Az Európai Parlament 2009. április 22-i jogalkotási állásfoglalása az Európai Közösség és a Pakisztáni Iszlám Köztársaság között a légi szolgáltatások bizonyos kérdéseiről létrejött megállapodás megkötéséről szóló tanácsi határozatra irányuló javaslatról (COM(2008)0081 – C6-0080/2009 – 2008/0036(CNS))

P6_TA(2009)0218 A6-0188/2009

(Konzultációs eljárás)

Az Európai Parlament,

–   tekintettel a tanácsi rendeletre irányuló javaslatra (COM(2008)0081),

–   tekintettel az EK-Szerződés 80. cikke (2) bekezdésére és 300. cikke (2) bekezdése első albekezdésének első mondatára,

–   tekintettel az EK-Szerződés 300. cikke (3) bekezdésének első albekezdésére, amelynek megfelelően a Tanács konzultált a Parlamenttel (C6-0080/2009),

–   tekintettel eljárási szabályzata 51. cikkére, 83. cikkének (7) bekezdésére és 43. cikkének (1) bekezdésére,

–   tekintettel a Közlekedési és Idegenforgalmi Bizottság jelentésére (A6-0188/2009),

1.   jóváhagyja a megállapodás megkötését;

2.   utasítja elnökét, hogy továbbítsa a Parlament álláspontját a Tanácsnak és a Bizottságnak, valamint a tagállamok és a Pakisztáni Iszlám Köztársaság kormányainak és parlamentjeinek.

Az Európai Parlament 2009. április 22-i jogalkotási állásfoglalása az Európai Közösségnek az Egyesült Nemzetek Európai Gazdasági Bizottságának a haszonjárművek a vezetőfülke hátsó falától előre elhelyezkedő külső kinyúlások szempontjából történő jóváhagyásáról szóló 61. számú előírásához való csatlakozásáról szóló tanácsi határozatra irányuló javaslatról (COM(2008)0675 – 7240/2009 – C6-0119/2009 – 2008/0205(AVC))

P6_TA(2009)0219 A6-0243/2009

(Hozzájárulási eljárás)

Az Európai Parlament,

–   tekintettel a tanácsi határozatra irányuló javaslatra (COM(2008)0675 - 7240/2009),

–   tekintettel a 97/836/EK tanácsi határozat 4. cikke (2) bekezdésének második francia bekezdése értelmében a Tanács által benyújtott hozzájárulás iránti kérelemre (C6-0119/2009)(1),

–   tekintettel eljárási szabályzata 75. cikkének (1) bekezdsésére és 43. cikkének (1) bekezdésére,

–   tekintettel a Nemzetközi Kereskedelmi Bizottság ajánlására (A6-0243/2009),

1.   hozzájárulását adja a tanácsi határozatra irányuló javaslathoz,

2.   utasítja elnökét, hogy továbbítsa a Parlament álláspontját a Tanácsnak és a Bizottságnak.

(1) A Tanács 1997. november 27-i határozata az Európai Közösségnek az ENSZ Európai Gazdasági Bizottságának a kerekes járművekre és az azokba szerelhető, illetve az azokon használható berendezésekre és tartozékokra vonatkozó egységes műszaki előírások elfogadásáról, valamint az ezen előírások alapján kibocsátott jóváhagyások kölcsönös elismerésének feltételeiről szóló megállapodásához ("1958. évi felülvizsgált megállapodás") való csatlakozásáról (HL L 346., 1997.12.17., 78. o.).

Az Európai Parlament 2009. április 22-i jogalkotási állásfoglalása a lófélék mozgására és harmadik országból történő behozatalára irányadó állat-egészségügyi feltételekről szóló tanácsi irányelvre irányuló javaslatról (kodifikált szöveg) (COM(2008)0715 – C6-0479/2008 – 2008/0219(CNS))

P6_TA(2009)0220 A6-0248/2009

(Konzultációs eljárás – kodifikáció)

Az Európai Parlament,

–   tekintettel a Bizottság Tanácshoz intézett javaslatára (COM(2008)0715),

–   tekintettel az EK-Szerződés 37. cikkére, amelynek megfelelően a Tanács konzultált a Parlamenttel (C6-0479/2008),

–   tekintettel a jogalkotási szövegek hivatalos kodifikációjának gyorsított munkamódszeréről szóló, 1994. december 20-i intézményközi megállapodásra(1),

–   tekintettel eljárási szabályzat 80. és 51. cikkére,

–   tekintettel a Jogi Bizottság jelentésére (A6-0248/2009),

A.   mivel az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság jogi szolgálataiból álló tanácsadó munkacsoport véleménye szerint a szóban forgó javaslat a meglévő szövegek érdemi módosítás nélküli egyszerű egységes szerkezetbe foglalását tartalmazza,

1.   jóváhagyja a Bizottság javaslatát az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság jogi szolgálataiból álló tanácsadó munkacsoport ajánlásainak megfelelően kiigazított formában;

2.   utasítja elnökét, hogy továbbítsa a Parlament álláspontját a Tanácsnak és a Bizottságnak.

(1) HL C 102., 1996.4.4., 2.o.

Az Európai Parlament 2009. április 22-i jogalkotási állásfoglalása a mezőgazdasági termékek feldolgozásával előállított egyes árucikkekre alkalmazandó kereskedelmi szabályokról szóló tanácsi határozatra irányuló javaslatról (kodifikált szöveg) (COM(2008)0796 – C6-0018/2009 – 2008/0226(CNS))

P6_TA(2009)0221 A6-0249/2009

(Konzultációs eljárás – kodifikáció)

Az Európai Parlament,

–   tekintettel a Bizottság Tanácshoz intézett javaslatára (COM(2008)0796),

–   tekintettel az EK-Szerződés 37 et 133. cikkére, amelyeknek megfelelően a Tanács konzultált a Parlamenttel (C6-0018/2009),

–   tekintettel a jogalkotási szövegek hivatalos kodifikációjának gyorsított munkamódszeréről szóló, 1994. december 20-i intézményközi megállapodásra(1),

–   tekintettel eljárási szabályzat 80. és 51. cikkére,

–   tekintettel a Jogi Bizottság jelentésére (A6-0249/2009),

A.   mivel az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság jogi szolgálataiból álló tanácsadó munkacsoport véleménye szerint a szóban forgó javaslat a meglévő szövegek érdemi módosítás nélküli egyszerű egységes szerkezetbe foglalását tartalmazza,

1.   jóváhagyja a Bizottság javaslatát az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság jogi szolgálataiból álló tanácsadó munkacsoport ajánlásainak megfelelően kiigazított formában;

2.   utasítja elnökét, hogy továbbítsa a Parlament álláspontját a Tanácsnak és a Bizottságnak.

(1) HL C 102., 1996.4.4., 2.o.

Az Európai Parlament 2009. április 22-i jogalkotási állásfoglalása a szociális biztonsági rendszerek koordinálásáról szóló 883/2004/EK rendelet módosításáról és mellékletei tartalmának meghatározásáról szóló európai parlamenti és tanácsi rendelet elfogadására vonatkozó tanácsi közös álláspontról (14518/1/2008 – C6-0003/2009 – 2006/0008(COD))

P6_TA(2009)0222 A6-0207/2009

(Együttdöntési eljárás: második olvasat)

Az Európai Parlament,

–   tekintettel a Tanács közös álláspontjára (14518/1/2008 – C6-0003/2009),

–   tekintettel a Bizottságnak a Parlamenthez és a Tanácshoz intézett javaslataival (COM(2006)0007 és COM(2007)0376) kapcsolatban az első olvasat során kialakított álláspontjára(1),

–   tekintettel a módosított bizottsági javaslatra (COM(2008)0648),

–   tekintettel az EK-Szerződés 251. cikkének (2) bekezdésére,

–   tekintettel eljárási szabályzata 62. cikkére,

–   tekintettel a Foglalkoztatási és Szociális Bizottság második olvasatra adott ajánlására (A6-0207/2009),

1.   jóváhagyja a közös álláspontot, annak módosított formájában;

2.   utasítja elnökét, hogy továbbítsa a Parlament álláspontját a Tanácsnak és a Bizottságnak.

Az Európai Parlament álláspontja, amely második olvasatban 2009. április 22-én került elfogadásra a szociális biztonsági rendszerek koordinálásáról szóló 883/2004/EK rendelet módosításáról és mellékletei tartalmának meghatározásáról szóló .../2009/EKeurópai parlamenti és tanácsi rendelet elfogadására tekintettel

(A Parlament és a Tanács megállapodása következtében a Parlament második olvasatban elfogadott álláspontja megegyezik a végleges jogalkotási aktussal 988/2009/EK rendelet).

(1) Elfogadott szövegek, 2008.7.9., P6_TA(2008)0349.

Az Európai Parlament 2009. április 22-i jogalkotási állásfoglalása a Tanácsi közös álláspontjáról a szociális biztonsági rendszerek koordinálásáról szóló 883/2004/EK rendelet végrehajtási szabályainak megállapításáról szóló európai parlamenti és tanácsi rendelet elfogadására tekintettel (14516/4/2008 – C6-0006/2009 – 2006/0006(COD))

P6_TA(2009)0223 A6-0204/2009

(Együttdöntési eljárás: második olvasat)

Az Európai Parlament,

–   tekintettel a Tanács közös álláspontjára (14516/4/2008 – C6-0006/2009),

–   tekintettel a Bizottságnak a Parlamenthez és a Tanácshoz intézett javaslatával (COM(2006)0016) kapcsolatban az első olvasat során kialakított álláspontjára(1),

–   tekintettel a módosított javaslatra (COM(2008)0647),

–   tekintettel az EK-Szerződés 251. cikkének (2) bekezdésére,

–   tekintettel eljárási szabályzata 62. cikkére,

–   tekintettel a Foglalkoztatási és Szociális Bizottság második olvasatra adott ajánlására (A6-0204/2009),

1.   jóváhagyja a közös álláspontot, annak módosított formájában;

2.   utasítja elnökét, hogy továbbítsa a Parlament álláspontját a Tanácsnak és a Bizottságnak.

Az Európai Parlament álláspontja, amely második olvasatban 2009. április 22-én került elfogadásra a szociális biztonsági rendszerek koordinálásáról szóló 883/2004/EK rendelet végrehajtására vonatkozó eljárás megállapításáról szóló .../2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet elfogadására tekintettel

(A Parlament és a Tanács megállapodása következtében a Parlament második olvasatban elfogadott álláspontja megegyezik a végleges jogalkotási aktussal 987/2009/EK rendelet).

(1) Elfogadott szövegek, 2008.7.9., P6_TA(2008)0348.

Az Európai Parlament 2009. április 22-i jogalkotási állásfoglalása a több tagállam által indított európai metrológiai kutatási és fejlesztési programban való közösségi részvételről szóló európai parlamenti és tanácsi határozatra irányuló javaslatról (COM(2008)0814 – C6-0468/2008 – 2008/0230(COD))

P6_TA(2009)0224 A6-0221/2009

(Együttdöntési eljárás: első olvasat)

Az Európai Parlament,

–   tekintettel a Bizottságnak az Európai Parlamenthez és a Tanácshoz intézett javaslatára (COM(2008)0814),

–   tekintettel az EK-Szerződés 251. cikkének (2) bekezdésére, 169. cikkére és 172. cikkének második bekezdésére, amely alapján a Bizottság javaslatát benyújtotta a Parlamenthez (C6-0468/2008),

–   tekintettel a Tanács képviselőjének 2009. április 7-i írásbeli kötelezettségvállalására, amely szerint elfogadja az álláspontot annak módosított formájában az EK-Szerződés 251. cikke (2) bekezdése második albekezdésének első franciabekezdésével összhangban,

–   tekintettel eljárási szabályzata 51. cikkére,

–   tekintettel az Ipari, Kutatási és Energiaügyi Bizottság jelentésére és a Belső Piaci és Fogyasztóvédelmi Bizottság véleményére (A6-0221/2009),

1.   jóváhagyja a Bizottság javaslatát, annak módosított formájában;

2.   felhívja a Bizottságot, hogy utalja az ügyet újból a Parlamenthez abban az esetben, ha javaslatát lényegesen módosítani kívánja, vagy helyébe másik szöveget szándékozik léptetni;

3.   utasítja elnökét, hogy továbbítsa a Parlament álláspontját a Tanácsnak és a Bizottságnak.

Az Európai Parlament álláspontja, amely első olvasatban 2009. áprils 22-én került elfogadásra a több tagállam által indított európai metrológiai kutatási és fejlesztési programban való közösségi részvételről szóló .../2009/EKeurópai parlamenti és tanácsi irányelv elfogadására tekintettel

(A Parlament és a Tanács megállapodása következtében a Parlament első olvasatban elfogadott álláspontja megegyezik a végleges jogalkotási aktussal 912/2009/EK határozat).

Az Európai Parlament 2009. április 22-i jogalkotási állásfoglalása a fát és fatermékeket piaci forgalomba bocsátó piaci szereplők kötelezettségeinek meghatározásáról szóló európai parlamenti és tanácsi rendeletre irányuló javaslatról (COM(2008)0644 – C6-0373/2008 – 2008/0198(COD))

P6_TA(2009)0225 A6-0115/2009

(Együttdöntési eljárás: első olvasat)

Az Európai Parlament,

–   tekintettel a Bizottságnak az Európai Parlamenthez és a Tanácshoz intézett javaslatára (COM(2008)0644),

–   tekintettel az EK-Szerződés 251. cikkének (2) bekezdésére és 175. cikkének (1) bekezdésére, amelyek alapján a Bizottság benyújtotta javaslatát a Parlamentnek (C6-0373/2008),

–   tekintettel eljárási szabályzata 51. cikkére,

–   tekintettel a Környezetvédelmi, Közegészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Bizottság jelentésére, valamint a Fejlesztési Bizottság és a Nemzetközi Kereskedelmi Bizottság véleményére (A6-0115/2009),

1.   jóváhagyja a Bizottság javaslatát, annak módosított formájában;

2.   felhívja a Bizottságot, hogy utalja az ügyet újból a Parlamenthez abban az esetben, ha javaslatát lényegesen módosítani kívánja, vagy helyébe másik szöveget szándékozik léptetni;

3.   utasítja elnökét, hogy továbbítsa álláspontját a Tanácsnak és a Bizottságnak.

Az Európai Parlament álláspontja amely első olvasatban 2009. április 22-én került elfogadásra a fát és fatermékeket piaci forgalomba bocsátó piaci szereplők kötelezettségeinek meghatározásáról szóló 2009/.../EK európai parlamenti és tanácsi irányelv elfogadására tekintettel

(EGT-vonatkozású szöveg)

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Közösséget létrehozó szerződésre, és különösen 175. cikkének (1) bekezdésére,

tekintettel a Bizottság javaslatára║,

tekintettel az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság véleményére(1),

tekintettel a Régiók Bizottságának véleményére(2),

a Szerződés 251. cikkében megállapított eljárásnak megfelelően(3),

mivel:

(1)  Az erdők a környezeti, gazdasági és szociális előnyök széles választékát nyújtják, beleértve a fát és egyéb nem-fa erdészeti termékeket, környezetvédelmi szolgáltatásokat és lakóhelyet a helyi közösségek számára.

(2)  Az erdei környezet értékes örökség, amelyet védeni és őrizni kell, és – ahol megvalósítható – helyreállítani a biológiai sokféleség és az ökológiai rendszer-funkciók fenntartásának, az éghajlat védelmének, valamint az őshonos népek és a helyi és az erdőgazdálkodástól függő közösségek jogai megőrzésének alapvető célja érdekében.

(3)  Az erdő gazdasági erőforrás, megművelése jólétet és foglalkoztatást generál. Az erdőművelésnek az éghajlatra is pozitív hatása van, mivel az erdészeti termékek helyettesíthetnek nagyobb energiafogyasztó termékeket.

(4)  Nagyon fontos – különösen éghajlati szempontból –, hogy a közösségi piacon működő alvállalkozók csak legális fakitermelésből származó faterméket hozzanak piaci forgalomba, mivel az ilyen fatermék biztosítja az erdő fontos szén-dioxid-megkötő funkciójának zavartalanságát. Ráadásul, a legális fakitermelésből származó fa építőanyagként – például faházakban – történő felhasználása elősegíti a szén-dioxid megkötését hosszú távú alapon is.

(5)  Az erdőgazdálkodás nagymértékben járul hozzá a társadalmi és gazdasági fejlődéshez a fejlődő országokban, és sok ember számára jelent elsődleges jövedelemforrást ezekben az országokban. Fontos tehát, hogy ne fékeződjön e fejlődés és jövedelemforrás, inkább arra kell koncentrálni, hogyan lehet előmozdítani az erdőgazdálkodás fenntarthatóbb fejlesztését ezekben az országokban.

(6)  A fa és fatermékek iránti, világszerte növekedő keresletnek köszönhetően, párosulva az erdőgazdálkodási ágazatot jellemző intézményi és irányítási hiányosságokkal számos fatermelő országban, az illegális fakitermelés és a kapcsolódó kereskedelem egyre nagyobb aggodalomra okot adó kérdéssé vált.

(7)  Nyilvánvaló, hogy a természetes erdei erőforrásokra nehezedő nyomás, valamint a fa és a fatermékek iránti kereslet gyakran túl nagy, és hogy a Közösségnek csökkentenie kell az erdei ökoszisztémákra gyakorolt hatását, függetlenül attól, hogy e hatások hol jelennek meg.

(8)  Az illegális fakitermelés - párosulva egy jelentős számú fakitermelő ország erdőgazdálkodási ágazatát jellemző intézményi és irányítási hiányosságokkal - nagy nemzetközi jelentőséggel bíró, átfogó probléma. Az illegális fakitermelés jelentős fenyegetést jelent az erdők számára, mivel hozzájárul az erdőirtás és erdőpusztulás folyamatához, amely a szén-dioxid-kibocsátás mintegy 20%-áért felelős, befolyásolja az elsivatagosodást és a sztyeppeképződési folyamatot, mivel felerősíti a talajeróziót és súlyosbítja a rendkívüli időjárási eseményeket és az ezek miatt bekövetkező árvizeket, veszélyezteti a biológiai sokféleséget, tönkreteszi az őshonos népek természetes lakóhelyét,valamint ellehetetleníti a fenntartható erdőgazdálkodást és -fejlesztést. Továbbá társadalmi, politikai és gazdasági hatásai is vannak, aláásván gyakran a jó kormányzással kapcsolatos célok irányába történő haladást, valamint veszélyezteti az erdőgazdálkodástól függő helyi közösségeket és az őshonos népek jogait is.

(9)  E rendelet célja, hogy leállítsa az illegálisan kitermelt fával és az ilyen fából készült termékekkel folytatott kereskedelmet az EU-ban, és világszerte hozzájáruljon az erdőirtás és az erdőpusztulás, az ezzel kapcsolatos szén-dioxid-kibocsátás és a biodiverzitásban bekövetkező veszteség megállításához, ugyanakkor elősegítse a fenntartható gazdasági növekedést, a fenntartható emberi fejlődést, valamint az őshonos és helyi népek tiszteletét. E rendeletnek hozzá kell járulnia többek között az alábbi dokumentumokban foglalt kötelezettségek és vállalások teljesítéséhez: 1992. évi egyezmény a biológiai sokféleségről (CBD); 1973. évi egyezmény a veszélyeztetett vadon élő állat- és növényfajok nemzetközi kereskedelméről (CITES); 1983. évi, 1994. évi és 2006. évi nemzetközi megállapodások a trópusi faanyagokról (ITTAs); 2002. évi ENSZ éghajlatváltozási keretegyezmény (UNFCCC); 1994. évi ENSZ egyezmény az elsivatagosodás elleni küzdelemről; 1992. évi riói nyilatkozat a környezetről és a fejlődésről; a fenntartható fejlődésről szóló csúcstalálkozó által, 2002. szeptember 4-én elfogadott johannesburgi nyilatkozat és végrehajtási terv; az ENSZ kormányközi erdészeti panelnek az 1997-es ENSZ Közgyűlés rendkívüli ülése (UNGASS) által jóváhagyott intézkedési javaslatai és a nemzetközi erdészeti fórum intézkedési javaslatai; az ENSZ Környezetvédelmi és Fejlesztési Konferencia (UNCED) 1992. évi, jogilag nem kötelező érvényű, irányadó nyilatkozata egy, minden erdőtípus kezelésére, megőrzésére és fenntartható fejlődésére vonatkozó globális megegyezés alapelveiről szóló; az UNCED által, 1992. júniusban elfogadott 'Agenda 21'; az UNGASS 1997-es határozata az Agenda 21 további végrehajtását szolgáló programról; 2000. évi Millenniumi Nyilatkozat; 1982. évi Természetvédelmi Világcharta; az emberi környezetről szóló, 1972-es ENSZ konferencia nyilatkozata; 1972. évi cselekvési terv az emberi környezetért; az ENSZ Erdészeti Fórum 4/2. sz. határozata; 1979. évi egyezmény az európai vadon élő növények, állatok és természetes élőhelyeik védelméről; a 2003. évi korrupció elleni ENSZ egyezmény (UNCAC).

(10)  A hatodik közösségi környezetvédelmi cselekvési program meghatározásáról szóló, 2002. július 22-i 1600/2002/EK európai parlamenti és tanácsi határozat(4) prioritásként határozta meg aktív intézkedések lehetőségének vizsgálatát az illegálisan kitermelt fa kereskedelmének megakadályozása és az ellene való küzdelem érdekében, valamint a Közösség és a tagállamok további aktív részvételét az erdőkkel kapcsolatos kérdésekre vonatkozó globális és regionális határozatok és megállapodások végrehajtásában.

(11)  Az "Erdőgazdálkodással kapcsolatos jogérvényesítés, irányítás és kereskedelem (FLEGT) - Javaslat egy EU cselekvési tervre" című, 2003. május 21-i bizottsági közlemény(5) javaslatot tett egy intézkedéscsomagra az illegális fakitermelés és a kapcsolódó kereskedelem problémájának kezelésére irányuló nemzetközi erőfeszítések támogatása és a fenntartható erdőgazdálkodás tágabb céljához való hozzájárulás érdekében.

(12)  A Tanács és az Európai Parlament, felismervén, hogy a Közösségnek a fenntartható fejlődés, a fenntartható erdőgazdálkodás és a szegénység csökkentése, valamint a társadalmi méltányosság és a nemzeti szuverenitás keretein belül hozzá kell járulnia az illegális fakitermelés problémájának kezelésére és a fenntartható legális fakitermelést támogatására irányuló globális erőfeszítésekhez, üdvözölte a szóban forgó közleményt.

(13)  Összhangban az említett közlemény céljával, nevezetesen annak biztosításával, hogy csak olyan fatermékek lépjenek be a Közösségbe, amelyeket az előállító ország nemzeti jogi szabályozásával összhangban állítottak elő, a Közösség olyan önkéntes partnerségi megállapodások (VPA-k) megkötéséről tárgyalt a fatermelő országokkal (partnerországok), amelyek jogilag kötelező erejű kötelezettséget rónak a felekre egy engedélyezési rendszer bevezetésére, valamint a VPA-kban meghatározott fával és fatermékekkel való kereskedelem szabályozására.

(14)  A Közösségnek a főbb fafogyasztó országokkal, így az Egyesült Államokkal, Kínával, Oroszországgal és Japánnal folytatott kétoldalú tárgyalások során is szorgalmaznia kellene az illegális fakitermelés problémájának megvitatását, az egyes országok fapiacán a piaci szereplők számára előírt megfelelő kötelezettségek fokozatos összehangolását, valamint egy illegális fakitermelésre vonatkozó, független, globális riasztórendszer és nyilvántartás létrehozását, például az Interpol és egy megfelelő ENSZ szerv részvételével, és a legújabb műholdas felderítési technológiák felhasználásával.

(15)  Az ökológiailag nemzetközi jelentőségű erdőkkel rendelkező országok piaci szereplőinek különleges felelősséget kell viselniük a fakitermelés fenntarthatóságáért.

(16)  Tekintettel a probléma kiterjedt és sürgető voltára, szükséges tevékenyen támogatni az illegális fakitermelés és a kapcsolódó kereskedelem elleni küzdelmet, csökkenteni a Közösség erdei ökoszisztémákra gyakorolt hatását,kiegészíteni és megerősíteni a VPA-kezdeményezést, valamint javítani a szegénység csökkentésére, az erdők konzerválására és a magas szintű környezetvédelemre irányuló - beleértve az éghajlatváltozás és a biodiverzitási veszteség elleni küzdelmet is - politikák közötti szinergiákat.

(17)  A megelőző fellépés elve alapján az ellátási lánc minden szereplőjének osztoznia kell a felelősségben az illegálisan kitermelt fa és fatermékek piaci forgalomba hozatalával kapcsolatos kockázat kiküszöbölését illetően.

(18)  El kell ismerni a Közösséggel FLEGT VPA-kat kötő országok erőfeszítéseit és az azokban foglalt elveket, különösen a legálisan kitermelt fa fogalmának meghatározását illetően. Figyelembe kell venni azt is, hogy a FLEGT engedélyezési rendszer alapján a Közösségbe csak a vonatkozó nemzeti jogi szabályozással összhangban kitermelt fa és fatermékek exportálhatók. ║ Ezért az Európai Közösségbe irányuló faanyag-behozatal FLEGT engedélyezési rendszerének létrehozásáról szóló, 2005. december 20-i 2173/2005/EK tanácsi rendelet(6) II. és III. mellékletében felsorolt, a szóban forgó ║ rendelet I. mellékletében felsorolt partnerországokból származó fatermékeket legálisan kitermeltnek kell tekinteni, feltéve, hogy megfelelnek az említett rendeletnek és minden végrehajtási rendelkezésnek. A VPA-kban foglalt elveknek, különösen a "legálisan előállított fa" fogalom-meghatározást illetően, tartalmazniuk és biztosítaniuk kell a fenntartható erdőgazdálkodást, a biológiai sokféleség fenntartását, az erdőtől függő helyi közösségek és az őshonos népek védelmét, valamint e közösségek és népek jogainak védelmét.

(19)  Figyelembe kell venni azt a tényt is, hogy a veszélyeztetett vadon élő állat- és növényfajok nemzetközi kereskedelméről szóló egyezmény (CITES) arra kötelezi az egyezményben részes feleket, hogy csak akkor adjanak CITES exportengedélyt, ha az adott CITES-ben felsorolt fajta kitermelése – többek között – az exportáló ország nemzeti jogi szabályozásával összhangban történt. Ezért a vadon élő állat- és növényfajok számára kereskedelmük szabályozása által biztosított védelemről szóló, 1996. december 9-i 338/97/EK tanácsi rendelet(7) A., B. és C. mellékletében felsorolt fafajtákból készült fatermékeket legálisan kitermeltnek kell tekinteni, feltéve, hogy megfelelnek az említett rendeletnek és minden végrehajtási rendelkezésnek.

(20)  Figyelembe véve az illegális fakitermelés komplexitását, ami az alapjául szolgáló tényezőket és a hatásokat illeti, csökkenteni kell az illegális magatartást ösztönző tényezőket a piaci szereplők magatartásának befolyásolása révén. A követelmények és kötelezettségek szigorítása, valamint a piaci szereplőknek az EU piacán illegális fa és fatermékek forgalomba bocsátásáért és forgalmazásáért való felelősségre vonását szolgáló jogi eszközök megerősítése a piaci szereplőket az illegális szállítókkal folytatott kereskedelemtől való elrettentés leghatékonyabb megoldásai közé tartozik.

(21)  Nemzetközi megállapodást élvező fogalom-meghatározás hiányában, a fakitermelés helye szerinti ország jogi szabályozását kell tekinteni elsődleges alapnak annak meghatározásához, hogy mi minősül illegális fakitermelésnek. A jogszerűségi követelmények alkalmazása során figyelembe kell venni továbbá a nemzetközi normákat, beleértve többek között a következő szervezetek, illetve folyamatok normáit: az Afrikai Fakitermelők Szervezete (African Timber Organisation); a Nemzetközi Trópusifa-szervezet; a mérsékelt égövi és északi erdők védelmére és fenntartható művelésére vonatkozó kritériumokról és indikátorokról szóló montreáli folyamat; valamint a fenntartható erdőgazdálkodás kritériumaival és indikátoraival foglalkozó páneurópai erdészeti kezdeményezés. A jogszerűségi követelmények ilyen alkalmazásának hozzá kell járulnia a nemzetközi kötelezettségvállalások, elvek és ajánlások végrehajtásához, beleértve a klímaváltozás hatásainak mérséklésére, a biodiverzitási veszteség csökkentésére, a szegénység kiküszöbölésére, az elsivatagosodási folyamat lassítására, valamint az őshonos népek, a helyi és az erdőtől függő közösségek jogainak védelmére és előmozdítására vonatkozóakat is. A fakitermelő országnak nyilvántartást kell vezetnie az összes legális fakitermelésről, beleértve a fafajtákra és a maximális fakitermelésre vonatkozó részletes adatokat is.

(22)  Sok fatermék számos eljáráson megy keresztül első piaci forgalomba helyezése előtt és után. A szükségtelen adminisztratív terhek elkerülése érdekében - az ellátási láncban résztvevő valamennyi piaci szereplő helyett - csupán a fát és fatermékeket első ízben piaci forgalomba helyezők számára kell előírni követelményként az illegálisan kitermelt fa és fatermékek piaci forgalomba hozatala kockázatának minimalizálását szolgáló intézkedések és eljárások (megfelelő gondosság) teljes rendszerének bevezetését. Az ellátási láncban részt vevő valamennyi piaci szereplőt köti azonban az illegális fakitermelésből származó fa vagy fatermékek piaci forgalomba hozatalának általános tilalma, és ennek érdekében kellő gondossággal kell eljárniuk.

(23)  A közösségi piacon a fa és fatermékek ellátási láncaiban érdekelt valamennyi szereplőnek (kereskedők és gyártók) egyértelműen fel kell tüntetnie a felkínált terméken a forrást vagy a beszállítót, ahonnan a fa származik.

▌

(24)  A piaci szereplőknek, amelyek első alkalommal bocsátanak fát és fatermékeket a közösségi piacon forgalomba, megfelelő gondosságot kell tanúsítaniuk egy║megfelelő gondosságon alapuló rendszeren keresztül ║, hogy minimalizálják az illegálisan kitermelt fa és fatermékek piaci forgalomba hozatalának kockázatát.

(25)   A megfelelő gondosságon alapuló rendszernek hozzáférést kell biztosítania a közösségi piacon forgalomba bocsátott fa és fatermékek beszerzési forrásaihoz és beszállítóihoz, valamint az alkalmazandó jogszabályok betartására vonatkozó információhoz.

(26)  E rendelet végrehajtása során a Bizottságnak és a tagállamoknak különös figyelmet kell szentelniük a kis- és középvállalkozások (kkv-k) sajátos sebezhetőségének és korlátozott erőforrásaiknak. Rendkívül fontos, hogy e vállalkozásokat ne terheljék bonyolult szabályok, amelyek gátolják a fejlődésüket. A Bizottságnak ezért - amennyire lehetséges, az elfogadás előtt álló kisvállalkozói intézkedéscsomagban meghatározott mechanizmusok és alapelvek alapján - egyszerűsített rendszert kell kidolgoznia a kkv-kra e rendelet szerint vonatkozó kötelezettségek tekintetében, anélkül, hogy az veszélyeztetné a rendelet tárgyát és célját, valamint életképes alternatívákat kell nyújtania e kkv-knak, képessé téve őket a közösség jogszabályaival összhangban történő működésre.

(27)  E rendelet végrehajtásának megkönnyítése és a helyes gyakorlatok kialakításához való hozzájárulás érdekében helyénvaló azoknak a szervezeteknek az elismerése, amelyek alkalmas és hatékonykövetelményeket dolgoztak ki a megfelelő gondosságon alapuló rendszerek megvalósítására. Ezen elismert szervezeteknek a jegyzékét nyilvánosságra kell hozni.

(28)  Ugyanebből a célból az Európai Uniónak ösztönöznie kell a fent említett szervezeteket, hogy működjenek együtt környezetvédelmi és emberi jogi szervezetekkel annak érdekében, hogy támogassák a megfelelő gondosságon alapuló rendszereket és azok ellenőrzését.

(29)  Az illetékes hatóságoknak figyelemmel kell kísérniük, hogy a piaci szereplők teljesítik-e a rendeletben meghatározott kötelezettségeiket. E célból az illetékes hatóságoknak hivatalos ellenőrzéseket kell végrehajtaniuk, beleértve a vámellenőrzéseket is, és szükség esetén korrekciós intézkedések megtételére kötelezniük a piaci szereplőket.

(30)  Az illetékes hatóságoknak nyilvántartást kell vezetniük az ellenőrzésekről, és ezekről egy összefoglalót nyilvánosan hozzáférhetővé kell tenniük, összhangban a környezeti információkhoz való nyilvános hozzáférésről szóló, 2003. január 28-i 2003/4/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvvel(8).

(31)  Figyelemmel az illegális fakitermelés és a kapcsolódó kereskedelem nemzetközi jellegére, az illetékes hatóságoknak együtt kell működniük egymással, környezetvédelmi és emberi jogi szervezetekkel, valamint harmadik országok és/vagy a Bizottság közigazgatási hatóságaival.

(32)  A tagállamoknak gondoskodniuk kell arról, hogy e rendelet megsértését hatékony, arányos és visszatartó erejű szankciókkal büntessék.

(33)  Az e határozat végrehajtásához szükséges intézkedéseket a Bizottságra ruházott végrehajtási hatáskörök gyakorlására vonatkozó eljárások megállapításáról szóló, 1999. június 28-i 1999/468/EK tanácsi határozattal(9) összhangban kell elfogadni.

(34)  Különösen, a Bizottságot fel kell hatalmazni, hogy részletes szabályokat fogadjon el a kellő gondosságon alapuló rendszer alkalmazására vonatkozóan, és különösen az illegálisan kitermelt fa és fatermékek piaci forgalomba helyezésével kapcsolatos kockázat értékelésére vonatkozó kritériumokat, kritériumokat állapítson meg az ellenőrző szervezetek által kidolgozott, a megfelelő gondosságon alapuló rendszerek elismerésére vonatkozóan, és dolgozza át az e rendelet hatálya alá tartozó fa és fatermékek listáját, amennyiben a fa vagy fatermékek technikai jellemzői, végfelhasználása vagy előállítási folyamatai szükségessé tesznek ilyen változtatásokat. Mivel a fenti intézkedések általános hatályúak, és e rendeletnek új, nem alapvető fontosságú elemekkel történő kiegészítése révén a nem alapvető fontosságú elemeinek módosítására irányulnak, azokat az 1999/468/EK határozat 5a. cikkében előírt, ellenőrzéssel történő szabályozási bizottsági eljárással összhangban kell elfogadni.

▌

(35)  A fenntartható erdőgazdálkodás fejlődése folyamatban lévő folyamat, ezért e rendeletet rendszeresen kell értékelni, aktualizálni és módosítani, az új kutatási eredményeknek megfelelően. A Bizottságnak ezért rendszeresen elemeznie kell a legújabb, rendelkezésre álló kutatási és fejlesztési eredményeket, és az elemzésének következtetéseit és a javasolt módosításokat jelentésben kell az Európai Parlament elé terjesztenie.

(36)  Az erdészeti termékek zavartalanul működő belső piacának biztosítása érdekében a Bizottságnak folyamatosan elemeznie kell e rendelet hatásait. Különös figyelmet kell fordítani a rendelet következményeire a közösségi piacon működő kkv-kra nézve. A Bizottságnak ezért – ennek megfelelően és rendszeresen - tanulmányt és hatáselemzést kell készítenie a rendelet belső piacra gyakorolt hatásairól is - különös tekintettel a kkv-kra -, a fenntartható erdőgazdálkodásra gyakorolt hatásai mellett. Ezt követően a Bizottságnak jelentést kell benyújtania az Európai Parlamentnek elemzéséről, következtetéseiről és intézkedési javaslatairól.

(37)  Mivel e rendelet célkitűzései - nevezetesen a meglévő politikai keretek kiegészítése és megerősítése, valamint az illegális fakitermelés és a kapcsolódó kereskedelem elleni küzdelem támogatása - a tagállamok által nem valósíthatóak meg kielégítően, és ezért, azok léptéke miatt, közösségi szinten könnyebben elérhetőek, a Közösség intézkedéseket hozhat a Szerződés 5. cikkében foglalt szubszidiaritás elvével összhangban. Az említett cikkben foglalt arányossági elvvel összhangban a rendelet nem lépi túl a szóban forgó célkitűzések eléréséhez szükséges mértéket,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

Tárgy és célkitűzés

Ez a rendelet a fát és fatermékeket piaci forgalomba bocsátó vagy forgalmazó piaci szereplők kötelezettségeit határozza meg.

A piaci szereplők biztosítják, hogy kizárólag legálisan kitermelt fa és fatermékek piaci forgalmazására kerül sor.

A fát és fatermékeket piaci forgalomba bocsátó piaci szereplők megfelelő gondosságon alapuló rendszert alkalmaznak.

2. cikk

Fogalom-meghatározások

3. cikk

A piaci szereplők kötelezettségei

(1)  A piaci szereplők biztosítják, hogy kizárólag legálisan kitermelt fát és faterméket bocsátanak piaci forgalomba vagy forgalmaznak.

(2)  A fát és faterméket piaci forgalomba bocsátó piaci szereplők megfelelő gondosságon alapuló rendszert hoznak létre, amely tartalmazza a 4. cikk ║ bekezdésében említett elemeket, vagy egy, az 6. cikk (1) bekezdésében említett, elismert ellenőrző szervezet megfelelő gondosságon alapuló rendszerét veszik igénybe.

Meglevő nemzeti jogalkotási felügyelet és bármely önkéntes felügyeleti mechanizmus-lánc, amely megfelel az e rendelet szerinti követelményeknek, felhasználható a megfelelő gondosságon alapuló rendszer alapjaként.

(3)  A fát és faterméket forgalmazó piaci szereplőknek – a teljes ellátási láncon keresztül – képesnek kell lenniük:

(4)  A 2173/2005/EK tanácsi rendelet II. és III. mellékletében felsorolt, a szóban forgó rendelet I. mellékletében felsorolt partnerországokból származó fatermékeket, amelyek megfelelnek e rendeletnek és végrehajtási rendelkezéseinek, e rendelet alkalmazásában legálisan kitermeltnek kell tekinteni.

(5)  A 338/97/EK tanácsi rendelet A., B. és C. mellékletében felsorolt fafajtákból készült fatermékeket, amelyek megfelelnek az említett rendeletnek és végrehajtási rendelkezéseinek, e rendelet alkalmazásában legálisan kitermeltnek kell tekinteni.

4. cikk

A megfelelő gondosságon alapuló rendszerek

(1)  A 3. cikk (2) bekezdésében említett, a megfelelő gondosságon alapuló rendszer:

(2)  A Bizottság e cikk ║ végrehajtására intézkedéseket fogad el a szabályok egységes értelmezésének és a piaci szereplők általi tényleges végrehajtásának biztosítása érdekében. A Bizottság különösen kritériumokat határoz meg annak értékelésére, fennáll-e az illegálisan kitermelt fa és fatermékek közösségi piacra bocsátásának kockázata. Ennek során a Bizottság különös figyelmet fordít a kkv-k különleges helyzetére és teljesítőképességére, és amennyire lehetséges, adaptált és egyszerűsített, alternatív jelentéstételi és ellenőrzési rendszereket kínál e vállalkozásoknak, hogy e rendszerek ne váljanak túlságosan terhessé.

A terméktípussal, a forrással vagy az ellátási lánc összetettségével összefüggő tényezők alapján a fa és a fatermékek vagy a beszállítók egyes kategóriái 'magas kockázatúnak' minősülnek, ami a piaci szereplők részéről különleges gondosságon alapuló kötelezettségeket igényel.

A Bizottság nyilvántartást bocsát a nyilvánosság rendelkezésére a faanyagok és fatermékek magas kockázatúnak minősülő beszerzési forrásairól és beszállítóiról.

Az e rendelet nem alapvető fontosságú elemeinek kiegészítéssel történő módosítására irányuló intézkedéseket a 12. cikk (2) bekezdésében említett, ellenőrzéssel történő szabályozási eljárással összhangban kell elfogadni.

Az érintett piacai szereplőkkel a további végrehajtási intézkedések elfogadása előtt konzultálni kell.

(3)  Az egyes tagállamok számára megengedett, hogy - a fa és a fatermékek piaci forgalomba hozatalát illetően - az e rendeletben foglaltaknál szigorúbb követelményeket határozzanak meg a fa kitermelésére és származására vonatkozóan, a fenntarthatóság, a környezetvédelem, a biológiai sokféleség és az ökoszisztéma megőrzése, a helyi közösségek lakóhelyének védelme, az erdőtől függő közösségek védelme, az őshonos népek védelme és jogai, valamint az emberi jogok tekintetében.

5. cikk

Címkézés

A tagállamok biztosítják, hogy ...(10) valamennyi piaci forgalomba hozott és forgalmazott fát és faterméket címkével látnak el, megfelelően feltüntetve a 3. cikk (3) bekezdésében meghatározott adatokat.

6. cikk

Az ellenőrző szervezetek elismerése

(1)  A Bizottság a 12. cikk (3) bekezdésében említett szabályozási eljárással összhangban ellenőrző szervezetként ismeri el azt a magán- vagy közjogi szervezetet, amely a 4. cikk (1) bekezdésben meghatározott elemeket tartalmazó, megfelelő gondosságon alapuló rendszert hozott létre.

(2)  Az (1) bekezdésben foglalt elismerést kérelmező közjogi szervnek a következő követelményeknek kell megfelelnie:

(3)  Az (1) bekezdésben foglalt elismerést kérelmező magánjogi szervnek a következő követelményeknek kell megfelelnie:

(4)  Az ellenőrző szervezet a következő adatokat nyújtja be a Bizottságnak, elismerésre vonatkozó kérelmével együtt:

(5)  A 12. cikk (3) bekezdésében említett eljárással összhangban a Bizottsághatározarról, hogy megadja-e az elismerést az ellenőrző szervezetnekaz ellenőrző szervezet által a kérelemvagy a szervezetet elismerésre ajánló illetékes tagállami hatóság ajánlásánakbenyújtásától számított három hónapon belül.

A határozathozataltól számított15 napon belül a Bizottság értesíti a szervezet felett joghatósággal rendelkező tagállam illetékes hatóságát az ellenőrző szervezet elismeréséről hozott döntésről, egyúttal továbbítja a kérelem másolatát is.

A tagállami illetékes hatóságok - rendszeres időközönként vagy harmadik felek megalapozott aggályai alapján - ellenőrzést tartanak, beleértve a helyszíni ellenőrzéseket is,hogy megállapítsák, az ellenőrző szervezetek megfelelnek-e az (1) bekezdésben foglalt követelményeknek. Az ellenőrzésről szóló jelentéseket nyilvánosságra kell hozni.

Ha az ellenőrzést követően az illetékes hatóságok megállapítják, hogy az ellenőrző szervezetek nem felelnek meg az (1) és (2) bekezdésben vagy az (1) és (3) bekezdésben meghatározott követelményeknek, haladéktalanul tájékoztatják a Bizottságot, és továbbítanak számára minden, e tekintetben releváns bizonyítékot.

(6)  A 12. cikk (3) bekezdésében említett szabályozási eljárással összhangban a Bizottság visszavonja az ellenőrző szervezet elismerését, ha megállapítást nyert, hogy az (1) és (2) vagy az (1) és (3) bekezdésben meghatározott követelmények már nem teljesülnek.

(7)  Az illetékes hatóságok értesítik a Bizottságot bármely ellenőrző szervezet elismerésének, elismerése elutasításának vagy elismerése visszavonásának ajánlására vonatkozó döntésükről, a döntéshozataltól számított két hónapon belül.

(8)  A Bizottság e cikk ║ végrehajtása céljából intézkedéseket fogad el.

Az e rendelet nem alapvető fontosságú elemeinek a rendelet kiegészítésével történő módosítására irányuló intézkedéseket a 12. cikk (2) bekezdésében említett, ellenőrzéssel történő szabályozási eljárással összhangban kell elfogadni.

7. cikk

Az ellenőrző szervezetek jegyzéke

Az ║ elismert ellenőrző szervezetek jegyzékét a Bizottság közzéteszi az Európai Unió Hivatalos Lapjának C sorozatában, és hozzáférhetővé teszi a weboldalán. A jegyzéket rendszeresen frissítik.

8. cikk

Monitoring és ellenőrzőintézkedések

(1)  Az illetékes hatóságok ellenőrzéseket végeznek annak megállapítására, hogy a piaci szereplők megfelelnek-e a 3. cikk (1), (2) és (3) bekezdésében, valamint a 4. cikk (1) bekezdésében meghatározott követelményeknek.

(2)  Ellenőrzéseket az éves tervvel összhangban és/vagy harmadik felek megalapozott aggályai alapján végeznek; vagy minden olyan esetben, ahol a tagállam illetékes hatóságának arra utaló információ van a birtokában, amely kétségbe vonja, hogy a piaci szereplő megfelel a megfelelő gondosságon alapuló rendszerekre vonatkozóan e rendeletben előírt követelményeknek.

(3)  Az ellenőrzések többek között a következőkre terjedhetnek ki:

(4)  Az illetékes hatóságokat megbízható nyomon követési rendszerrel látják el, hogy követhessék a nemzetközi kereskedelmi forgalomban lévő fatermékek útját, továbbá nyilvános monitoring rendszerekkel, hogy értékelhessék a piaci szereplők teljesítményét kötelezettségeik végrehajtása terén, és segíthessenek a piaci szereplőknek a nagy kockázatú fa és fatermékek beszállítóinak azonosításában.

(5)  A piaci szereplők minden szükséges segítséget megadnak, hogy elősegítsék az (1) bekezdésben említett ellenőrzések elvégzését, nevezetesen a telephelyekhez való hozzáférés biztosítása és a dokumentáció vagy akták bemutatása tekintetében.

(6)  Ha az (1) bekezdésben említett ellenőrzéseket követően vélelmezhető, hogy a piaci szereplő megsértette a 3. cikkben meghatározott követelményeket, az illetékes hatóságok nemzeti jogszabályaikkal összhangban megkezdhetik a jogsértés teljes körű kivizsgálását, és - a nemzeti jogszabályoknak megfelelően és, a jogsértés súlyosságának függvényében - azonnali intézkedéseket hozhatnak, amelyek közé tartozhat többek között:

(7)  Az illetékes hatóságok által hozott azonnali intézkedéseknek olyan jellegűnek kell lenniük, hogy megakadályozzák az adott jogsértés folytatását, és az illetékes hatóságok számára lehetővé tegyék a vizsgálat befejezését.

(8)  Amennyiben az illetékes hatóságok megállapítják, hogy a megfelelő gondosság és kockázatértékelés technikai és irányítási rendszerei és eljárásai nem kielégítőek, a piaci szereplőt korrekciós intézkedések meghozatalára kötelezik.

9. cikk

Az ellenőrzésekről készült jegyzőkönyvek

(1)  Az illetékes hatóságok jegyzőkönyvet vezetnek a 8. cikk (1) bekezdésében említett ellenőrzésekről, feltüntetve különösen azok jellegét és eredményeit, beleértve a meghozandó korrekciós intézkedéseket is. Valamennyi ellenőrzésről készült jegyzőkönyvet legalább tíz évig kell megőrizni.

(2)  Az (1) bekezdésben említettjegyzőkönyveket - a 2003/4/EK irányelvvel összhangban - az interneten hozzáférhetővé kell tenni a nyilvánosság számára.

10. cikk

Együttműködés

(1)  E rendelet ║ betartásának biztosítása érdekében az illetékes hatóságok együttműködnek egymással és harmadik országok közigazgatási hatóságaival, valamint a Bizottsággal.

(2)  Az illetékes hatóságok megosztják a 8. cikk (1) bekezdésében említett ellenőrzések eredményeire vonatkozó információt a többi tagállam illetékes hatóságaival és a Bizottsággal.

11. cikk

Illetékes hatóságok

(1)  Minden tagállam kijelöl egy vagy több illetékes hatóságot, amely(ek) felelős(ek) e rendelet alkalmazásáért. E hatóságoknak megfelelő jogkört kell biztosítani e rendelet érvényesítésére, alkalmazásának ellenőrzése, a feltételezett jogsértéseknek a vámhatósággal együttműködésben történő kivizsgálása és a bűncselekményeknek a vádhatóság felé kellő időben történő bejelentése révén.

A tagállamok ... december 31-ig tájékoztatják a Bizottságot az illetékes hatóságok nevéről és címéről. A tagállamok tájékoztatják a Bizottságot az illetékes hatóságok nevében és címében bekövetkező bármely változásról.

(2)  A Bizottság az interneten nyilvánosságra hozza az illetékes hatóságok jegyzékét. A listát rendszeresen frissítik.

12. cikk

Szakbizottság

(1)  A Bizottság munkáját a fakereskedelmi szakbizottság segíti ║.

(2)  Az e bekezdésre történő hivatkozás esetén az 1999/468/EK határozat 5a. cikkének (1)-(4) bekezdését és 7. cikkét kell alkalmazni, figyelembe véve 8. cikkének rendelkezéseit is.

(3)  Ahol hivatkozás történik e bekezdésre, az 1999/468/EK határozat 5. és 7. cikkét kell alkalmazni, figyelembe véve 8. cikkének rendelkezéseit is.

13. cikk

A fenntarthatósági követelmények kidolgozása

...(11) a Bizottság jogalkotási javaslatot terjeszt az Európai Parlament és a Tanács elé a természetes erdőkből kitermelt valamennyi fára és fatermékre vonatkozó közösségi szabványról, amelynek célja a legmagasabb fenntarthatósági követelmények elérése.

14. cikk

Tanácsadó csoport

(1)  Az érdekeltek képviselőiből – beleértve többek között az erdőgazdálkodásra épülő ipar képviselőit, az erdőtulajdonosokat, a nem kormányzati szervezeteket és a fogyasztói csoportokat is – tanácsadó csoportot kell létrehozni, amelynek elnöke a Bizottság képviselője.

(2)  A tagállamok képviselői - saját kezdeményezésükre vagy a tanácsadó csoport meghívása alapján - részt vehetnek a tanácsadó csoport ülésein.

(3)  A tanácsadó csoport kidolgozza eljárási szabályzatát, amelyet a Bizottság honlapján közzé kell tenni.

(4)  A Bizottság biztosítja a tanácsadó csoport számára szükséges technikai és logisztikai támogatást, és üléseihez titkárságot biztosít.

(5)  A tanácsadó csoport megvizsgálja az elnöke által - akár saját kezdeményezésére, akár a tanácsadó csoport vagy a szakbizottság tagjainak kérésére - felvetett, az e rendelet alkalmazásával kapcsolatos ügyeket, és azokról véleményt bocsát ki.

(6)  A Bizottság a tanácsadó csoport véleményét továbbítja a szakbizottságnak.

15. cikk

Módosítások

A Bizottság bővítheti a fának és fatermékeknek a mellékletben meghatározott listáját, figyelemmel a technikai jellemzőkre, a végfelhasználásra és a termelési folyamatokra.

E rendelet nem alapvető fontosságú elemeinek a rendelet kiegészítésével történő módosítására irányuló intézkedéseket a 12. cikk (2) bekezdésében említett, ellenőrzéssel történő szabályozási eljárással összhangban kell elfogadni.

16. cikk

Szankciók

Ahol bírósági eljárás van folyamatban, a piaci szereplők felfüggesztik a fa és fatermékek beszerzését a kérdéses területekről.

A pénzbüntetés a súlyos jogsértés elkövetésével beszerzett fatermékek értékének legalább ötszöröse. A súlyos jogsértés öt éven belüli megismétlődése esetén a pénzbüntetés fokozatosan a súlyos jogsértés elkövetésével beszerzett fatermékek értékének legalább nyolcszorosára emelkedik.

A közpénzekre vonatkozóan a közösségi jogban meghatározott egyéb rendelkezések sérelme nélkül a tagállamok nem nyújthatnak semmiféle állami támogatást - nemzeti támogatási rendszerük alapján vagy közösségi pénzeszközökből - az e rendelet súlyos megsértéséért elítélt piaci szereplőknek addig, amíg nem került sor korrekciós intézkedések megtételére, valamint hatékony, arányos és visszatartó erejű szankciók alkalmazására.

A tagállamok ... december 31-ig értesítik a Bizottságot a szankciókra vonatkozó rendelkezésekről, és haladéktalanul értesítik bármely, azokat érintő későbbi módosításról is.

17. cikk

Jelentéstétel

(1)  A tagállamok első alkalommal ...(12)és ezt követően minden második évben jelentést nyújtanak be a Bizottságnak e rendeletnek az előző két év során történt alkalmazásáról.

(2)  E jelentések alapján a Bizottság jelentést készít, amelyet kétévente benyújt az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak.

(3)  A Bizottság a (2) bekezdésben említett jelentés készítése során figyelembe veszi a 2173/2005/EK rendelet alapján elfogadott FLEGT önkéntes partnerségi megállapodások megkötése és működtetése tekintetében elért előrelépést. A Bizottság megfontolja, hogy szükség van-e a rendelet felülvizsgálatára a FLEGT VPA-k működési tapasztalatai és az illegális fatermék problémájának kezelése terén való hatékonyságuk fényében.

18. cikk

A 2008/99/EK irányelv módosítása

A környezet büntetőjog általi védelméről szóló, 2008. november 19-i 2008/99/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv(13) ...(14) kezdődő hatállyal, a következők szerint módosul:

1.   a 3. cikk a következő ponttal egészül ki:"

ia. az illegálisan kitermelt fa vagy fatermékek piaci forgalmazása.

2.  Az A. melléklet az alábbi francia bekezdéssel egészül ki:

-  "Az Európai Parlament és a Tanács ...-i .../2009/EK rendelete a fát és a fatermékeket piaci forgalomba bocsátó piaci szereplők kötelezettségeinek meghatározásáról".

19. cikk

Felülvizsgálat

...(15)* és azt követően ötévente a Bizottság felülvizsgálja e rendelet működését annak tárgya és célja tekintetében, továbbá következtetéseiről és - azok alapján - a módosítási javaslatairól jelentést tesz az Európai Parlamentnek.

20. cikk

Hatálybalépés

E rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában történő kihirdetését követő hetedik napon lép hatályba.

A rendeletet …(16)-től kell alkalmazni.

E rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben,

az Európai Parlament részéről a Tanács részéről

az elnök az elnök

MELLÉKLET

Az e rendelet hatálya alá tartozó, a 2658/87/EGK tanácsi rendelet(17) I. mellékletében foglalt Kombinált Nómenklatúrában besorolt fa és fatermékek

1.  A 2173/2005/EK rendelet II. és III. mellékletében meghatározott termékek, amelyekre a FLEGT engedélyezési rendszer alkalmazandó;

2.  A Kombinált Nómenklatúra (KN)47., 48. és 49. árucsoportjába tartozó papíripari rostanyag és papír, kivéve a bambuszból és visszanyert (hulladék és használt) papírból készült termékeket;

3.  Fabútor, KN-kód: 9403 30, 9403 40, 9403 50 00, 9403 60 és 9403 90 30;

4.  Előre gyártott épület, KN-kód: 9406 00 20;

5.  Tűzifa hasáb, tuskó, rőzse, köteg vagy hasonló formában; faforgács vagy farost; fűrészpor, fahulladék és -maradék, akár hasáb, brikett, labdacs (pellet) vagy hasonló alakba tömörítve is, KN-kód: 4401;

6.  Ács- és épületasztalos-ipari termék, beleértve az üreges fapanelt is, összeállított padlópanelek, zsindely, fa (beleértve az össze nem állított lécet és szegélylécet parkettához) bármelyik széle, vége vagy felülete mentén összefüggő (folytatólagos) összeillesztésre előkészítve (hornyolt, barázdált, lesarkított, ferdén levágott, "V" illesztésű, peremezett, mintázott, legömbölyített vagy hasonló módon formázott), akár gyalulva, csiszolva vagy végillesztéssel összeállítva is, KN-kód: 4418;

7.  Farostlemez, irányított forgácselrendezésű lemez (OSB) és hasonló fatábla, akár gyantával vagy más szerves kötőanyagokkal tömörítve is, KN-kód: 4410;

8.  Rostlemez fából vagy más fatartalmú anyagból, akár gyantával vagy más szerves anyaggal összeragasztva is, KN-kód: 4411;

9.  Tömörített fa tömb, lap, szalag vagy profil alakban, KN-kód: 4413 00 00;

10.  Festmény, fénykép, tükör vagy hasonló tárgyak fakerete, KN-kód: 4414 00;

11.  Fából készült láda, doboz, rekesz, dob és hasonló csomagolóanyag; kábeldob fából; rakodólap, keretezett és más szállítólap; rakodólap-keret fából; koporsó, KN-kód: 4415;

12.  Hordó, kád, dézsa és fából készült más kádáripari termékek és azok elemei, beleértve a hordódongát is, KN-kód: 4416 00 00.

13.  A KN 94. és 95. árucsoportba sorolt egyéb fatermékek, beleértve a fajátékokat és a sportszereket is.

(1) HL C […]., […]., […]. o. (2) HL C […]., […]., […]. o. (3) Az Európai Parlament 2009. április 22-i álláspontja. (4) HL L 242., 2002.9.10., 1. o (5) COM(2003)0251., 2003.5.21. (6) HL L 347., 2005.12.30., 1. o. (7) HL L 61., 1997.3.3., 1. o. (8) HL L 41., 2003.2.14., 26. o. (9) HL L 184., 1999.7.17., 23. o. (10) * HL: E rendelet hatályba lépése után két éven belül. (11) * HL:E rendelet hatályba lépése után egy éven belül. (12) * HL: Kérjük, illessze be a rendelet hatályba lépését követő harmadik év április 30-ája dátumot. (13) 1 HL L 328., 2008.12.6., 28. o. (14) * HL: E rendelet hatályba lépése után egy évvel. (15) ** HL: E rendelet hatályba lépése után három évvel. (16) * HL: E rendelet hatálybalépése után egy évvel. (17) 1987. július 23-i 2658/87/EGK tanácsi rendelet a vám- és statisztikai nómenklatúráról, valamint a Közös Vámtarifáról (HL L 256., 1987.9.7., 1. o.).

Az Európai Parlament 2009. április 22-i jogalkotási állásfoglalása a tagállamok minimális kőolaj- és/vagy kőolajtermék-készletezési kötelezettségéről szóló tanácsi irányelvre irányuló javaslatról (COM(2008)0775 – C6-0511/2008 – 2008/0220(CNS))

P6_TA(2009)0226 A6-0214/2009

(Konzultációs eljárás)

Az Európai Parlament,

–   tekintettel a Bizottságnak a Tanácshoz intézett javaslatára (COM(2008)0775),

–   tekintettel az EK-Szerződés 100. cikkére, amelynek megfelelően a Tanács konzultált a Parlamenttel (C6-0511/2008),

–   tekintettel eljárási szabályzata 51. cikkére,

–   tekintettel az Ipari, Kutatási és Energiaügyi Bizottság jelentésére, valamint a Gazdasági és Monetáris Bizottság véleményére (A6-0214/2009),

1.   jóváhagyja a Bizottság módosított javaslatát;

2.   felkéri a Bizottságot javaslatának megfelelő, az EK-Szerződés 250. cikkének (2) bekezdése szerinti módosítására;

3.   felhívja a Tanácsot, hogy tájékoztassa a Parlamentet arról, ha az általa jóváhagyott szövegtől el kíván térni;

4.   felkéri a Tanácsot a Parlamenttel való konzultációra abban az esetben, ha lényegesen módosítani kívánja a Bizottság javaslatát;

5.   utasítja elnökét, hogy továbbítsa a Parlament álláspontját a Tanácsnak és a Bizottságnak.

A Bizottság által javasolt szöveg   Módosítás Módosítás 1 Irányelvre irányuló javaslat 1 preambulumbekezdés (1)  A Közösségben nagyon jelentős szerepe van a kőolaj- és a kőolajtermék-ellátásnak, jelesül a közlekedés és a vegyipar területén. (1)  A Közösségben nagyon jelentős szerepe van a kőolaj- és a kőolajtermék-ellátásnak, jelesül a közlekedés, a vegyipar és az energiaipar területén. A kőolaj- és kőolajtermék-ellátás megszakadása vagy a nem megfelelő készletmennyiség komoly pénzügyi veszteségeket okozhat a vállalkozásoknak és megbéníthatja a gazdaság egyéb ágazatait és az uniós polgárok mindennapi életét. Módosítás2 Irányelvre irányuló javaslat 1 a preambulumbekezdés (új) (1a)  A kőolaj továbbra is az egyik legfontosabb elsődleges energiaforrás, és ez a következő évtizedekben sem fog változni. Ugyanakkor egyre nagyobb kihívást fog jelenteni a tagállamok számára, hogy ésszerű áron biztosítsák a folyamatos kőolajellátást. Módosítás 3 Irányelvre irányuló javaslat 2 preambulumbekezdés (2)  A termelés növekvő koncentráltsága, a kőolajtartalékok csökkenése, valamint a világ kőolajtermék-fogyasztásának növekedése növeli az ellátási problémák veszélyét. (2)  A termelés növekvő koncentráltsága, a kőolajtartalékok csökkenése, valamint a világ kőolajtermék-fogyasztásának folyamatos növekedése komolyan növeli az ellátási problémák veszélyét. Módosítás 4 Irányelvre irányuló javaslat 2 a preambulumbekezdés (új) (2a)  Az Európai Unión belüli és azon kívüli kőolajtartalékok felkutatásának és kitermelésének célját szolgáló beruházások kedvező környezetének megteremtése érdekében hozott intézkedések mellett – amelyek lényegesek az olajtartalékok hosszú távú biztosítása érdekében – az olajtartalékok létrehozása bizonyított eszköze az ellátás rövid távú megszakadása ellensúlyozásának. Módosítás 5 Irányelvre irányuló javaslat 2 b preambulumbekezdés (új) (2b)  A tagállamok energiaszükségletük kielégítése szempontjából rendkívüli mértékben függnek a kőolaj-behozataltól. Módosítás 6 Irányelvre irányuló javaslat 4 a preambulumbekezdés (új) (4a)  Az Európai Unió globális szereplő, ezért az energiaellátás biztonságának fokozását célzó politikájának a politikai célkitűzések részét kell képeznie a tagjelölt és szomszédos országokkal fenntartott kapcsolataiban. Módosítás 7 Irányelvre irányuló javaslat 4 b preambulumbekezdés (új) (4b)  A Bizottságnak biztosítania kell, hogy azt a nyolc tagállamot, amely nem tagja a Nemzetközi Energiaügynökségnek1 (IEA), egyenlő mértékben vonják be az Európai Unió által az IEA-val konzultálva elfogadott határozatokba és meghozott intézkedésekbe. 1 Bulgária, Ciprus, Észtország, Lettország, Litvánia, Málta, Románia és Szlovénia. Módosítás 8 Irányelvre irányuló javaslat 4 c preambulumbekezdés (új) (4c)  A Nemzetközi Energiaügynökségben tagsággal nem bíró tagállamok érdekeit a Bizottságnak megfelelően kell képviselnie és védenie. Módosítás 9 Irányelvre irányuló javaslat 7 preambulumbekezdés (7)  Az Európai Tanács elnöksége a 2007. március 8–9-i brüsszeli üléséről szóló következtetésekben megállapította, hogy egyre fontosabb és sürgetőbb, hogy a Közösség integrált energiapolitikát alakítson ki az európai és a tagállami szinten hozott intézkedések összekapcsolásával.Ennélfogva alapvető fontosságú a különböző tagállami készletezési mechanizmusok egymáshoz közelítése. (7)  Az Európai Tanács elnöksége a 2007. március 8–9-i brüsszeli üléséről szóló következtetésekben megállapította, hogy egyre fontosabb és sürgetőbb, hogy a Közösség integrált energiapolitikát alakítson ki az európai és a tagállami szinten hozott intézkedések összekapcsolásával.Ennélfogva alapvető fontosságú a különböző tagállami készletezési mechanizmusok összeegyeztethetőségének biztosítása. Módosítás 10 Irányelvre irányuló javaslat 7 a preambulumbekezdés (új) (7a)  Az Európai Tanács 2008. október 15. és 16-i elnökségi következtetései hangsúlyozzák az Unió az iránti vágyát, hogy az energiaellátás megszakadásának esetére szolidaritási mechanizmust hozzon létre a tagállamok között, és az e célból szükséges valamennyi eszköz bevezetését javasolja. A kőolaj- és/vagy kőolajtermék-készletezés közösségi szinten koordinált, hatékony rendszere is fontos része az energiával kapcsolatos szolidaritás elve gyakorlati megvalósításának. Módosítás 11 Irányelvre irányuló javaslat 8 preambulumbekezdés (8)  A kőolajkészletek rendelkezésre állása és az energiaszolgáltatás védelme lényeges összetevői a tagállamok és a Közösség közbiztonságának. Közelebb kerülhetünk ezekhez a célokhoz, ha központi készletező szervezeteket vagy szolgálatokat hozunk létre a Közösségen belül.Ha a kőolajkészleteket a Közösségen belül bárhol tárolhatja az ebből a célból létrehozott központi szervezet vagy szolgálat, akkor annak lehetővé tételéhez, hogy a tagállamok optimálisan és a végfogyasztókra hárított tárolási költségek enyhítésével alakíthassák ki központi készletező szerveik belső jogi jogállását, elegendő megtiltani, hogy az említett készletezés haszonszerzési céllal történjen. (8)  A kőolajkészletek rendelkezésre állása és az energiaszolgáltatás védelme lényeges összetevői a tagállamok és a Közösség közbiztonságának.Aközponti készletezőszervezetek vagyszolgálatok Közösségenbelüli létrehozása hozzájárulna e célok költséghatékony megvalósításához.Ha a kőolajkészleteket a Közösségen belül bárhol tárolhatja az ebből a célból létrehozott központi szervezet vagy szolgálat,a tagállamok számára lehetővékell tenni, hogy optimálisan és a végfogyasztókra hárított tárolási költségek enyhítésével alakíthassák ki központi készletező szerveik belső jogi jogállásátés azon feltételeket, amelyek alapján készleteik tárolását más tagállamra vagy más készletező szervre bízzák. Módosítás 12 Irányelvre irányuló javaslat 8 a preambulumbekezdés (új) (8a)  A végfelhasználóikra nehezedő pénzügyi teher könnyítése érdekében a tagállamoknak a központi készletezési szervek között szorosabb együttműködésről, valamint regionális készletezési szervek létrehozásáról kell gondoskodniuk. Módosítás 13 Irányelvre irányuló javaslat 9 preambulumbekezdés (9)  Tekintettel a kőolajkészletekre vonatkozó közösségi szabályozás céljaira, egyes tagállamok ezekhez hozzáadódó biztonsággal kapcsolatos aggályaira, valamint a tagállamok közötti szigorú és átlátható szolidaritási mechanizmusok kialakítására irányuló szándékra, a központi szervek közvetítő nélküli tevékenységét az adott tagállam területére szükséges korlátozni. törölve Módosítás 14 Irányelvre irányuló javaslat 12 preambulumbekezdés (12)  A válsághelyzetekkel kapcsolatos politika végrehajtásával összefüggő igények, a tagállami készletezési mechanizmusok közelítése, valamint annak szükségessége miatt, hogy a készletek mennyisége(különösen válság esetén) áttekinthetőbb legyen, a tagállamoknak és a Közösségnek az e készletek feletti fokozottabb ellenőrzést lehetővé tevő eszközökkel kell rendelkezniük. (12)  A válsághelyzetekkel kapcsolatos politika végrehajtásával összefüggő igények, a tagállami készletezési mechanizmusok összeegyeztethetőségének biztosítása, valamint annak szükségessége miatt, hogy a készletek mennyisége(különösen válság esetén) áttekinthetőbb legyen, a tagállamoknak az e készletek feletti fokozottabb ellenőrzést lehetővé tevő eszközökkel kell rendelkezniük. Módosítás 15 Irányelvre irányuló javaslat 12 a preambulumbekezdés (új) (12a)  Noha elegendő rugalmasságot kell biztosítani a tagállamok számára, hogy megválaszthassák a saját földrajzi és szervezeti jellemzőikhez leginkább illő készletezési szabályokat, minden szükséges mechanizmust be kell vezetni annak lehetővé tétele érdekében, hogy a Bizottságnak bármikor pontos és megbízható adatokat nyújtsanak a készletek szintjéről. Módosítás 16 Irányelvre irányuló javaslat 12 b preambulumbekezdés (új) (12b)  Meg kell erősíteni a tagállamok szerepét a vészhelyzetek esetére szolgáló, kötelező olajkészletek fenntartásában és kezelésében. Módosítás 17 Irányelvre irányuló javaslat 14 preambulumbekezdés (14)  A Közösségen belüli kőolajellátás biztonságának fokozása érdekében indokolt, hogy a tagállamok vagy a központi szervek által tulajdonosként megszerzett készleteknek (az úgynevezett "speciális készletek") – amelyek létrehozására a tagállamok erre vonatkozó döntése alapján kerül sor – mennyisége a válság idején ténylegesen fennálló szükségletekhez igazodjon.Ezenkívül szükséges, hogy e készletek jogállása egyedi legyen, amely garantálja teljes rendelkezésre állásukat válság esetén.Ebből a célból az érintett tagállamoknak gondoskodniuk kell az ahhoz szükséges intézkedések meghozataláról, hogy feltétel nélkül kivonják a szóban forgó készleteket a hatósági végrehajtási eljárások hatálya alól. (14)  A Közösségen belüli kőolajellátás biztonságának fokozása érdekében indokolt, hogy a rendelkezésre álló készletek – ezen irányelvvel összhangban – elegendőek legyenek a szükségletek fedezésére legalább a meghatározott időtartamra.Ezenkívül szükséges, hogy e készletek jogállása egyedi legyen, amely garantálja teljes rendelkezésre állásukat válság esetén.Ebből a célból az érintett tagállamoknak gondoskodniuk kell az ahhoz szükséges intézkedések meghozataláról, hogy feltétel nélkül kivonják a szóban forgó készleteket a hatósági végrehajtási eljárások hatálya alól. Módosítás 18 Irányelvre irányuló javaslat 15 preambulumbekezdés (15)  A jelenlegi helyzetben indokolt a kötelezően az említett központi szervek vagy a tagállamok tulajdonában tárolandó készletek mennyiségének meghatározását az érintett tagállamok független döntésére bízni. (15)  A jelenlegi helyzetben indokolt a kötelezően az említett központi szervek vagy a tagállamok tulajdonában tárolandó készletek mennyiségének előzetes meghatározását az érintett tagállamok független döntésére bízni. Módosítás 19 Irányelvre irányuló javaslat 18 preambulumbekezdés (18)  Úgy tűnik, a készletekről szóló kimutatásoknak a 2006/67/EK irányelvben szereplő gyakorisága és rendelkezésre bocsátási határideje nem követi a világ más részein létrehozott különböző kőolaj-készletezési rendszerekben kialakított megoldásokat.Az energiaárak növekedésének makrogazdasági hatásairól szóló állásfoglalásában az Európai Parlament kinyilvánította, hogy támogatja a tájékoztatás gyakoribbá tételét. (18)  Úgy tűnik, a készletekről szóló kimutatásoknak a 2006/67/EK irányelvben szereplő gyakorisága és rendelkezésre bocsátási határideje nem követi a világ más részein létrehozott különböző kőolaj-készletezési rendszerekben kialakított megoldásokat.Az energiaárak növekedésének makrogazdasági hatásairól szóló állásfoglalásában az Európai Parlament kinyilvánította, hogy támogatja a tájékoztatás gyakoribbá tételét. Ugyanakkor biztosítani kell azt, hogy az adatok pontosak legyenek, és ne legyen szükség ezek heti vagy havi korrekciójára, ami továbbra is gyakran előfordul az Európai Unióban. Módosítás 20 Irányelvre irányuló javaslat 21 preambulumbekezdés (21)  Ugyanebből a célból a statisztikai kimutatások készítésének és közlésének kötelezettségét ki kell terjeszteni a biztonsági és a speciális készleteken kívüli készletekre is, és rendelkezni kell e kimutatások közlésének heti rendszerességéről. (21)  Ugyanebből a célból a statisztikai kimutatások készítésének és közlésének kötelezettségét ki kell terjeszteni a biztonsági és a speciális készleteken kívüli készletekre is, és rendelkezni kell e kimutatások közlésének havi rendszerességéről. A kereskedelmi olajkészletekről történő heti jelentéstétel hatékonyságáról szóló megvalósíthatósági tanulmány függvényében a Bizottságot fel kell hatalmazni arra, hogy a tagállamok számára előírhassa a heti jelentéstételi kötelezettséget, amennyiben biztosítható, hogy utólag csak kisebb kiigazítások lesznek szükségesek, és hogy ez jelentős előnyökkel jár a piaci átláthatóság tekintetében. Módosítás 21 Irányelvre irányuló javaslat 23 preambulumbekezdés (23)  A Bizottsággal közölt kimutatásokban előfordulhatnak eltérések vagy tévedések. Indokolt tehát, hogy a Bizottság szolgálatai által alkalmazott vagy megbízott személyek ellenőrizzék a készletek tényleges mennyiségét és a tagállami hatóságok által hivatkozott dokumentumokat. (23)  A Bizottsággal közölt kimutatásokban előfordulhatnak eltérések vagy tévedések. Indokolt tehát, hogy a Bizottság szolgálatai által alkalmazott vagy megbízott személyek a kinevezett tagállami ellenőrző hatóságokkal együtt, megalapozott gyanú esetén, ellenőrizzék a készletek tényleges mennyiségét és a tagállami hatóságok által hivatkozott dokumentumokat. Módosítás 22 Irányelvre irányuló javaslat 25 preambulumbekezdés (25)  Az egyéneknek a személyes adatok tagállamok általi kezelése vonatkozásában való védelmére a személyes adatok feldolgozása vonatkozásában az egyének védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról szóló, 1995. október 24-i 95/46/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv, a személyes adatok Bizottság általi kezelése vonatkozásában való védelmére pedig a személyes adatok közösségi intézmények és szervek által történő feldolgozása tekintetében az egyének védelméről, valamint az ilyen adatok szabad áramlásáról szóló, 2000. december 18-i 45/2001/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet vonatkozik. Ezek a jogi aktusok megkövetelik, hogy a személyes adatok kezelése jogszerű célból történjen, és hogy a véletlenül gyűjtött személyes adatokat haladéktalanul semmisítsék meg. (25)  Az egyéneknek a személyes adatok tagállamok általi kezelése vonatkozásában való védelmére a személyes adatok feldolgozása vonatkozásában az egyének védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról szóló, 1995. október 24-i 95/46/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv, a személyes adatok Bizottság általi kezelése vonatkozásában való védelmére pedig a személyes adatok közösségi intézmények és szervek által történő feldolgozása tekintetében az egyének védelméről, valamint az ilyen adatok szabad áramlásáról szóló, 2000. december 18-i 45/2001/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet vonatkozik. Ezen irányelv rendelkezéseit a 95/46/EK irányelv és a 45/2001/EK rendelet rendelkezéseinek sérelme nélkül kell alkalmazni. Módosítás 23 Irányelvre irányuló javaslat 29 preambulumbekezdés (29)  Mivel egyfelől közösségi szinten nincs egységesen meghatározva a speciális készletek kötelező minimális mennyisége, másfelől ez az irányelv számos új mechanizmust vezet be, indokolt végrehajtását a hatályba lépését követően viszonylag gyorsan értékelni. (29)  Mivel egyfelől közösségi szinten nincs egységesen meghatározva a speciális készletek kötelező minimális mennyisége, és figyelembe véve az olajpiac átláthatóságának növelését szolgáló – nevezetesen a kereskedelmi olajkészletekről történő heti jelentéstétel útján megvalósuló – intézkedések költségeire és hasznára irányuló jelenlegi tanulmányt, másfelől pedig ez az irányelv számos új mechanizmust vezet be, indokolt végrehajtását a hatályba lépését követően legalább három éven belül értékelni. Módosítás 24 Irányelvre irányuló javaslat 2 cikk – 1 bekezdés – e pont e)"a készletek forgalomba hozatalára irányuló hatályos nemzetközi döntés": a Nemzetközi Energiaügynökség Kormányzótanácsának hatályban lévő olyan döntése, amely valamely tagállam kőolaj- vagy kőolajtermék-készleteinek forgalomba hozatalára irányul; e)"a készletek forgalomba hozatalára irányuló hatályos nemzetközi döntés": a Nemzetközi Energiaügynökség Kormányzótanácsának hatályban lévő olyan döntése, amely a Nemzetközi Energiaügynökség valamely tagállama kőolaj- vagy kőolajtermék-készleteinek forgalomba hozatalára irányul; Módosítás 25 Irányelvre irányuló javaslat 2 cikk – 1 albekezdés – l a pont (új) la) "vészhelyzet": azon körülmények, amikor a kőolaj- vagy kőolajtermék-ellátás jelentős zavara áll fenn; Módosítás 26 Irányelvre irányuló javaslat 3 cikk – 4 bekezdés (4)  Az ebben a cikkben szereplő kötelezően tárolandó mennyiségek kiszámításának módszerei és módja a 24. cikk(2) bekezdésében említett szabályozási eljárással összhangban módosíthatók. (4)  Az ebben a cikkben szereplő kötelezően tárolandó mennyiségek kiszámításának módszerei és módja a 24. cikk(2) bekezdésében említett szabályozási eljárással összhangban, illetve a szakértőkkel és az érdekeltekkel folytatott konzultációt követően módosíthatók. Módosítás 27 Irányelvre irányuló javaslat 4 cikk – 3 bekezdés (3)  A készletek mennyiségének az(1) és a(2) bekezdésben meghatározott kiszámítási módszerei és módjai a 24. cikk(2) bekezdésében említett szabályozási eljárással összhangban módosíthatók. (3)  A készletek mennyiségének az(1) és a(2) bekezdésben meghatározott kiszámítási módszerei és módjai a 24. cikk(2) bekezdésében említett szabályozási eljárással összhangban, illetve a szakértőkkel és az érdekeltekkel folytatott konzultációt követően módosíthatók. Módosítás 28 Irányelvre irányuló javaslat 5 cikk – 1 bekezdés – 1 albekezdés (1)  A tagállamok gondoskodnak a területükön található biztonsági és a 9. cikk szerinti speciális készletekhez való fizikai hozzáférésnek és a készletek rendelkezésre állásának folyamatosságáról.Megállapítják az említett készletek azonosításának, könyvelésének és ellenőrzésének azon módszereit, amelyek lehetővé teszik e készletek bármely időpontban való ellenőrzését.Külön könyvelést kell vezetni azokról a biztonsági és speciális készletekről, amelyek a gazdasági szereplők tulajdonában lévő készletek részét képezik vagy e készletekkel együtt vannak tárolva. (1)  A tagállamok gondoskodnak a területükön található biztonsági és a 9. cikk szerinti speciális készletekhez való fizikai hozzáférésnek és a készletek rendelkezésre állásának folyamatosságáról.Megállapítják az említett készletek azonosításának, könyvelésének és ellenőrzésének azon módszereit, amelyek lehetővé teszik e készletek bármely időpontban való ellenőrzését. Ezen intézkedéseket a Bizottság előzetes beleegyezésével határozzák meg. Külön könyvelést kell vezetni azokról a biztonsági és speciális készletekről, amelyek a gazdasági szereplők tulajdonában lévő készletek részét képezik vagy e készletekkel együtt vannak tárolva. Módosítás 29 Irányelvre irányuló javaslat 6 cikk – 1 bekezdés – 1 albekezdés (1)  Minden tagállam összeállítja és folyamatosan naprakészen vezeti azoknak a saját célra tárolt biztonsági készleteknek a részletes jegyzékét, amelyek nem tartoznak a 9. cikk szerinti speciális készletek körébe. Ez a jegyzék elsősorban azokat az adatokat tartalmazza, amelyek lehetővé teszik a szóban forgó készletek pontos helyének megállapítását, valamint azok mennyiségének, tulajdonosának és az energiastatisztikáról szóló, …-i …/…/EK európai parlamenti és tanácsirendelet C. melléklete 3.1. pontja első bekezdése szerinti pontos jellegének meghatározását. (1)  Minden tagállam összeállítja és havi rendszerességgel folyamatosan naprakészen vezeti azoknak a saját célra tárolt biztonsági készleteknek a részletes jegyzékét, amelyek nem tartoznak a 9. cikk szerinti speciális készletek körébe. Ez a jegyzék elsősorban a raktárral, finomító üzemmel, illetve tároló-létesítményekkel kapcsolatos adatokat tartalmazza, ahova a szóban forgó készleteket elhelyezik, valamint azok mennyiségének, tulajdonosának és az energiastatisztikáról szóló, 2008. október 22-i 1099/2008/EK európai parlamenti és tanácsirendelet* C. melléklete 3.1. pontja első bekezdése szerinti pontos jellegét. * HL L 304., 2008.11.14., 1. o. Módosítás 30 Irányelvre irányuló javaslat 6 cikk – 1 bekezdés – 2 albekezdés Az érintett tagállam a naptári év utolsó napján tárolt készletek jegyzékének másolatát megküldi a Bizottságnak, azon naptári évet követő harminc napon belül, amelyre a jegyzék vonatkozik. Az érintett tagállam a naptári év utolsó napján tárolt készletek jegyzékének másolatát megküldi a Bizottságnak, azon naptári évet követő negyvenöt napon belül, amelyre a jegyzék vonatkozik. Módosítás 31 Irányelvre irányuló javaslat 6 cikk – 1 bekezdés – 3 a albekezdés (új) A Bizottság biztosítja a jegyzékben foglalt egyedi adatok bizalmasságának megőrzését. Módosítás 32 Irányelvre irányuló javaslat 7 cikk – 3 bekezdés – 2 a albekezdés (új) Abban az esetben, ha egy megállapodás e kötelezettséget átruházza arra a tagállamra, amelynek területén a készletek találhatók, vagy az említett tagállam által létrehozott központi készletezési szervre, ennek a megállapodásnak olyan rendelkezéseket kell tartalmaznia, amelyek meghatározzák: a) a tagállam vagy a központi készletezési szerv arra irányuló felelősségét, hogy bármikor pontos adatokat biztosítson a készletek szintjéről; b) a területén megszerzett, létrehozott, fenntartott vagy kezelt biztonsági készleteknek az e feladatokat átruházó tagállamhoz való juttatására vonatkozó időkeretet; c) hatékony, arányos és visszatartó erejű szankciókat arra az esetre, ha a tagállam vagy a központi készletezési szerv nem teljesíti a megállapodásban foglalt feltételeket. Módosítás 33 Irányelvre irányuló javaslat 7 cikk – 4 bekezdés – b pont b)legalább hat hónappal azelőtt, hogy felkínálja szolgáltatásait a gazdasági szereplőknek, nyilvánosságra kell hoznia az erre vonatkozó feltételeket. b)legalább három hónappal azelőtt, hogy felkínálja szolgáltatásait a gazdasági szereplőknek, nyilvánosságra kell hoznia az erre vonatkozó feltételeket. Módosítás 34 Irányelvre irányuló javaslat 8 cikk – 1 bekezdés – 1 albekezdés - b pont b)egy vagy több olyan központi készletező szervnek,amely(ek)képesek ilyen készleteket tárolni, vagy b)egy vagy több olyan központi készletező szervnek, amely(ek) képesek ilyen készleteket tárolni feltéve, hogy az érintett tagállam és a készleteket a későbbiekben tároló tagállam szerződést köt egymással, vagy Módosítás 35 Irányelvre irányuló javaslat 9 cikk – 1 bekezdés – 1 albekezdés (1)  A tagállamok visszavonhatatlan kötelezettséget vállalhatnak arra, hogy fogyasztási napok számában meghatározott minimális mennyiségű, és az ebben a cikkben szereplő feltételeknek megfelelő kőolajkészleteket(a továbbiakban: speciális készletek) tárolnak. (1)  A tagállamok kötelezettséget vállalhatnak arra, hogy fogyasztási napok számában meghatározott minimális mennyiségű, és az ebben a cikkben szereplő feltételeknek megfelelő kőolajkészleteket(a továbbiakban: speciális készletek) tárolnak. Módosítás 36 Irányelvre irányuló javaslat 9 cikk – 3 bekezdés – bevezetés (3)  Speciális készletek kizárólag az alábbi, az energiastatisztikáról szóló, …-i …/…/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet B. melléklete 4. pontjában meghatározott termékekből tárolhatók: (3)  Speciális készletek kizárólag az alábbi termékekből tárolhatók, amelyeknek meg kell felelniük a különösen az 1099/2008/EK rendelet B. melléklete 4. pontjában meghatározott üzemanyagokra vonatkozó normákról és a környezetvédelemről szóló közösségi jogszabályoknak: Módosítás 37 Irányelvre irányuló javaslat 9 cikk – 5 bekezdés – 1 albekezdés (5)  A speciális készletek tárolását elhatározó tagállam értesíti a Bizottságot arról, hogy mely termékekből és milyen mennyiségben vállalja visszavonhatatlanul állandó készletek tárolását; az értesítést közzéteszik az Európai Unió Hivatalos Lapjában.Az értesítésben megadott minimális mennyiség egységesen alkalmazandó a tagállam által tárolt speciális készletek valamennyi típusára. (5)  A speciális készletek tárolását elhatározó tagállam értesíti a Bizottságot arról, hogy mely termékekből, milyen mennyiségben és mely időtartamra vállalja az állandó készletek tárolását; az értesítést közzéteszik az Európai Unió Hivatalos Lapjában.Az értesítésben megadott minimális mennyiség egységesen alkalmazandó a tagállam által tárolt speciális készletek valamennyi típusára. Módosítás 38 Irányelvre irányuló javaslat 10 cikk – 1 bekezdés – 1 albekezdés (1)  Minden tagállam részletes és folyamatosan naprakésszé tett jegyzéket vezet a területén tárolt valamennyi speciális készletről.Ez a jegyzék különösen azokat az adatokat tartalmazza, amelyek lehetővé teszik a szóban forgó készletek pontos helyének meghatározását. (1)  Minden tagállam részletes és havi rendszerességgel folyamatosan naprakésszé tett jegyzéket vezet a területén tárolt valamennyi speciális készletről.Ez a jegyzék különösen azokat az adatokat tartalmazza, amelyek a raktárral, finomító üzemmel vagy a tárolási lehetőségekkel kapcsolatosak, ahova a szóban forgó készleteket elhelyezik. Módosítás 39 Irányelvre irányuló javaslat 10 cikk – 1 bekezdés – 2 albekezdés A tagállam a vonatkozó kérelem beérkezésétől számított nyolc napon belül megküldi a Bizottság szolgálatainak az általuk kért jegyzék másolatát;a jegyzékmásolatok megküldését azon évet követő tíz évig lehet kérni, amelyre a kért adatok vonatkoznak. A tagállam a vonatkozó kérelem beérkezésétől számított tíz munkanapon belül megküldi a Bizottság szolgálatainak az általuk kért jegyzék másolatát;a jegyzékmásolatok megküldését azon évet követő három évig lehet kérni, amelyre a kért adatok vonatkoznak. Módosítás 40 Irányelvre irányuló javaslat 11 cikk – 1 a bekezdés (új) A tagállamok és valamely központi készletezési szerv között létrejött valamennyi megállapodásnak olyan rendelkezéseket kell tartalmaznia, amelyek meghatározzák a) a tagállam vagy a központi készletezési szerv azon felelősségét, hogy bármikor pontos adatokat biztosítson a készletek szintjéről; b) a területén megszerzett, létrehozott, fenntartott vagy kezelt biztonsági készleteknek az e feladatokat átruházó tagállamhoz való juttatására vonatkozó időkeretet; c) hatékony, arányos és visszatartó erejű szankciókat arra az esetre, ha a tagállam vagy a központi készletezési szerv nem teljesíti a megállapodásban foglalt feltételeket. Módosítás 41 Irányelvre irányuló javaslat 15 cikk 1.  A tagállamok közlik a Bizottsággal a területükön tárolt kereskedelmi készletek mennyiségéről hetente készített statisztikai kimutatásokat.Ennek során gondoskodnak az adatok bizalmas jellegének védelméről, és tartózkodnak a szóban forgó készletek tulajdonosai nevének említésétől. (1)  A tagállamok közlik a Bizottsággal a területükön tárolt kereskedelmi készletek mennyiségéről havonta készített statisztikai kimutatásokat.Ennek során gondoskodnak az adatok bizalmas jellegének védelméről, és tartózkodnak a szóban forgó készletek tulajdonosai nevének említésétől. 2.  A Bizottság a tagállamok által neki küldött kimutatások alapján hetente statisztikai kimutatást készít a Közösség területén tárolt kereskedelmi készletekről, megjelölve az összesített mennyiségeket. (2)  A Bizottság a tagállamok által neki küldött kimutatások alapján havonta statisztikai kimutatást készít a Közösség területén tárolt kereskedelmi készletekről, megjelölve az összesített mennyiségeket. 3.  A Bizottság a 24. cikk(2) bekezdésében említett szabályozási eljárással összhangban megállapítja az(1) és a(2) bekezdés végrehajtásának szabályait. (3)  A Bizottság a 24. cikk(2) bekezdésében említett szabályozási eljárással összhangban megállapítja az(1) és a(2) bekezdés végrehajtásának szabályait. (3a)  Ha a hetente készített statisztikai kimutatások megvalósíthatóságára és hatékonyságára vonatkozó mélyreható elemzés azt igazolja, hogy ezek jelentős előnyökkel járnak a piaci átláthatóság tekintetében, továbbá hogy az ily módon szerzett adatok jelentősebb utólagos kiigazítást nem kívánnak meg, a Bizottság a 23. cikkben említett felülvizsgálatot követően a havi rendszeresség helyett előírhatja a hetente készített statisztikai kimutatást. Módosítás 42 Irányelvre irányuló javaslat 19 cikk – 1 bekezdés (1)  A Bizottság szolgálatai bármikor ellenőrizhetik a tagállamokban a biztonsági és a speciális készleteket.Az ellenőrzések előkészítése során tanácsot kérhetnek az egyeztető csoporttól. (1)  A Bizottság szolgálatai alapos gyanú esetén ellenőrizhetik a tagállamokban a biztonsági és a speciális készleteket.Az ellenőrzések előkészítése során tanácsot kérhetnek az egyeztető csoporttól. Módosítás 43 Irányelvre irányuló javaslat 19 cikk – 2 bekezdés (2)  Az(1) bekezdésben említett ellenőrzések nem irányulhatnak személyes adatok gyűjtésére.Az ellenőrzések során felmerülő személyes adatokat nem lehet összegyűjteni, sem figyelembe venni; ha összegyűjtésükre véletlenül mégis sor kerül, haladéktalanul meg kell semmisíteni őket. (2)  Az(1) bekezdésben említett ellenőrzések nem irányulhatnak személyes adatok feldolgozására.Az ellenőrzések során felmerülő személyes adatokat nem lehet összegyűjteni, sem figyelembe venni; ha összegyűjtésükre véletlenül mégis sor kerül, haladéktalanul meg kell semmisíteni őket. Módosítás 44 Irányelvre irányuló javaslat 19 cikk – 4 bekezdés (4)  A tagállamok gondoskodnak arról, hogy az (1) bekezdésben említett ellenőrzések során a területükön lévő biztonsági és speciális készletek tárolásáért és kezeléséért felelős személyek együttműködjenek a Bizottság szolgálatai által alkalmazott vagy megbízott személyekkel. (4)  A tagállamok gondoskodnak arról, hogy az (1) bekezdésben említett ellenőrzések során a területükön lévő biztonsági és speciális készletek tárolásáért és kezeléséért felelős személyek együttműködjeneka Bizottság szolgálatai által alkalmazott vagy megbízott, felhatalmazással rendelkező személyekkel. Módosítás 45 Irányelvre irányuló javaslat 19 cikk – 7 bekezdés (7)  A tagállamok meghozzák az ahhoz szükséges intézkedéseket, hogy a biztonsági és a speciális készletekkel kapcsolatos adatokat, nyilvántartásokat, kimutatásokat és dokumentumokat legalább tíz évig megőrizzék. (7)  A tagállamok meghozzák az ahhoz szükséges intézkedéseket, hogy a biztonsági és a speciális készletekkel kapcsolatos adatokat, nyilvántartásokat, kimutatásokat és dokumentumokat legalább három évig megőrizzék. Módosítás 46 Irányelvre irányuló javaslat 21 cikk – 3 és 4 bekezdés (3)  Ha van hatályos nemzetközi döntés a készletek forgalomba hozataláról, akkor minden érintett tagállam felhasználhatja a biztonsági és a speciális készleteit az ebből a döntésből fakadó nemzetközi kötelezettségei teljesítésére.Ilyen esetekben a tagállam haladéktalanul tájékoztatja a Bizottságot, amely összehívhatja az egyeztető csoport ülését, vagy elektronikus úton ennek tagjaihoz fordulhat, különösen a forgalomba hozatal hatásainak értékelése céljából. (3)   A Bizottság szorosan együttműködik más nemzetközi szervezetekkel, amelyek hatáskörrel rendelkeznek a készletek forgalomba hozatalára vonatkozó döntés meghozatalára, és világszerte megerősíti e kérdések többoldalú és kétoldalú koordinálását. Ha van hatályos nemzetközi döntés a készletek forgalomba hozataláról, akkor minden érintett tagállam felhasználhatja a biztonsági és a speciális készleteit az ebből a döntésből fakadó nemzetközi kötelezettségei teljesítésére.Ilyen esetekben a tagállam haladéktalanul tájékoztatja a Bizottságot, amely összehívhatja az egyeztető csoport ülését, vagy elektronikus úton ennek tagjaihoz fordulhat, különösen a forgalomba hozatal hatásainak értékelése céljából. (4)  Ha nehézségek adódnak a Közösség vagy egy tagállam kőolaj- vagy kőolajtermék-ellátásában, a Bizottság valamely tagállam kérelmére vagy saját kezdeményezésére a lehető leghamarabb összehívja az egyeztető csoport ülését.Az egyeztető csoport megvizsgálja a kialakult helyzetet. A Bizottság megállapítja, hogy bekövetkezett-e az ellátás súlyos mértékű megszakadása. (4)  Ha nehézségek adódnak a Közösség vagy egy tagállam kőolaj- vagy kőolajtermék-ellátásában, a Bizottság valamely tagállam kérelmére vagy saját kezdeményezésére a lehető leghamarabb összehívja az egyeztető csoport ülését. Minden tagállam gondoskodik arról, hogy az ülés összehívását követően 24 órán belül személyesen vagy elektronikus úton képviseltetni tudja magát az egyeztető csoport ülésén. Az egyeztető csoport a tagállamok közötti szolidaritás elvére vonatkozó kötelezettségvállalás, valamint a gazdasági és társadalmi hatás objektív értékelése alapján megvizsgálja a kialakult helyzetet. A Bizottság az egyeztető csoport véleménye alapján megállapítja, hogy bekövetkezett-e az ellátás súlyos mértékű megszakadása. Ha a Bizottság megállapítja az ellátás súlyos mértékű megszakadását, akkor engedélyezheti az érintett tagállamok által e célból javasolt mennyiségek egy részének vagy egészének forgalomba hozatalát. Ha a Bizottság megállapítja az ellátás súlyos mértékű megszakadását, akkor engedélyezheti az érintett tagállamok által e célból javasolt mennyiségek egy részének vagy egészének forgalomba hozatalát. Módosítás 47 Irányelvre irányuló javaslat 23 cikk A Bizottság a hatályba lépését követő három éven belül értékeli az irányelv alkalmazását; ennek keretében különösen azt vizsgálja meg, hogy indokolt-e valamennyi tagállam számára kötelezően tárolandó minimális mennyiséget előírni a speciális készletek vonatkozásában. A Bizottság a hatályba lépését követő legkésőbb három éven belül értékeli az irányelv alkalmazását; ennek keretében különösen azt vizsgálja meg, hogy a) a készletekre vonatkozó adatok pontosak és időben beérkeztek-e; b) a kereskedelmi olajkészletek szintjéről heti vagy havi rendszerességgel tegyenek jelentést; c) indokolt-e valamennyi tagállam számára hosszabb időszakra vonatkozóan, kötelezően tárolandó minimális mennyiséget előírni a speciális készletek vonatkozásában. Módosítás 48 Irányelvre irányuló javaslat 26 cikk – 1 bekezdés – 1 albekezdés (1)  A tagállamok hatályba léptetik azokat a törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezéseket, amelyek szükségesek ahhoz, hogy ennek az irányelvnek legkésőbb 20… december 31-ig megfeleljenek.E rendelkezések szövegét, valamint az e rendelkezések és ezen irányelv közötti megfelelési táblázatot haladéktalanul közlik a Bizottsággal. (1)  A tagállamok hatályba léptetik azokat a törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezéseket, amelyek szükségesek ahhoz, hogy ennek az irányelvnek legkésőbb 20… december 31-ig megfeleljenek, kivéve azon tagállamokat, amelyekre az uniós csatlakozásról szóló szerződés értelmében kőolaj- vagy kőolajtermékeik tartalékképzésére átmeneti időszak alkalmazandó, és amelyek számára a végrehajtás határidejét az átmeneti időszak lejáratának időpontjában szabták meg.E rendelkezések szövegét, valamint az e rendelkezések és ezen irányelv közötti megfelelési táblázatot haladéktalanul közlik a Bizottsággal. Módosítás 49 Irányelvre irányuló javaslat III. melléklet – 11 bekezdés A számítás során a tagállamok 10 %-kal csökkentik az előbbiek szerint kiszámított mennyiséget.Ezt a csökkentést az adott számítás során figyelembe vett mennyiségek összesített értékére kell alkalmazni. A számítás során a tagállamok 5%-kal csökkentik az előbbiek szerint kiszámított mennyiséget.Ezt a csökkentést az adott számítás során figyelembe vett mennyiségek összesített értékére kell alkalmazni.

Az Európai Parlament 2009. április 22-i jogalkotási állásfoglalása a létfontosságú infrastruktúrák figyelmeztető információs hálózatáról (CIWIN) szóló tanácsi határozatra irányuló javaslatról (COM(2008)0676 – C6-0399/2008 – 2008/0200(CNS))

P6_TA(2009)0227 A6-0228/2009

(Konzultációs eljárás)

Az Európai Parlament,

–   tekintettel a Bizottságnak a Tanácshoz intézett javaslatára (COM(2008)0676),

–   tekintettel az EK-Szerződés 308. cikkére és az Euratom-Szerződés 203. cikkére, amelyek alapján a Tanács konzultált a Parlamenttel (C6-0399/2008),

–   tekintettel a Jogi Bizottságnak a javasolt jogalapról szóló véleményére,

–   tekintettel eljárási szabályzata 51. és 35. cikkére,

–   tekintettel az Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottság jelentésére (A6-0228/2009),

1.   jóváhagyja a Bizottság módosított javaslatát;

2.   felkéri a Bizottságot, hogy ennek megfelelően változtassa meg javaslatát az EK-Szerződés 250. cikkének (2) bekezdése értelmében;

3.   felkéri a Tanácsot, hogy tájékoztassa a Parlamentet, ha az általa jóváhagyott szövegtől el kíván térni;

4.   felkéri a Tanácsot a Parlamenttel való újbóli konzultációra abban az esetben, ha lényegesen módosítani kívánja a Bizottság javaslatát;

5.   felkéri a Bizottságot, hogy a Lisszaboni Szerződés hatálybalépését követően abban az esetben, ha a Tanács nem hozott határozatot e tekintetben, vegye figyelembe a 196. cikk (Polgári védelem) e javaslat jogalapjaként való alkalmazásának lehetőségét, és szükség esetén mérlegelje egy javaslat benyújtását a Parlamentnek;

6.   utasítja elnökét, hogy továbbítsa a Parlament állásfoglalását a Tanácsnak és a Bizottságnak.

A Bizottság által javasolt szöveg   Módosítás Módosítás 1 Határozatra irányuló javaslat 1 preambulumbekezdés (1) tekintettel az Európai Parlament véleményére, mivel: A Tanács által 2004 decemberében elfogadott, "A terrortámadások megelőzése, felkészülés és válaszadás" című következtetések, valamint "a terrorfenyegetések és –támadások következményeivel kapcsolatos EU szolidaritási program" támogatta a Bizottság azon szándékát, hogy javaslatot tegyen a létfontosságú infrastruktúrák védelmére vonatkozó európai programra, és jóváhagyta a CIWIN Bizottság általi felállítását1. (1) tekintettel az Európai Parlament véleményére, mivel: A Tanács által 2004 decemberében elfogadott, "A terrortámadások megelőzése, felkészülés és válaszadás" című következtetések, valamint "a terrorfenyegetések és –támadások következményeivel kapcsolatos EU szolidaritási program" támogatta a Bizottság azon szándékát, hogy javaslatot tegyen a létfontosságú infrastruktúrák védelmére vonatkozó európai programra, és jóváhagyta a CIWIN Bizottság általi felállítását1. ____________ 14894/04. _____________________ 1 A Tanács 15232/04. számú dokumentuma. Módosítás 2 Határozatra irányuló javaslat 4 preambulumbekezdés (4)  Európában a létfontosságú infrastruktúrákat érintő számos váratlan esemény, például a 2006-os európai áramszünet nyilvánvalóvá tette, hogy a váratlan események megelőzése vagy kiterjedésük korlátozása érdekében jobb és hatékonyabb információcserére van szükség. (4)  Európában a létfontosságú infrastruktúrákat érintő számos váratlan esemény, például a 2006-os európai áramszünet nyilvánvalóvá tette, hogy az ehhez hasonló váratlan eseményekre való felkészülés, illetve ezek megismétlődésének elkerülése érdekében jobb és hatékonyabb információcserére és az egyes tagállamok gyakorlatának alaposabb ismeretére van szükség. Módosítás 3 Határozatra irányuló javaslat 5 preambulumbekezdés (5)  Indokolt egy olyan információs rendszer létrehozása, amely a létfontosságú infrastruktúrák védelme (CIP) terén lehetővé teszi a tagállamok számára az információk és a riasztások cseréjét, a CIP-párbeszéd erősítését, valamint hozzájárul a nemzetek szerint szétszórt és megosztott CIP kutatási programok integrációjának és jobb összehangolásának előmozdításához. (5)  Indokolt ezért egy olyan információs rendszer létrehozása, amely a CIP terén lehetővé teszi a tagállamok számára az információk cseréjét, a CIP-párbeszéd erősítését, valamint hozzájárul a nemzetek szerint szétszórt és megosztott CIP kutatási programok integrációjának és jobb összehangolásának előmozdításához. Módosítás 4 Határozatra irányuló javaslat 6 preambulumbekezdés (6)  A CIWIN az Európai Unióban a CIP javulásához egy olyan információs rendszerrel járul hozzá, amely megkönnyítheti a tagállamok közötti együttműködést, valamint a Közösségben a létfontosságú infrastruktúrákra vonatkozó információk keresése tekintetében az időigényes módszerekkel szemben hatékony és gyors alternatívát kínál. (6)  A CIWIN az Európai Unióban a CIP javulásához egy olyan információs rendszerrel járul hozzá, amely megkönnyítheti a tagállamok közötti együttműködést és koordinációt, valamint a Közösségben a létfontosságú infrastruktúrákra vonatkozó információk keresése tekintetében az időigényes módszerekkel szemben hatékony és gyors alternatívát kínál. Különösen ösztönzi az információk, a bevált módszerek és a tapasztalatok tagállamok közötti cseréjének és terjesztésének megkönnyítésére irányuló megfelelő intézkedések kialakítását. Módosítás 5 Határozatra irányuló javaslat 6 a preambulumbekezdés (új) (6a)  A CIWIN első értékelésének tartalmaznia kell annak részletes elemzését, hogy szükséges-e további funkció, nevezetesen a sürgősségi riasztórendszer műszaki megoldásainak felvétele a CIWIN keretei közé. Ez a funkció lehetővé teszi a tagállamok és a Bizottság számára, hogy a létfontosságú infrastruktúrákat érintő közvetlen kockázatokról és veszélyekről valamennyi szükséges biztonsági követelmény figyelembevételével riasztásokat küldjenek. Módosítás 6 Határozatra irányuló javaslat 7 preambulumbekezdés (7)  A CIWIN-nek különösen elő kell segítenie a bevált gyakorlatok biztonságos cseréjének megkönnyítésére irányuló megfelelő intézkedéseket, valamint eszközként kell szolgálnia a közvetlen veszélyekre vonatkozó információk és riasztások biztonságos módon történő továbbításához. törölve Módosítás 7 Határozatra irányuló javaslat 8 preambulumbekezdés (8)  A CIWIN-nek el kell kerülnie a párhuzamosságot és valamennyi meglévő ágazati sürgősségi riasztórendszer különleges jellemzőire, szakértelmére, elrendezésére és szakterületeire figyelemmel kell lennie. (8)   Az új információs rendszer fejlesztése és értékelése során a tagállamoknak és a Bizottságnak biztosítaniuk kell, hogy a CIWIN elkerülje a párhuzamosságot és valamennyi meglévő ágazati sürgősségi riasztórendszer különleges jellemzőire, szakértelmére, elrendezésére és szakterületeire figyelemmel legyen. Módosítás 8 Határozatra irányuló javaslat 10 preambulumbekezdés (10)  A tagállamokban a létfontosságú infrastruktúrák kölcsönös függősége és a tagállamok CIP-szintjének különbözősége miatt a CIP-re vonatkozó információk és riasztások cseréje tekintetében egy horizontális és ágazatokat átfogó közösségi eszköz növelné a polgárok biztonságát. (10)  A tagállamokban a létfontosságú infrastruktúrák kölcsönös függősége és a létfontosságú infrastruktúrák védelmének (CIP) tagállamonként eltérő szintje miatt a CIP-re vonatkozó információk cseréje tekintetében egy horizontális és ágazatokat átfogó közösségi eszköz növelné a polgárok biztonságát. Módosítás 9 Határozatra irányuló javaslat 10 a preambulumbekezdés (új) (10a)  A polgári védelemhez kapcsolódó intézkedések elfogadását az EK-Szerződés 3. cikke (1) bekezdésének u) pontja a közösségi tevékenységek közé sorolja. Ezért a CIWIN létrehozása elengedhetetlen annak érdekében, hogy a Közösség megvalósítsa a Szerződésben meghatározott célokat. Módosítás 11 Határozatra irányuló javaslat 17 preambulumbekezdés (17 ) Ez a határozat tiszteletben tartja az alapvető jogokat, és betartja a különösen az Európai Unió Alapjogi Chartája által elismert elveket, (17 ) Ez a határozat tiszteletben tartja az alapvető jogokat, és betartja az Európai Unióról szóló szerződés 6. cikkében elismert és az Európai Unió Alapjogi Chartájában tükröződő elveket, Módosítás 12 Határozatra irányuló javaslat 1. cikk E határozat egy biztonságos információs, kommunikációs és riasztórendszert hoz létre, a létfontosságú infrastruktúrák figyelmeztető információs hálózatát (CIWIN), amelynek célja, hogy a CIP-pel kapcsolatos veszélyek mérséklése érdekében támogassa a tagállamokat a közös veszélyekre, sebezhetőségi pontokra, valamint a megfelelő intézkedésekre és stratégiákra vonatkozó információk cseréjében. E határozat egy biztonságos információs és kommunikációs rendszert hoz létre, a létfontosságú infrastruktúrák figyelmeztető információs hálózatát (CIWIN), amelynek célja, hogy a CIP-pel kapcsolatos veszélyek mérséklése érdekében támogassa a tagállamokat a sebezhetőségi pontokra, valamint a megfelelő intézkedésekre és stratégiákra vonatkozó információk cseréjében. Módosítás 13 Határozatra irányuló javaslat 2 cikk – 2 albekezdés "létfontosságú infrastruktúra": a tagállamokban lévő olyan eszközök, rendszerek, illetve azok részei, amelyek elengedhetetlenek a létfontosságú társadalmi feladatok ellátásához, ideértve az egészségügyet, a biztonságot, valamint az emberek gazdasági és társadalmi jólétét is, és amelyeknek megzavarása vagy megsemmisítése e feladatok folyamatos ellátásának hiánya miatt jelentős következményekkel járna valamely tagállamban. "létfontosságú infrastruktúra": a tagállamokban lévő olyan eszközök, rendszerek, illetve azok részei, amelyek elengedhetetlenek a létfontosságú társadalmi feladatok ellátásához, ideértve az egészségügyet, a biztonságot, az ellátási láncot, valamint az emberek gazdasági és társadalmi jólétét is, és amelyeknek megzavarása vagy megsemmisítése e feladatok folyamatos ellátásának hiánya miatt jelentős következményekkel járna valamely tagállamban. Módosítás 14 Határozatra irányuló javaslat 2 cikk – 3 albekezdés "részt vevő tagállam": a Bizottsággal egyetértési megállapodást aláíró tagállam. törölve Módosítás 15 Határozatra irányuló javaslat 3. cikk 3. cikk törölve Részvétel A CIWIN-ben való részvétel és a CIWIN használata valamennyi tagállam előtt nyitva áll. A CIWIN-ben való részvétel feltétele az egyetértési megállapodás aláírása, amely a CIWIN-re vonatkozó technikai és biztonsági követelményeket, valamint a CIWIN-hez csatlakoztatandó weboldalakra vonatkozó információkat tartalmazza. Módosítás 16 Határozatra irányuló javaslat 4 cikk – cím Funkciók Funkció és felépítés Módosítás 17 Határozatra irányuló javaslat 4 cikk – 1 bekezdés (1)  A CIWIN a következő két funkciót látja el: a) a CIP-pel kapcsolatos információcsere elektronikus fóruma; (1)  A CIWIN-t a CIP-pel kapcsolatos információcsere elektronikus fórumaként kell kialakítani. b) sürgősségi riasztási funkció, amely lehetővé teszi a részt vevő tagállamok és a Bizottság számára, hogy a létfontosságú infrastruktúrákat érintő közvetlen kockázatokról és veszélyekről riasztásokat küldjenek. Módosítás 18 Határozatra irányuló javaslat 4 cikk – 1 a bekezdés (új) (1a)  A CIWIN technológiai platformja minden egyes tagállamban legalább egy biztonságos helyszínen jelen lesz. Módosítás 19 Határozatra irányuló javaslat 4 cikk – 2 bekezdés – 2 albekezdés A rögzített területek a rendszerben állandóak. Tartalmuk módosítható, de a területek nem mozdíthatóak el, nem nevezhetők át, illetve nem lehet hozzájuk új területeket csatolni. Az I. melléklet tartalmazza a rögzített területek felsorolását. A rögzített területek a rendszerben állandóak. Tartalmuk módosítható, de a területek nem mozdíthatóak el, és nem nevezhetők át. Az I. melléklet tartalmazza a rögzített területek felsorolását. Ez nem zárja ki új területek bevonását, amennyiben a rendszer működése igazolja ennek szükségességét. Módosítás 20 Határozatra irányuló javaslat 5 cikk – 1 bekezdés (1)  A részt vevő tagállamok kijelölik a CIWIN végrehajtó szervet, és erről értesítik a Bizottságot. A CIWIN végrehajtó szerv az érintett tagállamon belül a CIWIN-hez való hozzáférési jogosultságok megadásáért, illetve megtagadásáért felel. (1)  A tagállamok kijelölik a CIWIN végrehajtó szervet, és erről értesítik a Bizottságot. A CIWIN végrehajtó szerv az érintett tagállamon belül a CIWIN-hez való hozzáférési jogosultságok megadásáért, illetve megtagadásáért felel. (E módosítás a teljes szövegre vonatkozik.) Módosítás 21 Határozatra irányuló javaslat 5 cikk – 2 bekezdés (2)  A részt vevő tagállamok a Bizottság által elfogadott iránymutatásnak megfelelően hozzáférést biztosítanak a CIWIN-hez. (2)  A tagállamok a Bizottság által elfogadott felhasználói iránymutatásnak megfelelően hozzáférést biztosítanak a CIWIN-hez. Módosítás 22 Határozatra irányuló javaslat 6 cikk – 1 bekezdés – b pont b) a rendszer használati feltételeire vonatkozó iránymutatás meghatározásáért, beleértve a bizalmas adatkezelést, az adatátvitelt, az adattárolást, az adatok irattári elhelyezését és törlését. A Bizottság meghatározza a CIWIN-hez való teljes vagy részleges hozzáférés megadására vonatkozó feltételeket és eljárásokat is. b) a rendszer használati feltételeire vonatkozó felhasználói iránymutatás meghatározásáért, beleértve a bizalmas adatkezelést, az adatátvitelt, az adattárolást, az adatok irattári elhelyezését és törlését. A Bizottság meghatározza a CIWIN-hez való teljes vagy részleges hozzáférés megadására vonatkozó feltételeket és eljárásokat is. Módosítás 23 Határozatra irányuló javaslat 6 cikk – 3 a bekezdés (új) (3a)  A Bizottság nyomon követi a CIWIN rendszerének működését. Módosítás 24 Határozatra irányuló javaslat 7 cikk – 2 bekezdés (2)  A felhasználók dokumentumokhoz való hozzáférési jogosultsága a "szükséges ismeret" elvén alapul, amelynek mindig figyelembe kell vennie a dokumentum védelmére és terjesztésére vonatkozó konkrét szerzői utasításokat. (2)  A felhasználók dokumentumokhoz való hozzáférési jogosultsága a "szükséges ismeret" elvén alapul. A felhasználóknak mindig figyelembe kell venniük a dokumentum védelmére és terjesztésére vonatkozó konkrét szerzői utasításokat. Módosítás 25 Határozatra irányuló javaslat 7 cikk – 2a bekezdés (új) (2a)  A tagállamokban a CIWIN-be feltöltött érzékeny információk jogosult felhasználók és harmadik felek közötti cseréjére az adott információ tulajdonosának előzetes engedélyével és a vonatkozó közösségi és nemzeti jogszabályokkal összhangban kerülhet sor. Módosítás 26 Határozatra irányuló javaslat 7a cikk (új) 7a. cikk A CIWIN-ben található információkkal kapcsolatos követelmények A rendszerbe feltöltött valamennyi információ vagy dokumentum esetében lehetőség nyílik az automatikus fordításra. A Bizottság a CIP kapcsolattartó pontjaival együttműködve valamennyi ágazat számára létrehozza a CIWIN-be történő információ-feltöltéskor vagy információk keresésekor használható kulcsszavak jegyzékét. Módosítás 27 Határozatra irányuló javaslat 8. cikk A Bizottság létrehozza és rendszeresen frissíti a felhasználói iránymutatásokat, amelyek részletesen tartalmazzák a CIWIN funkcióit és feladatait. A Bizottság létrehozza és rendszeresen frissíti a felhasználói iránymutatásokat, amelyek részletesen tartalmazzák a CIWIN funkcióját és feladatait. Módosítás 28 Határozatra irányuló javaslat 8 cikk – 1 a albekezdés (új) A felhasználói iránymutatásokat a Bizottságra ruházott végrehajtási hatáskörök gyakorlására vonatkozó eljárások megállapításáról szóló, 1999. június 28-i 1999/468/EK tanácsi határozat1 3. cikkében meghatározott tanácsadó bizottsági eljárással összhangban kell létrehozni. _________________ 1 HL L 184., 1999.7.17., 23. o. Módosítás 29 Határozatra irányuló javaslat 10 cikk – 1 albekezdés A Bizottság a CIWIN működését háromévente felülvizsgálja és értékeli, valamint rendszeres jelentéseket küld a tagállamoknak. A Bizottság az előrelépések nyomon követése céljából kidolgozott mutatók segítségével háromévente felülvizsgálja és értékeli a CIWIN működését, valamint rendszeres jelentéseket küld az összes tagállamnak, az Európai Parlamentnek, a Régiók Bizottságának és az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak. Módosítás 30 Határozatra irányuló javaslat 10 cikk – 2 albekezdés Az első jelentésben, amelyet e határozat hatálybalépését követő három éven belül kell benyújtani, főként a közösségi hálózat azon elemeit kell megjelölni, amelyeket javítani vagy fejleszteni kell. A jelentésnek tartalmaznia kell továbbá minden olyan javaslatot, amelyet a Bizottság e határozat módosítása vagy kiigazítása érdekében szükségesnek tart. Az első jelentésben, amelyet e határozat hatálybalépését követő három éven belül kell benyújtani, főként a közösségi hálózat azon elemeit kell megjelölni, amelyeket javítani vagy fejleszteni kell, valamint különösen meg kell vizsgálni valamennyi tagállam CIWIN-ben való részvételét és a CIWIN fejlesztésének lehetőségét a sürgősségi riasztórendszer funkciójának beépítésén keresztül.A jelentésnek tartalmaznia kell továbbá minden olyan javaslatot, amelyet a Bizottság e határozat módosítása vagy kiigazítása érdekében szükségesnek tart. Módosítás 31 Határozatra irányuló javaslat 11. cikk Ezt a határozatot 2009. január 1-jétől kell alkalmazni. Ez a határozat az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetésének napján lép hatályba. Módosítás 32 Határozatra irányuló javaslat II melléklet – 3 pont (3) riasztási területek, amelyek a sürgősségi riasztórendszerben indított riasztás esetén hozhatók létre, és amelyek a CIP-pel kapcsolatos tevékenységek során kommunikációs csatornaként szolgálnak majd; törölve

Az Európai Parlament 2009. április 22-i jogalkotási állásfoglalása a Holland Királyságnak a közéleti személyiségek védelmére szolgáló európai hálózat létrehozásáról szóló, 2002/956/IB határozat módosításáról szóló tanácsi határozat elfogadásáról szóló kezdeményezéséről (16437/2008 – C6-0029/2009 – 2009/0801(CNS))

P6_TA(2009)0228 A6-0193/2009

(Konzultációs eljárás)

Az Európai Parlament,

–   tekintettel a Holland Királyság kezdeményezésére (16437/2008),

–   tekintettel az EK-Szerződés 30. cikke (1) bekezdésének a) és c) pontjára, valamint 34. cikke (2) bekezdésének c) pontjára,

–   tekintettel az EK-Szerződés 39. cikkének (1) bekezdésére, amelynek megfelelően a Tanács konzultált a Parlamenttel (C6-0029/2009),

–   tekintettel eljárási szabályzata 93. és 51. cikkére,

–   tekintettel az Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottság jelentésére (A6-0193/2009),

1.   jóváhagyja a Holland Királyság kezdeményezését;

2.   felkéri a Tanácsot, hogy tájékoztassa a Parlamentet arról, ha a Parlament által jóváhagyott szövegtől el kíván térni;

3.   felkéri a Tanácsot a Parlamenttel való újbóli konzultációra, abban az esetben, ha lényegesen módosítani kívánja a Holland Királyság kezdeményezését;

4.   utasítja elnökét, hogy továbbítsa a Parlament álláspontját a Tanácsnak és a Bizottságnak, valamint a Holland Királyság kormányának.

Az Európai Parlament 2009 április 22-i jogalkotási állásfoglalása a 637/2008/EK rendeletnek a gyapotágazatra vonatkozó nemzeti szerkezetátalakítási programok tekintetében történő módosításáról szóló tanácsi rendeletre irányuló javaslatról (COM(2009)0037 – C6-0063/2009 – 2009/0008(CNS))

P6_TA(2009)0229 A6-0200/2009

(Konzultációs eljárás)

Az Európai Parlament,

–   tekintettel a Bizottságnak a Tanácshoz intézett javaslatára (COM(2009)0037),

–   tekintettel az 1979. évi csatlakozási okmányra és különösen az ahhoz csatolt, a gyapotra vonatkozó 4. jegyzőkönyv (6) bekezdésére,

–   tekintettel az EK-Szerződés 37. cikke (2) bekezdésének harmadik albekezdésére, amelynek megfelelően a Tanács konzultált a Parlamenttel (C6-0063/2009),

–   tekintettel eljárási szabályzata 51. cikkére,

–   tekintettel a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Bizottság jelentésére (A6-0200/2009),

1.   elfogadja a Bizottság javaslatát, annak módosított formájában;

2.   felkéri a Bizottságot, hogy ennek megfelelően változtassa meg javaslatát az EK-Szerződés 250. cikkének (2) bekezdése alapján;

3.   felkéri a Tanácsot, hogy tájékoztassa a Parlamentet, ha az általa jóváhagyott szövegtől el kíván térni;

4.   felkéri a Tanácsot a Parlamenttel való újbóli konzultációra abban az esetben, ha lényegesen módosítani kívánja a Bizottság javaslatát;

5.   utasítja elnökét, hogy továbbítsa a Parlament állásfoglalását a Tanácsnak és a Bizottságnak.

A Bizottság által javasolt szöveg   Módosítás Módosítás 1 Rendeletre irányuló javaslat – módosító jogszabály 1 a preambulumbekezdés (új) (1a)  A 2006. január 1-jén életbe lépett reform a spanyolországi gyapottermelés drasztikus csökkenését vonta maga után és az ágazat létét is súlyos veszélybe sodorta, amelynek következtében a gyapottisztító iparág azonnali szerkezetátalakításra szorult.

Az Európai Parlament 2009. április 22-i jogalkotási állásfoglalása az Alpesi Egyezmény közlekedés területén történő végrehajtásáról szóló jegyzőkönyvnek az Európai Közösség részéről történő jóváhagyásáról szóló tanácsi határozatra irányuló javaslatról (COM(2008)0895 – C6-0073/2009 – 2008/0262(CNS))

P6_TA(2009)0230 A6-0219/2009

(Konzultációs eljárás)

Az Európai Parlament,

–   tekintettel a Bizottságnak a Tanácshoz intézett javaslatára (COM(2008)0895),

–   tekintettel az EK-Szerződés 71. cikkére és 300. cikke (2) bekezdése első albekezdésének első mondatára,

–   tekintettel az EK-Szerződés 300. cikkének (3) bekezdésének első albekezdésére, amelynek megfelelően a Tanács konzultált a Parlamenttel (C6-0073/2009),

–   tekintettel eljárási szabályzata 51. cikkére és 83. cikkének (7) bekezdésére,

–   tekintettel a Közlekedési és Idegenforgalmi Bizottság jelentésére (A6-0219/2009),

1.   jóváhagyja a Bizottság javaslatát;

2.   utasítja elnökét, hogy továbbítsa a Parlament álláspontját a Tanácsnak, a Bizottságnak, valamint a tagállamok kormányainak és parlamentjeinek.

Az Európai Parlament 2009. április 22-i állásfoglalása az Európai Unió 2009-es pénzügyi évre vonatkozó, 2/2009. számú költségvetés-módosítási tervezetéről, III. szakasz - Bizottság (6953/2009 – C6-0077/2009 – 2009/2010(BUD))

P6_TA(2009)0231 A6-0192/2009

Az Európai Parlament,

–   tekintettel az EK-Szerződés 272. cikkére és az Euratom-Szerződés 177. cikkére,

–   tekintettel az Európai Közösségek általános költségvetésére alkalmazandó költségvetési rendeletről szóló, 2002. június 25-i 1605/2002/EK, Euratom tanácsi rendeletre(1) és különösen annak 37. és 38. cikkére,

–   tekintettel az Európai Unió 2009-es pénzügyi évre szóló általános költségvetésére, amelyet 2008. december 18-án fogadtak el véglegesen(2),

–   tekintettel az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság közötti, a költségvetési fegyelemről és a pénzgazdálkodás hatékonyságáról és eredményességéről szóló, 2006. május 17-i intézményközi megállapodásra(3),

–   tekintettel az Európai Unió 2009-es pénzügyi évre vonatkozó, a Bizottság által 2009. február 2-án előterjesztett 2/2009. számú előzetes költségvetés-módosítási tervezetre (COM(2009)0032),

–   tekintettel a Tanács által 2009. február 26-án megállapított 2/2009. sz. költségvetés-módosítási tervezetre (6953/2009 – C6-0077/2009),

–   tekintettel eljárási szabályzata 69. cikkére és IV. mellékletére,

–   tekintettel a Költségvetési Bizottság jelentésére (A6-0192/2009),

A.   mivel a 2009-es általános költségvetésre vonatkozó 2. sz. költségvetés-módosítási tervezet az alábbi elemeket tartalmazza: az egységes európai égbolt – légiforgalmi irányítási kutatás (SESAR) közös vállalkozás és az Európai Betegségmegelőzési és Járványvédelmi Központ (ECDC) létszámterve, az Európai Vasúti Ügynökség (ERA) létszámtervének módosítása, valamint a globális környezetvédelmi és biztonsági megfigyeléssel (GMES) kapcsolatos előkészítő intézkedésre vonatkozó költségvetési megjegyzések módosítása,

B.   mivel a 2/2009. számú költségvetés-módosítási tervezet célja e költségvetési módosításoknak az előírások szerinti belefoglalása a 2009. évi költségvetésbe,

1.   tudomásul veszi a 2/2009. számú előzetes költségvetés-módosítási tervezetet;

2.   módosítás nélkül jóváhagyja a 2/2009. számú költségvetés-módosítási tervezetet;

3.   utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Tanácsnak és a Bizottságnak.

(1) HL L 248., 2002.9.16., 1.o. (2) HL L 69., 2009.3.13. (3) HL C 139., 2006.6.14., 1. o.

Az Európai Parlament 2009. április 22-i állásfoglalása az Európai Unió 2009-es pénzügyi évre vonatkozó, 3/2009. számú költségvetés-módosítási tervezetéről, III. Szakasz - Bizottság (8153/2009 – C6-0118/2009 – 2009/2017(BUD))

P6_TA(2009)0232 A6-0194/2009

Az Európai Parlament,

–   tekintettel az EK-Szerződés 272. cikkére és az Euratom-Szerződés 177. cikkére,

–   tekintettel az Európai Közösségek általános költségvetésére alkalmazandó költségvetési rendeletről szóló, 2002. június 25-i 1605/2002/EK, Euratom tanácsi rendeletre(1) és különösen annak 37. és 38. cikkére,

–   tekintettel az Európai Unió 2009-es pénzügyi évre szóló általános költségvetésére, amelyet 2008. december 18-án fogadtak el véglegesen(2),

–   tekintettel az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság közötti, a költségvetési fegyelemről és a pénzgazdálkodás hatékonyságáról és eredményességéről szóló, 2006. május 17-i intézményközi megállapodásra(3),

–   tekintettel az Európai Unió 2009-es pénzügyi évre szóló, a Bizottság által 2009. március 6-án előterjesztett 3/2009. számú előzetes költségvetés-módosítási tervezetére (COM(2009)0110),

–   tekintettel a Tanács által 2009. március 30-án megállapított, 3/2009. számú költségvetés-módosítási tervezetre (8153/2009 – C6-0118/2009),

–   tekintettel eljárási szabályzata 69. cikkére és IV. mellékletére,

–   tekintettel a Költségvetési Bizottság jelentésére (A6-0194/2009),

A.   mivel a 2009-es általános költségvetésre vonatkozó 3. számú költségvetés-módosítási tervezet az alábbi elemeket tartalmazza: a saját források rendszerének a 2007. június 7-i 2007/436/EK, Euratom határozatnak megfelelő kiigazítása 2007. január 1-jei visszamenőleges hatállyal,

B.   mivel a 3/2009. számú költségvetés-módosítási tervezet célja e költségvetési módosításoknak a 2009. évi költségvetésbe történő, előírások szerinti belefoglalása,

1.   tudomásul veszi a 3/2009. számú előzetes költségvetés-módosítási tervezetet;

2.   módosítás nélkül jóváhagyja a 3/2009. számú költségvetés-módosítási tervezetet;

3.   utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Tanácsnak és a Bizottságnak.

(1) HL L 248., 2002.9.16., 1.o. (2) HL L 69., 2009.3.13. (3) HL C 139., 2006.6.14., 1. o.

Az Európai Parlament 2009. április 22-i határozata az Aldo Patriciello kiváltságainak és mentességeinek fenntartására irányuló kérelemről (2008/2323(IMM))

P6_TA(2009)0233 A6-0196/2009

Az Európai Parlament,

–   tekintettel Aldo Patriciello 2008. november 11-i, a 2008. november 20-i plenáris ülésen bejelentett, saját mentelmi jogának a Campobasso-i Kerületi Bíróságon ellene folyamatban lévő büntetőeljárás miatti fenntartására irányuló kérelmére,

–   miután eljárási szabályzata 7. cikke (3) bekezdésének megfelelően meghallgatta Aldo Patriciellót,

–   tekintettel az Európai Közösségek kiváltságairól és mentességeiről szóló, 1965. április 8-i jegyzőkönyv 9. és 10. cikkére, valamint az Európai Parlament képviselőinek közvetlen és általános választójog alapján történő választásáról szóló, 1976. szeptember 20-i okmány 6. cikkének (2) bekezdésére,

–   tekintettel az Európai Közösségek Bíróságának 1964. május 12-i , 1986. július 10-i és 2008. október 21-i ítéletére(1),

–   tekintettel eljárási szabályzata 6. cikkének (3) bekezdésére és 7. cikkére,

–   tekintettel a Jogi Bizottság jelentésére (A6-0196/2009),

A.   mivel Aldo Patriciello az Európai Parlament képviselője, akinek mandátumát 2006. június 15-én értékelte a Parlament;

B.   mivel a Bíróság szerint az Európai Parlamentnek és a nemzeti igazságügyi hatóságoknak együtt kell működniük mindenféle összeütközés elkerülése végett a jegyzőkönyv rendelkezései értelmezésében és alkalmazásában; mivel, következésképpen az Európai Parlament egyik képviselője ellen eljárás indul egy nemzeti bíróság előtt, és ezt a bíróságot tájékoztatják, hogy az eljárási szabályzat 6. cikke (3) bekezdésének megfelelően e képviselő kiváltságainak és mentességeinek védelmére irányuló eljárás indult, a bíróságnak le kell állítania a bírósági eljárást és meg kell kérnie a Parlamentet, hogy a lehető leghamarabb nyilvánítson véleményt(2),

C.   mivel a jegyzőkönyv 10. cikke szerint az Európai Parlament ülésszakainak ideje alatt az európai parlamenti képviselők saját államuk területén a parlamenti képviselőket megillető mentességet élvezik, és mivel nem lehet hivatkozni a mentességre olyan esetben, amikor valamely képviselőt bűncselekmény elkövetése közben tetten érnek; mivel mindez nem akadályozhatja meg a Parlamentet azon jogának gyakorlásában, hogy valamely tagjának mentességét felfüggessze,

D.   mivel ezért a szóban forgó ügyre az Olasz Köztársaság Alkotmánya 68. cikke (2) bekezdésének rendelkezései alkalmazandók, amelyek szerint a parlamenti képviselők ellen különleges alaki követelmények nélkül is indítható büntetőeljárás, amennyiben házkutatást, illetve a képviselő személyének megmotozását csak a képviselő Házának hozzájárulásával folytatnak, illetve a képviselőt nem tartóztatják le, valamint nem korlátozzák személyes szabadságát és nem tartják fogva, kivéve a jogerős ítélet végrehajtásakor, vagy ha a képviselőt olyan bűncselekmény elkövetésében érték tetten, amelynél tettenérés esetében a letartóztatás kötelező,

E.   mivel, a helyzet jelenlegi állása szerint a jegyzőkönyv nem biztosítja az Európai Parlament számára azokat az eszközöket, amelyekkel Patriciello úr védelmére kötelező erővel léphetne fel,

1.   úgy határoz, hogy nem tartja fenn Aldo Patriciello kiváltságait és mentességeit;

2.   utasítja elnökét, hogy haladéktalanul továbbítsa ezt a határozatot és illetékes bizottsága jelentését az Olasz Köztársaság illetékes hatóságainak.

(1) A 101/63 sz. Wagner kontra Fohrmann és Krier ügy (EBHT 1964., 383. o.), illetve a 149/85. sz. a Wybot kontra Faure és mások [1986] EBHT 2391, valamint a C-200/07 és C-201/07 sz. egyesített Marra kontra De Gregorio és Clemente ügyek, az EBHT-ben még jelentek meg. (2) A C-200/07 és C-201/07 sz. egyesített Marra ügyekben született ítélet 42. és 43. bekezdése.

Az Európai Parlament 2009. április 22-i határozata a Renato Brunetta kiváltságainak és mentességeinek fenntartására irányuló kérelemről (2008/2147(IMM))

P6_TA(2009)0234 A6-0195/2009

Az Európai Parlament,

–   tekintettel Renato Brunetta 2008. június 4-i plenáris ülésen bejelentett, saját mentelmi jogának fenntartására irányuló 2008. május 15-i kérelmére a firenzei kerületi bíróságon ellene zajló bűnvádi eljárással kapcsolatban,

–   tekintettel az Európai Közösségek kiváltságairól és mentességeiről szóló, 1965. április 8-i jegyzőkönyv 9. és 10. cikkére, valamint az Európai Parlament képviselőinek közvetlen és általános választójog alapján történő választásáról szóló, 1976. szeptember 20-i okmány 6. cikkének (2) bekezdésére,

–   tekintettel az Európai Közösségek Bíróságának 1964. május 12-i, 1986. július 10-i és 2008. október 21-i ítéletére(1),

–   tekintettel eljárási szabályzata 6. cikkének (3) bekezdésére és 7. cikkére,

–   tekintettel a Jogi Bizottság jelentésére (A6-0195/2009),

1.   úgy határoz, hogy fenntartja Renato Brunetta kiváltságait és mentességeit;

2.   utasítja elnökét, hogy haladéktalanul továbbítsa ezt a határozatot és az illetékes bizottság jelentését az Olasz Köztársaság megfelelő hatóságainak.

(1) 101/63 sz. Wagner kontra Fohrmann és Krier ügy (EBHT 1964., 383. o.), illetve 149/85. sz. Wybot kontra Faure és társai ügy (EBHT 1986., 2391.o.), valamint a C-200/07 és C-201/07 sz. egyesített Marra kontra De Gregorio és Clemente ügyek, amelyek az EBHT-ben még jelentek meg.

Az Európai Parlament 2009. április 22-i határozata az Antonio Di Pietro mentelmi jogáról és kiváltságairól szóló konzultációra irányuló kérelemről (2008/2146(IMM))

P6_TA(2009)0235 A6-0197/2009

Az Európai Parlament,

–   tekintettel az Olasz Köztársaság illetékes hatósága által 2008. május 15-én benyújtott, Antonio Di Pietro mentelmi jogáról szóló konzultációra irányuló kérelemre, amelynek bejelentésére a 2008. június 5-én a plenáris ülésen került sor,

–   miután eljárási szabályzata 7. cikke (3) bekezdésének megfelelően meghallgatta Antonio Di Pietrót,

–   tekintettel az Európai Közösségek kiváltságairól és mentességeiről szóló, 1965. április 8-i jegyzőkönyv 9. és 10. cikkére, valamint az Európai Parlament képviselőinek közvetlen és általános választójog alapján történő választásáról szóló, 1976. szeptember 20-i okmány 6. cikkének (2) bekezdésére,

–   tekintettel az Európai Közösségek Bíróságának 1964. május 12-i, 1986. július 10-i és 2008. október 21-i ítéletére(1),

–   tekintettel az Olasz Köztársaság Alkotmánya 68. cikkének első bekezdésére,

–   tekintettel eljárási szabályzata 6. cikkének (1) bekezdésére és 7. cikkének (13) bekezdésére,

–   tekintettel a Jogi Bizottság jelentésére (A6-0197/2009),

1.   úgy határoz, hogy nem függeszti fel Antonio Di Pietro kiváltságait és mentelmi jogát;

2.   utasítja elnökét, hogy haladéktalanul továbbítsa ezt a határozatot és az illetékes bizottság jelentését az Olasz Köztársaság megfelelő hatóságainak.

(1) 101/63 sz. Wagner kontra Fohrmann és Krier ügy (EBHT 1964., 383. o.), illetve a 149/85. sz. Wybot kontra Faure és társai ügy (EBHT 1986., 2391.o.), valamint a C-200/07 és C-201/07 Marra kontra De Gregorio és Clemente egyesített ügyek, amelyek az EBHT-ben még jelentek meg.

Az Európai Parlament 2009. április 22-i határozata Hannes Swoboda mentelmi jogának felfüggesztésére irányuló kérelemről (2009/2014(IMM))

P6_TA(2009)0236 A6-0190/2009

Az Európai Parlament,

–   tekintettel a Bécsi Tartományi Büntetőbíróság Hannes Swoboda mentelmi jogának felfüggesztésére irányuló, 2009. január 20-án eljuttatott és a 2009. február 5-i plenáris ülésen bejelentett, 2008. december 5-i kérelmére,

–   miután eljárási szabályzata 7. cikke (3) bekezdésének megfelelően meghallgatta Hannes Swobodát,

–   tekintettel az Európai Közösségek kiváltságairól és mentességeiről szóló, 1965. április 8-i jegyzőkönyv 9. és 10. cikkére, valamint az Európai Parlament képviselőinek közvetlen és általános választójog alapján történő választásáról szóló, 1976. szeptember 20-i okmány 6. cikkének (2) bekezdésére,

–   tekintettel az Európai Közösségek Bíróságának 1964. május 12-i és 1986. július 10-i ítéleteire(1),

–   tekintettel az Osztrák Köztársaság szövetségi alkotmányának 57. cikkére,

–   tekintettel eljárási szabályzata 6. cikkének (2) bekezdésére és 7. cikkére,

–   tekintettel a Jogi Bizottság jelentésére (A6-0190/2009),

1.   úgy határoz, hogy nem függeszti fel Hannes Swoboda mentelmi jogát,

2.   utasítja elnökét, hogy haladéktalanul továbbítsa ezt a határozatot és illetékes bizottsága jelentését az Osztrák Köztársaság illetékes hatóságának.

(1) 101/63 sz. Wagner kontra Fohrmann és Krier ügy (EBHT 1964., 383. o.), illetve 149/85. sz. Wybot kontra Faure és társai ügy (EBHT 1986., 2391.o.).

Az Európai Parlament 2009. április 22-i állásfoglalása az előcsatlakozási támogatási eszköz (IPA) 2007-es költségvetési végrehajtásának ellenőrzéséről (2008/2206(INI))

P6_TA(2009)0237 A6-0181/2009

Az Európai Parlament,

–   tekintettel az előcsatlakozási támogatási eszköz (IPA) létrehozásáról szóló, 2006. július 17-i 1085/2006/EK tanácsi rendeletre(1),

–   tekintettel az előcsatlakozási támogatási eszköz (IPA) létrehozásáról szóló 1085/2006/EK tanácsi rendelet végrehajtásáról szóló, 2007. június 12-i 718/2007/EK bizottsági rendeletre(2),

–   tekintettel az "Előcsatlakozási támogatási eszköz (IPA) – Többéves indikatív pénzügyi keret a 2008 és 2010 közötti időszakra" című, 2006. november 8-i bizottsági közleményre (COM(2006)0672),

–   tekintettel az "Előcsatlakozási támogatási eszköz (IPA) – Többéves indikatív pénzügyi keret a 2009–2011 közötti időszakra" című, 2007. november 6-i bizottsági közleményre (COM(2007)0689),

–   tekintettel a Bizottság 2008. december 15-i, 2007-es éves IPA jelentésére (COM(2008)0850 és SEC(2008)3026),

–   tekintettel a "Bővítési stratégia és a legfontosabb kihívások 2008–2009" című, 2008. november 5-i bizottsági közleményre és az országok 2008-as előrehaladásáról szóló, azt kísérő jelentésekre (COM(2008)0674, valamint ahhoz kapcsolódóan a SEC(2008)2692-től a SEC(2008)2699-ig),

–   tekintettel "A Közösségek pénzügyi érdekeinek védelme – Csalás elleni küzdelem – Éves jelentés 2007" című, 2008. július 22-i bizottsági jelentésre (COM(2008)0475), beleértve (SEC(2008)2300),

–   tekintettel a Bizottság 2008. október 27-i, előcsatlakozási strukturális politikák eszközéről (ISPA) szóló, 2007. évi bizottsági éves jelentésre (COM(2008)0671 és SEC(2008)2681),

–   tekintettel a PHARE programról, Törökország előcsatlakozási eszközéről, a CARDS programról és az átmeneti támogatásról szóló, 2008. december 22-i, 2007. évi bizottsági éves jelentésre (COM(2008)0880 és SEC(2008)3075),

–   tekintettel az Európai Újjáépítési Ügynökség 2007-es pénzügyi évre vonatkozó éves beszámolójáról szóló számvevőszéki jelentésre(3), az Ügynökség válaszaival együtt,

–   tekintettel a CARDS program Bizottság által történő irányításáról szóló 5/2007 számú számvevőszéki jelentésre(4), a Bizottság válaszaival együtt,

–   tekintettel a Bizottság Bővítési Főigazgatóságának 2007. évi éves tevékenységi jelentésére(5),

–   tekintettel a bővítésről szóló korábbi állásfoglalásaira, és különösen a Bizottság 2007. évi bővítési stratégiai dokumentumáról szóló, 2008. július 10-i állásfoglalására(6),

–   tekintettel a Horvátországban elért haladásról szóló 2007. évi jelentésről elfogadott, 2008. április 10-i állásfoglalására(7),

–   tekintettel a Macedónia Volt Jugoszláv Köztársaságban elért haladásról szóló, 2007. évi jelentésről elfogadott, 2008. április 23-i állásfoglalására(8),

–   tekintettel a Törökországban elért haladásról szóló 2007. évi jelentésről elfogadott, 2008. május 21-i állásfoglalására(9),

–   tekintettel a nyugat-balkáni országokkal folytatott kereskedelmi és gazdasági kapcsolatokról szóló, 2009. január 13-i állásfoglalására(10),

–   tekintettel a nők Balkánon betöltött szerepéről szóló, 2008. december 4-i állásfoglalására(11),

–   tekintettel a Költségvetési Ellenőrző Bizottság tényfeltáró küldöttségének 2008. június 22–25-i koszovói látogatására(12), és az erről készített jelentésre(13),

–   tekintettel az Európai Közösségek általános költségvetésére alkalmazandó költségvetési rendeletről szóló, 2002. június 25-i 1605/2002/EK, Euratom tanácsi rendeletre(14), különösen annak 53. cikkére és végrehajtási rendelkezéseire,

–   tekintettel eljárási szabályzatának 45. cikkére,

–   tekintettel a Költségvetési Ellenőrző Bizottság jelentésére és a Külügyi Bizottság véleményére (A6-0181/2009),

A.   mivel az előcsatlakozási támogatási eszköz (IPA) a tagjelölt országok és a potenciális tagjelölt országok rendelkezésére álló eszközök és programok, nevezetesen a PHARE, a SAPARD, az ISPA, a Törökországnak biztosított előcsatlakozási pénzügyi támogatás, valamint a CARDS helyébe lépő új pénzügyi eszköz, amely az uniós támogatások ezen országok különleges szükségleteinek és irányítási kapacitásának megfelelő, rugalmas módon történő ésszerűsítését célozza;

B.   mivel az előcsatlakozási támogatási eszköz az alábbi, a kedvezményezett országok szükségletei alapján meghatározott prioritásokat megtestesítő öt alkotóelemből áll:

C.   mivel az előcsatlakozási támogatási eszköz alapvető tényező a polgárok életszínvonala, a szociális normák, az infrastruktúra, valamint a regionális és határon átnyúló együttműködés javítása szempontjából, illetve az emberi jogok tiszteletben tartásának a tagjelölt és lehetséges tagjelölt országokban való elősegítése terén;

D.   mivel a bővítési politika terén a költségvetés végrehajtása feletti parlamenti ellenőrzés célja nemcsak az arról való megbizonyosodás, hogy a közösségi támogatásokat az irányadó rendelkezéseknek és az EU politikáinak megfelelően használták fel, hanem annak értékelése is, hogy azokat valóban a kedvezményezett államok stratégiai és az elért haladásról szóló jelentéseiben meghatározott prioritásokkal összhangban osztották-e el, illetve hogy a közös uniós érdekekre való tekintettel elérték-e a kívánt eredményeket;

E.   mivel lényeges, hogy az IPA végrehajtását szigorúan, és már korai szakaszban megvizsgálják, hogy elkerülhetőek legyenek az olyan problémák, amelyeket a korábbi előcsatlakozási eszközök esetében későn vettek észre, tekintettel arra, hogy a kellő időben figyelembe nem vett szabálytalanságok sokasodni fognak, és később nagyon nehéz lesz ellenük küzdeni, mert állandó rossz gyakorlat formáját fogják ölteni;

F.   mivel a korrupció elleni küzdelem és az ágazati reformok (az igazságszolgáltatás, rendőrség és közigazgatás ágazataiban) nem csupán a felelősségteljes kormányzást és a jogállamiságot befolyásolják, hanem az általános üzleti környezetet is;

G.   mivel az IPA a többéves indikatív tervezési dokumentumok (MIPD) felülvizsgálatával jelentős mértékű rugalmasságot biztosít, és lehetővé teszi a kedvezményezett országok felmerülő igényeihez és irányítási kapacitásához való igazodást;

H.   mivel az 1085/2006/EK tanácsi rendelet (IPA-rendelet) 27. cikke értelmében a Bizottság 2010. december 31-ig félidős értékelő jelentést nyújt be az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak az IPA végrehajtásáról, amely jelentést adott esetben a rendelet módosítására irányuló jogalkotási javaslat kísér;

I.   mivel a Parlament kérése nyomán a Bizottság vállalta, hogy már 2009-ben elkészíti a külső támogatási eszközök, köztük az IPA félidős értékelését,;

J.   mivel az Európai Parlamentnek már most kommunikálnia kell az előcsatlakozási eszköz általi támogatásban részesülő országok nemzeti parlamentjeivel,

Általános megjegyzések

1.   üdvözli, hogy az IPA végrehajtásával kapcsolatban strukturált párbeszéd jött létre a Bizottsággal, és ezzel összefüggésben emlékeztet álláspontjára, konkrétan arra, hogy minden kedvezményezett ország számára egyenlő hozzáférést kell garantálni az ezen eszköz keretében rendelkezésre álló politikai eszközök teljes köréhez, megfelelő prioritást kell biztosítani a korrupció és a szervezett bűnözés elleni küzdelem számára, valamint fokozott figyelmet kell fordítani, különösen parlamenti szinten, az intézményi kapacitásépítésre, a civil társadalmi szervezetek kialakítására, a tolerancia és a megkülönböztetésmentesség elvének előmozdítására irányuló intézkedésekre, a humánerőforrás-fejlesztésre és a kulcsfontosságú politikai területeken való regionális együttműködésre;

2.   örömére szolgál, hogy 2007-ben az IPA kötelezettségvállalásai nagymértékben teljesültek; sajnálatosnak tartja azonban, hogy az első IPA-programokat csak 2007 végén fogadták el, és egyrészt az új eszköz késői elfogadása, másrészt pedig amiatt, hogy a kedvezményezett országok késlekedtek a szükséges struktúrák és irányítási rendszerek létrehozásával, a tényleges végrehajtás csak 2008-ban kezdődött el; sürgeti a Bizottságot, hogy mozdítsa elő a projektek végrehajtását, továbbá kísérje figyelemmel a pénzösszegek kiosztását és az elért eredményeket annak biztosítása érdekében, hogy az IPA szemmel látható hatást fejtsen ki az érintett országokban;

3.   megjegyzi, hogy az IPA-rendelet és a 718/2007/EK rendelet (IPA végrehajtási rendelet), azt követően pedig az első többéves indikatív pénzügyi keret és az MIPD-k kései elfogadása következtében mindeddig korlátozott mértékű és eredménytelen volt a 2007-es IPA programokkal és projektekkel kapcsolatos ellenőrzés, értékelés és jelentéstétel; hangsúlyozza, hogy a korábbi előcsatlakozási eszközökről az IPA-ra való zökkenőmentes áttérés érdekében szükség van a programozás folytonosságának biztosítására, valamint a projektek és a kifizetések megfelelő végrehajtására;

4.   úgy véli, hogy elegendő koherencia volt az IPA-val kapcsolatos 2007-es nemzeti programok és az uniós előcsatlakozási politika között, mivel a programokban kitűzött célok többsége összhangban állt az elért haladásról a Bizottság által készített jelentésekben meghatározott prioritásokkal;

5.   megjegyzi, hogy a tagjelölt országok leginkább az uniós szabványok végrehajtására összpontosítanak – nevezetesen a statisztikai, környezetvédelmi és pénzügyi szabványokra –, ami összhangban áll az EU bővítési politikájával; hangsúlyozza azonban, hogy a politikai kritériumok, úgymint a demokratikus irányítás, az emberi jogok, a szabad vallásgyakorlási jog, a nők és a kisebbségek jogainak tiszteletben tartása, valamint a jogállamiság nem szenvedhetnek csorbát, mivel ezek be nem tartása bonyodalmakhoz és a tárgyalások késedelméhez vezethet; úgy véli, hogy nagyobb egyensúlyra van szükség a politikai kritériumok betartását, valamint az acquis megvalósítását célzó projektek között;

6.   emlékezteti a Bizottságot arra, hogy az Uniónak a reformok előmozdítására vonatkozó legitimitása és képessége jelentősen fokozható, ha az IPA-ból származó támogatást célzottan olyan területekre irányítják, amelyek közvetlenül a tagjelölt országok és a potenciális tagjelölt országok polgárainak javát szolgálják, különös tekintettel a pénzügyi világválság által előidézett nehézségekre és kihívásokra;

7.   következésképpen úgy véli, hogy az IPA-nak támogatnia kell a kedvezményezett országok arra irányuló erőfeszítéseit, hogy a vízumliberalizációra vonatkozó menetrendben megállapított követelményeket teljesíteni tudják, és ennek révén a Nyugat-Balkán polgárai végre rendelkezhessenek a mozgás szabadságával, valamint maradéktalanul részt vehessenek az EU programjaiban és rendszereiben; üdvözli a Bizottság arra vonatkozó szándékát, hogy tovább növelje a Tempus, az Erasmus Mundus és a "Youth in Action" ("Fiatalok lendületben") programok számára az IPA-ból juttatandó pénzösszegeket;

8.   tudomásul veszi, hogy a Bizottságnak módjában állt decentralizált irányítási felhatalmazást adni Horvátországnak az I.–IV. összetevőket illetően, Törökországnak pedig 2008 vége felé az I. és II. összetevőt illetően; arra ösztönzi a Bizottságot, hogy továbbra is aktívan működjön együtt a tagjelölt és a potenciális tagjelölt országokkal annak érdekében, hogy azok a közeljövőben képessé váljanak a támogatások decentralizált kezelésére, és ezáltal teljes mértékben hozzáférjenek az IPA valamennyi alkotóeleméhez; hangsúlyozza azonban, hogy a támogatások kezelésére vonatkozó hatáskörök átruházása feltételes és a hatáskörök hatékony gyakorlásától függ;

9.   hangsúlyozza, hogy az IPA használata a Bizottság és a tagjelölt, illetve potenciális tagjelölt országok nemzeti kormányainak közös felelőssége; felszólítja a Bizottságot, hogy javítsa a delegációi és az illetékes hatóságok közötti együttműködést és kommunikációt, a projekt-végrehajtási eljárások állandó ellenőrzésének kialakítása, illetve a kedvezményezett országok adminisztratív képességének javítását célzó közös intézkedések érdekében;

10.   hangsúlyozza, hogy az IPA-t átlátható és hatékony módon kell kezelni és ellenőrizni, figyelembe véve az egyes országok belső könyvvizsgálati és ellenőrzési rendszereit, akárcsak az előcsatlakozási eljárásoknak a korábbi tagjelölt országok esetében kialakult legjobban bevált gyakorlatait;

11.   elvárja, hogy a Bizottság minden évben jelentést készítsen a Parlament és az illetékes Költségvetési Ellenőrző Bizottság részére az IPA alapjaiból történt kifizetésekről és az alap, illetve az ISPA, IPARD és SAPARD fennmaradó alapjainak végrehajtásáról, részletekkel szolgálva minden egyes kedvezményezett ország esetében, példákat adva a legjobban bevált gyakorlatról, és jelentve minden egyes észrevett problémát vagy szabálytalanságot;

12.   megjegyzi, hogy a 2007-es IPA projektekben nincsenek kellőképpen jelen és nem láthatóak eléggé az olyan horizontális ügyek, mint például a környezetvédelmi hatásvizsgálat, a felelősségteljes kormányzás, a civil társadalom bevonása, az esélyegyenlőség, valamint a megkülönböztetés tilalma; kéri a Bizottságot, hogy különösen a korrupció és a szervezett bűnözés elleni küzdelem, a kultúrák közötti párbeszéd, valamint a nemek közötti egyenlőség terén dolgozzon ki több kedvezményezettet is támogató regionális és horizontális programokat;

13.   megjegyzi, hogy kiterjedt földrajzi területek és átfogó politikák csak korlátozott mértékű támogatásokban részesülnek, és hogy e támogatások sok kis projektre oszlanak ahelyett, hogy kevesebb, azonban jobban látható projektre összpontosítanának; hangsúlyozza, hogy az éves nemzeti programokban egyensúlyt kell teremteni az elért haladásról szóló jelentésekben megjelölt főbb prioritási területek megfelelő kezelése és a támogatások túlzott elaprózódásának elkerülése között;

Politika- és országspecifikus észrevételek

14.   kiemeli annak rendkívüli fontosságát és sürgősségét, hogy a kedvezményezett országokban az IPA-t a korrupció és a szervezett bűnözés elleni küzdelem megerősítésére is felhasználják, különös figyelmet fordítva a pénzmosásra, az illegális bevándorlásra és az emberkereskedelemre; megjegyzi, hogy nem minden 2007-es IPA-program foglalkozik kellő mértékben a korrupcióval, annak ellenére, hogy azt az elért haladásról szóló 2008-as jelentések komoly problémaként és fő prioritásként határozták meg; javasolja, hogy Horvátország(15) és Montenegró(16) esetéhez hasonlóan különítsenek el támogatást erre a célra, és felszólítja a Bizottságot, hogy dolgozzon ki egységesebb politikát ezen a területen, figyelembe véve az előző bővítési körök tanulságait;

15.   megjegyzi, hogy a kedvezményezett országokban működő civil társadalmi szervezeteket jobban be kellene vonni a projektek kidolgozásába és elindításába; hangsúlyozza, hogy az "igény szerint" létrehozott civil társadalmi szervezetek létrejöttének elkerülése érdekében az IPA programoknak a jövőben foglalkozniuk kell a civil társadalmi szervezetek adományozóktól való szisztematikus függőségével, valamint azzal a kérdéssel, hogy néhány civil társadalmi szervezet etnikai-politikai konfliktusok mentén alakul ki, különösen Bosznia és Hercegovinában, Macedónia Volt Jugoszláv Köztársaságban, valamint Koszovóban(17); elvárja, hogy az új civiltársadalmi eszköz képes legyen számos, az uniós programok sokféleségével, bonyolultságával és szétaprózódottságával kapcsolatos probléma kezelésére;

16.   hangsúlyozza, hogy a tagjelölt és potenciális tagjelölt országokban folyamatosan támogatni kell a civil társadalmi szervezeteket, hogy versenyképes körülmények alakuljanak ki számukra, és hogy biztosított legyen az IPA eredményorientált végrehajtása érdekében végzett munkájuk fenntarthatósága és a projektirányításban való további aktív részvételük;

17.   megállapítja, hogy az IPA-ból támogatott projektek és tevékenységek esetében helyi szinten alig észlelhető, hogy azok az EU-hoz kötődnek, és nem alakult ki "alulról felfelé" haladó legitimitás az EU-hoz való további közeledés tekintetében;

18.   úgy ítéli meg, hogy nem foglalkoztak megfelelően az oktatással és a fiatalok munkavállalásával, mint a hosszú távú stabilitás és fejlődés előfeltételeivel; kiemeli, hogy fel kell lépni a munkanélküliség, különösen a fiatalok munkanélkülisége és a hosszú távú munkanélküliség ellen, amely nagy jelentőséggel bíró átfogó kérdés; e tekintetben azt javasolja, hogy a Bizottság vizsgálja meg az IPA-ban biztosított rugalmasság jobb kihasználásának lehetőségét annak érdekében, hogy a III–V. alkotóelemhez kapcsolódó intézkedéseket adott esetben az első két alkotóelemből lehessen támogatni;

19.   megállapítja, hogy az előcsatlakozási eszközből nyújtott regionális pénzügyi támogatás viszonylag kis mértékű (a teljes IPA mintegy 10%-a), különösen annak figyelembevételével, hogy tizenegy intézkedési területet ölel át hat országban, az oktatástól és a fiataloktól a nukleáris biztonságig;

20.   aggódik amiatt, hogy a 2007-ben az IPA-ból a II. alkotóelemhez tartozó intézkedésekre nyújtott támogatás összesen 38 800 000 millió euró volt az IPA 497 200 000 millió eurós teljes összegéhez képest (azaz kevesebb mint 8 %); rámutat arra, hogy ez ellentmond a Bizottság azon állításának, hogy a határokon átnyúló együttműködés segít a megbékélésben és a jószomszédi kapcsolatok kialakításában, valamint különösen lényeges egy olyan térségben, ahol nemrégiben még harcok folytak; sajnálja, hogy a gyakorlatban nehéz volt hatékonyan együttműködni, több ok, köztük az egyes partnerek közötti strukturális és eljárásbeli egyezések hiánya, illetve politikai nehézségek miatt; felhívja a kedvezményezett országokat és a Bizottságot, hogy ezen alkotóelem keretében folytassák az eddigi együttműködést, és a jószomszédi kapcsolatok ápolásának jegyében, valamint a gazdasági integráció elősegítésével összhangban dolgozzanak ki új együttműködést, különösen a környezet, a természeti és kulturális örökség, a korrupció és a szervezett bűnözés elleni küzdelem területén;

21.   amiatt is aggódik, hogy 2007-ben a kedvezményezett országok által az IPA-ból nyújtott támogatás igénylésére benyújtott egyetlen program sem foglalkozott közvetlenül a nők jogaival vagy a nemek közötti egyenlőséggel, bár a nemek közötti egyenlőséggel kapcsolatos kérdéseket mind az elért haladásról szóló jelentések, mind a többéves indikatív tervezési dokumentumok fő kihívásként kezelték; megismétli a Bizottság felé irányuló azon felhívását, hogy biztosítson előcsatlakozási támogatásokat a nők jogainak megerősítése érdekében a Balkánon, különösképp a nők helyzetével foglalkozó nem kormányzati szervezeteken és nőjogi szervezeteken keresztül; felhívja a Bizottságot, hogy ennek megfelelően különítsen el forrásokat az IPA-ból a nemek között esélyegyenlőség elvét figyelembe vevő költségvetés-készítés előmozdítására az előcsatlakozási politikában, és ösztönözze a kedvezményezett országokat, hogy nyújtsanak be ennek megfelelő projektjavaslatokat;

22.   hangsúlyozza, hogy minél több nem kormányzati szervezetet be kell vonni az IPA által finanszírozott projektek tervezésébe és végrehajtásába annak biztosítása érdekében, hogy az IPA által nyújtott támogatás a tényleges szükségleteket és az elvárásokat tükrözze, továbbá annak elősegítése céljából, hogy az IPA-projekteket jobban megismerjék, valamint hogy energikus és kezdeményező civil társadalom jöjjön létre a kedvezményezett országokban;

23.   felhívja az Európai Számvevőszéket, hogy 2010 végéig nyújtson be félidős külön értékelő jelentést az előcsatlakozási eszköz végrehajtásáról;

o
o   o

24.   utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Tanácsnak, a Bizottságnak és a Számvevőszéknek, valamint az IPA-ból támogatásban részesülő országok kormányainak, parlamentjeinek és nemzeti ellenőrző intézményeinek.

(1) HL L 210., 2006.7.31., 82. o. (2) HL L 170., 2007.6.29., 1. o. (3) HL C 311., 2008.12.5., 42. o. (4) HL C 285., 2007.11.27., 1. o. (5) 2008.3.31., http://ec.europa.eu/atwork/synthesis/aar/doc/elarg_aar.pdf (6) Elfogadott szövegek, P6_TA(2008)0363. (7) Elfogadott szövegek, P6_TA(2008)0120. (8) Elfogadott szövegek, P6_TA(2008)0172. (9) Elfogadott szövegek, P6_TA(2008)0224. (10) Elfogadott szövegek, P6_TA(2009)0005. (11) Elfogadott szövegek, P6_TA(2008)0582. (12) Az ENSZ Biztonsági Tanácsának 1244(1999) sz. határozata értelmében. (13) http://www.europarl.europa.eu/activities/committees/publicationsCom.do?language=EN&body=CONT. (14) HL L 248., 2002.9.16., 1. o. (15) 2007/019-247 projekt: Az ügynökségek közötti együttműködés javítása a korrupció elleni küzdelem terén, 2 5000 000 eurós projekt, amelynek célja a korrupció ellenes stratégiáért felelős Igazságügyi Minisztériumon belül működő koordinációs szerv megerősítése, valamint a nyilvánosság jobb tájékoztatása a korrupciós ügyekről. (16) 2007/19300 projekt: A szervezett bűnözés és a korrupció elleni küzdelem. A projekt célja a szervezett bűnözés és a korrupció elleni küzdelem előmozdítása a különböző bűnüldöző szervek teljesítménye és a közöttük zajló együttműködés javításán keresztül. A projekt a kormány korrupció elleni stratégiájához és cselekvési tervéhez kapcsolódik. A projektre elkülönített összeg: 3 000 000 euró. (17) Az ENSZ Biztonsági Tanácsa 1244(1999) határozata értelmében.

Az Európai Parlament 2009. április 22-i állásfoglalása a bírósági határozatok hatékony végrehajtása az Európai Unióban: az adósok vagyonának átláthatóságáról (2008/2233(INI))

P6_TA(2009)0238 A6-0252/2009

Az Európai Parlament,

–   tekintettel az EK-Szerződés 65. cikkére,

–   tekintettel "A bírósági határozatok hatékony végrehajtása az Európai Unióban: az adósok vagyonának átláthatósága" című, 2008. március 6-i bizottsági zöld könyvre (COM(2008)0128),

–   tekintettel "Az ítéletvégrehajtás hatékonyságának javításáról az Európai Unióban: bankszámlák letiltása" című, 2006. október 24-i bizottsági zöld könyvre (COM(2006)0618), valamint az erről szóló 2007. október 25-i állásfoglalására(1),

–   tekintettel a Bizottság részére az e-igazságszolgáltatásra vonatkozó ajánlásokat tartalmazó, 2008. december 18-i állásfoglalására(2),

–   tekintettel az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság 2008. december 3-i véleményére,

–   tekintettel az európai adatvédelmi biztos 2008. szeptember 22-i véleményére,

–   tekintettel eljárási szabályzata 45. cikkére,

–   tekintettel a Jogi Bizottság jelentésére és a Gazdasági és Monetáris Bizottság véleményére (A6-0252/2009),

A.   mivel a szubszidiaritás és az arányosság elve értelmében csak abban az esetben képzelhető el közösségi eszköz elfogadása a több államra kiterjedő vonatkozású polgári ügyekben folytatott igazságügyi együttműködés területén, ha bizonyítást nyer, hogy a belső piac kialakulása vagy működése előtt álló akadályokat nemzeti szinten nem lehet megszüntetni,

B.   mivel az adósságok késedelmes kifizetése és kifizetésének elmulasztása egyaránt veszélyeztetik a vállalkozások és a fogyasztók érdekeit, különösen akkor, ha a hitelező, illetve a végrehajtó hatóságok nem rendelkeznek információkkal az adós tartózkodási helyére vagy vagyonára vonatkozóan; mivel ezt a problémát tovább súlyosbítja a jelenlegi gazdasági helyzet, amelyben a pénzforgalom alapvető fontosságú a vállalkozások túlélése szempontjából,

C.   mivel a határokon átnyúló adósságbehajtással kapcsolatos problémák komoly akadályt képezhetnek az Európai Unión belüli fizetési megbízások szabad áramlása előtt, és gátolhatják az igazságszolgáltatáshoz való hozzáférést; mivel továbbá az igazságszolgáltatást és a kereskedelem erkölcsi normáit is aláássa, ha a bírósági határozatokat nem lehet végrehajtani,

D.   mivel az adósságbehajtás általában is jelentős problémát jelent, ami még súlyosabb abban az esetben, ha a követelések határon átnyúló jellegűek, különösen a kisvállalkozások számára, amelyek nem rendelkeznek ilyen ügyekre szakosodott jogászokkal vagy erre a célra fenntartott adósságbehajtó részleggel, és gyakran kerülnek abba a kellemetlen helyzetbe, hogy személyzetüket, szűkös pénzügyi forrásaikat, illetve mindenekelőtt idejüket a termelő tevékenység helyett erre a problémára kell fordítaniuk,

E.   mivel vannak arra utaló jelek, hogy a késedelmes fizetésekről szóló irányelvet(3) nem tartják be vagy nem ismerik kellőképpen; mivel ha ezt az irányelvet most naprakésszé tennék és megfelelően végrehajtanák, annak a késedelmes fizetést vagy nemfizetést csökkentő, jelentős hatása lehetne,

F.   mivel jelentősek az eltérések a szerződésekre és fizetésképtelenségre vonatkozó különböző nemzeti jogrendszerekben abban a tekintetben, hogy a hitelezők a szerződéskötéskor milyen módon biztosíthatják követelésüket, különösen a tulajdonjog-fenntartási kikötések vagy más hasonló mechanizmusok használata révén, amelyeket az említett eltérések miatt időnként megkerülnek,

G.   mivel a bírósági határozatok hatékony végrehajtása vonatkozásában elfogadandó közösségi jogszabályoknak minden adósra vonatkozniuk kell, a jó- vagy rosszhiszemű adósok közötti bármilyen előzetes megkülönböztetés nélkül,

H.   mivel a fizetés alóli kibúvást, a késedelmes fizetést és a tartozások megfizetésének elmulasztását gyakran súlyosítja, hogy a felek a szerződéskötést megelőzően vagy a szerződéskötéskor nem tanúsítanak kellő gondosságot; mivel nagyobb hangsúlyt kell fektetni a kereskedelmi tudatosságra és a közös referenciakeret alapján meglévő, "európai" stílusú opcionális kikötések lehetséges alkalmazására, ami biztosítaná, hogy a felek már kereskedelmi kapcsolatuk kezdetén megfelelően megfontolják ezeket a kérdéseket,

I.   mivel a Parlament figyelmét felhívták arra, hogy komoly problémát jelenthetnek azok a határon átnyúló ügyek, amelyek ellenszegülő adósokat érintenek, azaz olyan személyeket, akik képesek lennének, de nem hajlandók adósságaik megfizetésére vagy kötelezettségeik teljesítésére, illetve olyan személyeket, akikkel kapcsolatban felmerül az a kockázat, hogy tartozásukat még ellenük kiadott bírósági határozat esetében sem fizetnék meg; mivel úgy tűnik, ezek a személyek gyakran jelentős vagyonnal rendelkeznek különféle szervezetekben, névleges tulajdonosoknál és alapoknál, és a sikeres behajtás nem valósítható meg a szükséges információk nélkül; mivel ezen információkat gyakran úgy kell megszerezni, hogy az ellenszegülő adós arról ne szerezzen tudomást, hiszen ellenkező esetben igen rövid időn belül más joghatóság alá tudná áthelyezni vagyonát,

J.   mivel a Parlament tudomására jutott továbbá, hogy bizonyos szuverén államok közismerten nem tesznek eleget a más államok által továbbított választottbírósági vagy bírósági határozatoknak, aminek eredményeképpen úgynevezett "keselyűalapok" jöttek létre, amelyek nyomott árakon megvásárolják ezeket a szuverén adósságokat, majd a behajtás során próbálnak haszonra szert tenni; mivel valószínűleg jobb és méltányosabb lenne megfelelő eszközök révén lehetővé tenni, hogy az eredeti hitelezők hajthassák be a tartozásokat,

K.   mivel feltehetőleg kevés olyan állam van, amely egyáltalán nem rendelkezik határain kívüli vagyonnal, és – ha a hitelezőnek nincs reménye arra, hogy (kizárólag) saját tagállamában vagy az érintett államban elérje az adósság behajtását – csak a külföldi bíróságokon, különösen az EU más tagállamainak bíróságain találhat hatékony jogorvoslatot,

L.   mivel a Brüsszel I. rendelet(4) értelmében valamennyi tagállam a saját nemzeti joga által körülírt és meghatározott ideiglenes intézkedéseket alkalmazhatja, és az említett rendelet alkalmazásában az ex parte végzések nem képezik kölcsönös elismerés és végrehajtás tárgyát; mivel az inter partes végzéseket a fogadó bíróság foganatosítja, az ezen bíróság rendelkezésére álló olyan eszköz útján, amely az eredetivel leginkább egyenértékű,

M.   mivel az ideiglenes intézkedések az alábbiakat tartalmazhatják: i) rendelkezés a határozat végrehajtási intézkedései alá vonható vagyonnal kapcsolatos információ közléséről, ii) rendelkezés a vagyon végrehajtásig történő megóvásáról, iii) közbenső fizetési meghagyás, amely azonnali kifizetést biztosít a hitelező javára, amíg a vitatott ügyben határozat nem születik,

N.   mivel az ideiglenes intézkedések engedélyezését a Bíróság által alkalmazottakhoz hasonló feltételekhez kell kötni, azaz a hitelezőnek meg kell győznie a bíróságot arról, hogy a követelése jogos (olyan végrehajtható joggal rendelkezik, amely bírói végzés vagy közokirat vagy bizonyíték formájában valószínűsíti a követelést – fumus boni juris), igazolnia kell a sürgősséget (annak valós kockázatát, hogy a követelés végrehajtása meghiúsulhat, ha az intézkedést nem hagyják jóvá (periculum in mora)), és mivel ezen intézkedések jóváhagyása biztosíték nyújtásához köthető,

O.   mivel kisebb ügyekben, különösen ha a jogi költségek egyébként elriasztóan magasak lennének, a késedelmes igazságszolgáltatás az igazságszolgáltatás megtagadását jelenti, és mivel a jelentősebb ügyekben a vagyonnal kapcsolatos információ hiánya jelentheti a legfontosabb akadályt; mivel az ideiglenes intézkedésekről szóló rendelkezések alkalmazása ezért mindkét esetben kézenfekvő megoldást jelenthet,

P.   mivel emellett az információ rendelkezésre bocsátására irányuló bármely közösségi intézkedést az ilyen tipikus esetek fényében is meg kell vizsgálni, amikor az információ hiánya jelentős igazságtalanságot okoz; mivel a hitelezőnek nem áll módjában behajtani a tartozást, hacsak nem rendelkezik információkkal az adós (és még inkább az ellenszegülő adós) olyan vagyonáról, amit az ítélet végrehajtása keretében le lehet foglalni,

Q.   mivel ez a probléma a gyakorlatban nem korlátozódik azokra az esetekre, amelyekben már hoztak bírósági ítéletet, amelynek nem tettek eleget: a probléma már az előtt felmerülhet, hogy a sértett fél bírósághoz fordulna,

R.   mivel mindezek ellenére alapvető fontosságú, hogy minden javasolt intézkedés arányos legyen; mivel továbbá a javasolt intézkedéseknek nem szabad pusztán megismételniük azt, ami a nemzeti intézkedések révén már ma is elérhető, hanem kizárólag a határon átnyúló tartozásokra kell korlátozódniuk, valamint el kell kerülni a szükségtelen és nem megfelelő harmonizálást,

S.   mivel megfogalmazódtak bizonyos aggodalmak annak kapcsán, hogy az Európai Unióban az ítéleteknek az adósok vagyonának átláthatósága révén történő eredményes végrehajtása alapvető jogokat sérthet, ideértve a magánélethez való jogot (adatvédelem), eljárási biztosítékokat veszélyeztethet, illetve ellentétes lehet több tagállam alkotmányos hagyományaival,

T.   mivel minden javaslatnak költséghatékonynak és a közösségi politika más területeivel összhangban állónak kell lennie annak érdekében, hogy elkerülhető legyen az erőfeszítések szükségtelen párhuzamossága,

1.   üdvözli a Bizottság fent említett, 2008. március 6-i zöld könyvét, mivel az hozzájárul a lisszaboni stratégiához;

2.   kijelenti, hogy az adós fizetési kötelezettségei teljesítésére való kényszerítéséhez szükséges információk átláthatóságának hiánya ellentétes a jóhiszeműség és a vagyoni felelősség közös elveivel; fenntartja, hogy a végrehajtási módokra vonatkozó nemzeti szabályozások ismeretének hiánya vagy ezen szabályozások nem megfelelő hatékonysága lassítja az egységes belső piac megvalósítását, és indokolatlan költségeket eredményez;

3.   rámutat arra, hogy a késedelmes fizetés, a fizetés elmaradása, valamint az adósságbehajtás problémája károsan hat a hitelező üzleti vállalkozására és a fogyasztók érdekeire, csökkenti a belső piacba vetett bizalmat és aláássa a peres eljárásokat;

4.   támogatja a "jobb jogalkotás" elvein alapuló integrált és hatékony stratégiát, és úgy véli, hogy a hitelek behajtását oly módon kell elérni, hogy közben a megkülönböztetésmentesség, az érzékeny adatok védelme, valamint a jogi biztosítékok ne szenvedjenek csorbát, mindezt olyan arányos intézkedésekkel, amelyek biztosítják a kellő átláthatóságot, továbbá jelentősen csökkentik a tájékoztatási és kezelési költségeket;

5.   ragaszkodik ahhoz, hogy a hitelező számára nem csak a nyilvánosan rendelkezésre álló információkhoz, hanem a végrehajtási eljárás és az adósságbehajtás kezdeményezéséhez szükséges – az adósnyilatkozatból, más nyilvántartásokból vagy harmadik személyektől származó –adatokhoz való hozzáférést is biztosítani kell, az illetékes hatóság felügyelete mellett, vagy annak közvetítésével, egyszerű formában az egész belső piac területén;

6.   egyetért a Bizottsággal abban, hogy a bírósági határozatok végrehajtása révén történő, határokon átnyúló adósságbehajtás jelentős probléma a belső piac szempontjából, ám úgy véli, hogy a Bizottság által felvetett megoldások további munkát igényelnek a legnehezebb kérdés, az ellenszegülő adósok problémájának megfelelő kezelése érdekében;

A nemzeti végrehajtási jogszabályokra és gyakorlatokra vonatkozó kézikönyv kidolgozására irányuló javaslat

7.   megállapítja, hogy egy ilyen kézikönyv elkészítése és naprakészen tartása valószínűleg igen fáradságos és drága feladat, és hogy a jóvátételt kereső magánszemélyek számára egyszerűbb lenne egyetlen rendszer, továbbá hogy az esetek többségében a hitelezőknek az adott külföldi joghatóság területén működő jogászok tanácsát kell kérniük;úgy véli, hogy ennek ellenére működőképes, határokon átnyúló rendszer hiányában egy egyszerűsített változat hasznos lehet;

8.   határozottan úgy véli, hogy hasznos lenne közzétenni a 77/249/EGK(5) és a 98/5/EK(6) irányelvek értelmében belső piaci jogaikat gyakorló külföldi ügyvédek nemzeti nyilvántartását;rámutat arra, hogy e nemzeti nyilvántartásokat a Bizottság honlapjáról is elérhetővé lehetne tenni, és kiegészíthetné a kézikönyvet;

A nyilvántartásokban rendelkezésre álló információ körének bővítése, valamint a nyilvántartásokhoz történő hozzáférés javítása

9.   ellenzi a népesség-nyilvántartások, illetve a társadalombiztosítási és adóügyi nyilvántartások vonatkozásában az indokolatlan, válogatás nélküli és önkényes hozzáférés biztosítását, és támogatja az ítéletek Európai Unióban történő eredményes végrehajtását biztosító megfelelő és arányos keretrendszer létrehozását;

10.   álláspontja szerint a népesség-nyilvántartásokhoz (ahol ilyen létezik) való hozzáférés hasznos lehet a tartásdíjat vagy személyi kölcsönt nem fizető, szerencsétlen helyzetbe került magánszemélyek felkutatására és a visszaélések megelőzésére;

11.   véleménye szerint annak ellenére, hogy egyes jogrendszerekben sikeres újításnak bizonyult a társadalombiztosítási és adóügyi nyilvántartásokhoz való jobb hozzáférés, az adatvédelmi és titoktartási szabályok betartását is biztosítani kell; rámutat arra, hogy ez a közvélemény számára érzékeny kérdés; megállapítja továbbá, hogy lehetnek jogi problémák annak kapcsán, hogy az adatokat az adatgyűjtés eredeti céljától eltérő célokra használják fel;

12.   megállapítja továbbá, hogy az adóbevallások és társadalombiztosítási adatok számos tagállamban titkosak, és hogy egy nyilvántartás gondolatát a nem megfelelő felhasználás kockázata miatt ezekben az országokban nem fogadnák kedvezően, és a végrehajtó hatalommal való visszaélésnek tekintenék;

13.   fenntartja, hogy ha a javasolt megoldás az elérendő célhoz képest aránytalan lenne, visszaélésekre adhat lehetőséget, és megsértheti a magánélethez való jogot;

A végrehajtó hatóságok közötti információcsere

14.   úgy véli, hogy az állami végrehajtó szervek közötti jobb együttműködés gondolatát érdemes alaposabban kidolgozni, ám hangsúlyozza, hogy nem minden tagállamban létezik ilyen szerv;

Az adós nyilatkozata

15.   úgy véli, hogy az adós nyilatkozata az ítéletvégrehajtási eljárás hasznos eleme lehet, amennyiben az a nemzeti jog szerinti szankciókra támaszkodik;

16.   úgy véli, hogy e területen nincs szükség közösségi fellépésre mindaddig, amíg be nem bizonyosodik a meglévő tagállami eszközök elégtelensége;

Egyéb intézkedések

17.   javasolja, hogy tegyék megfontolás tárgyává a nemzeti bíróságok ideiglenes intézkedéseit kiegészítő közösségi ideiglenes intézkedés valamilyen formájának bevezetését; úgy véli, hogy ez megvalósulhatna egy egyszerű és rugalmas eljárás formájában, amely az EU egész területén érvényes lenne, elkerülve ezáltal a késedelmeket és a felesleges költségeket; úgy véli, hogy ez hatékony és méltányos lenne azok szempontjából is, akik nem szerepelnek félként az ügyben;

18.   javasolja, hogy ez az intézkedés a választottbírósági követelésekre is vonatkozhatna, és ezeket is figyelembe lehetne venni a Brüsszel I. rendelet jövőbeni felülvizsgálatakor;

19.   felszólítja a Bizottságot, hogy kezelje ezt az ügyet prioritásként, és készítsen: a) részletes értékelést a problémáról, b) megvalósíthatósági tanulmányt a lehetséges közösségi eszközökről, c) hatásvizsgálatot a határon átnyúló szempontokra korlátozott közösségi jogorvoslati lehetőségekről; úgy véli, hogy a Bizottság vizsgálatának minden javasolt közösségi eszköz esetében azonosítania és kellően indokolnia kell a megfelelő jogalapot is, és az említett eszközöknek a határon átnyúló esetekre kell korlátozódniuk, és az e területen meglévő, tisztán nemzeti jogorvoslati lehetőségeket kell kiegészíteniük, azok alkalmazását nem zavarhatják;

20.   sürgeti a Bizottságot, hogy teljes körűen vizsgálja meg azokat a szerződéskötést megelőző, illetve szerződéses intézkedéseket, amelyek összekapcsolhatóak egy közös referenciakeret fejlesztésével, valamint minden olyan opcionális, ebből eredő eszközt annak biztosítására, hogy a határokon átnyúló európai szerződések szerződő felei a szerződés megkötéskor vegyék figyelembe a késedelmes fizetés vagy a nemfizetés problémáját;

21.   nagy várakozással tekint a késedelmes fizetésekkel foglalkozó irányelv felülvizsgálata elé, és sürgeti a Bizottságot, hogy azt a jelenlegi gazdasági környezetre tekintettel a lehető leggyorsabban hajtsa végre;

22.   javasolja, hogy készüljön tanulmány a tulajdonjog-fenntartás és más hasonló mechanizmusok eltérő nemzeti jogi felfogásáról, azok kölcsönös elismerésének biztosítása céljából;

23.   javasolja, hogy a bírósági határozatban elismert tulajdonosi jogokat megszerző fél ezeket a jogokat az átruházóval megegyező feltételek mellett érvényesíthesse;

o
o   o

24.   utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Tanácsnak, a Bizottságnak, valamint a tagállamok parlamentjeinek.

(1) HL C 263 E, 2008.10.16., 655. o. (2) Elfogadott szövegek, P6_TA(2008)0637. (3) Az Európai Parlament és a Tanács 35/2000/EK irányelve (2000. június 29) a kereskedelmi ügyletekhez kapcsolódó késedelmes fizetések elleni fellépésről (HL L 200., 2000.8.8., 35. o.). (4) A polgári és kereskedelmi ügyekben a joghatóságról, valamint a határozatok elismeréséről és végrehajtásáról szóló, 2000. december 22-i 44/2001/EK tanácsi rendelet (HL L 12., 2001.1.16., 1. o.) (5) A Tanács 1977. március 22-i 77/249/EGK irányelve az ügyvédi szolgáltatásnyújtás szabadsága tényleges gyakorlásának elősegítéséről (HL L 78., 1977.3.26., 17. o.). (6) Az Európai Parlament és a Tanács 1998. február 16-i 98/5/EK irányelve az ügyvédi hivatásnak a képesítés megszerzése országától eltérő tagállamokban történő folyamatos gyakorlásának elősegítéséről (HL L 77., 1998.3.14., 36. o.).

Az Európai Parlament 2009. április 22-i állásfoglalása a Petíciós Bizottság 2008-as évben folytatott tanácskozásairól (2008/2301(INI))

P6_TA(2009)0239 A6-0232/2009

Az Európai Parlament,

–   tekintettel a Petíciós Bizottság tanácskozásairól szóló korábbi állásfoglalásaira,

–   tekintettel a bizottság által Romániába, Bulgáriába és Franciaországba indított tényfeltáró küldöttségek eredményeire és az ezekhez kapcsolódó, a bizottság által jóváhagyott jelentésekre és ajánlásokra,

–   tekintettel az EK-Szerződés 21. és 194. cikkére, amely petícióhoz való jogot biztosít az összes európai uniós polgár és a valamely tagállamban lakóhellyel, illetve létesítő okirat szerinti székhellyel rendelkező természetes vagy jogi személy számára,

–   tekintettel eljárási szabályzata 45. cikkére és 192. cikkének (6) bekezdésére,

–   tekintettel a Petíciós Bizottság jelentésére (A6-0232/2009),

A.   elismerve a petíciós eljárás és annak sajátos tulajdonságainak jelentőségét, amelyek révén a felelős bizottságnak módjában áll megoldást és magyarázatot keresni a Parlamenthez petícióval forduló uniós állampolgárok számára,

B.   mivel egyre több uniós állampolgár nyújt be petíciót a Parlamenthez és a Petíciós Bizottság erőfeszítéseket tesz, hogy még jobban felgyorsítsa eljárásait és jobb szolgáltatást nyújtson a segítségét kérő polgároknak,

C.   mivel a 2007. évi jelentésben elfogadott ajánlások közül a Parlament hatóságainak még többet végre kell hajtania, például bővítenie kellene az adminisztrációs erőforrásokat, ide értve Petíciós Bizottság nyelvi és jogi szakértelmét, hogy fokozni lehessen a neki címzett petíciók független, Parlament általi kivizsgálásának képességét, illetve szorosabb együttműködést kellene kialakítania a SOLVIT szervezettel a belső piacot érintő petíciók és panaszok területén, valamint létre kellene hoznia az európai polgárok közös uniós portálját,

D.   tekintettel arra, hogy az Unió struktúráinak és politikáinak kialakítása terén ebben az időszakban elért komoly előrehaladás ellenére a polgárok továbbra is tudatában vannak annak, hogy az Unió politikáinak és programjainak alkalmazása terén számos hiányosság áll fenn, mivel azok őket közvetlenül érintik, és mivel ezek gyakran képezik témáját a benyújtott petícióknak,

E.   mivel a Lisszaboni Szerződés létrehozza a "polgári kezdeményezést", amely a polgárok még nagyobb részvételét eredményezi az Európai Unió tevékenységeiben és munkájában,

F.   mivel ebből következően a Parlament felelősséget visel a közösségi jogszabályok egyes tagállamok általi jobb alkalmazásának biztosításáért az uniós állampolgárok és a valamely tagállamban lakóhellyel, illetve székhellyel rendelkező természetes vagy jogi személyek érdekében, és ezáltal e cél teljesítése érdekében a tagállamokkal történő együttműködésért,

G.   mivel azonban sok tagállam továbbra is vonakodik a felelős bizottsággal való aktív együttműködéstől, különösen a bizottsági üléseken való részvétel elutasításával, és mivel ez az intézménnyel folytatott lojális együttműködés hiányát jelzi,

H.   mivel a felelős bizottsággal a közösségi jogszabályok helyes alkalmazása érdekében folytatott aktív és időben történő együttműködés elmulasztása kétségeket vet fel arra vonatkozóan, hogy az érintett tagállam kívánja-e és szándékozik-e helyesen alkalmazni az uniós célkitűzéseket és politikákat, ezáltal pedig a hatóságokat a szerződések értelmében rendelkezésre álló szankcióknak és büntető intézkedéseknek, valamint nyilvános kritikának teszi ki,

I.   elismerve mindazonáltal, hogy sok tagállam megfelelő szintű együttműködést tanúsít, és együtt dolgozik a Parlamenttel az állampolgárok petíciós eljárás során kinyilvánított aggályainak megválaszolása érdekében,

J.   elismerve a Bizottság szolgálatainak konstruktív hozzájárulását a petíciós eljáráshoz, amely szolgálatok a felelős bizottság kérésére rendszeresen nyújtanak előzetes értékelést sok benyújtott petícióhoz,

K.   mivel ezt az együttműködést erősíteni lehet és kell, különösen az EK-Szerződés 226. és 228. cikkének megfelelő eljárások tekintetében, kellően indokolt esetben,

L.   mivel a Parlament úgy véli, hogy jogszerűen élhet az EK-Szerződés 230. cikke által biztosított jogával, amennyiben az szükségesnek bizonyul ahhoz, hogy véget vessen a közösségi jog súlyos megsértésének, amire egy petíció vizsgálata során derült fény, és ha a Parlament és a Bizottság között az annak feloldására tett erőfeszítések ellenére továbbra is komoly értelmezésbeli különbség áll fenn azzal kapcsolatban, hogy a közösségi jog értelmében milyen fellépésre van szükség a polgárok jogainak megvédéséhez az adott ügy kapcsán,

M.   mivel a jogsértési eljárás nem orvosolja a petíciót benyújtó problémáját, akkor sem, ha a Bíróság arra kötelezi a tagállamot, hogy jogszabályait az uniós jogszabályoknak való megfelelés érdekében módosítsa,

N.   mivel alapvető igazságtalanság, hogy az uniós jogszabályok megfelelő alkalmazásának hiánya miatt sérelmet szenvedő uniós állampolgároknak lehetetlen nem jogi úton történő jóvátételt nyújtani, ez pedig az uniós intézmények, különösen a Parlament további figyelmét igényli,

O.   mivel az EK-Szerződés 230. cikke szerint a Parlament ugyanolyan feltételekkel jogosult eljárást indítani az Európai Közösségek Bírósága előtt, mint a Tanács és a Bizottság, és mivel az EKSz. 201. cikke alapján a Parlament jogosult ellenőrzést gyakorolni a Bizottság tevékenységei felett, és ilyen módon rendelkezik az állampolgárok jogos aggályaira való hatékonyabb válaszadás jogi és politikai eszközeivel,

P.   mivel a Parlamentnek felül kell vizsgálnia saját eljárásait annak érdekében, hogy megkönnyítse – kiváltképpen eljárási szabályzata 121. cikke szerinti – keresetek benyújtását a Bírósághoz, ha a petíciót benyújtók jogai forognak kockán,

Q.   mivel szem előtt kell tartani, hogy az EU-Szerződés 6. cikke értelmében az Unió a szabadság, a demokrácia, az emberi jogok és alapvető szabadságok tiszteletben tartása és a jogállamiság elvein alapul, amely elvek az EU-hoz való csatlakozás koppenhágai kritériumainak is alapelemei, és mivel az EU-Szerződés 7. cikke külön eljárásokat határoz meg, melyek az említett elvek súlyos és tartós megsértése, vagy e kockázat fennállása esetén indíthatók,

R.   tekintettel a 2008-ban a Balti-tenger alatt húzódó Északi Áramlat gázvezeték hatására és a szakmai címjegyzékekkel foglalkozó társaságok megtévesztő gyakorlatára vonatkozó petíciók alapján, a parlamenti eljárási szabályzat 192. cikkének (1) bekezdése szerint a plenáris ülés elé terjesztett és nagy többséggel elfogadott állásfoglalásra irányuló indítványokra,

S.   mivel az energiaellátás biztonságával kapcsolatos fokozott aggodalmak miatt földgázvezetékek és folyékonyföldgáz-vezetékek létrehozására irányuló projektek születtek, amelyek – különösen, ha megfelelő kockázat- és alternatívaértékelés nélkül siettették azokat – számos petícióbenyújtó aggodalmát növelték elsősorban a balti-tengeri, a walesi és az írországi projektek kapcsán a lehetséges komoly környezeti, emberi egészségre gyakorolt és biztonsági hatások vizsgálatának hiánya tekintetében,

T.   mivel a petíciók vizsgálatából nyilvánvaló, hogy az egyes köz- és magánprojektek környezetre gyakorolt hatásainak vizsgálatáról szóló, 1985. június 27-i 85/337/EGK módosított tanácsi irányelv(1) mellékleteiben említett projektlisták nem fednek le egy sor jelentős létesítményt és tevékenységet, melyek a mellékletek legutóbbi módosításait követően jelentek meg, például az újragázosító üzemeket vagy bioüzemanyagelőállító-üzemeket,

U.   mivel a Natura 2000 hálózattal kapcsolatban benyújtott számos petíció továbbra is azt mutatja, hogy a biológiai sokféleség csökkenésének megállítása továbbra is nagy kihívás az Unió számára és hogy az élőhelyvédelmi(2) és a madárvédelmi irányelv(3) az EU arra irányuló kötelezettségvállalása teljesítésének alapvető és elengedhetetlen eszközei, hogy 2010-ig véget vet a biológiai sokféleség csökkenésének,

V.   mivel a petíciók vizsgálata azt is megmutatta, hogy az elegendő számú édesvízforrás hiányát gyakran súlyosbítják egyéb tényezők, például a vízigény növekedése a túlzott urbanizáció és a szabadidős projektek miatt, az infrastruktúra karbantartásának és a szivárgás megelőzésének elégtelensége, a mezőgazdaság nagy vízfelhasználása és a fenntartható vízhasználatot nem ösztönző árpolitika,

W.   tekintettel a Petíciós Bizottság fos-sur-meri, ciprusi és romániai látogatásait követően tett ajánlásaira,

X..   figyelembe véve a Petíciós Bizottság aggályait a bulgáriai Rila-hegységben tervezett bizonyos infrastruktúrákkal kapcsolatban, amelyeket 2008-ban egy tényfeltáró látogatás alkalmával megtekintett,

Y.   mivel bár a brit parlamenti és egészségügyi szolgáltatási ombudsman, Ann Abraham 2008 decemberében a Petíciós Bizottsághoz fordult és ismertette négyéves kutatása eredményeit, az Egyesült Királyság azt követő, 2009. januári válasza, amely az aránytalanul nagy mértékben érintettek számára önkéntes kártalanítás kifizetését teszi lehetővé, nem tekinthető megfelelő jóvátételnek az összeomlás számos áldozata számára,

Z.   elismerve az európai ombudsmannal 2008-ban folytatott pozitív és előremutató együttműködést, a Petíciós Bizottságnak az ombudsman 2007. évi éves jelentésében és az 1487/2005. számú, a Tanács nyelvhasználatáról, továbbá a 3453/2005. számú, a szabálysértési eljárás Bizottság általi alkalmazásáról szóló különjelentésében megfogalmazott ajánlásai tekintetében nyújtott támogatását, és üdvözölve statútumának a Parlament által jóváhagyott módosítását,

AA.   mivel 2008-ban a Petíciós Bizottsághoz 1 886 petíció érkezett, amelyből 1 065-öt nyilvánítottak elfogadhatónak és 821-et elfogadhatatlannak; mivel az eljárási szabályzat 191. cikke (1) bekezdésében előírt feltételeknek nem megfelelő petíciók száma 2007 eleje óta jelentősen megnőtt,

1.   üdvözli a petíciót benyújtóknak a Petíciós Bizottság valamennyi ülésén való részvételét és hozzájárulását, ami lehetővé teszi az Európai Parlament képviselőivel való közvetlen és nyílt párbeszédet, és továbbra is arra ösztönzi az uniós állampolgárokat és a közösségi egyesületeket, hogy vessék fel az Európai Unió tevékenységi területével kapcsolatos és őket közvetlenül érintő problémákat abban a hitben, hogy e folyamat lehetővé teszi a Parlament mint intézmény számára, hogy jelentős szerepet játsszon a közösségi jogszabályok tagállamok általi alkalmazásának figyelemmel kísérésében, és hogy fokozottabban védje és támogassa minden uniós állampolgár alapvető jogait, amint azt az EU-Szerződés rögzíti;

2.   kéri a nemzeti és regionális parlamenteket mint az uniós állampolgárok képviselőit, hogy továbbra is éberen ügyeljenek arra, hogy a tagállamok hogyan alkalmazzák a szerződéseket és uniós jogszabályokat, különösen a környezetvédelemmel, szociális és munkajoggal, a személyek, áruk és szolgáltatások szabad mozgásával, a pénzügyi szolgáltatásokkal, az állampolgárok alapvető jogaival, többek között a jogszerűen szerzett tulajdonhoz való joggal, a szakmai képesítés elismerésével, valamint a megkülönböztetés valamennyi formájával kapcsolatos problémák tekintetében, és felhívja az uniós intézményeket, hogy kommunikáljanak hatékonyan a polgárokkal, hogy azok tisztában legyenek jogaikkal, valamint a nemzeti és helyi intézmények kötelességeivel;

3.   hangsúlyozza, hogy a szubszidiaritás elvével összhangban a Parlament nem tekintheti elfogadhatónak azokat a petíciókat, amelyek a tagállamok illetékes hatóságai vagy bíróságai határozatai ellen fellebbeznek, és hogy ezt az információt világos és érthető módon a petíció benyújtójának tudomására kell hozni; hangsúlyozza továbbá, hogy a panaszoknak meg kell felelniük a Parlament eljárási szabályzata 191. cikkének (1) bekezdésében szereplő feltételeknek, mielőtt elfogadhatónak nyilváníthatják azokat;

4.   a 2007. évi éves jelentésben elfogadott, de még végre nem hajtott ajánlások ésszerű határidőn belüli végrehajtására szólít fel;

5.   felhívja a Bizottságot, valamennyi tagállamot és azok nemzeti, regionális és helyi intézményeit, valamint állandó képviselőiket, hogy teljes körűen, lojális és előremutató módon működjenek együtt az Európai Parlament felelős bizottságával és a Bizottsággal azon állítások és javaslatok kivizsgálásában, amelyeket a petíciók tartalmaznak, a petíciós eljárásban felvetett probléma megoldása érdekében;

6.   kéri, hogy az Európai Parlament, a Bizottság és a Tanács felelős szervei végezzék el az uniós állampolgárok számára jogorvoslati intézkedést biztosító lehetséges eljárások teljes felülvizsgálatát, és hogy kezdődjenek tárgyalások a vizsgálóbizottságok megnövelt jogkörét is tartalmazó új intézményközi megállapodásról az uniós állampolgárok jogainak megerősítése érdekében;

7.   meggyőződése, hogy a felülvizsgálat kiegészítené a Lisszaboni Szerződés esetleges végrehajtását az uniós állampolgárok és intézmények kihirdetett jogain és kötelességein alapuló kiegészítő biztosítékok nyújtása révén;

8.   emlékeztet arra, hogy ahogyan azt a Parlament az Európai Unióról szóló szerződés 7. cikkéről szóló bizottsági közleményről szóló 2004. április 20-i állásfoglalásában(4) hangsúlyozta, az Unió alapját képező értékek tiszteletben tartása és ösztönzése, továbbá a demokrácia, a jogállamiság és az alapvető jogok védelme a Parlamentnek mint az európai polgárok közvetlenül megválasztott képviseletének különös felelőssége, továbbá emlékeztet arra is, hogy a Parlament az említett állásfoglalásában kifejtette azon véleményét, mely szerint "ha figyelmen kívül hagyjuk a büntetések esetleges szükségességét, az azt a benyomást keltheti, hogy az Unió nincs felkészülve arra, illetve nincs olyan helyzetben, hogy minden rendelkezésére álló eszközt bevessen értékei megvédésére";

9.   ismételten felhívja a Bizottságot annak biztosítására, hogy nagyobb elismerés és hangsúly helyeződjön a petíciós eljárásra, kiváltképpen a jogsértési eljárások alkalmazásának tekintetében, valamint a Petíciós Bizottság közvetlen és hivatalos tájékoztatásának követelménye tekintetében abban az esetben, ha a 226. és/vagy 228. cikk alapján határozat születik eljárás indításáról egyéni petícióban jelzett problémával kapcsolatban;

10.   emlékeztet, hogy a Parlament úgy találta, hogy a közösségi jog súlyos megsértésére vonatkozó állításokat – melyet a Petíciós Bizottság a petíciók vizsgálata során megalapozottnak talált, de amelyet az érintett tagállam nem hajlandó elismerni, és amely valószínűleg precedenst teremt nemzeti szinten – végső soron az Európai Közösségek Bíróságának kellene megvizsgálnia, hogy biztosítsa a közösségi jog következetességét és koherenciáját, valamint a belső piac tényleges létét(5);

11.   elismeri, hogy a jogsértési eljárások – még ha sikeresek is – nem feltétlenül orvosolják azonnal az egyéni petícióbenyújtó konkrét problémáit, és ez gyakran aláássa a közvélemény abba vetett bizalmát, hogy az uniós intézmények képesek megfelelni elvárásaiknak;

12.   véleménye szerint – mivel egyértelmű jelei mutatkoznak annak, hogy a biológiai sokféleség csökkentésének 2010-ig való megvalósítására irányuló cél nem fog teljesülni – mielőbb lépni kell annak érdekében, hogy az élőhelyvédelmi és a madárvédelmi irányelv alkalmazását hatékonyabbá tegyük, és felhívja a Bizottságot, hogy tegyen meg minden tőle telhetőt annak biztosítására, hogy az irányelveket a tagállamok e céllal összhangban alkalmazzák;

13.   felhívja a Bizottságot, hogy a Parlamenttel együttműködésben hangsúlyozza a tagállamok felé annak jelentőségét, hogy – különösen a tervezési jóváhagyás területén – gondolkodjanak előre az elfogadott, de még hatályba nem lépett közösségi jogi rendelkezések esetleges megsértésének megelőzése érdekében;

14.   elismeri, hogy maguk az alkalmazandó közösségi jogszabályok hiányosságai miatt néha lehetetlen megoldást találni a benyújtott petíciók által felvetett panaszokra;

15.   aggodalmát fejezi ki a lettországi helyhatósági választásokon az ott élő, de állampolgársággal nem rendelkező lakosok szavazati jogaival kapcsolatban a Petíciós Bizottsághoz beérkező nagy számú petíció miatt; emlékeztet arra, hogy az ENSZ Emberi Jogi Bizottsága és a faji megkülönböztetés megszüntetésével foglalkozó bizottsága, az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlése, helyi és regionális hatóságai kongresszusa, emberi jogi biztosa és a rasszizmus és intolerancia elleni európai bizottsága, valamint az EBESZ Parlamenti Közgyűlése javasolják, hogy tegyék lehetővé a lettországi helyhatósági választásokon való részvételt az állampolgársággal nem rendelkező lakosok számára; sürgeti a Bizottságot, hogy kövesse szoros figyelemmel és támogassa az állampolgársággal nem rendelkező, gyakran Lettországban született és ott élő polgárok státuszának rendezését;

16.   megjegyzi, hogy a Parlamenthez számos magánszemélytől és egyesülettől beérkezett petíció olyan ügyeket érint, amelyek nem jelentik a közösségi jog megsértését, így azokat a tagállamban létező jogorvoslati csatornák kihasználása révén kell megoldani; megjegyzi továbbá, hogy miután nemzeti szinten minden lehetőséget kimerítettek, azután az Emberi Jogok Európai Bíróságához lehet fordulni;

17.   megjegyzi, hogy még nem foglalkoztak kellően azzal a 1 500 000 ember által aláírt, egyetlen székhelyet követelő petícióval, melynek célja, hogy az Európai Parlament csak egy helyen ülésezzen; javasolja, hogy a Petíciós Bizottság a következő parlamenti ciklus során kezelje elsőbbséggel ezt az ügyet;

18.   ezért kéri a felelős jogalkotó bizottságokat, hogy esetleges felülvizsgálat vagy további kivizsgálás érdekében tartsák szem előtt a Petíciós Bizottság által időről időre az egyes uniós jogszabályok tagállamok általi alkalmazásra vonatkozóan tett javaslatokat;

19.   emlékeztet a Parlament azon kérésére, hogy a Bizottság fokozza a 2006. december 12-i, a megtévesztő és összehasonlító reklámról szóló 2006/114/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv(6) végrehajtásának nyomon követését, különös tekintettel a szakmai címjegyzékkel foglalkozó, megtévesztő társaságokra, és tegyen jelentést a Parlamentnek a 2005. május 11-i, a belső piacon az üzleti vállalkozások fogyasztókkal szemben folytatott tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatairól szóló 2005/29/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv(7) hatálya kiterjesztésének kivitelezhetőségéről és lehetséges következményeiről, különösen a "fogyasztó" szónak a "gyakorlat célpontja" kifejezéssel történő felcserélése által;

20.   támogatja az ombudsman Tanácshoz intézett azon felhívását, hogy elnökségei honlapjainak nyelvi opcióit terjessze ki az Európai Unió leggyakrabban beszélt nyelveire, így biztosítva a polgárok közvetlen hozzáférését a Tanács elnökségeinek tevékenységeihez; e tekintetben utal a Tanács francia elnökségére, amely az ombudsman ajánlásainak megfelelően tette közzé hivatalos honlapját;

  21 a munkaidőről szóló irányelv(8) vonatkozásában támogatja az ombudsman azon felhívását, hogy a Bizottság a szabálysértési eljárások indítása vonatkozásában meglévő mérlegelési jogkörében kezelje a polgárok panaszait a helyes igazgatás elveinek megfelelően;

22.   üdvözli az ombudsman és az EU között a megfelelő intézményi kereteken belül zajló építő jellegű együttműködést; támogatja az ombudsman ismételt felhívását az EU valamennyi intézménye és szerve számára közös helyes hivatali magatartási kódex elfogadására, amint azt a Parlament a 2001. szeptember 6-i, az európai ombudsmannak a különböző közösségi intézményekben és szervekben a helyes hivatali magatartási szabályzat létezéséről és az ahhoz való nyilvános hozzáférésről szóló saját kezdeményezésű vizsgálatát követő, az Európai Parlamentnek benyújtott különjelentéséről szóló állásfoglalásában(9) jóváhagyta; véleménye szerint az ombudsmannak, a Bizottságnak és a Parlamentnek közös uniós portált kellene kifejlesztenie az uniós intézményekhez beérkező panaszok kezelésére;

23.   sürgeti, hogy az ENSZ Biztonsági Tanácsának ciprusi kérdésről szóló 550. számú határozatát (1984) valamennyi részes fél hajtsa végre, ami a varoshai ingatlanok jogos tulajdonosaiknak való teljes körű visszaszolgáltatásához vezetne; javasolja, hogy amennyiben 2009 végéig nincsenek látható eredmények, az illetékes bizottság fontolóra veheti, hogy a famagustai petícióbenyújtók ügyét a plenáris ülés elé viszi;

24.   az EK-Szerződés 151. cikke értelmében felhívja a román hatóságokat, hogy fogadjanak el intézkedéseket Románia kulturális és építészeti örökségének megőrzésére és védelmére, amire a Parlamentnek a bukaresti Szent József római katolikus katedrális (veszélyeztetett történelmi és építészeti műemlék) védelmére irányuló intézkedések szükségességéről szóló 2007. október 11-i nyilatkozatában(10) már felszólított; a kommunista rezsim által elkobzott ingatlanok visszaszolgáltatásával kapcsolatos problémákra utalva kiemeli, hogy az EK-Szerződés 295. cikke értelmében az ingatlanok tulajdonjoga nemzeti hatáskörbe tartozó kérdés;

25.   kéri a francia hatóságokat, hogy készítsenek járványügyi értékelést a Fos-sur-Mernél épülő hulladék-égetőmű közvetlen szomszédságában levő Fos-Berre melletti területre gyakorolt hatásának megállapítása céljából; elismeri, hogy a környezeti levegőben lévő kén-dioxidra, nitrogén-dioxidra és nitrogén-oxidokra, valamint porra és ólomra vonatkozó határértékekről szóló 1999. április 22-i 1999/30/EK tanácsi irányelv(11) nem tiltja hulladék-égetőmű építését egy már amúgy is légszennyezett területen, de hangsúlyozza, hogy az 1999/30/EK irányelv és a környezeti levegő minőségének vizsgálatáról és ellenőrzéséről szóló 1996. szeptember 27-i 96/62/EK tanácsi irányelv(12) értelmében intézkedéseket kell tenni, hogy biztosítsák a levegőszennyezésre vonatkozó európai szabványoknak való megfelelést;

26.   emlékeztet a Petíciós Bizottság 2007. évi éves jelentésének ajánlásaira a petíciók kezelésével kapcsolatos adminisztratív eljárások átgondolása vonatkozásában, például hogy a petíciók nyilvántartásba vételét ruházzák át a Petíciós Bizottság titkárságára, működjenek szorosan együtt a SOLVIT szervezettel, fejlesszék tovább a petíciós adatbázist, készítsenek uniós portált az európai polgárok számára stb.; üdvözli, hogy a bizottság tagjai a petíciók kezelésével kapcsolatban kidolgozták a helyes gyakorlat kódexét, amely a következő parlamenti ciklus elején lép hatályba;

27.   utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást és a Petíciós Bizottság jelentését a Tanácsnak, a Bizottságnak, az európai ombudsmannak, a tagállamok kormányainak és parlamentjeinek, valamint azok petíciós bizottságainak és ombudsmanjainak, illetve hasonló illetékességi körrel rendelkező szerveinek.

(1) HL L 175., 1985.7.5., 40. o. (2) A Tanács 1992. május 21-i 92/43/EGK irányelve a természetes élőhelyek, valamint a vadon élő állatok és növények védelméről (HL L 206., 1992.7.22., 7. o.). (3) A Tanács 1979. április 2-i 79/409/EGK irányelve a vadon élő madarak védelméről (HL L 103., 1979.4.25., 1. o.). (4) HL C 104. E, 2004.4.30., 408. o. (5) Lásd az Európai Parlament 2005. március 9-i állásfoglalását a Petíciós Bizottság 2003–2004-es parlamenti évi tanácskozásairól (HL C 320. E., 2005.12.15., 161. o.). (6) HL L 376., 2006.12.27., 21. o. (7) HL L 149., 2005.6.11., 22. o. (8) A Tanács 1993. november 23-i 93/104/EK irányelve a munkaidő-szervezés egyes szempontjairól (HL L 307., 1993.12.13., 18. o.). (9) HL C 72. E, 2002.3.21., 331. o. (10) HL C 227. E, 2008.9.4., 162. o. (11) HL L 163., 1999.6.29., 41. o. (12) HL L 296., 1996.11.21., 55. o.

Az Európai Parlament 2009. április 22-i állásfoglalása a nemek közötti esélyegyenlőség általános érvényesítéséről a bizottságok és küldöttségek munkája keretében (2008/2245(INI))

P6_TA(2009)0240 A6-0198/2009

Az Európai Parlament,

–   tekintettel az EK-Szerződés 2. cikkére, 3. cikke (2) bekezdésére, 13. cikkére és 141. cikke (4) bekezdésére,

–   tekintettel az emberi jogok és alapvető szabadságok védelméről szóló európai egyezményre, a felülvizsgált Európai Szociális Chartára, valamint az Emberi Jogok Európai Bírósága joggyakorlatára,

–   tekintettel az Európa Tanács Emberi Jogok és Jogi Ügyek Főigazgatósága munkájára, és különösen a nemek közötti egyenlőségért felelős irányítóbizottsága munkájára,

–   tekintettel a férfiak és nők közötti egyenlő bánásmód elvének a munkavállalás, a szakképzés, az előmenetel és a munkakörülmények terén történő végrehajtásáról szóló 76/207/EGK tanácsi irányelv módosításáról szóló, 2002. szeptember 23-i 2002/73/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvre(1),

–   tekintettel az Európai Parlamenten belül a nemek közötti esélyegyenlőség általános érvényesítéséről ("gender mainstreaming") szóló, 2003. március 13-i állásfoglalására(2),

–   tekintettel a nemek közötti egyenlőségnek a bizottságok munkája keretében történő integrált megközelítéséről szóló, 2007. január 18-i állásfoglalására(3),

–   tekintettel eljárási szabályzata 45. cikkére,

–   tekintettel a Nőjogi és Esélyegyenlőségi Bizottság jelentésére (A6-0198/2009),

A.   mivel a férfiak és nők egyenlősége a közösségi jog egyik alapelve, és mivel a Szerződés 2. cikke értelmében a Közösség küldetéseinek egyike;

B.   mivel a Szerződés 3. cikkének (2) bekezdése meghatározza a nemek közötti esélyegyenlőség általános érvényesítésének elvét, úgy rendelkezvén, hogy a Közösség az általa folytatott valamennyi fellépés során a nők és férfiak közötti különbségek felszámolására, valamint a nemek közötti esélyegyenlőség előmozdítására törekszik;

C.   mivel az Európai Parlamentben a képviselők között a nők aránya fokozatosan növekszik, és az 1979-es 17,5%-ról 2009-ben 31,08%-ra emelkedett;

D.   mivel a Parlament szerveinél magas tisztséget (például bizottsági vagy küldöttségi tagság vagy elnökség) betöltő képviselőnők száma igen alacsony;

E.   mivel a Parlament belső és külső politikáinak főigazgatóságain belül a nők túlsúlyban vannak, és a személyi állomány 66,5%, illetve 66%-át teszik ki, és e számok a Belső Politikák Főigazgatóságán az utóbbi években elért jelentős haladást tükrözik, amelynek megkoronázása a legjobb gyakorlatokért járó 2007-es egyenlőségi díj elnyerése volt, amelyet az egyenlőségnek és a nemek közötti esélyegyenlőség általános érvényesítésének kedvező munkahelyi légkör kialakításáért, valamint a felsőbb vezetői pozíciókat betöltő nők számának emelkedéséért (a női osztályvezetők száma 2005 óta 5%-ról 30%-ra emelkedett) ítéltek oda;

F.   mivel a parlamenti bizottságok többsége általában tulajdonít bizonyos jelentőséget a nemek közötti esélyegyenlőség általános érvényesítésének (például jogalkotási tevékenységük során, a Nőjogi és Esélyegyenlőségi Bizottsággal fenntartott hivatalos kapcsolataikban vagy az egyenlőség tárgyában kidolgozott cselekvési terveikben), míg a bizottságok kisebb hányada sosem vagy csak ritkán érdeklődik e kérdés iránt;

G.   hangsúlyozva, hogy a parlamenti bizottságokban a nemek közötti esélyegyenlőség általános érvényesítésével megbízott, képviselőkből és a titkárság alkalmazottainak képviselőiből álló hálózat alkalmazása eddig nem hozta meg a várt eredményeket;

H.   hangsúlyozva, hogy a nemek közötti egyenlőséggel és a sokféleséggel foglalkozó magas szintű munkacsoport hasonló hálózat létrehozását javasolta a parlamentközi küldöttségekben azzal a céllal, hogy a nemek közötti esélyegyenlőség kérdése az Európai Unió külkapcsolataiban is megjelenjen,

1.   hangsúlyozza, hogy a nemek közötti egyenlőség követelése olyan gyakorlati megközelítésen keresztül valósítandó meg, amely nem állítja egymással szembe a nőket és a férfiakat;

2.   hangsúlyozza, hogy az esélyegyenlőség általános érvényesítése pozitív előrelépést jelent mind a nők, mind pedig a férfiak számára;

3.   hangsúlyozza, hogy az esélyegyenlőség általános érvényesítése a politikák átszervezését, javítását, fejlesztését és értékelését feltételezi annak érdekében, hogy a politikai döntésekben rendesen részes szereplők az egyenlőség dimenzióját minden szinten és minden szakaszban integrálják az összes politikába;

4.   emlékeztet arra, hogy a nemek közötti esélyegyenlőség általános érvényesítése terén konkrét célkitűzéseket tartalmazó stratégia elfogadására és alkalmazására van szükség a parlamenti bizottságok és küldöttségek hatáskörébe tartozó közösségi politikákban;

5.   hangsúlyozza a nemek közötti egyenlőséggel és a sokféleséggel foglalkozó magas szintű munkacsoport mandátumának fontosságát, és arra kéri, hogy továbbra is támogassa és mozdítsa elő e folyamatot az egész Parlamentben, valamint a Bizottsággal, a Tanáccsal és más intézményekkel folytatott együttműködésekben és kapcsolatokban;

6.   üdvözli azon parlamenti bizottságokat, melyek munkájukban alkalmazzák a nemek közötti esélyegyenlőség általános érvényesítésének elvét és kéri a többi bizottságot, valamint a küldöttségeket, hogy tegyenek hasonlóképpen;

7.   kéri, hogy a nemek közötti a nemek közötti esélyegyenlőség általános érvényesítésével megbízott hálózat alkalmazását erősítsék meg a parlamentközi küldöttségekben és a választási megfigyelő küldöttségekben;

8.   támogatja a főtitkárt abban, hogy adjon elsőbbséget a köztisztviselők közötti esélyegyenlőség általános érvényesítésére irányuló képzésnek a parlamenti bizottságok és küldöttségek valamennyi szintjén; megismétli azon kérését, hogy biztosítsák valamennyi parlamenti képviselő számára a férfiak és nők közötti egyenlőségre irányuló képzést, már a következő parlamenti ciklustól kezdve;

9.   továbbra is ösztönzi a bevált gyakorlatok rendszeres cseréje érdekében hálózat kialakítását a parlamenti bizottságok és a parlamentközi küldöttségek titkárságain dolgozó köztisztviselők között, akik a belső és a külső politikák főigazgatóságain speciális képzésben részesültek a nemek közötti esélyegyenlőség általános érvényesítése tekintetében;

10.   hangsúlyozza, hogy a parlamenti bizottságokban és küldöttségekben a nemek közötti esélyegyenlőség általános érvényesítése elvének megfelelő ismeretéhez megfelelő eszközökre van szükség, így nemekre lebontott mutatókra, adatokra és statisztikákra, valamint a költségvetési forrásoknak a nők és férfiak közötti egyenlőség szempontjából történő elosztására;

11.   hangsúlyozza, hogy az esélyegyenlőség általános érvényesítése során figyelembe kell venni az egyes parlamenti bizottságok vagy küldöttségek sajátosságait; kéri, hogy a bizottságok és a küldöttségek aktívan vegyenek részt a Nőjogi és Esélyegyenlőségi Bizottság égisze alatt kétévente végzett értékelésekben, a nemek közötti esélyegyenlőség általános érvényesítéséért felelős elnökökhöz és alelnökökhöz intézett kérdőív alapján, melybe foglalják bele a bizottságok és küldöttségek munkájában e területen tapasztalt mulasztásokat, valamint az egyes bizottságokban a nemek közötti esélyegyenlőség általános érvényesítése terén elért eredményeket;

12.   hangsúlyozza, hogy a parlamenti bizottságok és küldöttségek számára fontos, hogy a nemek közötti esélyegyenlőség általános érvényesítése terén játszott szerepük és felelősségük jól körül legyen határolva;

13.   hangsúlyozza a nemek közötti egyenlőséggel és a sokféleséggel foglalkozó magas szintű munkacsoport, valamint a bizottságokban és a parlamentközi küldöttségekben a nemek közötti esélyegyenlőség általános érvényesítésével megbízott hálózat, továbbá a Nőjogi és Esélyegyenlőségi Bizottság közötti hatékony és koordinált együttműködés fontosságát;

14.   felkéri a főtitkárt, hogy folytassa a szakmai és családi élet közötti egyensúlyra, valamint a tisztviselőnők szakmai előmenetelének előmozdítására irányuló integrált stratégia megvalósítását;

15.   felkéri a képviselőcsoportokat, hogy ne feledkezzenek meg a nagyobb felelősséggel rendelkező tisztviselők kinevezésekor a nők és férfiak egyenlő részvételével kapcsolatos célkitűzésről;

16.   kéri a Parlament Elnökségét, hogy a tagállamok parlamentjeivel fenntartott kapcsolataiban hangsúlyozza azt a pozitív modellt, amelyet a nemek közötti egyenlőséggel és a sokféleséggel foglalkozó magas szintű munkacsoport képvisel;

17.   utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Tanácsnak és a Bizottságnak, valamint az Európa Tanácsnak.

(1) HL L 269., 2002.10.5., 15. o. (2) HL C 61. E, 2004.3.10., 384. o. (3) HL C 244. E, 2007.10.18., 225. o.

Az Európai Parlament 2009. április 22-i jogalkotási állásfoglalása a villamos energia belső piacára vonatkozó közös szabályokról és a 2003/54/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló európai parlamenti és tanácsi irányelv elfogadására vonatkozóan kialakított tanácsi közös álláspontról (14539/2/2008 – C6-0024/2009 – 2007/0195(COD))

P6_TA(2009)0241 A6-0216/2009

(Együttdöntési eljárás: második olvasat)

Az Európai Parlament,

–   tekintettel a Tanács közös álláspontjára (14539/2/2008 – C6-0024/2009),

–   tekintettel a Bizottságnak a Parlamenthez és a Tanácshoz intézett javaslatával (COM(2007)0528) kapcsolatban az első olvasat során kialakított álláspontjára(1),

–   tekintettel az EK-Szerződés 251. cikkének (2) bekezdésére,

–   tekintettel eljárási szabályzata 62. cikkére,

–   tekintettel az Ipari, Kutatási és Energiaügyi Bizottság második olvasatra adott ajánlására (A6-0216/2009),

1.   jóváhagyja a közös álláspontot, annak módosított formájában;

2.   utasítja elnökét, hogy továbbítsa álláspontját a Tanácsnak és a Bizottságnak.

Az Európai Parlament álláspontja, amely első olvasatban 2009. április 22-én került elfogadásra a villamos energia belső piacára vonatkozó közös szabályokról és a 2003/54/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló 2009/.../EK európai parlamenti és tanácsi irányelv elfogadására tekintettel

(A Parlament és a Tanács megállapodása következtében a Parlament második olvasatban elfogadott álláspontja megegyezik a végleges jogalkotási aktussal 2009/72/EK irányelv).

(1) Elfogadott szövegek, 2008.6.18., P6_TA(2008)0294.

Az Európai Parlament 2009. április 22-i jogalkotási állásfoglalása a Tanács közös álláspontjáról az Energiaszabályozói Együttműködési Ügynökség létrehozásáról szóló európai parlamenti és tanácsi rendelet elfogadása tekintetében (14541/1/2008 – C6-0020/2009 – 2007/0197(COD))

P6_TA(2009)0242 A6-0235/2009

(Együttdöntési eljárás: második olvasat)

Az Európai Parlament,

–   tekintettel a Tanács közös álláspontjára (14541/1/2008 – C6-0020/2009),

–   tekintettel a Bizottságnak a Parlamenthez és a Tanácshoz intézett javaslatával (COM(2007)0530) kapcsolatban az első olvasat során kialakított álláspontjára(1),

–   tekintettel a Bizottság módosított javaslatára (COM(2008)0908),

–   tekintettel az EK-Szerződés 251. cikkének (2) bekezdésére,

–   tekintettel eljárási szabályzata 62. cikkére,

–   tekintettel az Ipari, Kutatási és Energiaügyi Bizottság második olvasatra adott ajánlására (A6-0235/2009),

1.   jóváhagyja a közös álláspontot, annak módosított formájában;

2.   utasítja elnökét, hogy továbbítsa a Parlament álláspontját a Tanácsnak és a Bizottságnak.

Az Európai Parlament álláspontja, amely második olvasatban 2009. április 22-én került elfogadásra az Energiaszabályozói Együttműködési Ügynökség létrehozásáról szóló .../2009/EKeurópai parlamenti és tanácsi rendelet elfogadására tekintettel

(A Parlament és a Tanács megállapodása következtében a Parlament második olvasatban elfogadott álláspontja megegyezik a végleges jogalkotási aktussal 713/2009/EK rendelet).

(1) 2008. június 18-án elfogadott szövegek, P6_TA(2008)0296.

Az Európai Parlament 2009. április 22-i jogalkotási állásfoglalása a Tanács közös álláspontjáról a villamos energia határokon keresztül történő kereskedelme esetén alkalmazandó hálózati hozzáférési feltételekről és az 1228/2003/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló európai parlamenti és tanácsi rendelet elfogadása tekintetében (14546/2/2008 – C6-0022/2009 – 2007/0198(COD))

P6_TA(2009)0243 A6-0213/2009

(Együttdöntési eljárás: második olvasat)

Az Európai Parlament,

–   tekintettel a Tanács közös álláspontjára (14546/2/2008 – C6-0022/2009),

–   tekintettel a Bizottságnak a Parlamenthez és a Tanácshoz intézett javaslatával (COM(2007)0531) kapcsolatban az első olvasat során kialakított álláspontjára(1),

–   tekintettel az EK-Szerződés 251. cikkének (2) bekezdésére,

–   tekintettel eljárási szabályzata 62. cikkére,

–   tekintettel az Ipari, Kutatási és Energiaügyi Bizottság második olvasatra adott ajánlására (A6-0213/2009),

1.   jóváhagyja a közös álláspontot, annak módosított formájában;

2.   utasítja elnökét, hogy továbbítsa a Parlament álláspontját a Tanácsnak és a Bizottságnak.

Az Európai Parlament álláspontja amely második olvasatban 2009. április 22-én került elfogadásra a villamos energia határokon keresztül történő kereskedelme esetén alkalmazandó hálózati hozzáférési feltételekről és az 1228/2003/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló 2009/.../EKeurópai parlamenti és tanácsi irányelv elfogadására tekintettel

(A Parlament és a Tanács megállapodása következtében a Parlament második olvasatban elfogadott álláspontja megegyezik a végleges jogalkotási aktussal 714/2009/EK rendelet).

(1) Elfogadott szövegek, 2008.6.18., P6_TA(2008)0295.

Az Európai Parlament 2009. április 22-i jogalkotási állásfoglalása a földgáz belső piacára vonatkozó közös szabályokról és a 2003/55/EK irányelv hatályon kívül helyezésérőlszóló európai parlamenti és tanácsi irányelv elfogadására vonatkozóan kialakított tanácsi közös álláspontról (14540/2/2008 – C6-0021/2009 – 2007/0196(COD))

P6_TA(2009)0244 A6-0238/2009

(Együttdöntési eljárás: második olvasat)

Az Európai Parlament,

–   tekintettel a Tanács közös álláspontjára (14540/2/2008 – C6-0021/2009),

–   tekintettel a Bizottságnak a Parlamenthez és a Tanácshoz intézett javaslatával (COM(2007)0529) kapcsolatban az első olvasat során kialakított álláspontjára(1),

–   tekintettel az EK-Szerződés 251. cikkének (2) bekezdésére,

–   tekintettel eljárási szabályzata 62. cikkére,

–   tekintettel az Ipari, Kutatási és Energiaügyi Bizottság második olvasatra adott ajánlására (A6-0238/2009),

1.   jóváhagyja a közös álláspontot, annak módosított formájában;

2.   utasítja elnökét, hogy továbbítsa a Parlament álláspontját a Tanácsnak és a Bizottságnak.

Az Európai Parlament álláspontja, amely második olvasatban 2009. április 22-én került elfogadásra a földgáz belső piacára vonatkozó közös szabályokról és a 2003/55/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló 2009/.../EK európai parlamenti és tanácsi irányelv elfogadására tekintettel

(A Parlament és a Tanács megállapodása következtében a Parlament első olvasatban elfogadott álláspontja megegyezik a végleges jogalkotási aktussal 2009/73/EK irányelv).

(1) Elfogadott szövegek 2008.7.9., P6_TA(2008)0347.

Az Európai Parlament 2009. április 22-i jogalkotási állásfoglalása a földgázszállító hálózatokhoz való hozzáférés feltételeiről szóló 1775/2005/EK rendelet hatályon kívül módosításáról szóló európai parlamenti és tanácsi rendelet elfogadására vonatkozóan kialakított tanácsi közös álláspontról (14548/2/2008 – C6-0023/2009 – 2007/0199(COD))

P6_TA(2009)0245 A6-0237/2009

(Együttdöntési eljárás: második olvasat)

Az Európai Parlament,

–   tekintettel a Tanács közös álláspontjára (14548/2/2008 – C6–0023/2009),

–   tekintettel a Bizottságnak a Parlamenthez és a Tanácshoz intézett javaslatával (COM(2007)0532) kapcsolatban az első olvasat során kialakított álláspontjára(1),

–   tekintettel az EK-Szerződés 251. cikkének (2) bekezdésére,

–   tekintettel eljárási szabályzata 62. cikkére,

–   tekintettel az Ipari, Kutatási és Energiaügyi Bizottság második olvasatra adott ajánlására (A6–0237/2009),

1.   jóváhagyja a közös álláspontot, annak módosított formájában;

2.   utasítja elnökét, hogy továbbítsa a Parlament álláspontját a Tanácsnak és a Bizottságnak.

Az Európai Parlament álláspontja, amely második olvasatban 2009. április 22-én került elfogadásra a földgázszállító hálózatokhoz való hozzáférés feltételeiről és az 1775/2005/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló .../2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet elfogadására tekintettel

(A Parlament és a Tanács megállapodása következtében a Parlament első olvasatban elfogadott álláspontja megegyezik a végleges jogalkotási aktussal 715/2009/EK rendelet).

(1) Elfogadott szövegek, 2008.7.9., P6_TA(2008)0346.

Az Európai Parlament 2009. április 22-i jogalkotási állásfoglalása az európai közigazgatások közötti átjárhatósági eszközökről (ISA) szóló európai parlamenti és tanácsi határozatra irányuló javaslatról (COM(2008)0583 – C6-0337/2008 – 2008/0185(COD))

P6_TA(2009)0246 A6-0136/2009

(Együttdöntési eljárás: első olvasat)

Az Európai Parlament,

–   tekintettel a Bizottságnak az Európai Parlamenthez és a Tanácshoz intézett javaslatára (COM(2008)0583),

–   tekintettel az EK-Szerződés 251. cikkének (2) bekezdésére és 156. cikkére, amelyek alapján a Bizottság javaslatát benyújtotta a Parlamenthez (C6-0337/2008),

–   tekintettel eljárási szabályzata 51. cikkére,

–   tekintettel az Ipari, Kutatási és Energiaügyi Bizottság jelentésére (A6-0136/2009),

1.   jóváhagyja a Bizottság módosított javaslatát;

2.   felhívja a Bizottságot, hogy utalja az ügyet újból a Parlamenthez, ha javaslatát lényegesen módosítani kívánja, vagy helyébe másik szöveget szándékozik léptetni;

3.   utasítja elnökét, hogy továbbítsa a Parlament álláspontját a Tanácsnak és a Bizottságnak.

Az Európai Parlament álláspontja, amely első olvasatban 2009. április 22-én került elfogadásra az európai közigazgatások közötti átjárhatósági eszközökről (ISA) szóló .../2009/EKeurópai parlamenti és tanácsi határozat elfogadására tekintettel

(A Parlament és a Tanács megállapodása következtében a Parlament első olvasatban elfogadott álláspontja megegyezik a végleges jogalkotási aktussal 922/2009/EK határozat).

Az Európai Parlament 2009. április 22-i jogalkotási állásfoglalása a gépekről szóló, 2006. május 17-i 2006/42/EK irányelvnek a peszticidek kijuttatására szolgáló gépek tekintetében történő módosításáról szóló európai parlamenti és tanácsi irányelvre irányuló javaslatról (COM(2008)0535 – C6-0307/2008 – 2008/0172(COD))

P6_TA(2009)0247 A6-0137/2009

(Együttdöntési eljárás: első olvasat)

Az Európai Parlament,

–   tekintettel a Bizottságnak az Európai Parlamenthez és a Tanácshoz intézett javaslatára (COM(2008)0535),

–   1tekintettel az EK-Szerződés 251. cikkének (2) bekezdésére és 95. cikkére, amely alapján a Bizottság benyújtotta javaslatát a Parlamenthez (C6-0307/2008),

–   tekintettel eljárási szabályzata 51. cikkére,

–   tekintettel a Belső Piaci és Fogyasztóvédelmi Bizottság jelentésére (A6-0137/2009),

1.   jóváhagyja a Bizottság javaslatát, annak módosított formájában;

2.   figyelembe veszi a Bizottság ezen határozathoz mellékelt nyilatkozatát;

3.   felhívja a Bizottságot, hogy utalja az ügyet újból a Parlamenthez, ha lényegesen módosítani szándékozik a javaslatot vagy a helyébe másik szöveget kíván léptetni;

4.   utasítja elnökét, hogy továbbítsa a Parlament álláspontját a Tanácsnak és a Bizottságnak.

Az Európai Parlament álláspontja, amely első olvasatban 2009. április 22-én került elfogadásra a 2006/42/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek a peszticidek kijuttatására szolgáló gépek tekintetében történő módosításáról szóló 2009/.../EKeurópai parlamenti és tanácsi irányelv elfogadására tekintettel

(A Parlament és a Tanács megállapodása következtében a Parlament első olvasatban elfogadott álláspontja megegyezik a végleges jogalkotási aktussal 2009/127/EK irányelv).

MELLÉKLET

A Bizottság közleménye

a peszticidek kijuttatására szolgáló gépek szabványosításáról

Az I. melléklet 2.4. szakaszában foglalt alapvető követelmények támogatása érdekében a Bizottság megbízza az Európai Szabványügyi Bizottságot (CEN), hogy a peszticidek kijuttatására szolgáló valamennyi géptípus esetében dolgozzon ki harmonizált szabványokat a peszticidek környezetbe való véletlenszerű kijutásának megakadályozására szolgáló legjobb létező technikákra. A megbízatás különösen a mechanikus árnyékolás, az alagút permetező berendezés, és a permetezéskor alkalmazott légrásegítési rendszer felszerelésére, a feltöltés és kiürítés során a vízforrás szennyeződésének megakadályozására és a peszticid elsodródásának megelőzése érdekében a gyártó használati utasításának erre vonatkozó pontosítására, vonatkozó kritériumok és műszaki előírások szabványaira terjed ki, figyelembe véve az összes lényeges paramétert, mint például a fúvókák, a nyomás, a keretmagasság, a szélsebesség, a levegő hőmérséklete, a páratartalom és a menetsebesség.

Az Európai Parlament 2009. április 22-i jogalkotási állásfoglalása a gumiabroncsok üzemanyag-hatékonyság és más lényeges paraméterek tekintetében történő címkézéséről szóló európai parlamenti és tanácsi irányelvre irányuló javaslatról (COM(2008)0779 – C6-0411/2008 – 2008/0221(COD))

P6_TA(2009)0248 A6-0218/2009

(Együttdöntési eljárás: első olvasat)

Az Európai Parlament,

–   tekintettel a Bizottságnak az Európai Parlamenthez és a Tanácshoz intézett javaslatára (COM(2008)0779),

–   tekintettel az EK-Szerződés 251. cikkének (2) bekezdésére és 95. cikkére, amely alapján a Bizottság benyújtotta javaslatát a Parlamentnek (C6–0411/2008),

–   tekintettel eljárási szabályzata 51. cikkére,

–   tekintettel az Ipari, Kutatási és Energiaügyi Bizottság jelentésére, valamint a Környezetvédelmi, Közegészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Bizottság véleményére (A6-0218/2009),

1.   jóváhagyja a Bizottság javaslatát, annak módosított formájában;

2.   felhívja a Bizottságot, hogy utalja az ügyet újból a Parlamenthez abban az esetben, ha javaslatát lényegesen módosítani kívánja, vagy helyébe másik szöveget szándékozik léptetni;

3.   utasítja elnökét, hogy továbbítsa álláspontját a Tanácsnak és a Bizottságnak.

Az Európai Parlament álláspontja amely első olvasatban 2009. április 22-én került elfogadásra a gumiabroncsok üzemanyag-hatékonyság és más lényeges paraméterek tekintetében történő címkézéséről szóló .../2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet elfogadására tekintettel

(EGT-vonatkozású szöveg)

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Közösséget létrehozó szerződésre és különösen 95. cikkére,

tekintettel a Bizottság javaslatára ║,

tekintettel az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság véleményére(1),

tekintettel a Régiók Bizottsága véleményére(2),

a Szerződés 251. cikkében megállapított eljárásnak megfelelően(3),

mivel:

(1)  A fenntartható mobilitás fontos kihívás a Közösség számára az éghajlatváltozás fényében, valamint annak ismeretében, hogy a környezetbarátabb közlekedésről szóló, 2008. július 8-i bizottsági közleményben(4) foglaltaknak megfelelően Európa versenyképességét támogatni kell.

(2)  Az "Energiahatékonysági cselekvési terv – A lehetőségek kihasználása" című, 2006. október 19-i bizottsági közlemény(5) rávilágított annak lehetőségére, hogy számos célirányos intézkedés, többek között a gumiabroncsok címkézése révén 2020-ig a teljes energiafogyasztás 20 %-kal csökkenthető.

(3)  A gumiabroncsok – főként gördülési ellenállásuk miatt – a gépjárművek üzemanyag-fogyasztásának 20–30 %-áért felelősek. Ezért a gumiabroncsok gördülési ellenállásának csökkentése jelentős mértékben hozzájárulhat a közúti közlekedés energiahatékonyságához, és ezáltal a kibocsátás csökkentéséhez.

(4)  A gumiabroncsokat számos, egymással kölcsönösen összefüggő paraméterrel lehet jellemezni. Az egyik paraméter javítása, például a gördülési ellenállás csökkentése kedvezőtlenül befolyásolhat más paramétereket, például a nedvestapadást, míg a nedvestapadás javítása kedvezőtlenül befolyásolhatja a külső gördülési zajt. Ezért a gumiabroncsgyártókat ösztönözni kell valamennyi paraméter egyidejű optimalizálására, a már teljesített biztonsági előírások maradéktalan fenntartásával.

(5)  Az üzemanyag-hatékony gumiabroncsok költséghatékonyak, mivel az üzemanyag-megtakarítás bőségesen ellensúlyozza a gumiabroncsok magasabb előállítási költségéből adódó magasabb beszerzési árat.

(6)   [A gépjárművek általános biztonságát szolgáló típus-jóváhagyási követelményekről] szóló, …/…/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet(6) minimumkövetelményeket állapít meg a gumiabroncsok gördülési ellenállására vonatkozóan. A technológiai fejlődés lehetővé teszi a gumiabroncsok gördülési ellenállása által előidézett energiaveszteségek jelentős, az említett minimumkövetelményeket meghaladó mértékű csökkentését. Ezért a közúti közlekedés környezeti hatásainak csökkentése érdekében helyénvaló olyan rendelkezéseket megállapítani, amelyek üzemanyag-hatékonyabb gumiabroncsok vásárlására ösztönzik a végfelhasználókat azáltal, hogy összehangolt információkat biztosítanak számukra erről a paraméterről.

(7)  A gördülési ellenállással kapcsolatos tudatosság növelése érdekében az üzemanyag-megtakarítási kalkulátor – amely a C3 típusú gumiabroncsok tekintetében már létezik – jelentős eszközként szolgálna a lehetséges üzemanyag-, pénz- és szén-dioxid-megtakarítás bizonyítására.

(8)  A menetzaj komoly kellemetlenségeket okoz és káros az egészségre nézve. [A gépjárművek általános biztonságát szolgáló típus-jóváhagyási követelményekről] szóló …/2009/EK rendelet minimumkövetelményeket állapít meg a gumiabroncsok külső gördülési zajára vonatkozóan. A technológiai fejlődés lehetővé teszi a külső gördülési zaj jelentős, az említett minimumkövetelményeket meghaladó mértékű csökkentését. A közúti közlekedés környezeti hatásainak csökkentése érdekében ezért indokolt megállapítani olyan rendelkezéseket, amelyek alacsonyabb külső gördülési zajt keltő gumiabroncsok vásárlására ösztönzik a végfelhasználókat azáltal, hogy összehangolt információkat biztosítanak számukra erről a paraméterről.

(9)  A gumiabroncsok külső gördülési zajával kapcsolatos összehangolt információk közlése a menetzaj elleni intézkedések megvalósítását is megkönnyíti, és hozzájárul a gumiabroncsoknak a menetzajon belül kifejtett hatásával kapcsolatos tudatosság fokozásához is, a környezeti zaj értékeléséről és kezeléséről szóló, 2002. június 25-i 2002/49/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv(7) keretén belül.

(10)   [A gépjárművek általános biztonságát szolgáló típus-jóváhagyási követelményekről] szóló …/2009/EK rendelet+ minimumkövetelményeket állapít meg a gumiabroncsok nedvestapadási teljesítményére vonatkozóan. A technológiai fejlődés lehetővé teszi a nedvestapadás jelentős, az említett minimumkövetelményeket meghaladó mértékű javítását, és ezzel együtt a nedves féktávolságok jelentős csökkentését. Ezért a közúti biztonság növelése érdekében indokolt megállapítani olyan rendelkezéseket, amelyek jobb nedvestapadási teljesítményt nyújtó gumiabroncsok vásárlására ösztönzik a végfelhasználókat azáltal, hogy összehangolt információkat biztosítanak számukra erről a paraméterről.

(11)  A gumiabroncsok egyéb paraméterei, például a vízenfutás (aquaplaning) vagy a kanyarodási kezelhetőség szintén befolyásolják a közúti biztonságot. Jelenleg azonban nem állnak rendelkezésre összehangolt vizsgálati módszerek az említett paraméterek tekintetében. Ezért helyénvaló gondoskodni arról, hogy szükség esetén a későbbiekben a végfelhasználók számára rendelkezésre bocsátott, a gumiabroncsok említett paramétereivel kapcsolatos összehangolt információkra vonatkozó rendelkezéseket lehessen megállapítani.

(12)  A hógumiknak és az északi típusú téligumiknak különleges paraméterei vannak, amelyek nem hasonlíthatók össze a normális gumiabroncsokéval. Annak érdekében, hogy a végfelhasználók tájékozottan dönthessenek, e gumiabroncsok paramétereit úgy kell megjeleníteni, hogy összehasonlíthatók legyenek a normális gumiabroncsokkal.

(13)  A gumiabroncs-paraméterekre vonatkozó információk szabványos címke formájában történő közlése nagy valószínűséggel a biztonságosabb, csendesebb és üzemanyag-hatékonyabb gumiabroncsok vásárlására ösztönzi majd a végfelhasználókat. Ez viszont feltételezhetően a gumiabroncsok említett paramétereinek optimalizálására sarkallja majd a gumiabroncs-gyártókat, ami megteremti a fenntarthatóbb fogyasztás és termelés lehetőségét.

(14)  A gumiabroncsok gyártóit, beszállítóit és forgalmazóit ösztönözni kell a rendelet rendelkezéseinek való 2012 előtti megfelelésre, a rendszer elismerésének és az előnyök megvalósításának felgyorsítása érdekében.

(15)  A gumiabroncsok címkézésére vonatkozó tagállami szabályok sokfélesége akadályozná a Közösségen belüli kereskedelmet, és megnövelné a gumiabroncs-gyártókra nehezedő adminisztrációs terheket és vizsgálati költségeket.

(16)  A cseregumipiac a gumiabroncspiac 78%-át teszi ki. Ezért indokolt tájékoztatni a végfelhasználókat a csere gumiabroncsok paramétereiről, csakúgy mint az új gépjárművekre felszerelt gumiabroncsok paramétereiről.

(17)  A gumiabroncsok üzemanyag-hatékonyságára és más paramétereire vonatkozó bővebb tájékoztatás lényeges a fogyasztók, többek között a flottakezelők és a fuvarozási társaságok számára, akik, illetve amelyek címkézési és összehangolt vizsgálati rendszer hiányában nehezen tudják összehasonlítani a különféle gyártmányú gumiabroncsok egyes paramétereit. Ezért helyénvaló kiterjeszteni az rendelet hatályát a C1, C2 és C3 típusú gumiabroncsokra is.

(18)  A háztartási készülékek energia- és egyéb erőforrás-fogyasztásának címkézéssel és szabványos termékismertetővel történő ellátásáról szóló, 1992. szeptember 22-i 1992/75/EK tanácsi irányelv(8) értelmében a háztartási készülékekre alkalmazottaknak megfelelően a termékeket "A-tól G-ig" terjedő skálán osztályozó, energiafogyasztást jelölő címkét a fogyasztók már jól ismerik, és sikeresnek bizonyult a hatékonyabb berendezések használatának előmozdításában. Ugyanezt a kialakítást kell alkalmazni a gumiabroncsok üzemanyag-hatékonysági címkézéséhez.

(19)  A címke megjelenítése a gumiabroncsokon az elárusítóhelyen, valamint a műszaki promóciós szakirodalomban, gondoskodik arról, hogy a forgalmazók, valamint a potenciális végfelhasználók összehangolt információkat kapjanak a gumiabroncsok üzemanyag-hatékonyságáról, nedvestapadási teljesítményéről és külső gördülési zajáról.

(20)  A végfelhasználók egy része már az elárusítóhelyre történő megérkezés előtt kiválasztja a gumiabroncsokat, vagy pedig levelezés útján történő megrendeléssel vásárolja meg azokat. Annak érdekében, hogy ezek a végfelhasználók szintén megalapozott döntést hozhassanak a gumiabroncsok üzemanyag-hatékonyságára, nedvestapadási teljesítményére és külső gördülési zajára vonatkozó összehangolt információk alapján, a címkét meg kell jeleníteni minden műszaki promóciós szakirodalomban, beleértve az interneten elérhetővé tett ilyen jellegű szakirodalmat is.

(21)  A lehetséges vásárlókat el kell látni szabványos, a címke mindegyik összetevőjére, az üzemanyag-hatékonyságra, a nedves tapadásra és a zajkibocsátásra, továbbá ezek jelentőségére vonatkozóan magyarázatot nyújtó kiegészítő információkkal, valamint az átlagos üzemanyag-, szén-dioxid- és költségmegtakarítást szemléltető üzemanyag-megtakarítási kalkulátorral. Ezt a tájékoztatást az EU gumiabroncs-címkézéssel foglalkozó weboldalán, magyarázó ismeretterjesztő szórólapokon és posztereken kell nyújtani valamennyi elárusítóhelyen. A weboldal címét jól láthatóan kell feltüntetni a címkén és valamennyi műszaki promóciós szakirodalomban.

(22)   [A gépjárművek általános biztonságát szolgáló típus-jóváhagyási követelményekről] szóló …/2009/EK rendeletben megállapított összehangolt vizsgálati módszereknek megfelelő tájékoztatást kell nyújtani annak érdekében, hogy a végfelhasználók összehasonlíthassák a különféle gumiabroncsokat, és a gyártók vizsgálati költségei ne növekedjenek korlátlanul.

(23)  A közúti szállítás szén-dioxid-kibocsátásának csökkentése érdekében helyénvaló, ha a tagállamok az üzemanyag-hatékony gumiabroncsokat előnyben részesítő ösztönzőket vezetnek be. Ezen ösztönzőknek összhangban kell lenniük a Szerződés 87. és 88. cikkével. A belső piac felaprózódásának elkerülése érdekében minimális üzemanyag-hatékonysági osztályokat kell meghatározni.

(24)  Az említett rendelkezések céljainak eléréséhez elengedhetetlen, hogy a gyártók, beszállítók és forgalmazók betartsák a címkézési rendelkezéseket, és egyenlő feltételeket alakítsanak ki a Közösségen belül. Ezért a tagállamoknak hatékony intézkedéseket kell hozniuk, beleértve a piacfelügyeletet, a rendszeres utólagos ellenőrzéseket és a hatékony szankciókat, amelyek biztosítják a rendeletben foglaltak betartását.

(25)  A tagállamoknak e rendelet vonatkozó rendelkezései végrehajtása során tartózkodniuk kell a kis- és középvállalkozások (kkv-k) számára indokolatlan, bürokratikus és nehezen értelmezhető kötelezettséget jelentő intézkedésektől, és amennyiben lehetséges, figyelembe kell venniük a kkv-k különleges szükségleteit, valamint pénzügyi és adminisztratív korlátait.

(26)  E rendelet végrehajtásának megfelelő értékelése céljából felülvizsgálatot kell végezni annak megállapítására, hogy szükség van-e változtatásokra. Ennek a felülvizsgálatnak elsősorban arra kell összpontosítania, hogy a fogyasztók hogyan értelmezik a címkét, beleértve a zajparamétert, valamint a technológiai változáshoz való alkalmazkodásra.

(27)  Az ezen rendelet végrehajtásához szükséges intézkedéseket a Bizottságra ruházott végrehajtási hatáskörök gyakorlására vonatkozó eljárások megállapításáról szóló, 1999. június 28-i 1999/468/EK tanácsi határozattal(9) összhangban kell elfogadni.

(28)  A Bizottságot fel kell hatalmazni különösen arra, hogy a C2 és C3 típusú gumiabroncsok nedvestapadási osztályozására vonatkozó követelményeket, valamint a gumiabroncsoknak – az üzemanyag-hatékonyságtól, a nedvestapadástól és a külső gördülési zajtól eltérő – lényeges paramétereire vonatkozó követelményeket vezessen be, valamint arra, hogy a mellékleteket a műszaki fejlődéshez igazítsa. Mivel ezek az intézkedések általános hatályúak és a rendelet nem alapvető fontosságú elemeinek módosítására irányulnak, beleértve annak új, nem alapvető fontosságú elemekkel történő kiegészítését, azokat az 1999/468/EK határozat 5a. cikkében meghatározott ellenőrzéssel történő szabályozási bizottsági eljárással összhangban kell elfogadni,

ELFOGADTA EZT AZ RENDELETET:

1. cikk

Cél és tárgy

E rendeletnek az a célja, hogy az üzemanyag-hatékony, biztonságos és csendes gumiabroncsok használatának előmozdítása révén növelje a közúti közlekedés biztonságosságát, valamint gazdasági és környezeti hatékonyságát.

Ez a rendelet a gumiabroncsok paramétereire vonatkozó, címkézés útján történő, összehangolt információszolgáltatás kereteit határozza meg, lehetővé téve a fogyasztók számára, hogy gumiabroncs vásárlásakor tájékozottan döntsenek.

2. cikk

Hatály

(1)  Ez az rendelet a C1, C2 és C3 típusú gumiabroncsokra vonatkozik.

(2)  Az (1) bekezdéstől eltérve, ez az rendelet nem vonatkozik a következőkre:

3. cikk

Fogalommeghatározások

4. cikk

A Bizottság feladatai

(1)  A Bizottság legkésőbb 2010 szeptemberéig létrehozza az "EU gumiabroncs-címkézéssel foglalkozó weboldalát", amely a címke egyes összetevőire vonatkozó magyarázó információk referenciaforrása, továbbá kezeli azt.

(2)  A weboldal a következőket tartalmazza:

5. cikk

A gumiabroncs-beszállítók feladatai

6. cikk

A gumiabroncs-forgalmazók feladatai

7. cikk

A járműbeszállítók és a járműforgalmazók feladatai

8. cikk

Összehangolt vizsgálati módszerek

Az 5., 6. és 7. cikk alapján rendelkezésre bocsátandó, a gumiabroncsok üzemanyag-hatékonysági és nedvestapadási osztályára, valamint a külső gördülési zajának mért értékére vonatkozó információkat az I. mellékletben foglalt, harmonizált vizsgálati módszerek alkalmazásával kell megállapítani. A harmonizált vizsgálatok eredményeképpen a végfelhasználó megbízható és teljes mértékben reprezentatív képet kap a vizsgált jellemzők rangsorolásáról.

9. cikk

Hitelesítési eljárás

(1)  A tagállamok az I. melléklet A. és B. része szerinti, bejelentett üzemanyag-hatékonysági és nedvestapadási osztályok megfelelőségét, valamint az I. melléklet C. része szerinti külső gördülési ellenállás bejelentett mért értékének megfelelőségét a IV. mellékletben megállapított eljárásnak megfelelően értékelik.

(2)   Ezen hitelesítések nem érintik a gépjárművek és pótkocsijaik, valamint az ilyen járművek rendszereinek, alkatrészeinek és önálló műszaki egységeinek jóváhagyásáról szóló, 2007. szeptember 5-i 2007/46/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvvel(10) vagy a [gépjárművek általános biztonságára vonatkozó típus-jóváhagyási előírásokról szóló] .../2009/EK rendelettel összhangban járművekre vagy gumiabroncsokra vonatkozóan kiadott uniós típusjóváhagyást. A megfelelőség értékelése érdekében a tagállamok adott esetben hivatkoznak a gumiabroncs típusjóváhagyási dokumentációjára és a beszállító által biztosított igazoló dokumentumokra is.

(3)  A tagállamok biztosítják, hogy az illetékes hatóságok kialakítsák az elárusítóhelyek rendes és rendkívüli ellenőrzésének rendszerét a rendelet követelményeinek való megfelelés biztosítása céljából.

10. cikk

Belső piac

(1)  Ezen rendeletrendelkezéseinek betartása esetén a tagállamok az ezen rendelethatálya alá tartozó termékinformációk alapján nem tiltják meg és nem korlátozzák a gumiabroncsok piacra juttatását.

(2)  Amennyiben nem rendelkeznek ellenkező értelmű bizonyítékokkal, a tagállamok úgy tekintik, hogy a címkék és a termékinformációk megfelelnek e rendelet rendelkezéseinek. A tagállamok a 5. cikk (4) pontjának megfelelően – a bejelentett értékek pontosságának értékelése érdekében – műszaki dokumentációk benyújtását írhatják elő.

11. cikk

Ösztönzők

A tagállamok az üzemanyag-hatékonyság vagy a nedvestapadás tekintetében az I. melléklet A. illetve B. része szerinti C osztály alatti gumiabroncsok tekintetében nem biztosítanak ösztönzőket.

12. cikk

Módosítások és a műszaki fejlődéshez való hozzáigazítás

13. cikk

Végrehajtás és szankciók

(1)  E rendelet következetes végrehajtása érdekében a tagállamok folyamatos információcserén keresztül biztosítják a szoros együttműködést a piacfelügyelet terén. A tagállamoknak megfelelő intézkedéseket kell hozniuk a rendszeres utólagos ellenőrzések biztosítására annak érdekében, hogy a nem megfelelően címkézett gumiabroncsokat hozzák összhangba az előírásokkal, vagy vonják ki a forgalomból.

(2)  A tagállamok intézkedéseket hoznak az e rendelet megsértése esetén alkalmazandó szankciók meghatározására, beleértve az e rendelet értelmében elfogadott nemzeti rendelkezések megsértése esetén alkalmazandó szankciókra vonatkozó szabályokat és a végrehajtásuk biztosításához szükséges rendelkezéseket is.

(3)  Ezen intézkedéseknekhatékonynak, arányosnak és a visszatartó erejűnek kell lenniük.

(4)  A tagállamok haladéktalanul értesítik a Bizottságot az említett intézkedésekről és esetleges későbbi módosításaikról

14. cikk

A bizottság

(1)  A Bizottság munkáját egy bizottság segíti.

(2)  E bekezdésre történő hivatkozáskor az 1999/468/EK határozat 5a. cikkének (1)–(4) bekezdését és 7. cikkét kell alkalmazni, 8. cikkének rendelkezéseire is figyelemmel.

15. cikk

Felülvizsgálat

(1)  Legkésőbb az e rendelet alkalmazási időpontját követő három éven belül a Bizottság felülvizsgálja e rendelet alkalmazását, figyelembe véve többek között a következőket:

(2)  A Bizottság az említett felülvizsgálat, egy hatásvizsgálat és egy fogyasztói felmérés alapján jelentést nyújt be az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak, szükség esetén a rendelet módosítására irányuló javaslat kíséretében.

16. cikk

Hatálybalépés

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.

A rendeletet 2012. november 1-jétől kell alkalmazni.

Az 5. és 6. cikk azonban a 2012. július 1. előtt gyártott gumiabroncsokra nem alkalmazandó.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt ║,

az Európai Parlament részéről a Tanács részéről

az elnök az elnök

I.melléklet

A gumiabroncs-paraméterek osztályozása

A. rész: Üzemanyag-hatékonysági osztályok

Az üzemanyag-hatékonysági osztályt a gördülési ellenállási együttható (RRC) alapján, az alábbiakban megadott, A-tól G-ig terjedő skálának megfelelően és az … sz. ENSZ-EGB-előírás ║ szerint mért módon kell meghatározni.

▌