Index 
Elfogadott szövegek
2009. április 23., Csütörtök - Strasbourg
2007. évi mentesítés: az EU általános költségvetése, Európai Parlament
 2007. évi mentesítés: az EU általános költségvetése, Bíróság
 2007. évi mentesítés: az EU általános költségvetése, Számvevőszék
 2007. évi mentesítés: az EU általános költségvetése, Európai Ombudsman
 2007. évi mentesítés: az EU általános költségvetése, Európai Adatvédelmi Biztos
 2007. évi mentesítés: Eurojust
 2007. évi mentesítés: Európai Gyógyszerügynökség
 2007. évi mentesítés: Európai Repülésbiztonsági Ügynökség
 2007. évi mentesítés: az Európai Unió Tagállamai Külső Határain Való Operatív Együttműködési Igazgatásért Felelős Európai Ügynökség (FRONTEX)
 2007. évi mentesítés: Európai Betegségmegelőzési és Járványvédelmi Központ (ECDC)
 2007. évi mentesítés: Kábítószer és Kábítószer-függőség Európai Megfigyelőközpontja
 2007. évi mentesítés: Európai Szakképzés-fejlesztési Központ (CEDEFOP)
 2007. évi mentesítés: az Európai Unió Szerveinek Fordítóközpontja
 2007. évi mentesítés: Tanács
 Az uniós ügynökségek pénzügyi gazdálkodása és ellenőrzése
 A távolsági autóbusszal és autóbusszal történő nemzetközi személyszállítás piacához való hozzáférés (átdolgozás) ***II
 A közúti fuvarozói szakma gyakorlására vonatkozó feltételek közös szabályai ***II
 A nemzetközi közúti árufuvarozási piachoz való hozzáférés közös szabályai (átdolgozás) ***II
 Az épületek energiateljesítménye (átdolgozás) ***I
 Hitelminősítő intézetek ***I
 A tengeri és belvízi közlekedést igénybe vevő utasok jogai ***I
 Az autóbusszal közlekedő utasok jogai ***I
 A szerzői jog és egyes szomszédos jogok védelmi ideje ***I
 Intelligens közlekedési rendszerek a közúti közlekedés területén ***I
 A második "Marco Polo" program ***I
 A versenyképes árufuvarozást szolgáló európai vasúti hálózat ***I
 A határokon átnyúló egészségügyi ellátásra vonatkozó betegjogok ***I
 A betegek biztonsága *
 A ritka betegségek területén megvalósítandó európai fellépés *
 2007. évi mentesítés: az EU általános költségvetése, III. szakasz, Bizottság
 2007. évi mentesítés: a hetedik, nyolcadik és kilencedik Európai Fejlesztési Alap (EFA)
 2007. évi mentesítés: az EU általános költségvetése, Gazdasági és Szociális Bizottság
 2007. évi mentesítés: az EU általános költségvetése, Régiók Bizottsága
 2007. évi mentesítés: Európai Képzési Alapítvány
 Mentesítés: Európai Hálózat- és Információbiztonsági Ügynökség (ENISA)
 2007. évi mentesítés: Európai Rendőrakadémia (CEPOL)
 2007. évi mentesítés: Európai GNSS Ellenőrzési Hatóság
 2007. évi mentesítés: Európai Vasúti Ügynökség
 2007. évi mentesítés: Európai Tengerbiztonsági Ügynökség
 2007. évi mentesítés: Európai Újjáépítési Ügynökség
 2007. évi mentesítés: Európai Környezetvédelmi Ügynökség
 2007. évi mentesítés: Európai Élelmiszerbiztonsági Ügynökség
 2007. évi mentesítés: Európai Alapítvány az Élet- és Munkakörülmények Javításáért
 2007. évi mentesítés: Európai Munkahelyi Biztonsági és Egészségvédelmi Ügynökség
 2007. évi mentesítés: az Európai Unió Alapjogi Ügynöksége
 2007. évi mentesítés: Közösségi Halászati Ellenőrző Hivatal
 Az erdőirtás és az erdőpusztulás
 A városi mobilitásra vonatkozó cselekvési terv
 Az intelligens közlekedési rendszerekre vonatkozó cselekvési terv

2007. évi mentesítés: az EU általános költségvetése, Európai Parlament
PDF 632kWORD 258k
Határozat
Állásfoglalás
1.Az Európai Parlament 2009. április 23-i határozata az Európai Unió 2007-es pénzügyi évre szóló költségvetésének végrehajtására vonatkozó mentesítésről (C6-0416/2008 – 2008/2276(DEC))
P6_TA(2009)0260A6-0184/2009

Az Európai Parlament,

–   tekintettel az Európai Unió 2007-es pénzügyi évre vonatkozó általános költségvetésére(1),

–   tekintettel az Európai Közösségek 2007-es pénzügyi évre vonatkozó végleges éves beszámolójára – I. kötet (SEC (2008)2359 – C6-0416/2008)(2),

–   tekintettel a 2007-es pénzügyi évre vonatkozó költségvetési és pénzügyi gazdálkodásról szóló jelentés I. szakaszára (Európai Parlament)(3),

–   tekintettel a belső ellenőr 2007-re vonatkozó éves jelentésére,

–   tekintettel a Számvevőszéknek a 2007-es pénzügyi évre vonatkozó költségvetés végrehajtásáról szóló éves jelentésére(4), az ellenőrzés alá vont intézmények válaszaival együtt,

–   tekintettel a Számvevőszék által az EK-Szerződés 248. cikke értelmében kiállított, az elszámolás megbízhatóságát, valamint az alapjául szolgáló ügyletek jogszerűségét és szabályszerűségét igazoló megbízhatósági nyilatkozatra(5),

–   tekintettel az EK-Szerződés 272. cikkének (10) bekezdésére és 275. cikkére, valamint az Euratom-Szerződés 179a. cikkére,

–   tekintettel az Európai Közösségek általános költségvetésére alkalmazandó költségvetési rendeletről szóló, 2002. június 25-i 1605/2002/EK, Euratom tanácsi rendeletre(6), és különösen 145., 146. és 147. cikkére,

–   tekintettel az Európai Parlament költségvetésének végrehajtásáról szóló belső szabályzat 13. cikkére(7),

–   tekintettel a költségvetési rendelet 147. cikkének (1) bekezdésére, amelynek értelmében minden közösségi intézmény köteles megtenni a megfelelő lépéseket az Európai Parlament mentesítési határozatát kísérő észrevételek nyomon követésére,

–   tekintettel a 2007-es költségvetési eljárás vonatkozásában a II., IV., V., VI., VII., VIII(A). és VIII(B). szakaszokra vonatkozó iránymutatásokról és az Európai Parlament előzetes költségvetési becsléseiről (I. szakasz) szóló, 2006. március 15-i állásfoglalására(8),

–   tekintettel eljárási szabályzata 71. cikkére, 74. cikkének (3) bekezdésére és V. mellékletére,

–   tekintettel a Költségvetési Ellenőrző Bizottság jelentésére (A6–0184/2009),

A.   mivel a számvevőszéki jelentés(9) szerint a 2007. évi igazgatási kiadások tekintetében minden intézmény kielégítően működtette a költségvetési rendeletben előírt felügyeleti és kontrollrendszereket, és a vizsgált tranzakciókban nem voltak lényeges hibák,

B.   mivel a főtitkár 2008. június 3-án igazolta, hogy megfelelő biztosítéka van arra, hogy a Parlament költségvetését a hatékony és eredményes pénzgazdálkodás elvével összhangban hajtották végre, és hogy a bevezetett ellenőrzési keret megfelelő biztosítékokat nyújt az alapul szolgáló műveletek jogszerűsége és szabályszerűsége tekintetében,

1.   mentesítést ad elnöke számára az Európai Parlament 2007-es pénzügyi évre szóló költségvetésének végrehajtására vonatkozóan;

2.   megjegyzéseit az alábbi állásfoglalásban foglalja össze;

3.   utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt a határozatot és az annak szerves részét képező állásfoglalást a Tanácsnak, a Bizottságnak, a Bíróságnak, a Számvevőszéknek, az Európai Ombudsmannak és az Európai Adatvédelmi Biztosnak, és gondoskodjon közzétételükről az Európai Unió Hivatalos Lapjában (L sorozat).

2.Az Európai Parlament 2009. április 23-i állásfoglalása az Európai Unió 2007-es pénzügyi évre szóló általános költségvetésének végrehajtására vonatkozó mentesítésről szóló határozat szerves részét képező megjegyzésekkel, I. szakasz – Európai Parlament (C6-0416/2008 – 2008/2276(DEC))

Az Európai Parlament,

–   tekintettel az Európai Unió 2007-es pénzügyi évre vonatkozó általános költségvetésére(10),

–   tekintettel az Európai Közösségek 2007-es pénzügyi évre vonatkozó végleges éves beszámolójára – I. kötet (SEC (2008)2359 – C6-0416/2008)(11),

–   tekintettel a 2007. pénzügyi évre vonatkozó költségvetési és pénzügyi gazdálkodásról szóló jelentés I. szakaszára (Európai Parlament)(12),

–   tekintettel a belső ellenőr 2007-re vonatkozó éves jelentésére,

–   tekintettel a Számvevőszéknek a 2007-es pénzügyi évre vonatkozó költségvetés végrehajtásáról szóló éves jelentésére(13), az ellenőrzés alá vont intézmények válaszaival együtt,

–   tekintettel a Számvevőszék által az EK-Szerződés 248. cikke értelmében kiállított, az elszámolás megbízhatóságát, valamint az alapjául szolgáló ügyletek jogszerűségét és szabályszerűségét igazoló megbízhatósági nyilatkozatra(14),

–   tekintettel az EK-Szerződés 272. cikkének (10) bekezdésére, 275. cikkére és az Euratom-Szerződés 179a. cikkére,

–   tekintettel az Európai Közösségek általános költségvetésére alkalmazandó költségvetési rendeletről szóló, 2002. június 25-i 1605/2002/EK, Euratom tanácsi rendeletre(15), és különösen 145., 146. és 147. cikkére,

–   tekintettel az Európai Parlament költségvetésének végrehajtásáról szóló belső szabályzat 13. cikkére(16),

–   tekintettel a költségvetési rendelet 147. cikkének (1) bekezdésére, amelynek értelmében minden közösségi intézmény köteles megtenni a megfelelő lépéseket az Európai Parlament mentesítési határozatát kísérő észrevételek nyomon követésére,

–   tekintettel a 2007-es költségvetési eljárás vonatkozásában a II., IV., V., VI., VII., VIII(A). és VIII(B). szakaszokra vonatkozó iránymutatásokról és az Európai Parlament előzetes költségvetési becsléseiről (I. szakasz) szóló, 2006. március 15-i állásfoglalására(17),

–   tekintettel eljárási szabályzata 71. cikkére, 74. cikkének (3) bekezdésére és V. mellékletére,

–   tekintettel a Költségvetési Ellenőrző Bizottság jelentésére (A6–0184/2009),

A.   mivel a számvevőszéki jelentés szerint a 2007. évi igazgatási kiadások tekintetében minden intézmény kielégítően működtette a költségvetési rendeletben előírt felügyeleti és kontrollrendszereket, és a vizsgált tranzakciókban nem voltak lényeges hibák(18),

B.   mivel a főtitkár 2008. június 3-án igazolta, hogy megfelelő biztosítéka van arra, hogy a Parlament költségvetését a hatékony és eredményes pénzgazdálkodás elvével összhangban hajtották végre, és hogy a bevezetett ellenőrzési keret megfelelő biztosítékokat nyújt az alapul szolgáló műveletek jogszerűsége és szabályszerűsége tekintetében,

A Parlament költségvetési gazdálkodásának főbb változásai a 2004–2009-es parlamenti ciklusban

1.   emlékeztet arra, hogy a 2004–2009-es parlamenti ciklusban ez az utolsó mentesítési eljárás, és ebben az időszakban az EU költségvetési gazdálkodásában általában, és a Parlament gazdálkodásában különösen számos változtatásra került sor;

2.   emlékeztet arra, hogy e parlamenti ciklusban maradéktalanul végrehajtották, majd 2008-ban újból felülvizsgálták az új költségvetési rendeletet, ami fontos változásokat eredményezett a pénzügyi gazdálkodásban, különösen a közbeszerzési szabályok szigorítása, a pénzügyi eljárások ellenőrzési lánca szerkezetének javítása, az engedélyezésre jogosult tisztviselő felelősségének növelése és a pénzügyi ellenőrzés decentralizálása révén; megjegyzi, hogy ezek a változások jól képzett személyzetet és további adminisztrációt tettek szükségessé, továbbá hogy e változásokat a Parlament főigazgatóságai a hatékony és eredményes pénzgazdálkodás javítása terén eredményesnek tekintették;

3.   megjegyzi azonban, hogy a költségvetési rendeletet talán alaposabban felül kell vizsgálni, mivel néhány eljárás alkalmazása túlságosan körülményesnek bizonyult a parlamenti szolgálatok számára; sajnálja, hogy ez a kivételek számának növekedését okozta (lásd az éves tevékenységi jelentések mellékleteit);

4.   emlékeztet arra, hogy a szakképzett munkaerő létszámának jelentős mértékű növelését szükségessé tevő új költségvetési rendelet az Európai Közösségek egyéb alkalmazottaira vonatkozó, felülvizsgált alkalmazási feltételekkel (19) egy időben lépett hatályba, ami számos szempontból korlátozta a Parlament igazgatását;

5.   emlékeztet arra, hogy a személyzet létszámának növekedése 2004 januárjában 1-én: 4 662 fő, 2008. december 31-ig: 6 101 fő (minden kategóriában) elsősorban annak köszönhető, hogy 2004-ben 10 új tagállam, 2007-ben pedig Bulgária és Románia csatlakozott az EU-hoz; ezért üdvözli, hogy a Parlament vezetősége igyekezett a személyzet ilyen nagyarányú növekedését eredményesen kezelni; megjegyzi, hogy szinte valamennyi új álláshely a bővítéshez kapcsolódik, és a bővítéssel nem összefüggő álláshelyek nettó növekedése csupán 1,2%;

6.   megjegyzi, hogy 2007-ben a parlamenti asszisztensi juttatások 99,9%-át szabályosan megindokolták, és e növekedés az igazoló dokumentumokkal kapcsolatban az Elnökség által elfogadott, továbbfejlesztett eljárásnak, a vezetőség törekvéseinek és a képviselők fokozott tudatosságának köszönhető;

7.   hangsúlyozza, hogy a Parlament felállítása óta első alkalommal fogadták el a tagállamok a képviselők európai statútumát; e szabályzat lehetővé teszi a képviselők azonos díjazását és biztosítását, és véget vet a nemzeti fizetések között tapasztalható, jelentős különbségeknek, valamint létrehozza a különböző juttatások és díjazások átlátható rendszerét;

8.   emlékeztet arra, hogy az asszisztensi szabályzat egyike volt a 2007-es költségvetési útmutatásokról szóló állásfoglalás prioritásainak; e tekintetben üdvözli, hogy a Tanács 2008. december 19-én a parlamenti módosításokkal(20) együtt elfogadta a Bizottság javaslatát (COM(2008)0786); a javaslat 2009. júliusi hatálybalépése jelentősen növeli e források felhasználásának átláthatóságát és biztosítja az asszisztensek szociális és foglalkoztatási jogainak teljes tiszteletben tartását;

Jelentés a költségvetési és pénzgazdálkodásról(21)

9.   megállapítja, hogy 2007-ben az Európai Parlament bevétele 144 449 007 euró volt (2006-ban: 126 126 604 euró);

A 2007. évi végleges elszámolás (euróban)

10.   tudomásul veszi az adatokat, melyek alapján a Parlament 2007-es elszámolását lezárták:

a) Rendelkezésre álló előirányzatok

2007-es előirányzatok:

1 397 460 174

a 2006-os pénzügyi évből nem automatikusan áthozott összegek:

4 817 000

a 2006-os pénzügyi évből automatikusan áthozott összegek:

188 746 822,24

célhoz kötött bevételeknek megfelelő előirányzatok 2007-ben:

42 522 400,66

célhoz kötött bevételeknek megfelelő, a 2006-os pénzügyi évből áthozott összegek:

34 640 774,58

Összesen:

1 668 187 17148

b) A 2007-es pénzügyi év előirányzatainak felhasználása

kötelezettségvállalások:

1 594 372 252,26

teljesített kifizetések:

1 329 131 440,46

teljesítetlen kifizetések és a célhoz kötött bevételből származó, nem lekötött előirányzatok:

263 564 514,64

áthozott előirányzatok a célhoz kötött bevételekből származó előirányzatokkal együtt:

263 564 514,64

törölt előirányzatok:

31 691 180,38

c) Költségvetési bevételek

2007-ben beérkezett:

144 449 007,32

d) 2007. december 31-i teljes mérleg

1 788 830 683

11.   megállapítja, hogy a Parlament 2007. évi nyitó költségvetésében engedélyezett előirányzatok összege 1 397 460 174 euró volt, ami a 2006. évi költségvetéshez (1 321 600 000 euró) képest 6%-os emelkedést jelent, és hogy 2007-ben nem került sor a költségvetés módosítására;

12.   rámutat arra, hogy ahelyett, hogy az el nem költött összegeket visszautalta volna a tagállamoknak, a Parlament a korábbi évekhez hasonlóan úgy határozott, hogy az év végén a különböző költségvetési tételekből fennmaradó, mintegy 25 000 000 eurót (2006-ban: 37 246 425 euró) átcsoportosítja, és ezt az összeget a Bizottsággal együttműködve, az Európai Uniós Ház létrehozása érdekében egy bécsi ingatlan megvásárlására fordítja; megjegyzi azonban, hogy a 2005-ös pénzügyi évre vonatkozó, mentesítésről szóló 2007. április 24-i állásfoglalásában(22) a Parlament azt kérte, hogy a költségvetés egyértelműségének biztosítása érdekében az ingatlankiadások a költségvetésben szerepeljenek, és ne átcsoportosításokból finanszírozzák őket;

13.   üdvözli, hogy a költségvetés végrehajtásáról és a pénzgazdálkodásról szóló jelentés – a korábbi mentesítési határozatokkal összhangban – egyértelmű és átlátható útmutatásul szolgált a Parlament adott pénzügyi évben folytatott pénzgazdálkodásához;

A Parlament elszámolása

14.   megállapítja, hogy a Parlament számvitelért felelős tisztviselője a végleges elszámolás igazolásakor azt nyilatkozta, hogy ésszerű bizonyosságra tett szert arra nézve, hogy a beszámoló a Parlament pénzügyi helyzetéről minden lényegi szempontból megbízható és valós képet ad; tudomásul veszi továbbá a számvitelért felelős tisztviselő azon kijelentését, hogy nincs tudomása olyan ügyekről, amelyek miatt fenntartását kellett volna kifejeznie;

15.   emlékeztet az Európai Parlament elnökének a 2007-es pénzügyi évre vonatkozó elszámolás elfogadására vonatkozó határozatára;

16.   megállapítja, hogy a 2007-es pénzügyi év 209 985 279 eurós negatív gazdasági eredményét elsősorban a kötelezettségek 256 095 000 euróval történő növekedése okozta, ami megfelel a képviselőket megillető költségtérítésekre és juttatásokra vonatkozó szabályok III. melléklete szerint, a képviselők bizonyos csoportjai esetében, a Parlament által közvetlenül finanszírozandó nyugdíjaknak;

17.   felkéri a főtitkárt, hogy jelezze, hogy amennyiben a képviselői szabályzat hatályba lép, milyen rendelkezések vonatkoznak majd a képviselők nyugdíjára, és ez számviteli célból hogyan jelenik majd meg a Parlament mérlegében;

18.   megállapítja, hogy a mérleg mellékletei a Parlament tulajdonában lévő ingatlanokat az 1 650 945 693 euró teljes beszerzési költség értékcsökkenéssel való csökkentése után 1 015 159 978 euróra értékelik; kéri a főtitkárt, hogy bocsásson rendelkezésre áttekintést a Parlament tulajdonában álló valamennyi ingatlan jelenlegi piaci értékéről a vételárral összehasonlításban;

A főtitkár megbízhatósági nyilatkozata

19.   üdvözli a főtitkárnak, mint felhatalmazás által engedélyezésre jogosult vezető tisztviselőnek az engedélyezésre jogosult tisztviselő 2007. évi éves tevékenységi jelentéséről szóló, 2008. június 3-i nyilatkozatát, amelyben igazolja, hogy megfelelő biztosítéka van arra, hogy a Parlament költségvetését a hatékony és eredményes pénzgazdálkodás elvével összhangban hajtották végre, és hogy a bevezetett ellenőrzési keret megfelelő biztosítékokat nyújt az alapul szolgáló műveletek jogszerűsége és szabályszerűsége tekintetében;

20.   megjegyzi ugyanakkor, hogy a főtitkár megbízhatósági nyilatkozatban foglalt észrevétele szerint a parlamenti juttatásokat – köztük a parlamenti asszisztensi költségeket is – szabályozó ellenőrzési keret immár oly összetetté vált, hogy ez súlyosan gyengíti a helyes gyakorlati megvalósítást, és ezért kezdeményezi egy új rendszer létrehozását, amely 2009 júliusában léphet hatályba;

A főigazgatók tevékenységi jelentései

21.   megelégedéssel állapítja meg, hogy 2007-ben minden főigazgató fenntartásoktól mentes megbízhatósági nyilatkozatot állított ki szolgálatai számára a költségvetés végrehajtása tekintetében;

22.   tudatában van annak, hogy a tevékenységi jelentések olyan belső irányítási eszköznek tekinthetők, amelyek elsődleges célja, hogy a főtitkár számára világos áttekintést nyújtsanak az igazgatás működéséről és különösen annak hiányosságairól;

23.   rámutat arra, hogy az egyes főigazgatók tevékenységi jelentéseihez a költségvetési rendelettől és a kapcsolódó szabályoktól való eltéréseket tételesen felsoroló, kivételeket tartalmazó mellékletet csatoltak; aggodalmát fejezi ki amiatt, hogy az ilyen kivételek száma jelentősen meghaladja az engedélyezés nélküli tranzakciók 2003 előtti éves átlagát, amikor is a reform előtti költségvetési rendelet értelmében a pénzügyi ellenőrnek még minden ügyletet jóvá kellett hagynia;

A Számvevőszék 2007-re vonatkozó éves jelentése

24.   tudomásul veszi a Számvevőszék megállapítását, amely szerint a 2007-es igazgatási kiadások tekintetében minden intézmény kielégítően működtette a költségvetési rendeletben előírt felügyeleti és kontrollrendszereket, és a vizsgált tranzakciókban nem voltak lényeges hibák;

25.   tudomásul veszi a Számvevőszék 2007-es éves jelentésében foglalt, a Parlamentre vonatkozó konkrét megállapításokat és a Parlament válaszait a felülvizsgált személyzeti szabályzat 2004. május 1-jei elfogadását követően a fizetésekre alkalmazandó szorzótényezők, valamint a 2008-ban a D5 épületben beszerelésre kerülő, nagyfelbontású televíziós kamerákhoz fűződő, 2006-ról átvitt előirányzatok miatt 2007-ben történt kifizetések tekintetében;

26.   tudomásul veszi továbbá az éves jelentésnek a korábbi éves jelentésekben a tisztviselők kiküldetése során felmerülő szállásköltségek átalányösszegű visszatérítésével kapcsolatban szereplő észrevételek nyomon követéséről szóló részét; a parlamenti asszisztensi juttatások felhasználására vonatkozó bizonylatokat; valamint az önkéntes kiegészítő nyugdíjrendszer kapcsán az Európai Parlament és a rendszerben részt vevő tagok deficit esetére vonatkozó kötelezettségeit és felelősségét meghatározó, egyértelmű szabályok létrehozásának szükségességét;

27.   tudomásul veszi a Számvevőszékkel folytatott egyeztető eljárás során adott parlamenti válaszokat;

A legutóbbi mentesítési állásfoglalás főtitkár általi nyomon követése

28.   üdvözli az Elnökségnek a képviselői szabályzat és a parlamenti asszisztensi juttatásokra vonatkozó szabályzat végrehajtási intézkedéseiről szóló, 2008. március 10-i, 2008. május 19-i és 2008. július 7-i határozatait, amelyek közvetlenül kapcsolódnak a 2006-ra vonatkozó mentesítési határozathoz mellékelt ajánlásokhoz; üdvözli továbbá az elnöke elkötelezettségét e határozatok végrehajtására;

29.   emlékeztet arra, hogy a költségvetési rendelet 147. cikkének (1) bekezdése értelmében a Bizottság és a többi intézmény köteles megtenni a megfelelő lépéseket a Parlament mentesítési határozatát kísérő észrevételek nyomon követésére;

30.   gratulál a főtitkárnak ahhoz, hogy jóval a 2007-es pénzügyi évre vonatkozó mentesítési eljárás megkezdése előtt benyújtotta a legutóbbi mentesítésről szóló állásfoglalásában a vezetőségtől kért jelentéseket;

31.   tudomásul veszi a Parlamentnek a 2006-os pénzügyi évre vonatkozó mentesítésről szóló, 2008. április 22-i állásfoglalásának az önkéntes nyugdíjpénztárral kapcsolatos bekezdései tekintetében a Jogi Szolgálat által levont, 2008. április 29-i (SJ 775/06) következtetéseket, amelyek szerint: "Az Elnökség a Parlament eljárási szabályzatában meghatározott hatáskörrel és feladatokkal rendelkezik, tehát az Elnökség eldöntheti, hogy eleget tesz-e a plenáris ülés 2008. április 22-i állásfoglalásában kifejezett szándékának vagy sem"; úgy véli azonban, hogy a Parlament eljárási szabályzatán alapuló megállapítások nem teljesen összeegyeztethetők a költségvetési rendelet 147. cikk (1) bekezdésének világos értelmezésével, amelynek alapját az EK-Szerződés 276. cikke nyújtja;

A belső ellenőr meghallgatása

32.   megállapítja, hogy az illetékes bizottság és a belső ellenőr közötti, 2009. január 20-i, nyilvános, az interneten közvetített és a belső ellenőr jelentésének bemutatásával foglalkozó megbeszélésen a belső ellenőr elmondta, hogy 2007-ben az alábbi tárgyakban fogadott el vagy bocsátott ki tervezet formájában 18 jelentést:

   személyzeti kiküldetési költségek
   informatikai szervezetirányítás
   költségelőlegek, leltár és költségvetési gazdálkodás egyes tájékoztatási irodákban
   európai szintű politikai pártok
   az alkalmazottak személyi juttatásai
   a belső ellenőrzési keretrendszer felülvizsgálatának nyomon követése
   parlamenti asszisztensi juttatás;

33.   rámutat arra, hogy a belső ellenőr éves jelentésének legfontosabb következtetései a következők:

   a Parlament informatikai irányítási struktúrája az audit során nem bizonyította, hogy középtávon képes a megfelelő informatikai döntések biztosítására, sem azt, hogy megfelelő stratégiai IT-tervezés folyna;
   jelentősen erősíteni kell az alkalmazottak személyi juttatásai terén folyó ellenőrzést, javítani kell a kapcsolódó IT irányítási rendszerekben tárolt adatok minőségét, valamint megfelelően dokumentálni kell az irányítási és ellenőrzési tevékenysége támogatásához szükséges eljárásokat és iránymutatásokat;
   az európai politikai pártok által szolgáltatott információk és dokumentáció nem mindig elégséges a pénzügyi hozzájárulás iránti kérelmeik alátámasztásához, sem pedig ahhoz, hogy az engedélyezésre jogosult szolgálat meggyőződhessen a kifizetés iránti kérelem jogosságáról;

34.   tudomásul veszi és támogatja a belső ellenőr alábbi témákban megfogalmazott véleményét:

   központi szinten létre kell hozni a külső tanácsadókkal folytatott kapcsolatokat szabályozó, intézményi magatartási kódexet (az erre vonatkozó iránymutatásokat a főtitkár 2008 júliusában fogadta el);
   biztosítani kell egy olyan, hatékony kockázatkezelő rendszer központi szintű működését, amely jóváhagyott eljárások révén azonosítja és felméri a kockázatokat, továbbá a kockázatokra adandó válaszokat megfogalmazza és ezekről jelentést készít, valamint biztosítékot kell nyújtani a felügyeleti és döntéshozó szervek számára arra vonatkozóan, hogy a kockázatkezelés hatékonyan működik, és hogy a kockázatokra adott valamennyi válasz – ideértve a belső ellenőrzést is – megfelelő;

Szerződések és közbeszerzés

35.   emlékeztet arra, hogy a Parlament a weboldalán a "gyors linkek"(23) segítségével általános információkat tesz közzé az odaítélt szerződésekről, valamint hogy a költségvetési rendelettel összhangban i) a 60 000 eurónál nagyobb értékű szerződésekre vonatkozó konkrét információkat a Hivatalos Lapban, míg ii) a 25 000 és 60 000 euró közötti értékű szerződések felsorolását a weboldalán teszi közzé; üdvözli az így megvalósított nagyfokú átláthatóságot, de javasolja, hogy a könnyebb hozzáférhetőség érdekében a Parlament weboldalán egyetlen, átfogó felsorolásban nyújtsanak tájékoztatást az összes szerződésről;

36.   megállapítja, hogy a vezetőség szerződésekről szóló, a költségvetési hatósághoz benyújtott éves jelentése a 2007-ben odaítélt szerződésekről az alábbi tájékoztatást nyújtja:

Odaítélt szerződések

2007

2006

legalább 25 000 euró értékű szerződések

331.5 m euró

(249 szerződés)

327.5 m euró

(238 szerződés)

legalább 50 000 euró értékű szerződések

326.5 m euró

(133 szerződés)

322.3 m euró

(112 szerződés)

25 000 és 60 000 euró közötti értékű szerződések

5.2 m euró

(116 szerződés)

5.2 m euró

(126 szerződés)

37.   üdvözli, hogy a nyílt eljárásban megkötött szerződések száma 2006-hoz képest a teljes mennyiség és az összes megkötött szerződés arányában 2007-ben az alábbiak szerint növekedett:

Eljárás típusa

2007

2006

Érték (EUR)

Százalék

Érték (EUR)

Százalék

nyilvános

korlátozott

tárgyalásos

162 124 519

59 593 905

109 763 269

49%

18%

33%

123 936 713

12 438 031

191 162 868

38%

4%

58%

összesen

331 481 693

100%

327 537 612

100%

38.   megállapítja, hogy a vezetőség létrehozta a költségvetési rendelet 95. cikkében előírt, a közbeszerzési eljárásban való részvételből kizárt pályázók adatbázisát, és most a Bizottság iránymutatását várja, hogy hogyan hangolja össze ezt az adatbázist a Bizottság által működtetett megoldásokkal a 2008. december 17-én a Bizottság által elfogadott határozat és rendelet(24) fényében;

39.   megjegyzi, hogy a költségvetési rendelet módosításai ellenére, a közbeszerzéssel kapcsolatos szabályai még mindig túlságosan nehézkesek a kisebb intézmények számára, különösen ha kisebb összegű szerződésekről van szó; felkéri a Bizottságot, hogy – a költségvetési rendelet módosítására irányuló jövőbeli javaslatok előkészítésekor végzett munka megkezdése előtt – folytasson részletes konzultációt a főtitkárral és a többi intézmény vezetőségével annak érdekében, hogy véleményüket maradéktalanul figyelembe vegyék a végleges tervezetben;

Irányítás a Parlament igazgatási rendszerében
Elnökségi Főigazgatóság

40.   üdvözli az Elnökségi Szolgálatok Főigazgatóságának a pénzügyi gazdálkodás folyamatos javítása melletti elkötelezettségét, amelyet a költségvetés végrehajtása és a kapcsolódó eljárások különböző vetületeinek alapos vizsgálata révén valósít meg; kiemeli a személyzet költségvetési műveletekkel kapcsolatos tudatosságának fejlesztésére irányuló törekvéseket;

41.   emlékeztet az először a 2004-es pénzügyi évre vonatkozó mentesítés kapcsán megfogalmazott kérésére, hogy hozzanak létre kockázatkezelői pozíciót, amelyet a területen jelentős szakmai tapasztalattal rendelkező, független és önálló döntések meghozatalára képes, a szervezet felépítését és irányítását alaposan ismerő, hozzáértő és elismert személynek kellene betölteni, hogy e személy véleményével politikai és vezetőségi döntéseket is megkérdőjelezhessen;

42.   alapvető fontosságúnak véli, hogy e kockázatkezelőt olyan igazgatási struktúrában helyezzék el, amely biztosítja e feltételek hiánytalan teljesülését;

43.   hangsúlyozza, hogy a biztonság minden parlamentben rendkívül érzékeny területet jelent, és ez még inkább igaz egy olyan többnemzetiségű, jól ismert parlamentben, ahova folyamatosan a világ minden tájáról érkeznek állam- és kormányfők; felkéri a főtitkárt, hogy ismertesse az illetékes bizottsággal e terület aktuális helyzetét; emlékeztet ebben az összefüggésben az egyértelmű tájékoztatás fontosságára olyan esetekben, amikor a Parlament biztonsági intézkedéseit jelentős mértékben megszegik;

44.   emlékeztet az Elnökség 2006. november 29-i határozatára, amelyben jóváhagyta a főtitkár által javasolt, a munkamenet folyamatosságára és a kockázatkezelésre vonatkozó stratégiát; hangsúlyozza, hogy elengedhetetlenül szükséges egyértelmű szabályok kidolgozása, amelyek meghatározzák a parlamenti vezetésen belüli szolgálati utat és kockázatkezelési struktúrát, valamint kéri az Elnökségi Szolgálatok Főigazgatóságát, hogy tegyen meg mindent ennek érdekében;

45.   aggodalmának ad hangot amiatt, hogy az Európai Parlament területén egyre több olyan kisebb bűncselekmény fordul elő, amelyek elsősorban személyes tárgyak, például aktatáskák, hordozható számítógépek, mobiltelefonok stb. eltulajdonítására irányulnak; támogatja a vezetőség azon törekvéseit, amelyek célja a Parlament területén tapasztalható biztonság erősítése;

46.   megállapítja, hogy a biztonsági kockázatok elemzését követően és egy külső tanácsadó tanácsa nyomán a Parlament 2006-ban 6 testszkennert vásárolt; megjegyzi, hogy e testszkenner beszerzését követően a Parlament ezek repülőtéri alkalmazása ellen szavazott; következésképpen kéri a főtitkárt, hogy vizsgálja meg e szkenner eladásának lehetőségét; felkéri az igazgatást, hogy a jövőben hasonló beszerzések előtt tájékoztassa a képviselőket és vonja be őket a döntéshozatali folyamatba;

Belső Politikák Főigazgatósága és Külső Politikák Főigazgatósága

47.   megállapítja, hogy 2007-ben a DG IPOL és DG EXPO szakpolitikai főosztályai 6 519 600 eurós összköltségvetéssel teljes körűen működtek; megelégedéssel állapítja meg, hogy elsődleges feladatukat, azaz a parlamenti szervek munkájának támogatását egyre jobban teljesítik; üdvözli a szakpolitikai főosztályok azon szemléletét, amely szerint külső szakértők bevonásakor a minőséget tűzik ki elsődleges célul, és felkéri ezeket az osztályokat, hogy alaposan vizsgálják meg, melyik mintaszerződés biztosíthatja a legjobb minőségű tanácsokat a kérelmező bizottságok számára;

Kommunikációs Főigazgatóság

48.   tudomásul veszi, hogy a Kommunikációs Főigazgatóságra egyre nagyobb nyomás nehezedik az audiovizuális projektekkel és a végső szakaszba lépő látogatóközpont megvalósításával kapcsolatban; e tekintetben megjegyzi, hogy az új látogatóközpont előkészületeihez hosszú és nehéz eljárások kapcsolódtak, amelyek 13 pályázati eljárást és 20 különálló szerződést eredményeztek;

49.   felkéri a főtitkárt, hogy mielőbb töltse be a látogatóközpont-projekt számára, 2009-re létrehozott új álláshelyeket annak biztosítása érdekében, hogy 2010 elején a látogatóközpont megnyílhasson a nagyközönség előtt;

50.   üdvözli a Kommunikációs Főigazgatóság WebTV-projekt elindítása kapcsán végzett munkáját, amely projekt a kezdeti, pályázati szakasz zökkenői után mára a kísérleti szakaszba lépett; tudomásul veszi, hogy a kísérleti szakasz 2008 szeptembere és 2009 márciusa között lezajlott, és hogy 2009 márciusában a polgárok tájékoztatását és figyelmének felkeltését célzó ismeretterjesztési kampányt indítottak; tudomásul veszi a világon egyedülálló, több mint 20 nyelven elérhető WebTV elindításához kapcsolódó nehézségeket;

51.   üdvözli, hogy a WebTV növelte a Parlament munkájának átláthatóságát, mivel a bizottsági üléseket, meghallgatásokat és egyéb tevékenységeket az interneten keresztül sugározzák, és így az érdeklődő polgárok élőben követhetik a legfontosabb témákat;

52.   tudomásul veszi, hogy az Elnökség 2007. október 22-én egyhangúlag elfogadta a "Stratégiai és Cselekvési terv a 2009-es európai választásokhoz" című dokumentumot, amely 2008-ban érkezett el első fázisába, és csúcspontját közvetlenül az európai választások előtt fogja elérni;

53.   üdvözli, hogy a Parlament egyre inkább bevonódik az európai társadalmi és kulturális életbe, ahogyan azt például a Lux Prize, az Európai Parlament újságírói díja, a polgári díj, az európai Nagy Károly ifjúsági díj, az AGORA és az Ifjúsági Média Nap is példázza, melyek mindegyikét 2007-ben indították el, a hagyományos események kiegészítéseként;

54.   megjegyzi, hogy elégedettek azok a felhasználók, akik a brüsszeli JAN épületben 2006 és 2008 között, annak érdekében létrehozott új audiovizuális infrastruktúrát használják, hogy a média és a házon belüli szolgáltatások számára modern felszerelést biztosítsanak;

55.   üdvözli a tájékoztatási irodák irányításában bekövetkezett javulásokat, ahol különösen a pénzügyi irányítás látszik javulni – a belső ellenőr által a 2009. január 20-án, az illetékes bizottság meghallgatásán adott információk alapján; hangsúlyozza annak fontosságát, hogy a Parlament tájékoztatási irodái számára új küldetést határozzanak meg, javítva láthatóságukat és elérhetőségüket a polgárok számára;

56.   sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy a Kommunikációs Főigazgatóság kulcspozícióira vonatkozó döntések rendkívül hosszú időt vettek igénybe, és ez betöltetlen vezetői pozíciókhoz, és a többi vezető magas munkaterheléséhez vezetett;

Személyzeti Főigazgatóság

57.   üdvözli a Személyzeti Főigazgatóság által bevezetett "Streamline" nevű programot, amely jelentősen növeli a hatékonyságot, és könnyű használatot biztosít a személyzet minden tagja számára;

58.   üdvözli a Személyzeti Főigazgatóság által végrehajtott átvilágítást; felkéri a Személyzeti Főigazgatóságot, hogy folytassa az átvilágítást és alkalmazzon a Bizottságban végzett átvilágításéhoz hasonló szemléletet, amely jelentős előrelépésekhez vezet a munkaerő elosztása és hatékonysága terén;

59.   megjegyzi, hogy a reform által érvénybe léptetett (a személyzeti szabályzat XIII. mellékletében szereplő) szorzótényező alkalmazására vonatkozó átmeneti előírások olyannyira nehezen átláthatók, sőt, ellentmondásosak(25), hogy emiatt az egyes intézmények azokat eltérően értelmezték, és számos ügy a Bíróság előtt kötött ki; hangsúlyozza a világosság és egyszerűség fontosságát a jogalkotási szövegek megalkotásakor; ragaszkodik ahhoz, hogy a régi, 2004 előtti fizetési skála és az új, reformok utáni fizetési skála közötti átmeneti időszakot a lehető legrövidebbé tegyék (a Bizottság reform előtti indokoló dokumentuma az átmeneti időszak végét 2006-ra tervezte), és érdeklődéssel várja a főtitkár által létrehozott munkacsoport által e kérdésben elvégzendő elemzés eredményét;

60.   emlékeztet arra, hogy – a pénzügyi és költségvetési személyzet számának a költségvetési rendelet felülvizsgálatának eredményeképp végrehajtott jelentős növelésével egy időben – csökkent az intézmények vonzereje a képzett pénzügyi személyzet megtalálása szempontjából amikor is 2004-ben jelentősen felülvizsgálták a személyzeti szabályzatot, és többek között jelentősen csökkentették az új tisztviselők felvételekor biztosított fizetést és egyéb járandóságokat;

61.   megállapítja, hogy legalább egy főigazgatóság hangsúlyozza tevékenységi jelentésében az utólagos ellenőrzések hasznosságát a hibák és hiányosságok jövőbeni kiküszöbölése szempontjából; rámutat arra, hogy jelenleg nem mindegyik főigazgatóságon van utólagos ellenőrzői poszt;

62.   arra szólít fel, hogy független külső testület értékelje a személyzeti szabályzatban végrehajtott 2004-es reform általános hatásait, elemezve a reform költségeit és hozadékát, és főleg azonosítva mindenfajta olyan nem várt következményt, amely negatív hatással van az intézmények működésére; ugyanakkor felkéri a főtitkárt, hogy adjon megbízást egy a személyzet elégedettségi szintjét felmérő tanulmány elkészítésére;

63.   tudomásul veszi a főtitkár által nyújtott áttekintést az osztályvezető feletti szintű álláshelyekre jelentkezők számáról; aggodalmát fejezi ki amiatt, hogy számos ilyen álláshely esetében a jelentkezők száma korlátozott volt (1 vagy 2); kéri, hogy tegyenek megfelelő intézkedéseket annak érdekében, hogy több belső pályázó jelentkezhessen ilyen állásokra;

Infrastrukturális és Logisztikai Főigazgatóság

64.   sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy miután megvették a strasbourgi SDM, WIC és IP3 épületeket, sokkal több azbesztet találtak, mint amit a francia szakértő előzetesen jelzett; megjegyzi, hogy határozatot hoztak az azbesztmentesítésről az érintett épületekben dolgozók és az azokba látogatók hosszú távú védelme érdekében;

65.   annak biztosítását kéri az elnöktől és a főtitkártól, hogy az azbesztmentesítési munkák a beavatkozásokról szóló jegyzőkönyvvel és a mentesítési kérdőívhez mellékelt szakértői jelentésekkel összhangban történjenek a szakértők folyamatos ellenőrzése mellett annak érdekében, hogy biztosítsák a munkálatok idején ezekben az épületekben dolgozó vagy azokon áthaladó személyek optimális védelmét;

66.   megjegyzi, hogy a brüsszeli sportcentrum kibővítésének végső költségbecslését a jelenleg kialkudott eljárás lezárulását követően fogják meghatározni; kéri, hogy a főtitkár nyújtsa be az Elnökségnek és a Költségvetési Bizottságnak a végleges költségbecslést, mielőtt döntés születik a munkálatok elkezdéséről; megjegyzi, hogy az eddig elvégzett munka nem áll összhangban sem a képviselők sem az európai adófizetők érdekeivel;

Fordítási Főigazgatóság és a Tolmácsolási és Konferenciaszervezési Főigazgatóság

67.   aggodalommal veszi tudomásul a Fordítási Főigazgatóság tevékenységi jelentésének megállapítását, amely szerint a többnyelvűségi magatartási kódexet csak az esetek 60%-ában tartják tiszteletben, és hogy egyes bizottságokban elfogadhatatlanul magas arányban szegik meg a kódex előírásait; úgy véli, hogy a többnyelvűségtől való bármilyen mértékű eltérés súlyosan sértené a demokráciát és a képviselők feladatainak megfelelő ellátását, és kéri a főtitkárt, hogy biztosítsa a kódex megfelelő alkalmazását;

68.   támogatja a főtitkár arra vonatkozó javaslatát, hogy indítsanak tudatosságnövelő intézkedéseket a fordítási és tolmácsolási szolgálatok felhasználóinak körében – ideértve a bizottságokat, a küldöttségeket és a képviselőcsoportokat is –, és azt javasolja, hogy a jövőbeni javaslatok foglalják magukba a felhasználóknak benyújtott virtuális számlákat;

69.   tudomásul veszi, hogy az Elnökség 2008. november 17-i ülésén jelentősen felülvizsgált magatartási kódexet fogadott el;

70.   elismerését fejezi ki mind a Fordítási, mind a Tolmácsolási és Konferenciaszervezési Főigazgatóságnak, hogy olyan eredményesen kezelték a 2004-ben még 11 hivatalos nyelvről 2009-re 23 hivatalos nyelvre való jelentős növekedést;

71.   megjegyzi, hogy a folyamatosan növekvő munkaterhelés és a kiküldetésekre vonatkozó szabályok sokszoros átértelmezése miatt ebben a parlamenti ciklusban romlottak a tolmácsok munkakörülményei; felkéri a Tolmácsolási és Konferenciaszervezési Főigazgatóságot, hogy a tolmácsok motiváltságának növelése érdekében sürgősen vizsgálja meg ezt a kérdést; rámutat arra, hogy ezek a problémák általában a legfontosabb nyelvi kombinációkat érintik, akiknek az időbeosztása a szolgáltatásaik iránti fokozott igény miatt sokkal sűrűbb;

72.   kéri a főtitkárt, hogy készítsen áttekintést a 2007. évre, és lehetőség szerint a 2008. évre vonatkozóan is azon ülésekről, amelyeket annyira késői időpontban napoltak el, hogy a tolmácsokat és az egyéb kiszolgáló személyzetet nem lehetett átszervezni, feltüntetve az ezzel járó teljes költségeket és hogy e költségek kit terheltek;

Pénzügyi Főigazgatóság

73.   tudomásul veszi az egyszerűsítéssel foglalkozó munkacsoport munkáját; felkéri a főtitkárt, hogy rövid jelentésben ismertesse az illetékes bizottsággal a munkacsoport munkájának eredményét; elvárja, hogy a pénzügyi szabályok bármilyen megváltoztatásának tervét megelőzően kikérjék a bizottság hivatalos véleményét;

74.   ragaszkodik ahhoz, hogy a képviselői szabályzat végrehajtó rendelkezései világosak és könnyen betarthatók legyenek;

75.   felkéri a főtitkárt, hogy hozzon létre egy olyan részleget, amely 2009 júliusától kezdődően a képviselők rendelkezésére áll, és tanácsot ad számukra az új képviselői szabályzat alkalmazásáról és az abból következő jogaikról és kötelezettségeikről, valamint az asszisztensi szerződések megfelelő kezeléséről;

76.   úgy véli, hogy parlamenti kötelezettségeik teljesítése érdekében a képviselők számára lehetővé kell tenni a parlamenti munkarendjüknek leginkább megfelelő, legkényelmesebb, leggyorsabb és a Parlament számára legkevesebb költséggel járó közlekedési eszköz alkalmazását;

77.   felkéri a főtitkárt, hogy bocsássa rendelkezésre az új asszisztensi szabályzat gyors végrehajtásához szükséges pénzügyi és emberi erőforrásokat;

78.   szorgalmazza, hogy egy független testület készítsen átfogó elemzést a hatékony és eredményes pénzgazdálkodásról, a külső szolgáltatókkal kötött szerződések hatékonyságáról és eredményességéről olyan területek vonatkozásában, mint például az informatika, a biztonság, a bárok, az éttermek, az étkezdék, az utazási irodák, a takarítás és az épület-karbantartás, különös tekintettel a következőkre:

   a kiválasztási módszer
   a legalkalmasabb szerződéstípus
   az irányítási ellenőrzés lehetséges elvesztése a túlzott kiszervezés miatt
   a díjak/számlázási mechanizmusok átláthatósága
   a jutalékba, mint díjazási tényezőbe vetett bizalom
   bizonyos területeken a szolgáltatásnyújtási monopóliumok okozta probléma
   a Parlament költségvetéséből történő kifizetések indokolása

79.   ajánlja, hogy a Parlament belső ellenőre vegye figyelembe a fent említett területeket és kérdéseket azon kockázatelemzés elkészítése során, amelyen a jövőbeni munkaprogramja alapulni fog;

Innovációs és Technológiai Támogatási Főigazgatóság

80.   emlékeztet arra, hogy a belső ellenőr illetékes bizottság előtti 2009. január 20-i meghallgatása szerint 2007-ben jelentős problémák voltak az informatikai irányítás helyzetével a Parlamentben, ami a szerkezetek, hagyományok és az intézmény informatikai politikája irányításának jelentős megváltoztatását tette szükségessé; rendkívül sürgősnek tartja a modern informatikai irányítási és tervezési eszközökre vonatkozó összes lényeges követelmény bevezetését, amelyek a Parlament informatikai ágazatát közelebb vinnék a COBIT-hoz (az informatikára és a kapcsolódó technológiára vonatkozó ellenőrzési célkitűzésekhez);

81.   hangsúlyozza, hogy ez a célkitűzés a Parlament szükségleteinek és stratégiáinak részletekbe menő elemzését követeli meg a politikai követelményeknek az informatikai eszközökkel való összhangba hozása érdekében az egyre digitalizáltabb globális környezet figyelembevételével, amelynek során a politikai orientációnak kell az irányt meghatározni a végső cél tekintetében, az informatikai eszközöknek pedig teljes mértékben támogatniuk kell ezeket a célokat; úgy ítéli meg, hogy ez a megközelítés csak akkor lesz lehetséges, amikor az informatikai irányítási struktúrák létrejöttek; ezért felhívja az Elnökséget, hogy hozza meg a megfelelő határozatokat;

Parlamenti asszisztensi juttatás

82.   üdvözli a főtitkár által – korábbi mentesítési állásfoglalásokra, számvevőszéki és belső ellenőrtől származó jelentésekre adott válaszként – elért eredményt arra vonatkozóan, hogy a 2004–2007 közötti időszakra vonatkozó majdnem összes költségigény (az összeg szerint 99,9 %) elszámolásához szükséges támogató dokumentumokat megszerezték; tudomásul veszi a költségelszámolási eljárás 2006. december 13-i egyszerűsítését, amelynek értelmében a parlamenti képviselőknek már nem kell benyújtaniuk a kifizetők és a szolgáltatók által kiállított számlákat és bizonylatokat, hanem meg kell őrizniük azokat; a képviselőknek ehelyett most a kifizetők és a szolgáltatók által kiállított "kiadási kimutatások" és "kiszámlázott összegekről szóló kimutatások" másolatát kell benyújtaniuk;

83.   emlékeztet a 2006-os pénzügyi évre vonatkozó mentesítési határozat (59) és (61) bekezdésére;(26) kéri a főtitkárt, hogy azon képviselőknek, akik megfeleltek a parlamenti asszisztensi juttatások felhasználására vonatkozó szabályoknak, küldjön e tény megállapítását tartalmazó levelet az igazgatás részéről;

84.   üdvözli a főtitkár által az illetékes bizottság 2009. január 20-i meghallgatásán tett kötelezettségvállalást, amely szerint 2009 júliusától a képviselőknek tagállamonként legalább egy hivatalos, a Parlamenttel szerződésben álló kifizetőt biztosítanak a szerződések és a képviselők helyi asszisztenseire vonatkozó összes vonatkozó kérdés kezelésére, a végrehajtási szabályokban előirányzott egyéb lehetőségek figyelembevétele mellett;

85.   kéri, hogy az Elnökség garantálja, hogy a helyi asszisztensek számára egyenlő hozzáférést biztosítanak a Parlament épületeihez a három munkahelyen;

Képviselőcsoportok (elszámolások és eljárások áttekintése – 4 0 0 0. költségvetési jogcím)

86.   üdvözli, hogy a képviselőcsoportok elszámolásait és belső pénzügyi szabályzatait közzéteszik a Parlament weboldalán;(27) rámutat azonban a különböző képviselőcsoportok által készített belső pénzügyi szabályzatok rendkívül különböző jellegére;

87.   tudomásul veszi, hogy 2007-ben a 4 0 0 0. költségvetési jogcím előirányzatait a következőképpen használták fel:

 

 

 

 

 

 

(EUR)

A 2007-es költségvetésben rendelkezésre álló teljes összeg

 

 

 

75.211.947

Független képviselők

 

 

 

 

673.575

A képviselőcsoportok számára rendelkezésre álló összegek

 

 

 

74.538.372

Képviselő-csoport

A parlamenti költségvetés terhére elkülönített előirányzatok

Saját források és a képviselőcsoportok átvitt előirányzatai

2007. évi kiadások

A rendelkezésre álló előirányzatok felhasználási szintje

Az átvitelek felső korlátja*

2008-ra átvitt előirányzatok

PPE

18.197.622

9.449.345

18.572.670

67,18%

9.098.811

9.074.297

PSE

14.165.895

7.265.776

14.827.524

69,19%

7.082.948

6.604.146

ALDE

6.703.291

3.560.145

7.461.720

72,70%

3.351.646

2.801.716

Verts/ALE

2.690.396

1.434.335

3.167.057

76,78%

1.345.198

957.674

GUE/NGL

2.740.154

994.094

2.835.166

75,92%

1.370.077

899.083

UEN

2.797.063

541.496

2.436.330

72,98%

1.398.532

902.230

IND/DEM

1.502.292

1.044.042

1.821.789

71,55%

751.146

724.546

ITS

1.441.708

10.718

1.130.306

77,82%

720.854

- **

NI

538.048

135.527

450.827

66,93%

269.024

117.207

ÖSSZESEN:

50.776.469

24.435.478

52.703.387

70,07%

25.388.234

22.508.559

* a szabályzatnak a 4 0 0 0 költségvetési tétel előirányzatainak felhasználásáról szóló 2.1.6 cikkével összhangban

** A csoportot 2007. november 14-én feloszlatták, és ezután visszafizette az EP-nek az el nem költött előirányzatokat.

88.   rámutat arra, hogy 2007-ben két képviselőcsoport elszámolásai kaptak fenntartásos véleményt a külső ellenőreiktől;

89.   tudomásul veszi, hogy 2008. július 7-i ülésén – a képviselőcsoportok tekintetében a 2007-es pénzügyi év lezárásáról szóló határozat vizsgálata során – az Elnökség vita nélkül

   tudomásul vette és elfogadta a képviselőcsoportok által benyújtott dokumentumokat, illetve a független képviselők véglegesített elszámolásait;
   engedélyezte a PPE-DE képviselőcsoport számára, hogy 2007-es költségeinek elszámolásába beillessze a 2005–2007-es év bizonyos személyzeti költségeit, amelyeket a Parlament belső úton 2008. január 31. után számlázott;
   elnapolta a korábbi ITS képviselőcsoport végleges elszámolásáról szóló határozatát;

90.   tudomásul veszi továbbá a 2007. november 14-én feloszlott ITS képviselőcsoport elszámolását, amelyet 2008. november 4-én nyújtottak be a Költségvetési Ellenőrző Bizottság elnökének egy könyvvizsgálói igazolással együtt, amely i) fenntartásos véleményt tartalmaz a nem megfelelő belső ellenőrzések bizonyítékáról, amelyet a szerződéssel nem rendelkező munkatársak javadalmazásának kifizetése igazol, és ii) hivatkozást tesz az egyik korábbi alkalmazott ellen folyó fegyelmi eljárásra;

91.   tudomásul veszi, hogy az ITS képviselőcsoport visszafizette a Parlamentnek a támogatása fennmaradó egyenlegét, amely 2008 áprilisában 317 310, 23 eurót tett ki;

Európai politikai pártok

92.   tudomásul veszi, hogy 2008. július 7-i ülésén – a képviselőcsoportok tekintetében a 2007-es pénzügyi év lezárásáról szóló határozat vizsgálata során – az Elnökség vita nélkül jóváhagyta a Parlamenttől támogatásban részesülő politikai pártok tevékenységi programjainak végrehajtásáról és pénzügyi kimutatásairól szóló végleges jelentéseket;

93.   tudomásul veszi, hogy 2007-ben a 4 0 2 0. költségvetési jogcím előirányzatait a következőképpen használták fel:

A 2007. évi költségvetés végrehajtása az egyezmény keretében (EUR)

Párt

Saját források

Az EP által nyújtott támogatások összesen

Összes bevétel

Támogatás mértéke a támogatható kiadások százalékában (max. 75%)

PPE

1.150.174,16

3.156.413,79

4.306.587,95

75,00%

PSE

1.033.792,85

2.992.217,56

4.026.010,41

75,00%

ELDR

382.797,45

1.022.343,98

1.405.141,43

74,00%

EFGP

243.733,02

631.750,00

875.483,02

74,05%

GE

179.599,61

524.251,22

703.850,83

75,00%

PDE

52.861,45

152.610,87

205.472,32

75,00%

AEN

53.496,02

159.137,64

212.633,66

74,84%

ADIE

82.775,00

239.410,00

322.185,00

74,46%

EFA

81.354,87

215.197,63

296.552,50

75,00%

EUD

73.951,00

226.279,50

300.230,50

75,00%

Összesen

3.334.535,43

9.319.612,19

12.654.147,62

74,81%

94.   rámutat, hogy a könyvvizsgálók az összes jelentésben fenntartás nélkül igazolták, hogy a benyújtott elszámolások megfeleltek a 2004/2003/EK rendelet(28) fő jogszabályi rendelkezéseinek, és hogy valós és hiteles képet adtak a politikai pártok 2007-es pénzügyi év lezárásakor fennálló helyzetéről; megjegyzi, hogy a Parlament belső ellenőre által a vonatkozó szabályoknak való megfelelés tekintetében készített értékelés némiképp kritikusabb volt;

95.   utasítja főtitkárát, hogy tegye közzé a Parlament weboldalán az elszámolásokat és a könyvvizsgálók támogatott politikai pártokról szóló jelentéseit;

96.   kéri, hogy tájékoztassák illetékes bizottságát a belső ellenőr 2007 augusztusában közzétett, az európai szintű politikai pártok támogatására vonatkozó szabályok végrehajtásáról szóló jelentésének nyomon követéséről (amelyre a 2006-os pénzügyi évre vonatkozó mentesítésről szóló, 2008. április 22-i parlamenti állásfoglalás 55. bekezdése hivatkozik);

97.   megállapítja, hogy – akárcsak 2005-ben és 2006-ban – a költségvetés két párt (AEN és PDE) általi végrehajtása nem felelt meg az előzetes költségvetésnek, és hogy az engedélyezésre jogosult tisztviselőt utasították, hogy 2007-re vonatkozóan szerezze vissza a következő összegeket:

- 81 294,07 eurót az AEN-től;

- 269 153,40 eurót a PDE-től; és

- 49 819 eurót az ADIE-től;

98.   emlékeztet arra, hogy 2008. október 8-i ülésén az Elnökség tudomásul vette a politikai pártok európai parlamenti választások kapcsán folytatott választási kampányaira vonatkozóan javasolt magatartási kódexet;

99.   emlékeztet arra, hogy az 1524/2007/EK rendeletnek(29) megfelelően az Európai Parlament költségvetéséből történő finanszírozásra irányuló, európai politikai alapítványok általi kérelmeket első alkalommal 2008-ban vizsgáltak meg; utasítja illetékes bizottságát, hogy fontolja meg a fenti pénzeszközök felhasználását a mentesítésében a 2008-as pénzügyi évre vonatkozóan;

Önkéntes nyugdíjpénztár

100.   tudomásul veszi, hogy 2008 tavaszán a pénztárnak összesen 1 113 tagja volt, köztük 478 aktív EP-képviselő (az EP-képviselők teljes létszámának 61%-a), 493 nyugdíjas (akik közül 56-an elhunyt képviselők családtagjai) és 142 késleltetett ellátott;

101.   rámutat, hogy 2007. december 31-én a nyugdíjpénztár vagyona 214 887 336 euró volt; megállapítja, hogy a befektetések megtérülése 2007-ben 1,2% volt;

102.   tudomásul veszi – a képviselők önkéntes nyugdíjpénztárát kezelő ASBL elszámolásával kapcsolatban – a független könyvvizsgáló nyilatkozatát, amely szerint a véleményéhez fenntartást nem fűzve kijelenti, hogy az ASBL vagyona a 2007. december 31-i állapot szerint 30 917 229 eurós biztosítás-matematikai hiányt mutat (2006-ban: 26 637 836 euró);

103.   tudomásul veszi továbbá a külső könyvvizsgáló nyilatkozatát, amely szerint a juttatások kifizetéséért a végső felelősség az Európai Parlamentet terheli az európai parlamenti képviselők statútumának 27. cikkében előírtak szerint, amelynek értelmében "a szerzett jogok és várományok teljes körűen fennmaradnak";

104.   úgy véli, hogy ez az értelmezés nincs teljesen összhangban az önkéntes nyugdíjpénztár, mint az intézmény struktúráin kívüli, önkormányzattal rendelkező testület eredeti elképzelésével; felkéri jogi szolgálatát, hogy az új statútum hatálybalépése előtt – az európai adófizetők érdekeinek egyértelmű figyelembevételével – készítsen véleményt arról, hogy az önkéntes nyugdíjpénztárra vonatkozó végső pénzügyi felelősség a pénztár tagjait vagy az Európai Parlamentet terheli;

105.   tudomásul veszi a Parlament és a pénztár közötti egyezmény megkötésére irányuló szándékot; hangsúlyozza, hogy a jelenlegi gazdasági helyzetben a Parlament semmilyen körülmények között nem biztosít többletfinanszírozást a költségvetésből az alap hiányának fedezésére, mint ahogy azt a múltban tette, és hogy a Parlamentnek teljes körű ellenőrzéssel kell rendelkeznie az alap és annak befektetési politikái felett, amennyiben neki kell garantálnia a nyugdíjjogosultságokat;

106.   emlékeztet az önkéntes nyugdíjpénztár Parlament által készíttetett független biztosításmatematikai értékelésének(30) következtetéseire, amelyek szerint i) a pénzáramlásokból származó jövedelem elegendő a 2015-ig történő nyugdíjkifizetések finanszírozására, utána pedig meg kell kezdeni a vagyon átváltását az esedékes nyugdíjak kifizetése érdekében; és ii) amennyiben a pénztár biztosításmatematikai számításaiban felhasznált feltételezések helyesnek bizonyulnak, a lejárati időpontban a pénztár többlettel fog rendelkezni; tudomásul veszi, hogy a főtitkár aktualizált biztosításmatematikai értékelésre adott megbízást, amelynek a közelmúltbeli pénzügyi/bankválságot követő helyzetet kell megvizsgálnia;

107.   üdvözli, hogy – az előző mentesítési állásfoglalásokban javasoltaknak megfelelően – az alap tagjai ma már az egyharmad rész hozzájárulásukat külső magánszámlákról fizetik, és azt nem a Parlament igazgatása vonja le automatikusan az általános költségtérítésből;

108.   megállapítja azonban, hogy a képviselőket megillető költségtérítésekre és juttatásokra vonatkozó szabályzat III. melléklete szerinti elsődleges nyugdíjpénztár alkalmazásában az érintett képviselők hozzájárulásait továbbra is az általános költségtérítésből szedik be;

109.   tudomásul veszi, hogy 2007. október 22-i ülésén az Elnökség úgy határozott, hogy nem tesz eleget az európai ombudsman ajánlásának (655/2006/(SAB)ID sz. panasz), amely szerint a Parlamentnek az európai adatvédelmi biztos pozitív véleménye ellenére hozzáférést kell biztosítania az önkéntes nyugdíjpénztár tagjainak listájához; felszólítja az Elnökséget, hogy gondolja át álláspontját, és a Parlament Jogi Szolgálata tanácsának, valamint az Unió átláthatósággal kapcsolatos politikájának megfelelően tegye közzé a listát, annak érdekében, hogy nyilvánossá váljon az uniós támogatásban részesülő valamennyi végső kedvezményezett neve;

Környezetvédelem

110.   emlékeztet arra, hogy 2007. november 27-én a főtitkár a Parlament épületeinek környezetvédelmi tanúsítására vonatkozó megállapodást írt alá, és hogy ezzel párhuzamosan a főtitkár elindította azokat az eljárásokat, amelyek ahhoz szükségesek, hogy a Parlamentet felvegyék az EMAS-ban részt vevő szervezetek listájára Belgiumban, Franciaországban és Luxembourgban;

111.   rámutat arra, hogy a Parlament immáron mindhárom munkahelyére megszerezte az EMAS-tanúsítványt, és hogy a Parlament az egyetlen uniós intézmény, amely tanúsított környezetpolitikai elismeréssel rendelkezik;

112.   rámutat arra, hogy 2007. június 18-án az Elnökség a szén-dioxid-kibocsátás 2020-ig 30%-kal történő csökkentését tűzte ki a környezetirányítási rendszer első és fő céljaként, a Parlament 2007. április 24-i, az Európai Unió 2005-ös pénzügyi évre vonatkozó általános költségvetésének végrehajtására vonatkozó mentesítésről szóló határozatának megfelelően;

113.   kéri a főtitkárt, hogy illetékes bizottságait a következő évi mentesítés előtt időben tájékoztassa a 2005-ös pénzügyi évre vonatkozó mentesítésről szóló, 2007. április 24-i parlamenti állásfoglalásban foglalt környezetvédelmi intézkedésekkel kapcsolatos ajánlások nyomon követéséről, beleértve a szén-dioxid-kibocsátás arányának általuk elért csökkenésére vonatkozó pontos adatokat;

A képviselői pénztárra vonatkozó ügy

114.   megállapítja, hogy 2007-ben megoldódott a készpénzszámlák és az 1982-ben létrehozott általános számlák közötti 4 136 125 belga frank értékű különbözetre vonatkozó ügy; megállapítja továbbá, hogy a garanciaszámlák kérdését az akkoriban hivatalban lévő előlegelszámoló tisztviselő és számvitelért felelős asszisztens tisztviselő tekintetében ezt követően szintén megoldották.

(1) HL L 77, 2007.3.16.
(2) HL C 287., 2008.11.10., 1.o.
(3) HL C 148., 2008.6.13., 1. o.
(4) HL C 286., 2008.11.10., 1. o.
(5) HL C 287., 2008.11.10., 111. o.
(6) HL L 248., 2002.9.16., 1. o.
(7) PE 349.540/Bur/ann/fin.
(8) HL C 291. E, 2006.11.30., 311. o.
(9) HL C 286., 2008.11.10., 11.6 pont.
(10) HL L 77, 2007.3.16.
(11) HL C 287., 2008.11.10., 1.o.
(12) HL C 148., 2008.6.13., 1. o.
(13) HL C 286., 2008.11.10., 1. o.
(14) HL C 287., 2008.11.10., 111. o.
(15) HL L 248., 2002.9.16., 1. o.
(16) PE 349.540/Bur/ann/fin.
(17) HL C 291. E, 2006.11.30., 311. o.
(18) HL C 286., 2008.11.10., 11.6 pont.
(19) A Tanács 2004. március 22-i 723/2004 EK, Euratom rendelete az Európai Közösségek tisztviselői személyzeti szabályzatának, valamint az Európai Közösségek egyéb alkalmazottai alkalmazási feltételeinek módosításáról (HL L 124., 2004.4.27., 1.o.).
(20) HL L 55., 2009.2.27., 1. o.
(21) Jelentés a költségvetési és pénzgazdálkodásról – az EU költségvetés I. szakasza – 2007-es pénzügyi év (HL C 148., 2008.6.13., 1. o.).
(22) HL L 187., 2008.7.15., 3. o.
(23) http://www.europarl.europa.eu/parliament/expert/staticDisplay.do?id=62&language=EN
(24) A Bizottság 1302/2008/EK, Euratom rendelete (2008. december 17.) a közbeszerzési eljárásban való részvételből kizárt pályázók központi adatbázisáról (HL L 344., 2008.12.20., 12. o.).
(25) A Parlament válasza a Számvevőszék éves jelentésének 11.7. bekezdésére.
(26) Az Európai Parlament 2008. április 22-i állásfoglalása az Európai Unió 2006-os pénzügyi évre szóló általános költségvetésének végrehajtására vonatkozó mentesítésről szóló határozat szerves részét képező megjegyzésekkel, I. szakasz – Európai Parlament (HL L 88., 2009.3.31., 3. o.).
(27) http://www.europarl.europa.eu/groups/accounts_en.htm
(28) Az Európai Parlament és a Tanács 2003. november 4-i 2004/2003/EK rendelete az európai szintű politikai pártokra irányadó előírásokról és finanszírozásuk szabályairól (HL L 297., 2003.11.15., 1. o.).
(29) Az Európai Parlament és a Tanács 2007. december 18-i 1524/2007/EK rendelete a politikai pártok irányításának európai szintű szabályozásáról és finanszírozásuk szabályairól szóló 2004/2003/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet módosításáról (HL L 343., 2007.12.27., 5. o.).
(30) Végleges jelentés: eszközök és források elemzése, 2007 november - AON Consulting Belgium NV/SA.


2007. évi mentesítés: az EU általános költségvetése, Bíróság
PDF 304kWORD 60k
Határozat
Állásfoglalás
1.Az Európai Parlament 2009. április 23-i határozata az Európai Unió 2007-es pénzügyi évre szóló általános költségvetésének végrehajtására vonatkozó mentesítésről, IV. szakasz – Bíróság (C6-0418/2008 – 2008/2278(DEC))
P6_TA(2009)0261A6-0151/2009

Az Európai Parlament,

–   tekintettel az Európai Unió 2007-es pénzügyi évre vonatkozó általános költségvetésére(1),

–   tekintettel az Európai Közösségek 2007-es pénzügyi évre vonatkozó végleges éves beszámolójára, 2007 – I. kötet (C6-0418/2008)(2),

–   tekintettel a Bíróságnak a 2007-ben elvégzett belső ellenőrzésekről a mentesítésért felelős hatóság számára készített éves jelentésére,

–   tekintettel a Számvevőszéknek a 2007-es pénzügyi év költségvetésének végrehajtásáról szóló éves jelentésére(3), az ellenőrzés alá vont intézmények válaszaival együtt,

–   tekintettel a Számvevőszéknek az elszámolás megbízhatóságát, valamint az alapjául szolgáló ügyletek jogszerűségét és szabályszerűségét igazoló, az EK-Szerződés 248. cikke szerinti megbízhatósági nyilatkozatára(4),

–   tekintettel az EK-Szerződés 272. cikkének (10) bekezdésére, valamint 274., 275. és 276. cikkére,

–   tekintettel az Európai Közösségek általános költségvetésére alkalmazandó költségvetési rendeletről szóló, 2002. június 25-i 1605/2002/EK, Euratom tanácsi rendeletre(5), és különösen annak 50., 86., 145., 146. és 147. cikkére,

–   tekintettel eljárási szabályzatának 71. cikkére és V. mellékletére,

–   tekintettel a Költségvetési Ellenőrző Bizottság jelentésére (A6-0151/2009),

1.   mentesítést ad a Bíróság hivatalvezetője számára a Bíróság 2007-es pénzügyi évre szóló költségvetésének végrehajtására vonatkozóan;

2.   észrevételeit a mellékelt állásfoglalásban foglalja össze;

3.   utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt a határozatot és az annak szerves részét képező állásfoglalást a Tanácsnak, a Bizottságnak, a Bíróságnak, a Számvevőszéknek, az Európai Ombudsmannak és az Európai Adatvédelmi Biztosnak, és gondoskodjon az Európai Unió Hivatalos Lapjában való közzétételéről (L sorozat).

2.Az Európai Parlament 2009. április 23-i állásfoglalása az Európai Unió 2007-es pénzügyi évre szóló általános költségvetésének végrehajtására vonatkozó mentesítésről szóló határozat szerves részét képező megjegyzésekkel, IV. szakasz – Bíróság (C6-0418/2008 – 2008/2278(DEC))

Az Európai Parlament,

–   tekintettel az Európai Unió 2007-es pénzügyi évre vonatkozó általános költségvetésére(6),

–   tekintettel az Európai Közösségek 2007-es pénzügyi évre vonatkozó végleges éves beszámolójára, 2007 – I. kötet (C6-0418/2008)(7),

–   tekintettel a Bíróságnak a 2007-ben elvégzett belső ellenőrzésekről a mentesítésért felelős hatóság számára készített éves jelentésére,

–   tekintettel a Számvevőszéknek a 2007-es pénzügyi évre vonatkozó költségvetés végrehajtásáról szóló éves jelentésére(8), az ellenőrzés alá vont intézmények válaszaival együtt,

–   tekintettel a Számvevőszéknek az elszámolás megbízhatóságát, valamint az alapjául szolgáló ügyletek jogszerűségét és szabályszerűségét igazoló, az EK-Szerződés 248. cikke szerinti megbízhatósági nyilatkozatára(9),

–   tekintettel az EK-Szerződés 272. cikkének (10) bekezdésére, valamint 274., 275. és 276. cikkére,

–   tekintettel az Európai Közösségek általános költségvetésére alkalmazandó költségvetési rendeletről szóló, 2002. június 25-i 1605/2002/EK, Euratom tanácsi rendeletre(10), és különösen annak 50., 86., 145., 146. és 147. cikkére,

–   tekintettel eljárási szabályzatának 71. cikkére és V. mellékletére,

–   tekintettel a Költségvetési Ellenőrző Bizottság jelentésére (A6-0151/2009),

1.   megjegyzi, hogy 2007-ben az Európai Bíróság összesen 275 millió euró (2006-ban: 252 millió euró(11)) összegű kötelezettségvállalási előirányzat felett rendelkezett, amelynek felhasználási aránya 96,84% volt, magasabb, mint tavaly;

2.   örömmel állapítja meg, hogy a Bíróság 2007 júliusában a Bíróság, az Elsőfokú Bíróság és a Közszolgálati Törvényszék tagjaira és volt tagjaira vonatkozó magatartási kódexet(12) fogadott el, amely többek között arra kötelezi őket, hogy vagyonnyilatkozatot nyújtsanak be a Bíróság elnökének; ragaszkodik azonban ismételt kéréséhez, hogy az átláthatóság érdekében – noha erre nézve jelenleg nincs jogi előírás – tegyék közzé a konkrét nyilatkozatokat, például a Bíróság weboldalán; javasolja továbbá egy független ellenőrző tisztviselő kinevezését, akinek évente nyilvános jelentést kellene készítenie a beérkezett nyilatkozatokról a hiteles monitoring és ellenőrzés biztosítása érdekében;

3.   rámutat arra, hogy 2007-ben a tisztviselők és a szolgálatban lévő ügynökök (ideiglenes személyzet és szerződéses ügynökök) száma egy év alatt 7,9%-kal, összesen 1.928-ra, nőtt, elsősorban Bulgária és Románia csatlakozása miatt;

4.   üdvözli a javulást a képzett személyzetnek az EPSO által szervezett versenyvizsgák alapján a Személyzeti Szabályzat hatálya alá tartozó felvétele, valamint az egyes álláshelyekkel (főként tolmácsok és informatikai szakemberek) kapcsolatos nehézségek leküzdése terén;

5.   rámutat arra, hogy 2007-es éves jelentésének 11.19 pontjában az Európai Számvevőszék a következő észrevételeket tette: "az Európai Bíróság igazgatási bizottságának a szerződéses személyzet felvételével és foglalkoztatásával kapcsolatos határozata nem határoz meg a 'kisegítő feladatokat végző szerződéses személyzetre' vonatkozó kiválasztási eljárást [...] Következésképpen, nincsenek az Európai Bíróság által megállapított, rövid távú szerződések alapján olyan személyzet felvételére vonatkozó normál kiválasztási eljárások, akik bizonyos, feladataik ellátására képtelen személyek helyettesítését látnák el";

6.   támogatja a Számvevőszék véleményét, miszerint a kisegítő feladatokat végző szerződéses alkalmazottakra vonatkozó külön kiválasztási eljárások (például felvételi bizottságok alkalmazása) hiányában "a Bíróságnál alkalmazott rendelkezések nem biztosítják, hogy ilyen esetekben teljes mértékben teljesüljenek 'az Európai Közösségek egyéb alkalmazottaira vonatkozó foglalkoztatási feltételekben' meghatározott követelmények, és hogy a nem objektív kiválasztásnak még a látszata is elkerülhető legyen"; kéri ezért, hogy alkossanak megfelelő kiválasztási eljárásokat a szerződéses személyzet ezen kategóriájára is;

7.   elégedettségének ad hangot azzal kapcsolatban, hogy 2007. október 1-je óta két külön igazgatási egység (egy belső ellenőrzési egység és egy ellenőrzési egység) jött létre két külön egységvezetővel, ami véget vetett annak az elmúlt években a Számvevőszék és a Parlament által egyaránt bírált helyzetnek, amikor is a belső ellenőrzési szolgálat vezetője felelt az engedélyezésre jogosult tisztviselő tevékenységének előzetes ellenőrzéséért;

8.   elégedetten jegyzi meg, hogy 2007. december 12-én az Európai Bíróság igazgatási bizottsága módosította a belső ellenőr működési szabályzatát azért, hogy a belső ellenőrzési egység éves munkaprogramját a szervezetet fenyegető tényleges kockázat értékelése alapján fogadják el;

9.   megjegyzi, hogy a tárgyi eszközök elidegenítésére vonatkozóan új eljárást vezettek be egy új, integrált irányítási és pénzügyi ellenőrzési rendszer (SAP) 2007-ben történt létrehozásával összefüggésben, amely a Sucre-Abac számviteli és menedzsment rendszer helyébe lépett 2008. január 1-jén; üdvözli, hogy az új SAP rendszert intézményközi alapon fejlesztette ki a Tanács, a Számvevőszék és a Bíróság, ami jelentős költségvetési megtakarításokat, a részt vevő intézmények számára pedig jobb hatékonyságot eredményez;

10.   szintén üdvözli a gyümölcsöző intézményközi együttműködést a Számvevőszékkel a képzést illetően;

11.   üdvözli, hogy a tárgyalásos eljárás útján odaítélt szerződések számát az odaítélt szerződések arányában a 2006. évi 34%-ról 2007-ben 32%-ra csökkentették (a 60 000 eurót meghaladó összegű szerződések esetében, a költségvetési rendelet végrehajtási szabályainak(13) módosítását követően); ösztönzi az Európai Bíróságot, hogy folytassa az ezen arány további csökkentésére irányuló erőfeszítéseit;

12.   megjegyzi, hogy tulajdonképpen 2006 volt az újonnan létrehozott Közszolgálati Törvényszék igazságszolgáltatási tevékenységének második éve, miután 2005 decemberében megkezdte működését, és hogy eljárási szabályzata 2007. november 1-jén lépett hatályba;

13.   üdvözli, hogy negyedik éve minden évben csökkent a Bíróság előtt folyó eljárások időtartama, és 2006-hoz képest majdnem 10%-kal nőtt a befejezett ügyek száma; aggodalommal jegyzi azonban meg, hogy a folyamatban lévő ügyekben mutatkozó lemaradás mindhárom bíróság esetében nőtt, különösen az Elsőfokú Bíróságnál (12%-os emelkedés a 2006-os 1.029 ügyről 1.154 ügyre 2007-ben);

14.   megérti, hogy az Elsőfokú Bíróság előtt folyamatban lévő ügyek számában bekövetkezett lényeges emelkedés oka a Bíróság elé vitt új ügyek számának növekedése, valamint a benyújtott keresetek egyre inkább bonyolult és sokszínű volta; teljes mértékben támogatja a Bíróságnak a belső szervezete és munkafolyamatai felülvizsgálatára irányuló erőfeszítéseit, hatékonyságának javítása és az ügyhátralék csökkentése érdekében;

15.   üdvözli a Bíróság költségvetési és pénzügyi irányításáról szóló jelentésnek a Hivatalos Lapban történő közzétételét 2007-ben(14), amely a Bíróság 2007-es beszámolójával együtt jelent meg, és amely számot ad, többek között, az előirányzatok végrehajtásának mértékéről, és összegzést nyújt az előirányzatoknak a 2007-es pénzügyi év során végrehajtott átcsoportosításairól;

16.   dicsérettel illeti a Bíróságot azon kialakult gyakorlata miatt, hogy tevékenységi jelentésében külön fejezetet szán a Parlament korábbi mentesítő határozataival és a Számvevőszék jelentéseivel kapcsolatban, abban az évben tett lépések ismertetésére;

17.   megjegyzi, hogy a költségvetési rendelet közbeszerzésre vonatkozó szabályai – az eddigi módosítások ellenére – továbbra is túlzott terheket rónak az olyan kisebb intézményekre, mint például a Bíróság, különösen a viszonylag kis összegű pályázatok vonatkozásában; felkéri a Bizottságot, hogy a költségvetési rendelet módosítására irányuló bármely jövőbeli javaslat kidolgozását megelőző előkészítő munka során folytasson széleskörű konzultációt a Bíróság hivatalvezetőjével és igazgatásával annak biztosítására, hogy aggályaik teljes mértékben figyelembe vételre kerüljenek a végleges tervezetben.

(1) HL L 77., 2007.3.16.
(2) HL C 287., 2008.11.10., 1. o.
(3) HL C 286, 2008.11.10., 1. o.
(4) HL C 287., 2008.11.10., 111. o.
(5) HL L 248., 2002.9.16., 1.o.
(6) HL L 77., 2007.3.16.
(7) HL C 287., 2008.11.10., 1. o.
(8) HL C 286., 2008.11.10., 1. o.
(9) HL C 287., 2008.11.10., 111. o.
(10) HL L 248., 2002.9.16., 1.o.
(11) 2005: 232,6 millió EUR.
(12) HL C 223., 2007.9.22., 1. o.
(13) Az Európai Közösségek általános költségvetésére alkalmazandó költségvetési rendeletről szóló 1605/2002/EK, Euratom tanácsi rendelet végrehajtására vonatkozó részletes szabályok megállapításáról szóló, 2002. december 23-i 2342/2002/EK, Euratom bizottsági rendelet (HL L 357., 2002.12.31., 1. o.).
(14) HL C 15., 2009.1.21., 1. o.


2007. évi mentesítés: az EU általános költségvetése, Számvevőszék
PDF 307kWORD 59k
Határozat
Állásfoglalás
1.Az Európai Parlament 2009. április 23-i határozata az Európai Unió 2007-es pénzügyi évre szóló általános költségvetésének végrehajtására vonatkozó mentesítésről V. szakasz – Számvevőszék (C6-0419/2008 – 2008/2279(DEC))
P6_TA(2009)0262A6-0152/2009

Az Európai Parlament,

–   tekintettel az Európai Unió 2007-es pénzügyi évre vonatkozó általános költségvetésére(1),

–   tekintettel az Európai Közösségek 2007-es pénzügyi évre vonatkozó végleges éves beszámolójára, 2007 – I. kötet (C6-0419/2008)(2),

–   tekintettel a Számvevőszéknek a 2007-ben elvégzett belső ellenőrzésekről a mentesítésért felelős hatóság számára készített éves jelentésére,

–   tekintettel a Számvevőszéknek a 2007-es pénzügyi évre vonatkozó költségvetés végrehajtásáról szóló éves jelentésére(3), az ellenőrzés alá vont intézmények válaszaival együtt,

–   tekintettel a független ellenőrnek a Számvevőszék 2007-es pénzügyi évre vonatkozó beszámolójáról szóló jelentésére(4),

–   tekintettel a Számvevőszéknek az elszámolás megbízhatóságát, valamint az alapjául szolgáló ügyletek jogszerűségét és szabályszerűségét igazoló, az EK-Szerződés 248. cikke szerinti megbízhatósági nyilatkozatára(5),

–   tekintettel az EK-Szerződés 272. cikkének (10) bekezdésére, valamint 274., 275. és 276. cikkére,

–   tekintettel az Európai Közösségek általános költségvetésére alkalmazandó költségvetési rendeletről szóló, 2002. június 25-i 1605/2002/EK, Euratom tanácsi rendeletre(6), és különösen annak 50., 86., 145., 146. és 147. cikkére,

–   tekintettel eljárási szabályzatának 71. cikkére és V. mellékletére,

–   tekintettel a Költségvetési Ellenőrző Bizottság jelentésére (A6-0152/2009),

1.   mentesítést ad a Számvevőszék főtitkára számára a Számvevőszék 2007-es pénzügyi évre szóló költségvetésének végrehajtására vonatkozóan;

2.   észrevételeit a mellékelt állásfoglalásban foglalja össze;

3.   utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt a határozatot és az annak szerves részét képező állásfoglalást a Tanácsnak, a Bizottságnak, a Bíróságnak, a Számvevőszéknek, az Európai Ombudsmannak és az Európai Adatvédelmi Biztosnak, és gondoskodjon az Európai Unió Hivatalos Lapjában való közzétételéről (L sorozat).

2.Az Európai Parlament 2009. április 23-i állásfoglalása az Európai Unió 2007-es pénzügyi évre szóló általános költségvetésének végrehajtására vonatkozó mentesítésről szóló határozat szerves részét képező észrevételekkel, V. szakasz – Számvevőszék (C6-0419/2008 – 2008/2279(DEC))

Az Európai Parlament,

–   tekintettel az Európai Unió 2007-es pénzügyi évre vonatkozó általános költségvetésére(7),

–   tekintettel az Európai Közösségek 2007-es pénzügyi évre vonatkozó végleges éves beszámolójára, 2007 – I. kötet (C6-0419/2008)(8),

–   tekintettel a Számvevőszéknek a 2007-ben elvégzett belső ellenőrzésekről a mentesítésért felelős hatóság számára készített éves jelentésére,

–   tekintettel a Számvevőszéknek a 2007-es pénzügyi évre vonatkozó költségvetés végrehajtásáról szóló éves jelentésére(9), az ellenőrzés alá vont intézmények válaszaival együtt,

–   tekintettel a független ellenőrnek a Számvevőszék 2007-es pénzügyi évre vonatkozó beszámolójáról szóló jelentésére(10),

–   tekintettel a Számvevőszéknek az elszámolás megbízhatóságát, valamint az alapjául szolgáló ügyletek jogszerűségét és szabályszerűségét igazoló, az EK-Szerződés 248. cikke szerinti megbízhatósági nyilatkozatára(11),

–   tekintettel az EK-Szerződés 272. cikkének (10) bekezdésére, valamint 274., 275. és 276. cikkére,

–   tekintettel az Európai Közösségek általános költségvetésére alkalmazandó költségvetési rendeletről szóló, 2002. június 25-i 1605/2002/EK, Euratom tanácsi rendeletre(12), és különösen annak 50., 86., 145., 146. és 147. cikkére,

–   tekintettel eljárási szabályzatának 71. cikkére és V. mellékletére,

–   tekintettel a Költségvetési Ellenőrző Bizottság jelentésére (A6-0152/2009),

1.   megjegyzi, hogy 2007-ben az Európai Számvevőszék 122 millió euró (2006-ban: 114 millió euró(13)) összegű kötelezettségvállalási előirányzat felett rendelkezett, amelynek felhasználási aránya 90,21%-os volt, alacsonyabb a többi intézmény felhasználási arányának átlagánál (93,82%);

2.   emlékeztet arra, hogy a Számvevőszék 2007-es pénzügyi évre vonatkozó beszámolójának auditálását külső cég, a PricewaterhouseCoopers (a korábbi években: KPMG) végezte el, amely az alábbi következtetésekre jutott:

   a) a 2007-es pénzügyi évre vonatkozó beszámoló pontosságával kapcsolatban: "[v]éleményünk szerint e pénzügyi kimutatások valós és hű képet adnak az Európai Számvevőszék 2007. december 31-én fennálló pénzügyi helyzetéről, valamint az ezen fordulónappal végződő év pénzügyi teljesítményéről és pénzforgalmáról, összhangban a[z Európai Közösségek általános költségvetésére alkalmazandó költségvetési rendeletről szóló] 2002. június 25-i 1605/2002/EK, Euratom tanácsi rendelettel, az említett tanácsi rendelet végrehajtásának részletes szabályait megállapító 2002. december 23-i 2342/2002/EK, Euratom bizottsági rendelettel, valamint az Európai Számvevőszék számviteli szabályzatával"; és
   b) a Számvevőszék számára biztosított pénzügyi források felhasználásával és a 2007-es pénzügyi évben alkalmazott ellenőrzési eljárások megfelelőségével kapcsolatban: "semmi olyasmi nem jutott tudomásunkra, ami miatt azt kellene hinnünk, hogy minden lényeges szempontot és a(z ismertetett) kritériumokat figyelembe véve: a) a Számvevőszék számára biztosított erőforrásokat nem a szándékolt célokra használták fel, és b) az alkalmazott ellenőrzési eljárások nem biztosítják a szükséges garanciákat ahhoz, hogy a pénzügyi műveletek megfeleljenek a vonatkozó szabályoknak és rendeleteknek";

3.   üdvözli, hogy egy új, 2008. január 1-je óta működő, integrált irányítási és pénzügyi ellenőrzési rendszert (SAP) fejlesztett ki intézményközi alapon a Tanács, a Számvevőszék és a Bíróság, ami jelentős költségvetési megtakarításokat, a részt vevő intézmények számára pedig jobb hatékonyságot eredményez;

4.   szintén üdvözli a gyümölcsöző intézményközi együttműködést a Bírósággal a képzést illetően;

5.   megjegyzi, hogy a Számvevőszék belső ellenőrének 2007-es jelentése nagyrészt pozitív volt: megállapította, hogy a K2 építkezési projektet hatékonyan menedzselték, és a K2 épületet az előirányzott költségvetési kereten belül maradva, hónapokkal a határidő előtt adták át; ezzel összefüggésben üdvözli, hogy a belső ellenőr által előterjesztett ajánlások többségét elfogadták, és beépítették a korrekciós cselekvési tervekbe;

6.   megjegyzi, hogy két új tagállam csatlakozott a Számvevőszékhez 2007 folyamán, Bulgária és Románia EU-csatlakozását követően; megjegyzi, hogy az európai számviteli ellenőrzési tevékenység eredeti szervezőelve – tagállamonként egy tag – mára egy 27 tagú testület által irányított szervezetet eredményezett; meggyőződése, hogy ez a struktúra elérte korlátait, és az Európai Unió külső ellenőrzési rendszerének mélyreható reformjára és megerősítésére van szükség; hangsúlyozza, hogy minél erősebb a Számvevőszék, annál erősebb a mentesítésért felelős hatóság, és annál jobb a végrehajtó hatalmi ág ellenőrzése is; felkéri ezért a tagállamokat, hogy kezdeményezzenek tárgyalásokat a Számvevőszék reformjáról, és e vitákba vonják be a Parlamentet is;

7.   megjegyzi, hogy 2008 decemberében egy nemzetközi szakértői csoport "szakértői felülvizsgálati" jelentést készített; sajnálja, hogy ez a jelentés nem foglalkozott azzal az alapvető kérdéssel, hogy vajon megfelelő-e az Unió külső ellenőrzési funkciójának jelenlegi struktúrája;

8.   a tagok vagyonnyilatkozatával kapcsolatban megjegyzi, hogy a Számvevőszék magatartási szabályzatának megfelelően a Számvevőszék tagjai a pénzügyi érdekeltségeikről és egyéb vagyontárgyaikról (beleértve a részvényeket, átváltható kötvényeket és befektetési jegyeket, valamint a föld- és ingatlantulajdont, házastársaik szakmai tevékenységének leírásával együtt) nyilatkozatot adnak a Számvevőszék elnökének, aki bizalmasan kezelve őrzi meg azokat, és e nyilatkozatokat nem hozzák nyilvánosságra;

9.   megismétli felhívását, hogy elvi megfontolásból és az átláthatóság érdekében az összes intézmény tagjaitól meg kellene követelni, hogy nyújtsanak be vagyonnyilatkozatot, amelyek köznyilvántartás útján hozzáférhetőek volnának az interneten; nem ért egyet a Számvevőszék azon javaslatával, hogy meg kellene várnia, amíg az összes EU-intézményre vonatkozó egységesített formanyomtatvány rendelkezésre nem áll; javasolja független ellenőrző tisztviselők kinevezését minden egyes intézményben, akiknek évente nyilvános jelentést kellene készíteniük a beérkezett nyilatkozatokról;

10.   ezzel összefüggésben kéri a Számvevőszéket, hogy a következő tevékenységi jelentésében szánjon egy fejezetet annak részletes ismertetésére, milyen intézkedések követték az év során a Parlament korábbi mentesítési határozatait, beleértve azt is, hogy mivel indokolható az ajánlások esetleges figyelmen kívül hagyása;

11.   megjegyzi, hogy a költségvetési rendelet közbeszerzésre vonatkozó szabályai – az eddigi módosítások ellenére – továbbra is túlzott terheket rónak az olyan kisebb intézményekre, mint például a Számvevőszék, különösen a viszonylag kis összegű pályázatok vonatkozásában; felkéri a Bizottságot, hogy a költségvetési rendelet módosítására irányuló bármely jövőbeli javaslat kidolgozását megelőző előkészítő munka során folytasson széleskörű konzultációt a Számvevőszék főtitkárával és igazgatásával annak biztosítására, hogy aggályaik teljes mértékben figyelembe vételre kerüljenek a végleges tervezetben.

(1) HL L 77., 2007.3.16.
(2) HL C 287., 2008.11.10., 1. o.
(3) HL C 286., 2008.11.10., 1. o.
(4) HL C 318., 2008.12.12., 1. o.
(5) HL C 287., 2008.11.10., 111. o.
(6) HL L 248., 2002.9.16., 1.o.
(7) HL L 77., 2007.3.16.
(8) HL C 287., 2008.11.10., 1. o.
(9) HL C 286., 2008.11.10., 1. o.
(10) HL C 318., 2008.12.12., 1. o.
(11) HL C 287., 2008.11.10., 111. o.
(12) HL L 248., 2002.9.16., 1. o.
(13) 2005-ben: 107,5 millió EUR.


2007. évi mentesítés: az EU általános költségvetése, Európai Ombudsman
PDF 219kWORD 58k
Határozat
Állásfoglalás
1.Az Európai Parlament 2009. április 23-i határozata az Európai Unió 2007-es pénzügyi évre szóló általános költségvetésének végrehajtására vonatkozó mentesítésről, VIII. szakasz – Európai Ombudsman (C6-0423/2008 – 2008/2282(DEC))
P6_TA(2009)0263A6-0156/2009

Az Európai Parlament

–   tekintettel az Európai Unió 2007-es pénzügyi évre vonatkozó általános költségvetésére(1),

–   tekintettel az Európai Közösségek 2007-es pénzügyi évre vonatkozó végleges éves beszámolójára – I. kötet (C6-0423/2008)(2),

–   tekintettel az Európai Ombudsmannak a 2007-ben végzett belső ellenőrzésekről a mentesítésért felelős hatóság számára készített éves jelentésére,

–   tekintettel a Számvevőszéknek a 2007-es pénzügyi évre vonatkozó költségvetés végrehajtásáról szóló éves jelentésére az ellenőrzés alá vont intézmények válaszaival együtt(3),

–   tekintettel a Számvevőszéknek az elszámolás megbízhatóságát, valamint az alapjául szolgáló ügyletek jogszerűségét és szabályszerűségét igazoló, az EK-Szerződés 248. cikke szerinti megbízhatósági nyilatkozatára(4),

–   tekintettel az EK-Szerződés 272. cikkének (10) bekezdésére, valamint 274., 275. és 276. cikkére,

–   tekintettel az Európai Közösségek általános költségvetésére alkalmazandó költségvetési rendeletről szóló, 2002. június 25-i 1605/2002/EK, Euratom tanácsi rendeletre(5), és különösen annak 50., 86., 145., 146. és 147. cikkére,

–   tekintettel eljárási szabályzatának 71. cikkére és V. mellékletére,

–   tekintettel a Költségvetési Ellenőrző Bizottság jelentésére (A6–0156/2009),

1.   mentesítést ad az Európai Ombudsmannak a 2007-es pénzügyi évre vonatkozó költségvetésének végrehajtására vonatkozóan;

2.   észrevételeit a mellékelt állásfoglalásban foglalja össze;

3.   utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt a határozatot és az annak szerves részét képező állásfoglalást a Tanácsnak, a Bizottságnak, a Bíróságnak, a Számvevőszéknek, az Európai Ombudsmannak és az Európai Adatvédelmi Biztosnak, és gondoskodjon az Európai Unió Hivatalos Lapjában való közzétételéről (L sorozat).

2.Az Európai Parlament 2009. április 23-i állásfoglalása az Európai Unió 2007-es pénzügyi évre szóló általános költségvetésének végrehajtására vonatkozó mentesítésről szóló határozat szerves részét képező megjegyzésekkel, VIII. szakasz – Európai Ombudsman (C6-0423/2008 – 2008/2282(DEC))

Az Európai Parlament,

–   tekintettel az Európai Unió 2007-es pénzügyi évre vonatkozó általános költségvetésére(6),

–   tekintettel az Európai Közösségek 2007-es pénzügyi évre vonatkozó végleges éves beszámolójára – I. kötet (C6-0423/2008)(7),

–   tekintettel az Európai Ombudsmannak a 2007-ben végzett belső ellenőrzésekről a mentesítésért felelős hatóság számára készített éves jelentésére,

–   tekintettel a Számvevőszéknek a 2007-es pénzügyi évre vonatkozó költségvetés végrehajtásáról szóló éves jelentésére, az ellenőrzés alá vont intézmények válaszaival együtt(8),

–   tekintettel a Számvevőszéknek az elszámolás megbízhatóságát, valamint az alapjául szolgáló ügyletek jogszerűségét és szabályszerűségét igazoló, az EK-Szerződés 248. cikke szerinti megbízhatósági nyilatkozatára(9),

–   tekintettel az EK-Szerződés 272. cikkének (10) bekezdésére, valamint 274., 275. és 276. cikkére,

–   tekintettel az Európai Közösségek általános költségvetésére alkalmazandó költségvetési rendeletről szóló, 2002. június 25-i 1605/2002/EK, Euratom tanácsi rendeletre(10), és különösen annak 50., 86., 145., 146. és 147. cikkére,

–   tekintettel eljárási szabályzatának 71. cikkére és V. mellékletére,

–   tekintettel a Költségvetési Ellenőrző Bizottság jelentésére (A6–0156/2009),

1.   megállapítja, hogy 2007-ben az Európai Ombudsman (az Ombudsman) 8,2 millió euró (2006-ban: 7,7 millió euró(11)) összegű kötelezettségvállalási előirányzat felett rendelkezett, amelynek felhasználási aránya 90,48%-os volt, alacsonyabb a többi intézmény felhasználási arányának átlagánál (93,84%);

2.   megjegyzi, hogy a 2003 és 2007 közötti időszakban a kötelezettségvállalási előirányzatok folyamatosan 4,4 millió euróról 8,2 millió euróra (közel +86%) emelkedtek, az álláshelyek száma 31-ről 57 egységre (+84%), a panaszoké 2436-ról 3217-ra (+32%), az új vizsgálatok száma pedig 253-ról 308-ra (+22%) nőtt; megjegyzi továbbá, hogy az álláshelyek száma már második éve nem emelkedett;

3.   rámutat, hogy a Számvevőszék az éves jelentésében jelzi, hogy az Ombudsman ellenőrzése nem vezetett jelentős észrevételek megfogalmazásához;

4.   megállapítja, hogy a belső ellenőr 08/03. számú jelentése szerint a belső ellenőr 2007-es munkája során megállapította, hogy "a megállapodás szerinti intézkedések teljes körű végrehajtásának függvényében [...] az intézmény belső irányítási és ellenőrzési rendszere hatékony, és megfelelő garanciát nyújt az ellenőrzési célkitűzések következetes elérésére";

5.   emlékeztet arra, hogy a belső ellenőr 06/04. számú, a személyzet egyéni juttatásainak megállapítása során alkalmazott irányítási és ellenőrzési eljárások megfelelőségét értékelő jelentése szerint "az irányítási és ellenőrzési eljárások tekintetében egyetlen területen sem tárt fel lényeges kockázatot, azonban megerősítette, hogy az intézménynek számos konkrét kérdéssel foglalkoznia kell"; emlékeztet továbbá arra, hogy a belső ellenőr és az intézmény ezután megállapodtak egy cselekvési tervben és annak végrehajtási határidejét 2007. szeptember 30-ában állapították meg; üdvözli a 2007 decemberében végrehajtott nyomon követési ellenőrzések következtetéseit, amelyek szerint a cselekvési terv minden, az egyéni juttatásokat érintő eleme maradéktalanul végrehajtásra került;

6.   tudomásul veszi, hogy a cselekvési terv közbeszerezési szabályoknak történő megfelelésre vonatkozó nyomon követő ellenőrzése megállapította, hogy bár történt némi előrelépés, az Ombudsman nem hajtotta végre teljes mértékben a belső ellenőr 06/03. sz. jelentésében foglalt két meghozandó intézkedést; ösztönzi az Ombudsmant, hogy a belső ellenőr javaslatának megfelelően sürgősen hajtsa végre ezeket az intézkedéseket; üdvözli annak tényét, hogy megállapításai nyomán a belső ellenőr 2008-as munkaprogramjába foglalta a közbeszerzési eljárás ellenőrzését, és várja a nyomon követő ellenőrzés eredményeit;

7.   tudomásul veszi a felhatalmazás által engedélyezésre jogosult vezető tisztviselőnek a 2007-es tevékenységi jelentésben közölt tájékoztatását, amely szerint 2008 elején újból önértékelést végeztek az Ombudsman szolgálatai belső ellenőrzési keretrendszerének hatékonyságáról, és hogy a belső ellenőrzési normák végrehajtása általában véve kielégítő (88% szemben a 2006-os 85%-kal és a 2004-es 74%-kal);

8.   megjegyzi továbbá, hogy bizonyos területeken (érzékeny feladatkörök meghatározása, a tervezés és a programozás javítása, teljesítménymutatók) javítani kell a hatékonyságot; ösztönzi az Ombudsmant, hogy tegyen meg mindent az intézmény belső ellenőrzési keretrendszerének továbbfejlesztése érdekében;

9.   elégedetten veszi tudomásul, hogy az Ombudsman és a Parlament közötti, határozatlan időre szóló, új együttműködési keretmegállapodás, amely 2006. április 1-jén lépett hatályba, már 2007-ben gyümölcsözőnek bizonyult; megjegyzi továbbá, hogy ez a megállapodás bizonyos adminisztratív szolgáltatások nyújtására vonatkozik, beleértve az épületeket, az IT-t, a kommunikációt, a jogi tanácsadást, az orvosi szolgálatokat, a képzést, a fordítást és a tolmácsolást;

10.   megdicséri az Ombudsmant, hogy folyamatos erőfeszítéseket tesz az intézményközi kapcsolatok fejlesztésére a többi szervvel (különösen az OPOCE-val, az EAS-szal és az EPSO-val) és a Fordítóközponttal; megjegyzi, hogy működési kiadásainak 70%-át irányozták elő és költötték el intézményközi együttműködés alapján;

11.   elégedetten veszi tudomásul a jogi szolgálat 2007 májusában megkezdett sikeres újjászervezését, amely biztosítja a beadványkezelés és a döntés-előkészítés hatékony ellenőrzését és lendületes végzését;

12.   megállapítja, hogy éves jelentése szerint az Ombudsman a korábbi évekhez képest kevesebb nehézségbe ütközik képzett jogászok felvétele és magas fluktuáció tekintetében;

13.   üdvözli, hogy az Ombudsman 2007. december 14-én határozatot fogadott el az Ombudsman érdekeltségeiről szóló éves nyilatkozatról; megelégedéssel veszi tudomásul, hogy ezt a határozatot az Ombudsman honlapján is közzétették;

14.   gratulál az Ombudsmannak, hogy 2008. június 2-án csatlakozott az 1073/1999/EK rendelet(12) értelmében az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság között létrejött, az Európai Csaláselleni Hivatal (OLAF) belső vizsgálatairól szóló 1999. május 25-i intézményközi megállapodáshoz(13); elégedetten veszi tudomásul, hogy ugyanezen a napon az Ombudsman határozatot hozott a csalás, a korrupció és a Közösségek érdekeit sértő jogellenes tevékenységek elleni küzdelemmel kapcsolatos belső vizsgálatok feltételeiről;

15.   kéri, hogy az Ombudsman a következő tevékenységi jelentésében (2008-as pénzügyi év) szánjon egy külön fejezetet a Parlament korábbi mentesítési határozatai nyomán az adott évben hozott intézkedések részletes ismertetésére, kitérve az ajánlások figyelmen kívül hagyásának lehetőség szerinti indokolására is;

16.   megjegyzi, hogy a költségvetési rendelet közbeszerzésre vonatkozó szabályai - az eddigi módosítások ellenére - továbbra is túlzott terheket rónak az olyan kisebb intézményekre,mint például az Ombudsman, különösen a viszonylag kis összegű pályázatok vonatkozásában; felkéri a Bizottságot, hogy a költségvetési rendelet módosítására irányuló bármely jövőbeli javaslat kidolgozását megelőző előkészítő munka során folytasson széleskörű konzultációt az Ombudsman főtitkárával és titkárságával annak biztosítására, hogy aggályaik maradéktalanul figyelembe vételre kerüljenek a végleges tervezetben.

(1) HL L 77, 2007.3.16.
(2) HL C 287., 2008.11.10., 1.o.
(3) HL C 286., 2008.11.10., 1.o.
(4) HL C 287., 2008.11.10., 111.o.
(5) HL L 248., 2002.9.16., 1. o.
(6) HL L 77, 2007.3.16.
(7) HL C 287., 2008.11.10., 1.o.
(8) HL C 286., 2008.11.10., 1. o.
(9) HL C 287., 2008.11.10., 111. o.
(10) HL L 248., 2002.9.16., 1. o.
(11) 2005: 7,2 millió euró.
(12) Az Európai Parlament és a Tanács 1999. május 25-i 1073/1999/EK rendelete az Európai Csaláselleni Hivatal (OLAF) által lefolytatott vizsgálatokról (HL L 136., 1999.5.31., 1. o.).
(13) HL L 136., 1999.5.31., 15. o.


2007. évi mentesítés: az EU általános költségvetése, Európai Adatvédelmi Biztos
PDF 217kWORD 53k
Határozat
Állásfoglalás
Az Európai Parlament 2009. április 23-i határozata az Európai Unió 2007-es pénzügyi évre szóló általános költségvetésének végrehajtására vonatkozó mentesítésről, IX. szakasz – Európai Adatvédelmi Biztos (C6-0424/2008 – 2008/2283(DEC))
P6_TA(2009)0264A6-0154/2009

Az Európai Parlament,

–   tekintettel az Európai Unió 2007-es pénzügyi évre vonatkozó általános költségvetésére(1),

–   tekintettel az Európai Közösségek 2007-es pénzügyi évre vonatkozó végleges éves beszámolójára – I. kötet (C6-0424/2008)(2),

–   tekintettel az Európai Adatvédelmi Biztosnak a 2007-ben elvégzett belső ellenőrzésekről a mentesítésért felelős hatóság számára készített éves jelentésére,

–   tekintettel a Számvevőszéknek a 2007-es pénzügyi évre vonatkozó költségvetés végrehajtásáról szóló éves jelentésére, az ellenőrzés alá vont intézmények válaszaival együtt(3),

–   tekintettel a Számvevőszéknek az elszámolás megbízhatóságát, valamint az alapjául szolgáló ügyletek jogszerűségét és szabályszerűségét igazoló, az EK-Szerződés 248. cikke szerinti megbízhatósági nyilatkozatára(4),

–   tekintettel az EK-Szerződés 272. cikkének (10) bekezdésére, valamint 274., 275. és 276. cikkére,

–   tekintettel az Európai Közösségek általános költségvetésére alkalmazandó költségvetési rendeletről szóló, 2002. június 25-i 1605/2002/EK, Euratom tanácsi rendeletre(5) és különösen annak 50., 86., 145., 146. és 147. cikkére,

–   tekintettel eljárási szabályzatának 71. cikkére és V. mellékletére,

–   tekintettel a Költségvetési Ellenőrző Bizottság jelentésére (A6–0154/2009),

1.   mentesítést ad az Európai Adatvédelmi Biztosnak a 2007-es pénzügyi évre szóló költségvetésének végrehajtására vonatkozóan;

2.   észrevételeit a mellékelt állásfoglalásban foglalja össze;

3.   utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt a határozatot és az annak szerves részét képező állásfoglalást a Tanácsnak, a Bizottságnak, a Bíróságnak, a Számvevőszéknek, az Európai Ombudsmannak és az Európai Adatvédelmi Biztosnak, és gondoskodjon az Európai Unió Hivatalos Lapjában való közzétételéről (L sorozat).

2.Az Európai Parlament 2009. április 23-i állásfoglalása az Európai Unió 2007-es pénzügyi évre szóló általános költségvetésének végrehajtására vonatkozó mentesítésről szóló határozat szerves részét képező megjegyzésekkel, IX. szakasz – Európai Adatvédelmi Biztos (C6-0424/2008 – 2008/2283(DEC))

Az Európai Parlament,

–   tekintettel az Európai Unió 2007-es pénzügyi évre vonatkozó általános költségvetésére(6),

–   tekintettel az Európai Közösségek 2007-es pénzügyi évre vonatkozó végleges éves beszámolójára – I. kötet (C6-0424/2008)(7),

–   tekintettel az Európai Adatvédelmi Biztosnak a 2007-ben elvégzett belső ellenőrzésekről a mentesítésért felelős hatóság számára készített jelentésére,

–   tekintettel a Számvevőszéknek a 2007-es pénzügyi évre vonatkozó költségvetés végrehajtásáról szóló éves jelentésére, az ellenőrzés alá vont intézmények válaszaival együtt(8),

–   tekintettel a Számvevőszéknek az elszámolás megbízhatóságát, valamint az alapjául szolgáló ügyletek jogszerűségét és szabályszerűségét igazoló, az EK-Szerződés 248. cikke szerinti megbízhatósági nyilatkozatára(9),

–   tekintettel az EK-Szerződés 272. cikkének (10) bekezdésére, valamint 274., 275. és 276. cikkére,

–   tekintettel az Európai Közösségek általános költségvetésére alkalmazandó költségvetési rendeletről szóló, 2002. június 25-i 1605/2002/EK, Euratom tanácsi rendeletre(10), és különösen annak 50., 86., 145., 146. és 147. cikkére,

–   tekintettel eljárási szabályzatának 71. cikkére és V. mellékletére,

–   tekintettel a Költségvetési Ellenőrző Bizottság jelentésére (A6–0154/2009),

1.   megjegyzi, hogy 2007-ben az Európai Adatvédelmi Biztos 5 millió euró (2006-ban: 4,1 millió euró(11)) összegű kötelezettségvállalási előirányzat felett rendelkezett, amely 2006-hoz képest majdnem 20%-os emelkedést jelent, és amelynek felhasználási aránya 86,14%-os volt, alacsonyabb a többi intézmény felhasználási arányának átlagánál (93,84%);

2.   megjegyzi, hogy az Európai Adatvédelmi Biztos rendelkezésére álló állandó álláshelyek száma a 2006-os 24-ről 2007-ben 29 álláshelyre nőtt (+21%); ezzel összefüggésben üdvözli az Európai Adatvédelmi Biztosnak mind a feladatok, mind a személyzet bővítésének korlátozására irányuló szándékát, kontrollált növekedést alkalmazva az új alkalmazottak teljes mértékű befogadásának, megfelelő beilleszkedésének és képzésének biztosítása érdekében;

3.   rámutat arra, hogy a Számvevőszék éves jelentésében jelezte, hogy az Európai Adatvédelmi Biztos tekintetében az ellenőrzés nem eredményezett jelentős észrevételeket;

4.   emlékeztet arra, hogy 2006. december 7-én a Bizottság, a Parlament és a Tanács főtitkárságai közötti, az Európai Adatvédelmi Biztos által is aláírt adminisztratív együttműködési megállapodást 2007. január 16-án kezdődő hatállyal további három évre meghosszabbították;

5.   megállapítja, hogy a fent említett megállapodás értelmében az Európai Adatvédelmi Biztos valamennyi kiküldetésének adminisztrációját a Bizottság Elszámolás Hivatala végzi, és a kiküldetések során felmerülő szállásköltségek visszatérítésére ugyanazok a belső szabályok vonatkoznak személyzetének két kategóriájára, a biztosra és helyettesére és a személyzetre;

6.   emlékeztet arra, hogy 2006. november 7-i határozatában az Európai Adatvédelmi Biztos úgy döntött, hogy létrehoz egy belső ellenőrzési struktúrát, tevékenységeinek és követelményeinek megfelelően; megjegyzi, hogy az Európai Adatvédelmi Biztos szolgálatai által végzett első értékelés bemutatta e belső ellenőrzési rendszer funkcionalitását és hatékonyságát;

7.   elégedetten veszi tudomásul, hogy a belső ellenőrzési szolgálat (IAS) által kiadott első ellenőrzési jelentés 2007 szeptemberében érkezett be, és a jelentés azonosított bizonyos kérdéseket, amelyek orvoslást igényelnek; elégedettséggel tölti el, hogy az az Európai Adatvédelmi Biztos által is elfogadott IAS ajánlások végrehajtását 2008-ban elsődleges fontosságú feladatnak tekintették, és ennek következtében 2008 elején cselekvési tervet dolgoztak ki; ösztönzi az Adatvédelmi Biztost, hogy maradéktalanul hajtsa végre a cselekvési tervet;

8.   üdvözli, hogy az Adatvédelmi Biztos és a helyettese minden évben nyilatkozatot tesz közzé pénzügyi érdekeltségeiről az európai parlamenti képviselők által évente kitöltötthöz hasonló nyomtatványon, amely releváns információt tartalmaz olyan tényekről, mint az adóköteles szakmai tevékenységek, a fizetéssel járó állások vagy tevékenységek;

9.   gratulál az Európai Adatvédelmi Biztosnak a 2007. szeptember 12-i határozatához, miszerint csatlakozik az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság közötti, 1999. május 25-i intézményközi megállapodáshoz az Európai Csaláselleni Hivatal (OLAF)(12) által, az 1073/1999/EK rendelet(13) alapján létrehozott rendszer alkalmazása során végzett belső vizsgálatokról;

10.   kéri, hogy az Európai Adatvédelmi Biztos a következő tevékenységi jelentésében (2008-as pénzügyi év) szánjon egy fejezetet a Parlament korábbi mentesítési határozatai nyomán az adott évben hozott intézkedések részletes ismertetésére, kitérve az ajánlások be nem tartásának lehetőség szerinti indokolására is;

11.   megjegyzi, hogy a költségvetési rendelet közbeszerzésre vonatkozó szabályai - az eddigi módosítások ellenére - továbbra is túlzott terheket rónak az olyan kisebb intézményekre, mint például az Európai Adatvédelmi Biztos, különösen a viszonylag kis összegű pályázatok vonatkozásában; felkéri a Bizottságot, hogy a költségvetési rendelet módosítására irányuló bármely jövőbeli javaslat kidolgozását megelőző előkészítő munka során folytasson széleskörű konzultációt a Európai Adatvédelmi Biztossal és titkárságával annak biztosítására, hogy aggályaik teljes mértékben figyelembe vételre kerüljenek a végleges tervezetben.

(1) HL L 77, 2007.3.16.
(2) HL C 287., 2008.11.10., 1.o.
(3) HL C 286., 2008.11.10., 1.o.
(4) HL C 287., 2008.11.10., 111.o.
(5) HL L 248., 2002.9.16., 1. o.
(6) HL L 77, 2007.3.16.
(7) HL C 287., 2008.11.10., 1.o.
(8) HL C 286., 2008.11.10., 1.o.
(9) HL C 287., 2008.11.10., 111.o.
(10) HL L 248., 2002.9.16., 1. o.
(11) 2005: 2,8 millió euró.
(12) Az Európai Parlament és a Tanács 1999. május 25-i 1073/1999/EK rendelete az Európai Csaláselleni Hivatal (OLAF) által lefolytatott vizsgálatokról (HL L 136., 1999.5.31., 1. o.).
(13) HL L 136., 1999.5.31., 15. o.


2007. évi mentesítés: Eurojust
PDF 316kWORD 70k
Határozat
Határozat
Állásfoglalás
1.Az Európai Parlament 2009. április 23-i határozata az Európai Igazságügyi Együttműködési Egység (Eurojust) 2007-es pénzügyi évre szóló költségvetésének végrehajtására vonatkozó mentesítésről (C6-0436/2008 – 2008/2263(DEC))
P6_TA(2009)0265A6-0161/2009

Az Európai Parlament,

–   tekintettel az Európai Igazságügyi Együttműködési Egység (Eurojust) 2007-es pénzügyi évre vonatkozó végleges éves beszámolójára(1),

–   tekintettel a Számvevőszéknek a Eurojust 2007-es pénzügyi évre vonatkozó végleges éves beszámolójáról szóló jelentésére, a Eurojust válaszaival együtt(2),

–   tekintettel a Tanács 2009. február 10-i ajánlására (5588/2009 – C6-0060/2009),

–   tekintettel az EK-Szerződésre, és különösen 276. cikkére,

–   tekintettel az Európai Közösségek általános költségvetésére alkalmazandó költségvetési rendeletről szóló, 2002. június 25-i 1605/2002/EK, Euratom tanácsi rendeletre(3), és különösen 185. cikkére,

–   tekintettel a bűnözés súlyos formái elleni fokozott küzdelem céljából a Eurojust létrehozásáról szóló, 2002. február 28-i 2002/187/IB tanácsi határozatra(4), és különösen 36. cikkére,

–   tekintettel az 1605/2002/EK, Euratom tanácsi rendelet 185. cikkében említett szervekre vonatkozó költségvetési keretrendeletről szóló, 2002. november 19-i 2343/2002/EK, Euratom bizottsági rendeletre(5), és különösen 94. cikkére,

–   tekintettel eljárási szabályzatának 71. cikkére és V. mellékletére,

–   tekintettel a Költségvetési Ellenőrző Bizottság jelentésére és az Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottság véleményére (A6-0161/2009),

1.   mentesítést ad a Eurojust adminisztratív igazgatója számára a Eurojust 2007-es pénzügyi évre szóló költségvetésének végrehajtására vonatkozóan;

2.   észrevételeit a mellékelt állásfoglalásban foglalja össze;

3.   utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt a határozatot és az annak szerves részét képező állásfoglalást a Eurojust adminisztratív igazgatójának, a Tanácsnak, a Bizottságnak és a Számvevőszéknek, és gondoskodjon közzétételéről az Európai Unió Hivatalos Lapjában (L sorozat).

2.Az Európai Parlament 2009. április 23-i határozata az Európai Igazságügyi Együttműködési Egység 2007-es pénzügyi évre vonatkozó elszámolásának lezárásáról (C6-0436/2008 – 2008/2263(DEC))

Az Európai Parlament,

–   tekintettel az Európai Igazságügyi Együttműködési Egység (Eurojust) 2007-es pénzügyi évre vonatkozó végleges éves beszámolójára(6),

–   tekintettel a Számvevőszéknek a Eurojust 2007-es pénzügyi évre vonatkozó végleges éves beszámolójáról szóló jelentésére, a Eurojust válaszaival együtt(7),

–   tekintettel a Tanács 2009. február 10-i ajánlására (5588/2009 – C6-0060/2009),

–   tekintettel az EK-Szerződésre, és különösen 276. cikkére,

–   tekintettel az Európai Közösségek általános költségvetésére alkalmazandó költségvetési rendeletről szóló, 2002. június 25-i 1605/2002/EK, Euratom tanácsi rendeletre(8), és különösen 185. cikkére,

–   tekintettel a bűnözés súlyos formái elleni fokozott küzdelem céljából a Eurojust létrehozásáról szóló, 2002. február 28-i 2002/187/IB tanácsi határozatra(9), és különösen 36. cikkére,

–   tekintettel az 1605/2002/EK, Euratom tanácsi rendelet 185. cikkében említett szervekre vonatkozó költségvetési keretrendeletről szóló, 2002. november 19-i 2343/2002/EK, Euratom bizottsági rendeletre(10), és különösen 94. cikkére,

–   tekintettel eljárási szabályzatának 71. cikkére és V. mellékletére,

–   tekintettel a Költségvetési Ellenőrző Bizottság jelentésére és az Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottság véleményére (A6-0161/2009),

1.   megállapítja, hogy a Eurojust végleges éves beszámolója megfelel a Számvevőszék jelentése mellékletének;

2.   jóváhagyja a Eurojust 2007-es pénzügyi évre vonatkozó elszámolásának lezárását;

3.   utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt a határozatot az Eurojust adminisztratív igazgatójának, a Tanácsnak, a Bizottságnak és a Számvevőszéknek, és gondoskodjon közzétételéről az Európai Unió Hivatalos Lapjában (L sorozat).

3.Az Európai Parlament 2009. április 23-i állásfoglalása az Európai Igazságügyi Együttműködési Egység 2007-es pénzügyi évre szóló költségvetésének végrehajtására vonatkozó mentesítésről szóló határozat szerves részét képező megjegyzésekkel (C6-0436/2008 – 2008/2263(DEC))

Az Európai Parlament,

–   tekintettel az Európai Igazságügyi Együttműködési Egység (Eurojust) 2007-es pénzügyi évre vonatkozó végleges éves beszámolójára(11),

–   tekintettel a Számvevőszéknek a Eurojust 2007-es pénzügyi évre vonatkozó végleges éves beszámolójáról szóló jelentésére, a Eurojust válaszaival együtt(12),

–   tekintettel a Tanács 2009. február 10-i ajánlására (5588/2009 – C6-0060/2009),

–   tekintettel az EK-Szerződésre, és különösen 276. cikkére,

–   tekintettel az Európai Közösségek általános költségvetésére alkalmazandó költségvetési rendeletről szóló, 2002. június 25-i 1605/2002/EK, Euratom tanácsi rendeletre(13), és különösen 185. cikkére,

–   tekintettel a bűnözés súlyos formái elleni fokozott küzdelem céljából a Eurojust létrehozásáról szóló, 2002. február 28-i 2002/187/IB tanácsi határozatra(14), és különösen 36. cikkére,

–   tekintettel az 1605/2002/EK, Euratom tanácsi rendelet 185. cikkében említett szervekre vonatkozó költségvetési keretrendeletről szóló, 2002. november 19-i 2343/2002/EK, Euratom bizottsági rendeletre(15), és különösen 94. cikkére,

–   tekintettel eljárási szabályzatának 71. cikkére és V. mellékletére,

–   tekintettel a Költségvetési Ellenőrző Bizottság jelentésére és az Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottság véleményére (A6-0161/2009),

A.   mivel a Számvevőszék kijelentette, hogy kellő mértékben megbizonyosodott a 2007-es pénzügyi évre vonatkozó éves beszámoló megbízhatóságáról, valamint arról, hogy az annak alapjául szolgáló ügyletek jogszerűek és szabályszerűek;

B.   mivel 2008. április 22-én a Parlament megadta a mentesítést a Eurojust adminisztratív igazgatójának a Eurojust 2006-os pénzügyi évre szóló költségvetésének végrehajtására vonatkozóan(16), és a mentesítési határozatot kísérő állásfoglalásban a Parlament többek között

–   tudomásul vette a Számvevőszék 2006-os jelentésében foglalt észrevételét, amely szerint az átviteli arány az igazgatási kiadások tekintetében 33 %, a működési kiadások tekintetében pedig 30 % volt, a költségvetési tételek közötti nagyszámú átcsoportosítással, amelyet sok esetben nem kísért kellően részletes támogató dokumentáció, azaz nem tartották be szigorúan az egyediség költségvetési elvét;

–   tudomásul vette továbbá a Számvevőszék azon megállapításait, hogy a beszerzésre vonatkozó szabályokat sem tartották be szigorúan, és nem hoztak létre a Eurojust eszközeinek nyomon követésére a Eurojust összes eszközét és azok értékét tartalmazó állóeszköz-nyilvántartást; felszólítja a Eurojustot, hogy szigorúan hajtsa végre a közbeszerzési szabályokat, különösen a keretszerződéseket illetően;

–   aggodalmát fejezi ki a Eurojust éves jelentésében foglalt azon kijelentéssel kapcsolatban, hogy továbbra is számos lehetőség van a Eurojust és az OLAF közötti kapcsolatok fejlesztésére, beleértve formális együttműködési megállapodás révén,

1.   megjegyzi, hogy bár a Számvevőszék megbízhatósági nyilatkozata pozitív, észrevételei arra utalnak, hogy továbbra is strukturális problémák tapasztalhatók a költségvetés végrehajtása, a közbeszerzés és a munkaerő felvétel terén;

2.   elégedett a Eurojust 2007-es éves jelentésében foglalt azon tájékoztatással, miszerint a Eurojust 2007. október 1-jével bevezette az eredményszemléletű számviteli rendszert (ABAC);

3.   tudomásul veszi a Eurojust 2007. évi jelentésében, hogy a Eurojust gyors növekedésének és egy új székhely iránti, ebből fakadó igénynek köszönhetően a Eurojust együttműködik a fogadó állammal új, átmeneti irodák biztosítása érdekében; tudomásul veszi a Eurojust 2007. évi éves jelentésében , hogy a fogadó állam 2012-re kész megfelelő, új székhelyet biztosítani;

4.   kéri a Eurojustot, hogy az új székhelyre vonatkozó tárgyalások alakulásával, az átmeneti megállapodásokkal és a pénzügyi vonatkozásokkal kapcsolatban adjon tájékoztatást a 2008-as éves jelentésében;

Az átvitt előirányzatok magas szintje

5.   tudomásul veszi a Számvevőszék megállapítását, miszerint a 2007-re előirányzott 18 000 000 euróból 5 200 000 euró került átvitelre;

6.   aggasztja a Számvevőszék következtése, hogy az átvitelek ilyen magas szintje nem felel meg az annualitás elvének, és hiányosságokat jelez a Eurojust tevékenységeinek programozásában és monitoringjában;

7.   tudomásul veszi a Eurojust válaszát, miszerint az átvitelek ilyen magas szintje az alapokat kezelő személyzet hiányának és az új közbeszerzési rendszer végrehajtásával kapcsolatos nehézségeknek volt köszönhető; megállapítja, hogy a 2007-es létszámtervben foglalt 147 álláshelyből csak 95 került betöltésre;

8.   tudomásul veszi, hogy a Eurojust az átvitt előirányzatok csökkentésére irányuló stratégiát vezetett be 2008-ban;

A közbeszerzési eljárásokkal kapcsolatos hiányosságok

9.   elismeri, hogy a Számvevőszék előző években tett ajánlásait követően a Eurojust központosította beszerzési eljárásainak irányítását egy erre specializálódott egységben;

10.   sajnálja azonban, hogy a Számvevőszék - az előző két évhez hasonlóan - még mindig talált hiányosságokat a beszerzési eljárásokban;

11.   meglepetését fejezi ki a Számvevőszék azon megállapításával kapcsolatban, miszerint a Eurojust a szabályokkal ellentétes módon meghosszabbította a meglévő szerződéseket, annak ellenére, hogy a szerződések lejárta jó előre tudható volt;

12.   maradéktalanul támogatja a Számvevőszék ajánlását, hogy az engedélyezésre jogosult tisztviselő vezessen be hatékony tervet a beszerzési eljárások bonyolítására;

13.   tudomásul veszi, hogy a Eurojust 2008-ra általános közbeszerzési tervet határozott meg, és határozatot fogadott el a beszerzések és a kapcsolódó feladatok megszervezéséről, és hogy a Számvevőszék által említett összes szerződést újrapályáztatták a szabályoknak megfelelően;

A munkaerő-felvétel tervezésével kapcsolatos hiányosságok

14.   tudomásul veszi a Számvevőszék megállapítását, hogy a 2006-os, 112 álláshelyet tartalmazó létszámtervvel szemben a 2007-es 147 álláshelyről rendelkezett, és hogy 2006 végéig csupán 87 álláshely betöltésére került sor;

15.   aggasztja, hogy a Számvevőszék megállapította: a Eurojustnak nem sikerült 60 munkatársat felvennie a 2007-es létszámterv teljesítésére, és 2007 végéig csak 95 álláshely betöltésére került sor;

16.   egyetért a Számvevőszékkel abban, hogy ez annak a jele, hogy a Eurojust munkaerő-felvétel tervezése terén hiányosságok vannak;

17.   sajnálja, hogy amint azt a Eurojust is elismeri, a létszámhiány negatívan befolyásolta a költségvetés végrehajtását;

18.   tudomásul veszi, hogy a Eurojust, válaszai szerint úgy tervezte, hogy betölti a 2008-as létszámterv álláshelyeit;

19.   megjegyzi, hogy a 2008-as létszámterv 175 álláshelyéből 2008 végére 130 került betöltésre; üdvözli annak tényét, hogy a Eurojust a 2007 végi szabad álláshelyek 34%-os arányát 2008 végére 25%-ra csökkentette; sürgeti a Eurojustot, hogy tegyen további erőfeszítéseket a szabad álláshelyek mielőbbi betöltésére;

20.   tudomásul veszi a Eurojust 2007-es éves jelentésében, hogy a Eurojust:

   kidolgozott a 2007–2010 időszakra vonatkozóan egy többéves személyzeti politikai tervet,
   új munkaerő-felvételi politikát fogadott el, amely meghatározza a jogi kereteket, az elveket, a kiválasztási eljárást, a szerepeket és az érintett szereplőket,
   szándékában állt, hogy aláírja az ügynökségek közötti munkaerő-piaci megállapodást;

A 2006-os mentesítés nyomon követése

21.   felhívja a Eurojustot, hogy kövesse nyomon a Számvevőszék ajánlásait, különös tekintettel a költségvetés végrehajtására, a beszerzésekre és a munkaerő-felvételre, majd számoljon be részletesen a meghozott intézkedésekről 2008-as éves jelentésében;

22.   elégedett a Eurojust és az OLAF közötti együttműködés feltételeiről szóló gyakorlati megállapodás(17) 2008. szeptember 24-i megkötésével;

o
o   o

23.   a mentesítési határozatot kísérő egyéb, horizontális jellegű észrevételek tekintetében utal az uniós ügynökségek pénzügyi gazdálkodásáról és ellenőrzéséről szóló, 2009. április 23-i állásfoglalására(18).

(1) HL C 278., 2008.10.31., 57. o.
(2) HL C 311., 2008.12.5., 142. o.
(3) HL L 248., 2002.9.16., 1.o.
(4) HL L 63., 2002.3.6., 1. o.
(5) HL L 357., 2002.12.31., 72. o.
(6) HL C 278., 2008.10.31., 57. o.
(7) HL C 311., 2008.12.5., 142. o.
(8) HL L 248., 2002.9.16., 1.o.
(9) HL L 63., 2002.3.6., 1. o.
(10) HL L 357., 2002.12.31., 72. o.
(11) HL C 278., 2008.10.31., 57. o.
(12) HL C 311., 2008.12.5., 142. o.
(13) HL L 248., 2002.9.16., 1. o.
(14) HL L 63., 2002.3.6., 1. o.
(15) HL L 357., 2002.12.31., 72. o.
(16) HL L 88., 2009.3.31., 234. o.
(17) HL C 314., 2008.12.9., 3. o.
(18) Elfogadott szövegek, P6_TA(2009)0274.


2007. évi mentesítés: Európai Gyógyszerügynökség
PDF 313kWORD 71k
Határozat
Határozat
Állásfoglalás
1.Az Európai Parlament 2009. április 23-i határozata az Európai Gyógyszerügynökség 2007-es pénzügyi évre szóló költségvetésének végrehajtására vonatkozó mentesítésről (C6-0435/2008 – 2008/2262(DEC))
P6_TA(2009)0266A6-0162/2009

Az Európai Parlament,

–   tekintettel az Európai Gyógyszerügynökségnek a 2007-es pénzügyi évre vonatkozó végleges éves beszámolójára(1),

–   tekintettel a Számvevőszéknek az Európai Gyógyszerügynökség 2007-es pénzügyi évre vonatkozó végleges éves beszámolójáról szóló jelentésére, az Ügynökség válaszaival együtt(2),

–   tekintettel a Tanács 2009. február 10-i ajánlására (5588/2009 – C6-0060/2009),

–   tekintettel az EK-Szerződésre, és különösen 276. cikkére,

–   tekintettel az Európai Közösségek általános költségvetésére alkalmazandó költségvetési rendeletről szóló, 2002. június 25-i 1605/2002/EK, Euratom tanácsi rendeletre(3), és különösen 185. cikkére,

–   tekintettel az emberi, illetve állatgyógyászati felhasználásra szánt gyógyszerek engedélyezésére és felügyeletére vonatkozó közösségi eljárások meghatározásáról és az Európai Gyógyszerügynökség létrehozásáról szóló, 2004. március 31-i 726/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletre(4), és különösen 68. cikkére,

–   tekintettel az 1605/2002/EK, Euratom tanácsi rendelet 185. cikkében említett szervekre vonatkozó költségvetési keretrendeletről szóló, 2002. november 19-i 2343/2002/EK, Euratom bizottsági rendeletre(5), és különösen 94. cikkére,

–   tekintettel eljárási szabályzatának 71. cikkére és V. mellékletére,

–   tekintettel a Költségvetési Ellenőrző Bizottság jelentésére és a Környezetvédelmi, Közegészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Bizottság véleményére (A6-0162/2009),

1.   mentesítést ad az Európai Gyógyszerügynökség ügyvezető igazgatója számára az Ügynökség 2007-es pénzügyi évre szóló költségvetésének végrehajtására vonatkozóan;

2.   észrevételeit az alábbi állásfoglalásban foglalja össze;

3.   utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt a határozatot és az annak szerves részét képező állásfoglalást az Európai Gyógyszerügynökség ügyvezető igazgatójának, a Tanácsnak, a Bizottságnak és a Számvevőszéknek és gondoskodjon közzétételükről az Európai Unió Hivatalos Lapjában (L sorozat).

2.Az Európai Parlament 2009. április 23-i határozata az Európai Gyógyszerügynökség 2007-es pénzügyi évre vonatkozó elszámolásának lezárásáról (C6-0435/2008 – 2008/2262(DEC))

Az Európai Parlament,

–   tekintettel az Európai Gyógyszerügynökségnek a 2007-es pénzügyi évre vonatkozó végleges éves beszámolójára(6),

–   tekintettel a Számvevőszéknek az Európai Gyógyszerügynökség 2007-es pénzügyi évre vonatkozó végleges éves beszámolójáról szóló jelentésére, az Ügynökség válaszaival együtt(7),

–   tekintettel a Tanács 2009. február 10-i ajánlására (5588/2009 – C6-0060/2009),

–   tekintettel az EK-Szerződésre, és különösen 276. cikkére,

–   tekintettel az Európai Közösségek általános költségvetésére alkalmazandó költségvetési rendeletről szóló, 2002. június 25-i 1605/2002/EK, Euratom tanácsi rendeletre(8), és különösen 185. cikkére,

–   tekintettel az emberi, illetve állatgyógyászati felhasználásra szánt gyógyszerek engedélyezésére és felügyeletére vonatkozó közösségi eljárások meghatározásáról és az Európai Gyógyszerügynökség létrehozásáról szóló, 2004. március 31-i 726/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletre(9), és különösen 68. cikkére,

–   tekintettel az 1605/2002/EK, Euratom tanácsi rendelet 185. cikkében említett szervekre vonatkozó költségvetési keretrendeletről szóló, 2002. november 19-i 2343/2002/EK, Euratom bizottsági rendeletre(10) és különösen annak 94. cikkére,

–   tekintettel eljárási szabályzatának 71. cikkére és V. mellékletére,

–   tekintettel a Költségvetési Ellenőrző Bizottság jelentésére és a Környezetvédelmi, Közegészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Bizottság véleményére (A6-0162/2009),

1.   megállapítja, hogy az Európai Gyógyszerügynökség végleges éves beszámolója megfelel a Számvevőszék jelentése mellékletének;

2.   jóváhagyja az Európai Gyógyszerügynökség 2007-es pénzügyi évre vonatkozó elszámolásának lezárását;

3.   utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt a határozatot az Európai Gyógyszerügynökség ügyvezető igazgatójának, a Tanácsnak, a Bizottságnak és a Számvevőszéknek, és gondoskodjon közzétételéről az Európai Unió Hivatalos Lapjában (L sorozat).

3.Az Európai Parlament 2009. április 23-i állásfoglalása az Európai Gyógyszerügynökség 2007-es pénzügyi évre szóló költségvetésének végrehajtására vonatkozó mentesítésről szóló határozat szerves részét képező megjegyzésekkel (C6-0435/2008 – 2008/2262(DEC))

Az Európai Parlament,

–   tekintettel az Európai Gyógyszerügynökségnek a 2007-es pénzügyi évre vonatkozó végleges éves beszámolójára(11),

–   tekintettel a Számvevőszéknek az Európai Gyógyszerügynökség 2007-es pénzügyi évre vonatkozó végleges éves beszámolójáról szóló jelentésére, az Ügynökség válaszaival együtt(12),

–   tekintettel a Tanács 2009. február 10-i ajánlására (5588/2009 – C6-0060/2009),

–   tekintettel az EK-Szerződésre, és különösen 276. cikkére,

–   tekintettel az Európai Közösségek általános költségvetésére alkalmazandó költségvetési rendeletről szóló, 2002. június 25-i 1605/2002/EK, Euratom tanácsi rendeletre(13), és különösen 185. cikkére,

–   tekintettel az emberi, illetve állatgyógyászati felhasználásra szánt gyógyszerek engedélyezésére és felügyeletére vonatkozó közösségi eljárások meghatározásáról és az Európai Gyógyszerügynökség létrehozásáról szóló, 2004. március 31-i 726/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletre(14), és különösen 68. cikkére,

–   tekintettel az 1605/2002/EK, Euratom tanácsi rendelet 185. cikkében említett szervekre vonatkozó költségvetési keretrendeletről szóló, 2002. november 19-i 2343/2002/EK, Euratom bizottsági rendeletre(15), és különösen 94. cikkére,

–   tekintettel eljárási szabályzatának 71. cikkére és V. mellékletére,

–   tekintettel a Költségvetési Ellenőrző Bizottság jelentésére és a Környezetvédelmi, Közegészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Bizottság véleményére (A6-0162/2009),

A.   mivel az Európai Számvevőszék kijelentette, hogy kellő mértékben megbizonyosodott a 2007-es pénzügyi évre vonatkozó éves beszámoló megbízhatóságáról, valamint arról, hogy az annak alapjául szolgáló ügyletek jogszerűek és szabályszerűek;

B.   mivel 2008. április 22-én a Parlament megadta a mentesítést az Európai Gyógyszerügynökség ügyvezető igazgatójának az Ügynökség 2006-ös pénzügyi évre szóló költségvetésének végrehajtására vonatkozóan(16), és a mentesítési határozatot kísérő állásfoglalásban a Parlament többek között

–   tudomásul vette a Számvevőszéknek a 2006-os jelentésében foglalt kijelentését, miszerint az igazgatási kiadások esetében a kötelezettségvállalási előirányzatok felhasználása alacsonyabb volt, mint 60%;

–   megjegyezte, hogy a 2006. évi költségvetési előirányzatok jelentős részét átvitték 2007-re a projektek jellege miatt, amelyekkel az Ügynökség foglalkozik;

–   megjegyezte, hogy 2006 decemberében az Ügynökség igazgatótanácsa úgy határozott, hogy az illetékes nemzeti hatóságokkal konzultálva felülvizsgálja díjtételeit;

1.   hangsúlyozza, hogy az Ügynökség költségvetését mind az EU költségvetéséből, mind pedig főként a gyógyszeripar által a közösségi forgalomba hozatali engedély megszerzése vagy fenntartása érdekében fizetett díjakból finanszírozzák. Megállapítja azonban, hogy az Európai Közösség általános hozzájárulása 2007-ben 24,48 %-kal nőtt 2006-hoz képest, ami 2007-ben a teljes bevétel 24,13 %-át tette ki; tisztában van ezzel összefüggésben a gyógyszerkészítmények gyermekgyógyászati felhasználásáról szóló, 2006. december 12-i 1901/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletből(17) adódó, újonnan kijelölt feladatokkal és a ritka betegségek elleni gyógyszerekre vonatkozó költségvetési tétel növelésének;

2.   üdvözli az Ügynökség erőfeszítéseit, hogy fokozza a tudományos tanácsadást az új gyógyszerek kifejlesztésének kezdeti szakaszaiban, továbbá üdvözli a közegészségügy szempontjából döntő fontosságú gyógyszerek értékelésének, valamint a telematika programok fejlesztésének és végrehajtásának felgyorsítását célzó intézkedések bevezetését;

3.   az Ügynökséget fontos tudományos tanácsadás, tudományosan megalapozott ajánlások, a gyógyszerek értékelésével és felügyeletével kapcsolatos legjobb gyakorlatok forrásának tekinti Európában, és üdvözli a Bizottságnak és a tagállamoknak nyújtott hozzájárulást a nemzetközi szintű szabályozási normák harmonizálásához;

4.   ösztönzi az Ügynökséget, hogy folytassa munkáját a ritka betegségek elleni gyógyszerek terén; ellenzi azonban a ritka betegségek elleni gyógyszerekhez nyújtott hozzájárulás csökkentését, ami elsősorban az Európai Gyógyszerértékelő Ügynökségnek fizetendő díjakról szóló, 1995. február 10-i 297/95/EK tanácsi rendelet(18) rugalmasságából adódóan a vonatkozó díjcsökkentési politika megváltozásának az eredménye, és ami 2007-ben 26,25 %-os csökkenést okoz 2006-hoz képest;

5.   hangsúlyozza az Ügynökség szerepét a gyógyszer-biztonság felügyeletében, a farmako-vigilancia hálózat segítségével; felhív azonban a felügyeleti szint folyamatos növelésére;

A telematika programra vonatkozó költségvetési gazdálkodás hiányosságai

6.   megjegyzi, hogy a Számvevőszék bírálata alapján 2006-ban az igazgatási kiadásoknál a nagy mennyiségű átvitelekre elsősorban a telematika program miatt került sor; megjegyzi, hogy a Számvevőszék szerint ez a helyzet sérti az évenkéntiség (annualitás) elvét, és hogy az Ügynökségnek gondoskodnia kell a programvégrehajtás jobb tervezéséről és monitoringjáról;

7.   megjegyzi, hogy a Számvevőszék ajánlása szerint az Ügynökségnek meg kellene fontolnia a differenciált előirányzatok rendszerének alkalmazását a telematika program kapcsán, az ugyanis alkalmasabb az ilyen programok költségvetési kezelésére;

8.   felhívja az Ügynökséget, hogy haladéktalanul hajtsa végre a Számvevőszéknek a differenciált előirányzatok felhasználásra vonatkozó ajánlását a telematika program vonatkozásában; követeli, hogy az Ügynökség számoljon be a megtett intézkedésekről a 2008-ra szóló éves tevékenységi jelentésében;

Hiányosságok a közbeszerzési eljárásokban

9.   tudomásul veszi a Számvevőszék közbeszerzési eljárásokkal kapcsolatos megállapítását, amely szerint

   két esetben a választott eljárás nem volt kellően indokolt,
   három esetben nem megfelelő értékelési módszert alkalmaztak az árkritériumok vonatkozásában,
   egy közös közbeszerzési eljárás esetében, amelyre öt másik ügynökséggel együtt került sor, a beszerzendő szolgáltatások mennyiségét nem határozták meg megfelelően;

10.   tudomásul veszi az Ügynökség válaszát, amely szerint

   2008. március 17-i hatállyal elfogadta az ár mint odaítélési kritérium objektív értékelését szolgáló képletet;
   a közös közbeszerzési eljárás esetében az eredeti becslést újra kellett értékelni a beszerzendő szolgáltatások meghatározása és a közbeszerzési eljárás megindítása között bekövetkezett technológiai előrelépések miatt;

11.   kéri az Ügynökséget, hogy foglalkozzon a közbeszerzési eljárásokkal kapcsolatban fent említett hiányosságokkal, és számoljon be a megtett intézkedésekről 2008-as éves tevékenységi jelentésében;

A díjszabályozásnak való megfelelés biztosítása irányában tett előrelépés

12.   megjegyzi, hogy a Számvevőszék 2006-os éves jelentésében rámutatott arra, hogy az Ügynökség gyakorlata sérti a díjszabályozást a következők miatt: az Ügynökség ügyfelei olyan összegről kaptak számlát, amelyet két részre osztottak: az Ügynökség költségeire és egy olyan összegre, amelyet visszafizettek a tagállamok előadóinak saját költségeik fedezésére; a tagállamok előadói azonban sosem nyújtottak be bizonylatot tényleges költségeikről;

13.   megjegyzi, hogy a Számvevőszék 2007-es éves jelentésében nyomon követte ezeket az észrevételeit, és megállapította, hogy az Ügynökség igazgatótanácsa létrehozott egy költségszámítási csoportot, amely alternatív megoldást javasolt a tagállami előadók díjazására 2007 végén;

14.   a Számvevőszék ajánlásaival összhangban ragaszkodik ahhoz, hogy az Ügynökség tegyen további előrelépést e kérdés megoldása terén, és számoljon be a megtett lépésekről 2008-as éves tevékenységi jelentésében;

o
o   o

15.   a mentesítési határozatot kísérő egyéb, horizontális jellegű észrevételek tekintetében utal az uniós ügynökségek pénzügyi gazdálkodásáról és ellenőrzéséről szóló, 2009. április 23-i állásfoglalására(19).

(1) HL C 278., 2008.10.31., 10. o.
(2) HL C 311., 2008.12.5., 27. o.
(3) HL L 248., 2002.9.16., 1.o.
(4) HL L 136., 2004.4.30., 1. o.
(5) HL L 357., 2002.12.31., 72. o.
(6) HL C 278., 2008.10.31., 10. o.
(7) HL C 311., 2008.12.5., 27. o.
(8) HL L 248., 2002.9.16., 1.o.
(9) HL L 136., 2004.4.30., 1. o.
(10) HL L 357., 2002.12.31., 72. o.
(11) HL C 278., 2008.10.31., 10. o.
(12) HL C 311., 2008.12.5., 27. o.
(13) HL L 248., 2002.9.16., 1.o.
(14) HL L 136., 2004.4.30., 1. o.
(15) HL L 357., 2002.12.31., 72. o.
(16) HL L 88., 2009.3.31., 175. o.
(17) HL L 378., 2006.12.27., 1. o.
(18) HL L 35., 1995.2.15., 1. o.
(19) Elfogadott szövegek, P6_TA(2009)0274.


2007. évi mentesítés: Európai Repülésbiztonsági Ügynökség
PDF 235kWORD 63k
Határozat
Határozat
Állásfoglalás
1.Az Európai Parlament 2009. április 23-i határozata az Európai Repülésbiztonsági Ügynökség 2007-es pénzügyi évre szóló költségvetésének végrehajtására vonatkozó mentesítésről (C6-0439/2008 – 2008/2266(DEC))
P6_TA(2009)0267A6-0163/2009

Az Európai Parlament,

–   tekintettel az Európai Repülésbiztonsági Ügynökségnek a 2007-es pénzügyi évre vonatkozó végleges éves beszámolójára(1),

–   tekintettel a Számvevőszéknek az Európai Repülésbiztonsági Ügynökség 2007-es pénzügyi évre vonatkozó végleges éves beszámolójáról szóló jelentésére, az Ügynökség válaszaival együtt(2),

–   tekintettel a Tanács 2009. február 10-i ajánlására (5588/2009 – C6-0060/2009),

–   tekintettel az EK-Szerződésre, és különösen 276. cikkére,

–   tekintettel az Európai Közösségek általános költségvetésére alkalmazandó költségvetési rendeletről szóló, 2002. június 25-i 1605/2002/EK, Euratom tanácsi rendeletre(3), és különösen 185. cikkére,

–   tekintettel a polgári repülés területén a közös szabályokról és az Európai Repülésbiztonsági Ügynökség létrehozásáról szóló, 2008. február 20-i 216/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletre(4), és különösen 60. cikkére,

–   tekintettel az 1605/2002/EK, Euratom tanácsi rendelet 185. cikkében említett szervekre vonatkozó költségvetési keretrendeletről szóló, 2002. november 19-i 2343/2002/EK, Euratom bizottsági rendeletre(5), és különösen 94. cikkére,

–   tekintettel eljárási szabályzatának 71. cikkére és V. mellékletére,

–   tekintettel a Költségvetési Ellenőrző Bizottság jelentésére és a Közlekedési és Idegenforgalmi Bizottság véleményére (A6-0163/2009),

1.   mentesítést ad az Európai Repülésbiztonsági Ügynökség ügyvezető igazgatója számára az Ügynökség 2007-es pénzügyi évre szóló költségvetésének végrehajtására vonatkozóan;

2.   észrevételeit az alábbi állásfoglalásban foglalja össze;

3.   utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt a határozatot és az annak szerves részét képező állásfoglalást az Európai Repülésbiztonsági Ügynökség ügyvezető igazgatójának, a Tanácsnak, a Bizottságnak és a Számvevőszéknek, és gondoskodjon közzétételükről az Európai Unió Hivatalos Lapjában (L sorozat).

2.Az Európai Parlament 2009. április 23-i határozata az Európai Repülésbiztonsági Ügynökség 2007-es pénzügyi évre vonatkozó elszámolásának lezárásáról (C6-0439/2008 – 2008/2266(DEC))

Az Európai Parlament,

–   tekintettel az Európai Repülésbiztonsági Ügynökségnek a 2007-es pénzügyi évre vonatkozó végleges éves beszámolójára(6),

–   tekintettel a Számvevőszéknek az Európai Repülésbiztonsági Ügynökség 2007-es pénzügyi évre vonatkozó végleges éves beszámolójáról szóló jelentésére, az Ügynökség válaszaival együtt(7),

–   tekintettel a Tanács 2009. február 10-i ajánlására (5588/2009 – C6-0060/2009),

–   tekintettel az EK-Szerződésre, és különösen 276. cikkére,

–   tekintettel az Európai Közösségek általános költségvetésére alkalmazandó költségvetési rendeletről szóló, 2002. június 25-i 1605/2002/EK, Euratom tanácsi rendeletre(8), és különösen 185. cikkére,

–   tekintettel a polgári repülés területén a közös szabályokról és az Európai Repülésbiztonsági Ügynökség létrehozásáról szóló, 2008. február 20-i 216/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletre(9), és különösen 60. cikkére,

–   tekintettel az 1605/2002/EK, Euratom tanácsi rendelet 185. cikkében említett szervekre vonatkozó költségvetési keretrendeletről szóló, 2002. november 19-i 2343/2002/EK, Euratom bizottsági rendeletre(10), és különösen 94. cikkére,

–   tekintettel eljárási szabályzatának 71. cikkére és V. mellékletére,

–   tekintettel a Költségvetési Ellenőrző Bizottság jelentésére és a Közlekedési és Idegenforgalmi Bizottság véleményére (A6-0163/2009),

1.   megállapítja, hogy az Európai Repülésbiztonsági Ügynökség végleges éves beszámolója megfelel a Számvevőszék jelentése mellékletének;

2.   jóváhagyja az Európai Repülésbiztonsági Ügynökség 2007-es pénzügyi évre vonatkozó elszámolásának lezárását;

3.   utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt a határozatot az Európai Repülésbiztonsági Ügynökség ügyvezető igazgatójának, a Tanácsnak, a Bizottságnak és a Számvevőszéknek, és gondoskodjon közzétételéről az Európai Unió Hivatalos Lapjában (L sorozat).

3.Az Európai Parlament 2009. április 23-i állásfoglalása az Európai Repülésbiztonsági Ügynökség 2007-es pénzügyi évre szóló költségvetésének végrehajtására vonatkozó mentesítésről szóló határozat szerves részét képező megjegyzésekkel (C6-0439/2008 – 2008/2266(DEC))

Az Európai Parlament,

–   tekintettel az Európai Repülésbiztonsági Ügynökségnek a 2007-es pénzügyi évre vonatkozó végleges éves beszámolójára(11),

–   tekintettel a Számvevőszéknek az Európai Repülésbiztonsági Ügynökség 2007-es pénzügyi évre vonatkozó végleges éves beszámolójáról szóló jelentésére, az Ügynökség válaszaival együtt(12),

–   tekintettel a Tanács 2009. február 10-i ajánlására (5588/2009 – C6-0060/2009),

–   tekintettel az EK-Szerződésre, és különösen 276. cikkére,

–   tekintettel az Európai Közösségek általános költségvetésére alkalmazandó költségvetési rendeletről szóló, 2002. június 25-i 1605/2002/EK, Euratom tanácsi rendeletre(13), és különösen 185. cikkére,

–   tekintettel a polgári repülés területén a közös szabályokról és az Európai Repülésbiztonsági Ügynökség létrehozásáról szóló, 2008. február 20-i 216/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletre(14), és különösen 60. cikkére,

–   tekintettel az 1605/2002/EK, Euratom tanácsi rendelet 185. cikkében említett szervekre vonatkozó költségvetési keretrendeletről szóló, 2002. november 19-i 2343/2002/EK, Euratom bizottsági rendeletre(15), és különösen 94. cikkére,

–   tekintettel eljárási szabályzatának 71. cikkére és V. mellékletére,

–   tekintettel a Költségvetési Ellenőrző Bizottság jelentésére és a Közlekedési és Idegenforgalmi Bizottság véleményére (A6-0163/2009),

A.   mivel a Számvevőszék kijelentette, hogy kellő mértékben megbizonyosodott a 2007-es pénzügyi évre vonatkozó éves beszámoló megbízhatóságáról, valamint arról, hogy az annak alapjául szolgáló ügyletek jogszerűek és szabályszerűek,

B.   mivel 2008. április 22-én a Parlament megadta a mentesítést az Európai Repülésbiztonsági Ügynökség ügyvezető igazgatójának az Ügynökség 2006-os pénzügyi évre szóló költségvetésének végrehajtására vonatkozóan(16), és a mentesítési határozatot kísérő állásfoglalásában a Parlament többek között

   tudomásul vette, hogy a Számvevőszék ragaszkodik ahhoz, hogy az Ügynökség a Bizottsággal együttműködve vizsgálja felül jelenlegi díjrendszerét annak biztosítására, hogy a tanúsítási eljárásainak költségei indokoltak legyenek és a díjakból fedezhetők;
   felhívta az Ügynökséget és a Bizottságot, hogy vizsgálják felül az Ügynökség díjszabási struktúráját a tanúsítási eljárások költségeinek és bevételeinek egyensúlyba hozatala érdekében;
   tudomásul vette az Ügynökség válaszát, miszerint a 2007. június 1-jén hatályba lépett, a díjakra és költségekre vonatkozó szabályzatnak(17) elegendő bevételt kell eredményeznie a tanúsítási eljárások költségeinek fedezéséhez;
   felhívta az Ügynökséget, hogy vezessen be hatékony követelés-kezelési rendszert, lehetőség szerint kamatok felszámításával a késedelmes kifizetések vonatkozásában;

1.   megállapítja, hogy az Ügynökség a 2007-es költségvetésből 72 045 000 euró kötelezettségvállalási és kifizetési előirányzatban részesült;

2.   tudomásul veszi a Számvevőszék észrevételét, amely szerint a 2007-es létszámtervben 467 ideiglenes álláshely szerepelt, de mivel a személyzeti kiadásokra szánt előirányzatok nem fedezték ezen álláshelyek tényleges személyzeti költségeit, az Ügynökség megállapodott a Bizottsággal az álláshelyek számának legfeljebb 342-re csökkentéséről, amiből az év végéig 333-at be is töltöttek;

3.   tudomásul veszi az ügynökség válaszát, amely szerint a munkaerő csökkentésének oka az volt, hogy a tanúsítási és szolgáltatási díjakról szóló rendelet végrehajtásának első két évében az Ügynökség bevételei nem fedezték az előre jelzett összes kiadást; tudomásul veszi, hogy az Ügynökség a Bizottsággal egyetértésben kidolgozott, a 2008–2010-es időszakra szóló személyzetpolitikai tervre hivatkozik, amely tükrözi az álláshelyek számának említett csökkentését;

4.   megállapítja, hogy a költségek és bevételek közötti, az előző mentesítési állásfoglalásban hangsúlyozott egyensúlyhiány tette szükségessé a személyzeti létszám 467 főről 342 főre történő, 25%-os csökkentését;

5.   elvárja az Ügynökségtől, hogy a 2008-as pénzügyi évre vonatkozó éves beszámolójában adjon tájékoztatást arról tanúsítási és szolgáltatási díjakról szóló új rendelet végrehajtása révén milyen mértékben sikerült egyensúlyt elérni a tanúsítási tevékenységekkel kapcsolatos költségek és bevételek között;

6.   tudomásul veszi a Számvevőszék bírálatát, amely szerint az Ügynökség személyzeti politikájára vonatkozó 2007-es változásokat a létszámterv nem tükrözte, mivel nem került sor megfelelő módosítására;

7.   teljes mértékben támogatja a Számvevőszék ajánlását, hogy az Ügynökségnek alaposan ellenőriznie kell a költségvetési hatóság határozatainak alapjául szolgáló költségtervek következetességét, különösen a személyzeti költségek tekintetében; kéri az Ügynökséget, hogy biztosítsa: a létszámterv megfelel a tényleges helyzetnek;

8.   megállapítja, hogy a Számvevőszék és az Ügynökség nem ért egyet az Ügynökség által a tanúsítással kapcsolatos jövőbeli költségek fedezésére kapott 14 900 000 euró célhoz kötött bevétel kiszámításával; megjegyzi, hogy a Számvevőszék véleménye szerint az Ügynökség számításaiban helytelenül vette figyelembe a korábbi díjszabási rendelet alapján megfelelően kivetett díjakat is; megjegyzi, hogy az Ügynökség magyarázatot adott saját számítási módszerére, azt állítván, hogy jogosult volt az említett díjakat beszámítani alaprendelete szerint;

9.   tudomásul veszi a Számvevőszék bírálatát több ellenőrzött beszerzési eljárással kapcsolatban; tudomásul veszi, hogy a Számvevőszék egy eljárást átláthatatlannak talált, mivel a pályázók nem kaptak teljes tájékoztatást az odaítélési szempontokról és azok értékeléséről; tudomásul veszi a Számvevőszék megállapítását, hogy három esetben meghívásos eljárást alkalmaztak, noha az odaítélendő szolgáltatások összértéke meghaladta azt a küszöböt, amelyen túl nyílt pályáztatást kell alkalmazni;

10.   kéri, hogy az Ügynökség tartsa be a válaszában adott ígéretét, amely szerint szigorúan megfelel a közbeszerzési szabályoknak, és különös figyelmet fordít arra, hogy egyértelmű tájékoztatást nyújtson a potenciális ajánlattevőknek;

11.   ösztönzi a Bizottságot annak biztosítására, hogy az Ügynökség a jövőben szigorú pénzügyi fegyelmet tartson fenn, és mindig a jóváhagyott költségvetés keretein belül működjön;

12.   a mentesítési határozatot kísérő egyéb, horizontális jellegű észrevételek tekintetében utal az uniós ügynökségek pénzügyi gazdálkodásáról és ellenőrzéséről szóló, 2009. április 23-i állásfoglalására(18).

(1) HL C 278., 2008.10.31., 16. o.
(2) HL C 311., 2008.12.5., 20. o.
(3) HL L 248., 2002.9.16., 1.o.
(4) HL L 79., 2008.3.19., 1. o.
(5) HL L 357., 2002.12.31., 72. o.
(6) HL C 278., 2008.10.31., 16. o.
(7) HL C 311., 2008.12.5., 20. o.
(8) HL L 248., 2002.9.16., 1.o.
(9) HL L 79., 2008.3.19., 1. o.
(10) HL L 357., 2002.12.31., 72. o.
(11) HL C 278., 2008.10.31., 16. o.
(12) HL C 311., 2008.12.5., 20. o.
(13) HL L 248., 2002.9.16., 1.o.
(14) HL L 79., 2008.3.19., 1. o.
(15) HL L 357., 2002.12.31., 72. o.
(16) HL L 88., 2009.3.31., 201. o.
(17) A Bizottság 593/2007/EK rendelete (HL L 140., 2007.6.1., 3. o.).
(18) Elfogadott szövegek, P6_TA(2009)0274.


2007. évi mentesítés: az Európai Unió Tagállamai Külső Határain Való Operatív Együttműködési Igazgatásért Felelős Európai Ügynökség (FRONTEX)
PDF 255kWORD 81k
Határozat
Határozat
Állásfoglalás
1.Az Európai Parlament 2009. április 23-i határozata az Európai Unió Tagállamai Külső Határain Való Operatív Együttműködési Igazgatásért Felelős Európai Ügynökség 2007-es pénzügyi évre szóló költségvetésének végrehajtására vonatkozó mentesítésről (C6-0445/2008 – 2008/2272(DEC))
P6_TA(2009)0268A6-0166/2009

Az Európai Parlament,

–   tekintettel az Európai Unió Tagállamai Külső Határain Való Operatív Együttműködési Igazgatásért Felelős Európai Ügynökségnek (FRONTEX) a 2007-es pénzügyi évre vonatkozó végleges éves beszámolójára(1),

–   tekintettel a Számvevőszéknek az Európai Unió Tagállamai Külső Határain Való Operatív Együttműködési Igazgatásért Felelős Európai Ügynökség 2007-es pénzügyi évre vonatkozó végleges éves beszámolójáról szóló jelentésére, az Ügynökség válaszaival együtt(2),

–   tekintettel a Tanács 2009. február 10-i ajánlására (5588/2009 – C6-0060/2009),

–   tekintettel az EK-Szerződésre, és különösen 276. cikkére,

–   tekintettel az Európai Közösségek általános költségvetésére alkalmazandó költségvetési rendeletről szóló, 2002. június 25-i 1605/2002/EK, Euratom tanácsi rendeletre(3), és különösen 185. cikkére,

–   tekintettel a FRONTEX Ügynökség és az Európai Határőrizeti Rendszer (EUROSUR) értékeléséről és jövőbeni fejlesztéséről szóló, 2008. december 18-i állásfoglalására(4),

–   tekintettel az Európai Unió Tagállamai Külső Határain Való Operatív Együttműködési Igazgatásért Felelős Európai Ügynökség felállításáról szóló, 2004. október 26-i 2007/2004/EK tanácsi rendeletre(5), és különösen 30. cikkére,

–   tekintettel az 1605/2002/EK, Euratom tanácsi rendelet 185. cikkében említett szervekre vonatkozó költségvetési keretrendeletről szóló, 2002. november 19-i 2343/2002/EK, Euratom bizottsági rendeletre(6), és különösen 94. cikkére,

–   tekintettel eljárási szabályzatának 71. cikkére és V. mellékletére,

–   tekintettel a Költségvetési Ellenőrző Bizottság jelentésére és az Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottság véleményére (A6-0166/2009),

1.   mentesítést ad az Európai Unió Tagállamai Külső Határain Való Operatív Együttműködési Igazgatásért Felelős Európai Ügynökség ügyvezető igazgatója számára az Ügynökség 2007-es pénzügyi évre szóló költségvetésének végrehajtására vonatkozóan;

2.   észrevételeit az alábbi állásfoglalásban foglalja össze;

3.   utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt a határozatot és az annak szerves részét képező állásfoglalást az Európai Unió Tagállamai Külső Határain Való Operatív Együttműködési Igazgatásért Felelős Európai Ügynökség ügyvezető igazgatójának, a Tanácsnak, a Bizottságnak és a Számvevőszéknek, és gondoskodjon közzétételükről az Európai Unió Hivatalos Lapjában (L sorozat).

2.Az Európai Parlament 2009. április 23-i határozata az Európai Unió Tagállamai Külső Határain Való Operatív Együttműködési Igazgatásért Felelős Európai Ügynökség 2007-es pénzügyi évre vonatkozó elszámolása lezárásáról (C6-0445/2008 – 2008/2272(DEC))

Az Európai Parlament,

–   tekintettel az Európai Unió Tagállamai Külső Határain Való Operatív Együttműködési Igazgatásért Felelős Európai Ügynökségnek a 2007-es pénzügyi évre vonatkozó végleges éves beszámolójára(7),

–   tekintettel a Számvevőszéknek az Európai Unió Tagállamai Külső Határain Való Operatív Együttműködési Igazgatásért Felelős Európai Ügynökség 2007-es pénzügyi évre vonatkozó végleges éves beszámolójáról szóló jelentésére, az Ügynökség válaszaival együtt(8),

–   tekintettel a Tanács 2009. február 10-i ajánlására (5588/2009 – C6-0060/2009),

–   tekintettel az EK-Szerződésre, és különösen 276. cikkére,

–   tekintettel az Európai Közösségek általános költségvetésére alkalmazandó költségvetési rendeletről szóló, 2002. június 25-i 1605/2002/EK, Euratom tanácsi rendeletre(9), és különösen 185. cikkére,

–   tekintettel a FRONTEX Ügynökség és az Európai Határőrizeti Rendszer (EUROSUR) értékeléséről és jövőbeni fejlesztéséről szóló, 2008. december 18-i állásfoglalására(10),

–   tekintettel az Európai Unió Tagállamai Külső Határain Való Operatív Együttműködési Igazgatásért Felelős Európai Ügynökség felállításáról szóló, 2004. október 26-i 2007/2004/EK tanácsi rendeletre(11), és különösen 30. cikkére,

–   tekintettel az 1605/2002/EK, Euratom tanácsi rendelet 185. cikkében említett szervekre vonatkozó költségvetési keretrendeletről szóló, 2002. november 19-i 2343/2002/EK, Euratom bizottsági rendeletre(12), és különösen 94. cikkére,

–   tekintettel eljárási szabályzatának 71. cikkére és V. mellékletére,

–   tekintettel a Költségvetési Ellenőrző Bizottság jelentésére és az Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottság véleményére (A6-0166/2009),

1.   tudomásul veszi, hogy az Európai Unió Tagállamai Külső Határain Való Operatív Együttműködési Igazgatásért Felelős Európai Ügynökség végleges éves beszámolója megfelel a Számvevőszék jelentése mellékletének;

2.   jóváhagyja az Európai Unió Tagállamai Külső Határain Való Operatív Együttműködési Igazgatásért Felelős Európai Ügynökség 2007-es pénzügyi évre vonatkozó elszámolásának lezárását;

3.   utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt a határozatot az Európai Unió Tagállamai Külső Határain Való Operatív Együttműködési Igazgatásért Felelős Európai Ügynökség ügyvezető igazgatójának, a Tanácsnak, a Bizottságnak és a Számvevőszéknek, és gondoskodjon közzétételéről az Európai Unió Hivatalos Lapjában (L sorozat).

3.Az Európai Parlament 2009. április 23-i állásfoglalása az Európai Unió Tagállamai Külső Határain Való Operatív Együttműködési Igazgatásért Felelős Európai Ügynökség 2007-es pénzügyi évre szóló költségvetésének végrehajtására vonatkozó mentesítésről szóló határozat szerves részét képező megjegyzésekkel (C6-0445/2008 – 2008/2272(DEC))

Az Európai Parlament,

–   tekintettel az Európai Unió Tagállamai Külső Határain Való Operatív Együttműködési Igazgatásért Felelős Európai Ügynökségnek a 2007-es pénzügyi évre vonatkozó végleges éves beszámolójára(13),

–   tekintettel a Számvevőszéknek az Európai Unió Tagállamai Külső Határain Való Operatív Együttműködési Igazgatásért Felelős Európai Ügynökség 2007-es pénzügyi évre vonatkozó végleges éves beszámolójáról szóló jelentésére, az Ügynökség válaszaival együtt(14),

–   tekintettel a Tanács 2009. február 10-i ajánlására (5588/2009 – C6-0060/2009),

–   tekintettel az EK-Szerződésre, és különösen 276. cikkére,

–   tekintettel az Európai Közösségek általános költségvetésére alkalmazandó költségvetési rendeletről szóló, 2002. június 25-i 1605/2002/EK, Euratom tanácsi rendeletre(15), és különösen 185. cikkére,

–   tekintettel a FRONTEX Ügynökség és az Európai Határőrizeti Rendszer (EUROSUR) értékeléséről és jövőbeni fejlesztéséről szóló, 2008. december 18-i állásfoglalására(16),

–   tekintettel az Európai Unió Tagállamai Külső Határain Való Operatív Együttműködési Igazgatásért Felelős Európai Ügynökség felállításáról szóló, 2004. október 26-i 2007/2004/EK tanácsi rendeletre(17), és különösen 30. cikkére,

–   tekintettel az 1605/2002/EK, Euratom tanácsi rendelet 185. cikkében említett szervekre vonatkozó költségvetési keretrendeletről szóló, 2002. november 19-i 2343/2002/EK, Euratom bizottsági rendeletre(18), és különösen 94. cikkére,

–   tekintettel eljárási szabályzatának 71. cikkére és V. mellékletére,

–   tekintettel a Költségvetési Ellenőrző Bizottság jelentésére és az Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottság véleményére (A6-0166/2009),

A.   mivel a Számvevőszék kijelentette, hogy kellő mértékben megbizonyosodott a 2007-es pénzügyi évre vonatkozó éves beszámoló megbízhatóságáról, valamint arról, hogy az annak alapjául szolgáló ügyletek jogszerűek és szabályszerűek,

B.   mivel a Parlament 2008. április 22-én megadta az Európai Unió Tagállamai Külső Határain Való Operatív Együttműködési Igazgatásért Felelős Európai Ügynökség ügyvezető igazgatójának az Ügynökség 2006-os pénzügyi évre vonatkozó költségvetésének végrehajtására vonatkozó mentesítést(19), és többek között

   tudomásul vette az Európai Számvevőszéknek a 2006-os jelentésében foglalt észrevételét, amely szerint a 2006-os pénzügyi évben a kötelezettségvállalási arány 85% volt; az átviteli arány összesen több mint 70% volt, és a működési költségek közel 85%-át tette ki; az év során a címek és alcímek között történt átcsoportosítások meghaladták a költségvetési rendeletben meghatározott 10 %-os plafonértéket; a konkrétság költségvetési alapelvét tehát nem tartották be szigorúan.
   felhívta az Ügynökséget, hogy javítsa pénzügyi gazdálkodását, tekintettel különösen a 2007-es és 2008-as pénzügyi évre vonatkozó költségvetésének növekedésére;

C.   mivel a 2007-es év volt az Ügynökség működésének második teljes éve,

1.   megjegyzi, hogy az Ügynökség 2007-es költségvetése (42 100 000 euró) több mint kétszereződött a 2006-os költségvetéshez (19 200 000 euró) képest;

2.   tudomásul veszi az Európai Számvevőszék bírálatát, amely szerint a 2008-ra átvitt, a működési tevékenységekkel kapcsolatos támogatási megállapodásokhoz kapcsolódó kötelezettségvállalások 18 400 000 eurót tettek ki, és hogy e kötelezettségvállalások jelentős része túlzott költségbecsléseken alapult;

3.   tudomásul veszi a tényt, amelyet az Ügynökség a Számvevőszéknek adott válaszaiban kiemelt, hogy az Ügynökség esetében a költségbecslések különösen bonyolultak, mivel az Ügynökség a tagállamok által biztosított berendezésekre támaszkodik működéséhez;

4.   megjegyzi, hogy az Ügynökség létrehozta a műszaki berendezés központosított nyilvántartását (CRATE) a tagállamoktól kapott, a műveletek alkalmával felhasználható eszközök tekintetében; megjegyzi, hogy a CRATE egy közös költségkalkulációs módszerhez kapcsolódik, aminek a költségvetési eszközök hatékonyabb elosztásához kell vezetnie;

5.   aggasztja az Európai Számvevőszék megállapítása, miszerint - mivel nincs pénztárpolitika - az Ügynökségnél tartott nagy összegű készpénz felhasználatlan marad kimagaslóan alacsony kamatozású bankszámlákon; megjegyzi, hogy a bankszámlák (egyenlegek) szerint az Ügynökség 2007. december 31-én 32 600 000 euró készpénzzel és más likvid eszközökkel rendelkezett;

6.   tudomásul veszi az Ügynökség válaszát, hogy megpróbál a feltételekről tárgyalni a bankjával, és kideríteni, hogy más bankok jobb feltételeket ajánlanak-e;

7.   sürgeti az Ügynökséget, hogy fogadjon el pénztárpolitikát, és 2008-as általános jelentésében számoljon be a megtett lépésekről és az elért eredményekről;

A 2006. évi mentesítés nyomon követése

8.   emlékeztet arra, hogy a 2006-os pénzügyi év volt az első olyan év, amikor az Ügynökség pénzügyi szempontból autonóm volt, és rá is vonatkozott már a mentesítési eljárás;

9.   sajnálja, hogy az Európai Számvevőszék a 2007-es éves jelentésében számtalan hiányosságot talált, amelyeket már a 2006-os éves jelentésében is kiemelt, különösen az alábbiakat:

   magas szintű átvitt és törölt tételek: a 2007-ben rendelkezésre álló előirányzatok közel 70 %-át nem költötték el,
   költségvetési kötelezettségvállalásokat megelőző jogi kötelezettségvállalások,
   az Európai Számvevőszék szerint a munkaerő-felvételi eljárások nem voltak összhangban a szabályokkal, különösen az egyenlő bánásmód elvével, mivel az adott álláshoz szükséges minimális szakmai tapasztalat eltért attól, amiben az Európai Bizottság és az ügynökségek megállapodtak egymással;

10.   tudomásul veszi az Ügynökség válaszát az átvitt tételek magas szintjét illetően, amely részben a Bizottság által, a tagállamok részéről vízi- és légi járműveket igénylő, összetett és időigényes tengeri műveletek céljából, 2007. júniusában felszabadított 7 000 000 eurós összegnek volt köszönhető, ezért a kötelezettségvállalásokra csak 2007 vége felé kerülhetett sor;

11.   aggasztja azonban az előző évről áthozott összegeknek a Számvevőszék által észrevételezett magas szintje, és kéri az Ügynökséget, hogy kezelje e problémát, amelyet a Számvevőszék már a 2006-os jelentésében is felvetett; rámutat arra, hogy az Ügynökség 2007-es költségvetésében szereplő 19 900 000 millió eurós tartalékot csak 2007 júniusában szabadították fel; tudomásul veszi az Ügynökség ezzel kapcsolatos válaszait;

12.   felhívja az Ügynökséget, hogy foglalkozzon a kötelezettségvállalási rendszerében ismételten felmerülő, a Számvevőszék által is észrevételezett problémákat;

13.   örömmel tölti el, hogy az Ügynökség 2008-ban cselekvési tervet fogadott el annak érdekében, hogy kezelje a kötelezettségvállalási rendszerének hiányosságait; megjegyzi, hogy a cselekvési terv többek között határidők meghatározását írja elő a tagállamok számára, hogy meddig küldjék meg az Ügynökségnek a társfinanszírozással kapcsolatos költségvetési becsléseket, a támogatások végső összegének meghatározása céljából és az utólagos engedélyezések elkerülése érdekében;

14.   felhívja az Ügynökséget, hogy 2008-as általános jelentésében készítsen jelentést a cselekvési terv révén elért eredményekről;

15.   úgy véli, hogy összefüggés van az Ügynökség és a tagállamok közötti együttműködés konkrét formája – miszerint a tagállamoknak berendezést kell az Ügynökség rendelkezésére bocsátaniuk az utóbbi működéséhez – és a Számvevőszék által is kiemelt, a költségvetési tervezéssel (különösen a költségbecslésekkel) és a költségvetési végrehajtással (különösen az átvitt tételekkel és az utólagos engedélyezések problémájával) kapcsolatos hiányosságok között;

16.   emlékeztet arra, hogy a Parlament a fent említett, 2008. december 18-i állásfoglalásában:

   a) felhívta az Ügynökséget, hogy küldjön jelentést a Parlamentnek és a Tanácsnak a tagállamokból származó anyagok tényleges felhasználásáról és valós rendelkezésre állásáról, kiemelve bármely tapasztalt nehézséget,
   b) felhívta a tagállamokat, hogy az erőforrások tartós hiánya esetén hozzanak gyors döntést az Ügynökség költségvetése mértékének jelentős megváltoztatásáról annak érdekében, hogy az Ügynökség elvégezhesse feladatát, és lehetőség szerint vizsgálják meg az eszközök e célból történő jövőbeli kölcsönzésének és/vagy megvásárlásának jogi vonatkozásait,
   c) emlékeztetett arra, hogy a Parlament - amely a költségvetési hatóság egyik ágaként már megemelte az Ügynökség költségvetését megalapítása óta - ügyelni fog az Ügynökség költségvetésének helyes végrehajtására és arra, hogy azt a feladatokban bekövetkező változásokhoz igazítsák;

17.   felhívja az Ügynökséget, hogy az Európai Számvevőszék észrevételeivel összhangban javítsa pénzügyi gazdálkodását, tudomásul veszi, hogy az Ügynökség a Számvevőszéknek adott válaszaiban kiemelte az Ügynökség és a tagállamok közötti együttműködés sajátos jellegét, miszerint az Ügynökség a tagállamok által biztosított berendezésre támaszkodik működése során;

18.   eltökélt szándéka, hogy szorosan figyelemmel kíséri az Ügynökség tagállamokkal folytatott együttműködésének a pénzügyi gazdálkodására gyakorolt jövőbeli hatását;

19.   sajnálja, hogy a magasan képzett szakemberek felvétele érdekében az Ügynökségnek olyan munkaerő-felvételi eljárásokat kellett alkalmaznia, amelyek nem voltak teljes mértékben összhangban a Személyzeti Szabályzat végrehajtására vonatkozó általános rendelkezésekkel;

20.   tudomásul veszi, hogy a munkaerő-felvétellel kapcsolatban az Ügynökség nem fogadja el a Számvevőszék kritikáját, hogy nem tartotta tiszteletben az egyenlő bánásmód elvét, mivel az egy adott állás betöltéséhez szükséges minimális szakmai tapasztalatot illetően eltért attól, amiben az Európai Bizottság és az ügynökségek megállapodtak egymással; tudomásul veszi,hogy az Ügynökség szerint gyakorlata a szabályokkal összhangban van, mivel nehéz körülmények között kellett magasan képzett személyzetet elcsábítania; megjegyzi, hogy a Személyzeti Szabályzat előírja: a közösségi ügynökségeknek a Bizottság egyetértésével kell saját általános végrehajtási rendelkezéseiket (GIP) elfogadniuk; megjegyzi, hogy a Bizottság határozatmintákat dolgozott ki a GIP-re vonatkozóan; megjegyzi, hogy a Bizottság még nem hagyta jóvá az Ügynökség által benyújtott GIP-tervezetet; felhívja az Ügynökséget – a Tanács ajánlásával összhangban –, hogy tartsa szigorúan tiszteletben a Személyzeti Szabályzatban előírt munkaerő-felvételi követelményeket, hogy egyenlő bánásmódot biztosítson az adott álláshoz szükséges szakmai tapasztalat hosszát (évek száma) illetően;

21.   felhívja az Ügynökséget, hogy javítsa pénzügyi gazdálkodását, tekintettel különösen a 2008-as és 2009-es költségvetésének növekedésére;

o
o   o

22.   a mentesítési határozatot kísérő egyéb, horizontális jellegű észrevételek tekintetében utal az uniós ügynökségek pénzügyi gazdálkodásáról és ellenőrzéséről szóló, 2009. április 23-i állásfoglalására(20).

(1) HL C 278., 2008.10.31., 7. o.
(2) HL C 311., 2008.12.5., 34. o.
(3) HL L 248., 2002.9.16., 1.o.
(4) Elfogadott szövegek, P6_TA(2008)0633.
(5) HL L 349., 2004.11.25., 1. o.
(6) HL L 357., 2002.12.31., 72. o.
(7) HL C 278., 2008.10.31., 7. o.
(8) HL C 311., 2008.12.5., 34. o.
(9) HL L 248., 2002.9.16., 1.o.
(10) Elfogadott szövegek, P6_TA(2008)0633.
(11) HL L 349., 2004.11.25., 1. o.
(12) HL L 357., 2002.12.31., 72. o.
(13) HL C 278., 2008.10.31., 7. o.
(14) HL C 311., 2008.12.5., 34. o.
(15) HL L 248., 2002.9.16., 1.o.
(16) Elfogadott szövegek, P6_TA(2008)0633.
(17) HL L 349., 2004.11.25., 1. o.
(18) HL L 357., 2002.12.31., 72. o.
(19) HL L 88., 2009.3.31., 226. o.
(20) Elfogadott szövegek, P6_TA(2009)0274.


2007. évi mentesítés: Európai Betegségmegelőzési és Járványvédelmi Központ (ECDC)
PDF 222kWORD 60k
Határozat
Határozat
Állásfoglalás
1.Az Európai Parlament 2009. április 23-i határozata az Európai Betegségmegelőzési és Járványvédelmi Központ 2007-es pénzügyi évre szóló költségvetésének végrehajtására vonatkozó mentesítésről (C6-0441/2008 – 2008/2268(DEC))
P6_TA(2009)0269A6-0170/2009

Az Európai Parlament,

–   tekintettel az Európai Betegségmegelőzési és Járványvédelmi Központnak a 2007-es pénzügyi évre vonatkozó végleges éves beszámolójára(1),

–   tekintettel a Számvevőszéknek az Európai Betegségmegelőzési és Járványvédelmi Központ 2007-es pénzügyi évre vonatkozó végleges éves beszámolójáról szóló jelentésére, a Központ válaszaival együtt(2),

–   tekintettel a Tanács 2009. február 10-i ajánlására (5588/2009 – C6-0060/2009),

–   tekintettel az EK-Szerződésre, és különösen 276. cikkére,

–   tekintettel az Európai Közösségek általános költségvetésére alkalmazandó költségvetési rendeletről szóló, 2002. június 25-i 1605/2002/EK, Euratom tanácsi rendeletre(3), és különösen 185. cikkére,

–   tekintettel az Európai Betegségmegelőzési és Járványvédelmi Központ létrehozásáról szóló, 2004. április 21-i 851/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletre(4), és különösen 23. cikkére,

–   tekintettel az 1605/2002/EK, Euratom tanácsi rendelet 185. cikkében említett szervekre vonatkozó költségvetési keretrendeletről szóló, 2002. november 19-i 2343/2002/EK, Euratom bizottsági rendeletre(5), és különösen 94. cikkére,

–   tekintettel eljárási szabályzatának 71. cikkére és V. mellékletére,

–   tekintettel a Költségvetési Ellenőrző Bizottság jelentésére és a Környezetvédelmi, Közegészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Bizottság véleményére (A6-0170/2009),

1.   mentesítést ad az Európai Betegségmegelőzési és Járványvédelmi Központ igazgatója számára a Központ 2007-es pénzügyi évre szóló költségvetésének végrehajtására vonatkozóan;

2.   észrevételeit az alábbi állásfoglalásban foglalja össze;

3.   utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt a határozatot és az annak szerves részét képező állásfoglalást az Európai Betegségmegelőzési és Járványvédelmi Központ igazgatójának, a Tanácsnak, a Bizottságnak és a Számvevőszéknek, és gondoskodjon közzétételükről az Európai Unió Hivatalos Lapjában (L sorozat).

2.Az Európai Parlament 2009. április 23-i határozata az Európai Betegségmegelőzési és Járványvédelmi Központ 2007-es pénzügyi évre vonatkozó elszámolása lezárásáról (C6-0441/2008 – 2008/2268(DEC))

Az Európai Parlament,

–   tekintettel az Európai Betegségmegelőzési és Járványvédelmi Központnak a 2007-es pénzügyi évre vonatkozó végleges éves beszámolójára(6),

–   tekintettel a Számvevőszéknek az Európai Betegségmegelőzési és Járványvédelmi Központ 2007-es pénzügyi évre vonatkozó végleges éves beszámolójáról szóló jelentésére, a Központ válaszaival együtt(7),

–   tekintettel a Tanács 2009. február 10-i ajánlására (5588/2009 – C6-0060/2009),

–   tekintettel az EK-Szerződésre, és különösen 276. cikkére,

–   tekintettel az Európai Közösségek általános költségvetésére alkalmazandó költségvetési rendeletről szóló, 2002. június 25-i 1605/2002/EK, Euratom tanácsi rendeletre(8), és különösen 185. cikkére,

–   tekintettel az Európai Betegségmegelőzési és Járványvédelmi Központ létrehozásáról szóló, 2004. április 21-i 851/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletre(9), és különösen 23. cikkére,

–   tekintettel az 1605/2002/EK, Euratom tanácsi rendelet 185. cikkében említett szervekre vonatkozó költségvetési keretrendeletről szóló, 2002. november 19-i 2343/2002/EK, Euratom bizottsági rendeletre(10), és különösen 94. cikkére,

–   tekintettel eljárási szabályzatának 71. cikkére és V. mellékletére,

–   tekintettel a Költségvetési Ellenőrző Bizottság jelentésére és a Környezetvédelmi, Közegészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Bizottság véleményére (A6-0170/2009),

1.   megállapítja, hogy az Európai Betegségmegelőzési és Járványvédelmi Központ végleges éves beszámolója megfelel a Számvevőszék jelentése mellékletének;

2.   jóváhagyja az Európai Betegségmegelőzési és Járványvédelmi Központ 2007-es pénzügyi évre vonatkozó elszámolásának lezárását;

3.   utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt a határozatot az Európai Betegségmegelőzési és Járványvédelmi Központ igazgatójának, a Tanácsnak, a Bizottságnak és a Számvevőszéknek, és gondoskodjon közzétételéről az Európai Unió Hivatalos Lapjában (L sorozat).

3.Az Európai Parlament 2009. április 23-i állásfoglalása az Európai Betegségmegelőzési és Járványvédelmi Központ 2007-es pénzügyi évre szóló költségvetésének végrehajtására vonatkozó mentesítésről szóló határozat szerves részét képező megjegyzésekkel (C6-0441/2008 – 2008/2268(DEC))

Az Európai Parlament,

–   tekintettel az Európai Betegségmegelőzési és Járványvédelmi Központnak a 2007-es pénzügyi évre vonatkozó végleges éves beszámolójára(11),

–   tekintettel a Számvevőszéknek az Európai Betegségmegelőzési és Járványvédelmi Központ 2007-es pénzügyi évre vonatkozó végleges éves beszámolójáról szóló jelentésére, a Központ válaszaival együtt(12),

–   tekintettel a Tanács 2009. február 10-i ajánlására (5588/2009 – C6-0060/2009),

–   tekintettel az EK-Szerződésre, és különösen 276. cikkére,

–   tekintettel az Európai Közösségek általános költségvetésére alkalmazandó költségvetési rendeletről szóló, 2002. június 25-i 1605/2002/EK, Euratom tanácsi rendeletre(13), és különösen 185. cikkére,

–   tekintettel az Európai Betegségmegelőzési és Járványvédelmi Központ létrehozásáról szóló, 2004. április 21-i 851/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletre(14), és különösen 23. cikkére,

–   tekintettel az 1605/2002/EK, Euratom tanácsi rendelet 185. cikkében említett szervekre vonatkozó költségvetési keretrendeletről szóló, 2002. november 19-i 2343/2002/EK, Euratom bizottsági rendeletre(15), és különösen annak 94. cikkére,

–   tekintettel eljárási szabályzatának 71. cikkére és V. mellékletére,

–   tekintettel a Költségvetési Ellenőrző Bizottság jelentésére és a Környezetvédelmi, Közegészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Bizottság véleményére (A6-0170/2009),

A.   mivel a Számvevőszék kijelentette, hogy kellő mértékben megbizonyosodott a 2007-es pénzügyi évre vonatkozó éves beszámoló megbízhatóságáról, valamint arról, hogy az annak alapjául szolgáló ügyletek jogszerűek és szabályszerűek;

B.   mivel 2008. április 22-én a Parlament mentesítést adott az Európai Betegségmegelőzési és Járványvédelmi Központ igazgatója számára a központ 2006-os pénzügyi évre szóló költségvetésének végrehajtására vonatkozóan(16), és többek között tudomásul vette a Számvevőszéknek a 2006-os éves jelentésében foglalt észrevételét, hogy az év során tett kötelezettségvállalások közel 45%-át átvitték a következő évre, és hogy 2006 második felében számos költségvetési átcsoportosítás történt, főként a munkaerő-felvételi szükségletek pontatlan felmérése miatt, anélkül, hogy a Központ igazgatótanácsát megfelelő időben tájékoztatták volna;

1.   megállapítja, hogy a Központ költségvetése a 2006-os 17 100 000 euróról 2007-ben 28 900 000 euróra nőtt;

2.   úgy véli, hogy a Központ fontos intézmény az európai járványfelügyelet megerősítése és fejlesztése, valamint azon jelenlegi és jövőbeli kockázatok értékelése és kommunikálása terén, amelyeket a fertőző betegségek jelentenek az emberi egészségre nézve;

3.   elégedetten veszi tudomásul, hogy 2007-ben a Központnak sikerült jelentős számú terméket és szolgáltatást kifejlesztenie a járványügy, a felügyelet, valamint a fertőző betegségek megelőzése és ellenőrzése terén, továbbá különféle tudományos jelentéseket közzétennie;

4.   megjegyzi, hogy 2006-ban az átvitt előirányzatok aránya megközelítette a 45%-ot, és hogy 2007-ben – amikor ez az arány közel 43% volt – nem történt jelentősebb javulás, ami rávilágít a Központ nehézségeire költségvetésének végrehajtása terén;

5.   tudomásul veszi továbbá a Számvevőszék észrevételét, hogy a költségvetési módosítások szintje hiányosságokra mutatott rá a költségvetési végrehajtás ellenőrzése terén;

6.   aggasztónak találja a Számvevőszék megállapítását, hogy ez a helyzet sérti az évenkéntiség és az egyediség elvét;

7.   tudomásul veszi a Számvevőszék észrevételét, hogy bár a központ 2007. évi munkaprogramja tevékenységalapú volt, a költségvetési módosításokat nem kísérte azoknak a munkaprogramra és a célkitűzések elérésére gyakorolt hatásának értékelése;

8.   elégedett a Központ válaszával, hogy költségvetési módosítás esetén 2008 óta folyamatosan frissíti a munkaprogramját;

9.   tudomásul veszi a Számvevőszéknek a táblázat-alapú leltár korlátozott megbízhatóságára vonatkozó bírálatát;

10.   elégedett azzal, hogy időközben a Központ új eszköz-leltározási rendszert vezetett be, amelyet már a 2008-as elszámolás lezárására is alkalmazni fognak;

11.   aggasztja a Számvevőszék észrevétele, amely szerint a Központ 500 000 eurót költött az általa bérelt épületek felújítási munkálataira, és hogy - akárcsak 2006-ban - ezekről a munkálatokról a Központ és a tulajdonos közvetlenül állapodott meg, anélkül, hogy pontosan meghatározták volna az elvégzendő munkálatok jellegét, a határidőket és a fizetési feltételeket; megjegyzi, hogy a Számvevőszék szerint ez az eljárás nem felelt meg a költségvetési rendeletnek, sem sértette a gazdaságosság elvét is;

12.   felhívja a Központot, hogy sürgősen hozza összhangba gyakorlatát a költségvetési rendelettel és a gazdaságosság elvével, és számoljon be a Számvevőszék észrevételeinek nyomon követéséről a 2008-as költségvetési és pénzgazdálkodási jelentésében;

13.   tudomásul veszi a Központ munkaerő-felvételi tervének végrehajtása terén elért előrelépést, hangsúlyozza azonban, hogy további erőfeszítéseket kell tenni az alkalmazottak teljes kvótájának elérése érdekében;

A korábbi mentesítések nyomon követése

14.   megjegyzi, hogy - akárcsak 2006-ban - a Számvevőszék hiányosságokat talált a költségvetési végrehajtás terén, különösen, ami a következő évre átvitt előirányzatok magas szintjét illeti;

15.   felhívja a Központot, hogy kövesse nyomon a Számvevőszék ajánlásait, különös tekintettel a költségvetési végrehajtásra, és számoljon be a meghozott intézkedésekről és az elért eredményekről a következő, 2008-as éves jelentésében;

o
o   o

16.   a mentesítési határozatot kísérő egyéb, horizontális jellegű észrevételek tekintetében utal az uniós ügynökségek pénzügyi gazdálkodásáról és ellenőrzéséről szóló, 2009. április 23-i állásfoglalására(17).

(1) HL C 278, 2008.10.31., 48. o.
(2) HL C 311, 2008.12.5., 122. o.
(3) HL L 248., 2002.9.16., 1.o.
(4) HL L 142., 2004.4.30., 1. o.
(5) HL L 357., 2002.12.31., 72. o.
(6) HL C 278,., 2008.10.31., 48.. o.
(7) HL C 311., 2008.12.5., 122. o.
(8) HL L 248., 2002.9.16., 1.o.
(9) HL L 142., 2004.4.30., 1. o.
(10) HL L 357., 2002.12.31., 72. o.
(11) HL C 278,., 2008.10.31., 48.. o.
(12) HL C 311., 2008.12.5., 122. o.
(13) HL L 248., 2002.9.16., 1.o.
(14) HL L 142., 2004.4.30., 1. o.
(15) HL L 357., 2002.12.31., 72. o.
(16) HL L 88., 2009.3.31., 126.o.
(17) Elfogadott szövegek, P6_TA(2009)0274.


2007. évi mentesítés: Kábítószer és Kábítószer-függőség Európai Megfigyelőközpontja
PDF 222kWORD 58k
Határozat
Határozat
Állásfoglalás
1.Az Európai Parlament 2009. április 23-i határozata a Kábítószer és a Kábítószer-függőség Európai Megfigyelőközpontja 2007-es pénzügyi évre szóló költségvetésének végrehajtására vonatkozó mentesítésről (C6-0431/2008 – 2008/2258(DEC))
P6_TA(2009)0270A6-0175/2009

Az Európai Parlament,

–   tekintettel a Kábítószer és a Kábítószer-függőség Európai Megfigyelőközpontjának 2007-es pénzügyi évre vonatkozó végleges éves beszámolójára(1),

–   tekintettel a Számvevőszéknek a Kábítószer és a Kábítószer-függőség Európai Megfigyelőközpontja 2007-es pénzügyi évre vonatkozó végleges éves beszámolójáról szóló jelentésére, a Megfigyelőközpont válaszaival együtt(2),

–   tekintettel a Tanács 2009. február 10-i ajánlására (5588/2009 – C6-0060/2009,

–   tekintettel az EK-Szerződésre, és különösen 276. cikkére,

–   tekintettel az Európai Közösségek általános költségvetésére alkalmazandó költségvetési rendeletről szóló, 2002. június 25-i 1605/2002/EK, Euratom tanácsi rendeletre(3), és különösen 185. cikkére,

–   tekintettel a Kábítószer és a Kábítószer-függőség Európai Megfigyelőközpontjáról szóló, 2006. december 12-i 1920/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletre(4), és különösen 15. cikkére,

–   tekintettel az 1605/2002/EK, Euratom tanácsi rendelet 185. cikkében említett szervekre vonatkozó költségvetési keretrendeletről szóló, 2002. november 19-i 2343/2002/EK, Euratom bizottsági rendeletre(5), és különösen 94. cikkére,

–   tekintettel eljárási szabályzatának 71. cikkére és V. mellékletére,

–   tekintettel a Költségvetési Ellenőrző Bizottság jelentésére és az Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottság véleményére (A6-0175/2009),

1.   mentesítést ad a Kábítószer és a Kábítószer-függőség Európai Megfigyelőközpontjának igazgatója számára a Megfigyelőközpont 2007-es pénzügyi évre szóló költségvetésének végrehajtására vonatkozóan;

2.   észrevételeit az alábbi állásfoglalásban foglalja össze;

3.   utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt a határozatot és az annak szerves részét képező állásfoglalást a Kábítószer és a Kábítószer-függőség Európai Megfigyelőközpontja igazgatójának, a Tanácsnak, a Bizottságnak és a Számvevőszéknek, és gondoskodjon közzétételükről az Európai Unió Hivatalos Lapjában (L sorozat).

2.Az Európai Parlament 2009. április 23-i határozata a Kábítószer és a Kábítószer-függőség Európai Megfigyelőközpontja 2007-es pénzügyi évre vonatkozó elszámolásának lezárásáról (C6-0431/2008 – 2008/2258(DEC))

Az Európai Parlament,

–   tekintettel a Kábítószer és a Kábítószer-függőség Európai Megfigyelőközpontjának a 2007-es pénzügyi évre vonatkozó végleges éves beszámolójára(6),

–   tekintettel a Számvevőszéknek a Kábítószer és a Kábítószer-függőség Európai Megfigyelőközpontja 2007-es pénzügyi évre vonatkozó végleges éves beszámolójáról szóló jelentésére, a Megfigyelőközpont válaszaival együtt(7),

–   tekintettel a Tanács 2009. február 10-i ajánlására (5588/2009 – C6-0060/2009),

–   tekintettel az EK-Szerződésre, és különösen 276. cikkére,

–   tekintettel az Európai Közösségek általános költségvetésére alkalmazandó költségvetési rendeletről szóló, 2002. június 25-i 1605/2002/EK, Euratom tanácsi rendeletre(8), és különösen 185. cikkére,

–   tekintettel a Kábítószer és a Kábítószer-függőség Európai Megfigyelőközpontjáról szóló, 2006. december 12-i 1920/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletre(9), és különösen 15. cikkére,

–   tekintettel az 1605/2002/EK, Euratom tanácsi rendelet 185. cikkében említett szervekre vonatkozó költségvetési keretrendeletről szóló, 2002. november 19-i 2343/2002/EK, Euratom bizottsági rendeletre(10), és különösen 94. cikkére,

–   tekintettel eljárási szabályzatának 71. cikkére és V. mellékletére,

–   tekintettel a Költségvetési Ellenőrző Bizottság jelentésére és az Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottság véleményére (A6-0175/2009),

1.   megállapítja, hogy a Kábítószer és a Kábítószer-függőség Európai Megfigyelőközpontja végleges éves beszámolója megfelel a Számvevőszék jelentése mellékletének;

2.   jóváhagyja a Kábítószer és a Kábítószer-függőség Európai Megfigyelőközpontja 2007-es pénzügyi évre vonatkozó elszámolásának lezárását;

3.   utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt a határozatot a Kábítószer és a Kábítószer-függőség Európai Megfigyelőközpontja igazgatójának, a Tanácsnak, a Bizottságnak és a Számvevőszéknek, és gondoskodjon közzétételéről az Európai Unió Hivatalos Lapjában (L sorozat).

3.Az Európai Parlament 2009. április 23-i állásfoglalása a Kábítószer és a Kábítószer-függőség Európai Megfigyelőközpontja 2007-es pénzügyi évre szóló költségvetésének végrehajtására vonatkozó mentesítésről szóló határozat szerves részét képező megjegyzésekkel C6-0431/2008 – 2008/2258(DEC))

Az Európai Parlament,

–   tekintettel a Kábítószer és a Kábítószer-függőség Európai Megfigyelőközpontjának a 2007-es pénzügyi évre vonatkozó végleges éves beszámolójára(11),

–   tekintettel a Számvevőszéknek a Kábítószer és a Kábítószer-függőség Európai Megfigyelőközpontja 2007-es pénzügyi évre vonatkozó végleges éves beszámolójáról szóló jelentésére, a Megfigyelőközpont válaszaival együtt(12),

–   tekintettel a Tanács 2009. február 10-i ajánlására (5588/2009 – C6-0060/2009),

–   tekintettel az EK-Szerződésre, és különösen 276. cikkére,

–   tekintettel az Európai Közösségek általános költségvetésére alkalmazandó költségvetési rendeletről szóló, 2002. június 25-i 1605/2002/EK, Euratom tanácsi rendeletre(13), és különösen 185. cikkére,

–   tekintettel a Kábítószer és a Kábítószer-függőség Európai Megfigyelőközpontjáról szóló, 2006. december 12-i 1920/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletre(14), és különösen 15. cikkére,

–   tekintettel az 1605/2002/EK, Euratom tanácsi rendelet 185. cikkében említett szervekre vonatkozó költségvetési keretrendeletről szóló, 2002. november 19-i 2343/2002/EK, Euratom bizottsági rendeletre(15), és különösen 94. cikkére,

–   tekintettel eljárási szabályzatának 71. cikkére és V. mellékletére,

–   tekintettel a Költségvetési Ellenőrző Bizottság jelentésére és az Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottság véleményére (A6-0175/2009),

A.   mivel a Számvevőszék kijelentette, hogy kellő mértékben megbizonyosodott a 2007-es pénzügyi évre vonatkozó éves beszámoló megbízhatóságáról, valamint arról, hogy az annak alapjául szolgáló ügyletek jogszerűek és szabályszerűek,

B.   mivel 2008. április 22-én a Parlament megadta a mentesítést a Kábítószer-függőség Európai Megfigyelőközpontja igazgatójának a Megfigyelőközpont 2006-os pénzügyi évre szóló költségvetésének végrehajtására vonatkozóan(16), és a mentesítési határozatot kísérő állásfoglalásában a Parlament a Megfigyelőközpont 2007-re és a 2007–2009-es időszakra szóló munkaprogramjából többek között a következő stratégiai célkitűzéseket emelte ki:

   a pénzügyi tranzakciók utólagos ellenőrzési rendszerének kialakítása,
   kockázatértékelési és belső ellenőrzési képesség kifejlesztése "házon belül",
   integrált erőforrás-kezelési eszközök és eljárások kifejlesztése, valamint a külső szinergiák ösztönzése, különösen a szintén lisszaboni székhelyű Európai Tengerbiztonsági Ügynökséggel (EMSA),
   strukturáltabb és hatékonyabb emberi erőforrás-politika végrehajtása,
   az új lisszaboni székhelyre történő sikeres átköltözés,

1.   tudomásul veszi a Számvevőszék megállapítását, hogy az informatikai műveletekre vonatkozó költségvetési tétel a 2007 októberében elfogadott végleges költségvetésben a 2006 decemberében 2007-re vonatkozóan elfogadott eredeti költségvetéshez képest több mint 80%-kal nőtt;

2.   tudomásul veszi a Megfigyelőközpont magyarázatát, amely szerint az informatikai felszerelésre támadt többletigény csak 2007 harmadik negyedévében merült fel, amikor rögzítették a Megfigyelőközpont új székhelyre történő költözésének menetrendjét és a műszaki szükségleteket;

3.   tudomásul veszi a Számvevőszék megállapítását, hogy nézeteltérés áll fenn a Megfigyelőközpont és Norvégia között Norvégiának a Megfigyelőközpont munkájában való pénzügyi részvételével kapcsolatban, aminek oka az, hogy az eredetileg aláírt megállapodásban szereplő képlet (a Megfigyelőközpont ezt alkalmazza) nem egyezik meg azzal a képlettel, amely a Hivatalos Lapban közzétett megállapodásban szerepel (Norvégia ezt alkalmazza); tudomásul veszi a Számvevőszék megállapítását, amely szerint az alkalmazott képletek eltérése következtében a hozzájárulásnak a központ által számított összege megközelítőleg 80 000 euróval magasabb a Norvégia által számított összegnél;

4.   elégedett a Megfigyelőközpont által az előadónak nyújtott tájékoztatással, hogy azóta kompromisszumos megoldás született, amelynek értelmében Norvégia 34 230 euró egyösszegű kifizetést tett, és beleegyezett abba, hogy a 2007-es gyakorlatból eredő, fent említett különbség fennmaradó összegének erejéig lemond a Megfigyelőközpont munkájához adott hozzájárulásának fennálló többletéről; továbbá 2008-ban a Megfigyelőközpont számítási módszerét, 2009-től kezdve pedig Norvégia számítási módszerét alkalmazzák;

5.   tudomásul veszi, hogy a Megfigyelőközpont igazgatója 2008. március 1-én átvette az ügynökségek hálózatának koordinátori szerepét, 2009. február 28-áig;

A korábbi mentesítések nyomon követése

6.   tudomásul veszi a Megfigyelőközpont 2007-es tevékenységi jelentéséből, hogy a tudomásul veszi eljárásokat és eszközöket hozott létre a rendszeres felügyeleti és utólagos ellenőrzések érdekében, valamint továbbfejlesztette az emberi erőforrások kezelését, különösen azáltal, hogy emberi erőforrás-portált hozott létre az intraneten, amely tájékoztatást nyújt az alkalmazandó szabályokról és folyamatokról;

7.   üdvözli, hogy a Megfigyelőközpont szorosan együttműködik a szintén lisszaboni székhelyű Európai Tengerbiztonsági Ügynökséggel (EMSA) az épületek, infrastruktúrák és szolgáltatások közös használata terén; megjegyzi, hogy az új épületbe történő átköltözés 2009 első negyedévében esedékes;

o
o   o

8.   a mentesítő határozatot kísérő, egyéb horizontális jellegű észrevételek tekintetében utal az EU ügynökségek pénzgazdálkodásáról és ellenőrzéséről szóló, 2009. április 23-i állásfoglalására(17).

(1) HL C 278., 2008.10.31., 67. o.
(2) HL C 311., 2008.12.5., 164. o.
(3) HL L 248., 2002.9.16., 1.o.
(4) HL L 376., 2006.12.27., 1. o.
(5) HL L 357., 2002.12.31., 72. o.
(6) HL C 278., 2008.10.31., 67. o.
(7) HL C 311., 2008.12.5., 164. o.
(8) HL L 248., 2002.9.16., 1.o.
(9) HL L 376., 2006.12.27., 1. o.
(10) HL L 357., 2002.12.31., 72. o.
(11) HL C 278., 2008.10.31., 67. o.
(12) HL C 311., 2008.12.5., 164. o.
(13) HL L 248., 2002.9.16., 1.o.
(14) HL L 376., 2006.12.27., 1. o.
(15) HL L 357., 2002.12.31., 72. o.
(16) HL L 88., 2009.3.31., 134. o.
(17) Elfogadott szövegek, P6_TA(2009)0274.


2007. évi mentesítés: Európai Szakképzés-fejlesztési Központ (CEDEFOP)
PDF 215kWORD 52k
Határozat
Határozat
Állásfoglalás
1.Az Európai Parlament 2009. április 23-i határozata az Európai Szakképzés-fejlesztési Központ 2007-es pénzügyi évre szóló költségvetésének végrehajtására vonatkozó mentesítésről (C6-0427/2008 – 2008/2254(DEC))
P6_TA(2009)0271A6-0177/2009

Az Európai Parlament,

–   tekintettel az Európai Szakképzés-fejlesztési Központnak a 2007-es pénzügyi évre vonatkozó végleges éves beszámolójára(1),

–   tekintettel a Számvevőszéknek az Európai Szakképzés-fejlesztési Központ 2007-es pénzügyi évre vonatkozó végleges éves beszámolójáról szóló jelentésére, a Központ válaszaival együtt(2),

–   tekintettel a Tanács 2009. február 10-i ajánlására (5588/2009 – C6–0060/2009),

–   tekintettel az EK-Szerződésre, és különösen 276. cikkére,

–   tekintettel az Európai Közösségek általános költségvetésére alkalmazandó költségvetési rendeletről szóló, 2002. június 25-i 1605/2002/EK, Euratom tanácsi rendeletre(3), és különösen 185. cikkére,

–   tekintettel az Európai Szakképzés-fejlesztési Központ létrehozásáról szóló, 1975. február 10-i 337/75/EGK tanácsi rendeletre(4), és különösen 12a. cikkére,

–   tekintettel az 1605/2002/EK, Euratom tanácsi rendelet 185. cikkében említett szervekre vonatkozó költségvetési keretrendeletről szóló, 2002. november 19-i 2343/2002/EK, Euratom bizottsági rendeletre(5), és különösen 94. cikkére,

–   tekintettel eljárási szabályzatának 71. cikkére és V. mellékletére,

–   tekintettel a Költségvetési Ellenőrző Bizottság jelentésére (A6-0177/2009),

1.   mentesítést ad az Európai Szakképzés-fejlesztési Központ igazgatója számára a Központ 2007-es pénzügyi évre szóló költségvetésének végrehajtására vonatkozóan;

2.   észrevételeit az alábbi állásfoglalásban foglalja össze;

3.   utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt a határozatot és az annak szerves részét képező állásfoglalást az Európai Szakképzés-fejlesztési Központ igazgatójának, a Tanácsnak, a Bizottságnak és a Számvevőszéknek, és gondoskodjon közzétételükről az Európai Unió Hivatalos Lapjában (L sorozat).

2.Az Európai Parlament 2009. április 23-i határozata az Európai Szakképzés-fejlesztési Központ 2007-es pénzügyi évre vonatkozó elszámolásának lezárásáról (C6-0427/2008 – 2008/2254(DEC))

Az Európai Parlament,

–   tekintettel az Európai Szakképzés-fejlesztési Központnak a 2007-es pénzügyi évre vonatkozó végleges éves beszámolójára(6),

–   tekintettel a Számvevőszéknek az Európai Szakképzés-fejlesztési Központ 2007-es pénzügyi évre vonatkozó végleges éves beszámolójáról szóló jelentésére, a Központ válaszaival együtt(7),

–   tekintettel a Tanács 2009. február 10-i ajánlására (5588/2009 – C6-0060/2009),

–   tekintettel az EK-Szerződésre, és különösen 276. cikkére,

–   tekintettel az Európai Közösségek általános költségvetésére alkalmazandó költségvetési rendeletről szóló, 2002. június 25-i 1605/2002/EK, Euratom tanácsi rendeletre(8), és különösen 185. cikkére,

–   tekintettel az Európai Szakképzés-fejlesztési Központ létrehozásáról szóló, 1975. február 10-i 337/75/EGK tanácsi rendeletre(9), és különösen 12a. cikkére,

–   tekintettel az 1605/2002/EK, Euratom tanácsi rendelet 185. cikkében említett szervekre vonatkozó költségvetési keretrendeletről szóló, 2002. november 19-i 2343/2002/EK, Euratom bizottsági rendeletre(10), és különösen 94. cikkére,

–   tekintettel eljárási szabályzatának 71. cikkére és V. mellékletére,

–   tekintettel a Költségvetési Ellenőrző Bizottság jelentésére (A6-0177/2009),

1.   megállapítja, hogy az Európai Szakképzés-fejlesztési Központ végleges éves beszámolója megfelel a Számvevőszék jelentése mellékletének;

2.   jóváhagyja az Európai Szakképzés-fejlesztési Központ 2007-es pénzügyi évre vonatkozó elszámolásának lezárását;

3.   utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt a határozatot az Európai Szakképzés-fejlesztési Központ igazgatójának, a Tanácsnak, a Bizottságnak és a Számvevőszéknek, és gondoskodjon közzétételéről az Európai Unió Hivatalos Lapjában (L sorozat).

3.Az Európai Parlament 2009. április 23-i állásfoglalása az Európai Szakképzés-fejlesztési Központ 2007-es pénzügyi évre szóló költségvetésének végrehajtására vonatkozó mentesítésről szóló határozat szerves részét képező megjegyzésekkel (C6-0427/2008 – 2008/2254(DEC))

Az Európai Parlament,

–   tekintettel az Európai Szakképzés-fejlesztési Központnak a 2007-es pénzügyi évre vonatkozó végleges éves beszámolójára(11),

–   tekintettel a Számvevőszéknek az Európai Szakképzés-fejlesztési Központ 2007-es pénzügyi évre vonatkozó végleges éves beszámolójáról szóló jelentésére, a Központ válaszaival együtt(12),

–   tekintettel a Tanács 2009. február 10-i ajánlására (5588/2009 – C6–0060/2009),

–   tekintettel az EK-Szerződésre, és különösen 276. cikkére,

–   tekintettel az Európai Közösségek általános költségvetésére alkalmazandó költségvetési rendeletről szóló, 2002. június 25-i 1605/2002/EK, Euratom tanácsi rendeletre(13), és különösen 185. cikkére,

–   tekintettel az Európai Szakképzés-fejlesztési Központ létrehozásáról szóló, 1975. február 10-i 337/75/EGK tanácsi rendeletre(14), és különösen 12a. cikkére,

–   tekintettel az 1605/2002/EK, Euratom tanácsi rendelet 185. cikkében említett szervekre vonatkozó költségvetési keretrendeletről szóló, 2002. november 19-i 2343/2002/EK, Euratom bizottsági rendeletre(15), és különösen 94. cikkére,

–   tekintettel eljárási szabályzatának 71. cikkére és V. mellékletére,

–   tekintettel a Költségvetési Ellenőrző Bizottság jelentésére (A6-0177/2009),

A.   mivel a Számvevőszék kijelentette, hogy kellő mértékben megbizonyosodott a 2007-es pénzügyi évre vonatkozó éves beszámoló megbízhatóságáról, valamint arról, hogy az annak alapjául szolgáló ügyletek jogszerűek és szabályszerűek;

B.   mivel 2008. április 22-én a Parlament megadta a mentesítést az Európai Szakképzés-fejlesztési Központ igazgatójának a Központ 2006-os pénzügyi évre szóló költségvetésének végrehajtására vonatkozóan(16), és a mentesítési határozatot kísérő állásfoglalásában többek között felhívta a figyelmet a Számvevőszék észrevételeire a magas átviteli és törlési aránnyal, az eszközök azonosítására, nyilvántartására és tőkésítésére vonatkozó megfelelő leltározási eljárás hiányával, a belső ellenőrzési folyamatok hiányos dokumentációjára és egy közbeszerzési eljárással kapcsolatos problémákkal összefüggésben,

1.   gratulál a Központnak ahhoz, hogy a korábbi évektől eltérően a 2007-es pénzügyi évre vonatkozóan nem csupán az elszámolások, hanem az ezek alapjául szolgáló ügyletek tekintetében is kedvező megbízhatósági nyilatkozatot kapott a Számvevőszéktől;

2.   tudomásul veszi a Számvevőszék észrevételét, hogy a célkitűzések és a teljesítménymutatók gyakran nem voltak mérhetőek, bár a Központ 2007-es munkaprogramja minden egyes tevékenységhez konkrét célkitűzéseket rendelt, és részletesen ismertette az elérendő eredményeket; egyetért a Számvevőszékkel abban, hogy ez megnehezíti az elért teljesítmény értékelését;

3.   megjegyzi, hogy a Központ törekszik a célkitűzések és a teljesítménymutatók pontosabb kialakítására, és hogy a 2008-as pénzügyi évre bevezette a tevékenységalapú költségvetés-tervezést;

4.   támogatja a Számvevőszék javaslatát, hogy a Központ határozzon meg pontos célokat, és a programozása során teremtsen egyértelmű kapcsolatot a célkitűzések és az elérésükhöz szükséges költségvetési források között;

5.   elvárja, hogy a Központ a 2008-as tevékenységi jelentésében számoljon be a Számvevőszék ajánlásai nyomán tett konkrét intézkedésekről;

6.   a mentesítési határozatot kísérő egyéb, horizontális jellegű észrevételek tekintetében utal az uniós ügynökségek pénzügyi gazdálkodásáról és ellenőrzéséről szóló, 2009. április 23-i állásfoglalására(17).

(1) HL C 278., 2008.10.31., 45. o.
(2) HL C 311., 2008.12.5., 130. o.
(3) HL L 248., 2002.9.16., 1.o.
(4) HL L 39., 1975.2.13., 1. o.
(5) HL L 357., 2002.12.31., 72. o.
(6) HL C 278., 2008.10.31., 45. o.
(7) HL C 311., 2008.12.5., 130. o.
(8) HL L 248., 2002.9.16., 1.o.
(9) HL L 39., 1975.2.13., 1. o.
(10) HL L 357., 2002.12.31., 72. o.
(11) HL C 278., 2008.10.31., 45.. o.
(12) HL C 311., 2008.12.5., 130. o.
(13) HL L 248., 2002.9.16., 1.o.
(14) HL L 39., 1975.2.13., 1. o.
(15) HL L 357., 2002.12.31., 72. o.
(16) HL L 88., 2009.3.31., 109. o.
(17) Elfogadott szövegek, P6_TA(2009)0274.


2007. évi mentesítés: az Európai Unió Szerveinek Fordítóközpontja
PDF 217kWORD 56k
Határozat
Határozat
Állásfoglalás
1.Az Európai Parlament 2009. április 23-i határozata az Európai Unió Szerveinek Fordítóközpontja 2007-es pénzügyi évre szóló költségvetésének végrehajtására vonatkozó mentesítésről (C6-0434/2008 – 2008/2261(DEC))
P6_TA(2009)0272A6-0178/2009

Az Európai Parlament,

–   tekintettel az Európai Unió Szerveinek Fordítóközpontja 2007-es pénzügyi évre vonatkozó végleges éves beszámolójára(1),

–   tekintettel a Számvevőszéknek az Európai Unió Szerveinek Fordítóközpontja 2007-es pénzügyi évre vonatkozó végleges éves beszámolójáról szóló jelentésére, a Fordítóközpont válaszaival együtt(2),

–   tekintettel a Tanács 2009. február 10-i ajánlására (5588/2009 – C6-0060/2009),

–   tekintettel az EK-Szerződésre, és különösen 276. cikkére,

–   tekintettel az Európai Közösségek általános költségvetésére alkalmazandó költségvetési rendeletről szóló, 2002. június 25-i 1605/2002/EK, Euratom tanácsi rendeletre(3), és különösen 185. cikkére,

–   tekintettel az Európai Unió Szerveinek Fordítóközpontja létrehozásáról szóló, 1994. november 28-i 2965/94/EK tanácsi rendeletre(4), és különösen 14. cikkére,

–   tekintettel az 1605/2002/EK, Euratom tanácsi rendelet 185. cikkében említett szervekre vonatkozó költségvetési keretrendeletről szóló, 2002. november 19-i 2343/2002/EK, Euratom bizottsági rendeletre(5), és különösen 94. cikkére,

–   tekintettel eljárási szabályzatának 71. cikkére és V. mellékletére,

–   tekintettel a Költségvetési Ellenőrző Bizottság jelentésére (A6-0178/2009),

1.   mentesítést ad az Európai Unió Szerveinek Fordítóközpontja igazgatója számára a Fordítóközpont 2007-es pénzügyi évre szóló költségvetésének végrehajtására vonatkozóan;

2.   észrevételeit az alábbi állásfoglalásban foglalja össze;

3.   utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt a határozatot és az annak szerves részét képező állásfoglalást az Európai Unió Szerveinek Fordítóközpontja igazgatójának, a Tanácsnak, a Bizottságnak és a Számvevőszéknek, és gondoskodjon közzétételükről az Európai Unió Hivatalos Lapjában (L sorozat).

2.Az Európai Parlament 2009. április 23-i határozata az Európai Unió Szerveinek Fordítóközpontja 2007-es pénzügyi évre vonatkozó elszámolásának lezárásáról (C6-0434/2008 – 2008/2261(DEC))

Az Európai Parlament,

–   tekintettel az Európai Unió Szerveinek Fordítóközpontja 2007-es pénzügyi évre vonatkozó végleges éves beszámolójára(6),

–   tekintettel a Számvevőszéknek az Európai Unió Szerveinek Fordítóközpontja 2007-es pénzügyi évre vonatkozó végleges éves beszámolójáról szóló jelentésére, a Fordítóközpont válaszaival együtt(7),

–   tekintettel a Tanács 2009. február 10-i ajánlására (5588/2009 – C6-0060/2009),

–   tekintettel az EK-Szerződésre, és különösen 276. cikkére,

–   tekintettel az Európai Közösségek általános költségvetésére alkalmazandó költségvetési rendeletről szóló, 2002. június 25-i 1605/2002/EK, Euratom tanácsi rendeletre(8), és különösen 185. cikkére,

–   tekintettel az Európai Unió Szerveinek Fordítóközpontja létrehozásáról szóló, 1994. november 28-i 2965/94/EK tanácsi rendeletre(9), és különösen 14. cikkére,

–   tekintettel az 1605/2002/EK, Euratom tanácsi rendelet 185. cikkében említett szervekre vonatkozó költségvetési keretrendeletről szóló, 2002. november 19-i 2343/2002/EK, Euratom bizottsági rendeletre(10), és különösen 94. cikkére,

–   tekintettel eljárási szabályzatának 71. cikkére és V. mellékletére,

–   tekintettel a Költségvetési Ellenőrző Bizottság jelentésére (A6-0178/2009),

1.   megállapítja, hogy az Európai Unió Szerveinek Fordítóközpontja végleges éves beszámolója megfelel a Számvevőszék jelentése mellékletének;

2.   jóváhagyja az Európai Unió Szerveinek Fordítóközpontja 2007-es pénzügyi évre vonatkozó elszámolásának lezárását;

3.   utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt a határozatot az Európai Unió Szerveinek Fordítóközpontja igazgatójának, a Tanácsnak, a Bizottságnak és a Számvevőszéknek, és gondoskodjon közzétételéről az Európai Unió Hivatalos Lapjában (L sorozat).

3.Az Európai Parlament 2009. április 23-i állásfoglalása az Európai Unió Szerveinek Fordítóközpontja 2007-es pénzügyi évre szóló költségvetésének végrehajtására vonatkozó mentesítésről szóló határozat szerves részét képező megjegyzésekkel (C6-0434/2008 – 2008/2261(DEC))

Az Európai Parlament,

–   tekintettel az Európai Unió Szerveinek Fordítóközpontja 2007-es pénzügyi évre vonatkozó végleges éves beszámolójára(11),

–   tekintettel a Számvevőszéknek az Európai Unió Szerveinek Fordítóközpontja 2007-es pénzügyi évre vonatkozó végleges éves beszámolójáról szóló jelentésére, a Fordítóközpont válaszaival együtt(12),

–   tekintettel a Tanács 2009. február 10-i ajánlására (5588/2009 – C6-0060/2009),

–   tekintettel az EK-Szerződésre, és különösen 276. cikkére,

–   tekintettel az Európai Közösségek általános költségvetésére alkalmazandó költségvetési rendeletről szóló, 2002. június 25-i 1605/2002/EK, Euratom tanácsi rendeletre(13), és különösen 185. cikkére,

–   tekintettel az Európai Unió Szerveinek Fordítóközpontja létrehozásáról szóló, 1994. november 28-i 2965/94/EK tanácsi rendeletre(14), és különösen 14. cikkére,

–   tekintettel az 1605/2002/EK, Euratom tanácsi rendelet 185. cikkében említett szervekre vonatkozó költségvetési keretrendeletről szóló, 2002. november 19-i 2343/2002/EK, Euratom bizottsági rendeletre(15), és különösen 94. cikkére,

–   tekintettel eljárási szabályzatának 71. cikkére és V. mellékletére,

–   tekintettel a Költségvetési Ellenőrző Bizottság jelentésére (A6-0178/2009),

A.   mivel a Számvevőszék kijelentette, hogy kellő mértékben megbizonyosodott a 2007-es pénzügyi évre vonatkozó éves beszámoló megbízhatóságáról, valamint arról, hogy az annak alapjául szolgáló ügyletek jogszerűek és szabályszerűek,

B.   mivel 2008. április 22-én a Parlament megadta a mentesítést az Európai Unió Szerveinek Fordítóközpontja igazgatójának a Fordítóközpont 2006-os pénzügyi évre szóló költségvetésének végrehajtására vonatkozóan(16), és a mentesítési határozatot kísérő állásfoglalásában többek között

–   tudomásul vette a Számvevőszék 2006-os jelentésében tett észrevételét, hogy 2006-ra 16,9 millió euró költségvetési többlet halmozódott fel, és hogy a Fordítóközpont 2007-ben 9,3 millió eurót térít vissza ügyfeleinek; egyetért a Számvevőszékkel, hogy a többlet ilyen mértékű felhalmozódása arra enged következtetni, hogy a fordításokra vonatkozó árképzési módszer nem volt elég pontos,

–   reményét fejezte ki, hogy hamarosan megoldás születik a munkáltatói nyugdíj-hozzájárulás fizetésének ügyében;

1.   tudomásul veszi a Számvevőszék észrevételét, hogy a közbeszerzési eljárások ellenőrzése azt mutatta, hogy az odaítélési szempontok értékelését nem dokumentálták megfelelően, mivel hiányzott a javasolt különböző alternatívák közti végső választás alátámasztását szolgáló költség-haszon-elemzés;

2.   tudomásul veszi, hogy a Számvevőszék úgy vélte, hogy a hat ellenőrzött munkaerő-felvételi eljárásból egynél az eljárás átláthatóságát nem biztosították, mivel anomáliákat tárt fel a dokumentációban;

3.   tudomásul veszi a Fordítóközpont hajlandóságát arra, hogy a Számvevőszék által jelzett, a közbeszerzési és a munkaerő-felvételi eljárásokra vonatkozó problémákat nyomon kövesse, és megfelelően átalakítsa eljárásait;

4.   elvárja, hogy a Fordítóközpont a 2008-as tevékenységi jelentésében beszámoljon a megtett nyomon követési intézkedésekről és az elért eredményekről;

A korábbi mentesítések nyomon követése

5.   megállapítja, hogy 2007-ben a Fordítóközpont 9 300 000 eurót térített vissza ügyfeleinek a korábbi pénzügyi évekből áthozott többletből;

6.   nem tudja elfogadni azt, hogy bár a mentesítési állásfoglalások évek óta kiemelik ezt a problémát, még mindig nem találtak megoldást a Fordítóközpont és a Bizottság közötti konfliktusra a munkavállalók nyugdíjjárulékához való munkáltatói hozzájárulás ügyében;

7.   tudomásul veszi, hogy a Fordítóközpont tartalékot hozott létre e hozzájárulás kifizetésének eshetőségére, és 2007-re vonatkozóan ez a tartalék 2 228 928 euró;

8.   ragaszkodik ahhoz, hogy a Bizottság és a Fordítóközpont gyorsan oldja meg a személyzetnek járó nyugdíjjárulék-hozzájárulással kapcsolatos vitát; kéri a Fordítóközpont, hogy tájékoztassa a mentesítő hatóságot a tárgyalások eredményeiről;

o
o   o

9.   a mentesítési határozatot kísérő egyéb, horizontális jellegű észrevételek tekintetében utal az uniós ügynökségek pénzügyi gazdálkodásáról és ellenőrzéséről szóló, 2009. április 23-i állásfoglalására(17).

(1) HL C 278., 2008.10.31., 42. o.
(2) HL C 311., 2008.12.5., 116. o.
(3) HL L 248., 2002.9.16., 1.o.
(4) HL L 314., 1994.12.7., 1. o.
(5) HL L 357., 2002.12.31., 72. o.
(6) HL C 278., 2008.10.31., 42. o.
(7) HL C 311., 2008.12.5., 116. o.
(8) HL L 248., 2002.9.16., 1.o.
(9) HL L 314., 1994.12.7., 1. o.
(10) HL L 357., 2002.12.31., 72. o.
(11) HL C 278., 2008.10.31., 42. o.
(12) HL C 311., 2008.12.5., 116. o.
(13) HL L 248., 2002.9.16., 1.o.
(14) HL L 314., 1994.12.7., 1. o.
(15) HL L 357., 2002.12.31., 72. o.
(16) HL L 88., 2009.3.31., 118. o.
(17) Elfogadott szövegek, P6_TA(2009)0274.


2007. évi mentesítés: Tanács
PDF 376kWORD 97k
Határozat
Állásfoglalás
1.Az Európai Parlament 2009. április 23-i határozata az Európai Unió 2007-es pénzügyi évre szóló általános költségvetésének végrehajtására vonatkozó mentesítésről (C6-0417/2008 – 2008/2277(DEC))
P6_TA(2009)0273A6-0150/2009

Az Európai Parlament,

–   tekintettel az Európai Unió 2007-es pénzügyi évre vonatkozó általános költségvetésére(1),

–   tekintettel az Európai Közösségek 2007-es pénzügyi évre vonatkozó végleges éves beszámolójára – I. kötet (C6–0417/2008)(2),

–   tekintettel a Tanácsnak a 2007-ben elvégzett belső ellenőrzésekről a mentesítésért felelős hatóság számára készített éves jelentésére,

–   tekintettel a Számvevőszéknek a 2007-es pénzügyi évre vonatkozó költségvetés végrehajtásáról szóló éves jelentésére, az ellenőrzés alá vont intézmények válaszaival együtt(3),

–   tekintettel a Számvevőszéknek az elszámolás megbízhatóságát, valamint az alapjául szolgáló ügyletek jogszerűségét és szabályszerűségét igazoló, az EK-Szerződés 248. cikke szerinti megbízhatósági nyilatkozatára(4),

–   tekintettel az EK-Szerződés 272. cikkének (10) bekezdésére, valamint 274., 275. és 276. cikkére,

–   tekintettel az Európai Közösségek általános költségvetésére alkalmazandó költségvetési rendeletről szóló, 2002. június 25-i 1605/2002/EK, Euratom tanácsi rendeletre(5), és különösen annak 50., 86., 145., 146. és 147. cikkére,

–   tekintettel a Tanács főtitkárának/közös kül- és biztonságpolitikai főképviselőjének 190/2003. számú határozatára(6) a tanácsi tagok kiküldöttei számára felmerülő utazási költségek megtérítéséről,

–   tekintettel a költségvetési fegyelemről és a pénzgazdálkodás hatékonyságáról és eredményességéről szóló, az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság között 2006. május 17-én létrejött intézményközi megállapodásra(7),

–   tekintettel eljárási szabályzatának 71. cikkére és V. mellékletére,

–   tekintettel a Költségvetési Ellenőrző Bizottság jelentésére (A6-0150/2009),

1.   elhalasztja határozatát a Tanács főtitkárának a Tanács 2007-es pénzügyi évre szóló költségvetésének végrehajtására vonatkozó mentesítéséről;

2.   észrevételeit a mellékelt állásfoglalásban foglalja össze;

3.   utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt a határozatot és az annak szerves részét képező állásfoglalást a Tanácsnak, a Bizottságnak, a Bíróságnak, a Számvevőszéknek, az Európai Ombudsmannak és az Európai Adatvédelmi Biztosnak, és gondoskodjon az Európai Unió Hivatalos Lapjában való közzétételéről (L sorozat).

2.Az Európai Parlament 2009. április 23-i állásfoglalása az Európai Unió 2007-es pénzügyi évre vonatkozó általános költségvetésének végrehajtása alóli mentesítésről szóló határozat szerves részét képező észrevételekkel, II. szakasz – Tanács (C6-0417/2008 – 2008/2277(DEC))

Az Európai Parlament,

–   tekintettel az Európai Unió 2007-es pénzügyi évre vonatkozó általános költségvetésére(8),

–   tekintettel az Európai Közösségek 2007-es pénzügyi évre vonatkozó végleges éves beszámolójára – I. kötet (C6–0417/2008)(9),

–   tekintettel a Tanácsnak a 2007-ben elvégzett belső ellenőrzésekről a mentesítésért felelős hatóság számára készített éves jelentésére,

–   tekintettel a Számvevőszéknek a 2007-es pénzügyi évre vonatkozó költségvetés végrehajtásáról szóló éves jelentésére, az ellenőrzés alá vont intézmények válaszaival együtt(10),

–   tekintettel a Számvevőszéknek az elszámolás megbízhatóságát, valamint az alapjául szolgáló ügyletek jogszerűségét és szabályszerűségét igazoló, az EK-Szerződés 248. cikke szerinti megbízhatósági nyilatkozatára(11),

–   tekintettel az EK-Szerződés 272. cikkének (10) bekezdésére, valamint 274., 275. és 276. cikkére,

–   tekintettel az Európai Közösségek általános költségvetésére alkalmazandó költségvetési rendeletről szóló, 2002. június 25-i 1605/2002/EK, Euratom tanácsi rendeletre(12), és különösen annak 50., 86., 145., 146. és 147. cikkére,

–   tekintettel a Tanács főtitkárának/közös kül- és biztonságpolitikai főképviselőjének 190/2003. számú határozatára(13) a tanácsi tagok kiküldöttei számára felmerülő utazási költségek megtérítéséről,

–   tekintettel a költségvetési fegyelemről és a pénzgazdálkodás hatékonyságáról és eredményességéről szóló, az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság között 2006. május 17-én létrejött intézményközi megállapodásra(14),

–   tekintettel eljárási szabályzatának 71. cikkére és V. mellékletére,

–   tekintettel a Költségvetési Ellenőrző Bizottság jelentésére (A6-0150/2009),

A.   mivel a Tanács nem hajlandó átadni a Parlamentnek a költségvetés végrehajtásával kapcsolatos teljes dokumentációját és teljes éves tevékenységi jelentését, hanem csak belső ellenőrének éves tevékenységi jelentését juttatta el a Parlamenthez;

B.   mivel a Tanács a mentesítése tekintetében nem hajlandó hivatalos tárgyalást folytatni a Parlamenttel;

C.   mivel az 1999. június 3-4-i kölni Európai Tanács következtetései a megerősített közös európai biztonsági és védelmi politika (KEBVP) terén műveleti képességekkel kívánják felruházni a Tanácsot;

D.   mivel a Tanács 190/2003 sz. határozatában egyértelművé teszi, hogy az Európai Közösségek általános költségvetésére alkalmazandó költségvetési rendelet rendelkezéseivel összhangban a közös kül- és biztonságpolitika (KKBP) terén is felhasznál előirányzatokat, és különösen, hogy a "Tanács főtitkára/közös kül- és biztonságpolitikai főképviselő […] a főtitkárhelyettes közreműködésével teljes felelősséggel tartozik az Európai Közösségek általános költségvetésének a Tanácsra vonatkozó II. szakasza szerinti előirányzatok kezeléséért, és megtesz minden szükséges intézkedést azok hatékony és eredményes igazgatásának biztosítása érdekében. Az előirányzatokat az Európai Közösségek általános költségvetésére alkalmazandó költségvetési rendelet szabályaival összhangban használja fel."

E.   mivel a 2004. február 23-i 2004/197/KKBP tanácsi határozat(15) létrehozott egy mechanizmust a katonai vagy védelmi vonatkozású EU műveletek közös költségei finanszírozásának igazgatására (ATHENA), és e határozat - a tagállamok kormányainak a 2004. április 28-i Tanács keretében ülésező képviselői által az ATHENA számára biztosított kiváltságokra és mentességekre vonatkozóan hozott 2004/582/EK határozatával(16) együtt - létrehoz egy mechanizmust a katonai vagy védelmi vonatkozású EU műveletek közös költségei finanszírozásának igazgatására, kiváltságokat és mentességeket biztosít a számára, valamint a Tanácsot műveleti hatáskörrel ruházza fel;

F.   mivel az átmeneti időszakban a Tanács Főtitkárságához kiküldött nemzeti katonai szakértőkre vonatkozó szabályokról szóló, 2000. február 28-i 2000/178/KKBP tanácsi határozat(17) és az Európai Unió Katonai Törzsének létrehozásáról szóló, 2001. január 22-i 2001/80/KKBP tanácsi határozat(18) kimondja, hogy a katonai szakértők kiküldetésével kapcsolatban felmerülő költségek a Tanács költségvetését terhelik;

G.   mivel a Tanácsnak az intézményközi megállapodás 43. pontjával összhangban a Parlamenthez benyújtott, a közös kül- és biztonságpolitika fő szempontjairól és alapvető választási lehetőségeiről szóló éves jelentése a KKBP tevékenységek (pl. közös álláspontok, együttes fellépések és végrehajtási határozatok) leírására korlátozódik;

1.   megjegyzi hogy 2007-ben a Tanács 650 millió euró (2006-ban: 626 millió euró) összegű kötelezettségvállalási előirányzat felett rendelkezett, amelynek felhasználási aránya 81,89% volt, alacsonyabb a 2006-osnál (91,79%) és a többi intézmény átlagánál (93,82%);

2.   megerősíti a 2000-es pénzügyi évre vonatkozó mentesítésről szóló, 2002. április 25-i állásfoglalásában képviselt álláspontját, amely szerint "az Európai Parlament és a Tanács a múltban nem vizsgálták a költségvetés rájuk vonatkozó szakaszának végrehajtását; úgy véli, hogy a Tanács igazgatási költségvetéséből finanszírozott, a külügy, a biztonság- és védelmi politika, valamint a bel- és igazságügy terén jelentkező egyre inkább működési jellegű kiadások miatt tisztázni kellene e megállapodás hatályát a hagyományosan igazgatási jellegű kiadások és az ezen új politikák működési költségeinek megkülönböztetése érdekében"(19);

3.   visszautasítja a Tanács azon felvetését, amely szerint a múltban a Parlament és a Tanács "kölcsönös bizalmon alapuló megállapodás" eredményeként nem vizsgálták a költségvetés rájuk vonatkozó szakaszának végrehajtását; úgy véli, hogy a kiadások egyre inkább működési jellege miatt a Tanács kiadásait ugyanúgy kellene megvizsgálni, mint a többi intézményét a Szerződés 276. cikke által előírt mentesítési eljárás részeként;

4.   megerősíti a 2006-os pénzügyi évre vonatkozó mentesítésről szóló, 2008. április 22-i állásfoglalásának 3. bekezdésében kifejtett álláspontját, a következők szerint: "sajnálatát fejezi ki amiatt,, hogy a többi intézménytől eltérően a Tanács – az 1970-es kölcsönös bizalmon alapuló megállapodásra [...] és a költségvetési rendeletben bármely erre vonatkozó követelmény hiányára hivatkozva – nem nyújt be éves tevékenységi jelentést az Európai Parlamentnek; felhívja a Tanácsot, hogy vizsgálja felül azon döntését, hogy nem tesz közzé és a Parlamentnek nem továbbít a nyilvánosság és az adófizetők felé való nagyobb elszámoltathatóságot biztosító tevékenységi jelentést"(20); emlékeztet arra, hogy e megállapítás tökéletes összhangban áll a pénzügyek átláthatóságáról szóló, 2008. február 19-i állásfoglalásának(21) 44. és 45. bekezdésével; kéri, hogy a Tanács vizsgálja felül azon döntését, hogy weboldalán nem teszi közzé éves tevékenységi jelentését;

5.   megerősíti a 2005-ös pénzügyi évre vonatkozó mentesítésről szóló, 2007. április 24-i állásfoglalásának 12. bekezdésében említett álláspontját, a következők szerint: "maximális átláthatóság biztosítására szólít fel a közös kül- és biztonságpolitika (KKBP) terén; kéri, hogy a Tanács az [...] intézményközi megállapodás 42. pontjával összhangban biztosítsa, hogy a Tanács költségvetésében nem szerepeljen a KKBP területére vonatkozó működési kiadás; fenntartja magának a jogot, hogy a megállapodás megsértése esetén megtegye a szükséges lépéseket"(22);

6.   felkéri a Tanácsot, hogy a 3. címben ("Az intézmény által teljesített különleges missziók során felmerülő költségek") cikkenként és jogcímenként jelezze a kiadások pontos jellegét, ez által lehetővé téve a Parlament számára, hogy ellenőrizze, hogy a Tanács költségvetésének végrehajtásában egyik kiadás sem működési jellegű-e, az intézményközi megállapodásnak megfelelően;

7.   megerősíti a Tanács által a KKBP fő szempontjairól és alapvető választási lehetőségeiről – beleértve az Európai Unió általános költségvetésére gyakorolt pénzügyi kihatásait is – az Európai Parlamenthez intézett éves jelentésről (2005) szóló, 2007. május 23-i állásfoglalásának(23) 58. bekezdésében kifejtett álláspontját, a következők szerint: "úgy véli, hogy az EU költségvetésére gyakorolt pénzügyi kihatások valódi értékelését eddig hátráltatta a proaktív tájékoztatás hiánya a Tanács részéről, [...]; úgy véli, hogy az új intézményközi megállapodás aláírásával elérkezett az idő, hogy az immár egyértelműen hivatalossá vált rendelkezéseket betű szerint és azok szellemiségében is végrehajtsák";

8.   úgy véli, hogy a művelet alapvető és lényeges részét képezi a Tanács Főtitkárságán egy műveletnek a KKBP-munkatársak általi megtervezése, előkészítése és ellenőrzése, és, hogy e tevékenységeket az adott politika és a műveletek megvalósításának céljából végzik, nem pedig a Tanácson belüli titkárság normál működésének részeként;

9.   megdöbbenéssel jegyzi meg, hogy a 2 2 0 2. költségvetési tétel jelentős részét (66%-ig) a tolmácsolástól a KKBP/EBVP utak számára csoportosították át; megjegyzi, hogy 2006-ban ez az összeg 12 672 984 euró volt, és tájékoztatást kér arról, hogy 2007-ben mekkora összeg szerepelt ebben a költségvetési sorban; a nagyobb átláthatóság érdekében követeli ezekre a célokra egy megfelelő költségvetési sor létrehozását;

10.   átláthatóságot követel az EU terrorizmusellenes koordinátorával kapcsolatos és az általa megvalósított kiadások tekintetében;

11.   kéri a Tanácsot, hogy készítsen számára utólagos értékelést az egyes EBVP fellépésekről;

12.   megerősíti a fent említett, 2007. május 23-i állásfoglalásának 47. bekezdésében foglalt álláspontját, a következők szerint: "ismét csalódottságának ad hangot amiatt, hogy a Tanács mindössze arra szorítkozik, hogy tájékoztassa a Parlamentet, és ismertető jegyzéket küldjön az előző évben végzett KKBP tevékenységekről, amint azt maga a Tanács is kijelenti az éves jelentések preambulum-bekezdéseiben, ahelyett, hogy az EU-Szerződés 28. cikkében előírtak szerint minden év elején ténylegesen konzultálna a Parlamenttel az adott évre vonatkozó lényeges szempontokról és alapvető választási lehetőségekről, ideértve a pénzügyi vonatkozásokat is, és később beszámolna a Parlamentnek arról, vajon a Parlament hozzájárulását figyelembe vették-e, és ha igen, akkor hogyan, majd nyomatékosan leszögezi, hogy ez a gyakorlat a 21. cikk lényegi tartalmának de facto megsértését jelenti";

13.   megjegyzi, hogy a Tanács elfogadott egy határozatot, amely megakadályozza, hogy nyugdíjazáskor teljesítsék a kompenzációs szabadságállománnyal kapcsolatos hátralékos kifizetéseket, és kötelező rendszert hoz létre a ki-nem-vett éves szabadság meglévő állományainak 2009-ig történő teljes felszámolása céljából; ösztönzi a Tanácsot, hogy tartsa be a saját magának szabott határidőt;

14.   üdvözli, hogy egy új, 2008. január 1-je óta működő, integrált irányítási és pénzügyi ellenőrzési rendszert (SAP) fejlesztett ki intézményközi alapon a Tanács, a Számvevőszék és a Bíróság, ami jelentős költségvetési megtakarításokat, a részt vevő intézmények számára pedig jobb hatékonyságot eredményez;

15.   sajnálja, hogy a Tanács belső ellenőrének éves tevékenységi jelentése szerint a Tanács nem volt képes betölteni a belső ellenőrzési szolgálat betöltetlen álláshelyeit;

16.   tudomásul veszi, hogy ugyanezen éves tevékenységi jelentés szerint a belső ellenőr a "költségvetésen kívüli számlák" teljes eltörlését javasolta; követeli a Tanácstól, hogy teljes mértékben és haladéktalanul szüntesse meg az összes ilyen számlát;

17.   felkéri a Tanácsot, hogy oldja meg a "számlák ellenőrzésével" kapcsolatos problémákat, amint azt a Tanács belső ellenőre ajánlotta;

18.   úgy véli, hogy a Parlament ismételt és ez idáig mindig elutasított, a KKBP/KKVP-hez kapcsolódó tanácsi kiadások jobb átláthatóságára és szorosabb parlamenti ellenőrzésére vonatkozó kérését olyan költségvetési módosításokkal is hangsúlyozni kellene, amelyek a Tanács 2010. évi költségvetésében egyes releváns költségvetési tételek tartalékba helyezését célozzák;

19.   emlékeztet arra, hogy a Számvevőszéknek a hozzáadottérték-adó terén folytatott közigazgatási együttműködésre vonatkozó 8/2007. számú különjelentéséről szóló, 2008. december 4-i állásfoglalásában(24) a Parlament felkérte a Tanácsot, hogy a Számvevőszék megállapításaira vonatkozóan fogadjon el hivatalos következtetéseket; sajnálja, hogy a Tanács nem tett eleget e kérésnek; kéri a Tanácsot, hogy tájékoztassa a Parlament illetékes bizottságát arról, hogy miért nem fogadott el hivatalos következtetéseket, valamint arról, hogy milyen intézkedéseket hozott a különjelentés nyomán;

20.   kéri az Európai Számvevőszéket, hogy következő éves jelentésében fordítson kiemelt figyelmet a Tanács költségvetésének végrehajtására;

A mentesítési határozat elhalasztásának okai

21.   jelzi, hogy a határozat elhalasztásának okai a következők:

   a) a Tanács nem fogadott el egyetlen meghívást sem, hogy a Parlament illetékes bizottságával vagy előadójával hivatalosan találkozzon, és megtárgyalják a 2007. évi költségvetésének végrehajtásával kapcsolatos kérdéseket;
   b) a jelentéstervezetről tartott, 2009. március 16-i, bizottságbeli szavazás előtt sem illetékes bizottsága, sem előadója nem kapott semmiféle átfogó írásbeli választ, amely ellátta volna a Parlamentet azzal a tájékoztatással és dokumentációval, amit az előadó és az illetékes bizottság koordinátorai által aláírt, 2009. február 18-i levél mellékletében kértek a Tanácstól;
   c) a Parlament olyan alapvető dokumentumokat sem kapott meg a Tanácstól, mint az éves tevékenységi jelentés és a költségvetési átcsoportosítások teljes listája;
   d) az átláthatóság és a hivatalos párbeszédre való nyitottság hiánya a Tanács részéről nem teszi lehetővé a valódi jelentéssel bíró mentesítést, és a Parlamentet megakadályozza különösen abban, hogy az intézményközi megállapodással összhangban meggyőződhessen arról, hogy a Tanács költségvetési végrehajtásában szereplő kiadások egyike sem operatív jellegű;

További szükséges intézkedések és a Parlamentnek benyújtandó dokumentumok

22.   felkéri a Tanács főtitkárát/KKBP főképviselőt, hogy legkésőbb 2009. május 15-ig adjon átfogó, írásbeli választ a Parlament illetékes bizottságának az alábbi kérdésekre:

A. a "költségvetésen kívüli számlák" tekintetében (vö. a belső ellenőr 2007. évi R.2 ajánlása):

- 2007-ben hány "költségvetésen kívüli számlája" volt a Tanácsnak?

- Hol nyitották e számlákat, és milyen célból?

- Mi e számlák jogalapja? Milyen összegek szerepelnek az egyes számlákon?

- Az egyes számlákhoz kapcsolódó összes ügylet felsorolása a 2007-es pénzügyi évre vonatkozóan, valamint a felhatalmazás által engedélyezésre jogosult tisztviselők neve költségvetési tételenként.

B. a "számlák ellenőrzése" tekintetében (vö. a belső ellenőr 2007. évi R.1 ajánlása):

- Mi alapján vonta le a belső ellenőr azt a következtetést, hogy az előzetes ellenőrzés nem működött kielégítő módon?

- Valamennyi költségvetési tétel alá van vetve előzetes és/vagy utólagos ellenőrzésnek?

- Hány számlát ellenőriztek? A számlák hány százaléka került be a mintavételbe, és ezek hány százaléka tartalmazott hibákat?

- A probléma megoldása érdekében készített-e a Tanács cselekvési tervet, és ha igen, mikor kerül ez végrehajtásra?

C. a 2 2 0 2. költségvetési tétel (tolmácsolási költségek) tekintetében:

- A tolmácsolásra vonatkozó 2 2 0 2. költségvetési tételben szereplő összeg megduplázásának (2006-ról 2007-re) okai.

- Miért kell a Tanácsnak e költségvetési tételből a küldöttek utazási költségeire átcsoportosítania összegeket?

- Miért fordított a Tanács a tolmácsolásból 12 672 000 eurót a küldöttek utazási költségeire 2006-ban?

- Miért nem az érintett költségvetési tételt növelte meg ekkora összeggel 2007-ben?

- Pontosan mekkora összeget csoportosított át a Tanács a 2007-es pénzügyi évben e költségvetési tételből a 2 2 0 0. vagy bármely másik költségvetési tétel javára?

D. a 2 2 0 0. költségvetési tétel (küldöttek utazási költségei) tekintetében:

- E költségvetési tétel jogalapját részben a Tanács főtitkára/KKBP főképviselő 190/2003. sz. tanácsi határozata képezi, amelyet a Hivatalos Lapban nem tettek közzé.

- Az átláthatóság érdekében el tudná-e helyezni a Tanács a weboldalán és a dokumentum- nyilvántartásában az összes határozatát?

E. a 3002. költségvetési tétel (különleges tanácsadók az EBVP/KKBP területén) tekintetében:

− Milyen összeget csoportosított át a Tanács e költségvetési tétel javára a 2007-es évre vonatkozóan, és hány különleges tanácsadó számára?

23.   felkéri a Tanács főtitkárát/KKBP főképviselőt, hogy legkésőbb 2009. május 15-ig bocsássa a Parlament illetékes bizottságának rendelkezésére:

   a Tanács 2007-es költségvetésével kapcsolatos költségvetési átcsoportosítások teljes körű felsorolását;
   2007. évi éves tevékenységi jelentését;
   azon társaságok felsorolását, amelyek a 2007-es pénzügyi évben pénzt kaptak, részletezve az egyes társaságok által kapott összegeket (2 2 3 7. költségvetési tétel – egyéb működési költségek).

(1) HL L 77., 2007.3.16.
(2) HL C 287., 2008.11.10., 1. o.
(3) HL C 286., 2008.11.10., 1. o.
(4) HL C 287., 2008.11.10., 111. o.
(5) HL L 248., 2002.9.16., 1. o.
(6) A Tanács 2002. július 22-i eljárási szabályzatához kapcsolódó határozat (HL L 230., 2002.8.28., 7. o.)
(7) HL C 139., 2006.6.14., 1. o.
(8) HL L 77., 2007.3.16.
(9) HL C 287., 2008.11.10., 1. o.
(10) HL C 286., 2008.11.10., 1. o.
(11) HL C 287., 2008.11.10., 111. o.
(12) HL L 248., 2002.9.16., 1. o.
(13) A Tanács 2002. július 22-i eljárási szabályzatához kapcsolódó határozat (HL L 230., 2002.8.28., 7. o.).
(14) HL C 139., 2006.6.14., 1. o.
(15) HL L 63., 2004.2.28., 68. o.
(16) HL L 261., 2004.8.6., 125. o.
(17) HL L 57., 2000.3.2., 1. o.
(18) HL L 27., 2001.1.30., 7. o.
(19) HL L 158., 2002.6.17., 66. o.
(20) HL L 88., 2009.3.31., 20. o.
(21) Elfogadott szövegek, P6_TA(2008)0051.
(22) HL L 187., 2008.7.15., 21. o.
(23) HL C 102. E, 2008.4.24., 309. o.
(24) Elfogadott szövegek, P6_TA(2008)0581., 21. bekezdés.


Az uniós ügynökségek pénzügyi gazdálkodása és ellenőrzése
PDF 402kWORD 74k
Az Európai Parlament 2009. április 23-i állásfoglalása az uniós ügynökségek pénzügyi gazdálkodásáról és ellenőrzéséről (2008/2207(INI))
P6_TA(2009)0274A6-0148/2009

Az Európai Parlament,

–   tekintettel a 2006-os mentesítő határozatok nyomon követéséről szóló, a Bizottság által az Európai Parlamenthez intézett, 2008. október 15-i jelentésre (COM(2008)0629) és az azt kísérő bizottsági munkadokumentumra (SEC(2008)2579),

–   tekintettel a Bizottság "Európai ügynökségek – A további teendők" című, 2008. március 11-i közleményére (COM(2008)0135),

–   tekintettel a szabályozási ügynökségek intézményi vonatkozásainak jövőbeni rendezésére irányuló stratégiáról szóló, 2008. október 21-i állásfoglalására(1),

   tekintettel az Európai Közösségek általános költségvetésére alkalmazandó költségvetési rendeletről szóló 1605/2002/EK, Euratom tanácsi rendeletre(2),

   tekintettel az Európai Közösségek általános költségvetésére alkalmazandó költségvetési rendeletről szóló, 1605/2002/EK, Euratom tanácsi rendelet 185. cikkében említett szervekre vonatkozó költségvetési keretrendeletről szóló, 2002. november 19-i 2343/2002/EK, Euratom bizottsági rendeletre(3), és különösen 96. cikkére,

   tekintettel a Számvevőszék "Európai uniós ügynökségek: Középpontban az eredmények" című, 5/2008. sz. különjelentésére,

–   tekintettel eljárási szabályzatának 71. cikkére és V. mellékletére,

–   tekintettel eljárási szabályzatának 45. cikkére,

–   tekintettel a Költségvetési Ellenőrző Bizottság jelentésére és a Költségvetési Bizottság véleményére (A6–0148/2009),

A.   mivel ez az állásfoglalás az 1605/2002/EK, Euratom rendelet 185. cikke értelmében vett szervek tekintetében fogalmaz meg a mentesítési határozatot kísérő horizontális megállapításokat, összhangban a 2343/2002/EK, Euratom rendelet 96. cikkével és a Parlament eljárási szabályzata V. mellékletének 3. cikkével,

B.   mivel a fenti bizottsági közlemény elfogadását követően a Parlament, a Tanács és a Bizottság újraindította az ügynökségek egységes működési keretének meghatározására irányuló projektet, és létrehozott egy intézményközi munkacsoportot,

Bevezetés

1.   megállapítja, hogy 2007-ben az Európai Számvevőszék 23 decentralizált ügynökséget, 3 végrehajtó ügynökséget és az Euratom Szerződés értelmében létrehozott Ellátási Ügynökséget ellenőrzött; megállapítja, hogy a közösségi költségvetésből 2007-ben a decentralizált ügynökségeknek juttatott támogatások összege 452 000 000 euró volt; hangsúlyozza, hogy egyéb bevételek, mint például a díjakból származó saját bevételek, az EFTA-tagországok hozzájárulásai és a közösségi programok külön hozzájárulásai révén az ügynökségek költségvetése számára több mint 1 000 000 000 euró került elkülönítésre;

2.   rámutat, hogy az elmúlt években a mentesítési eljárás alá eső ügynökségek száma jelentősen nőtt (2000-ben: 8, 2007-ben: 21 decentralizált ügynökség és három végrehajtó hivatal), amibe nem értendő bele az a három ügynökség, amelyeket a Számvevőszék ellenőriz, de amelyek nem tartoznak a Parlament általi mentesítési eljárás alá;

3.   rámutat arra, hogy a decentralizált ügynökségek számára a költségvetési hatóság 3487,5 álláshelyet engedélyezett a létszámtervekben; megjegyzi, hogy a Számvevőszék által szolgáltatott dokumentumok szerint 2823 álláshely került betöltésre, a 961,5 szerződéses alkalmazott és nemzeti szakértő álláshelyén felül;

4.   üdvözli a Bizottság fent említett jelentését a 2006. évi mentesítő határozatok nyomon követéséről;

5.   ismételten rámutat arra, hogy a közösségi jog nem határozza meg az ügynökség fogalmát, és támogatja az ügynökségek mint "a Közösségek által létrehozott, jogi személyiséggel bíró szervezetek"(4) meghatározását; emlékeztet arra, hogy az ügynökségek három kategóriája felel meg ennek a meghatározásnak, nevezetesen a decentralizált ügynökségek, a végrehajtó ügynökségek és egyéb szervek;

6.   ezzel összefüggésben megerősíti, hogy a "decentralizált ügynökség" kifejezés a hagyományos ügynökségekre vonatkozó általános kifejezés; úgy ítéli meg, hogy a "szabályozó ügynökség" kifejezés, amelyet egyre inkább alkalmaznak gyűjtőnévként, félrevezető, mivel nem minden decentralizált ügynökségnek vannak szabályozói feladatai;

7.   emlékeztet arra, hogy az európai jogalkotó különféle okokból hoz létre decentralizált ügynökségeket, mint például bizonyos szolgáltatások nyújtására, szakértők foglalkoztatására, valamint szabályozói és ellenőrzési feladatok végrehajtására;

8.   a decentralizált szervek költségvetésének megállapítását és a vonatkozó költségvetés végrehajtásának értékelését a Költségvetési Bizottság fő feladatainak tekinti;

9.   sürgeti a Számvevőszéket, hogy az átláthatóság kedvéért vegye figyelembe az ügynökségek három kategóriáját a következő éves jelentésében;

10.   tudomásul veszi, hogy a Számvevőszék a 2006-os pénzügyi évhez képest javulást tapasztalt a pénzügyi fegyelem tekintetében, azonban néhány ügynökségnél a munkaerő-felvétel és a közbeszerzés területén még előfordulnak hiányosságok, amelyeket az engedélyező tisztviselőknek kezelniük kell;

11.   helyteleníti, hogy a Számvevőszék számos ügynökségnél ismét súlyos problémákat talált a közbeszerzési szabályok és a személyzeti szabályzat végrehajtása terén; nem hajlandó elfogadni, hogy ezek a hiányosságok évek óta fennállnak; úgy véli, hogy a 2343/2002/EK, Euratom rendelet felülvizsgálata nem fogja megszüntetni ezeket a problémákat, és hogy a jogi keret alapvető átdolgozására van szükség;

12.   tudomásul veszi a Bizottság kijelentését, hogy minden szükséges támogatást megkaptak azok az ügynökségek, amelyek át kívántak állni az ABAC-ra (eredmény-szemléletű számvitel); megjegyzi, hogy néhány esetben az ügynökségek nem találták kielégítőnek a támogatást;

Költségvetési tervezés és végrehajtás

13.   megjegyzi, hogy a felülvizsgált 2343/2002/EK, Euratom rendelet foglalkozott azzal a problémával, hogy az ügynökségek túlbecsülik a készpénzigényüket; a rendelet rendelkezik arról, hogy a felesleges pénzforgalom elkerülése érdekében az ügynökségeknek a kifizetési kérelmekben az éves készpénzigény megjelölésekor pontos előrejelzést kell adniuk;

14.   sürgeti a Bizottságot, hogy vegye fontolóra technikai csökkentés alkalmazását a feleslegek csökkentése érdekében alacsony végrehajtási arányok és tartósan magas szintű álláshely-üresedés esetén, aminek következtében a célhoz kötött bevételek is csökkenni fognak;

15.   ezzel összefüggésben megállapítja, hogy a decentralizált ügynökségek csak nehezen tudnak felvenni magasan képzett személyzetet és szakértőket; felkéri a Bizottságot és az Európai Személyzeti Felvételi Hivatalt, hogy fokozzák támogató erőfeszítéseiket;

16.   sürgeti a Bizottságot, hogy folytassa az ügynökségi költségvetések 2008-as és 2009-es végrehajtásának ellenőrzését, és hajtsa végre a szükséges változtatásokat az ügynökségek költségvetési javaslata tekintetében;

17.   üdvözli a 2009-es előzetes költségvetési tervezet benyújtása óta észrevehető, a legutolsó ismert feleslegnek (amely a 2009-es EKT esetén az n-2. év) a közösségi hozzájárulás kiszámításakor történő módszeres figyelembe vételére irányuló bizottsági erőfeszítéseket; az átláthatóság és a hatékonyság javítása érdekében felhívja a Bizottságot, hogy főszabályként mindig adjon részletes tájékoztatást az ügynökségek rendelkezésére álló célhoz kötött bevételek, és különösen az előző évi áthozatok kiszámítására és elszámolására vonatkozó eljárások tekintetében;

18.   üdvözli a Bizottság döntését, hogy a költségvetési hatóság kérésének megfelelően figyelembe veszi a célhoz kötött bevételeket a decentralizált ügynökségek 2009-re vonatkozó előzetes költségvetési tervezetének összeállításakor; úgy ítéli meg, hogy ez kétségtelenül közelebb visz egy lépéssel a költségvetés átláthatóságának növeléséhez;

19.   felhívja a figyelmet arra, hogy a célhoz kötött bevételek jelenlegi felhasználása továbbra is kockázatot jelent a költségvetés átláthatóságára és az uniós forrásokkal való eredményes és hatékony gazdálkodásra, mivel a célhoz kötött bevételek becslése nehéz, és nem integrálhatók átlátható módon a költségvetési tervezésbe és kezelésbe tekintettel arra, hogy e bevételek típusonként eltérnek, különböző években keletkeztek és különböző eljárásokkal szabadíthatók fel;

20.   megállapítja, hogy 2007-ben a közösségi programokra szánt támogatásokból mintegy 550 000 000 eurót három végrehajtó ügynökség kötött le; a működési előirányzatokon kívül 47 000 000 eurót fordítottak igazgatási célokra, azaz az érintett végrehajtó ügynökség működésére; megállapítja, hogy ezeknél az ügynökségeknél 119 ideiglenes és 279 szerződéses alkalmazott dolgozott;

21.   ismételten felhívja a figyelmet arra a tényre, hogy a működési programokra szánt keretből vett összegek tisztán igazgatási műveletek finanszírozására kerülnek felhasználásra; felkéri a Költségvetési Ellenőrző Bizottságot, hogy szorosan kísérje figyelemmel a Bizottság igazgatási feladatainak kiszervezésével kapcsolatos jövőbeli fejleményeket;

22.   megállapítja, hogy az Euratom Ellátási Ügynökség a Bizottság igazgatási egységeként működik, amelyet tükröz a költségvetési nómenklatúra és az a tény, hogy a főigazgató az Európai Bizottság személyzetének tagja;

A költségvetési rendelet és a személyzeti szabályzat betartása

23.   súlyos problémának tekinti, hogy néhány ügynökséget ismételt kritika ér amiatt, hogy nem tartják be többek között az 1605/2002/EK, Euratom rendelet rendelkezéseit, különösen a közbeszerzéseket és a személyzeti szabályzatot stb. illetően; rámutat, hogy ennek az az oka, hogy a szabályok többsége nagyobb intézményekre van szabva, és a legtöbb kis ügynökségnek nincs elegendő kritikus tömege ahhoz, hogy a szabályozási előírásoknak képes legyen megfelelni;

24.   sajnálatát fejezi ki, hogy a Parlamentnek az ügynökségekre vonatkozó 2006-os mentesítési állásfoglalásokban megfogalmazott kérése ellenére a Bizottság erre nem dolgozott ki gyors megoldást, és arra kéri ezért a Bizottságot, hogy dolgozzon ki javaslatot a hatékonyság növelésére a különféle ügynökségek ügyviteli funkcióinak összefogása révén;

25.   szorgalmazza, hogy a Bizottság fokozza erőfeszítéseit, és adjon meg minden szükséges adminisztratív segítséget a viszonylag kisméretű és különösen az újonnan létrejött ügynökségek számára; tekintettel a múltbeli negatív tapasztalatokra, felkéri a Bizottságot, hogy a lehető legrövidebb időn belül adjon ki az ügynökségek számára külön iránymutatásokat a személyzet felvételére, a közbeszerzésre stb. vonatkozó pénzügyi szabályok alkalmazásáról;

26.   ezzel összefüggésben nagyon gondosan fogja értékelni a Költségvetési Bizottság és a Költségvetési Ellenőrző Bizottság megbízásából készült, "Az uniós ügynökségek közös támogató szolgálatának létrehozásával kapcsolatos lehetőségek és azok megvalósíthatósága" című tanulmányt;

Belső ellenőrzés

27.   elégedettségének ad hangot azzal kapcsolatban, hogy a Bizottság belső ellenőrzési szolgálata a 2007-es éves jelentésben az előző évre vonatkozó fenntartását visszavonta azzal, hogy erőforrás hiányában nem képes minden egyes decentralizált ügynökséget évente egyszer ellenőrizni;

28.   üdvözli a Bizottság belső könyvvizsgálója, valamint az ügynökségek belső könyvvizsgálói, illetve a belső ellenőrzésért felelős más munkatársai közötti gyakorlati együttműködést;

29.   emlékeztet arra, hogy az ügynökségekre vonatkozó 2006-os mentesítési állásfoglalásaiban a Parlament megkérdezte az ügynökségeket, hogy megfelelnek-e a 2343/2002/EK, Euratom rendeletben előírt azon kötelezettségüknek - és ha igen, hogyan -, hogy a mentesítő hatóságnak és a Bizottságnak éves jelentést küldjenek a belső ellenőrzésekről; sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy míg 21 ügynökség esett a 2007-es mentesítési eljárás hatálya alá, a Parlament ilyen jelentést csak két ügynökségtől (Európai Szakképzés-fejlesztési Központ, Európai Repülésbiztonsági Ügynökség) kapott;

Az ügynökségek teljesítményének értékelése

30.   tudomásul veszi a Bizottság válaszát az ügynökségekre vonatkozó 2006-os mentesítési állásfoglalásokra, és hogy 2008 szeptemberében elkészítette:

   a) a decentralizált ügynökségek értékeléséről szóló áttekintést, amely felsorolja a már értékelt ügynökségeket, és összegzi a legfontosabb megállapításokat,
   b) a decentralizált ügynökségek értékelésének jelenlegi helyzetéről és tervezéséről szóló dokumentumot, valamint
   c) az "Átfogó tanulmány a decentralizált ügynökségekről: az értékelés megállapításainak több területet érintő elemzése" című, külső szerződő fél által készített dokumentumot;

31.   meggyőződése, hogy a decentralizált ügynökségek Bizottság által megkezdett és felügyelt, 2009 végéig elvégzendő értékelése hozzá fog járulni az ügynökségek mulasztásainak és hiányosságainak felméréséhez; elégedett amiatt, hogy a Bizottság a tanulmány megkezdésére referenciacsoportot hozott létre;

32.   emlékeztet a decentralizált ügynökségeknek a Bizottság általi horizontális értékelésére, amelyre a fent említett közlemény hivatkozik, és amelynek eredményei 2009–10-re válnak hozzáférhetővé; felhívja a Bizottságot annak biztosítására, hogy az ügynökségek értékelése mind az ügynökségek, mind az érdekeltek érdekében legyen átláthatóbb;

Fegyelmi eljárások

33.   emlékeztet arra, hogy a Parlament a 2006-os ügynökségi mentesítési állásfoglalásaiban felszólította az ügynökségeket, hogy fontolják meg egy több ügynökséget átfogó fegyelmi tanács felállítását; megállapítja, hogy történt előrelépés, de továbbra is számos probléma merül fel, különösen annak következtében, hogy nehéz olyan munkatársakat találni, akik megfelelő besorolási fokozattal rendelkeznek ahhoz, hogy a fegyelmi tanács tagjai lehessenek; felszólítja az ügynökségeket, hogy tájékoztassák a mentesítő hatóságot, megvalósítható-e a több ügynökséget átfogó fegyelmi tanács felállítása, és szükség esetén javasoljanak más megoldást;

A Számvevőszék 5/2008. sz. különjelentése

34.   üdvözli a fent említett számvevőszéki különjelentés kellő időben történő közzétételét, és sürgeti az Európai Unió decentralizált ügynökségeit, hogy vegyék tudomásul a jelentésben megállapított hiányosságokat és cselekedjenek a Számvevőszék ajánlásainak megfelelően;

35.   rámutat arra, hogy az uniós ügynökségek alapjogi aktusainak egyértelműen meg kell határozniuk feladataikat és hatáskörüket, valamint hangsúlyozniuk kell az ügynökségek munkájának eredményalapú megközelítését;

36.   hangsúlyozza, hogy az adott területre vonatkozó többéves közösségi stratégiával összhangban az uniós ügynökségeknek többéves munkaterveket kell kidolgozniuk; az aktuális éves munkatervnek egyértelmű, konkrét és mérhető célokat kell kitűznie, amelyeknek a várt eredmények elérésének biztosítása érdekében alapul kell szolgálniuk az ügynökség tevékenységeihez, forrásaihoz, szemléletéhez és menetrendjéhez; rámutat, hogy a munkaprogramnak alkalmazkodnia kell az ügynökség jóváhagyott költségvetésének kereteihez;

37.   kéri, hogy az uniós ügynökségek igazgatótanácsai a tevékenységalapú költségvetés-tervezés és irányítás (ABB/ABM) bevezetése révén törekedjenek a feladattervezés és a (pénzügyi és emberi) erőforrás-tervezés közötti maximális összhang megteremtésére, és kiemeli, hogy az ügynökségekre is vonatkozik a hatékony és eredményes pénzgazdálkodás és a költségvetési fegyelem elve;

38.   megjegyzi, hogy az egyes ügynökségek munkáját a kiadások, valamint a humánerőforrás-gazdálkodás optimalizálása érdekében kockázatelemzésnek kell kísérnie;

39.   javasolja, hogy a Számvevőszék továbbra is ellenőrizze az ügynökségeket időről időre, de összpontosítson jobban az ügynökségek belső hatékonyságának kérdésére, és mérje fel, hogy az előző évi ajánlásokat mennyiben teljesítették;

Intézményközi párbeszéd az ügynökségek egységes működési keretéről

40.   emlékeztet a fenti állásfoglalásban hivatkozott azon javaslatára, mely szerint az intézményközi munkacsoportnak többek között foglalkoznia kellene azzal a kérdéssel is, hogy az ügynökségeknek az adott pénzügyi év tekintetében egységes formában kellene beszámolniuk tevékenységükről;

41.   üdvözli az Elnökök Értekezlete 2008. december 18-i azon határozatát, hogy kinevez 5 képviselőt a szabályozó ügynökségek szerepével foglalkozó intézményközi munkacsoportba delegált európai parlamenti küldöttségbe;

42.   a szabályozó ügynökségek intézményi szempontjainak jövőbeli rendezésére irányuló stratégiáról szóló, fent említett állásfoglalást az intézményközi munkacsoport munkájában részt vevő parlamenti küldöttség számára adott megbízásnak tekinti;

43.   ragaszkodik ahhoz, hogy közös minimumszabályokat kell kialakítani a decentralizált ügynökségek jövőbeli létrehozására vonatkozóan;

44.   felhívja mindenestre a Bizottságot és az ügynökségeket, hogy az ügynökségek teljes, összevethető és frissített pénzügyi kimutatásait tegyék közzé a Bizottság és a decentralizált ügynökségek által indított közös intranetes weboldalon;

45.   felhívja az intézményközi munkacsoportot, hogy a 2007-es mentesítési eljárás tükrében fontolják meg:

­ a költségvetés végrehajtási nehézségei mögött meghúzódó okokat, különös tekintettel a "fentről lefelé" megközelítés hiányára az ügynökségek költségvetését és személyzeti politikáját illetően;

­ azt a kérdést, hogy a toborzási és közbeszerzési előírásoknak való megfelelés miért okoz gondot több ügynökségnek is;

­ az Európai Csaláselleni Hivatalnak az ügynökségekkel kapcsolatos tapasztalataiból levonható tanulságokat;

­ azt, hogy az ügynökségek hogyan tudnának költséghatékonyabban politikákat megvalósítani, például a különböző ügynökségek ügyviteli funkcióinak összevonása révén;

­ valamint azt, hogy a Bizottság részéről nyújtott különböző támogatások és szolgáltatások hogyan reagálhatnának gyorsabban az ügynökségek szükségleteire;

o
o   o

   46. utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a mentesítési eljárás hatálya alá tartozó ügynökségeknek, a Tanácsnak, a Bizottságnak és az Európai Számvevőszéknek.

(1) Elfogadott szövegek, P6_TA(2008)0495.
(2) HL L 248., 2002.9.16., 1. o.
(3) HL L 357., 2002.12.31., 72. o.
(4) Lásd az Európai Parlament Költségvetési Tanácsadó Osztálya által, az ügynökségek mentesítéséről készített, 2006. decemberi tanulmányban kifejtett érveket.


A távolsági autóbusszal és autóbusszal történő nemzetközi személyszállítás piacához való hozzáférés (átdolgozás) ***II
PDF 200kWORD 82k
Állásfoglalás
Szöveg
Az Európai Parlament 2009. április 23-i jogalkotási állásfoglalása az autóbusszal végzett személyszállítás nemzetközi piacához való hozzáférés közös szabályairól szóló európai parlamenti és tanácsi rendelet (átdolgozás) elfogadására vonatkozó tanácsi közös álláspontról (11786/1/2008 – C6-0016/2009 – 2007/0097(COD))
P6_TA(2009)0275A6-0215/2009
HELYESBÍTÉSEK

(Együttdöntési eljárás: második olvasat)

Az Európai Parlament,

–   tekintettel a Tanács közös álláspontjára (11786/1/2008 – C6-0016/2009)(1),

–   tekintettel a Bizottságnak az Európai Parlamenthez és a Tanácshoz intézett javaslatáról (COM(2007)0264) az első olvasatban kialakított álláspontjára(2),

–   tekintettel az EK-Szerződés 251. cikkének (2) bekezdésére,

–   tekintettel eljárási szabályzata 62. cikkére,

–   tekintettel a Közlekedési és Idegenforgalmi Bizottság második olvasatra adott ajánlására (A6-0215/2009),

1.   jóváhagyja a közös álláspontot, annak módosított formájában;

2.   utasítja elnökét, hogy továbbítsa a Parlament álláspontját a Tanácsnak és a Bizottságnak.

Az Európai Parlament álláspontja, amely második olvasatban 2009. április 23-án került elfogadásra az autóbusszal végzett személyszállítás nemzetközi piacához való hozzáférés közös szabályairól és az 561/2006/EK rendelet módosításáról szóló 2009/.../EK európai parlamenti és tanácsi irányelv elfogadására tekintettel (átdolgozás)

P6_TC2-COD(2007)0097


(A Parlament és a Tanács megállapodása következtében a Parlament második olvasatban elfogadott álláspontja megegyezik a végleges jogszabállyal, a(z) .../.../EK rendelettel.)

(1) HL C 62. E, 2009.3.17., 25. o.
(2) Elfogadott szövegek, 2008.6.5., P6_TA(2008)0249.


A közúti fuvarozói szakma gyakorlására vonatkozó feltételek közös szabályai ***II
PDF 200kWORD 36k
Állásfoglalás
Szöveg
Az Európai Parlament 2009. április 23-i jogalkotási állásfoglalása a közúti fuvarozói szakma gyakorlására vonatkozó feltételek közös szabályainak megállapításáról és a 96/26/EK tanácsi irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló európai parlamenti és tanácsi rendelet elfogadására irányuló tanácsi közös álláspontról (11783/1/2008 – C6-0015/2009 – 2007/0098(COD))
P6_TA(2009)0276A6-0210/2009

(Együttdöntési eljárás: második olvasat)

Az Európai Parlament,

–   tekintettel a Tanács közös álláspontjára (11783/1/2008 – C6-0015/2009)(1),

–   tekintettel a Bizottságnak a Parlamenthez és a Tanácshoz intézett javaslatával (COM(2007)0263) kapcsolatban az első olvasat során kialakított álláspontjára(2),

–   tekintettel az EK-Szerződés 251. cikkének (2) bekezdésére,

–   tekintettel eljárási szabályzata 62. cikkére,

–   tekintettel a Közlekedési és Idegenforgalmi Bizottság második olvasatra adott ajánlására (A6-0210/2009),

1.   jóváhagyja a közös álláspontot, annak módosított formájában;

2.   utasítja elnökét, hogy továbbítsa a Parlament álláspontját a Tanácsnak és a Bizottságnak.

Az Európai Parlament álláspontja, amely második olvasatban 2009. április 23-án került elfogadásra a közúti fuvarozói szakma gyakorlására vonatkozó feltételek közös szabályainak megállapításáról és a 96/26/EK tanácsi irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló 2009/.../EK európai parlamenti és tanácsi irányelv elfogadására tekintettel

P6_TC2-COD(2007)0098


(A Parlament és a Tanács megállapodása következtében a Parlament második olvasatban elfogadott álláspontja megegyezik a végleges jogszabállyal, a(z) .../.../EK rendelettel.)

(1) HL C 62. E, 2009.3.17., 1. o.
(2) Elfogadott szövegek, 2008.5.21., P6_TA(2008)0217.


A nemzetközi közúti árufuvarozási piachoz való hozzáférés közös szabályai (átdolgozás) ***II
PDF 199kWORD 35k
Állásfoglalás
Szöveg
Az Európai Parlament 2009. április 23-i jogalkotási állásfoglalása a nemzetközi közúti árufuvarozási piachoz való hozzáférés közös szabályairól szóló európai parlamenti és tanácsi rendelet (átdolgozás) elfogadására vonatkozó tanácsi közös álláspontról (11788/1/2008 – C6-0014/2009 – 2007/0099(COD))
P6_TA(2009)0277A6-0211/2009

(Együttdöntési eljárás: második olvasat)

Az Európai Parlament,

–   tekintettel a Tanács közös álláspontjára (11788/1/2008 – C6-0014/2009)(1),

–   tekintettel a Bizottságnak a Parlamenthez és a Tanácshoz intézett javaslatával (COM(2007)0265) kapcsolatban az első olvasat során kialakított álláspontjára(2),

–   tekintettel az EK-Szerződés 251. cikkének (2) bekezdésére,

–   tekintettel eljárási szabályzata 62. cikkére,

–   tekintettel a Közlekedési és Idegenforgalmi Bizottság második olvasatra adott ajánlására (A6-0211/2009),

1.   jóváhagyja a közös álláspontot, annak módosított formájában;

2.   utasítja elnökét, hogy továbbítsa a Parlament álláspontját a Tanácsnak és a Bizottságnak.

Az Európai Parlament álláspontja, amely második olvasatban 2009. április 23-án került elfogadásra a nemzetközi közúti árufuvarozási piachoz való hozzáférés közös szabályairól szóló 2009/.../EK európai parlamenti és tanácsi rendelet elfogadására tekintettel (átdolgozás)

P6_TC2-COD(2007)0099


(A Parlament és a Tanács megállapodása következtében a Parlament második olvasatban elfogadott álláspontja megegyezik a végleges jogszabállyal, a(z) .../.../EK rendelettel.)

(1) HL C 62. E., 2009.3.17., 46. o.
(2) Elfogadott szövegek, 2008.5.21., P6_TA(2008)0218.


Az épületek energiateljesítménye (átdolgozás) ***I
PDF 659kWORD 360k
Állásfoglalás
Egységes szerkezetbe foglalt szöveg
Függelék
Függelék
Függelék
Függelék
Függelék
Függelék
Az Európai Parlament 2009. április 23-i jogalkotási állásfoglalása az épületek energiateljesítményéről szóló európai parlamenti és tanácsi irányelvre irányuló javaslatról (átdolgozás) (COM(2008)0780 – C6-0413/2008 – 2008/0223(COD))
P6_TA(2009)0278A6-0254/2009

(Együttdöntési eljárás – átdolgozás)

Az Európai Parlament,

–   tekintettel a Bizottságnak az Európai Parlamenthez és a Tanácshoz intézett javaslatára (COM(2008)0780),

–   tekintettel az EK-Szerződés 251. cikkének (2) bekezdésére és 175. cikkének (1) bekezdésére, amely alapján a Bizottság javaslatát benyújtotta a Parlamenthez (C6-0413/2008),

–   tekintettel a jogi aktusok átdolgozási technikájának szervezettebb használatáról szóló, 2001. november 28-i intézményközi megállapodásra(1),

–   tekintettel a Jogi Bizottság által az eljárási szabályzat 80a. cikkének (3) bekezdésével összhangban az Ipari, Kutatási és Energiaügyi Bizottsághoz intézett 2009. február 3-i levélre,

–   tekintettel eljárási szabályzata 80a. és 51. cikkére,

–   tekintettel az Ipari, Kutatási és Energiaügyi Bizottság jelentésére és a Jogi Bizottság véleményére (A6-0254/2009),

A.   mivel az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság jogi szolgálataiból álló tanácsadó munkacsoport szerint a szóban forgó javaslat a javaslatban akként megjelölteken kívül egyéb érdemi módosítást nem tartalmaz, és mivel a meglévő jogszabályok változatlanul hagyott rendelkezései és e módosítások egységes szerkezetbe foglalása tekintetében a javaslat a meglévő jogszabályok érdemi módosítás nélküli egyszerű egységes szerkezetbe foglalását tartalmazza,

1.   jóváhagyja a Bizottságnak az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság jogi szolgálataiból álló tanácsadó munkacsoport ajánlásainak megfelelően kiigazított javaslatát;

2.   felhívja a Bizottságot, hogy utalja az ügyet újból a Parlamenthez, ha lényegesen módosítani szándékozik javaslatát vagy a helyébe másik szöveget kíván léptetni;

3.   utasítja elnökét, hogy továbbítsa a Parlament álláspontját a Tanácsnak és a Bizottságnak.

Az Európai Parlament álláspontja amely első olvasatban 2009. április 23-án került elfogadásra az épületek energiateljesítményéről szóló 2009/.../EK európai parlamenti és tanácsi irányelv elfogadására tekintettel (átdolgozás)

P6_TC1-COD(2008)0223


(EGT vonatkozású szöveg)

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Közösséget létrehozó szerződésre és különösen 175. cikke (1) bekezdésére,

tekintettel a Bizottság javaslatára,

tekintettel az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság véleményére(2),

tekintettel a Régiók Bizottságának véleményére(3),

a Szerződés 251. cikkében megállapított eljárásnak megfelelően(4),

mivel:

(1)  Az épületek energiateljesítményéről szóló, 2002. december 16-i 2002/91/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv(5) módosult(6). Mivel most további lényegi módosításokra kerül sor, az irányelvet az áttekinthetőség érdekében át kell dolgozni.

(2)  A természeti erőforrásoknak, amelyek körültekintő és ésszerű hasznosítását a Szerződés 174. cikke említi, részét képezik az olajtermékek, a földgáz és a szilárd fűtőanyagok, amelyek alapvető energiaforrások, de egyben a széndioxid-kibocsátás elsődleges forrásai is.

(3)  Mivel az EU-ban az épületekhez kapcsolódik a teljes energiafogyasztás 4%-a, az építőipari ágazat energiafogyasztásának csökkentése és a megújuló energiaforrásból előállított energia használata lényeges elem az EU energiafüggőségének és az üvegházhatást okozó gázok kibocsátásának csökkentését célzó intézkedéseken belül. Az EU energiafogyasztásának csökkentésére irányuló intézkedések a megújuló energiaforrásból előállított energia fokozottabb felhasználásával együtt lehetővé fogják tenni az EU számára, hogy megfeleljen az Egyesült Nemzetek éghajlatváltozásról szóló keretegyezményéhez csatolt Kiotói Jegyzőkönyvben foglaltaknak és a globális hőmérséklet-emelkedés 2 °C alatt tartására vonatkozó hosszú távú kötelezettségvállalásának, valamint azon kötelezettségvállalásának a teljesítéséhez szükséges intézkedéscsomagon belül, hogy 2020-ig az 1990-es szinthez képest legalább 20%-kal, nemzetközi megállapodás esetén pedig legalább 30%-kal csökkenti az üvegházhatást okozó gázok teljes kibocsátását. Az energiafogyasztás csökkentése és a megújuló energiaforrásból előállított energia felhasználásának fokozásaemellett fontos szerepet játszik az energiaellátás biztonságának előmozdításában, a műszaki fejlődés támogatásában, foglalkoztatási lehetőségek biztosításában és a regionális fejlesztésben is, különösen a vidéki területeken.

(4)  Az energiaszükséglet kezelése fontos eszköz, amelynek segítségével a Közösség befolyást gyakorolhat a globális energiapiacra, így az energiaellátás közép- és hosszú távú biztonságára.

(5)   2007. márciusi ülésén az Európai Tanács nyomatékosította a közösségi energiahatékonyság növelésének kívánalmát, hogy teljesíthető legyen a 2020-ra 20%-os energiafogyasztás-csökkenést előirányzó célkitűzés, egyben az "Energiahatékonysági cselekvési terv: a lehetőségek kihasználása" című bizottsági közleményben foglalt prioritások késedelem nélküli és maradéktalan megvalósítására szólított fel. A cselekvési terv megállapította, hogy érdemi lehetőségek kínálkoznak az építőipari ágazatban a költséghatékony energiamegtakarításra. Az Európai Parlament pedig 2008. január 31-i állásfoglalásában a 2002/91/EK irányelv rendelkezéseinek megszilárdítását szorgalmazta és több alkalommal szorgalmazta, legutóbb a 2009. február 3-i, a tagállamok második stratégiai energetikai felülvizsgálatról szóló állásfoglalásában(7), hogy tegyék kötelezővé a 2020-as 20%-os energiahatékonysági célt. Továbbá az üvegházhatású gázok kibocsátásának a 2020-ig terjedő időszakra szóló közösségi kötelezettségvállalásoknak megfelelő szintre történő csökkentésére irányuló tagállami törekvésekről szóló, 2009. április 23-i 406/2009/EK európai parlamenti és tanácsi határozat(8), kötelező nemzeti célokat állapít meg a CO2-csökkentés tekintetében, a megújuló energiaforrásból előállított energia felhasználásának előmozdításáról szóló, 2009. április 23-i, 2009/28/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv(9) pedig egy kötelező cél keretében szorgalmazza az energiahatékonyság előmozdítását, amely szerint 2020-ra az EU teljes energiafogyasztásán belül 20%-ot kell kitennie a megújuló energiaforrásból előállított energiának.

(6)  Az Európai Tanács 2007. márciusi ülésén ismételten megerősítette a Közösség elkötelezettségét a megújuló energiaforrásból előállított energia egész Közösségre kiterjedő fejlesztése iránt, támogatva a megújuló energiaforrásból előállított energia 20%-os részarányára vonatkozó, 2020-ig elérendő kötelező célt. A 2009/28/EK irányelv közös keretrendszert állapít meg a megújuló energiaforrásból előállított energia előmozdításához. Hangsúlyozza annak szükségességét, hogy a 2002/91/EK irányelv szerinti, minimális energiateljesítményre vonatkozó követelmények teljesítése során építsenek be egy tényezőt a megújuló energiaforrásból előállított energia tekintetében a megújuló energiaforrásból előállított energia épületekben való felhasználására vonatkozó minimális szintek meghatározásának felgyorsítása érdekében.

(7)  A lakás- és szolgáltatói ágazat, amelynek legnagyobb részét az épületek teszik ki, a Közösség végső energiafelhasználásának  mintegy  40 %-át képviseli, és folyamatosan bővül; ez a tendencia az energiafogyasztás, így a széndioxid-kibocsátás növekedésével is jár.

(8)  Konkrétabb fellépések  meghatározására van szükség  annak érdekében, hogy az  épületek  energiamegtakarításban rejlő, eddig kihasználatlan nagy lehetőségek elérhetők legyenek, és a tagállamok ebben az ágazatban elért eredményei közötti jelentős különbségeket csökkentsék.

(9)  Az épületek energiateljesítményének további javítására irányuló intézkedéseknek figyelembe kell venniük a klimatikus és a helyi feltételeket csakúgy, mint az épületen belüli klimatikus környezetet és a költséghatékonyságot.  Az intézkedések nem érinthetik  az épületekre vonatkozó egyéb olyan követelményeket, mint a megközelíthetőség, a  biztonság  és az épületek rendeltetésszerű használata.

(10)  Az épületek energiateljesítményét olyan közös módszer alapján kell kiszámítani, amely objektív változók felhasználásával figyelembe veszi a regionális éghajlatbeli különbségeket, és amely  a  hőtani jellemzőkön  kívül egyéb olyan tényezőket is magában foglal, amelyek egyre fontosabb szerepet kapnak, mint például a fűtési, hűtési és szellőztetési rendszerek, hővisszanyerés, zónaszabályozás, a megújuló energiaforrások alkalmazása,  a passzív hűtő- és fűtőelemek, az árnyékolás, a beltéri levegőminőség, a természetes fényviszonyok megfelelőségének mérése, szigetelés és világítási rendszerek, felügyeleti és ellenőrzési rendszerek, valamint az épület tervezése.  Egy adott épület energiateljesítményét olyan módszer alapján kell kiszámítani, amely nem csak a fűtési idényt, hanem a teljes évi energiateljesítményt is figyelembe veszi. A módszernek figyelembe kell vennie a hatályban lévő európai szabványokat.

(11)  A tagállamoknak minimumkövetelményeket kell állítaniuk az épületek energiateljesítményére vonatkozóan. Ennek során arra kell törekedniük, hogy a költségek szempontjából optimális egyensúly jöjjön létre a szükséges beruházások és az épület teljes életciklusára vetített energiaköltség-megtakarítás között.  Rendelkezést kell hozni annak érdekében, hogy a tagállamok rendszeresen felülvizsgálhassák az épületek energiateljesítményére vonatkozó  saját  minimumkövetelményeiket a műszaki fejlődésre tekintettel.

(12)  Ezen irányelv rendelkezései nem sértik az EK-Szerződés 87. és 88. cikkében foglaltakat. Ebből következően az irányelvben említett ösztönzők fogalma nem értelmezhető állami támogatásként.

(13)  A Bizottság feladata, hogy közös módszertant határozzon meg az energiateljesítményre vonatkozó minimumkövetelmények költségoptimalizált szintjeiek kiszámításához. Ennek a módszertannak összhangban kell állnia az épületet alkotó termékek, összetevők és épületgépészeti rendszerek teljesítménykövetelményeire alkalmazandó közösségi jogszabályokban alkalmazott módszertanokkal. A tagállamoknak e közös módszertan alapján kell elfogadniuk az energiateljesítményre vonatkozó minimumkövetelményeket. A számítás következtetéseiről, valamint az alapjául szolgáló adatokról rendszeresen tájékoztatni kell a Bizottságot. A Bizottságnak ezen jelentések alapján fel kell tudnia mérni a tagállamok fejlődését az energiateljesítményre vonatkozó minimumkövetelmények költségoptimalizált szintjeinek elérése, valamint az ez irányú adatszolgáltatás terén. Indokolt, hogy a tagállamok ezen módszertan alapján vizsgálják felül és határozzák meg az energiateljesítményre vonatkozó minimumkövetelményeiket.

(14)  Az épületek jelentős befolyást gyakorolnak a hosszú távú energiafogyasztásra. Tekintettel a meglévő épületek hosszú felújítási ciklusára, az új és a jelentős felújítás előtt álló meglévő épületeknek eleget kell tenniük a helyi éghajlathoz igazított minimális energiateljesítmény-követelményeknek. Mivel az alternatív energiaellátó rendszerek alkalmazásának lehetőségei általában még nincsenek teljesen kihasználva, az új és meglévő épületek tekintetében azok nagyságától függetlenül meg kell vizsgálni az alternatív energiaellátó rendszereket, azt az elvet követve, hogy először biztosítani kell a fűtésre és hűtésre fordítandó energiaigény költségek szempontjából optimális minimális szintre való csökkentését.

(15)  Épületnagyságtól függetlenül a meglévő épületek nagyobb felújításai jó alkalmat adnak arra, hogy költséghatékony intézkedések történjenek az egész épület energiateljesítményének fokozására. A költséghatékony intézkedésekre vonatkozó követelmények megállapítása biztosítani fogja, hogy ne jöhessenek létre olyan akadályok, amelyek gátolhatják nagyobb felújítások elvégzését.

(16)  Vizsgálatokból alapján az építőipart a hatékonyság hiánya jellemzi, és ennek következtében a végfelhasználói költségek lényegesen magasabbak az optimális költségeknél. A számítások szerint az építési költségek a legtöbb építési folyamat és a legtöbb termék esetében akár 30–35%-kal is csökkenthetők lennének a hulladék csökkentése révén. Az építőipar hatékonyságának hiánya jelentősen veszélyezteti ezen irányelv célját, mivel az építés és felújítás indokolatlanul magas költsége csökkenti a költséghatékonyságot és ezáltal az ágazat energiahatékonyságát. Ezen irányelv megfelelő működésének szavatolása érdekében a Bizottságnak értékelnie kell az építőipari piac működését, és be kell számolnia következtetéseiről és javaslatairól az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak. A tagállamoknak arra kell törekedniük, hogy átlátható árképzést biztosítsanak az építés és felújítás területén, és ezen túlmenően megfelelő intézkedéseket kell hozniuk az új belépők, különösen a kkv-k piacra lépését és a vonatkozó lehetőségekhez és infrastruktúrához való hozzáférését gátló akadályok megszüntetése céljából.

(17)  A háztartási berendezések, a fűtés és a hűtés energiahatékonyságának növelésére informatikai megoldásokat kell kifejleszteni és használatba venni – a cél az "intelligens ház".

(18)  Intézkedésekre van szükség annak érdekében, hogy egyre több olyan építmény legyen, amely nemcsak teljesíti a jelenlegi minimumkövetelményeket, hanem legalább a költségek szempontjából optimális energiateljesítményt biztosít. E célból indokolt, hogy a tagállamok a nulla nettó energiafelhasználású épületek számának növelését szolgáló nemzeti terveket készítsenek, és ezekről rendszeresen tájékoztassák a Bizottságot.

(19)  A tagállamok jelentéstételi kötelezettségeinek könnyítése érdekében lehetővé kell tenni, hogy az ebben az irányelvben előírt jelentéseket az energia-végfelhasználás hatékonyságáról és az energetikai szolgáltatásokról║ szóló, 2006. április 5-i 2006/32/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv(10) 14. cikkének (2) bekezdésében említett energiahatékonysági cselekvési tervek részeként lehessen benyújtani. Kívánatos, hogy az egyes tagállamokban a közszféra jó példával járjon elöl az épületek energiateljesítményét illetően, ezért a nemzeti tervekben szigorúbb célokat kell meghatározni az állami hivatalok középületei tekintetében.

(20)  A tagállamokat ösztönözni kell az ezen irányelvben megállapítottakon túlmenő további intézkedések meghozatalára az épületek energiahatékonyságának fokozása érdekében. Ezen intézkedések magukban foglalhatják a vállalkozásoknak, háztulajdonosoknak és bérlőknek nyújtott pénzügyi és adóügyi ösztönzőket, ideértve a fejújítási szolgáltatások csökkentett héa-kulcsát.

(21)  A tagállamoknak kerülniük kell az olyan torzító energiaár-szabályozást, amely a fogyasztók számára nem határoz meg ösztönzőket az energiamegtakarítások elérése érdekében.

(22)  Egy adott épület vagy épületrész leendő tulajdonosát vagy bérlőjét hitelt érdemlően – az energiateljesítményre vonatkozó tanúsítvány formájában – tájékoztatni kell az ingatlan energiateljesítményéről és annak a gyakorlatban kivitelezhető, lehetséges fokozásáról. A kereskedelmi épületek tulajdonosait és bérlőit is kötelezni kell arra, hogy információkat cseréljenek a tényleges energiafogyasztásról annak biztosítása érdekében, hogy valamennyi adat rendelkezésre álljon, és tájékozott döntést lehessen hozni a szükséges javításokról. A tanúsítványnak emellett információkat kell tartalmaznia az épület hűtő- és fűtőrendszerének az energiaszükségletre gyakorolt tényleges hatásáról, a primerenergia-fogyasztásról és a szén-dioxid-kibocsátásról is. Az épülettulajdonosok számára lehetőséget kell biztosítani arra, hogy bármikor kérhessék az épület tanúsítását vagy a tanúsítvány aktualizálását, ne csak az épület bérbeadása, értékesítése vagy felújítása időpontjában.

(23)  A hatóságoknak példát kell mutatniuk, és végre kell hajtaniuk az energiateljesítményre vonatkozó tanúsítványban foglalt ajánlásokat annak érvényességi ideje alatt. A tagállamoknak nemzeti terveikbe olyan intézkedéseket kell beépíteniük, amelyek támogatják a hatóságokat abban, hogy hamar elfogadják az energiahatékonysági fejlesztéseket, és végrehajtsák az energiateljesítményre vonatkozó tanúsítványban foglalt ajánlásokat annak érvényességi ideje alatt. A nemzeti tervek kialakítása során a tagállamoknak konzultálniuk kell a helyi és regionális hatóságok képviselőivel.

(24)  A tulajdonosokat és bérlőket az intelligens mérők telepítése tekintetében a 2006/32/EK irányelvben megállapított követelményekkel összhangban pontos, valós idejű információkkal kell ellátni az általuk lakott épület energiafogyasztására vonatkozóan.

(25)  A közhivatalok által elfoglalt épületeknek és a nyilvánosság által gyakran látogatott épületeknekpéldát kell mutatniuk a környezeti és energetikai megfontolások érvényesítésének szemléltetésére, ezért ezeket az épületeket rendszeresen energiateljesítményre vonatkozó tanúsítási eljárásnak kell alávetni. Az energiateljesítményre vonatkozó tanúsítványt jól látható helyre kell kifüggeszteni, ezzel szélesebb körben megismertetve az energiateljesítményről szóló információt. Ha a tagállamok amellett döntenek, hogy az energiateljesítményre vonatkozó tanúsítási követelmények részévé teszik az energiafelhasználást, telekalapú megközelítést követhetnek, amelynek keretében az egymás közelségében található és ugyanazon szervezet által használt épületek közös energiamérőt használnak.

(26)  A más tagállamban kiállított, energiateljesítményre vonatkozó tanúsítványok kölcsönös elismerése valószínűleg fontos az energiahatékonyságot támogató pénzügyi és egyéb szolgáltatások határokon átnyúló piacának fejlődéséhez. Ennek elősegítése érdekében a Bizottságnak közös minimumszabályokat kell megállapítania a tanúsítványok tartalmára és előterjesztésére, valamint a szakértők akkreditációjára vonatkozóan. Minden energiateljesítményre vonatkozó tanúsítványnak mind a tulajdonos, mind pedig a bérlő nyelvén rendelkezésre kell állnia, hogy az ajánlások könnyen érthetőek legyenek.

(27)  Az elmúlt években a európai országokban nőtt a légkondicionáló rendszerek száma. Ez a csúcsterhelési időszakokban jelentős problémákat okoz, növelve a villamosenergia-költségeket és felborítva az energiaegyensúlyt valamennyi tagállamban. Elsőbbséget kell biztosítani az olyan stratégiáknak, amelyek a nyári idény alatt javítják az épületek termikus viselkedését. E célból tovább kell fejleszteni a passzív hűtési technikákat, elsősorban azokat, amelyek javítják a beltéri klimatikus viszonyokat és az épületek környezetének mikroklímáját.

(28)  A fűtő- és légkondicionáló rendszerek képesített szakértők által végzett rendszeres  felülvizsgálata  elősegíti helyes beállításukat a termékleírással összhangban, így biztosítja optimális teljesítményüket környezeti, biztonsági és energetikai szempontból. A teljes fűtő-  és légkondicionáló   rendszer  független értékelésére  – annak életciklusa folyamán, de különösen cserét vagy korszerűsítést megelőzően – rendszeres időközönként sort kell keríteni  Az épülettulajdonosokra és bérlőkre háruló adminisztratív teher minimalizálása érdekében a tagállamoknak biztosítaniuk kell, hogy az energiateljesítményre vonatkozó tanúsítvány tartalmazza a fűtő- és légkondicionáló rendszerek felülvizsgálatát és azt, hogy a fűtő- és légkondicionáló rendszerek felülvizsgálatát lehetőség szerint egyszerre végezzék el.

(29)  Az energiateljesítmény tanúsításának és a fűtő- és légkondicionáló berendezések felülvizsgálatának egységes megközelítése  , amely olyan képesített és elismert szakértők munkáján alapul, akiknek függetlenségét objektív feltételek alapján kell garantálni, hozzá fog járulni ahhoz, hogy a tagállamok számára az építési ágazat energiamegtakarításaira irányuló erőfeszítéseik tekintetében egységes feltételek jöjjenek létre, és az energiateljesítmény tekintetében átláthatóságot fog biztosítani a leendő tulajdonosok vagy felhasználók számára a Közösség ingatlanpiacán.  Annak érdekében, hogy a Közösség egészében biztosítani lehessen az energiateljesítményt igazoló tanúsítványoknak, valamint a fűtő- és légkondicionáló rendszerek felülvizsgálatának a minőségét, minden tagállamnak független ellenőrzési mechanizmust kell életbe léptetnie. 

(30)  A helyi és regionális hatóságok döntő fontosságú szerepet töltenek be ezen irányelv sikeres végrehajtásában. Képviselőikkel a nemzeti és regionális szintű végrehajtás minden szempontjáról konzultálni kell. A helyi tervezőknek és épületellenőröknek megfelelő iránymutatásokat és forrásokat kell kapniuk a szükséges feladatok elvégzéséhez.

(31)  Amennyiben az üzembe helyezői szakma gyakorlásának megkezdése, illetve gyakorlása a szabályozott szakmák körébe tartozik, a szakmai képesítések elismerésének feltételeit a szakmai képesítések elismeréséről szóló 2005. szeptember 7-i 2005/36/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv tartalmazza. Ennélfogva ezen irányelv alkalmazása nem sérti a 2005/36/EK irányelvet. Jóllehet a 2005/36/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv(11) megállapítja a szakmai képesítések kölcsönös elismerésének követelményeit, többek között az építészek tekintetében is, további igény van annak biztosítására, hogy az építészek és tervezők terveikben megfelelően figyelembe vegyék a nagy hatékonyságú technológiákat. A tagállamoknak ezért világos útmutatást kell adniuk. Ez nem sértheti a 2005/36/EK irányelvben, és különösen az annak 46. és 49. cikkében foglalt rendelkezéseket.

(32)  Az irányelv végrehajtásához szükséges intézkedéseket a Bizottságra ruházott végrehajtási hatáskörök gyakorlására vonatkozó eljárásokról szóló, 1999. június 28-i 1999/468/EK tanácsi határozattal(12) összhangban kell elfogadni.

(33)  A Bizottságot fel kell hatalmazni különösen arra, hogy a technikai fejlettség jelenlegi fokának megfelelően módosítsa az I. mellékletben rögzített általános keretszabályok bizonyos részeit, kidolgozza az energiateljesítményre vonatkozó minimumkövetelmények költségoptimalizált szintjeinek közös számítási módszerét, valamint a nulla nettó energiafelhasználású épületek meghatározását, figyelembe véve a regionális időjárási viszonyokat és ezen időjárási viszonyok előre jelzett változását az idők során. Ezek az intézkedések általános hatályúak és ezen irányelv nem alapvető fontosságú elemeinek módosítására irányulnak, beleértve annak kiegészítéssel történő módosítását is, ezért az 1999/468/EK határozat 5a. cikkében előírt ellenőrzéssel történő szabályozási bizottsági eljárással összhangban kell elfogadni őket.

(34)  Mivel az EU-ban felhasznált energia hozzávetőlegesen 14%-át jelenleg a világítási alkalmazások adják, és mivel a modern, a kor színvonalának megfelelő világítási rendszerekkel az energia több mint 80%-a megtakarítható, a világítási feltételek európai szabványokkal összhangban való fenntartása mellett, ami az EU 2020-as céljainak elérését lehetővé tevő, egyelőre nem eléggé kihasznált tényező, a Bizottságnak megfelelő lépeseket kell tennie egy világítástervezésről szóló irányelv elfogadásának irányába az ezen irányelvben megállapított intézkedések és célok kiegészítése érdekében. A [világítás jobb tervezéséből és az energiahatékony, a termékek energiafelhasználásáról] szóló 2009/.../EK európai parlamenti és tanácsi irányelv(13)(átdolgozás) rendelkezéseivel összhangban lévő fényforrások felhasználásából adódó nagyobb energiahatékonyság jelentős hozzájárulásnak tekinthető az épületek energiateljesítményének javulásához.

(35)  Mivel az épületek energiateljesítményére vonatkozó célkitűzéseket a tagállamok önmagukban nem tudják kielégítően teljesíteni egyrészt az építőipari ágazat összetettsége miatt, másrészt abból az okból kifolyólag, hogy a nemzeti lakóingatlan-piacok nem képesek érdemben kezelni az energiateljesítményt érintő kihívásokat, és ezért a fellépés nagyságrendje és hatása miatt az közösségi szinten jobban megvalósítható, a Közösség intézkedéseket hozhat  a Szerződés 5. cikkében megállapított szubszidiaritás elvének megfelelően.  Az említett cikkben foglalt arányosság elvével összhangban  ezen irányelv nem lépi túl  a felsorolt célok eléréséhez  szükséges mértéket.

(36)  Az irányelv nemzeti jogba történő átültetésére vonatkozó kötelezettség csak azokat a rendelkezéseket érinti, amelyek tartalma a korábbi irányelvhez képest jelentősen módosult. A változatlan rendelkezések átültetésére vonatkozó kötelezettség a korábbi irányelvből következik.

(37)  Ez az irányelv nem érinti a VI. melléklet B. részében említett irányelv nemzeti jogba történő átültetésére és alkalmazására vonatkozó határidőkkel kapcsolatos tagállami kötelezettségeket,

ELFOGADTA EZT AZ IRÁNYELVET:

1. cikk

Tárgy

Ezen irányelv az épületek energiateljesítményének javítására ösztönöz a Közösségen belül, tekintettel a külső klimatikus és a helyi feltételekre, valamint a beltéri klimatikus követelményekre és az energiateljesítmény költségek szempontjából optimális szintjeire.

Ez az irányelv a következőket illetően állapít meg követelményeket:

   a) az épületek és épületrészek, épületelemek és épületgépészeti rendszerek integrált energiateljesítményének kiszámítására vonatkozó módszer ▌;
   b) az új épületek  és épületrészek  energiateljesítményére vonatkozó minimumkövetelmények alkalmazása;
   c) a nagyobb felújítás előtt álló meglévő épületek, valamint – amennyiben ezeket kicserélik vagy utólag szerelik be – az épületelemek és az épületgépészeti rendszerek energiateljesítményére vonatkozó minimumkövetelmények alkalmazása;
   d) a nulla nettó energiafelhasználású épületek számának növelését szolgáló nemzeti tervek és célértékek;
   e) az épületek és épületrészek energiateljesítményének tanúsítása;
   f) az épületekben található fűtő- és légkondicionáló rendszerek rendszeres felülvizsgálata;
   g) az energiateljesítményre vonatkozó tanúsítványok és felülvizsgálati jegyzőkönyvek független ellenőrzési rendszere;
   h) az épületek energiateljesítményét tanúsító személyek és a fűtési és légkondicionáló berendezések ellenőreinek oktatására, képzésére és tagállamok közötti kölcsönös elismerésére vonatkozó követelmények;
   i) az építési, bérleti és műemlékvédelmi jogban fennálló akadályok felszámolására és pénzügyi ösztönzők létrehozására vonatkozó nemzeti tervek.

2. cikk

Fogalommeghatározások

Ezen irányelv alkalmazásában:

   1. "épület": falakkal ellátott, fedett építmény, amelyben energiát használnak a beltéri klíma szabályozására;
   2. "új épület": az az épület, amelyre a megfelelő építési engedélyt ezen irányelv hatálybalépése után szerezték meg;
   3. "épületrész": az épülettömbökben külön felhasználásra szánt lakások vagy egységek;
   4. "nettó nulla energiafelhasználású épület": olyan épület, amelynek – az épület energiahatékonyságának nagyon magas szintje miatt – a teljes éves primerenergia-fogyasztása ugyanannyi vagy kevesebb, mint a megújuló energiaforrásokból a helyszínen termelt energia mennyisége;
   5. "épületgépészeti rendszer": az épület fűtésére, hűtésére, szellőztetésére, melegvíz-ellátására, világítására és elektromosáram-ellátására szolgáló berendezések, mérési, felügyeleti és ellenőrzési rendszerek vagy azok összessége;
   6. "az épület energiateljesítménye": az épület szokásos használatához kapcsolódó primerenergia-szükséglet kielégítéséhez szükséges energia kWh/m2/év mértékegységben kifejezett számított vagy mért mennyisége, amely többek között magában foglalja a fűtéshez, a melegvíz-ellátáshoz, a hűtéshez, a szellőztetéshez és a beépített világításhoz szükséges energiát, figyelembe véve a napenergia passzív befogását, az árnyékolást és a természetes világítást;
   7. "primer energia": az a megújuló, illetve nem megújuló energiaforrásból előállított energia, amely nem esett át semminemű átalakításon vagy feldolgozási eljáráson;
   8. "megújuló energiaforrásból előállított energia": a nem fosszilis megújuló forrásokból származó energia: szél-, nap-, geotermikus, légtermikus, hidrotermikus, valamint az óceánból nyert energia, vízenergia, biomassza, hulladék-lerakóhelyeken és szennyvíztisztító telepeken keletkező gázok és biogázok energiája;
   9. "külső térelhatárolók": a beltéri épületrészeket a külső környezettől elválasztó integrált épületelemek ▌;
   10. "épületelem": az épület különálló része, például ablakok, árnyékolás, külső ajtók, falak, alapzat, zsaluzat, födém, tető és ezek szigetelése, amely befolyásolja az épület energiateljesítményét, és amely nem része az épületgépészeti rendszernek;
   11. "jelentős felújítás" az épület olyan átalakítása, amely
   a) a külső térelhatárolókat és az épületgépészeti rendszert érintően – a telekárat nem számítva – összköltségében meghaladja az épület értékének 20 %-át, amely esetben az értéknek az érintett tagállam szerinti aktuális építési költségeken kell alapulnia, vagy
   b) a külső térelhatárolók összfelületének legalább 25 %-át érinti, ami közvetlen hatással van az épület energiateljesítményére;
   12. "európai szabvány": az Európai Szabványügyi Bizottság, az Európai Elektrotechnikai Szabványügyi Bizottság vagy az Európai Távközlési Szabványügyi Intézet által elfogadott és nyilvános használatra rendelkezésre bocsátott szabvány;
   13. " energiateljesítményre vonatkozó tanúsítvány ": a tagállam vagy az általa kijelölt jogi személy által elismert igazolás, amely  a 3. cikk szerint elfogadott  módszer szerint kiszámítva  jelzi  az épületnek  vagy annak részeinek  energiateljesítményét;
   14. "kapcsolt energiatermelés": az egyetlen folyamat során egyszerre termelt hőenergia és villamos és/vagy mozgási energia;
   15. "költségoptimalizált szint": az a költségszint, amely mellett egy épület életciklusa folyamán számított költség/haszon elemzés eredménye pozitív, figyelembe véve a befektetési és működtetési költségek (ezen belül az energiaköltségek), a karbantartás, ▌valamint adott esetben az előállított energiából származó bevételek, illetve az ártalmatlanítási költségek mindenkori nettó értékét;
   16. "légkondicionáló rendszer": a  szellőztetést is magában foglaló  beltéri légkezelés egy adott formájához szükséges komponensek kombinációja;
   17. "kazán": kazántest-tüzelőegység kombináció, amely az égés során felszabaduló hőt  cseppfolyós közegnek  adja át;
   18. "effektív névleges teljesítmény ": a gyártó által előírt és garantált maximális leadott hőteljesítmény  (kW-ban kifejezve) , amely a folyamatos működés során átadható, ugyanakkor megfelel a gyártó által megjelölt hasznos teljesítménynek;
   19. "hőszivattyú": olyan gép, készülék vagy berendezés, amely hőt vezet át a természeti környezetből, mint például a levegőből, vízből vagy a talajból az épületekbe vagy ipari alkalmazásokba, megfordítva a hő természetes áramlását oly módon, hogy az az alacsonyabb hőmérséklet irányából a magasabb hőmérséklet felé áramlik. A hőszivattyúk által begyűjtött környezeti energia ezen irányelv szempontjából megújuló energiának minősülő mennyisége a 2009/28/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv alapján megállapított mennyiség;
   20. "energiaszegénység": az a helyzet, amikor egy háztartás bevételének több mint 10%-át energiaszámlákra költi annak érdekében, hogy az Egészségügyi Világszervezet ajánlásai szerinti elfogadható szintre fűtse fel otthonát;
   21. "világítási rendszer": egy bizonyos világossági szint biztosításához szükséges komponensek együttese;
   22. "távfűtés vagy -hűtés": a gőz, meleg víz vagy hűtött folyadékok formájában egy központi termelési egységből hálózaton keresztül több épület számára szolgáltatott, helyiség vagy folyamat fűtésére vagy hűtésére, vagy meleg víz előállítására használt hőenergia;
   23. "világítási terv": a fényforrások, valamint a kapcsolódó szabályozó berendezés konfigurációját és elhelyezését részletező vázlat vagy rajz.

3. cikk

Az épületek energiateljesítményének kiszámításához szükséges  módszerek elfogadása

(1)  A Bizottság az érintett érdekelt felekkel és különösen a helyi, regionális és nemzeti hatóságok képviselőivel való konzultációt követően 2010. március 31-ig az épületek energiateljesítményének kiszámítására szolgáló közös módszert határoz meg, az I. mellékletben leírt általános keretnek megfelelően.

Azokat az intézkedéseket, amelyek célja az irányelv nem alapvető elemeinek az irányelv kiegészítésével történő módosítása, a 22. cikk (2) bekezdésében említett ellenőrzéssel történő szabályozási bizottsági eljárás útján kell elfogadni.

(2)  A tagállamok megvalósítják ezt a közös módszert.

(3)  Az épületek energiateljesítményét átlátható módon fejezik ki, és ez tartalmazza a primerenergia-szükséglet mutatóját.

4. cikk

Az energiateljesítményre vonatkozó minimum követelmények meghatározása

(1)  A tagállamok megteszik a szükséges intézkedéseket annak biztosítására, hogy az épületek, az épületek alkotóelemei, az épületgépészeti rendszerek és azok részeinek energiateljesítményére vonatkozó minimumkövetelményeket legalább a költségek optimalizálására törekedve, és a 3. cikkben említett közös módszerrel összhangban határozzák meg.

A követelmények meghatározásakor a tagállamok konzultálnak az állami hatóságokkal és a többi érintett érdekelt féllel, valamint különbséget tehetnek új és meglévő épületek, valamint az épületek különböző kategóriái között.

E követelményeknek összhangban kell lenniük az egyéb alkalmazandó közösségi jogszabályokkal, és figyelembe kell venniük az általános beltéri klimatikus körülményeket, illetve a bel- és kültéri fényviszonyokat, hogy elkerülhetők legyenek az esetleges negatív hatások, mint például az elégtelen szellőzés és a nem megfelelő természetes fény; valamint a helyi körülményeket és az épület tervezett rendeltetését és korát is..

E követelményeket rendszeresen, legfeljebb négyévente felül kell vizsgálni és ▌naprakésszé kell tenni, hogy tükrözzék az építőipar műszaki fejlődését.

E cikk rendelkezései nem akadályozzák a tagállamokat abban, hogy támogassák az ezen irányelvben meghatározott minimumkövetelményeket meghaladó új épületek építését, illetve jelentős felújításokat, valamint épületelemek és műszaki rendszerek korszerűsítését.

(2)  A tagállamok dönthetnek úgy, hogy nem határozzák meg és nem alkalmazzák az (1) bekezdésben említett követelményeket a következő épületkategóriáknál:

   a) egy kijelölt környezet részét képező épületként vagy különleges építészeti vagy történelmi értékük miatt hivatalosan védett épületek, amennyiben egy adott, energiateljesítményre vonatkozó minimumkövetelménynek való megfelelés elfogadhatatlan mértékben megváltoztatná ezek jellegzetességét vagy megjelenését;
   b) istentiszteletre vagy vallásos tevékenységekre használt épületek;
   c) legfeljebb 18 hónapos használatra tervezett ideiglenes épületek, ipari területek, műhelyek és alacsony energiaszükségletű, nem lakáscélú mezőgazdasági épületek, és olyan nem lakáscélú mezőgazdasági épületek, amelyeket az energiateljesítményről nemzeti ágazati megállapodást kötött ágazat használ;
   d) szabadon álló épületek, amelyek teljes hasznos alapterülete kevesebb, mint 50 m2.

(3)  A tagállamok 2012. június 30-tól kezdődően csak olyan épületek vagy épületrészek (köztük épületelemek) építésére vagy jelentős mértékű felújítására biztosítanak ösztönzőket, amelyek ennek eredményeként az 5. cikk (2) bekezdésében meghatározott számítás eredményeit elérve legalább az energiateljesítményre vonatkozó minimumkövetelményeket teljesítik.

(4)  Legkésőbb 2015. június 30-ig a tagállamok felülvizsgálják az e cikk (1) bekezdésével összhangban meghatározott, energiateljesítményre vonatkozó minimumkövetelményeiket, valamint biztosítják, hogy ezek legalább az 5. cikk (2) bekezdésében említett számítási eredmények teljesüléséhez vezessenek.

(5)  A tagállamok támogatást és technikai segítséget nyújtanak a történelmi épületek vagy központok számára, hogy az energiahatékonyság javítását célzó egyedi átalakítási programokba fogjanak.

(6)  A történelmi központokban található energiatermelési rendszereket és szigetelési intézkedéseket látványvizsgálat tárgyává kell tenni.

5. cikk

Az energiateljesítményre vonatkozó minimumkövetelmények költségoptimalizált szintjeinek kiszámítása

(1)  A Bizottság az érintett érdekelt felekkel és különösen a helyi, regionális és nemzeti hatóságok képviselőivel való konzultációt követően, valamint a IV. mellékletben megállapított elvek alapján 2010. március 31-ig az épületekre és épületrészekre tekintettel közös módszertant határoz meg az energiateljesítményre vonatkozó minimumkövetelmények költségoptimalizált szintjeinek kiszámításához Ez a közös módszertan hivatkozhat a vonatkozó európai szabványokra és:

   különbséget tesz új és meglévő épületek, valamint az épületek különböző kategóriái között;
   tükrözi a különböző tagállamok eltérő éghajlati adottságait és ezen adottságok valószínű változását az érintett épület élettartama során, és
   közös feltételezéseket vagy számítási módszereket állapít meg az energiaköltségek vonatkozásában.

A Bizottság ötévenként felülvizsgálja és szükség esetén frissíti a közös módszertant.

Az ezen irányelv kiegészítéssel történő, nem alapvető fontosságú elemeinek módosítására irányuló intézkedéseket a 22. cikk (2) bekezdésében említett ellenőrzéssel történő szabályozási bizottsági eljárással összhangban kell elfogadni. .

(2)  A tagállamok az (1) bekezdés értelmében és a vonatkozó paraméterek (például éghajlati adottságok) szerint meghatározott közös módszertan alapján kiszámítják az energiateljesítményre vonatkozó minimumkövetelmények költségoptimalizált szintjeit ▌.

A Bizottságot jelentésben a tagállamok tájékoztatják a számítás alapjául vett összes adatértékről és alapfeltevésről, valamint az összes számítás eredményéről. A jelentést a 2006/32/EK irányelv 14. cikkének (2) bekezdésében említett energiahatékonysági cselekvési tervek részeként kell benyújtani. A tagállamok háromévente kötelesek eljuttatni ezeket a jelentéseket a Bizottsághoz. Az első jelentést legkésőbb 2011. június 30-ig kell benyújtani..

(3)  A Bizottság jelentést tesz közzé a tagállamok által az e cikk végrehajtása tekintetében tett előrelépésről.

6. cikk

Új épületek

A tagállamok megteszik a szükséges intézkedéseket annak biztosítására, hogy az új épületek megfeleljenek a 4. cikkel és a 9. cikkben megállapított rendelkezésekkel összhangban meghatározott, az energiateljesítményre vonatkozó minimumkövetelményeknek.

Az új épületeknél a tagállamok ösztönözik a nagy hatásfokú alternatív rendszerek használatát. Ilyen alternatív rendszerek többek között az alábbiak lehetnek:

   a) megújuló energiaforrásokból származó energián alapuló decentralizált energiaellátási rendszerek;
   b) kapcsolt energiatermelés;
   c) táv- vagy tömbfűtés és -hűtés, ha van ilyen, különösen amely a részben vagy egészben megújuló energiaforrásokból származó energián alapul;
   d) hőszivattyúk;
   e) megfigyelő és vezérlő IKT-berendezések.

7. cikk

Meglévő épületek

A tagállamok megteszik a szükséges intézkedéseket annak biztosítására, hogy az épületek nagyobb felújítása kapcsán, illetve amikor épületelemeket és épületgépészeti rendszereket vagy azok részeit alakítják át vagy cserélik le, növekedjen energiateljesítményük, hogy teljesüljenek legalább az energiateljesítményre vonatkozó minimumkövetelmények, amennyiben ez műszaki, funkcionális és gazdasági szempontból megvalósítható. A tagállamok ezeket az energiateljesítményre vonatkozó minimumkövetelményeket a 4. cikkel összhangban és a 9. cikkben megállapított követelmények figyelembevételével határozzák meg. Követelményeket kell megállapítani a felújított rendszerekre és épületelemekre, amennyiben ezeket korszerűsítik vagy kicserélik, valamint a teljes felújított épületre jelentős felújítás esetén.

A jelentős felújítás előtt álló épületek vonatkozásában a tagállamok ösztönzik az alábbi nagy teljesítményű alternatív rendszerek megfontolását és számba vételét:

   a) megújuló energiaforrásokból származó energián alapuló decentralizált energiaellátási rendszerek;
   b) kapcsolt energiatermelés;
   c) táv- vagy tömbfűtés és -hűtés, ha van ilyen, különösen az, amely részben vagy egészben megújuló energiaforrásokból származó energián alapul;
   d) hőszivattyúk;
   e) felügyeleti és ellenőrzési célokat szolgáló informatikai berendezések.

8. cikk

Épületgépészeti rendszerek

(1)  A tagállamok energiateljesítményre vonatkozó minimumkövetelményeket határoznak meg az olyan, épületekbe beépített és működésbe hozott épületgépészeti rendszerek és épületelemek tekintetében, amelyekre nem vonatkozik az [energiával kapcsolatos termékek környezetbarát tervezésére vonatkozó követelmények megállapításának kereteiről szóló] 2009/…/EK irányelv és annak végrehajtó intézkedései. Meg kell határozni az új, a pótolt és az utólag beépített funkcionális berendezésekre, épületgépészeti rendszerekre, épületelemekre és azok részeire vonatkozó követelményeket, valamint alkalmazni kell azokat, amennyiben műszaki és funkcionális szempontból megvalósíthatók.

E követelményeknek ki kell terjedniük különösen az alábbi alkotórészekre:

   a) kazánok vagy a fűtőrendszerek egyéb hőfejlesztő berendezései vagy hőcserélői, beleértve táv- vagy tömbfűtést, vagy -hűtést is;
   b) melegvíz-rendszerek vízmelegítő berendezései;
   c) központi légkondicionáló egység, illetve légkondicionáló rendszerek hűtőgenerátora;
   d) beépített világítás;
   e) épületelemek.

(2)  Az energiateljesítménnyel kapcsolatban az (1) bekezdés szerint meghatározott minimumkövetelményeknek meg kell felelniük az adott rendszereket és épületelemeket alkotó termék(ek)re vonatkozó bármely jogszabálynak, és a termék(ek) szakszerű üzembe helyezésén, valamint az épületgépészeti rendszer megfelelő beállításán és szabályozásán kell alapulniuk. Az épületgépészeti rendszerek esetében a követelmények különösen biztosítják az üzembe helyezés során e rendszerek helyes beállítását és az áramlóközeges fűtőrendszerek megfelelő hidraulikus kiegyenlítését, valamint gondoskodnak arról, hogy az épületgépészeti rendszer rendeltetésének megfelelő méretű és típusú termék(ek) legyen(ek) beszerelve.

(3)  A [villamos energia belső piacára vonatkozó közös szabályokról szóló], ...-i 2009/.../EK(14) európai parlamenti és tanácsi irányelv I. mellékletével összhangban a tagállamok biztosítják, hogy intelligens mérőket telepítenek minden új és jelentősebb felújítás alatt álló épületbe, illetve oda, ahol a mérőket lecserélik, valamint adott esetben ösztönzik az olyan aktív vezérlőrendszerek telepítését, mint amilyenek az automatizálási, megfigyelő- és vezérlőrendszerek.

9. cikk

Nulla nettó energiafelhasználású épületek

(1)  A tagállamok nemzeti terveket készítenek a nulla nettó energiafelhasználással rendelkező épületek számának növelése érdekében.

A tagállamok előírják, hogy legkésőbb 2018. december 31-ig minden új épület legalább nulla nettó energiafelhasználású legyen.

A tagállamok 2015-re, illetve 2020-ra célértékeket tűznek ki arra vonatkozóan, hogy az összes épületre, illetve az összes hasznos területre vetítve az épületek legalább hány százalékának kell nulla nettó energiafelhasználásúvá válnia.

Külön-külön irányszámokat kell megállapítani a következők tekintetében:

   a) új és felújított lakóépületek;
   b) új és felújított, nem lakáscélú épületek;
   c) közhivatalok által elfoglalt épületek.

A tagállamok a c) pont esetében külön célokat határoznak meg az új, illetve a meglévő épületekre vonatkozóan, az e cikkben meghatározott vonatkozó célkitűzéseket legalább három évvel megelőző céldátummal, tekintettel arra, hogy a közhivataloknak jó példával kell elöl járniuk az épületek energiateljesítménye terén.

(2)  Az (1) bekezdésben említett nemzeti tervet az érintett érdekelt felekkel, köztük a helyi és regionális hatóságokkal folytatott konzultációt követően dolgozzák ki, és az egyebek mellett az alábbi elemeket tartalmazza:

   a) a 2015-re és 2020-ra kitűzött, százalékban kifejezett időközi célértékek az ilyen épületeknek az összes épület számára és az összes hasznos alapterületre vetített arányára vonatkozóan;
   b) az új épületekben és a nagyobb felújítás előtt álló meglévő épületekben felhasználandó, megújuló forrásokból előállított energia minimális szintjére vonatkozó nemzeti követelmények részletezése, a megújuló forrásokból előállított energia használatának támogatásáról szóló 2009/28/EK irányelvben és ezen irányelv 6. és 7. cikkében előírtak szerint;
   c) a szakpolitikák és az ilyen épületek kivitelezését ösztönző valamennyi intézkedésre vonatkozó információk összefoglalása;
   d) ezen épületek kivitelezését ösztönző intézkedések támogatását célzó nemzeti, regionális vagy helyi programok, például adózási ösztönzők, pénzügyi eszközök vagy csökkentett HÉA.

(3)  A tagállamok az (1) bekezdésben említett nemzeti terveikről legkésőbb 2011. június 30-ig tájékoztatják a Bizottságot, ezt követően pedig háromévente jelentést tesznek a nemzeti terv végrehajtásában elért eredményeikről. A tagállamok a nemzeti tervet és az elért eredményeket ismertető jelentést a 2006/32/EK irányelv 14. cikkének (2) bekezdésében említett energiahatékonysági cselekvési tervek részeként nyújtják be.

(4)  A nemzeti terv (3) bekezdés alapján való tagállami bejelentésétől számított két hónapon belül a Bizottság – teljes mértékben figyelembe véve a szubszidiaritás elvét – elutasíthatja a tervet vagy annak bármely részét azzal az indokolással, hogy az nem felel meg e cikk összes követelményének. Ebben az esetben az érintett tagállam módosításokat javasol. E javaslatok átvételétől számított egy hónapon belül a Bizottság vagy elfogadja a módosított tervet, vagy további konkrét módosításokat kér. A Bizottság és az érintett tagállam minden ésszerű lépést megtesz annak érdekében, hogy az első bejelentés időpontjától számított öt hónapon belül megállapodjanak a nemzeti tervről.

(5)  A Bizottság a 2. cikkben foglalt meghatározással összhangban legkésőbb 2010. december 31-ig kidolgozza a nulla nettó energiafelhasználású épületek részletes, közös meghatározását.

Az ezen irányelv kiegészítéssel történő, nem alapvető fontosságú elemeinek módosítására irányuló intézkedéseket a 22. cikk (2) bekezdésében említett ellenőrzéssel történő szabályozási bizottsági eljárással összhangban kell elfogadni.

10.  A Bizottság 2012. június 30-ig, majd ezt követően háromévente jelentést tesz közzé a nulla nettó energiafelhasználású épületek számának növelése terén elért tagállami haladásról. E jelentés következtetései alapján a Bizottság cselekvési tervet dolgoz ki, és amennyiben szükségesnek ítéli, intézkedéseket javasol az ilyen ▌épületek számának növelése érdekében.

cikk.

Pénzügyi ösztönzők és piaci korlátok

(1)  A tagállamok 2011. június 30-ig nemzeti cselekvési terveket készítenek, ezen belül intézkedési javaslatokat tesznek az irányelvben meghatározott követelményeknek a jelenleg fennálló jogi akadályok és piaci korlátok csökkentése és a meglévő és új pénz- és adóügyi eszközök fejlesztése révén való teljesítésére az új és már meglévő épületek energiahatékonyságának növelése érdekében.

E javasolt intézkedéseknek elégségesnek, hatékonynak, átláthatónak és megkülönböztetésmentesnek kell lenniük, támogatniuk kell az energiateljesítményre vonatkozó tanúsítványban foglalt ajánlások végrehajtását, és törekedniük kell az olyan épületek energiateljesítményének nagymérvű javítására, ahol az ilyen fejlesztés egyéb módon gazdaságilag nem lenne kivitelezhető, valamint tartalmazniuk kell az energiaszegénység által veszélyeztetett háztartások támogatására irányuló intézkedéseket is.

A tagállamok összehasonlítják pénzügyi és adóügyi eszközeiket a V. mellékletben felsorolt eszközökkel, majd a nemzeti jogszabályok sérelme nélkül az említett mellékletben szereplő intézkedésekből legalább kettőt végrehajtanak.

(2)  A tagállamok e nemzeti cselekvési terveket a 2006/32/EK irányelv 14. cikkének (2) bekezdésében említett energiahatékonysági cselekvési tervek részeként megküldik a Bizottság részére.

(3)  Ezen irányelv végrehajtásának támogatása érdekében a Bizottság egy hatástanulmány alapján legkésőbb 2010. június 30-ig megfelelő jogalkotási javaslatokat terjeszt elő a meglévő közösségi pénzügyi eszközök megerősítése, illetve további ilyen eszközök létrehozása céljából.

E javaslatok a következő intézkedésekre irányulnak:

   a) az Európai Regionális Fejlesztési Alapról szóló, 2006. július 5-i 1080/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet(15) következő programozási időszakra vonatkozó felülvizsgálatával összefüggésben az Európai Regionális Fejlesztési Alap azon maximális keretösszegének jelentős növelése, amely az energiahatékonyság – köztük a távfűtés és –hűtés, valamint a megújuló energiaforrásokkal kapcsolatos lakáságazati beruházások – támogatására használható, valamint a támogatásra jogosult projektek körének szélesítése;
   b) egyéb közösségi források használata az energiahatékonysággal kapcsolatos kutatás és fejlesztés, tájékoztató kampányok és képzések támogatására;
   c) egy, a közösségi költségvetés, az Európai Beruházási Bank és a tagállamok hozzájárulásán alapuló, energiahatékonysági alap létrehozása azzal a céllal, hogy 2020-ig ösztönzően hasson az állami és magánbefektetések növelése érdekében az energiahatékonysággal kapcsolatos, az épületek energiahatékonyságát javító, az épületekben vagy épületelemekben megújuló energiaforrásokat felhasználó projektek számára. Ezt az energiahatékonysági alapot be kell építeni az egyéb közösségi strukturális támogatások programozásába. Az alap felosztásának feltételeit. Az Európai Szociális Alapra és a Kohéziós Alapra vonatkozó általános rendelkezések megállapításáról szóló, 2006. július 11-i 1083/2006/EK tanácsi rendeletnek(16) megfelelően határozzák meg, és legkésőbb 2014-ig végrehajtják;
   d) az energiahatékonysággal kapcsolatos szolgáltatásokra és termékekre felszámított HÉA csökkentése, beleértve az épületekben vagy épületelemekben használt megújuló energiaforrásokat is.

11. cikk

Energiateljesítményre vonatkozó tanúsítványok

(1)  A tagállamok meghoznak minden szükséges intézkedést az épületek energiateljesítményét igazoló tanúsítási rendszer létrehozására. Az energiateljesítményre vonatkozó tanúsítványnak tartalmaznia kell az épület energiateljesítményére vonatkozó adatokat és olyan referenciaértékeket is, mint például az energiateljesítményre vonatkozó minimumkövetelmények, hogy az épület vagy épületrész tulajdonosai, illetve bérlői értékelhessék annak energiateljesítményét, és azt könnyen össze tudják vetni más lakóépületek vagy nem lakáscélú épületek hasonló adataival. A tanúsítvány a nem lakáscélú épületek vonatkozásában adott esetben tartalmazhatja a ténylegesen felhasznált éves energiamennyiséget is az I. mellékletben említettek szerint.

Ha az épületet már elkészülte előtt eladják vagy bérbe adják, az eladó vagy bérbeadó fél részletes írásos értékelést ad az ingatlan várható energiateljesítményéről.

(2)  A tanúsítványok ajánlásokat tartalmaznak  az épület vagy épületrész  energiateljesítményének költségoptimalizált növelésére.

Az energiateljesítményre vonatkozó tanúsítvány ajánlásai az alábbiakat foglalják magukban:

   a) a külső térelhatárolók vagy az épületgépészeti rendszer(ek) jelentős mértékű felújításával összefüggő intézkedések, ideértve a szigetelőrendszereket is;
   b) intézkedések a külső térelhatárolók vagy az épületgépészeti rendszer(ek) jelentős mértékű felújításában nem érintett önálló épületrészekkel vagy épületelemekkel kapcsolatban, ideértve a szigetelőrendszereket is.

(3)  Az energiateljesítményre vonatkozó tanúsítványban foglalt ajánlásoknak az adott épület szempontjából műszakilag megvalósíthatóknak kell lenniük, és világosan átlátható adatokat kell tartalmazniuk, beleértve legalább az intézkedés kiszámított energiamegtakarítási potenciálja, a mindenkori nettó érték, valamint egy adott épületre vagy épülettípusra vonatkozó befektetési költségek egyértelmű feltüntetését. A költségek értékelésének egységes feltételrendszeren kell alapulnia, amely tartalmazza legalább a megtakarított energiamennyiségre és az érvényes energiaárakra vonatkozó számításokat, a pénzügyi vagy adóösztönzőket, valamint az ajánlásokban foglaltak megvalósításához szükséges beruházások kamatlábait.

(4)  A tagállamok biztosítják, hogy az épületek vásárlását vagy felújítását finanszírozó állami hatóságok és egyéb intézmények a pénzügyi ösztönzők, fiskális intézkedések és hitelfeltételek szintje és feltételei meghatározásakor figyelembe vegyék az energiateljesítményre vonatkozó tanúsítványokban megadott energiateljesítményt, illetve azok ajánlásait.

(5)  Az energiateljesítményre vonatkozó tanúsítványban szerepel, hogy a tulajdonos vagy a bérlő hol kaphat részletesebb tájékoztatást a tanúsítványban ismertetett ajánlásokkal kapcsolatban.Emellett felvilágosítással szolgál az ajánlásokban foglaltak végrehajtásához szükséges lépésekről is, beleértve a rendelkezésre álló adó- és pénzügyi ösztönzőkről és finanszírozási lehetőségekről szóló tájékoztatást is.

(6)  Tekintettel az épületek energiateljesítményével kapcsolatban betöltendő vezető szerepükre, az állami hatóságok az általuk használt épületek energiateljesítményre vonatkozó tanúsítványokba foglalt ajánlásokat a tanúsítvány érvényességi ideje alatt végrehajtják.

(7)  A lakásokra vagy az épülettömbökben külön használatra szánt egységekre vonatkozó tanúsítványok a következőkön alapulhatnak:

   a) az egész épületre vonatkozó közös tanúsítvány a közös fűtési rendszerrel ellátott tömbökre, vagy
   b) az említett lakás vagy egység energiateljesítményének értékelésére.

(8)  Különálló családi házak tanúsítványa más, hasonló méretű és kivitelezésű, illetve hasonló tényleges energiateljesítmény-minőségű építményekkel való összevetés alapján is kiállítható, amennyiben az energiateljesítményre vonatkozó tanúsítványt kiadó szakértő garantálni tudja, hogy az épületek jellemzői egymásnak megfelelnek.

(9)  Az energiateljesítményt igazoló  tanúsítvány érvényessége nem haladhatja meg a 10 évet.

(10)  A Bizottság 2010. június 30-ig iránymutatásokat fogad el, amelyek minimumszabványokat állapítanak meg az energiateljesítményre vonatkozó tanúsítványok tartalma, nyelvezete és előterjesztése tekintetében.

Ezt az intézkedést, amelynek célja ezen irányelv nem alapvető fontosságú elemeinek kiegészítéssel történő módosítása, a 22. cikk (2) bekezdésében említett, ellenőrzéssel történő szabályozási bizottsági eljárással összhangban kell elfogadni.

(11)  Minden tagállam elismeri a másik tagállam által az ezen iránymutatásokkal összhangban kiállított tanúsítványokat, és nem korlátozza a pénzügyi szolgáltatásnyújtás szabadságát az abban a tagállamban kiállított tanúsítvánnyal kapcsolatos okokból.

(12)  A tagállamoktól kapott információk alapján és az érintett ágazatokkal konzultálva 2011-ig a 21. cikkben említett bizottsági eljárás keretében ki kell dolgozni egy európai uniós önkéntes tanúsítást a nem lakáscélú épületek energiateljesítményére vonatkozóan.

Az ezen irányelv nem alapvető fontosságú elemeinek kiegészítéssel történő módosítására irányuló intézkedéseket a 22. cikk (2) bekezdésében említett, ellenőrzéssel történő szabályozási bizottsági eljárással összhangban kell elfogadni.

A tagállamok 2012-ig bevezetik területükön az első bekezdésben említett, a nemzeti tanúsítási rendszer mellett működő európai uniós önkéntes tanúsítási rendszert.

12. cikk

Az energiateljesítményre vonatkozó tanúsítvány kiállítása

(1)  A tagállamok gondoskodnak arról, hogy minden felépült, értékesített vagy bérbe adott épületet vagy épületrészt, a nyilvánosság által gyakran látogatott, legalább 250 m2 hasznos alapterületű épületeket, valamint azon épületeket, amelyekben közintézmény működik, energiateljesítményre vonatkozó tanúsítvánnyal lássanak el.

(2)  A tagállamok előírják, hogy az épületek vagy épületrészek építésekor a tulajdonos energiateljesítményre vonatkozó igazolást kapjon a 17. cikkben említett, a tanúsítványt kiállító független szakértőtől vagy az épület eladójától.

(3)  A tagállamok előírják, hogy épületek vagy épületrészek értékesítésekor az összes hirdetésben megjelenjen az energiateljesítményre vonatkozó tanúsítványban feltüntetett számszerű energiateljesítmény-mutató, valamint hogy a leendő tulajdonos betekintést nyerjen az energiateljesítményre vonatkozó tanúsítványba.

Az épület értékesítőjének legkésőbb az adásvételi szerződés aláírásakor át kell adnia a tanúsítványt a leendő tulajdonosnak.

(4)  A tagállamok előírják, hogy épületek vagy épületrészek bérbeadásakor az összes hirdetésben megjelenjen az energiateljesítményre vonatkozó tanúsítványban feltüntetett számszerű energiateljesítmény-mutató, valamint hogy a leendő bérlő betekintést nyerjen az energiateljesítményre vonatkozó tanúsítványba.

Az épület bérbeadójának legkésőbb a bérleti szerződés aláírásakor át kell adnia a tanúsítványt a leendő bérlőnek.

(5)  Az épület tulajdonosa bármikor felkérhet egy akkreditációval rendelkező szakértőt, hogy készítse el, számítsa ki újra és frissítse az energiateljesítményre vonatkozó tanúsítványt, függetlenül attól, hogy az épületet éppen építik, felújítják, bérbe adják vagy értékesítik.

(6)  A tagállamok a 4. cikk (2) bekezdésében említett épület kategóriákat kizárhatják az e cikk (1), (2), (3) és (4) bekezdése alkalmazásából.

13. cikk

Az energiateljesítményre vonatkozó tanúsítvány kihelyezése

A tagállamok intézkedéseket tesznek annak biztosítására, hogy olyan esetben, amikor egy épületet hatóságok foglalnak el, vagy a nyilvánosság által gyakran látogatott, legalább 250m2 hasznos alapterületű épületek esetében az energiateljesítményre vonatkozó tanúsítványt helyezzenek ki a nyilvánosság számára jól látható helyre.

14. cikk

A fűtési rendszerek ellenőrzése

(1)  A tagállamok megteszik a szükséges intézkedéseket a legalább 20 kW effektív névleges teljesítményű, nem megújuló folyékony vagy szilárd tüzelőanyaggal fűtött kazánok rendszeres ellenőrzésére. Ez az ellenőrzés magában foglalja a kazán hatékonyságának, valamint az épület fűtési követelményeihez viszonyított méretezésének értékelését. A tagállamok felfüggeszthetik ezeket az ellenőrzéseket, amennyiben elektronikus felügyeleti és ellenőrzési rendszer működik.

(2)  A tagállamok a fűtési rendszer típusától és effektív névleges teljesítményétől függően eltérő gyakoriságot állapíthatnak meg az ellenőrzés tekintetében. A gyakoriság megállapításakor a tagállamok számításba veszik a fűtési rendszer felülvizsgálatának költségeit, valamint a felülvizsgálat nyomán jelentkező energiaköltség-megtakarítás várható összegét.

(3)  A 100 kW effektív névleges teljesítmény feletti kazánokból  álló fűtési rendszereket  legalább kétévente ellenőrzik.

Gázkazánok esetében ez az időszak négy évre kiterjeszthető.

(4)  Az (1), (2) és (3) bekezdésben foglaltaktól eltérően a tagállamok intézkedéseket hozhatnak  annak biztosítására, hogy a felhasználók tanácsot kapjanak a kazán kicserélésére, a fűtési rendszer egyéb módosításaira vagy olyan alternatív megoldásokra vonatkozóan, amelyek a kazán hatékonyságát és megfelelő méretét értékelik. E megközelítés összhatásának egyenértékűnek kell lennie a (1), (2) és a (3) bekezdésben említett rendelkezések hatásával.

Amennyiben a tagállamok e bekezdés első albekezdése alapján intézkedések végrehajtása mellett döntenek a Bizottságot legkésőbb 2011. június 30-ig jelentésben tájékoztatják a meghozott intézkedéseknek az (1), (2) és (3) bekezdésben foglaltakkal való egyenértékűségéről. A Bizottsághoz háromévente jelentést kell benyújtani. A jelentések akár a 2006/32/EK irányelv 14. cikkének (2) bekezdésében említett energiahatékonysági cselekvési tervek részeként is benyújthatók.

Amennyiben a Bizottság úgy ítéli meg, hogy a második albekezdésben említett, a tagállamok által készített jelentés nem bizonyítja az első albekezdésben említett intézkedés egyenértékűségét, a jelentés kézhezvételétől számított hat hónapon belül megkövetelheti, hogy a tagállam vagy nyújtson be további bizonyítékot, vagy pedig egyedi kiegészítő intézkedéseket hajtson végre. Amennyiben e felszólítást követő egy éven belül a Bizottság nem elégedett a benyújtott bizonyítékkal vagy a végrehajtott kiegészítő intézkedésekkel, visszavonhatja az eltérést.

15. cikk

A légkondicionáló rendszerek ellenőrzése

(1)  A tagállamok megteszik a szükséges intézkedéseket az 5 kW-nál nagyobb effektív névleges teljesítményű légkondicionáló és szellőztető rendszerek, valamint reverzibilis hőszivattyúk rendszeres ellenőrzésére. Az ellenőrzés magában foglalja a légkondicionáló rendszer hatékonyságának, valamint az épület hűtési követelményeihez viszonyított méretezésének értékelését. A szellőztető rendszerek ellenőrzésének magában kell foglalnia a légáramlások értékelését.

A tagállamok felfüggeszthetik ezeket az ellenőrzéseket, amennyiben elektronikus megfigyelő- és vezérlőrendszer működik, amely lehetővé teszi a rendszerek teljesítményének és biztonságának távellenőrzését.

(2)  A tagállamok a légkondicionáló rendszer, a szellőztető rendszer vagy a reverzibilis hőszivattyúk típusától és effektív névleges teljesítményétől függően eltérő gyakoriságot állapíthatnak meg az ellenőrzés tekintetében. A gyakoriság megállapításakor a tagállamok számításba veszik a felülvizsgálat költségeit, valamint a felülvizsgálat nyomán jelentkező energiaköltség-megtakarítás várható összegét.

(3)  Az (1) és (2) bekezdésben említett intézkedések meghatározásakor a tagállamok – amennyiben gazdasági és műszaki szempontból megvalósítható – biztosítják, hogy az ellenőrzéseket az ezen irányelv 13. cikkében említett, fűtési rendszerek és más műszaki rendszerek ellenőrzésével összhangban, valamint a szivárgások ellenőrzésének megfelelően hajtják végre az egyes fluortartalmú üvegházhatású gázokról szól, 2006. május 17-i, 842/2006/EK tanácsi rendeletben(17) meghatározottak szerint.

(4)  Az (1) és (2) bekezdéstől eltérve a tagállamok dönthetnek úgy, hogy intézkedéseket hoznak a felhasználóknak a légkondicionáló rendszerek cseréjével vagy egyéb módosításával kapcsolatban nyújtandó tanácsadás biztosításáról, amely magában foglalja a légkondicionáló rendszer hatékonyságának és megfelelő méretének értékelésére irányuló ellenőrzéseket. E megközelítés összhatásának egyenértékűnek kell lennie az (1) és a (2) bekezdésben említett rendelkezések hatásával.

Amennyiben a tagállamok az első albekezdésben említett intézkedéseket alkalmazzák, legkésőbb 2011. június 30-ig jelentést nyújtanak be a Bizottságnak ezen, valamint az (1) és (2) bekezdésben meghatározott intézkedések egyenértékűségéről. A Bizottsághoz háromévente jelentést kell benyújtani. A jelentések szerepelhetnek a 2006/32/EK irányelv 14. cikkének (2) bekezdésében említett energiahatékonysági cselekvési tervekben.

Amennyiben a Bizottság úgy ítéli meg, hogy a második albekezdésben említett, a tagállamok által készített jelentés nem bizonyítja az első albekezdésben említett intézkedés egyenértékűségét, a jelentés kézhezvételétől számított hat hónapon belül megkövetelheti, hogy a tagállam vagy nyújtson be további bizonyítékot, vagy pedig egyedi kiegészítő intézkedéseket hajtson végre. Amennyiben e felszólítást követő egy éven belül a Bizottság nem elégedett a benyújtott bizonyítékkal vagy a végrehajtott kiegészítő intézkedésekkel, visszavonhatja az eltérést.

16. cikk

Jelentés a fűtési és légkondicionáló rendszerek felülvizsgálatáról

(1)  Ez a cikk a fűtési és légkondicionáló rendszerek felülvizsgálatáról szóló jelentésekre vonatkozik.

(2)  Rendszeres időközönként felülvizsgálati jelentést kell kiállítani minden egyes ellenőrzött rendszerről. A felülvizsgálati jelentésnek az alábbiakat kell tartalmaznia:

  a) az ellenőrzött rendszer energiateljesítményének értékelése a következőkkel összevetve:
   i. a megvalósítható legjobb rendszer; és
   ii. hasonló típusú rendszer, amelynek az energiateljesítmény szempontjából lényeges minden alkotórésze teljesíti a vonatkozó rendelkezésekben előírt teljesítményszinteket;
   b) ajánlások az épületben vagy az épületrészben található rendszer energiateljesítményének költséghatékony javítására;

A b) pontban említett ajánlásoknak külön az adott rendszerre kell vonatkozniuk és világosan átlátható adatokat kell tartalmazniuk a költséghatékonyságot érintően. A költséghatékonyság értékelése egységes feltételrendszerre épül, amely többek között számol a megtakarított energiamennyiséggel, az érvényes energiaárakkal, valamint a beruházások kamatlábaival.

(3)  A felülvizsgálati jelentést az ellenőrnek át kell adnia az épület tulajdonosa vagy bérlője részére.

17. cikk

Független szakértők

(1)  A tagállamok biztosítják, hogy az épületek energiateljesítményének  tanúsítását, valamint a fűtési rendszerek és a légkondicionáló rendszerek ellenőrzését független, képesített, és elismert szakértők végezzék, akik önálló vállalkozóként is működhetnek, de lehetnek állami testületek  vagy magán vállalkozások  alkalmazottai is.

A szakértők akkreditálása szakértelmük és függetlenségük elbírálása alapján történik.

(2)  A tagállamok biztosítják a nemzeti képesítések és akkreditációk kölcsönös elismerését.

(3)   2011-ig a Bizottság iránymutatásokat készít, amelyek ajánlásokat tartalmaznak a szakértők rendszeres képzésére vonatkozó minimumszabványok tekintetében.

Ezt az intézkedést, amelynek célja ezen irányelv nem alapvető fontosságú elemeinek kiegészítéssel történő módosítása, a 22. cikk (2) bekezdésében említett, ellenőrzéssel történő szabályozási bizottsági eljárással összhangban kell elfogadni.

(4)  A tagállamok nyilvánosságra hozzák a képzésre és akkreditációra vonatkozó információkat. A tagállamok továbbá összeállítják és rendelkezésre bocsátják a képesített és akkreditált szakértők jegyzékét.

18. cikk

Független ellenőrzési rendszer

(1)  A tagállamok biztosítják, hogy a II. mellékletnek megfelelően független ellenőrzési rendszer jöjjön létre az energiateljesítményre vonatkozó tanúsítványok, valamint a fűtési és légkondicionáló rendszerek felülvizsgálatáról készült jelentések tekintetében. A tagállamok megosztott végrehajtási mechanizmusokat hoznak létre olyan szervezetekre vonatkozóan, amelyek felelősek az energiateljesítményre vonatkozó tanúsítványok és a fűtési és légkondicionáló rendszerek ellenőrzéséről szóló jelentések végrehajtásáért.

(2)  A tagállamok a független ellenőrzési rendszerek végrehajtásával kapcsolatos feladatköröket átruházhatják, feltéve, hogy a független ellenőrzési rendszereket a II. mellékletben foglaltaknak megfelelően hajtsák végre.

(3)  A tagállamok előírják, hogy a║ felülvizsgálati jelentéseket és az energiateljesítményre vonatkozó tanúsítványokat kérésre rendelkezésre kell bocsátani vagy be kell jegyeztetni azon illetékes hatóságoknál vagy testületeknél, amelyek a független ellenőrzési rendszerek végrehajtásának hatáskörével rendelkeznek.

19. cikk

Felülvizsgálat

A Bizottság a 22. cikk szerint létrehozott bizottság támogatásával, az alkalmazás során szerzett tapasztalatok és előrehaladás birtokában 2015-ig értékeli ezt az irányelvet és megfontolja annak felülvizsgálatát, továbbá szükség szerint javaslatokat tesz, többek között a következőkre:

   a) az épületek energiateljesítményét a primerenergia-fogyasztás és a szén-dioxid-kibocsátás alapján osztályozó módszertan;
   b) általános ösztönzők az épületekkel kapcsolatos további energiahatékonysági intézkedésekre;
   c) közösségi szintű követelmény megállapítására, amelynek értelmében a meglévő épületeknek nulla nettó energiafogyasztású épületeknek kell lenniük.

20. cikk

Tájékoztatás

(1)  A tagállamok megteszik a szükséges intézkedéseket, hogy tájékoztassák az épületek vagy épületrészek tulajdonosait és bérlőit azokról a különböző módszerekről és gyakorlati megoldásokról, amelyek az energiateljesítmény javítását szolgálják.

(2)  A tagállamok különösen az energiateljesítményre vonatkozó tanúsítványról és a felülvizsgálati jelentésről, ezek rendeltetéséről és céljáról, az energiateljesítmény javításának költséghatékony módozatairól, valamint az épület változatlan energiateljesítménnyel való üzemelésének közép- és hosszú távú pénzügyi következményeiről, továbbá a rendelkezésre álló pénzügyi eszközökről tájékoztatják az épületek tulajdonosait és bérlőit. A tájékoztatási kampányoknak ösztönözniük kell a tulajdonosokat és bérlőket, hogy teljesítsék legalább a 4. és 9. cikkben megállapított minimumkövetelményeket.

A tagállamok kérésére a Bizottság segítséget nyújt a tagállamok részére  az (1)bekezdésben és e bekezdés második albekezdésében rögzített célból indított  információs kampányok megszervezésében, amelyekkel közösségi programok keretében is foglalkozhatnak.

(3)  A tagállamok biztosítják, hogy a helyi és regionális hatóságokat bevonják azon programok elkészítésébe, amelyek célja tájékoztatás és képzés nyújtása, valamint a tudatosság növelése.

(4)  A tagállamok a helyi és regionális hatóságok részvételével azt is biztosítják, hogy megfelelő iránymutatást és képzést bocsássanak az ezen irányelv végrehajtásáért felelős személyek rendelkezésére az építési szabványok megtervezésén és végrehajtásán keresztül. Ennek az iránymutatásnak és képzésnek meg kell erősítenie különösen az energiateljesítmény javításának fontosságát, és lehetővé kell tennie annak vizsgálatát, hogy miként kapcsolható össze optimálisan az energiahatékonyság javítása, a megújuló energia használata, valamint a távfűtés és -hűtés alkalmazása az ipari vagy lakóterületek tervezésekor, kialakításakor, építésekor és felújításakor.

(5)  A kereskedelmi hasznosítású épületek tulajdonosai és bérlői kötelesek kicserélni információikat a tényleges energiafogyasztásról.

(6)  A tagállamok tájékoztatják a Bizottságot a következőkről:

   a) az épületek energiahatékonyságának javítását és a megújuló forrásokból származó energia felhasználását támogató nemzeti, regionális és helyi rendszerek;
   b) a megújuló forrásokból származó energia felhasználásának aránya az építőiparban nemzeti és regionális szinten, beleértve az arra vonatkozó egyedi információkat is, hogy a megújuló energia helyi berendezésekből, távhőellátó rendszerekből, távhűtési rendszerekből vagy kapcsolt energiatermelésből származik-e;

Ezeket az információkat fel kell tüntetni a 2006/32/EK irányelv 14. cikkének (2) bekezdésében említett energiahatékonysági cselekvési tervekben.

(7)  A tagállamok megteszik a szükséges intézkedéseket annak érdekében, hogy több szerelőt képezzenek ki, és biztosítsák a magasabb szintű szakértelmet nyújtó képzést az energiahatékonysági és megújuló energiával kapcsolatos technológiák telepítése és beépítése tekintetében, hogy azok betölthessék kulcsfontosságú szerepüket az épületek energiahatékonysága javításának elősegítésében.

(8)   2010-ig a Bizottság weboldalt hoz létre, amely a következő információkat tartalmazza:

   a) a 2006/32/EK irányelv 14. cikkének (2) bekezdésében említett energiahatékonysági cselekvési terv legújabb változatát;
   b) a közösségi szinten jelenleg érvényben lévő intézkedéseket, amelyek célja az épületek energiateljesítményének javítása, beleértve az alkalmazandó pénzügyi/adózási ösztönzőket, a megfelelő kérelmezési és kapcsolattartási adatokat;
   c) a nemzeti cselekvési tervek és az egyes tagállamokban az épületek energiahatékonyságának javítása céljából jelenleg működtetett nemzeti, regionális és helyi intézkedések részleteit, beleértve az alkalmazandó pénzügyi vagy adózási ösztönzőket, a megfelelő kérelmezési és kapcsolattartási adatokat;
   d) nemzeti, regionális és helyi szinten az épületek energiahatékonyságának javítására szolgáló bevált gyakorlatok példái;

Az első albekezdésben említett információkat olyan formában kell megadni, hogy valamennyi tagállamban könnyen hozzáférhető és érthető legyen a mindennapi bérlők, tulajdonosok és vállalkozások, valamint az összes helyi, regionális és nemzeti hatóság számára. Olyan formában kell tájékoztatást adni, amely támogatja a magánszemélyeket és szervezeteket abban, hogy egyszerűen felmérjék az épületek energiateljesítményének javítására rendelkezésükre álló támogatást, és összevethessék a támogatási intézkedéseket a tagállamok között.

21. cikk

Az I. melléklet kiigazítása a technikai fejlődésnek megfelelően

A Bizottság  az I. melléklet 3. és 4. pontját a műszaki fejlődéshez igazítja .

Az ezen irányelv nem alapvető fontosságú elemeinek módosítására irányuló intézkedéseket a 22. cikk (2) bekezdésében említett ellenőrzéssel történő szabályozási bizottsági eljárással összhangban kell elfogadni.

22. cikk

A bizottság

(1)  A Bizottság munkáját egy bizottság segíti.

(2)  Az erre a bekezdésre való hivatkozás esetén az 1999/468/EK határozat 5a. cikkének (1)–(4) bekezdését és 7. cikkét kell alkalmazni, ugyanezen határozat 8. cikkének rendelkezéseire is tekintettel.

23. cikk

Szankciók

A tagállamok meghatározzák az ezen irányelv alapján elfogadott nemzeti rendelkezések megsértése esetén alkalmazandó szankciókra vonatkozó szabályokat, és meghoznak minden szükséges intézkedést e szabályok végrehajtásának biztosítása érdekében. Az előírt szankcióknak hatékonynak, arányosnak és visszatartó erejűnek kell lenniük. A tagállamok legkésőbb 2010. december 31-ig értesítik ezekről a rendelkezésekről a Bizottságot, és haladéktalanul bejelentenek valamennyi későbbi, ezeket érintő módosítást. A tagállamok bizonyítják a 2006/32/EK irányelv 14. cikkének (2) bekezdésében említett energiahatékonysági cselekvési tervekben szereplő szankciókra vonatkozó szabályok hatékonyságát.

24. cikk

Átültetés a nemzeti jogba

(1)  A tagállamok legkésőbb 2010. december 31-ig elfogadják és kihirdetik azokat a törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezéseket, amelyek szükségesek ahhoz, hogy megfeleljenek ezen irányelv 2–18., 20. és 23. cikkének és az I–II. melléklet rendelkezéseinek. E rendelkezések szövegét, valamint a rendelkezések és az irányelv közötti megfelelést bemutató táblázatot haladéktalanul megküldik a Bizottságnak.

A tagállamok a 2., 3., 9., 11-13., 17., 18., 20 és 23. cikk vonatkozásában a rendelkezéseket legkésőbb 2010. december 31-től alkalmazzák.

A tagállamok a 4–8., 14–16. és a 18. cikk tekintetében a rendelkezéseket a közhivatalok által elfoglalt épületek esetében legkésőbb 2010. december 31-től, egyéb épületek vonatkozásában legkésőbb 2012. január 31-től alkalmazzák.

A tagállamok által elfogadott rendelkezéseknek hivatkozniuk kell erre az irányelvre, vagy hivatalos kihirdetésük alkalmával ilyen hivatkozással együtt kell megjelenniük. A rendelkezéseknek tartalmazniuk kell egy arra vonatkozó nyilatkozatot is, hogy a hatályban lévő törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezéseknek az ezen irányelvvel hatályon kívül helyezett irányelvre történő hivatkozásait erre az irányelvre történő hivatkozásként kell értelmezni. A hivatkozás módját és a nyilatkozat formáját a tagállamok határozzák meg.

(2)  A tagállamok megküldik a Bizottságnak nemzeti joguk azon főbb rendelkezéseinek szövegét, amelyeket az irányelv tárgykörében fogadnak el.

25. cikk

Hatályon kívül helyezés

A III. melléklet A. részében említett rendelettel módosított 2002/91/EK irányelv 2012. február 1-től hatályát veszti a III. melléklet B. részében meghatározott irányelv nemzeti jogba történő átültetésére és alkalmazására vonatkozó határidőkkel kapcsolatos tagállami kötelezettségek sérelme nélkül.

A hatályon kívül helyezett irányelvre való hivatkozásokat erre az irányelvre való hivatkozásként kell értelmezni, a VI. mellékletben foglalt megfelelési táblázatnak megfelelően.

26. cikk

Hatálybalépés

Ez az irányelv az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő  huszadik  napon lép hatályba.

27. cikk

Címzettek

Ennek az irányelvnek a tagállamok a címzettjei.

Kelt

az Európai Parlament részéről a Tanács részéről

az elnök az elnök

I.MELLÉKLET

Általános keretrendszer az épületek energiateljesítményének kiszámításához (a 3. cikk alapján)

(1)  Az energiateljesítmény meghatározásának alapja az épület szokásos használatával összefüggő különböző energiaszükségletek kielégítéséhez felhasznált primerenergia számított vagy tényleges éves mennyisége, amely jelzi az épület tervezett hőmérsékleti viszonyainak fenntartásához igényelt fűtésnek, illetve hűtésnek (azaz a túlmelegedés megakadályozásának) az energiaszükségletét. Az energiafogyasztást adott esetben a helyszínen megújuló forrásokból előállított energiával kell ellensúlyozni.

(2)  Az épületek energiateljesítményét jól érthető módon kell kifejezni, többek között a kWh/m2/év egységben kifejezett primerenergia-fogyasztásra vonatkozó számszerű mutató használatával.

Az épületek energiateljesítményének kiszámításához szükséges módszerek meghatározásakor az európai szabványokat és a vonatkozó közösségi jogszabályokat alkalmazzák, beleértve 2009/28/EK irányelvet.

Egy adott épületben a villamosenergia-felhasználás energiateljesítményének értékelésekor a végfelhasználói és primerenergia átváltási tényezőjében figyelembe kell venni a villamos energia megfelelő tüzelőanyag-szerkezetének súlyozott éves átlagát.

(3)  A módszer megállapításakor legalább a következő szempontokat figyelembe kell venni :

  a) az épület és a válaszfalak alábbi tényleges hőtani jellemzői .
   i. hőkapacitás;
   ii. szigetelés, amelyet a rendelkezésre álló legkevésbé hővezető anyaggal érnek el;
   iii. passzív fűtés;
   iv. hűtőelemek; és
   v. hőhidak;
   b) fűtőberendezés és melegvízellátás, beleértve ezek szigetelési jellemzőit;
   c) légkondicionáló berendezések, beleértve a hűtési rendszereket is;
   d) természetes és mechanikus szellőztetés , amely a légzáróságra is kiterjedhet;
   e) beépített világítórendszerek, amelyeket a világítástervezés során határoznak meg, figyelembe véve a helyiség szintjén ellátott funkciókhoz szükséges megfelelő megvilágítás szintjét, a jelen lévő személyeket, a megfelelő mértékű természetes fény rendelkezésre állását, a fényszint rugalmas meghatározását, ami figyelembe veszi a funkcióbeli különbségeket és azt, hogy a berendezést lakóépületekben vagy nem lakáscélú épületekben használják;
   f) az épület kivitele, helyzete és tájolása, beleértve a külső éghajlati körülményeket;
   g) passzív napenergia-hasznosító rendszerek és napsütés elleni védelem;
   h) beltéri klimatikus körülmények, beleértve a tervezett belső klímát;
   i) belső terhelések.

(4)  Ahol a számítás szempontjából jelentőséggel bírnak, figyelembe kell venni a következő szempontok kedvező hatását is:

   a) a helyi napfényviszonyok, aktív napenergia-hasznosító rendszerek és megújuló energiaforrásokon alapuló egyéb fűtési és villamosenergia-rendszerek;
   b) a kapcsolt energiatermelés által termelt elektromos áram;
   c) táv vagy tömbfűtési és -hűtési rendszerek;
   d) természetes világítás.

(5)  E számítások alkalmazásában az épületeket a következő kategóriákba kell megfelelően besorolni:

   a) különböző típusú egylakásos családi házak;
   b) lakótömbök;
   c) irodák;
   d) oktatási épületek;
   e) kórházak;
   f) szállodák és éttermek;
   g) sportlétesítmények;
   h) ║ kiskereskedelmi szolgáltató épületek;
   i) nagykereskedelmi és logisztikai épületek;
   j) egyéb energiafogyasztó épületek.

II.MELLÉKLET

Az energiateljesítményre vonatkozó tanúsítványok és felülvizsgálati jegyzőkönyvek független ellenőrzési rendszere

(1)  Azok az illetékes hatóságok vagy testületek, amelyekre az illetékes hatóság ráruházta a független ellenőrzési rendszer végrehajtásának hatáskörét, az évente az egyes szakértők által kibocsátott, energiateljesítményre vonatkozó tanúsítványok legalább 0,5%-át véletlenszerű ellenőrzésnek vetik alá. Ha a független szakértő csak kevés tanúsítványt ad ki, az illetékes hatóságok vagy szervek véletlenszerűen kiválasztanak legalább egy tanúsítványt, és azt ellenőrzésnek vetik alá. Az ellenőrzést az alábbiakban felsorolt három választható szint egyikén kell elvégezni, a kiválasztott tanúsítványoknak legalább egy statisztikailag szignifikáns hányadán:

   a) az épülettel kapcsolatban az energiateljesítményre vonatkozó tanúsítvány kiállításakor alapul vett adatok érvényességének, valamint a tanúsítványban feltüntetett eredményeknek a vizsgálata;
   b) a megadott adatok és a tanúsítványban feltüntetett eredmények hitelességének vizsgálata, az ajánlásokat is beleértve;
   c) az épülettel kapcsolatban az energiateljesítményre vonatkozó tanúsítvány kiállításakor alapul vett adatok, valamint a tanúsítványban feltüntetett eredmények – köztük az ajánlások – hitelességének teljes körű vizsgálata, valamint helyszíni ellenőrzés az épületben az energiateljesítményre vonatkozó tanúsítványban foglaltak és a minősített épület tényleges jellemzőinek összevetésére.

(2)  Amennyiben az ellenőrzések során kiderül, hogy nem tartották be a szabályokat, az illetékes hatóságok vagy szervek az ugyanazon szakértő által kiadott tanúsítványok közül véletlenszerűen kiválasztanak további ötöt, és ellenőrzésnek vetik alá azokat. Az illetékes hatóságok vagy szervek szankciókat szabnak ki a szakértőre, ha a további ellenőrzések során is szabálytalanságok derülnek ki; a legsúlyosabb szabálysértéseket a szakértő akkreditációjának visszavonásával büntetik.

(3)  Azok az illetékes hatóságok vagy testületek, amelyekre az illetékes hatóság ráruházta a független ellenőrzési rendszer végrehajtásának hatáskörét, az egyes szakértők által évente kibocsátott felülvizsgálati jelentések legalább 0,1 %-át véletlenszerű ellenőrzésnek vetik alá. Ha a független szakértő csak kevés felülvizsgálati jelentést ad ki, az illetékes hatóságok vagy szervek véletlenszerűen kiválasztanak legalább egy jelentést, és azt ellenőrzésnek vetik alá. Az ellenőrzést az alábbiakban felsorolt három választható szint egyikén kell elvégezni, a kiválasztott felülvizsgálati jelentéseknek legalább egy statisztikailag szignifikáns hányadán:

   a) a vizsgált épületgépészeti rendszerrel kapcsolatban kiadott felülvizsgálati jelentéshez alapul vett adatok érvényességének, valamint a felülvizsgálati jelentésben feltüntetett eredményeknek a vizsgálata;
   b) a megadott adatok és a felülvizsgálati jelentésben feltüntetett eredmények hitelességének vizsgálata, az ajánlásokat is beleértve;
   c) az épületgépészeti rendszerrel kapcsolatban a felülvizsgálati jelentés kiállításakor alapul vett adatok, valamint a felülvizsgálati jelentésben feltüntetett eredmények, köztük az ajánlások hitelességének teljes körű vizsgálata, helyszíni ellenőrzés az épületben a felülvizsgálati jelentésben foglaltak és a minősített épületgépészeti rendszer tényleges jellemzőinek összevetésére.

(4)  Amennyiben az ellenőrzések során kiderül, hogy nem tartották be a szabályokat, az illetékes hatóságok vagy szervek az ugyanazon szakértő által kiadott felülvizsgálati jegyzőkönyvek közül véletlenszerűen kiválasztanak további ötöt, és ellenőrzésnek vetik alá azokat. Az illetékes hatóságok vagy szervek szankciókat szabnak ki a szakértőre, ha a további ellenőrzések során is szabálytalanságok derülnek ki; a legsúlyosabb szabálysértéseket a szakértő akkreditációjának visszavonásával büntetik.

III.MELLÉKLET

A. rész

A hatályon kívül helyezett irányelv és módosítása

(a 25. cikk alapján)

2002/91/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv

(HL L 1, 2003.1.4., 65. o.)

1137/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet

(HL L 311., 2008.11.21., 1. o )

kizárólag a melléklet 9.9 pontja

B. rész

A nemzeti jogba való átültetésre és alkalmazására előírt határidők listája

(a 25. cikk alapján)

Irányelv

Az átültetés határideje

Alkalmazás dátuma

2002/91/EK

2006. január 4.

kizárólag a 7., 8. és 9. cikk vonatkozásában 2009. január 4.

IV. melléklet

A költségoptimalizált szintek kiszámítására vonatkozó közös módszerek elvei

A költségoptimalizált szintek kiszámítására vonatkozó közös módszerek megállapításakor a Bizottság legalább az alábbi elveket veszi figyelembe:

   meghatározzák azokat a referenciaépületeket, amelyek funkciójuk és földrajzi elhelyezkedésük szempontjából (beleértve a beltéri és kültéri éghajlati viszonyokat is) reprezentatívak. A referenciaépületek felölelik az új és meglévő nem lakáscélú és lakóépületeket is;
   meghatározzák az energiahatékonyság műszaki csomagjait (például az épület vagy épületrészek külső térelhatárolóinak szigetelése vagy energiahatékonyabb épületgépészeti rendszerek) és az értékelendő energiaellátási intézkedéseket;
   meghatározzák a nulla nettó energiafelhasználású épületek megvalósítását célzó teljes műszaki csomagokat;
   értékelik a referenciaépületek fűtő- és hűtőenergia-igényét, a szállított energiát, az épületek által felhasznált primerenergiát és a szén-dioxid-kibocsátást (beleértve a meghatározott és alkalmazott műszaki csomagokat is);
   értékelik a referenciaépületekre alkalmazott műszaki csomagoknak megfelelő, energiával kapcsolatos beruházások költségeit, energiaköltségeket és egyéb működési költségeket;
   értékelik a regionális/helyi munkaerő költségeit, ideértve az anyagokét is.

Amikor a referenciaépületre alkalmazott intézkedések műszaki csomagjai alapján kiszámítják egy épület életciklusköltségeit, és azt összefüggésbe állítják az energiahatékonysággal és/vagy a CO2-kibocsátással, értékelni kell az energiateljesítményre vonatkozó minimumkövetelmények különböző szintjeinek költséghatékonyságát.

V. melléklet:

Az épületek energiateljesítményének javítására irányuló pénzügyi eszközök

A nemzeti szabályozás sérelme nélkül a tagállamok a következő listán szereplő pénzügyi eszközök közül legalább kettőt végrehajtanak:

   a) az energiatakarékos, magas energiateljesítményű és megújuló energián alapuló termékekre és szolgáltatásokra felszámított HÉA csökkentése;
   b) egyéb adócsökkentés az energiatakarékos áruk és szolgáltatások vagy az energiahatékony épületek tekintetében, beleértve a jövedelem- vagy ingatlanadó-kedvezményeket is;
   c) közvetlen támogatások;
   d) támogatott hitelprogramok vagy alacsony kamatú hitelek;
   e) támogatási rendszerek;
   f) hitelgarancia-rendszerek;
   g) követelmények az energiaszolgáltatókkal szemben vagy megállapodás velük arról, hogy nyújtsanak pénzügyi támogatást minden fogyasztói kategória számára.

VI.MELLÉKLET

Megfelelési táblázat

2002/91/EK irányelv

Ez az irányelv

1. cikk

1. cikk

2. cikk, bevezető szöveg

2. cikk, bevezető szöveg

2. cikk, (1) bekezdés

2. cikk, (1) bekezdés

-

2. cikk, (5) bekezdés

2. cikk, (2) bekezdés

2. cikk, (6) bekezdés és I. melléklet

-

2. cikk, (7), (9), (11) és (12) bekezdés

2. cikk, 3. pont

2. cikk, (13) bekezdés

2. cikk, 4. pont

2. cikk, (14) bekezdés

-

2. cikk, (15) bekezdés

2. cikk, 5. pont

2. cikk, (16) bekezdés

2. cikk, 6.pont

2. cikk, (17) bekezdés

2. cikk, 7.pont

2. cikk, (18) bekezdés

2. cikk, 8.pont

2. cikk, (19) bekezdés

3. cikk

20. cikk és I. melléklet

4. cikk, (1) bekezdés

4. cikk, (1) bekezdés

4. cikk, (2) bekezdés

-

4. cikk, (3) bekezdés

4. cikk, (2) bekezdés

-

4. cikk, (3) bekezdés

-

4. cikk, (4) bekezdés

-

5. cikk

5. cikk

6. cikk, (1) bekezdés

-

6. cikk

7. cikk

-

8. cikk

-

9. cikk

7. cikk, (1) bekezdés

11. cikk, (7) bekezdés, 12. cikk (1), (2), (3), (4) és (6) bekezdés

7. cikk, (2) bekezdés

11. cikk, (1) és (2) bekezdés

7. cikk, (3) bekezdés

13. cikk

-

12. cikk, (4), (7) és (8) bekezdés

8. cikk, bevezető szöveg

14. cikk, bevezető szöveg

8. cikk, a) pont

14. cikk, (1) és (3) bekezdés

-

14. cikk, (2) bekezdés

8. cikk, b) pont

14. cikk, (4) bekezdés

9. cikk

15. cikk, (1) bekezdés

-

15. cikk, (2) bekezdés

-

16. cikk

10. cikk

17. cikk

-

18. cikk

11. cikk, bevezető szöveg

19. cikk, bevezető szöveg

11. cikk, a) pont

-

-

19. cikk, a) alpont

11. cikk, b) pont

19. cikk, b) alpont

12. cikk

20. cikk

13. cikk

21. cikk

14. cikk, (1) bekezdés

22. cikk, (1) bekezdés

14. cikk, (2) bekezdés

22. cikk, (2) bekezdés

-

23. cikk

15. cikk, (1) bekezdés

24. cikk, (1) és (2) bekezdés

15. cikk, (2) bekezdés

-

-

25. cikk

16. cikk

26. cikk

17. cikk

27. cikk

Melléklet

I. melléklet

-

II–VI. melléklet

(1) HL C 77., 2002.3.28., 1. o.
(2) 2009. május 13-i vélemény. (HL-ben még nem tették közzé).
(3) 2009. április 21-i vélemény. (HL-ben még nem tették közzé).
(4) Az Európai Parlament 2009. április 23- álláspontja.
(5) HL L 1, 2003.1.4., 65. o.
(6) Lásd a VI. melléklet A. részét.
(7) Elfogadott szövegek: P6_TA(2009)0038.
(8) HL L 140., 2009.6.5., 136. o.
(9) HL L 140., 2009.6.5., 16. o.
(10) HL L 114, 2006.4.27., 64. o.
(11) HL L 255., 2005.9.30., 22. o.
(12) HL L 184, 1999.7.17., 23. o.
(13) HL L...
(14) HL L... (COD(2007)0195).
(15) HL L 210., 2006.7.31., 1. o.
(16) HL L 210., 2006.7.31., 25. o.
(17) HL L 161., 2006.6.14., 1. o.


Hitelminősítő intézetek ***I
PDF 279kWORD 70k
Állásfoglalás
Szöveg
Az Európai Parlament 2009. április 23-i jogalkotási állásfoglalása a hitelminősítő intézetekről szóló európai parlamenti és tanácsi rendeletre irányuló javaslatról (COM(2008)0704 – C6-0397/2008 – 2008/0217(COD))
P6_TA(2009)0279A6-0191/2009

(Együttdöntési eljárás: első olvasat)

Az Európai Parlament,

–   tekintettel a Bizottságnak az Európai Parlamenthez és a Tanácshoz intézett javaslatára (COM(2008)0704),

–   tekintettel az EK-Szerződés 251. cikkének (2) bekezdésére és 95. cikkére, amelyek alapján a Bizottság javaslatát benyújtotta a Parlamenthez (C6-0397/2008),

–   tekintettel Tanács képviselőjének 2009. április 23-i írásbeli kötelezettségvállalására, amely szerint elfogadja a módosított javaslatot az EK-Szerződés 251. cikke (2) bekezdése második albekezdésének első franciabekezdésével összhangban,

–   tekintettel eljárási szabályzata 51. cikkére,

–   tekintettel a Gazdasági és Monetáris Bizottság jelentésére és a Jogi Bizottság véleményére (A6-0191/2009),

1.   jóváhagyja a Bizottság javaslatát, annak módosított formájában;

2.   felhívja a Bizottságot, hogy utalja az ügyet újból a Parlamenthez abban az esetben, ha javaslatát lényegesen módosítani kívánja, vagy helyébe másik szöveget szándékozik léptetni;

3.   utasítja elnökét, hogy továbbítsa a Parlament álláspontját a Tanácsnak és a Bizottságnak.

Az Európai Parlament álláspontja, amely első olvasatban 2009. április 23-án került elfogadásra a hitelminősítő intézetekről szóló .../2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet elfogadására tekintettel

P6_TC1-COD(2008)0217


(A Parlament és a Tanács megállapodása következtében a Parlament első olvasatban elfogadott álláspontja megegyezik a végleges jogszabállyal, a(z) .../.../EK rendelettel.)


A tengeri és belvízi közlekedést igénybe vevő utasok jogai ***I
PDF 484kWORD 206k
Állásfoglalás
Egységes szerkezetbe foglalt szöveg
Függelék
Függelék
Függelék
Függelék
Az Európai Parlament 2009. április 23-i jogalkotási állásfoglalása a tengeri és belvízi közlekedést igénybe vevő utasok jogairól, valamint a fogyasztóvédelmi jogszabályok alkalmazásáért felelős nemzeti hatóságok közötti együttműködésről szóló 2006/2004/EK rendelet módosításáról szóló európai parlamenti és tanácsi rendeletre irányuló javaslatról (COM(2008)0816 – C6-0476/2008 – 2008/0246(COD))
P6_TA(2009)0280A6-0209/2009

(Együttdöntési eljárás: első olvasat)

Az Európai Parlament,

–   tekintettel a Bizottságnak az Európai Parlamenthez és a Tanácshoz intézett javaslatára (COM(2008)0816),

–   tekintettel az EK-Szerződés 251. cikkének (2) bekezdésére, 71. cikkének (1) bekezdésére és 80. cikkének (2) bekezdésére, amely alapján a Bizottság javaslatát benyújtotta a Parlamenthez (C6-0476/2008),

–   tekintettel eljárási szabályzata 51. cikkére,

–   tekintettel a Közlekedési és Idegenforgalmi Bizottság jelentésére és a Jogi Bizottság véleményére (A6-0209/2009),

1.   jóváhagyja a Bizottság javaslatát, annak módosított formájában;

2.   felhívja a Bizottságot, hogy utalja az ügyet újból a Parlamenthez abban az esetben, ha javaslatát lényegesen módosítani kívánja, vagy helyébe másik szöveget szándékozik léptetni;

3.   utasítja elnökét, hogy továbbítsa a Parlament álláspontját a Tanácsnak és a Bizottságnak.

Az Európai Parlament álláspontja amely első olvasatban 2009. április 23-án került elfogadásra a tengeri és belvízi közlekedést igénybe vevő utasok jogairól, valamint a fogyasztóvédelmi jogszabályok alkalmazásáért felelős nemzeti hatóságok közötti együttműködésről szóló 2006/2004/EK rendelet módosításáról szóló .../2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet elfogadására tekintettel

P6_TC1-COD(2008)0246


(EGT-vonatkozású szöveg)

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Közösséget létrehozó szerződésre és különösen 71. cikkének (1) bekezdésére és 80. cikkének (2) bekezdésére,

tekintettel a Bizottság javaslatára║,

tekintettel az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság véleményére(1),

tekintettel a Régiók Bizottságának véleményére(2),

a Szerződés 251. cikkében megállapított eljárásnak megfelelően(3),

mivel:

(1)  A tengeri közlekedésben a Közösség fellépésének egyebek mellett azt a célt kell szolgálnia, hogy az utasok számára más közlekedési módokhoz hasonló, magas szintű védelmet biztosítson. Ezenkívül teljes mértékben figyelembe kell vennie általában a fogyasztóvédelmi követelményeket.

(2)  Mivel a szállítási szerződésekben a tengeri utasok a gyengébb felek, az utasok jogait e tekintetben állampolgárságuktól vagy a Közösségen belüli lakóhelyüktől függetlenül védeni kell.

(3)  A tengeri és belvízi személyszállítás egységes piacának valamennyi állampolgár javát kell szolgálnia. Következésképpen a fogyatékosság, életkor vagy egyéb tényező miatt fogyatékkal élő és csökkent mozgásképességű személyeknek a többi állampolgáréhoz hasonló lehetőségeket kell biztosítani a kereskedelmi célú tengeri személyszállítás igénybevételénél. A fogyatékkal élő és a csökkent mozgásképességű személyek a többi állampolgárral azonos jogokkal rendelkeznek a szabad mozgás, a szabad választás és a megkülönböztetésmentesség tekintetében.

(4)  A fogyatékkal élő személyek jogairól szóló ENSZ-egyezmény 9. cikkére figyelemmel és annak érdekében, hogy a fogyatékkal élő és a csökkent mozgásképességű személyek a többi állampolgárhoz hasonló lehetőségekkel rendelkezzenek, amikor tengeren és belvízen utaznak, meg kell határozni az utazás közben érvényes megkülönböztetésmentességre és segítségnyújtásra vonatkozó szabályokat. Ezeknek a személyek szállítását el kell vállalni és a szállítást a fogyatékosságra vagy mozgásképtelenségre hivatkozva nem lehet megtagadni ▌. A kikötőkben és – ahol nincs kikötő – a fel- és a leszálló helyeken, illetve a személyhajók fedélzetén biztosítani kell számukra a segítségnyújtás igénybevételéhez való jogot. A társadalmi beilleszkedés elősegítése érdekében ehhez a segítséghez az érintett személyeknek díjmentesen kell hozzájutniuk. A fuvarozóknak – lehetőség szerint az európai szabványosítási rendszerre támaszkodva – meg kell határozniuk az akadálymentesítés szabályait.

(5)  Az új kikötők és – ahol vannak – terminálok tervezésével, illetve a meglévők nagyobb átalakításával kapcsolatos döntések meghozatala során a kikötőket üzemeltető vezetésnek és fuvarozóknak ▌ figyelembe kell venniük a fogyatékkal élő, illetve a csökkent mozgásképességű személyek igényeit. Hasonlóképpen ▌ ezeket az igényeket az új vagy újonnan átalakítandó személyhajók tervezésével kapcsolatos döntések meghozatala során is figyelembe kell venni a személyhajókra vonatkozó biztonsági szabályokról és követelményekről szóló, 1998. március 17-i 98/18/EK tanácsi irányelv(4) szerint.

(6)  A Szerződés hatálya tartozó tagállami területen található kikötőkben nyújtandó segítségnek többek között lehetővé kell tennie, hogy a fogyatékkal élő és a csökkent mozgásképességű személyek a kikötő egy kijelölt érkezési pontjáról eljussanak a személyhajóig, továbbá a személyhajótól eljussanak a kikötő egy kijelölt távozási pontjáig, beleértve a be- és kiszállást is.

(7)  A segítségnyújtást úgy kell finanszírozni, hogy annak terhe egyenlően oszoljon meg a fuvarozó szolgáltatásait igénybe vevő valamennyi utas között, és elkerülhető legyen a fogyatékkal élő, illetve csökkent mozgásképességű személyek szállításában való ellenérdekeltség. A finanszírozás legalkalmasabb módjának az látszik, ha a fuvarozást igénybe vevő minden utas a menetjegy alapárába beépített díjat fizeti. A díjat teljes mértékben átlátható módon kell kialakítani és alkalmazni.

(8)  A fogyatékkal élő és csökkent mozgásképességű személyeknek nyújtandó segítség megszervezésénél és alkalmazottaik képzésénél a fuvarozóknak figyelembe kell venniük a Nemzetközi Tengerészeti Szervezet (IMO) "Javaslatok a személyhajók idős és mozgássérült személyek igényeinek megfelelő tervezésére és üzemeltetésére vonatkozóan" című körlevelét(5).

(9)  A fogyatékkal élők vagy mozgásukban korlátozott személyek beszállására vonatkozó rendelkezések nem sérthetik az utasok beszállására vonatkozó hatályos nemzetközi, közösségi vagy nemzeti általános szabályokat.

(10)  Az utasokat megfelelően tájékoztatni kell abban az esetben, ha valamely járatot törölnek vagy az késik. A tájékoztatással elő kell segíteni, hogy az utasok a szükséges intézkedéseket megtehessék, ha pedig kell, a többi csatlakozási lehetőségről tájékozódjanak.

(11)  Csökkenteni kell az utasok részére az utazások törléséből vagy hosszú késéséből származó kényelmetlenségeket. Ennek érdekében az utasokról megfelelően gondoskodni kell, és biztosítani kell a számukra azt a lehetőséget, hogy az utazást lemondják és a menetjegy ellenértékét visszakapják vagy kielégítő feltételek mellett másik útvonalat válasszanak.

(12)  A fuvarozóknak rendelkezniük kell a járat késése vagy törlése esetén az utasoknak a menetjegy árának adott százalékában fizetendő kártérítésről, kivéve azt az esetet, amikor a késés vagy a törlés oka olyan rendkívüli körülmény, amelyet minden ésszerű intézkedés megtétele esetén sem lehetett volna elkerülni.

(13)  A fuvarozóknak együtt kell működniük az utasok ellátását és támogatását az utazást érintő bármilyen fennakadás és különösen hosszú késés esetében javító nemzeti vagy európai szintű intézkedések elfogadása érdekében.

(14)  Ez a rendelet nem érinti az utasoknak a szervezett utazási formákról szóló 90/314/EGK tanácsi irányelvben(6) meghatározott jogait. Ez a rendelet nem alkalmazandó abban az esetben, ha a szervezett utat nem a szállítást végző tengeri járat törlése miatt törlik.

(15)  Az utasokat az e rendelet által előírt jogaikról teljes körű tájékoztatásban kell részesíteni, hogy ezeket a jogaikat ténylegesen gyakorolhassák is. A tengeri és belvízi közlekedést igénybe vevő utasok jogai közé tartozik az is, hogy utazás előtt és alatt a szolgáltatásokról tájékoztatást kell kapniuk. A tengeri és belvízi közlekedést igénybe vevő utasoknak szóló valamennyi tájékoztatást ▌ a fogyatékkal élő és a csökkent mozgásképességű személyek számára is hozzáférhető formában is biztosítani kell.

(16)  A tagállamoknak felügyelniük és biztosítaniuk kell e rendelet teljesítését, és ki kell jelölniük egy megfelelő szervet a végrehajtással összefüggő feladatok ellátására. Az ellenőrzés nem érintheti az utasok azon jogát, hogy a nemzeti jog alapján bírósághoz forduljanak jogorvoslatért.

(17)  Az utasok jogainak gyakorlását a fuvarozók által a panaszok kezelésére bevezetett megfelelő eljárások révén vagy, adott esetben, a panaszoknak az érintett tagállam által arra kijelölt szervhez ▌ történő továbbításával kell biztosítani.

(18)  A kikötőben vagy a fel- és leszálló helyeken biztosított segítségnyújtásra vonatkozó panasszal a kikötő helye szerinti tagállam által e rendelet végrehajtására kijelölt szervhez ▌ kell fordulni. A fuvarozó által a tengeren nyújtott segítségnyújtásra vonatkozó panasszal a fuvarozó működési engedélyét kiadó tagállam által e rendelet végrehajtására kijelölt szervhez ▌ kell fordulni. Az e rendelet végrehajtására kijelölt szervnek olyan hatáskörrel és képességgel kell rendelkeznie, hogy a panaszokat kivizsgálhassa és a jogviták peren kívüli rendezését elősegíthesse.

(19)  A Bizottságnak javaslatot kell tennie az utasok jogaira vonatkozó világos szabályokra – a felelősségek, a kötelezettségek, az elérhetőség és a fogyatékkal élő, illetve mozgásukban korlátozott személyek jogai tekintetében – az utasok szárazföld és tenger, illetve belvízi hajóútvonalak közötti átszállóhelyein.

(20)  A tagállamoknak meg kell állapítaniuk az e rendelet megszegése esetén alkalmazandó szankciókat, és biztosítaniuk kell a szankciók alkalmazását. A szankcióknak – amelyek magukban foglalhatják az érintett személy számára fizetendő kártérítés elrendelését is – hatékonyaknak, arányosaknak és visszatartó erejűeknek kell lenniük.

(21)  Mivel e rendelet céljait – nevezetesen az utasoknak a tagállamok mindegyikében nyújtandó magas színvonalú és egységes védelmet és segítséget, valamint annak biztosítását, hogy az egységes piacon a gazdasági szereplők összehangolt feltételek között működjenek – a tagállamok nem tudják kielégítően megvalósítani, és ezért az intézkedés terjedelme vagy hatásai miatt azok közösségi szinten jobban megvalósíthatók, a Közösség intézkedéseket hozhat a Szerződés 5. cikkében meghatározott szubszidiaritás elvének megfelelően. Az említett cikkben rögzített arányosság elvével összhangban e rendelet nem lépi túl az e célok eléréséhez szükséges mértéket.

(22)  Az utasok jogaival kapcsolatos jövőbeli európai jogalkotási kezdeményezés esetén ésszerűbb lenne az összes szállítóeszközre kiterjedő horizontális jogalkotási megközelítés, tekintettel a kombinált szállítás használata iránti igényre.

(23)  A rendelet végrehajtásának a fogyasztóvédelmi jogszabályok alkalmazásáért felelős nemzeti hatóságok közötti együttműködésről szóló, 2004. október 27-i 2006/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendeleten (rendelet a fogyasztóvédelmi együttműködésről)(7) kell alapulnia. A 2006/2004/EK rendeletet ezért ennek megfelelően módosítani kell.

(24)  A személyes adatok feldolgozása vonatkozásában az egyének védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról szóló, 1995. október 24-i 95/46/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv(8) szigorú végrehajtása szükséges ahhoz, hogy garantálni lehessen a tengeri és belvízi közlekedést igénybe vevő utasok magánéletének védelmét, illetve biztosítani lehessen, hogy a kért információk kizárólag az e rendeletben meghatározott, segítségnyújtással kapcsolatos kötelezettségek teljesítését szolgálják, és az utasok rovására nem élnek azokkal vissza.

(25)  Ez a rendelet tiszteletben tartja az alapvető jogokat, és különösen szem előtt tartja az Európai Unió Alapjogi Chartája által elismert elveket,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

I. fejezet

Általános rendelkezések

1. cikk

Tárgy

Ez a rendelet az alábbiakra vonatkozóan állapít meg szabályokat:

   1. az utasok közötti megkülönböztetés tilalma a fuvarozók által felajánlott szállítási feltételek tekintetében;
   2. a fogyatékkal élő és csökkent mozgásképességű személyeket megillető megkülönböztetésmentesség és kötelező segítségnyújtás;
   3. a fuvarozók kötelezettségei az utasokkal szemben törlés vagy késés esetén;
   4. az utasok számára minimálisan nyújtandó tájékoztatás;
   5. a panaszok kezelése;
   6. az utasok jogainak érvényesítése.

2. cikk

Hatály

(1)  Ezt a rendeletet a Szerződés hatálya alá tartozó tagállamok területén található kikötők vagy be- és kiszállóhelyek között közlekedő vagy kikötő tengeri utasok és személyszállító hajót igénybe vevő belvízi utasok szállítására kell alkalmazni, beleértve a sétahajózási forgalmat is.

(2)  A tagállamok a közszolgáltatási szerződésekkel érintett szolgáltatásokat érintően mentességet adhatnak, ha ezek a szerződések az e rendeletben előírtakhoz hasonló mértékű utasjogokat biztosítanak.

(3)  A tagállamok kizárhatják e rendelet hatálya alól a városi és külvárosi közlekedési szolgáltatásokat, amennyiben biztosítják, hogy a rendelet céljait szabályozási intézkedések révén is elérik, és ha az e rendeletben előírtakhoz hasonló szintű utasjogokat biztosítanak.

3. cikk

Meghatározások

E rendelet alkalmazásában a következő meghatározásokat kell alkalmazni:

   a) "fogyatékkal élő személy" vagy "csökkent mozgásképességű személy": bármely személy, akinek mozgásképessége a közlekedés során bármilyen fizikai (érzék- vagy mozgásszervi, állandó vagy időleges) fogyatékosság, értelmi vagy pszichoszociális fogyatékosság vagy sérülés, vagy más fogyatékossághoz vezető ok, illetve kor miatt korlátozott, és akinek helyzete kellő figyelmet igényel, és szükségessé teszi a valamennyi utas rendelkezésére álló szolgáltatás hozzáigazítását az érintett személy egyéni igényeihez;
   b) "törlés": egy korábban betervezett olyan járat üzemeltetésének lemondása, amelyre legalább egy helyfoglalást leadtak;
   c) "késés": a közzétett menetrend szerinti indulási vagy érkezési időpont, és az utas tényleges vagy várt indulásának vagy érkezésének időpontja közötti időkülönbség;
   d) "fuvarozó": az utazásszervezőt kivéve az a személy, aki szállítási szerződést kötött vagy akinek a nevében ilyet kötöttek, vagy a teljesítő fuvarozó, függetlenül attól, hogy a szállítást ténylegesen ez a személy vagy egy teljesítő fuvarozó végezte-e;
   e) "kereskedelmi célú tengeri személyszállítás": a tengeri személyszállító által önállóan vagy szervezett utazás részeként, ellenérték fejében, az utazóközönség számára ajánlott menetrend szerinti vagy nem menetrend szerinti járatra irányuló szolgáltatás;
   f) "teljesítő fuvarozó": a fuvarozóval és az utazásszervezővel nem azonos személy, aki ténylegesen teljesíti a szállítást, vagy annak egy részét;
   g) "kikötő": átalakított és berendezésekkel felszerelt vízi és szárazföldi terület, amely lehetővé teszi első sorban hajók fogadását, azok ki- és berakodását, áruk tárolását, belföldön fuvarozott áruk fogadását és feladását, illetve személyhajók esetében a fel- és leszállást;
   h) "fel- és leszállóhely": a kikötővel nem azonos vízi és szárazföldi terület, ahol az utasok rendszeresen fel- és leszállnak;
   i) "hajó": tengeren vagy belvízi úton közlekedő vízi jármű, a légpárnás járművek kivételével;
   j) "szállítási szerződés": a fuvarozó ▌ és az utas között egy vagy több szállítási szolgáltatás biztosítására létrejött szállítási szerződés, függetlenül attól, hogy a menetjegyet fuvarozótól, utazásszervezőtől, menetjegy-értékesítőtől vagy az interneten keresztül vásárolták-e meg;
   k) "jegy": érvényes, szállításra jogosító dokumentum vagy azzal egyenértékű nem papíralapú eszköz, beleértve az elektronikus formát is, amelyet a fuvarozó vagy annak valamely meghatalmazott menetjegy-értékesítője adott ki vagy engedélyezett;
   l) "menetjegy-értékesítő": ▌ a fuvarozó vagy utazásszervező nevében ▌ tengeri közlekedési szolgáltatásokat – beleértve a szervezett utazások keretében értékesített szolgáltatásokat is – értékesítő közvetítő;
   m) "utazásszervező": a 90/314/EGK rendelet 2. cikkének (2) ▌ bekezdése szerinti, a fuvarozóval nem azonos szervező ▌;
   n) "helyfoglalás": utazásra jogosító, papír- vagy elektronikus formátumú engedély, az előzetesen megerősített, személyre szabott szállítási megállapodásnak megfelelően;
   o) "személyhajó": 12 főnél több utast szállító hajó;
   p) "kikötőhatóság" vagy "kikötőt üzemeltető szerv": az a szerv, amelynek a nemzeti jogszabályok alapján – akár egyéb tevékenységhez kapcsolódóan – feladata különösen a kikötői létesítmények igazgatása és kezelése, és a kikötőben vagy ennek rendszerén belül jelen lévő üzemeltetők tevékenységeinek összehangolása, valamint ellenőrzése. Több szervből is állhat és egynél több kikötőért is felelhet.
   q) "sétahajózás": szállás és más szolgáltatások biztosításával kiegészülő olyan, egy napnál (éjszakánál) hosszabb személyszállító tevékenység, amely során a hajó nem két vagy több kikötő között rendszeresen vagy menetrend szerint közlekedik, hanem olyan utasokkal, akik általában a beszállás szerinti kikötőbe érkeznek vissza;
   r) "hozzáférhető forma": a tájékoztatás olyan formája, amely minden utas számára hozzáférhető, azaz szöveg, Braille-írás, audio és/vagy elektronikus formában. A piktogramok, a hangosbemondók és a feliratok is a hozzáférhető formák példái lehetnek, ám nem korlátozódnak azokra, és a technológiai fejlődés függvényében változhatnak;
   s) "utas" bármely, a fuvarozóval kötött szállítási szerződés alapján utazó személy, a járműveket, az áruk szállítását végző járműveket, pótkocsikat, vagy rakományként szállított árukat, illetve kereskedelmi árukat kísérő személyek kivételével;
   t) "érkezés": az a tényleges időpont, amikor a hajó az érkezési kikötőben lehorgonyoz;
   u) "indulás": az a tényleges időpont, amikor a hajó hajózásra alkalmas;
   v) "jegyár": a fedélzeten történő szállításért és szállásért fizetett összeg. Nem tartozik bele az étkezések ára, valamint egyéb, a fedélzeten végzett tevékenységek, illetve vásárlás.
   w) "vis maior (erőhatalom)": olyan esemény vagy körülmény, amelyet még a megfelelő intézkedések megtétele ellenére sem lehet elkerülni, pl. háború, megszállás, külső ellenség cselekménye, ellenségeskedés (attól függetlenül, hogy sor kerül-e hadüzenetre), polgárháború, lázadás, forradalom, zendülés, katonai vagy jogellenes hatalomátvétel vagy hatalombirtoklás, illetve elkobzás, terrorcselekmény, államosítás, kormányzati szankció, blokád, embargó, munkaügyi vita, sztrájk, munkáskizárás, az elektromos áramellátás szünetelése, meghibásodása, vagy az olyan természeti csapások, mint a tűzvész, áradás, földrengés, vihar, hurrikán és egyéb természeti csapások. Vis maiort okozhatnak olyan körülmények is, mint például a rendkívüli hullámverés, erős szelek, jelentős hullámmagasság meghaladása és a jégképződés.

4. cikk

Szállítási szerződés és megkülönböztetésmentes szerződéses feltételek

(1)  A fuvarozók a szállítási szerződés megkötését az utasoknak egy vagy több jegy kiadásával igazolják. A jegyek a szerződés megkötését egyértelműen bizonyítják és így az e rendeletben előírt jogokat biztosítják.

(2)  A szociális tarifát előíró közszolgáltatási kötelezettségek sérelme nélkül a fuvarozók vagy a menetjegy-értékesítők által alkalmazott szerződéses feltételeket és tarifákat a széles utazóközönségnek a végső felhasználó állampolgárságától vagy lakóhelyétől, illetve a fuvarozó vagy a menetjegy-értékesítők Közösségen belüli telephelyétől függetlenül megkülönböztetésmentesen kell felkínálni.

5. cikk

A felelősségelhárítás kizárása

(1)  Az e rendelet alapján fennálló kötelezettségeket többek között a szállítási szerződés eltérő vagy korlátozó záradékával nem lehet korlátozni vagy elhárítani.

(2)  A fuvarozók az e rendeletben meghatározottaknál kedvezőbb szerződéses feltételeket is ajánlhatnak az utasoknak.

II. fejezet

A fogyatékkal élő és a csökkent mozgásképességű személyek jogai

6. cikk

A szállítás megtagadásának tilalma

(1)  A fuvarozók, a menetjegy-értékesítők és az utazásszervezők fogyatékosságra vagy csökkent mozgásképességre hivatkozva nem tagadhatják meg:

   a) olyan útra szóló helyfoglalás elfogadását vagy menetjegy kiadását, amelyre a rendelet alkalmazandó;
   b) fogyatékkal élő, illetve csökkent mozgásképességű személy beszállítását a kikötőben vagy a fel- és leszállóhelyen, amennyiben az érintett személy érvényes jeggyel vagy helyfoglalással rendelkezik.

(2)  A fogyatékkal élő és a csökkent mozgásképességű személy részére a helyfoglalásokat és a jegyeket pótdíj felszámolása nélkül kell nyújtani.

7. cikk

Eltérések és különleges feltételek

(1)  A 6. cikk rendelkezéseitől eltérve a fuvarozók, menetjegy-értékesítők vagy az utazásszervezők az alábbi esetekben megtagadhatják a fogyatékkal élő vagy a csökkent mozgásképességű személy számára helyfoglalás elfogadását, menetjegy kiadását vagy e személy beszállítását ▌ha a személyszállító hajó kialakítása következtében a fogyatékkal élő, illetve csökkent mozgásképességű személy beszállítása vagy szállítása fizikailag lehetetlen, és ha nem kaphatnak normális szintű szolgáltatást biztonságos, méltóságteljes és kivitelezhető módon.

Amennyiben a helyfoglalás elutasításának alapja az első albekezdés ▌ szerinti indok, a fuvarozóknak, a menetjegy-értékesítőknek vagy az utazásszervezőknek a lehetséges mértékben mindent meg kell tenniük azért, hogy az érintett személy számára elfogadható alternatív lehetőséget ajánljanak fel.

Előfoglalás esetén az olyan fogyatékkal élő, illetve csökkent mozgásképességű személy számára, akinek beszállását megtagadták – valamint e személy e cikk (2) bekezdése szerinti kísérője számára –, az I. melléklet értelmében a jegy árának visszatérítését vagy átfoglalást kell felajánlani. ▌

(2)  ▌A fuvarozó, a menetjegy-értékesítő vagy az utazásszervező előírhatja, hogy a fogyatékkal élő vagy csökkent mozgásképességű személyt az utazás során másik személy kísérje, aki képes a fogyatékkal élő, illetve csökkent mozgásképességű személyt igényei szerint segíteni, ha az feltétlenül szükséges.

(3)  Ha a fuvarozó, a menetjegy-értékesítő vagy az utazásszervező él az (1) vagy (2) bekezdésben foglalt lehetőséggel, akkor a fogyatékkal élő vagy csökkent mozgásképességű személyt haladéktalanul tájékoztatnia kell ennek indokáról. Kérésre a fuvarozó, a menetjegy-értékesítő vagy az utazásszervező a kérést követő öt munkanapon belül köteles a fogyatékkal élő vagy csökkent mozgásképességű személyt írásban tájékoztatni ezekről az indokokról.

8. cikk

Akadálymentesség és tájékoztatás

(1)  A kijelölt nemzeti végrehajtási szervek ellenőrzése mellett a fuvarozók a megfelelő biztonsági követelmények teljesítése érdekében a kikötőket, valamint a fogyatékkal élő és a csökkent mozgásképességű személyeket képviselő szervezetek aktív részvételével meghatározzák a fogyatékkal élő és a csökkent mozgásképességű személyek és kísérőik akadálymentes szállítására alkalmazandó megkülönböztetésmentes szabályokat, illetve az ő vagy mozgást segítő eszközeik szállítására a személyszállító hajó kialakítása miatt érvényes korlátozásokat. Ezek a szabályok a szóban forgó tengeri járat akadálymentes igénybevételére vonatkozó minden feltételt tartalmaznak, beleértve az üzemeltetett hajók akadálymentességét, fedélzeti felszereltségét és a segítségnyújtáshoz szükséges felszerelést.

(2)  Az (1) bekezdésben előírt szabályokat a fuvarozók vagy a menetjegy-értékesítők fizikailag vagy az interneten legalább a helyfoglalás leadásakor hozzáférhető formában, megfelelő módon közzéteszik azon a nyelven, amelyen az utasokat általában tájékoztatni szokták. A tájékoztatásnál különös figyelmet kell fordítani a fogyatékkal élő emberek és a csökkent mozgásképességű személyek igényeire.

(3)  A fuvarozók kérésre hozzáférhető formában rendelkezésre bocsátják a biztonsági követelményeket megállapító azon nemzetközi, közösségi vagy nemzeti jogszabályt, amelyre az akadálymentességre vonatkozó megkülönböztetésmentes szabályok épülnek.

(4)  Az utazásszervezők rendelkezésre bocsátják az (1) bekezdésben előírt, az általuk szervezett, értékesített vagy értékesítésre felkínált szervezett utazási formákban szerepelő utazásokra alkalmazandó szabályokat.

(5)  A fuvarozók, menetjegy-értékesítőik vagy utazásszervezőik biztosítják, hogy a fuvarfeltételekkel kapcsolatos minden lényeges információ, az utazási információk, ▌ a szolgáltatások akadálymentességére vonatkozó információk, valamint a segítségnyújtásra vonatkozó írásos igazolás – az online előjegyzést és tájékoztatást is beleértve – ▌ hozzáférhető formátumban a fogyatékkal élő és a csökkent mozgásképességű személyek rendelkezésére álljanak.

9. cikk

Kikötői segítségnyújtáshoz való jog

(1)  Kikötői induláskor, átszálláskor vagy megérkezéskor a fuvarozó felelős annak biztosításáért, hogy – a 8. cikk (1) bekezdésében említett akadálymentességi szabályok sérelme nélkül – a II. mellékletben meghatározott segítség a fogyatékkal élő és a csökkent mozgásképességű személyek számára díjmentesen rendelkezésre álljon úgy, hogy ezek a személyek érvényes jegyükkel az induló járatra felszállhassanak, vagy az érkező járatról leszállhassanak. A segítségnyújtásnak alkalmazkodnia kell a fogyatékkal élő vagy mozgásában korlátozott személy egyéni szükségleteihez.

(2)  A fuvarozó a segítségnyújtást végezheti önállóan vagy annak ellátására másik féllel vagy felekkel szerződést is köthet. A fuvarozó ilyen szerződést vagy szerződéseket saját kezdeményezésből vagy – akár a kikötőhatóságtól érkező – kérésre is köthet az érintett kikötőben lévő szolgáltatások figyelembevételével.

A segítségnyújtásért és a 14. cikk (1) bekezdésében említett minőségi előírások betartásáért akkor is a fuvarozó felel, ha a segítségnyújtásra egy vagy több féllel szerződést köt.

(3)  A fuvarozó e kikötői segítségnyújtás finanszírozására megkülönböztetésmentesen külön díjat róhat ki minden utasra. A külön díjnak ésszerűnek, költségalapúnak és átláthatónak kell lennie.

(4)  A fuvarozók a 27. cikk (1) bekezdése szerint kijelölt végrehajtási szerv vagy szervek rendelkezésére bocsátják azon beszedett díjak és a felmerült kiadások könyvvizsgált éves kimutatását, amelyek a csökkent mozgásképességű, illetve fogyatékkal élő személyeknek biztosított segítségnyújtáshoz kapcsolódnak.

(5)  A 12. cikkel összhangban adott esetben a kikötőt üzemeltető szerv felelős annak biztosításáért, hogy a kikötő hozzáférhető a fogyatékossággal élő és csökkent mozgásképességű személyek számára.

10. cikk

Segítségnyújtáshoz való jog a fel- és leszálló helyeken

Ha a célállomáson vagy útvonalszakaszon nincs kikötő, a fuvarozónak a segítségnyújtást a fel- és leszállóhelyen kell megszerveznie a 9. cikkel összhangban.

11. cikk

Segítségnyújtáshoz való jog a hajó fedélzetén

A fuvarozók a rendelet hatálya alá tartozó kikötői indulásnál, átszállásnál vagy megérkezésnél legalább a III. mellékletben meghatározott segítséget díjmentesen nyújtják a fogyatékkal élő és a csökkent mozgásképességű személyeknek.

12. cikk

A segítségnyújtás körülményei

A fuvarozók, a kikötőt üzemeltető szervek, a menetjegy-értékesítők és az utazásszervezők a fogyatékkal élő és csökkent mozgásképességű személyeknek történő segítségnyújtás érdekében együttműködnek összhangban a 9., 10. és 11. cikkel, valamint az alábbi bekezdésekkel:

   a) a segítségnyújtást biztosítani kell abban az esetben, ha a fuvarozónál, a menetjegy-értékesítőnél vagy az utazásszervezőnél, ahol a jegyet vásárolták a jegy megvásárlásakor vagy legalább 48 órával az igényelt támogatás előtt bejelentik, hogy ilyen segítségre van szükség, amennyiben a segítségnyújtást biztosító szolgáltató és az utas nem egyezett meg rövidebb értesítési időben, kivéve sétahajózások esetében, ahol a segítségnyújtási igényt már a foglalásnál jelezni kell. Ha a jegy több útvonalra szól, egy bejelentés is elegendő, amennyiben a további utak időpontjára vonatkozó információkat is megadják;

b)   a fuvarozók, a menetjegy-értékesítők és az utazásszervezők minden intézkedést megtesznek, ami ahhoz szükséges, hogy a fogyatékkal élő vagy a csökkent mozgásképességű személyek a segítségnyújtással kapcsolatos igényeiket bejelenthessék. Az utas visszaigazolást kap arról, hogy az általa igényelt segítségre irányuló kérést tudomásul vették. Ezek a kötelezettségek a telefonos és az interneten keresztül történő értékesítést is beleértve, minden értékesítési pontjukra érvényesek;

   c) ha az a) bekezdés szerinti bejelentés nem történt meg, a fuvarozók, a menetjegy-értékesítők és az utazásszervezők mindent ésszerű intézkedést megtesznek a segítségnyújtás érdekében, hogy a fogyatékkal élő vagy a csökkent mozgásképességű személy az általa vásárolt jeggyel az induló járatra felszállhasson, a kapcsolódó járatra átszállhasson vagy az érkező járatról leszállhasson;
   d) a kikötőt üzemeltető szervek vagy más, arra felhatalmazott személyek a többi szervnek a kikötőn kívüli területek tekintetében gyakorolt hatáskörének sérelme nélkül, a kikötő határain belül, a terminálépületeken belül és/vagy kívül kijelölik azokat az érkezési és indulási helyszíneket, ahol a fogyatékkal élő vagy a csökkent mozgásképességű személy vagy személyek bejelenthetik az érkezésüket és segítséget kérhetnek; ezeket a helyszíneket egyértelmű jelzésekkel kell ellátni, és ezeken a helyszíneken hozzáférhető formában rendelkezésre kell bocsátani a kikötővel és a biztosított segítségnyújtással kapcsolatos alapvető információkat;
  e) a segítségnyújtást biztosítani kell, amennyiben a fogyatékkal élő vagy csökkent mozgásképességű személy az arra kijelölt helyszínen az alábbiak szerint megjelenik:
   a fuvarozó által megjelölt időpontban, amely legfeljebb 60 perccel lehet korábban a tervezett indulási időpontnál, ║
   megjelölt időpont hiányában legalább 30 perccel a tervezett indulási időpont előtt, amennyiben az utas és a segítséget nyújtó személyzet között nem született erről más megállapodás, vagy
   a sétahajózás esetében a fuvarozó által megjelölt időpontban, amely legfeljebb 60 perccel lehet korábban az utasfelvételi időpontnál;
   f) amikor a fogyatékkal élő vagy a csökkent mozgásképességű személynek segítő kutyára van szüksége, a kutyának is helyet kell biztosítani, amennyiben erről értesítették a fuvarozót, a menetjegy-értékesítőt vagy az utazásszervezőt az elismert segítő kutyák személyszállító hajókon történő szállítására alkalmazandó nemzeti előírásoknak megfelelően, ha ilyen előírások léteznek.

13. cikk

Az információk továbbítása harmadik fél felé

(1)  Ha a segítségnyújtást alvállalkozásba adták, és a fuvarozó, a menetjegy-értékesítő vagy az utazásszervező az utazás tervezett indulási időpontja előtt legalább 48 órával segítségnyújtás igénybevételével kapcsolatos bejelentést kap, úgy a megfelelő információt úgy továbbítja, hogy azt az alvállalkozó a lehető legrövidebb időn belül és mindenképpen az utazás tervezett indulási időpontja előtt legalább 36 órával megkapja.

(2)  Ha a segítségnyújtást alvállalkozásba adták, és a fuvarozó ▌ az utazás tervezett indulási időpontja előtt legalább 48 órával a segítségnyújtás igénybevételével kapcsolatos bejelentést nem kapja meg, úgy a fuvarozó, a menetjegy-értékesítő vagy az utazásszervező ezt az információt minél előbb az alvállalkozóhoz továbbítja.

14. cikk

A segítségnyújtással kapcsolatos minőségi követelmények

(1)  A fuvarozók a fogyatékkal élő és a csökkent mozgásképességű utasokat képviselő szervezetek képviselőivel együttműködve meghatározzák a II. és III. mellékletben meghatározott segítségnyújtásra vonatkozó minőségi előírásokat, és megállapítják azok teljesítésének erőforrás követelményeit.

(2)  A minőségi követelmények meghatározása során teljes mértékben figyelembe kell venni a fogyatékkal élő, illetve csökkent mozgásképességű személyek közlekedésének elősegítésére vonatkozó, nemzetközileg elismert politikákat és magatartási kódexeket, különösen a Nemzetközi Tengerészeti Szervezet "Javaslatok a személyhajók idős és mozgássérült személyek igényeinek megfelelő tervezésére és üzemeltetésére vonatkozóan" című körlevelét.

(3)  A fuvarozók hozzáférhető formábanközzéteszik a minőségi követelményeket.

15. cikk

Képzés

A fuvarozók:

   a) biztosítják, hogy a fogyatékkal élő és a csökkent mozgásképességű személyeknek közvetlen segítséget nyújtó személyzet valamennyi tagja, beleértve az esetleges alvállalkozók által alkalmazottakat is, rendelkezzen ismeretekkel arra vonatkozóan, hogy hogyan elégíthetők ki a különböző fogyatékkal vagy mozgáskorlátozottsággal élő személyek igényei;
   b) a IV. mellékletben ismertetettek szerint képzést biztosítanak a fogyatékkal élőknek nyújtandó segítségről és a fogyatékossággal kapcsolatos tudatosság növeléséről minden kikötőben dolgozó számára, aki közvetlenül kapcsolatba kerül az utazóközönséggel;
   c) biztosítják, hogy a felvételt követően minden új alkalmazott, aki közvetlen kapcsolatba kerül az utasokkal, részesüljön fogyatékossággal kapcsolatos képzésben, valamint, hogy adott esetben a személyzet tagjai ismeretfrissítő képzéseken vegyenek részt.

16. cikk

Kerekes székekre és mozgást segítő eszközökre fizetendő kártérítés

(1)  Ha az utas, akihez az eszköz tartozik a tengeri és belvízi utasszállítók baleseti felelősségéről szóló, 2009. április 23-i 392/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet(9) értelmében még nem részesült kártérítésben, ha a kikötőben történő kezelés vagy a hajón az utazás előtt, alatt és után történő szállítás során kerekes székek vagy egyéb, mozgást segítő eszközök vagy azok alkatrészei elvesznek vagy megrongálódnak, az utast, akihez ezek az eszközök tartoznak – attól függően, hogy az elvesztéskor vagy a megrongálódáskor az eszköz kinek a felügyeletére volt bízva – ▌ kártérítésben kell részesíteni.

Szükség esetén mindent el kell követni az érintett utas igényeinek megfelelő csereeszköz gyors biztosítása érdekében.

(2)  Az e cikk alapján fizetendő kártérítési összegnek nincs felső határa.

III. fejezet

A fuvarozók kötelezettségei, ha az utazás során fennakadás történik

17. cikk

Tájékoztatás

(1)  Késedelem esetén ▌ legkésőbb ▌ a tervezett indulás után 30 perccel vagy pedig a tervezett érkezés előtt egy órával a fuvarozó vagy – adott esetben – a kikötőt üzemeltető szervek tájékoztatják az utasokat. Ha ez az információ rendelkezésre áll, a fuvarozó tájékoztatja az utasokat az indulás és az érkezés várható időpontjáról.

(2)  Ha az utasok a késés miatt valamilyen csatlakozásról lemaradnak, a teljesítő fuvarozó minden tőle telhetőt elkövet, hogy az érintett utasokat a választható csatlakozási lehetőségekről tájékoztassa.

(3)  A fuvarozó vagy a kikötőt üzemeltető szerv gondoskodik arról, hogy a fogyatékkal élő vagy csökkent mozgásképességű utasokhoz hozzáférhető formában eljusson az (1) és (2) bekezdésben megkövetelt információ.

18. cikk

Segítségnyújtáshoz való jog

(1)  Ha a fuvarozó joggal számít arra, hogy a tengeri személyszállító járat a tervezett induláshoz képest több mint 60 percet késik, úgy az utasoknak díjmentesen a várakozási idővel arányban álló mennyiségű ételt és üdítőt kínál fel, ha az a fedélzeten vagy a kikötőben kapható vagy nem nagy utánajárással beszerezhető.

(2)  Minden olyan késés esetén, amikor egy vagy több napos, illetve az utas által eredetileg tervezettnél hosszabb tartózkodás válik szükségessé, ▌ az utasnak az (1) bekezdésben előírt ételen és üdítőn kívül díjmentesen szállodai vagy egyéb elhelyezést és a kikötő és a szálláshely közötti szállítást is fel kell ajánlani. Ezek a – fuvarozó által viselt – elszállásolási és szárazföldi fuvarozási költségek nem haladhatják meg a jegy árának kétszeresét.

(3)  Ha a tengeri utazás nem folytatható tovább, a fuvarozók – amennyiben lehetséges és lehetőség szerint mielőbb – másik közlekedési lehetőséget szerveznek az utasoknak.

(4)  Az (1), (2) és (3) bekezdés alkalmazása során a teljesítő fuvarozó különös figyelmet fordít a fogyatékkal élő és a csökkent mozgásképességű személyek és az őket kísérők igényeire.

19. cikk

Átfoglalás és visszatérítés

(1)  Ha a fuvarozó joggal számít arra, hogy a tengeri személyszállító járat a tervezett induláshoz képest több mint 120 percet késik, úgy az utas előtt álló azonnali lehetőségek a következők:

   a) ésszerű feltételek mellett másik közlekedési lehetőség felkínálása vagy, ha az nem megoldható, felvilágosítás más szállítási vállalkozók megfelelő szállítási szolgáltatásairól;
   b) a jegy árának visszatérítése, amennyiben úgy dönt, hogy nem a fuvarozóval utazik.

A b) pontban előírt visszatérítés fizetését a 20. cikk (3), (4) és (5) bekezdésében előírt kártérítés-fizetéssel azonos feltételek mellett kell teljesíteni.

(2)  Az (1) bekezdéstől eltérve a sétahajózáson részt vevő utasok számára a 90/314/EGK irányelv szerint vagy átfoglalást, vagy visszatérítést biztosítanak.

20. cikk

A menetjegy árára vonatkozó kártérítés

(1)  Az utas a közlekedési jogának elvesztése nélkül kártérítést kérhet a fuvarozótól, ha ▌ késve érkezik meg. A kártérítés minimális mértéke a következő:

   a) 60–119 perces késés esetén a jegy árának 25%-a;
   b) 120 perces vagy annál hosszabb késés esetén a jegy árának 50%-a;
   c) ha a fuvarozó a 19. cikk (1) bekezdés a) pontjában említett másik járat biztosítását vagy a tájékoztatást elmulasztja, a jegy árának 100%-a.

(2)  Az (1) bekezdés csak a sétahajózáson részt vevőkre ▌ alkalmazandó. Ezek az utasok a 90/314/EGK irányelvnek megfelelően kártérítést igényelhetnek.

(3)  A kártérítést a kártérítési igény benyújtásától számított egy hónapon belül ki kell fizetni. A kártérítés utalványban és/vagy egyéb szolgáltatásban is fizethető feltéve, hogy különösen az érvényességre és a célállomásra vonatkozó feltételek rugalmasak. Az utas kérésére a kártérítést pénzben kell megfizetni.

(4)  Amennyiben a fuvarozó három vagy több nappal a tervezett indulás előtt bejelentette az átkelés törlését, elhalasztását vagy idejének meghosszabbodását, nincs kártérítési jogosultság.

21. cikk

Vis maior (erőhatalom)

A 18., 19. és 20. cikkben meghatározott kötelezettségek nem alkalmazandók, ha a közlekedési járat teljesítését vis maior akadályozza.

22. cikk

További követelések

E rendelet rendelkezései nem zárják ki, hogy az utasok a közlekedési járatok törlése vagy késése miatt kártérítési igényeikkel a nemzeti bíróságokhoz forduljanak. Az e rendelet értelmében megadott kártérítés összege levonható a kiegészítő kártérítésből.

23. cikk

Az utasok érdekeit szolgáló további intézkedések

A kijelölt nemzeti végrehajtási szervek ellenőrzése mellett a fuvarozók együttműködnek az érdekeltek, a szakmai szervezetek és a fogyasztók, az utasok, a kikötők és a fogyatékkal élő személyek szövetségeinek bevonásával történő, nemzeti vagy európai szintű intézkedések elfogadása érdekében. Ezeknek az intézkedéseknek – különösen ha az utazás során hosszú késés vagy fennakadás történik, illetve ha az utazást törlik – az utasokról való gondoskodás javítására kell irányulniuk.

IV. fejezet

Az utasok tájékoztatása és panaszkezelés

24. cikk

Utazástájékoztatáshoz fűződő jog

A kikötőt üzemeltető szervek és a fuvarozók az utasokat az út alatt végig hozzáférhető formában és a szokásos nyelveken, megfelelően tájékoztatják. Különös figyelmet kell fordítani a fogyatékkal élő és a csökkent mozgásképességű személyek igényeire.

25. cikk

Az utasjogokra vonatkozó felvilágosítás

(1)  A fuvarozók biztosítják, hogy az utasok az e rendelet alapján őket megillető jogokra vonatkozóan legkésőbb az induláskor megfelelő és érthető tájékoztatást kapjanak. Amennyiben a tájékoztatást a fuvarozó vagy a teljesítő fuvarozó már megtette, a másik nem köteles tájékoztatást adni. A tájékoztatást hozzáférhető formában és a szokásos nyelveken kell biztosítani. A tájékoztatásnál különös figyelmet kell fordítani a fogyatékkal élő emberek és a csökkent mozgásképességű személyek igényeire.

(2)  A fuvarozók és a kikötőt üzemeltető szervek biztosítják, hogy az e rendelet alapján az utasokat megillető jogokra vonatkozó tájékoztatás a hajók fedélzetén és a kikötőkben is nyilvánosan hozzáférhető legyen. A tájékoztatásnak tartalmaznia kell a tagállamok által a 27. cikk (1) bekezdése szerint kijelölt végrehajtási szervek kapcsolattartási adatait.

26. cikk

Panaszok

(1)  A tagállamok hatóságai meghatározzák az e rendelettel érintett jogokra és kötelezettségekre vonatkozó, minden utas – ideértve a fogyatékkal élő és a csökkent mozgásképességű személyeket is – által igénybe vehető független panaszkezelő mechanizmust.

(2)  Az utasok a járat igénybevételét vagy annak meghiúsulását követő egy hónapon belül nyújthatnak be panaszt a fuvarozóhoz. A panasz címzettje 20 munkanapon belül indoklással ellátott választ ad vagy – indokolt esetben – tájékoztatja az utast arról, hogy mikor számíthat válaszra. A választ legkésőbb a panasz kézhezvételétől számított két hónapon belül meg kell adni.

(3)  Ha a (2) bekezdésben meghatározott határidőn belül válasz nem érkezik, a panaszt elfogadottnak kell tekinteni.

V. fejezet

Végrehajtás és nemzeti végrehajtási szervek

27. cikk

Nemzeti végrehajtási szervek

(1)  A tagállamok kijelölik az e rendelet végrehajtásáért felelős szervet ▌. Ezek a szervek megteszik azokat az intézkedéseket, amelyek a 8. cikkben említett akadálymentességi szabályok kidolgozásának, valamint e szabályok és az utasok jogai tiszteletben tartásának garantálásához szükségesek. Ezek a szervek felépítésükben, finanszírozási döntéseikben, jogi szerkezetükben és döntéshozatalukban függetlenek a kereskedelmi érdekektől.

(2)  A tagállamok tájékoztatják a Bizottságot az e cikknek megfelelően kijelölt szervről ▌ és annak hatásköreiről.

(3)  Minden utas panaszt nyújthat be e rendelet állítólagos megsértéséről az (1) bekezdés szerint az adott tagállam által kijelölt megfelelő szervnek ▌.

(4)  Azok a tagállamok, amelyek a 2. cikk (2) bekezdése alapján egyes szolgáltatások mentessége mellett döntöttek, az utasjogok érvényesítését biztosító hasonló mechanizmusról gondoskodnak.

28. cikk

Jelentés a végrehajtásról

(1)  A 27. cikk szerint kijelölt végrehajtási szervek az előző évben végzett tevékenységükről minden év június 1-jén jelentést tesznek közzé, amely többek között tartalmazza a következőket:

   a) az e rendelet rendelkezéseinek végrehajtása érdekében hozott intézkedések bemutatása,
   b) az egyes panaszok rendezésére alkalmazandó eljárás megjelölése,
   c) a fogyatékkal élő és a csökkent mozgásképességű személyek esetében az adott tagállamban az akadálymentességre vonatkozó szabályok összefoglalója;
   d) a panaszokra vonatkozó összesített adatok, beleértve a végkifejletükre és a megoldás által igénybe vett időre vonatkozóakat;
   e) az alkalmazott szankciók részletei;
   f) az e rendelet jobb végrehajtása szempontjából lényeges egyéb kérdések.

(2)  A jelentés összeállításához a végrehajtási szervek a tárgy és az érintett vállalatok szerint statisztikát vezetnek az egyes panaszokról. Ezeket az adatokat az esemény időpontjától számított legfeljebb három évig megkeresésre a Bizottság vagy a nemzeti nyomozó hatóságok rendelkezésére bocsátják.

29. cikk

A végrehajtási szervek együttműködése

A 27. cikk (1) bekezdése szerint kijelölt nemzeti végrehajtási szervek a Közösség egész területén az utasok egységes védelme érdekében információkat cserélnek egymással a munkájukról, illetve döntéshozatali elveikről és módszereikről. A Bizottság támogatja őket e feladatuk végrehajtásában.

30. cikk

Szankciók

A tagállamok megállapítják az e rendelet megsértése esetén alkalmazandó szankciókra vonatkozó szabályokat, és minden szükséges intézkedést megtesznek azok végrehajtása érdekében. Az előírt szankcióknak – amelyek magukban foglalhatják az érintett utas számára fizetendő kártérítés elrendelését is – hatékonyaknak, arányosaknak és visszatartó erejűeknek kell lenniük. A tagállamok értesítik a Bizottságot e rendelkezésekről, és haladéktalanul közlik a Bizottsággal az e rendelkezéseket érintő minden későbbi módosítást is.

VI. fejezet

Záró rendelkezések

31. cikk

Jelentés

E rendelet hatálybalépése után legkésőbb ...(10) a Bizottság jelentést tesz az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak e rendelet végrehajtásáról és hatásáról. A jelentést szükség szerint a rendelet előírásainak részletesebb végrehajtására vagy a rendelet módosítására irányuló jogalkotási javaslatoknak kell kísérniük.

32. cikk

A 2006/2004/EK rendelet módosítása

A 2006/2004/EK rendelet melléklete a következő ║ ponttal egészül ki:"

19.   [A tengeri és belvízi közlekedést igénybe vevő utasok jogairól, valamint a fogyasztóvédelmi jogszabályok alkalmazásáért felelős nemzeti hatóságok közötti együttműködésről szóló 2006/2004/EK rendelet módosításáról] szóló, ...-i .../2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet(11).

"

33. cikk

Hatálybalépés

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.

Ezt a rendeletet ...(12) -tól/-től kell alkalmazni. A 6., 7., 26., 27. és 30. cikket ...(13)* -tól/-től kell alkalmazni.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt ║,

az Európai Parlament részéről a Tanács részéről

az elnök az elnök

I.MELLÉKLET

A fogyatékkal élő és a csökkent mozgásképességű személyek árvisszatérítéshez vagy átfoglaláshoz való joga előfoglalás esetén

1.  E mellékletre hivatkozás esetén a fogyatékkal élő és a csökkent mozgásképességű személyek az alábbiak között választhatnak:

a)  – árvisszatérítés hét napon belül, készpénzben, elektronikus banki átutalással, banki átutalással vagy csekkel vagy az utas írásos beleegyezésével a jegy teljes vételi árának visszafizetése az utazás meg nem tett szakaszára vagy szakaszaira, továbbá a már megtett szakaszra vagy szakaszokra, ha az utazás az utas eredeti célja szerinti célállomás elérése szempontjából eredménytelen, továbbá adott esetben

   a lehető legelső alkalommal visszaút a kiindulási pontra; vagy
   b) a lehető legelső alkalommal hasonló szállítási feltételek mellett átfoglalás a végső célállomásra irányuló utazásra; vagy
   c) az utasnak megfelelő későbbi időpontban hasonló szállítási feltételek mellett átfoglalás a végső célállomásra irányuló utazásra, ha jegy rendelkezésre áll.

2.  Az (1) bekezdés a) pontja a szervezett utazás keretében közlekedő utasokra is alkalmazandó, kivéve a 90/314/EGK irányelv ║alapján felmerülő visszatérítés jogát.

3.  Amennyiben egy várost vagy régiót több kikötő szolgál ki, és a teljesítő fuvarozó az utasnak a helyfoglaláshoz képest egy alternatív kikötőbe történő utazást ajánl, akkor a teljesítő fuvarozót terheli az utas átszállításának a költsége az alternatív kikötőből abba a kikötőbe, amelyre a jegyet váltották, vagy az utassal történt megállapodás alapján egy másik közeli célállomásra.

II.MELLÉKLET

Kikötői segítségnyújtás

A szükséges segítségnyújtás és intézkedések annak érdekében, hogy a fogyatékkal élő és a csökkent mozgásképességű személyek:

   a kikötőben bejelenthessék megérkezésüket és kérhessék a segítségnyújtást;
   a belépési pontról eljuthassanak az utasfelvételi pulthoz – ha van – vagy a hajóig;
   utasfelvételben részesülhessenek és feladhassák poggyászukat, ha kell;
   (ha van) az utasfelvételi pulttól a bevándorlási, vámvizsgálati és biztonsági eljárásokon való részvételen keresztül eljuthassanak a hajóig;
   a szükséges eszközök igénybevételével felszállhassanak a hajóra;
   a hajó ajtajától eljuthassanak az ülésükig/helyükig;
   a hajón elhelyezhessék, majd újra magukhoz vehessék poggyászukat;
   ülésüktől eljuthassanak a hajó ajtajáig;
   szükség szerint felvonók, kerekes székek vagy más segítségnyújtás igénybevételével elhagyhassák a hajót;
   a bevándorlási és a vámvizsgálati eljárásokon való részvétel után felvehessék poggyászukat (ha kell);
   a poggyászfelvételi teremtől vagy a leszállóhelytől eljuthassanak a kijelölt kilépési pontig;
   szükség esetén eljuthassanak a mosdóhelyiségekhez.

Amennyiben a fogyatékkal élő vagy csökkent mozgásképességű személyt kísérő személy segíti, e személy számára kérésre lehetővé kell tenni, hogy a kikötőben, illetve a be- és kiszállásnál biztosíthassa a szükséges segítséget.

A szükséges mozgást segítő eszközök kezelése az olyan berendezéseket is beleértve, mint az elektronikus kerekes szék.

A károsodott vagy elveszített mozgást segítő eszköz ideiglenes helyettesítése, ▌ nem feltétlenül az eredetivel azonos, de hasonló műszaki és funkcionális jellemzőkkel bíró berendezéssel.

Szükség szerint az elismert segítő kutyák földi kezelése.

A felszálláshoz vagy a leszálláshoz szükséges tájékoztatás hozzáférhető formában.

III.MELLÉKLET

Segítségnyújtás a hajó fedélzetén

Az elismert segítő kutyák szállítása a hajón, a nemzeti jog keretei között.

Fogyatékkal élő vagy csökkent mozgásképességű személyenként az orvosi segédeszközökön túl az elektromos kerekes széket beleértve, legfeljebb két darab mozgást segítő eszköz szállítása.

A járatra vonatkozó lényeges információk közlése hozzáférhető formában.

Kérésre és a biztonsági követelmények szabta keretek között, valamint a rendelkezésre álló helyek függvényében minden ésszerű intézkedés megtétele a fogyatékkal élő, illetve csökkent mozgásképességű személyek igényeinek figyelembevételére az üléshelyek kiosztása során.

Szükség esetén segítségnyújtás a mosdóhelyiségekhez való eljutáshoz.

Ha a fogyatékkal élő vagy csökkent mozgásképességű személyt kísérő személy segíti, a hajózási társaságnak minden ésszerű lépést meg kell tennie azért, hogy e személy a fogyatékkal élő, illetve csökkent mozgásképességű személy mellett foglalhasson helyet.

IV.MELLÉKLET

Fogyatékossággal kapcsolatos képzés

Képzés a fogyatékossággal kapcsolatos tudatosság tekintetében

Az utazóközönséggel közvetlenül kapcsolatba kerülő munkatársak képzése:

   a testi, érzékszervi (hallás és látás), rejtett vagy tanulási fogyatékkal élő személyekkel kapcsolatos tudatosság és a megfelelő válaszreakciók, beleértve azt is, hogyan lehet felismerni a mozgásban, tájékozódásban vagy kommunikációban korlátozott személyek különböző képességeit;
   a csökkent mozgásképességű személyek előtt álló akadályok, beleértve a hozzáállásbeli, környezeti/fizikai és szervezeti akadályokat is;
   elismert segítő kutyák, beleértve a vezető kutyák szerepét és igényeit;
   váratlan események kezelése;
   interperszonális képességek, valamint a siket és hallássérült, a látássérült, a beszédsérült és a tanulási zavarokkal küzdő emberekkel való kommunikáció módszerei;
   a Nemzetközi Tengerészeti Szervezet "Javaslatok a személyhajók idős és mozgássérült személyek igényeinek megfelelő tervezésére és üzemeltetésére vonatkozóan" című irányelveinek általános ismerete;
   hogyan kell bánni a kerekes székekkel és más mozgást segítő eszközökkel a rongálódás megelőzése érdekében (a poggyászkezelésért felelős valamennyi alkalmazott, amennyiben vannak ilyenek).

Képzés a fogyatékkal élőknek nyújtott segítség tekintetében

A csökkent mozgásképességű személyeket közvetlenül segítő alkalmazottak képzése a következőkből áll:

   hogyan segítsék a kerekes széket használókat a kerekes székbe beülni vagy abból kiszállni;
   készségek a segítő kutyával utazó csökkent mozgásképességű személyeknek nyújtott segítségnél, beleértve a kutya szerepét és igényeit;
   a vak és gyengénlátó utasok kíséretének ▌ módszerei;
   a csökkent mozgásképességű személyeket segítő eszköztípusok megismerése és az eszközök kezelésének megtanulása;
   a fel- és a leszállás támogatásánál alkalmazott eszközök használata, és a fel- és leszállásnál a csökkent mozgásképességű személyek biztonságát és méltóságát védő helyes segítő módszerek megtanulása;
   a megbízható és szakszerű segítségnyújtás igényének kellő felismerése. Azzal is tisztában kell lenni, hogy egyes fogyatékkal élő utasok utazás közben kiszolgáltatottnak érezhetik magukat, mivel segítségnyújtásra szorulnak.
   elsősegélynyújtás ismerete.

(1) HL C
(2) HL C
(3) Az Európai Parlament 2009. április 23-i álláspontja.
(4) HL L 144., 1998.5.15., 1. o.
(5) IMO - Tengerészeti Biztonsági Bizottság 1996. június 24-i 735. körlevelének ezen irányelv elfogadásakor hatályos változata.
(6) HL L 158., 1990.6.23., 59. o.
(7) HL L 364., 2004.12.9., 1. o.
(8) HL L 281., 1995.11.23., 31. o.
(9) HL L 131., 2009.5.28., 24. o.
(10)* ║ E rendelet hatálybalépése után három évvel.
(11) HL C
(12)* ║ E rendelet kihirdetését követően két évvel.
(13)** ║ E rendelet kihirdetését követően egy évvel.


Az autóbusszal közlekedő utasok jogai ***I
PDF 500kWORD 202k
Állásfoglalás
Egységes szerkezetbe foglalt szöveg
Függelék
Függelék
Az Európai Parlament 2009. április 23-i jogalkotási állásfoglalása az autóbusszal közlekedő utasok jogairól, valamint a fogyasztóvédelmi jogszabályok alkalmazásáért felelős nemzeti hatóságok közötti együttműködésről szóló 2006/2004/EK rendelet módosításáról szóló európai parlamenti és tanácsi rendeletre irányuló javaslatról (COM(2008)0817 – C6-0469/2008 – 2008/0237(COD))
P6_TA(2009)0281A6-0250/2009

(Együttdöntési eljárás: első olvasat)

Az Európai Parlament,

–   tekintettel a Bizottságnak az Európai Parlamenthez és a Tanácshoz intézett javaslatára (COM(2008)0817),

–   tekintettel az EK-Szerződés 251. cikkének (2) bekezdésére és 71. cikkének (1) bekezdésére, amely alapján a Bizottság javaslatát benyújtotta a Parlamenthez (C6-0469/2008),

–   tekintettel eljárási szabályzata 51. cikkére,

–   tekintettel a Közlekedési Bizottság jelentésére (A6-0250/2009),

1.   jóváhagyja a Bizottság javaslatát, annak módosított formájában;

2.   felhívja a Bizottságot, hogy utalja az ügyet újból a Parlamenthez abban az esetben, ha javaslatát lényegesen módosítani kívánja, vagy helyébe másik szöveget szándékozik léptetni;

3.   utasítja elnökét, hogy továbbítsa a Parlament álláspontját a Tanácsnak és a Bizottságnak.

Az Európai Parlament álláspontja amely első olvasatban 2009. április 23-án került elfogadásra az autóbusszal közlekedő utasok jogairól, valamint a fogyasztóvédelmi jogszabályok alkalmazásáért felelős nemzeti hatóságok közötti együttműködésről szóló 2006/2004/EK rendelet módosításáról szóló .../2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet elfogadására tekintettel

P6_TC1-COD(2008)0237


(EGT-vonatkozású szöveg)

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Közösséget létrehozó Szerződésre, és különösen annak 71. cikkének (1) bekezdésére,

tekintettel a Bizottság javaslatára ║,

tekintettel az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság véleményére(1),

tekintettel a Régiók Bizottságának véleményére(2),

a Szerződés 251. cikkében megállapított eljárásnak megfelelően(3),

mivel:

(1)  Az autóbusz-közlekedésben alkalmazott közösségi fellépésnek egyebek mellett azt a célt kell szolgálnia, hogy az utasok számára valamennyi járaton biztosítsa a más közlekedési módok esetében megvalósított, magas szintű védelmet. Ezenkívül teljes mértékben figyelembe kell vennie az általános fogyasztóvédelmi követelményeket.

(2)  Mivel az autóbusszal közlekedő utasok a szállítási szerződések gyengébb felei, az utasok jogait e tekintetben állampolgárságuktól vagy a Közösségen belüli lakóhelyüktől függetlenül védeni kell.

(3)  A tagállamoknak rendelkezniük kell azzal a lehetőséggel, hogy a városi és elővárosi közlekedésre mentességet adjanak a jelen rendelet előírásai alól, ha alternatív szabályozási intézkedések révén az e rendeletben előírtakhoz hasonló szintű utasjogokat biztosítanak. Ezen intézkedések során számításba kell venni a multimodális tömegközlekedési hálózatok utasai alapvető jogainak chartáit, melyek fedik az e rendelet 1. cikkekben előírt tárgyakat. A Bizottságnak a városi, elővárosi és regionális közlekedés tekintetében meg kell vizsgálnia valamennyi közlekedési módra kiterjedő, közös utasjogok előírásának lehetőségét, és erről jelentést kell készítenie a Parlament számára, szükség esetén ahhoz jogalkotási javaslatot is csatolva.

(4)  A tagállamoknak ösztönözniük kell a városi, elővárosi és regionális autóbusz-szolgáltatásokra vonatkozó, az utasok alapvető jogait tartalmazó charták kidolgozását, amelyek az autóbusz-társaságok által szolgáltatásuk minőségének javítása és utasaik igényeinek jobb kielégítése érdekében vállalt kötelezettségeit tartalmazzák.

(5)  Az EU által az utasok jogainak előmozdítására az autóbusz-ágazatban tett intézkedések során figyelembe kell venni a többségében kis- és középvállalkozásokból álló ágazat sajátosságait.

(6)  A halállal vagy sérüléssel járó balesetek esetén az utasoknak az egyéb közlekedési módokhoz hasonló felelősségi szabályokat kell biztosítani.

(7)  Az utasoknak balesetet követően előlegfizetésre való jogosultságot kell biztosítani, hogy a legalapvetőbb anyagi szükségleteiket fedezni tudják.

(8)  A biztosítás által fedezett balesetben kárt szenvedett utasoknak kártérítési igényüket e rendelet szerint elsődlegesen az autóbusz-társaságnak kellene benyújtaniuk, és a biztosítótársasághoz csak akkor fordulhatnak, ha az autóbusz-társaság nem tesz lépéseket az ügyben.

(9)  Az autóbusz-társaságoknak az egyéb közlekedési módokra alkalmazandó feltételekhez hasonló feltételek szerint az utasok poggyászainak elvesztéséért vagy megrongálódásáért viselniük kell a felelősséget.

(10)  Az autóbusz személyszállítási szolgáltatásoknak általában az állampolgárok érdekeit kell szolgálniuk. Következésképpen a fogyatékosság, életkor vagy egyéb tényező miatt fogyatékkal élő és csökkent mozgásképességű személyeknek a többi állampolgárhoz hasonlóan lehetőséget kell biztosítani az autóbuszjáratok igénybevételéhez. A fogyatékkal élő és a csökkent mozgásképességű személyeknek a szabad mozgáshoz, a szabad választáshoz és a diszkriminációmentességhez való, a többi állampolgár jogaival azonos jogokkal kell rendelkezniük.

(11)  A fogyatékkal élő személyek jogairól szóló ENSZ-egyezmény 9. cikkére figyelemmel, és annak érdekében, hogy a fogyatékkal élő és a csökkent mozgásképességű személyek a többi állampolgáréhoz hasonló lehetőségekkel rendelkezzenek, amikor autóbusszal utaznak, meg kell határozni az utazás közben érvényes diszkriminációmentességre és segítségnyújtásra vonatkozó szabályokat. Ezeket a személyeket ezért a szállításnál fel kell venni, és a szállítást a fogyatékosságra vagy mozgásképtelenségre hivatkozva megtagadni csak biztonsági és a törvény által előírt okokból szabad. Az autóbusz terminálokon és a járműveken – a be- és a kiszállást is beleértve – biztosítani kell számukra a segítségnyújtáshoz való jogot. A társadalmi integráció érdekében az érintett embereknek a segítségnyújtást pótdíj nélkül kell biztosítani. Az autóbusz-társaságoknak – lehetőség szerint az európai szabványosítási rendszert használva – meg kell határozniuk az akadálymentesítés szabályait.

(12)  Szükség van arra, hogy az autóbusz-társaságok olyan speciális képzésben részesítsék alkalmazottaikat, amely képessé teszi őket arra, hogy megfelelő módon nyújtsanak segítséget a fogyatékkal élő és/vagy csökkent mozgásképességű személyek számára. A képzést a bizonyos áru- és/vagy személyszállításra szolgáló közúti járművek vezetőinek minősítéséről és időszakos képzéséről szóló, 2003. július 15-i 2003/59/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv(4) keretében kell biztosítani. A tagállamoknak lehetőség szerint támogatniuk kell az autóbusz-társaságokat a megfelelő képzési programok kialakításában és végrehajtásában.

(13)  Új terminálok tervezésével kapcsolatos döntéseknél és a nagyfelújítások keretében a kezelőszerveknek ║ a fogyatékkal élő és a csökkent mozgásképességű személyek igényeit is kivétel nélkül figyelembe kell venniük. Az autóbusz terminálok kezelőszerveinek minden esetre ki kell jelölniük azokat a helyszíneket, ahol ezek az emberek az érkezésüket és a segítségkérési igényüket bejelenthetik.

(14)  Hasonlóképp, az autóbusz-társaságoknak figyelembe kell venniük az ilyen igényeket az új vagy újonnan átalakítandó járművek tervezésével kapcsolatos döntések meghozatala során.

(15)  A tagállamoknak modernizálniuk kell a meglévő infrastruktúrákat, amennyiben ez szükséges ahhoz, hogy az autóbusz-társaságok képesek legyenek a fogyatékkal élő és/vagy csökkent mozgásképességű személyek hozzáférésének biztosítására, valamint a megfelelő segítségnyújtásra.

(16)  Az akadálymentes mobilitás fejlesztésére irányuló európai uniós intézkedéseknek kiemelt célként kell előmozdítaniuk az autóbusz-terminálokhoz és -megállókhoz való akadálymentes hozzáférést.

(17)  A Bizottságnak az autóbuszokhoz való hozzáférésről szóló COST 349 projekt következtetéseinek megfelelően javaslatot kell tennie az autóbusz-terminálok és -megállók hozzáférhető, és EU-szerte interoperábilis infrastruktúrájára vonatkozóan.

(18)  Az autóbusszal közlekedő utasok jogai közé tartozik az is, hogy utazás előtt és alatt a szolgáltatásról tájékoztatást kell kapniuk. Az autóbusszal közlekedő utasoknak szóló valamennyi tájékoztatást olyan más formában is biztosítani kell, hogy a fogyatékkal élő és a csökkent mozgásképességű személyek is hozzáférjenek azokhoz.

(19)  Ez a rendelet nem korlátozhatja az autóbusz-társaságok azon jogát, hogy – a harmadik személyeket is beleértve – az alkalmazandó törvények szerint bárkitől kártérítést követeljenek.

(20)  Csökkenteni kell az utasok részére a járatok törléséből vagy hosszú késéséből származó kényelmetlenségeket. Ennek érdekében az utasokról megfelelően gondoskodni kell és tájékoztatni kell őket. Az utasok számára biztosítani kell azt a lehetőséget, hogy a menetjegyet lemondják és annak ellenértékét visszakapják, vagy kielégítő feltételek mellett másik útvonalat válasszanak, vagy az alternatív szállítási szolgáltatásokról tájékoztatást kapjanak. Ha az autóbusz-társaságok az utasoknak nem nyújtanak megfelelő segítséget, az utasok számára biztosítani kell az anyagi kártérítéshez való jogot.

(21)  Az utasoknak az útjuk mindenkori – különösen a nagyarányú késésből adódó – megszakadása esetén szükséges ellátásának és segítésének javítását célzó, nemzeti vagy európai szintű intézkedések elfogadása érdekében kívánatos az autóbusz-társaságok együttműködése.

(22)  Ez a rendelet nem érinti az utasoknak a szervezett utazási formákról szóló, 1990. június 13-i 90/314/EGK tanácsi irányelvben meghatározott jogait(5). Ez a rendelet nem alkalmazandó, amennyiben a szervezett utat nem a szállítást végző autóbuszjárat törlése miatt törlik.

(23)  Az utasokat az e rendelet által előírt jogaikról teljes körű tájékoztatásban kell részesíteni, hogy ezeket a jogaikat ténylegesen gyakorolhassák is.

(24)  Az utasok jogainak gyakorlását az autóbusz-társaságok által a panaszok kezelésére bevezetett megfelelő szabályokkal vagy, adott esetben, a panaszoknak az érintett tagállam által arra kijelölt szervhez vagy szervekhez történő továbbításával kell biztosítani.

(25)  A tagállamok kötelesek biztosítani és ellenőrizni, hogy az autóbusz-társaságok e rendeletet általában betartják-e, valamint megfelelő szervet kell kijelölniük ezeknek a végrehajtási feladatoknak az ellátására. Az ellenőrzés nem érintheti az utasok azon jogát, hogy a nemzeti jogi eljárásoknak megfelelően bírósághoz forduljanak jogorvoslatért.

(26)  A tagállamoknak szankciókat kell megállapítaniuk e rendelet megsértésének esetére és biztosítaniuk kell, hogy a szankciókat alkalmazzák is. E szankcióknak hatékonyaknak, arányosaknak és visszatartó erejűeknek kell lenniük.

(27)  Mivel e rendelet célkitűzéseit – nevezetesen a tagállamokban mindenhol az autóbusszal közlekedő utasok magas szintű és egyforma védelmének és támogatásának biztosítását – a tagállamok egyedül nem tudják kellőképpen elérni, és ezért komoly nemzetközi vetülete miatt az közösségi szinten jobban megvalósítható, ezért a Közösség a Szerződés 5. cikkében rögzített szubszidiaritás elvének megfelelően intézkedéseket fogadhat el. Az említett cikkben rögzített arányosság elvével összhangban e rendelet nem lépi túl az e célok eléréséhez szükséges mértéket.

(28)  Ez a rendelet nem érinti az egyének védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról szóló 1995. október 24-i 95/46/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvet(6).

(29)  E rendelet végrehajtásának a fogyasztóvédelmi jogszabályok alkalmazásáért felelős nemzeti hatóságok közötti együttműködésről szóló, 2004. október 27-i 2006/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendeleten kell alapulnia (Rendelet a fogyasztóvédelmi együttműködésről)(7). Az említett rendeletet ezért ennek megfelelően módosítani kell.

(30)  Ez a rendelet tiszteletben tartja az alapvető jogokat, és összhangban van az Európai Unió Alapjogi Chartája által elismert elvekkel,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

I. fejezet

Általános rendelkezések

1. cikk

Tárgy

Ez a rendelet az alábbiakra vonatkozóan állapít meg szabályokat:

   1. utasok közötti megkülönböztetés tilalma az autóbusz-társaságok által kínált szállítási feltételek tekintetében;
   2. az autóbusz-társaságok felelőssége az utasok halálával vagy sérülésével járó balesetek vagy a poggyászok elvesztése vagy megrongálódása esetén;
   3. az autóbusszal utazó, fogyatékkal élő és csökkent mozgásképességű személyeket megillető diszkriminációmentesség és kötelező segítségnyújtás;
   4. az autóbusz-társaságok kötelezettségei az utasokkal szemben járattörlés vagy -késés esetén;
   5. az utasok számára minimálisan nyújtandó tájékoztatás;
   6. a panaszok kezelése;
   7. az utasok jogainak érvényesítése.

2. cikk

Hatály

(1)  Ez a rendelet az autóbusz-társaságok által menetrend szerinti járatokkal végzett személyszállításra alkalmazandó.

(2)  A tagállamok a közszolgáltatási szerződésekkel érintett városi és elővárosi ▌ közlekedésre mentességet adhatnak, ha ezek a szerződések az e rendeletben előírtakhoz hasonló szintű utasjogokat biztosítanak.

(3)  A különjáratok tekintetében csak a II. fejezet alkalmazandó.

3. cikk

Fogalom-meghatározások

E rendelet alkalmazásában a következő meghatározásokat kell alkalmazni:

   1. "autóbusz-társaság": az alapítás helye szerinti államban a nemzeti jogszabályokban meghatározott piacra jutási feltételek szerint autóbusszal végzett szállításra engedéllyel rendelkező szállítási vállalkozás, és az autóbusszal végzett nemzetközi személyszállítás közös szabályairól szóló, 1992. március 16-i 684/92/EGK tanácsi rendelet(8) szerint autóbusszal végzett nemzetközi személyszállító járatok üzemeltetése céljából kiadott érvényes közösség jogosítvánnyal rendelkező szállítási vállalkozás;
   2. "különjáratok": a 684/92/EGK rendelet 2. cikkének (3) bekezdése szerinti járatok;
   3. "menetrend szerinti járatok": a 684/92/EGK rendelet 2. cikkének (1) bekezdése szerinti járatok;
   4. "szállítási szerződés": az autóbusz- társaság és az utas között egy vagy több szállítási szolgáltatás biztosítására létrejött szállítási szerződés, függetlenül attól, hogy a jegyet a fuvarozótól, az utazásszervezőtől vagy jegyárusítótól vásárolták;
   5. "jegy": érvényes, szállításra jogosító dokumentum vagy azzal egyenértékű nem papíralapú eszköz, beleértve az elektronikus formát is, amelyet az autóbusz-társaság vagy annak valamely meghatalmazott jegyárusítója kiadott vagy engedélyezett;
   6. "menetjegy-értékesítő": az autóbusz- társaság, vagy egy utazásszervező nevében közvetítői értékesítés végzése, ideértve a csomag részeként való értékesítést is;
   7. "utazásszervező": a 90/314/EGK irányelv 2. cikkének (2) ▌bekezdése szerinti szervező ▌;
   8. "fogyatékkal élő személy": vagy "csökkent mozgásképességű személy": bármely személy, akinek mozgásképessége a közlekedés során bármilyen fizikai (érzék- vagy mozgásszervi, állandó vagy időleges) fogyatékosság, értelmi fogyatékosság vagy sérülés, vagy más fogyatékossághoz vezető ok, illetve kor miatt korlátozott, és akinek helyzete kellő figyelmet igényel, és szükségessé teszi az összes utas rendelkezésére álló szolgáltatás hozzáigazítását az érintett személy egyéni igényeihez;
   9. "helyfoglalás": utazásra jogosító, papír- vagy elektronikus formátumú engedély, az előzetesen megerősített, személyre szóló szállítási megállapodásnak megfelelően;
   10. "terminálüzemeltető szerv": az autóbusz-terminál vezetéséért felelős tagállami szervezeti egység;
   11. "járattörlés": olyan, korábban menetrend szerinti egyedi járat nem közlekedése, amelyre legalább egy helyet ténylegesen lefoglaltak;
   12. "késés": a közzétett menetrend szerinti indulási vagy érkezési időpont, illetve az utas tényleges vagy várt indulásának vagy érkezésének időpontja közötti különbség;
   13. "hozzáférhető formátumok": ugyanaz a tájékoztatás az utasok által hozzáférhető szöveges, Braille-írásos, hang, videó és/vagy elektronikus formátum révén.

4. cikk

Szállítási szerződés és megkülönböztetés-mentes szerződéses feltételek

(1)  Az autóbusz-társaságok a szállítási szerződés megkötését az utasoknak egy vagy több jegy kiadásával igazolják. A jegyek a szerződés megkötését egyértelműen bizonyítják, és így az e rendeletben előírt jogokat biztosítják.

(2)  A szociális díjtételeket előíró közszolgáltatási kötelezettségek sérelme nélkül az autóbusz-társaságok vagy a menetjegy-értékesítők által alkalmazott szerződéses feltételeket és díjtételeket a széles utazó közönségnek a végső felhasználó állampolgárságától vagy lakóhelyétől, illetve az autóbusz-társaság vagy a menetjegy-értékesítők Közösségen belüli telephelyétől függetlenül diszkriminációmentesen kell megvásárlásra felkínálni.

5. cikk

A felelősség-elhárítás kizárása

(1)  Az e rendelet alapján fennálló kötelezettségeket nem lehet korlátozni vagy elhárítani, többek között eltérő vagy korlátozó záradékkal a szállítási szerződésben.

(2)  Az autóbusz-társaságok az e rendeletben meghatározottaknál kedvezőbb szerződéses feltételeket is ajánlhatnak az utasoknak.

II. fejezet

Az autóbusz-társaságok felelőssége az utasokért és a poggyászokért

6. cikk

Felelősség az utasok haláláért és sérüléséért

(1)  E fejezettel összhangban az autóbusz-társaságok felelősséggel tartoznak azért a kárért, amely abból ered, hogy az utas a járművön való tartózkodás közben vagy a be-, illetve kiszállás alkalmával az autóbuszjárat működéséből eredő baleset következtében meghal vagy megsérül ▌.

(2)  Az okozott kár tekintetében fennálló, az autóbusz-társaság szerződésen kívüli felelősségének nincs törvényben, egyezményben vagy szerződésben meghatározott pénzügyi korlátja.

(3)  Utasonként 220 000 EUR összegű követelésig az autóbusz-társaság nem zárhatja ki vagy nem korlátozhatja kártérítési felelősségét azt bizonyítva, hogy a (4a) bekezdés szerinti gondossággal járt el, kivéve, ha a keletkezett kár teljes összege meghaladja azt az összeget, amelyre a tagállamok gépjármű-felelősségbiztosításra vonatkozó jogszabályainak közelítéséről szóló, 1983. december 30-i 84/5/EGK második tanácsi irányelvvel(9) összhangban azon tagállam nemzeti jogszabályai értelmében, ahol az autóbuszt rendszerint üzemben tartják, kötelező biztosítást kell kötni. Ilyen esetben a felelősség erre az összegre korlátozódik.

(4)  Az autóbusz-társaság nem tartozik felelősséggel az (1) bekezdés alapján:

   a) ha a balesetet az autóbuszjárat üzemelésével össze nem függő körülmények okozták, vagy ha a fuvarozó az eset körülményei által megkívánt gondosság ellenére sem kerülhette el azt, vagy nem háríthatta el annak következményeit;
   b) amennyiben a baleset az utas hibájának vagy hanyagságának a következménye.

(5)  E rendelet rendelkezései nem értelmezhetők oly módon, hogy:

   a) a kártérítés megfizetéséért egyedül felelős fél az autóbusz-társaság; vagy
   b) korlátozott az autóbusz-társaság azon joga, hogy a tagállamokban alkalmazandó jogszabályokkal összhangban harmadik félhez forduljon jogorvoslatért.

7. cikk

Kártérítés

(1)  Az utasok halála esetén a 6. cikkben előírt kártérítési felelősségbe a következők tartoznak:

   a) az utas halála következtében esetlegesen szükséges költségek, különösen a holttest szállításával és a temetkezéssel kapcsolatos kiadások; vagy
   b) ha a halál nem azonnal állt be, úgy a (2) bekezdésben előírt kártérítés.

(2)  Az utas sérülése, továbbá testi vagy szellemi épségének egyéb károsodása esetén a kártérítés magában foglalja:

   a) a szükséges költségeket, különösen a gyógyítási és a közlekedési költségeket;
   b) azt a vagyoni hátrányt, amelyet az utas teljes vagy részleges munkaképtelensége, vagy szükségleteinek a megnövekedése következtében elszenved.

(3)  Ha az utas halála folytán azok a személyek, akiknek eltartására az utas a törvény szerint kötelezett volt vagy lehetett volna, veszteségük tekintetében kártérítésre jogosultak.

8. cikk

Előlegfizetések

(1)  Az utasok autóbuszjárat üzemelésével összefüggő balesetből keletkező halála, illetve az utasok bármely személyi sérülése esetén, és amennyiben az utas semmilyen egyéb utasbiztosítással nem rendelkezik, az autóbusz-társaság haladéktalanul, és minden esetben a kártérítésre jogosult természetes személy kilétének megállapítását követő 15 napon belül az elszenvedett nehézségekkel arányban álló, a közvetlen anyagi szükségletek kielégítéséhez szükséges összegű előleget fizet, feltéve, hogy "prima facie evidence" (első látásra is egyértelmű), hogy az elszenvedett kár oka az autóbusz-társaságnak tulajdonítható.

(2)  Az (1) bekezdés sérelme nélkül az előlegfizetés halál esetén nem lehet kevesebb, mint utasonként 21 000 EUR.

(3)  Az előlegfizetés nem tekinthető a felelősség elismerésének, és az levonható bármely, e rendelet alapján ezt követően kifizetendő összegből, de az nem követelhető vissza, kivéve azokat az eseteket, amelyekben a kárt az utas gondatlansága vagy az utas hibája okozta, vagy ha a ténylegesen elszenvedett kár értéke az előzetes kifizetés összegénél alacsonyabb volt.

9. cikk

Felelősség az elveszett és megrongálódott poggyászért

(1)  Az autóbusz-társaságok felelősek a rájuk bízott poggyászok elvesztéséért vagy megrongálódásáért. A kártérítés összege legfeljebb 1 800 EUR utasonként.

(2)  Az autóbuszjárat üzemelésével összefüggésben keletkező balesetek estén az autóbusz-társaságok felelősek a kézipoggyászként az utasoknál lévő vagy kézipoggyászként magukkal vitt személyes használati tárgyak elvesztéséért vagy megrongálódásáért. A kártérítés összege legfeljebb 1 300 EUR utasonként.

(3)  ▌ Az autóbusz-társaság nem tehető felelőssé az elveszett vagy megrongálódott poggyászért az (1) és (2) bekezdésnek megfelelően:

   a) ha a poggyász elvesztését vagy megrongálódását az autóbuszjárat üzemelésével össze nem függő körülmények okozták, és az autóbusz-társaság az eset körülményei által megkívánt gondosság ellenére sem kerülhette el azt, és nem háríthatta el annak következményeit;
   b) amennyiben a poggyász elvesztése vagy megrongálódása az utas hibájának vagy hanyagságának a következménye.

III. fejezet

A fogyatékkal élő és a csökkent mozgásképességű személyek jogai

10. cikk

A szállítás megtagadásának tilalma

(1)  Az autóbusz-társaságok, azok menetjegy-értékesítői és utazásszervezői fogyatékosságra vagy csökkent mozgásképességre hivatkozva nem tagadhatják meg:

   a) olyan szállítási szolgáltatás helyfoglalásának elfogadását vagy menetjegyének kiadását, amelyre a rendelet alkalmazandó;
   b) fogyatékkal élő, illetve csökkent mozgásképességű személy beszállását, amennyiben az érintett személy érvényes jeggyel vagy helyfoglalással rendelkezik.

(2)  A fogyatékkal élő és a csökkent mozgásképességű személyek részére a helyfoglalásokat és a jegyeket pluszköltség nélkül kell nyújtani.

11. cikk

Eltérések és különleges feltételek

(1)  A 10. cikk rendelkezéseitől eltérve az autóbusz-társaságok, menetjegy-értékesítőik vagy az utazásszervezők az alábbi esetekben megtagadhatják a fogyatékkal élő, illetve a csökkent mozgásképességű személy számára helyfoglalás elfogadását, menetjegy kiadását vagy e személy beszállását a fogyatékosságra vagy a csökkent mozgásképességre hivatkozva:

   a) ha a jármű kialakítása következtében a fogyatékkal élő, illetve csökkent mozgásképességű személyek beszállása vagy szállítása fizikailag vagy gyakorlatilag lehetetlen;
   b) ha a jármű, illetve az indulás vagy az érkezés helyén vagy az útvonalon található infrastruktúra nincs oly módon kialakítva, hogy a fogyatékkal élő és csökkent mozgásképességű utasok biztonságos szállítása biztosított legyen.

Amennyiben a helyfoglalás elutasításának alapja az első albekezdés a) vagy b) pontja szerinti indok, a fuvarozóknak, a menetjegy-értékesítőknek vagy az utazásszervezőknek a lehetséges mértékben mindent meg kell tenniük azért, hogy az érintett személy számára elfogadható alternatív lehetőséget ajánljanak fel.

(2)  Ha a fogyatékkal élő vagy a csökkent mozgásképességű személy beszállását fogyatékosságára vagy csökkent mozgásképességére hivatkozva megtagadják, akkor számára fel kell ajánlani a visszatérítés és a célállomásra egy másik, hasonló időn belül megérkező, elfogadható közlekedési lehetőségközötti választást.

(3)  Az ▌ autóbusz-társaságok, a menetjegy-értékesítők vagy az utazásszervezők előírhatják, hogy a fogyatékkal élő vagy csökkent mozgásképességű személyeket az utazás során másik személy kísérje, aki képes a fogyatékkal élő, illetve csökkent mozgásképességű személyt igényei szerint segíteni, ha az feltétlenül szükséges, ha:

   a) az (1) bekezdés a) vagy b) pontjában említett feltételek fennállnak, vagy
   b) az érintett jármű személyzete kizárólag egyetlen személyből áll, aki a járművet vezeti és nincsen abban a helyzetben, hogy a fogyatékkal élő vagy csökkent mozgásképességű személy számára az I. mellékletben meghatározott módon segítséget nyújthasson.

(4)  Ha az autóbusz-társaság, a menetjegy-értékesítő vagy az utazásszervező él az (1) bekezdésben biztosított eltéréssel, akkor a fogyatékkal élő vagy a csökkent mozgásképességű személyt annak okáról haladéktalanul, vagy kérésre a kérelem benyújtásától számított öt munkanapon belül írásban tájékoztatja.

12. cikk

Akadálymentesség és tájékoztatás

(1)  Az autóbusz-társaságok a megfelelő biztonsági követelmények teljesítése érdekében a fogyatékkal élő és a csökkent mozgásképességű személyeket képviselő szervezetekkel, illetve a 27. cikkben említett végrehajtási szervekkel együttműködésben meghatározzák a fogyatékkal élő és a csökkent mozgásképességű személyek és az őket kísérő személyek akadálymentes közlekedésére alkalmazandó megkülönböztetés-mentes szabályokat. Ezek a szabályok a szóban forgó autóbuszjáratra vonatkozóan minden hozzáférési feltételt tartalmaznak, beleértve az üzemeltetett járművek akadálymentességét és felszereltségét, valamint a megfelelő segítségnyújtási eszközöket.

(2)  Az (1) bekezdésben előírt szabályokat az autóbusz-társaságok vagy a menetjegy-értékesítők legalább a helyfoglalás leadásakor hozzáférhető formátumokban közzéteszik azon a nyelven, amelyen az utasokat általában tájékoztatni szokták. A tájékoztatásnál különös figyelmet kell fordítani a fogyatékkal élő és a csökkent mozgásképességű személyek igényeire.

(3)  Az autóbusz-társaságok haladéktalanul rendelkezésre bocsátják a biztonsági követelményeket megállapító azon nemzetközi, közösségi vagy nemzeti jogszabályt, amelyre az akadálymentességre vonatkozó megkülönböztetés-mentes szabályok épülnek. Ezeket hozzáférhető formátumokban kell rendelkezésre bocsátani.

(4)  Az utazásszervezők rendelkezésre bocsátják az (1) bekezdésben előírt, az általuk szervezett, értékesített vagy értékesítésre felkínált szervezett utazási formákban szerepelő utazásokra alkalmazandó szabályokat.

(5)  Az autóbusz-társaságok, menetjegy-értékesítőik vagy utazásszervezőik biztosítják, hogy a fuvarfeltételekkel kapcsolatos minden lényeges információ, az utazási információk és a szolgáltatások akadálymentességére vonatkozó információk – az online előjegyzést és tájékoztatást is beleértve – hozzáférhető formátumokban a fogyatékkal élő és a csökkent mozgásképességű személyek, valamint az idős vagy fiatal életkorukból fakadóan kísérő nélkül utazni képtelen személyek és kísérőik rendelkezésére álljanak.

13. cikk

Segítségnyújtáshoz való jog

(1)  A terminálüzemeltető szervek és az autóbusz-társaságok a fogyatékkal élő vagy a csökkent mozgásképességű személyek számára az I. mellékletben meghatározottak szerint az utazás előtt, után, és – amennyiben lehetséges – során is díjmentesen megfelelő segítséget nyújtanak. Ezt a segítséget a fogyatékkal élő vagy a csökkent mozgásképességű személy egyedi szükségleteihez kell igazítani.

(2)  A terminálüzemeltető szervek és az autóbusz-társaságok a segítségnyújtást végezhetik önállóan, vagy annak ellátására másik féllel vagy felekkel szerződést is köthetnek. Ilyen szerződést vagy szerződéseket saját kezdeményezésre vagy kérésre is köthetnek.

A segítségnyújtásért akkor is a terminálüzemeltető szervek és az autóbusz-társaságok felelnek, ha a segítségnyújtás ellátására másik féllel vagy felekkel szerződést kötnek.

(3)  E fejezet rendelkezései nem jelentik azt, hogy a terminálüzemeltető szervek vagy az autóbusz-társaságok az I. mellékletben említett előírásoknál magasabb színvonalon vagy az ott meghatározottakon kívül nem nyújthatnak segítséget.

14. cikk

Segítségnyújtáshoz való jog a terminálokon

(1)  Legkésőbb e rendelet hatálybalépésétől számított hat hónapon belül a tagállamok kijelölik azokat az autóbusz terminálokat, amelyek a fogyatékkal élő és a csökkent mozgásképességű személyek számára biztosítják a segítségnyújtást annak figyelembevétele mellett, hogy az akadálymentes szolgáltatásokat a legtöbb földrajzi területen biztosítani kell. A tagállamok tájékoztatják ezekről a Bizottságot. A Bizottság az interneten hozzáférhető jegyzéket készít a helyi és távolsági autóbuszok kijelölt termináljairól.

(2)  A tagállamok által az (1) bekezdés szerint kijelölt terminálok üzemeltető szervei felelősek az I. melléklet a) részében meghatározott segítségnyújtás biztosításáért, anélkül hogy további díjat számolnának fel a fogyatékkal élő és a csökkent mozgásképességű személyek számára, amennyiben az érintett személy teljesíti a 16. cikkben előírt feltételeket.

(3)  Amennyiben elismert vezetőkutya kísérete szükséges, úgy az állat jelenlétére vonatkozó engedély megadható, azzal a feltétellel, hogy azt a szállítási szolgáltatást végző társaság vagy annak jegyárusító szolgálata, illetve utazásszervezője előtt előzetesen bejelentették, a vezetőkutyák szállítására vonatkozóan alkalmazandó nemzeti jogszabályokkal összhangban.

15. cikk

Segítségnyújtáshoz való jog a járműveken

Az autóbusz-társaságok legalább az I. melléklet b) részében meghatározott segítséget díjmentesen nyújtják a fogyatékkal élő és a csökkent mozgásképességű személyeknek a fel- és leszállásnál, amennyiben az érintett személy teljesíti a 16. cikkben előírt feltételeket.

16. cikk

A segítségnyújtás körülményei

(1)  Az autóbusz-társaságok, a terminálüzemeltető szervek, a menetjegy-értékesítők és az utazásszervezők együttműködnek annak érdekében, hogy a fogyatékkal élő és a csökkent mozgásképességű személyek számára segítséget nyújtsanak, amennyiben a személy a segítségnyújtással kapcsolatos igényét az autóbusz-társaságnak, a terminálüzemeltető szervnek, a menetjegy-értékesítőnek vagy az utazásszervezőnek az igényelt segítség előtt legalább 24 órával bejelenti, kivéve, ha a segítséget nyújtó szolgáltató ennél rövidebb tájékoztatási határidőt ajánl, vagy e tekintetben a segítséget nyújtó szolgáltató és az utas között megállapodás jön létre.

(2)  Az autóbusz-társaságok, a menetjegy-értékesítők és az utazásszervezők minden intézkedést megtesznek, ami ahhoz szükséges, hogy a fogyatékkal élő vagy a csökkent mozgásképességű személyek a segítségnyújtással kapcsolatos igényeiket könnyebben bejelenthessék. Az utasnak visszaigazolást kell kapnia, amely tanúsítja, hogy a segítségre vonatkozó igényét bejelentette. Ezek a kötelezettségek minden értékesítési pontra érvényesek, a telefonos és az internetes értékesítést is beleértve.

(3)  Ha az (1) bekezdés szerinti bejelentés nem történt meg, az autóbusz-társaságok, a terminálüzemeltető szervek, a menetjegy-értékesítők és az utazásszervezők mindent elkövetnek a segítségnyújtás érdekében, hogy a fogyatékkal élő vagy a csökkent mozgásképességű személy az általa vásárolt jeggyel az induló járatra felszállhasson, a kapcsolódó járatra átszállhasson vagy az érkező járatról leszállhasson.

(4)  A segítségnyújtást biztosítani kell, amennyiben a személy az arra kijelölt helyszínen az alábbiak szerint megjelenik:

   az autóbusz-társaság által megjelölt időpontban, de legfeljebb 60 perccel a tervezett indulási időpont előtt, vagy
   megjelölt időpont hiányában legalább 30 perccel a tervezett indulási időpont előtt, kivéve, ha a segítséget nyújtó szolgáltató más javaslatot tett, vagy a segítséget nyújtó szolgáltató és az utas között más értelmű megállapodás jött létre.

(5)  A tagállamok által a 14. cikk (1) bekezdése szerint kijelölt terminálok üzemeltető szervei a helyi feltételek figyelembevételével, és a többi szervnek a terminálhelyiségen kívüli területekre vonatkozó hatáskörének sérelme nélkül, a terminálon belül vagy a terminálüzemeltető szerv közvetlen ellenőrzése alatt álló, a terminálépületen belüli és kívüli területen kijelölik azokat az érkezési és indulási helyszíneket, ahol a fogyatékkal élő vagy a csökkent mozgásképességű személyek bejelenthetik az érkezésüket és segítséget kérhetnek.

(6)  Az (5) bekezdésben említett kijelölt helyszíneket világos, a fogyatékkal élő vagy csökkent mozgásképességű személyek számára hozzáférhető és felismerhető jelzéssel kell ellátni, amelyeken a terminálról, illetve a segítségnyújtásról, hozzáférhető formátumokban meg kell adni a szükséges információkat ║ .

17. cikk

Az információk továbbítása harmadik személyek felé

(1)  Ha a segítségnyújtást alvállalkozásba adták és az autóbusz-társaság, a menetjegy-értékesítő vagy az utazásszervező az utazás tervezett indulási időpontja előtt legalább 48 órával segítségnyújtás igénybevételével kapcsolatos bejelentést kap, úgy a megfelelő információt az alvállalkozóhoz továbbítja oly módon, hogy az alvállalkozó ezt az értesítést az utazás tervezett indulási időpontja előtt legalább 36 órával kézhez kapja.

(2)  Ha a segítségnyújtást alvállalkozásba adták és az autóbusz-társaság, a menetjegy-értékesítő vagy az utazásszervező az utazás tervezett indulási időpontja előtt legalább 48 órával a segítségnyújtás igénybevételével kapcsolatos bejelentést nem kapja meg, úgy a fuvarozó vagy az utazásszervező a megfelelő információt ║ az alvállalkozóhoz továbbítja oly módon, hogy az alvállalkozó ezt az értesítést a lehető legrövidebb időn belül kézhez kapja.

18. cikk

Oktatás

Az autóbusz-társaságok és a terminálüzemeltető szervek:

   a) biztosítják, hogy fogyatékkal élő és a csökkent mozgásképességű személyeknek közvetlen segítséget nyújtó személyzet valamennyi tagja, beleértve az esetleges alvállalkozók által alkalmazottakat is, rendelkezzen ismeretekkel arra vonatkozóan, hogy hogyan elégíthetők ki a különböző fogyatékkal vagy mozgáskorlátozottsággal élő személyek igényei;
   b) a II. mellékletben ismertetettek szerint oktatást biztosítanak a fogyatékkal élőknek nyújtandó segítségről és a fogyatékossággal kapcsolatos tudatosság növeléséről minden dolgozójuk számára, aki közvetlenül kapcsolatba kerül az utazóközönséggel;
   c) biztosítják, hogy a felvételt követően minden új alkalmazott részesüljön fogyatékossággal kapcsolatos képzésben, valamint hogy adott esetben a személyzet tagjai ismeretfrissítő képzéseken vegyenek részt.

19. cikk

Kerekes székekre és mozgást segítő eszközökre fizetendő kártérítés

(1)  Ha a terminálon történő kezelés vagy az autóbuszon történő szállítás során kerekes székek vagy egyéb, mozgást segítő berendezések vagy azok alkatrészei elvesznek vagy megrongálódnak, az utast, akihez ezek az eszközök tartoznak – attól függően, hogy az elvesztéskor vagy a megrongálódáskor az eszköz kinek a felügyelete alatt volt – az autóbusz-társaságnak vagy a terminálüzemeltető szervnek kártérítésben kell részesítenie.

Az elveszett vagy megrongálódott berendezéshez hasonló műszaki és funkcionális tulajdonságokkal rendelkező csereberendezés gyors biztosítása érdekében mindent el kell követni.

(2)  Az autóbusz-társaság nem tartozik felelősséggel az (1) bekezdés alapján:

   a) ha a poggyász elvesztését vagy megrongálódását az autóbuszjárat üzemelésével össze nem függő körülmények okozták, és az autóbusz-társaság az eset körülményei által megkívánt gondosság ellenére sem kerülhette el azt, és nem háríthatta el annak következményeit;
   b) amennyiben a poggyász elvesztése vagy megrongálódása az utas hibájának vagy hanyagságának a következménye.

(3)  Az e cikk alapján fizetendő kártérítés a ténylegesen elszenvedett veszteségnek megfelelő összegű.

IV. fejezet

Az autóbusz-társaságok kötelezettségei az utazás megszakadása esetén

20. cikk

Felelősség járattörlések és hosszú késések esetén

(1)  Az autóbusz-társaságok felelősek a járattörlésekért, a túlfoglalásokért és az indulásnál a két órát meghaladó késésért. Az autóbusz-társaságok csak az ellenőrzésük alá tartozó körülményekből eredő járattörlésekért és késésekért felelősek. A felelősség nem terjed ki a közlekedési torlódás és a határ- és/vagy járműellenőrzés miatt bekövetkező késésekre. Minden olyan esetben, amikor a társaság a felelős, az érintett utasok lehetőségei minimálisan a következők:

   a) többletköltséget nem kívánó másik közlekedési lehetőség felkínálása, vagy ha ez nem megoldható, felvilágosítás más szállítási vállalkozók megfelelő szállítási szolgáltatásairól;
   b) a jegy árának visszatérítése, kivéve ha az a) pontban említett másik közlekedési lehetőséget elfogadják;
   c) a b) pontban említett visszatérítésen túlmenően, a jegyár 50%-ának megfelelő kártérítési jogosultság, ha az autóbusz-társaság elmulasztja a másik járat biztosítását vagy a tájékoztatást, az a) pontban említetteknek megfelelően. A kártérítést a kártérítési igény benyújtásától számított egy hónapon belül ki kell fizetni;
   d) a jegyár 50%-ának megfelelő összegű kártérítési jogosultság az utazási jog elvesztése nélkül, amennyiben a felkínált másik közlekedési lehetőséget elfogadják. A jegyár az utas által az utazás azon szakaszára fizetett teljes költség, amelyet a késés érint. A kártérítést a kártérítési igény benyújtásától számított egy hónapon belül ki kell fizetni;
   e) számukra a várakozási idővel összhangban álló étkezés és frissítők biztosítása, amennyiben erre ésszerű lehetőség van;
   f) szállodában vagy egyéb szálláson való elhelyezés, valamint a terminál és a szálláshely közötti szállítás, amennyiben az utazás folytatása előtt egy éjszakai tartózkodásra van szükség;
   g) amennyiben a jármű működésképtelenné válik, a működésképtelen járműtől a megfelelő várakozási helyre és/vagy terminálra szállítás, ahonnan az utazás folytatása lehetséges.

(2)  Az (1) bekezdésben nem felsorolt esetekben az autóbusz-társaságok felelősek az érkezésnél a két órát meghaladó késésért, amennyiben a késés oka:

   a gépjárművezető hanyagsága vagy hibája, vagy
   a jármű műszaki hibája.

   a) a jegyár 50%-ának megfelelő összegű kártérítési jogosultság; a jegyár az utas által az utazás azon szakaszára fizetett teljes költség, amelyet a késés érint. A kártérítést a kártérítési igény benyújtásától számított egy hónapon belül ki kell fizetni.
   b) számukra történő segítségnyújtás az e cikk (1) bekezdésének e), f) és g) pontjainak megfelelően.

(3)  Az autóbusz-társaság mentesül e felelősség alól, amennyiben a járattörlés vagy a késés az alábbi okok valamelyike miatt következik be:

   a) az autóbuszjárat üzemelésével össze nem függő körülmények, amelyeket az autóbusz-társaság az eset körülményei által megkívánt gondosság ellenére sem kerülhetett el, és nem háríthatta el azoknak következményeit;
   b) az utas hanyagsága, vagy
   c) harmadik félnek felróható ok, melyet az autóbusz-társaság az eset körülményei által megkívánt gondosság ellenére sem kerülhetett el, és nem háríthatta el annak következményeit.

21. cikk

Felvilágosítás

(1)  Késedelem esetén, amint az információ rendelkezésre áll, legkésőbb azonban a tervezett indulás után 30 perccel vagy pedig a tervezett érkezés előtt egy órával az autóbusztársság vagy – adott esetben – a terminálüzemeltető szervek tájékoztatják az utasokat az indulás és az érkezés várható időpontjáról. E tájékoztatást a fogyatékkal élő és csökkent mozgásképességű személyek számára is elérhető formátumokban szintén biztosítani kell.

(2)  Ha az utasok a késés miatt valamilyen csatlakozásról lemaradnak, az autóbusz-társaság minden tőle telhetőt elkövet azért, hogy az érintett utasokat a választható csatlakozási lehetőségekről tájékoztassa.

22. cikk

További követelések

E rendelet alkalmazása nem érinti az utasok további kártalanításhoz való jogát. A rendelet szerint nyújtott kártalanítás levonható az ilyen kártalanításból.

23. cikk

Az utasok érdekeit szolgáló további intézkedések

A fuvarozók együttműködnek az érdekeltek, a szakmai szövetségek és a fogyasztók, az utasok és a fogyatékkal élő személyek szövetségeinek bevonásával történő, nemzeti vagy európai szintű intézkedések elfogadása érdekében. Ezeknek az intézkedéseknek – különösen a hosszú késések és az utazás megszakadása vagy a járat törlése esetén – az utasokkal való törődés javítására kell irányulniuk, kiemelt fontosságot tulajdonítva a fogyatékosság, csökkent mozgásképesség, betegség, idős kor, terhesség miatt különleges szükségletekkel bíró utasok ellátásának, kiterjesztve azt a kisgyermekekre és a kísérőkre.

Hosszú késés és az utazás megszakadása vagy a járat törlése esetén az ellátást az orvosi segítségre, az étel és ital szükség szerinti biztosítására, a tájékoztatás rendszeres frissítésére és adott esetben másik közlekedési lehetőség és szállás szervezésére kell összpontosítani.

V. fejezet

Az utasok tájékoztatása és panaszkezelés

24. cikk

Utazástájékoztatáshoz fűződő jog

A terminálüzemeltető szervek és az autóbusz-társaságok az utasokat az út alatt végig hozzáférhető formátumokban, kielégítő módon tájékoztatják.

25. cikk

Az utasjogokra vonatkozó felvilágosítás

║ Az autóbusz-társaságok és terminálüzemeltető szervek biztosítják, hogy az utasok az e rendelet alapján őket megillető jogokra vonatkozóan legkésőbb az induláskor és az utazás során megfelelő és érthető tájékoztatást kapjanak. A tájékoztatást hozzáférhető formátumokban kell biztosítani. ▌ A tájékoztatásnak tartalmaznia kell a tagállamok által a 27. cikk (1) bekezdése szerint kijelölt végrehajtási szervek kapcsolattartási adatait.

26. cikk

Panaszok

(1)  Az autóbusz-társaságok létrehozzák – amennyiben ilyen még nem létezik – az e rendelettel érintett jogokra és kötelezettségekre vonatkozó, minden utas, köztük a fogyatékkal élő és csökkent mozgásképességű utasok számára is hozzáférhető panaszkezelő mechanizmust.

(2)  Az utasok a járat igénybevételét vagy annak meghiúsulását követő naptól számított egy hónapon belül nyújthatnak be panaszt az autóbusz-társaságokhoz. A panasz címzettje 20 munkanapon belül indoklással ellátott választ ad vagy – indokolt esetben – tájékoztatja az utast arról, hogy mikor számíthat válaszra. A választ legkésőbb a panasz kézhezvételétől számított két hónapon belül meg kell adni.

(3)  Ha a (2) bekezdésben meghatározott határidőn belül válasz nem érkezik, a panaszt elfogadottnak kell tekinteni.

(4)  Az autóbusz-társaságok éves jelentést készítenek, amely tartalmazza a beérkezett panaszok számát és tárgyát, a panaszok beérkezésétől a válaszadásig eltelt napok számát (átlagban), és a foganatosított korrekciós intézkedéseket.

VI. fejezet

Végrehajtás és nemzeti végrehajtási szervek

27. cikk

Nemzeti végrehajtási szervek

(1)  A tagállamok kijelölik az e rendelet végrehajtásáért felelős szervet vagy szerveket. Ezek a szervek megteszik azokat az intézkedéseket, amelyek a 12. cikkben említett akadálymentességi szabályok betartását is ideértve, biztosítják az utasok jogainak tiszteletben tartását. Ezek a szervek felépítésükben, finanszírozási döntéseikben, jogi szerkezetükben és döntéshozatalukban függetlenek ▌.

(2)  A tagállamok tájékoztatják Bizottságot az e cikknek megfelelően kijelölt szervről vagy szervekről és azok hatásköreiről.

(3)  Ezek a szervek együttműködnek az autóbusz-társaságokat és a fogyasztókat képviselő szervezetekkel, ideértve a fogyatékkal élő és a csökkent mozgásképességű személyeket képviselő szervezeteket is.

(4)  Minden utas panaszt nyújthat be e rendelet állítólagos megsértéséről az (1) bekezdés szerint kijelölt megfelelő szervnek.

(5)  Azok a tagállamok, amelyek a 2. cikk (2) bekezdése alapján egyes szolgáltatások mentessége mellett döntöttek, gondoskodnak az utasjogok érvényesítését biztosító hasonló mechanizmusról.

28. cikk

Jelentés a végrehajtásról

1.  A 27. cikk (1) bekezdése szerint kijelölt végrehajtási szervek az előző évben végzett tevékenységükről minden év június 1-jén jelentést tesznek közzé, amely többek között tartalmazza a következőket:

   a) az e rendelet rendelkezéseinek végrehajtása érdekében hozott intézkedések bemutatása,
   b) az egyes panaszok rendezésére alkalmazandó eljárásra való hivatkozás,
   c) az adott tagállamban a fogyatékkal élő és a csökkent mozgásképességű személyek esetében az akadálymentességre vonatkozó szabályok összefoglalója,
   d) a panaszokra, köztük azok eredményére és a megoldáshoz igénybe vett időre vonatkozó összesített adatok;
   e) az alkalmazott szankciók részletei,
   f) az e rendelet jobb végrehajtása szempontjából lényeges egyéb kérdések.

2.  A jelentés összeállításához a végrehajtási szervek a tárgy és az érintett vállalatok szerint statisztikát vezetnek az egyes panaszokról. Ezeket az adatokat az esemény időpontjától számított legfeljebb három évig megkeresésre a Bizottság vagy a nemzeti nyomozó hatóságok rendelkezésére bocsátják.

29. cikk

A végrehajtási szervek együttműködése

A 27. cikk (1) bekezdése szerint kijelölt nemzeti végrehajtási szervek a Közösség egész területén az utasok egységes védelme érdekében információkat cserélnek egymással a munkájukról, illetve a döntéshozatali elvekről és módszerekről. A Bizottság támogatja a végrehajtási szervek munkáját.

30. cikk

Szankciók

A tagállamok megállapítják az e rendelet megsértése esetén alkalmazandó szankciókra vonatkozó szabályokat, és minden szükséges intézkedést megtesznek azok végrehajtása érdekében. Az előírt szankcióknak – amelyek magukban foglalhatják az érintett utas számára fizetendő kártérítés elrendelését is – hatékonyaknak, arányosaknak és visszatartó erejűeknek kell lenniük. A tagállamok értesítik a Bizottságot e rendelkezésekről, és haladéktalanul közlik a Bizottsággal az e rendelkezéseket érintő minden későbbi módosítást is.

VII. fejezet

Záró rendelkezések

31. cikk

Jelentés

A Bizottság jelentést tesz az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak legkésőbb ...(10) -ig e rendelet végrehajtásáról és hatásáról. A jelentést szükség szerint a rendelet előírásainak részletesebb végrehajtására vagy a rendelet módosítására irányuló jogalkotási javaslatoknak kell kísérniük.

32. cikk

A 2006/2004/EK rendelet módosítása

A 2006/2004/EK rendelet melléklete a következő ponttal egészül ki:"

18.  Az .../.../EK európai parlamenti és tanácsi rendelet az autóbusszal közlekedő utasok jogairól és a fogyasztóvédelmi jogszabályok alkalmazásáért felelős nemzeti hatóságok közötti együttműködésről szóló 2006/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (a fogyasztóvédelmi együttműködésről szóló rendelet) módosításáról (HL L ...)

"

33. cikk

Hatálybalépés

(1)  Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.

(2)  Ezt a rendeletet ...(11) -tól/-től kell alkalmazni.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt ║,

az Európai Parlament részéről a Tanács részéről

az elnök az elnök

I.MELLÉKLET

A fogyatékkal élő és a csökkent mozgásképességű személyeknek nyújtott segítség

a)  A terminálokon nyújtott segítség

A szükséges segítségnyújtás és intézkedések annak érdekében, hogy a fogyatékkal élő és a csökkent mozgásképességű személyek:

   a terminálon kijelölt helyszíneken bejelenthessék megérkezésüket és kérhessék a segítségnyújtást,
   a kijelölt helyszínről eljuthassanak a pénztárhoz, a váróterembe és a beszállótérre.

b)  Segítségnyújtás az autóbuszokon

A szükséges segítségnyújtás és intézkedések annak érdekében, hogy a fogyatékkal élő és a csökkent mozgásképességű személyek:

   felvonók, kerekes székek vagy egyéb megfelelő berendezés igénybevételével felszállhassanak a járműre;
   betehessék a csomagtérbe a poggyászukat;
   kivehessék a csomagtérből a poggyászukat;
   leszállhassanak a járműről;
   ha lehetséges, eljuthassanak a mosdóhelyiségekhez;
   amennyiben lehetséges, az elismert vezetőkutyával felszállhassanak az autóbuszra;
   eljuthassanak az ülésükig;
   az utazásra vonatkozó lényeges információkat akadálymentes formában megkaphassák;
   útközben megállásnál fel- és leszállhassanak, ha lehetséges.

II.MELLÉKLET

Fogyatékossággal kapcsolatos oktatás

a)  A fogyatékossággal kapcsolatos tudatosság fejlesztése

Az utazóközönséggel közvetlenül kapcsolatba kerülő munkatársak oktatása:

   a testi, érzékszervi (hallás és látás), rejtett vagy tanulási fogyatékkal élő személyekkel kapcsolatos tudatosság és viselkedés, a mozgásukban, tájékozódásukban vagy kommunikációjukban korlátozott személyek eltérő képességeinek felismerése;
   a fogyatékkal élő és a csökkent mozgásképességű személyek előtt álló akadályok, beleértve a hozzáállásbeli, környezeti/természeti és szervezeti akadályokat is;
   kiképzett segítő kutyák, beleértve a vezető kutyák szerepét és igényeit;
   váratlan események kezelése;
   interperszonális képességek és a siket és hallássérült, a látássérült, a beszédsérült és a tanulási zavarokkal küzdő emberekkel való kommunikáció módszerei;
   hogyan kell bánni a kerekes székekkel és más mozgást segítő eszközökkel a rongálódás megelőzése érdekében (ha van poggyászkezelés, az azért felelős valamennyi dolgozó).

b)  A fogyatékkal élőknek nyújtott segítség oktatása

A fogyatékkal élő és a csökkent mozgásképességű személyeket közvetlenül segítő dolgozók képzése a következőkből áll:

   a kerekes széket használók segítése a kerekes székbe való beüléskor vagy az abból való kiszálláskor;
   készségek a kiképzett segítő kutyával utazó fogyatékkal élő és csökkent mozgásképességű személyeknek nyújtott segítségnél, beleértve az állat szerepét és igényeit;
   a vak és gyengénlátó utasok kíséretének és a kiképzett segítő kutyák kezelésének és szállításának módszerei, szem előtt tartva, hogy a segítőkutyák kiképzésükből fakadóan kizárólag gazdájuk parancsainak engedelmeskednek, és szolgálatteljesítés közben nem kezelhetők;
   a fogyatékkal élő és a csökkent mozgásképességű személyeket segítő berendezéstípusok megismerése és a berendezések kezelésének megtanulása;
   a fel- és a leszállás támogatásánál alkalmazott eszközök használata és a fel- és leszállásnál a fogyatékkal élő és a csökkent mozgásképességű személyek biztonságát és méltóságát védő helyes segítő módszerek megtanulása;
   a megbízható és szakszerű segítségnyújtás igényének kellő felismerése. Azzal is tisztában kell lenni, hogy egyes fogyatékkal élő utasok utazás közben kiszolgáltatottnak érezhetik magukat, mivel segítségnyújtásra szorulnak;
   elsősegélynyújtás ismerete.

(1) HL C
(2) HL C
(3) Az Európai Parlament 2009. április 23-i álláspontja.
(4) HL L 226., 2003.9.10., 4. o.
(5) HL L 158., 1990.6.23., 59. o.
(6) HL L 281., 1995.11.23., 31. o.
(7) HL L 364., 2004.12.9., 1. o.
(8) HL L 74., 1992.3.20., 1. o.
(9) HL L 8., 1984.1.11., 17. o.
(10)* HL: E rendelet hatálybalépése után három évvel.
(11)* HL: E rendelet hatálybalépése után két évvel.


A szerzői jog és egyes szomszédos jogok védelmi ideje ***I
PDF 428kWORD 123k
Állásfoglalás
Egységes szerkezetbe foglalt szöveg
Az Európai Parlament 2009. április 23-i jogalkotási állásfoglalása a szerzői jogok és szomszédos jogok védelmi idejéről szóló 2006/116/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv módosításáról szóló európai parlamenti és tanácsi irányelvre vonatkozó javaslatról (COM(2008)0464 – C6-0281/2008 – 2008/0157(COD))
P6_TA(2009)0282A6-0070/2009
HELYESBÍTÉSEK

(Együttdöntési eljárás: első olvasat)

Az Európai Parlament,

–   tekintettel a Bizottságnak az Európai Parlamenthez és a Tanácshoz intézett javaslatára (COM(2008)0464),

–   tekintettel az EK-Szerződés 251. cikkének (2) bekezdésére és 47. cikkének (2) bekezdésére, 55. és 95. cikkére, amelyek alapján a Bizottság javaslatát benyújtotta a Parlamenthez (C6-0281/2008),

–   tekintettel eljárási szabályzata 51. cikkére,

–   tekintettel a Jogi Bizottság jelentésére és az Ipari, Kutatási és Energiaügyi Bizottság, a Belső Piaci és Fogyasztóvédelmi Bizottság, valamint a Kulturális és Oktatási Bizottság véleményére (A6-0070/2009),

1.   jóváhagyja a Bizottság javaslatát, annak módosított formájában;

2.   felhívja a Bizottságot, hogy utalja az ügyet újból a Parlamenthez abban az esetben, ha javaslatát lényegesen módosítani kívánja, vagy helyébe másik szöveget szándékozik léptetni;

3.   utasítja elnökét, hogy továbbítsa a Parlament állásfoglalását a Tanácsnak és a Bizottságnak.

Az Európai Parlament álláspontja amely első olvasatban 2009. április 23-án került elfogadásra a szerzői jog és egyes szomszédos jogok védelmi idejéről szóló2006/116/EK irányelvet módosító 2009/.../EK európai parlamenti és tanácsi irányelv elfogadására tekintettel

P6_TC1-COD(2008)0157


AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Közösséget létrehozó szerződésre, és különösen 47. cikkének (2) bekezdésére, 55. és 95. cikkére,

tekintettel a Bizottság javaslatára║,

tekintettel az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság véleményére(1),

a Szerződés 251. cikkében megállapított eljárásnak megfelelően(2),

mivel:

(1)  A szerzői jog és egyes szomszédos jogok védelmi idejéről szóló, 2006. december 12-i 2006/116/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv(3) alapján az előadóművészek és a hangfelvétel-előállítók számára megállapított védelmi idő 50 év.

(2)  Az előadóművészek esetében ez az időtartam az előadáskor kezdődik, vagy ha az előadás rögzítését az előadás időpontjától számított 50 éven belül nyilvánosságra hozzák, vagy a nyilvánossághoz közvetítik, az első nyilvánosságra hozatalkor vagy – ha ez korábbi – az első nyilvánossághoz közvetítéskor kezdődik.

(3)  A hangfelvétel-előállítók esetében ez az időtartam a hangfelvétel rögzítésekor, vagy a rögzítést követő 50 éven belül a nyilvánosságra hozatal időpontjában, vagy ha nem hozzák nyilvánosságra, a rögzítést követő 50 éven belül a nyilvánossághoz közvetítés időpontjában kezdődik.

(4)  Az előadóművészek kreatív hozzájárulásának társadalmi fontosságát e kreatív és művészi hozzájárulásnak megfelelő szintű védelemmel kell ellátni.

(5)  Az előadóművészek általában fiatalon kezdik karrierjüket, és a felvételeken rögzített előadásokra vonatkozó, jelenleg érvényes 50 éves védelmi idő gyakran nem védi előadásaikat egész életük során. Ezért néhány előadóművész élete vége felé jövedelemkieséssel szembesül. Gyakran előfordul, hogy már nem marad joguk arra, hogy életük folyamán megakadályozzák vagy korlátozzák előadásaik kifogásolható felhasználását.

(6)  Az előadóművészeknek legalább a saját teljes életük során hozzá kell jutniuk azokhoz a bevételekhez, amelyek az információs társadalomban a szerzői és szomszédos jogok egyes vonatkozásainak összehangolásáról szóló, 2001. május 22-i 2001/29/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv(4) szerinti többszörözés és a hozzáférhetővé tétel kizárólagos jogából, valamint az említett irányelv értelmében a magáncélú többszörözésért biztosított méltányos díjazásból, és a bérleti jogról és a haszonkölcsönzési jogról, valamint a szellemi tulajdon területén a szerzői joggal szomszédos bizonyos jogokról szóló, 2006. december 12-i 2006/115/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv(5) szerinti terjesztés és bérbeadás kizárólagos jogából származnak.

(7)  Az előadások rögzítésére és a hangfelvételekre vonatkozó védelmi időt ezért az adott eseménytől számított 70 évre meg kell hosszabbítani. ▌

(8)  Az előadás rögzítésével kapcsolatos jogok visszaszállnak az előadóra, ha a hangfelvétel-előállító tartózkodik attól, hogy - az előadók, hangfelvétel-előállítók és műsorszóró szervezetek védelméről szóló nemzetközi egyezmény értelmében - megfelelő mennyiségben kínálja eladásra a hangfelvétel másolatait, amelyek - a védelmi idő meghosszabbításának kivételével - közkincsnek számítanak, vagy tartózkodik attól, hogy az ilyen hangfelvételt a nyilvánosság számára elérhetővé tegye.E lehetőségnek a hangfelvétel-előállító számára az említett mindkét hasznosítási tevékenység elvégzésére hagyott ésszerű időtartam leteltével kell megnyílnia. A hangfelvétel-előállítónak a hangfelvétellel kapcsolatos jogai tehát elenyésznek egy olyan helyzet elkerülése érdekében, ahol e jogok egyidejűleg állnának fenn az előadónak az előadás rögzítésével kapcsolatos jogaival, miközben ez utóbbi jogok már nem kerülnek átruházásra vagy engedményezésre a hangfelvétel-előállítóra.

(9)  Az előadóművészeknek általában át kell ruházniuk vagy engedményezniük a többszörözésre, terjesztésre, bérletre és előadásaik rögzítésének hozzáférhetővé tételére vonatkozó kizárólagos jogukat a hangfelvétel-előállítóra, amikor szerződéses kapcsolatba lépnek egy hangfelvétel-előállítóval. Egyes előadóművészek cserébe jogdíjelőleget kapnak, és csak azután részesülhetnek díjfizetésben, ha a hangfelvétel-előállító számára megtérült a kezdeti előleg és megtörténtek a szerződésben meghatározott esetleges levonások. Más előadóművészek egyszeri díjfizetés ellenében ruházzák át vagy engedményezik kizárólagos jogaikat (nem ismétlődő díjazás). Ez különösen a háttérzenészekre igaz, akik ▌ nem jelennek meg a közreműködők listáján ("nem megnevezett előadóművészek"), de néha a közreműködők listáján szereplő előadóművészekre ("megnevezett előadóművészek") is igaz.

(10)  Kísérő ▌intézkedéseket kell bevezetni annak érdekében, hogy azok az előadóművészek, akik átruházták kizárólagos jogaikat a hangfelvétel-előállítókra, ténylegesen részesüljenek a védelmi idő meghosszabbításának előnyeiből. ▌

(11)  Egy első kísérő ▌ intézkedés keretében a hangfelvétel-előállítók kötelesek legalább évente egyszer a hangfelvételek terjesztésének, többszörözésének és hozzáférhetővé tételének kizárólagos jogaiból származó bevételek 20%-ának megfelelő összegű tartalékot képezni. "Bevételnek" minősülnek a hangfelvétel-előállítók költségek levonása előtti jövedelmei.

(12)  Ezeket a kifizetéseket kizárólag azon előadóművészek javára kell tartalékolni, akiknek előadásait hangfelvételen rögzítik és akik egyszeri díjfizetés ellenében a hangfelvétel-előállítóra ruházták vagy engedményezték jogaikat. Az e módon tartalékolt pénzösszegeket legalább évente egyszer, egyéni alapon szét kell osztani a nem megnevezett előadóművészek között. Ezt a szétosztást közös jogkezelőkre kell bízni, a nem szétosztható bevételekre vonatkozóan pedig a nemzeti szabályok alkalmazandók. Az e bevételek beszedése és kezelése okozta aránytalan teher elkerülése érdekében a tagállamok szabályozhatják, hogy milyen mértékben kötelesek a mikrovállalkozások hozzájárulni, ha az ilyen kifizetések ésszerűtlennek tűnnek az ilyen bevételek beszedésének és kezelésének költségeihez képest.

(13)  A ║ 2006/115/EK irányelv 5. cikke azonban már biztosítja az előadóművészek számára a méltányos díjazáshoz való elidegeníthetetlen jogot többek között a hangfelvételek bérletéért. Hasonlóképpen, a szerződéses gyakorlatban az előadóművészek általában nem ruházzák át vagy engedményezik a hangfelvétel-előállítókra a 2006/115/EK irányelv 8. cikkének (2) bekezdése szerinti, a nyilvánossághoz történő közvetítés és sugárzás egyszeri méltányos díjára való jogukat, sem a 2001/29/EK irányelv 5. cikke (2) bekezdésének b) pontja szerinti, a magáncélú többszörözésért biztosított méltányos díjazásra való jogukat. Ezért a hangfelvétel-előállítónál a hangfelvételek bérbeadásából, vagy a nyilvánossághoz történő közvetítés és sugárzás egyszeri méltányos díjából vagy a magáncélú többszörözésért kapott méltányos díjazásból keletkező bevételeket nem kell figyelembe venni a hangfelvétel-előállító által a kiegészítő díjazás kifizetéséhez biztosítandó teljes összeg kiszámításakor.

(14)  Annak érdekében, hogy helyreállítsák azon szerződések egyensúlyát, amelyekben az előadóművészek kizárólagos jogaikat a jogdíj alapján a hangfelvétel-előállítókra ruházzák át, egy második kísérő intézkedés kell legyen a "tiszta lap" azon előadóművészek számára, akik fent említett kizárólagos jogaikat jogdíjak vagy díjazás ellenében átengedték a hangfelvétel-előállítóknak. Annak érdekében, hogy az előadóművészek teljes mértékben kiaknázhassák a meghosszabbított védelmi időt, a tagállamoknak biztosítaniuk kell azt, hogy az előadók számára a meghosszabbított idő alatt a hangfelvétel-előállítók és az előadóművészek közötti megállapodások alapján kifizessék a jogdíjak vagy díjazás azon részét, amelyet nem terhel előlegfizetés vagy szerződésben meghatározott levonás.

(15)  A jogbiztonság érdekében rendelkezni kell arról, hogy amennyiben nincs egyértelmű utalás az ellenkezőjére a szerződésben, az előadás rögzítésére vonatkozó jogok szerződéses átruházása vagy engedményezése a meghosszabbított időtartamra is érvényben marad, ha erről azon időpont előtt állapodtak meg, ameddig a tagállamoknak el kell fogadniuk az ezen irányelvet végrehajtó intézkedéseket.

(16)  A tagállamoknak biztosítaniuk kell, hogy e szerződések egyes, ismétlődő díjazásokról rendelkező feltételeit az előadóművészek javára újra lehessen tárgyalni. A tagállamoknak eljárásokat kell biztosítaniuk arra az esetre, ha az újratárgyalás sikertelen lenne.

(17)  Mivel a javasolt kísérő intézkedések céljait tagállami szinten nem lehet kellő mértékben megvalósítani, minthogy ezen a területen a nemzeti intézkedések vagy a verseny║ torzulásához vezetnének, vagy a hangfelvétel-előállítónak a közösségi jogszabályokban meghatározott kizárólagos jogai hatályát befolyásolnák, ezek a célok tehát közösségi szinten jobban megvalósíthatók, a Közösség a Szerződés 5. cikkében megállapított szubszidiaritás elvével összhangban intézkedéseket fogadhat el. Az említett cikkben foglalt arányossági elvvel összhangban az irányelv nem lépi túl a szóban forgó célkitűzések eléréséhez szükséges mértéket.

(18)  Ez az irányelv nem érinti a rendelkezéseivel összhangban álló nemzeti szabályokat és megállapodásokat, például a tagállamokban az előadóművészeket képviselő szervezetek és a hangfelvétel-előállítókat képviselő szervezetek között létrejövő kollektív szerződéseket.

(19)  Egyes tagállamokban a szöveggel rendelkező zeneműveknek az utoljára elhunyt szerző halálától számított, egységes védelmi időt adnak, míg más tagállamokban külön védelmi idő vonatkozik a zenére és a szövegre. A szöveggel rendelkező zeneműveket túlnyomórészt közösen szerzik. Egy opera például gyakran egy szövegíró és egy zeneszerzõ mûve. Sőt, az olyan zenei műfajok esetében, mint a jazz, rock és pop, a kreatív folyamatot gyakran együttműködés jellemzi.

(20)  Következésképpen, a szöveggel rendelkező zenei alkotások tekintetében, melyek szövegét és zenéjét együttes használatra szerezték,a védelmi idő harmonizálása nem teljes, és ez akadályozhatja az áruk és olyan szolgáltatások szabad mozgását, mint például a határokon átnyúló közös jogkezelési szolgáltatások. Az ilyen akadályok elhárítása érdekében minden, a tagállami átültetés határidejének időpontjában védelem alatt álló ilyen alkotást valamennyi tagállamban ugyanazon harmonizált védelmi idő illeti meg.

(21)  A 2006/116/EK irányelvet ezért megfelelően módosítani kell.

(22)  A jogalkotás minőségének javításáról szóló intézményközi megállapodás 34. pontjának értelmében a tagállamokat saját maguk és a Közösség érdekében olyan táblázatok készítésére ösztönzik, amelyek bemutatják ezen irányelv és az átültetési intézkedések közötti összefüggéseket, valamint arra, hogy hozzák azokat nyilvánosságra,

ELFOGADTA EZT AZ IRÁNYELVET:

1. cikk

A 2006/116/EK irányelv módosítása

A 2006/116/EK irányelv ezennel a következőképpen módosul:

(1)  Az 1. cikk a következő bekezdéssel egészül ki:"

(7)  A szöveggel rendelkező zeneművek védelmi ideje a következő személyek közül utoljára elhunyt személy halálától számított 70 év, függetlenül attól, hogy azok szerzőtársként vannak-e feltüntetve: a zenemű szövegének és zenéjének szerzője, amennyiben mindkettő kifejezetten az adott szöveges zeneműhöz készült.

"

(2)  A 3. cikk a következőképpen módosul:

Az (1) bekezdés második albekezdése helyébe a következő szöveg lép:"

Mindazonáltal,

A ║ (2) bekezdés második és harmadik mondatában az "50" szám helyébe "70" lép.

   ha az előadás hangfelvételtől eltérő rögzítését ezen az időn belül jogszerűen nyilvánosságra hozzák vagy jogszerűen a nyilvánossághoz közvetítik, a védelmi idő az első nyilvánosságra hozataltól vagy – ha ez korábbi – az első nyilvánossághoz közvetítéstől számított 50 év,
   ha az előadásról készült hangfelvételt ezen az időn belül jogszerűen nyilvánosságra hozzák vagy jogszerűen a nyilvánossághoz közvetítik, a védelmi idő az első nyilvánosságra hozataltól vagy – ha ez korábbi – az első nyilvánossághoz közvetítéstől számított 70 év.

Amennyiben 50 évvel a hangfelvétel jogszerű nyilvánosságra hozatalát követően, vagy amennyiben ilyenre nem került sor, 50 évvel azután, hogy a felvételt jogszerűen a nyilvánossághoz közvetítik, a hangfelvétel-előállító már nem kínálja fel a hangfelvétel többszörözött példányait megfelelő mennyiségben értékesítésre, vagy nem teszi akár vezetékes, akár vezeték nélküli módon a nyilvánosság számára hozzáférhetővé úgy, hogy a nyilvánosság tagjai a hozzáférés helyét és idejét egyénileg megválaszthassák, az előadóművész felbonthatja azt a szerződést, amely az előadásának rögzítéséhez kapcsolódó jogait az adott hangfelvétel-előállítóra ruházta vagy engedményezte (a továbbiakban "átruházási vagy engedményezési szerződés"). A szerződés felbontásának joga akkor gyakorolható, ha a hangfelvétel-előállító az előadóművész a szerződés előző mondatban foglalt okokból történő felbontásának szándékáról szóló értesítését követő egy éven belül nem teszi elérhetővé az előbbi mondatban foglalt mindkét felhasználási módot. Az előadóművész nem mondhat le a szerződés felbontásához való jogáról. Ha a hangfelvétel több előadóművész előadásának rögzítését tartalmazza, átruházási vagy engedményezési szerződéseiket az alkalmazandó nemzeti jogszabályokkal összhangban bonthatják fel. Ha az átruházási vagy engedményezési szerződést e bekezdés értelmében bontják fel, a hangfelvétel-előállító hangfelvételhez kapcsolódó jogai megszűnnek.

   c) A következő bekezdésekkel egészül ki:

(2b)  Ha az átruházási vagy engedményezési szerződés az előadóművész számára nem ismétlődő díjazás igénylésére jogot biztosít, az előadóművész jogosult a hangfelvétel-előállítótól kapott éves kiegészítő díjazásra minden egyes, a hangfelvétel jogszerű nyilvánosságra hozatalának, vagy amennyiben ilyenre nem került sor, a felvétel jogszerű nyilvánossághoz közvetítésének 50. évfordulóját közvetlenül követő teljes év vonatkozásában. Az előadóművész nem mondhat le az ilyen éves kiegészítő díjazásra vonatkozó jogáról.

(2c)  A hangfelvétel-előállító által a (2b) bekezdésben említett kiegészítő díjazás kifizetésére félre teendő teljes összeg a szóban forgó díjazás kifizetésének tárgyévét megelőző év során a kérdéses hangfelvétel sokszorosításából, terjesztéséből és hozzáférhetővé tételéből keletkezett bevételek 20%-ának felel meg, a hangfelvétel jogszerű nyilvánosságra hozatalát, vagy - ilyen közzététel hiányában - a felvétel jogszerű nyilvánossághoz közvetítését követő 50. év elteltével.

A tagállamok biztosítják, hogy a hangfelvétel-előállítók kérésre minden olyan tájékoztatást megadjanak a (2b) bekezdésben említett éves kiegészítő díjazásra jogosult előadóknak, amely szükséges lehet e kifizetés biztosítása érdekében.

(2d)  A tagállamok biztosítják, hogy a (2b) bekezdésben említett, az éves kiegészítő díjazás megszerzéséhez való jogot a közös jogkezelő szervezetek kezeljék.

(2e)  Amennyiben az előadóművész ismétlődő díjazásra jogosult, az előadóművésznek kifizetett díjazást sem előlegfizetéssel, sem szerződésben meghatározott levonással nem lehet csökkenteni a hangfelvétel jogszerű nyilvánosságra hozatalát, vagy - ilyen közzététel hiányában - a felvétel jogszerű nyilvánossághoz közvetítését követő 50. év elteltével.

"

(3)  A 10. cikk a következő ║ bekezdésekkel egészül ki:"

5.  A 3. cikk (1) bekezdésétől a 3. cikk (2) bekezdésének e) pontjáig terjedő résznek a .../.../EK(6) irányelv által előírt változata ║ alkalmazandó ║ azon előadások rögzítésére és hangfelvételekre, amelyek tekintetében az előadóművész és a hangfelvétel-előállító ║ e rendelkezések értelmében még védelem alatt áll ...(7)*-án/én, és azon előadások rögzítésére és hangfelvételekre, amelyek ezen időpont után születnek.

6.  Az .../.../EK(8) irányelv által beiktatott 1. cikk (7) bekezdése alkalmazandó az olyan szöveges zeneművekre, amelyeknek legalább zenéje vagy szövege ...(9)* -én/-án legalább egy tagállamban védelem alatt áll, és azokra a szöveges zeneművekre, amelyek ezen időpont után születnek.

Az első albekezdés nem érinti a ...** előtt végzett felhasználási cselekményeket. A tagállamok elfogadják azokat a rendelkezéseket, amelyek különösen a harmadik személyek által szerzett jogok védelme érdekében szükségesek.

"

(4)  A szöveg a következő ║ cikkel egészül ki:"

10a. cikk

A(z) .../.../EK* irányelv átültetésével kapcsolatos átmeneti intézkedések

(1)  Amennyiben nincs egyértelmű szerződéses utalás az ellenkezőjére, a(z) ...** előtt kötött, átruházási vagy engedményezési szerződés érvényesnek tekintendő azon időponton túl is, amikor a 3. cikk (1) bekezdésének a(z) .../.../EK* irányelv általi módosítását megelőző változata értelmében az ║ előadóművész ║ védelmi ideje lejár.

(2)  A tagállamok rendelkezhetnek arról, hogy az előadóművészeket ismétlődő díjfizetésre jogosító, ...(10) előtt kötött átruházási vagy engedményezési szerződéseket a hangfelvétel jogszerű nyilvánosságra hozatalát, vagy - ilyen közzététel hiányában - a felvétel jogszerű nyilvánossághoz közvetítését követő 50. év elteltével módosítani lehessen.

"

2. cikk

Jelentés

A Bizottság legkésőbb ...(11)* jelentést nyújt be az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak és a Gazdasági és Szociális Bizottságnak ezen irányelv alkalmazásáról a digitális piac fejlődésének fényében, és szükség esetén javaslatokat tesz a 2006/116/EK irányelv további módosítására.

3. cikk

Értékelés

A Bizottság értékelést készít az audiovizuális ágazat előadóművészei és hangfelvétel-előállítói védelmi ideje kiterjesztésének esetleges szükségességéről, és legkésőbb 2010. január 1-jéig jelentést készít ezen értékelés eredményéről az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak és a Gazdasági és Szociális Bizottságnak. Szükség esetén a Bizottság javaslatot tesz a 2006/116/EK irányelv további módosítására.

4. cikk

Átültetés a nemzeti jogba

(1)  A tagállamok legkésőbb ...(12)-ig hatályba léptetik azokat a törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezéseket, amelyek szükségesek ahhoz, hogy ennek az irányelvnek megfeleljenek. E rendelkezések szövegét ║ haladéktalanul megküldik a Bizottságnak.

A tagállamok által elfogadott rendelkezéseknek hivatkozniuk kell erre az irányelvre, vagy hivatalos kihirdetésük alkalmával ilyen hivatkozással együtt kell megjelenniük. A hivatkozás módját a tagállamok határozzák meg.

(2)  A tagállamok megküldik a Bizottságnak nemzeti joguk azon főbb rendelkezéseinek szövegét, amelyeket az irányelv tárgykörében fogadnak el.

5. cikk

Hatálybalépés

Ez az irányelv az Európai Unió Hivatalos Lapjában történő kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.

6. cikk

Címzettek

Ennek az irányelvnek a tagállamok a címzettjei.

Kelt ║,

az Európai Parlament részéről a Tanács részéről

az elnök az elnök

(1) 2009. január 14-i vélemény (még nem tették közzé a HL-ban).
(2) Az Európai Parlament 2009. április 23-i álláspontja.
(3) HL L 372., 2006.12.27., 12. o.
(4) HL L 167., 2001.6.22., 10. o.
(5) HL L 376., 2006.12.27., 28. o.
(6)* HL L ...
(7)** Két évvel e módosító irányelv hatálybalépése után.
(8)* HL L ...
(9)** Két évvel e módosító irányelv hatálybalépése után.
(10)* Két évvel e módosító irányelv hatálybalépése után.
(11)** Öt évvel e módosító irányelv hatálybalépése után.
(12)* Két évvel ezen irányelv hatálybalépése után.


Intelligens közlekedési rendszerek a közúti közlekedés területén ***I
PDF 508kWORD 187k
Állásfoglalás
Egységes szerkezetbe foglalt szöveg
Függelék
Függelék
Függelék
Az Európai Parlament 2009. április 23-i jogalkotási állásfoglalása az intelligens közlekedési rendszereknek a közúti közlekedés területén történő kiépítésére, valamint a más közlekedési módokhoz való kapcsolódására vonatkozó keret megállapításáról szóló európai parlamenti és tanácsi irányelvre irányuló javaslatról (COM(2008)0887 – C6-0512/2008 – 2008/0263(COD))
P6_TA(2009)0283A6-0226/2009

(Együttdöntési eljárás: első olvasat)

Az Európai Parlament,

–   tekintettel a Bizottságnak az Európai Parlamenthez és a Tanácshoz intézett javaslatára (COM(2008)0887),

–   tekintettel az EK-Szerződés 251. cikkének (2) bekezdésére és 71. cikkének (1) bekezdésére, amelyek alapján a Bizottság benyújtotta javaslatát a Parlamenthez (C6-0512/2008),

–   tekintettel eljárási szabályzata 51. cikkére,

–   tekintettel a Közlekedési és Idegenforgalmi Bizottság jelentésére (A6-0226/2009),

1.   jóváhagyja a Bizottság javaslatát, annak módosított formájában;

2.   felhívja a Bizottságot, hogy utalja az ügyet újból a Parlamenthez, ha lényegesen módosítani szándékozik a javaslatot, vagy helyébe másik szöveget kíván léptetni;

3.   utasítja elnökét, hogy továbbítsa a Parlament álláspontját a Tanácsnak és a Bizottságnak.

Az Európai Parlament álláspontja amely első olvasatban 2009. április 23-án került elfogadásra az intelligens közlekedési rendszereknek a közúti közlekedés területén történő kiépítésére, valamint a más közlekedési módokhoz való kapcsolódására vonatkozó keret megállapításáról szóló 2009/.../EK európai parlamenti és tanácsi irányelv elfogadására tekintettel

P6_TC1-COD(2008)0263


(EGT-vonatkozású szöveg)

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Közösséget létrehozó szerződésre, és különösen annak 71. cikkének (1) bekezdésére,

tekintettel a Bizottság javaslatára║,

tekintettel az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság véleményére(1),

tekintettel a Régiók Bizottságának véleményére(2),

a Szerződés 251. cikkében megállapított eljárásnak megfelelően(3),

mivel:

(1)  A közúti közlekedésnek az európai gazdaság növekedésével és a polgárok mobilitással kapcsolatos elvárásaival összefüggő növekedése a közúti infrastruktúra növekvő mértékű túlterheltségének, az energiafogyasztás fokozódásának, valamint a környezeti és társadalmi problémáknak az elsődleges oka.

(2)  E jelentős kihívásokra adott válasz nem korlátozható hagyományos intézkedésekre, így különösen a meglévő közúti közlekedési infrastruktúra bővítésére. Az innovációnak jelentős szerepet kell betöltenie a Közösség számára megfelelő megoldások megtalálásában.

(3)  Az intelligens közlekedési rendszerek (ITS-ek) fejlett alkalmazások, amelyek tényleges intelligencia megtestesítése nélkül innovatív szolgáltatásokat nyújtanak a különféle közlekedési módokkal és a forgalomirányítással kapcsolatban, valamint lehetővé teszik a különböző felhasználók számára, hogy jobb tájékoztatást kapjanak, és biztonságosabb, összehangoltabb és "ésszerűbb" módon használhassák a közlekedési hálózatokat.

(4)  Az információs és kommunikációs technológiáknak a közúti közlekedési ágazatra, és annak az egyéb közlekedési módokkal való kapcsolódási pontjaira való alkalmazása jelentős mértékben hozzájárul a környezeti teljesítménynek, a hatékonyságnak – azon belül az energiahatékonyságnak –, a közúti közlekedés biztonságának és védelmének, valamint az utasok és az áruk mobilitásának javításához, miközben biztosítja a belső piac működését, valamint a versenyképesség és a foglalkoztatás magasabb szintjeit.

(5)  Számos fejlett alkalmazást és közösségi mechanizmust fejlesztettek ki a különböző közlekedési modellekre, így a vasúti közlekedésre (ERTMS és TAF ÁME), a nyílt tengeri és belvízi hajóutakra (LRITS, SafeSeaNet,VTMIS, RIS), a légiközlekedésre (SESAR), valamint a szárazföldi szállításra, többek között az élőállat-szállításra.

(6)  Ideje, hogy az információs és kommunikációs technológiáknak a más közlekedési módokra való alkalmazása terén megvalósult előrelépések a közúti közlekedési ágazat fejleményeiben is megnyilvánuljanak, különösen azért, hogy a közúti közlekedés és az egyéb közlekedési módok között e téren magasabb szintű integrációt lehessen biztosítani.

(7)  Bizonyos tagállamokban e technológiák nemzeti alkalmazásainak kiépítése a közúti közlekedési ágazatban már folyamatban van, de a kiépítés továbbra is széttagolt és koordinálatlan, és nem tudja biztosítani az ITS-szolgáltatások földrajzi folyamatosságát a Közösség egészében.

(8)  Az intelligens közlekedési rendszereknek a Közösség egészén belüli összehangolt és hatékony kiépítésének biztosítása érdekében közös előírásokat szükséges bevezetni. Az első időszakban az ITS-fejlesztés és -kiépítés négy fő területe kezelendő kiemelt helyen.

(9)  A közös előírásoknak többek között az e területen – nevezetesen a Bizottság által 2002 áprilisában elindított e-biztonság kezdeményezés(4) összefüggésében – már megszerzett tapasztalatokon és elért eredményeken kell alapulnia. Az e-biztonsági fórumot a Bizottság az említett kezdeményezés keretében hozta létre az ajánlások előmozdítása és további végrehajtása érdekében, az e-biztonsági rendszerek fejlesztésének, kiépítésének és használatának támogatására.

(10)  Az ezen irányelv által megállapított szabályok és eljárások nem vonatkoznak az elsősorban történelmi értékük miatt üzemeltetett járművekre, amelyek nyilvántartásba vételére és/vagy típusjóváhagyására és/vagy üzembe helyezésére ezen irányelv és az ahhoz kapcsolódó végrehajtási intézkedések hatálybalépése előtt került sor.

(11)  Az ITS-nek nyílt és nyilvános szabványokon alapuló, valamennyi alkalmazásszolgáltató és szolgáltatásnyújtó, valamint felhasználó számára megkülönböztetéstől mentesen rendelkezésre álló, kölcsönösen átjárható rendszerekre kell építenie.

(12)  Biztosítani kell a jövőben az ITS kiépítése által nyújtott alkalmazások és szolgáltatások kölcsönös átjárhatóságát, lehetőség szerint az ITS-alkalmazások és -szolgáltatások visszamenőleges kompatibilitására is kiterjedően.

(13)  Az ITS-alkalmazások és -szolgáltatások kiépítése és használata személyesadat-feldolgozással jár. Az ilyen adatfeldolgozást a közösségi szabályoknak megfelelően, többek között a személyes adatok kezelése vonatkozásában az egyének védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról szóló, 1995. október 24-i 95/46/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvben(5), valamint az elektronikus hírközlési ágazatban a személyes adatok kezeléséről és a magánélet védelméről szóló, 2002. július 12-i 2002/58/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvben(6) meghatározott szabályoknak megfelelően kell elvégezni.

(14)  Az ITS-alkalmazások és -szolgáltatások, és különösen a forgalmi és utazási információs szolgáltatások kiépítése és használata a tagállamok közszférabeli szerveinél tárolt dokumentumok részét képező közúti, forgalmi és utazási adatok feldolgozásával jár. Az ilyen feldolgozást és felhasználást a közösségi szabályokkal összhangban kell végezni, a közszféra információinak további felhasználásáról szóló, 2003. november 17-i 2003/98/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvben(7) meghatározottaknak megfelelően.

(15)  A 2007/46/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv(8) a gépjárművek és pótkocsijaik, valamint az ilyen járművek rendszereinek, alkatrészeinek és önálló műszaki egységeinek típusjóváhagyására vonatkozó keretet határoz meg, míg a 2002/24/EK(9), illetve a 2003/37/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv(10) a motorkerékpárok és segédmotoros kerékpárok, illetve a mezőgazdasági vagy erdészeti traktorok, azok pótkocsijainak és cserélhető munkagépeinek típusjóváhagyására vonatkozik. Bár ezen irányelvek rendelkezései a járművekbe telepített ITS-vonatkozású berendezésekre vonatkoznak, nem alkalmazandók a külső közúti infrastruktúra ITS-berendezéseire és -szoftvereire, amelyekre következésképp nemzeti típusjóváhagyási eljárásoknak kell vonatkozniuk.

(16)  Az olyan ITS-alkalmazások és -szolgáltatások esetében, amelyekhez pontos és garantált időzítési és pozicionálási szolgáltatásokra van szükség, műholdas alapú infrastruktúrát vagy azzal egyenértékű precizitási szintet biztosító technológiát, például célorientált rövid távolságú kommunikációt (DSRC) kell alkalmazni(11).

(17)  Célszerű, ha a jelentősebb érdekeltek, így például az ITS-szolgáltatóknak, az ITS-felhasználók szövetségeinek, a fuvarozóknak és a létesítmény-üzemeltetőknek, a gyártóipar képviselőinek, a szociális partnereknek, a szakmai szövetségeknek és a helyi hatóságoknak lehetőségük van arra, hogy tanácsot adjanak a Bizottságnak a Közösségen belüli ITS-kiépítés kereskedelmi és műszaki szempontjaival kapcsolatban.

(18)  Az ezen irányelv végrehajtásához szükséges intézkedéseket a Bizottságra ruházott végrehajtási hatáskörök gyakorlására vonatkozó eljárások megállapításáról szóló, 1999. június 28-i 1999/468/EK tanácsi határozattal(12) összhangban kell elfogadni.

(19)  A Bizottságnak különösen a kölcsönösen átjárható ITS-ek kiépítésére, végrehajtására és használatára vonatkozó részletesebb előírásokat megállapító mellékletek és intézkedések módosításával kapcsolatos intézkedések elfogadására kell hatáskörrel rendelkeznie. Mivel ezek az intézkedések általános hatályúak, és ezen irányelv nem alapvető fontosságú elemeinek módosítására irányulnak, beleértve annak új, nem alapvető fontosságú elemekkel való kiegészítését, azokat az 1999/468/EK határozat 5a. cikkében meghatározott, ellenőrzéssel történő szabályozási bizottsági eljárással összhangban kell elfogadni.

(20)  Az összehangolt megközelítés garantálása érdekében a Bizottságnak biztosítania kell az ezen irányelv által létrehozott bizottság, valamint a Közösségen belüli elektronikus útdíjszedési rendszerek átjárhatóságáról szóló, 2004. április 29-i 2004/52/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv(13) által létrehozott bizottság, a közúti közlekedésben használt menetíró készülékekről szóló, 1985. december 20-i 3821/85/EGK tanácsi rendelet(14) által létrehozott bizottság, valamint a gépjárművek és pótkocsijaik, valamint az ilyen járművek rendszereinek, alkatrészeinek és önálló műszaki egységeinek jóváhagyásáról szóló, 2007. szeptember 5-i 2007/46/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvben(15)említett bizottság tevékenysége közötti összhangot.

(21)  Mivel ennek az irányelvnek a célkitűzéseit, nevezetesen a kölcsönösen átjárható ITS-eknek a Közösség egészében történő összehangolt kiépítésének és használatának biztosítását a tagállamok nem tudják kielégítő módon megvalósítani, és ezért az – terjedelme és hatásai miatt – hatékonyabban megvalósítható közösségi szinten, a Közösség a Szerződés 5. cikkében meghatározott szubszidiaritás elvével összhangban intézkedéseket fogadhat el. Az ugyanezen cikkben megállapított arányosság elvével összhangban ez az irányelv nem lép túl az említett célkitűzések megvalósításához szükséges mértéken,

ELFOGADTA EZT AZ IRÁNYELVET:

1. cikk

Tárgy és hatály

Ez az irányelv keretet hoz létre az ITS-ek, köztük a kölcsönösen átjárható ITS-ek Közösségen belüli összehangolt és egységes kiépítéséhez és használatához, valamint az e célhoz szükséges előírások kidolgozásához.

Az irányelvet a közúti közlekedés területén az utazók, járművek és az infrastruktúra számára szánt valamennyi ITS-re, beleértve a városi közlekedést is, valamint a más közlekedési módokkal való kapcsolódási pontokra kell alkalmazni.

Ezen irányelv és a 4. cikkben említett intézkedések alkalmazása nem érinti a közrendre és a közbiztonságra vonatkozó tagállami követelményeket.

2. cikk

Fogalom-meghatározások

Ezen irányelv alkalmazásában:

   a) "intelligens közlekedési rendszerek (ITS-ek)": olyan rendszerek, amelyekben információs és kommunikációs technológiákat alkalmaznak a közúti közlekedés (beleértve az infrastruktúrát, a járműveket és a felhasználókat is), a forgalomirányítás, valamint a más közlekedési módokhoz való kapcsolódási pontok támogatására, beleértve a multimodális, kölcsönösen átjárható menetjegyrendszert;
   b) "kölcsönös átjárhatóság": a rendszerek és a mögöttes üzleti folyamatok adatcserére, valamint információk és ismeretek megosztására való képessége;
   c) "ITS-alkalmazás": az ITS alkalmazásához tartozó üzemeltetési eszköz;
   d) "ITS-szolgáltatás": valamely ITS-alkalmazás jól meghatározott szervezeti és üzemeltetési keret segítségével történő kiépítése a felhasználói biztonsághoz, a hatékonysághoz, a kényelemhez való hozzájárulás és/vagy a közlekedési és utazási műveletek megkönnyítésének vagy támogatásának céljával;
   e) "ITS-szolgáltató": bármely köz-, vagy magánszektorbeli ITS-szolgáltató;
   f) "ITS-felhasználó": ITS-alkalmazások vagy szolgáltatások bármely felhasználója, beleértve az utazókat, a veszélyeztetett közúthasználókat, az infrastruktúrák használóit és üzemeltetőit, a flottakezelőket és a vészhelyzeti szolgáltatások üzemeltetőit;
   g) "nomadikus készülék": olyan kommunikációs vagy információs berendezés, amelyet a járművezető – vezetés közbeni használat céljával – bármikor a jármű belső terébe vihet, ilyen például a mobiltelefon, a navigációs rendszer vagy a személyi zsebszámítógép;
   h) "platform": az a körülvevő funkcionális, műszaki és üzemeltetési környezet, amely lehetővé teszi az ITS-alkalmazások és -szolgáltatások kiépítését, biztosítását, illetve kihasználását;
   i) "veszélyeztetett közúthasználók": nem motorizált közúthasználók, például a gyalogosok, a kerékpárosok, a motorkerékpárosok és a fogyatékkal élő, illetve csökkent mozgásképességű személyek;
   j) "az ITS-alkalmazások és -szolgáltatások minimális szintje": a transzeurópai közlekedési hálózat (TEN-T) nélkülözhetetlen elemeit képező ITS-alkalmazások és -szolgáltatások alapszintje.

3. cikk

ITS-kiépítés

(1)  A tagállamoknak meg kell tenniük a ténylegesen kölcsönösen átjárható ITS-alkalmazások és -szolgáltatások Közösségen belüli összehangolt kiépítésének és használatának biztosításához szükséges intézkedéseket.

(2)  Amennyiben lehetséges, a tagállamoknak biztosítaniuk kell az ITS-alkalmazások és -szolgáltatások Közösségen belüli visszamenőleges kompatibilitását.

(3)  A tagállamok különösen:

   a) biztosítják, hogy megbízható és rendszeresen frissített, megfelelő közúti közlekedési adatok álljanak az ITS-felhasználók és ITS-szolgáltatók rendelkezésére;
   b) biztosítják, hogy a különböző régiókban vagy különböző tagállamokban lévő illetékes forgalmi tájékoztatási és ellenőrzési központok között közúti közlekedésre és utazásra vonatkozó adatokat és más megfelelő információkat lehessen cserélni;
   c) valamennyi közlekedési módra és köztük lévő kapcsolódási pontra alkalmazzák az ITS-eket, magas szintű integrációt biztosítva valamennyi közlekedési mód között;
   d) megteszik a biztonsággal és a védelemmel kapcsolatos ITS-rendszerek járművekbe és közúti infrastruktúrába való beépítéséhez, valamint a biztonságos ember-gép interfészek (HMI) kifejlesztéséhez szükséges intézkedéseket, különösen a nomadikus készülékek esetében;
   e) megteszik azon intézkedéseket, amelyek a járművek és a közúti infrastruktúra közötti információcserével és kommunikációval kapcsolatos különböző ITS-alkalmazások egyetlen platformon belül való integrálásához szükségesek;
   f) kerülik a földrajzi töredezettség és a folyamatossági hiányok kialakítását.

(4)  Az átfogó, folyamatos, pontos és garantált időzítési és pozicionálási szolgáltatásokat igénylő ITS-alkalmazások és -szolgáltatások céljára műholdas alapú infrastruktúrákat, illetve bármely, ezekkel egyenértékű precizitási szintet biztosító technológiát, mint például DSRC-t kell használni.

(5)  Az (1) és a (2) bekezdésben előírt intézkedések elfogadásakor a tagállamok megkövetelik az I. mellékletben meghatározott elvek betartását.

(6)  A tagállamok figyelembe veszik azon földrajzilag elszigetelt régiók morfológiai sajátosságait, melyek elérése érdekében ezeket a távolságokat le kell fedni, szükség esetén lehetővé téve a kivételt a költséghatékonyság I. mellékletben rögzített elve alól.

4. cikk

Előírások

(1)  A Bizottság előírásokat határoz meg az ITS-ek kiépítéséhez és használatához ▌a következő prioritási területeken:

   a) a közúti, forgalmi és utazási adatok optimális felhasználása;
   b) a forgalom- és teherforgalom-irányítási ITS-szolgáltatások folyamatossága az európai közlekedési folyosókon és az agglomerációkban;
   c) a közúti biztonság és védelem;
   d) a járműveknek a közlekedési infrastruktúrába való integrálása.

(2)  A Bizottság előírásokat határoz meg az ITS-alkalmazások és -szolgáltatások minimális szintjének kötelező kiépítésére és használatára vonatkozóan, különösen a következő területeken:

   a) az EU egészére kiterjedő valós idejű forgalmi és utazási információs szolgáltatások;
   b) az ingyenesen hozzáférhető minimális általános forgalmi információs szolgáltatások nyújtásához szükséges adatok és eljárások;
   c) az e-segélyhívó egész Európában történő összehangolt bevezetése;
   d) a tehergépkocsik és kereskedelmi járművek számára biztonságos parkolóhelyek, valamint a telematikusan vezérelt parkolási és foglalási rendszerek biztosításához szükséges intézkedések.

(3)  A Bizottság előírásokat határoz meg az ITS-eknek az ITS-alkalmazások és -szolgáltatások minimális szintjén túl szükséges kiépítésére és használatára vonatkozóan a Közösség által társfinanszírozott transzeurópai közúthálózat (TERN) építése vagy karbantartása esetében.

(4)  Az előírásoknak meg kell felelniük az I. mellékletben meghatározott elveknek, és legalább a II. mellékletben meghatározott alapvető elemeket tartalmazniuk kell.

(5)  A kölcsönös átjárhatóság és a felelősségmegosztás biztosítása érdekében a Bizottság a II. mellékletben meghatározott alapvető elemeket szükség szerint kiegészíti az ITS-szolgáltatások tervezésére, bevezetésére és gyakorlati használatára vonatkozó előírásokkal, valamint meghatározza a szolgáltatások tartalmát és a szolgáltatók kötelezettségeit.

(6)  Az előírások rögzítik továbbá azon feltételeket, amelyek fennállása esetén a tagállamok a Bizottsággal együttműködve további szabályokat írhatnak elő e szolgáltatások területükön vagy területük egy részén való nyújtására vonatkozóan.

(7)  Az (1)-(6) bekezdésben említett intézkedéseket, amelyek ezen irányelv alapvető elemeinek kiegészítéssel történő módosítására irányulnak, a 9. cikk (3) bekezdésében említett, ellenőrzéssel történő szabályozási bizottsági eljárással összhangban kell elfogadni.

(8)  A Bizottság az (5) és (6) bekezdésben említett előírások elfogadását megelőzően megfelelő hatásvizsgálatot készít.

(9)  Az ezen irányelvben nem szereplő további elveket és/vagy az előírásokra vonatkozó alapvető elemeket a Szerződés 251. cikkében megállapított eljárásnak megfelelően kell az I. és/vagy II. mellékletbe felvenni.

5. cikk

A közúti infrastruktúrához kapcsolódó ITS-berendezések és szoftverek típusjóváhagyása

(1)  A 2002/24/EK, a 2003/37/EK és a 2007/46/EK irányelv hatályán kívül eső ITS-berendezések és -szoftveralkalmazások típusjóváhagyását az üzembe helyezés előtt kell elvégezni, amennyiben ez a hatékonysághoz – azon belül az energiahatékonysághoz –, a biztonsághoz és védelemhez, vagy környezetvédelmi szempontokhoz kapcsolódó okokból szükséges.

(2)  Az (1) bekezdésben említett ITS-berendezések és -szoftveralkalmazások esetében a felelősségre vonatkozó előírásokról tájékoztatni kell az ezen irányelv hatálya alá tartozó ITS-berendezések és -szoftveralkalmazások típusjóváhagyásáért felelős nemzeti szerveket.

(3)  A tagállamok értesítik a Bizottságot az ezen irányelv hatálya alá tartozó ITS-berendezések és szoftveralkalmazások típusjóváhagyásáért – beleértve az ITS-szoftverszolgáltatók jóváhagyását – felelős nemzeti szervekről. A Bizottság ezeket az információkat közli a többi tagállammal.

(4)  Minden tagállam elismeri a többi tagállam (3) bekezdésben említett nemzeti szervei által kiadott típusjóváhagyásokat.

(5)  Az ITS--berendezések és -szoftveralkalmazások csak akkor hozhatók forgalomba és helyezhetőek üzembe, ha a vonatkozó közösségi jogszabályok értelmében megfelelő telepítésük, karbantartásuk és rendeltetésszerű használatuk esetén nem veszélyeztetik a személyek és a környezet – adott esetben a vagyontárgyak – épségét, illetve biztonságát.

(6)  Az ITS-berendezésekről és -szoftveralkalmazásokról vélelmezni kell, hogy teljesítik a 4. cikkben említett elfogadott előírásokat, ha megfelelnek a műszaki szabványok és szabályok terén történő információszolgáltatási eljárás és az információs társadalom szolgáltatásaira vonatkozó szabályok megállapításáról szóló, 1998. június 22-i 98/34/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvvel(16) összhangban a vonatkozó és rendelkezésre álló nemzeti vagy európai szabványoknak.

6. cikk

A műszaki szabványokkal és rendeletekkel kapcsolatos bizottság

Amennyiben valamely tagállam vagy a Bizottság úgy ítéli meg, hogy az 5. cikk (6) bekezdésében említett szabványok nem felelnek meg teljes mértékben a 4. cikkben említett elfogadott előírásoknak, az adott tagállam vagy a Bizottság indokait megjelölve tájékoztatja a 98/34/EK irányelv 5. cikke által felállított állandó bizottságot. A bizottság sürgősségi eljárással véleményt alkot.

A bizottság véleményét figyelembe véve a Bizottság értesíti a tagállamokat arról, hogy e szabványokat vissza kell-e vonni az ezen irányelv 5. cikkében említett közleményekből.

7. cikk

A magánélet védelmére, a közlekedés biztonságára és az információk újrafelhasználására vonatkozó szabályok

(1)  A tagállamok biztosítják, hogy a személyes adatoknak az ITS-üzemeltetés összefüggésében történő gyűjtése, tárolása és feldolgozása a magánszemélyek szabadságjogainak és alapvető jogainak védelmére vonatkozó közösségi szabályokkal, különösen a 95/46/EK és a 2002/58/EK irányelvvel összhangban történjen.

(2)  A magánélet védelme érdekében indokolt esetben ösztönözni kell az anonim adatok használatát az ITS-alkalmazások és/vagy szolgáltatások működéséhez.

(3)  Személyes adatok feldolgozására csak az ITS-alkalmazások és/vagy szolgáltatások működéséhez szükséges mértékben kerülhet sor.

(4)  Amennyiben a 95/46/EK irányelv 8. cikkében említett különleges adatokról van szó, azokat csak abban az esetben lehet feldolgozni, ha az érintett – megfelelő információ birtokában – kifejezett hozzájárulását adta az említett adatok feldolgozásához.

(5)  A tagállamok ▌az ITS-adatok és -nyilvántartások visszaélés – azon belül a jogellenes hozzáférés, módosítás vagy adatvesztés – elleni védelmét és kizárólag a jelen irányelvben megjelölt célokra történő felhasználását biztosítják.

(6)  A 2003/98/EK irányelvet alkalmazni kell.

8. cikk

Programozás

(1)  A Bizottság a II. mellékletben meghatározott alapvető elemek alapján éves munkatervet készít, első alkalommal legkésőbb ....(17)-ig.

(2)  A Bizottság figyelembe veszi az ITS különböző területeire vonatkozóan más közösségi jogszabályokkal összhangban felállított bizottságok, köztük a 10. cikkben említett európai ITS-tanácsadó csoport munkájának eredményeit.

(3)  A Bizottság a tagállamokkal szoros együttműködésben biztosítja, hogy az ITS-kiépítés összhangban álljon más vonatkozó közösségi politikákkal, programokkal és fellépésekkel, és azokkal kölcsönösen kiegészítsék egymást.

(4)  A Bizottság tevékenyen együttműködik az európai és a nemzetközi szabványosítási szervezetekkel az I. és II. mellékletben rögzített előírások vonatkozásában.

(5)  A Bizottság a 9. cikk (2) bekezdésében meghatározott szabályozási bizottsági eljárással összhangban jár el az alábbi célokból:

   a) az éves munkaprogram elfogadása és módosítása;
   b) a nemzetközi együttműködés prioritási területeinek meghatározása.

Az éves munkaprogramot és a nemzetközi együttműködés prioritási területeit az Európai Unió Hivatalos Lapjában közzé kell tenni.

(6)  A 9. cikk (3) bekezdésében említett ellenőrzéssel történő szabályozási bizottsági eljárásnak megfelelően a Bizottság legkésőbb ...-ig(18) munkaprogramot fogad el a II. mellékletben meghatározott alapvető elemek végrehajtásával kapcsolatos célkitűzésekre és határidőkre vonatkozóan.

9. cikk

A bizottság

(1)  A Bizottságot az európai ITS-bizottság ║ elnevezésű, a tagállamok képviselőiből álló, a Bizottság képviselőjének elnökletével működő bizottság ║ segíti.

(2)  Az e bekezdésre történő hivatkozáskor az 1999/468/EK határozat 5. és 7. cikkét kell alkalmazni, 8. cikkének rendelkezéseire is figyelemmel.

Az 1999/468/EK határozat 5. cikkének (6) bekezdésében meghatározott határidő három hónap.

(3)  Az e bekezdésre történő hivatkozáskor az 1999/468/EK határozat 5a. cikkének (1)–(4) bekezdését, valamint 7. cikkét kell alkalmazni, 8. cikkének rendelkezéseire is figyelemmel.

10. cikk

Az európai ITS-tanácsadó csoport

(1)  A Bizottság európai ITS-tanácsadó csoportot hoz létre annak érdekében, hogy az tanácsot adjon számára az ITS Közösségen belüli kiépítésének és használatának üzleti és műszaki szempontjaival kapcsolatban. A csoport a megfelelő ITS-szolgáltatók, a felhasználói szövetségek, a fuvarozók és a létesítmény-üzemeltetők, a gyártóipar, a szociális partnerek, a szakmai szövetségek, a helyi hatóságok és a témában érdekelt más fórumok magas szintű képviselőiből áll.

(2)  A Bizottság gondoskodik arról, hogy az európai ITS-tanácsadó csoport képviselői megfelelő szaktudással rendelkezzenek, és a csoportban megfelelő arányban képviseltessék magukat azon iparágak és azon felhasználók, akiket az ezen irányelv keretében a Bizottság által javasolható intézkedések érinthetnek.

(3)  Az európai ITS-tanácsadó csoportot fel kell kérni a 4. cikkben említett előírások kidolgozásával kapcsolatos műszaki vélemény elkészítésére.

(4)  Az európai ITS-tanácsadó csoport munkáját átlátható módon végzi.

11. cikk

Jelentéstétel

(1)  A tagállamok legkésőbb ...-ig (19)jelentést készítenek a Bizottságnak a 4. cikk (1) bekezdésében megállapított prioritási területekre vonatkozó nemzeti tevékenységeikről és projektjeikről║, amely tartalmazza legalább a III. mellékletben meghatározott információkat║.

(2)  A tagállamok legkésőbb ...(20)*-ig átadják a Bizottságnak az elkövetkezendő öt évre szóló nemzeti ITS-intézkedésekre vonatkozó terveiket, amelyek legalább a III. mellékletben meghatározott információkat tartalmazzák.

(3)  A tagállamok ezt követően évente tesznek jelentést az említett tervek végrehajtásában elért haladásról.

(4)  A Bizottság hathavonta jelentést tesz az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak az irányelv végrehajtása terén történt előrehaladásról, mellékelve ehhez az I. és II. mellékletben rögzített szabályok érvényesüléséről készített elemzést, valamint megvizsgálja az irányelv módosításának szükségességét.

A Bizottság hathavonta jelentést tesz az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak a finanszírozás helyzetéről, és a Bizottság szükség esetén javaslatot tesz az ITS-alkalmazások és -szolgáltatások minimális szintjének végrehajtásának finanszírozására vonatkozóan.

12. cikk

Átültetés

(1)  A tagállamok hatályba léptetik azokat a törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezéseket, amelyek szükségesek ahhoz, hogy ennek az irányelvnek legkésőbb ...(21)-ig megfeleljenek. Haladéktalanul közlik a Bizottsággal az említett rendelkezések szövegét, valamint az említett rendelkezések és az ezen irányelv közötti megfelelési táblázatot.

Amikor a tagállamok elfogadják ezeket a rendelkezéseket, azokban hivatkozni kell erre az irányelvre, vagy azokhoz hivatalos kihirdetésük alkalmával ilyen hivatkozást kell fűzni. A hivatkozás módját a tagállamok határozzák meg.

(2)  A tagállamok közlik a Bizottsággal nemzeti joguk azon főbb rendelkezéseinek szövegét, amelyeket az ezen irányelv által szabályozott területen fogadnak el.

13. cikk

Hatálybalépés

Ez az irányelv az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.

14. cikk

Címzettek

Ennek az irányelvnek a tagállamok a címzettjei.

Kelt ║,

az Európai Parlament részéről a Tanács részéről

az elnök az elnök

I.MELLÉKLET

A 3. CIKKBEN EMLÍTETT ITS-KIÉPÍTÉSI ELVEK

Az ITS-alkalmazások és -szolgáltatások kiválasztásának és kiépítésének a szükségletek értékelésén kell alapulnia, és tiszteletben kell tartania a következő elveket:

   a) Hatékonyság – Európában a közúti szállítást érintő kulcsfontosságú kihívások (például a forgalmi torlódás csökkentése, a kibocsátások mérséklése, az energiahatékonyság javítása, magasabb szintű biztonság és védelem elérése és a veszélyeztetett közúthasználókkal kapcsolatos kérdések kezelése) megoldásának irányába tett kézzelfogható hozzájárulás képessége;
   b) Költséghatékonyság – a költségek és az eredmények aránya a célkitűzések elérése tekintetében;
   c) Földrajzi folyamatosság – zavartalan szolgáltatások biztosításának képessége a Közösség egészében és külső határainál, különösen a TEN-T-n;
   d) Kölcsönös átjárhatóság – a rendszerek adatcserére, valamint az információk és ismeretek megosztásának lehetővé tételére való képessége;
   e) Kidolgozottsági fok – a fejlettségi szint;
   f) Intermodalitás – teherszállítás átterelése a közúti szállításról a rövid távú tengeri hajózásra, a vasútra, a belvízi hajózásra vagy közlekedési módoknak a lehető leghatékonyabb közúti szállítást magában foglaló kombinációjára.

II.MELLÉKLET

A 4. CIKKBEN EMLÍTETT ELŐÍRÁSOK ALAPVETŐ ELEMEI

(1)  A közúti, a forgalmi és az utazási adatok optimális felhasználása

A közúti, a forgalmi és az utazási adatok optimális felhasználására vonatkozó előírások a következőket tartalmazzák:

  a) azon követelmények meghatározása, amelyek ahhoz szükségesek, hogy valós idejű, pontos és határokon keresztül elérhető forgalmi és utazási adatok álljanak az ITS-felhasználók rendelkezésére; e követelmények különösen a következőkre vonatkoznak:
   a valós idejű forgalmi és utazási információkhoz használt pontos, nyilvános közúti és valós idejű forgalmi adatok hozzáférhetősége az ITS-szolgáltatók számára;
   a megfelelő hatóságok és érdekeltek, valamint a megfelelő ITS-szolgáltatók közötti, határokon keresztüli elektronikus információcsere elősegítése;
   a megfelelő hatóságok és érdekeltek által a valós idejű forgalmi és utazási információkhoz használt közúti és forgalmi adatok kellő időben történő frissítése;
   a valós idejű forgalmi és utazási információknak az ITS-szolgáltatók általi, kellő időben történő frissítése;
  b) azon követelmények meghatározása, amelyek ahhoz szükségesek, hogy a közúti és forgalmi adatokat (így például a forgalmi terveket, a forgalmi szabályozásokat és az ajánlott útvonalakat, nevezetesen a nehéz tehergépjárművekre vonatkozóan) a megfelelő hatóságok összegyűjthessék, és ezen adatokat az ITS-szolgáltatók részére eljuttassák; e követelmények különösen a következőkre vonatkoznak:
   a megfelelő hatóságok által az ITS-szolgáltatók részére gyűjtött, a közutakra és a forgalomra vonatkozó nyilvános adatok (így például a forgalmi tervek, a forgalmi szabályozások és az ajánlott útvonalak) hozzáférhetősége;
   a megfelelő hatóságok és az ITS-szolgáltatók közötti elektronikus információcsere elősegítése;
   a közutakra és a forgalomra vonatkozó nyilvános adatok (így a forgalmi tervek, a forgalmi szabályozások és az ajánlott útvonalak) megfelelő hatóságok általi, kellő időben történő frissítése;
   a közutakra és a forgalomra vonatkozó, ezen nyilvános adatokat használó ITS-szolgáltatások és -alkalmazások ITS-szolgáltatók általi, kellő időben történő frissítése;
  c) azon követelmények meghatározása, amelyek ahhoz szükségesek, hogy a digitális térképekhez használt, a közutakra és a forgalomra vonatkozó nyilvános adatok pontosak legyenek, és azok a digitális térképek gyártóinak és szolgáltatóinak a rendelkezésére álljanak, e követelmények különösen a következőkre vonatkoznak:
   a digitális térképekhez használt, a közutakra és a forgalomra vonatkozó nyilvános adatok elérhetősége a digitálistérkép-gyártók és -szolgáltatók számára;
   a megfelelő hatóságok és érdekeltek, valamint a magánszférabeli digitálistérkép-gyártók és -szolgáltatók közötti elektronikus információcsere elősegítése;
   a közutakra és a forgalomra vonatkozó nyilvános adatok megfelelő hatóságok és érdekelt felek általi, kellő időben történő frissítése;
   a digitális térképeknek a digitálistérkép-gyártók és -szolgáltatók általi, kellő időben történő frissítése;
  d) azon követelmények meghatározása, amelyek ahhoz szükségesek, hogy valamennyi közúthasználó ingyen hozzájusson az "általános forgalmi üzenetekhez", valamint ezen üzenetek minimális tartalmának meghatározása, különös tekintettel a következőkre:
   a biztonsághoz kapcsolódó azon forgalmi események egységesített jegyzékének használata, amelyeket az ITS-felhasználókkal díjmentesen kell közölni;
   az "általános forgalmi üzenetek" kompatibilitása, valamint a valós idejű forgalmi és utazási adatokhoz tartozó ITS-szolgáltatásokba való integrálása.

(2)  A forgalom- és teherforgalom-irányítási ITS-szolgáltatások folyamatossága az európai közlekedési folyosókon és az agglomerációkban

A forgalom és teherforgalom-irányítási szolgáltatásoknak az európai közlekedési folyosókon és az agglomerációkon belüli folyamatosságára és kölcsönös átjárhatóságára vonatkozó előírások a következőket tartalmazzák:

  a) a teher- és utasszállítási ITS-szolgáltatások folyamatosságára vonatkozó minimum-/szükséges követelmények meghatározása a közlekedési folyosók mentén és a különböző módok esetében, különösen:
   a forgalomra vonatkozó adatok és információk határokon és régiókon keresztüli, illetve a városi és városokon kívüli térségek közötti elektronikus cseréjének megkönnyítése a megfelelő forgalmi információs/ellenőrzési központok között;
   egységesített információáramlási módok, illetve forgalmi interfészek használata a megfelelő forgalmi információs/ellenőrzési központok között;
  b) azon intézkedések meghatározása, amelyek ahhoz szükségesek, hogy a teherfuvarozási logisztika (e-fuvarozás) esetében az ITS-alkalmazások (nevezetesen a teheráru teljes útvonalának és a különböző módokon keresztüli nyomon követése és visszakövetése) megvalósítása során innovatív ITS-technológiák (rádiófrekvenciás azonosító készülékek (RFID), DSRC, illetve Galileo/Egnos) kerüljenek felhasználásra, különösen:
   a megfelelő ITS-technológiáknak az ITS-alkalmazások fejlesztői általi elérhetősége és használata;
   a helymeghatározási eredmények beépítése a forgalomirányítási eszközökbe és központokba (például az RFID, a DSRC és/vagy a Galileo/EGNOS segítségével);
  c) a városi mobilitás terén használandó ITS-architektúra kifejlesztéséhez szükséges intézkedések meghatározása, beleértve az utazástervezéshez, a közlekedés iránti igényhez és a forgalomirányításhoz való integrált és multimodális megközelítést is, különös tekintettel a következőkre:
   a tömegközlekedés, az utazástervezés, a közlekedés iránti igény, a forgalmi adatok és a parkolási adatok hozzáférhetősége a városi ellenőrző központok számára;
   a különböző városi ellenőrző központok közötti elektronikus adatcsere elősegítése a tömegközlekedés, illetve a magáncélú közlekedés, valamint minden lehetséges közlekedési mód esetében;
   valamennyi megfelelő adat és információ egyetlen architektúrába történő illesztése;
   d) a Közösségen belüli és a Közösség határainál nyújtott zavartalan ITS-szolgáltatások biztosításához szükséges intézkedések meghatározása.

(3)  Közúti biztonság és védelem

A közúti biztonsággal és védelemmel kapcsolatos ITS-alkalmazásokra vonatkozó előírások a következőket tartalmazzák:

  a) a páneurópai e-segélyhívó összehangolt bevezetéséhez szükséges intézkedések meghatározása, amelyek a következőket foglalják magukban:
   a járművekbe szerelt ITS-berendezések, előírt, az adatcsere tárgyát képező adatainak hozzáférhetősége;
   a járművek által kibocsátott adatokat fogadó közúti infrastruktúrák (mentési) központjaiban (közszolgáltatási hozzáférési pontokon) lévő szükséges berendezések rendelkezésre állása;
   a járművek és a közúti infrastruktúrák (mentési) központjai (közszolgáltatási hozzáférési pontok) közötti elektronikus adatcsere megkönnyítése;
   b) a közúthasználók biztonságának garantálásához szükséges intézkedések meghatározása a fedélzeti HMI, valamint nomadikus készülékeik használata és a járművön belüli kommunikációs eszközök biztonságossága tekintetében;
   c) a veszélyeztetett közúthasználók biztonságának szavatolására irányuló intézkedések meghatározása, a fejlett gépjárművezetés-támogató rendszerek (ADAS) kiépítése és a HMI által;
   d) a veszélyeztetett közúthasználók biztonságának és kényelmének garantálásához szükséges intézkedések meghatározása valamennyi ITS-alkalmazás esetében;
  e) a tehergépkocsik és a kereskedelmi járművek számára biztonságos parkolóhelyek, valamint ITS-alapú parkolási és foglalási rendszerek biztosításához szükséges intézkedések meghatározása, különös tekintettel a következőkre:
   elegendő számú parkolási létesítmény rendelkezésre állása;
   a közúti parkolási információk hozzáférhetősége a felhasználók számára;
   a közúti parkolóhelyek, a központok és a járművek közötti elektronikus adatcsere elősegítése;
   a megfelelő ITS-technológiák beépítése mind a járművekbe, mind a közúti parkolási létesítményekbe a foglalási célra rendelkezésre álló parkolóhelyekre vonatkozó információk frissítése érdekében.

(4)  A járműveknek a közlekedési infrastruktúrába való integrálása

Az intelligens közlekedési rendszerekre vonatkozó előírások a járműveknek a közlekedési infrastruktúrába való integrálása esetében a következőkre terjednek ki:

  a) a különböző ITS-alkalmazásoknak egyetlen nyílt, járművön belüli platformba történő integrálásához szükséges intézkedések meghatározása, különösen a következők alapján:
   a meglévő vagy tervezett ITS-alkalmazások funkcionális követelményeinek azonosítása;
   egy olyan nyílt rendszerű infrastruktúra meghatározása, amely biztosítja az infrastrukturális rendszerekkel és létesítményekkel való kölcsönös átjárhatóságot/kölcsönös összeköttetést;
   a jövőbeli új vagy frissített ITS-alkalmazások felhasználóbarát (úgynevezett "plug and play") módon történő illesztése nyílt, járművön belüli platformra;
   szabványosítási eljárás igénybevétele az architektúra és a nyílt, járművön belüli rendszerekre vonatkozó előírások elfogadásához;
  b) a kölcsönösen átjárható (jármű-infrastruktúra) rendszerek fejlesztésének és bevezetésének további előrehaladásához szükséges intézkedések meghatározása, különösen:
   az egyes járművek közötti, a járművek és az infrastruktúra közötti, valamint az egyes infrastruktúrák közötti adat- és információcsere elősegítése;
   az adatcsere tárgyát képező megfelelő adatok, illetve információk hozzáférhetősége az egyes felek (jármű- vagy közúti infrastruktúra) számára;
   egységesített üzenetformátum használata a jármű és az infrastruktúra közötti – az előbbiekben említett – adatcseréhez;
   az egyes járművek közötti, a járművek és az infrastruktúra közötti, valamint az egyes infrastruktúrák közötti adat- és információcsere valamennyi típusa esetében a kommunikációs infrastruktúra meghatározása;
   az HMI vonatkozó szabályozási keret meghatározása a felelősséggel kapcsolatos kérdések kezelése, valamint az ITS-ek funkcionális biztonsági jellemzőinek az emberi viselkedéshez való megbízhatóbb hozzáigazítása érdekében;
   szabványosítási eljárások alkalmazása a vonatkozó architektúrák elfogadásához.

III.MELLÉKLET

A 11. cikkben említett nemzeti ITS-intézkedésekről szóló jelentés tartalmára vonatkozó iránymutatások

(1)  A tagállamok által a 4. cikk (1) bekezdésében megállapított prioritási területekről elkészített – és a 11. cikknek megfelelően benyújtott – jelentések a nemzeti szintre vonatkoznak. Adott esetben azonban kiterjeszthetők regionális szintre és/vagy más választott helyi szintre.

(2)  A 11. cikk (1) bekezdésének megfelelően benyújtandó jelentés legalább a következő információkat tartalmazza:

   a) az ITS-re vonatkozó jelenlegi nemzeti stratégia;
   b) a stratégia célkitűzései és az azok mögötti logikai érvek;
   c) az ITS-kiépítés állapotának és a keretfeltételeknek a rövid ismertetése;
   d) a jelenlegi fellépésekhez és a kapcsolódó intézkedésekhez tartozó prioritási területek;
   e) annak feltüntetése, hogy ez a stratégia és ezek a fellépések, illetve intézkedések hogyan támogatják a Közösségben az ITS-alkalmazások összehangolt és kölcsönösen átjárható módon történő kiépítését és a szolgáltatások folyamatosságát (lásd a 4. cikk (1) bekezdését).

(3)  A 11. cikk (2) bekezdésének megfelelően benyújtandó jelentés legalább a következő információkat tartalmazza:

   a) az ITS-re vonatkozó nemzeti stratégia, beleértve annak célkitűzéseit is;
   b) az ITS-kiépítés és a keretfeltételek részletes ismertetése;
   c) a tervezett prioritási területek a fellépések és a kapcsolódó intézkedések esetében, beleértve annak feltüntetését, hogy ezek hogyan kezelik a 4. cikk (1) bekezdésében megállapított prioritási területeket;
  d) a jelenlegi és a tervezett fellépések végrehajtására vonatkozó részletek a következők tekintetében:
   eszközök;
   erőforrások;
   konzultáció és az aktív érdekeltek;
   mérföldkövek;
   nyomon követés.

(1) 2009. május 13-i vélemény (a Hivatalos Lapban még nem tették közzé).
(2) HL C
(3) Az Európai parlament 2009. április 23-i álláspontja.
(4) http://www.esafetysupport.org/download/European_Commission/048-esafety.pdf
(5) HL L 281., 1995.11.23., 31. o.
(6) HL L 201., 2002.7.31., 37. o.
(7) HL L 345., 2003.12.31., 90. o.
(8) HL L 263., 2007.10.9., 1. o.
(9) HL L 124., 2002.5.9., 1. o.
(10) HL L 171., 2003.7.9., 1. o.
(11) Lásd az 1/2005/EK tanácsi rendeletet (HL L 3., 2005.1.5., 1. o.) és a 683/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletet (HL L 196., 2008.7.24., 1. o.).
(12) HL L 184., 1999.7.17., 23. o.
(13) HL L 166., 2004.4.30., 124. o.
(14) HL L 370, 1985.12.31., 8. o.
(15) HL L 263., 2007.10.9., 1. o.
(16) HL L 204, 1998.7.21., 37. o.
(17)* HL: A jelen irányelv hatálybalépését követő három hónap.
(18)* HL: Az ezen irányelv hatálybalépését követő hat hónap.
(19)* HL: Ezen irányelv hatálybalépését követő hat hónap.
(20)** HL: Ezen irányelv hatálybalépését követő két év.
(21)* HL: az ezen irányelv hatálybalépését követő12 hónap.


A második "Marco Polo" program ***I
PDF 282kWORD 39k
Állásfoglalás
Szöveg
Az Európai Parlament 2009. április 23-i jogalkotási állásfoglalása az árufuvarozási rendszer környezetvédelmi teljesítményjavításának közösségi pénzügyi támogatására irányuló második "Marco Polo" program ("Marco Polo II.") létrehozásáról szóló 1692/2006/EK rendelet módosításáról szóló európai parlamenti és tanácsi rendeletre irányuló javaslatról (COM(2008)0847 – C6-0482/2008 – 2008/0239(COD))
P6_TA(2009)0284A6-0217/2009

(Együttdöntési eljárás: első olvasat)

Az Európai Parlament,

–   tekintettel a Bizottságnak az Európai Parlamenthez és a Tanácshoz intézett javaslatára (COM(2008)0847),

–   tekintettel az EK-Szerződés 251. cikkének (2) bekezdésére, 71. cikkének (1) bekezdésére és 80. cikkének (2) bekezdésére, amelyek alapján a Bizottság javaslatát benyújtotta a Parlamenthez (C6-0482/2008),

–   tekintettel eljárási szabályzata 51. cikkére,

–   tekintettel a Közlekedési és Idegenforgalmi Bizottság jelentésére és a Költségvetési Bizottság véleményére (A6-0217/2009),

1.   jóváhagyja a Bizottság javaslatát, annak módosított formájában;

2.   felhívja a Bizottságot, hogy utalja az ügyet újból a Parlamenthez abban az esetben, ha javaslatát lényegesen módosítani kívánja, vagy helyébe másik szöveget szándékozik léptetni;

3.   utasítja elnökét, hogy továbbítsa a Parlament álláspontját a Tanácsnak és a Bizottságnak.

Az Európai Parlament álláspontja, amely első olvasatban 2009. április 23-án került elfogadásra az árufuvarozási rendszer környezetvédelmi teljesítményjavításának közösségi pénzügyi támogatására irányuló második "Marco Polo" program ("Marco Polo II.") létrehozásáról szóló 1692/2006/EK rendelet módosításáról szóló .../2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet elfogadására tekintettel

P6_TC1-COD(2008)0239


(A Parlament és a Tanács megállapodása következtében a Parlament első olvasatban elfogadott álláspontja megegyezik a végleges jogszabállyal, a 923/2009/EK rendelettel.)


A versenyképes árufuvarozást szolgáló európai vasúti hálózat ***I
PDF 466kWORD 178k
Állásfoglalás
Egységes szerkezetbe foglalt szöveg
Függelék
Az Európai Parlament 2009. április 23-i jogalkotási állásfoglalása a versenyképes árufuvarozást szolgáló európai vasúti hálózat létrehozásáról szóló európai parlamenti és tanácsi rendeletre irányuló javaslatról (COM(2008)0852 – C6-0509/2008 – 2008/0247(COD))
P6_TA(2009)0285A6-0220/2009

(Együttdöntési eljárás: első olvasat)

Az Európai Parlament,

–   tekintettel a Bizottságnak az Európai Parlamenthez és a Tanácshoz intézett javaslatára (COM(2008)0852),

–   tekintettel az EK-Szerződés 251. cikkének (2) bekezdésére és 71. cikkének (1) bekezdésére, amely alapján a Bizottság javaslatát benyújtotta a Parlamenthez (C6-0509/2008),

–   tekintettel eljárási szabályzata 51. cikkére,

–   tekintettel a Közlekedési és Idegenforgalmi Bizottság jelentésére (A6-0220/2009),

1.   jóváhagyja a Bizottság javaslatát, annak módosított formájában;

2.   felhívja a Bizottságot, hogy utalja az ügyet újból a Parlamenthez abban az esetben, ha javaslatát lényegesen módosítani kívánja, vagy helyébe másik szöveget szándékozik léptetni;

3.   utasítja elnökét, hogy továbbítsa a Parlament álláspontját a Tanácsnak és a Bizottságnak.

Az Európai Parlament álláspontja amely első olvasatban 2009. április 23-án került elfogadásra a versenyképes árufuvarozást szolgáló európai vasúti hálózatról szóló .../2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet elfogadására tekintettel

P6_TC1-COD(2008)0247


(EGT-vonatkozású szöveg)

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Közösséget létrehozó szerződésre és különösen annak 71. cikke (1) bekezdésére,

tekintettel a Bizottság javaslatára║,

tekintettel az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság véleményére(1),

tekintettel a Régiók Bizottságának véleményére(2),

a Szerződés 251. cikkében megállapított eljárásnak megfelelően(3),

mivel:

(1)  A növekedést és a foglalkoztatást célzó lisszaboni stratégia és a Közösség fenntartható fejlődési stratégiája keretében, a belső vasúti piac létrehozása – különösen az árufuvarozás tekintetében – elengedhetetlen fejlődési állomás a fenntartható mobilitás megvalósítása felé vezető úton.

(2)  A vasúti infrastruktúra-kapacitás elosztásáról, továbbá a vasúti infrastruktúra használati díjának felszámításáról ║ szóló, 2001. február 26-i 2001/14/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv(4) fontos lépés volt a belső vasúti piac kialakítása felé.

(3)  Ahhoz, hogy a többi közlekedési móddal szemben versenyképessé váljon, a verseny előtt 2007. január 1-je óta nyitott nemzetközi és nemzeti vasúti árufuvarozási szolgáltatásoknak megfelelő minőségű vasúti infrastruktúrára van szükségük, azaz olyan infrastruktúrára, amely a kereskedelmi sebesség és a menetidő tekintetében jó feltételeket biztosít az árufuvarozási szolgáltatásnyújtáshoz, és megbízható, azaz a ténylegesen nyújtott szolgáltatás megfelel a vasúti üzemeltetőkkel aláírt szerződéses kötelezettségvállalásoknak.

(4)  Bár a vasúti teherfuvarozás liberalizációja lehetővé tette az új üzemeltetők számára a hálózatba való belépést, a piaci mechanizmusok nem elégségesek a vasúti teherfuvarozás megszervezéséhez, szabályozásához és biztosításához. Az optimalizáció és a megbízhatóság biztosítása különösen a pályahálózat-működtetők közötti együttműködési és vasútvonal-elosztási eljárások megerősítését foglalja magában.

(5)   2008. április 7-i ║ ülésén a Tanács arra a következtetésre jutott, hogy az infrastruktúra hatékony felhasználására kell törekedni, és adott esetben európai és nemzeti szinten hozott intézkedésekkel – többek között jogi szabályozással – javítani kell a vasúti infrastruktúra kapacitását.

(6)  Ebben az összefüggésben javítana az infrastruktúra-használati feltételeken, ha létrejönne a versenyképes árufuvarozást szolgáló vasúti hálózat, megfelelő feltételeket biztosítva az áruszállító vonatok közlekedéséhez, és lehetővé téve, hogy ez utóbbiak nehézségek nélkül jussanak át az egyik nemzeti hálózatról a másikra.

(7)  A versenyképes vasúti árufuvarozást szolgáló európai vasúti hálózat létrehozásával kapcsolatban a vasúti infrastruktúra vonatkozásában már elindult kezdeményezések arra utalnak, hogy az árufuvarozási piac egy vagy több jól meghatározott szegmensének speciális szükségleteit kielégítő nemzetközi folyosók létrehozása a legmegfelelőbb módszer.

(8)  A versenyképes vasúti árufuvarozást szolgáló európai vasúti hálózatot a transzeurópai közlekedési hálózattal (TEN-T) és az európai vasúti forgalomirányítási rendszer (ERTMS) közlekedési folyosóival koherens egységet alkotó hálózatként indokolt létrehozni. Ennek érdekében a hálózatok fejlesztését össze kell hangolni, a vasúti árufuvarozás céljára szolgáló nemzetközi folyosókat pedig integrálni kell a TEN-T és ERTMS meglévő folyosóival. Ezen túlmenően az említett árufuvarozási folyosókkal kapcsolatban közösségi szinten harmonizált szabályokat kell kidolgozni. Adott esetben az említett folyosók létrehozásához a TEN-T program, többek között a kutatási és a Marco Polo programok valamint az egyéb közösségi források és más európai politikák és források, mint a Kohéziós Alap keretében pénzügyi támogatást lehet nyújtani.

(9)  Az árufuvarozási folyosók létrehozása során a harmadik országok vasúti infrastruktúrájával való összekapcsolódások javításának biztosítása céljából figyelembe kell venni, hogy milyen nagy jelentőséggel bír a TEN-T hálózatnak az európai szomszédsági politika országaira történő tervezett kibővítése.

(10)  Indokolt az árufuvarozási folyosó keretében megfelelően koordinálni az érintett tagállamok és pályahálózat-működtetők közötti együttműködést, jobban és a szükséges mértékben könnyíteni a vasúti árufuvarozási forgalmat, a többi közlekedési móddal hatékony és kellő mértékű kapcsolatot kialakítani egy hatékony, integrált áruszállítási hálózat kialakítása érdekében, és a vasúti árufuvarozásban érdekelt szolgáltatók közötti verseny fejlődését ösztönző feltételeket biztosítani.

(11)  Az árufuvarozási folyosók létrehozásának a pályahálózat-működtetőkkel konzultáló tagállamok javaslatain kell alapulnia. Ezt egy későbbi szakaszban átlátható kritériumok alapján és átlátható eljárást követően európai szinten indokolt ▌ jóváhagyni. Az árufuvarozási folyosók létrehozásának kritériumait úgy kell meghatározni, hogy az ▌ a tagállamok és a pályahálózat-működtetők specifikus szükségleteihez igazodjék, azaz elegendő mozgástér maradjon ▌ intézkedések meghozatalára.

(12)  A tagállamok, a pályahálózat-működtetők és a vasúttársaságok közötti koordináció ösztönzése érdekében minden árufuvarozási folyosó esetében létre kell hozni az adott árufuvarozási folyosón érdekeltséggel rendelkező különböző pályahálózat-működtetőkből álló irányító szervet.

(13)  A piaci igények kellő figyelembevétele érdekében az árufuvarozási folyosók kialakításának részleteit egy olyan végrehajtási terv formájában kell előterjeszteni, amely tartalmazza a vasúti árufuvarozás teljesítményének javításához szükséges fellépések meghatározását és végrehajtási ütemtervét. Ezenkívül indokolt az irányítási szerv által meghatározott megfelelő eljárásokkal összhangban, az összes vasúttársaság bevonásával történő rendszeres konzultációk segítségével meggyőződni arról, hogy az adott árufuvarozási folyosó kialakítása érdekében tervezett vagy megvalósított fellépések megfelelnek-e a piac igényeinek vagy elvárásainak.

(14)  Az árufuvarozási folyosó vonalán rendelkezésre álló infrastruktúrakapacitás egységességének és folytonosságának biztosításához össze kell hangolni az érintett tagállamok, pályahálózat-működtetők és vasúttársaságok, illetve adott esetben a tagállamok és harmadik országok által az árufuvarozási folyosón végrehajtott beruházásokat és azokat az árufuvarozási folyosó szükségleteinek megfelelő logika szerint kell tervezni. A folyosót potenciálisan felhasználni kívánó vasúttársaságok tájékoztatására a folyosók kialakításának ütemtervét közzé kell tenni. Indokolt, hogy ebben szerepeljenek az átjárható rendszerek fejlesztésével és a vonatok kapacitásának növelésével kapcsolatos beavatkozási tervek.

(15)  Ugyanezen okból az árufuvarozási folyosón célszerű összehangolni a vasúti infrastruktúra kapacitását gyakran nagyon nagy mértékben befolyásoló jelentősebb karbantartási munkákat, és ezekről rendszeresen frissített értesítést indokolt közzétenni.

(16)  A Közösségben megvalósuló vasúti árufuvarozás fejlődésének ösztönzése érdekében az intermodális árufuvarozási szolgáltatások fejlesztését célzó infrastruktúrák és rendszerek létrehozására is szükség van.

(17)  Az érintett tagállamok és az árufuvarozási folyosót érintő biztonsági kérdésekben illetékes nemzeti hatóságok megállapodásokat köthetnek egyrészt a járművek, másrészt pedig a mozdonyvezetők kölcsönös elismeréséről. Az adott árufuvarozási folyosóval kapcsolatban érintett tagállamok biztonságért felelős hatóságainak az említett megállapodások végrehajtása érdekében együttműködésre kell lépniük.

(18)  A nemzetközi árufuvarozási szolgáltatások céljára benyújtott infrastruktúra-kapacitás iránti kérelmek kezelése céljából minden árufuvarozási folyosó esetében célszerű egyablakos rendszert létrehozni. Ehhez indokolt a már meglévő kezdeményezésekre támaszkodni, különös tekintettel a RailNetEurope által megvalósított kezdeményezésekre, mely utóbbi szervezet gondoskodik a pályahálózat-működtetők tevékenységének összehangolásáról és bizonyos szolgáltatásokat biztosít a nemzetközi árufuvarozóknak.

(19)  Tekintettel az eltérő típusú forgalom menetrendjének meghatározására jellemző eltérő tervidőszakokra, kívánatos ügyelni arra, hogy az árufuvarozási célú infrastruktúra-kapacitás iránti kérelmek kompatibilisek legyenek a személyszállítási célú kérelmekkel, különösen figyelembe véve azok külön-külön vizsgált társadalmi-gazdasági értékét. Az infrastruktúrahasználati díjnak az odaítélt menetvonal minősége és megbízhatósága függvényében indokolt változnia.

(20)  A szállítás időtartamára és a pontosságra érzékeny árukat szállító vonatoknak a forgalom fennakadása esetén az irányítási szerv által meghatározott módon kellő elsőbbséget célszerű élvezniük.

(21)  Az adott árufuvarozási folyosón vasúti árufuvarozási szolgáltatásokat biztosító gazdasági szereplők közötti verseny kialakulásának biztosítása érdekében ▌ a vasúttársaságokon vagy azok csoportosulásán kívüli egyéb kérelmezők benyújthatják az infrastruktúra-kapacitás iránti kérelmeket.

(22)  Az árufuvarozási folyosó irányításának optimalizálása és a nemzetközi vasúti árufuvarozási szolgáltatások kevesebb akadályba ütköző működésének és jobb teljesítményének biztosítása érdekében ügyelni kell az árufuvarozási folyosó különböző hálózatain eloszló vasúti forgalom ellenőrzéséért felelős szervek megfelelő koordinációjára. A vasúti infrastruktúra megfelelőbb felhasználásának biztosítása érdekében össze kell hangolni ezen infrastruktúráknak és az árufuvarozási folyosó vonalán elhelyezkedő stratégiai jelentőségű termináloknak az irányítását.

(23)  Az árufuvarozási folyosó valamennyi főbb infrastruktúrájának használatával kapcsolatos információkhoz való hozzáférés megkönnyítése érdekében, illetve az ezen infrastruktúrákhoz való megkülönböztetéstől mentes hozzáférés biztosítása érdekében, kívánatos a nemzetközi vasúti árufuvarozási szolgáltatásokban érdekelt valamennyi gazdasági szereplő rendelkezésére bocsátani a fent említett információkat tartalmazó használati feltételeket.

(24)  Az árufuvarozási folyosó létrehozását célzó fellépések előnyeinek objektív értékelésének és a fellépések hatékony nyomon követésének lehetővé tétele érdekében ki kell dolgozni és rendszeresen közzé kell tenni az árufuvarozási folyosó teljes hosszán nyújtott szolgáltatást leíró teljesítménymutatókat. A teljesítménymutatók meghatározását a vasúti teherfuvarozási szolgáltatásokat nyújtó vagy igénybe vevő érintett felekkel történő konzultációt követően kell kialakítani.

(25)  Mivel e rendelet célját – nevezetesen a versenyképes vasúti árufuvarozást szolgáló, árufuvarozási folyosókból álló európai vasúti hálózat kialakítását – a tagállamok nem tudják kielégítően megvalósítani, és ezért az léptéke és hatásai miatt közösségi szinten jobban megvalósítható, a Közösség intézkedéseket fogadhat el a Szerződés 5. cikkében foglalt szubszidiaritás elvének megfelelően. Az említett cikkben foglalt arányosság elvével összhangban ez a rendelet nem lép túl azon, ami a fenti célkitűzés eléréséhez szükséges.

(26)  Indokolt a beruházások koordinálása, a kapacitáskezelés és a forgalomirányítás tekintetében olyan, méltányos szabályokat bevezetni, amelyek egy nemzetközi vasúti folyosó keretében a vasúti árufuvarozók számára minőségi szolgáltatás nyújtását vállaló pályahálózat-működtetők közötti együttműködésen alapulnak.

(27)  Az e rendelet végrehajtásához szükséges intézkedéseket a Bizottságra ruházott végrehajtási hatáskörök gyakorlására vonatkozó eljárások megállapításáról szóló, 1999. június 28-i 1999/468/EK tanácsi határozattal(5) összhangban kell elfogadni.

(28)  A Bizottságot fel kell hatalmazni különösen arra, hogy az e rendelet végrehajtásához szükséges feltételeket és kritériumokat megállapítsa. Mivel ezek az intézkedések általános hatályúak és a rendelet új, nem alapvető fontosságú elemekkel történő kiegészítése által annak nem alapvető fontosságú elemei módosítására irányulnak, azokat az 1999/468/EK határozat 5a. cikkében meghatározott, ellenőrzéssel történő szabályozási bizottsági eljárással összhangban kell elfogadni.

(29)  E rendelet a más szállítási módokhoz viszonyítva a vasúti árufuvarozás hatékonyságát szeretné növelni, de ezt a célkitűzést politikai fellépés és a tagállamok (és az Európai Unió) pénzügyi bevonása révén is követni kell. Biztosítani kell a tagállamok között a legmagasabb szinten folytatott együttműködést, az árufuvarozási folyosók leghatékonyabb működésének szavatolása érdekében. Az infrastruktúrát és az ERTMS-hez hasonló technikai rendszereket illető pénzügyi kötelezettségvállalásnak a vasúti árufuvarozási kapacitás és hatékonyság növelésére kell törekednie, e rendelet céljával párhuzamosan,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

I.FEJEZET

ÁLTALÁNOS RÉSZ

1. cikk

Tárgy és hatály

(1)  Ez a rendelet a versenyképes árufuvarozást szolgáló ▌nemzetközi vasúti folyosókban (║árufuvarozási folyosók) a versenyképes árufuvarozást szolgáló európai vasúti hálózat létrehozásának és megszervezésének szabályait határozza meg. Megállapítja az árufuvarozási folyosók kiválasztásával és megszervezésével kapcsolatos szabályokat, valamint a beruházások tervezésével, a kapacitás kezelésével és a forgalom irányításával kapcsolatos együttműködési alapelveket.

(2)  Ez a rendelet a belföldi és a nemzetközi vasúti szolgáltatásokat lehetővé tevő vasúti infrastruktúra kezelésére és használatára vonatkozik, kivéve az alábbiakéra:

   a) a vasúti infrastruktúrán üzemelő személyszállítási szolgáltatások számára fenntartott különálló helyi és regionális hálózatok, az árufuvarozási folyosó egyes részein működtetett szolgáltatások kivételével;
   b) a kizárólag városi és városkörnyéki személyszállításra fenntartott hálózatok;
   c) a kizárólag egy, a közösségi vasutak fejlesztéséről szóló, 1991. július 29-i 91/440/EGK tanácsi irányelv(6) hatályán kívül eső vasúttársaság által regionális vasúti áruszállításra használt regionális hálózatok, amíg másik kérelmező nem igényel kapacitást a hálózaton;
   d) azon magántulajdonban levő vasúti infrastruktúra, amelyet kizárólag az infrastruktúra tulajdonosa használ saját árufuvarozási tevékenységére.

2. cikk

Fogalommeghatározások

(1)  E rendelet alkalmazásában a 2001/14/EK irányelv 2. cikkében megállapított fogalom-meghatározások érvényesek.

(2)  Az (1) bekezdésben említett fogalom-meghatározásokon kívül a következő fogalommeghatározásokat kell alkalmazni:

   a) "árufuvarozási folyosó": a tagállamok és adott esetben európai harmadik országok területén elhelyezkedő vasútvonalak olyan halmaza, amely két vagy több stratégiai jelentőségű terminált köt össze, ▌és amely egy főútvonalból, valamint alternatív útvonalakból és az ezeket összekötő vonalakból, továbbá az árufuvarozási terminálokban, a rendező pályaudvarokon és a vonat-összeállító állomásokon található vasúti infrastruktúrákból és kapcsolódó berendezéseikből, valamint a fent említett elemeket összekötő vonalakból áll, beleértve a 2001/14/EK irányelv II. mellékletében előírt valamennyi vasúthoz kapcsolódó szolgáltatást;
   b) "végrehajtási terv": az érintett felek által annak érdekében végrehajtani kívánt stratégiát, fellépéseket és eszközöket bemutató dokumentum, hogy egy adott időszak alatt kidolgozzák az árufuvarozási folyosó létrehozásához szükséges és elégséges fellépéseket;
   c) "jelentős karbantartási munkák": a vonatoknak az árufuvarozási folyosón való közlekedéséhez szükséges vasúti infrastruktúrát és berendezéseket érintő, legalább egy évvel korábban eltervezett olyan beavatkozás vagy javítás, amely a 2001/14/EK irányelv 28. cikke szerinti infrastruktúra-kapacitás korlátozásával jár;
   d) "terminál": az árufuvarozási folyosó mentén elhelyezkedő létesítmény, amelyet kifejezetten az árufuvarozó vonatok által szállított áruk kirakodásának és/vagy berakodásának lehetővé tétele érdekében és a vasúti árufuvarozási szolgáltatásoknak a közúti, tengeri, folyami és légi szolgáltatásokkal való integrálása céljára, illetve az áruszállító vonatok összeállítására vagy összetételének módosítására alakítottak ki;
   e) "stratégiai jelentőségű terminál": az adott árufuvarozási folyosón elhelyezkedő, minden kérelmező előtt nyitott terminál, amely az árufuvarozási folyosó teljes hosszán megvalósuló vasúti árufuvarozásban már jelentős szerepet tölt be vagy várhatóan fog betölteni;
   f) "egyablakos rendszer": az árufuvarozási folyosó valamennyi pályahálózat-működtetője által létrehozott közös fórum, amely lehetővé teszi a kérelmezőknek, hogy ▌kérelmezzenek menetvonalat egy legalább egy határt keresztező útvonalra.

II.FEJEZET

A VERSENYKÉPES ÁRUFUVAROZÁST SZOLGÁLÓ EURÓPAI VASÚTI HÁLÓZAT LÉTREHOZÁSA ÉS IRÁNYÍTÁSA

3. cikk

Az árufuvarozási folyosók kiválasztása

(1)  Az árufuvarozási folyosó legalább két tagállamot köt össze, és lehetővé teszi a nemzetközi és belföldi vasúti árufuvarozási szolgáltatások üzemeltetését ▌. Az árufuvarozási folyosó a következő jellemzőkkel rendelkezik:

   a) része a TEN-T-nek, vagy legalább kompatibilis a TEN-T-vel, vagy adott esetben az ERTMS folyosókkal. Szükség esetén a TEN-T-hez nem tartozó, jelentős, vagy feltételezhetően jelentős árufuvarozási forgalommal rendelkező szakaszok a folyosó részeit képezhetik;
   b) a vasúti árufuvarozási forgalom jelentős mértékű növekedését teszi lehetővé, és figyelembe veszi a főbb kereskedelmi és áruforgalmakat;
   c) létrehozása társadalmi-gazdasági elemzés alapján indokolt. Az elemzésbe beletartoznak a szállítási rendszer azon elemeire gyakorolt hatások, amelyek esetében az árufuvarozási folyosó infrastruktúra-kapacitásának odaítélése jelentősen befolyásolja az áru- és személyszállítást. Beletartozik továbbá a külső költségek tekintetében jelentkező főbb hatások elemzése;
   d) jobb összeköttetéseket tesz lehetővé a határ menti tagállamok és a harmadik országok között;
   e) végrehajtási terv támasztja alá.

(2)  Egy árufuvarozási folyosó létrehozásáról vagy módosításáról az érintett tagállamok határoznak, az érintett pályahálózat-működtetőkkel közösen kidolgozott javaslat mellékelésére irányuló szándékukról értesítik a Bizottságot, figyelembe véve a folyosót használó vagy használni szándékozó vasúttársaságok kezdeményezéseit és véleményét valamint a mellékletben szereplő kritériumokat. Az érdekelt vasúttársaságok részt vehetnek a folyamatban, amennyiben lényeges beruházások érintik őket.

(3)  Az árufuvarozási folyosók létrehozásának részletes szabályai a következők:

   a) ║ legkésőbb ...-ig(7) legalább egy-egy árufuvarozási folyosóra vonatkozó javaslatot ki kell dolgozni minden olyan tagállam területére vonatkozóan, amelynek legalább két közvetlen kapcsolata van más tagállamokkal;
   b) ║ legkésőbb ...-ig(8)* minden tagállam területén létesíteni kell legalább egy árufuvarozási folyosót;

(4)  A Bizottság tudomásul veszi a (2) bekezdésben említett árufuvarozási folyosók létrehozására irányuló javaslatokat, és megvizsgálja, hogy összhangban állnak-e a melléklet értékelési kritériumaival. Ellenvetéssel élhet vagy módosításokat javasolhat, amennyiben azt helyénvalónak látja.

(5)  Az árufuvarozási folyosó európai harmadik országok vasúti hálózatának egyes szakaszait is magába foglalhatja. Ilyen esetben ezeknek a szakaszoknak kompatibilisnek kell lenniük a TEN-T politikával.

(6)  Amikor két vagy több tagállam között a területükön elhelyezkedő vasúti infrastruktúrát érintő árufuvarozási folyosó létrehozásával vagy módosításával kapcsolatban véleménykülönbség áll fenn, a Bizottság az érintett tagállamok egyikének kérésére az ügyre vonatkozóan konzultál a 18. cikkben említett bizottsággal. A bizottság véleményét eljuttatják az érintett tagállamokhoz. Az érintett tagállamok a megoldás érdekében figyelembe veszik ezt a véleményt.

(7)  Az általános hatályú és e rendelet nem lényegi elemeinek módosítását célzó, a melléklet kiigazítására irányuló intézkedéseket a 18. cikk (3) bekezdésében említett, ellenőrzéssel történő szabályozási bizottsági eljárással összhangban kell elfogadni.

4. cikk

Az árufuvarozási folyosók irányítása

(1)  Az egyazon árufuvarozási folyosóban érdekelt tagállamok együttműködnek annak érdekében, hogy a szóban forgó árufuvarozási folyosó a végrehajtási tervnek megfelelően fejlődjön. Meghatározzák az árufuvarozási folyosó általános célkitűzéseit és biztosítják, hogy a végrehajtási tervben ezek a célkitűzések szerepeljenek.

(2)  Minden egyes árufuvarozási folyosó esetében az érintett pályahálózat-működtetők létrehozzák az árufuvarozási folyosó végrehajtási tervének kidolgozásáért, megvalósításának irányításáért és frissítéséért felelős irányítási szervet. A folyosót használó érdekelt vasúttársaságok vagy azok csoportjai konzultatív jelleggel rendszeresen részt vesznek e szerv működésében. Az irányítási szerv rendszeresen beszámol tevékenységéről az érintett tagállamoknak és adott esetben a Bizottságnak és a TEN-T azon kiemelt fontosságú projektjeia transzeurópai közlekedési hálózat fejlesztésére vonatkozó közösségi iránymutatásokról szóló, 1996. július 23-i 1692/96/EK európai parlamenti és tanácsi határozat(9) 17a. cikkében említett – európai koordinátorainak, amelyek részei az árufuvarozási folyosónak.

(3)  A tagállamok létrehozhatnak egy igazgatóságot, amely felelős az irányító szerv folyosó-végrehajtási tervének engedélyezéséért és a végrehajtás felügyeletéért. Ezen esetben az igazgatóság egyes tagjait a tagállamok illetékes hatóságai bízzák meg.

(4)  Az irányítási szerv független jogalany. Létrejöhet a 2137/85/EGK tanácsi rendelet(10) szerinti európai gazdasági egyesülés formájában és ilyen egyesülés jogállásával rendelkezik.

(5)  Az irányítási szerv tagjai kijelölik az igazgatót; az igazgató megbízatása legalább 3 évre szól.

(6)  Létrejön az árufuvarozási folyosó 9. cikkben említett stratégiai jelentőségű termináljainak, többek között a tengeri és belvízi kikötők működtetőiből és tulajdonosaiból álló munkacsoport. A munkacsoport az irányítási szerv bármely olyan javaslatáról véleményt nyilváníthat, amely közvetlen hatással van a stratégiai jelentőségű terminálok működtetésére és az azokkal kapcsolatos beruházásokra. Az irányítási szerv nem fogadhat el ezzel a véleménnyel ellentétes határozatot.

5. cikk

Az árufuvarozási folyosó létrehozását célzó intézkedések

(1)  Az irányítási szerv által jóváhagyott és rendszeresen kiigazított végrehajtási terv legalább a következőket tartalmazza:

   a) az árufuvarozási folyosó jellemzőinek – többek között a szűk keresztmetszetek – leírása, valamint az árufuvarozási folyosó létrehozásának elősegítéséhez szükséges intézkedések végrehajtási programja;
   b) a (2) bekezdésben említett piacelemzés főbb pontjai;
   c) az irányítási szervnek az árufuvarozási folyosó teljesítményével kapcsolatos célkitűzései és javítást célzó programja, a 16. cikkben említett rendelkezéseknek megfelelően.

(2)  Piacelemzést kell végezni és azt rendszeres időközönként frissíteni kell. A piacelemzés az árufuvarozási folyosón és az ehhez kapcsolódó közlekedési rendszer egyes elemein tapasztalt és várt forgalmi változásokra terjed ki, adott esetben a végrehajtási terv fejlesztésének és kiigazításának céljából. A piacelemzés megvizsgálja az egyes forgalomtípusokat, és magába foglalja a 3. cikk (1) bekezdés c) pontjában említett társadalmi-gazdasági elemzés főbb elemeit valamint a költségekre, előnyökre illetve a hosszútávú pénzügyi hatásra vonatkozó lehetséges forgatókönyveket is.

(3)  Programot kell kidolgozni az árufuvarozási folyosó létrehozására és teljesítményének javítására. A program többek között tartalmazza a közös célokat, a kiválasztott műszaki megoldásokat, valamint mindazon beavatkozások ütemtervét, amelyeket a vasúti infrastruktúrán és annak berendezésein el kell végezni a 7–16. cikkben említett intézkedések összességének végrehajtásához. Ezen intézkedéseknek kerülniük illetve minimalizálniuk kell bármilyen, a vasúti kapacitást érintő korlátozást.

6. cikk

A kérelmezőkkel folytatott konzultáció

(1)  Az árufuvarozási folyosót potenciálisan használni kívánó kérelmezők megfelelő részvételének biztosítása érdekében az irányítási szerv konzultációs mechanizmusokat hoz létre.

(2)  Az irányítási szerv a végrehajtási terv jóváhagyását megelőzően, illetve a végrehajtási terv frissítésekor konzultál az árufuvarozási folyosó használatáért folyamodó kérelmezőkkel, többek között a vasúti árufuvarozókkal, személyszállítókkal, fuvaroztatókkal, szállítmányozókkal és képviseleti szerveikkel. Az irányítási szerv és a kérelmezők közötti nézeteltérés esetén a kérelmezők az ügyet a 17. cikkben meghatározott felelős szabályozói testületekhez utalhatja.

III.FEJEZET

BERUHÁZÁSOK AZ ÁRUFUVAROZÁSI FOLYOSÓN

7. cikk

A beruházások tervezése

(1)  Az irányítási szerv kidolgozza és jóváhagyja a következőket:

   a) az árufuvarozási folyosón megvalósítandó hosszú távú, azaz legalább 10 éves időtartamra szóló infrastrukturális beruházások közös tervét;
   b) adott esetben az árufuvarozási folyosón megvalósítandó középtávú (legalább 2 évre szóló) közös beruházási tervet.

A beruházási tervek létrehozzák a folyosót alkotó vasúti infrastruktúrák és az azokhoz kapcsolódó berendezések kibővítése, felújítása vagy átalakítása érdekében tervezett projektek jegyzékét, a kapcsolódó pénzügyi szükségleteket és a finanszírozási forrásokat.

(2)  Az (1) bekezdésben említett beruházási tervek az árufuvarozási folyosó mentén elhelyezkedő átjárható rendszerek kiépítésével kapcsolatos olyan stratégiát tartalmaznak, amely megfelel a vasúti hálózatokra alkalmazandó, a vasúti rendszer Közösségen belüli kölcsönös átjárhatóságáról szóló, 2008. június 17-i 2008/57/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvben (átdolgozott szöveg) (11)említett alapvető átjárhatósági követelményeknek és műszaki előírásoknak. A stratégia az említett rendszerek kiépítésével kapcsolatban végzett költség-haszon elemzésre épül. A stratégia koherens egészet alkot az átjárható rendszerek kiépítésével kapcsolatos tagállami és európai tervekkel, többek között az ERTMS kiépítési tervével valamint a határokon átnyúló kapcsolódásokkal és adott esetben a harmadik országokkal való átjárható rendszerekkel.

(3)  Adott esetben a beruházási tervek feltüntetik a TEN-T program illetve bármely egyéb szakpolitika, alap vagy program keretében várható közösségi hozzájárulást és alátámasztják stratégiájuknak az említett programokkal való koherenciáját.

(4)  Az (1) bekezdésben említett beruházási tervek ezenkívül egy, az árufuvarozási folyosón közlekedő árufuvarozó vonatok kapacitásának növelésével azaz a beazonosított szűk keresztmetszetek eltávolításával, a meglévő infrastruktúra fejlesztésével és új infrastruktúra kialakításával kapcsolatos stratégiát is tartalmaznak. Ez a stratégia tartalmazhat az árufuvarozási folyosón közlekedő vonatok hosszának, nyomtávjának, sebességszabályozásának, vontatott rakományának vagy megengedett tengelyterhelésének növelésére irányuló intézkedéseket.

(5)  Az (1) bekezdésben említett beruházási terveket a 15. cikkben említett dokumentumban teszik közzé és rendszeresen frissítik. Ezek a dokumentumok az árufuvarozási folyosó végrehajtási tervének részét képezik.

8. cikk

A munkák koordinálása

Az árufuvarozási folyosó pályahálózat-működtetői megfelelő módon és időkereten belül, a 2001/14/EK irányelv 6. cikkében említett vonatkozó szerződéses megállapodásokat tiszteletben tartva összehangolják az infrastruktúra és az ahhoz kapcsolódó olyan berendezések jelentősebb karbantartási munkáinak tervezett időpontját, amelyek a hálózaton rendelkezésre álló kapacitást korlátoznák.

9. cikk

Stratégiai jelentőségű terminálok

(1)  A 4. cikk (6) bekezdésében említett munkacsoporttal egyetértésben az irányítási szerv integrált stratégiát fogad el a stratégiai jelentőségű terminálok fejlesztésével kapcsolatban, annak érdekében, hogy a terminálok különösen az árufuvarozási folyosók mentén intermodális csomópontokként meg tudjanak felelni az árufuvarozási folyosón közlekedő vasúti árufuvarozás igényeinek. A stratégia a regionális, helyi és országos hatóságokkal történő együttműködést; a vasúti árufuvarozási terminálok kialakítására alkalmas földterületekhez való hozzájutást, valamint az ilyen fejlesztéseket ösztönző forrásokhoz való hozzáférés megkönnyítését tartalmazza. Az irányítási szerv biztosítja azt, hogy elegendő számú terminált alakítsanak ki a a forgalom várható nagysága alapján megállapított, stratégiailag fontos helyeken.

(2)  Az irányítási szerv megteszi az említett stratégia megvalósítására alkalmas intézkedéseket. A stratégiát rendszeresen felülvizsgálja.

IV.FEJEZET

AZ ÁRUFUVAROZÁSI FOLYOSÓ IRÁNYÍTÁSA

10. cikk

Egyablakos rendszer a nemzetközi menetvonalak iránti kérelmeknek

(1)  Az irányító szerv egyablakos rendszert alakít ki az árufuvarozási folyosó mentén vagy több hálózat felhasználásával legalább egy államhatárt átlépő árufuvarozó vonatok menetvonal iránti kérelmeinek elbírálására.

(2)   Az árufuvarozási folyosók egyes pályahálózat-működtetői azt a feladatot is megkaphatják, hogy az egyablakos rendszer irányítói hivatalaként is működjenek a menetvonal-kérelmezők felé.

(3)  A 17. cikkben említett, érintett ellenőrző szervek gondoskodnak arról, hogy az egyablakos rendszer átlátható és megkülönböztetéstől mentes feltételek szerint működjön.

11. cikk

Szabványos menetvonal-kategóriák az árufuvarozási folyosókon

(1)  Az irányítási szerv meghatározza és rendszeresen naprakésszé teszi az árufuvarozó vonatok menetvonalának egyes típusainak az árufuvarozási folyosó teljes vonalán érvényes osztályait. Ezeknek az osztályoknak legalább egyike magában foglal egy, az árufuvarozó vonatok menetvonalain belül a versenyképes szállítási időt és garantált pontosságot biztosító menetvonalat (könnyített árufuvarozás).

(2)  Az áruszállítási típusok osztályainak meghatározásához alkalmazott kritériumokat az irányítási szerv az árufuvarozási folyosót várhatóan használó kérelmezőkkel történő konzultációt követően fogadja el.

12. cikk

Az árufuvarozó vonatok számára odaítélt menetvonalak

(1)  A 2001/14/EK irányelv 20. cikke (2) bekezdésében említett eseteken felül, az érintett a kapacitástartalékokra vonatozó piaci igények felmérése alapjánfenntartják a szükséges kapacitást. A pályahálózat-működtetők a 2001/14/EK irányelv 18. cikkében említett szolgálati menetrend évenként történő megállapítását megelőzően a ténylegesen lebonyolított korábbi árufuvarozási forgalom és az 5. cikk (2) bekezdésében említett piacelemzés alapján közzéteszik a következő évre vonatkozóan a könnyített nemzetközi árufuvarozás követelmények teljesítéséhez szükséges menetvonalak menetrendjét.

(2)  A pályahálózat-működtetők az eseti kérelmekre szolgáló kapacitástartalékok létrehozására vonatkozó szükséges igények előzetes értékelését követően, egyúttal az útidőre szolgáló vasútvonalak megfelelő minőségi szintje és a könnyített nemzetközi árufuvarozáshoz igazított menetrendek biztosításával a végleges szolgálati menetrenden belül kapacitástartalékot képeznek annak érdekében, hogy gyorsan és megfelelő módon választ tudjanak adni a 2001/14/EK irányelv 23. cikkében említett, kapacitás iránti eseti kérelmekre.

(3)  A vis major esetét kivéve a jelen cikk értelmében könnyített árufuvarozási művelet számára odaítélt menetvonalat a szolgálati ideje előtt kevesebb mint 3 hónappal nem lehet törölni, ha az érintett kérelmező nem járul hozzá a menetvonal törléséhez. A kérelmező az ügyet a szabályozó hatósághoz terjesztheti. A 2001/14/EK irányelv 27. cikke szerint A pályahálózat-működtető a vasúthálózat-használati feltételekben meghatározhatja azokat a feltételeket, amelyek szerint az elosztási eljárás prioritásainak kidolgozásakor figyelembe veszi a menetvonalak korábbi kihasználtságát.

(4)  Az árufuvarozási folyosó pályahálózat-működtetői és a 4. cikk (6) bekezdésében említett munkacsoport eljárásokat dolgoznak ki annak biztosítására, hogy az e cikkel összhangban álló kapacitás üzemeltetése – a 9. cikkben említett stratégiai jelentőségű terminálokhoz való hozzáférést figyelembe véve – optimálisan legyen összehangolva.

(5)  A pályahálózat-működtetők használati feltételeikbe kötelesek egy odaítélt de végül nem használt menetvonalra vonatkozó díjat beépíteni. E díj nagyságrendjének megfelelőnek, eltérítőnek és hatékonynak kell lennie.

13. cikk

Engedélyezett kérelmezők

A 2001/14/EK irányelv 16. cikkének (1) bekezdésétől eltérve a vasúttársaságokon és a vasúttársaságok nemzetközi csoportosulásain kívüli kérelmezők is kérhetnek áruszállítási célú menetvonalat, ha ez utóbbi az árufuvarozási folyosó számos szakaszát érinti.

14. cikk

Forgalomirányítás

(1)  Az árufuvarozási folyosó irányítási szervének javaslatát követően valamint a (2) bekezdésben említett elvek és tervek tiszteletben tartásával az árufuvarozási folyosó pályahálózat-működtetői kidolgozzák és a vasúthálózatnak a 2001/14/EK irányelv 3. cikkében és I. mellékletében említett használati feltételeiben közzéteszik a különböző vasútvonal-típusokra, különösen a késő vonatok számára elkülönített vasútvonalakra vonatkozó, az árufuvarozási folyosó forgalmának zavara esetén alkalmazandó elsőbbségi szabályokat.

(2)  Az e bekezdésben nem szabályozott csúcsforgalmi időszakok kivételével az (1) bekezdésben említett elsőbbségi szabályokban legalább azt elő kell írni, hogy a menetvonallal kapcsolatos elsődleges rendelkezéseket betartó, könnyített árufuvarozó szerelvényhez rendelt menetvonalat amennyire csak lehet, tiszteletben kell tartani, vagy legalább az összes késést kell minimálisra csökkenteni, a könnyített árufuvarozó szerelvények késésére koncentrálva. Az irányítási szerv a kérelmezőkkel egyetértésben kidolgozza és közzéteszi a következőket:

   a) vonatszabályozásra vonatkozó elvek, amelyek azt biztosítják, hogy a könnyített árufuvarozó szerelvények a csökkentett kapacitás odaítélése tekintetében a lehető legjobb bánásmódban részesülnek,
   b) a folyosón történő zavar esetére, ezen elvek alapján kidolgozott készenléti tervek.

A tagállamok az infrastruktúra működtetőinek segítségével meghatározzák a csúcsforgalmi időszakokat a vasúthálózat-használati feltételekben. A csúcsforgalmi időszak csak munkanapokra vonatkozhat, és reggel maximum 3 óra, valamint délután maximum 3 óra lehet. A csúcsforgalmi időszak megállapításakor a regionális és távolsági személyszállítást kell figyelembe venni.

(3)  Az árufuvarozási folyosó pályahálózat-működtetői eljárásokat alakítanak ki az árufuvarozási folyosó vonalán lebonyolított forgalom irányításának összehangolására.

(4)  Az árufuvarozási folyosó pályahálózat-működtetői és a 4. cikk (6) bekezdésében említett munkacsoport eljárásokat dolgoznak ki annak biztosítására, hogy a vasúti infrastruktúra üzemeltetése és a 9. cikkben említett stratégiai jelentőségű terminálok üzemeltetése optimálisan legyen összehangolva.

15. cikk

Tájékoztatás az árufuvarozási folyosó használati feltételeiről

Az irányítási szerv a következőket tartalmazó dokumentumot dolgoz ki és tesz közzé:

   a) a nemzeti hálózatoknak a 2001/14/EK irányelv 3. cikkében szereplő eljárással összhangban kidolgozott használati feltételeiben szereplő, az árufuvarozási folyosókkal kapcsolatos információk;
   b) a stratégiai jelentőségű terminálok jegyzéke és jellemzői, valamint a stratégiai jelentőségű terminálok igénybevételének feltételei és módjai.

16. cikk

Szolgáltatásminőség az árufuvarozási folyosón

(1)  Az árufuvarozási folyosó pályahálózat-működtetői biztosítják a koherenciát az árufuvarozási folyosó vonalán érvényben lévő, a 2001/14/EK irányelv 11. cikkében említett teljesítményösztönző rendszerek között. A koherencia ellenőrzését a szabályozó szervek végzik, amelyek az ellenőrzés során a 17. cikk (1) bekezdésével összhangban együttműködnek egymással.

(2)  Az árufuvarozási folyosón nyújtott nemzetközi és belföldi árufuvarozási szolgáltatások minőségének és kapacitásának mérése céljából az irányítási szerv konzultál az árufuvarozási folyosót potenciálisan használni kívánó kérelmezőkkel és a vasúti áruszállítási szolgáltatások használóival az árufuvarozási folyosó teljesítménymutatóiról. Ezeket az irányítási szerv a konzultációt követően meghatározza és ▌évente legalább egy alkalommal közzéteszi.

17. cikk

Ellenőrző szervek

(1)  A 2001/14/EK irányelv 30. cikkében említett, az árufuvarozási folyosó vonatkozásában illetékes ellenőrző szervek együttműködnek a pályahálózat-működtetők és a kérelmezők által az árufuvarozási folyosó vonalán végrehajtott nemzetközi tevékenységek felügyelete érdekében. A szervek egymás között konzultációt folytatnak és információkat cserélnek. Adott esetben megkérik a szükséges információkat az illetékességi körükbe tartozó tagállam pályahálózat-működtetőitől. A nemzetközi kapacitás odaítélésében érdekelt pályahálózat-működtetők és más harmadik felek kötelesek azonnali hatállyal valamennyi, a felelősségi körükbe tartozó nemzetközi menetvonalra és kapacitásra vonatkozó információt az illetékes ellenőrző szervek számára bocsátani.

(2)  Egy kérelmezőnek a nemzetközi árufuvarozási szolgáltatásokkal kapcsolatos panasza esetén, illetve a hivatalból végzett vizsgálatok keretében az érintett ellenőrző szerv konzultációt folytat azon tagállamok ellenőrző szervével, amelyek területén a szóban forgó árufuvarozási folyosó áthalad, és határozatának meghozatala előtt ▌megkéri a szükséges információkat. A többi ellenőrző szerv átad minden olyan információt, amelyhez az alkalmazandó nemzeti jog szerint maga is hozzáférhet. Adott esetben a panaszt befogadó vagy a hivatalból végzett vizsgálatot megindító ellenőrző szerv az érintett felekkel kapcsolatos intézkedések meghozatala érdekében átadja az ügyet az illetékes ellenőrző szervnek, a 2001/14/EK irányelv 30. cikkének (5) és (6) bekezdésében megállapított eljárással összhangban.

V.FEJEZET

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

18. cikk

Bizottság

(1)  A Bizottságot egy bizottság segíti.

(2)  Az e bekezdésre történő hivatkozáskor az 1999/468/EK határozat 3. és 7. cikkét kell alkalmazni, 8. cikkének rendelkezéseire is figyelemmel.

(3)  E bekezdésre történő hivatkozáskor az 1999/468/EK határozat 5a. cikkének (1)–(4) bekezdését és 7. cikkét kell alkalmazni, 8. cikkének rendelkezéseire is figyelemmel.

19. cikk

Eltérés

Adott esetben a tagállamok eltérhetnek e rendelet rendelkezéseitől. Ebből a célból az érintett tagállam az eltérés engedélyezése iránti, indokolással ellátott kérelmet nyújt be a Bizottsághoz. A Bizottság a kérelemmel kapcsolatos határozatot a 18. cikk (2) bekezdésében említett tanácsadó bizottsági eljárásnak megfelelően fogadja el, tekintetbe véve az eltérés engedélyezése iránti kérelmet benyújtó tagállam földrajzi elhelyezkedését, valamint a vasúti áruszállítási szolgáltatásoknak a szóban forgó tagállamban tapasztalt fejlődését.

20. cikk

A végrehajtás nyomon követése

Az érintett tagállamok az árufuvarozási folyosó létrehozását követően kétévente a közöttük megvalósuló, a 4. cikk (1) bekezdésében említett együttműködés eredményeit bemutató jelentést juttatnak el a Bizottsághoz. A Bizottság megvizsgálja a jelentést és annak eredményéről tájékoztatást küld a 18. cikkben említett bizottságnak.

21. cikk

Jelentés

E rendelet alkalmazását a Bizottság időközönként megvizsgálja. A Bizottság első alkalommal ...(12), ezt követően pedig háromévente jelentést küld az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak.

22. cikk

Felülvizsgálat

Amennyiben a TEN-T programmal kapcsolatos iránymutatásoknak az 1692/96/EK határozat 18. cikke (3) bekezdésében szereplő részletes szabályokkal összhangban történő felülvizsgálata esetében a Bizottság úgy ítéli meg, hogy indokolt e rendeletet az említett iránymutatásokhoz hozzáigazítani, e rendelet módosítására irányuló javaslatot terjeszt az Európai Parlament és a Tanács elé. Ehhez hasonlóan az e rendelet értelmében hozott bizonyos határozatok magukban foglalhatják a TEN-T-iránymutatások felülvizsgálatának szükségességét.

23. cikk

Hatálybalépés

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt ║,

az Európai Parlament részéről a Tanács részéről

az elnök az elnök

MELLÉKLET

Az árufuvarozási folyosók létrehozására irányuló javaslatok értékelési kritériumai

Az árufuvarozási folyosóknak a 3. cikkben említett kiválasztására, valamint a versenyképes árufuvarozást szolgáló vasúti hálózat aktualizálására a következő kritériumok figyelembevételével kerülhet sor:

   a) rendelkezésre áll-e az érintett tagállamok szándéknyilatkozata az árufuvarozási folyosó létrehozására vonatkozó szándékuk megerősítéséről;
   b) amikor az árufuvarozási folyosó nyomvonala egybeesik a TEN-T egy vagy több kiemelt fontosságú projektjének(13) egy szakaszával (vagy egy ilyen szakasz valamely részével), ez a szakasz beépül-e az árufuvarozási folyosóba, kivéve ha az említett szakasz személyszállítási célú szakasz;
   c) a javasolt árufuvarozási folyosó áthalad-e legalább három tagállam területén, illetőleg – ha a javasolt árufuvarozási folyosó által kiszolgált vasúti csomópontok közötti távolság meghaladja az 500 kilométert – legalább két tagállam területén;
   d) az árufuvarozási folyosó gazdasági megvalósíthatósága és társadalmi-gazdasági haszna;
   e) a tagállamok által javasolt árufuvarozási folyosók koherens egészet alkotnak-e ahhoz, hogy létrejöhessen a versenyképes árufuvarozást szolgáló európai vasúti hálózat;
   f) a javasolt folyosók koherens egészet alkotnak-e a már létező olyan európai vasúti hálózatokkal, mint az ERTMS-folyosók és a RailNetEurope által meghatározott folyosók;
   g) megfelelő-e a többi közlekedési móddal való összekapcsolódás, többek között a tengeri kikötőkben és a szárazföld belsejében elhelyezkedő stratégiai jelentőségű terminálok megfelelő hálózatának köszönhetően;
   h) milyen megközelítést javasolnak a 4–16. cikkben szereplő rendelkezések végrehajtása érdekében.

(1) HL C […], […], […] o.
(2) HL C […], […], […] o.
(3) Az Európai Parlament 2009. április 23-i álláspontja.
(4) HL L 75., 2001.3.15., 29. o.
(5) HL L 184., 1999.7.17., 23. o.
(6) HL L 237., 1991.8.24., 25. o.
(7)* HL: e rendelet hatálybalépése után egy évvel.
(8)** HL: e rendelet hatálybalépése után három évvel.
(9) HL L 228., 1996.9.9., 1. o.
(10) HL L 199., 1985.7.31., 1. o.
(11) HL L 191., 2008.7.18., 1. o.
(12)* HL: ezen rendelet hatálybalépését követő öt éven belül.
(13) A kiemelt fontosságú projekteket lásd az 1692/96/EK bizottsági határozat III. mellékletében.


A határokon átnyúló egészségügyi ellátásra vonatkozó betegjogok ***I
PDF 633kWORD 318k
Állásfoglalás
Egységes szerkezetbe foglalt szöveg
Az Európai Parlament 2009. április 23-i jogalkotási állásfoglalása a határokon átnyúló egészségügyi ellátásra vonatkozó betegjogok érvényesítéséről szóló európai parlamenti és tanácsi irányelvre irányuló javaslatról (COM(2008)0414 – C6-0257/2008 – 2008/0142(COD))
P6_TA(2009)0286A6-0233/2009

(Együttdöntési eljárás: első olvasat)

Az Európai Parlament,

–   tekintettel a Bizottságnak az Európai Parlamenthez és a Tanácshoz intézett javaslatára (COM(2008)0414),

–   tekintettel az EK-Szerződés 251. cikkének (2) bekezdésére és 95. cikkére, amelyek alapján a Bizottság javaslatát benyújtotta a Parlamenthez (C6-0257/2008),

–   tekintettel a Jogi Bizottságnak a javasolt jogalapról szóló véleményére,

–   tekintettel eljárási szabályzata 51. és 35. cikkére,

–   tekintettel a Környezetvédelmi, Közegészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Bizottság jelentésére és a Foglalkoztatási és Szociális Bizottság, a Belső Piaci és Fogyasztóvédelmi Bizottság, a Gazdasági és Monetáris Bizottság, az Ipari, Kutatási és Energiaügyi Bizottság, a Jogi Bizottság és a Nőjogi és Esélyegyenlőségi Bizottság véleményére (A6-0233/2009),

1.   jóváhagyja a Bizottság javaslatát, annak módosított formájában;

2.   felhívja a Bizottságot, hogy utalja az ügyet újból a Parlamenthez, ha lényegesen módosítani szándékozik a javaslatot, vagy helyébe másik szöveget kíván léptetni;

3.   utasítja elnökét, hogy továbbítsa a Parlament álláspontját a Tanácsnak és a Bizottságnak.

Az Európai Parlament álláspontja amely első olvasatban 2009. április 23-án került elfogadásra a határokon átnyúló egészségügyi ellátásra vonatkozó betegjogok érvényesítéséről szóló 2009/.../EK európai parlamenti és tanácsi irányelv elfogadására tekintettel

P6_TC1-COD(2008)0142


AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Közösséget létrehozó szerződésre és különösen annak 95. cikkére,

tekintettel a Bizottság javaslatára║,

tekintettel az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság véleményére(1),

tekintettel a Régiók Bizottságának véleményére(2),

az európai adatvédelmi biztossal folytatott konzultációt követően(3),

a Szerződés 251. cikkében megállapított eljárással összhangban(4),

mivel:

(1)  A Szerződés 152. cikkének (1) bekezdésével összhangban valamennyi közösségi politika és tevékenység meghatározása és végrehajtása során biztosítani kell az emberi egészségvédelem magas szintjét. Ez azt jelenti, hogy biztosítani kell az emberi egészség magas szintű védelmét akkor is, ha a Közösség a Szerződés más rendelkezéseivel összhangban jár el.

(2)  Mivel a Szerződés 95. cikke, mint jogalap alkalmazásának feltételei teljesülnek, a Közösség akkor is erre a jogalapra támaszkodik, ha a közegészség védelme döntő tényező a meghozott döntésekben; ebben a tekintetben a Szerződés 95. cikkének (3) bekezdése kifejezetten előírja, hogy ▌ biztosítani kell az emberi egészség védelmének magas szintjét, különös figyelemmel a tudományos tényeken alapuló új fejleményekre.

(3)  Az Európai Parlament 2005. június 9-én 554 szavazattal 12 szavazat ellenében állásfoglalást fogadott el a betegek mobilitásáról és az egészségügyi ellátás területén bekövetkezett fejleményekről az Európai Unióban(5), melyben felszólít a jogbiztonság biztosítására és a jogok és eljárások egyértelművé tételére a betegek, az egészségügyi szakemberek és a tagállamok számára.

(4)  Ez az irányelv tiszteletben tartja az Európai Unió alapjogi chartájában(6)(Charta) elismert alapvető jogokat és általános törvényi elveket. Az egészségügyi ellátás és orvosi kezelés a nemzeti jogszabályokban és gyakorlatban rögzített feltételek melletti igénybevételének joga a Charta 35. cikke által elismert alapvető jog. Az irányelv végrehajtása és alkalmazása során a törvény általános elveivel, melyeket a charta 7., 8., 20., 21. és 47. cikkeiben erősít meg, összhangban tiszteletben kell tartani a magánélethez és családi élethez való jogot, a személyes adatok védelmének jogát, a törvény előtti egyenlőség jogát és a megkülönböztetés tilalmának jogát, valamint a hatékony jogorvoslathoz és a méltányos bírósági eljáráshoz való jogot.

(5)  A Közösség egészségügyi rendszerei Európa magas szintű szociális védelmének alapvető elemét jelentik, melyek hozzájárulnak a társadalmi kohézióhoz és a szociális igazságossághoz, valamint a fenntartható fejlődéshez. Emellett az általános érdekű szolgáltatások átfogóbb keretének is részei.

(6)  Ez az irányelv tiszteletben tartja és nem sérti az egyes tagállamok azon jogát, amely szerint meghatározhatják, hogy milyen típusú egészségügyi rendszert tartanak megfelelőnek. Ezen irányelv rendelkezéseit nem lehet olyan módon értelmezni, hogy azok aláássák a tagállamok alapvető etikai döntéseit.

(7)  Az egészségügyi ellátás minden típusa – ahogyan azt az Európai Bíróság is számos alkalommal megerősítette – ║sajátos jellege ellenére a Szerződés hatálya alá tartozik.

(8)  Egyes, a határokon átnyúló egészségügyi ellátással kapcsolatos kérdésekkel – különösen az ellátásban részesülő beteg tagállamától különböző tagállamban nyújtott egészségügyi szolgáltatás visszatérítésével kapcsolatban – már foglalkozott az Európai Bíróság. ▌ Az Európai Bíróság által esetjogi alapon kidolgozott elvek általánosabb és hatékony alkalmazása érdekében fontos ezeket a kérdéseket specifikus közösségi jogi eszköz segítségével ║megvizsgálni.

(9)  A közös értékekről és elvekről az európai uniós egészségügyi rendszerekben szolo, 2006. június 1-2-i következtetéseiben(7)(2006. junius 1-2-i tanacsi kovetkeztetesek) az Európai Unió Tanácsa a jogbiztonság szavatolása érdekében nyilatkozatot fogadott el a közös értékekről és elvekről ║, elismerve a határokon átnyúló egészségügyi ellátásra vonatkozó olyan kezdeményezés különleges értékét, amely világossá teszi az európai polgárok számára azt, milyen jogok és jogosultságok illetik meg őket a tartózkodási helyüknek az egyik uniós tagállamból a másikba való áthelyezésekor.

(10)  Az irányelv célja a határokon átnyúló, biztonságos, magas színvonalú és hatékony egészségügyi ellátás általános keretének létrehozása a Közösségben, a betegmobilitással, valamint a magas szintű egészségvédelem biztosításával összefüggésben, tiszteletben tartva a tagállamok arra irányuló hatáskörét, hogy meghatározzák az egészségüggyel kapcsolatos szociális biztonsági ellátásokat, az egészségügyi szolgáltatások szervezését és nyújtását, valamint az egészségügyi ellátást, orvosi ellátást és a a betegséggel kapcsolatos szociális biztonsági ellátásokat.

(11)  Ez az irányelv, amely a határokon átnyúló egészségügyi ellátás terén a betegjogok érvényesítéséről szól, az egészségügyi ellátás minden típusára vonatkozik. Amint azt az Európai Bíróság megerősítette, sem az egészségügyi ellátás különleges jellege, sem pedig szervezeti felépítése és finanszírozásának módja nem vonja ki a szolgáltatások szabad mozgása alapvető elvének hatálya alól. A hosszú távú gondozás tekintetében ez az irányelv nem vonatkozik az azon családoknak vagy egyéneknek nyújtott segítségre és támogatásra, akik hosszú időn keresztül különleges ápolásra, támogatásra vagy gondozásra szorulnak, amennyiben ez konkrét szakirányú kezelést vagy segítséget igényel, amelyet a szociális biztonsági rendszer biztosít, beleértve elsősorban azokat a tartós gondozási szolgáltatásokat, amelyeket szükségesnek tekintenek ahhoz, hogy az ilyen gondozást igénylő személy minél teljesebb és önállóbb életet élhessen. Ez az irányelvnem vonatkozik például a bentlakásos otthonokra vagy a lakóotthonokra, illetve az időseknek és a gyermekeknek szociális munkások, önkéntes gondozók vagy egészségügyi szakembereken kívüli szakemberek általi segítésére.

(12)  Ez az irányelv nem vonatkozik a szervátültetésekre. Sajátos természetük miatt ezeket külön irányelv fogja szabályozni.

(13)  Ezen irányelv alkalmazásában a "határokon átnyúló egészségügyi ellátás" fogalmába csak a beteg biztosításának helye szerinti tagállamtól eltérő tagállamban igénybe vett egészségügyi ellátás tartozik. Ezt nevezik "betegmobilitásnak".

(14)  Ahogyan azt a tagállamok a 2006. június 1-2-i tanácsi következtetésekben║ elismerték, számos olyan működési elv létezik, amely valamennyi közösségi egészségügyi rendszerben jelen van. Ezek közé a működési elvek közé a következők tartoznak: minőség, biztonság, a megalapozott információn alapuló és etikus ellátás, a beteg részvétele, a jogorvoslat, valamint a magánélethez való alapvető jog a személyes adatok feldolgozása során és az adatok bizalmas kezelése. A betegek, az egészségügyi szakemberek és az egészségügyi rendszerekért felelős hatóságok érdeke e mukodesi elvek tiszteletben tartása és végrehajtásuk érdekében a Közösség egészében megfelelő szerkezetek létrehozása. Ezért helyénvaló az a követelmény, hogy azon tagállam hatóságai legyenek felelősek az említett működési elvek betartásának biztosításáért, amely területén az egészségügyi ellátás megvalósul. Ez azért szükséges, hogy a betegek bizalommal vehessék igénybe a határokon átnyúló egészségügyi ellátást, ami a betegmobilitás ▌ és a magas szintű egészségvédelem biztosítása érdekében szükséges. E közös értékek ellenére elfogadható, hogy a tagállamok erkölcsi alapon egymástól eltérő döntéseket hozzanak bizonyos kezelések elérhetőségére és a hozzáférés konkrét szabályaira vonatkozólag. Ez az irányelv nem sérti az etikai elvek sokféleségét.

(15)  Mivel nem tudható előre, hogy egy adott egészségügyi szolgáltató más tagállamokból érkező betegek számára vagy saját tagállama betegei számára nyújt-e majd egészségügyi ellátást, fontos, hogy ║a követelmények biztosítsák, hogy az egészségügyi ellátást a közös elvekkel ôsszhangban nyújtsák, és hogy egyértelmű minőségi és biztonsági előírások vonatkozzanak az egészségügyi ellátás minden típusára ║, hogy ║megvalósulhasson ezen irányelv célja, azaz a határokon átnyúló egészségügyi ellátás nyújtásának és igénybevételének szabadsága. A tagállamok hatóságainak tiszteletben kell tartaniuk az olyan közös, átfogó értékeket, mint az egyetemesség, hozzáférés a jó minőségű ellátáshoz, egyenlő bánásmód és szolidaritás, amelyeket a közösségi intézmények és valamennyi tagállam az európai egészségügyi rendszerek közös értékeként ismer el. A tagállamoknak biztosítaniuk kell, hogy ezeket az értékeket a más tagállamból származó betegek és polgárok tekintetében is tiszteletben tartják, továbbá azt, hogy a betegek ellátása egyenlő bánásmódon alapul, és egészségügyi ellátási szükségleteik, nem pedig annak alapján történik, hogy mely tagállam társadalombiztosítási rendszeréhez tartoznak. A tagállamoknak tiszteletben kell tartaniuk az egyének belső piacon belüli szabad mozgásának elveit, többek között a nemzetiségen ▌ alapuló megkülönböztetés tilalmát, valamint a szabad mozgásra vonatkozó bármely korlátozás szükségességét és arányosságát. Ez az irányelv azonban nem írja elő, hogy az egészségügyi szolgáltatók más, hasonló egészségügyi szükségletekkel rendelkező betegek rovására fogadják a másik tagállamból származó beteget, illetve másik tagállamból származó beteget részesítsenek előnyben például az ellátás várakozási idejének növelése révén. Annak érdekében, hogy a betegek megbízható információk alapján választhassanak, ha egy másik tagállamban kívánnak egészségügyi ellátást igénybe venni, a tagállamoknak biztosítaniuk kell, hogy a betegek kérésre megfelelő tájékoztatást kapjanak az ellátás helye szerinti tagállamban hatályos egészségügyi és minőségi normák, valamint egy adott egészségügyi szolgáltató által nyújtott egészségügyi ellátás jellemzői tekintetében. Ezt a tájékoztatást a fogyatékkal élő személyek számára elérhető formátumban is hozzáférhetővé kell tenni.

(16)  Emellett a más tagállamból származó betegeknek az ellátás helye szerinti tagállamból származó betegekkel megegyező ellátásban kell részesülniük és a charta 21. cikkében elismert, az egyenlő bánásmód és a megkülönbeztés-mentesség általános elveivel összhangban a betegeket semmilyen módon nem különböztethetik meg hátrányosan nem, faj, bőrszín, etnikai származás vagy társadalmi háttér, genetikai jelleg, nyelv, vallás vagy hit, politikai vagy más meggyőződés, nemzeti kisebbségbe való tartozás, tulajdon, születés, fogyatékosság, kor vagy szexuális irányultság alapján. A tagállamok a betegek különböző csoportjának nyújtott ellátásban csak akkor tehetnek különbséget, ha bizonyítani tudják annak indokolt voltát jogszerű egészségügyi okok alapján, mint például a nőkre vonatkozó speciális intézkedések vagy bizonyos korcsoportok esetén (pl. ingyenes oltás gyermekeknek és időseknek). Emellett, mivel ezen irányelv tiszteletben tartja a különösen a chartában elismert alapvető jogokat és elveket, a charta 20. és 21. cikkében megerősítettekkel összhangban a törvény általános elvei szerint a törvény előtti egyenlőség joga és a megkülönböztetés-mentesség elve kellő mértékű tiszteletben tartása mellett kell végrehajtani és alkalmazni. Ez az irányelv a személyek közötti, faji vagy etnikai származásra való tekintet nélküli egyenlő bánásmód elvének alkalmazásáról szóló, 2000. június 29-i 2000/43/EK tanácsi irányelv(8), a Szerződés 13. cikkét hatályba léptető, a nők és férfiak közötti egyenlő bánásmód elvének az árukhoz és szolgáltatásokhoz való hozzáférés, valamint azok értékesítése, illetve nyújtása tekintetében történő végrehajtásáról szóló, 2004. december 13-i 2004/113/EK tanácsi irányelv(9), a foglalkoztatás és a munkavégzés során alkalmazott, a vallásra vagy meggyőződésre, fogyatékosságra, korra és szexuális irányultságra való tekintet nélküli egyenlő bánásmód általános kereteinek létrehozásáról szóló,2000. november 27-i 2000/78/EK tanácsi irányelv(10), és a személyek közötti, vallásra vagy meggyőződésre, fogyatékosságra, korra vagy szexuális irányultságra való tekintet nélküli egyenlő bánásmód elvének alkalmazásáról szóló, ...-i 2009/.../EK tanácsi irányelv(11) sérelme nélkül alkalmazandó. Ezen irányelv ezért előírja, hogy a betegeknek az ellátás helye szerinti tagállamból származó betegekkel megegyező ellátásban kell részesülniük, beleértve a közösségi jogszabályok és az ellátás helye szerinti tagállam jogszabályaiban előírt megkülönböztetéssel szembeni védelmet.

(17)  A tagállamoknak biztosítaniuk kell, hogy ezen irányelv alkalmazásában a betegeket akaratuk ellenére ne ösztönözzék a biztosításuk helye szerinti tagállamon kívüli kezelés igénybevételére.

(18)  Szükség van olyan intézkedésekre is, amelyek biztosítják a nők méltányos hozzáférését a közegészségügyi rendszerekhez, valamint a számukra szükséges speciális ellátásokhoz, különösen a szülészeti-nőgyógyászati és a reproduktív egészségügyi ellátásokhoz.

(19)  A tagállamok által annak érdekében hozott intézkedések, hogy az egészségügyi ellátásokat egyértelmű minőségi és biztonsági előírásokkal összhangban nyújtsák, nem jelenthetnek új akadályt az egészségügyi szakembereknek a szakmai képesítések elismeréséről szóló, 2005. szeptember 7-i 2005/36/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvben(12) is megerősített szabad mozgása számára.

(20)  Következetes és folyamatos erőfeszítéseket kell tenni a minőségi és biztonsági előírások fejlesztésének biztosítására, a 2006. június 1–2-i tanácsi következtetésekkel összhangban, figyelembe véve a nemzetközi orvostudományban bekövetkezett előrelépéseket, az általánosan elismert bevált orvosi gyakorlatokat, valamint az új egészségügyi technológiát.

(21)  Kutatási eredmények szerint az egészségügyi ellátás során az esetek mintegy 10%-ában fordul elő károkozás. Az egészségügyi ellátás más tagállamokban történő igénybevétele iránti bizalmatlanság megelőzése szempontjából ezért alapvető fontosságú annak biztosítása, hogy az ellátás helye szerinti tagállamban megfelelő rendszerek álljanak rendelkezésre (ideértve az utókezelés nyújtását is) az egészségügyi ellátás során állítólagosanokozott kár esetére, amint azt az ellátás helye szerinti tagállam meghatározza. Az ellátás helyszíne szerinti tagállam rendszerei által a károkozás esetében biztosított fedezet és kártérítés nem érinti a tagállamok azon lehetőségét, hogy belföldi rendszereiket kiterjesszék egy tagállam olyan betegeire, akik egy másik tagállamban ellátást vesznek igénybe, amennyiben ez megfelelőbb a beteg számára, különösen abban az esetben, ha a beteg számára szükséges a másik tagállamban való egészségügyi ellátás igénybevétele.

(22)  A tagállamoknak biztosítaniuk kell, hogy a területükön nyújtott egészségügyi ellátás terén működnek olyan mechanizmusok, amelyek biztosítják a betegek védelmét, valamint az okozott kárért nyújtott kártérítést, és ezek a mechanizmusok megfelelnek a kockázat jellegének és mértékének. Az ilyen mechanizmusok jellegének és/vagy módozatának meghatározása azonban a tagállamok feladata.

(23)  A személyes adatok védelmének joga alapvető jog, amelyet a charta 8. cikke elismer║. A határokon átnyúló egészségügyi ellátás folyamatosságának biztosítása függ a betegek személyes adatainak továbbításától. E személyes adatokat szabadon kell továbbítani az egyik tagállamból a másikba, ugyanakkor védeni kell az egyének alapvető jogait. Az egyének védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról szóló, 1995. október 24-i 95/46/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv(13) rendelkezik arról, hogy a magánszemélyeknek jogukban áll hozzáférni egészségükkel kapcsolatos személyes adataikhoz, például a beteg egészségügyi dokumentációjában szereplő adatokhoz (diagnózis, vizsgálati eredmények, a kezelőorvos általi értékelések, ellátások vagy beavatkozások). Ezek a rendelkezések az ezen irányelv hatálya alá tartozó, határokon átnyúló egészségügyi ellátás vonatkozásában is alkalmazandók. A betegnek módjában kell állnia, hogy bármely ponton leállíthassa adatainak közzétételét, és visszaigazolást kapjon arról, hogy adatainak törlése megtörtént.

(24)  A Bíróság több ítéletében is elismerte a betegek mint biztosított személyek kötelező társadalombiztosítási rendszerén keresztül történő, a más tagállamban nyújtott egészségügyi ellátás költségeinek visszatérítéséhez való jogát. Az Európai Bíróság kimondta, hogy a Szerződés rendelkezései magukban foglalják az egészségügyi ellátást igénybe vevők, beleértve az orvosi ellátásra szorulók arra irányuló szabadságát, hogy másik tagállamba utazzanak azért, hogy ott kapják meg ezeket a szolgáltatásokat. A közösségi jog nem befolyásolja a tagállamok azon hatáskörét, hogy megszervezzék egészségügyi ellátásukat és szociális biztonsági rendszereiket ▌.

(25)  A Bíróság által meghatározott elvekkel összhangban és a tagállamok egészségügyi és szociális biztonsági rendszerei pénzügyi egyensúlyának veszélyeztetése nélkül az egészségügyi ellátás költségeinek visszatérítése tekintetében nagyobb jogbiztonságot kell biztosítani a betegek, valamint az egészségügyi szakemberek, egészségügyi szolgáltatók és szociális biztonsági intézmények számára.

(26)  Ez az irányelv nem foglalkozik az egészségügyi ellátás olyan költségeinek átvételével, amelyek egészségügyi alapon váltak szükségessé, mialatt a biztosított személy ideiglenesen egy másik tagállamban tartózkodott. Ez az irányelv nem befolyásolja a betegeknek azon jogát sem, hogy engedélyt kapjanak az egészségügyi ellátásnak egy másik tagállamban történő igénybevételére, ha a szociális biztonsági rendszerek összehangolásáról szóló rendeletek, elsősorban a szociális biztonsági rendszereknek a Közösségen belül mozgó munkavállalókra és családtagjaikra történő alkalmazásáról szóló, 1971. június 14-i 1408/71/EGK tanácsi rendelet(14) 22. cikke és a szociális biztonsági rendszerek koordinálásáról szóló, 2004. április 29-i 883/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet(15) 20. cikke által előírt feltételek teljesülnek.

(27)  ▌ A betegek számára biztosítani kell a biztosítás helye szerinti tagállamtól eltérő tagállamban nyújtott egészségügyi ellátás és az ellátással kapcsolatos termékek költségeinek átvállalását legalább akkora összeg erejéig, amelyben a biztosítás helye szerinti tagállamban igénybe vett ugyanolyan vagy ugyanolyan hatékony kezelés, illetve megvásárolt termék esetében részesültek volna. Ez teljes mértékben tiszteletben tartja a tagállamok hatáskörét abban, hogy megállapítsák a polgáraik számára rendelkezésre álló betegségbiztosítási fedezet mértékét, és megelőzi, hogy mindez jelentős hatást gyakoroljon a nemzeti egészségügyi rendszerek finanszírozására. A tagállamok nemzeti jogszabályaikban azonban rendelkezhetnek az ellátás költségeinek visszatérítéséről az ellátás helye szerinti tagállamban hatályos tarifák szintjén, ha ez a beteg számára kedvezőbb. Ez különösen abban az esetben valósulhat meg, ha az irányelv 17. cikkében emíltett európai referenciahálózatokon keresztül veszik igénybe az ellátást.

(28)  A beteg számára tehát a két rendszer egységes; vagy ezt az irányelvet, vagy az 1408/71/EGK rendeletet kell alkalmazni. Az a beteg, aki engedélyért folyamodik, hogy egy másik tagállamban részesülhessen az állapotának megfelelő ellátásban, minden esetben megkapja az engedélyt az 1408/71/EGK és a 883/2004/EK rendeletben előírt feltételek mellett, ha a szóban forgó kezelés nem nyújtható egészségügyileg igazolható határidőn belül, figyelembe véve a beteg aktuális egészségügyi állapotát és a betegség valószínű lefolyását. A beteget nem lehet megfosztani az említett rendeletek által biztosított előnyösebb jogoktól, ha a feltételek teljesülnek.

(29)  A beteg kiválaszthatja, melyik mechanizmust részesíti előnyben, de mindenesetre, ha az 1408/71/EGK rendelet alkalmazása előnyösebb számára, a beteg nem fosztható meg az említett rendelet által biztosított jogoktól.

(30)  A betegnek nem származhat pénzügyi előnye a más tagállamban igénybe vett egészségügyi ellátásból, vagy az ott vásárolt termékekből. A költségek átvállalását ezért a tényleges költségekre kell korlátozni. A tagállamok dönthetnek a kapcsolódó költségek, például a terápiás kezelés költségeinek fedezése mellett, feltéve, hogy a teljes költség nem lépi túl a biztosítás helye szerinti tagállamban fizetendő összeget.

(31)  Ennek az irányelvnek nem célja, hogy a más tagállamban igénybe vett ellátás vagy az ott vásárolt termékek árának visszatérítésére jogosultságot teremtsen, ha az ellátás vagy a termékek nem szerepelnek a beteg biztosításának helye szerinti tagállamban a jogszabályok szerint előírt ellátások között. Hasonlóképpen az irányelv nem akadályozza meg a tagállamokat abban, hogy természetbeni ellátásaik rendszerét rendelkezéseik szerint kiterjesszék a másik tagállamban nyújtott egészségügyi ellátásra és termékekre. Ez az irányelv elismeri, hogy a kezelésre való jogosultságot nem mindig nemzeti szinten határozzák meg a tagállamok, és a tagállamok oly módon is szervezhetik saját egészségügyi ellátási és társadalombiztosítási rendszereiket, hogy a kezelésre való jogosultság regionális vagy helyi szinten kerüljön meghatározásra.

(32)  Ha egy adott betegség vagy sérülés gyógyítására több módszer is létezik, a beteg jogosult valamennyi olyan kezelési mód utáni visszatérítésre, amelyet a nemzetközi orvostudomány kielégítően tesztelt, még akkor is, ha az nem elérhető a beteg biztosításának helye szerinti tagállamban.

(33)  Az irányelv nem rendelkezik sem a társadalombiztosítási jogosultságok átviteléről a tagállamok között, sem a társadalombiztosítási rendszerek másféle koordinációjáról. A más tagállamban igénybe vett egészségügyi ellátás előzetes engedélyezése és költségeinek visszatérítése tekintetében e rendelkezések egyetlen célkitűzése az egészségügyi ellátás szabad nyújtásának lehetővé tétele mind a betegek, mind az egészségügyi szolgáltatók számára, és az említett alapvető szabadság útjában álló indkolatlan akadályok megszüntetése a beteg biztosításának helye szerinti tagállamban. Ez az irányelv ezért teljes mértékben tiszteletben tartja a nemzeti egészségügyi rendszerek közötti különbségeket, valamint a tagállamok hatáskörét az egészségügyi szolgáltatások és orvosi ellátás szervezése és végrehajtása terén.

(34)  Ez az irányelv emellett rendelkezik arról, hogy a betegnek az egészségügyi ellátás helye szerinti tagállamban joga van bármely, ▌ forgalomba hozatali engedéllyel rendelkező gyógyszerkészítményhez vagy orvostechnikai eszközhöz, abban az esetben is, ha a gyógyszerkészítmény vagy orvostechnikai eszköz a beteg tagállamában nem rendelkezik forgalomba hozatali engedéllyel, mivel a másik tagállamban a beteg által igénybe vett adott ellátás beteg szempontjából tekintett eredményességének egyik nélkülözhetetlen elemét jelenti.

(35)  A tagállamok a más tagállamban egészségügyi ellátást igénybe vevő betegek esetében is fenntarthatják az egészségügyi ellátás igénybevételére és az egészségügyi ellátás költségeinek visszatérítésére vonatkozó általános feltételeket, a támogathatóság feltételeit, valamint szabályozási és adminsiztratív formalitásokat, mint például annak követelménye, hogy szakorvossal való konzultációt vagy kórházi ellátás igénybevételét megelőzően a betegnek általános orvossal kell konzultálnia, amennyiben ezek a feltételek szükségesek, a célnak megfelelőek, nem önkényesek és nem diszkriminatívak. Ezért helyénvaló előírni, hogy ezeket az általános feltételeket és formalitásokat objektív, átlátható és megkülönböztetéstől mentes módon alkalmazzák, előzetesen tájékoztassanak róluk, elsősorban egészségügyi megfontolásokon alapuljanak, és ne jelentsenek további terhet a más tagállamban egészségügyi ellátást igénybe venni szándékozó betegekre nézve, a biztosítás helye szerinti tagállamukban egészségügyi ellátást igénybe vevő betegekhez képest, valamint hogy a döntéseket a lehető leghamarabb meghozzák. Mindez nem érinti a tagállamok arra vonatkozó jogait, hogy az előzetes engedélyezés kritériumait vagy feltételeit előírják abban az esetben, ha a beteg egészségügyi ellátást kíván igénybe venni a biztosítási helye szerinti tagállamban.

(36)  Az olyan egészségügyi ellátást, amely ezen irányelv rendelkezéseivel összhangban nem tekinthető kórházi ellátásnak, nem kórházi ellátásnak kell tekinteni. A Bíróságnak a szolgáltatások szabad mozgására vonatkozó ítélkezési gyakorlata tükrében indokolt, hogy ne legyen előírva a biztosítási hely szerinti tagállam kötelező társadalombiztosítási rendszerén keresztüli minden visszatérítés előzetes engedélyhez kötése a más tagállamban igénybe vett nem kórházi ellátás esetén. Amennyiben az ilyen ellátás költségeinek visszatérítése a biztosítási hely szerinti tagállam betegbiztosítási rendszere által biztosított fedezet keretei között marad, az előzetes engedély követelményének hiánya nem veszélyezteti a társadalombiztosítási rendszerek pénzügyi egyensúlyát.

(37)  A Közösség különféle egészségügyi rendszereiben nem létezik a kórházi ellátás egységes fogalommeghatározása, ezért a különböző értelmezések akadályozhatják a betegek szabadságát egészségügyi ellátás igénybevételében. Ennek az akadálynak a leküzdése érdekében a Közösségen belül egységes fogalommeghatározást kell megállapítani a kórházi ellátásra. A kórházi ellátás rendszerint azt jelenti, hogy a betegnek éjszakára is a kórházban kell maradnia. Helyénvaló lehet azonban kórházi ellátásnak tekinteni bizonyos másfajta ellátásokat, amennyiben azokhoz speciális és kiemelten költséges orvosi infrastruktúra vagy berendezések (pl. csúcstechnológiájú diagnosztikai képalkotó eszközök) szükségesek, vagy az olyan ellátásokat, amelyek a beteg vagy a lakosság szempontjából kiemelt kockázattal bírnak (pl. súlyos fertőző betegségek kezelése). ▌

(38)  A rendelkezésre álló tények alapján a szabad mozgás elvének a más tagállamban igénybe vett egészségügyi ellátásra való alkalmazása a biztosítási hely szerinti tagállamban létező kötelező betegbiztosítási rendszer által biztosított fedezet határain belül nem veszélyezteti a tagállam egészségügyi rendszereit vagy társadalombiztosítási rendszerének pénzügyi fenntarthatóságát. A Bíróság azonban elismerte, hogy nem zárható ki annak lehetősége, hogy a társadalombiztosítási rendszerek pénzügyi egyensúlyának súlyos veszélyeztetésével kapcsolatos kockázat vagy a mindenki számára hozzáférhető, kiegyensúlyozott orvosi vagy kórházi ellátás fenntartásának célkitűzése az általános érdeket képviselő olyan nyomós indokot jelenthet, amely igazolja a szolgáltatások szabad áramlásának korlátozását. A Bíróság azt is elismerte, hogy a kórházak száma, azok földrajzi elhelyezkedése, működésük módja, a rendelkezésükre álló eszközök, valamint az általuk nyújtott orvosi szolgáltatások típusai mind olyan tényezők, amelyek tekintetében lehetséges a tervezés. Az irányelv a más tagállamban nyújtott kórházi ellátás költségeinek átvállalására előzetes engedélyezési rendszert ír elő, amennyiben a következő feltételek teljesülnek: ha az ellátást területén nyújtották volna, annak költségét szociális biztonsági rendszere fizette volna, és az irányelv végrehajtása következtében a betegek kiáramlása olyan hatással jár, amely súlyosan veszélyezteti vagy súlyosan veszélyeztetheti a szociális biztonsági rendszer pénzügyi egyensúlyát, és/vagy a betegek kiáramlása komolyan veszélyezteti vagy veszélyeztetheti a kórházi ágazatban a fölös kapacitás, a kórházi ellátás nyújtásának kiegyensúlyozatlansága vagy logisztikai és pénzügyi veszteségek elkerülése érdekében véghezvitt tervezést és ésszerűsítést, a mindenki számára elérhető kiegyensúlyozott egészségügyi és kórházi ellátás fenntartását, vagy pedig a kezelési kapacitást vagy orvosi szaktudást az érintett tagállam területén. Mivel a betegek várható kiáramlása pontos következményeinek értékeléséhez összetett becslések és számítások szükségesek, ezen irányelv lehetővé teszi az előzetes engedélyeztetés rendszerét, ha alapos okkal feltételezhető, hogy a kiáramlás a társadalombiztosítási rendszereket jelentősen veszélyezteti. Ez vonatkozik azokra a már meglévő előzetes engedélyeztetési rendszerekre is, amelyek megfelelnek a 8. cikkben előírt feltételeknek.

(39)  Ha egy tagállam úgy dönt, hogy az ezen irányelv rendelkezéseivel összhangban egy másik tagállamban igénybe vett kórházi vagy szakorvosi egészségügyi ellátás költségeinek átvállalására előzetes engedélyezési eljárást vezet be, a másik tagállamban nyújtott ilyen ellátás költségeit a biztosítás helye szerinti tagállam visszatéríti a költségek azon szintjéig, amely akkor merült volna fel, ha a beteg ugyanolyan ▌ egészségügyi ellátást vagy a beteg számára ugyanannyira hatékony kezelést vett volna igénybe a biztosítás helye szerinti tagállamban, az egészségügyi ellátás ténylegesen felmerült költségeinek meghaladása nélkül. Ha azonban teljesülnek az 1408/71/EGK rendelet 22. cikkének (2) bekezdésében előírt feltételek, az említett rendelettel összhangban kell megadni az engedélyt, és kell biztosítani az ellátásokat. Ez elsősorban olyan esetekre alkalmazandó, amikor az engedélyt a kérelem igazgatási vagy bírósági felülvizsgálatát követően adják meg, és az érintett személy egy másik tagállamban részesült ellátásban. Ezekben az esetekben ezen irányelv 6., 7., 8. és 9. cikkét nem kell alkalmazni. Ez összhangban van a Bíróság ítélkezési gyakorlatával, amely meghatározta, hogy azok a betegek, akik esetében később megalapozatlannak találták az engedély megtagadását, jogosultak a más tagállamban igénybe vett ellátás költségének teljes mértékű visszatérítésére az ellátás helye szerinti tagállam jogszabályainak rendelkezéseivel összhangban.

(40)  Az előzetes engedélyt csak méltányos és átlátható eljárás keretében lehet elutasítani. A kérelem előterjesztésére és az elutasítás lehetséges indokaira vonatkozó tagállami szabályokat előzetesen közzé kell tenni. Az elutasításoknak a szükségesre kell korlátozódniuk, és arányosnak kell lenniük az előzetes engedélyezési rendszer létrehozásának célkitűzéseivel.

(41)  Azon életveszélyben lévő betegek, akik hazájukban orvosi kezelés várólistáján szerepelnek és sürgős ellátást igényelnek, nem esnek előzetes engedélyezési kötelezettség hatálya alá, mivel az eljárás megakadályozhatja, hogy egy másik tagállamban időben megkapják szükséges kezelést.

(42)  A tagállamok által a határokon átnyúló egészségügyi ellátás igénybevételére vonatkozóan meghatározott eljárásoknak a betegek számára garanciákat kell biztosítaniuk a tényszerűség, megkülönböztetés-mentesség és az átláthatóság tekintetében, olyan módon, hogy a nemzeti hatóságok határozataikat megfelelő időben, kellő körültekintéssel és mind az általános elveket, mind az egyes esetek sajátos körülményeit figyelembe véve hozzák meg. Ez a másik tagállamban igénybe vett egészségügyi ellátás költségeinek tényleges visszatérítésére is alkalmazandó a beteg hazatérését követően. Helyénvaló, hogy a betegek határokon átnyúló egészségügyi ellátása tekintetében tizenöt naptári napon belül döntés szülessen. Ez az időtartam azonban lerövidül, ha a szóban forgó ellátás sürgős volta ezt indokolja. Ezek az általános szabályok nem érintik azonban a ║ 2005/36/EK ║ irányelv által előírt, a szolgáltatások nyújtásáról szóló elismerési eljárásokat és szabályokat.

(43)  A határokon átnyúló egészségügyi ellátás valamennyi lényeges szempontjáról megfelelő tájékoztatást kell nyújtani annak érdekében, hogy a betegek élhessenek a határokon átnyúló egészségügyi ellátás igénybevételének jogával. A határokon átnyúló egészségügyi ellátás számára az ilyen tájékoztatás nyújtására a legeredményesebb mechanizmus központi kapcsolattartó pontok létrehozása az egyes tagállamokon belül, amelyekkel a betegek felvehetik a kapcsolatot, és amelyek információval szolgálnak a határokon átnyúló egészségügyi ellátásról, figyelembe véve az adott tagállam egészségügyi rendszerének vonatkozásait. Mivel a határokon átnyúló egészségügyi ellátás szempontjaira vonatkozó kérdések megválaszolásához a különböző tagállamok hatóságai közötti összeköttetésre van szükség, ezeknek a központi kapcsolattartó pontoknak egyúttal hálózatként is kell működniük, melyen keresztül az ilyen kérdések eredményesen megválaszolhatók. E kapcsolattartó pontoknak együtt kell működniük egymással, és lehetővé kell tenniük a betegek számára, hogy megalapozott döntést hozzanak a határokon átnyúló egészségügyi ellátásról. Emellett tájékoztatniuk kell arról is, milyen lehetőségek léteznek a határokon átnyúló egészségügyi ellátással kapcsolatos problémák felmerülése esetén, különösen a határokon átnyúló viták peren kívüli rendezése tekintetében. A határokon átnyúló egészségügyi ellátásra vonatkozó információk nyújtásával kapcsolatos rendelkezések kidolgozásakor a tagállamoknak figyelembe kell venniük annak szükségességét, hogy az információkat hozzáférhető formátumban nyújtsák, valamint figyelembe kell venniük a veszélyeztetett betegek, a fogyatékkal élő és az összetett igényekkel rendelkező személyek számára biztosított további segítségnyújtás lehetséges forrásait.

(44)  Ha a beteg valamely olyan tagállamban részesül egészségügyi ellátásban, amely nem a biztosítás helye szerinti tagállam, rendkívül lényeges, hogy a beteg előzetesen tisztában legyen az alkalmazandó szabályokkal. Ugyanilyen mértékű egyértelműség szükséges ▌, ha az egészségügyi ellátás határokon nyúlik át, például a távgyógyászati szolgáltatások esetében. Ezekben az esetekben az egészségügyi ellátás nyújtására vonatkozó szabályokat az ezen irányelv 5. cikkében meghatározott általános elvekkel összhangban az ellátás helye szerinti tagállamban hatályos szabályok irányítják, mivel a Szerződés 152. cikkének (5) bekezdésével összhangban az egészségügyi szolgáltatások szervezése és nyújtása a tagállamok hatáskörébe tartozik. Ez hozzájárul ahhoz, hogy a beteg megalapozott döntést hozzon, és segít elkerülni a téves értelmezéseket és félreértéseket. Emellett pedig segíti a beteg és az egészségügyi szolgáltató közötti nagyfokú bizalom létrejöttét.

(45)  A tagállamoknak határozniuk kell az említett nemzeti kapcsolattartó pontok formájáról és számáról. A nemzeti kapcsolattartó pontokat a meglévő információs központokba, illetve azok tevékenységébe is be lehet illeszteni, ekkor azonban világosan jelezni kell, hogy ezek a határokon átnyúló egészségügyi ellátással kapcsolatos nemzeti kapcsolattartó pontokként is szolgálnak. A nemzeti kapcsolattartó pontok számára megfelelő eszközöket kell biztosítani a határokon átnyúló egészségügyi ellátás legfontosabb szempontjaira vonatkozó tájékoztatás és szükség esetén a betegek számára történő gyakorlati segítségnyújtás lehetővé tétele érdekében. A tagállamoknak biztosítaniuk kell az egészségügyi szakemberek képviseleti testületeinek részvételét e tevékenységekben. A nemzeti kapcsolattartó pontok megléte nem zárja ki azt, hogy a tagállamok létrehozzanak más kapcsolódó tájékoztatási pontokat regionális vagy helyi szinten, egészségügyi rendszereik sajátos szervezésének megfelelően. A nemzeti kapcsolattartó pontoknak képesnek kell lenniük arra, hogy a betegeket megfelelően tájékoztassák a határokon átnyúló egészségügyi ellátással kapcsolatban, és segítséget nyújtsanak nekik. Ez nem terjed ki a jogi tanácsadásra.

(46)  A ▌ különböző tagállamok szolgáltatói, felhasználói és szabályozó hatóságai közötti ▌ nemzeti, regionális vagy helyi szintű együttműködésre van szükség a biztonságos, magas színvonalú és hatékony határokon átnyúló ellátás érdekében. Ez különösen igaz a határ menti régiók együttműködésére, ahol a határokon átnyúló egészségügyi ellátás az egészségügyi ellátás szervezésének leghatékonyabb módja lehet a helyi lakosság számára, viszont ahol a határokon átnyúló, fenntartható szolgáltatásnyújtás a különböző tagállamok egészségügyi rendszerei közötti együttműködést igényli. Ez az együttműködés jelenthet közös tervezést, az eljárások vagy előírások kölcsönös elismerését vagy kiigazítását, a nemzeti információs és kommunikációs technológiák összehangolását, az ellátás folyamatossága biztosításának gyakorlati mechanizmusait vagy az egészségügyi ellátás határokon átnyúló nyújtásának megkönnyítését az egészségügyi szakemberek által, átmeneti vagy alkalmi jelleggel. ▌

(47)  A Bizottságnak ösztönöznie kell az együttműködést a tagállamok között az ezen irányelv IV. fejezetében meghatározott területeken, és a Szerződés 152. cikkének (2) bekezdésével összhangban a tagállamokkal szorosan együttműködve meg kell tennie minden hasznos kezdeményezést az együttműködés előmozdítására. Különös figyelmet kell fordítani az európai területi együttműködési csoportosulás (EGTC) lehetséges használatára.

(48)  Ha a gyógyszereket az emberi felhasználásra szánt gyógyszerek közösségi kódexéről szóló, 2001. november 6-i 2001/83/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvvel(16) összhangban engedélyezik, beleértve a hamisított gyógyszerekről és a gyógyszermellékhatás-figyelésről szóló jövőbeli irányelveket, és egy másik tagállamban írták fel névre szólóan, elvileg lehetséges, hogy a rendelvényt a beteg biztosítási helye szerinti tagállamban is elismerjék orvosilag vagy a gyógyszertárakban, és felhasználják. Az ilyen elismerés szabályozási és adminisztratív akadályainak megszüntetése nem érinti azt, hogy minden egyes esetben szükséges a beteg kezelőorvosának vagy gyógyszerészének megfelelő beleegyezése, ha ezt az emberi egészségvédelem megköveteli, és e cél eléréséhez szükséges és azzal arányos. Az egészségügyi elismerés nem érinti a biztosítás helye szerinti tagállam határozatát arra vonatkozóan, hogy az ilyen gyógyszereket beemeli-e a biztosítás helye szerinti társadalombiztosítási rendszer által fedezett ellátásokba, a nemzeti árképzési és fizetési szabályok érvényességének sérelme nélkül. Az elismerés elvének végrehajtását elősegíti a beteg biztonságának biztosításához és a gyógyszerekkel való visszaélés vagy a gyógyszertévesztés elkerülése érdekében szükséges intézkedések elfogadása.

(49)  A megfizethető, magas színvonalú és költséghatékony egészségügyi ellátás érdekében az európai referenciahálózatoknak egészségügyi ellátást kell nyújtaniuk azon betegek számára, akik a források vagy szakértelem különleges koncentrációját igénylik; ezek a hálózatok központi szerepet játszhatnak az orvosképzésben, a kutatásban, az ismeretek terjesztésében és az értékelésben. Létre kell hozni az európai referenciahálózatok kijelölésének és fejlesztésének mechanizmusát annak érdekében, hogy európai szinten egyenlő hozzáférést lehessen biztosítani egy adott egészségügyi terület nagymértékben megosztott szakértelméhez minden beteg, valamint az egészségügyi szakemberek számára.

(50)  A határokon átnyúló egészségügyi ellátás nyújtásában az információs és kommunikációs technológiák alkalmazásával eszközölt fejlesztések torzíthatják a tagállamok felügyelői hatáskörének egyértelműségét, hátráltatva az egészségügyi ellátás szabad mozgását, és a szolgáltatás e módja által további esetleges kockázatot jelenthetnek az egészségvédelem számára. A Közösségben a határokon átnyúló egészségügyi ellátást olyan információs és kommunikációs technológiák támogatják, amelyek egymástól nagymértékben eltérnek és nem kompatibilisek; ez pedig akadályozza a határokon átnyúló egészségügyi ellátás nyújtását, és veszélyeztetheti az egészségvédelmet. Ezért szükséges e területek közösségi összehangolásáról rendelkezni a Bizottság felhatalmazásával arra, hogy végrehajtási rendelkezéseket fogadjon el annak érdekében, hogy lehetővé tegye e téren a hatáskörök és szabványok kellően gyors meghatározását és frissítését, a releváns technológiák és technikák folyamatos fejlődését tükrözve.

(51)  Az elektronikus egészségügyi megoldások interoperabilitását úgy kell elérni, hogy közben be kell tartani a betegek védelmében hozott, az egészségügyi szolgáltatásokra, így az internetes gyógyszertárakra vonatkozó nemzeti jogszabályokat, különösen a csak rendelvényre kapható gyógyszerek postai úton történő rendelésének nemzeti tilalmát a Bíróság esetjogával és a távollevők között kötött szerződések esetén a fogyasztók védelméről szóló, 1997. május 20-i 97/7/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvvel(17) összhangban.

(52)  A határokon átnyúló egészségügyi ellátásra vonatkozó rendszeres statisztika, valamint kiegészítő adatok szükségesek általában az egészségügyi ellátás, különösen pedig a határokon átnyúló egészségügyi ellátás megfelelő ellenőrzése, tervezése és igazgatása érdekében, a statisztikák és kiegészítő adatok előállítását pedig lehetőség szerint integrálni kell a létező adatgyűjtő rendszerekbe a határokon átnyúló egészségügyi ellátás figyelembe vételével kapcsolatban a megfelelő ellenőrzés és tervezés lehetővé tétele érdekében, beleértve olyan megfelelő, közösségi szintű struktúrákat, mint a közösségi statisztikai rendszer, különösen pedig a közegészségre és a munkahelyi egészségvédelemre és biztonságra vonatkozó közösségi statisztikáról szóló, 2008. december 16-i 1338/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet(18), a közegészségügyre vonatkozó közösségi cselekvési program (2003–2008) elfogadásáról szóló, 2002. szeptember 23-i 1786/2002/EK európai parlamenti és tanácsi határozattal(19) létrehozott egészségügyi program keretében létrejött egészségügyi információs rendszer és más ellenőrző tevékenységek, például az Európai Betegségmegelőzési és Járványvédelmi Központ létrehozásáról szóló, 2004. április 21-i 851/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendelettel(20) létrehozott Európai Betegségmegelőzési és Járványvédelmi Központ által végzett ellenőrző tevékenységek.

(53)  Az orvostudományban és az egészségügyi technológiákban elért folyamatos előrelépések egyszerre jelentenek lehetőséget és kihívást a tagállamok egészségügyi rendszerei számára. Mindazonáltal az egészségügyi technológiák értékelése és bizonyos adminisztratív testületek döntései miatt az új technológiákhoz való hozzáférés lehetséges korlátozása számos alapvető szociális kérdést vet fel, amelyekhez az érdekelt felek széles körének hozzájárulására és életképes irányítási modell létrehozására van szükség. Következésképpen az együttműködésben nemcsak az összes tagállam illetékes hatóságainak, hanem valamennyi érintett félnek részt kell vennie, beleértve az egészségügyi szakembereket, valamint a betegek és az ágazat képviselőit is. Ezen kívül ennek az együttműködésnek a felelősségteljes irányítás olyan megvalósítható elvein kell alapulnia, mint az átláthatóság, a nyitottság, illetve az eljárások tárgyilagossága és pártatlansága.

(54)  Az irányelv végrehajtásához szükséges intézkedéseket a Bizottságra ruházott végrehajtási hatáskör gyakorlására vonatkozó eljárások megállapításáról szóló, 1999. június 28-i 1999/468/EK tanácsi határozattal(21) összhangban kell elfogadni.

(55)  A Bizottságot fel kell hatalmazni különösen a következő intézkedések elfogadásáraaz illetékes szakértőkkel és érdekeltekkel együttműködésben: az éjszakai kórházi tartózkodást igénylő ellátásoktól eltérő olyan ellátások jegyzéke, melyekre ugyanazok a szabályok vonatkoznak, mint a kórházi ellátásra; kísérőintézkedések gyógyszerek vagy anyagok meghatározott kategóriáinak kizárására a más tagállamban felírt rendelvények ezen irányelvben előírt elismerésének hatálya alól; azon különleges kritériumok és feltételek listája, melyeknek az európai referenciahálózatoknak meg kell felelniük; az európai referenciahálózatok létrehozására irányuló eljárás. Mivel ezek az intézkedések általános hatályúak, és céljuk az irányelv nem alapvető fontosságú elemeinek a módosítása, és/vagy az irányelv nem alapvető fontosságú elemekkel való kiegészítése, az 1999/468/EK határozat 5a. cikkében meghatározott, ellenőrzéssel történő szabályozási eljárásnak megfelelően kell elfogadni őket.

(56)  Mivel ezen irányelv célját – nevezetesen az általános keret megteremtését az egészségügyi ellátás biztonságos, magas színvonalú és hatékony nyújtására az Európai Unióban – a tagállamok nem tudják kielégítően megvalósítani, és a fellépés terjedelme miatt az közösségi szinten jobban megvalósítható, a Közösség intézkedéseket hozhat a Szerződés 5. cikkében meghatározottak szerinti szubszidiaritás elvének megfelelően. Az ugyaneben a cikkben foglalt arányosság elvével összhangban az irányelv nem lépi túl az említett cél megvalósításához szükséges mértéket.

(57)  A biztosítás helye szerinti tagállamnak és az ellátás helye szerinti tagállamnak előzetes kétoldalú együttműködés révén és a beteggel konzultálva biztosítania kell, hogy az engedélyezett orvosi kezelést követően megfelelő utókezelés és támogatás álljon rendelkezésre az egyik tagállamban, valamint hogy a betegek világos tájékoztatásban részesülhessenek az utókezelési lehetőségekről és azok költségeiről. Ennek érdekében a tagállamoknak intézkedéseket kell hozniuk annak biztosítására, hogy az egészségügyi és szociális ellátásra vonatkozó szükséges adatok az orvosi titoktartás kellő figyelembevételével átadásra kerüljenek és hogy a két ország egészségügyi és szociális ellátásban dolgozó szakemberei konzultálhassanak egymással a beteg lehető legmagasabb színvonalú ellátása és utókezelése érdekében (beleértve a szociális támogatást is).

(58)  A betegek Európai Unión belüli mozgásszabadságának megkönnyítése révén ez az irányelv valószínűleg az egészségügyi szolgáltatók közötti versenyhez vezet. Egy ilyen verseny valószínűleg mindenki számára hozzájárul az egészségügyi ellátás általános minőségének javulásához és kiválósági központok létrehozásához,

ELFOGADTA EZT AZ IRÁNYELVET:

I. fejezet

Általános rendelkezések

1. cikk

Cél

Ez az irányelv megállapítja a másik tagállamban nyújtott biztonságos és magas színvonalú egészségügyi ellátáshoz való hozzáférés szabályait és az egészségügyi ellátással kapcsolatban a tagállamok között folytatott együttműködés mechanizmusait, teljes mértékben tiszteletben tartva az egészségügyi ellátás szervezésével és nyújtásával kapcsolatos nemzeti hatásköröket.

Ezen irányelv alkalmazásakor a tagállamok figyelembe veszik a magas színvonalú ellátás és a méltányosság elveit.

2. cikk

Hatály

Az irányelv a határokon átnyúló egészségügyi ellátás nyújtására vonatkozik, tekintet nélkül annak szervezésére, végrehajtására és finanszírozására, illetve arra, hogy állami vagy magánszektorbeli-e. Nem érinti a szociális biztonsági rendszerek összehangolásának az 1408/71/EGK rendeletben és az annak helyébe lépő 883/2004/EK rendeletben megállapított jelenlegi jogi keretét.

Ez az irányelv nem vonatkozik az elsősorban hosszú távú ellátásra irányuló egészségügyi szolgáltatásokra, beleértve azokat a hosszú távon nyújtott szolgáltatásokat, amelyek célja a napi teendők ellátásában segítségre szorulók támogatása.

Ez az irányelv nem vonatkozik a szervátültetésekre sem.

3. cikk

Kapcsolat más közösségi rendelkezésekkel

(1)  Ezen irányelv alkalmazása nem érinti a következőket:

   a) a szakmai képesítések elismeréséről szóló 2005/36/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv;
   b) a belső piacon az információs társadalommal összefüggő szolgáltatások, különösen az elektronikus kereskedelem, egyes jogi vonatkozásairól szóló, 2000. június 8-i 2000/31/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (Elektronikus kereskedelemről szóló irányelv)(22);
   c) A személyes adatok feldolgozása vonatkozásában az egyének védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról szóló 95/46/EK irányelv és az elektronikus hírközlési ágazatban a személyes adatok kezeléséről, feldolgozásáról és a magánélet védelméről szóló, 2002. július 12-i 2002/58/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv(23);
   d) Az emberi, illetve állatgyógyászati felhasználásra szánt gyógyszerek engedélyezésére és felügyeletére vonatkozó közösségi eljárások meghatározásáról és az Európai Gyógyszerügynökség létrehozásáról szóló, 2004. március 31-i 726/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet(24) és az emberi felhasználásra szánt gyógyszerek közösségi kódexéről szóló 2001/83/EK irányelv;
   e) Az emberi felhasználásra szánt gyógyszerkészítményekkel végzett klinikai vizsgálatok során alkalmazandó helyes klinikai gyakorlat bevezetésére vonatkozó tagállami törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezések közelítéséről szóló, 2001. április 4-i 2001/20/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv(25);
   f) A munkavállalók szolgáltatások nyújtása keretében történő kiküldetéséről szóló, 1996. december 16-i 96/71/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv(26);
   g) A személyek közötti, faji vagy etnikai származásra való tekintet nélküli egyenlő bánásmód elvének alkalmazásáról szóló ║ 2000/43/EK ║irányelv;
   h) Az árukhoz és szolgáltatásokhoz való hozzáférés tekintetében a nők és férfiak közötti egyenlő bánásmód keretének létrehozásáról szóló 2004/113/EK irányelv;
   i) A foglalkoztatás és a munkavégzés során alkalmazott egyenlő bánásmód általános kereteinek létrehozásáról szóló 2000/78/EK irányelv;
   j) A személyek közötti, vallásra vagy meggyőződésre, fogyatékosságra, korra vagy szexuális irányultságra való tekintet nélküli egyenlő bánásmód elvének alkalmazásáról szóló 2009/.../EK irányelv;
   k) A szociális biztonsági rendszerek összehangolásáról szóló rendeletek, elsősorban a szociális biztonsági rendszereknek a Közösségen belül mozgó munkavállalókra és családtagjaikra történő alkalmazásáról szóló 1408/71/EGK rendelet║ 22. cikke, valamint a szociális biztonsági rendszerek koordinálásáról szóló ║ 883/2004/EK ║ rendelet║,
   l) Az európai területi együttműködési csoportosulásról szóló, 2006. július 5-i 1082/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet(27);
   m) az emberi vér és vérkomponensek gyűjtésére, vizsgálatára, feldolgozására, tárolására és elosztására vonatkozó minőségi és biztonsági előírások megállapításáról, szóló 2003. január 27-i 2002/98/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv(28);
   n) az emberi szövetek és sejtek adományozására, gyűjtésére, vizsgálatára, feldolgozására, megőrzésére, tárolására és elosztására vonatkozó minőségi és biztonsági előírások megállapításáról szóló 2004. március 31-i 2004/23/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv(29);
   o) az életbiztosítás körén kívül eső közvetlen biztosításra vonatkozó törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezések összehangolásáról szóló 1992. június 18-i 92/49/EGK tanácsi irányelv(30) a Bizottságra ruházott végrehajtási jogkörök tekintetében.

(2)  Ez az irányelv nem foglalkozik az egészségügyi ellátás olyan költségeinek átvételével, amelyek ▌ egészségügyi alapon váltak szükségessé, mialatt a biztosított személy ideiglenesen egy másik tagállamban tartózkodott. Ez az irányelv továbbá nem érinti a betegek azon jogait, hogy engedélyt kaphassanak másik tagállamban végzendő kezelésre, amennyiben teljesülnek a szociális biztonsági rendszerek koordinálásáról szóló rendeletekben – különösen a szociális biztonsági rendszereknek a Közösségen belül mozgó munkavállalókra és családtagjaikra történő alkalmazásáról szóló 1408/71/EGK tanácsi rendelet 22. cikkében a 883/2004/EK rendelet 20. cikkében – előírt feltételek.

(3)  A tagállamoknak ezen irányelv rendelkezéseit a Szerződéssel összhangban kell alkalmazniuk.

4. cikk

Fogalommeghatározások

Ezen irányelv alkalmazásában a következő fogalommeghatározásokat kell alkalmazni:

   a) "egészségügyi ellátás": egészségügyi szolgáltatások vagy termékek, például gyógyszerek vagy orvostechnikai eszközök, amelyeket egészségügyi szakember nyújt vagy ír fel betegeknek egészségi állapotuk értékelése, fenntartása vagy javítása, vagy megbetegedésük megakadályozása érdekében, tekintet nélkül azok nemzeti szintű szervezésének, végrehajtásának és finanszírozásának módjára, illetve arra, hogy az ellátás állami vagy magánszolgáltatás-e;
   b) "egészségügyi adat": mindazon információ, amely egy egyén fizikai vagy mentális egészségére, vagy az egyén számára biztosított egészségügyi szolgáltatás biztosítására vonatkozik, amely magában foglalhatja a következőket: az egyénnek az egészségügyi szolgáltatás igénybevételéhez szükséges regisztrációkor megadott adatai; a költségekre vagy a jogosultságra vonatkozó adatok az egyénnel kapcsolatban; az egyén számára kiadott annak az egészségügyi ellátásban egyértelmű azonosítására alkalmas szám, jel vagy adat; az egyénről a számára nyújtott egészségügyi ellátás során gyűjtött adatok; testrész vagy testnedv szűréséből vagy vizsgálatából származó adat; és az egyén számára az egészségügyi ellátást biztosító személy (egészségügyi szakember) személyazonossága;