkének (2) bekezdése értelmében a férfiak és nők közötti egyenlőség előmozdítása az Unió egyik alapelve, és valamennyi közösségi tevékenyég és politika során elsőrendű fontosságú célkitűzés;

158.   megismétli a 2003. július 3-i, a nemek közötti egyenlőség költségvetésben való figyelembe vételéről szóló állásfoglalásában(21) megfogalmazott követelését, amely arra irányul, hogy a Bizottság a nemi szempontú költségvetés-tervezés elvével összhangban a költségvetési tervezés során a nemek közötti egyenlőséget kiemelt célkitűzésként kellően vegye figyelembe, és sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy a Bizottság késlekedik a témában végzett megvalósíthatósági tanulmány elkészítésével;

159.   sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy a Számvevőszéknek a 2007. évi költségvetés végrehajtásáról szóló éves jelentése nem tartalmaz információt arra vonatkozóan, hogy a költségvetés sikeresen hozzájárult-e a férfiak és nők közötti egyenlőség előmozdításához;

160.   javasolja, hogy a Számvevőszék éves jelentéseibe és különjelentéseibe építse be a nemek közti egyenlőség szempontját, elsősorban a férfiak és nők közötti megkülönböztetés tilalmát kimondó elv általános érvényesítésére irányuló politikákra és a nemekre lebontott adatok rendelkezésre állására vonatkozó információkat;

Külső fellépés

161.   súlyos aggodalommal állapítja meg, hogy Számvevőszék többek között a végső kedvezményezett számára történő kifizetések kapcsán ugyanazokat a bírálatokat fogalmazta meg, mint a korábbi években;

162.   megjegyzi, hogy a külső támogatást alig érintette az 1605/2002/EK, Euratom rendelet legutóbbi felülvizsgálata, és kéri, hogy vizsgálják felül az említett rendelet "Az Unió külső tevékenysége" megnevezésű IV. címét annak érdekében, hogy jobban alkalmazkodjon az e területhez kapcsolódó beszerzések és támogatások különleges feltételeihez;

163.   mély sajnálattal állapítja meg, hogy a Bizottság nem alakította ki a válságkezelés végrehajtására szolgáló, a 2005-ös és a 2006-os mentesítési eljárásban kért valódi európai eszközt; ragaszkodik ahhoz, hogy ezt haladéktalanul meg kell tenni, és ismételten kéri a Bizottságot, hogy tegye lehetővé, hogy saját maga irányíthassa a több adományozó által létrehozott alapokat (multidonor trust funds);

164.   kéri a Bizottságot, hogy gondoskodjon a külső támogatások teljes pénzügyi átláthatóságáról, ahogyan azt a költségvetési rendelet 53-56. cikke előírja, valamint annak a Parlament előtt vállalt kötelezettségnek megfelelően, amelynek értelmében valamennyi, a közösségi alapokból részesülő nemzetközi szervezetet kötelezni fog a közösségi alapok felhasználására vonatkozó belső és külső ellenőrzési eredményeinek a Számvevőszéknek és a Bizottság belső ellenőrének történő továbbítására; kéri továbbá, hogy visszaélés gyanúja esetén az OLAF is kapjon hozzáférést ezen adatokhoz;

165.   tudomásul veszi, hogy bizonyos feltételezések ("legkedvezőbb becslések") alapján a DG ECHO által végzett ellenőrzések teljes költsége a 2007-es évre 25 000 000 euróra tehető; ez a 2007-es humanitárius segélyekre szánt teljes költségvetés 3,2%-ának felel meg; sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy a Humanitárius Segélyek Főigazgatósága (DG ECHO) nem rendelkezik kockázatkezelési mechanizmussal, és kéri, hogy módszeresen integráljanak ilyen mechanizmusokat az ellenőrzésekbe;

166.   a Bizottságtól kapott információk alapján megállapítja, hogy ez a becslés a Humanitárius Segélyek Főigazgatósága (DG ECHO) által finanszírozott humanitárius műveletek teljes költségének csak egy részére terjed ki, mivel a humanitárius szervezetek által végzett ellenőrzések költségeit is a Humanitárius Segélyek Főigazgatósága (DG ECHO) viseli, amennyiben azok beletartoznak a támogatási megállapodások teljes összegébe;

167.   tudomásul veszi, hogy amennyiben feltételezzük az ellenőrzési költségek három nagy kategóriába történő besorolását (a Bizottság által a székházban és a delegációknál végzett ellenőrzési tevékenység költségei, a Bizottság által végzett külső ellenőrzések költségei, a kiadásoknak a kedvezményezettek megbízása keretében végzett vizsgálatához kapcsolódó költségek), hogy a Bizottság 2007-re 120 000 000 euróra teszi a EuropeAid Együttműködési Hivatal által irányított alapok teljes ellenőrzési költségét;

168.   felkéri a Számvevőszéket, hogy következő éves jelentésében, számítási során vegye figyelembe és véleményezze ezt a becslést, illetve az említett ellenőrzési rendszerek ár–érték arányát, tekintetbe véve az Unió külső fellépéseinek sajátosságait és speciális szükségleteit;

169.   sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy a Bizottság Kenyában költségvetési támogatást fizetett ki közvetlenül a 2007. december 27-i választások után, ezáltal azt a látszatot keltve, mintha beavatkozna a választások eredményeinek törvényességét megkérdőjelező vitába; emlékeztet a kenyai helyzetről szóló 2008. január 17-i állásfoglalására(22), és elvárja a Bizottságtól, hogy vegye azt figyelembe;

170.   tudomásul veszi a Bíróság értékelését, amely szerint a külső kapcsolatok, a bővítés és a humanitárius segély tekintetében alkalmazott felügyeleti és ellenőrzési rendszerek hatékonysága részleges; elismeri, hogy sok feltárt hiba az előzetes kifizetéseket érinti, és azokat csak a végső kifizetésekkor orvosolták; kéri mindazonáltal a Bizottságot, hogy tegye meg a szükséges intézkedéseket a nyomon követési és ellenőrzési eljárások javítása érdekében, különösen a végrehajtó szervezetek szintjén, de anélkül, hogy ez a végfelhasználókra szükségtelen adminisztratív terheket róna; ugyanakkor elismeri a Bizottságban és az Egyesült Nemzeteknél eddig elért haladást;

171.   sajnálja, hogy továbbra sincs meg az átláthatóság az ENSZ szervezetein keresztül juttatott közösségi alapok felhasználása tekintetében; támogatja a Bizottság azon erőfeszítéseit, amelyek célja a megoldás megtalálása és annak biztosítása, hogy a Számvevőszék kellő időben hozzájusson minden szükséges információhoz; üdvözli, hogy a Bizottság az EU és az ENSZ között létrejött pénzügyi és igazgatási keretmegállapodás (FAFA-megállapodás) alapján egyre több ellenőrzést végzett; reméli, hogy ezek az intézkedések tovább fokozzák majd az ENSZ által irányított tevékenységekhez való közösségi hozzájárulás láthatóságát és átláthatóságát;

172.   kéri a Bizottságot, hogy javítsa és határozza meg világosabban mindazokat a feltételeket és teljesítménymutatókat, amelyeket a közösségi költségvetésből harmadik országok számára történő folyósításhoz használnak, szükség esetén egyedi ütemtervvel is ellátott, világos, egyértelmű és mérhető értékelési kritériumokat biztosítva;

173.   tudomásul veszi a Számvevőszék értékelését, amely szerint sürgős lépésekre van szükség a Bulgária számára juttatott uniós alapok kezelése terén tapasztalt hiányosságok felszámolása érdekében, és amely szerint a szükséges ellenőrző mechanizmusokat továbbra is fenn kell tartani Törökországban; kéri a nemzeti hatóságokat, hogy fokozzák erőfeszítéseiket az alkalmazandó jogszabályoknak való megfelelés érdekében;

174.   kézzelfogható eredményeket vár a kedvezményezettek vagy a Bizottság által kezdeményezett, a költségigazolásokra vonatkozó külső számviteli ellenőrzések terén bevezetett új feltételek alkalmazásától;

175.   tudomásul veszi a Számvevőszék 5/2007. sz. különjelentését(23) a CARDS program bizottsági irányításáról; hangsúlyozza a Bizottság által nyújtott megerősített stratégiai iránymutatás fontosságát annak biztosítása érdekében, hogy a Parlamenttel folytatott szoros együttműködés és párbeszéd mellett megfelelő hangsúlyt kapjon az előcsatlakozási támogatási eszköz keretében eszközölt beavatkozások kulcsfontosságú területeinek kiválasztása; kéri a Bizottságot, hogy dolgozzon ki átfogó stratégiát a helyi tulajdon megerősítésére a projektek elgondolása és végrehajtása tekintetében;

176.   elvárja, hogy rendszeres tájékoztatást kapjon azokról a lépésekről, amelyeket a Bizottság tesz a nemzetközi adományozók 2008. október 22-i brüsszeli konferenciáján tett fontos kötelezettségvállalás teljesítése tekintetében, amely szerint támogatja Grúzia konfliktus utáni helyreállítását és jövőbeli fejlődését;

177.   ismételten kéri a Bizottságot, hogy rendszeresen számoljon be a Parlamentnek az arra irányuló konkrét intézkedésekről, hogy az Unió saját külső fellépései felett nagyobb ellenőrzéssel rendelkezzen azok földrajzi összefüggéseiben (a hatékonyság, felelősség és láthatóság elvének megfelelően);

Nem kormányzati szervezetek (NGO)

178.   tudomásul veszi, hogy a közösségi alapok kezelésében egyre nagyobb szerepet kapnak az NGO-k, és egyre nagyobb számban vesznek részt e tevékenységben; kéri a Bizottságot, hogy értékelje az NGO-k brüsszeli központjának juttatott működési támogatások hatékonyságát, és alkalmazza szigorúan a működési támogatások fokozatos csökkentésének költségvetési rendeletben lefektetett elvét;

179.   kéri a Bizottságot, hogy 2009 végéig állítsa össze az EU-támogatásban részesült összes NGO minden részletre kiterjedő jegyzékét;

Fejlesztés

180.   megjegyzi, hogy a Számvevőszék ismételten megállapította, hogy a Humanitárius Segélyek Főigazgatóságának (ECHO) javítania kell ellenőrzési stratégiáján oly módon, hogy biztosítja a végrehajtással megbízott szervezetek által – különösen a helyszínen – végrehajtott műveletek nagyobb lefedettségét minden típusú partner esetében (a 2007-es éves jelentés 8.33 f) pontja);

181.   támogatja a Bizottság 2007 óta követett célját, melynek értelmében minden egyes projektet legalább egyszer megtekint egy szakértő – kivéve, ha ebben biztonsági megfontolások vagy hozzáférési problémák megakadályozzák – annak további biztosítása céljából, hogy a humanitárius segítségnyújtás szakértői – országtól vagy régiótól függetlenül – folyamatosan tartózkodjanak a helyszínen a Bizottság által finanszírozott humanitárius műveletek elősegítése és maximális hatékonysága érdekében;

182.   úgy véli, hogy a Bizottságnak a projektek végrehajtása keretében ügyelnie kell arra, hogy a jelentéssel ("reporting") kapcsolatos, 2007 áprilisában az ENSZ-szel közösen megállapított rendelkezéseket szigorúan betartsák, és hogy a pénzügyi jelentéseket e rendelkezéseknek megfelelően készítsék el;

183.   tisztában van az elégtelen helyszíni ellenőrzés kockázataival a nehezen hozzáférhető, illetve olyan helyszíneken, ahol a humanitárius segítségnyújtás semlegességét nem tartják tiszteletben, valamint azzal, hogy ezek a kockázatok bizonyos mértékben a humanitárius segítségnyújtás céljaihoz, illetve az ún. "elfelejtett válságokhoz" kötődnek;

184.   megjegyzi továbbá, hogy a Humanitárius Segélyek Főigazgatóságának (ECHO) 2007-es éves tevékenységi jelentése szerint Irakban a Bizottság humanitárius segítséget kizárólag a Vöröskereszt Nemzetközi Bizottságán keresztül nyújtott a védelem, a víz és csatornázás területén, 7 800 000 euró összértékben;

185.   úgy véli, hogy foglalkozni kell a fejlesztéssel és külső fellépésekkel kapcsolatos intervenciós struktúrák (Európai Fejlesztési Alapok (EFA), Bizottság, Európai Beruházási Bank stb.) egyértelművé tételével a közösségi fellépés jobb láthatóvá tétele és a lekötött összegek hatékonyabb ellenőrzése érdekében; szorgalmazza az EFA közösségi költségvetésbe történő beépítését vizsgáló tanulmány elkészítését a témáról folytatandó politikai vita céljából;

186.   felhívja a figyelmet a Bizottság kötelezettségvállalására(24), miszerint annak biztosítására törekszik, hogy 2009-ig az előirányzott támogatás 20%-os küszöbértékét alap- és középfokú oktatásra és az alapvető egészségügyi ellátásra fordítja; kéri a Bizottságot, hogy szolgáljon részletes információkkal arra vonatkozóan, hogy a különféle projektek, programok és költségvetési támogatások révén hogyan fogják teljesíteni ezt a küszöbértéket; a tematikus, országos és regionális stratégiai jelentések közötti nagyobb koherencia kialakítására szólít fel az egészség és az oktatás témakörében, különösen azokban az esetekben, amikor a segítségnyújtás költségvetési támogatáson keresztül történik;

187.   hangsúlyozza, hogy prioritásként kell kezelni a rossz MDG mutatókkal rendelkező országokban a nehezen elérhető népességcsoportok gyermekeinek beiskolázását, beleértve a fogyatékkal élő gyermekeket is;

188.   sürgeti a Bizottságot, hogy prioritásként támogassa a partnerországok parlamenti ellenőrzési és pénzügyi ellenőrzési kapacitásainak bővítését, különösen abban az esetben, ha a segítségnyújtás költségvetési támogatáson keresztül történik, és felkéri a Bizottságot, hogy rendszeresen számoljon be az elért eredményekről;

189.   kiemeli, hogy megfelelő figyelmet kell fordítani arra, hogy a Bizottság intervenciója fenntartható legyen, és ehhez hozzátartozik egy olyan világos kiszállási stratégia meghatározása is, amely nem veszélyezteti az eredményeket, és a végrehajtás nyomon követését; úgy véli, hogy az eredmények fokozott kiértékelése fontos szerepet játszik az uniós fejlesztési együttműködés demokratikus legitimitásának biztosításában;

190.   üdvözli, hogy 2007-ben elfogadták az Unió fejlesztéspolitikán belüli komplementaritásról és munkamegosztásról szóló magatartási kódexét, amelynek célja, hogy javítsa a Bizottság és a tagállamok közötti együttműködést és a koordinációt; azt kéri a Bizottságtól, hogy kétszeres erőfeszítéssel biztosítsa a magatartási kódex tényleges végrehajtását, ideértve azt is, hogy a partnerországok érdekében foglalkozzon a tartósan fennálló problémákkal;

191.   úgy véli, hogy a fejlesztési együttműködési eszköz keretében elkészített országos stratégiai programokat megelőzően a civil társadalommal és helyi hatóságokkal folytatott konzultáció nem volt megfelelő ahhoz, hogy eleget tegyen az 1905/2006/EK rendelet(25) 19. cikkének (3) bekezdésében foglalt jogi kötelezettségeknek, amelynek értelmében "a stratégiai dokumentumokat elvben a partnerországokkal vagy -régiókkal folytatott párbeszédre kell alapozni, a civil társadalom, valamint a regionális és helyi hatóságok bevonásával"; e tekintetben úgy véli, hogy feltétlenül be kell vonni a partnerországok nemzeti parlamentjeit annak érdekében, hogy ténylegesen felelősséget vállaljanak a folyamatért; sürgeti a Bizottságot, hogy tegyen meg mindent annak érdekében, hogy javuljon az e szervekkel folytatott párbeszéd a tervezési folyamat valamennyi stádiumában;

Előcsatlakozási stratégia
Együttműködési és ellenőrzési mechanizmusok

192.   emlékeztet arra, hogy a Bizottság – az új tagállamok csatlakozása óta először – együttműködési és ellenőrzési mechanizmust vezetett be Románia és Bulgária számára, melynek célja "az igazságügyi reform, valamint a korrupció és a szervezett bűnözés elleni küzdelem területén fennálló elmaradások orvoslása, továbbá az e téren elért haladás figyelemmel kísérése" (COM(2008)0063), és megkérdőjelezi e mechanizmus hatékonyságát, helytállóságát és a mentesítésért felelős hatósághoz eljuttatott információk megbízhatóságát;

193.   megjegyzi, hogy e mechanizmust a főtitkár fennhatósága mellett a Bizottság számos főigazgatósága és hivatala irányítja; megjegyzi, hogy e szolgálatok közös tevékenységét hiányosságok jellemzik; elvárja a koordináció hatékonyabbá tételét valamint a Bizottság valamennyi érintett szolgálata szakértői vizsgálatának rendszeres megjelentetését az előrelépésről szóló jelentésekben; felveti a kérdést, hogy a Bizottság mindebből milyen tanulságokat von le a tagjelölt és a lehetséges tagjelölt országok tekintetében;

Európai alapok Bulgáriában és Romániában

194.   megállapítja, hogy 2004 és 2007 között a PHARE alapon keresztül 650 000 000 eurót bocsátottak Bulgária rendelkezésére; valamint a SAPARD alapon keresztül 226 000 000 eurót, az ISPA alapon keresztül pedig 440 500 000 eurót; továbbá 2004 és 2007 között a PHARE alapon keresztül mintegy 1 346 500 000 eurót bocsátottak Románia rendelkezésére; valamint a SAPARD alapon keresztül 526 300 000 eurót, az ISPA alapon keresztül pedig 1 040 500 000 eurót;

195.   emlékeztet arra, hogy a Számvevőszék a Phare keretében Bulgária és Románia felé irányuló befektetési projektekkel kapcsolatos 4/2006 sz. különjelentésében(26) az európai alapok kezelésével kapcsolatban már számos problémát megállapított, többek közt a közbeszerzési eljárásokkal és a költségek támogathatóságával kapcsolatban tetten érhető szabálytalanságokat, a beruházási javak elidegenítését, az adminisztratív kapacitás hiányát stb.;

196.   aggodalmát fejezi ki azzal kapcsolatban is, hogy a bővítésért felelős biztos nem tájékoztatta időben a Költségvetési Ellenőrző Bizottságot a hiányosságok mértékéről;

197.   mély aggodalommal állapítja meg, hogy a Bizottság 200 000 000 euró folyósítását függesztette fel a Románia számára szánt mezőgazdasági alapokból, Bulgária tekintetében pedig a PHARE programból 250 000 000 eurót, a SAPARD-ból 105 000 000 eurót, az ISPA vonatkozásában pedig 115 000 000 eurót fagyasztott be; megállapítja, hogy a PHARE program keretében Bulgária végleges vesztesége 220 000 000 euró;

198.   tudatában van annak, hogy a megbízható ellenőrzési rendszerek hiánya és a felmerülő irányítási problémák kockázatot képeznek az európai adófizetők pénzét illetően; elismeri az e problémák megoldására irányuló erőfeszítéseket; sürgeti a tagállamokat, hogy továbbra is tegyenek meg minden szükséges erőfeszítést az európai kötelezettségeknek való megfelelés érdekében;

199.   szükségesnek tartja, hogy a Bizottság növelje a tagállamok számára adminisztratív kapacitásaik megerősítése érdekében nyújtott technikai segítséget; emlékeztet arra, hogy az európai alapok megfelelő igazgatása minden tagállam kötelezettsége és feladata, és támogatja a Bizottság az alapok folyósításának ideiglenes felfüggesztésére irányuló gyakorlatát azokban az esetekben, amikor egy tagállam igazgatási rendszerei nem működnek;

200.   megállapítja, hogy a 2007-től 2013-ig tartó időszakban Bulgáriának 6 853 000 eurót, Romániának pedig 19 200 000 eurót kellene kapnia a strukturális alapokból; az éves tevékenységi jelentésben, valamint a strukturális alapokról és a Kohéziós Alapról szóló jelentésekben foglalt tájékoztatás mellett ezen alapok felelősségteljes és hatékony kezelését kéri;

201.   úgy véli, hogy a Bizottság nem vette elég komolyan Románia és Bulgária a mezőgazdasági és kohéziós politikák területén nyújtható alapok iránti befogadókészségének kifejlesztését, és ezzel összefüggésben a Bizottság nyilatkozatai és fellépései félrevezetőek voltak, nemcsak a Parlament, de a bulgár és a román kormány számára is, és ez volt egyik oka annak, hogy ezek a tagállamok nem részesültek az említett alapokból;

202.   kéri a Bizottságot, hogy tájékoztassa az igazságügyi reformok és a korrupció elleni küzdelem tekintetében tett erőfeszítések gyakorlati következményeiről, és az előrelépésről szóló jelentéseiben alkalmazzon az e téren felmutatott eredményeket számszerűsítő kritériumokat;

203.   úgy véli, hogy az uniós alapokkal való visszaélés, a csalás és a korrupció esetében az európai intézményeknek a zéró tolerancia elvét kell alkalmazniuk; kéri a Bizottságot, hogy biztosítsa az alaptalanul kifizetett összegek tényleges behajtását;

204.   kéri az OLAF-ot is a tagállamokban folyó vizsgálatai eredményeinek átadására;

205.   egyetért a Bizottsággal, hogy Bulgária közelmúltbeli fellépéseit és intézkedéseit hiteles strukturális kiigazító intézkedések, és az európai uniós alapok kezelésével kapcsolatos valamennyi struktúra alapvető reformja kell, hogy kövesse, biztosítva az alapok megfelelő és időben történő felhasználását és a nagymértékű átláthatóságot; ezzel kapcsolatban felszólítja a Bizottságot a nemzeti hatóságokkal folytatott koordináció és kommunikáció javítására, valamint a Bulgária által hozzá benyújtott számos cselekvési terv végrehajtásának szigorú nyomon követésére, és a Parlament erről való tájékoztatására; kéri a Bizottságtól a Bulgáriában a 2009. július 15-ig terjedő időszakban felhasznált összes uniós pénzeszköz kezelésének és ellenőrzésének helyzetéről szóló különjelentés benyújtását;

206.   az előrehaladásról szóló legutóbbi jelentés és korrupció elleni küzdelem vonatkozásában elszenvedett visszalépések fényében kéri a Bizottságtól a Romániában felhasznált összes uniós pénzeszköz kezelésének és ellenőrzésének helyzetéről, valamint a meghozott intézkedésekről és a korrupció elleni küzdelemben elért eredményekről szóló, a 2009. július 15-ig terjedő időszakot felölelő különjelentés benyújtását;

Törökország, Horvátország, Szerbia, Macedónia Volt Jugoszláv Köztársaság, Koszovó és a többi nyugat-balkáni ország

207.   emlékeztet a tagjelölt országokban és lehetséges tagjelölt országokban tevékenykedő bizottsági küldöttségek arra irányuló felelősségére, hogy ezeket az országokat felkészítsék az európai alapok megfelelő felhasználására; kéri egyrészt csalás elleni stratégiáknak az előcsatlakozási folyamatba való beépítését, másrészt az érintett országok közigazgatásában dolgozók képzését a Bizottság és az ezen tagjelölt illetve lehetséges tagjelölt közigazgatási szervei között létrejövő csereprogram révén;

208.   felszólítja a Bizottságot, hogy az előcsatlakozási folyamat keretében játsszon aktívabb szerepet a kiadások ellenőrzésére Törökországban, Horvátországban, Szerbiában, Macedónia Volt Jugoszláv Köztársaságban és a többi nyugat-balkáni országban használt rendszerek tekintetében, és kéri a Bizottságot, hogy az ezen országok előrehaladásáról szóló jelentésének keretében tájékoztassa az Európai Parlamentet részletesebben erről a kérdésről, nevezetesen készítsen részletes elemzést a kudarcok okairól; felszólítja a Bizottságot, hogy az előrehaladásról szóló jelentésekben vezessen be a közlekedési lámpák (zöld, sárga, piros lámpa) elvén alapuló rendszert a különböző kulcsfontosságú célkitűzések elérése irányában tett előrelépések jelölésére;

209.   sajnálatosnak tartja a Koszovó újjáépítésére szánt, az ENSZ által kezelt európai uniós alapokkal kapcsolatban észlelt csalások és rossz gazdálkodás eseteit, valamint ezen egyértelműen azonosított esetek ENSZ általi nyomon követésének hiányát; de egyúttal háláját is ki kívánja fejezni az Európai Újjáépítési Ügynökségnek és "európai", valamint helyi személyzetének a Koszovó népéért – időnként nehéz körülmények között – végzett munkájáért;

210.   kéri a Számvevőszéket, hogy készítsen különjelentést a Koszovó számára biztosított európai alapok vonatkozásában létrehozott bizottsági ellenőrzési rendszerek hatékonyságáról és a csalás megelőzésének tekintetében nyújtott teljesítményükről, és ellenőrizze, hogy a finanszírozásra teljes mértékben az érintett programokkal kapcsolatos megállapodásokban előírt feltételek szerint került-e sor, beleértve az előcsatlakozási támogatási eszköz szabályait(27) és az 1605/2002/EK, Euratom rendeletet is;

211.   javasolja, hogy a Bizottság kérjen Koszovó kormányától az ország Számvevőszéke által az európai alapokkal – különösen a költségvetésbe beépítettekkel – kapcsolatban kiadott ellenőrzési bizonyítványt;

212.   emlékeztet arra, hogy az koszovói unós pénzekkel kapcsolatos pénzügyi szabálytalanságok és csalások vizsgálatára létrehozott vizsgálati munkacsoport (ITF) 2008 augusztusában befejezte működését, és zárójelentésében rámutatott többek közt az ENSZ alkalmazottak bűnelkövetői magatartására, valamint ezzel kapcsolatban több nemzetközi körözést is kiadtak, anélkül, hogy az ENSZ ezzel kapcsolatban bármilyen eredményt felmutatott volna; kéri a Bizottságot, hogy gyakoroljon nyomást az elfogatási parancsok végrehajtásának érdekében; továbbá kéri a Bizottságot, hogy nyújtson be jelentést valamennyi felfedett eset jogi következményeiről; kéri egy a korábbi szervezet helyébe lépő, csalás és szabálytalanságok elleni, a Bizottságot és az OLAF-ot magában foglaló szervezet létrehozását;

Igazgatási kiadások

213.   megelégedéssel állapítja meg, hogy a Számvevőszék ellenőrzése nem tárt fel lényeges hibákat, amelyek befolyásolnák az igazgatási költségek jogszerűségét és szabályosságát;

Európai Iskolák

214.   elvárja a Bizottságtól annak biztosítását, az Egyesült Királyság és Belgium kormánya teljesítse a hatályos kormányközi megállapodások értelmében rájuk háruló kötelezettségeket – Belgium esetében egy negyedik vagy akár ötödik európai iskola mielőbbi rendelkezésre bocsátását, az Egyesült Királyság esetében a megfelelő számú tanár állományba helyezését –, és várja a berkendaeli/laekeni iskolákra vonatkozó jelenlegi beiskolázási politika felülvizsgálatát annak elkerülése érdekében, hogy a gyermekek számára hosszú és elfogadhatatlan utazási idők alakuljanak ki;

A decentralizáció hatásai az alkalmazottakra

215.   megelégedéssel nyugtázza, hogy a Bizottság a Parlament kérésére 2007-ben igazgatási tevékenységei vonatkozásában megvizsgálta a bizottsági humánerőforrás kérdését (SEC(2007)0530);

216.   csalódottságának ad hangot azzal kapcsolatban, hogy a 2005-ben és 2006-ban a Bizottság ebben a költségvetés szempontjából oly fontos témában nem megfelelő adatokat továbbított; elismeri az időközben a honlapján az átláthatósággal és az alkalmazottak értékeléséről szóló éves jelentésével kapcsolatos erőfeszítéseket;

217.   aggodalmának ad hangot azzal kapcsolatban, hogy a Bizottság alkalmazottainak csaknem 32%-a az adminisztratív támogatás és koordináció területén dolgozik; emlékeztet arra, hogy az alkalmazottak költségvetés területén tevékenykedő 10 százaléka még nem szerepel ebben a statisztikában; kéri a Bizottságot, hogy vonja le a következtetéseket e számokból és szervezze át alkalmazotti állományát az említett területeken dolgozók arányának 20%-ra való csökkentése érdekében;

218.   megjegyzi, hogy az alkalmazottak mobilitása eredetileg az érzékeny álláshelyekre vonatkozott; csodálkozásának ad hangot a Bizottság jelenlegi gyakorlata láttán, melynek értelmében a Bizottság 5, de legfeljebb 7 év után valamennyi alkalmazottjára alkalmazza a mobilitás elvét; attól tart, hogy a mobilitás ilyen jellegű alkalmazása csökkenti a Bizottság hatékonyságát és akadályozza a tapasztalat és a szakismeretek felhalmozódását; kéri a Bizottságot, hogy közölje, milyen módon lehetne a mobilitást az érzékeny álláshelyekre korlátozni;

A Közösség ingatlanjaival kapcsolatos kérdések

219.   sajnálatának ad hangot azzal kapcsolatban, hogy a Bizottság 61 brüsszeli épületének kezelése és ingatlanparkjának fejlődése vonatkozásában nem érvényesül az átláthatóság;

220.   felszólítja a Bizottságot, hogy tájékoztassa minden, ingatlanparkját érintő új projektről, mégpedig az említett projektek elfogadását megelőző szakaszban, valamint tájékoztassa költségvetési ellenőrző bizottságát az ingatlanprojektekkel kapcsolatos valamennyi kezdeményezésről és új döntésről, beleértve az előkészítési munkálatokat is és a közbeszerzési pályázatokat, amelyek számára javasoljuk egy közbeszerzési pályázati bizottság felállítását, amely a Parlament képviselőiből állna;

221.   kéri az OLAF-ot, hogy tájékoztassa az ingatlanpolitika keretében észlelt csalásokról és vizsgálja meg a lehetséges összeférhetetlenségeket;

222.   kéri a Bizottságot, hogy végeztesse el nemcsak a Bizottság, hanem az Európai Közösségek intézményeinek tulajdonában lévő valamennyi épület kezelésének ellenőrzését, és tegye vizsgálata tárgyává egy az ingatlanok közös igazgatását célzó struktúra gondolatát;

Nyomon követő intézkedések a mentesítés fényében

223.   sajnálja, hogy az Európai Közösségek 2007. költségvetési évre vonatkozó éves beszámolójában(28) a Bizottság elmulasztotta teljes mértékben betartani az EK-Szerződésnek a mentesítés nyomon követését szolgáló intézkedésekre vonatkozó rendelkezéseit, abban az értelemben, hogy csak arról ír, hogy a mentesítés megadásakor a Parlament kiemelheti az általa fontosnak tartott észrevételeket, gyakran az ilyen aspektusokra vonatkozó intézkedések megtételét ajánlva a Bizottságnak; megjegyzi, hogy bár ez az észrevétel helytálló, a Bizottság nem említi meg, hogy az EK-Szerződés 276. cikke azt is előírja a Bizottság számára, hogy tegyen meg minden megfelelő lépést annak érdekében, hogy eleget tegyen a mentesítő határozatban foglalt észrevételeknek és az Európai Parlamentnek a kiadások végrehajtására vonatkozó egyéb észrevételeinek; ezért emlékezteti a Bizottságot, hogy a mentesítésről szóló állásfoglalásában foglalt kérések nem kötelező érvénnyel nem bíró egyszerű ajánlások, hanem olyan utasítások, amelyeknek a költségvetés végrehajtása során eleget kell tennie;

A SZÁMVEVŐSZÉK KÜLÖNJELENTÉSEIRE VONATKOZÓ KÖVETKEZTETÉSEK
I. rész: 6/2007. sz. különjelentés a kapacitásfejlesztés keretében nyújtott technikai segítség hatékonyságáról

224.   úgy véli, hogy a technikai segítségnyújtást (TA) és a külső segítség egyéb formáit – melyek továbbra is túlzottan az adományozóktól függenek, gyakran rossz hatásfokúak és fenntarthatatlanok – sürgősen meg kell reformálni, többek közt annak elősegítésével, hogy a helyi résztvevők felelősséget vállaljanak a projektekért, továbbá a tagállami erőforrások hatékonyabb uniós és nemzetközi szintű koordinálásával, illetve azáltal, hogy a projektek végrehajtásához elegendő időt biztosítanak;

225.   ezzel kapcsolatban megjegyzi, hogy a bizottsági szolgálatok 2008 júliusában jóváhagyták a műszaki együttműködési és projekt-végrehajtási egységek uniós támogatásának hatékonyságára vonatkozó célok elérésére irányuló munkatervet és irányadó stratégiát; ezért felszólítja a Bizottságot, hogy első ízben 2009 áprilisa előtt, majd ezt követően félévenként tájékoztassa a Parlamentet e stratégia végrehajtásáról;

226.   megjegyzi, hogy a Számvevőszék különjelentésének közzétételét követően a Bizottság legutóbb csak utólagosan tájékoztatta a Számvevőszéket a technikai segítségnyújtásra költött összegekről; csodálkozásának ad hangot azzal kapcsolatban, hogy ez az információ a különleges jelentés összeállításának idején nem állt rendelkezésre; tudomásul veszi, hogy az OECD által a DAC tekintetében adott meghatározás túl általános és a gyakorlatban értelmezési különbségeket eredményez; arra számít, hogy a Bizottság által alkalmazott stratégia szintén a technikai segítségnyújtás operatívabb megközelítésű meghatározásához vezet;

227.   sajnálja, hogy az "ikerintézményi együttműködési eszközt" még nem használják ki teljes mértékben az AKCS-, az ázsiai és a latin-amerikai országokban; ezért kéri a Bizottságot, hogy tegyen javaslatokat a szükséges jogszabályi változtatásokra a jelenlegi Bizottság mandátumának lejárta előtt, és sürgeti a tagállamokat, hogy tegyék meg a szükséges lépéseket annak érdekében, hogy ezt az egyedi igényekre szabott eszközt széles körben használják ezekben az országokban, és ennek megfelelően módosítsák a 10. EFA végrehajtásáról szóló rendeletet;

228.   sajnálja, hogy a gyorsított közbeszerzési eljárást lehetővé tévő felfüggesztési záradékot a Bizottság alig veszi igénybe; kéri a Bizottságot, hogy használja ésszerűen ezt az eszközt a technikai segítségnyújtási műveletek végrehajtási ütemének gyorsítása érdekében;

229.   elfogadhatatlannak találja, hogy egyes vállalatok szándékosan jó önéletrajzzal rendelkező szakértőket javasolnak egy szerződés elnyerése érdekében, miközben tudatában vannak, hogy e szakértők nem állnak majd rendelkezésükre; egyetért a Számvevőszékkel abban, hogy a Bizottság által a technikai segítségnyújtás tekintetében használt kiválasztási kritériumok nem megfelelőek;

230.   ezért kéri a Bizottságot, hogy vegye sokkal nagyobb mértékben figyelembe az egyéb kritériumokat is (pl. a Számvevőszék által javasoltakat), és ne csak a csapat vezetőjeként megjelölt szakértő önéletrajzát; véleménye szerint ez megoldható például egy olyan – a jogi követelményeknek megfelelő – adatbázis létrehozásával, amely tartalmazná a javasolt szakértőt biztosítani nem képes cégeket, amelyek ennek következményeként egy adott időszakra ki lennének zárva a közbeszerzésekből; tudomásul veszi, hogy a Bizottság elfogadta a 2008. december 17-i 1302/2008/EK, Euratom rendeletet(29) a közbeszerzési eljárásban való részvételből kizárt pályázók központi adatbázisáról, és a 2008. december 16-i 2008/969/EK, Euratom határozatot(30) az engedélyezésre jogosult tisztviselői és a végrehajtó ügynökségek által használandó korai előrejelző rendszerről, de ezek az új eszközök nem teszik lehetővé cégek ilyen alapon történő kizárását; megjegyzi továbbá, hogy ezek a szempontok a munkaterv részei (3. tengely, 13–15. intézkedés), és felszólítja a Bizottságot, hogy haladéktalanul alkalmazza a kapcsolódó intézkedéseket;

231.   egyetért a Számvevőszékkel abban, hogy a partnerországok állami pénzgazdálkodási és beszerzési rendszereinek használatával kapcsolatban alkalmazott Bizottsági megközelítés következetlen, ami olykor közvetlenül ellentmond az Európai Unió által a segélyek hatékonyságáról szóló párizsi nyilatkozat(31) kapcsán tett kötelezettségvállalásoknak; ezért sürgeti a Bizottságot, hogy biztosítsa e kötelezettségvállalások gyors végrehajtását az accrai és az Accrát követő munkafolyamat, illetve a munkatervre vonatkozó intézkedések keretében (1. tengely, különösen a 20. intézkedés) létrehozott stratégiai dialógus alapján;

232.   felszólítja a Bizottságot, hogy lehetőség szerint tartsa magát az átláthatóság előmozdítására irányuló kezdeményezéseihez, és vegye figyelembe az Európai Parlament pénzügyek átláthatóságáról szóló 2008. február 19-i állásfoglalását(32), továbbá javasolja egy, a technikai segítségnyújtásokról és azok eredményeiről áttekintést nyújtó adatbázis létrehozását, amely felhasználható volna a jövőbeli technikai segítségnyújtási műveletek során, egyúttal elkerülhetővé tenné a párhuzamos munkavégzést;

II. rész: 1/2008. sz. különjelentés az 1994–1999-es és a 2000–2006-os programozási időszak nagy beruházási projektjeinek előzetes vizsgálatára és értékelésére vonatkozó eljárásokról

233.   kéri, hogy a Bizottság őrizze meg a nagyprojektekre vonatkozó szigorú jóváhagyási eljárást, azonban javasolja, hogy a döntéshozatalát racionalizálja úgy, hogy az valós értéket jelentsen, tehát kerülje ezen eljárás túlzott "adminisztrációs folyamatként" való kezelését, rövidítse le a döntési folyamat időtartamát ésszerű keretek közé, továbbá mihamarabb állítsa fel a Regionális Főigazgatóságon (DG REGI)belüli horizontális hatáskörrel rendelkező önálló nagyprojektekkel foglalkozó egységét; felhívja a figyelmet, hogy a szoftverberuházásokat mindenképpen támogatja, hiszen ez által átláthatóbbá és ellenőrizhetőbbé válik a rendszer, ugyanakkor ezekkel a beruházásokkal a Bizottságnak nem szabad megspórolnia a helyszíni ellenőrzéseit;

234.   kéri a Bizottságot, hogy számoljon be a nagyprojektek kapcsán az n+2, valamint n+3-as szabály gyakorlati alkalmazásáról, mivel voltak olyan tagországok, amelyek megpróbálták "megkerülni" az ERFA szabályait – konkrétan az n+2 szabályt – azzal, hogy számos projektet összevontak úgy, hogy azok összeghatára még épp nem érte el a nagyprojekt küszöbértékét, majd várták az n+2-es szabályt felfüggesztő bizottsági döntést;

235.   felhívja a figyelmet és egyben választ is kér arra, hogy hogyan alakulhatott ki a "kockázatkerülő kultúra" – a kiemelkedő minőségű és innovatív projektek háttérbe kerülése –, mely gyakorlat teljesen ellentétes a lisszaboni stratégiában lefektetett közösségi törekvéssel; úgy véli, hogy nem az infrastrukturális beruházások támogatásával van gond, hanem azzal, hogy a tagállamoknak lehetőségük van arra, hogy elkerüljék az innovatív – "kockázatos'– beruházásokat;

236.   sajnálatosnak tartja, hogy a Bizottság (DG REGI) munkatársainak taníttatása s továbbképzése helyett egy olyan különálló csoportot finanszíroz (JASPERS), amely az Európai Beruházási Bank struktúráján belül helyezkedik el, s így munkájáért nem tartozik felelősséggel a Bizottságnak; továbbá felhívja a tagállamok figyelmét, hogy amennyiben nem képezik ki s nem építik fel szakértői bázisukat, külföldi, külsős szakértők csoportjainak lesznek kiszolgáltatva, ami közvetve sokba fog kerülni az adott országnak;

237.   támogatja azt a kezdeményezést, hogy az Unió vállalja fel a nagyprojektek utólagos értékeléseinek az elkészítését s ehhez határozza meg, hogy milyen információra (egységes és összehasonlítható adatokra) van szüksége, amelyet a tagállamok határidőre összegyűjtenének s továbbítanának; úgy véli, hogy az ellenőrzés ilyen fajta koncentrálására azért van szükség, mert jelenleg nincsen kézzelfogható bizonyítéka annak, hogy a közösségi támogatásokból finanszírozott nagyprojektek eredményesek és a tagállamok a leghatékonyabban és legeredményesebben használták fel a kapott összegeket;

238.   felhívja a figyelmet, hogy jelenleg a nagyprojektekről szóló információ csak a jóváhagyás után áll rendelkezésre a Bizottság strukturális alapokról és a Kohéziós Alapról szóló éves jelentéseiben; kéri ezért a Bizottságot, hogy a honlapján legyen lehetőség minden állampolgárnak figyelemmel követni az adott nagyprojekt állását;

III. rész: 2/2008. sz. különjelentés a kötelező érvényű tarifális felvilágosításról

239.   sürgeti, hogy a Bizottság mielőbb találjon megoldást a meglévő problémákra és hiányosságokra, mivel azok a hagyományos saját források tekintetében az Unió bevételeinek kieséséhez vezethetnek;

240.   tudomásul veszi a Bizottság válaszait, amelyek értelmében a 2008-ban elfogadott, felülvizsgált, korszerűsített Vámkódex(33) kötelezővé teszi a tulajdonos számára a kötelező érvényű tarifális felvilágosítást, a kifejezéstár frissítésére irányuló munka folytatódik, és a felhasználói felület elérhetővé válik valamennyi uniós nyelven;

241.   szorgalmazza, hogy a Bizottság gondoskodjon a tarifális besorolásra vonatkozó viták közösségi jogszabályokban meghatározott határidőkre történő, de legkésőbb 5 hónapon belüli lezárásáról; továbbá kéri a Bizottságot, hogy tekintettel a saját források lehetséges kiesésére, a kötelező érvényű tarifális felvilágosításon és a besoroláson dolgozók létszámát növelje négy főre, valamint gondoskodjon arról, hogy több kockázatelemzést is végezzenek, hogy szorosabban kövessék nyomon a tagállamoktól a rendszerbe időben beérkező adatokat, a "türelmi időkkel" való esetleges visszaéléseket és a legkedvezőbb kötelező érvényű tarifális felvilágosítás igénybevételének ("BTI shopping") eseteit;

242.   kéri a Bizottságot, hogy 2009 végéig tájékoztassa a Számvevőszék észrevételei nyomán tett valamennyi lépésről és intézkedésről és azok végrehajtásáról;

IV. rész: 3/2008. sz. különjelentés az Európai Unió Szolidaritási Alapjáról: beavatkozása mennyire gyors, hatékony és rugalmas?

243.   üdvözli, hogy a Számvevőszék általában pozitívan értékeli a Bizottság által az Európai Unió Szolidaritási Alapjával kapcsolatban elért eredményeket;

244.   megállapítja, hogy az Alap "gyorsaságával" kapcsolatban megfogalmazott kritikákat nem lehet kizárólag annak felróni, ahogyan a Bizottság az Alapot kezeli, mivel a problémák gyakran a tagállami irányítás hiányosságaihoz, vagy a kérelmező által benyújtott információk minőségéhez kapcsolódnak;

245.   azt is megállapítja, hogy a Parlament 2006. május 18-i állásfoglalásában(34) üdvözölte az Európai Unió Szolidaritási Alapjának létrehozásáról szóló európai parlamenti és tanácsi rendeletre irányuló javaslatot (COM(2005)0108), amely egyszerűbb és egyértelműbb kritériumokat állapít meg az Alap gyorsabb mozgósítása érdekében, továbbá hogy a Tanács mostanáig nem lépett előre ebben az ügyben;

V. rész: 4/2008. sz. különjelentés a tejkvótáknak az Európai Unióhoz 2004. május 1-jén csatlakozott tagállamokban történő bevezetéséről

246.   sajnálja, hogy a nemzeti hatóságoknak számtalan vizsgálatot kell végrehajtaniuk, és nagy az esélye annak, hogy ezek felületesek lesznek, ami nem teszi lehetővé a bejelentett közvetlen értékesítések valószínűségének ellenőrzését; üdvözli a 228/2008/EK bizottsági rendeletet(35), amely 1%-ra csökkenti a vizsgálati arányt azon termelők körében, akiknek termelése 5000 kg-nál kevesebb;

247.   úgy véli, hogy a Bizottságnak a megosztott irányítás keretében továbbra is minden szükséges intézkedést meg kell hoznia annak érdekében, hogy biztosítsa a tejkvótarendszer létrehozásának és jó irányításának hatékony nyomon követését;

248.   felszólítja az illetékes nemzeti hatóságokat, hogy egy kockázatelemzés alapján dolgozzanak ki ellenőrzési programot minden 12 hónapos időszakra, és végezzenek ellenőrzéseket a kontingensév alatt és azt követően, de legkésőbb 18 hónappal az érintett év végét követően;

249.   úgy véli, hogy az egyszerűsítés érdekében a Bizottságnak fel kellene szólítania az új tagállamokat azon általános elv elfogadására, amelynek értelmében a kereskedelmi forgalomba hozott tej teljes mennyiségével el kell számolni;

250.   kéri a Bizottságot, hogy szólítsa fel az új tagállamokat adatbázisaiknak a számvevőszéki jelentésben kértek szerinti vezetésére, és a szükségtelen ellenőrzések kiküszöbölésére;

251.   felszólítja a Bizottságot, hogy különösen a közös agrárpolitika állapotfelméréséről 2008 novemberében született politikai megegyezés keretében 2010. december 31-ig és 2012. december 31-ig benyújtandó vizsgálati jelentésekben folytassa a tejágazat alakulásának, különösen a piacaihoz, a termelők helyzetéhez és a regionális fejlesztéshez kapcsolódó fejlemények értékelését;

252.   felszólítja a Bizottságot, hogy az "állapotfelmérés" keretében kövesse maradéktalanul a számvevőszéki ajánlásokat és vegye figyelembe a tejpiaci rendtartás és a tejkvótarendszer valószínű kiigazításait, amelyek minden bizonnyal főleg a következőkre vonatkoznak:

   a) azon régiók szintjén meghozandó átmeneti és kísérő intézkedések, ahol a kistermelők nagy többségben vannak;
   b) annak szükségessége, hogy az új tagállamok tejtermelői számára stabil szabályozási keretet és egyértelmű perspektívákat biztosítsanak, amelyek ösztönzik őket a tevékenységük fenntarthatóságához nélkülözhetetlen beruházások végrehajtására.

VI. rész: 5/2008. sz. különjelentés az Európai Unió ügynökségeiről - az eredmények elérése

253.   üdvözli a számvevőszéki különjelentés közzétételét, és sürgeti a Bizottságot, hogy vegye tudomásul a jelentésben azonosított hiányosságokat és cselekedjék a Számvevőszék ajánlásainak megfelelően;

254.   kéri a Bizottságot, hogy fejlesszen ki és hozzon létre általános irányítási rendszert az uniós "szabályozási" ügynökségek számára, amely olyan egyértelmű kritériumokon alapul, mint az átláthatóság, a gazdaságosság, a jó működés, a hatékonyság, és a leghasznosabb gyakorlatok megosztása; úgy véli, hogy a Bizottságnak aktív kommunikációt kell folytatnia az uniós ügynökségekkel, és segítséget kell nyújtania igazgatótanácsaiknak a tevékenységalapú költségvetés-tervezés és irányítás (BBA/GBA) végrehajtásában;

255.   felszólítja a Bizottságot, hogy vezessen be hatékony nyomon követési rendszert az uniós ügynökségek számára, amely lehetővé teszi a bevált gyakorlatok és módszerek belső megosztását, és amely az értékelésre vonatkozó általános és konkrét mutatókat is tartalmaz;

256.   sürgeti a Bizottságot, hogy dolgozzon ki iránymutatást az ügynökségek tevékenységeivel kapcsolatos tervezés, ellenőrzés, jelentéstétel és értékelés tökéletesítéséhez, valamint hogy teljes mértékben ültesse át a gyakorlatba azt az eredményorientált megközelítést, amelyet az 1605/2002/EK, Euratom rendelet, valamint az ügynökségekre vonatkozó költségvetési keretrendelet(36) vezetett be;

VII. rész: 6/2008. sz. különjelentés a szökőár és a Mitch hurrikán utáni helyreállításhoz a Bizottság által nyújtott támogatásról

257.   felkéri a Bizottságot, hogy vonja le valamennyi szükséges következtetést a Mitch nevű hurrikánt és a szökőárat követő tapasztalatokból a jövőbeli teljesítmény fokozása érdekében; sürgeti a Bizottságot, hogy nemzetközi szinten játsszon aktív szerepet a nemzetközi gyorssegély-kapacitás rendszergyengeségeinek kiküszöbölése érdekében;

258.   felkéri a Bizottságot, hogy a jövőbeli helyreállítási fellépések során fordítson különös figyelmet a következő kérdésekre: biztosítsa, hogy a finanszírozás a szükségleteken alapuljon, hogy az érintett népcsoport – beleértve a szegényeket, a nőket és a gyermekeket – álljon a segélyezési intézkedések középpontjában, és hogy részletes és pontos információkat bocsássanak mind az adományozó országok adófizetői, mind az érintett népcsoportok rendelkezésére a segítségnyújtás eredményére vonatkozóan;

259.   felkéri a legfőbb állami pénzügyi ellenőrzési intézményeket és a Számvevőszéket, hogy fokozzák az együttműködést a természeti katasztrófákhoz kapcsolódó segítségnyújtási pénzeszközök felhasználásának vizsgálata, ellenőrzése és értékelése tekintetében;

260.   felkéri a Bizottságot, hogy vizsgálja felül a nem kormányzati szervezetek jegyzékét a nem megbízható nem kormányzati szervezetek kizárása és olyan közbeszerzési politikák meghatározása érdekében, amelyek megelőznék az adományozott pénzeszközök ilyen szervezetek általi hűtlen kezelését;

261.   felkéri továbbá a Bizottságot, hogy biztosítsa az uniós segélyek megfelelő láthatóságát anélkül, hogy ezáltal veszélyeztetné az átfogó hatékonysági és méltányossági célokat;

262.   felkéri az ENSZ-et, a Vöröskeresztet, a Vörös Félholdat és az összes többi adományozót, hogy állapodjanak meg átfogó felügyeleti és ellenőrzési keretben az alábbiak érdekében:

   a) az adományozott pénzeszközök átfogó ellenőrzésének intenzívebbé tétele és fejlesztése,
   b) az ellenőrzési eljárások párhuzamosságainak vagy szétaprózódásának megszüntetése és az ellenőrzési költségek csökkentése;

263.   elvárja a Bizottságtól, hogy ne csak elfogadja a Számvevőszék ajánlásait, hanem tüntesse fel ezen ajánlások végrehajtásának legkorábbi időpontját is;

264.   létfontosságúnak tartja azt is, hogy a Bizottság a humanitárius segély esetében is követelje meg a támogatás hatékonyságáról szóló, 2005. március 2-án elfogadott párizsi nyilatkozatban foglalt, a támogatás hatékonyságára vonatkozó kritériumokat;

265.   felkéri a Bizottságot, hogy realisztikus és konkrét határidőket tűzzön ki a pénzeszközök rendelkezésre állására vonatkozóan a kedvezményezett országok arra történő ösztönzése érdekében, hogy kellő időben bonyolítsák le a meghatározott projekteket;

266.   úgy véli, hogy természeti katasztrófák esetén a humanitárius segélyt politikai feltételek nélkül kell nyújtani; úgy véli azonban, hogy a Bizottságnak a következőket kell megkövetelnie a kedvezményezett országoktól:

   a) az áldozatokhoz való hozzáférés ne legyen korlátozott,
   b) a segélyt mentesítsék minden adó, vám vagy bármely más fiskális teher alól,
   c) a segélyszervezetek nemzetközi munkatársainak szóló vízumok kiállítását késedelem és elutasítás nélkül végezzék,
   d) a kedvezményezettektől ne követeljék meg, hogy fizessenek az adományozott árukért és szolgáltatásokért (vagy az ilyen bevételeket teljes mértékben újjáépítési célra kell hasznosítani);

267.   felkéri a Bizottságot, hogy fontolja meg a segély felfüggesztését a fent említett elvek bármelyikének megsértése esetén;

VIII. rész: 7/2008. sz. különjelentés az "Intelligens Energia Európa Számára 2003–2006" programról

268.   üdvözli a Számvevőszék komoly munkáját és megállapításait, amelyek részben elismeréssel, részben pedig kritikával illetik a Bizottság és az Intelligens Energiával Foglalkozó Végrehajtó Hivatal 2003-2006-os IEE-program irányításával kapcsolatos tevékenységét; üdvözli az Ügynökség, a Számvevőszék és a Parlament között kialakult, az Ügynökség jövőjével kapcsolatos szoros együttműködést;

269.   a Számvevőszék elemzéséből arra a következtetésre jutott, hogy a kedvezményezettekre háruló (a pályázatok és a jelentések kidolgozásával kapcsolatos) költségek meglehetősen magasak, és bár elismeri, hogy az említett költségek más jellegűek, mint a tisztán igazgatási jellegű költségek, támogatja azt az elképzelést, hogy ezeket a költségeket is vegyék figyelembe és a jobb szabályozás alapelveinek megfelelően csökkentsék;

270.   úgy véli, hogy a Számvevőszék megállapításai más végrehajtó ügynökségek számára is hasznosak lehetnek; várja, hogy megtekinthesse a Számvevőszék végrehajtó ügynökségekről szóló különjelentését;

271.   sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy az új tagállamok szinte alig vettek részt a programmal kapcsolatos projektekben és tanulmányokban, illetve a helyi energiaügynökségekkel kapcsolatos munkákban; elfogadja ugyanakkor, hogy ez részben azzal indokolható, hogy a program már a tíz új tagállam csatlakozása előtt beindult; arra kéri a Bizottságot, hogy szakpolitikai célkitűzéseinek megfelelően tevékenyen támogassa az energiaügynökségek létrehozását a tagállamokban annak érdekében, hogy az Európai Unió egész területén kiegyensúlyozott arányban legyenek jelen;

IX. rész: 8/2008. sz. különjelentés – A feltételhez kötés (kondicionalitás) hatékony politika-e?

272.   úgy véli, hogy az 1782/2003/EK tanácsi rendeletben(37) konkrét, mérhető, elérhető, arányos és időzített ("SMART") célokat kell meghatározni, és ezeket logikus hierarchikus rendbe kell szervezni; úgy véli, ennek alapján a tagállamoknak ellenőrizhető követelményeket és standardokat kell meghatározniuk a gazdaságok szintjén;

273.   úgy véli, hogy a feltételhez kötési rendszert oly módon kell egyszerűsíteni, hogy azt a gazdálkodási tevékenység azon legfőbb elemeire korlátozzák, ahol a javítás a cél, továbbá meghatározzák az elvárt eredményeket, követelményeket és standardokat;

274.   felkéri a Bizottságot, hogy tegyen világos különbséget a feltételesség és az agrár-környezetvédelem között; javasolja, hogy a feltételességre is vonatkozniuk kellene a vidékfejlesztési politikák olyan elemeinek, mint az ellenőrizhető standardok meghatározása;

275.   úgy véli, hogy a tagállamokban a mezőgazdasági termelők megfelelését biztosító hatékony ellenőrzési és szankciórendszert kellene bevezetni; az összes kötelezettségnek megfelelő mezőgazdasági üzemeknek legalább 1%-át ellenőrzés alá kell vonni, a szankciórendszernek pedig azon az elven kell alapulnia, hogy a kifizetéseket a mulasztás komolyságával arányosan, vagy attól függően kell csökkenteni;

276.   felkéri a Bizottságot, hogy alkalmazzon megfelelő nyomon követési rendszert a teljesítmény mérésére, megfelelő indikátorok és referenciaszintek meghatározásával; felhívja a tagállamokat, hogy nyújtsanak be hiánytalan és megbízható adatokat a Bizottság által elvégzendő részletesebb elemzés céljából;

277.   felszólítja a Bizottságot, hogy javaslatait legkésőbb a közös mezőgazdasági politika költségvetése áttekintésének és következő reformjának keretében nyújtsa be;

278.   felszólítja a Számvevőszéket, hogy éves jelentésében számoljon be a feltételességnek való megfelelésről (megbízhatósági nyilatkozat);

X rész: 9/2008. sz. különjelentés – Az EU által Fehéroroszország, Moldova és Ukrajna számára a szabadság, a biztonság és a jog érvényesülésének területén nyújtott támogatás hatékonysága

279.   sürgeti a Bizottságot, hogy készítsen teljes körű elemzést azokról az okokról, amelyek miatt egyes fehéroroszországi, ukrajnai, és moldáviai projektek hiányosak vagy eredménytelenek voltak, illetve hogy javítsa az EU-alapok tervezését, irányítását és ellenőrzését ezen országokban;

280.   ragaszkodik hozzá, hogy a Bizottság továbbra is Moldávia, Fehéroroszország és Ukrajna egyedi prioritásaira irányítsa az EU-alapokat, figyelembe véve a korábbi projektek során elért haladást;

281.   felszólítja a Bizottságot, hogy tegye rugalmasabbá ez EU finanszírozási eljárásait, ami lehetővé tenné a projektdokumentációk, referenciaértékek és célok oly módon történő kiigazítását, hogy tükrözzék az említett országok gazdasági és politikai helyzetében bekövetkezett változásokat;

282.   kéri a Bizottságot, hogy gondoskodjon az EU által finanszírozott projektek fenntarthatóságáról, világosan meghatározva a fogadó kormány által a projekt végén vállalt kötelezettségeket;

283.   sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy az EU-alapok nem voltak kellően hatékonyak azokban az esetekben, amikor a korábbi projektirányítás hiányosságai ellenére ugyanazoknak a szervezeteknek más projektekre támogatást fizettek ki; ennélfogva sürgeti a Bizottságot, hogy határozzon meg világos kritériumokat a szerződéses partnerek kiválasztására, valamint gondoskodjon róla, hogy ne fordulhasson elő az EU-alapok ismételt gondatlan kezelése;

284.   azt javasolja, hogy a Bizottság javítsa az ukrán, moldáviai és fehérorosz kormányokkal folytatott kommunikációt, illetve tegye meg a szükséges lépéseket annak érdekében, hogy bátorítsa és támogassa a fogadó országokat a felajánlók közötti hatékony koordináció kiépítésére és működtetésére;

285.   ösztönzi a Bizottságot, hogy a szervezett bűnözés elleni küzdelemben összpontosítson jobban a tényleges bűnüldözésre, valamint vizsgálja meg a közvélemény korrupcióellenes politikába való nagyobb bevonásának lehetőségét, támogatva a civil szervezeteket az igazságszolgáltatáshoz és hatékony kormányzáshoz kapcsolódó kérdésekben;

XI. rész: 11/2008. sz. különjelentés a gabonafélék közraktározási műveleteihez nyújtott EU támogatás kezeléséről

286.   egyetért a Számvevőszékkel a tekintetben, hogy a minimális értékesítési ár megállapításánál a Bizottságnak figyelembe kell vennie a raktározási helyek földrajzi elhelyezkedését, és főként a gabona minőségét;

287.   a költségvetési eljárás javítása érdekében kéri a Bizottságot, hogy tegye átláthatóbbá az intervenciós gabonakészletek raktározásához nem közvetlenül kapcsolódó tevékenységeinek költségeit; javasolja ezért, hogy a programok támogatási elemeit, például a legrászorulóbb személyek vagy a bioetanol-ipar támogatásait közvetlenül az érintett tevékenységre különítsék el;

288.   kéri a tagállamokat és a Bizottságot, hogy értékeljék a gabonafélék közraktározási műveleteinek ellenőrzési költségeit; felhívja a Bizottságot, hogy dolgozzon ki több olyan ösztönzőt a tagállamok számára, amelyek révén csökkenthető lenne az intervenciók raktározási és beruházási költsége és optimalizálható lenne készleteik eladási időpontja;

289.   egyetért a Számvevőszék azon véleményével, miszerint a Bizottságnak meg kell erősítenie a kifizető ügynökségek által jelentett költségadatokra vonatkozó felülvizsgálati eljárásait és rendszeresen utána kell járnia a szokatlan adatoknak és trendeknek; a helyszíni vizsgálatok során ellenőriznie kell a felhasznált adatokat is; a Bizottságnak felül kell vizsgálnia a fizikai mozgatással nem járó műveletek átalányköltségeit, és szavatolnia kell, hogy ezek nem lépik túl a valós költségeket;

290.   támogatja a Számvevőszék azon véleményét, hogy hasznosak lennének a tagállamok által szolgáltatott költség-adatokra irányuló helyszíni vizsgálatok; ugyanakkor hangsúlyozza, hogy biztosítani kell a kontrollkötelezettségek költséghatékonyságát;

291.   sajnálja, hogy nincs stratégiai gabonatartalék közösségi szintű élelmiszerhiány esetére; megjegyzi, hogy a tagállamok képezhetnek stratégiai gabonatartalékot, valamint azt, hogy e tartalékokról a Bizottságot értesíteniük kell; sajnálja azonban, hogy igen kevés tagállam használja ki ezt a lehetőséget, és úgy véli, hogy a Bizottságnak meg kell vizsgálnia egy közösségi stratégiai tartalék létrehozásának gondolatát.

(1) HL L 77., 2007.3.16.
(2) HL C 287., 2008.11.10., 1. o.
(3) HL C 107., 2004.4.30., 1. o
(4) HL C 216., 2007.9.14., 3. o.
(5) HL C 286., 2008.11.10., 1. o.
(6) HL C 287., 2008.11.10., 111. o.
(7) HL L 56., 1968.3.4., 1. o.
(8) HL L 248., 2002.9.16., 1. o.
(9) HL L 11., 2003.1.16., 1. o.
(10) HL L 187., 2008.7.15., 25. o.
(11) HL C 139., 2006.6.14., 1. o.
(12) Az Európai Közösségek Számvevőszékének 2/2004. sz. véleménye az egységes ellenőrzési modellről (single audit), és javaslat a közösségi belső ellenőrzési keretről (HL C 107., 2004.4.30, 1. o).
(13) Az Európai Unió Tanácsa, az elnökség feljegyzése a delegációk számára – "An improved sound financial management of EU funds 10284/08 FIN 217", 3.6.2008 (csak az angol nyelvű változat hozzáférhető).
(14) HL L 88., 2009.3.31., 25. o.
(15) HL C 273., 2006.11.9., 2. o.
(16) HL L 340., 2006.12.6., 5. o.
(17) HL L 163., 2007.6.23., 17. o.
(18) A Bizottság 2007. március 26-i 498/2007/EK rendelete az Európai Halászati Alapról szóló 1198/2006/EK tanácsi rendelet végrehajtására vonatkozó részletes szabályok megállapításáról (HL L 120., 2007.5.10., 1.o.).
(19) A Tanács 1999. június 24-i 1447/1999/EK rendelete a közös halászati politika szabályait súlyosan sértő magatartásformák jegyzékének létrehozásáról (HL L 167., 1999.7.2., 5.o.).
(20) HL C 94., 2006.4.21., 1. o.
(21) HL C 74 E, 2004.3.24., 746. o.
(22) HL C 41 E., 1009.2.19., 70. o.
(23) HL C 285., 2007.11.27., 1. o.
(24) A fejlesztési együttműködési eszköz 5. cikkére vonatkozó bizottsági kötelezettségvállalás, a 2006. október 24-i bizottsági közlemény (COM(2006)0628) melléklete.
(25) Az Európai Parlament és a Tanács 2006. december 18-i 1905/2006/EK rendelete a fejlesztési együttműködés finanszírozási eszközének létrehozásáról (HL L 378., 2006.12.27., 41. o.).
(26) HL C 174., 2006.7.26., 1. o.
(27) Előcsatlakozási támogatási eszköz (IPA) létrehozásáról szóló, 2006. július 17-i 1085/2006/EK tanácsi rendelet (HL L 210., 2006.7.31., 82. o.).
(28) HL C 287., 2008.11.10., 9. o.
(29) HL L 344., 2008.12.20., 12. o.
(30) HL L 344., 2008.12.20., 125. o.
(31) A párizsi magas szintű fórumon 2005. március 2-án fogadták el a fejlődő országok és az adományozó országok, köztük az EU, az Afrikai Fejlesztési Bank, az Ázsiai Fejlesztési Bank, az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank, az Amerika-közi Fejlesztési Bank, az OECD Fejlesztési Segítségnyújtási Bizottsága, az ENSZ és a Világbank.
(32) Elfogadott szövegek, P6_TA(2008)0051.
(33) Az Európai Parlament és a Tanács 2008. április 23-i 450/2008/EK rendelete a Közösségi Vámkódex létrehozásáról (Modernizált Vámkódex) (HL L 145., 2008.6.4., 1. o.).
(34) HL C 297 E, 2006.12.7., 331. o.
(35) A Bizottság 2008. március 13-i 228/2008/EK rendelete az 595/2004/EK rendeletnek a szállítások és közvetlen eladások ellenőrzésének kiterjedése tekintetében történő módosításáról (HL L 70., 2008.3.14., 7.o.).
(36) A Bizottság 2002. december 23-i 2343/2002/EK, Euratom rendelete az Európai Közösségek általános költségvetésére alkalmazandó költségvetési rendeletről szóló 1605/2002/EK, Euratom tanácsi rendelet 185. cikkében említett szervekre vonatkozó költségvetési keretrendeletről (HL L 357., 2002.12.31., 72. o.).
(37) A Tanács 2003. szeptember 29-i 1782/2003/EK rendelete a közös agrárpolitika keretébe tartozó közvetlen támogatási rendszerek közös szabályainak megállapításáról és a mezőgazdasági termelők részére meghatározott támogatási rendszerek létrehozásáról (HL L 270., 2003.10.21., 1. o.).

Jogi nyilatkozat - Adatvédelmi szabályzat