Az Európai Parlament 2009. november 12-i állásfoglalása az európai ombudsman 2008. évi tevékenységéről szóló éves jelentésről (2009/2088(INI))
Az Európai Parlament,
– tekintettel az európai ombudsman 2008. évi tevékenységéről szóló éves jelentésre,
– tekintettel az EK-Szerződés 195. cikkére,
– tekintettel az Európai Unió Alapjogi Chartájának 41. és 43. cikkére,
– tekintettel az ombudsman feladatainak ellátására vonatkozó rendelkezésekről és általános feltételekről szóló, 1994. március 9-i 94/262/ESZAK, EK, Euratom európai parlamenti határozatra(1),
– tekintettel az Európai Parlament és az ombudsman között 2006. március 15-i együttműködési keretmegállapodásra, amely 2006. április 1-én lépett hatályba,
– tekintettel "Az európai ombudsmannak címzett közlemények elfogadására és továbbítására, továbbá a tisztviselők európai ombudsman előtt történő megjelenésének engedélyezésére vonatkozó felhatalmazás" című, 2005. október 5-i bizottsági közleményre (SEC (2005)1227),
– tekintettel az ombudsman feladatainak ellátására vonatkozó szabályokról és általános feltételekről szóló 94/262/ESZAK, EK, Euratom határozatát módosító 2008. június 18-i 2008/587/EK határozatára(2),
– tekintettel végrehajtási rendelkezéseinek az ombudsman általi felülvizsgálatára, amelynek célja a új statútum változásainak tükrözése, és amely felvizsgált végrehajtási rendelkezések 2009. január 1-én léptek hatályba,
– tekintettel az európai ombudsman tevékenységéről szóló korábbi állásfoglalásaira,
– tekintettel eljárási szabályzata 205. cikke (2) bekezdésének második és harmadik mondatára,
– tekintettel a Petíciós Bizottság jelentésére (A7-0020/2009),
A. mivel az európai ombudsman 2008. évi tevékenységeire vonatkozó éves jelentést 2009. április 21-én hivatalosan is benyújtották a Parlament elnökének, és mivel az ombudsman, Nikiforosz Diamandurosz 2009. szeptember 14-én jelentését Strasbourgban a Petíciós Bizottság elé terjesztette,
B. mivel az alapjogi charta (2007-es változat) 41. cikke kimondja, hogy "Mindenkinek joga van ahhoz, hogy ügyeit az Unió intézményei és szervei és hivatalai részrehajlás nélkül, tisztességes módon és ésszerű határidőn belül intézzék",
C. mivel a charta (2007-es változat) 43. cikke kimondja, hogy "bármely uniós polgár, valamint valamely tagállamban lakóhellyel, illetve létesítő okirat szerint székhellyel rendelkező bármely természetes vagy jogi személy jogosult az európai ombudsmanhoz fordulni az Unió intézményeinek, szerveinek vagy hivatalainak – kivéve az igazságszolgáltatási hatáskörében eljáró Európai Unió Bíróságát – tevékenysége során felmerült hivatali visszásságok esetén",
D. mivel alapvető fontosságú, hogy az európai intézmények és szervek teljes mértékben felhasználják a szükséges forrásokat, eleget téve azon kötelezettségüknek, hogy a polgárok a kérdéseikre, panaszaikra és petícióikra gyors és érdemi válaszokat kapjanak,
E. mivel, bár nyolc év telt el a Parlament 2001. szeptember 6-i állásfoglalásának(3) elfogadása óta, amely jóváhagyja az európai ombudsman helyes hivatali magatartására vonatkozó kódexét, a többi fő intézmény még nem tett teljes mértékben eleget a Parlament arra irányuló kérésének, hogy gyakorlatát összhangba hozza e kódex rendelkezéseivel,
F. mivel 2008-ban 3406, 2007-ben pedig 3211 panasz érkezett az ombudsmanhoz, amelyek közül 2008-ban 802, 2007-ben pedig 870 panasz tartozott az ombudsman hatáskörébe,
G. mivel a 355 lezárt vizsgálattal – amelyekből 352 panaszbeadványhoz kapcsolódott, három pedig saját kezdeményezésű vizsgálat volt – kapcsolatos megállapítások bizonyítják, hogy 110 esetben (azaz a kivizsgált panaszok 31%-ánál) nem állapítottak meg hivatali visszásságot,
H. mivel a 2008-ban lezárt ügyek közül 129 esetben (az összes ügy 36%-a) az érintett intézmény megegyezéses megoldást fogadott el vagy békés úton rendezte a kérdést, ami azt mutatja, hogy az intézmények és testületek az ombudsmanhoz érkező panaszokat úgy tekintik, mint lehetőséget a hibák kijavítására, illetve a polgárok érdekeit szolgáló együttműködésre az ombudsmannal,
I. mivel 2008-ben négy ügy zárult le békés úton történő rendezéssel, és mivel 2008 végén 25 békés úton történő rendezésre irányuló javaslat még mindig vizsgálat tárgyát képezte,
J. mivel 2008-ban az ombudsman által kezelt hivatali visszaélések gyanúját keltő ügyek leggyakrabban az átláthatóság hiányából eredtek (az esetek 36%-ában),
K. mivel 2008-ban az ombudsman egyre növekvő arányban használta ki az informális eljárásokat a panaszok azonnali megoldása érdekében, ami bizonyítja az ombudsman elismertségét és demonstrálja, hogy az intézmények készek segíteni a polgárokat,
L. mivel 2008-ban az ombudsman 44 vizsgálatot zárt le kritikai észrevétellel, és mivel a kritikai észrevétel megerősíti a panaszost abban, hogy panasza indokolt volt, és jelzi az adott intézménynek vagy szervnek, hogy mennyiben járt el helytelenül, ezzel elősegítve a hivatali visszásságok elkerülését a jövőben,
M. mivel az ombudsman, tekintettel az intézmény jövőbeli teljesítményének javítására, növekvő mértékben használja fel a további észrevételeket, amelyeken keresztül lehetőséget lát az adminisztráció minőségének javítására, és mivel 2008-ban összesen 41 esethez kapcsolódóan érkezett további észrevétel,
N. mivel 2008-ban 23 javaslattervezet került kibocsátásra, amelyek közül nyolcat fogadtak el az érintett intézmények, illetve négy, 2007-ből származó javaslattervezet vezetett 2008-ban született határozatokhoz,
O. mivel egy hivatali visszássággal kapcsolatban született külön jelentés az Európai Parlament számára, és mivel egy külön jelentésnek a Parlament számára történő benyújtása olyan hasznos eszköz, amelynek révén az ombudsman a Parlament és Petíciós Bizottságának politikai támogatását kérheti annak érdekében, hogy azon polgárok esetében, akiknek jogait megsértették, megnyugtató megoldás szülessen, valamint az EU-n belüli ügyintézés színvonalának javítására törekedhet,
P. mivel sem a hivatali visszássággal kapcsolatos orvosolhatatlan eseteit lezáró határozatokban foglalt kritikai észrevételek, sem az ombudsman ajánlásai vagy külön jelentései nem kötelező erejűek, mivel az ombudsman hatásköre nem terjed ki hivatali visszásság közvetlen orvoslására, hanem céljuk az önszabályozás ösztönzése az Európai Unió intézményei és szervei részéről,
Q. mivel a Nizzai Szerződés hatálybalépése óta a Parlament ugyanolyan jogokat élvez, mint a tagállamok, a Tanács és a Bizottság abban a tekintetben, hogy hatáskörhiány, lényeges eljárási követelmény megsértése, az EK-Szerződés vagy annak alkalmazásával kapcsolatos bármely jogi rendelkezés megsértése, vagy hatáskörrel való visszaélés miatt keresetet nyújthat be az Európai Közösségek Bíróságánál,
R. mivel az ombudsman által a 2008. évi jelentésben (kritikai észrevételek, ajánlástervezetek és külön jelentés) a hivatali visszássággal kapcsolatban tett kritikai megjegyzések a jövőben alapul szolgálhatnak a hibák és a zavarok megismétlődésének elkerüléséhez annak révén, hogy az Európai Unió intézményei és más szervei végrehajtják a megfelelő intézkedéseket,
S. mivel az ombudsman által az európai ombudsmanok hálózata keretében létrehozott együttműködés több mint tíz éve az információk és a legjobb gyakorlatok cseréjének rugalmas rendszereként, valamint a panaszosoknak az ombudsmanokhoz vagy más, a részükre történő segítségnyújtásra leginkább képes szervekhez történő továbbirányítás eszközeként működik,
T. mivel az európai polgárok érdekeinek az EU intézményeivel szembeni védelmével megbízott ombudsman szerepe a hivatal létrehozása óta eltelt 14 évben fejlődésen ment keresztül, ami az ombudsman függetlenségének és annak köszönhető, hogy tevékenységeinek átláthatósága felett a Parlament gyakorol demokratikus ellenőrzést,
U. mivel az ombudsman és a Petíciós Bizottság tevékenységeinek el kell különülniük egymástól, és az előjogaikkal kapcsolatos lehetséges ütközések elkerülése érdekében általános szabályként magukban kell foglalniuk aktáik kölcsönös egymásnak továbbítását,
1. jóváhagyja az európai ombudsman 2008. évre vonatkozó éves jelentést és annak szerkezetét, amely az éves tevékenységek összefoglalása mellett áttekinti a panaszokat és vizsgálatokat, és tematikus elemzést tartalmaz az ombudsman határozatairól, beleértve a 2008-as határozataiban szereplő legjelentősebb jogi és tényállásbeli következtetéseket, és az eljárás különböző szakaszaiban felvetett problémákat;
2. úgy ítéli meg, hogy a statisztikai adatok egyértelműbb bemutatása – beleértve a számítás új módját – és külalakja érthetőbbé, hozzáférhetőbbé és felhasználóbarátabbá tette a jelentést;
3. felhív arra, hogy valamennyi uniós intézmény és szerv rendelkezzék az annak biztosításához szükséges költségvetési forrásokkal és humánerőforrásokkal, hogy a polgárok gyors és érdemi válaszokat kapjanak kérdéseikre, panaszaikra és petícióikra;
4. úgy ítéli meg, hogy az ombudsman továbbra is tevékenyen és kiegyensúlyozottan gyakorolta hatásköreit, mind a panaszok megvizsgálása, kezelése és a vizsgálatok lefolytatása és lezárása tekintetében, mind az építő jellegű kapcsolatok európai uniós intézményekkel és szervekkel való fenntartása és a polgárok arra való ösztönzése tekintetében, hogy éljenek jogaikkal ezen intézményekkel és szervekkel szemben;
5. felszólítja az ombudsmant, hogy folytassa a munkájának ismertté tételére irányuló erőfeszítéseit, és tevékenységét hatékony és átlátható módon ismertesse;
6. úgy ítéli meg, hogy a "hivatali visszásság" fogalmát továbbra is szélesen kell értelmezni, és annak nemcsak a jogszabályok megsértését és az európai közigazgatási jogszabályok általános elveinek – mint az objektivitás, arányosság, egyenlőség, megkülönböztetésmentesség –, valamint az emberi jogok és az alapvető szabadságok megsértését kell magában foglalnia, hanem azokat az eseteket is, amikor egy intézmény nem következetesen és jóhiszeműen jár el vagy nem veszi figyelembe az állampolgárok jogos elvárásait, beleértve azt is, amikor egy intézmény kötelezettséget vállalt bizonyos normák és szabványok betartására annak ellenére, hogy ezek a kötelezettségek nem szerepelnek a szerződésekben vagy a másodlagos jogban;
7. az EU döntéshozatali folyamatai és igazgatása keretében, a nyitottság és az elszámoltathatóság fokozása terén az ombudsman szerepét lényegesnek tartja egy olyan Unió létrehozásához, "amelyben a döntéseket a lehető legnyilvánosabban és az állampolgárokhoz a lehető legközelebb eső szinten hozzák meg", ahogy azt az EU-Szerződés 1. cikkének (2) bekezdése előírja;
8. megismétli a korábbi állásfoglalásaiban kifejezett, az európai uniós intézményeknek és szerveknek szóló arra vonatkozó felhívását, hogy a helyes hivatali magatartás európai kódexe tekintetében közös hozzáállást alakítsanak ki;
9. megállapítja, hogy valamennyi közösségi intézmény és szerv személyzete a helyes hivatali magatartás európai kódexe hatálya alá tartozik (melyet az ombudsman javasolt és a Parlament az említett 2001. szeptember 6-i állásfoglalásával jóváhagyott), és ezt a kódexet rendszeresen naprakésszé teszik és közzéteszik az ombudsman honlapján;
10. üdvözli az ombudsman statútumának felülvizsgálatát, különösen az ombudsman vizsgálati hatáskörének megerősödését, amely segít biztosítani, hogy a polgárok feltétel nélkül bízhassanak abban, hogy panaszaikat képes korlátozások nélkül, alaposan megvizsgálni;
11. hangsúlyozza, hogy a polgárok, a vállalkozások, a nem kormányzati szervezetek és egyéb szervek számára nyújtott tájékoztatáson keresztül hozzá kell járulni ahhoz, hogy a közvélemény megértse az ombudsman feladatait, és úgy véli, hogy a magas színvonalú, pontos tájékoztatás elősegítheti azon panaszok számának csökkenését, amelyek nem tartoznak az ombudsman hatáskörébe;
12. úgy ítéli meg, hogy az elfogadhatatlan panaszok száma – bár érthető módon – továbbra is túl sok, és azt javasolja e tekintetben, hogy folytatódjék az európai polgárok körében indított tájékoztató kampány, amelynek célja az ombudsmanok európai hálózata tagjainak feladat- és hatásköreinek ismertetése;
13. elismeri az ombudsman erőfeszítéseit intézménye hatékonyságának fokozására és az átlagosan 13 hónapos ügyintézési idő lerövidítésére;
14. örvendetesnek tartja, hogy az ombudsman, valamint az európai uniós intézmények és szervek között konstruktív együttműködés tapasztalható, és helyesli, hogy az ombudsman külső ellenőrzési mechanizmus szerepét tölti be, továbbá az európai igazgatás folyamatban lévő fejlesztése hasznos forrásának tekinti;
15. üdvözli az Európai Befektetési Bank és az ombudsman közötti, 2008. július 9-én aláírt szándéknyilatkozatot, illetve azt, hogy az Unió ügynökségeivel megállapodtak a polgárokkal fenntartott kapcsolataikra vonatkozóan a helyes hivatali magatartás európai kódexének elfogadásáról;
16. felszólítja az ombudsmant, folytassa az őrködést, és gondoskodjék arról, hogy a Bizottság megfelelően használja fel döntési jogköreit jogsértési eljárások kezdeményezése során az EK-Szerződés 226. cikke alapján, vagy szankciók javasolása során az EK-Szerződés 228. cikke értelmében, és eközben gondosan ügyeljen a késedelmek és az azonnali intézkedés indokolatlan elmulasztásának elkerülésére, amely nem egyeztethető össze a Bizottságnak az uniós jog alkalmazásának felügyeletére vonatkozó hatásköreivel, és kéri, hogy e kérdésekben továbbra is maradjon kapcsolatban a Petíciós Bizottsággal;
17. megismétli véleményét, hogy ha egy intézmény visszautasítja egy, az ombudsman külön jelentésében szereplő ajánlás elfogadását annak ellenére, hogy az ajánlást a Parlament jóváhagyta, akkor a Parlament jogszerűen használhatja fel keresetnek a Bírósághoz történő benyújtására vonatkozó hatásköreit az ombudsman ajánlásának tárgyát képező intézkedés vagy mulasztás vonatkozásában; felkéri az eljárási szabályzattal foglalkozó illetékes bizottságát, hogy az ilyen intézkedések kezdeményezésére tekintettel tegyen javaslatot a szabályzat megfelelő rendelkezésekkel történő kiegészítésére;
18. tudomásul veszi, hogy az ombudsman külön jelentést készített, amelyben kifogásolja, hogy a Bizottság nem volt képes kellően megindokolni a 65 év feletti kisegítő konferenciatolmácsokkal szembeni bánásmódját, amivel kapcsolatban 2009. május 5-én a Parlament állásfoglalást(4) fogadott el;
19. úgy ítéli meg, hogy amikor az ombudsman és a Petíciós Bizottság a megbízatásaik és hatáskörük alapján eljárva egymást átfedő ügyeket vizsgálnak ki, például azt, hogy a Bizottság milyen módon folytatta le a jogsértési eljárásokat, valamint magát az állítólagos jogsértést, szoros együttműködés révén sokkal hasznosabb szinergiát valósíthatnak meg;
20. üdvözli az ombudsman és a Petíciós Bizottság közötti, az intézményes kereteken belül létrejött kitűnő kapcsolattartást a hatáskörök és előjogok kölcsönös tiszteletben tartása tekintetében;
21. elismeri az európai ombudsmanok hálózatának (amelynek a Petíciós Bizottság is tagja) hasznos közreműködését, a bíróságon kívüli jogorvoslatok szubszidiaritás elvével összhangban történő biztosítása során; örvendetesnek tartja az európai ombudsman, valamint a tagállamokban az ombudsmanok, valamint a nemzeti, regionális és helyi szintű, hasonló szervek közötti együttműködést, és szorgalmazza a legjobb gyakorlatok cseréjének további fokozását, lehetővé téve a legjobb gyakorlatok tagállamok közötti gyors elterjedését;
22. üdvözli annak a két tanulmánynak az ombudsman honlapján történő közzétételét, amelyek az érintett intézmények által a 2006 és 2007 során kapott kritikai és további megjegyzések nyomon követésével foglalkoznak;
23. arra ösztönzi az ombudsmant, hogy továbbra is helyezzen nagy hangsúlyt a polgárok, azaz a potenciális panaszosok tájékoztatását szolgáló eseményekre, mivel egyértelmű, hogy az európai, nemzeti és regionális szint közötti felelősségek és döntéshozatali folyamatok elhatárolása még mindig túlságosan bonyolult és nehezen érthető sok polgár és vállalkozás számára;
24. helyesli az ombudsman által alkalmazott kommunikációs stratégia által támogatott fokozott információs kampányt, amely a polgárok jogaival és a közösségi hatáskörökkel kapcsolatos nagyobb mértékű tudatossághoz, valamint az ombudsman hatáskörének nagyobb mértékű megértéséhez vezet;
25. megjegyzi, hogy az egyes intézmények panaszok és petíciók benyújtására alkalmas saját weboldalainak elindítása zavaró lehet a polgárok számára az intézmények közötti különbségtétel során; éppen ezért támogatja egy olyan interaktív használati útmutató létrehozását, amely segít a polgároknak a számukra legmegfelelőbb probléma-megoldási fórum megtalálásában;
26. üdvözli az ombudsman új weboldalának beindítását, amely lényegi választ nyújt erre a kérdésre;
27. az európai ombudsmanhoz érkező elfogadhatatlan panaszok számának csökkentése érdekében javasolja, hogy fejlesszék tovább ezt az ötletet, és indítsanak közös weboldalt az európai intézmények, amely segíti az állampolgárokat, és közvetlenül a panaszuk kezelésében illetékes intézményhez irányítja őket;
28. felhívja az európai ombudsmant, hogy vállalja a panaszos hozzájárulásának megszerzését követően minden egyes olyan panasz közvetlen továbbítását, amely valamelyik nemzeti vagy regionális ombudsman hatáskörébe tartozik;
29. utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Tanácsnak, a Bizottságnak, az európai ombudsmannak, a tagállamok kormányainak és parlamentjeinek, valamint ombudsmanjainak vagy hasonló illetékes szerveinek.
Az európai ombudsmannak a különböző közösségi intézményekben és szervekben a helyes hivatali magatartási szabályzat létezéséről és az ahhoz való nyilvános hozzáférésről szóló saját kezdeményezésű vizsgálatát követő, az Európai Parlamentnek benyújtott különjelentéséről szóló állásfoglalás (HL C 72. E, 2002.3.21., 331. o.).