(Együttdöntési eljárás: első olvasat)

Az Európai Parlament,

–   tekintettel a Bizottságnak az Európai Parlamenthez és a Tanácshoz intézett javaslatára (COM(2009)0066),

–   tekintettel az EK-Szerződés 251. cikkének (2) bekezdésére, 63. cikkének (1) és (2) bekezdésére és 66. cikkére, amely alapján a Bizottság javaslatát benyújtotta a Parlamenthez (C6-0071/2009),

–   tekintettel eljárási szabályzata 51. cikkére,

–   tekintettel az Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottság jelentésére és a Költségvetési Bizottság véleményére (A6-0279/2009),

1.   jóváhagyja a Bizottság javaslatát, annak módosított formájában;

2.   felhívja a Bizottságot, hogy utalja az ügyet újból a Parlamenthez abban az esetben, ha javaslatát lényegesen módosítani kívánja, vagy helyébe másik szöveget szándékozik léptetni;

3.   hangsúlyozza, hogy az Európai Menekültügyi Támogató Hivatal létrehozása tekintetében a költségvetési fegyelemről, valamint a pénzgazdálkodás hatékonyságáról és eredményességéről szóló, 2006. május 17-i intézményközi megállapodás(1) 47. pontjának rendelkezései alkalmazandók; hangsúlyozza, hogy ha a jogalkotó hatóság ezen ügynökség létrehozása mellett dönt, a Parlament tárgyalásokba kezd a költségvetési hatóság másik ágával, hogy időben megállapodásra jusson ezen ügynökség finanszírozásáról az intézményközi megállapodás vonatkozó rendelkezéseivel összhangban;

4.   utasítja elnökét, hogy továbbítsa a Parlament állásfoglalását a Tanácsnak és a Bizottságnak.

(1) HL C 139., 2006.6.14., 1. o.

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Közösséget létrehozó szerződésre és különösen annak 63. cikkének 1. és 2. pontjára, valamint 66. cikkére,

tekintettel a Bizottság javaslatára║,

tekintettel az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság véleményére(1),

tekintettel a Régiók Bizottságának véleményére(2),

a Szerződés 251. cikkében(3) megállapított eljárásnak megfelelően,

mivel:

(1)  A közös európai menekültügyi rendszerre vonatkozó közösségi szakpolitika – a Hágai program értelmében – hatékony és harmonizált eljárás megteremtésén keresztül közös menekültügyi térség kialakítását célozza az Unió értékeinek és humanitárius hagyományainak megfelelően.

(2)  A közös minimál követelményeknek köszönhetően az elmúlt években jelentős haladás történt a közös európai menekültügyi rendszer kialakításának érdekében. Mindazonáltal továbbra is jelentős különbségek figyelhetők meg a tagállamok között a védelem biztosítása és annak formái tekintetében.

(3)  A Bizottság a 2008 júniusában elfogadott menekültügyi cselekvési tervében║ kifejtette azon szándékát, hogy a közös európai menekültügyi rendszer kidolgozásán fáradozzon: egyrészt azáltal, hogy javasolja a már létező jogi eszközök felülvizsgálatát a hatályban lévő szabályok nagyobb mértékű harmonizációja céljából, másrészt azáltal, hogy a tagállamok közötti gyakorlati együttműködés megszilárdítása érdekében olyan európai menekültügyi támogató hivatal megteremtését célzó jogszabály-javaslatot terjeszt elő, amely lehetővé teszi a tagállamok közötti operatív együttműködés koordinálásának javítását a közös szabályok hathatós megvalósulása érdekében.

(4)  Az Európai Tanács az Európai Migrációs és Menekültügyi Paktum ║ 2008. szeptemberi elfogadásával ünnepélyesen arra emlékeztetett, hogy az 1967. január 31-i New York-i jegyzőkönyvvel és egyéb vonatkozó szerződésekkel módosított, a menekültek jogállásáról szóló 1951. július 28-i Genfi Egyezmény értelmében minden üldözött külföldinek joga van a segítséghez és védelemhez az Európai Unió területén. Az Európai Tanács ezenkívül kifejezetten megállapodott, hogy "2009-ben európai támogató hivatalt hoz létre, melynek feladata az információk, elemzések és tapasztalatok tagállamok közötti cseréje és a menedékkérelmek vizsgálatával megbízott hivatalok közötti konkrét együttműködés fejlesztése".

(5)  A menekültügy területén folytatott gyakorlati együttműködés a tagállamok menekültügyi döntéshozatali eljárásai egymáshoz közelítésének és minőségének fokozását célozza az európai jogszabályi kereten belül. Az utóbbi években számos intézkedést foganatosítottak a gyakorlati együttműködés területén, különösen a származási országokra vonatkozó információkkal kapcsolatos közös eljárás elfogadásával és a közös európai menekültügyi képzési program létrehozásával.

(6)  A Hivatal segítséget nyújt azoknak a tagállamoknak, amelyeknek menekültügyi rendszere – különösen földrajzi vagy demográfia helyzetükből adódóan – különösen nagy és aránytalan terhelésnek van kitéve, hogy megvalósulhassanak a kötelező szolidaritási mechanizmusok, amelyek célja, hogy ezekből a tagállamokból – mérlegelést kizáró, átlátható és egyértelmű szabályokat követve – jobban szétosszák más tagállamokba a nemzetközi védelmet élvezőket, ügyelve mindeközben arra, nehogy visszaéljenek a menekültügyi rendszerekkel.

(7)  Ezen intézkedések megszilárdításának és fejlesztésének céljából szükséges egy, az azok támogatására és koordinálására szolgáló különleges struktúra megteremtése európai menekültügyi támogató hivatal (a Hivatal) formájában.

(8)  Megbízatásának optimális teljesítése érdekében a Hivatalnak függetlennek kell lennie a szakmai területeken, illetve jogi, igazgatási és pénzügyi autonómiát kell élveznie. E célból szükséges, hogy a Hivatal jogi személyiséggel rendelkező és az e rendelet által ráruházott végrehajtási hatásköröket gyakorló közösségi szerv legyen.

(9)  A Hivatalnak szorosan együtt kell működnie az Egyesült Nemzetek menekültügyi főbiztosságával (UNHCR) és a nem-kormányzati szervezetekkel, hogy szakértelmüket és támogatásukat a Hivatal hasznosítani tudja. Ennek érdekében szükséges, hogy a UNHCR és a nem-kormányzati szervezetek teljes elismertséget élvezzenek, és hogy őket teljes mértékben bevonják a Hivatal tevékenységébe. A Hivatal szorosan együtt kell működjön továbbá a Bizottsággal, valamint a menekültügy terén tevékenykedő illetékes tagállami szervekkel és a nemzeti bevándorlási és menekültügyi szolgálatokkal is, és építenie kell e szolgálatok kapacitására és szakértelmére. A tagállamoknak együtt kell működniük a Hivatallal annak biztosítása érdekében, hogy utóbbi elláthassa feladatait.

(10)  A Hivatalnak európai menekültügyi szakértői központnak kell lennie, és azzal kell megbízni, hogy a menekültügyi gyakorlati együttműködést – annak számos gyakorlati vonatkozása tekintetében – megkönnyítse, koordinálja és megszilárdítsa a tagállamok között. A Hatóság megbízatásának három fő feladat köré kell csoportosulnia: ezek nevezetesen a menekültügyi gyakorlati együttműködés támogatása, a különösen nagy terhelésnek kitett tagállamok támogatása, valamint hozzájárulás a közös európai menekültügyi rendszer kidolgozásához.

(11)  Szükséges, hogy a Hivatal sem közvetve, sem közvetlenül ne befolyásolhassa azokat a döntéseket, amelyeket a tagállamok hatóságai az egyes nemzetközi védelem iránti kérelmek ügyében hoznak.

(12)  Annak érdekében, hogy gyors és eredményes operatív támogatást lehessen nyújtani azoknak a tagállamoknak, amelyek menekültügyi rendszerére nagy nyomás nehezedik, a Hivatal feladata, hogy koordinálja a terület szakértőiből álló menekültügyi támogató csoportok kiküldését a segítséget kérő tagállamok területére. E csoportoknak különösen a tolmácsolási szolgáltatások, a származási országra vonatkozó információk megismerése, továbbá a menedékügyi akták feldolgozása és kezelése területén kell szakértelmet biztosítaniuk. A menekültügyi támogató csoportok rendszerét – telepítésük hatékonyságának biztosítása érdekében – e rendeletnek kell szabályoznia.

(13)  A Hivatalnak olyan feltételek között kell végeznie feladatait, amelyek lehetővé teszik, hogy az általa nyújtott segítség, illetve az általa szolgáltatott információk függetlenségét és technikai-tudományos színvonalát, eljárásainak és működési módszereinek átláthatóságát, valamint a rábízott feladatok ellátása során tanúsított elkötelezettségét tekintve mértékadó intézménnyé válhasson.

(14)  A Hivatal működésének hatékony ellenőrzése érdekében a Bizottságnak és a tagállamoknak képviselettel kell rendelkezniük az igazgatótanácsban. Amennyire lehetséges, az igazgatótanácsnak a menekültügyi politikáért felelős nemzeti szolgálatok operatív vezetőiből vagy azok képviselőiből kell állnia. Az igazgatótanácsot fel kell ruházni a költségvetés felállításához, végrehajtásának ellenőrzéséhez, a megfelelő pénzügyi szabályok elfogadásához, a Hivatal döntéshozatala érdekében átlátható munkaeljárások kialakításához és az ügyvezető igazgató kinevezéséhez szükséges hatáskörökkel. A UNHCR-nak – a Hivatal munkájába való teljes mértékű bevonásához, valamint tekintettel menekültügyi szakértelmére – szavazati jog nélküli igazgatótanácsi tagnak kell lennie. Tekintettel a Hivatal feladatainak és az ügyvezető igazgató szerepének jellegére, az Európai Parlamentet be kell vonni e tisztség jelöltjeinek kiválasztásába.

(15)  A Hivatalt – annak gyors és eredményes irányítása érdekében – a tagállamok képviselőiből álló végrehajtó bizottságnak kell segítenie, amelynek feladata, hogy tanácsot adjon a Hivatal ügyvezető igazgatójának, illetve véleményt formáljon az igazgatótanács számára.

(16)  A Hivatal teljes autonómiájának és függetlenségének biztosítása érdekében szükséges, hogy saját költségvetéssel rendelkezzen, amelynek bevételei elsősorban közösségi hozzájárulásból származnak. A Hivatal finanszírozását a költségvetési fegyelemről és a pénzgazdálkodás hatékonyságáról és eredményességéről szóló, az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság között létrejött, 2006. május 17-i intézményközi megállapodás(4) 47. pontja értelmében a költségvetési hatóságnak jóvá kell hagynia. A közösségi költségvetési eljárásnak alkalmazhatónak kell lennie, amennyiben a Közösség hozzájárulása és az Európai Unió általános költségvetése terhére nyújtott bármilyen támogatásról van szó. A könyvelés ellenőrzését a Számvevőszéknek kell végeznie.

(17)  Küldetésének sikere érdekében és a feladatainak elvégzéséhez szükséges mértékben a Hivatalnak együtt kell működnie más közösségi szervekkel, különösen az Európai Unió Tagállamai Külső Határain Való Operatív Együttműködési Igazgatásért Felelős Európai Ügynökséggel (FRONTEX – létrehozta a 2007/2004/EK rendelet(5)) és az Európai Unió Alapjogi Ügynökségével (FRA– létrehozta a 168/2007/EK rendelet(6)). Szükséges továbbá, hogy együttműködjön harmadik országok illetékes hatóságaival, az e rendelet által szabályozott területeken illetékes nemzetközi szervezetekkel, valamint harmadik országokkal a Szerződés idevágó rendelkezéseinek megfelelően megkötött munkamegállapodások keretében a menekültügyre vonatkozó nemzetközi és közösségi jogi normáknak való megfelelés biztosítása érdekében.

(18)  Küldetésének sikere érdekében szükséges, hogy a Hivatal nyitott legyen azon országok részvételére, amelyek megállapodást kötöttek az ║ Közösséggel, amely alapján az e rendelet hatálya alá tartozó területen elfogadták és alkalmazzák a közösségi jogszabályokat (mint például Dánia, Norvégia, Izland és Svájc). A Hivatal – a Bizottság egyetértésével – a menekültügyre vonatkozó nemzetközi és közösségi jogi normáknak való megfelelés biztosítása céljából munkamegállapodásokat köthet olyan országokkal is, amelyek nem tartoznak azon harmadik országok közé, amelyek a Közösséggel megállapodást kötöttek, amely alapján a közösségi jogszabályokat elfogadták és alkalmazzák. Ugyanakkor a Hivatal semmilyen esetben sem alakíthat ki autonóm külpolitikát.

(19)  A Hivatal tekintetében az Európai Közösségek általános költségvetésére alkalmazandó költségvetési rendeletről szóló, 2002. június 25-i 1605/2002/EK, Euratom tanácsi rendelet(7) (költségvetési rendelet), és különösen annak 185. cikke alkalmazandó.

(20)  Az Európai Csalásellenes Hivatal (OLAF) által lefolytatott vizsgálatokról szóló, 1999. május 25-i 1073/1999/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletet(8) korlátozás nélkül alkalmazni kell a Hivatalra, amelynek csatlakoznia kell az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) által lefolytatott belső vizsgálatokról szóló, az Európai Parlament, az Európai Unió Tanácsa és az Európai Közösségek Bizottsága közötti 1999. május 25-i intézményközi megállapodáshoz(9).

(21)  Az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság dokumentumaihoz való nyilvános hozzáférésről szóló, 2001. május 30-i 1049/2001/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletet(10) alkalmazni kell a Hivatalra.

(22)  A személyes adatok közösségi intézmények és szervek által történő feldolgozása tekintetében az egyének védelméről, valamint az ilyen adatok szabad áramlásáról szóló, 2000. december 18-i 45/2001/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletet(11) alkalmazni kell a személyes adatok Hivatal által történő feldolgozására.

(23)  A Hivatalnak a fogadó tagállamban való elhelyezéshez szükséges rendelkezéseket, valamint a Hivatal személyi állományára és családtagjaikra alkalmazandó konkrét szabályokat a székhelyről kötött megállapodásban szükséges rögzíteni. A fogadó tagállam a Hivatal megfelelő működése érdekében köteles a lehető legjobb feltételeket biztosítani, ideértve a gyermekek iskoláztatását és a közlekedési lehetőségeket is, hogy a Hivatal a lehető legszélesebb földrajzi körből tudjon magas színvonalú személyi állományt vonzani.

(24)  Mivel e rendelet célkitűzéseit – nevezetesen a tagállamok közötti gyakorlati menekültügyi együttműködés megkönnyítését és megszilárdítását, valamint a közös európai menekültügyi rendszer jobb kialakításához való hozzájárulást – a tagállamok nem valósíthatják meg kielégítő módon, és ezért ezek közösségi szinten jobban megvalósíthatók, a Közösség – a Szerződés 5. cikkében foglalt szubszidiaritás elvével összhangban – intézkedéseket hozhat. Az említett cikkben foglalt arányosság elvének megfelelően ez a rendelet nem lépi túl az e célkitűzések eléréséhez szükséges mértéket.

(25)  Az Európai Unióról szóló szerződéshez és az Európai Közösséget létrehozó szerződéshez csatolt, Dánia helyzetéről szóló jegyzőkönyv 1. és 2. cikke értelmében Dánia nem vesz részt ennek a rendeletnek az elfogadásában, az rá nézve nem kötelező és nem alkalmazandó.

(26)  Ez a rendelet tiszteletben tartja különösen az Európai Unió alapjogi chartája által elismert alapvető jogokat, valamint betartja az abban kifejezésre juttatott alapelveket, és a menedékjogra vonatkozó 18. cikknek megfelelően alkalmazandó,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1.FEJEZET

AZ EURÓPAI MENEKÜLTÜGYI TÁMOGATÓ HIVATAL LÉTREHOZÁSA ÉS KÜLDETÉSE

1. cikk

Az Európai Menekültügyi Támogató Hivatal létrehozása

Európai Menekültügyi Támogató Hivatal (a továbbiakban: a Hivatal) alakul annak érdekében, hogy hozzájáruljon a közös európai menekültügyi rendszer végrehajtásához, és megerősítse a tagállamok között a menekültügy terén folytatott gyakorlati együttműködést.

2. cikk

Az Európai Menekültügyi Támogató Hivatal küldetése

(1)  A Hivatal megkönnyíti, koordinálja és a menekültügy számos vonatkozása tekintetében megerősíti a tagállamok között a menekültügy terén folytatott gyakorlati együttműködést annak érdekében, hogy hozzájáruljon a közös európai menekültügyi rendszer jobb végrehajtásához, ideértve annak külső vonatkozásait is.

(2)  A Hivatal működési támogatást biztosít a menekültügyi rendszerükben nagy terhelésnek kitett tagállamok számára, különösen a menekültügyi szakértőkből álló támogató csoportok koordinálásával.

(3)  A Hivatal tudományos és technikai segítséget biztosít a Közösség politikájához és jogalkotásához minden olyan területen, amely közvetlen vagy közvetett hatással van a menekültügyre, annak érdekében, hogy teljes mértékű támogatást nyújthasson a menekültügyi gyakorlati együttműködéshez, és optimális módon láthassa el feladatait. A Hivatal az e területekhez tartozó minden kérdésben az információk független forrása.

(4)  A Hivatal olyan körülmények között teljesíti küldetését, amelyek lehetővé teszik számára, hogy – az általa nyújtott segítség és információk tudományos és szakmai minősége és függetlensége, eljárásainak és működésmódjának átláthatósága, a rá bízott feladatok ellátásában tanúsított gondossága, valamint a megbízatása teljesítéséhez szükséges informatikai támogatás alapján – mértékadó intézménnyé váljon.

(5)  A Hivatal az Európai Unió Alapjogi Ügynöksége (FRA)- számára kijelölt feladatok sérelme nélkül végzi feladatait, és szorosan együttműködik azzal, valamint a UNHCR-ral.

(6)  A Hivatal nem rendelkezik sem közvetlen, sem közvetett befolyással azokra a határozatokra vonatkozóan, amelyeket a tagállamok hatóságai az egyes nemzetközi védelem iránti kérelmek ügyében hoznak.

2.FEJEZET

AZ EURÓPAI MENEKÜLTÜGYI TÁMOGATÓ HIVATAL FELADATAI

1. szakasz

A gyakorlati menekültügyi együttműködés támogatása

3. cikk

Az információk és a legjobb gyakorlatok cseréje

A Hivatal megszervez, támogat és koordinál minden olyan fellépést, amely lehetővé teszi a tagállamok közötti információcserét, valamint a legjobb gyakorlatok azonosítását és cseréjét a menekültügy területén.

4. cikk

A származási országokkal kapcsolatos információk

5. cikk

A nemzetközi védelmet élvezők Közösségen belüli áthelyezésének támogatása

Azon tagállamok esetében, amelyek menekültügyi rendszere – földrajzi vagy demográfiai helyzetükből adódóan – különösen nagy és aránytalan terhelésnek van kitéve, a Hivatal koordinálja az információcserét és minden egyéb olyan fellépést, amely az Európai Unióban nemzetközi védelmet élvezők Közösségen belüli, ▌ áthelyezésére szolgáló eszközök és mechanizmusok végrehajtásával kapcsolatos.

6. cikk

Képzésekhez nyújtott támogatás

(1)  A Hivatal az ENSZ menekültügyi főbiztosával és az illetékes nem-kormányzati szervezetekkel szorosan együttműködve létrehozza és fejleszti az összes nemzeti igazgatási szerv és bíróság, valamint a tagállamok által a menekültügyi eljárásban hivatalosan igénybe vett bármilyen más nemzeti szolgálatainak vagy egyéb szervezeteinek tagjai számára tartott képzéseket.

(2)  A Hivatal európai menekültügyi képzési programot irányít és alakít ki amely legalább a nemzetközi menekültjoggal és emberi jogokkal, valamint azok normáival és a Közösség menekültügyi vívmányaival kapcsolatos képzésekről gondoskodik.

(3)  A Hivatal által javasolt képzések éppúgy lehetnek általános jellegűek, mint specifikusak vagy tematikusak.

(4)  A specifikus vagy tematikus képzések különösen a következőket célozzák:

(5)  A javasolt képzések célja az általuk célzott szereplők magas szintű képzésének biztosítása, valamint az alapelvek és a példaértékű legjobb gyakorlatok meghatározása a gyakorlatok, a közigazgatási módszerek és a nemzeti ítélkezési gyakorlatok egymáshoz közelítésének javítása érdekében.

(6)  A 15. cikkben említett menekültügyi intervenciós szakértői állomány szakértői számára a Hivatal az általuk ellátandó feladatokhoz, illetve általuk gyakorlandó hatáskörökhöz kapcsolódó célzott képzéseket, továbbá – a Hivatal éves munkaprogramjában szereplő, a szakmai képzéseket és gyakorlatokat tartalmazó ütemterv alapján – rendszeres gyakorlatokat szervez.

(7)  A Hivatal képzési tevékenységeket szervezhet a tagállamokkal és a nem-kormányzati szervezetekkel együttműködésben a tagállamok területén.

7. cikk

A menekültügyi politika külső vonatkozásainak támogatása

A külkapcsolatok területén a Hivatal – a Bizottsággal egyetértésben – koordinálja a közös európai menekültügyi rendszer külső dimenziójára vonatkozó eszközök és mechanizmusok végrehajtásával kapcsolatos kérdésekre vonatkozóan kezdeményezett információcserét és minden egyéb fellépést.

A Hivatal koordinálja a menekültek Európai Unión belüli áttelepítésére vonatkozóan kezdeményezett információcseréket és minden egyéb fellépést, figyelembe véve a szolidaritás és a tehermegosztás elvét.

Megbízatásának keretében és a 49. cikk értelmében a Hivatal ▌ a regionális védelmi programok keretében támogathatja a harmadik országok kapacitásának erősítését.

2. szakasz

A különösen nagy terhelésnek kitett tagállamoknak nyújtott segítség

8. cikk

Különösen nagy terhelés

A Hivatal koordinálja és támogatja valamennyi közös fellépést, amelyet azon tagállamok megsegítésére tesznek, amelyek – különösen földrajzi vagy demográfiai helyzetükből adódóan, illetve amiatt, hogy nagy számban érkeznek területükre nemzetközi védelemre esetlegesen igényt tartó, harmadik országbeli állampolgárok, – különösen nagy terhelésnek vannak kitéve.

9. cikk

Információk gyűjtése és elemzése

(1)  A különösen nagy terhelésnek kitett tagállamok szükségleteinek felmérése érdekében a Hivatal különösen a tagállamok a ▌UNHCR és más illetékes szervezetek által a Hivatal számára szolgáltatott információk alapján összegyűjt minden olyan hasznos információt, amely lehetővé teszi a különösen nagy terhelés megoldását célzó vészhelyzeti intézkedések azonosítását, előkészítését és meghatározását, különösen az egy harmadik ország állampolgára, illetve hontalan személy által a tagállamok egyikében benyújtott nemzetközi védelem iránti kérelem megvizsgálásáért felelős tagállam meghatározására vonatkozó feltételek és eljárási szabályok megállapításáról szóló ....-i .../2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet(12) keretében.

(2)  A Hivatal a tagállamok által szolgáltatott információk alapján rendszeresen számba veszi és elemzi a rendelkezésre álló struktúrákat és személyi állományt különösen a fordítás és tolmácsolás és a tagállamokat státuszuk meghatározásában segítő kezdeti információgyűjtés területén, csakúgy, mint a tagállamok menekültügyi befogadó képességét annak érdekében, hogy elősegítse a menekültügyért felelős különböző nemzeti hatóságok gyors és megbízható kölcsönös tájékoztatását.

10. cikk

A tagállamok támogatására tett fellépések

3. szakasz

Hozzájárulás a közös európai menekültügyi rendszer végrehajtásához

11. cikk

Információk gyűjtése és cseréje

(1)  A Hivatal megszervezi, koordinálja és előmozdítja a menekültügyi nemzeti hatóságok, illetve a Bizottság és a menekültügyi nemzeti hatóságok közötti, a menekültügy területén elért közösségi vívmányok körébe tartozó eszköz együttes kialakítására vonatkozó információcseréket. E célból tényadatokat tartalmazó, jogi és ítélkezési gyakorlati adatbázisokat hozhat létre a nemzeti, európai és nemzetközi szintű menekültüggyel kapcsolatos eszközökre vonatkozóan.

(2)  Feladatai megfelelő teljesítéséhez a Hivatal különösen a következő információkat gyűjti össze:

12. cikk

A Hivatal jelentései és egyéb dokumentumai

(1)  A Hivatal évente jelentést készít az Európai Unió menekültügyi helyzetéről. E jelentés keretében a Hivatal értékeli különösen az e rendelet értelmében végzett fellépéseinek eredményeit, és globális összehasonlító elemzést készít azokról annak érdekében, hogy elősegítse a tagállamok jobb ismeretét az aktuális legjobb gyakorlatokról és növelje a közös európai menekültügyi rendszer minőségét, koherenciáját és eredményességét. A jelentést az Európai Parlamenthez és a Bizottsághoz nyújtják be.

(2)  A végrehajtó bizottság 32. cikkben említett véleménye alapján a Hivatal a munkacsoportjaival és a Bizottsággal folytatott szoros konzultációt követően technikai jellegű dokumentumokat és különösen iránymutatásokat és operatív kézikönyveket készíthet a menekültügyi közösségi eszközök végrehajtására vonatkozóan. A UNHCR-nak fontos szerepet kell betöltenie az uniós iránymutatások kidolgozásában a nemzetközi normákkal való összhang biztosítása érdekében. Amennyiben bizonyos témákkal kapcsolatosan az ENSZ Menekültügyi Főbiztosságának már léteznek iránymutatásai, abban az esetben azoknak kell a gyakorlati együttműködés kiindulópontjául szolgálniuk a valóságban meglévő különbségek áthidalása érdekében.

(3)  Az Európai Parlament kérésére a Hivatal jelentéseket készíthet a Közösség nemzetközi védelemhez kapcsolódó menekültügyi vívmányai végrehajtásának egyedi szempontjairól.

3.FEJEZET

Menekültügyi támogató csoportok

13. cikk

Koordináció

(1)  A különösen nagy terhelésnek kitett tagállam(ok) kérheti(k) a Hivatalt, hogy az állam területére menekültügyi támogató csoportot telepítsen. Az ezt kérelmező tagállam(ok) a 18. cikk (1) bekezdésével összhangban konkrét helyzetleírást ad(nak), megjelöli(k) az esetleges célkitűzéseket és a telepítéssel kapcsolatos becsült szükségleteket.

(2)  A Hivatal ilyen kérésre koordinálhatja a tagállam(ok) felé irányuló szükséges technikai és operatív segítségnyújtást és a 18. cikkben említett műveleti terv alapján a kérelmező tagállam területére telepítendő menekültügyi támogató csoport korlátozott időre szóló kiküldését.

14. cikk

Szakmai segítségnyújtás

A menekültügyi támogató csoportok szakértelmüket a 18. cikkben említett műveleti tervben elfogadottak szerint különösen a tolmácsolási szolgáltatások, a származási országokra vonatkozó információk megismerése és a menedékügyi akták feldolgozásának és kezelésének ismerete területén biztosítják a Hivatal által a tagállamok számára az e rendelet 10. cikkének megfelelően biztosított támogató fellépések keretében.

15. cikk

Menekültügyi intervenciós szakértői állomány

(1)  A Hivatal ügyvezető igazgatójának javaslatára a Hivatal végrehajtó bizottsága – tagjai háromnegyedes többségével – dönt a menekültügyi támogató csoportok összetételét célzó rendelkezésre álló szakértők profilját és összlétszámát illetően (menekültügyi intervenciós szakértői állomány). Ugyanez az eljárás alkalmazandó a menekültügyi intervenciós szakértői állomány szakértői profiljának és összlétszámának bármely későbbi módosítására.

(2)  A tagállamok a különféle meghatározott profilok szerint felállított nemzeti szakértői állományon keresztül, az előírt profiloknak megfelelő szakértők kinevezésével járulnak hozzá a menekültügyi intervenciós szakértői állományhoz.

16. cikk

Telepítés

(1)  A tagállamok a Hivatal kérésére késlekedés nélkül közlik a nemzeti szakértői állományukban szereplő azon szakértők számát, nevét és profilját, akiket öt napon belül a menekültügyi támogató csoport tagjaiként módjukban áll rendelkezésre bocsátani. A Hivatal kérésére a tagállamok kiküldik a szakértőket, kivéve ha olyan kivételes helyzettel találják szemben magukat, amely komolyan érinti a nemzeti feladatok elvégezhetőségét. Az eljárás helye szerinti tagállam megőrzi autonómiáját az alkalmazottak kiválasztása és telepítése időtartama tekintetében.

(2)  Amennyiben a tagállamok nem tudják biztosítani a működéshez nélkülözhetetlennek ítélt szakértelmet, a Hivatal meghozhatja a szükséges intézkedéseket az ilyen jellegű szakértelemnek az illetékes szakértőktől és szervezetektől való beszerzésére, merítve egyúttal a konzultációs fórum szakértelméből.

(3)  A telepítés céljából létrejövő menekültügyi támogató csoport összetételének meghatározásakor a Hivatal ügyvezető igazgatója számításba veszi a kérelmező tagállam szempontjából felmerülő különleges körülményeket. A menekültügyi támogató csoport a 18. cikknek megfelelően felállított műveleti terv szerint jön létre.

17. cikk

A telepítésre vonatkozó döntéshozatali eljárás

(1)  A 16. cikk (1) bekezdésének megfelelően a menekültügyi támogató csoportok telepítési kérelme helyzetleírást, esetleges célkitűzéseket és a küldetéshez becsült szükségleteket tartalmazza. Adott esetben az ügyvezető igazgató felkérheti a Hivatal szakértőit a kérelmező tagállam helyzetének értékelésére.

(2)  Az ügyvezető igazgató a menekültügyi támogató csoportok telepítéséről haladéktalanul tájékoztatja a végrehajtó bizottságot.

(3)  Az ügyvezető igazgató a menekültügyi támogató csoportok telepítésének kérelmét illetően a lehető leghamarabb, de a kérést követő legkésőbb öt napon belül döntést hoz. Az ügyvezető igazgató döntéséről írásban értesíti egyidejűleg a kérelmező tagállamot és a végrehajtó bizottságot. Bemutatja döntése legfontosabb indítóokait.

(4)  Amennyiben az ügyvezető igazgató egy vagy több menekültügyi támogató csoportot küld, a 18. cikkel összhangban a Hivatal és a kérelmező tagállam haladéktalanul műveleti tervet készít.

(5)  E terv elfogadását követően az ügyvezető igazgató tájékoztatja a szükséges számról és profilokról azt tagállamot, amelynek szakértőit a menekültügyi támogató csoport részeként kiküldik. Ez az információ, amely említést tesz a telepítés várható időpontjáról, írásban jut el a 19. cikkben említett nemzeti kapcsolattartó pontokhoz. A műveleti terv másolatát szintén eljuttatják oda.

(6)  Az ügyvezető igazgató távollétében vagy akadályoztatása esetén az őt helyettesítő egységvezető hozza meg a menekültügyi támogató csoport telepítésére vonatkozó döntéseket.

18. cikk

Műveleti terv

(1)  Az ügyvezető igazgató és a kérelmező tagállam megegyezik a menekültügyi támogató csoportok telepítési feltételeit pontosan meghatározó műveleti tervben. A műveleti terv a következő elemeket foglalja magában:

(2)  A műveleti terv minden módosításához és kiigazításához az ügyvezető igazgató és a kérelmező tagállam együttes beleegyezése szükséges. A módosított és kiigazított műveleti terv másolatát haladéktalanul megküldik a Hivatalnak és a résztvevő tagállamoknak.

19. cikk

Nemzeti kapcsolattartó pont

Minden egyes tagállam nemzeti kapcsolattartó pontot jelöl ki, amelynek feladata a Hivatallal való kommunikáció a menekültügyi támogató csoportokra vonatkozó minden kérdésben. A nemzeti kapcsolattartó pont bármikor elérhető.

20. cikk

Közösségi kapcsolattartó pont

(1)  Az ügyvezető igazgató kijelöli a Hivatal egy vagy több szakértőjét, akik a koordinációért felelős közösségi kapcsolattartóként tevékenykednek. Az ügyvezető igazgató e kijelölésről értesíti a fogadó tagállamot.

(2)  A közösségi kapcsolattartó pont a Hivatal nevében a menekültügyi támogató csoport telepítésének minden vonatkozásában eljár. Feladata különösen

(3)  A Hivatal ügyvezető igazgatója felhatalmazhatja a kapcsolattartó pontot, hogy járuljon hozzá a műveleti terv és a menekültügyi támogató csoport telepítése kapcsán felmerülő viták rendezéséhez.

(4)  Feladatai teljesítésével kapcsolatban a kapcsolattartó pont kizárólag a Hivataltól kap utasításokat.

21. cikk

Polgári jogi felelősség

(1)  Amikor valamely menekültügyi támogató csoport tagjai egy fogadó tagállamban működnek, a műveleteik teljesítése során az általuk okozott minden kárért a fogadó tagállam felel, nemzeti jogával összhangban.

(2)  Amennyiben e kár súlyos gondatlanság vagy szándékos kötelezettségszegés eredménye, a fogadó tagállam a származási tagállamhoz fordulhat a sértetteknek vagy a nevükben eljárni jogosult személyeknek a fogadó tagállam által kifizetett összegeknek a származási tagállam általi visszatérítése céljából.

(3)  Harmadik felekkel szemben fennálló jogai gyakorlásának sérelme nélkül és a súlyos gondatlanság vagy a szándékos kötelezettségszegés esetei kivételével minden tagállam lemond az esetleg elszenvedett károk megtérítése iránti, fogadó tagállammal vagy bármely egyéb tagállammal szembeni valamennyi követeléséről.

(4)  A tagállamok között az e cikk (2) és (3) bekezdése alkalmazásával kapcsolatban felmerülő, egymás között tárgyalás útján nem rendezhető vitás kérdéseket a tagállamok a Szerződés 239. cikkével összhangban az Európai Közösségek Bírósága elé terjesztik.

(5)  A kiküldetés időtartama alatt az Ügynökség felszerelésében okozott kárral kapcsolatos költségeket – a harmadik felekkel szemben fennálló jogok gyakorlásának sérelme nélkül – az Ügynökség fedezi, a súlyos gondatlanság vagy szándékos kötelezettségszegés eseteinek kivételével.

22. cikk

Büntetőjogi felelősség

A menekültügyi támogató csoport kiküldetése során a csoport tagjai az általuk vagy ellenük esetlegesen elkövetett bűncselekmények tekintetében ugyanabban az elbánásban részesülnek, mint a fogadó tagország tisztviselői.

23. cikk

Költségek

4.FEJEZET

A HIVATAL FELÉPÍTÉSE

24. cikk

A Hivatal szervei

25. cikk

Az igazgatótanács összetétele

(1)  Az igazgatótanácsba minden tagállam egy-egy, a Bizottság pedig két tagot nevez ki.

(2)  Helyettesítő tag képviselheti vagy kísérheti az igazgatótanács minden egyes tagját; a helyettesítő tag, amennyiben tagot kísér, szavazati jog nélkül van jelen.

(3)  Az igazgatótanács tagjait a menekültügy terén szerzett tapasztalatuk és magas szintű szakértelmük alapján nevezik ki.

(4)  A UNHCR minden esetben, szavazati jog nélkül tagja a Hivatal igazgatótanácsának.

(5)  Az igazgatótanács tagjainak megbízatása három évre szól. Megbízatásuk megújítható. Megbízatásuk lejártakor vagy lemondás esetén a tagok mindaddig hivatalban maradnak, ameddig a megbízatásuk megújításáról vagy helyettesítésükről gondoskodnak.

26. cikk

Az igazgatótanács elnöksége

(1)  Az igazgatótanács tagjai közül megválasztja az elnököt és az alelnököt. Az alelnök hivatalból helyettesíti az elnököt, amennyiben ez utóbbi nem tudja ellátni feladatait.

(2)  Az elnök és az alelnök megbízása három évre szól, és csak egy alkalommal újítható meg. Amennyiben igazgatótanácsi tagságuk elnöki vagy alelnöki megbízatásuk idején jár le, ezzel egyidejűleg elnöki vagy alelnöki megbízatásuk is automatikusan lejár.

27. cikk

Az igazgatótanács ülései

(1)  Az igazgatótanácsi üléseket annak elnöke hívja össze. A tanácskozásokon a Hivatal ügyvezető igazgatója is részt vesz.

(2)  Az igazgatótanács évente legalább kétszer rendes ülést tart. Ezenkívül az elnök vagy a tagok egyharmadának kérésére is összeül. Az elnök a tagok legalább egyharmadának kérésére további igazgatótanácsi üléseket hív össze.

(3)  Az igazgatótanács megfigyelőként meghívhat bárkit, akinek a véleménye figyelemre méltó lehet az üléseken való részvétel szempontjából.

(4)  Az igazgatótanács tagjait a belső szabályzat rendelkezéseire figyelemmel tanácsadók vagy szakértők segíthetik.

(5)  Az igazgatótanács titkárságát a Hivatal biztosítja.

28. cikk

A szavazás módja

(1)  Az igazgatótanács a szavazati joggal rendelkező tagjainak abszolút többségével fogadja el döntéseit. Minden szavazati joggal rendelkező tag egy szavazattal rendelkezik. Valamely tag távolléte esetén helyettese gyakorolja annak szavazati jogát.

(2)  A Hivatal ügyvezető igazgatója nem vesz részt a szavazásban.

(3)  Az elnök részt vesz a szavazásban.

(4)  Azon tagállamok, amelyek nem vesznek részt teljesen a közösségi vívmányokban a menekültügy területén, nem vesznek részt a szavazásban ott, ahol az igazgatótanács a 29. cikkben meghatározott hivatali irányítási hatáskörének keretében olyan közösségi eszköz alapján határoz, amelyben azok nem vesznek részt.

(5)  Az igazgatótanács belső szabályzata rögzíti a szavazás részletes módját, különösen azon feltételeket, amelyek alapján egy tag egy másik tag nevében cselekedhet, valamint adott esetben a határozatképesség feltételeit.

29. cikk

Az igazgatótanács feladatai

30. cikk

Az ügyvezető igazgató kinevezése

(1)  Az ügyvezető igazgatót – a Bizottság által javasolt jelöltlista alapján – az igazgatótanács nevezi ki ötéves időtartamra az e cikkben említett együttműködési eljárással összhangban. Az igazgatót érdemei, menekültügyi szakértelme, valamint igazgatási és irányítási képességei alapján nevezik ki. Az együttműködési eljárás a következő:

(2)  Az igazgatótanács a Bizottság javaslatára, figyelembe véve az értékelő jelentést és kizárólag amennyiben a Hivatal feladatai és szükségletei indokolják, egy alkalommal, legfeljebb hároméves időtartamra meghosszabbíthatja az ügyvezető igazgató megbízatását.

(3)  Az igazgatótanács tájékoztatja az Európai Parlamentet az ügyvezető igazgató megbízatásának meghosszabbításával kapcsolatos szándékáról. A meghosszabbítást megelőző hónapban az ügyvezető igazgatót felkérik, hogy az igazgatótanács vagy az Európai Parlament illetékes bizottságai előtt tegyen nyilatkozatot, és válaszoljon a bizottsági tagok által feltett kérdésekre.

31. cikk

Az ügyvezető igazgató feladatai

(1)  A Hivatalt a feladatai gyakorlásában független ügyvezető igazgató irányítja. Az ügyvezető igazgató tevékenységéről beszámol az igazgatótanácsnak.

(2)  Az ügyvezető igazgató – a Bizottság és az igazgatótanács hatáskörének sérelme nélkül – egyik kormánytól vagy más szervtől sem kérhet vagy fogadhat el utasítást.

(3)  Az Európai Parlament vagy a Tanács felkérheti az ügyvezető igazgatót, hogy számoljon be feladatai végrehajtásáról.

(4)  Az ügyvezető igazgató a Hivatal jogi képviselője.

(5)  Az ügyvezető igazgató munkáját egy vagy több egységvezető segítheti. Távolléte vagy akadályoztatása esetén az egyik egységvezető helyettesíti.

(6)  Az ügyvezető igazgató feladatai:

32. cikk

Végrehajtó bizottság

(1)  Munkája eredményességének és gyorsaságának növelésére a Hivatal az igazgatótanács tagjai közül kinevezett nyolc tagból álló végrehajtó bizottságot hoz létre.

(2)  A Bizottság minden esetben tagja a végrehajtó bizottságnak. A Hivatal igazgatótanácsa meghatározza a végrehajtó bizottság többi tagjainak kinevezésére alkalmazandó szabályokat.

(3)  A végrehajtó bizottság az ügyvezető igazgató meghívására vagy tagjai legalább egyharmadának kérésére rendszeresen, évente legalább négyszer ülést tart. Működési szabályait a Hivatal belső szabályzata rögzíti, és azok nyilvánosak.

(4)  A végrehajtó bizottság tagjainak megbízatására ugyanaz érvényes, mint az igazgatótanács tagjaiéra.

(5)  A végrehajtó bizottság szükség esetén különleges témákra vonatkozó üléseket tart.

(6)  A végrehajtó bizottság feladata a Hivatal ügyvezető igazgatójának nyújtott tanácsadás, valamint a Hivatal munkaprogramjára és a Hivatal minden tevékenységére vonatkozó véleményformálás az igazgatótanács számára akár ez utóbbi, akár saját maga kezdeményezésére, továbbá minden olyan helyzetben, amelyben a Hivatalnak gyors döntéseket kell hoznia, különösen a menekültügyi támogató csoportoknak a különösen nagy terhelésnek kitett tagállamokba küldésére vonatkozó 3. fejezet keretében.

(7)  A Hivatal biztosítja a végrehajtó bizottság számára a szükséges műszaki és logisztikai támogatást, illetve üléseinek titkárságot biztosít.

(8)  A UNHCR képviselői – a végrehajtó bizottság kérésére – szavazati jog nélkül részt vehetnek annak munkájában.

(9)  A végrehajtó bizottság minden olyan személyt meghívhat, akinek véleménye figyelemre méltó lehet az ülésein.

33. cikk

Munkacsoportok

(1)  A Hivatal – az ebben a rendeletben meghatározott feladatkörén belül – munkacsoportokat hozhat létre a tagállamok menekültügy terén tevékenykedő illetékes szerveinek szakértőiből, ideértve a szakosodott bírákat is. A szakértőket helyettesítheti a velük egyidejűleg kinevezett helyettesük.

(2)  A Bizottság mindenkor jogosult a munkacsoportokban részt venni. A UNHCR képviselői – a megvitatott kérdések jellegétől függően – részben vagy teljes egészében részt vehetnek a Hivatal munkacsoportjainak ülésein.

(3)  A munkacsoportok meghívhatnak az üléseken való részvételre bárkit, akinek a véleménye érdeklődésre tarthat számot – köztük különösen a menekültügy területén tevékeny nem kormányzati szervezetek képviselőit.

║

5.FEJEZET

PÉNZÜGYI RENDELKEZÉSEK

34. cikk

Költségvetés

(1)  A Hivatal valamennyi bevételi és kiadási tételét elő kell irányozni az egyes, naptári évnek megfelelő pénzügyi évekre vonatkozóan, és fel kell tüntetni a költségvetésben.

(2)  A Hivatal költségvetésének bevételeinek és kiadásainak egyensúlyban kell lenniük.

(3)  A Hivatal bevételei közé az egyéb források sérelme nélkül a következők tartoznak:

(4)  A Hivatal kiadásai különösen az alkalmazottak díjazását, az igazgatási és infrastrukturális kiadásokat, a működési költségeket és a Hivatal által kötött szerződésekkel és megállapodásokkal kapcsolatos kiadásokat foglalják magukban.

35. cikk

A költségvetés elkészítése

(1)  Az ügyvezető igazgató évente elkészíti a Hivatal következő évre érvényes előirányzott bevételeit és kiadásait tartalmazó költségvetési tervezetet, beleértve a létszámtervet, és azt átadja az igazgatótanácsnak.

(2)  Az igazgatótanács e tervezet alapján megállapítja a Hivatal következő pénzügyi évre vonatkozó, bevételeket és kiadásokat tartalmazó költségvetési tervezetét.

(3)  A Hivatal bevételeit és kiadásait tartalmazó előzetes költségvetési tervezetét ║ február 10-ig megküldik a Bizottságnak. A költségvetési tervezet végleges változatát, amely különösen magában foglalja a létszámterv tervezetét is, az igazgatótanács ║ március 31-ig eljuttatja a Bizottságnak.

(4)  A Bizottság a költségvetési tervezetet az Európai Unió előzetes költségvetés-tervezetével együtt átadja a Parlamentnek és a Tanácsnak (költségvetési hatóság).

(5)  A költségvetési tervezet alapján a Bizottság az Európai Unió általános költségvetésének előzetes tervezetében feltünteti a létszámtervre való tekintettel szükségesnek ítélt előrejelzéseket, valamint azon támogatás összegét, amely a Szerződés 272. cikkével összhangban az általános költségvetést terheli, és a költségvetési hatóság elé terjeszti.

(6)  A költségvetési hatóság jóváhagyja a Hivatal támogatására szánt költségvetési előirányzatot.

(7)  A költségvetési hatóság elfogadja a Hivatal létszámtervét.

(8)  A Hivatal költségvetését az igazgatótanács fogadja el. A költségvetés az Európai Unió általános költségvetésének végleges elfogadását követően válik véglegessé. Adott esetben megfelelően kiigazítják.

(9)  Az igazgatótanács a lehető leghamarabb értesíti a költségvetési hatóságot az olyan projektek megvalósítására irányuló szándékáról, amelyek jelentős pénzügyi hatást gyakorolhatnak a költségvetés finanszírozására, és különösen az olyan, ingatlannal kapcsolatos projektekről, mint például épületek bérbevétele vagy megvásárlása. Erről tájékoztatja a Bizottságot.

(10)  Ha a költségvetési hatóság valamely részlege jelezte a véleményezésre való szándékát, véleményét a projektről szóló értesítés időpontját követő hat héten belül eljuttatja az igazgatótanácshoz.

36. cikk

A költségvetés végrehajtása

(1)  A Hivatal költségvetését az ügyvezető igazgató hajtja végre.

(2)  Az ügyvezető igazgató évente átad a költségvetési hatóságnak minden, az értékelési eljárás eredményei szempontjából releváns információt.

37. cikk

A beszámoló bemutatása és mentesítés

(1)  Minden lezárt pénzügyi évet követően ║ március 1-jéig közli a Hivatal számvitelért felelős tisztviselőjével az előzetes elszámolást az adott pénzügyi év költségvetésének végrehajtásáról és pénzgazdálkodásáról szóló jelentéssel együtt. A Bizottság számvitelért felelős tisztviselője ║ a tanácsi rendelet 128. cikkének megfelelően konszolidálja az intézmények és decentralizált szervek előzetes elszámolását.

(2)  A Bizottság számvitelért felelős tisztviselője minden pénzügyi évet követően ║ március 31-ig megküldi a Számvevőszéknek a Hivatal előzetes elszámolását az adott pénzügyi év költségvetésének végrehajtására és pénzgazdálkodására vonatkozó jelentéssel együtt. A pénzügyi év költségvetésének végrehajtására és pénzgazdálkodására vonatkozó jelentést az Európai Parlament és a Tanács részére is megküldik.

(3)  A Hivatal előzetes elszámolására vonatkozó számvevőszéki észrevételek kézhezvételét követően az ügyvezető igazgató saját felelősségére a pénzügyi rendelet 129. cikkének megfelelően – elkészíti a Hivatal végleges elszámolását, és azt véleményezésre benyújtja az igazgatótanácshoz.

(4)  Az igazgatótanács véleményt nyilvánít a Hivatal végleges elszámolásáról.

(5)  Az ügyvezető igazgató a végleges elszámolást minden pénzügyi évet követően ║ július 1-jéig az igazgatótanács véleményével együtt megküldi az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, a Bizottságnak és a Számvevőszéknek.

(6)  A végleges elszámolást közzéteszik.

(7)  Az ügyvezető igazgató legkésőbb szeptember 30-ig válaszol a Számvevőszéknek az általa tett észrevételekre. Ezt a választ az igazgatótanácsnak is megküldi.

(8)  A pénzügyi rendelet 146. cikke (3) bekezdésének megfelelően az ügyvezető igazgató az Európai Parlament részére, annak kérésére megküld minden olyan információt, amely az adott pénzügyi évre vonatkozó mentesítési eljárás zavartalan lebonyolításához szükséges.

(9)  Az Európai Parlament a Tanács minősített többséggel elfogadott ajánlása alapján eljárva az n + 2. év május 15. előtt mentesíti az ügyvezető igazgatót az n. évi költségvetés végrehajtására vonatkozó felelőssége alól.

38. cikk

Pénzügyi szabályzat

A Hivatalra alkalmazandó pénzügyi szabályzatot a Bizottsággal folytatott konzultációt követően az igazgatótanács fogadja el. E szabályok nem térhetnek el az Európai Közösségek általános költségvetésére alkalmazandó költségvetési rendeletről szóló 1605/2002/EK, Euratom tanácsi rendelet ║ 185. cikkében említett szervekre vonatkozó költségvetési keretrendeletről szóló 2002. november 19-i 2343/2002/EK, Euratom bizottsági rendelettől(13), hacsak az ilyen eltérést kifejezetten nem teszi szükségessé a Hivatal működése, és a Bizottság nem adta hozzá előzetes hozzájárulását.

6.FEJEZET

A SZEMÉLYI ÁLLOMÁNYRA VONATKOZÓ RENDELKEZÉSEK

39. cikk

Személyi állomány

(1)  Az Európai Közösség tisztviselőinek személyzeti szabályzata, az Európai Közösségek egyéb alkalmazottaira vonatkozó alkalmazási feltételek és e személyzeti szabályzat és alkalmazási feltételek alkalmazásában az Európai Közösségek intézményei által közösen elfogadott szabályok vonatkoznak a Hivatal személyi állományára, köztük az ügyvezető igazgatóra is.

(2)  Az igazgatótanács, egyetértésben a Bizottsággal, elfogadja Európai Közösségek tisztviselőinek személyzeti szabályzata, valamint az Európai Közösségek egyéb alkalmazottainak alkalmazási feltételei 110. cikkében említett szükséges részletes alkalmazási szabályokat.

(3)  A Hivatal saját alkalmazottai tekintetében gyakorolja a személyzeti szabályzat és az egyéb alkalmazottakra vonatkozó alkalmazási feltételek által a kinevezéssel megbízott és a szerződések megkötésére jogosult hatóságra ruházott hatásköröket.

(4)  Az igazgatótanács elfogadhat olyan rendelkezéseket, amelyek lehetővé teszik a tagállamokból kiküldött nemzeti szakértők alkalmazását a Hivatalon belül.

40. cikk

Kiváltságok és mentességek

Az Európai Közösségek kiváltságairól és mentességeiről szóló jegyzőkönyvét kell alkalmazni a Hivatal és személyzete tekintetében.

7.FEJEZET

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

41. cikk

Jogállás

(1)  A Hivatal a költségvetési rendelet 185. cikkével összhangban létrehozott közösségi szerv. Jogi személyiséggel rendelkezik.

(2)  Valamennyi tagállamban a Hivatal a legteljesebb jogképességgel rendelkezik, amellyel jogszabályaik értelmében jogi személy rendelkezhet. Ingó és ingatlan vagyont szerezhet és elidegeníthet, és bíróság előtt eljárhat.

(3)  A Hivatalt ügyvezető igazgatója képviseli.

(4)  A Hivatal székhelye […].

42. cikk

Nyelvhasználat

(1)  A Hivatal tekintetében az Európai Gazdasági Közösség által használt nyelvek meghatározásáról szóló, 1958. április 15-i 1. rendeletben(14) megállapított rendelkezéseket kell alkalmazni.

(2)  A Szerződés 290. cikke értelmében hozott döntések sérelme nélkül a Hivatal tevékenységéről szóló éves általános jelentés és a Hivatal 29. cikk c) és d) pontjában említett éves munkaprogramját a Közösség minden hivatalos nyelvén el kell készíteni.

(3)  A Hivatal működéséhez szükséges fordítási munkákat Az Európai Unió Szerveinek Fordítóközpontja végzi.

(4)  Az igazgatótanács meghatározza a nyelvhasználat kialakítását illető gyakorlati szabályokat.

43. cikk

Hozzáférés a dokumentumokhoz

(1)  A Hivatal tevékenységeinek lehető legmagasabb szintű átláthatósága biztosítása érdekében megfelelő ügyviteli gyakorlatot dolgoz ki.Az 1049/2001/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet alkalmazandó a Hivatal birtokában lévő dokumentumokra.

(2)  Az igazgatótanács e rendelet hatályba lépésétől számított hat hónapon belül elfogadja az 1049/2001/EK rendelet végrehajtására vonatkozó gyakorlati szabályokat.

(3)  A Hivatal által az 1049/2001/EK rendelet 8. cikkével összhangban hozott döntések ellen az EK-Szerződés 195. és 230. cikkében meghatározott feltételek szerint az ombudsmannál panasszal vagy az Európai Közösségek Bíróságnál jogorvoslattal lehet élni.

(4)  A személyes jellegű adatok Hivatali kezelésére a ║45/2001/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet alkalmazandó.

44. cikk

A minősített és a nem minősített érzékeny információk védelmére vonatkozó biztonsági szabályok

(1)  A Hivatal a Bizottság eljárási szabályzatának(15) módosításáról szóló, 2001. november 29-i 2001/844/EK, ESZAK, Euratom bizottsági határozat elveit alkalmazza. Különösen idetartoznak a minősített információk cseréjére, kezelésére és tárolására vonatkozó rendelkezések.

(2)  A Hivatal úgyszintén alkalmazza a nem minősített érzékeny adatok kezelésére vonatkozó, az ║ Bizottság által elfogadott és végrehajtott biztonsági elveket.

45. cikk

Csalás elleni küzdelem

(1)  A csalás, a korrupció és más illegális cselekmények elleni küzdelem érdekében az 1073/1999/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet korlátozás nélkül alkalmazandó.

(2)  A Hivatal csatlakozik az 1999. május 25-i intézményközi megállapodáshoz, és késedelem nélkül kiadja a Hivatal személyzetére alkalmazandó megfelelő előírásokat.

(3)  A finanszírozással kapcsolatos határozatoknak és a végrehajtási megállapodásoknak, valamint az azokból eredő eszközöknek kifejezetten elő kell írniuk, hogy a Számvevőszék és az OLAF szükség esetén helyszíni ellenőrzést végezhet a Hivatal finanszírozásából részesülőknél, valamint az annak szétosztásáért felelős ügynököknél.

46. cikk

Felelősség

(1)  A Hivatal szerződéses felelősségére a szóban forgó szerződésre vonatkozó jog az irányadó.

(2)  Az Európai Közösségek Bírósága hatáskörrel rendelkezik, hogy az Ügynökség által kötött szerződésben található bármilyen választottbírósági kikötésnek megfelelően ítélkezzen.

(3)  A szerződésen kívüli felelősség esetében a Hivatal a tagállamok jogszabályaira vonatkozó egységes jogelvekkel összhangban megtéríti az Ügynökség vagy az alkalmazottai által feladataik teljesítése során okozott kárt.

(4)  Az Európai Közösségek Bírósága hatáskörrel rendelkezik a (3) bekezdésben említett károk megtérítésével kapcsolatos jogvitákban.

(5)  Az alkalmazottak Hivatallal szembeni személyes felelősségét a rájuk alkalmazandó személyzeti szabályzatban vagy alkalmazási feltételekben meghatározott előírások szabályozzák.

47. cikk

Értékelés és felülvizsgálat

(1)  Az igazgatótanács által a Bizottsággal egyetértésben adott megbízás alapján a Hivatal, három évvel azután, hogy az 54. cikk alapján megkezdte működését, megrendeli az elért eredményei független külső értékelését. Az értékelés a Hivatalnak a menekültügyi gyakorlati együttműködésre és a közös európai menekültügyi rendszerre gyakorolt hatását célozza. Különösen vizsgálja a Hivatal feladatainak esetleges kiigazítási vagy kiterjesztési szükségét, beleértve egy ilyen módosítás vagy kiterjesztés pénzügyi következményeit. Az értékelés ezenkívül megvizsgálja, hogy az irányítási szerkezet megfelelő-e a Hivatal feladatainak teljesítéséhez. Az értékelés figyelembe veszi az érdekelt felek véleményét mind közösségi, mind nemzeti szinten.

(2)  Az igazgatótanács a Bizottsággal egyetértésben dönt a jövőbeni értékelések időpontjairól, figyelembe véve az (1) bekezdésben említett értékelési jelentés eredményeit.

48. cikk

Adminisztratív felülvizsgálat

A Hivatal felett az európai ombudsman adminisztratív felülvizsgálatot gyakorol a Szerződés 195. cikkében meghatározott feltételek mellett.

49. cikk

Harmadik és társult országok részvétele

(1)  A Hivatal nyitott azon országok részvételére, amelyek olyan megállapodásokat kötöttek az ║ Közösséggel, amelyek alapján a közösségi jogszabályokat elfogadták és alkalmazzák az e rendelet hatálya alá tartozó területen. E megállapodások vonatkozó intézkedéseinek megfelelően megállapodások dolgozhatók ki különösen ezen országoknak a Hivatal munkájában való részvétele természetének, mértékének és módjának meghatározására. E megállapodások különösen magukban foglalják a Hivatal által tett kezdeményezésekben való részvételt, a pénzügyi hozzájárulásokat és a személyzetet. A személyzettel összefüggő kérdéseket illetően a fent említett megállapodások minden körülmények között tiszteletben tartják az Európai Közösségek tisztviselőinek személyzeti szabályzatát és az Európai Közösségek egyéb alkalmazottaira vonatkozó alkalmazási feltételeket.

(2)  A Hivatal a tevékenységi körébe tartozó kérdésekben és a feladatai teljesítéséhez szükséges mértékben, a Bizottsággal egyetértésben és megbízatása keretei között elősegíti a tagállamok és a harmadik országok között az Európai Unió külkapcsolati politikájának keretében folytatott operatív együttműködést, továbbá technikai kérdésekben együttműködhet harmadik országok illetékes hatóságaival az e rendelet által szabályozott területeken az e hatóságokkal a Szerződés vonatkozó intézkedéseinek megfelelően kötött munkamegállapodások keretében.

50. cikk

A Hivatal együttműködése a UNHCR-ral

A Hivatal az e rendelet által szabályozott területeken a UNHCR-ral kötött munkamegállapodások keretében együttműködik a UNHCR-ral.

A Hivatal támogatást nyújthat a UNHCR részére. E támogatások célja olyan tevékenységek finanszírozása, amelyeken keresztül a Hivatal szilárd, tartós alapokat teremt arra, hogy részesüljön a UNHCR menekültügyi szakértelméből. A Hivatal UNHCR-nak nyújtott támogatásai a Hivatal és a UNHCR között létrejött és az e rendelet e cikkében, valamint a 2. cikk (5) bekezdésében, a 9. cikk (1) bekezdésében, a 25. cikk (4) bekezdésében, a 32. cikk (8) bekezdésében, a 33. cikk (2) bekezdésében és a 51. cikke (4) bekezdésében meghatározott kiemelt együttműködési kapcsolatok keretébe illeszkednek. A 2343/2002/EK, Euratom rendelet 75. cikkének megfelelően a pénzügyi rendelet és végrehajtási szabályai alkalmazandók.

51. cikk

Konzultációs fórum

1.  A Hivatal szorosan együttműködik a helyi, regionális, nemzeti, európai vagy nemzetközi szinten fellépő, menekültügyi politika területén tevékenykedő civil társadalmi szervezetekkel és az érintett illetékes szervekkel, és e célból konzultációs fórumot hoz létre.

2.  A helyi hatóságok fontos szerepet játszanak és jelentős szakértelemmel rendelkeznek a menekültügyi politika területén, és be kell vonni őket a konzultációs fórumba.

3.  A konzultációs fórum megteremti az információcsere és az ismeretek megosztásának eszközét. Szoros együttműködést biztosít a Hivatal és az érdekelt felek között.

4.  A konzultációs fórum az (1) bekezdésnek megfelelően nyitott minden illetékes érdekelt fél számára. A Hivatal a tevékenysége szempontjából prioritásként azonosított területekhez kapcsolódó meghatározott igények felmerülése esetén a konzultációs fórum tagjaihoz fordul.

Az ENSZ menekültügyi főbiztosa hivatalánál fogva tagja a konzultációs fórumnak.

5.  A Hivatal különösen az alábbi célokból fordul a konzultációs fórumhoz:

6.  A konzultációs fórum koordinálása az ügyvezető igazgató feladatkörébe tartozik.

7.  A konzultációs fórum évente legalább kétszer tart ülést.

52. cikk

Együttműködés a FRONTEX-szel, a FRA-val és más közösségi szervekkel, illetve a nemzetközi szervezetekkel

A Hivatal együttműködik a tevékenységi köréhez kapcsolódó tevékenységeket folytató közösségi szervekkel és különösen az Európai Unió Tagállamai Külső Határain Való Operatív Együttműködési Igazgatásért Felelős Európai Ügynökséggel (FRONTEX) és a ║ FRA, valamint a nemzetközi szervezetekkel az e rendelet által szabályozott területeken az e szervekkel kötött munkamegállapodások keretében az ║ Szerződés rendelkezéseinek és az e szervek hatáskörére vonatkozó rendelkezéseknek megfelelően.

Az együttműködés lehetővé teszi az érintett szervek közötti szinergiák megteremtését, valamint a kettős alkalmazás és az átfedések elkerülését a különböző szervek megbízása szerint végzett munkálatokban.

53. cikk

A székhelyre vonatkozó megállapodás és a működési feltételek

A Hivatal fogadó tagállambeli a elhelyezéséhez szükséges rendelkezéseket, továbbá a Hivatal ügyvezető igazgatójára, az igazgatótanács tagjaira, valamint a Hivatal személyi állományára és családtagjaikra a fogadó tagállamban alkalmazandó konkrét szabályokat a Hivatal és a fogadó tagállam által – az igazgatótanács jóváhagyásának megszerzése után – kötött székhely-megállapodás rögzíti. A Hivatal fogadó tagállama lehető legjobb körülményeket biztosítja ahhoz, hogy a Hivatal jól működhessen, ideértve a többnyelvű, európai szemléletű iskoláztatás lehetőségét és a megfelelő közlekedési kapcsolatokat is.

54. cikk

A Hivatal működésének kezdete

A Hivatal legkésőbb az e rendelet hatályba lépésétől számított egy éven belül kezdi meg működését.

Mindaddig, amíg a Hivatal nem rendelkezik a saját költségvetésének végrehajtásához szükséges működési kapacitással, a Bizottság felelős a Hivatal létrehozásáért és kezdeti működtetéséért.

Az ideiglenes igazgató az igazgatótanács jóváhagyásával jóváhagyhatja a Hivatal költségvetésében előirányzott kifizetéseket, és szerződéseket köthet, többek között a Hivatal létszámtervének elfogadását követően személyi állomány felvételére.

55. cikk

Hatálybalépés

E rendelet az Európai Unió Hivatalos lapjában való kihirdetését követő […]. napon lép hatályba.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt ║,

az Európai Parlament részéről a Tanács részéről

az elnök az elnök

(1) HL L, . o. (2) HL L, . o. (3) AZ Európai Parlament 2009. május 7-i álláspontja. (4) HL C 139., 2006.6.14., 1 o. (5) HL L 349., 2004.11.25., 1. o. (6) HL L 53., 2007.2.22., 1. o. (7) HL L 248., 2002.9.16., 1. o. (8) HL L 136., 1999.5.31., 1. o. (9) HL L 136., 1999.5.31., 15. o. (10) HL L 145., 2001.5.31., 43. o. (11) HL L 8., 2001.1.12., 1. o. (12) HL L ..,.. o (13) HL L 357, 2002.12.31., 72. o. (14) HL 17, 1958.10.6., 385. o. (15) HL L 317., 2001.12.3., 1. o.