Az Európai Parlament,

–   tekintettel az Iránról szóló korábbi állásfoglalásaira, különösen az emberi jogokra vonatkozóakra,

–   tekintettel az EU elnökségnek, a közös kül- és biztonságpolitikai (KKBP) főképviselőnek, az EU külügyminisztereknek, a G8 állam- és kormányfőinek, az Európai Tanácsnak és az Európai Parlament elnökének a 2009-júniusi iráni választásokat követő zavargások során zajlott tüntetések elfojtásáról szóló nyilatkozataira,

–   tekintettel az ENSZ főtitkárának az Iráni Iszlám Köztársaságban az emberi jogok helyzetéről szóló, 2009. szeptember 23-i jelentésére,

–   tekintettel az Európai Parlament elnökének 2009. október 9-i nyilatkozatára, amelyben ismételten hangot ad az Európai Parlament elkötelezettségének a halálbüntetés világszerte történő eltörlése iránt, és konkrétan elítéli az Iránban a fiatalkorúak esetében végrehajtott halálbüntetést és a végrehajtásra váró kivégzéseket,

–   tekintettel a 2009. október 13-i EU elnökségi nyilatkozatra Behnúd Sodzsái Iránban végrehajtott kivégzéséről,

–   tekintettel a 2009. szeptember 20-i EU elnökségi nyilatkozatra, amely elítéli, hogy Mahmúd Ahmedinedzsád iráni elnök ismételten tagadta a Holokausztot és Izrael állam létezéshez való jogát,

–   tekintettel a 2009. október 18-i EU elnökségi nyilatkozatra, amely elítéli az iráni Szisztán-Beludzsisztán tartományban elkövetett, legalább 42 ember életét követelő öngyilkos merényletet,

–   tekintettel az ENSZ Közgyűlés 2007. december 18-i 62/149. sz. határozatára és a 2008. december 18-i 63/168. sz. határozatára a halálbüntetés alkalmazására vonatkozó moratóriumról,

–   tekintettel a Polgári és Politikai Jogok Nemzetközi Egyezségokmányára, a Gazdasági, Szociális és Kulturális Jogok Nemzetközi Egyezségokmányára, a faji diszkrimináció valamennyi formájának felszámolásáról szóló egyezményre, valamint a gyermek jogairól szóló egyezményre, amelyekben az Iráni Iszlám Köztársaság is részes fél,

–   tekintettel eljárási szabályzatának 122. cikkére,

A.   mivel az általános emberi jogi helyzet Iránban tovább romlott, különösképpen a 2009. júniusi elnökválasztások óta,

B.   mivel Kína után Iránban a legmagasabb a kivégzések száma, mely szám Mahmúd Ahmedinedzsád elnök 2005-ös hatalomra kerülése óta négyszeresére nőtt, és mivel Irán bír azzal a szomorú kitüntetéssel, hogy a világ egyetlen országa, ahol még mindig kivégeznek fiatalkorú elkövetőket is; mivel emberi jogi ügyvédek jelentései szerint legalább 140 gyermek elkövetőre vár a halálbüntetés végrehajtása Iránban,

C.   mivel 2009. október 11-én felakasztották Behnúd Sodzsáit az életének megkímélésére irányuló határozott nemzeti és nemzetközi könyörgések ellenére, aki így 2009 eleje óta, Delára Darabi és Molla Gol Hasszán után, a harmadik fiatalkorú elkövető, akit kivégeztek, és mivel Szafar Angútit és Abbász Hosszeinit is közeli kivégzés fenyegeti,

D.   mivel a fogvatartottak kínzása és bántalmazása, az alvásmegvonás, a magánzárka, az illegális fogva tartás, a kegyetlen, embertelen és megalázó bánásmód alkalmazása, valamint az állami ügynökök büntetlensége továbbra is elterjedt jelenségek,

E.   mivel nőtt a politikai ellenzék, emberi jogi aktivisták, újságírók, bloggerek, tanárok, értelmiségiek, tudósok, homoszexuálisok, nők, diákok, szakszervezetiek, valamint a vallási, etnikai és nyelvi kisebbségek tagjainak erőszakos elnyomása,

F.   mivel a Bahá'i hit hét vezetője továbbra is börtönben van, pusztán vallási meggyőződésük alapján tartván őket fogva,

G.   mivel Mahmúd Ahmedinedzsád elnök 2009. augusztus 4-én formális jóváhagyást kapott második mandátumához, miután a 2009. június 12-i választások győztesének nyilvánították, miközben választási ellenfelei, Mir Hosszein Muszavi és Mehdi Karrubi, valamint számos megfigyelő a választási eredmények nagyarányú meghamísításával vádolta a hatóságokat,

H.   mivel a következő hetekben és hónapokban több tízezer tiltakozó vonult ki az utcára; mivel mintegy 150 ember meghalt, és több mint ezer tüntetőt letartóztattak,

I.   mivel a csoportos tárgyalások folytatódnak jelentések szerint 140 ellenzéki szimpatizáns, köztük prominens reformerek, továbbá aktivisták esetében, akiket zavargásokban való részvétellel, kémkedéssel vagy az iráni vezetők megdöntésére irányuló kísérlettel vádolnak,

J.   mivel négy embert halálra ítéletek a tüntetésekkel összefüggésben annak ellenére, hogy április óta, a választásokat követő tüntetéseket jóval megelőzően börtönözték be őket,

K.   mivel emberjogi szervezetek jelentései szerint több tucat tudósító, fotós és blogger hagyta el Iránt, vagy próbál elmenekülni az országból, több ezren vesztették el állásukat, számos újságot tiltottak be a hatóságok az elmúlt hetekben, és jelentések szerint 19 újságírót és öt bloggert továbbra is fogva tartanak az iráni hatóságok,

1.  Súlyos kétségeinek ad hangot a választási eredmények helytálló voltát illetően, amelyek Mahmúd Ahmedinedzsád elnök második hivatali mandátumának megerősítéséhez vezettek a nagyarányú választási csalásra utaló határozott jelek ellenére, és úgy véli, hogy az iráni elnök hitelessége jelentős mértékben csorbult;

2.   tiszteletét fejezi ki valamennyi iráni férfi és nő iránt, akik alapvető szabadságaikat és a demokratikus elveket védik, és kifejezik azon kívánságukat, hogy egy elnyomás és megfélemlítés nélküli társadalomban éljenek; különös tiszteletét fejezi ki azon iráni nők iránt, akik fontos szerepet játszottak a júniusi választásokat követő tüntetésekben, és különösen Neda Aga Szoltán iránt, aki az erőszakos elnyomás szimbólumává vált, valamint Sádi Szadr emberi jogi aktivista iránt is, akit 2009. július 15-én őrizetbe vettek, mert nyilvánosan beszélt azon emberi jogi jogsértésekről, amelyeket a börtönökben fogvatartottakon követtek el a vitatott iráni elnökválasztások után;

3.   elítéli az erőszak széles körű és túlzott alkalmazását, az önkényes letartóztatásokat és az állítólagos kínzást a vitatott iráni elnökválasztások miatti tiltakozások leverése során; felhívja az iráni kormányt, hogy tartsa tiszteletben az alapvető polgári és politikai jogokat, és különösen a szabad véleménynyilvánítás jogát, és követeli, hogy feltétel nélkül bocsássanak szabadon minden békés tüntetőt és mindazokat, akiket a közelmúltbéli zavargásokkal tágabb összefüggésben vettek őrizetbe - legyenek azok diákok, tanárok, kampányolók, újságírók vagy emberi jogi aktivisták;

4.   felhívja az iráni hatóságokat, hogy a Vöröskereszt Nemzetközi Bizottsága számára biztosítsanak hozzáférést valamennyi fogvatartotthoz kivétel nélkül, és tegyék lehetővé a nemzetközi emberi jogi szervezetek számára, hogy nyomon követhessék az országbeli helyzetet;

5.   sürgeti az iráni hatóságokat, hogy a jogszabályokban és a gyakorlatban is szüntessék meg a kínzás és egyéb kegyetlen, embertelen és megalázó bánásmód vagy büntetés valamennyi formáját, tartsák fenn a megfelelő jogi eljárásokat, és vessenek véget az emberi jogi jogsértésekkel kapcsolatos büntetlenségnek;

6.   elítéli azt az öngyilkos merényletet, amelyre Szisztán-Beludzsisztán tartományban, 2009. október 17-én került sor, és amelynek során több tucat ember vesztette életét vagy sebesült meg; aggasztja, hogy ez az öngyilkos merénylet az e tartományban élő etnikai és vallási kisebbségek elnyomásával lehet kapcsolatos; elutasítja a terrorizmus felhasználását politikai viták megoldási eszközeként;

7.   megismétli az iráni hatóságokhoz intézett kérését, hogy feleljenek meg a vallási kisebbségek tiszteletben tartására vonatkozó, a kormányt terhelő követelménynek, és azonnal bocsássák szabadon a következő Bahá'i vezetőket: Fariba Kamalabadi, Dzsamaloddin Handzsáni, Afif Naeimi, Szaíd Raszái, Mahvas Szabet, Behrúz Tavakkoli és Vahíd Tizfahm;

8.   megismétli felhívását, hogy az iráni hatóságok töröljék el teljesen a halálbüntetést, és időközben vezessenek be moratóriumot a kivégzésekre vonatkozóan, amint arra felhív az ENSZ Közgyűlés 62/149. sz. és 63/168. sz. határozata;

9.   határozottan elítéli az Iránban végrehajtott büntetéseket és kivégzéseket, különösen azokat, amelyeket fiatalkorú elkövetőkre és kiskorúakra szabtak ki, és hevesen tiltakozik Behnúd Sodzsái 2009. október 11-i, iráni kivégzése ellen; sürgeti az iráni hatóságokat, hogy tartsák tiszteletben a kiskorúakra vonatkozó, nemzetközileg elismert jogi biztosítékokat, így például a Polgári és Politikai Jogok Nemzetközi Egyezségokmányát és a gyermek jogairól szóló nemzetközi egyezményt, továbbá különösen azt, hogy ne végezzék ki Szafar Angútit és Abbász Hosszeinit;

10.   azt ajánlja, hogy az ENSZ emberi jogi főbiztos küldjön különmegbízottat a politikai fogvatartottak helyzetének nyomon követésére, és annak biztosítására, hogy az iráni hatóságok tiszteletben tartsák a nemzetközi eljárásjogi standardokat és emberi jogi kötelezettségeiket;

11.   sajnálattal tölti el a tájékoztatás szabadságának szisztematikus korlátozása annak révén, hogy weboldalakat blokkolnak, megtiltják nekik, hogy beszámoljanak a nem engedélyezett tüntetésekről, és új korlátozásokat hajtanak végre, amelyek az újságírókat engedély kérésére kötelezik bármely eseményről való tudósítást megelőzően;

12.   felhívja az iráni hatóságokat, hogy állítsák le a nemzetközi médiának dolgozó újságírók üldözését, és felhív különösen a fiatal iráni–kanadai újságíró és jól ismert blogger, Fariba Padzsúh azonnali szabadon bocsátására, akit teheráni otthonában, 2009. augusztus 24-én vettek őrizetbe;

13.   elítéli, hogy Abdolfattáh Szoltáni emberi jogi aktivistától 2009. október 2-án megtagadták, hogy Teheránból a németországi Nürnbergbe utazzon, hogy a város emberi jogi díját átvehesse;

14.   felhívja a Bizottságot, hogy hozzon létre EU delegációt Teheránban az iráni hatóságokkal és civil társadalommal való párbeszéd előmozdítása és megerősítése, valamint az együttműködés fokozása érdekében, különösen a menekülteknek nyújtandó segélyezés és a kábítószer-kereskedelem elleni küzdelem terén;

15.   utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Tanácsnak, a Bizottságnak, a tagállamok kormányainak és parlamentjeinek, az ENSZ főtitkárnak, az ENSZ Emberi Jogi Tanácsának, valamint az Iráni Iszlám Köztársaság kormányának és parlamentjének.