Az Európai Parlament,

–   tekintettel az EU működéséről szóló szerződés 314. cikkére,

–   tekintettel az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság közötti, a költségvetési fegyelemről, valamint a pénzgazdálkodás hatékonyságáról és eredményességéről szóló, 2006. május 17-i intézményközi megállapodásra(1),

–   tekintettel az Európai Közösségek saját forrásainak rendszeréről szóló, 2007. június 7-i 2007/436/EK tanácsi határozatra(2),

–   tekintettel az Európai Közösségek általános költségvetésére alkalmazandó költségvetési rendeletről szóló, 2002. június 25-i 1605/2002/EK, Euratom tanácsi rendeletre(3),

–   tekintettel az intézmények főtitkárainak a pénzügyi terv 5. fejezetét jellemző trendekről szóló, 2009 őszén felülvizsgált hatodik jelentésére,

–   tekintettel az Európai Számvevőszéknek a 2008-es költségvetési évre vonatkozó költségvetés végrehajtásáról szóló éves jelentésére(4),

–   tekintettel a Költségvetési Bizottság jelentésére (A7-0036/2010),

A.   mivel az éves eljárás jelenlegi szakaszában az Európai Parlament a többi intézmény becsléseit és saját Elnökségének javaslatait várja a 2011-es költségvetésre vonatkozóan,

B.   mivel hasznos, hogy az Elnökség és a Költségvetési Bizottság közötti, kísérleti jelleggel létrejött megerősített együttműködés a harmadik évben, azaz a 2011-es költségvetési eljárás során is folytatódjon,

C.   mivel 2011-ben az 5. fejezet felső határa 8 415 000 000 euró (amely 327 000 000 eurós, azaz 4%-os növekedést jelent 2010-hez képest, 2%-os inflációt beleszámítva),

D.   mivel az Európai Parlament 2010-es költségvetése 1 607 363 235 euró, ami az 5. fejezet idei felső határa 19,87%-ának, majd pedig – a 2007–2013-as időszakra vonatkozó többéves pénzügyi keret felülvizsgálatát követően, amely 126 000 000 euróval csökkentette az 5. fejezet felső határát az európai gazdaságélénkítési terv támogatása érdekében – 20,19%-ának felelt meg,

E.   mivel figyelembe kell venni, hogy az intézmények 5. fejezet kiadásaiból való részesedése hogyan alakult, és hogy jelentős változások történtek különféle okokból, úgymint különböző szerződések hatálybalépése – amely következtében nőtt a képviselők száma és/vagy az egyes intézmények feladatai és illetékességi köre –, a bővítés és egyéb, a kiadások jelentős emelkedésével járó döntések, amelyeket a pénzügyi keret elfogadásakor nem irányoztak elő,

F.   mivel a Lisszaboni Szerződés hatálybalépése az összes intézmény számára különböző mértékű pénzügyi következménnyel jár, melynek teljes kiterjedése egyelőre ismeretlen,

G.   mivel alapvető jelentőségű az 5. fejezet alakulásának gondos ellenőrzése a 2010-es költségvetés végrehajtása során és a 2011-es költségvetés elfogadását megelőzően,

H.   mivel a nyugdíjrendszerek, az életkorral kapcsolatos trendek, a nyugdíjba vonulás, a felvétel és a jogszabályi rendelkezésekhez kapcsolódó egyéb területek vonatkozásában különleges figyelmet kell fordítani a pénzügyi hatásokra és a hosszú távú fenntarthatóság biztosítására,

Általános keret

1.   hangsúlyozza, hogy a Lisszaboni Szerződés hatálybalépése, és nevezetesen az, hogy a költségvetési hatóság két ága egy olvasatban dönt a költségvetésről, melyet a végleges költségvetés megállapítása céljából egyeztető ülés követ, még szorosabb együttműködést és párbeszédet tesz szükségessé az intézmények között az egész eljárás során, ideértve azt, hogy kellő időben realista becslést kell előreterjeszteni;

2.   kiemeli, hogy a 2010-re és a 2011-re vonatkozó költségvetések elfogadásának körülményei meglehetősen különlegesek és nagy kihívásokat rejtenek, mivel egyrészt a Lisszaboni Szerződés sikeres végrehajtása többek között pénzügyi kihívásokat is teremtő, fő prioritás, másrészt a pénzügyi válság hatásai még számos tagállamban érzékelhetőek, EU-szintű politikai dilemmát eredményezve; ebben az összefüggésben emlékeztet, hogy az EU költségvetése az EU teljes közkiadásainak kevesebb mint 2,5%-át teszi ki; megjegyzi továbbá, hogy az uniós költségvetés V. fejezete így az EU-n belüli közkiadások 0,14%-ának felel meg;

3.   hangsúlyozza az 5. fejezet kiadásainak 2011-es felső határával kapcsolatos nehéz helyzetet, és tudatában van annak, hogy az intézmények nehézségekbe ütközhetnek, amikor a többéves pénzügyi keretnek való megfelelés céljából össze akarják egyeztetni egymással a finanszírozási szükségleteket és a költségvetési fegyelem és az önkorlátozás fenntartására irányuló szándékukat; megjegyzi, hogy számos igazgatási terület finanszírozása kívül esik az 5. fejezeten; kéri, hogy valamennyi igazgatási kiadás kerüljön e fejezet alá, és a felső határ ennek megfelelően kerüljön felülvizsgálatra;

4.   ragaszkodik ezért a fejlemények végleges döntések meghozatala előtti, gondos ellenőrzéséhez; ismételten hangsúlyozza, hogy véleménye szerint szükség van prioritások meghatározására, és a kulcsfontosságú tevékenységeknek elsőbbséget kell biztosítani;

5.   ismételten hangot ad meggyőződésének, mely szerint a legjobb gyakorlati megoldások cseréje, valamint a hatásosság és a hatékonyság előmozdításának vonatkozásában további lehetőségek felderítése, illetve adott esetben a megtakarítási lehetőségek beazonosítása és az erőforrások jobb megosztása céljából alapvető jelentőséggel bír az intézményközi együttműködés; úgy véli, hogy ezen elképzelés hasznos eredményekkel járna olyan területeken is, amelyekre eddig nem alkalmazták, mint például az EMAS, a diszkriminációmentes politikák és a távmunka; javasolja, hogy – világosan meghatározott megvalósíthatósági kritériumok mellett és mind a közvetlen, mind a közvetett költségek, illetve haszon figyelembe vételével – tárják fel a nyílt szoftverek megfelelő biztonsági garanciákkal történő használatának lehetőségeit; hangsúlyozza, hogy – a tényleges vagy indokolható szükségletekre alapozva – folytatni kell az erőfeszítéseket olyan területeken, amelyek esetében az együttműködés lehetőségével már foglalkoznak, mint a fordítói kapacitás és a munkaerő-felvétel (EPSO);

6.   ismételten hangsúlyozza az intézményközi együttműködés megerősítésének fontosságát az ingatlanpolitika terén; felszólítja a többi intézményt, hogy azok is alakítsanak ki olyan közép- és hosszú távú ingatlanstratégiát, amely az ebben az állásfoglalásban lefektetett célokat is magában foglalja; hangsúlyozza, hogy a döntéshozatalhoz időben meg kell kapni a szükséges információkat a költségvetési rendelet 179. cikkében foglalt eljárásnak megfelelően, amelyeknek „a különböző lehetőségekre vonatkozó szükségletfelmérést és költséghaszon-elemzést, bérbevételi vagy megvásárlási opciókat, valamint alternatív finanszírozási lehetőségeket, a hosszú távú pénzügyi következményeket és a többéves pénzügyi kerettel való összhangot részletező átlátható információkat kell tartalmazniuk” („Az Európai Unió 2010-es pénzügyi évre szóló általános költségvetési tervezete a Tanács által módosított formában” című, 2009. december 17-i európai parlamenti állásfoglalás 2. melléklete)(5); ezzel összefüggésben azon a véleményen van, hogy az épületek területe és költségei összehasonlításának lehetővé tétele érdekében a többi intézménnyel való együttműködés az ilyen információk összehangolásában kulcsfontosságúnak tekintendő; rámutat arra, hogy különjelentésre és lehetséges ajánlásokra van szükség a szükségtelenül magas fenntartási, felújítási és vásárlási költségek tekintetében;

7.   hangsúlyozza, hogy a személyzeti bérkorrekcióval és a folyamatban lévő bírósági eljárással kapcsolatos többletköltségek becsült értéke az összes intézmény számára mintegy 135 millió euró (a 2009. júliustól 2010. december 31-ig tartó időszakra), amennyiben a Bíróság a Bizottság javára dönt; megjegyzi, hogy a határozatot várhatóan 2010-ben hozzák meg, azonban nincs kizárva annak a lehetősége, hogy 2011-ben születik döntés;

Európai Parlament

8.   hangsúlyozza, hogy lényeges kihívást jelent az, hogy – az alábbiakban jelzett – néhány bizonytalan tényezőt fent kell tartani a 2011-es költségvetésben, ami egészen az eljárás utolsó szakaszáig, amikor is e tényezők világosabbá válnak, rendkívül megnehezíti a pontos előrejelzést és költségvetés-tervezést; felhívja az EP illetékes szerveit és igazgatását, hogy kellő időben készüljön fel többféle alapvető forgatókönyvvel, amelyek képesek elősegíteni a végleges politikai döntések meghozatalát azáltal, hogy jobban megvilágítják a kapcsolódó pénzügyi következményeket;

9.   emlékeztet, hogy az Elnökség által szeptemberben a Költségvetési Bizottságnak küldött módosító levél célja a költségvetési javaslat elkészítésekor előre nem látott szükségletek figyelembe vétele, és hangsúlyozza, hogy ez nem tekinthető a korábban megállapított javaslat felülvizsgálatának lehetőségeként; reméli, hogy az Elnökség reális kéréseket nyújt be a költségvetési javaslat bemutatásakor; felkészült arra, hogy az Elnökség javaslatait szükséglet szempontú alapon és körültekintő módon vizsgálja meg az intézmény megfelelő és hatékony működésének biztosítása érdekében;

10.   hangsúlyozza, hogy a Parlament számára elsődleges fontosságú a jogalkotás kiválósága, és kiemeli, hogy az ennek eléréséhez szükséges eszközöket biztosítani kell az intézmény számára;

11.   hangsúlyozza a teljesen integrált tudásmenedzsment rendszer szükségességét; emlékeztet arra, hogy a Költségvetési Bizottságban a képviselők rendelkezésére álló sokféle információforrásról és -rendszerről szóló előadás megszervezésére, valamint a tudásmenedzsment rendszer jelenlegi helyzetére vonatkozó tájékoztatásra van szükség, amint arról az Elnökség és a Költségvetési Bizottság 2009. szeptember 15-i egyeztetésén megállapodott; azon a véleményen van, hogy egy ilyen rendszer könnyen hozzáférhetővé tehető az interneten keresztül; kiemeli, hogy fontolóra kell venni, hogyan bocsátható ez az információ az európai polgárok rendelkezésére;

12.   üdvözölné az Europarl TV, az Európai Parlament internetes tévécsatornájának elemzését; tájékoztatást kér különösen a nézettségi adatokról, valamint nézőinek földrajzi és életkor szerinti megoszlásáról annak értékelése érdekében, hogy ezen eszköz céljai teljesültek-e a terjesztés, illetve az információk továbbításának minősége és mennyisége tekintetében;

13.   úgy véli, hogy a 2011-es költségvetés szempontjából kulcsfontosságúak a Lisszaboni Szerződés hatékony végrehajtását célzó intézkedések, és hogy a rendeletezésre álló forrásokat a lehető legjobban kell kezelni a feladat sikeres megvalósítása érdekében;

14.   hangsúlyozza, hogy az ezzel összefüggésben szükséges kiegészítő intézkedéseket a költségvetés egésze és a pénzügyi keret tágabb kerete figyelembevételével kell értékelni; véleménye szerint hasznos volna, ha elemzés készülne az egyes intézmények költségvetésből való részesedésének alakulásáról, valamint azon lényeges fejleményekről, amelyek ezek megváltoztatását indokolhatták;

15.   kiemeli, hogy 2006 óta a Parlament költségvetésének a saját maga által meghatározott 1988-as nyilatkozatban elő nem irányzott kiadásokat, mint a képviselői szabályzattal kapcsolatos, valamint a Lisszaboni Szerződés hatálybalépését követő új szerepével kapcsolatos közvetlen és közvetett kiadásokat is tartalmaznia kell; kiemeli egy nyílt és mélyreható vita szükségességét az Európai Parlament költségvetésére alkalmazandó jelenlegi, saját maga által megszabott 20%-os küszöbértékről; úgy véli, hogy az Elnökségnek és a Költségvetési Bizottságnak együtt kell dolgoznia e határérték újraértékelésén, mielőtt intézményközi párbeszéd nyílik e kérdésben; úgy véli, hogy a többéves pénzügyi keretre vonatkozóan 2006-ban megtárgyalt és 2007 óta érvényben lévő eredeti referenciaértékek alapján kiadásainak továbbra is az eddigi 20%-os határon belül kell maradnia, figyelembe véve a többi intézmény szükségleteit és a rendelkezésre álló mozgásteret;

16.   nem győzi eleget hangsúlyozni azt az alapvető elvet, miszerint valamennyi képviselőnek egyenlő mértékben kell hozzáférnie az átfogó, magas minőségű szolgáltatásokhoz, melyek lehetővé teszik számukra, hogy anyanyelvükön dolgozzanak, fejezzék ki magukat és kapjanak dokumentumokat azért, hogy a lehető legjobban tudjanak szavazóik érdekében tevékenykedni;

17.   választ vár az illetékes szervektől a tekintetben, hogyan alkalmazható a nullbázisú költségvetési politika koncepciója – mely különbséget tesz az állandó és a változó költségek között – az EP költségvetési eljárása során; felszólítja az Elnökséget, hogy a többéves pénzügyi keret időszakára nyújtsa be az ezen állandó költségekre vonatkozó éves tervezetet;

18.   hangsúlyozza, hogy a bérkorrekció hatása a Parlament számára 14 millió eurót jelentene, amennyiben a Bíróság a Bizottság javára dönt; jelen pillanatban nem lehet biztosan tudni, hogy ez a 2010-es vagy 2011-es költségvetést érintené;

19.   kéri, hogy értékeljék a titkársági juttatások felhasználását, valamint hogy bármilyen esetleges jövőbeli további emelést megelőzően végezzék el a jelenleg a költségvetési hatóság mindkét ágának jóváhagyását váró növelés teljes költségeinek értékelését; emlékeztet arra, hogy a tágabb költségvonzatokat minden esetben a bevezetett új intézkedések tükrében kell értékelni, például a 2010-re és 2011-re vonatkozó személyzeti és akkreditált parlamenti asszisztensi rendszerekről való döntés során; különösen hangsúlyozza, hogy további asszisztensek felvétele Brüsszelben kihatna az irodahelyiségekkel kapcsolatos igényekre, az épületek karbantartására és biztonságára, az informatikai berendezésekre, az adminisztratív feladatokat ellátó emberi erőforrásokra és az általános létesítményekre; úgy véli, hogy kulcsfontosságú a három munkahelyére vonatkozó középtávú ingatlanstratégia, melyet márciusban mutatnak be; kitart amellett, hogy az intézmény ingatlanpolitikáját hosszú távon meg kell tervezni, figyelembe véve a költségvetés fenntarthatóságának biztosítását;

20.   olyan közép- és hosszú távú ingatlanstratégia kifejlesztésére szólít fel, amely magában foglalja az alábbi célkitűzéseket: az épületek tervezésére és fejlesztésére vonatkozó irányvonalak meghatározása, a rendelkezésre álló irodahelyiségek és terek hatékony kihasználása; a szükségletek pontos feltárása, valamint az Európai Parlament képviselői és alkalmazottai számára megfelelő munkakörülmények biztosítása; az épületek karbantartására és felújítására vonatkozó hatékony terv – a 2008-ban az Európai Parlament strasbourgi épületében, illetve az azbeszttel kapcsolatosan bekövetkezettekhez hasonló esetek kizárása érdekében; a felelősségi kérdések és a felelősségvállalás szigorú megvizsgálása és károk esetén a harmadik fél felelősségi körébe tartozó mindenkori jótállások érvényesítése, a közbeszerzési szerződések odaítélési eljárásainak szigorú és átlátható betartása; ezenkívül elvárja, hogy a közép- és hosszú távú ingatlanstratégia középpontjába a fenntarthatóság elveit állítsák, és figyelembe vegyenek olyan szempontokat, mint a környezetvédelem, az energiahatékonyság és az egészség; továbbá arra szólít fel, hogy a célkitűzések közé vegyenek fel mobilitási szempontokat, különösen a motoros vagy szenzoros fogyatékkal élő személyek érdekében történő akadálymentesítést; ismételten rámutat arra, hogy a Költségvetési Bizottság a drága bérleti vagy lízingdíjakkal szemben előnyben részesíti az épületek megvásárlását;

21.   emlékeztet arra, hogy az Elnökség az 1/2010. számú költségvetés-módosításra vonatkozó javaslat-tervezetében a bizottsági titkárságnak a személyzeti állomány 70 tagjával való növelését javasolta; hangsúlyozza, hogy ezt a személyzetet három csoport között fogják elosztani a Lisszaboni Szerződés hatályba lépését követően a jogalkotási aktivitás szempontjából várható munkaterhelés-növekedésnek megfelelően; úgy véli, hogy ezt a felosztást 2011 júliusáig félidős értékelésnek kell alávetni annak tisztázása érdekében, hogy a kibővített személyi állománnyal rendelkező szolgálatokat ténylegesen érintette-e az előre jelzett magasabb munkaterhelés;

22.   hangsúlyozza, hogy a pénzügyi kimutatások (fiches financières) és a hasonló költségelemzések a Parlamenten belüli döntéshozatalban rendkívül fontos szerepet játszanak; ragaszkodik ezek rendszeres használatához, és hogy e kimutatások határozzák meg az adott intézkedéssel kapcsolatos visszatérő és egyszeri költségeket, valamint azt, hogy felmerül-e más kiadási tételeket érintő pénzügyi hatás;

23.   véleménye szerint a nyomon követés és az elemzés számos, a költségvetéshez egyértelműen kapcsolódó terület esetében fontos, így a főigazgatóságok átszervezése, a hatékonyabb és nagyobb szakmai színvonalú személyzeti politika, a helyszín tekintetében költség- és energiahatékony ingatlanpolitika, a diszkriminációmentesség, az EMAS, a közbeszerzések és a költségvetési mentesítési ajánlásokat követő intézkedések tekintetében; hangsúlyozza, hogy a Parlament költségvetésének általános végrehajtását folyamatosan nyomon kell követni, és elemezni kell; ennek kapcsán emlékeztet azokra a negatív beszámolókra, amelyeket a juttatásoknak a parlamenti alkalmazottak hozzátartozói számára való továbbadása váltott ki, és arra szólít fel, hogy a főtitkárság előzetesen vizsgálja meg a rendezvény jellegű tevékenységeket, és azokról értesítse az illetékes bizottságot is;

24.   tudomásul veszi a DG INLO esetében már elvégzett átvilágítást és a főigazgatóság ebből eredő átszervezését; úgy véli, hogy ezen átvilágítás eredményei alapul szolgálhatnak az olyan további lépéseknek, mint a hiteles nemzeti szervek által végzett időszakos és rendszeres átvilágítások a karbantartási politika módszereinek ellenőrzése érdekében, valamint az alkalmazottak és berendezések biztonságának szavatolásához;

25.   hangsúlyozza, hogy teljes pénzügyi kimutatásra van szükség az Európai Történelem Háza vonatkozásában az építészek pályáztatásának lezárultát követően, mivel máskülönben nem lesz lehetőség a hosszú távú költségek alapos becslésére a Parlament ingatlanstratégiája és költségvetése tekintetében;

26.   hangsúlyozza, hogy meg kell tenni a szükséges előkészületeket a horvát megfigyelők fogadására tekintettel az EU lehetséges bővítésére;

Egyéb intézmények

27.   kéri, hogy a szűkös erőforrások optimális kezelésének szükségességét maradéktalanul figyelembe vevő reális és költségalapú költségvetési igényeket nyújtsanak be kellő időben; örülne, ha költségvetési elemzés készülne arról, hogy a Lisszaboni Szerződés milyen hatással lehet az egyes intézményekre 2010–2011-ben, és szükség esetén mi indokolhatja a további igényeket;

28.   úgy véli, hogy tanácsos lenne információkat kérni arról, hogy más intézményeknél milyen rendszert alkalmaznak a javadalmazás, a juttatások és az útiköltségek tekintetében, illetve hasznos volna ezen információk összehasonlítása; kiemeli, hogy az átláthatóság és a demokratikus elszámoltathatóság egyértelműen kulcsfontosságú;

29.   nyomon szeretné követni a rendelkezésre álló erőforrások intézmények közötti jobb megosztására vonatkozó múlt évi prioritás megvalósítását, beleértve a fordítás területén tett konkrét intézkedéseket, és úgy véli, hogy a tolmácsolás területét is meg lehetne vizsgálni ebből a szempontból;

30.   felhívja a 2010-es eljárás előadóját, hogy tegyen látogatásokat a Tanácsnál, a Bíróságnál, a Számvevőszéknél, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnál, a Régiók Bizottságánál, az európai ombudsmannál és az európai adatvédelmi biztosnál annak érdekében, hogy még a költségvetési javaslatot megelőzően meghallgassa őket és jelentést tegyen a Költségvetési Bizottságnak;

o
o   o

31.   utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Tanácsnak, a Bizottságnak a Bíróságnak, a Számvevőszéknek, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak, a Régiók Bizottságának, az európai ombudsmannak és az európai adatvédelmi biztosnak.

(1) HL C 139., 2006.6.14., 1. o. (2) HL L 163, 2007.6.23., 17. o. (3) HL L 248., 2002.9.16., 1. o. (4) HL C 269., 2009.11.10., 1. o. (5) Elfogadott szövegek, P7_TA(2009)0115.