Az Európai Parlament,

–   tekintettel az Európai Tanács 1993. június 21–22-i koppenhágai ülésének elnökségi következtetéseire,

–   tekintettel a 2003. június 21-én Szalonikiben rendezett EU–Nyugat-Balkán csúcstalálkozón tett nyilatkozatra,

–   tekintettel a Bizottság 2006. január 27-i, "A nyugat-balkáni országok az Európába vezető úton: a stabilitás megszilárdítása és a jólét megteremtése" című közleményére (COM(2006)0027),

–   tekintettel az EU–Nyugat-balkáni nyilatkozatra, amelyet 2006. március 11-én Salzburgban valamennyi tagállam külügyminisztere, valamint a nyugat-balkáni államok külügyminiszterei egyhangúlag elfogadtak,

–   tekintettel az Európai Tanács 2007. december 14-i és 2008. június 19–20-i ülésének elnökségi következtetéseire, továbbá az ehhez csatolt, a Nyugat-Balkánról szóló nyilatkozatra, valamint az Általános Ügyek és Külkapcsolatok Tanácsa 2007. december 10-i, 2008. február 18-i és 2008. december 8–9-i ülésének következtetéseire,

–   tekintettel a Bizottság 2008. március 5-i, "Nyugat-Balkán: az európai perspektíva erősítése" című közleményére (COM(2008)0127),

–   tekintettel az EU elnöksége által tett, 2008. március 29-i, "Új hangsúly a Nyugat-Balkánon" című brdói nyilatkozatra, amely hangsúlyozza, hogy a szaloniki menetrendnek és a salzburgi nyilatkozatnak új lendületre van szüksége,

–   tekintettel a Bizottság bővítési stratégiájára és az egyes országok előrehaladásáról szóló 2008. novemberi jelentéseire,

–   tekintettel a konfliktus utáni helyzetekben a béke megszilárdulásának és az állam építésének kilátásairól szóló, 2008. december 18-i állásfoglalására(1),

–   tekintettel a Nyugat-Balkánnal fenntartott kereskedelmi és gazdasági kapcsolatokról szóló, 2009. január 13-i állásfoglalására(2),

–   tekintettel eljárási szabályzata 45. cikkére,

–   tekintettel a Külügyi Bizottság jelentésére és a Nemzetközi Kereskedelmi Bizottság véleményére (A6-0212/2009),

A.   mivel a nyugat-balkáni országok vitathatatlanul Európa részét képezik, és mivel a régió országainak jövője abban áll, hogy az Európai Unió teljes jogú tagállamaivá válnak,

B.   mivel az uniós tagság és az ezzel járó előnyök kilátása garantálja legjobban a stabilitást, egyúttal ez a reformok fő hajtóereje a nyugat-balkáni országok, Európa egy olyan része számára, amelyet a távoli és közelmúltban háború, etnikai tisztogatás és önkényuralom egyaránt sújtott,

C.   mivel az 1990-es évek háborúinak öröksége továbbra is komoly akadálya a tartós biztonság és a politikai stabilitás kialakításának a régióban; mivel ez az EU bővítési politikáját új, egyedülálló kihívások elé állítja, és mivel megköveteli a közös kül- és biztonságpolitika (KKBP)/az európai biztonsági és védelmi politika (EBVP) összes, az Unió rendelkezésére álló eszközének felhasználását a konfliktus utáni társadalmak szükségleteihez igazított átfogó megközelítés keretében,

D.   mivel az EU egyes térségbeli partnerei és ezek szomszédjai között továbbra is megoldatlan problémák állnak fenn; mivel az EU és a nyugat-balkáni országok egyetértenek abban, hogy a jószomszédi viszonyok és a regionális együttműködés továbbra is kulcsfontosságú tényezők az EU-tagsághoz való közeledés szempontjából,

1.   rámutat arra, hogy az Európai Unió befolyása, illetve a stabilitás képviselőjeként és a reform hajtóerejeként betöltött szerepe a nyugat-balkáni országokban attól függ, hogy mennyire hiteles az a kötelezettségvállalása, hogy a régió azon országai számára, amelyek a koppenhágai kritériumoknak teljes mértékben eleget tesznek, lehetővé teszi a teljes jogú EU-tagságot; hangsúlyozza ezért, hogy a Bizottságnak és a tagállamoknak fenn kell tartaniuk szilárd elkötelezettségüket a nyugat-balkáni országokra kiterjedő, jövőbeni bővítés mellett;

2.   rámutat annak szükségességére, hogy a nyugat-balkáni országok sajátjukként fogadják el az Európai Unióhoz való közeledésüket; hangsúlyozza, hogy az integrációs folyamat erejének belülről kell fakadnia, és a sikeres csatlakozás az erős civil társadalom, az alacsony fokú korrupció, valamint a tudásalapú gazdaságra és társadalomra történő általános áttérés függvénye;

3.   rámutat arra, hogy a Lisszaboni Szerződés hatálybalépéséig a jelenlegi szerződések technikailag még lehetővé teszik a további bővítésekhez szükséges, nélkülözhetetlen intézményi kiigazításokat; úgy véli ugyanakkor, hogy a Lisszaboni Szerződés ratifikálása kulcsfontosságú;

4.   hangsúlyozza, hogy a tagállamok nem késleltethetik indokolatlanul a bizottsági vélemény elkészítését azon potenciális tagjelölt országok tekintetében, amelyek benyújtották tagságra irányuló kérelmüket, továbbá sürgeti a Tanácsot és a Bizottságot, hogy megfelelő gyorsasággal kezeljék a közelmúltbeli, valamint jövőbeni kérelmeket;

5.   hangsúlyozza, hogy a csatlakozási folyamatnak a feltételhez kötöttség elvének igazságos és szigorú alkalmazásán kell alapulnia, amelynek keretében minden országot kizárólag annak a fényében kell megítélni, hogy mennyire képes teljesíteni a koppenhágai kritériumokat, a stabilizációs és társulási folyamat feltételeit, valamint a tárgyalások egy-egy meghatározott szakaszára vonatkozóan megállapított értékelési kritériumok mindegyikét, és hogy a csatlakozási folyamatot ebből következően nem szabad lelassítani vagy meggátolni a korábban kitűzött követelményeket teljesítő országok esetében;

6.   rámutat arra, hogy a csatlakozási folyamatban meg kell őrizni a világos regionális perspektívát, és törekedni kell az olyan helyzetek elkerülésére, amikor az integráció ütemének különbsége új akadályokat emel a régión belül, különös tekintettel a vízumliberalizáció folyamatára; támogatja a Regionális Együttműködési Tanács által a regionális tulajdonosi szemlélet megerősítésében betöltött szerepet és az EU fő tárgyalójaként történő közreműködését a délkelet-európai regionális együttműködéssel kapcsolatos kérdésekben;

7.   felszólítja a tagállamok parlamentjeit, hogy haladéktalanul hagyják jóvá a jelenleg a ratifikációs eljárásban szereplő stabilizációs és társulási megállapodásokat;

8.   hangsúlyozza, hogy valamennyi érintett félnek komoly erőfeszítéseket kell tennie annak érdekében, hogy kölcsönösen elfogadható megoldásokat találjanak a tagállamok és a nyugat-balkáni országok közötti, illetve maguk a nyugat-balkáni országok közötti megoldatlan kétoldalú vitákra; ezzel kapcsolatban hangsúlyozza, hogy a jószomszédi kapcsolatok és egymás kulturális és történelmi örökségének elfogadása igen fontos a béke megőrzése, valamint a stabilitás és a biztonság megszilárdítása érdekében; úgy véli, hogy a nyugat-balkáni országokkal folytatandó csatlakozási tárgyalások megnyitását és az egyes tárgyalási fejezetek megnyitását és lezárását nem szabad a kétoldalú vitákkal kapcsolatos kérdésekre hivatkozva akadályozni vagy gátolni, ezért az országoknak még a csatlakozási tárgyalások előtt meg kell állapodniuk arról, hogy milyen eljárásokat vesznek igénybe a kétoldalú kérdések megoldására;

9.   e tekintetben megemlíti bizonyos nyugat-balkáni országok azon döntését, hogy panaszt emelnek, illetve szakértői véleményt kérnek a kétoldalú vitákkal kapcsolatban a Nemzetközi Bíróságtól; úgy véli, hogy az EU-nak mindent meg kell tennie a függőben levő kérdések átfogó és tartós megoldásának támogatása és elősegítése céljából;

10.   szükségesnek véli a kultúrák közötti és az etnikumok közötti párbeszéd további elősegítését a múlt terheinek levetése és a balkáni régió országai közötti kapcsolatokban jelen lévő feszültségek felszámolás érdekében; úgy véli, hogy civil társadalmi szervezeteknek és az emberek közötti kapcsolatoknak (a nyugat-balkáni országok, illetve ezen országok és az EU között) jelentős szerepük van a megbékélés, a kölcsönös megértés és a békés etnikumok közötti együttélés elősegítésében; ezért felszólítja a Bizottságot, hogy szenteljen nagyobb figyelmet a különböző etnikai csoportok közti megbékélést, toleranciát és dialógust elősegítő kezdeményezéseknek, növelje ezek finanszírozását, és támogassa az etnikumok közti megállapodások végrehajtását;

11.   teljes mértékben támogatja a régióban működő EBVP-missziókat és az EU különleges képviselőit, akik még mindig meghatározó szerepet töltenek be a stabilitás fenntartásában és a koppenhágai kritériumokat teljesítő, működőképes államok megteremtésére irányuló folyamatban elért előrehaladás szavatolásában; hangsúlyozza, hogy az EBVP-missziók, illetve a különleges képviselői hivatalok mindaddig nem érhetnek véget, amíg megbízatásuk minden kétséget kizáróan nem teljesült;

12.   teljes mértékben támogatja az arra irányuló erőfeszítéseket, hogy 2010-re hozzanak létre egy átfogó nyugat-balkáni beruházási keretrendszert a Bizottság, a nemzetközi pénzügyi intézmények és az egyes adományozó országok által kínált támogatások és kölcsönök koordinálására; üdvözli az infrastrukturális projektek eszközét (IPF), és felhívja a figyelmet arra, hogy a közlekedés, a környezetvédelem, az energia és a szociális ágazat területén az IPF-projekteket egyértelmű regionális szemlélettel kell kialakítani és megvalósítani; hangsúlyozza a szorosabb koordináció szükségességét a Nyugat-Balkán számára nyújtott segítség tényleges kiegészítő jellegének, következetességének és hatékonyságának biztosítása érdekében; úgy véli, hogy ezeknek a koordinált kölcsön-/támogatási lehetőségeknek különösen azon potenciális tagjelölt országok felé kellene irányulniuk, amelyek nem jutnak támogatáshoz az előcsatlakozási támogatási eszköz (IPA)(3) mind az öt összetevőjéből; hangsúlyozza az előcsatlakozási támogatásokhoz való hozzáférésre vonatkozó legjobb gyakorlatok terén folytatott regionális együttműködés fontosságát;

13.   emlékeztet arra, hogy a gázszállítások kapcsán Oroszország és Ukrajna között 2009 januárjában lezajlott vita súlyos zavarokat okozott a nyugat-balkáni országok energiaellátásában; szorgalmazza, hogy uniós támogatással diverzifikálják a szállítási útvonalakat, és biztosítsák az energiahálózatok jobb összekapcsolását a térségben;

14.   emlékeztet arra, hogy a közlekedési infrastruktúra fontos a gazdasági fejlődés és a társadalmi kohézió szempontjából; ezért felszólítja a Bizottságot, hogy támogassa megfelelő intermodális szállítási rendszer létrehozását az Európai Unió és a nyugat-balkáni térség országai között, és e térségen belül támogassa az áruk és személyek gyors és szabad mozgását, különösen a VII. páneurópai közlekedési folyosó fejlesztése révén;

15.   üdvözli az IPA keretében létrehozott új civil társadalmi mechanizmust, és a civil társadalmi szervezetek számára elérhető finanszírozás ebből eredő megháromszorozódását; szorgalmazza, hogy a Bizottság erősítse meg a civil társadalom fejlesztése iránti helyi elkötelezettséget, és teremtsen lehetőséget a helyi civil társadalmi szervezetekkel való rendszeres együttműködésre és konzultációra annak érdekében, hogy véleményüket és szükségleteiket figyelembe lehessen venni az IPA keretében nyújtott támogatás tervezési és programozási szakaszaiban; sürgeti a Bizottságot, hogy az előcsatlakozási alapokhoz való hozzáférésre vonatkozó legjobb gyakorlatok elterjesztésének eszközeként szorgalmazza egy civil társadalmi szervezetekből álló regionális vitafórum létrehozását;

16.   szorgalmazza továbbá, hogy a Bizottság fordítson nagyobb figyelmet a régióban működő kis- és középméretű, illetve nem városi civil társadalmi szervezetek támogatására, konkrétan azáltal, hogy az ilyen szervezeteknek nagyobb részesedést ad a támogatásából, megkönnyíti az uniós támogatások pályázati eljárásait, felülvizsgálja a szabályokat és növeli a projektek társfinanszírozását a kis- és középméretű civil társadalmi szervezetek esetében;

17.   hangsúlyozza a schengeni vízumrendszer nyugat-balkáni országok polgárai számára történő liberalizálásának fontosságát annak érdekében, hogy a régió lakosságát ezáltal jobban meg lehessen ismertetni az Európai Unióval; üdvözli a vízumliberalizációról szóló párbeszédet, és szorgalmazza, hogy a Tanács és a Bizottság a lehető legátláthatóbb módon, világosan meghatározott értékelési kritériumokkal bonyolítsa le a folyamatot, hogy megkönnyítse a folyamat külső ellenőrzését, és növelje annak nyilvános elszámoltathatóságát;

18.   rámutat, hogy a nehézkes vízumeljárás – amelyet a régióban működő konzulátusok és követségek személyzeti létszámhiányból adódó problémája tovább súlyosbít – alkalmas lehet arra, hogy a régióban ellenséges érzelmeket keltsen az EU-val szemben, éppen akkor, amikor kimondatlanul is az Unió népszerűsége a reform egyik legnagyobb ösztönzője;

19.   ösztönzi a nyugat-balkáni országokat, hogy növeljék az egyéni menetrendekben megszabott követelmények teljesítésére irányuló erőfeszítéseiket az országukra vonatkozó vízumrendszer mihamarabbi megszüntetése érdekében; úgy véli, hogy ezen feltételek teljesítése kulcsfontosságú az Európai Unióhoz való csatlakozás folyamatának felgyorsítása szempontjából; ezzel kapcsolatban úgy véli, hogy az előcsatlakozási támogatási eszköznek támogatnia kell a kedvezményezett országok által a vízumliberalizációs menetrendben meghatározott követelmények teljesítésére tett erőfeszítéseket;

20.   teljes mértékben támogatja az Erasmus Mundus program keretében a nyugat-balkáni országok hallgatóinak és kutatóinak szóló uniós tanulmányi és kutatási ösztöndíjak számának és támogatásának növelését annak érdekében, hogy megismertesse a nyugat-balkáni országok népeit és intézményeit az EU napirendjével, és erősítse a szakértelmet az oktatás terén; szorgalmazza, hogy a kedvezményezett országok tegyék meg az összes szükséges intézkedést – a reklám- és tájékoztató kampányokat is beleértve – annak érdekében, hogy polgáraik teljes mértékben kihasználhassák ezeket a lehetőségeket; felhívja az érintett országokat, hogy fokozzák az egész életen át tartó tanulás programjába való belépés kritériumainak való megfeleléshez szükséges előkészítő igazgatási intézkedéseiket;

21.   hangsúlyozza az oktatás és a képzés létfontosságú szerepét napjaink tudás alapú gazdaságaiban; ezzel összefüggésben hangsúlyozza a vállalkozói és az innovatív készségek erősítését és serkentését az oktatás valamennyi szintjén;

22.   teljes mértékben támogatja a nyugat-balkáni országok részvételét a közösségi programokban és ügynökségekben; különösen felhívja a figyelmet az Energiaközösségről szóló Szerződésben való részvételükre és a Közlekedési Közösségről szóló Szerződésben való tervezett részvételükre mint a tagjelölt és potenciálisan tagjelölt országok közösségi struktúrákba való teljes integrációjának és a jogszabályok közösségi vívmányokkal való összehangolásának mintapéldáira a csatlakozási folyamat korai szakaszában;

23.   hangsúlyozza, hogy a környezetvédelem a fenntartható fejlődés fontos eleme a nyugat-balkáni régióban; felhívja a nyugat-balkáni kormányokat, hogy tartsák be a Délkelet-Európai Energiaközösség alapelveit és céljait, és ezáltal segítsék elő a hatékony és eredményes környezetvédelmi politikák és stratégiák az EU környezetvédelmi normáival és az EU éghajlatváltozással kapcsolatos politikájával összhangban való alkalmazását, különösen a megújuló energiaforrások tekintetében;

24.   támogatja a regionális szintű parlamentközi párbeszédet, és hangsúlyozza annak fontosságát, hogy a nyugat-balkáni országok nemzeti parlamentjeit teljes mértékben bevonják az európai integráció folyamatába; úgy véli, hogy az Európai Parlamentnek és a tagállamok nemzeti parlamentjeinek fontos szerepet kell betölteniük a nyugat-balkáni országok parlamentjeivel való együttműködésben és párbeszédben; úgy véli, hogy az Európai Parlament parlamentközi üléseinek jellegét javítani kell, hogy működőképes és hatékony rendszert biztosítsanak a koncentráltabb, a gyakorlatra több figyelmet fordító viták és műhelyértekezletek megszervezésére;

25.   hangsúlyozza a régión belüli és a nyugat-balkáni országok és az EU közötti kereskedelem összes vám- és nem tarifális jellegű akadályának csökkentésére irányuló erőfeszítések fontosságát, mint a gazdasági fejlődés, a regionális integráció és az emberek közötti kapcsolatok előmozdításának egyik fő prioritását; hangsúlyozza a Közép-európai Szabadkereskedelmi Megállapodás (CEFTA) központi szerepét a kereskedelmi liberalizáció előmozdításában a régióban, és üdvözli a Bizottság által a CEFTA titkárságának nyújtott pénzügyi támogatást;

26.   kifejezi szolidaritását a nyugat-balkáni országokkal a globális gazdasági válságban, és megerősíti támogatását a régió gazdasági és szociális konszolidációja iránt; üdvözli ezért a Bizottságnak az európai gazdasági fellendülés tervének Nyugat-Balkánra való kiterjesztésére irányuló közelmúltbeli javaslatát, és szorgalmazza, hogy a Bizottság továbbra is legyen éber, és szükség esetén fogadjon el megfelelő intézkedéseket annak érdekében, hogy garantálja a stabilizációs és társulási folyamat zökkenőmentes folytatását;

27.   szorgalmazza a CEFTA felei részéről történt erőfeszítések folytatását a mezőgazdasági termékek kereskedelmének összes nem tarifális akadálya és a termékekre vonatkozó vámok és kontingensek csökkentése érdekében; felhívja a pán-euro-mediterrán csoport tagjait, hogy folytassák az együttműködést a pán-euro-mediterrán diagonális kumulációs rendszernek a nyugat-balkáni országokra való kiterjesztését jelenleg akadályozó, megoldatlan kérdések rendezése érdekében;

28.   felhívja a Tanácsot és a Bizottságot és, hogy hajtsa végre azokat a megfelelő intézkedéseket, amelyek a Nyugat-Balkáni országok világkereskedelmi és világgazdasági rendszerbe való szorosabb integrációjának előmozdítására irányulnak, különösen a WTO-hoz való csatlakozás révén; kiemeli, hogy a kereskedelem liberalizációját a szegénység és munkanélküliség visszaszorításának, illetve a gazdasági és szociális jogok támogatásának és a környezet tiszteletben tartásának kell kísérnie; felhívja a Bizottságot, hogy jóváhagyás céljából megfelelő időben nyújtson be a Parlamenthez bármilyen új, a nyugat-balkáni országoknak nyújtandó különleges költségvetési támogatásra irányuló javaslatot;

29.   felszólítja a térség államait, hogy a korrupció elleni küzdelmet kezeljék elsődleges prioritásként, mivel a korrupció súlyosan gátolja a társadalmi haladást; felszólítja az említett államokat, hogy hozzanak meg minden szükséges intézkedést a szervezett bűnözés, valamint az ember- és kábítószer-kereskedelem leküzdésére;

30.   szorgalmazza a regionális együttműködési kezdeményezések uniós támogatásának folytatását a bel- és igazságügy (IB) területén és a jogi és igazságügyi harmonizációra irányuló erőfeszítéseket, amilyen többek között a Dél-Európai rendőrségi együttműködésről szóló egyezmény, a délkelet-európai bűnüldözési központ (SELEC) és a délkelet-európai ügyészségi tanácsadó csoport (SEEPAG); tudomásul veszi a délkelet-európai ügyészi hálózat (PROSECO) részére, illetve a nemzetközi bűnüldözési koordinációs egységek (ILECU-k) létrehozásához nyújtott, folyamatban lévő és tervezett pénzügyi támogatást, és szorgalmazza, hogy a Bizottság hangolja össze ezeket a projekteket a fent említett kezdeményezésekkel;

31.   szorgalmazza, hogy a Bizottság nevezzen meg kiemelt projekteket, és tisztázza az IB terén folytatott államközi és intézményközi együttműködésben a különféle nemzeti és regionális intézményekkel szemben támasztott követelményeket; hangsúlyozza annak fontosságát, hogy az e-kormányzati kezdeményezésekhez adott EU-támogatás részeként kezdeményezéseket dolgozzanak ki az e-igazságügy terén, hogy javítsák az együttműködést és fokozzák az átláthatóságot a jogi eljárásokban és a belső közigazgatási rendszerekben;

32.   bírálatának ad hangot a volt Jugoszlávia mindegyik országában hatályban lévő alkotmányos és/vagy jogi rendelkezéseket illetően, amelyek tiltják azon állampolgáraik kiadatását, akik ellen vádemelést kezdeményeztek a régió más országában, valamint azokat a jogi akadályokat illetően, amelyek gátolják a súlyos büntetőeljárások bíróságok közötti áthelyezését a régió különböző országaiban; felhívja a Tanácsot és a Bizottságot, hogy sürgessék a régió országait, hogy tegyenek lépéseket az összes ilyen tilalom és jogi akadály összehangolt eltörlése érdekében;

33.   rámutat arra, hogy a kiadatást korlátozó jogi rendelkezések elősegíthetik a magas szintű bűncselekmények, ezen belül az emberiség elleni bűncselekmények, a hadijog és a hadviselés szokásainak megsértése, a transznacionális szervezett bűnözés, a tiltott kereskedelem és a terrorizmus büntetlenségét, és hogy ezek a rendelkezések a sokat bírált, mégis folytatódó gyakorlat, a vádlott távollétében tartott tárgyalások fő okai közé tartoznak; támogatja a fenti jogi akadályok leküzdésére a nemzeti ügyészek által, pragmatikus együttműködési intézkedések útján tett erőfeszítéseket; elismerően nyilatkozik az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) munkájáról az együttműködés fokozása terén, és arra bátorítja a régió államait, hogy könnyítsék tovább a kölcsönös jogsegélyt és kiadatást, teljes mértékben tiszteletben tartva ugyanakkor az emberi jogi normákat és a nemzetközi jog normáit;

34.   hangsúlyozza, hogy a volt Jugoszláviával foglalkozó Nemzetközi Büntetőtörvényszékkel (ICTY) való teljes körű együttműködés – a még szökésben lévő, vád alá helyezett személyek letartóztatását és kiadatását, a bizonyítékok átadását, illetve a tárgyalási folyamat előtt és közben való teljes körű együttműködést illetően – a csatlakozási folyamat alapvető követelménye; szorgalmazza, hogy a Bizottság az ICTY-vel, az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezettel és a régió kormányaival együtt támogassa a háborús bűnök és más, kisebb bűncselekmények miatti elszámoltathatóság eldöntésében részt vevő nemzeti bírói testületek kapacitásának és hatékonyságának megerősítésére irányuló kezdeményezéseket, és annak biztosítását, hogy a tárgyalásokat független és pártatlan módon, a nemzetközi jog szabályaival és normáival összhangban folytassák le;

35.   megállapítja, hogy az oktatási programok sarkalatos szerepet játszanak a társadalmi integráció előmozdításában és az etnikai feszültségek csökkentésében; ezért felhívja a nyugat-balkáni államokat, hogy a polgári, emberi és demokratikus jogok mint európai alapértékek a megfelelő tantervbe való felvételével javítsák az oktatás minőségét, és vessenek véget az iskolai szegregációnak; rámutat arra, hogy a Nyugat-Balkánon az iskolai és egyetemi történelemoktatásnak megalapozott kutatásokon kell alapulnia, és tükröznie kell a régió különféle nemzeti és etnikai csoportjainak különböző szempontjait ahhoz, hogy tartós eredményt lehessen elérni a megbékélés előmozdításában és az etnikumok közötti viszony javításában; teljes mértékben támogatja az olyan kezdeményezéseket, mint a Dél-Kelet-Európai Demokrácia és Megbékélés Központja által indított "Közös történelem" című projekt, amelynek célja a Balkán történelmét több nézőpontból tárgyaló történelemtanítási anyagok megírása és terjesztése, és felhívja a régió illetékes minisztériumait, oktatási hatóságait és oktatási intézményeit, hogy támogassák a közös történelemtanítási anyagok használatát; felhívja a Bizottságot, hogy pénzügyileg és politikailag támogassa az ilyen kezdeményezéseket;

36.   hangsúlyozza a nemzeti és etnikai kisebbségek jogainak megerősítését, védelmét és biztosítását szolgáló hatékony keretrendszer fontosságát a többnemzetiségű és a múltban széleskörű és szisztematikus etnikai eredetű erőszakot elszenvedett régiókban; felhívja a régió kormányait, hogy fokozott erőfeszítésekkel törekedjenek annak biztosítására, hogy a kisebbségi és emberi jogok terén a gyakorlatban minden törvényt tiszteletben tartsanak, és hogy e jogok megsértése esetén megfelelő intézkedésekre kerüljön sor; szorgalmazza, hogy további erőfeszítések történjenek annak érdekében, hogy a kisebbségek befogadásának elősegítésére irányuló és a hátrányos helyzetű kisebbségi csoportok (konkrétan a romák) helyzetét javító kezdeményezéseket megfelelően finanszírozzák és hajtsák végre;

37.   hangsúlyozza a nemek közötti egyenlőséget és a nők társadalomban betöltött szerepének megerősítését előmozdító programok összeállításának és végrehajtásának szükségességét a demokratikus szellem és az európai értékek melletti elkötelezettség garanciájaként;

38.   rámutat arra, hogy a régió kormányai részéről nagyobb erőfeszítésekre van szükség ahhoz, hogy garantálni tudják a menekültek és a lakóhelyüket elhagyni kényszerült személyek fenntartható visszatérését – beleértve a tulajdon visszaszolgáltatását és ideiglenesen elfoglalt házak visszaadását –, összhangban a menekültek visszatéréséről tartott regionális miniszteri konferencia által 2005. január 31-én kiadott szarajevói nyilatkozattal; szorgalmazza, hogy a Tanács és a Bizottság ragaszkodjon ahhoz, hogy a régió kormányai dolgozzanak ki és hajtsanak végre a visszatérők lakáshoz és szociális szolgáltatásokhoz való hozzájuttatására szolgáló programokat, és fokozott erőfeszítésekkel törekedjenek a visszatérő kisebbségek elleni megkülönböztetés leküzdésére; úgy véli, hogy ezeket az intézkedéseket még a szóban forgó országok tagjelöltté válása előtt meg kell hozni, a csatlakozási folyamat során pedig mindenképpen végre kell hajtani;

39.   aggodalmát fejezi ki a médiát az összes nyugat-balkáni államban érő politikai beavatkozás, az üzleti, politikai és médiaérdekek összekeveredése, valamint az oknyomozó újságírók elleni fenyegetés és zaklatás légköre miatt; felszólítja a nyugat-balkáni államokat, hogy teljes mértékben tartsák tiszteletben az újságírók és a független média demokratikus európai államokban legitim tekintélyként élvezett jogait;

40.   utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Tanácsnak, a Bizottságnak, a tagállamok kormányainak és parlamentjeinek, Albánia, Bosznia-Hercegovina, Horvátország, Koszovó, Macedónia Volt Jugoszláv Köztársaság, Montenegró és Szerbia kormányainak és parlamentjeinek, az EBESZ soros elnökének, az EBESZ Parlamenti Közgyűlés soros elnökének, az Európa Tanács Miniszteri Bizottsága elnökének, az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlése elnökének, a Regionális Együttműködési Tanács titkárságának, a volt Jugoszláviával foglalkozó Nemzetközi Büntetőtörvényszéknek, valamint a Közép-európai Szabadkereskedelmi Megállapodás titkárságának.

(1) Elfogadott szövegek, P6_TA(2008)0639. (2) Elfogadott szövegek, P6_TA(2009)0005. (3) A Tanács 1085/2006/EK rendelete (2006. július 17.) egy előcsatlakozási támogatási eszköz (IPA) létrehozásáról (HL L 210., 2006.7.31., 82. o.).