Az Európai Parlament,

–   tekintettel az EK-szerződés 272. cikkére,

–   tekintettel az Európai Közösségek saját forrásainak rendszeréről szóló, 2000. szeptember 29-i 2000/597/EK, Euratom tanácsi határozatra(1),

–   tekintettel az Európai Közösségek általános költségvetésére alkalmazandó költségvetési rendeletről szóló, 2002. június 25-i 1605/2002/EK, Euratom tanácsi rendeletre(2),

–   tekintettel az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság közötti, a költségvetési fegyelemről, valamint a pénzgazdálkodás hatékonyságáról és eredményességéről szóló, 2006. május 17-i intézményközi megállapodásra(3),

–   tekintettel a 2010-es költségvetési eljárásra vonatkozó iránymutatásokról szóló, 2009. március 10-i állásfoglalására – I., II. és IV–IX. szakasz(4),

–   tekintettel a Parlamentnek a 2010-es pénzügyi évre szóló bevételeire és kiadásaira vonatkozó becslésekről szóló, 2009. május 5-i állásfoglalására(5),

–   tekintettel a rendkívüli kiadásokat nem tartalmazó költségvetési előirányzatainak az 5. fejezet összegének legfeljebb 20%-áig történő korlátozásáról szóló, 1988-as belső megállapodására;

–   tekintettel az Európai Uniónak a 2010-es pénzügyi évre vonatkozó előzetes általános költségvetés-tervezetére, amelyet a Bizottság 2009. április 29-én terjesztett elő (COM(2009)0300),

–   tekintettel az Európai Uniónak a 2010-es pénzügyi évre vonatkozó általános költségvetés-tervezetére, amelyet a Tanács 2009. július 13-án állapított meg (C7–0128/2009),

–   tekintettel eljárási szabályzatának 75. cikkére és V. mellékletére,

–   tekintettel a Költségvetési Bizottság jelentésére, valamint a Nemzetközi Kereskedelmi Bizottság és a Petíciós Bizottság véleményére (A7-0037/2009),

A.   mivel az összes intézmény előzetes költségvetési tervezete (EKT) 236 597 323 eurós tartalékkeretet hagyott a pénzügyi keret felső határa alatt a 2010-es pénzügyi évre,

B.   mivel a Tanács 2009. július 13-i határozatát követően a költségvetési tervezet (KT) 276 153 415 eurós tartalékkerettel rendelkezik e felső határ alatt,

C.   mivel a 2010-es eljárás esetében is megtartották a 2009-es eljárásra vonatkozóan meghatározott kísérleti folyamatot, amelynek során az Elnökség és a Költségvetési Bizottság között megerősített együttműködést, a jelentős költségvetési következményekkel járó valamennyi tétel esetében pedig már a korai szakaszban kölcsönös együttműködést kell alkalmazni,

D.   mivel az Elnökség és a Költségvetési Bizottság közötti egyeztető ülésre 2009. szeptember 15-én került sor, a Költségvetési Bizottságban és a plenáris ülésen történő szavazást megelőzően,

Általános keret

1.   emlékeztet arra, hogy az EU intézményeknek az Európában fennálló gazdasági és pénzügyi helyzet kontextusában kell megállapítaniuk költségvetésüket, és hogy azoknak mindenképpen tükrözniük kell a politikai célkitűzéseknek a lehető leghatékonyabb forrásfelhasználás mellett történő elérésére irányuló erőfeszítéseket;

2.   ismét hangsúlyozza meggyőződését, hogy a szűkös pénzügyi források lehető legjobb felhasználása érdekében a költségvetési igényeknek teljes mértékben költségalapúaknak kell lenniük, és csak az egyes intézményekre bízott feladatok teljesítéséhez szükséges valós szükségleteket kell tükrözniük, ugyanakkor minden erőfeszítést meg kell tenni a megtakarítási lehetőségek azonosítására, beleértve a jobb munkaszervezést, a meglévő forrásoknak a prioritásokhoz való átcsoportosítását és a kisebb bürokráciát is;

3.   üdvözli az intézmények konstruktív és együttműködő hozzáállását a költségvetési hatósággal folytatott tárgyalások során, és elégedett amiatt, hogy a felvetett kérdésekre adott válaszaik gyorsak és pontosak voltak;

4.   hangsúlyozza, hogy a kifejezetten az Európai Unióról szóló szerződést és az Európai Közösséget létrehozó szerződést módosító Lisszaboni Szerződés esetleges hatálybalépéséhez kapcsolódó kiadások nem szerepelnek a javaslatokban; emlékeztet arra, hogy amennyiben ez a szerződés hatályba lép, szükségessé válhat a meglévő költségvetési eszközök, így például módosító indítványok vagy költségvetés- módosítások igénybevétele; mindazonáltal úgy véli, hogy ebben az esetben a lehető legteljesebb körben, alaposan meg kell vizsgálni a meglévő források átcsoportosításának lehetőségét kiegészítő források bármiféle bevonása előtt; a jövőre vonatkozó elővigyázatosság okán hangsúlyozza, hogy fenntartható költségvetés biztosítására és megfelelő pénzügyi tartalékra van szükség e fejezetben;

5.   emlékeztet arra, hogy még számos területen lehet javítani és hatékonyabbá tenni a költségvetési források felhasználását, és szeretné ismét kiemelni az intézményközi együttműködés területét; egyetért a Számvevőszékkel abban, hogy a nyelvi szolgálatok közötti együttműködés növelése megtakarításokra adhat lehetőséget; ezért ezt prioritássá tette 2010-ben, és felhívja az intézményeket, hogy javítsák tovább ezen aspektusokat, beleértve a belső fordítási források megosztására vonatkozó jelenleg hatályos rendelkezések újratárgyalását is;

6.   e célból úgy határoz, hogy a külső fordítási szolgáltatásokra létrehoz egy 5%-os átfogó tartalékot, és hangsúlyozza, hogy e módosítás valamennyi, saját fordítóosztállyal rendelkező intézményre vonatkozik; a megkívánt fejlesztések magukban foglalják a belső fordítási források megosztására vonatkozó jelenleg hatályos rendelkezések újratárgyalását a hatékonyság és a megtakarítások növelése érdekében a fordítás területén, ami összhangban van a Számvevőszék idevágó különjelentésével is; tudomásul veszi, hogy e tartalékot akkor lehet felszabadítani, ha az intézmények a belső fordítási források megosztási rendszerére vonatkozóan konkrét javaslatot nyújtottak be, és azt a költségvetési hatóság megvizsgálta;

7.   hangsúlyozza kívánságát, hogy az intézményeknek ismét meg kellene vizsgálniuk a fordítók 'távmunkában' való foglalkoztatásának lehetőségét; megjegyzi, hogy ez éves szinten megtakarításokhoz vezethet, nevezetesen ha irodai tereket lehet felszabadítani és más célra használni; megjegyzi, hogy a Számvevőszék ezt a rendszert használja (bár csak korlátozott mértékben), és az jól működik;

8.   úgy határozott, hogy az 'Igazgatási kiadások' című 5. fejezet felső határa alatt 22 344 665 eurós tartalékkeretet hagy, így az általános növekedést 2,1%-ra korlátozván; hangsúlyozza, hogy ez magában foglalja a Tanács által az intézmények költségvetésében végrehajtott csökkentés részbeni visszaállítását azokban az esetekben, ahol az egyes intézmények konkrét követelései megalapozottak voltak;

9.   úgy véli, hogy az EU költségvetési rendszernek olyan irányba kell fejlődnie, amely jutalmazza a találékonyságot és az innovatív megoldásokat; e tekintetben kiemeli, mintegy ösztönzésképpen, hogy az intézmények ilyen intézkedéseinek eredményeként keletkező hatékonyság-növekedést és megtakarításokat fel lehet használni az egyéb prioritásaikra is; hangsúlyozza azonban, hogy a pusztán lassú végrehajtás vagy váratlan események miatt keletkező, fel nem használt összegeket általános szabályként vissza kell juttatni az adófizetőkhöz;

1. szakasz – Európai Parlament
Általános keret

10.   üdvözli az Elnökség és a Költségvetési Bizottság közötti, 2009. szeptember 15-i egyeztető ülés pozitív szellemét és konstruktív jellegét; úgy véli, hogy ez tovább erősítheti a Parlament költségvetésének megállapítását a kölcsönös együttműködés és bizalom, valamint a helyes költségvetési elvek és a transzparencia szigorú érvényesítésének feltételei között; hangsúlyozza, hogy teljes mértékben meg kell őrizni valamennyi testület előjogait;

11.   felidézi, hogy megállapodás született az alábbi kérdésekben, amelyekről ezen az egyeztető ülésen tárgyaltak:

12.   úgy véli, hogy az Elnökség és a Költségvetési Bizottság közötti információáramlás és az egyeztetések időzítése rendkívül fontos az együttműködésük sikerének és tovább fejlesztésének biztosítása szempontjából;

13.   hangsúlyozza annak szükségességét, hogy a Parlament, akárcsak a többi intézmény, lehetőleg tavasszal vagy kora nyáron terjessze elő a lehető legteljesebb előzetes költségvetési javaslatot; hangsúlyozza, hogy az őszi módosító indítványok igénybevételét valóban a váratlan eseményekre és a technikai frissítésekre kellene korlátozni; felismeri, hogy a választási évek különleges helyzetet jelentenek, amikor nagyobb rugalmasságot kell biztosítani ezen eljárások során az újonnan megalakult Parlament előjogainak megőrzése érdekében;

14.   hangsúlyozza, hogy költségvetésének teljes összege a többéves pénzügyi keret 5. fejezetében (igazgatási előirányzatok) engedélyezett kiadások 19,87%-a, azaz a saját maga által kitűzött 20%-os határ alatt maradt; megismétli azonban, hogy az 19,87%-os arányszám nem tartalmazza azokat a lehetséges kiigazításokat, amelyek a Lisszaboni Szerződés hatálybalépése esetén szükségessé válhatnak, különösen a jogalkotás területén, és fenntartja álláspontját, hogy elengedhetetlen jelentős tartalék képzése; elismeri, hogy a jelenlegi korlátozott tartalék miatt további megtakarításokra és átcsoportosításra lesz szükség a kiegészítő követelmények teljesítése érdekében;

15.   úgy véli, hogy a Parlament rögzített és változó költségei közötti különbségtétel megkönnyítené a költségvetés általános szintjére vonatkozó döntéseket és a megfelelő nyomon követést egy fenntartható költségvetés biztosítására; úgy határozott, hogy három konkrét költségvetési sor egy részét tartalékba helyezi, ugyanakkor jelentést kér, amely beazonosítja a 2. és 3. cím alatti kiadásokat a különböző költségtípusok szerint, és azt, hogy azok vajon állandó vagy változó jellegűek-e; úgy véli, hogy az épületekkel kapcsolatos hosszú távú stratégiák, a kommunikációs és tájékoztatási politika, valamint a különböző parlamenti tevékenységek költség-haszon elemzése lehetővé teszi egy zéróbázisú költségvetés megalkotását a következő években; úgy véli, ez lehetővé fogja tenni, hogy a Parlament költségvetése csak a valós igényeket tükrözze, és fokozni fogja annak átláthatóságát, költségvetési pontosságát és hatékonyságát;

16.   rámutat arra, hogy 2010 az új képviselői statútum teljes körű alkalmazásának első éve, és hogy ez jelentős hatást gyakorol a költségvetésére, amelynek át kell vennie ezeket a költségeket; megjegyzi, hogy a költségvetésbe felvett többletösszeg - 2009-hez képest (a részbeni alkalmazás éve) - mintegy 40 millió euróra becsülhető, a korábbi évekhez képest pedig mintegy 113 millió euróra;

17.   úgy véli, hogy ezeket az összegeket meg kell különböztetni aszerint, hogy melyek jogi és költségvetési jellegű, ténylegesen elkerülhetetlen következmények, és melyek azok, amelyeknél a rendszer tényleges végrehajtása különbséget jelenthet; költségvetési szempontból ezért felhív egy pontos és objektív adatokon alapuló jelentés elkészítésére az utazási költségtérítési rendszer alkalmazásáról 2010. június 30. előtt;

18.   üdvözli a 2008 végén a képviselői asszisztensek új statútumáról született megállapodást, és beépítette a teljes körű alkalmazás 2010-es első évére vonatkozó költségvetési rendelkezéseket; szintén üdvözli az ideiglenes értékelő csoport felállítását a képviselői és asszisztensi statútum bevezetéséből származó gyakorlati problémák megvizsgálására, és bizakodva várja, hogy következtetéseiket mihamarabb, de mindenképpen az Elnökség 2011-es előzetes költségvetési előirányzatainak benyújtása előtt megkapja;

19.   a költségvetés általános szintjével és a fent vázolt tényezőkkel összefüggésben rámutat arra is, hogy az egyeztetés megállapodáshoz vezetett az új politikai kezdeményezések számára javasolt tartalék 5 millió eurós szintre történő csökkentéséről, egy 10 millió eurós általános rendkívüli tartalék megtartása mellett, továbbá megállapodás született egy 15 millió eurós, ingatlanokra vonatkozó tartalékról is;

Emberi erőforrások

20.   üdvözli a humán erőforrásra vonatkozó megállapodást a 2010-es költségvetés kapcsán, és nagyra értékeli az adminisztráció által a szükségesnek ítélt álláshelyekről és a párhuzamosan javasolt átszervezési intézkedésekről nyújtott tájékoztatást;

21.   úgy határoz, hogy engedélyezi a Parlament 2010-es létszámtervében szereplő 54 új álláshelyre vonatkozó előirányzatokat a következők szerint:

22.   ennek ellenére ragaszkodik ahhoz, hogy a jelenlegi források és álláshelyek átcsoportosítására irányuló további erőfeszítések szerves részét képezzék a költségvetési folyamatnak; úgy véli e tekintetben, hogy helyes a munka megszervezését és a szolgálatok struktúráját a politikai prioritásokhoz igazítani az eredmények maximalizálása és - költségvetési szempontból - a költséghatás csökkentése érdekében; e tekintetében felidézi tavalyi kérését, hogy fontos a humán erőforrások elosztását optimális egyensúlyban tartani az alapvető jogalkotási tevékenységek, a képviselőknek nyújtott közvetlen szolgáltatások és az adminisztratív támogatási feladatok között, valamint jobban meg kell értetni az alapul szolgáló feltételezéseket és prioritásokat;

23.   kiemeli különösen az egyeztetési megállapodást az ingatlanokkal és az ingatlanpolitikával foglalkozó osztályának megerősítéséről a megfelelő karbantartás és biztonság szavatolása, a tervezés és az ellenőrzés javítása érdekében, ami várhatóan - egy átfogó és felelősségteljes ingatlanpolitikával együtt - hosszabb távon megtakarításokhoz vezet; egyetért ezért 49 új álláshely létrehozásával a következő három éven belül; ugyancsak tudomásul veszi a biztonsági szolgálat átszervezéséhez kért 5 álláshely finanszírozására vonatkozó megállapodást is;

24.   szintén üdvözli az egyeztetésen született megállapodást a DG INLO és a biztonsági szolgálat szervezeti átvilágításának elvégzéséről annak felmérése céljából, hogy a forrásokat vajon a legjobban használják-e fel;

Jogalkotási munka és többnyelvűség

25.   emlékeztet arra, hogy a többnyelvűség a 2010-es költségvetés egyik fontos eleme volt, úgy a képviselők azon jogának megőrzése, sőt megerősítése szempontjából, hogy egyenlő bánásmódban részesüljenek a nyelvi szolgáltatások tekintetében, mind abból szempontból, hogy az összes intézmény közötti intézményközi együttműködés javítása révén törekedni kell a költségek leszorítására; üdvözli a célzott kiegészítő finanszírozást e terület számára a költségvetési javaslatban, és jóváhagyja azt;

26.   úgy véli, hogy a Parlament megnövekedett jogalkotási feladatainak vállalása állandó folyamat, amely teljes körű segítségnyújtást igényel a képviselők számára jogalkotási munkájuk teljesítéséhez; ezzel összefüggésben üdvözli az Elnökség 2009. május 6-i határozatát, amely a képviselőknek nyújtandó közvetlen támogatás fokozására irányul jogalkotási munkájuk során, különösen a kezdeti szövegezési szakaszban; úgy véli, hogy most már figyelmet kell fordítani a jogalkotási folyamat későbbi szakaszaira is, és lényegesnek tartja, hogy a képviselők valamennyi hivatalos nyelven hozzáférjenek a helytálló szövegekhez, összhangban a többnyelvűség elvével és összhangban az Unió jobb jogalkotási politikájának céljaival, az átláthatóság és a jogalkotási folyamatban képviselt parlamenti álláspontok demokratikus legitimitásának fokozása érdekében;

27.   emlékeztet arra, hogy a Parlament korai politikai megállapodások formájában rendszeresen szavaz megállapodás tárgyát képező jogalkotási aktusokról, miközben a Tanács ilyen aktusokat csak a véglegesítésük után fogadja el; fontosnak tartja, hogy a Parlament végleges és helytálló szövegeket vizsgáljon, és azokról szavazzon valamennyi nyelven; kéri, hogy tegyenek lépéseket belső és intézményközi szinten is annak biztosítására, hogy a Parlament e tekintetben egyenlő féllé váljon a Tanáccsal;

28.   üdvözli az egyeztetésen született megállapodást egy 5%-os átfogó tartalék létrehozásáról külön költségvetési sorokon valamennyi, saját fordító szolgálatokkal rendelkező intézmény számára, a fentiekben leírtaknak megfelelően;

29.   hajlandó újragondolni a plenáris felszólalások fordításainak rendszerét és hozzáférhetőségét, az úgynevezett szó szerinti jegyzőkönyveket, és azt, hogy miként lehetne e rendszert javítani a modern technológia alkalmazásával, egyúttal jelentős megtakarítást képezve a költségvetésben; úgy véli, hogy szóba jöhet a kereslet alapú fordítási rendszer is, amely jelentősen fel is gyorsítaná az igényelt szövegek elérhetőségét;

Épületekkel kapcsolatos politika

30.   emlékeztet arra irányuló korábbi kérésére, hogy az Elnökség terjesszen elő átfogó és felelős, hosszú távú stratégiát az ingatlanok és épületek területére vonatkozóan, amely számol a növekvő fenntartási költségek, a felújítási igények és a biztonsági költségek problémájával is, és biztosítja a Parlament költségvetésének fenntarthatóságát, és számít annak előterjesztésére 2009 végéig; utal a tavalyi költségvetési állásfoglalást követően kapott válaszra, amelyet azonban nem tart kielégítőnek; hangsúlyozza azt is, hogy számolni kell a lehetséges, jövőbeli visszatérítésekkel a belga hatóságoktól, a Parlament meglévő brüsszeli ingatlanjaira vonatkozó megállapodással összhangban;

31.   megismétli, hogy mennyire fontosnak tartja az ingatlanpolitikájához szorosan kapcsolódó biztonsági kérdéseket, és úgy véli, hogy ezen a téren hatékony és kiegyensúlyozott megközelítésre van szükség; hangsúlyozza különösen egy parlament sajátos jellegét, valamint a biztonság mellett, a nyitottság és a hozzáférhetőség szükségességét; ugyanakkor aggodalmát fejezi ki az e területen egyre emelkedő költségek miatt, és úgy véli, hogy minden egyes munkahely sajátos helyzetétől függően, differenciált megközelítésre van szükség;

32.   megjegyzi, hogy még egyértelmű magyarázatra vár az, hogy az Elnökség miért fontolgatja egy új épület megvásárlását a jelenlegi brüsszeli létesítményeinek közelében, miközben úgy véli, hogy nincs szüksége egy másik épületére a parlamenti munkához;

Kommunikációs és tájékoztatási politika

33.   üdvözli az európai politikai pártok és alapítványok finanszírozásáról szóló megállapodást, amely hozzájárulhat a polgárokkal való kommunikáció és az EU politikai életében való részvételük megerősítéséhez; további vitára hív fel a hosszú távú költségvetési elvekről ezen a területen;

34.   üdvözli az Elnökség végleges határozatát az új látogatóközpont irányítási modelljéről, és úgy határoz, hogy a mihamarabbi – 2010 első felénél mindenesetre nem későbbi – megnyitás érdekében rendelkezésre bocsátja a kért 13 álláshelyet;

35.   tudomásul veszi az Elnökség és a Költségvetési Bizottság között született megállapodást az Európai Történelem Házáról; úgy határoz, hogy annak biztosítására, hogy az építészek pályáztatása folytatódhasson, és a tervjavaslatok jövőre időben beérkezhessenek, rendelkezésre bocsátja a kért 1,5 millió eurót a 2009-es költségvetésben már meglévő, erre alkalmas költségvetési soron; megismétli azon véleményét, hogy szükséges a projekt teljes költségére vonatkozó tájékoztatás; üdvözli a külső forrásokból származó további finanszírozásra és a projekttel kapcsolatos lehetséges együttműködés feltárására irányuló megállapodást;

36.   hangsúlyozza, hogy nagy jelentőséget tulajdonít a Parlamenten belül a képviselők és alkalmazottaik rendelkezésére álló számos információforrás és szolgáltatatás hatékony megszervezésének; felidézi ennek kapcsán az IT főigazgatóság újonnan elfogadott információs és kommunikációs technológiai stratégiáját, és a döntést, hogy létrehozzák a könyvtár és iratkezelési igazgatóságot az elnökségi szolgálatok sorában; hangsúlyozza továbbá, hogy ki kell alakítani egy általános "tudásmenedzsment-rendszert", amely politikai és adminisztratív szinten egyaránt megkönnyítené az információ terjesztését; kéri az Elnökséget, hogy a politikák koherenciájának és költséghatékonyságának biztosítása érdekében fordítson kiemelt figyelmet a különféle szolgálatok közötti együttműködésre, és végül, üdvözli az egyeztetésen született megállapodást, miszerint prezentáció készül e kérdésekről a Költségvetési Bizottság ülésére;

37.   úgy véli továbbá, hogy az iratkezelő szolgálatok beépítése a fent említett új igazgatóságba javítja az információkhoz való hozzáférést, és hozzájárul a parlamenti tevékenységek jobb megértéséhez; ragaszkodik hozzá, hogy ez könnyítse meg a képviselők munkáját, és javítsa az átláthatóságot is a polgárok irányába; úgy határoz, hogy jóváhagyja az előzetes költségvetésben szereplő költségvetési elemeket; ugyanakkor megkívánja, hogy folyamatosan tájékoztassák a szolgálat szervezeti felépítéséről, a költség- és személyzeti tervekről, a termékekről és szolgáltatásokról, beleértve a dokumentumok hozzáférhetőségének javítását célzó intézkedéseket is;

38.   tudomásul veszi a Nemzetközi Kereskedelmi Bizottság és a Petíciós Bizottság által előterjesztett véleményeket és a kinyilvánított hasonló álláspontokat; úgy véli, hogy a legtöbb esetben a felvetett aggályokat a lehetőség szerint a költségvetési módosításokon és a szavazáson keresztül figyelembe vették;

IV. szakasz ‐ Bíróság

39.   úgy véli, hogy a Bíróság növekvő munkaterhelése– konzultációk és az új sürgősség eljárások következtében – indokolttá tette működési költségvetésének és létszámtervének ésszerű növelését az elmúlt két évben, beleértve az alkalmazottak számának 2009-es jelentős növelést is; természetesnek tartja ezért, hogy nem kérnek további álláshelyeket 2010-re; a tényleges felvételi ütem és az álláshely betöltési szint fényében nincs meggyőződve arról, hogy a tervezett fizetések Tanács általi csökkentése és a csökkentés mértéke helyes volna;

40.   úgy határoz ezért, hogy az említett érvek fényében és a bizottságok véleményének ismeretében számos soron visszaállítja az EKT-ban foglaltakat számos költségvetési soron;

41.   megjegyzi, hogy a Bíróság új épületeinek hatása folyamatos, és hogy ez problematikus hatást gyakorol költségvetésének általános növekedésére; e tekintetben, és figyelembe véve ezen elsüllyedt költségeket, elfogadhatónak tartja a javasolt 4,5%-os általános növekedést, azzal a megjegyzéssel, hogy a Bíróság normális működési költségvetésének fejlesztése jelentősen alacsonyabb - körülbelül 2,5%-os - mértékű;

V. szakasz - Számvevőszék

42.   a 2009-re engedélyezett 20 könyvvizsgálói álláshelyen felül, jóváhagyja további 12 könyvvizsgálói álláshely létrehozását a - különösen a költségvetés-felmentési hatóság részéről - megnövekedett igények eredményeként; hangsúlyozza, hogy az alkalmazottak létszámát és a munkára irányuló követeléseket a költségvetés és az európai gazdaság tágabb kontextusában kell vizsgálni; úgy véli ezért, hogy a két éven belül engedélyezett 32 új könyvvizsgálói álláshely a Számvevőszék számára kényelmes helyzetet teremt a következő pár évre, egyébként pedig kéri, hogy a Számvevőszék rangsorolja a kéréseket sürgősségük és viszonylagos fontosságuk szerint;

43.   tudomásul veszi a K3 épület bővítési költségeinek tervezett növekedését, és megismétli, hogy a lízingelési opcióhoz képest a költségvetésből közvetlenül történő finanszírozásra vonatkozó döntés e projekt költségeit a lehető legalacsonyabb szinten fogja tartani az adófizetők számára; tudomásul veszi, hogy egy 55 millió eurós összeg 2009-re történő előrehozataláról hozott döntés jelentős csökkentéshez vezetett e soron 2010-re vonatkozóan;

44.   a magát a Számvevőszéket illetően elvégzett külső auditban szereplő egyik megjegyzés nyomán úgy véli, hogy az e projekttel kapcsolatos valamennyi kiadást az épületekre szánt külön sor előirányzatai közé kell sorolni, és az átláthatóság érdekében nem szabad más fejezetekben/sorokon szerepeltetni;

45.   úgy határoz, hogy megnövel egy korlátozott számú kiadási tételt, amelyek számvevőszéki jelentések nyilvános terjesztésével, a Hivatalos Lapban történő közzététellel és a missziókkal kapcsolatosak, annak lehetővé tétele érdekében, hogy szükség esetén a könyvvizsgálót az adott téma szakértője segíthesse a tényfeltárás hatékonyságának és minőségének javítása céljából;

VI. szakasz - Európai Gazdasági és Szociális Bizottság

46.   úgy határoz, hogy kompromisszumos álláspontra helyezkedik a bizottság eredeti követelései és a Tanács költségvetés-tervezete között; úgy határoz ezért, hogy jóváhagyja további hat álláshely létrehozását (4 AD5, 1 AST3 és 1 AST1), és a fizetések és juttatások általános csökkentési arányát 5%-ra igazítja ki;

47.   kéri a bizottságot, hogy terjessze elő az első összegző jelentést az ülések és az utazások költségeire vonatkozóan az előző költségvetésben bevezetett, továbbfejlesztett tervezési rendszer működéséről;

48.   tekintettel a jövőbeli költségvetésekre, rövid magyarázatot kér arról, miként számolják ki az utazási költségtérítéseket és juttatásokat, és hogy a képviselőknek és az alkalmazottaknak e tekintetben milyen választási lehetőségei vannak, ha vannak egyáltalán;

VII. szakasz - Régiók Bizottsága

49.   nem ért egyet azzal, hogy a Tanács törli a bizottság számára kért tíz új álláshelyet, és úgy határoz, hogy visszaállít közülük négyet mint a politikai munkájához, és különösen a plenáris üléshez kapcsolódó prioritási álláshelyet; emlékeztet azonban arra, hogy a Régiók Bizottsága alkalmazotti létszámának növelését elfogadták már 2009-re vonatkozóan is, ezért ennél többet nem tud jóváhagyni, tekintettel az általános gazdasági helyzetre;

50.   a Régiók Bizottsága érveinek meghallgatása után úgy határoz, hogy 5%-os általános csökkentési arányt vezet be az alkalmazotti létszám és a szabad álláshelyek tekintetében; megjegyzi, hogy ennek biztosítania kell, hogy a bizottság elegendő finanszírozással rendelkezzen kötelezettségeinek teljesítéséhez, miközben némi megtakarítást is eredményez az EKT-ban;

51.   kompromisszumos álláspontra helyezkedik a bizottsága követelései és a Tanács által különböző működési sorokon javasolt csökkentések között, beleértve az IT-fejlesztéseket, az óvodai létesítményeket, valamint a tájékoztatási és kommunikációs tevékenységeket szolgáló forrásokat is;

VIII. szakasz – Európai ombudsman

52.   a Tanács általi csökkentéseket figyelembe véve, és az ombudsman érveinek meghallgatását követően részben visszaállítja az EKT-t; ragaszkodik ahhoz, hogy az EKT-hoz képest korlátozott mértékű megtakarítást mégis meg lehessen tartani;

53.   szintén kompromisszumos álláspontra helyezkedik az ombudsman és a Tanács között a fizetésekhez és juttatásokhoz szükséges előirányzatokat illetően;

54.   egyetért az ombudsmannal abban, hogy hasznos volna átgondolni a Hivatal megválasztásával kapcsolatos kiadások mértékét, és valójában úgy véli, hogy az ilyen költségek különböző évekre és különböző költségvetési címekre való elosztásának jelenlegi gyakorlata nem átlátható;

55.   meglepi, hogy e szervnek eddig gyakorlatilag egyáltalán nem volt költségvetése képzési intézkedésekre, és ezért hozzá tud járulni némi emeléshez ezen a területen;

IX. szakasz – Európai adatvédelmi biztos

56.   elismeri, hogy az adatvédelmi biztost egyre több esetben kérik fel (adatvédelmi kérdésekkel kapcsolatos) jogszabályokról való véleményalkotásra; alaposan megvitatta ezt az ügyet, és figyelembe vette azon nyilatkozatot, miszerint ezek a konzultációk kötelező jellegűek a biztos részéről; ezért úgy határoz, hogy némi kiigazítást tesz a Tanács által javasolt költségvetés-tervezetben;

57.   jóváhagyja két új álláshely létrehozását (1 AD1 és 1 AST2), ami kompromisszumos álláspontot jelent van az eredeti követelések és a Tanács álláspontja között; mindezt annak fényében teszi, hogy ugyanakkor a nemzeti szakértők finanszírozása is emelésben részesül;

58.   az adatvédelmi biztos érveinek meghallgatását követően szintén jóváhagy némi növekedést a tanácsi javaslathoz képest korlátozott számú egyéb költségvetési fejezetben;

o
o   o

59.   utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást - az általános költségvetés-tervezet I., II., IV., V., VI., VII., VIII. és IX. szakaszára vonatkozó módosításokkal együtt - a Tanácsnak és a Bizottságnak, valamint a többi érintett intézménynek és szervnek is.

(1) HL L 253, 2000.10.7., 42. o. (2) HL L 248., 2002.9.16., 1. o. (3) HL C 139., 2006.6.14., 1. o. (4) E napon elfogadott szövegek, P6_TA(2009)0096. (5) E napon elfogadott szövegek, P6_TA(2009)0346.