Index 
 Előző 
 Következő 
 Teljes szöveg 
Eljárás : 2010/2540(RSP)
A dokumentum állapota a plenáris ülésen
Válasszon egy dokumentumot : B7-0091/2010

Előterjesztett szövegek :

B7-0091/2010

Viták :

PV 09/02/2010 - 4
CRE 09/02/2010 - 4

Szavazatok :

PV 09/02/2010 - 5.1
CRE 09/02/2010 - 5.1
A szavazatok indokolása
A szavazatok indokolása

Elfogadott szövegek :

P7_TA(2010)0009

Elfogadott szövegek
PDF 215kWORD 65k
2010. február 9., Kedd - Strasbourg
Az Európai Parlament és a Bizottság közötti kapcsolatokról szóló keretmegállapodás
P7_TA(2010)0009B7-0091/2010

Az Európai Parlament 2010. február 9-i állásfoglalása a következő jogalkotási ciklusra vonatkozó, az Európai Parlament és a Bizottság közötti felülvizsgált keretmegállapodásról

Az Európai Parlament,

–   tekintettel a Bizottság megválasztott elnöke által, 2009. szeptember 3-án bemutatott, a következő Bizottságnak szóló politikai iránymutatásokra,

–   tekintettel a Bizottság megválasztott elnöke által, 2009. szeptember 15-én a Parlamenthez és 2009. november 19-én az Elnökök Értekezletéhez intézett nyilatkozatokra,

–   tekintettel 2009. szeptember 16-i határozatára(1) Durão Barrosónak a Bizottság elnökévé történő megválasztásáról,

–   tekintettel az Európai Parlament és a Bizottság közötti kapcsolatokról szóló, jelenlegi keretmegállapodásra(2),

–   tekintettel a jogalkotás minőségének javításáról szóló intézményközi megállapodásnak(3) a Bizottság és a Parlament által történő végrehajtását illető jelenlegi gyakorlatra,

–   tekintettel az előző jogalkotási ciklus során nyert tapasztalatokra, a 2009. december 1-jén hatályba lépő és új intézményi egyensúlyt teremtő Lisszaboni Szerződés új rendelkezéseire, valamint az Európai Parlamentnek a keretmegállapodás felülvizsgálatával foglalkozó munkacsoportja és a Bizottság megválasztott elnöke között, 2010. január 27-én létrejött közös álláspontra,

–   tekintettel az Európai Unióról szóló szerződés 17. cikkére és az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSz.) 244-248. cikkére,

–   tekintettel eljárási szabályzatának 106. és 107. cikkére,

A.   mivel az Európai Parlamentnek és a Bizottságnak szorosan együtt kell működnie annak biztosításáért, hogy a "közösségi módszer" sikeres és hatékony alkalmazást nyerjen, és mivel különös felelősséget viselnek annak biztosításáért, hogy az Unió többet jelentsen részeinek összegénél,

1.   üdvözli a Bizottság megválasztott elnökének az Európai Parlament és a Bizottság között "egyedi partnerség" létrehozására vonatkozó, a következő Bizottságnak szóló politikai iránymutatásokban felvázolt, új javaslatát, amelynek célja az egyértelmű európai érdek meghatározása és érvényesítése, valamint a megújult Európai Unió első sarokkövének letétele a Lisszabon utáni korszakban;

2.   felhív az Európai Parlament és a Bizottság közötti, a két intézmény közti kétoldalú kapcsolatokat szabályozó keretmegállapodás lehető legkorábbi felülvizsgálatára, a Bizottság megválasztott elnöke, Barroso által vállalt kötelezettségeket véve kiindulópontul;

3.   e kötelezettségek fényében különösen az alábbi pontok felvételére hív fel a felülvizsgált keretmegállapodásba:

   a) garancia arra, hogy a Bizottság alkalmazni fogja a Parlamentre és a Tanácsra az egyenlő bánásmód alapelvét, különösen, ami a megbeszéléseken való részvételt, valamint a hozzájárulások vagy egyéb információ rendelkezésre bocsátását illeti, főként a jogalkotási és költségvetési ügyekben;
  b) a Parlament és a Bizottság közötti speciális partnerség végrehajtása, a következő megoldások révén:
   a Bizottság elnöke rendszeres párbeszédet folytat az Európai Parlament elnökével a legfontosabb átfogó kérdésekről és a főbb jogalkotási javaslatokról. Ez a párbeszéd kiterjed a Parlament elnökének a biztosok testületének üléseire történő meghívására is;
   a Bizottság elnökét vagy egyik alelnökét meg kell hívni az Elnökök Értekezletének és a Bizottsági Elnökök Értekezletének üléseire, amikor a plenáris ülés napirendjének kialakításával kapcsolatos kérdéseket, valamint jogalkotási és költségvetési ügyeket vitatnak meg;
   évente megbeszéléseket kell tartani az Elnökök Értekezlete, a Bizottsági Elnökök Értekezlete és a biztosok testülete között a fontos kérdések megvitatására, beleértve a bizottsági munkaprogram előkészítését és végrehajtását is;
   az EU jogszabályokkal - beleértve a nem kötelező érvényű jogi eszközök is - előkészítésével és végrehajtásával kapcsolatos munkája keretében a Bizottság teljes körű tájékoztatást és dokumentációt biztosít a nemzeti szakértőkkel tartott találkozóiról; ezekre az ülésekre meghívhatja a Parlament szakértőit is;
   c) a Bizottság kötelezettségvállalása, hogy az EUMSz. 225. cikke szerinti jogalkotási kezdeményezési jelentés elfogadását követő három hónapon belül jelentést tesz a jogalkotási kezdeményezésre irányuló kérelmek konkrét nyomon követéséről; a Bizottság legkésőbb egy év múlva jogalkotási javaslatot terjeszt elő, vagy a javaslatot belefoglalja a következő évi munkaprogramjába. Ha a Bizottság nem terjeszt elő javaslatot, ennek okairól részletesen tájékoztatja a Parlamentet;
   d) kötelezettségvállalás a Parlament és a Bizottság közötti szoros korai együttműködésre az állampolgári kezdeményezések alapján tett jogalkotási kezdeményezésre irányuló kérelmek esetében;
  e) kötelezettségvállalás a Parlament és a Bizottság részéről arra vonatkozóan, hogy a jogalkotás minőségének javításáról szóló intézményközi megállapodásnak a Lisszaboni Szerződés új rendelkezéseihez való hozzáigazítása ügyében a Tanáccsal folytatandó jövőbeni tárgyalások előkészítéseként megállapodásra jutnak a végrehajtandó kulcsfontosságú módosításokról, többek között a jelenlegi megállapodás végrehajtási gyakorlatának megváltoztatásáról, például az alábbiak tekintetében:
   a hatásvizsgálatok elvégzéséért a Bizottság felel, ezeket olyan átlátható eljárás keretében kell elvégezni, amely garantálja a vizsgálat függetlenségét; a hatásvizsgálatokat megfelelő időben közzé kell tenni, több különböző forgatókönyvet figyelembe véve, köztük azt az esetet is, amikor nem történik semmilyen intézkedés; e hatásvizsgálatokat a Lisszaboni Szerződés értelmében a nemzeti parlamentekkel folytatott konzultáció szakaszában kell bemutatni az illetékes parlamenti bizottságnak;
   azokon a területeken, ahol a Parlament rendszerint érintett a jogalkotási folyamatban, adott esetben nem kötelező érvényű jogi eszközöket kell alkalmazni megfelelő indoklással és a Parlamenttel folytatott konzultációt követően;
   az uniós jog egyszerűsítésének előmozdítása érdekében lehetőség szerint szokásos eljárásként kell biztosítani az átdolgozás használatát, vagy helyette a végleges elfogadástól számított hat hónapon belül kodifikálni kell a jogi aktust;
   az uniós jog átültetésének és alkalmazásának hatékonyabb ellenőrzése érdekében a Bizottságnak és a Parlamentnek arra kell törekedniük, hogy kötelezően írják elő megfelelési táblázatok készítését, valamint tűzzenek ki kötelező érvényű határidőt az átültetésre vonatkozóan, amely az irányelvek esetében általában nem haladja meg a kétéves időtartamot;
   a Bizottságnak már a felszólító levéltől fogva összefoglaló tájékoztatást kell adnia a Parlamentnek valamennyi jogsértési eljárásról, valamint a Parlament kérésére eseti jelleggel és a titoktartásra vonatkozó szabályok tiszteletben tartásával be kell számolnia azokról az ügyekről, amelyekre a jogsértési eljárás vonatkozik;
  f) a végrehajtó hatalmi ág elszámoltathatóságának javítása érdekében hozzájárulás az alábbi kérésekhez:
   a Bizottság kikéri a Parlament véleményét minden esetben, amikor a biztosok magatartási kódexének felülvizsgálatára tesz javaslatot;
   a Parlament kikéri a Bizottság véleményét minden esetben, amikor a Bizottsággal fenntartott kapcsolatai vonatkozásában tesz javaslatot eljárási szabályzatának felülvizsgálatára;
   ha a Parlament arra kéri a Bizottság elnökét, hogy vonja meg a bizalmat az egyik biztostól, a Bizottság elnöke komolyan fontolóra veszi, hogy az EU-Szerződés 17. cikkének (6) bekezdése értelmében felkérje-e az adott biztost a lemondásra; az elnök vagy követeli az adott biztos lemondását, vagy a következő plenáris ülésen magyarázatot ad a Parlamentnek arról, miért nem hajlandó erre;
   amennyiben az EUMSz. 248. cikke értelmében a Bizottság elnöke a testület hivatali ideje alatt meg kívánja változtatni a feladatok biztosok közötti elosztását, e változtatásokat illetően kellő időben tájékoztatnia kell a Parlamentet a releváns parlamenti konzultációhoz . Az elnöknek a portfoliók újraelosztásával kapcsolatos döntése azonnal hatályba léphet;
   amennyiben sor kerül egy biztos leváltására, a Bizottság elnöke komolyan megfontolja a Parlamenttel folytatott konzultáció eredményeit azt megelőzően, hogy jóváhagyná az EUMSz. 246. cikke szerinti tanácsi határozatot;
   a Bizottság támogatni fogja a Parlamentet az európai külügyi szolgálattal kapcsolatos jövőbeni tárgyalások során annak érdekében, hogy garantálni lehessen e szolgálat teljes elszámoltathatóságát, ideértve a különleges képviselők és a nagykövetek kinevezésére szolgáló eljárás átláthatóságát is;
   a Bizottság támogatni fogja a Parlamentet az európai külügyi szolgálattal kapcsolatos jövőbeni tárgyalások során annak érdekében, hogy tovább lehessen vinni és meg lehessen erősíteni a "közösségi megközelítést" a fejlesztési politikában, ideértve a fejlesztéstámogatási eszközök programozását is, és különösen az Európai Fejlesztési Alapét, amelynek továbbra is a Bizottság hatáskörébe kell tartoznia, és amelynek kapcsán a Bizottság teljes körűen elszámoltatható a Parlament felé;
   a kérdések órája jelenlegi rendszerének megreformálása érdekében, a Bizottság elnökéhez intézett kérdések órájának jelenlegi gyakorlatát követve olyan kérdések órája bevezetése, amelynek keretében valamennyi biztoshoz, köztük az külügyekért felelős alelnökhöz/az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselőjéhez is kérdéseket lehet intézni;
   g) a szabályozó ügynökségek ügyvezető igazgatói posztjára pályázó jelöltek parlamenti bizottságok által történő meghallgatásának előírása;
   h) kötelezettségvállalás a Bizottság részéről arra, hogy a Parlamentnek a nemzetközi megállapodások valamennyi tárgyalási szakaszában (ideértve a tárgyalási irányelvek meghatározását is) adott azonnali és teljes körű tájékoztatás révén fokozottabb mértékben bevonja a Parlamentet különösen a kereskedelmi kérdésekbe és az egyetértési eljárás hatálya alá tartozó más tárgyalásokba, teljes mértékben érvényesítve az EUMSz. 218. cikkét, valamint tiszteletben tartva az összes intézmény szerepét és teljes mértékben megfelelve a szükséges bizalmas jelleg megőrzését szolgáló új eljárásoknak és szabályoknak;
   i) annak biztosítása, hogy a nemzetközi konferenciák alkalmával a Bizottság – a Lisszaboni Szerződés által kiterjesztett parlamenti hatáskörökre való tekintettel, valamint a hatékony információáramlás elősegítése érdekében – a Parlament kérésére gondoskodjon arról, hogy a parlamenti küldöttségek elnökei megfigyelőként részt vehessenek az illetékességi körükbe tartozó üléseken, továbbá hogy a parlamenti küldöttségek e célból bejuthassanak az EU létesítményekbe;
  j) kötelezettségvállalás a tervezéshez kapcsolódó jelenlegi megállapodások javítására, többek között az alábbi intézkedések révén:
   annak az alapelvnek a bevezetése, hogy a Bizottság bizonyos kulcsfontosságú kezdeményezéseket először a plenáris ülésnek mutat be, és a nyilvánosságnak csak ezt követően;
   a Bizottság arra vonatkozó kötelezettségvállalása, hogy az EU-Szerződés 17. cikkének megfelelően rövid időn belül indítványt tesz "az intézmények közötti megállapodások létrehozása céljából [...] az Unió tevékenységének éves és többéves programjára";
   évente találkozók a biztosok testülete, az Elnökök Értekezlete és a Bizottsági Elnökök Értekezlete között a bizottsági munkaprogram elfogadása előtt, mely találkozó egyszerűsítési javaslatokra, jelentősebb nem kötelező érvényű jogi eszközökre irányuló kezdeményezésekre és visszavonásokra is kiterjed a vita előkészítése érdekében, valamint a Bizottság és a Parlament közötti közös álláspont megtalálása céljából;
   annak az alapelvnek a bevezetése, hogy a Bizottságnak magyarázattal kell szolgálnia azokban az esetekben, amikor nem tudja előterjeszteni a munkaprogramjában szereplő egyes javaslatokat, vagy amikor eltér az éves programtól;

4.   felhívja a Parlamentet és a Bizottságot, hogy 2011 végéig végezzék el a jövőbeni keretmegállapodás működésének felülvizsgálatát;

5.   utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást az új Bizottságnak.

(1) Aznapi jegyzőkönyv, P7_PV(2009)09-16, 7.1. tétel.
(2) HL C 117. E, 2006.5.18., 123. o.
(3) HL C 321. E, 2003.12.31., 1. o.

Jogi nyilatkozat - Adatvédelmi szabályzat