Az Európai Parlament 2009. szeptember 17-i jogalkotási állásfoglalása az 1234/2007/EK rendelettől ("az egységes közös piacszervezésről szóló rendelet") a vajra és a sovány tejporra vonatkozó 2009-es és 2010-es intervenciós időszak tekintetében való eltérésről szóló tanácsi rendeletre irányuló javaslatról (COM(2009)0354 – C7-0103/2009 – 2009/0094(CNS))

P7_TA(2009)0014 A7-0005/2009

(Konzultációs eljárás)

Az Európai Parlament,

–   tekintettel a Bizottságnak a Tanácshoz intézett javaslatára (COM(2009)0354),

–   tekintettel az EK-Szerződés 37. cikkére, amelynek megfelelően a Tanács konzultált a Parlamenttel (C7–0103/2009),

–   tekintettel eljárási szabályzata 55. cikkére és 46. cikkének (2) bekezdésére,

–   tekintettel a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Bizottság jelentésére (A7–0005/2009),

1.   jóváhagyja a Bizottság javaslatát annak módosított formájában;

2.   felkéri a Bizottságot, hogy ennek megfelelően változtassa meg javaslatát az EK-Szerződés 250. cikkének (2) bekezdése értelmében;

3.   felhívja a Tanácsot, hogy tájékoztassa a Parlamentet, ha az általa jóváhagyott szövegtől el kíván térni;

4.   felkéri a Tanácsot a Parlamenttel való újbóli konzultációra abban az esetben, ha lényegesen módosítani kívánja a Bizottság javaslatát;

5.   utasítja elnökét, hogy továbbítsa a Parlament állásfoglalását a Tanácsnak és a Bizottságnak.

A Bizottság által javasolt szöveg   Módosítás Módosítás 1 Rendeletre irányuló javaslat 2 a cikk (új) 2a. cikk A 72/2009/EK rendelet módosítása A közös agrárpolitika módosítása céljából a 247/2006/EK, a 320/2006/EK, az 1405/2006/EK, az 1234/2007/EK, a 3/2008/EK és a 479/2008/EK rendelet módosításáról, valamint az 1883/78/EGK, az 1254/89/EGK, a 2247/89/EGK, a 2055/93/EGK, az 1868/94/EK, a 2596/97/EK, az 1182/2005/EK és a 315/2007/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2009. január 19-i 72/2009/EK tanácsi rendelet1 4. cikkének 8. pontját el kell hagyni. _________ 1HL L 30., 2009.1.31., 1. o.

Az Európai Parlament 2009. szeptember 17-i jogalkotási állásfoglalása a közös agrárpolitika keretébe tartozó, mezőgazdasági termelők részére meghatározott közvetlen támogatási rendszerek közös szabályainak megállapításáról és a mezőgazdasági termelők részére meghatározott egyes támogatási rendszerek létrehozásáról, az 1290/2005/EK, a 247/2006/EK és a 378/2007/EK rendelet módosításáról, valamint az 1782/2003/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló 73/2009/EK rendelet módosításáról szóló tanácsi rendeletre irányuló javaslatról (COM(2009)0321 – C7-0093/2009 – 2009/0084(CNS))

P7_TA(2009)0015 A7-0004/2009

(Konzultációs eljárás)

Az Európai Parlament,

–   tekintettel a Bizottságnak a Tanácshoz intézett javaslatára (COM(2009)0321),

–   tekintettel az EK-Szerződés 37. cikkére, amelynek megfelelően a Tanács konzultált a Parlamenttel (C7-0093/2009),

–   tekintettel eljárási szabályzata 55. cikkére és 46. cikkének (1) bekezdésére,

–   tekintettel a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Bizottság jelentésére (A7-0004/2009),

1.   jóváhagyja a Bizottság javaslatát;

2.   felkéri a Tanácsot, hogy tájékoztassa a Parlamentet, ha az általa jóváhagyott szövegtől el kíván térni;

3.   felkéri a Tanácsot a Parlamenttel való újbóli konzultációra abban az esetben, ha lényegesen módosítani kívánja a Bizottság javaslatát;

4.   utasítja elnökét, hogy továbbítsa a Parlament állásfoglalását a Tanácsnak és a Bizottságnak.

Az Európai Parlament 2009. szeptember 17-i állásfoglalása a terrorizmus és a terrorizmus finanszírozásának megelőzése és az ezek elleni küzdelem céljából a fizetési üzenetekben szereplő adatoknak az Egyesült Államok Pénzügyminisztériuma rendelkezésére bocsátásáról szóló tervezett nemzetközi megállapodásról

P7_TA(2009)0016 B7-0038/2009

Az Európai Parlament,

–   tekintettel az Európai Unióról szóló szerződés 6. cikke (2) bekezdésére és az EK-Szerződés 286. cikkére,

–   tekintettel az EK-Szerződés 95. és 300. cikkére,

–   tekintettel az emberi jogok és alapvető szabadságok védelméről szóló európai egyezményre, és különösen annak 5., 6., 7. és 8. cikkére,

–   tekintettel az Európai Unió Alapjogi Chartájára, és különösen annak 7.,8., 47., 48. és 49. cikkére,

–   tekintettel az Európa Tanácsnak az egyének személyes adatainak gépi feldolgozása során való védelméről szóló 108. egyezményére,

–   tekintettel a személyes adatok feldolgozása vonatkozásában az egyének védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról szóló, 1995. október 24-i 95/46/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvre(1),

–   tekintettel a személyes adatok közösségi intézmények és szervek által történő feldolgozása tekintetében az egyének védelméről, valamint az ilyen adatok szabad áramlásáról szóló, 2000. december 18-i 45/2001/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletre(2),

–   tekintettel a pénzügyi rendszereknek a pénzmosás, valamint terrorizmus finanszírozása céljára való felhasználásának megelőzéséről szóló, 2005. október 26-i 2005/60/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvre(3), valamint a pénzátutalásokat kísérő megbízói adatokról szóló, 2006. november 15-i 1781/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletre(4),

–   tekintettel az Európai Unió és az Amerikai Egyesült Államok közötti, a kölcsönös jogi segítségnyújtásról szóló 2003. június 25-i egyezményre, és különösen annak 4. cikkére (banki információk azonosítása)(5),

–   tekintettel az Egyesült Államoknak a 13224. számú elnöki rendeleten(6) alapuló, a terrorizmus finanszírozásának felderítésére irányuló programjára (TFTP), amely nemzeti vészhelyzet esetén felhatalmazza az Egyesült Államok Pénzügyminisztériumát, hogy az "adminisztratív adatbekérés" eszközével szert tegyen pénzügyi üzenetek olyan pénzügyi üzenetközvetítő hálózatokon közvetített adatcsomagjaira, mint amilyeneket a Nemzetközi Bankközi Pénzügyi Telekommunikációs Társaság (SWIFT) működtet,

–   tekintettel az Egyesült Államok Pénzügyminisztériuma által létrehozott, a SWIFT-adatokhoz való hozzáférésre vonatkozó feltételekre (a meghatározás szerint az Egyesült Államok "tényvázlatai"(7)) és figyelembe véve a Bizottság által a "prominens személyen" keresztül megszerzett információt az Egyesült Államok hatóságainak a fent említett tényvázlatoknak való megfeleléséről,

–   tekintettel korábbi állásfoglalásaira, amelyekben felkéri a SWIFT-et, hogy szigorúan feleljen meg az EU jogi keretének, amikor európai pénzügyi tranzakciókra az EU területén kerül sor(8),

–   tekintettel a Tanács elnökségének tárgyalási irányelveire és a tervezett nemzetközi megállapodásra az EU és az Egyesült Államok között a SWIFT-adatok átadásáról, amelyet "EU korlátozott terjesztésűnek" minősítettek,

–   tekintettel az európai adatvédelmi biztos 2009. július 3-i véleményére, amelyet "EU korlátozott terjesztésűnek" minősítettek,

–   tekintettel eljárási szabályzata 110. cikkének (2) bekezdésére,

A.   mivel a SWIFT 2007 októberében bejelentette, hogy 2009 végétől kezdve a fizetési üzenetek új szerkezetben kerülnek kiküldésre,

B.   mivel e szerkezeti változás azzal járhat, hogy a SWIFT által az USA pénzügyminisztériuma által indított, a terrorizmus finanszírozásának felderítésére irányuló programnak (TFTP) átadott pénzügyi adatok nagy része többé nem lenne elérhető a TFTP számára,

C.   mivel a Tanács 2009. július 27-én egyhangúlag elfogadta azokat az irányelveket, amelyek alapján az Elnökség a Bizottság támogatásával tárgyalásokat folytathat az Egyesült Államokkal egy az Európai Unióról szóló szerződés 24. és 38. cikkén alapuló nemzetközi megállapodás aláírása érdekében a SWIFT adatainak a TFTP számára történő átadásának folytatásáról,

D.   mivel a tárgyalási irányelveket, valamint a Tanács jogi szolgálatának a jogalap kiválasztásáról szóló véleményét nem hozták nyilvánosságra, mivel azok "EU korlátozott terjesztésű" minősítést kaptak,

E.   mivel a nemzetközi megállapodás rendelkezni fog annak ideiglenes és azonnali alkalmazásáról az aláírás időpontjától kezdve a megállapodás hatálybalépéséig,

F.   mivel az EU maga nem rendelkezik a terrorizmus finanszírozásának felderítésére irányuló programmal,

G.   mivel a SWIFT által kezelt adatokhoz való hozzáférés esetleg nemcsak az illegális tevékenységekhez kapcsolódó átutalások felderítését tenné lehetővé, hanem az érintett egyének és országok gazdasági tevékenységeivel kapcsolatos információkat is felfedne, ezáltal visszaélésre adna alkalmat széles körű gazdasági és ipari kémkedés formájában,

H.   mivel a SWIFT egyetértési nyilatkozatot írt alá az Egyesült Államok Pénzügyminisztériumával, amely az átadott adatok és az adatkeresés körét konkrét terrorellenes ügyekre szűkítette, valamint független felügyelet és könyvvizsgálat alá rendelte az adatátadást és adatkeresést, beleértve a valós idejű megfigyelést is,

I.   mivel az EU–USA megállapodást attól kell függővé tenni, hogy fenntartják-e az egyetértési nyilatkozatban és az USA Pénzügyminisztériumának tényvázlataiban foglalt védelmet, mint például a SWIFT amerikai operatív központjából az USA Pénzügyminisztériuma által bekért adatok esetében,

1.   emlékeztet arra, hogy eltökélt szándéka a terrorizmus elleni küzdelem folytatása, és hogy szilárdan hiszi, szükség van a biztonsági intézkedések és a polgári és alapvető szabadságjogok védelme közötti helyes egyensúly megteremtésére, a magánélet és az adatvédelem legteljesebb tiszteletben tartása mellett; megerősíti, hogy a szükségesség és az arányosság elvei kulcsfontosságúak, és nélkülük a terrorizmus elleni küzdelem soha nem lesz eredményes;

2.   hangsúlyozza, hogy az Európai Unió a jogállamiság elvén alapul, és hogy az európai polgárok személyes adatainak harmadik országok számára biztonsági okból történő átadása során tiszteletben kell tartani az eljárási garanciákat és védelmi jogokat, valamint meg kell felelni a nemzeti és európai szintű adatvédelmi jogszabályoknak(9);

3.   emlékezteti a Tanácsot és a Bizottságot, hogy a 2010. január 1-jén hatályba lépő, a jogsegélyről szóló EU–USA megállapodás biztosította transzatlanti keretben a 4. cikk kérésre, a nemzeti hatóságok közreműködésével lehetővé teszi a hozzáférést bizonyos célzott pénzügyi adatokhoz, és ez szilárdabb jogalapot biztosítana a SWIFT adatainak átadásához, mint a javasolt ideiglenes megállapodás, továbbá felszólítja a Tanácsot és a Bizottságot, hogy adjanak magyarázatot meg az ideiglenes megállapodás szükségességére;

4.   üdvözli a SWIFT 2007. júniusi döntését, amellyel két európai operatív központba helyezte át az EU-n belüli pénzügyi átutalásokkal kapcsolatos adatok feldolgozását; felhívja a Tanács figyelmét arra, hogy ezt a döntést a belga adatvédelmi hivatallal egyetértésben, az EU 29. cikk szerinti munkacsoportjának kérésére, és az Európai Parlament álláspontjával összhangban hozták meg;

5.   megjegyzi, hogy a Tanács csak mintegy két évvel azután fogadta el a tárgyalási irányelveket, hogy a SWIFT bejelentette az adattovábbítással kapcsolatos változásokat;

6.   aggodalmát fejezi ki amiatt, hogy az intézmények jogi szolgálatai eltérő véleményen vannak a javasolt megállapodás számára kiválasztott jogalappal kapcsolatban, és utal arra, hogy a Tanács jogi szolgálata szerint a kérdés a közösségi hatáskörbe tartozik;

7.   úgy véli, hogy amennyiben mindenképpen szükség van egy nemzetközi megállapodásra, akkor annak legalább az alábbiakat biztosítania kell:

8.   felszólítja a Tanácsot és a Bizottságot, hogy tisztázzák az Egyesült államok Pénzügyminisztériumától érkező kérések fogadásával megbízott "közjogi hatóság" pontos szerepét, különösen figyelembe véve az e "hatóságra" ruházott hatáskörök természetét és ezen jogkörök érvényesítésének módját;

9.   kéri, hogy a Tanács és a Bizottság erősítse meg, hogy az adatcsomagok és nagyobb adatállományok, mint például az egységes európai fizetési térséggel kapcsolatos tranzakciókra vonatkozó adatcsomagok és adatállományok, nem tartoznak majd az Egyesült Államok pénzügyminisztériuma által kérhető és a számára átadható adatok közé;

10.   hangsúlyozza, hogy a SWIFT kulcsfontosságú infrastruktúra Európa fizetési rendszereinek és értékpapírpiacainak rugalmasságának biztosításában, és nem szabad azt tisztességtelen módon hátrányba hozni a fizetési üzenetek terén versengő szolgáltatókkal szemben;

11.   hangsúlyozza a jogbiztonság és a mentesség fontosságát a javasolt EU-USA megállapodáshoz hasonló rendelkezések keretében történő adatátadás által érintett állampolgárok és magánszervezetek számára;

12.   megjegyzi, hogy hasznos lenne, ha a Bizottság értékelné a terrorizmus finanszírozásának felderítésére irányuló európai program létrehozásának szükségességét;

13.   kéri, hogy a Bizottság és az Elnökség biztosítsa, hogy az Európai Parlament és valamennyi nemzeti parlament kapjon teljes körű hozzáférést a tárgyalásokkal kapcsolatos dokumentumokhoz és irányelvekhez;

14.   utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Tanácsnak, a Bizottságnak, az Európai Központi Banknak, a tagállamok és tagjelölt országok kormányainak és parlamentjeinek, az Amerikai Egyesült Államok kormányának, valamint a Kongresszus két házának.

(1) HL L 281., 1995.11.23., 31. o. (2) HL L 8., 2001.1.12., 1. o. (3) HL L 309., 2005.11.25., 15. o. (4) HL L 345., 2006.12.8., 1. o. (5) HL L 181., 2003.7.19., 34. o. (6) A 13224. sz. elnöki rendeletet Bush elnök adta ki 2001. szeptember 23-án a nemzetközi rendkívüli állapotról szóló törvénynek megfelelően, 50 U.S.C. §§ 1701-1706. Az elnök rendelettel a pénzügyminiszterre ruházta hatásköreit. A Pénzügyminisztérium a 13224. sz. elnöki rendeletnek és végrehajtási rendelkezéseinek megfelelően kiadta a SWIFT-re vonatkozó adatbekérést. (7) Az EU-ból származó személyes adatoknak az Egyesült Államok Pénzügyminisztériuma általi, terrorizmusellenes célokat szolgáló feldolgozása ‐ "SWIFT" (HL C 166., 2007.7.20., 18. o.). (8) 2007. február 14-i állásfoglalás a SWIFT-ről, a légiutasok adatairól (PNR) szóló megállapodásról, és az ezekkel kapcsolatos transzatlanti párbeszédről (HL C 287. E, 2007.11.29., 349.o.); 2006. július 6-i állásfoglalás a SWIFT-rendszerből származó banki átutalásokkal kapcsolatos adatoknak az Egyesült Államok titkosszolgálatai által történt megszerzéséről (HL C 303. E, 2006.12.13., 843. o.). (9) Nevezetesen az Emberi Jogok Európai Egyezménye, különösen annak 5. 6., 7. és 8. cikke, az Alapjogi Charta, különösen annak 7., 8., 47., 48., és 49. cikke, az Európa Tanácsnak az egyének személyes adatainak gépi feldolgozása során való védelméről szóló 108. egyezménye, a 95/46/EK irányelv és a 45/2001/EK rendelet. (10) HL L 164., 2002.6.22., 3. o.

Az Európai Parlament 2009. szeptember 17-i állásfoglalása az egyrészről az Európai Közösségek és tagállamaik, másrészről a Tadzsik Köztársaság közötti partnerségi és együttműködési megállapodás megkötéséről

P7_TA(2009)0017 B7-0025/2009

Az Európai Parlament,

–   tekintettel korábbi, Közép-Ázsiáról szóló állásfoglalásaira, különösen a Türkmenisztánról, beleértve Közép-Ázsiát is, szóló, 2003. október 23-i(1), a közép-ázsiai EU stratégiáról szóló, 2008. február 20-i(2), valamint az Európai Unió megállapodásaiban foglalt emberi jogi és demokráciazáradékról szóló, 2006. február 14-i állásfoglalására(3),

–   tekintettel az egyrészről az Európai Közösségek és tagállamai, másrészről a Tadzsik Köztársaság közötti partnerségi és együttműködési megállapodáshoz csatolt, a Bolgár Köztársaság és Románia Európai Unióhoz történő csatlakozásának figyelembevétele céljából készült jegyzőkönyv megkötéséről szóló, tanácsi és bizottsági határozatra irányuló javaslatról szóló, 2008. szeptember 2-i jogalkotási állásfoglalására(4),

–   tekintettel az EU és Üzbegisztán, Kirgizisztán és Kazahsztán között megkötött partnerségi és együttműködési megállapodásokra (PEM-ek), amelyek mindegyike 1999 óta van hatályban,

–   tekintettel az e megállapodásokban rögzített emberi jogi záradékokra,

–   tekintettel az EU-Tadzsikisztán kapcsolatok jelenlegi kereteire, az EU és a volt Szovjetunió közötti kereskedelmi és együttműködési megállapodásra, amelynek helyébe egy PEM lép, mihelyt azt valamennyi EU tagállam és Tadzsikisztán is ratifikálta, és a Parlament is megadta a hozzájárulását,

–   tekintettel a Tadzsikisztánnal létrejövő PEM-nek mind a 27 EU tagállam és Tadzsikisztán általi ratifikálására,

–   tekintettel az egyrészről az Európai Közösség és az Európai Szén- és Acélközösség, másrészről a Tadzsik Köztársaság közötti, a kereskedelemről és a kereskedelemmel kapcsolatos ügyekről szóló, 2004. október 11-én aláírt, és 2005. május óta hatályban lévő ideiglenes megállapodásra(5),

–   tekintettel a 2007. június 21-22-i Európai Tanács által elfogadott, a Közép-Ázsiával való új partnerségre vonatkozó EU stratégiára,

–   tekintettel a közép-ázsiai EU stratégia végrehajtásáról a Tanács és a Bizottság által, az Európai Tanács részére készített, 2008. júniusi közös haladási jelentésre és annak értékelésére, miszerint a stratégia végrehajtása megfelelően zajlik,

–   tekintettel a 2007. március. 8-9-i Európai Tanács által elfogadott, az európai energiapolitikára vonatkozó cselekvési tervre (2007–2013),

–   tekintettel "Az energiára vonatkozó közös európai külpolitika felé" című, 2007. szeptember 26-i állásfoglalására(6),

–   tekintettel az EU és Tadzsikisztán közötti hivatalos emberi jogi párbeszéd 2008. októberben tartott első ülésére, valamint az ülés ajánlásainak listájára, amelyeket az elvárás szerint megfelelően figyelembe kell venni a folyamatban lévő jogi reformok során,

–   tekintettel a civil társadalom részvételével, 2009. július 10-11-én, Dusanbéban tartott első EU-Tadzsikisztán emberi jogi szemináriumra, valamint a 2009. szeptember 23-án, Dusanbéban tartandó emberi jogi párbeszédre,

–   tekintettel a Dusanbéban, 2008. októberben tartott, az EU által szponzorált kábítószerügyi nemzetközi konferenciára,

–   tekintettel a Külügyi Bizottság és Emomali Rahmon tadzsik elnök közötti, 2009. február 10-i eszmecserére,

–   tekintettel az Európai Parlament és a tadzsikisztáni Madzsliszi 2009. április 6-8. között, Dusanbéban tartott negyedik parlamentközi ülésére,

–   tekintettel a parlament 2009. szeptember 17-i álláspontjára(7) a tadzsikisztáni PCA-ra vonatkozóan,

–   tekintettel eljárási szabályzata 110. cikkének (2) bekezdésére,

A.   mivel Közép-Ázsia országai, köztük Tadzsikisztán is, Európa és Ázsia kulcsfontosságú metszéspontjában fekszenek, valamint történelmileg és hagyományosan fontos találkozási és átjárási pontot jelentenek a két földrész között,

B.   mivel az EU jelentősen érdekelt a régióbeli biztonságban és stabilitásban, a demokratikus intézmények fejlődésében és megszilárdulásában, valamint az emberi jogok és a jogállamiság tiszteletben tartásában, különösen mivel a közép-ázsiai stratégiai, politikai és gazdasági fejlemények és a növekvő transzregionális kihívások az EU érdekeire is közvetlen vagy közvetett hatást gyakorolnak,

C.   mivel az új közép-ázsiai EU stratégia célja a politikai párbeszéd javítása és a kapcsolatok megerősítése Európa és közép-ázsiai partnerei között, összhangban az EU alapját képező értékekkel,

D.   mivel az Afganisztánnal több, mint 1300 km hosszú közös határral rendelkező Tadzsikisztán regionális főszereplő az afganisztáni frontvonalon azon uniós és egyéb nemzetközi erőfeszítések terén, amelyek a kábítószer-kereskedelem, a szélsőségesség és a regionális biztonságot veszélyeztető fenyegetések elleni küzdelemre irányulnak,

E.   mivel a Tádzsikisztánnal kapcsolatos EU politikai célkitűzések elsősorban a szegénység csökkentése, a jó kormányzás és a reformok támogatására, valamint regionális szinten a kábítószer-kereskedelem és a szervezett bűnözés elleni hatékonyabb küzdelem támogatására irányulnak, és mivel az EU segítséget nyújt ehhez, különösen a határrendészet támogatása révén, a közép-ázsiai határrendészeti és kábítószer cselekvési programjainak keretében,

F.   mivel a Tadzsikisztánnal létrejövő PEM rendelkezik a visszafogadásra és az illegális bevándorlás ellenőrzésére vonatkozó kötelezettségvállalásokról és együttműködésről; mivel külön megállapodást kellene kötni ezen együttműködés részleteinek megállapításáról,

G.   mivel az 1997-ben véget ért polgárháború elpusztította az infrastruktúrát és az intézményeket, és tönkretette Tadzsikisztán gazdaságát is, a volt szovjet tagköztársaságok közül a legszegényebbé téve az országot; mivel ugyan az elmúlt években Tadzsikisztán egy erős fellendülés időszakát élte meg, a lakosság közel 60%-a még mindig elképesztő szegénységben él, és a szegényebb területeken az egészségügy és az oktatás továbbra sem elérhető; mivel a tadzsikok nagymértékben rászorulnak a migráns munkavállalók által hazautalt pénzekre, de mivel ezt a jövedelmet a régióbeli gazdasági válság súlyosan veszélyezteti, ezért rendkívül fontos Tadzsikisztánnak segíteni a fenntartható és egészséges gazdasági rendszer kiépítésében,

H.   mivel Tadzsikisztán rendelkezik a legmagasabb születési aránnyal Közép-Ázsiában, és a 7,3 milliós népesség csaknem 40%-át 15 év alatti fiatalok teszik ki; mivel az ország jövője szempontjából kulcsfontosságú egy jól működő oktatási rendszer kialakítása,

I.   mivel Tadzsikisztán fő gazdasági húzóereje a gyapottermesztés és az alumíniumipar, de mivel e termékek ára esik a nemzetközi piacon; mivel Tadzsikisztán nem rendelkezik olajjal, és csak kevés földgáza van, és jelentős vízenergia-tartalékai ellenére súlyos energiahiányokkal küzd,

J.   mivel az intézményi, jogi és pénzügyi környezet nem kedvez a tadzsik vállalkozások fejlődésének, és azt jelentősen ösztönözni kell,

K.   mivel Tadzsikisztán külföldi segélyekre és humanitárius segítségre szorul, és mivel a munkavállalók közel fele külföldön, főleg Oroszországban dolgozik, otthon maradt családjukat hazautalt pénzekkel támogatva,

L.   mivel a Szovjetunió felbomlása a hagyományos gazdasági kapcsolatok és regionális piacok felbomlásával járt, ami hozzájárul a jelenlegi gazdasági pangáshoz; mivel az EU-nak minden erőfeszítést meg kellene tennie azért, hogy újraépítse a bizalmat a régió országai között, és ezáltal elősegítse a regionális együttműködés helyreállását,

M.   mivel amellett, hogy támogatást kap a fejlesztési együttműködési eszköz keretében, Tadzsikisztán részt vesz számos folyamatban lévő regionális programban is,

N.   mivel Rahmon elnök – miközben látszólag élvezi a nyilvánosság támogatását – módszeresen elnyomott minden szembenállást, és ténylegesen megszüntette a hatalommegosztást, amelyet az 1997-es békeszerződés volt hivatott garantálni,

O.   mivel az EBESZ/ODIHR (az EBESZ Demokratikus Intézmények és Emberi Jogok Hivatala) végleges választási megfigyelői jelentése megállapította a valódi választás és az érdemi pluralizmus hiányát a 2006-os elnökválasztásokon,

P.   mivel széles körben elismert tény, hogy a korrupció minden szinten áthatóan jelen van, és mivel a kapott nemzetközi adománypénzek nagy részét nem a megfelelő célokra fordítják,

Q.   mivel a polgári társadalom még mindig születőfélben van, valódi fejlődését a kormány gyakran hátráltatta, és még hosszú utat kell megtennie, mielőtt betölthetné szerepét az emberi fejlődés elősegítésében; mivel vallási csoportok bizonyos tevékenységeit korlátozta a Vallási Ügyek Állami Bizottsága általi nyilvántartásba vételi követelmény, valamint a lelkiismereti szabadságról és a vallási gyülekezetekről szóló, nemrég elfogadott törvényben foglalt egyéb megszorító intézkedések,

1.   üdvözli, hogy Tadzsikisztán egyértelművé tette, hogy elkötelezett az EU-val való együttműködés iránt, hogy szándékában áll javítani az EU-val folytatott kereskedelem szintjét és előmozdítani az oktatási kapcsolatokat, továbbá hogy konkrét intézkedéseket fog végrehajtani olyan kulcsterületeken, mint a szociális jólét, az egészségügy, az oktatás, a korrupció felszámolása és az emberi jogok javítása annak érdekében, hogy bizonyítsa, komolyan veszi e kötelezettségvállalásokat;

2.   tudatában van a tadzsik kormány által érzett mély csalódottságnak amiatt, hogy még nem került sor a PEM megkötésére, különös tekintettel az EU azon álláspontjára, hogy mivel a politikai, gazdasági, társadalmi és egyéb feltételek erősen eltérnek a közép-ázsiai államok között, az EU-nak feltétlenül differenciálnia kell politikáit ennek megfelelően; következésképpen kinyilvánítja szándékát a megállapodáshoz való hozzájárulásra, és várakozással néz a PEM mielőbbi megkötése elébe;

3.   a megállapodás megkötéséhez való hozzájárulását úgy tekinti, mint a Tadzsikisztán iránti elköteleződésre való hajlandóság és Tadzsikisztán arra történő ösztönzésének kinyilvánítását, hogy tegyen meg minden szükséges lépést az elengedhetetlen reformok irányába; felhívja azonban Tádzsikisztán figyelmét mindenek felett az emberi jogi/felfüggesztési záradék támasztotta kondicionalitásra;

4.   nézete szerint a PEM teljes körű megvalósításának és a kétoldalú kapcsolatok fejlesztésének a kulcsfontosságú területeken elért haladás pontos és időszerű értékelésén kell alapulnia, és ezzel összefüggésben sürgeti a Bizottságot, hogy határozzon meg egyértelmű kritérium- és feltételrendszert;

Gazdasági helyzet

5.   tudomásul veszi a Tadzsikisztán előtt álló komoly gazdasági nehézségeket, törékeny közlekedési és energetikai infrastruktúráját, és komolyan aggódik amiatt, hogy a gazdasági válság és a mezőgazdasági szektor hiányosságainak hatására másfél millió ember került az élelmiszerellátást illetően bizonytalan helyzetbe;

6.   sürgeti a tadzsik kormányt, hogy foglalkozzon a problémának a kínálati oldalon jelentkező gyökerével, és vizsgálja felül az olyan, túlzottan ambiciózus projektekre vonatkozó politikáját, amelyek semmit nem tesznek az emberek alapvető és azonnali szükségleteinek kielégítése érdekében; ugyanakkor felhívja a kormányt, hogy erősítse meg a regionális piacokat és javítsa a helyi termelést, valamint sürgősen hajtson végre élelmiszer-utánpótlási és munkahelyteremtő programokat;

7.   felhívja a tádzsik kormányt, hogy sürgősen foglalkozzon az oktatás és az egészségügy katasztrofális helyzetével, amely azzal fenyeget, hogy a szociális problémák újabb hullámát indítja el a jövőbeli generációk számára, és aláássa az ország jövőjét;

8.   megjegyzi továbbá, hogy a krónikus szegénység segít szítani a kábítószer-kereskedelmet is, egyes jelentések állítása szerint az ország gazdasági tevékenységének 30-50%-a kábítószer-kereskedelemhez kapcsolódik;

9.   sürgeti Tadzsikisztánt, hogy használja ki óriási potenciálját a vízenergia-előállítás terén, ésszerű és demokratikus módon, figyelembe véve az alsó folyamszakasz mentén lévő, hagyományosan biztonságos szezonális vízellátásra támaszkodó országok érdekeit is; e tekintetben sürgeti a Bizottságot, hogy tegyen meg minden erőfeszítést olyan közös projektek kidolgozásának elősegítése érdekében, amelyekben valamennyi potenciálisan érintett regionális szereplő részt vesz, és amelyek összhangban vannak az EU követelményekkel;

10.   sürgeti Tadzsikisztánt, hogy szerkezeti átalakítások bevezetésével javítsa a befektetési légkört a külföldi vállalatok számára;

11.   sürgeti Tádzsikisztánt, hogy maradéktalanul hajtsa végre a szükséges gazdasági reformokat, különös tekintettel a mezőgazdasági reformok bevezetésének szükségességére annak érdekében, hogy a gazdálkodók képessé váljanak megszabadulni az adósságtól, valamint áttérni a monokultúrás gyapottermesztésről alternatív mezőgazdálkodási formákra;

A politikai helyzet

12.   elismeri, hogy Tadzsikisztán viszonylag stabil ország, ahol mindezidáig semmi nem utal sem külső fenyegetésre, sem jól szervezett helyi lázadásra; megjegyzi azonban, hogy vannak jelek repedésekre a rezsimben (például 2008-ban erőszakos cselekmények és tüntetések a Badaksán autonóm hegyi térségben, és egy közelmúltbeli biztonsági művelet a keleti Taavildara kerületben, kormányerők és egykori fegyveres ellenzéki csoportok és külföldi katonák részvétel), amelyek kérdéseket vetettek fel azt illetően, hogy az elnök kézben tartja-e a hatalmat; hasonlóképpen felhívja a figyelmet arra, hogy a tartós szegénység, a zabolátlan korrupció és az egyre autoriterebb kormányzat növelheti a jövőbeli politikai, gazdasági és társadalmi instabilitás kockázatát;

13.   emlékezteti Tadzsikisztánt a millenniumi fejlesztési célokra és az e területen történő haladás elérésére irányuló komoly erőfeszítésekhez nyújtott EU támogatásra;

14.   felhívja a figyelmet a parlamenti struktúrára Tadzsikisztánban, amelyet az elnökpárti Demokratikus Néppárt ural; helyteleníti, hogy az ellenzéki pártok oldalvonalra szorultak, a potenciális riválisokat pedig bebörtönözték vagy száműzték; az elnök által 2010-re ígért választásokra tekintettel felhívja a tadzsik kormányt, hogy tegyen eleget a demokratizációt illetően tett kötelezettségvállalásának azáltal, hogy lehetővé teszi egy valódi többpárti politikai rendszer kialakulását, és felülvizsgálja a választójogi törvényt (pl. rendelkezik semleges megfigyelőkről, a jelöltek regisztrációs díjának eltörléséről, valamint több átláthatóságról a szavazatszámlálás, tabulálás és a szavazási eredmények nyilvánosságra hozatala során);

15.   bírálja a nem kormányzati szervezetekre előírt korlátozásokat, valamint a befolyásos és érzékelhető civil társadalmi tevékenység hiányát Tadzsikisztánban, mivel ez a hiány alááshatja a jövőbeli demokratikus fejlődést, továbbá megismétli a jelentős reformok és az emberi jogok tiszteletben tartásának szükségességét a társadalom minden szegmensében;

16.   megjegyzi, hogy széles körben elismert tény: a korrupció Tadzsikisztán egyik legfőbb problémája, részben a jogi kultúra hiánya és amiatt, hogy az ország képtelen köztisztviselőit megfelelően megfizetni; bizonyítékot szeretne látni arra, hogy a korrupcióról szóló törvény, a Korrupcióellenes Ügynökség és a 2008–2012-re szóló ambiciózus korrupcióellenes stratégia, amelyek már működnek, többet jelentenek puszta kirakati bábuknál;

17.   felhívja Tádzsikisztánt, hogy a gazdasági szektorban vezesse be a teljes átláthatóság politikáját, beleértve az állami tulajdonban lévő (mind on-shore, mind off-shore) vállalatoktól - mint például a Talco tadzsik alumíniumipari vállalattól és a Barqi Todzsik energiaszolgáltató társaságtól - származó összes bevétel nyilvános elszámolását, valamint átláthatóságot a gyapotágazat finanszírozása terén;

Regionális kérdések

18.   hangsúlyozza Tadzsikisztán földrajzi szomszédsági szerepét Afganisztán vonatkozásában, valamint a kábítószer, a terrorizmus és a szélsőségesség egymással összefüggő kérdéseit, és utal Tadzsikisztán potenciális lehetőségére egy modern, működőképes állam létrehozására, amely képes volna tűzfalat képezni az Afganisztánból és a térségből kiinduló szélsőségességgel szemben; hangsúlyozza a Tadzsikisztánnal való további együttműködés fontosságát, elősegítvén, hogy stabil, jól funkcionáló államként működhessen; rámutat arra, hogy a terrorizmus elleni küzdelmet nem szabad ürügyként felhasználni az ellenzéki erők elnyomására vagy megfélemlítésére, és azt az emberi jogok és a polgári szabadságok maradéktalan tiszteletben tartása mellett kell folytatni;

19.   megjegyzi, hogy az energia és a víz kulcsfontosságú kérdések a lakosság biztonsága és a Közép-Ázsián belüli államközi kapcsolatok szempontjából; felhívja a figyelmet különösen a Tadzsikisztán és Üzbegisztán közötti energiaügyi vitára (amelyre példaként szolgált többek között a határ Üzbegisztán általi, ideiglenes, de előzetes bejelentés nélküli lezárása, a gázellátás szüneteltetése és az árak megkétszerezése), valamint az Üzbegisztán és Kirgizisztán közötti vízügyi vitákra; ezzel összefüggésben sürgős, az egész régióra kiterjedő konzultációkra hív fel az energiaforrások ésszerű felhasználásáról;

Emberi jogok

20.   komolyan aggódik a tadzsikisztáni emberi jogi visszaélések miatt, amelyeket gyakorlatilag büntetlen követnek el, és amelyek különféle formákat öltenek, beleértve a következőket: a bíróságokra és bírákra a kormány és bűnhálózatok által egyaránt gyakorolt nyomás, a sajtóra nehezedő nyomás, a nők jogainak széles körű megsértése, gyermekmunka és a diákok, köztük fiatalkorúak, gyapotszüreten való kizsákmányolása, a munkavállalók az USA-székhelyű Freedom House által "pénzügyi szolgaság"-ként jellemzett helyzete, a megdöbbentő fogvatartási körülmények, beleértve a kínzást és a rossz bánásmód egyéb formáit is, valamint az emberkereskedelem;

21.   ennek kapcsán üdvözli az EU és Tadzsikisztán közötti, hivatalos és eredményorientált emberi jogi párbeszéd megindulását; az e téren teendő haladást döntő fontosságúnak tartja a kétoldalú kapcsolatok fejlesztéséhez; hangsúlyozza a Tadzsikisztánban működő nem kormányzati szervezetek hivatalos és érdemi bevonásának fontosságát egy ilyen párbeszédbe;

22.   helyteleníti a nem kormányzati szervezetekről szóló, egy orosz törvény mintájára készült új törvényt, amely terhes (újra) nyilvántartásba vételi követelményeket vezetett be;

23.   hangsúlyozza, hogy ugyan a tadzsik jog garantálja a szólás- és sajtószabadságot, a hatóságok a kormányzati politikákkal egyet nem értő személyeket gyakran megfélemlítik, és elrettentik őket a szabad vagy kritikus véleménynyilvánítástól; bírálja továbbá azon tényt, hogy a független média is különböző típusú megfélemlítés és ellenőrzés alá van vetve, ami öncenzúra gyakorlására kényszeríti őket;

24.   aggódik amiatt is, hogy a vallásszabadság hanyatlóban van, és hogy az elnök által 2009. március 25-én aláírt, új vallásügyi törvény számos vallási gyakorlatot betilt, és számos vallási közösséget törvényen kívül helyezhet, illegalitásba taszítva őket;

25.   hangsúlyozza, hogy a nők elleni megkülönböztetés és erőszak továbbra is széles körű probléma; felhívja a Bizottságot, hogy indítson ad hoc programokat a nők esélyeinek javítása érdekében, és sürgeti a tadzsik hatóságokat, hogy tegyenek meg minden erőfeszítést a nők jogai megsértésének megszüntetése és az igazságszolgáltatás nők számára való elérhetővé tételének megkönnyítése érdekében;

26.   aggodalommal utal a nemzeti hagyományok és szokások megtartásáról szóló, 2007-es törvényre is, amely korlátozásokat ír elő a tadzsikok öltözködésének és hagyományos eseményeik megünnepelésének módját illetően;

27.   helyteleníti a kínzás elterjedt használatát, rámutat arra, hogy a kínzás meghatározása továbbra sem kielégítő a tadzsik jogban; és újból felhív a kínzás, valamint más kegyetlen, embertelen vagy megalázó bánásmód vagy büntetés elleni ENSZ egyezmény betartásának biztosításához szükséges valamennyi intézkedés elfogadására, különösen azon tisztviselők bíróság elé állítása révén, akiket felelősség terhel megalázó vagy rossz bánásmód miatt, továbbá a fogvatartási helyek ellenőrzéséről rendelkező fakultatív jegyzőkönyv (OPCAT) ratifikálására; felhív továbbá a halálbüntetés teljes mértékű eltörlésére;

28.   megjegyzi, hogy a tadzsik parlament jogi ügyekért és emberi jogokért felelős bizottságának volna a feladata, hogy ellenőrizze a jogszabályok emberi jogi rendelkezéseknek való megfelelését, de ez a bizottság nem volt nagyon hatékony;

29.   üdvözli az ombudsman közelmúltbeli kinevezését, és felhívja a tadzsik kormányt, hogy biztosítsa az ombudsman teljes függetlenségét;

A nemzetközi közösség

30.   sürgeti a nemzetközi donorokat, hogy tegyenek meg minden lehetséges lépést egy életképes és dinamikus civil társadalom létrejöttének bátorítása és támogatása érdekében, és bátorítsák a független sajtót, hogy tudósítson az állami korrupcióval és a nemzetközi pénzek útjával kapcsolatos kérdéskörről;

31.   felhívja a Bizottságot, hogy biztosítsa - a Tanács elnökségével együttműködésben - a demokrácia és az emberi jogok teljes mértékű figyelembe vételét a Tadzsikisztánnal folytatott párbeszédének minden szintjén, és azt, hogy az Európai Unió megadja Tadzsikisztánnak az általa kért minden támogatást e területeken;

32.   hangsúlyozza hogy az átláthatóság és ellenőrizhetőség feltételéhez kötve még további, közvetlenül a helyi hatóságokhoz és civil társadalomhoz juttatott segélyekre van szükség;

33.   kéri a Bizottságot, hogy rendszeresen jelentse a demokrácia és emberi jogok ügyében történt fejleményeket, és teljes mértékben tájékoztassa a Parlament Külügyi Bizottságát a politikai párbeszéd keretében tett előrelépésről; kéri a Tanácsot, hogy vonja be ez utóbbit a Tádzsikisztánnal folytatott emberi jogi párbeszédbe;

34.   sürgeti a Bizottságot, hogy mihamarabb kezdjen tárgyalásokat a tádzsik kormánnyal a partnerségi és együttműködési megállapodás végrehajtási rendelkezéseinek véglegesítése érdekében, többek között a visszafogadás és az illegális migráció visszaszorítására vonatkozó rendelkezéseket illetően;

35.   mivel Tádzsikisztán tranzitország szerepét tölti be a szomszédos Afganisztánból Oroszországba és Nyugat-Európába érkező kábítószerek tekintetében, sürgeti az EU-t, hogy – különös tekintettel a tádzsik kábítószer-ellenes ügynökség finanszírozására – tovább erősítse az e tevékenységek ellen irányuló támogatását Tádzsikisztánban, anélkül, hogy akadályozná a határokon átnyúló kereskedelmet, amely elengedhetetlen a határmenti régiók gazdasági fejlődése szempontjából;

36.   felhívja a figyelmet a Tádzsikisztánban fel nem robbant kazettás bombákra, és sürgeti az eltávolításukra szolgáló források növelését;

o
o   o

37.   utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Tanácsnak, a Bizottságnak, a tagállamok kormányainak és parlamentjeinek, valamint a Tádzsik Köztársaság kormányának.

(1) HL C 82. E, 2004.4.1., 639. o. (2) HL C 184. E, 2009.8.6., 49. o. (3) HL C 290. E, 2006.11.29., 107. o. (4) Elfogadott szövegek, P6_TA(2008)0375. (5) HL L 340., 2004.11.16., 2. o. (6) HL C 219. E, 2008.8.28., 206. o. (7) Elfogadott szövegek, P7_TA(2009)0018.

Az Európai Parlament 2009. szeptember 17-i jogalkotási állásfoglalása az egyrészről az Európai Közösségek és tagállamaik, másrészről a Tadzsik Köztársaság között partnerséget létrehozó, partnerségi és együttműködési megállapodás megkötéséről szóló tanácsi és bizottsági határozatra irányuló javaslatról (12475/2004 – 11803/2004 – C6-0118/2005 – 2004/0176(AVC))

P7_TA(2009)0018 A7-0007/2009

(Hozzájárulási eljárás)

Az Európai Parlament,

–   tekintettel a tanácsi és bizottsági határozatra irányuló javaslatra (COM(2004)0521),

–   tekintettel az egyrészről az Európai Közösségek és tagállamaik, másrészről a Tadzsik Köztársaság közötti partnerségi és együttműködési megállapodás-tervezetre (12475/2004 és 11803/2004),

–   tekintettel az EK-Szerződés 300. cikke (3) bekezdésének második albekezdése, valamint 44. cikkének (2) bekezdése, 47. cikke (2) bekezdésének utolsó mondata, 55. cikke, 57. cikkének (2) bekezdése, 63. cikke első bekezdésének 3. pontja, továbbá 71. cikke, 80. cikkének (2) bekezdése, 93., 94., 133. és 181a. cikke értelmében a Tanács által benyújtott, hozzájárulásra irányuló kérelemre (C6-0118/2005),

–   tekintettel az Euratom-Szerződés 101. cikkére,

–   tekintettel eljárási szabályzata 81. cikkére és 90. cikkének (8) bekezdésére,

–   tekintettel a Külügyi Bizottság ajánlására (A7-0007/2009),

1.   hozzájárul a megállapodás megkötéséhez;

2.   utasítja elnökét, hogy továbbítsa álláspontját a Tanácsnak, a Bizottságnak, valamint a tagállamok és a Tadzsik Köztársaság kormányának és parlamentjének.

Az Európai Parlament 2009. szeptember 17-i állásfoglalása a kiskorúakat a nyilvános információk káros hatásaitól védő litván törvényről

P7_TA(2009)0019 RC-B7-0026/2009

Az Európai Parlament,

–   tekintettel a nemzetközi és európai emberi jogi kötelezettségekre, különösen az emberi jogokról szóló ENSZ-egyezményekben és az emberi jogok és alapvető szabadságjogok védelméről szóló 1950. november 4-i európai egyezményben foglalt kötelezettségekre, valamint az ENSZ 1989. november 20-i gyermekjogi egyezményére,

–   tekintettel az Európai Unió emberi jogokkal kapcsolatos előírásaira, különös tekintettel az EU-Szerződés 6. cikkére és az EK-Szerződés 13. cikkére, valamint az Európai Unió Alapjogi Chartájára,

–   tekintettel az EK-Szerződés 13. cikkének (1) bekezdésére, amely kimondja, hogy: "e szerződés egyéb rendelkezéseinek sérelme nélkül és a szerződés által a Közösségre átruházott hatáskörök keretén belül a Tanács, a Bizottság javaslata alapján és az Európai Parlamenttel folytatott konzultációt követően, egyhangúlag megfelelő intézkedéseket tehet a nemen, faji vagy etnikai származáson, valláson vagy meggyőződésen, fogyatékosságon, koron vagy szexuális irányultságon alapuló megkülönböztetés leküzdésére",

–   tekintettel a 2000/43/EK(1) és a 2000/78/EK(2) tanácsi irányelvre, amelyek megtiltanak minden közvetlen és közvetett, faji vagy etnikai származáson, valláson vagy meggyőződésen, fogyatékosságon, életkoron vagy szexuális irányultságon alapuló megkülönböztetést, valamint a személyek közötti, vallásra vagy meggyőződésre, fogyatékosságra, életkorra vagy szexuális irányultságra való tekintet nélküli egyenlő bánásmód elvének alkalmazásáról szóló 2008. július 2-i tanácsi irányelvre irányuló javaslatra (COM(2008)0426), továbbá tekintettel a az Európai Unió alapjogi chartája 21. cikkére, amely megtilt minden megkülönböztetést, így "különösen a nem, faj, szín, etnikai vagy társadalmi származás, genetikai tulajdonság, nyelv, vallás vagy meggyőződés, politikai vagy más vélemény, nemzeti kisebbséghez tartozás, vagyoni helyzet, születés, fogyatékosság, életkor vagy szexuális irányultság alapján történő megkülönböztetést",

–   tekintettel eljárási szabályzata 115. cikkének (5) bekezdésére,

A.   mivel az EU az emberi jogokon, az alapvető szabadságjogokon, a demokrácián, a jogállamiságon, az egyenlőségen és a hátrányos megkülönböztetés tilalmán alapuló értékközösség, és ezen cél elérése érdekében a szexuális irányultságon alapuló megkülönböztetés elleni küzdelmet is magában foglaló irányelveket javasoltak és fogadtak el,

B.   mivel a szexuális irányultság a magánélethez való jog körébe tartozik, amelyet nemzetközi, európai és nemzeti emberi jogi szabályok garantálnak, míg az egyenlőséget és a hátrányos megkülönböztetés tilalmát a hatóságoknak kell biztosítaniuk; a média, a nem kormányzati szervezetek és a magánszemélyek számára pedig biztosítani kell a szólásszabadságot,

C.   mivel a litván parlament 2009. július 14-én elfogadta a 2010. március 1-jén hatályba lépő, a kiskorúakat a nyilvános információk káros hatásaitól védő törvény módosításait, amely értelmében tilos lesz "a homoszexuális és biszexuális kapcsolatokra buzdító nyilvános információkat közvetlenül kiskorúaknak terjeszteni", mivel ezek "káros hatást gyakorolnak a kiskorúak fejlődésére",

D.   mivel a törvény megfogalmazása – különösen a 4. cikké – homályos és jogilag pontatlan, amely ellentmondásos értelmezéshez vezethet,

E.   mivel a Litván Köztársaság elnöki vétó elutasítását követően a törvénytervezetet a litván hatóságok jelenleg is vizsgálják,

F.   mivel nem világos, hogy ez a törvény milyen típusú anyagokra vonatkozna, és hogy annak hatálya kiterjed-e a könyvekre, a művészetre, a sajtóra, a reklámra, a zenére és az olyan nyilvános rendezvényekre, mint a színház, a kiállítások vagy a demonstrációk,

G.   mivel az EU svéd elnöksége megtárgyalta a módosított törvényt a litván hatóságokkal, miközben az új Litván Köztársaság elnöke kijelentette, hogy biztosítani fogja, hogy a törvény összhangban legyen az uniós és nemzetközi követelményekkel,

1.   kéri az Európai Unió Alapjogi Ügynökségét, hogy véleményezze a törvényt és az abból eredő jövőbeli módosításokat az európai uniós szerződések és jogszabályok fényében;

2.   megerősíti annak jelentőségét, hogy az EU fellépjen a hátrányos megkülönböztetés valamennyi – különösen a szexuális irányultságon alapuló – formája ellen;

3.   megerősíti az ENSZ 1959. november 20-i gyermekjogi egyezményének preambulumában megfogalmazott elvet, miszerint "a gyermeknek, figyelemmel fizikai és szellemi érettségének hiányára, különös védelemre és gondozásra van szüksége, nevezetesen megfelelő jogi védelemre";

4.   üdvözli Litvánia új köztársasági elnökének nyilatkozatait, valamint a törvény esetleges módosításait értékelő litván munkacsoport létrehozását, és felkéri a Litván Köztársaság elnökét és hatóságokat annak biztosítására, hogy a nemzeti jogszabályok összhangban legyenek a nemzetközi és európai jogban foglalt emberi jogokkal és alapvető szabadságjogokkal;

5.   megjegyzi, hogy a litván parlament által 2009. július 14-én elfogadott, a kiskorúakat a nyilvános információk káros hatásaitól védő törvény még nem hatályos és hatálybalépése előtt felülvizsgálaton kell átesnie;

6.   utasítja illetékes bizottságát, hogy kövesse nyomon az ügyet;

7.   utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Tanácsnak, a Bizottságnak, a tagállamok és a tagjelölt országok kormányának és parlamentjének, a Litván Köztársaság elnökének és parlamentjének, az Alapjogi Ügynökségnek és az Európa Tanácsnak.

(1) HL L 180., 2000.7.19., 22. o. (2) HL L 303., 2000.12.2., 16. o.

Az Európai Parlament 2009. szeptember 17-i állásfoglalása a tejtermelő ágazat válságáról

P7_TA(2009)0020 RC-B7-0047/2009

Az Európai Parlament,

–   tekintettel az EK-Szerződés 33. cikkére,

–   tekintettel az élelmiszer- és takarmányárak növekedéséről szóló, 2007. október 25-i állásfoglalására(1),

–   tekintettel a KAP "állapotfelméréséről" szóló, 2008. március 12-i állásfoglalására(2),

–   tekintettel az élelmiszeráraknak az EU-ban és a fejlődő országokban tapasztalt növekedéséről szóló, 2008. május 22-i állásfoglalására(3),

–   tekintettel az Európai Unióban működő nagy élelmiszer-áruházak hatalmi visszaéléseinek vizsgálatáról és jogorvoslásáról szóló, 2008. február 19-i nyilatkozatára(4),

–   tekintettel az európai élelmiszerárakról szóló, 2009. március 26-i állásfoglalására(5),

–   tekintettel a közös agrárpolitika kiigazításáról és a 247/2006/EK, a 320/2006/EK, az 1405/2006/EK, az 1234/2007/EK, a 3/2008/EK és a 479/2008/EK rendelet módosításáról, továbbá az 1883/78/EGK, az 1254/89/EGK, a 2247/89/EGK, a 2055/93/EGK, az 1868/94/EK, a 2596/97/EK, az 1182/2005/EK és a 315/2007/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2009. január 19-i 72/2009/EK tanácsi rendeletre(6),

–   tekintettel a Bizottságnak a Tanácshoz intézett, a tejpiac helyzetéről (2009) szóló, 2009. július 22-i közleményére (COM(2009)0385),

–   tekintettel az 1234/2007/EK rendelettől ("az egységes közös piacszervezésről szóló rendelet") a vajra és a sovány tejporra vonatkozó 2009-es és 2010-es intervenciós időszak tekintetében való eltérésről szóló tanácsi rendeletre irányuló javaslatra (COM(2009)0354) és az arról szóló 2009. szeptember 17-i állásfoglalására(7),

–   tekintettel eljárási szabályzata 115. cikkének (5) bekezdésére,

A.   mivel az elmúlt 12 hónapban drámai módon romlott a tejpiaci helyzet, aminek következményeként a tej literenkénti ára az intervenció és az exporttámogatások ellenére is 0,21 EUR alá esett, valamint sok termelő az előállítási költségek alatt értékesíti a tejtermékeket,

B.   mivel sok uniós tejtermelő fennmaradása komoly veszélyben forog, hiszen sokan csak saját megtakarításaik felélése révén tudnak működni, ám ez nyilvánvalóan nem fenntartható, és emiatt a termelők nagyszabású tiltakozásokat tartottak szerte az EU-ban,

C.   mivel a gazdasági világválság következményeként jelentősen visszaesett a tejtermékek iránti kereslet, ugyanakkor éppen ezzel párhuzamosan megnőtt a kínálat, mivel olyan harmadik országok, mint Új-Zéland, Ausztrália, Argentína, Brazília és az Egyesült Államok növelték a termelést,

D.   mivel a 2009. évi uniós költségvetési eljárás során a Parlament prioritásként kezelte egy külön uniós tejalap létrehozását, amely segít az ágazatnak a nehéz kiigazítások során,

E.   mivel a Parlament többször is rámutatott a fogyasztók által a mezőgazdasági termékekért az élelmiszer-áruházakban fizetett árak és a termelői árak közötti különbségre, továbbá sürgette a lehetséges piaci visszaélések alapos kivizsgálását,

F.   mivel a Bizottság számításai szerint a 2006 májusa és 2009 májusa közötti időszakban a fogyasztók által a tejért és sajtért fizetett árak 14%-kal nőttek, ugyanakkor a termelői árak egyes tagállamokban 12 hónap alatt 40%-ot estek,

1.   úgy véli, hogy a tejpiacon uralkodó, folyamatos kritikus helyzet miatt egyaránt szükség van hosszú és rövid távú intézkedésekre, valamint rámutat arra, hogy a Bizottság által eddig tett intézkedések nem elégségesek az ágazat válságának megoldására;

2.   sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy a Bizottság képtelen volt előre felmérni a jelenlegi válság súlyosságát, és nem javasolt már korábban megfelelő intézkedéseket;

3.   felkéri a Bizottságot, hogy sürgősen állapítsa meg, mely intézkedések révén lehet stabilizálni a piacot, valamint a szereplők és a tagállamok bevonásával folytasson mélyreható értékelést a tejágazat jövőjéről az áringadozás elkerülését szolgáló irányítási mechanizmusok megerősítése lehetőségeinek elemzése érdekében;

4.   megállapítja, hogy a tejkvóták 2010-ben történő meg nem emelésének lehetőségére vonatkozóan számos alternatíva áll a tagállamok rendelkezésére; felhívja a Bizottságot, hogy terjesszen elő részletes elemzést az összes olyan tényezőről, köztük a kvótaemelésről, amelyek hatást gyakorolnak a tejtermelőknek fizetett árakra;

5.   felhívja a Bizottságot, hogy érvényesítse a szükséges intézkedéseket annak biztosítása érdekében, hogy a behozott takarmány megfeleljen az uniós gazdálkodók számára előírt feltételeknek, ezzel megakadályozva, hogy az előírásoknak meg nem felelő importált termékek aláássák a fenntartható tejtermelésre irányuló EU erőfeszítéseket;

6.   megerősíti elkötelezettségét egy 600 millió eurós uniós tejalap létrehozása iránt a termelői szervezetek és szövetkezetek támogatása érdekében, valamint a gazdaságoknak nyújtott beruházások, a modernizáció, a diverzifikáció, a területalapú intézkedések, a marketingtevékenységek, valamint a kistermelők és a fiatal termelők támogatására, továbbá emlékeztet arra, hogy a Parlament a 2009. évi költségvetési eljárás során fogalmazott már meg ilyen kérést;

7.   kéri a Bizottságot, hogy javasoljon olyan intézkedéseket, amelyek segítenek a termelőknek termékeik hozzáadott értékének növelésében, továbbá hogy ösztönözze a termelőket magas minőségű tejalapú termékek (sajt, stb.) gyártására, különösen azon területeken, ahol kevés a termelési alternatíva;

8.   felkéri a Bizottságot, hogy haladéktalanul hozzon intézkedéseket a tejtermékek keresletének ösztönzésére, és úgy véli, hogy az iskolatej program alkalmazási körének, termékválasztékának és finanszírozásának kiterjesztése a megvalósítható kezdeményezések jó példája lenne; kéri e tekintetben a Bizottság főigazgatóságainak szorosabb együttműködését;

9.   felkéri a Bizottságot, hogy ösztönözze a szerződéses kapcsolatokat az élelmiszeripari láncon belül, erősítse meg a termelői szervezeteket az ágazat szereplői közötti kapcsolatok kiegyensúlyozása végett, valamint előzze meg a piaci kockázatokat, mindezzel kiegészítve az ágazat szempontjából szükséges egyéb szabályozási eszközöket;

10.   úgy ítéli meg, hogy külön támogatni kell az állandó természeti és földrajzi hátrányokkal járó körülmények között – például hegyvidéki régiókban vagy egyértelmű biogazdálkodási stratégiával – dolgozó tejtermelő gazdák termelését a nem piacorientált környezetvédelmi és kulturális hozzáadott értékük és minőségük miatt;

11.   kéri a Bizottságot, hogy tegyen javaslatokat az uniós tejtermék-piac kínálati és keresleti oldalának kiegyensúlyozása érdekében;

12.   felkéri a Bizottságot, hogy vizsgálja meg a tejtermelők korkedvezményes nyugdíjba vonulásának lehetőségeit, például kvóta-visszavásárlási rendszer létrehozása révén, amely hasonló lenne a borpiac közös szervezése keretében működő kivágási programhoz;

13.   a tejipari ágazat válságának európai kiterjedésére való tekintettel kéri, hogy a Bizottság tegyen eleget feladatának a közös megoldások megtalálása terén, kiküszöbölve a tagállamok közti egyenlőtlenségeket és az állami támogatások miatt kialakuló esetleges piaci torzulásokat;

14.   támogatja a Bizottság azon szándékát, hogy megvizsgálja az intézkedéseket – többek között az előnyös hiteleket és a kölcsönös garanciarendszereket – a mezőgazdasági nyersanyagok piacán az árak ingadozásának mérséklése érdekében;

15.   támogatja, hogy azonnal kezdjék meg a borjak tejporral való táplálását a tejtermékek iránti kereslet növelése érdekében;

16.   emlékeztet arra, hogy a tejtermékek helyettesítői, így a nem tejtermék-alapú sajtok és egyéb nem tejtermék alapú termékek egyértelmű címkézése döntő fontosságú, és annak tartalmaznia kell az alapanyagokra és származási országra vonatkozó leírást; ragaszkodik ahhoz, hogy a tejtermékként jelzett termékeknek állati tejet vagy állati tejterméket kell tartalmazniuk;

17.   annak érdekében, hogy különösen a tejtermelő ágazatban támogassák a gazdálkodókat a jelenlegi válság leküzdésében, felhívja a Bizottságot, hogy az összes termelő mezőgazdasági ágazatnak nyújtott de minimis állami segélykifizetések maximális összegét haladéktalanul növelje 7 500 euróról 15 000 euróra az állami támogatások meghatározott nemzeti határértéke alóli kivételként;

18.   elismeri, hogy az alacsonyabb takarmányárak csökkenthetnék a tejtermelők költségeit;

19.   üdvözli a Bizottság javaslatát, amely 2010. február 28-ig kiterjesztené a vajra és a sovány tejporra vonatkozó intervenciós időszakot, és úgy véli, hogy legalább rövid távon, növelni kell az intervenciós árat; elismeri, hogy ez rendkívüli intézkedés, amire a kivételesen súlyos piaci instabilitás orvoslása érdekében van szükség, de nem jelent hosszú távú megoldást;

20.   kéri a sajttermékek magántárolásának kiterjesztését és az intézkedés hatékonysága érdekében a megfelelő szintű támogatást, valamint azon harmadik országok – pl. az Egyesült Államok – számának növelését, amelyekbe export-visszatérítéssel exportálhatók uniós sajttermékek;

21.   felkéri a Bizottságot annak vizsgálatára, hogy hosszú távon, az export-visszatérítések fokozatos megszüntetését követően, hogyan tarthatók fenn a megfelelő előirányzatok a tejágazatban;

22.   felkéri a Bizottságot, hogy az egyesült államokbeli gyakorlathoz hasonlóan engedélyezze a hitelbiztosítást a mezőgazdasági export tekintetében;

23.   felkéri a Bizottságot az élelmiszer-ellátási láncbeli árak átláthatóságának növelésére, tekintve, hogy sok tagállamban a termelői árak drámai csökkenése ellenére is szembetűnően magasak maradnak az árak;

24.   felkéri a Bizottságot, hogy haladéktalanul nyújtsa be az európai élelmiszerárakról szóló közleményét; emlékeztet arra, hogy a Parlament hosszú ideje kéri a Bizottságot az élelmiszer-ellátási láncban, és különösen a tejágazatban tapasztalható, a piaci helyzettel való lehetséges visszaélések kivizsgálására, és úgy véli, hogy ez a vizsgálat már régóta esedékes;

25.   felhívja a Bizottságot, hogy valósítson meg az egész EU-ra kiterjedő magatartási kódexet a kiskereskedők és a termelők közötti kapcsolatokra vonatkozóan;

26.   úgy véli, hogy szükség van a nyersanyagárak átlátható ellenőrzési rendszerének létrehozására, különös tekintettel a fogyasztók által fizetett árakra;

27.   sajnálattal veszi tudomásul, hogy a Tanács 2009. szeptember 7-én nem tett konkrét javaslatot az európai tejtermelő ágazat valamennyi uniós termelőt kivétel nélkül érintő válságából való gyors kilábalásra;

28.   felhívja a Bizottságot, hogy a közös agrárpolitika nemzeti hatáskörbe vonására irányuló egyes tagállami kísérleteknek határozottan álljon ellen;

29.   ragaszkodik hozzá, hogy a következő hónapokban Bizottság rendszeresen tegyen jelentést a Parlamentnek a tejtermékek piacának helyzetéről;

30.   utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Tanácsnak, a Bizottságnak, valamint a tagállamok kormányainak és parlamentjeinek.

(1) HL C 263. E, 2008.10.16., 621. o. (2) HL C 66. E, 2009.3.20., 9. o. (3) Elfogadott szövegek: P6_TA(2008)0229. (4) HL C 184. E, 2009.8.6., 23. o. (5) Elfogadott szövegek, P6_TA(2009)0191. (6) HL L 30., 2009.1.31., 1. o. (7) Elfogadott szövegek, P7_TA(2009)0014.

Az Európai Parlament 2009. szeptember 17-i állásfoglalása az energiabiztonság külső aspektusairól

P7_TA(2009)0021 RC-B7-0040/2009

Az Európai Parlament,

–   tekintettel "Egy közös európai energiaügyi külpolitika felé" című, 2007. szeptember 26-i állásfoglalására(1),

–   tekintettel a Nabucco gázvezeték projekt jogi kereteiről szóló, Ausztria, Bulgária, Magyarország, Románia és Törökország közötti kormányközi megállapodásra, amelyet 2009. július 13-án, Ankarában írtak alá,

–   tekintettel arra, hogy az orosz Szurgutnyeftegaz olaj-és gázipari vállalat nagyarányú kisebbségi tulajdont (21,2%) szerzett a magyar MOL petrolkémiai vállalatban, amely a Nabucco konzorcium tagja,

–   tekintettel a gázszektorban történő, Oroszország és Törökország közötti együttműködésről szóló, 2009. augusztus 6-án, Ankarában aláírt jegyzőkönyvre, amelyben Törökország előzetes beleegyezését adja a Déli Áramlat gázvezeték megépítéséhez, és engedélyezi Oroszországnak, hogy a gázvezetékkel kapcsolatban felmérési munkálatot végezzen Törökország felségvizein,

–   tekintettel a 2009. július 13-án, 12 EU vállalat által aláírt egyetértési nyilatkozatra a DESERTEC ipari kezdeményezés létrehozásáról a napenergiában rejlő óriási potenciál kiaknázása céljából a Közel-Keleten és Észak-Afrikában,

–   tekintettel a'Második stratégiai energiaügyi felülvizsgálat - EU energiabiztonsági és szolidaritási cselekvési terv" című, bizottsági közleményre (COM(2008)0781),

–   tekintettel a földgázellátás biztonságának megőrzését szolgáló intézkedésekre vonatkozó és a 2004/67/EK irányelvet hatályon kívül helyező európai parlamenti és tanácsi rendeletre irányuló bizottsági javaslatra (COM(2009)0363),

–   tekintettel az Európai Közösségen belüli energetikai infrastruktúrát érintő beruházási projekteknek a Bizottságnak történő bejelentésére vonatkozó és a 736/96/EK tanácsi rendeletet hatályon kívül helyező tanácsi rendeletre irányuló bizottsági javaslatra (COM(2009)0361),

–   tekintettel az ENSZ éghajlat-változási keretegyezményben (UNFCCC) részes felek következő 15. konferenciájára (COP 15) és a részes felek 2009. december 7-18. között, Koppenhágában (Dánia) tartandó 5. konferenciájára (COP/MOP 5), amely a Kiotói Jegyzőkönyvben részes felek üléseként szolgál,

–   tekintettel eljárási szabályzata 110. cikkének (4) bekezdésére,

A.   mivel az energiabiztonság az Európai Unió általános biztonságának, stabilitásának és jólétének egyik lényeges elemét képezi, és kulcsfontosságú az európai gazdasági és szociális fejlődés szempontjából, amelynek azonban még nincs jogalapja a Szerződésekben,

B.   mivel a valódi és hatékony közös európai energiabiztonsági külpolitika hiánya aláássa az EU külső fellépésének következetességét és hitelességét,

C.   mivel jelenleg az EU jelentős mértékben függ az energia-behozataltól, és a dolgok jelenlegi állása szerint, ez a függés előreláthatólag csak nőni fog,

D.   mivel az olaj- és gázáraknak a globális pénzügyi válság eredményeként történő csökkenése ellenére a fenntarthatóbb üzemanyagokra való átállás terén történő lassú haladás, a világ kőolaj- és gázmezőinek – az új források felfedezésének dacára is – csökkenő hozama és a kereslet folyamatos növekedése elkerülhetetlenül a szűkebb fosszilis üzemanyag-piacokhoz való visszatérést és a kőolajfogyasztó országok növekvő importfüggőségét fogja jelenteni, mihelyt a válság véget ér,

E.   mivel számos tagállam nagymértékben függ egyetlen földgázszállítótól, és mivel az ellátás alaptalan szüneteltetése komoly problémákat okozhat, amint ez az Oroszország-Ukrajna gázválság során is megmutatkozott 2009 elején,

F.   mivel számos tagállam nem rendelkezik elegendő természetes tartalékkal a válságok kezeléséhez,

G.   mivel - a politikailag instabil régióktól való meglévő és egyre növekvő energia-ellátási függőség miatt - az ellátás biztonságának biztosítására irányuló, kizárólag nemzeti szinten tett erőfeszítések elégtelennek bizonyultak, és nem garantálják valamennyi EU tagállam hosszú távú érdekeit,

H.   mivel a meglévő korai figyelmeztető eszközök elégtelennek bizonyultak a 2009. januári gázválság előrejelzésére,

I.   mivel az energiaellátás biztonságát érintő, előre látható fenyegetések továbbra is fenn fognak állni mindaddig, amíg az energiatermelő és tranzitországok nem tartják magukat az energia charta szerződésben és a tranzit jegyzőkönyvben meghatározott, közös és átlátható szabályokhoz,

J.   mivel az energiahatékonyság melletti belföldi és külföldi elkötelezettség, valamint az Európai Unió jelenlegi energiaforrás-szerkezetében a megújuló energia sokkal nagyobb részaránya felé történő jelentős elmozdulás komoly hatással lenne az importált energiától való függőségének csökkenése, és ezáltal egyrészt energiabiztonságának javítása, másrészt pedig annak elősegítése szempontjából, hogy teljesítse az üvegházhatású gázok kibocsátásának 2020-ra 20%-kal - illetve még nagyobb arányban, ha sikerül erről Koppenhágában megállapodni - történő csökkentésére vonatkozó kötelezettségvállalását,

K.   mivel az EU energiafüggősége csökkentésének egyik nagyon költség-hatékony módja az energia-megtakarítás, a megújuló energiával és energiahatékonysággal kapcsolatos intézkedések ösztönzése, amelyek hozzájárulnak az éghajlatváltozás elleni küzdelemhez és az erőforrás-hatékony gazdaság felé történő haladáshoz is,

L.   mivel az energiaellátás terén való szoros együttműködés az Európai Unió és a szomszédos országok közötti kapcsolatokban az egyik leghatékonyabb és elengedhetetlen bizalomépítő intézkedést jelenti,

M.   mivel ugyan sor került már bizonyos lépésekre, szükség van egy olyan, valóban közös energiapolitika létrehozására a belső piaci szabályozást illetően - de nem érintve az országok energiaforrás-szerkezetét, amely továbbra is a tagállamok előjoga -, továbbá a külső aspektusokat illetően, amely figyelembe veszi valamennyi tagállam politikai és gazdasági érdekeit,

N.   mivel a szolidaritáson, diverzifikáláson, a közös érdekek védelmét szolgáló egységen, a főbb energiatermelő, tranzit- és fogyasztó országokkal való megerősített együttműködésen és a fenntarthatóság előmozdításán alapuló, közös európai energiabiztonsági külpolitika szinergiákat teremthet, amelyek biztosítják az ellátás biztonságát az Európai Unió számára, és fokoznák az EU, mint globális szereplő erejét, cselekvőképességét külpolitikai ügyekben és hitelességét,

1.   elvárja, hogy a Tanács, a Bizottság és a tagállamok együttesen erőteljesebb stratégiai vezető szerepet játsszanak egy hiteles közös európai energiabiztonsági külpolitika létrehozásában, amint arra már a fent említett, 2007. szeptember 26-i állásfoglalásában is felhívta őket;

2.   üdvözli az EU energiabiztonságának diverzifikálására és javítására irányuló, a második stratégiai energiaügyi felülvizsgálatban a Bizottság által javasolt intézkedéseket; úgy véli azonban, hogy végrehajtásukhoz egyértelműen meghatározott prioritásokra és gyors cselekvésre van szükség, a Parlament folyamatos és teljes körű tájékoztatása mellett;

3.   megismétli, hogy a megfelelően működő belső energiapiac létfontosságú a jövőbeli gázellátási zavarok és válságok megakadályozása szempontjából, akárcsak az energiaforrások diverzifikálása; hangsúlyozza ezért a megújuló és alacsony szénfelhasználású energiába és az energiahatékonyságba történő további befektetések szükségességét, amelyek a 2010–2014-es energiaügyi cselekvési terv központi részét kell, hogy képezzék;

4.   üdvözli a földgázellátás biztonságának megőrzését szolgáló intézkedésekről és az Európai Közösségen belüli energiaipari infrastruktúrát érintő beruházási projektekről szóló, fent említett új rendeletjavaslatokat, amelyek hozzájárulnak a földgázellátás nagyobb biztonságához az Európai Unióban, biztosítván, hogy a tagállamok megelőző intézkedéseket tesznek és javítják a válságkezelési mechanizmusokat; valamint növelvén az átláthatóságot és csökkentvén a bürokráciát;

5.   nagyobb erőfeszítésekre hív fel a potenciális energiaellátási problémák előrejelzése terén a jövőbeni zavarok elkerülése érdekében, többek között az energiabiztonsági szakértői hálózat (NESCO) hatékonyságának fejlesztése révén, és felhívja a Bizottságot, hogy sürgősen vizsgálja felül a meglévő korai előrejelző mechanizmusokat, a NESCO-t és más olyan eszközöket, amelyek a 2009-es Oroszország-Ukrajna energiaválság során hatástalannak bizonyultak;

6.   felhívja az Európai Uniót és tagállamait, hogy alakítsanak ki gyorsan felhasználható földgáztartalékokat;

7.   az Európán belüli összeköttetések javítását lényegesnek tartja, mivel a belső piac és az energiaszolidaritás szempontjából létfontosságú a meglévő hiányosságok kiküszöbölése; e tekintetben üdvözli az infrastrukturális projekteknek az európai gazdaságélénkítési terv keretében történő finanszírozásáról (205 millió EUR) szóló megállapodást, továbbá azt az elgondolást, hogy Európa kapjon egy új európai szuperhálózatot a villamos áram- és gáz tekintetében, de kitart amellett, hogy az energiabiztonság területén is nélkülözhetetlen a köz- és magánfinanszírozás általános növelése;

8.   aláhúzza az energiaellátás diverzifikálását célzó stratégiai projektek végrehajtásának sürgető szükségét, különösen a déli gázfolyosót illetően; azzal összefüggésben, hogy csökkent függőségük az orosz ellátástól, gratulál Ausztria, Bulgária, Magyarország, Románia és Törökország kormányainak a Nabucco gázvezeték projekt jogi kereteiről szóló kormányközi megállapodás 2009. július 13-i aláírásához, ami fontos lépés ezen EU prioritási projekt megvalósításának irányában, de ugyanakkor hangsúlyozza egy általános rezsim fontosságát a folyosó kialakításának szabályozására, abból a célból, hogy az EU-t összekösse a Közel-Kelet és a Kaszpi-tengeri térség új földgázforrásaival, bármilyen vállalattól vagy vezetéktől függetlenül, mely rezsim elsősorban ezen összeköttetés gyors megvalósítását célozná; sürgeti az érintett vállalatokat és tagállamokat, hogy a Bizottsággal szoros együttműködésben gondoskodjanak a kezdeti megállapodások megkötéséről a gázvezetékeket a jövőben ellátó beszállítókkal;

9.   hangsúlyozza, hogy az EU-nak szoros párbeszédet kell folytatnia a kulcsfontosságú energiaellátókkal az energiaügyi egymásrautaltság megerősítése és az energiabiztonságnak az egész EU-ban történő megerősítése céljából, különös hangsúlyt fektetve a nagyobb hatékonyságra, az egyenlő piaci hozzáférésre, a diszkrimináció-mentességre és az átláthatóságra;

10.   hangsúlyozza, hogy az energiával kapcsolatos párbeszédek semmiképpen nem folytathatóak a nyílt és eredményorientált emberi jogi párbeszédek rovására, továbbá hogy az emberi jogok védelmének és az energiabiztonságnak prioritásként kell szerepelniük a következő EU-Oroszország csúcstalálkozó napirendjén, és az új EU-Oroszország megállapodás szerves részéve kell válniuk;

11.   javasolja a tranzit szabályokról és díjakról külső partnerekkel folytatott tárgyalásokat illetően egy közös EU megközelítés kialakítását, és felhívja a tagállamokat, hogy tájékoztassák egymást és a Bizottságot az energetikai infrastruktúra projektekre vonatkozó, stratégiai döntésekről és megállapodásokról;

12.   felhívja a Bizottságot, hogy tegyen azonnali intézkedést a nem átlátható külföldi jogi személyek által, az EU energiapiacán megkísérelt ellenséges felvásárlásra irányuló lépésekkel szemben, és szigorúan alkalmazza az EU versenyjogi szabályait; aggasztónak tartja például, hogy a Szurgutnyeftegaz a közelmúltban részesedést szerzett a MOL magyar energiaipari vállalatban, valamint azt, hogy a Szurgutnyeftegaz nem képes feltárni tulajdonosi struktúráját és megjelölni a végső kedvezményezett tulajdonosokat, amint azt a magyar energiapiaci szabályozó hatóság indokoltan kérte; felhívja a Bizottságot, hogy vizsgálja ki az olyan, nem átlátható külföldi jogi személyek tevékenységeit, mint például a CENTREX, amely nemrégen 20%-os részesedést szerzett az ausztriai Baumgartenben lévő kereskedelmi és raktározási létesítményben;

13.   felhívja az EU-t, hogy működjön együtt az északi-tengeri térség országaival, tekintettel ezen országok, mint energiaforrások, jelentős potenciáljára, különösen a tengerparti szélenergia termelés révén;

14.   felhívja a Tanácsot és a Bizottságot, hogy működjenek együtt a Földközi-tengeri térség tagállamaival és Észak-Afrika országaival, tekintettel azok jelentős energiaforrás potenciáljára és a saját fejlődésük szempontjából megteremthető lényeges lehetőségekre, különösen a Barcelona folyamat keretében; különösen ösztönzi a nap- és szélenergia használatát e térségekben; üdvözli a DESERTEC ipari kezdeményezéssel kapcsolatban tett közelmúltbeli haladást a közel-keleti és észak-afrikai, óriási napenergia-potenciál fejlesztése érdekében; hangsúlyozza, hogy a DESERTEC projekttel kapcsolatos EU fellépésnek következetesnek kell lennie, és aktívan hozzá kell járulnia az észak-afrikai és közel-keleti országok fejlődéséhez; felhívja ezért a projektben részt vevő vállalatokat és tagállamokat, hogy a Bizottsággal szoros együttműködésben mozdítsák elő a fejlődést a helyi vállalatokat és a civil társadalmat megcélzó, valódi technológia-transzfer és kapacitásépítés révén, a helyi felelősségvállalás biztosítása és azon mediterrán országokkal való tartós partnerség kiépítése érdekében, amelyekben sor kerül a DESERTEC végrehajtására;

15.   hangsúlyozza a sarkvidéki térség stratégiai fontosságát az EU számára, mind az energiaforrásokkal, a környezetvédelemmel, a biodiverzitással és a szállítással kapcsolatos kérdések, mind az észak-keleti átjáró megnyitása tekintetében;

16.   hangsúlyozza, hogy a közös európai energiapolitika kialakítása terén történő haladás nagymértékben függ a Lisszaboni Szerződés hatályba lépésétől; sürgeti az EU-t és a tagállamokat, hogy tegyenek lépéseket a közös európai energiaellátási és energiabiztonsági politika számára egy kötelező érvényű, előremutató és mindent felölelő, a Szerződésben foglalt jogalap biztosítása érdekében; felhív a Lisszaboni Szerződés gyors ratifikálására, amely - a helyes irányba tett lépésként - tartalmaz egy energiaszolidaritási cikkelyt, és az energiapolitikát az EU és a tagállamok közös felelősségévé teszi;

17.   utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Tanácsnak, a Bizottságnak, valamint a tagállamok kormányainak és parlamentjeinek.

(1) HL C 219. E, 2008.8.28., 206. o.

Az Európai Parlament 2009. szeptember 17-i állásfoglalása az emberi jogi aktivisták ellen Oroszországban elkövetett gyilkosságokról

P7_TA(2009)0022 RC-B7-0060/2009

Az Európai Parlament,

–   tekintettel az Oroszországról szóló korábbi állásfoglalásaira, különösen az Anna Politkovszkaja orosz újságírónő meggyilkolásáról szóló, 2006. október 25-i(1), valamint az emberi jogi jogvédők elleni oroszországi támadásokról és az Anna Politkovszkaja meggyilkolása ügyében folyó perről szóló, 2008. december 18-i(2) állásfoglalására,

–   tekintettel a Zarema Szadulajeva csecsen emberi jogi jogvédő és a férje, Alik Dzsabrajlov meggyilkolásáról a Tanács elnöksége által az Európai Unió nevében tett, 2009. augusztus 12-i nyilatkozatra,

–   tekintettel az Európai Unió és az Orosz Föderáció közötti partnerségi és együttműködési megállapodásra, amely 1997-ben lépett hatályba, és amelyet meghosszabbítottak, amíg nem lép a helyébe új megállapodás,

–   tekintettel a folyamatban lévő tárgyalásokra egy új, az EU-Oroszország kapcsolatok új, átfogó keretéről rendelkező megállapodásról,

–   tekintettel az emberi jogok és alapvető szabadságok védelméről szóló egyezményre, az emberi jogi jogvédőkről szóló ENSZ nyilatkozatra, valamint az egyéneknek, csoportoknak és társadalmi szerveknek az egyetemesen elismert emberi jogok és alapvető szabadságok előmozdítására és védelmére vonatkozó jogáról és felelősségéről szóló ENSZ nyilatkozatra,

–   tekintettel eljárási szabályzata 122. cikkének (5) bekezdésére,

A.   mivel az Európa Tanács és az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) tagjaként Oroszország elkötelezte magát az emberi jogok, alapvető szabadságok és a jogállamiság védelmére és előmozdítására;

B.   mivel az EU és Oroszország közötti fokozott együttműködés és jószomszédi kapcsolatok kulcsfontosságúak Európa egészének stabilitása, biztonsága és jóléte szempontjából,

C.   mivel Európa a demokrácia, az emberi jogok és a jogállamiság értékein alapuló stratégiai partnerségre törekszik Oroszországgal,

D.   mivel riasztó mértékben romlik az emberi jogi jogvédők helyzete, különösen az észak-kaukázusi térségben,

E.   mivel az emberi jogi szervezetek - mint például a Memorial és a Demos - munkája alapvető fontosságú a stabil és szabad társadalom kialakításához; mivel az orosz kormánynak ezért büszkének kellene lennie az ilyen intézetek által betöltött fontos szerepre,

F.   mivel Sztanyiszlav Markelov emberi jogi ügyvédet - aki a meggyilkolt újságírónőt, Anna Politkovszkaját is képviselte - 2009. január 20-án meggyilkolták Anasztazia Barburova újságírónővel együtt, aki úgy halt meg, hogy védeni próbálta Markelovot,

G.   mivel 2009. július 10-én megtalálták Andrej Kulagin emberi jogi aktivista holttestét egy petrozavodszki kőbányában, két hónappal az eltűnése után,

H.   mivel Natalija Jesztemirovát, a Memorial intézet csecsenföldi vezetőjét 2009. július 15-én, Groznijban elrabolták, majd holtan találták meg a szomszédos Ingusföldön; mivel az Európai Parlament 2009. július 16-i ülésén egyperces csenddel emlékezett meg Natalija Jesztemirováról; mivel e gyilkosság után a Memorial csecsenföldi munkáját felfüggesztették,

I.   mivel 2009. szeptemberében, Moszkvában rágalmazási per kezdődik az Oleg Orlov, a Memorial Emberi Jogi Központ vezetője ellen Ramzan Kadirov csecsen elnök által, rágalmazás tárgyában benyújtott panasz alapján, miután Orlov a Memorial honlapján, 2009. július 15-én közzé tett nyilatkozatában azzal vádolta meg Kadirov elnököt, hogy köze van Natalija Jesztemirova meggyilkolásához,

J.   mivel 2009. augusztus 10-én a "Mentsük meg ezt a generációt" nevű humanitárius szervezetnek dolgozó csecsen civil társadalmi aktivistákat - Zarema Szadulajevát és férjét, Alik Dzsabrailovot - elrabolták grozniji irodájukból, és másnap holtan találtak rájuk,

K.   mivel 2008. december 4-én a Memorial Kutató- és Információs Központ szentpétervári irodáiban az orosz főügyész hivatalának maszkos emberei razziáztak, és elvitték a sztálini elnyomás több ezer áldozatát felölelő teljes adatbázist tartalmazó merevlemezeket és CD-ket; mivel az adatbázist egy bírósági végzést követően visszaadták a Memorialnak,

L.   mivel 2009. szeptember 3-án a lakóépületeket, ahol a Memorial Emberi Jogi Központ elnökének, Oleg Orlovnak és munkatársának, Alekszander Cserkasszovnak otthona van, magukat adóhatósági tisztviselőknek kiadó kormányzati nyomozók vizsgálták át,

M.   mivel 2009. szeptember 3-án, két hónappal azután, hogy elrendelte az idén februárban felmentett három gyanúsított perújrafelvételét, az oroszországi Legfelső Bíróság új vizsgálatot rendelt el Anna Politkovszkaja 2006-os meggyilkolásával kapcsolatban,

N.   mivel orosz állampolgárok számos panaszt nyújtottak be a strasbourgi Európai Emberi Jogi Bíróságnak;

1.   fenntartás nélkül elítéli, és erősen helyteleníti az emberi jogi jogvédőket, ügyvédeket és újságírókat Oroszországban érő zaklatást és az életük elleni támadásokat;

2.   sürgeti az orosz hatóságokat, hogy minden tőlük telhetőt tegyenek meg az emberi jogi jogvédők védelmének biztosítására, amint azt az egyéneknek, csoportoknak és társadalmi szervezeteknek az egyetemesen elismert emberi jogok és alapvető szabadságok előmozdítására és védelmére vonatkozó jogáról és felelősségéről szóló ENSZ nyilatkozat megerősíti; felhívja különösen az illetékes hatóságokat, hogy teremtsenek olyan körülményeket, amelyek lehetővé teszik a Memorial és más emberi jogi szervezetek tevékenységének újraindítását Csecsenföldön, biztonságos környezetben; üdvözli a szentpétervári Memorial elkobzott archívumának visszaadását a 2008. december 4-i razziát követően;

3.   felszólítja az orosz szövetségi hatóságokat, hogy gyorsan, alaposan és eredményesen vizsgálják ki a fent említett gyilkosságokat, és állítsák bíróság elé mind e brutális cselekményekért felelős személyeket, mind az azokban résztvevőket;

4.   hangsúlyozza, hogy a csecsenföldi büntetlenség az egész észak-kaukázusi régió destabilizálásához vezet;

5.   tudomásul veszi Dmitrij Medvegyev orosz elnöknek a Memorial emberi jogi szervezetnek küldött, júliusi táviratát, amelyben kötelezettséget vállalt Natalija Jesztemirova meggyilkolásának teljes körű kivizsgálására;

6.   üdvözli Medvegyev elnöknek a nem kormányzati szervezetekre vonatkozó törvény módosítására irányuló kezdeményezését abból a célból, hogy könnyítsék az oroszországi NGO-kat érintő bizonyos korlátozásokat és bejegyzési nehézségeket, és jelentős javulásra számít;

7.   üdvözli az orosz Legfelső Bíróság 2009. szeptember 3-i döntését az Anna Politkovszkaja meggyilkolásával kapcsolatos új nyomozás lefolytatásáról és arról, hogy az első per során felmentett három férfi elleni nyomozásokat egyetlen ügy keretében kezeljék a feltételezett gyilkossal, Ruszlan Mahmudovval és felbujtóival együtt; kéri, hogy a per mielőbb kezdődjön el, esküdtszéki eljárás keretében folytassák le, és a tárgyalás legyen nyilvános az újságírók és a média számára;

8.   kéri az EU-Oroszország emberi jogi konzultációk felpörgetését, és sürgeti, hogy e konzultációs folyamat nyitva álljon tényleges input számára az Európai Parlament, az Állami Duma, az orosz igazságszolgáltatási szervek, valamint a civil társadalom és az emberi jogi szervezetek részéről; felhívja Oroszországot, hogy teljes mértékben tartsa tiszteletben az EBESZ és az Európa Tanács tagjaként rá háruló kötelezettségeket, beleértve a gyülekezési jog és a békés demonstrációkhoz való jog tiszteletben tartását is; hangsúlyozza, hogy álláspontja szerint az emberi jogok védelmének kiemelt kérdésként kell szerepelnie a következő EU-Oroszország csúcstalálkozó napirendjén, és integráns részévé kell válnia az új EU-Oroszország megállapodásnak;

9.   felhívja az orosz hatóságokat, hogy teljesítsék az Európai Emberi Jogi Bíróság valamennyi ítéletét, és haladéktalanul ratifikálják az emberi jogok és alapvető szabadságok védelméről szóló európai egyezmény 14. kiegészítő jegyzőkönyvét ellenőrzési rendszerének reformjáról;

10.   utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Tanácsnak, a Bizottságnak, a tagállamok parlamentjeinek és kormányainak, az Orosz Föderáció kormányának és parlamentjének, az EBESZ-nek és az Európa Tanácsnak.

(1) HL C 313. E, 2006.12.20., 271. o. (2) HL C 58. E, 2009.3.12., 180. o.

Az Európai Parlament 2009. szeptember 17-i állásfoglalása Jevgenyij Zsovtisz ügyéről Kazahsztánban

P7_TA(2009)0023 RC-B7-0062/2009

Az Európai Parlament,

–   tekintettel a Kazahsztánról és a közép-ázsiai köztársaságokról szóló korábbi állásfoglalásaira,

–   tekintettel a Közép-Ázsiára vonatkozó európai uniós stratégiáról szóló 2008. február 20-i állásfoglalására(1),

–   tekintettel a 2007. június 23-án a Tanács által elfogadott, Közép-Ázsiával való új együttműködésre vonatkozó európai uniós stratégiára,

–   tekintettel a 2007–2013 közötti időszakra vonatkozó, a Bizottság közép-ázsiai regionális stratégiájáról szóló dokumentumra,

–   tekintettel az EU és Kazahsztán közötti együttműködési tanács tizedik ülésének következtetéseire,

–   tekintettel az EU és Kazahsztán közötti parlamenti együttműködési bizottság 2008. március 31-én Brüsszelben tartott nyolcadik ülésének következtetéseire,

–   tekintettel az EK és Kazahsztán között 1999. július 1-jén életbe lépett partnerségi és együttműködési megállapodásra(2),

–   tekintettel eljárási szabályzata 122. cikkének (5) bekezdésére,

A.   mivel az EU és a Kazah Köztársaság közötti kapcsolatok és együttműködés minden szinten folyamatosan bővülnek, mivel Kazahsztán kulcsszerepet játszik Közép-Ázsia stabilitása és biztonsága, valamint az egész régió gazdasági fejlődése szempontjából,

B.   mivel Kazahsztán 2010-ben átveszi az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) elnökségét, mivel ez a poszt jobban ráirányítja a figyelmet az országra és nagyobb felelőssége lesz a demokrácia és az emberi jogok tekintetében, mivel az EBESZ még az elnökség átvétele előtt a demokratikus reformok elmélyítésére hívta fel Kazahsztánt,

C.   mivel ezen fontos nemzetközi feladat ellenére, az elmúlt pár hónap során Kazahsztán belpolitikai helyzetét a médiát érintő megszorítások és egy sor ellentmondásos bűnvádi eljárás zavarta meg,

D.   mivel 2009. szeptember 3-án Jevgenyij Zsovtiszt, az emberi jogok és a jogállamiság nemzetközi irodájának kazahsztáni igazgatóját, híres emberi jogi aktivistát gyilkosság miatt elítélték, mivel autójával 2009. július 26-án egy gyalogost ütött el, aki ennek következtében meghalt, és négy év letöltendő börtönbüntetésre ítélték,

E.   mivel 2009. július 27-én Jevgenyij Zsovtiszt tanúként nevezték meg az aznap megkezdett rendőrségi nyomozás során; mivel a nyomozás során Jevgenyij Zsovtisz státuszát 2009. július 28-án gyanúsítotti státusszá változtatták, ám a kazah törvényeket megsértve az őt védő ügyvédi csapatot erről a fejleményről egészen 2009. augusztus 14-ig nem tájékoztatták,

F.   mivel az EBESZ egyik intézménye, a Demokratikus Intézmények és Emberi Jogok Irodája kijelentette, hogy "Zsovtisznak a kazah alkotmány, Kazahsztán EBESZ kötelezettségvállalásai, valamint az alapvető nemzetközi szabályok által szavatolt tisztességes bírósági eljáráshoz való jogai megkérdőjelezhető eljárások által sérülhettek",

G.   mivel az EBESZ múltbéli ülésein Jevgenyij Zsovtisz részletesen beszámolt az országában előforduló emberi jogi visszaélésekről, amelyek miatt megkérdőjelezhető Kazahsztánnak egy olyan szervezet elnöki tisztének betöltését illető alkalmassága, amely a demokratikus elvek betartását segíti elő,

H.   mivel a múltban más kazahsztáni emberi jogi aktivisták – többek között Ramazan Jeszergepov és Szergej Duvanov – büntetőeljárásai és az azokat követő börtönbüntetések kapcsán komoly aggodalmakat fogalmaztak meg,

I.   mivel 2008 júniusában, majd 2009 májusában is, az ország soros EBESZ-elnöksége kapcsán Marat Tahzin, kazah külügyminiszter javulásra tett ígéretet az emberi jogok Kazahsztánban történő megerősítése és betartása terén,

J.   mivel a partnerségi és együttműködési megállapodás 2. cikke a demokrácia, a nemzetközi jog elveinek és az emberi jogok iránti tiszteletről rendelkezik,

1.   az igazságügyi rendszer függetlenségének megkérdőjelezése nélkül – amely bármely demokrácia kulcsfontosságú eleme –, mély aggodalmának ad hangot a tragikus baleset kivizsgálása, valamint a Jevgenyij Zsovtisz azt követő büntetőeljárása során alkalmazott módszer miatt, és felhívja a figyelmet azokra a vádakra, melyek szerint bizonyítékként nem engedélyeztek a Zsovtisz védelme érdekében elhangzó tanúvallomást a büntetőeljárás során;

2.   felhívja a kazah hatóságokat, hogy azonnali hatállyal végezzenek egy második, teljes körű és méltányos nyomozást az átláthatóság és a jogállamiság teljes mértékű betartásával a baleset körülményeit illetően és ennek megfelelően vizsgálják felül Jevgenyij Zsovtisz ítéletét;

3.   sürgeti a kazah hatóságokat, hogy hivatalosan szolgáljanak részletekkel Jevgenyij Zsovtisz ügyéről és szavatolják számára a tisztességes jogalkalmazáshoz való hozzáférést, többek között a kazah törvények szerinti fellebbezési jogot;

4.   felhívja a figyelmet az emberi jogi szervezetek által hangoztatott erős fenntartásokra, melyek szerint a kazah kormány 2007-ben, az EBESZ-elnökség Kazahsztánnak ítélt bejelentésekor kifejezte a haladás iránti valódi elkötelezettségét, és elvárja a kazah hatóságoktól, hogy tegyenek meg minden erőfeszítést a javulás érdekében, és azért, hogy konkrét előremozdulás történjen a demokratizálódás, valamint az emberi jogok terén, még mielőtt az ország betöltené az EBESZ elnöki tisztét;

5.   e tekintetben felhívja a Bizottságot, hogy ezen a téren fokozza a Kazahsztánnak nyújtott európai uniós támogatást és együttműködést annak érdekében, hogy a kazah kormány felkészültebben foghasson hozzá e fontos nemzetközi feladathoz;

6.   sürgeti a Tanácsot, hogy maradjon hajlíthatatlan, és az ügyet vesse fel az kazah hatóságoknál, különösen pedig azt, hogy Jevgenyij Zsovtisz ügyét az EU-Kazahsztán emberi jogi párbeszéd keretén belül kezeljék, amelynek második fordulójára 2009. október 21-én kerül sor, illetve az EU–Kazahsztán együttműködési Tanács 2009. november közepén tartandó ülése során;

7.   sürgeti a Bizottságot, hogy a demokrácia és az emberi jogok európai eszköze értelmében növelje kazahsztáni projektjeit és programjait;

8.   utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Tanácsnak, a Bizottságnak, az ENSZ főtitkárának, az EU közép-ázsiai különmegbízottjának, az EBESZ-nek, az Európa Tanácsnak, valamint Kazahsztán parlamentjének, kormányának és elnökének.

(1) HL C 184. E, 2009.8.6., 49. o. (2) HL L 196., 1999.7.28., 3. o.

Az Európai Parlament 2009. szeptember 17-i állásfoglalása Szíriáról: Muhannad al-Hassani ügye

P7_TA(2009)0024 RC-B7-0071/2009

Az Európai Parlament,

–   tekintettel az 1948. évi Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozatára,

–   tekintettel az ENSZ emberi jogvédőkről szóló, 1998. évi nyilatkozatára,

–   tekintettel az 1966-os Polgári és Politikai Jogok Nemzetközi Egyezségokmányára, amelyet Szíria 1969-ben ratifikált,

–   tekintettel az ENSZ 1984. évi, kínzás és más kegyetlen, embertelen vagy megalázó bánásmódok és büntetések elleni egyezményére, amelyet Szíria 2004-ben ratifikált,

–   tekintettel az Európai Unióról szóló szerződés 11. cikkének (1) bekezdésére és az EK-Szerződés 177. cikkére, amelyek az emberi jogok előmozdítását a közös kül- és biztonságpolitika céljai közé sorolják,

–   tekintettel az emberi jogok védelmezőire vonatkozó, 2004. évi uniós iránymutatásokra,

–   tekintettel a Szíriáról szóló korábbi állásfoglalásaira, különösen a 2005. szeptember 8-i(1), 2006. június 15-i(2), valamint az 2007. május 24-i(3) állásfoglalásaira,

–   tekintettel eljárási szabályzata 122. cikkének (5) bekezdésére,

A.   figyelembe véve az Európai Unió és Szíria között fennálló politikai, gazdasági és kulturális kapcsolatok fontosságát; mivel Szíriának fontos szerepe van a közel-keleti tartós béke és stabilitás megteremtésében; mivel ebben a tekintetben előrelépés történt, ami a társulási megállapodás megkötésére irányuló újabb erőfeszítések alapjául szolgál,

B.   mivel az egyrészről az Európai Közösség és tagállamai, másrészről a Szíriai Arab Köztársaság közötti társulási megállapodást még mindig nem írták alá és nem ratifikálták; mivel e megállapodás 2. cikke értelmében a felek bel- és nemzetközi politikája az emberi jogok és a demokratikus alapelvek tiszteletben tartásán alapul, és ez a megállapodás lényegi részét képezi,

C.   mivel Muhannad al-Hassanit, vezető emberi jogi jogászt és a szíriai emberi jogi szervezet (Swasiah) elnökét a szír hatóságok 2009. július 28-án letartóztatták; mivel a damaszkuszi igazságügyi palotába szállították, ahol kihallgatták és zárt ülésen, ahová ügyvédjét nem engedték be, "nemzeti érzések gyengítése" és "hamis hírek terjesztése" címén hivatalosan vádat emeltek ellene,

D.   mivel Muhannad al-Hassani részt vett a szíriai fogva tartási körülmények és nevezetesen a legfelső állambiztonsági bíróság joggyakorlatának nyomon követésében, ahol a tárgyalások a Human Rights Watch 2009. februári jelentése szerint nem felelnek meg a nemzetközi normáknak; mivel őrizetbe vételét megelőzően több esetben kihallgatták, és e kihallgatások középpontjában főleg az emberi jogokkal és a politikai foglyok védelmével kapcsolatos tevékenységei álltak,

E.   mivel a Parlament és annak elnöke már több esetben közbenjárt szíriai börtönökben fogva tartott jogvédők, képviselők és egyéb politikusok – köztük Michel Kilo és Mahmoud Issa – szabadon engedése érdekében; mivel a Parlament üdvözli a szíriai és nemzetközi szereplők valamennyi sikeres kezdeményezését, amely az emberi jogok védelmezőinek szabadon bocsátására irányul,

F.   mivel az 1963 óta életben lévő, a rendkívüli állapotról szóló törvény hathatósan korlátozza az állampolgárokat polgári és politikai jogaik gyakorlásában; mivel a szír hatóságok ezt megelőzően megakadályozták, hogy Muhannad al-Hassani úr és más emberi jogi ügyvédek emberi jogi rendezvényeken és továbbképző szemináriumokon való részvétel céljából külföldre utazzanak; mivel ez a szír hatóságok az emberi jogok védelmezőinek zaklatását és büntetését célzó, jól bevált eljárása,

1.   mélységes aggodalmának ad hangot al-Hassani úr fogva tartásával kapcsolatban, melynek valószínűsíthető célja emberi jogi – különösen a legfelső állambiztonsági bíróság és a szíriai fogva tartási körülmények figyelemmel kísérésével kapcsolatos – tevékenységeinek szankcionálása;

2.   felszólítja a szír hatóságokat, hogy haladéktalanul engedjék szabadon Muhannad al-Hassani urat, és minden körülmények közt garantálják fizikai és lelki sértetlenségét;

3.   mély aggodalmának ad hangot azzal kapcsolatban, hogy Szíriában az emberi jogok védelmezőit még mindig jelentős mértékű represszió sújtja, valamint hogy az emberi jogok tiszteletben tartása vonatkozásában a szír hatóságok magatartása továbbra is változatlan; bízik benne, hogy Szíria, amely fontos szerepet játszhatna a béke előmozdításában a térségben, javít majd az emberi jogok és a szólásszabadság helyzetén az országban;

4.   felszólítja a szír hatóságokat, hogy vessenek véget az emberi jogok védelmezőinek és családtagjaiknak üldözését és zaklatását célzó politikájuknak, és haladéktalanul bocsássanak szabadon minden, meggyőződése miatt fogva tartott emberi jogvédőt – köztük Anwar al-Bunnit és Kamal Labwanit – és békeaktivistát;

5.   felszólítja a szír hatóságokat, hogy biztosítsák az igazságszolgáltatási rendszer átlátható működését, különös tekintettel a legfelső állambiztonsági bíróságra;

6.   sürgeti a szír hatóságokat, hogy szigorúan tartsák be az ENSZ kínzás és más kegyetlen, embertelen vagy megalázó bánásmódok és büntetések elleni említett egyezményét és az egyéb vonatkozó nemzetközi dokumentumokat és normákat annak biztosítása érdekében, hogy a szír börtönökben fogva tartottak:

7.   ismételten hangot ad annak a meggyőződésének, hogy az emberi jogok előmozdítása az Európai Unió és Szíria közti kapcsolatok egyik alapvető eleme; üdvözli az Európai Unió és Szíria közti folyamatos párbeszédet, és reményét fejezi ki arra vonatkozóan, hogy a folyamatos erőfeszítések nem csupán gazdasági és társadalmi, hanem politikai és emberi jogi téren is javulást eredményeznek majd Szíriában; felszólítja a svéd elnökséget, a Tanácsot és a Bizottságot, hogy a társulási megállapodás aláírása előtt fogadjanak el egy menetrendet, amely egyértelműen kifejti, hogy emberi jogi téren milyen konkrét előrelépést várnak a szír hatóságoktól;

8.   utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Tanácsnak, a Bizottságnak és a Szíriai Arab Köztársaság kormányának és parlamentjének.

(1) HL C 193. E, 2006.8.17., 349. o. (2) HL C 300. E, 2006.12.9., 519. o. (3) HL C 102. E, 2008.4.24., 485. o.