Index 
 Előző 
 Következő 
 Teljes szöveg 
Eljárás : 2009/0106(CNS)
A dokumentum állapota a plenáris ülésen
Válasszon egy dokumentumot : A7-0016/2010

Előterjesztett szövegek :

A7-0016/2010

Viták :

PV 24/02/2010 - 22
CRE 24/02/2010 - 22

Szavazatok :

PV 25/02/2010 - 7.1
A szavazatok indokolása

Elfogadott szövegek :

P7_TA(2010)0034

Elfogadott szövegek
PDF 456kWORD 168k
2010. február 25., Csütörtök - Brüsszel
Energiaipari infrastruktúrát érintő beruházási projektek ***I
P7_TA(2010)0034A7-0016/2010
Állásfoglalás
 Egységes szerkezetbe foglalt szöveg
 Függelék

Az Európai Parlament 2010. február 25-i jogalkotási állásfoglalása az Európai Közösségen belüli energiaipari infrastruktúrát érintő beruházási projekteknek a Bizottság részére való bejelentéséről és a 736/96/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló tanácsi rendeletre irányuló javaslatról (COM(2009)0361 – C7-0125/2009 – 2009/0106(COD))

(Rendes jogalkotási eljárás – Első olvasat)

Az Európai Parlament,

–   tekintettel a Bizottságnak a Tanácshoz intézett javaslatára (COM(2009)0361),

–   tekintettel a Tanács konzultációjára a Parlamenttel (C7-0125/2009),

–   tekintettel a Bizottságnak „A Lisszaboni Szerződés hatálybalépésének a folyamatban lévő intézményközi döntéshozatali eljárásokra gyakorolt hatásairól” című, az Európai Parlamenthez és a Tanácshoz intézett közleményére (COM(2009)0665),

–   tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 294. cikkének (3) bekezdésére és 194. cikkének (1) és (2) bekezdésére,

–   tekintettel a Jogi Bizottságnak a javasolt jogalapról szóló véleményére,

–   tekintettel eljárási szabályzata 55. és 37. cikkére,

–   tekintettel az Ipari, Kutatási és Energiaügyi Bizottság jelentésére és a Környezetvédelmi, Közegészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Bizottság véleményére (A7-0016/2010),

1.   első olvasatban elfogadja az alábbi álláspontot;

2.   felhívja a Bizottságot, hogy utalja az ügyet újból a Parlamenthez abban az esetben, ha javaslatát lényegesen módosítani kívánja, vagy helyébe másik szöveget szándékozik léptetni;

3.   utasítja elnökét, hogy továbbítsa a Parlament álláspontját a Tanácsnak, a Bizottságnak és a nemzeti parlamenteknek.


Az Európai Parlament álláspontja amely első olvasatban 2010. február 25-én került elfogadásra az Európai Unión belüli energiaipari infrastruktúrát érintő beruházási projekteknek a Bizottság részére való bejelentéséről és a 736/96/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló .../2010/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet elfogadására tekintettel
P7_TC1-COD(2009)0106

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre és különösen annak 194. cikke (1) és (2) bekezdésére,

tekintettel az Európai Bizottság javaslatára,

a rendes jogalkotási eljárásnak megfelelően(1)

mivel:

(1)  Az Unió azt a célt tűzte maga elé, hogy olyan közös, szolidáris energiapolitikát vezet be, amely az Unió energiaellátásának biztosítására, a nagy energiahatékonyságú gazdaságra, és a belső piac keretein belül tisztességes versenyen alapuló versenyképes energiapiacok szolidáris működésére összpontosít.

(2)  Az európai energiapolitika kialakításának egyik előfeltétele az energiaipari infrastruktúrát érintő beruházási projektek alakulására vonatkozó, Unión belüli általános helyzet nyomon követése. A nyomon követésnek a megfelelő számadatok biztosításával lehetővé kell tennie a Bizottság számára a szükséges összehasonlítások és értékelések elvégzését, illetve a megfelelő intézkedésekre irányuló javaslatok megtételét, különösen az energia keresletének és kínálatának jövőbeli összhangját illetően. Az uniós szinten javasolt vagy meghozott valamennyi intézkedésnek semlegesnek kell lennie, és nem jelenthet beavatkozást a piac működésébe.

(3)  Az energiaágazatban az elmúlt években – az Unión kívül és belül egyaránt – komoly változások mentek végbe, és az energiaipari infrastruktúrát érintő beruházások az Unió energiabiztonságának különösen az energiahatékonyság növelésével és energiamegtakarítással történő biztosítása, az energiaellátás terén a jövőben esetlegesen fellépő hiány és/vagy többlet feltérképezése, az Unió rendszeres energiaellátásának biztosítása, valamint a belső piac zökkenőmentes működése és a nagy energiahatékonyságú gazdaságra való áttérés szempontjából egyaránt kulcsfontosságú, megoldandó kérdéssé váltak.

(4)  Az új körülmények között valamennyi infrastruktúra, különösen a megújuló energiaforrások és az energiahatékonyság ágazatai esetében jelentős beruházásokra van szükség, új típusú infrastruktúrákat kell kiépíteni, a piacon pedig új technológiáknak kell teret hódítaniuk. Az energiaágazat liberalizációja és a belső piac mélyítése következtében a beruházások megvalósításában nagyobb szerep hárul a gazdasági szereplőkre, ezzel párhuzamosan pedig az olyan új szakpolitikai követelmények, mint az egyes energiaforrások részarányára vonatkozó célszámok, arra ösztönzik a tagállamokat, hogy szakpolitikáik megvalósítása során új és/vagy korszerűsített energiaipari infrastruktúrák kialakítására törekedjenek.

(5)  A tagállamoknak ennek érdekében mindig mérlegelniük kell az energiafogyasztás csökkentését az EU 20%-os energiahatékonysági célkitűzésének megfelelően – mint az üvegházhatást okozó gázok (GHG) kibocsátásának csökkentésére vonatkozó célkitűzések elérésének leginkább költséghatékony módját –, illetve a meglévő infrastruktúra fejlesztését az új infrastrukturális beruházás előtt. Az energiaipari infrastruktúra beruházási projektjeinek teljes mértékben meg kell felelniük a 2020-as célkitűzésnek, mely szerint addigra az energia legalább 20%-ának megújuló forrásokból kell származnia.

(6)  Tekintettel az energiapolitikai célkitűzésekre és a piaci fejleményekre, a figyelmet elsődlegesen az uniós energiaipari infrastruktúrát érintő beruházásokra kell fordítani, különösen azért, hogy időben előre lehessen jelezni az energiahordozókkal való ellátás biztonságához kapcsolódó problémákat, terjeszteni lehessen a legjobb gyakorlati megoldásokat, és az Unió egymással összekapcsolt energiarendszereinek jövőbeli fejlődését illetően nagyobb átláthatóságot lehessen biztosítani.

(7)  A Bizottságnak és különösen az Energiapiaci Megfigyelőközpontnak ezért – a legfontosabb beruházások végrehajtása érdekében – pontos adatokkal és információkkal kell rendelkeznie az EU energiarendszerének legjelentősebb elemeit érintő, folyamatban lévő és jövőbeli beruházási projektekről, köztük a meglévő infrastruktúra egy részére vonatkozó leszerelési projektekről.

(8)  Az Unió jövőbeli beruházásai szempontjából fontos, hogy adatokat és információkat gyűjtsenek a termelési, a szállítási és a tárolási kapacitások előre látható alakulásáról és az ezekre irányuló beruházási projektekről. Ezért biztosítani kell azt, hogy a Bizottság, és különösen annak a piacfelügyelettel foglalkozó részlegei értesüljenek azokról a beruházási tervekről és projektekről, amelyek esetében a kivitelezés már elkezdődött vagy előreláthatólag öt éven belül el fog kezdődni, illetve azokról, amelyek egyes infrastruktúrák egészének vagy egy részének három éven belüli leszerelésére irányulnak.

(9)  Annak érdekében, hogy a Bizottság következetesen nyomon tudja követni az EU energiarendszerének egészét érintően a jövőben megvalósuló fejleményeket, a beruházási projektekkel összefüggő adatszolgáltatás területén olyan harmonizált jelentéstételi keretre van szükség, amely a tagállamok által benyújtandó hivatalos adatokat és információkat tartalmazó, naprakész kategóriákon alapul.

(10)  A Bizottság által ezen rendelet értelmében megszerzett információkat annak ellenőrzésére lehet felhasználni, hogy a tagállamok megfelelnek-e a specifikus uniós jogszabályok, nevezetesen a megújuló forrásokból származó energia használatának előmozdításáról szóló 2009. április 23-i 2009/28/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv(2) keretében előírt kötelezettségeiknek.

(11)  A tagállamoknak e célból el kell juttatniuk a Bizottsághoz a kőolaj, a gáz, a szén, a megújuló energia és a villamos energia ▌termelésével, szállításával és tárolásával összefüggésben területükön tervezett vagy megvalósítás alatt lévő, az energetikai infrastruktúrát érintő beruházási projektekre, továbbá a nagyobb távfűtési és -hűtési projektekre, valamint a szén-dioxid leválasztásával, szállításával és tárolásával kapcsolatos projektekre vonatkozó adatokat és információkat, beleértve a harmadik országokkal való összeköttetéseket. Az érintett vállalkozások számára elő kell írni, hogy a szóban forgó adatokat és információkat juttassák el a tagállamnak, annak érdekében, hogy a Bizottság nyomon követhesse az EU energetikai infrastruktúrájának változásait. A tagállamokat és a Bizottságot kötelezni kell arra, hogy biztosítsák a vállalkozások által rendelkezésükre bocsátott adatok titkosságát.

(12)  Az energiaszektorban végrehajtott beruházási projektek időtartamára tekintettel elegendő, ha a jelentéstételre kétévente kerül sor.

(13)  Annak érdekében, hogy a tagállamokra és a vállalkozásokra – különösen a kis- és középvállalkozásokra – ne háruljanak aránytalanul magas adminisztratív terhek és a költségek a minimálisra korlátozódjanak, e rendeletnek lehetővé kell tennie azt, hogy a tagállamok és a vállalkozások mentesüljenek a jelentési kötelezettségek alól, amennyiben az uniós energiapiacot szabályozó, az EU intézményei által elfogadott és a versenyalapú energiapiacokkal, az európai energiarendszer fenntarthatóságával és az EU energiaellátásának biztosításával kapcsolatos célkitűzések elérésére törekvő ágazatspecifikus uniós jogi aktusok alapján már szolgáltatnak a Bizottság részére egyenértékű és összehasonlítható információkat. Az energiaágazat harmadik liberalizációs csomagjában (a villamos energia belső piacára vonatkozó közös szabályokról szóló, 2009. július 13-i 2009/72/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv(3), a földgáz belső piacára vonatkozó közös szabályokról szóló, 2009. július 13-i 2009/73/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv(4), az Energiaszabályozók Együttműködési Ügynöksége létrehozásáról szóló, 2009. július 13-i 713/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet(5), a villamos energia határokon keresztül történő kereskedelme esetén alkalmazandó hálózati hozzáférési feltételekről szóló, 2009. július 13-i 714/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet(6) és a földgázszállító hálózatokhoz való hozzáférés feltételeiről szóló, 2009. július 13-i 715/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet(7)) meghatározott jelentési kötelezettségek átfedését ezért el kell kerülni. A Bizottságnak pontosítania kell az említett mentesség alkalmazását annak érdekében, hogy valóban könnyítsen a jelentéstételi terhen, és a jelentéstételi kötelezettségek tartalmát, formáját és határidőit, továbbá egyértelművé tegye, hogy ezek a kötelezettségek mely személyekre vagy szervezetekre vonatkoznak, és kik felelnek a jelentéstételi rendszer irányításáért.

(14)  A tagállamok, az általuk megbízott szervek vagy – adott esetben – az európai uniós energiaipari infrastruktúrát érintő beruházási tervek elkészítésével megbízott testületek biztosítják a Bizottsághoz eljuttatott adatok és információk jó minőségét, relevanciáját, pontosságát, egyértelműségét, időbeli pontosságát és koherenciáját; ugyanakkor biztosítják az üzleti szempontból érzékeny adatok és információk bizalmasságát.

(15)  Az adatok feldolgozása és az értesítés egyszerűsítése és biztonságossá tétele érdekében lehetővé kell tenni a Bizottság és különösen az Energiapiaci Megfigyelőközpont számára, hogy e célok és különösen az integrált informatikai eszközök és folyamatok működtetése céljából meghozza a szükséges intézkedéseket. A Bizottságnak biztosítania kell, hogy ezek az informatikai eszközök garantálják a Bizottság rendelkezésére bocsátott adatok és információk titkosságát.

(16)  Az egyéneknek a személyes adatok tagállamok általi kezelése vonatkozásában való védelmére a személyes adatok feldolgozása vonatkozásában az egyének védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról szóló, 1995. október 24-i 95/46/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv(8), a személyes adatok Bizottság általi kezelése vonatkozásában való védelmére pedig a személyes adatok közösségi intézmények és szervek által történő feldolgozása tekintetében az egyének védelméről, valamint az ilyen adatok szabad áramlásáról szóló, 2000. december 18-i 45/2001/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet(9) vonatkozik. Ez a rendelet nem változtatja meg ezen rendelkezéseket.

(17)  A környezeti információkhoz való hozzáférésre az Európai Parlament és a Tanács 2006. szeptember 6-i, a környezeti ügyekben az információhoz való hozzáférésről, a nyilvánosságnak a döntéshozatalban történő részvételéről és az igazságszolgáltatáshoz való jog biztosításáról szóló Aarhusi Egyezmény rendelkezéseinek a közösségi intézményekre és szervekre való alkalmazásáról szóló 1367/2006/EK rendelete(10), valamint az Európai Parlament és a Tanács 2003. január 28-i, a környezeti információkhoz való nyilvános hozzáférésről szóló 2003/4/EK irányelve(11) alkalmazandó. Ez a rendelet nem befolyásolja az említett jogszabályokban foglalt rendelkezéseket.

(18)  A Bizottságnak és konkrétan ▌Energiapiaci Megfigyelőközpontjának rendszeres, ágazatokon átívelő elemzés alá kell vetnie az EU energiarendszerének szerkezeti fejlődését és kilátásait, illetve – bizonyos esetekben – kifejezetten az energiarendszer egyes szempontjaira összpontosító elemzéseket kell készítenie; ezen elemzéseknek ki kell egészíteniük a nemzeti megközelítéseket, ki kell dolgozniuk regionális vetületeket, és különösen az energiakereslet és -kínálat hosszú távú egyensúlyát befolyásoló, az infrastruktúrákat és a beruházásokat érintő esetleges hiányosságok és az ehhez kapcsolódó kockázatok feltérképezésével kell elősegíteniük az energiabiztonság növelését. Ezen elemzésnek hozzá kell járulnia az energiaipari infrastruktúrák iránti igényről uniós szinten zajló folyamatos vitához, és ezért azt megvitatás céljából továbbítani kell az érdekelt feleknek.

(19)  A kis- és középvállalkozásoknak a rendelet révén élvezniük kell az energiaipari beruházási projektekről szóló ellenőrzések és jelentések előnyeit, amelyek összegyűjtött adatait nyilvánosan elérhetővé teszik és ez hosszú távon új, jobban szervezett beruházási tendenciákat segíthet elő.

(20)  A jövőbeni fejleményekre vonatkozó, az esetleges infrastrukturális hiányosságokról és az ezekhez kapcsolódó kockázatokról alkotott közös elképzelések kialakítása és az átláthatóság fokozása érdekében, tekintettel arra, hogy ez utóbbi különösen fontos a piacra újonnan belépők számára, indokolt lehetővé tenni, hogy a Bizottságot a tagállamok szakértői vagy más, a témában jártas szakemberek segítsék.

(21)  A Bizottságnak el kell fogadnia az e rendelet végrehajtásához szükséges technikai intézkedéseket, így többek között a kiegészítő technikai fogalommeghatározásokat.

(22)  A 736/96/EK tanácsi rendeletet(12) – tekintettel arra, hogy napjaink energiaügyi kihívásai módosításokat tesznek szükségessé, valamint az egyértelműség érdekében – hatályon kívül kell helyezni és helyébe új rendeletnek kell lépnie,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

Tárgy és hatály

(1)  Ez a rendelet közös keretet hoz létre a kőolaj-, a gáz-, a szén, a megújulóenergia- és a villamosenergia-ágazatbeli energiaipari infrastruktúrára irányuló beruházási projektekre, továbbá a távfűtéssel és távhűtéssel, a fenti ágazatok által kibocsátott szén-dioxid leválasztásával és -tárolásával kapcsolatos nagyobb beruházási projektekre vonatkozó adatoknak és információknak a Bizottság részére való bejelentéséhez.

(2)  Ez a rendelet azokra az uniós vállalkozásokra is alkalmazandó, amelyek harmadik országokban ruháznak be egy vagy több tagállam energetikai hálózataihoz közvetlenül kapcsolódó, vagy azokra hatást gyakorló energetikai infrastrukturális projektekbe.

(3)  E rendeletet a mellékletben felsorolt azon beruházási projektekre kell alkalmazni, amelyek esetében a kivitelezés már elkezdődött vagy terv szerint öt éven belül el fog kezdődni, illetve azokról, amelyek célja, hogy bizonyos infrastruktúrákat három éven belül üzemen kívül helyezzenek.

2. cikk

Fogalommeghatározások

E rendelet alkalmazásában:

   1. „infrastruktúra”: energia, valamint annak hordozói vagy szén-dioxid termelésével, szállításával vagy tárolásával összefüggő bármilyen típusú létesítmény, illetve ilyen létesítmények bármely része;
  2. „beruházási projektek”: olyan projektek, amelyek célja:
   a) új infrastruktúra építése;
   b) meglévő infrastruktúra átalakítása, korszerűsítése, kapacitásának növelése vagy csökkentése;
   c) meglévő infrastruktúra részleges vagy teljes leszerelése;
   d) az Európai Unió és harmadik országok között az energiaátvivő rendszerek számára új rendszerösszekötők kifejlesztése;
   3. „tervezett beruházási projektek”: a kivitelezés megkezdése előtti állapotban lévő projektek, amelyek esetében a tőkeköltségek még nem merültek fel, illetve olyan projektek, amelyek esetében még nem történt meg a létesítmény leszerelése; ide értendőek az olyan projektek, amelyek engedélyezési kérelme már beérkezett az illetékes hatóságokhoz, de amelyeknek fő elemei (helyszín, kivitelező, vállalkozó, egyes alapvető műszaki és működési jellemzők stb.) teljes egészében vagy részben további módosításra vagy végleges engedélyezésre várnak;
   4. „megvalósítás alatt lévő beruházási projektek”: olyan beruházási projektek, amelyek esetében a kivitelezés megkezdődött és tőkeköltségek merültek fel;
   5. „leszerelés”: az a munkaszakasz, amelynek során egy infrastruktúrát véglegesen üzemen kívül helyeznek;
   6. „termelés”: villamos energia előállítása és tüzelőanyagok – köztük a bioüzemenyagok – feldolgozása;
  7. „szállítás”: villamos energia, illetve gáz vagy folyékony tüzelőanyagok vagy szén-dioxid szállítása hálózaton keresztül, ezen belül is:
   a) csővezetéken, de nem termelési csővezeték-hálózaton és nem az elsődlegesen a helyi földgázelosztás keretében használt nagy nyomású vezetékeken;
   b) extra-nagyfeszültségű és nagyfeszültségű összekapcsolt rendszereken, de nem az elsődlegesen a helyi elosztás keretében használt rendszereken;
   c) távfűtés- vagy távhűtésvezetékeken;
   8. 'tárolás„: hő- illetve elektromos energia vagy energiaforrások állandó vagy ideiglenes tárolása földalatti vagy felszíni létesítményekben vagy geológiai tárolásra alkalmas helyszíneken, vagy a szén-dioxid tárolása földalatti geológiai rétegekben;
   9. 'tározó„ zárt tároló tartályok által alkotott rendszer vagy meghatározott geológiai struktúra, amely zárt tárolóhelyet képez;
   10. „vállalkozás”: bármely olyan természetes személy vagy köz- vagy magánszektorbeli jogalany, aki vagy amely beruházási projektekről döntést hoz vagy beruházási projektet valósít meg;
   11. „energiaforrás”:
   a) elsődleges energiaforrások, így a kőolaj, a földgáz, a kőszén vagy a nukleáris tüzelőanyagok, vagy átalakított energiaforrások, például a villamos energia;
   b) megújuló energiaforrások, köztük a vízenergia, a biomassza, a szélenergia, a naphőenergia, az árapály-energia és a geotermikus energia;
   c) energiatermékek, így a finomított olajtermékek és a bioüzemenyagok;
   12. „összesített adatok”: a nemzeti vagy regionális összesített adatok; ha a nemzeti szinten összesített adatok üzleti szempontból érzékeny információkat tennének közzé egyes vállalkozásokról, az összesítés történhet regionális szinten is;
   13. „külön testület”: az energiaipari ágazatra vonatkozó uniós jogszabályok által az olyan, energiaipari infrastruktúrához kapcsolódó uniós szintű többéves hálózatépítési és beruházási tervek előkészítésével és elfogadásával megbízott testület, mint például a villamosenergia-piaci átvitelirendszer-üzemeltetők hálózata a 714/2009/EK rendelet 4. cikke, illetve a földgázpiaci szállításirendszer-üzemeltetők európai hálózata a 715/2009/EK rendelet 4. cikke alapján;
   14. 'távfűtés„ vagy ”távhűtés„: gőz, meleg víz vagy hűtött folyadékok formájában egy központi termelési egységből hálózaton keresztül több épület vagy telephely számára szolgáltatott, helyiségek vagy folyamatok fűtésére vagy hűtésére használt hőenergia.

3. cikk

Adatközlés

(1)  Az aránytalan adatgyűjtési és jelentéstételi terhek elkerülésével a tagállamok vagy az általuk e feladattal megbízott szervek 2011 elejétől, majd ezt követően kétévente összegyűjtik és a Bizottsághoz eljuttatják az e rendeletben meghatározott valamennyi adatot és információt.

Az összesített adatokat és releváns projektinformációkat először az első jelentéstételi évben, 2011-ben, majd ezután kétévente juttatják el a Bizottsághoz.

Az összesített adatokat és releváns projektinformációkat a tagállamok vagy az általuk e feladattal megbízott szervek minden jelentéstételi évben július 31-ig küldik meg.

(2)  A Bizottság a tagállamokat vagy az általuk e feladattal megbízott szerveket mentesíti az (1) bekezdésben előírt kötelezettség alól, amennyiben az energiapiacot szabályozó ágazatspecifikus uniós jogi aktusok alapján:

   a) az érintett tagállam vagy az általa e feladattal megbízott szerv a kért adatokat és információkat már korábban közölte és megjelöli ezen adatközlés időpontját és az annak alapját képező konkrét jogi aktust,
   b) külön testület kapott megbízást arra, hogy EU szinten többéves beruházási tervet készítsen az energiaipari infrastruktúra fejlesztése területén, és e célból egyenértékű adatokat és információkat gyűjt össze; ilyen esetekben az adott testület – az (1) bekezdésben meghatározott határidőn belül – eljuttatja az összes releváns adatot és információt a Bizottsághoz.

4. cikk

Adatforrások

(1)  Az érintett vállalkozások minden jelentéstételi évben május 31-ig eljuttatják azon tagállam – vagy a tagállam e feladattal megbízott szerve – részére a 3. cikkben előírt adatokat vagy információkat, amelynek területén beruházási projektet kívánnak megvalósítani. A közölt adatoknak vagy információknak a beruházási projektnek az adott jelentéstételi év március 31. napján fennálló állapotát kell tükrözniük.

Az első albekezdés nem vonatkozik azon vállalkozásokra, amelyek esetében az illetékes tagállam úgy dönt, hogy a 3. cikkben előírt adatokat vagy információkat más módon juttatja el a Bizottság részére, azzal a feltétellel, hogy az átadott adatok vagy információk összehasonlíthatók és egyenértékűek.

(2)  A tagállamok az európai uniós jogszabályokban már megkövetelt adatgyűjtés során elkerülik az átfedéseket és a minimálisra korlátozzák a vállalkozásokat terhelő költségeket.

5. cikk

Az értesítés tartalma

(1)  A mellékletben szereplő beruházási projektek vonatkozásában a 3. cikkben előírt adatközlés – a különböző projekttípusokra értelemszerűen alkalmazva – az alábbi adatokra terjed ki:

   a) a tervezett vagy megvalósítás alatt lévő kapacitás mennyisége;
   b) az infrastruktúrákat vagy kapacitásokat érintő, tervezett vagy megvalósítás alatt lévő projektek helyszíne, megnevezése, típusa és fő jellemzői, valamint arra vonatkozó adatok, hogy melyek azok a kapacitások, amelyek még csak a tervezési fázisnál tartanak, és melyek a már megvalósítás alatt lévők;
   c) az eredeti engedélyezési kérelem illetékes hatósághoz való beérkezésének napja és annak becsült dátuma, amikorra minden szükséges építési engedély rendelkezésre áll;
   d) a üzembe helyezés várható időpontja;
   e) a felhasználandó energiaforrás típusa;
   f) az ellátásbiztonság szempontjából lényeges technológiák, így az ellentétes irányú igénybevétel lehetősége, a másik tüzelőanyagra való átállás képessége, illetve egyéb hasonló célú berendezések;
   g) a szén-dioxid leválasztására szolgáló berendezések vagy utólagos beszerelésük mechanizmusa;
   h) az infrastruktúra rendelkezésre állásának vagy működésének ideiglenes – három éves időszakot meghaladó – szünetelése.

(2)  A kapacitások leszerelését célzó projektek vonatkozásában a 3. cikkben előírt adatközlés az alábbi adatokra terjed ki:

   a) az érintett infrastruktúra jellege és kapacitása;
   b) a leszerelés várható időpontja, beleértve – adott esetben – az infrastruktúra működésének fokozatos megszüntetésére vonatkozó közbenső időpontokat;
   c) a környezetrehabilitáció érdekében tervezett intézkedések felsorolása, amennyiben a vonatkozó jogszabályok rehabilitációs kötelezettséget írnak elő.

(3)  A 3. cikkben előírt adatközlésben minden esetben meg kell adni az adott jelentéstételi év elején rendelkezésre álló beépített termelési, szállítási és tárolási kapacitás mennyiségét.

Amennyiben a tagállam a beruházási projektek végrehajtását érintő késedelmekkel vagy akadályokkal kapcsolatos információkkal rendelkezik, az általa megbízott szerv vagy a 3. cikk (2) bekezdésében említett testület az adatközlést kiegészíti ezekkel az információkkal.

6. cikk

Az adatok minősége és nyilvánossága

(1)  A tagállamok, az általuk megbízott szervek vagy – adott esetben – az európai uniós energiaipari infrastruktúrát érintő beruházási tervek elkészítésével megbízott külön testületek biztosítják a Bizottsághoz eljuttatott adatok és információk jó minőségét, relevanciáját, pontosságát, egyértelműségét, időbeli pontosságát és koherenciáját. Amennyiben az információ nem kellően egyértelmű és teljes körű, a Bizottság előírhatja e szervek számára további információk biztosítását.

Az európai uniós energiaipari infrastruktúrát érintő beruházási tervek elkészítésével megbízott külön testületek az általuk eljuttatandó adatokat és információkat kiegészítik a tagállamok által az összegyűjtött adatok és információk minőségére és relevanciájára vonatkozóan esetleg tett észrevételekkel.

(2)  A Bizottság nyilvánosságra hozza az e rendelet értelmében közölt összesített adatokat és információkat – különösen a 10. cikk (3) bekezdésében említett elemzésekben ▌, feltéve, hogy csak nemzeti vagy regionális szinten összesített adatokat és információkat tesz közzé (különösen azokban az esetekben, ahol egy tagállamban csak egy vállalkozás található), és az egyes vállalkozásokra vonatkozó részletek nem kerülnek bemutatásra és nem válnak kikövetkeztethetővé.

Ez a közzététel nem sérti az információkhoz való nyilvános hozzáférésről szóló, vonatkozó nemzeti és uniós jogszabályokat, különös tekintettel a környezetvédelmi információkra, a tőzsdén jegyzett társaságokra vonatkozó információkra és a beruházási projektek állami finanszírozására vonatkozó információkra.

A tagállamok, az általuk megbízott szervek és a Bizottság külön-külön is felelősek a birtokukban lévő, üzleti szempontból érzékeny adatok és információk titkosságának megőrzéséért.

7. cikk

Végrehajtási intézkedések

A Bizottság elfogadja az e rendelet végrehajtásához szükséges technikai intézkedéseket. Ezen intézkedések közé tartoznak az alkalmazandó számítási módszerek, a technikai fogalommeghatározások és a 3. cikk szerinti adat- és információközlés formája, tartalma és egyéb részletei, a 3. cikk (2) bekezdésében foglalt mentességet, és különösen az értesítések időzítésére és tartalmára, valamint a bejelentési kötelezettség hatálya alá tartozó szervekre vonatkozó rendelkezéseket is beleértve.

8. cikk

Adatfeldolgozás

(1)  A Bizottság felelős az e rendelet értelmében az energiainfrastruktúrára vonatkozóan hozzá beérkező adatok és információk fogadására, tárolására és feldolgozására alkalmas, tervezési célokat szolgáló informatikai eszközök kifejlesztéséért, üzemeltetésért, kezeléséért és karbantartásáért.

(2)  A Bizottság biztosítja továbbá, hogy az (1) bekezdésben említett célokhoz szükséges informatikai eszközök garantálják az e rendelet értelmében hozzá beérkező adatok és információk titkosságát.

9. cikk

A természetes személyek védelme az adatkezelés során

Ez a rendelet nem sérti az uniós jog rendelkezéseit, és ezen belül is változatlanul hagyja a tagállamoknak a személyes adatok kezelése vonatkozásában a 95/46/EK irányelv alapján fennálló kötelezettségeit, illetve a személyes adatok uniós intézmények és szervek által történő feldolgozása tekintetében a 45/2001/EK rendelet szerinti kötelezettségeket.

10. cikk

Nyomon követés és jelentéstétel

(1)  A beérkezett adatok és információk, illetve bármilyen egyéb adat, így többek között a Bizottság által megvásárolt adatok alapján a Bizottság legalább kétévente ágazatokon átívelő elemzés alá veti az EU energiarendszerének szerkezeti fejlődését és kilátásait, különös tekintettel a következőkre:

   a) az energiapiaci kereslet és a kínálat terén a jövőben esetlegesen fellépő hiány és/vagy többlet feltérképezése, külön hangsúlyt fektetve a termelési és a szállítási infrastruktúrában – különösen az infrastruktúra elhasználódásából adódó – esetlegesen küszöbön álló hiányosságokra vagy hibákra;
   b) a beruházási projektek alakulásának nyomon követése az értesítés napjától a tényleges végrehajtásig, és különösen a megújuló energiaforrások fejlesztése tekintetében, valamint az azonosított akadályok leküzdésére alkalmas legjobb gyakorlati megoldások terjesztése;
   c) a piaci szereplők és a lehetséges piacra lépők számára nagyobb átláthatóság biztosítása;
   d) a harmadik országokban az EU energiapiacára és energiabiztonságára hatást gyakorló európai uniós beruházási projektek nyomon követése;
   e) az egyetlen energiainfrastruktúrától való túlzott függőséggel járó kockázat, valamint a harmadik országokhoz való kapcsolódásokkal összefüggő kockázatok azonosítása;
   f) a belső energiapiac működésének javításával (például az ellentétes irányú igénybevétel lehetősége és a rendszerösszekötők) összefüggő beruházási szükségletek azonosítása.

A beérkezett adatok és információk alapján a Bizottság egyéb szükségesnek vagy célszerűnek ítélt elemzéseket is végezhet.

(2)  Az (1) bekezdésben említett elemzések készítése során a Bizottság biztosítja a koordinációt az európai uniós energiaipari infrastruktúrát érintő beruházási tervek elkészítésével megbízott testületekkel, továbbá a Bizottságot a tagállamok szakértői és/vagy más, a témában jártas szakemberek, csoportok és szövetségek segíthetik.

(3)  A Bizottság megvitatja az elemzéseket az érdekeltekkel ▌. Az elkészített elemzéseket eljuttatja az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak és az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak, és nyilvánosan hozzáférhetővé teszi azokat.

(4)  A nyomon követéssel kapcsolatban nyilvánosan hozzáférhetővé tett különböző dokumentumok közötti összhang biztosítása érdekében a Bizottság megfelelően figyelembe veszi az energiainfrastruktúra területén a külön testületek által elkészített többéves beruházási terveket.

11. cikk

Felülvizsgálat

(1)  E rendeletet végrehajtását a Bizottság a hatálybalépést követő öt éven belül felülvizsgálja.

(2)  Az adatok minőségének javítása érdekében a Bizottság az (1) bekezdés szerinti felülvizsgálat elvégzésekor adott esetben megvizsgálja a mellékletben foglalt minimális küszöbértékeket, és felkérheti a tagállamokat, hogy részletezzék a tervezett vagy megvalósítás alatt lévő infrastruktúra vagy kapacitások főbb jellemzőit.

12. cikk

Hatályon kívül helyezés

A 736/96/EK rendelet hatályát veszti.

13. cikk

Hatálybalépés

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt ,

az Európai Parlament részéről a Tanács részéről

az elnök az elnök

(1) Az Európai Parlament 2010. február 25-i álláspontja.
(2) HL L 140., 2009.6.5., 16. o.
(3) HL L 211., 2009.8.14., 55. o.
(4) HL L 211., 2009.8.14., 94. o.
(5) HL L 211., 2009.8.14., 1. o.
(6) HL L 211., 2009.8.14., 15. o.
(7) HL L 211., 2009.8.14., 36. o.
(8) HL L 281., 1995.11.23., 31. o.
(9) HL L 8., 2001.1.12., 1. o.
(10) HL L 264., 2006.9.25., 13. o.
(11) HL L 41., 2003.2.14., 26. o.
(12) HL L 102., 1996.4.25., 1. o.


MELLÉKLET

BERUHÁZÁSI PROJEKTEK

1.  KŐOLAJ

1.1.  Előállítás

   Legalább napi 20 000 hordó kapacitású kitermelő létesítmények;

1.2.  Kőolajfinomítás

   Legalább 1 millió tonna/év kapacitású kőolaj-desztilláló létesítmények;
   A kőolaj-desztilláló kapacitás 1 millió tonna/év fölé való növelése;
   Legalább 500 tonna/nap kapacitású reformáló- és krakkolóüzemek;
   Maradék fűtőolaj/gázolaj/alapanyagok/egyéb kőolajszármazékok kéntelenítését végző üzemek.

Azok a vegyipari létesítmények, amelyek fűtőolajat és/vagy motor-tüzelőanyagot nem, illetve csupán melléktermékként termelnek, nem tartoznak ide.

1.3.  Szállítás

   Nyersolaj szállítására szolgáló, legalább 3 millió tonna/év kapacitású csővezetékek, illetve ezek legalább 30 km hosszúságban való meghosszabbítása;
   Kőolajszármazékok szállítására szolgáló, legalább 1,5 millió tonna/év kapacitású csővezetékek, illetve ezek legalább 30 km hosszúságban való meghosszabbítása;
   Nemzeti vagy nemzetközi összekapcsolt hálózatok lényegi elemét képező csővezetékek, valamint az Európai Unió működéséről szóló szerződés 171. cikkének megfelelően kidolgozott iránymutatásokban szereplő közös érdekű csővezetékek és projektek.

A katonai célokra szolgáló és az 1.2. pontban felsoroltaktól eltérő létesítményeket kiszolgáló csővezetékek nem tartoznak ide.

1.4.  Tárolás

   Nyersolaj és kőolajszármazékok tárolására szolgáló létesítmények (legalább 150 millió m3, illetve – tartályok esetében – legalább 100 000 m3 kapacitású létesítmények).

A katonai célokra szolgáló és az 1.2. pontban felsoroltaktól eltérő létesítményeket kiszolgáló tartályok nem tartoznak ide.

2.  FÖLDGÁZ

2.1.  Előállítás

   Legalább napi 0,1 millió köbméter/nap kapacitású kitermelő létesítmények;

2.2.  Szállítás

   Gáz – így különösen földgáz és biogáz – szállítására szolgáló csővezetékek;
   Nemzeti vagy nemzetközi összekapcsolt hálózatok lényegi elemét képező csővezetékek és az Európai Unió működéséről szóló szerződés 171. cikkének megfelelően kidolgozott iránymutatásokban szereplő közös érdekű csővezetékek és projektek, valamint az energiaágazatbeli projektek közösségi pénzügyi támogatásán alapuló gazdaságélénkítő program létrehozásáról szóló, 2009. július 13-i, 663/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet(1) mellékletében hivatkozott projektek.

2.3.  LNG ▌

   Cseppfolyósított földgáz importálására és exportálására szolgáló terminálok.
   A gázzá történő visszaalakításra és a tárolásra, valamint a cseppfolyósításra rendelkezésre álló kapacitások.

2.4.  Tárolás

   A 2.2. pontban említett szállítóvezetékekhez kapcsolódó tárolólétesítmények.
   Olyan informatikai szoftverek és hardverek, amelyek figyelemmel kísérik és valós idejű jelentést készítenek a gázkészletekről az EU illetékes ügynökségei számára.

A katonai célokra szolgáló és az energiatermékeket nem, illetve csupán melléktermékként termelő vegyipari üzemeket kiszolgáló gázvezetékek, terminálok és létesítmények nem tartoznak ide.

3.  SZÉN, LIGNIT ÉS OLAJPALA

3.1.  Előállítás

   Évente legalább 1 millió tonna éves kitermelést végző új vagy kibővített külszíni bányák;
   Évente legalább 1 millió tonna éves kitermelést végző új vagy kibővített mélyművelésű bányák.

4.  VILLAMOS ENERGIA

4.1.  Előállítás

   Hő- és atomerőművek (egyenként legalább 100 MW kapacitású generátorok);
   Vízi erőművek (legalább 30 MW kapacitású erőművek);
   Szélerőműtelepek (legalább 20 MW kapacitású tengeri, és legalább 5 MW kapacitású szárazföldi szélerőművek);
   Koncentrált napenergiát és geotermikus energiát ▌előállító létesítmények (egyenként legalább 10 MW kapacitású generátorok), valamint fotovoltaikus energiát előállító (legalább 5 MW kapacitású) létesítmények;
   Biomasszát/folyékony bio-energiahordozókat/hulladékot hasznosító energiatermelő létesítmények (egyenként legalább 5 MW kapacitású generátorok);
   Kapcsolt hő- és villamosenergia-termelést megvalósító erőművek (legalább 10 MW elektromos kapacitású generátorok);
   Olyan, megújuló forrásokból energiát előállító decentralizált létesítmények, amelyek villamosenergia-hálózathoz kapcsolódnak, vagy amelyekre vonatkozóan egy vállalkozással kötött visszavásárlási szerződés van érvényben, és összteljesítményük több mint 10 MW.

4.2.  Szállítás

   100 kV vagy annál nagyobb feszültségre tervezett, villamos energia átvitelére szolgáló légvezetékek;
   100 kV vagy annál nagyobb feszültség átvitelére tervezett föld alatti és tenger alatti vezetékek;
   Az Európai Unió működéséről szóló szerződés 171. cikkének megfelelően kidolgozott iránymutatásokban szereplő közös érdekű csővezetékek és projektek, valamint a 663/2009/EK rendelet mellékletében hivatkozott projektek;
   Legalább 300 mm-es átmérőjű távfűtési hálózat.

4.3.  Tárolás

   Villamosenergia-tároló létesítmények;

5.  BIOÜZEMANYAG

5.1.  Előállítás

   Bioüzemanyag-előállító létesítmények (legalább 50 000 tonna/év kapacitású finomítók).

6.  Szén-dioxid

6.1.  Szállítás

   Az 1.2. és a 4.1. pontban említett termelőlétesítményekhez kapcsolódó CO2-csővezetékek.

6.2.  Tárolás

E bekezdés hatálya alá tartoznak továbbá a 663/2009/EK rendeletben említett, a szén-dioxid geológiai rétegekben történő tárolásával kapcsolatos projektek.

   Tárolólétesítmények (legalább 100 kt kapacitású tárolóhelyek és -komplexumok).

A kutatási és technológiafejlesztési célú tárolólétesítmények nem tartoznak ide.

(1) HL L 200., 2009.7.31., 31. o.

Jogi nyilatkozat - Adatvédelmi szabályzat