Az Európai Parlament,

–   tekintettel az EK-Szerződés 192. cikkének második bekezdésére,

–   tekintettel az Európai Unióról szóló szerződés és az Európai Közösséget létrehozó szerződés módosításáról szóló Lisszaboni Szerződésre, amelyet 2007. december 13-án írtak alá Lisszabonban,

–   tekintettel az európai alkotmány létrehozásáról szóló szerződésre(1),

–   tekintettel a Lisszaboni Szerződésről szóló, 2008. február 20-i állásfoglalására(2),

–   tekintettel "A mérlegelés időszaka: az Európai Unióról folytatott vita értékelésének szerkezete, témái és kerete" című, 2006. január 19-i állásfoglalására(3),

–   tekintettel eljárási szabályzata 39. és 45. cikkére,

–   tekintettel az Alkotmányügyi Bizottság jelentésére, valamint az Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottság és a Petíciós Bizottság véleményére (A6-0043/2009),

A.   mivel a Lisszaboni Szerződés bevezeti a polgári kezdeményezést, amelynek értelmében legalább egymillió uniós polgár, akik egyben a tagállamok egy jelentős számának állampolgárai, kezdeményezheti, hogy a Bizottság – hatáskörén belül – terjesszen elő megfelelő javaslatot azokban az ügyekben, amelyekben a polgárok megítélése szerint a Szerződések végrehajtásához uniós jogi aktus elfogadására van szükség – EU-Szerződés, 11. cikk, (4) bekezdés, Lisszaboni Szerződés szerinti változat (EUSZ);

B.   mivel ezáltal egymillió uniós polgár ugyanolyan – a Bizottsághoz intézett, jogalkotási javaslat előterjesztésére irányuló – felkéréshez való jogot fog kapni, mint amilyennel a Tanács az Európai Közösségek 1957. évi megalapítása óta (eredetileg az EGK-Szerződés 152. cikke, jelenleg az EK-Szerződés [EKSZ] 208. cikke, a jövőben az Európai Unió működéséről szóló szerződés [EUMSZ] 241. cikke) és az Európai Parlament a Maastrichti Szerződés 1993. évi hatálybalépése óta (jelenleg az EKSZ 192. cikke, a jövőben az EUMSZ 225. cikke) rendelkezik;

C.   mivel a polgárok az Európai Unió szuverén jogai gyakorlásának közvetlen részeseivé válnak azáltal, hogy első alkalommal vonják be őket az európai jogalkotási javaslatok kezdeményezésébe;

D.   mivel az EUSZ 11. cikke (4) bekezdése, mint az Unió demokratikus életében való részvételre vonatkozó jogból (EUSZ, 10. cikk, (3) bekezdés) eredő rendelkezés célja a polgári kezdeményezésben való részvételhez való egyéni jog megalapozása;

E.   mivel a kezdeményezési jog gyakran összekeveredik a petíciós joggal; mivel szükséges biztosítani, hogy a polgárok teljes mértékben tisztában legyenek e két jog közötti különbséggel, különösen azért, mert a petíciós jog az Európai Parlament, a polgári kezdeményezés pedig a Bizottság felé irányul;

F.   mivel az uniós intézmények és a tagállamok kötelesek megteremteni az uniós polgárok részvételhez való joga zökkenőmentes, átlátható és hatékony gyakorlásának feltételeit;

G.   mivel a polgári kezdeményezésekre alkalmazandó eljárásokra és feltételekre vonatkozó rendelkezéseket – ideértve azt is, hogy a kezdeményezésnek legkevesebb hány tagállam polgáraitól kell származnia – a Parlament és a Tanács a megfelelő jogalkotási eljárásnak megfelelően, rendeletben állapítja meg (EUMSZ. 24. cikk, (1) bekezdés);

H.   mivel az említett rendelet meghozatala és végrehajtása során különösen az egyenlőséghez, a jó ügyintézéshez és a jogi védelemhez való alapvető jogokat kell biztosítani;

Tagállamok minimális száma

I.   mivel az alatt, hogy "a kezdeményezésnek legkevesebb hány tagállam polgáraitól kell származnia" (EUMSZ, 24. cikk, első albekezdés) a "tagállamok jelentős számát" (EUSZ, 11. cikk, (4) bekezdés) kell érteni;

J.   mivel a tagállamok minimális számának meghatározása nem lehet önkényes, hanem a rendelet céljához kell igazodnia és a Szerződés más rendelkezéseire való hivatkozással kell értelmezni, az értékelési ellentmondások elkerülése érdekében;

K.   mivel a rendelet célja annak biztosítása, hogy az európai jogalkotási eljárás kiindulási pontját ne külön nemzeti érdekek, hanem közös európai érdekek határozzák meg;

L.   mivel az EUMSZ 76. cikke utal arra, hogy a tagállamok egynegyedének kezdeményezésére létrejött jogalkotási javaslat a közös európai érdekek megfelelő figyelembevételének vélelmét foglalja magában; mivel ezáltal egy ilyen minimum számot kikezdhetetlennek lehet tekinteni;

M.   mivel a rendelet célja csak akkor teljesül, ha a valamennyi fenti tagállamból érkező támogató nyilatkozatoknak egy minimális számához kötik;

N.   mivel az EUSZ 11. cikkének (4) bekezdéséből, amely egymillió uniós polgárt határoz meg a mintegy 500 millió embert számláló uniós lakosságból, következtetni lehet arra, hogy a lakosság 1/500 része reprezentatívnak tekintendő;

A résztvevők alsó korhatára

O.   mivel az EUSZ 11. cikkének (4) bekezdése az összes uniós polgárra vonatkozik;

P.   mivel azonban a demokratikus részvételhez való jog bármilyen korlátozásának és az életkor alapján történő bármilyen nem egyenlő elbánásnak összhangban kell állnia az arányosság elvével;

Q.   mivel ezen kívül el kell kerülni az ellentmondó értelmezéseket, amelyek például akkor adódnának, ha az európai parlamenti választásokon való részvétel alsó korhatára alacsonyabb lenne, mint a polgári kezdeményezésben való részvétel alsó korhatára;

Az eljárás

R.   mivel a sikeres polgári kezdeményezések kötelezik a Bizottságot, hogy foglalkozzon a törekvésükkel, és hozzon határozatot arról, hogy előterjeszt-e megfelelő jogalkotási javaslatot, és ha igen, milyen terjedelemben;

S.   mivel a kezdeményezéseknek lehetőség szerint egy vagy több megfelelő jogalapra kellene hivatkozniuk a Bizottság által benyújtandó jogszabályi javaslat tekintetében;

T.   mivel a polgári kezdeményezések csak akkor léphetnek előre, ha elfogadhatóak az alábbiak tekintetében:

U.   mivel a polgári kezdeményezés akkor sikeres, ha a fentiek értelmében elfogadható és ha abban az értelemben reprezentatív, hogy legalább egymillió uniós polgár támogatja, akik jelentős számú tagállam állampolgárai,

V.   mivel a Bizottság feladata annak megvizsgálása, hogy a sikeres polgári kezdeményezés feltételei teljesülnek-e;

W.   mivel a polgári kezdeményezés megszervezéséhez még a támogató nyilatkozatok begyűjtése előtt kívánatos jogi bizonyságot szerezni a polgári kezdeményezés elfogadhatóságáról;

X.   mivel a támogató nyilatkozatok hitelességének vizsgálatát nem végezheti el a Bizottság, és ezért ezt a feladatot a tagállamoknak kell vállalniuk; mivel azonban a tagállamok kötelezettségei e tekintetben csak az EUSZ 11. cikke (4) bekezdésének hatálya alá tartozó kezdeményezésekre vonatkoznak, és semmilyen körülmények között nem vonatkoznak a fent említett indokok alapján elfogadhatatlan kezdeményezésekre; mivel a tagállamoknak még a támogató nyilatkozatok begyűjtése előtt kívánatos jogi bizonyságot szerezni a polgári kezdeményezés elfogadhatóságáról;

Y.   mivel a polgári kezdeményezés Bizottság általi elfogadhatóságának vizsgálata azonban kizárólag a fent említett jogi indokokra korlátozódik és semmilyen esetben nem vehet figyelembe politikai szempontokat; mivel ez biztosítja, hogy a Bizottság egymaga nem dönthet szabadon politikai megfontolások alapján arról, hogy egy polgári kezdeményezés elfogadható-e vagy sem;

Z.   mivel célszerűnek tűnik a polgári kezdeményezés eljárásának a következő öt szakaszra történő bontása:

Az átláthatóság elve

AA.   mivel a polgári kezdeményezés a nyilvánosság szuverén hatalmának a jogalkotás terén való gyakorlása, és ezért vonatkozik rá az átláthatóság elve; mivel ez azt jelenti, hogy a polgári kezdeményezés szervezőinek nyilvánosan fel kell vállalniuk az elszámoltathatóságot a finanszírozás, beleértve a finanszírozás forrásai tekintetében;

Az eljárás politikai ellenőrzése

AB.   mivel a polgári kezdeményezés eljárásának ellenőrzése a Parlament politikai feladata;

AC.   mivel ez a feladat a polgári kezdeményezésről szóló rendelet végrehajtását érinti, valamint a Bizottság politikai állásfoglalását a polgári kezdeményezésben benyújtott felhívás vonatkozásában;

AD.   mivel fontos biztosítani a polgári kezdeményezésben a Bizottságnak benyújtott felkérés és az Európai Parlament demokratikusan jóváhagyott prioritásai és javaslatai közötti összeegyeztethetőséget;

1.   kéri a Bizottságot, hogy a Lisszaboni Szerződés hatálybalépése után haladéktalanul terjesszen elő az Európai Unió működéséről szóló szerződés 24. cikkén alapuló, a polgári kezdeményezésről szóló rendeletre vonatkozó javaslatot;

2.   felhívja a Bizottságot, hogy ennek során az ezen állásfoglalás mellékletében ismertetett ajánlásokat megfelelően vegye figyelembe;

3.   felszólít, hogy a rendelet legyen egyértelmű, egyszerű és felhasználóbarát, és tartalmazza a polgári kezdeményezés meghatározásával kapcsolatos gyakorlati elemeket annak érdekében, hogy azt ne lehessen összetéveszteni a petíciós joggal;

4.   megvizsgálja, az említett rendelet elfogadását követően azonnal, a polgári kezdeményezés ellenőrzésére irányuló hatékony rendszer létrehozását;

o
o   o

5.   utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Tanácsnak és a Bizottságnak.

(1) HL C 310., 2004.12.16., 1. o. (2) Elfogadott szövegek, P6_TA(2008)0055. (3) HL C 287. E, 2006.11.24., 306. o.

AJÁNLÁSOK A POLGÁRI KEZDEMÉNYEZÉSEKRE ALKALMAZANDÓ ELJÁRÁSOKRÓL ÉS FELTÉTELEKRŐL SZÓLÓ EURÓPAI PARLAMENTI ÉS TANÁCSI RENDELETRE IRÁNYULÓ BIZOTTSÁGI JAVASLATHOZ

A tagállamok minimális számának megállapítása

1.  A polgári kezdeményezésben részt vevő uniós polgároknak a tagállamok legalább egynegyedéből kell kikerülniük.

2.  Ez a követelmény csak akkor teljesül, ha az érintett tagállamok mindegyikében a lakosság legalább 1/500 része támogatja a kezdeményezést.

A résztvevők alsó korhatárának meghatározása

3.  Valamennyi, tagállama jogszabályaival összhangban választásra jogosult uniós polgár részt vehet egy polgári kezdeményezésben.

Az eljárás kialakítása

4.  A polgári kezdeményezés eljárása az alábbi öt szakaszt foglalja magában:

5.  A polgári kezdeményezés első szakasza azzal kezdődik, hogy a szervezők a polgári kezdeményezést bejelentik a Bizottságnak, és azzal zárul, hogy a Bizottság hivatalos döntést hoz a polgári kezdeményezés bejelentésének sikerességéről. E szakaszt az alábbiak jellemzik:

6.  A polgári kezdeményezés második szakasza a sikeresen bejelentett polgári kezdeményezés egyéni támogató nyilatkozatainak összegyűjtését, valamint az egyéni támogató nyilatkozatok összegyűjtése eredményének tagállamok általi hivatalos tanúsítását foglalja magában. E szakaszt az alábbiak jellemzik:

A személyes adatok adatvédelmet élveznek, amelyért a tagállamok érintett hatóságai felelősek.

7.  A polgári kezdeményezés harmadik szakasza azzal kezdődik, hogy a szervezők a polgári kezdeményezést benyújtják a Bizottságnak, és azzal zárul, hogy a Bizottság hivatalos határozatot hoz a polgári kezdeményezés benyújtásának sikerességéről. E szakaszt az alábbiak jellemzik: