Az Európai Parlament,

–   tekintettel az EUMSz. 313. és 314. cikkére,

–   tekintettel a költségvetési fegyelemről és a hatékony és eredményes pénzgazdálkodásról szóló, 2006. május 17-i intézményközi megállapodásra(1),

–   tekintettel a Bizottság által a fent említett, 2006. május 17-i intézményközi megállapodás 46. pontjának értelmében benyújtott, a 2007–2013-as időszakra vonatkozó aktualizált pénzügyi programozásra,

–   tekintettel az Európai Unió 2010-as pénzügyi évre szóló általános költségvetésére,

–   tekintettel a 2009. november 18-i egyeztetőbizottsági ülés eredményére,

–   tekintettel a Költségvetési Bizottság jelentésére és a Fejlesztési Bizottság véleményére (A7-0033/2010),

Általános költségvetési kérdések

1.   megjegyzi, hogy a 2007–2013-as időszakra vonatkozó többéves pénzügyi keretben a 2011-re megállapított kötelezettségvállalási előirányzatok összesen 142,629 milliárd eurót tesznek ki, ami az Európai Parlament által elfogadott 2010-es költségvetéshez képest (kötelezettségvállalási előirányzatok: 141,453 milliárd euró) mindössze legfeljebb 0,83%-os lehetséges emelkedést jelent; megállapítja, hogy a kifizetési előirányzatok 134,263 milliárd eurót tesznek ki, ami a 2010-es költségvetéshez képest (kifizetési előirányzatok: 122,937 milliárd euró) 9,2%-os emelkedést jelent; emlékeztet arra, hogy ezen összegek az EU bruttó nemzeti jövedelmének csupán mintegy 1%-át teszik ki, és lényegesen alacsonyabbak a saját forrásokról szóló hatályos határozatban szereplőknél;

2.   hangsúlyozza, hogy a kötelezettségvállalási és a kifizetései előirányzatok közötti különbség a többéves pénzügyi keretben 8,366 milliárd euró; emlékeztet arra, hogy bár 2010 vonatkozásában a többéves pénzügyi keret csak 6,689 milliárd eurós különbséggel számolt, az elfogadott 2010-es költségvetésben a kifizetések további csökkentéséből következően 18,515 milliárd euróra rúg a különbség; ismételten aggodalmának ad hangot a kötelezettségvállalási és a kifizetései előirányzatok közötti növekvő különbség miatt, ami hosszú távon hiányhoz vezet, és hangsúlyozza, hogy a költségvetési eljárás során minden tőle telhetőt megtesz annak érdekében, hogy a különbség szintje fenntartható és kezelhető maradjon;

3.   emlékeztet arra, hogy a többéves pénzügyi keret fennmaradó évekre (2011–2013) vonatkozó plafonértékeivel kapcsolatos megfontolások mellett a költségvetési hatóságnak azért is kellett a többéves pénzügyi keretet több alkalommal felülvizsgálnia, mert az nem tette lehetővé, hogy az EU megfelelő és kielégítő választ adjon az utóbbi években felmerült különféle kihívásokra; ismételten hangsúlyozza, hogy meggyőződése szerint feltétlenül szükség van a többéves pénzügyi keret mélyreható felülvizsgálatára és átdolgozására; felhívja az Európai Bizottságot, hogy a 2006. május 17-i intézményközi megállapodásba foglalt 1. és 3. nyilatkozat alapján 2010 első félévének vége előtt tegye közzé jelentését a jelenlegi intézményközi megállapodás működéséről és a többéves pénzügyi keret félidős felülvizsgálatáról, amelyhez csatolja a jelenlegi intézményközi megállapodás kiigazítására és felülvizsgálatára vonatkozó konkrét javaslatait;

4.   kiemeli, hogy a 2011-es költségvetés a hétből a negyedik olyan költségvetés, amely a jelenlegi többéves pénzügyi keret alapján készül el, és hangsúlyozza, hogy az intézményközi megállapodásnak az 5%-os jogalkotási rugalmasságra vonatkozó 37. pontja mostanra értelmet nyert, hiszen a költségvetési hatóság két ága tisztábban látja a meglévő programok hiányosságait és pozitív fejleményeit; emlékeztet arra, hogy az intézményközi megállapodás rendelkezéseitől függetlenül az uniós költségvetés hatékony és hasznos végrehajtásának előfeltétele a költségvetés kellő rugalmasságának biztosítása; elvárja, hogy a nagyobb rugalmasság biztosítása érdekében a többéves pénzügyi keretről szóló tanácsi rendelet a COM(2010)0072 számú végleges javaslat alapján, a küszöbönálló intézményközi megállapodás pedig a COM(2010)0073 számú végleges tervezet alapján kerüljön elfogadásra;

5.   rámutat, hogy a Lisszaboni Szerződés hatálybalépését követően számos uniós szintű politika megerősödésének logikusan az EU pénzügyi kapacitásának bővülését kellene maga után vonnia;

6.   kéri a Bizottságot, hogy az együttdöntési eljárás hatálya alá tartozó programok félidős felülvizsgálata keretében nyújtson be részletes áttekintést a költségvetési következményekről az összes fejezet vonatkozásában;

7.   üdvözli, hogy a Bizottság 2009. júliusi saját ellenőrzése szerint a 2010-es előzetes költségvetési tervezetet kísérő tevékenységi beszámolók többsége világosan és tömören megindokolta az EU jelentette hozzáadott értéket, és SMART-alapú, illetve eredményhez kapcsolt célkitűzéseket és mutatókat tartalmazott; hangsúlyozza ugyanakkor, hogy javítani kell a költségekhez kapcsolódó teljesítmény minőségét és jobban fel kell használni az értékelések eredményeit; sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy az előirányzatok módosítását ritkán indokolták a teljesítményre vonatkozó adatokkal; ezért elvárja, hogy a Bizottság a 2011-es tevékenységi beszámolóit ennek megfelelően javítsa;

8.   hangsúlyozza, hogy az ezzel összefüggésben még megvalósítandó javítások, különösképpen ami a RELEX-család részét képező és az előcsatlakozással kapcsolatos főigazgatóságokat illeti, kulcsfontosságúak a költségvetési hatóság tájékozottabb döntéshozatala biztosításának, illetve annak érdekében, hogy teljes mértékben ki tudják használni a Bizottságon belül bevezetett tevékenységalapú költségvetés-tervezésben, valamint stratégiai tervezésben és programozásban rejlő lehetőségeket, figyelembe véve különösen a Lisszaboni Szerződésben előirányzott új feladatokat és kihívásokat;

A 2011-es költségvetésre vonatkozó prioritások

9.   emlékeztet arra, hogy az EU az európai gazdaságélénkítési terv elfogadásával – a többéves pénzügyi keret korlátain belül – képes volt némi európai hozzáadott értékkel kiegészíteni a tagállamok által tett nemzeti erőfeszítéseket a pénzügyi és gazdasági válság leküzdése érdekében, azonban megjegyzi, hogy az EU-ban az általános gazdasági helyzet továbbra sem kielégítő;

10.   kiemeli, hogy az ifjúság rendkívül fontos a jelen és az EU jövője szempontjából egyaránt, ezért különleges figyelmet kell neki szentelni közép- és hosszú távú prioritásaink meghatározása során; rámutat arra, hogy az ifjúság a társadalmi és kohéziós stratégiák középpontjában áll, valamint hogy az ifjúság innovációs képessége kulcsfontosságú forrást jelent a fejlődéshez és növekedéshez, és erre az Európai Uniónak támaszkodnia kellene; emlékeztet arra, hogy – amint arra az uniós ifjúsági stratégia is rámutatott – az ifjúságba és az oktatásba való befektetés a mába és a jövőbe való befektetést jelenti, és ezt az összehangolt és multidiszciplináris befektetést politikákon átívelő kérdésként haladéktalanul el kell indítani;

11.   hangsúlyozza, hogy az ifjúságpolitikára tág meghatározást kell alkalmazni, amely magában foglalja azt, hogy az egyének az életük során többször is képesek legyenek állásuk és státuszuk megváltoztatására, és korlátozások nélkül válthassanak például a gyakornoki, a tudományos vagy szakmai, valamint a szakképzési környezet között; a célkitűzések között szerepelnie kell az oktatási rendszerből a munkaerőpiacra való átmenetnek;

12.   úgy véli, hogy a nyelvtanulás és a kultúrák közötti párbeszéd előmozdítását célzó eszközöket kell bevezetni, és ezeket kell a közszféra fiatalokat támogató intézkedéseinek középpontjába helyezni; ezáltal fokozottan tudatosítani lehetne az európai kérdéseket és problémákat a nyilvánosság körében, aminek célja a mélyebb gyökerű európai identitás megteremtése;

13.   emlékeztet az innováció és a digitális menetrend fontosságára az európai gazdasági fejlődés és a munkahelyteremtés érdekében, és rámutat, hogy különleges figyelmet kell szentelni az új készségek, mint például az e-készségek és a vállalkozási ismeretek különböző szempontjainak; hangsúlyozza, hogy a kutatás, az innováció és a digitális menetrend prioritásai alapvető fontossággal bírnak Európa fenntartható fejlődése szempontjából, továbbá emlékeztet az e célkitűzések teljesítését támogató egyes programok, mint például az Európai Innovációs és Technológiai Intézet fontosságára;

14.   meggyőződése, hogy a globális gazdasági recesszió idején az EU-nak olyan innovatív és főképpen környezetbarát technológiák aktív támogatására kell összpontosítania az erőfeszítéseit, amelyek jelentős mértékben hozzájárulnak a gazdasági válságból való kilábaláshoz, a kkv-k piaci hozzáférésének biztosításához, és ahhoz, hogy az EU vezető versenyképes és fenntartható gazdasággá váljon; megjegyzi, hogy e cél elérésének érdekében biztosítani kell a K+F programok zökkenőmentes végrehajtását;

15.   ezzel összefüggésben hangsúlyozza, hogy a kkv-k meghatározó szerepet játszanak a strukturálisan kedvezőtlen helyzetű régiók, különösen a vidéki térségek fejlesztésében, ezáltal pedig az egész EU gazdaságának erősítésében; ezért hangsúlyozza, hogy több kkv-knak szóló kísérleti projektre van szükség a vidéki térségek fejlesztése érdekében;

16.   emlékeztet ezzel összefüggésben arra, hogy a kutatásban elért innovatív eredmények nagy valószínűséggel döntő hatással lesznek a gazdasági tevékenységre, és úgy gondolja, hogy az EU-nak most készen kell állnia a szükséges pénzügyi ösztönzők biztosítására az irányítás minden szintjén, legyen az nemzeti, regionális vagy helyi; úgy véli, hogy az európai hozzáadott érték a kutatás támogatására irányuló nemzeti erőfeszítések kiegészítéseként még több tovagyűrűző hatással fog járni valamennyi tagállam javára;

17.   kiemeli, hogy a mobilitást mint egy, a szerződésekben rögzített szabadságot és mint az EU-n belüli tényleges belső piac működésének egyik alapvető feltételét a fiatalok támogatására irányuló tevékenységek egyik előfeltételeként kell tekinteni; ezért hangsúlyozza, hogy az uniós költségvetés szerkezetét úgy kell alakítani, hogy tükrözze többek között az ifjúsági mobilitás növekedését;

18.   hangsúlyozza, hogy a közlekedés az európai gazdaság alapvető eleme, amely lehetővé teszi a személyek, áruk és ismeretek mozgását a határokon keresztül; kiemeli, hogy a közlekedés az egyenlőség és társadalmi mobilitás hordozója, különösen a fiatalok esetében, mivel lehetőségeket nyit és fokozza a tudásmegosztást és a képzési cseréket;

19.   úgy véli, hogy az uniós ifjúság- és innovációs politika egyik sarokköve a vállalkozási kedv és a kkv-k támogatása; meggyőződése, hogy meg kell erősíteni mindazon programok és eszközök támogatását, amelyek célja a vállalkozási kedv növelése a vidéki területeken is, segítségnyújtás az újonnan létrejövő vállalkozások indulási szakaszában, valamint a fiatal vállalkozók közötti tapasztalatcsere; ezzel összefüggésben emlékeztet a kisvállalkozói intézkedéscsomag szerepére a kis- és középvállalkozások finanszírozáshoz és közbeszerzési eljárásokhoz való hozzáférésének megkönnyítése, valamint szakértelmük és innovációs képességük növelése terén; emlékeztet arra, hogy az utóbbi években több olyan kísérleti projektet és előkészítő intézkedést is javasolt, amely a fiatal vállalkozók támogatását, a kkv-k közötti kapcsolatok előmozdítását és a munkavállalói mobilitás fokozását célozta, és hangsúlyozza, hogy szigorúan ellenőrizni fogja az e projektek és intézkedések végrehajtását követően benyújtandó jogalkotási javaslatokat;

20.   szem előtt tartva, hogy az ifjúság fontos szerepet fog játszani a jelenlegi gazdasági válságból való kilábalásban, úgy véli, hogy az esélyegyenlőségnek és az oktatásból a munkaerőpiacra való átmenet fokozottabb elősegítésének nagyobb hangsúlyt kell kapnia az Európai Szociális Alapon belül is, mivel az EU többé nem engedheti meg magának, hogy különösen a fiatalok szenvedjenek a szegénység, a rossz oktatási rendszerek és a magas munkanélküliség miatt;

21.   emlékeztet arra, hogy 2011 az aktív polgárságot előmozdító önkéntes tevékenységek európai éve; 2010 pedig a szegénység és a társadalmi kirekesztés elleni küzdelem európai éve; hangsúlyozza, hogy az önkéntesség számos, egymástól igen eltérő ágazatban játszik kulcsfontosságú szerepet, többek között az oktatás, az egészségügy, a szociális gondozás és a fejlesztéspolitika terén, valamint, hogy az önkéntesség új készségek és képességek kifejlesztésével járhat, és ezáltal javítja a foglalkoztathatóságot és erősíti a társadalmi kohéziót;

22.   hangsúlyozza, hogy az éghajlatváltozásnak hatása van az európai környezetre, gazdaságra és társadalomra; ezzel összefüggésben hangsúlyozza, hogy a nemzeti, regionális és helyi szintű intézkedések erősítése érdekében integrált és összehangolt uniós szintű megközelítésre van szükség; fontosnak tartja, hogy további megfelelő szakpolitikai válaszok kerüljenek kidolgozásra, és olyan tudásalap kerüljön kialakításra, amely más országok számára is rendelkezésre áll; ismételten hangsúlyozza, hogy meggyőződése szerint az EU költségvetése még mindig nem tükrözi kielégítően az éghajlatváltozás mérséklésére vonatkozó általános összefüggéseket;

23.   úgy véli, hogy ezek a prioritások az uniós polgárok előtérbe helyezésére irányuló közös erőfeszítést fejezik ki, aminek továbbra is az EU egyik fő prioritásának kell maradnia;

24.   hangsúlyozza a régiókon belüli, nemzetek közötti együttműködés fontosságát az európai régiók keretében és azt, hogy ezek a régiók fontos szerepet játszanak az európai integráció elmélyítésében; ezért kéri, hogy induljon több kísérleti program az EU-n belüli, régiók közötti, határokon átívelő gazdasági, társadalmi és kulturális együttműködés előmozdítása érdekében;

25.   üdvözli a jövőbeni „EU 2020” stratégiáról szóló bizottsági munkadokumentumot(2), amely az EU gazdasági stratégiájáról szóló széles körű vita alapjaként három fő mozgatórugót határoz meg az EU jövője szempontjából, és azon valódi kihívásokkal foglalkozik, amelyekkel az EU-nak szembe kell néznie; úgy véli, hogy ennek a stratégiának nagyobb hangsúlyt kellene helyeznie a munkanélküliség elleni küzdelemre; hangsúlyozza ugyanakkor – a 2011-es költségvetés tekintetében meghatározott prioritásokkal összefüggésben –, hogy egyértelmű, proaktív lépéseket kell tenni annak érdekében, hogy az EU 2020 stratégia több tartalommal bővüljön, különösen az éghajlatváltozás, valamint a környezeti és szociális politikák terén, és határozott véleménye, hogy ennek a stratégiának nem szabad a tagállamok számára kidolgozott újabb homályos és pusztán irányadó eredménytáblává alakulnia; elutasítja a lisszaboni stratégia csalódottságot keltő élményének megismétlését, amikor is a Tanács szisztematikusan csökkenti a megállapodott stratégiához igazodó erőfeszítéseket támogató költségvetési sorok előirányzatait;

26.   ezért kéri, hogy e prioritásokkal összhangban a költségvetési eljárás során tegyenek egyértelmű és nagyratörő pénzügyi kötelezettségvállalásokat annak érdekében, hogy utat engedjenek az EU 2020 stratégia megvalósításának és megmutassák, hogy az EU készen áll arra, hogy vezető szerepet vállaljon ezekben a kulcsfontosságú kérdésekben; elvárja, hogy a Bizottság költségvetési javaslattervezete méltó legyen ehhez a célkitűzéshez, és sajnálná, ha nem élnénk annak lehetőségével, hogy a költségvetési eljárás az előttünk álló kihívásoknak megfelelően induljon;

27.   hangsúlyozza, hogy a 2006. május 17-i intézményközi megállapodás értelmében számára biztosított valamennyi eszközzel élni szándékozik annak érdekében, hogy forrásokat mozgósítson e prioritások javára, és kiemeli, hogy ez a pénzügyi erőfeszítés szükségessé teheti források más eszközöktől és programoktól való áthelyezését; véleménye szerint ezt nem pusztán a meglévő programok mennyiségi ellenőrzésére, hanem szoros és alapos minőségi ellenőrzésükre is kell alapozni; úgy véli, hogy ebben a tekintetben a Költségvetési Bizottságnak az Európai Parlament szakbizottságai által végzett munkára kell támaszkodnia, ezáltal is javítva a költekezése minőségét és gyarapítva az európai hozzáadott értéket, ami az államháztartások szűkösségét tekintve alapvető jelentőségű;

28.   véleménye szerint szükség van az EU költségvetésének egyértelmű és átfogó bemutatására, és szorosan figyelemmel kívánja kísérni a pénzügyi programozást és a közelmúltban létrejött jelentős költségvetési megállapodások által tett változtatásokat; üdvözli a Bizottság pénzügyi programozási dokumentumainak bemutatása tekintetében elért előrehaladást, és további felvilágosítást kér a működési és az igazgatási kiadások közötti lebontásról; ugyanakkor elismeri, hogy ez a különbségtétel egyes esetekben nehéz lehet; emlékeztet arra, hogy megfelelő igazgatási kiadások szükségesek a programok működtetéséhez;

29.   emlékeztet arra, hogy e prioritások lehetséges átcsoportosításokon keresztül történő finanszírozása nem járhat káros hatással az alapvető uniós politikákra, úgymint a kohéziós, a strukturális vagy a közös agrárpolitikára; rámutat, hogy a kohéziós politika többszintű irányítása és horizontális jellege miatt fontos szerepet játszik az uniós gazdaságélénkítési terv tekintetében, és fontos szerepre hivatott az EU 2020 stratégia végrehajtásában, előmozdítva a szubszidiaritást az alulról építkező megközelítés révén, fokozva az uniós polgárok által történő elfogadást és mozgósítva támogatásukat; hangsúlyozza, hogy e politikák az EU egyik alapító elvét valósítják meg, nevezetesen a társadalmi kohéziót, és a tagállamok és régiók közötti szolidaritást;

30.   hangsúlyozza, hogy véleménye szerint ez az új szerződésben lefektetett szabályok szerint végrehajtott első eljárás nagyobb lehetőséget biztosít az uniós költségvetés egésze feletti teljes parlamenti ellenőrzés gyakorlására, és hangsúlyozza, hogy nincs szándékában a költségvetési előjogainak csökkentése;

1a. alfejezet

31.   emlékeztet arra, hogy az európai gazdaságélénkítési tervet alkotó számos politika és intézkedés, valamint sok, 2011-re teljes mértékben kidolgozottá váló többéves program (versenyképességi és innovációs keretprogram, hetedik keretprogram, transzeurópai közlekedési hálózat stb.) ebbe az alfejezetbe tartozik; felhívja a Bizottságot, hogy nyújtson be jelentést az európai gazdaságélénkítési terv végrehajtásának, többek között az EBB-re bízott intézkedéseknek a nyomon követéséről;

32.   hangsúlyozza, hogy a 2011-re vonatkozó prioritások az EU 2020 stratégiára tekintettel főként ebből az alfejezetből kerülnek finanszírozásra, és hogy az EU illetékességi körének Lisszaboni Szerződés szerinti kibővítése (például az űrpolitika és az idegenforgalom terén) várhatóan költségvetési következményekkel fog járni; hangsúlyozza, hogy az európai tudományos, technológiai és környezetvédelmi előrelépés és az ipari versenyképesség támogatását célzó űrpolitikához valódi pénzügyi erőfeszítésre van szükség, az Európai Unió és a tagállamok részéről egyaránt; rámutat különösen arra, hogy konkrét javaslatokra van szükség a globális környezetvédelmi és biztonsági megfigyelés (GMES) megfelelő finanszírozásával kapcsolatban;

33.   azon a véleményen van, hogy az élethosszig tartó tanulás programja – az oktatásra és a szakképzésre összpontosítva – támogatja az ifjúsággal, különösen a függetlenné válási lehetőségeikkel kapcsolatban teendő erőfeszítéseket; hangsúlyozza, hogy ennek a programnak le kellene fednie a programozási időszak elejére tervezett tevékenységeket és integrálnia kellene az esetleges újabb fejleményeket, lehetővé téve többek között azt, hogy egyértelmű kapcsolat alakuljon ki az oktatás és a munkaerőpiac között, melyek mindegyike létfontosságú a gazdasági fejlődés és fellendülés szempontjából; hangsúlyozza a Parlament által már jóváhagyott azon kérést, hogy mozdítsák elő a fiatalok munkába állását támogató, „Erasmus First Job” elnevezésű speciális mobilitási programot;

34.   emlékeztet rá, hogy Európa gazdasági fellendülésével összefüggésben a közlekedésbe – különösen a transzeurópai közlekedési hálózatokon keresztül – történő beruházások kulcsszerepet játszanak a növekedés és a foglalkoztatás, valamint Európa gazdasági és környezeti érdekeinek előmozdításában; e tekintetben nagy jelentőséget tulajdonít a közlekedés biztonságának, annak minden módozatában;

35.   emlékeztet arra, hogy más alapvető fontosságú elemek finanszírozása egyelőre függőben van, amit figyelembe kell majd venni, és amivel kapcsolatban megegyezésre kell majd jutni a költségvetési eljárás során, noha azok nem szerepeltek a többéves pénzügyi keretben a 2011-es évre vonatkozóan: a Pénzügyi Felügyeletek Európai Rendszerének (ESFS) létrehozását magában foglaló pénzügyi felülvizsgálati csomag végrehajtása; a kozloduji atomerőmű leállításának finanszírozása (75 millió euró 2011-ben), ami 2010-ben a rugalmassági eszközből történt; valamint a globális környezetvédelmi és biztonsági megfigyelés finanszírozása (10 millió euró 2011-ben);

36.   következésképpen rendkívül aggódik a többéves pénzügyi keretben tervezett jelentős előirányzat-csökkentés miatt, amely a 2010-es költségvetéshez képest 1,875 milliárd eurós hatalmas mértékű esést jelent; megérti, hogy az európai gazdaságélénkítési terv finanszírozása részben megmagyarázza ezt a helyzetet, határozott meggyőződése azonban, hogy a jelenlegi többéves pénzügyi keret ambiciózus és következetes félidős felülvizsgálata elengedhetetlen feltétele az uniós költségvetés eredményességének;

1b. alfejezet

37.   úgy véli, hogy a kohéziós és strukturális politikák értékelésekor a fő hangsúlyt egyszerűsítésükre és végrehajtásukra kellene helyezni mind mennyiségi, mind minőségi szempontból; üdvözli, hogy a tagállamok szinte valamennyi működési programmal kapcsolatban benyújtották az irányítási és ellenőrzési rendszerek leírását, valamint azt, hogy a Bizottság jóváhagyási aránya 2009 végéig bezárólag 87%-os volt; ezért jelentős növekedésre számít az időközi kifizetések tekintetében 2010-ben és 2011-ben;

38.   emlékeztet arra, hogy a Lisszaboni Szerződésben meghatározottak szerint az EU egyik alapvető célkitűzése a gazdasági, társadalmi és területi kohézió megerősítése; ezért úgy ítéli meg, hogy az uniós kohéziós politika megerősítésének 2011-ben is elsődleges célt kell képeznie; kiemeli az N+2 és N+3 szabály szoros figyelemmel kísérésének szükségességét, és kéri, hogy a költségvetési hatóság idejében kapjon teljes körű frissített tájékoztatást, különösen azon költségvetési kötelezettségvállalásokról, amelyeket a törlés veszélye fenyeget;

39.   megjegyzi, hogy több esetben jelentettek késedelmeket a jelenlegi tervezési időszak kezdeti szakaszában, és aggodalmának ad hangot amiatt, hogy az elmúlt években alacsony volt az uniós strukturális alapok felhasználási szintje, ami az ezen alfejezet alá tartozó kötelezettségvállalási és a kifizetési előirányzatok közötti különbség növekedéséhez vezetett; felhívja a Bizottságot, hogy a helyzet javítása érdekében szorosan működjön együtt különösen azokkal a tagállamokkal, amelyek az elmúlt tervezési időszak alatt alacsony felhasználási szintet értek el;

40.   emlékeztet a múlt novemberi egyeztetésen elfogadott együttes nyilatkozatra, amely a végrehajtási eljárások egyszerűsítésére hív fel, illetve sürgeti a tagállamokat, hogy éljenek működési programjaik felülvizsgálatának lehetőségével a gazdasági válság hatásainak jobb kezelése érdekében; ebben a tekintetben üdvözli a 2007 és 2013 közötti időszakra vonatkozó strukturális alapokról szóló általános rendelet (1083/2006/EK rendelet) jelenlegi felülvizsgálatát, amelynek célja az alapok irányításának egyszerűsítése, valamint olyan intézkedések bevezetése, amelyek lehetővé teszik, hogy a tagállamok kezeljék a gazdasági válság következményeit; kéri, hogy a tagállamok további késedelem nélkül hajtsák végre ezeket a rendelkezéseket; felhívja a Bizottságot, hogy mérje fel az új rendelkezések kifizetési előirányzatokra gyakorolt lehetséges hatását, és értékelje az automatikus visszavonására vonatkozó (N+2, N+3) szabálytól való javasolt eltérés költségvetést érintő következményeit;

41.   ragaszkodik ahhoz, hogy a végrehajtás javítása és a kiadások minősége legyen a vezérelv az uniós költségvetés legkedvezőbb felhasználásának elérése során; felhívja a Bizottságot és a tagállamokat, hogy fokozzák erre irányuló erőfeszítéseiket, és szorosan ellenőrizzék a politikák helyi végrehajtását;

2. fejezet

42.   aggodalmát fejezi ki a 2. fejezeten belüli szűk tartalékkeret miatt, ami a 73/2009/EK rendelet 11. cikkében foglalt pénzügyi fegyelem alkalmazásához vezethet, ha a mezőgazdasági termékek árai az elmúlt évekéhez hasonló ingadozást mutatnak; sürgeti a Bizottságot, hogy kísérje szoros figyelemmel a mezőgazdasági piacokat egy ilyen helyzet megakadályozására; a 2011-es költségvetésben a 2. fejezeten belüli elegendő tartalékkeret mellett érvel;

43.   emlékeztet arra, hogy az európai gazdaságélénkítési terv második része – szélessávú internet a vidéki térségekben – 2010-ben a vidékfejlesztési költségvetési sorból kerül finanszírozásra (420 millió EUR), valamint hogy 2011-re nem szerepel új kötelezettségvállalás erre vonatkozóan;

44.   emlékeztet arra, hogy a kötelező és nem kötelező kiadások megkülönböztetésének eltörlése alapvetően meg fogja változtatni a hagyományos intézményközi párbeszédet, és megerősíti, hogy szándékában áll alaposan megvizsgálni az összes előirányzatot az eljárás különböző szakaszaiban, tekintettel a mezőgazdasági piacokon bekövetkező változások előrejelzésének nehézségére; felhívja ezért a Bizottságot, hogy mielőbb terjessze elő a mezőgazdaságra vonatkozó módosító indítványát annak lehetővé tétele érdekében, hogy az egyeztetőbizottság döntéshozatala konstruktív és eredményes legyen;

45.   hangsúlyozza, hogy a mezőgazdaságban tapasztalható folyamatos idősödés a generációs váltásra irányuló erőfeszítéseket tesz szükségessé, amelyek célja a mezőgazdaság versenyképességének fenntartása és képessé tétele a Koppenhága utáni új környezeti kihívásoknak való megfelelésre;

46.   elvárja, hogy az éghajlatváltozás elleni küzdelem továbbra is központi helyen szerepeljen az EU „Koppenhága utáni” napirendjén 2010-ben és 2011-ben, valamint emlékeztet arra, hogy egy szélesebb megközelítés részeként a fenntartható fejlődés folyamatos felelősséget jelent a jövő generációi felé; kéri a Bizottságot, hogy dolgozzon ki egyértelmű cselekvési tervet és menetrendet az éghajlatváltozás elleni küzdelmet szolgáló uniós cselekvési program keretében nyújtott előirányzatok végrehajtásához; hangsúlyozza, hogy a közlekedési ágazat nagy lehetőségeket rejt magában az éghajlatváltozás elleni küzdelem tekintetében, és felhívja a Bizottságot, hogy biztosítson elsőbbséget a szén-dioxid-mentesítésnek minden közlekedési forma esetében; emlékeztet arra, hogy a tartalék felszabadítása e költségvetési soron a Bizottság javaslatain múlik majd;

47.   emlékeztet rá, hogy a KAP elsődleges célja a piaci stabilitás garantálása, valamint biztonság és elfogadható árak szavatolása a fogyasztók és a termelők számára, ezért felhívja a Bizottságot, hogy a 2011-es költségvetésben biztosítsa a szükséges eszközöket a gazdasági válság következtében kialakuló új szükségletek kielégítésére;

48.   kéri a Bizottságot, hogy tegyen jelentést a 2010-es költségvetésbe a tejipari válság ellen bevezetett intézkedések végrehajtásáról, és ismertesse az e területre vonatkozó állandó megközelítést, valamint mutasson be konkrét javaslatokat a tejtermékek és egyéb áruk piacán tapasztalható áringadozások kezelésére;

3a. alfejezet

49.   megerősíti azon szándékát, hogy a szabadságon, a biztonságon és a jog érvényesülésén alapuló térség unióbeli megvalósításához szükséges arányos mértékű finanszírozást tartson fenn, és hangsúlyozza a meglévő eszközök teljes körű és hatékony végrehajtásának, érvényesítésének és értékelésének fontosságát; e célból szükségesnek tartja az e területen rendelkezésre álló pénzügyi eszközök és erőforrások megfelelőségének újbóli értékelését a stockholmi program célkitűzéseinek fényében, például a migráció, a határellenőrzés és -igazgatás, az adatvédelem és a terrorizmus elleni küzdelem tekintetében; emlékeztet ezzel kapcsolatban arra, hogy számos e területhez tartozó program hamarosan időközi értékelés tárgyát fogja képezni, amely szintén szükségessé teheti a programokhoz rendelt pénzügyi erőforrások átgondolását;

50.   a szabadságon, a biztonságon és a jog érvényesülésén alapuló térség előmozdításának részeként fontosnak tartja a bevándorlási politika erősítését és a bevándorlók beilleszkedésének támogatását; ebből a célból úgy véli, hogy az egyes tagállamok bevándorlási politikáinak összehangolására irányuló intézkedéseket az uniós fellépés politikai prioritásának kell tekinteni, amelynek célja a biztonsági igények és az alapvető emberi jogok szilárd kiegyenlítése;

51.   mélyreható vizsgálatnak kívánja alávetni a nagy adathálózati rendszerek fejlesztésének pénzügyi irányítását – különösen a SIS I-ről a SIS II-re történő áttérést, amely többszöri késedelmet és visszalépést szenvedett el –, mielőtt dönt arról, hogy fenntartsa-e az ezen rendszerek részére szánt finanszírozás szintjét, és fenntartja a jogot arra, hogy a további elemzés és tesztelés eredményének megszületéséig tartalékba helyezze a SIS II-re való áttéréshez kapcsolódó forrásokat;

52.   kiemelt figyelmet szentel majd a változtatások végrehajtásának, például az Europol közösségi hatáskörbe történő teljes bevonásának és az Európai Menekültügyi Támogató Hivatal felállításának, valamint a FRONTEX pénzügyi igényei vizsgálatának;

3b. alfejezet

53.   emlékeztet arra, hogy ez az alfejezet az ifjúság javát szolgáló fellépések széles körét foglalja magába, például olyan többéves programokat, mint a Fiatalok lendületben program, a Kultúra program vagy az Európa a polgárokért program, illetve éves eseményeket, ideértve a Speciális Olimpiát és az Erasmus Mundus programot(3); ezért azokat az uniós programokat kívánja támogatni e területtel kapcsolatban, amelyek közvetlenül kapcsolódnak a 2011-es költségvetés prioritásaihoz, továbbá szorosan nyomon kívánja követni ezek végrehajtását mind minőségi, mind mennyiségi szempontból; sajnálja azonban, hogy 2011-re ennek az alfejezetnek a felső határa csak 15 millió euróval haladja meg a 2010-re elfogadott költségvetést;

54.   hangsúlyozza, hogy az e programokkal kapcsolatban a költségvetési hatóság másik ága által végrehajtott szisztematikus csökkentések indokolatlanok és negatív hatással vannak a polgárokat szolgáló Európa kialakítására;

4. fejezet

55.   emlékeztet az EU globális szereplőként végzett tevékenységeinek finanszírozására nehezedő csaknem elviselhetetlen, állandó nyomásra, amit az EU mozgásterének alacsony pénzügyi határértékek közé szorulása, a harmadik országok egyre növekvő és kiszámíthatatlan válságai, valamint az EU prioritásainak és felelősségeinek világszintű előmozdításával kapcsolatos szándék jellemez; hangsúlyozza, hogy az Uniót el kell látni a váratlan világszintű kihívásokra adott következetes és megfelelő válaszhoz szükséges pénzügyi eszközökkel, és különösen rámutat arra, hogy a KKBP 2011-re tervezett költségvetése alábecsültnek bizonyulhat; sajnálja, hogy a tervezett éves kereten túli növelés további nyomást helyezne a 4. fejezetre;

56.   rámutat arra, hogy a költségvetési fegyelemről szóló 2006-os intézményközi megállapodást felül kell vizsgálni a Parlamentet a KKBP/EBVP költségvetésével kapcsolatban a Lisszaboni Szerződés szerint megillető előjogok tekintetében, és ennek során új szabályokat kell hozni a KKBP költségvetésének a polgári EBVP-küldetésekre való rugalmas felhasználására és a katonai válságkezelési műveletek teljes átláthatóságára vonatkozóan, különösen ami az induló alap felhasználását illeti;

57.   rámutat arra, hogy a 2010-es költségvetés-módosítást követően 2011 lesz az első olyan év, amikor az Európai Külügyi Szolgálat (EKSZ) teljesen működésbe lép; az EKSZ-t el akarja látni a küldetése teljesítéséhez szükséges igazgatási erőforrásokkal, különös tekintettel a polgári válságkezelési képességére, emlékeztet azonban arra, hogy a Szerződés értelmében és teljes összhangban azzal a közös szándékkal, hogy növekedjen az EP közreműködése az EU külkapcsolatainak alakításában és irányításában, teljes mértékben gyakorolni fogja az EKSZ költségvetése és költségvetési ellenőrzése feletti ellenőrzését; emlékeztet arra, hogy biztosítani kell az EKSZ létszámtervének teljes körű költségvetési átláthatóságát; hangsúlyozza, hogy a szükségtelen átfedések megszüntetése révén az új szolgálatnak méretgazdaságosságot kell eredményeznie; rámutat arra, hogy a multilaterális szervezetetekhez delegált európai uniós küldöttségeket megfelelő személyzettel kell ellátni;

58.   aggodalmát fejezi ki amiatt, hogy kevés információ áll rendelkezésre a fejlődő országok éghajlatváltozás elleni küzdelméhez nyújtott támogatás melletti uniós kötelezettségvállalásokra vonatkozóan, és emlékeztet arra, hogy e kötelezettségvállalás nem szerepel a többéves pénzügyi keretben; nyomatékosan ajánlja, hogy ezen intézkedések finanszírozása a meglévő hivatalos fejlesztési támogatási források kiegészítését jelentse;

59.   megerősíti azon szilárd kötelezettségvállalását, hogy a lehető legnagyobb mértékben segítse a haitiakat az országukat sújtó pusztító földrengést követő időszakban; kéri a Bizottságot, hogy alapos igényfelmérés alapján terjessze elő a lehető legnagyratörőbb támogatási tervet Haitira vonatkozóan; emlékeztet arra, hogy ez a terv nem veszélyeztetheti a más fejlődő országok és kevésbé fejlett országok felé tett kötelezettségvállalásait, és a tervnek elsősorban új finanszírozási forrásokat kell magában foglalnia; ezzel összefüggésben emlékeztet az Európai Parlament állandó uniós polgári védelmi erő létrehozásával kapcsolatos álláspontjára, és ismételten felhívja a Bizottságot, hogy tegyen ennek megfelelő konkrét javaslatokat;

60.   rámutat arra, hogy az EU a meglévő programok mellett jelenleg minden erőforrását mozgósítja annak érdekében, hogy támogassa a válságövezetekben – nevezetesen Grúziában, Afganisztánban, a Közel-Keleten és Fekete-Afrikában – folyó béketeremtési és újjáépítési tevékenységeket, és elfogadhatatlannak tartja a meglévő prioritások újakra cserélését;

61.   emlékeztet a nyugat-balkáni térség stabilizációjára és az Európai Unióba történő fokozatos beilleszkedésére szolgáló megfelelő finanszírozás fontosságára;

62.   hangsúlyozza, hogy a keleti partnerség – mint a szomszédságpolitika egyik eleme – kiemelkedő jelentőségű az EU számára, és ismételten hangsúlyozza a javasolt keretrendszer iránti támogatását; ugyanilyen fontosnak tekinti egy olyan megfelelő pénzügyi keret biztosítását, amely tükrözi az EU déli szomszédaival szembeni kötelezettségvállalását;

63.   emlékeztet arra, hogy a banánkereskedelmet kísérő intézkedései – a banánkereskedelemről szóló genfi megállapodást követő – finanszírozásának kérdésével nem foglalkoztak a 2010-es költségvetéssel kapcsolatban tartott egyeztetés során; határozottan ellenzi azt a javaslatot, hogy a 4. fejezet tartalékkeretét használják fel ennek finanszírozására (25 millió euró évente), ami nem szerepelt a többéves pénzügyi keretben, és úgy véli, hogy ez a kérdés megfelelő többéves finanszírozási megoldást érdemel;

5. fejezet

64.   az uniós pénzeszközök hatékony és eredményes felhasználásának szellemében szeretné alaposan megvizsgálni az e fejezettel kapcsolatos helyzetet, amint több információ áll majd rendelkezésre a Bizottság tényleges kéréseire, a feltételezett növekedési arányokra és a többéves pénzügyi keret felső határa alatti általános mozgástérre vonatkozóan;

65.   hangsúlyozza az átláthatóság és az előretekintés szükségességét a jelentős pénzügyi következményekkel járó kérdések – például a munkaerő-felvételi szükségletek, a nyugdíjak, a költség- és energiahatékony ingatlanpolitika, a kiszervezési politika, valamint az igazgatási versus működési funkciók és tendenciák – tekintetében;

66.   rámutat arra, hogy a fizetésekkel és nyugdíjakkal kapcsolatban a Tanács által 2009 decemberében elfogadott növelés 1,85% volt, azaz csupán a fele a „módszer” alkalmazásából eredő százalékos aránynak, valamint hogy – a Bizottság és az Európai Parlament által benyújtott kereset nyomán indított bírósági per kimenetelétől függően – a különbség visszamenőleges hatállyal mintegy 135 millió eurót tehet ki az összes intézmény vonatkozásában;

67.   emlékeztet arra, hogy bár a Bizottság 2010-re szóló növekedési előrejelzése 0,9%-ra korlátozódott, az nem foglalt magában számos olyan igazgatási területet, amelyek finanszírozása voltaképpen nem e fejezetből történik, ilyenek például a technikai és igazgatási segítségnyújtási sorok (volt BA-tételek), a végrehajtó ügynökségek (a kutatási ügynökségek kivételével), valamint a decentralizált ügynökségek és a közvetlen és közvetett kutatás igazgatási kiadásai; kéri a Bizottságot, hogy fejtse ki véleményét azzal kapcsolatban, hogy milyen kritériumokat kellene alkalmazni a teljes igazgatási kiadások meghatározásához, valamint hogy továbbra is adjon egyértelmű leírást ezekről az 5. fejezeten kívül eső területekről; kéri, hogy minden igazgatási költség kerüljön be az 5. fejezet alá;

68.   felkéri a Bizottságot, hogy terjessze elő az „átvilágítási jelentés” aktualizált változatát a munkaerő-felvételi szükségletek világos elemzése és nyomon követése céljából;

Decentralizált ügynökségek

69.   arra ösztönzi a Bizottságot, hogy folytassa az elmúlt költségvetési évek során követett politikát a decentralizált ügynökségek finanszírozása tekintetében, azaz vegye figyelembe a költségvetésük végrehajtásából eredő többleteket, amikor döntést hoz a javasolandó támogatásokról; ragaszkodik azonban ahhoz, hogy azon ügynökségek számára, amelyek nagymértékben a díjakból származó bevételektől függenek, továbbra is meg kell teremteni a célhoz kötött bevételek felhasználásának lehetőségét, hogy rendelkezzenek a szükséges költségvetési rugalmassággal; üdvözli az 1605/2002/EK, Euratom tanácsi rendelet 185. cikkében említett szervekre vonatkozó, a Bizottság költségvetési tervezetéhez csatolandó munkadokumentumban kért éves támogatások átlátható bemutatását;

70. elvárja, hogy a decentralizált ügynökségekkel foglalkozó intézményközi munkacsoport mielőbb befejezze tevékenységét, és ismételten kifejti azon reményét, hogy e munkacsoport olyan hasznos következtetésekre tud jutni, amelyek lehetővé teszik az intézmények számára, hogy megállapodjanak a decentralizált ügynökségek felállítására, irányítására és finanszírozására, valamint az Unió intézményi felépítésében betöltött helyükre vonatkozó közös megközelítésben;
A 2011-es éves költségvetés elfogadására vonatkozó eljárás

71.   hangsúlyozza, hogy a 2011-es költségvetés elfogadására vonatkozó költségvetési eljárás lesz az első olyan, amely teljes mértékben a Lisszaboni Szerződésben meghatározott új szabályok szerint zajlik; emlékeztet rá, hogy az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság megállapodott a Lisszaboni Szerződés hatálybalépése után a költségvetési eljárásra alkalmazandó átmeneti intézkedésekről(4), amelyek addig lesznek érvényben, amíg az e kérdésekre vonatkozó szabályokat meghatározó szükséges jogi aktusok (a többéves pénzügyi keretről szóló új rendelet, a felülvizsgált költségvetési rendelet és az esetleg fennmaradó intézményközi megállapodás) hatályba nem lépnek;

72.   a 2010-es költségvetési eljárás zökkenőmentes lebonyolításához szükségesnek tartja, hogy az EP, a Tanács és a Bizottság megállapodjon az egyeztetőbizottság megszervezésére, előkészítésére és működésére vonatkozó elvekről és módozatokról, ahogy azt az említett együttes nyilatkozat 7. bekezdése rögzíti; hangsúlyozza, hogy ezeknek az elveknek meg kell felelniük a Lisszaboni Szerződés pénzügyi vonatkozásairól szóló állásfoglalásában(5) és a Lisszaboni Szerződés hatálybalépésére tekintettel a költségvetési kérdésekre vonatkozó átmeneti eljárási iránymutatásokról szóló állásfoglalásában(6) meghatározott elveknek; utasítja Költségvetési Bizottságát, hogy ezeket az elveket tárgyalja meg a Tanáccsal és a Bizottsággal;

o
o   o

73.   utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Bizottságnak, a Tanácsnak és a Számvevőszéknek.

(1) HL C 139., 2006.6.14., 1. o. (2) COM(2009)0647 végleges. (3) Emlékeztetőül: ez a speciális program az 1a. alfejezet alá tartozik. (4) Lásd az Európai Unió 2010-es pénzügyi évre vonatkozó, a Tanács által módosított általános költségvetési tervezetéről szóló 2009. december 17-i európai parlamenti állásfoglalás (minden szakasz) 5. mellékletét. (5) 2009. május 7-i állásfoglalás. (6) 2009. november 12-i állásfoglalás.