Az Európai Parlament,

–   tekintettel az Európai Tanács elnökének az Európai Parlament elnökéhez intézett 2009. december 18-i levelére az átmeneti rendelkezésekről szóló (36.) jegyzőkönyv módosításáról (17196/2009),

–   tekintettel az Európai Unióról szóló szerződés (EUSz.) 48. cikke (3) bekezdésének első albekezdésére, amelynek megfelelően az Európai Tanács konzultált a Parlamenttel (C7-0001/2010),

–   tekintettel a Lisszaboni Szerződéshez csatolt, az átmeneti rendelkezésekről szóló (36.) jegyzőkönyvre,

–   tekintettel az EU-Szerződés 14. cikkének (2) és (3) bekezdésére,

–   tekintettel az Európai Parlament képviselőinek közvetlen és általános választójog alapján történő választásáról szóló, 1976. szeptember 20-i okmányra (a továbbiakban: az 1976. évi okmány),

–   tekintettel az Európai Parlament összetételéről szóló, 2007. október 11-i állásfoglalására(1),

–   tekintettel az Európai Tanács 2008. december 11–12-i, 2009. június 18–19-i és 2009. december 10–11-i üléseinek következtetéseire,

–   tekintettel eljárási szabályzata 11. cikkének (4) bekezdésére, valamint 74a. cikkére,

–   tekintettel az Alkotmányügyi Bizottság jelentésére (A7-0115/2010),

A.   mivel az Európai Unióról szóló szerződés Lisszaboni Szerződésből eredő változata 14. cikkének (2) bekezdése szerint az Európai Tanács – az Európai Parlament kezdeményezésére és vele egyetértésben – egyhangúlag elfogadott határozatban határozza meg az Európai Parlament összetételét,

B.   mivel az Európai Parlament a Lisszaboni Szerződés hatálybalépésére tekintettel és a szerződéshez csatolt, az átmeneti rendelkezésekről szóló (36.) jegyzőkönyvnek megfelelően 2007. október 11-én a fenti állásfoglalásában a Lamassoure–Severin-jelentés alapján javaslatot tett az Európai Parlament összetételének megállapításáról szóló európai tanácsi határozattervezetre,

C.   mivel az Európai Tanács a Lisszaboni Szerződés aláírásáig nem fogadott el formális határozatot az Európai Parlament összetételéről, hanem – az Európai Parlament összes képviselői helyeinek számát az eredetileg tervezett 750 helyett 751-ben meghatározva – hozzájárulását adta a fenti állásfoglalásban foglalt javaslathoz,

D.   mivel az Európai Tanácsban született fenti megállapodás szerint a Parlament összes képviselői helyeinek száma a Nizzai Szerződéshez képest 15-tel emelkedett (736-ról 751-re), oly módon, hogy 18 további képviselői helyet elosztottak 12 tagállam között, Németország pedig az Európai Unióról szóló szerződésben megállapított felső határnak megfelelően három hellyel kevesebbet kapott,

E.   mivel a Lisszaboni Szerződés nem lépett hatályba a 2009-es európai választások előtt, és ezért a választások a Nizzai Szerződés rendelkezései szerint zajlottak, ami miatt az Európai Parlamentnek jelenleg 736 képviselője van,

F.   mivel miután a Lisszaboni Szerződés 2009. december 1-jén hatályba lépett, indokolt, hogy a 12 érintett tagállam 18 képviselője mielőbb elfoglalja helyét, és e tagállamok így a jogosultságuknak megfelelő szinten képviseltethessék magukat,

G.   mivel az 1976. évi okmány 5. cikke értelmében a képviselők megbízatását nem lehet a parlamenti ciklus folyamán megszakítani, és ezáltal a jelenlegi német európai parlamenti delegáció tagjainak számát hárommal csökkenteni,

H.   mivel a tagállamok túlnyomó többsége választási rendszerének megfelelően és az Európai Tanács 2009. június 18–19-i ülése következtetéseivel összhangban már kinevezte további európai parlamenti képviselőit,

I.   mivel következésképpen a 18 további képviselő érkezésével a 2009–2014-es parlamenti ciklus folyamán az európai parlamenti képviselők összlétszáma 754-re fog emelkedni, és a Lisszaboni Szerződésben meghatározott 751 fős létszám e túllépése az elsődleges jog módosítását teszi szükségessé,

J.   mivel az Európai Tanács 2008. december 11–12-i ülésének következtetései már átmeneti intézkedések elfogadását irányozták elő annak érdekében, hogy a jelenlegi parlamenti ciklus folyamán lehetővé váljék a további képviselők érkezése, és mivel az Európai Tanács 2009. június 18–19-i ülésének következtetéseiben meghatározásra kerültek azon feltételek, amelyek mellett az európai parlamenti képviselők létszáma ideiglenesen emelkedik,

K.   mivel az Európai Parlament a képviselői helyek elfoglalását lehetővé tévő intézkedések hatálybalépésére várva 2009. november 25-én módosította eljárási szabályzatát, és intézkedett a további képviselők megfigyelőkként való fogadásáról,

L.   mivel a Lisszaboni Szerződés egyik legfontosabb alkotmányos újítása, hogy a konventet a Szerződések felülvizsgálatára irányuló rendes eljárás egyik kulcselemévé teszi;

1.   úgy véli, hogy a (36.) jegyzőkönyv Európai Tanács által kért javasolt módosítása közvetlenül következik a Lisszaboni Szerződés új rendelkezéseiből, és ezért átmeneti megoldást jelent, amely a további képviselői helyekhez jutó összes tagállam számára lehetővé teszi, hogy kijelöljék az érintett képviselőket; egyetért azzal, hogy további 18 európai parlamenti képviselőt kell megválasztani a Parlamentbe a 2009–2014-es ciklus fennmaradó részére; ragaszkodik azonban ahhoz, hogy mind a 18 képviselőnek egy időben kell elfoglalnia helyét, hogy a Parlamentben a nemzetek közötti egyensúly ne boruljon fel; sürgeti a tagállamokat, hogy a lehető leghamarabb, pragmatikus módon folytassák le választási eljárásaikat;

2.   sajnálja, hogy a Tanács nem fogadta el időben azokat az intézkedéseket, amelyek lehetővé tették volna a további képviselők számára, hogy képviselői helyeiket a Lisszaboni Szerződés hatálybalépésekor elfoglalhassák, valamint hogy a kért módosításban szereplő megoldások egyike nem egyeztethető össze az 1976. évi okmány szellemével, amely szerint az európai parlamenti képviselőket közvetlenül választják, és nem közvetett módon, a nemzeti parlamenten belüli választás útján;

3.   ugyanakkor támogatja egy kormányközi konferencia összehívását azzal a feltétellel, hogy az kizárólag az Európai Parlamentnek a 2009–2014-es parlamenti ciklus hátralévő részére érvényes összetételével kapcsolatos intézkedések elfogadásának konkrét kérdésével foglalkozik, elfogadva, hogy ezek az átmeneti intézkedések rendkívüli jellegűek – a Lisszaboni Szerződés ratifikációjának különleges körülményeiből adódóan –, valamint, hogy nem lehetnek precedens értékűek a jövőben;

4.   emlékeztet arra, hogy a további képviselők a (36.) jegyzőkönyv módosításának elfogadása és hatálybalépése közötti időszakban az Európai Parlament eljárási szabályzata 11. cikkének (4) bekezdése szerint megfigyelőként elfoglalhatják helyeiket;

5.   továbbá utal arra, hogy az Európai Tanácsnak kellő időben, a jelenlegi parlamenti ciklus vége előtt mindenképpen határozatot kell hoznia az Európai Parlament összetételének meghatározásáról, és hogy a Parlament az Európai Unióról szóló szerződés 14. cikkének (2) bekezdése szerint kezdeményezést terjeszt elő ennek érdekében;

6.   értesíti az Európai Tanácsot, hogy rövidesen képviselőinek közvetlen és általános választójog szerinti, minden tagállamban érvényes egységes eljárás alapján, valamint a minden tagállam számára közös alapelveknek megfelelően történő megválasztásához szükséges rendelkezésekre irányuló javaslatokat szándékozik készíteni, továbbá hogy a Parlament kezdeményezni fogja ezt a választási reformot az Európai Unióról szóló szerződés 48. cikke (2) bekezdésének és az Európai Unió működéséről szóló szerződés 223. cikkének megfelelően; ragaszkodik hozzá továbbá, hogy olyan konventet hívjanak össze a Szerződések felülvizsgálatának előkészítésére, amely elkötelezett az Európai Parlament reformja mellett;

7.   felhívja a nemzeti parlamenteket, hogy lépjenek fel az Európai Unió régóta fennálló alapelvének megőrzése érdekében, amely értelmében az Európai Parlament tagjait közvetlenül, általános választójog alapján, szabad és titkos szavazással választják meg;

8.   utasítja elnökét, hogy továbbítsa jelen állásfoglalását az Európai Tanácsnak, a Tanácsnak, a Bizottságnak és a tagállamok parlamentjeinek.

(1) HL C 227. E, 2008.9.4., 132. o.