Az Európai Parlament,

–   tekintettel a „Fellépés a rák ellen: európai partnerség” című bizottsági közleményre (COM(2009)0291),

–   tekintettel az egészségügyre vonatkozó második közösségi cselekvési program (2008–2013) létrehozásáról szóló, 2007. október 23-i 1350/2007/EK európai parlamenti és tanácsi határozatra(1),

–   tekintettel az „Együtt az egészségért: stratégiai megközelítés az EU számára 2008–2013” című fehér könyvről szóló, 2008. október 9-i állásfoglalására(2),

–   tekintettel az Európai Közösség kutatási, technológiafejlesztési és demonstrációs tevékenységekre vonatkozó hetedik keretprogramjáról (2007–2013) szóló, 2006. december 18-i 1982/2006/EK európai parlamenti és tanácsi határozatra(3),

–   tekintettel a rák jelentette európai teher csökkentéséről szóló, 2008. június 10-én elfogadott tanácsi következtetésekre(4),

–   tekintettel a rákszűrésről szóló, 2003. december 2-i 2003/878/EK tanácsi ajánlásra(5),

–   tekintettel a rák megfékezését célzó átfogó stratégia szükségességéről szóló, 2007. október 11-i nyilatkozatára(6),

–   tekintettel a kibővített Európai Unióban a rák elleni küzdelemről szóló, 2008. április 10-i állásfoglalására(7),

–   tekintettel a kibővített Európai Unióban a mellrákról szóló, 2006. október 25-i állásfoglalására(8),

–   tekintettel az Európai Unióban a mellrákról szóló, 2003. június 5-i állásfoglalására(9),

–   tekintettel a közegészségügyi cselekvési program (1996–2000) keretében egy rák elleni intézkedési program elfogadásáról szóló, 1996. március 29-i 646/96/EK európai parlamenti és tanácsi határozatra(10),

–   tekintettel a WHO Dohányzás-ellenőrzési Keretegyezményének elfogadásáról szóló, 2004. június 2-i 2004/513/EK tanácsi határozatra(11),

–   tekintettel az Európai Rákellenes Kódex harmadik változatára,

–   tekintettel a Nemzetközi Rákkutatási Ügynökség (IARC) által készített, „World Cancer Report 2008” (Rákbetegség a világban 2008-ban) című jelentésre,

–   tekintettel a hepatitis C-ről szóló európai parlamenti nyilatkozatra(12),

–   tekintettel az Európai Parlamenti Képviselők a Rák Ellen (MAC) elnevezésű pártközi érdekcsoport tevékenységére és következtetéseire,

–   tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 184. cikkére,

–   tekintettel az Európai Unió Alapjogi Chartájának 35. cikkére(13),

–   tekintettel eljárási szabályzata 48. cikkére,

–   tekintettel a Környezetvédelmi, Közegészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Bizottság jelentésére, valamint az Ipari, Kutatási és Energiaügyi Bizottság és a Nőjogi és Esélyegyenlőségi Bizottság véleményére (A7-0121/2010),

A.   mivel a rákos megbetegedések száma az orvostudomány fejlődése ellenére világszerte járványszerűen növekszik,

B.   mivel egyes tagállamok dohányzás elleni politikáikkal, valamint a másodlagos megelőzés és bizonyos típusú rákos megbetegedésekre irányuló kezelések hatékonyságának növelésével eredményeket értek el a rákos megbetegedések visszaszorítása terén(14),

C.   mivel az Egészségügyi Világszervezet szerint a rák világszerte az egyik fő halálozási ok, és a 2004-ben történt halálesetek mintegy 13%-át rák idézte elő,

D.   mivel 2006-ban a rák volt a második leggyakoribb halálozási ok, és tíz nőből kettő, tíz férfiból pedig három halálát rák okozta, ami azt jelenti, hogy évente körülbelül 3,2 millió uniós polgárnál diagnosztizálnak rákot; mivel halálozáshoz a legtöbb esetben a tüdőrák, a végbélrák és a mellrák vezet,

E.   mivel a Nemzetközi Rákkutatási Ügynökség (IARC) becslései szerint minden harmadik európainál állapítanak meg rákot élete során, és ez a betegség okozza minden negyedik európai halálát,

F.   mivel az előrejelzések szerint 2010-ben 3 millió európainál alakul ki rák, és várhatóan közel 2 millió személy hal meg rákban, előrejelzések szerint pedig 2020-ban 3,4 millió európai lesz rákbeteg, és a betegség több mint 2,1 millió személy halálát okozza majd,

G.   mivel a leggyakrabban kialakuló rákbetegségek eltérőek a nőknél és a férfiaknál, és a nőket leginkább az emlőrák, a méhnyakrák, a méhnyálkahártyarák, a petevezetékrák, a petefészekrák és a vaginarák veszélyezteti, de hasonló gyakorisággal fordul elő gyomor- és végbélrák is; mivel a – fiatalabb nőket is veszélyeztető – emlőrák gyakorisága számos európai országban nő, és az EU-ban évente 275 ezer nőnél alakul ki emlőrák,

H.   mivel a rák elleni küzdelmet az egészségpolitikai stratégia elengedhetetlen részének kell tekinteni,

I.   mivel a korai felismeréssel és kezeléssel a daganattípusok 30%-a megelőzhető és a következmények mérsékelhetők, miközben a nőket érintő, nemzeti szintű szűrőprogramok hatékonysága tagállamonként változó, és függ a női lakosság lefedettségétől, a mammográfiához való hozzáférésüktől és annak minőségétől, a kezeléstől és egyéb tényezőktől,

J.   mivel a fiatalok körében vezető halálozási oknak számító gyermekkori rák esetében eredményes kezeléssel elérhető a 80%-os túlélési arány,

K.   mivel a megelőzés magába foglalja mind a kialakulás elsődleges megelőzését, mind pedig a szűrések és a korai felismerés révén történő másodlagos megelőzést,

L.   mivel a hatékony elsődleges megelőzés – a lakosság bevonása és az egészséges életformák ösztönzésére szolgáló intézkedések révén – nagymértékben hozzájárulhat az egészségi állapot javulásához,

M.   mivel a megelőzés – a szűrések és a korai felismerés révén történő másodlagos megelőzés mellett – magába foglalja a kialakulás elsődleges megelőzését, amely elérhető azáltal, hogy csökkentjük a lakosság rákkeltő szennyező anyagoknak való kitettségét,

N.   mivel a méhnyakrák (amely a mellrák után a második leggyakoribb daganattípus a nők körében) megelőzhető megfelelő kezeléssel, mint például a rákkeltő vírusok elleni megelőző oltással,

O.   mivel a rákot több szakaszban, számos tényező idézi elő, és ezért olyan új rákmegelőzési modellre van szükség, amely a genetikai, életviteli, foglalkozási és környezeti tényezőket egyenlő mértékben, a különféle tényezők tényleges együttes hatásait tükröző módon veszi figyelembe ahelyett, hogy elszigetelt okokra összpontosítana,

P.   mivel a környezeti tényezők közé nemcsak a környezeti dohányfüst, a sugárzás és a túlzott mértékű UV-kitettség tartozik, hanem az élelmiszerekben, a levegőben, a talajban és a vízben megtalálható vegyi szennyező anyagoknak való kitettség is, ami többek között bizonyos ipari eljárások és mezőgazdasági gyakorlatok alkalmazásával vagy az ilyen anyagok építési termékekben és fogyasztási cikkekben való megjelenésével magyarázható,

Q.   mivel a betegség főként a belélegzett, megevett vagy megivott anyagokban lévő, vagy olyan rákkeltő anyagoknak való egyedi kitettség következtében alakul ki, amelyeknek személyes vagy munkahelyi környezetünkben ki vagyunk téve; mivel a személyes szokások, mint például a dohányzás, a táplálkozási és mozgási szokások, valamint a munkahelyi és környezeti feltételek óriási szerepet játszhatnak a rák kialakulásában,

R.   mivel az Egészségügyi Világszervezet szerint éves szinten a rákos halálesetek számának 8%-át a rákkeltő anyagoknak való munkahelyi kitettség okozza; mivel az ilyen jellegű kitettség megelőzhető lenne a rákkeltő anyagok kevésbé káros anyagokkal történő helyettesítésével,

S.   mivel egyes olyan rákos megbetegedések előforulásának gyors ütemű növekedése, mint a hererák és a non-Hodgkin-limfóma, valamint Európában az elmúlt 20 évben a gyermekkori rákos megbetegedések előfordulásának évi 1%-os növekedése a WHO szerint azt jelzi, hogy környezeti tényezők is szerepet játszanak,

T.   mivel a betegség korai felismerését célzó hatékony másodlagos megelőzés is jelentősen hozzájárulhat az egészségmegőrzéshez és az egészségi állapot javulásához; mivel a becslések szerint a méhnyakrák-szűrésnek a teljes lakosság körében történő végrehajtásával az elvesztett életévek számát több mint 94%-kal lehetne csökkenteni, és minden 152 citológiai kenetvizsgálattal (PAP-teszt) egy életévet lehetne nyerni,

U.   mivel az endokrin zavarokat okozó vegyi anyagok fontos szerepet játszhatnak a rák kialakulásában, például a mellrák vagy a hererák esetében, és ezért egyedi fellépést igényelnek,

V.   mivel az európai egészségügyi rendszerek hosszú távú fenntarthatóságuk tekintetében komoly kihívásokkal néznek szembe, melyek közül az első a népesség elöregedésének a munkaerő-piaci követelményekre és az egészségügyi kiadásokra kifejtett hatása; ezenfelül az új technológiák – bár jelentős előnyöket hordoznak – megfelelően képzett személyzetet igényelnek, és esetleg megnövekedett kiadásokat vonnak maguk után,

W.   mivel egyes rákfajták – mint például a méhnyakrák – előfordulása jelentősen magasabb egyes migráns populációk nőtagjai körében, és ezért biztosítani kell, hogy a megelőzésre és a korai felismerésre irányuló programok e magas kockázatú csoportokra összpontosítsanak, valamint hogy e programok elérhetők legyenek számukra,

X.   mivel az Unió elöregedő népessége az egyik oka a rák jelentette teher egész Unióban tapasztalt növekedésének, és hogy a rákos megbetegedések gyakoriságának növekedése további nyomás alá helyezi az államháztartást és a magángazdaság termelékenységét, ezért a rákhoz kapcsolódó egészségügyi mutatók javulása a hosszú távú gazdasági mutatók javulásához is hozzájárul,

Y.   mivel a rák előfordulása összefügg a növekvő életkorral és szoros kapcsolatban áll az időskorral, a lakosság elöregedésével a rákos megbetegedések eseteinek száma is növekedni fog; ez a tendencia főként az idősebb nők körében fog megnyilvánulni, mivel a nőknek még mindig magasabb a várható élettartamuk, mint a férfiaknak, ezért biztosítani kell, hogy a megelőzésre és a korai felismerésre irányuló programok ne csak a középkorú nők számára legyenek hozzáférhetők, hanem az idősebb és a legidősebb nők számára is,

Z.   mivel a Lisszaboni Szerződésben az Európai Unió és a tagállamok között megosztott hatáskör kiterjed a közegészségügyi kérdésekkel kapcsolatos közös egészségmegóvó vonatkozásokra is, amilyen például a testi és szellemi egészség védelme,

AA.   mivel a rákban elhunytak aránya magasabb az új tagállamokban, mint a 15 régebbi tagállam területén,

AB.   mivel a WHO becslései szerint az összes rákos megbetegedés legalább egyharmada megelőzhető, és hosszú távon a megelőzés a rák visszaszorításának leginkább költséghatékony stratégiája, és a becslések szerint a fő kockázati tényezők, mint például a dohányzás, a túlsúlyosság, az elégtelen gyümölcs- és zöldségfogyasztás, a mozgáshiány és az alkoholfogyasztás megváltoztatásával vagy elkerülésével, illetve fertőző anyagok, egyes vegyi anyagok és az ionsugárzás elkerülésével a rák megelőzhető,

AC.   mivel a nem megfelelő táplálkozás, a mozgásszegény életmód, az elhízás, a dohányzás és az alkohol más krónikus megbetegedések – mint például a szív- és érrendszeri betegségek, a II. típusú cukorbetegség, a légzőszervi megbetegedések – tekintetében is közös kockázati tényezők, és ezért a rákmegelőzésre irányuló programokat integrált krónikus betegségmegelőző programok keretében kell folytatni,

AD.   mivel a szakértők már 1987-ben kidolgozták az Európai Rákellenes Kódexet mint a megelőzés tudományos bizonyítékokon alapuló eszközét,

AE.   mivel Európában a legtöbb rákos megbetegedést követő ötéves túlélési arány tekintetében tapasztalható eltéréseket részben a kezelő intézmények minősége, a rákszűrés, a legjobb gyakorlatokra és az elért eredményekre épülő iránymutatások, a sugárterápiás berendezések, valamint a rákellenes gyógyszerekhez való hozzáférés tekintetében fennálló megdöbbentő és elfogadhatatlan különbségek okozzák,

AF.   mivel az egészség terén továbbra is nagyok az egyenlőtlenségek az Európai Unióban, és mivel a hátrányos helyzetű közösségeket – forrásokhoz, információhoz és szolgáltatásokhoz való korlátozott hozzáférésük eredményeként – jobban fenyegetik káros egészségügyi következmények, mint a magasabb gazdasági-társadalmi körülmények között élőket,

AG.   mivel a rák előfordulása csökkenthető és visszaszorítható a rákos megbetegedések korai felismerésére és a rákos betegek kezelésére szolgáló, tudományos bizonyítékokon alapuló stratégiák megvalósításával,

AH.   mivel a becslések szerint az Unióban az összes halálos kimenetelű rákos megbetegedés 25%-a összefüggésben van a dohányzással; mivel világszerte a tüdőrák miatti halálesetek 80–90%-át a dohányzás okozza; mivel a dohányzás egyre gyakoribb a fiatal lányok körében, ami növeli a jövőben a nőknél kialakuló tüdőrák kockázatát,

AI.   mivel az elmúlt 20 évben a májrákos esetek előfordulása több mint kétszeresére nőtt, és 2006-ban az EU 27 tagállamában 50 300 új rákos eset fordult elő, és a betegség 45 771 személy halálát okozta, és mivel – a túlsúlyon és az alkoholfogyasztáson felül – a primer májrákos esetek 75–85%-a a hepatitis B vagy C vírus okozta krónikus májgyulladásnak tudható be,

AJ.   mivel közismert, hogy az életmód, különösen a táplálkozási szokások befolyásolják a daganatnövekedést, és ezért a megfelelő tápláltsági állapot megőrzése hozzájárul a túléléshez (legalábbis bizonyos daganattípusok esetében) és a daganatos betegek életminőségéhez,

AK.   mivel egészségesebb életmód követésével elkerülhetők a rák bizonyos fajtái és javítható az általános egészségi állapot, és mivel a rákbetegségek gyógyíthatók vagy a gyógyulási kilátások nagymértékben növelhetők, ha azokat korai stádiumban felismerik,

AL.   mivel a rák kialakulása szorosan összefügg a szociális és gazdasági státusszal is, és a rák kialakulását befolyásoló kockázati tényezők gyakorisága a legkevésbé iskolázott csoportokban a legnagyobb; ezen túlmenően az alacsony társadalmi-gazdasági rétegekbe tartozó betegek körében következetesen alacsonyabb a túlélési arány, mint a magasabb rétegekbe tartozók körében,

AM.   mivel a rák visszaszorítását célul kitűző, megfelelően megtervezett, megfelelően irányított nemzeti program – függetlenül attól, hogy az adott ország forrásai mennyire korlátozottak – csökkenti a rákos megbetegedések és halálozások számát – egyes esetekben több mint 70%-kal–, és javítja a rákbetegek életminőségét,

AN.   mivel a rákmegelőző tervek kidolgozása, végrehajtása és minősége terén óriási eltérések vannak a tagállamok körében,

AO.   mivel az eredményes, népesség-alapú, az európai iránymutatásoknak (amennyiben ilyenek már léteznek) megfelelően működtetett szűrővizsgálati programok országos szintű végrehajtása jelentősen javítja a rákszűrés, a diagnosztika, a terápiás szolgáltatások minőségét és hozzáférhetőségét, és így a rákos megbetegedések visszaszorítása terén elért eredményeket is,

AP.   mivel a rákszűrés, a korai felismerés és az utánkövetés tekintetében jelenleg számottevő minőségi különbségek figyelhetők meg az EU-n belül; mivel e különbségek különösen a korai felismerést szolgáló eljárások alkalmazásával függnek össze, amelyekkel kiszámítható költségek mellett, költséghatékonyan mérsékelhetők a rák hatásai,

AQ.   mivel a nemzeti rákregiszterek minden tagállamban alapvető fontosságúak a rákra vonatkozó összehasonlítható adatok biztosítása szempontjából,

AR.   mivel az intézményközi együttműködés fokozhatja közös erőfeszítéseink hatékonyságát,

AS.   mivel az onkológiát nem minden tagállamban ismerik el orvosi szakterületként, és mivel biztosítani kell az orvosi továbbképzést,

AT.   mivel a személyek szabad mozgását és a munkavállalók szabad mozgását a közösségi jog garantálja, és a letelepedés szabadsága elvben biztosítja, hogy az egészségügyi szakemberek oda menjenek, ahol rájuk a legnagyobb szükség van, közvetlen előnyt teremtve a betegek számára, és elkerülve a betegek külföldre utazásában rejlő számos nehézséget,

AU.   mivel a fizikai és mentális egészség szorosan összefügg, ezt a kétirányú kapcsolatot pedig túl gyakran hagyják figyelmen kívül a rákbetegek és az egészségügyi szolgáltatások más felhasználóinak gondozása során,

AV.   mivel a rák összetettsége jobb kommunikációt tesz szükségessé a rákos betegek kezelésében közreműködő, nagyszámú és sokféle egészségügyi szakember között, és mivel a daganatos betegek pszichoszociális és mentális egészségre irányuló gondozása javíthatja várható élettartamukat és életminőségüket,

AW.   mivel a rákbetegek jelenleg nem férnek hozzá egyenlő mértékben a gyógyászati információkhoz, és betegségük minden stádiumában haladéktalanul több információra van szükségük,

1.   üdvözli a rák elleni fellépés terén egy európai partnerség 2009–2013 közötti időszakra történő létrehozására irányuló bizottsági javaslatot, amely azzal nyújt támogatást a tagállamoknak a rák leküzdése érdekében tett erőfeszítéseikhez, hogy keretet biztosít a rák megelőzésével és a rákellenes küzdelemmel összefüggő információk, kapacitások és szakértelem azonosításához és megosztásához, valamint az egész Európai Unióból bevonja az érintett feleket a közös erőfeszítésbe;

2.   úgy véli, hogy a rákkal kapcsolatos erőteljes európai szintű fellépés magában hordozza egy tagállami, regionális és helyi szintű, koordinált fellépéshez szükséges keret létrehozásának lehetőségét; a rák elleni európai partnerségnek az európai intézmények által az egészségügy területén jelenleg végzett munkára kell épülnie, és azt ki kell egészítenie, továbbá a rák megelőzésére és kezelésére irányuló, átfogó megközelítés biztosítása érdekében partnerségek kialakítására kell törekednie más szolgálatokkal és ágazatokkal;

3.   elismeri, hogy az EUMSz. 168. cikke értelmében az egészségügy területén a fellépések legnagyobb része a tagállamok hatáskörébe tartozik, ám hangsúlyozza, hogy fontos lenne közösségi szinten rögzíteni egy menetrendet, továbbá arra ösztönzi a Bizottságot és a tagállamokat, hogy közösen lépjenek fel olyan horizontális megközelítést alkalmazva, amely integrálja az orvosi szempontokat olyan cselekvési területeken, mint például az oktatás, a környezetvédelem, a kutatás és a szociális kérdések;

4.   hangsúlyozza, hogy a reprezentatív és hatékony partnerség érdekében az érdekelt felekkel nemzetközi, európai, nemzeti, regionális és helyi szinten szorosabb együttműködést kell kialakítani, a civil társadalom, valamint a munkáltatói és munkavállalói szervezetek részvételével; a rák elleni európai partnerségnek az egészségügyi eredmények javításában valóban érdekelt feleket kell tömörítenie; nem szabad alábecsülni az e fórumban rejlő potenciált a bevált gyakorlatokra épülő iránymutatások kidolgozásához és terjesztéséhez való hozzájárulás terén; a partnerségnek más fórumokkal is – mint például az EU egészségpolitikai fórumával – kommunikációs csatornákat kell kialakítania annak biztosítása érdekében, hogy a rák elleni munka során megfelelően figyelembe vesznek más olyan problémákat is, mint például az egészségügyi egyenlőtlenségek, az egészség meghatározó tényezői, valamint az egészségügyi szakemberek szerepe, amelyek mindegyike egyértelmű hatással bír a rák előfordulására és kezelésére;

5.   felhívja az Európai Bizottságot és az Európai Tanácsot, hogy – a Lisszaboni Szerződésben a közegészség védelme és a betegségmegelőzés érdekében megállapított jogalap alkalmazásával – egy megfelelően összehangolt intézményközi partnerség keretében működjön együtt az Európai Parlamenttel a rák jelentette teher csökkentése érdekében. az Európai Bizottságnak és az Európai Tanácsnak mérlegelnie kellene az európai parlamenti képviselőkkel folytatandó konzultáció tekintetében már meglévő, különféle formális és informális struktúrákat;

6.   felkéri a Bizottságot, hogy határozza meg „a rák elleni európai partnerség” jellegét és finanszírozási forrásait;

7.   hangsúlyozza, hogy az átfogó megközelítés és a multidiszciplináris egészségügyi csapatok hatékonyabb ellátást tudnak nyújtani a rákos betegek számára, valamint hogy a pszichoszociális és mentális jólétre és támogatásra is kellő hangsúlyt fektető integrált rákbeteg-ellátás az egészségügyi ellátás lényeges része, amelyet szintén ösztönözni kell;

8.   hangsúlyozza, hogy különös figyelmet kell fordítani a ritka és kevésbé gyakori rákfajtákra a diagnosztika felgyorsítása és kiválósági központok révén a szakértelem szélesebb körű rendelkezésre bocsátása érdekében;

9.   rámutat arra, hogy a Lisszaboni Szerződés értelmében a Gazdasági és Szociális Bizottsággal, valamint a Régiók Bizottságával folytatott konzultációt követően az Európai Parlament és a Tanács rendes jogalkotási eljárás keretében ösztönző intézkedéseket fogadhat el az emberi egészség védelmére és javítására;

10.   úgy véli, hogy mivel a jelenlegi pénzügyi keret végéig (2013) nincs mód további finanszírozási források bevonására, a partnerség sikerének záloga a rendelkezésre álló források optimális felhasználása;

11.   felhívja a tagállamokat, hogy a lehető leghamarabb dolgozzanak ki integrált rákellenes terveket, mivel ezek kulcsfontosságúak a partnerség azon nagyra törő, hosszú távú céljának eléréséhez, miszerint a rák jelentette terhet 2020-ig 15%-kal csökkentik;

12.   felszólítja a Bizottságot, hogy építsen a rák elleni partnerség megállapításaira a rákmegelőzési tervek kidolgozásakor, és terjesszen elő javaslatot egy rákmegelőzési tervekről szóló tanácsi ajánlásra; továbbá felszólítja a Bizottságot, hogy ellenőrizze független módon, évente az elfogadott ajánlás végrehajtását és eredményeit;

13.   hangsúlyozza, hogy a megelőzés a leginkább költséghatékony válaszintézkedés, mivel a rákos megbetegedések egyharmada megelőzhető, és arra sürget, hogy módszeresen és stratégiai jelleggel több forrást fektessenek be mind az elsődleges, mind pedig a másodlagos megelőzésbe; hangsúlyozza az egészségügybe történő beruházások fenntartásának jelentőségét, különösen megelőző intézkedések formájában; e tekintetben az Európai Bizottságnak és a Tanácsnak további fellépést kell fontolóra vennie az egészséget javító környezet biztosítására, beleértve a dohánnyal, a táplálkozással és az alkohollal kapcsolatos munkát, valamint a testmozgással kapcsolatos lehetőségek javítására irányuló rendelkezéseket;

14.   felszólítja a partnerséget annak biztosítására, hogy az „Egészség elősegítése és a megelőzés”, valamint a „Kutatás” csoport valamennyi intézkedése tartalmazzon egy, a környezeti tényezőkkel kapcsolatos összetevőt, amelynek keretében a környezeti tényezők közé nem csak a környezeti dohányfüstöt, a sugárzást és a túlzott mértékű UV-kitettséget sorolják, hanem a belső és külső környezetben található olyan veszélyes vegyi anyagokat is, amelyeknek az emberek önkéntelenül vannak kitéve, beleértve a hormonrendszert kórosan befolyásoló vegyi anyagokat (endokrin disruptorok);

15.   úgy véli, hogy a rák kockázati tényezőinek kezelése alapvetően fontos a megelőzés szempontjából, és sürgeti a tagállamokat, hogy ezzel kiemelten foglalkozzanak;

16.   kiemeli, hogy egyre nagyob figyelmet kell fordítani a növekvő számú krónikus rákos beteg életminőségére, akiknek a betegsége nem gyógyítható, de több évre stabilizálható;

17.   hangsúlyozza, hogy a rák jelentette teherrel kapcsolatos egyenlőtlenségek csökkentését célzó fellépések között szerepelnie kell az egészség célzott előmozdításának, a közvéleményt felvilágosító és a megelőző programoknak, valamint a rákkal kapcsolatos, népesség-alapú nemzeti rákregiszterekből származó adatok gyűjtésének és a rákra vonatkozó, összehasonlítható, teljes körű és pontos nyilvántartási adatoknak;

18.   felkéri a Bizottságot, hogy haladéktalanul ösztönözze a magas rákhalálozási aránnyal rendelkező tagállamokat a rákkal kapcsolatos nemzeti nyilvántartásuk átszervezésére annak érdekében, hogy abból megfelelő adatokat nyerhessenek a jobb információkon alapuló és célzottabb politikák kidolgozásához;

19.   sürgeti, hogy az egészség előmozdításán, valamint a túlsúly és az alkoholfogyasztás elleni küzdelmen kívül a rák elleni partnerségnek és a jövőbeli uniós kezdeményezéseknek – amilyen például a rákszűrésről szóló felülvizsgált tanácsi ajánlás – foglalkozniuk kell a potenciálisan rákká fajuló betegségek megelőzésével és az azok ellen folytatott küzdelemmel, például a vírusos májgyulladás elsődleges és másodlagos megelőzésével és adott esetben annak kezelésével;

20.   hangsúlyozza a szűrés szerepét a rák elleni küzdelem egyik legfontosabb eszközeként; sürgeti a tagállamokat, hogy fektessenek be rákszűrő programokba, úgy véli továbbá, hogy ezek a kezdeményezések akkor a leghatékonyabbak, ha a lehető legszélesebb körben és rendszeresen elérhetők az emberek számára;

21.   hangsúlyozza, hogy fokozni kell a táplálkozás rákmegelőzésben, illetve a rákkal összefüggő alultápláltság kezelésében játszott szerepére irányuló integrált (alap- és klinikai) kutatást, valamint hitelesített és széles körben elfogadott iránymutatásokat kell kidolgozni a rákbetegeknek nyújtott táplálkozási segítségre vonatkozóan; ezért sürgeti a Bizottságot, hogy nyújtson finanszírozást a táplálkozás rákmegelőzés terén való alkalmazására, valamint a rákkal összefüggő alultápláltság kezelésére irányuló, integrált (alap- és klinikai) kutatás fejlesztésére és hitelesítésére, valamint Európa-szerte a szociális és egészségügyi szakemberek számára a rákbetegeknek nyújtott táplálkozási segítségre vonatkozó, széles körben elfogadott iránymutatások kidolgozására, és felszólítja a tagállamokat, hogy mozdítsák elő az ilyen iránymutatások végrehajtását;

22.   hangsúlyozza, hogy az Európai Rákellenes Kódexet felül kell vizsgálni, valamint azt szélesebb körben és határozottabban kell népszerűsíteni az EU 27 tagállamában, és a rák elleni európai partnerség keretében kiemelt erőfeszítéseket kell tenni az új tagállamok irányában;

23.   szorgalmazza, hogy a tagállamok vezessék be a rákos megbetegedések szabványosított európai terminológiát alkalmazó, jogszabály által előírt nyilvántartását annak érdekében, hogy biztosítható legyen a megelőzést, a szűrést, a kezelést és a túlélést elősegítő programok populáció szerinti értékelése és az adatok tagállamok közötti összehasonlíthatósága;

24.   hangsúlyozza, hogy a rák előfordulása csökkenthető és visszaszorítható a rákos megbetegedések korai felismerésére és a rákos betegek kezelésére szolgáló, tudományos bizonyítékokon alapuló stratégiák megvalósításával, beleértve a megfelelő tájékoztatást annak érdekében, hogy az esetlegesen érintett személyek tisztában legyenek a szűrés előnyeivel; ezzel összefüggésben felszólítja a tagállamokat annak megvizsgálására, hogy hasznos-e az 50 évnél fiatalabb és 69 évnél idősebb nők esetében a mellrák-szűrővizsgálat, valamint kéri az Európai Bizottságtól ezeknek az információknak az összegyűjtését és elemzését;

25.   hangsúlyozza, hogy a gyermekkori rákos betegségek minőségi kezelésének elfogadott normáit sürgősen osszák meg és alkalmazzák az EU 27 tagállamában;

26.   felszólítja a tagállamokat, hogy tegyenek többet a kifejezetten a férfiakat vagy a nőket érintő ráktípusokkal kapcsolatos tudatosság növelése terén, annak érdekében, hogy fokozzák a megelőzés hatékonyságát, valamint hogy ösztönözzék az ilyen betegségekkel kapcsolatos szűrést;

27.   felhívja a Bizottságot, hogy a hetedik kutatási keretprogramon belül nyújtson finanszírozást a vér- és vizeletalapú tesztek (biomarkertesztek) további fejlesztéséhez, tekintettel arra, hogy ezek ígéretes diagnosztikai eljárások a különböző ráktípusok (prosztata-, vastagbél-, méh-, vese-, és húgyhólyag-rák) kimutatására;

28.   úgy véli, hogy a hetedik keretprogram révén a rák elleni küzdelem céljára biztosított finanszírozást a lehető leghatékonyabban kellene felhasználni, például az Unióban működő rákkutató központok közötti jobb koordináció révén;

29.   felhívja a Bizottságot, hogy a kutatással kapcsolatos közös fellépések kidolgozásával maradéktalanul töltse be támogató szerepét;

30.   arra szólít fel, hogy fokozzák a rákmegelőzéssel kapcsolatos kutatásra nyújtott támogatást, ideértve a káros vegyi anyagok és környezeti szennyező anyagok hatásaival, a táplálkozással, az életmóddal, a genetikai tényezőkkel és mindezek kölcsönhatásaival kapcsolatos kutatást is, és arra hív fel, hogy vizsgálják meg a rák és a lehetséges kockázati tényezők – például a dohányzás, az alkohol és a környezetben jelenlévő, gyógyszerekből származó és szintetikus hormonok – közötti összefüggéseket;

31.   szorgalmazza, hogy a Cseh Köztársaság, amely még nem ratifikálta a WHO 2005 februárja óta hatályos dohányzás-ellenőrzési keretegyezményét, ratifikálja azt;

32.   felszólít arra, hogy a biomonitoring kutatás keretében fordítsanak kiemelt figyelmet a rákkeltő anyagoknak való kitettség legfontosabb forrásaira – különösen a közlekedésre, az ipari eredetű kibocsátásokra, a nagyvárosokban a levegő minőségére, valamint a hulladékártalmatlanítók közelében mért szivárgásokra és az ott található felszíni vizekre;

33.   felszólítja a Bizottságot, hogy biztosítsa gyorsabb intézkedés megtételét az ún. „endokrin disruptor” anyagokra vonatkozó közösségi stratégia keretében;

34.   hangsúlyozza, hogy a kutatások során tett megállapításoknak a lehető leghamarabb konkrét intézkedésekben kell testet ölteniük, valamint hogy a folyamatban lévő kutatást nem szabad a rák előfordulása vagy a kialakulásának elősegítése tekintetében ismert vagy feltételezett tényezőkkel szembeni fellépés késleltetésére használni;

35.   felszólítja a Bizottságot, hogy ösztönözze a tagállamokat, hogy fogadjanak el az Egészségügyi Világszervezet táplálkozásra, testmozgásra és egészségre vonatkozó, 2004-ben megindított globális stratégiájában szereplő elvek támogatására irányuló politikákat;

36.   úgy véli, további kutatásokra van szükség a rák és a nemek közötti összefüggések feltárása terén, továbbá szükség van specifikus – de összehangolt – kutatásra a munkahelyi környezet rákbetegségekre gyakorolt hatásainak azonosítására;

37.   kéri a Bizottságot, hogy minden létező eszközzel támogassa a megelőzés elvét mind az orvosi ellátásban, mind az egészségesebb életvitel kialakítása terén, és bátorítsa a tagállamokat, hogy a rendelkezésükre álló forrásokból többet fektessenek mind az elsődleges (a rákot előidéző vagy kialakulását segítő tényezők – pl. környezeti szennyező anyagoknak való kitettség – megelőzése vagy csökkentése), mind a másodlagos (szűrés, korai felismerés) megelőzésbe;

38.   hangsúlyozza, hogy nagyléptékű kutatási programokra van szükség a káros anyagok nem rákkeltő alternatíváinak kifejlesztésére; ösztönözni kell az innovációt, és annak az emberi testben vagy a környezetben felhalmozódó, rákot vagy mutagén hatásokat kiváltó, valamennyi káros anyag fokozatos megszüntetéséhez kell vezetnie; hosszú távon ezeket az anyagokat más anyagokkal kell helyettesíteni a piacon;

39.   úgy véli, hogy a korai felismerésre szolgáló eljárások és technikák tekintetében alaposabb kutatást kell folytatni széles körű alkalmazásuk előtt annak biztosítása érdekében, hogy használatuk és alkalmazásuk biztonságos és bizonyítékokon alapul; ennélfogva e kutatásnak egyértelmű és bizonyítékokon alapuló ajánlásokat és iránymutatásokat kell eredményeznie;

40.   úgy véli, hogy az EU-ban a rák elleni küzdelem céljára biztosított finanszírozás nem elegendő a szükséges kutatások és koordináció ösztönzésére, illetve arra, hogy megfelelő rákmegelőzési tájékoztatást nyújtsanak az EU polgárainak;

41.   arra ösztönzi az Európai Bizottságot, hogy a pénzügyi tervbe illesszen be olyan finanszírozási tételeket, amelyek célja a rákmegelőzés előmozdítása;

42.   felhívja a Bizottságot és a tagállamokat, hogy a rák elleni európai partnerség keretében hozzanak létre olyan európai megelőzési hálózatot, amely valamennyi, a rák tekintetében releváns meghatározó egészségügyi tényezővel foglalkozik, beleértve a környezeti tényezőket is;

43.   felszólítja a Bizottságot, hogy bátorítsa és támogassa az olyan kezdeményezéseket, amelyek az érdekeltek széles körét összefogják annak érdekében, hogy a rákkeltő anyagoknak és a rák kialakulásához hozzájáruló egyéb anyagoknak való munkahelyi és környezeti kitettség csökkentésével és az egészséges életmód hirdetésével megelőzzék a rákos megbetegedéseket, különösen ami a legfőbb kockázati tényezőket – a dohányzást, az alkoholt, az elhízást, az egészségtelen táplálkozást, a mozgás hiányát és a káros napsugarak elleni védekezés hiányát – illeti, nagy hangsúlyt fektetve a gyermekekre és a serdülőkre;

44.   felszólít arra, hogy az egyes ráktípusok kialakulására kihatással bíró, a környezet és az egészség közötti kapcsolatból eredő problémákat az európai környezetvédelmi és egészségügyi cselekvési terv (2004–2010) keretében meghatározottakkal összhangban kell kezelni, jelesül a későbbi nemzeti környezetvédelmi és egészségügyi cselekvési tervek értékelésével, valamint a tagállamok között a folyamat során elért eredményekkel kapcsolatosan folytatott együttműködéssel, annak biztosítása érdekében, hogy az egyes országokban elért eredmények segíthessék az e területen alkalmazott európai intézkedéseket;

45.   hangsúlyozza, hogy az optimális betegellátáshoz több tudományágat felölelő megközelítésre van szükség, és az onkológus orvosok – mint a betegekkel érintkező személyek – központi szerepet játszanak, valamint hogy oktatásra, egyértelmű kritériumokra és iránymutatásokra van szükség a rák kezelésére gyógyszereket alkalmazó orvosok optimális képesítésének biztosítására;

46.   felkéri a Bizottságot és a partnerséget a rákszűrésről szóló tanácsi ajánlásnak a legfrissebb tudományos fejlemények tükrében történő felülvizsgálatára annak érdekében, hogy előmozdítsa az európai minőségbiztosítási iránymutatások alapján kidolgozandó, a rák szűrésére, diagnosztizálására és kezelésére irányuló európai akkreditációs/képesítési programok fejlesztését, melyek az egészségügy egyéb területei számára is példaértékűek lehetnek;

47.   sürgeti a Bizottságot és a tagállamokat, hogy támogassák a széles nyilvánosságnak és az egészségügyi szolgáltatóknak szóló, a rákszűrésre vonatkozó információs kampányokat, továbbá a megelőzést vagy korai felismerést szolgáló intézkedések – például a megfelelő HPV (humán papillóma vírus) vizsgálat költséghatékony integrálása a méhnyakrák szűrésébe, valamint a fiatal nőknél a méhnyakrák megelőzése érdekében alkalmazott HPV elleni oltás – bevezetésével kapcsolatos legjobb gyakorlatok cseréjét, és felkéri a rák elleni európai partnerséget, hogy vizsgálja meg, szükség van-e a rákszűrésről szóló tanácsi ajánlás aktualizálására annak érdekében, hogy figyelembe vegye a férfiaknál végzett hatékony prosztatarákszűrésre vonatkozó tudományos bizonyítékokat;

48.   felkéri a Bizottságot, hogy aknázza ki a már létező Európai Betegségmegelőzési és Járványvédelmi Központban rejlő lehetőségeket, felvéve ennek megbízatásába a nem fertőző betegségeket, illetve ezt a központot használva az EU rákkutatásának főhadiszállásaként, ahol az egyes tagállamokban összegyűjtött információk összességét össze lehetne fogni és elemezni lehetne annak érdekében, hogy a tudósok és az orvosok rendelkezésére lehessen bocsátani a rákkal kapcsolatos bevált gyakorlatokat és kiterjedtebb ismeretanyagot;

49.   üdvözli a Bizottság 2009–2013 közötti időszakra vonatkozó „Fellépés a rák ellen: európai partnerség” című javaslatát, valamint a rák jelentette terhek csökkentésére vonatkozó javaslatát, amelyben javaslatot tesz a teljes népességet érintő szűrés 2013-ig történő bevezetésére a mell-, méhnyak- és végbélrák esetében, és sürgeti a tagállamokat ezen iránymutatások teljes végrehajtására;

50.   felhívja a Bizottságot, hogy dolgozzon ki egy chartát a rákbetegek és más krónikus betegségben szenvedők munkahelyi védelméről, azzal a céllal, hogy a cégek számára előírja annak lehetővé tételét, hogy a betegek kezelésük alatt továbbra is alkalmazásban maradhassanak, és annak befejeződése után visszatérhessenek a munkaerőpiacra;

51.   felhívja a Bizottságot, a tagállamokat és az Európai Vegyianyag-ügynökséget, hogy hajtsák végre a vegyi anyagok regisztrálásáról, értékeléséről, engedélyezéséről és korlátozásáról (REACH) szóló, 2006. december 18-i 1907/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletet, valamint biztosítsák a rákkeltő anyagokat is tartalmazó, különös aggodalomra okot adó anyagok listájának naprakésszé tételét;

52.   felhívja a Bizottságot, hogy a partnerség keretében ösztönözze és támogassa a rákkeltő vegyi anyagokat tartalmazó cikkek behozatalának megakadályozására irányuló kezdeményezéseket; továbbá uniós szintű lépések megtételére szólít fel az élelmiszerek vegyianyag-tartalma ellenőrzésének fokozására, ideértve a növényvédő szerek jelenlétének vizsgálatát;

53.   megállapítja, hogy a végstádiumú rákos betegeknek nyújtott palliatív ellátás tagállamonként változó minősége is javulhat a bevált gyakorlatok cseréjével, ezért felhívja a Bizottságot és a tagállamokat a palliatív ellátás ösztönzésére és előmozdítására, valamint az ennek alkalmazásával kapcsolatos iránymutatások kidolgozására;

54.   hangsúlyozza, hogy több erőfeszítést kell tenni a rákbetegeknek szóló pszichoszociális és foglalkozási rehabilitációs programok terén, amelyek felölelik a tájékoztatásra, a tanácsadásra, az életmód és a magatartás lehetséges megváltoztatására vonatkozó tanácsokra, a pszichológiai támogatásra és a szociális jóléti kérdésekre irányuló tevékenységek széles skáláját; valamint hangsúlyozza a rákos betegek mentális egészsége nyomon követésének és értékelésének jelentőségét;

55.   felszólítja a Bizottságot és a tagállamokat annak biztosítására, hogy az EU egészére kiterjedő emberi biomonitoring felmérések elegendő forrásokkal rendelkezzenek a rákkeltő anyagok és a rák kialakulásához hozzájáruló egyéb anyagok ellenőrzéséhez annak érdekében, hogy lehetővé váljon a politika hatékonyságának mérése;

56.   úgy véli, hogy a partnerségnek törekednie kell a rákkutatás összehangolására irányuló, már meglévő kezdeményezések hatékony integrálására, valamint jobban ösztönöznie kell a köz- és magánszféra közötti partnerségeket a kutatás és a rákszűrés – különösen a gyógyászati képalkotás tekintetében történő – előmozdítására;

57.   úgy véli, hogy a javasolt struktúra hiányos, mivel a fellépést illetően nem határoz meg konkrét célkitűzéseket, például konkrét módszert a 2013-ig tartó tagállami rákmegelőzési programok integrálására, ezért felkéri a Bizottságot e hiányosság pótlására;

58.   kéri, hogy biztosítsanak nagyobb finanszírozást a regionális politika és az Európai Szociális Alap programjainak, amelyek a polgárok rák elleni védelemmel és megelőzéssel kapcsolatos oktatására és tájékoztatására irányulnak;

59.   felszólítja a Bizottságot annak biztosítására, hogy a közösségi jogalkotás mind az ipar, mind a kutatók számára tartalmazzon ösztönzőket a folyamatos kutatásban való részvétel tekintetében, azzal a céllal, hogy a rák leküzdésére és megfékezésére új, tudományos bizonyítékokon alapuló gyógyszerek és kezelések kidolgozására kerüljön sor;

60.   hangsúlyozza az emberi felhasználásra szánt gyógyszerekkel végzett klinikai vizsgálatok során alkalmazandó helyes klinikai gyakorlat bevezetésére vonatkozó tagállami törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezések közelítéséről szóló, 2001. április 4-i 2001/20/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv(15) felülvizsgálatának fontosságát, hogy – elismerve a nem kereskedelmi jellegű kutatási ágazatban felmerülő költségek hatását – még nagyobb ösztönzést kapjon a rákkutatás, különös tekintettel a rákszűrésre és a korai felismerésre, valamint hogy javuljon a folyamatban lévő és befejezett klinikai vizsgálatokkal kapcsolatban a betegeknek és a közvéleménynek nyújtott tájékoztatás;

61.   felszólítja a Bizottságot annak biztosítására, hogy az uniós jogszabályok ösztönzőket tartalmazzanak a kutatók és az ipar számára, hogy nutrigenomikai és epigenetikus kutatással validált táplálkozási és más természetes termékekre épülő stratégiákat fejlesszenek ki a rák megelőzésére;

62.   továbbá sürgeti, hogy haladéktalanul vezessenek be közösségi és nemzetközi szabadalmat;

63.   felszólítja a Bizottságot, hogy egészségügyi szakemberekből álló hálózatokon keresztül biztosítsa a kezelés és az ellátás terén bevált gyakorlatok terjesztését annak érdekében, hogy a polgárok hozzájuthassanak a rendelkezésre álló legmagasabb színvonalú kezeléshez;

64.   felhívja a tagállamokat és a Bizottságot olyan kezdeményezések kidolgozására és megerősítésére, amelyek a rák által közvetlenül vagy közvetve érintett személyek számára nyújtanak támogatást, különösen EU-szerte a rák túlélői számára nyújtott lelki gondozás és támogatás kezdeményezése és továbbfejlesztése révén;

65.   felszólítja a tagállamokat és a Bizottságot, hogy dolgozzanak ki útmutatásokat a rokkantság olyan fogalmának közös meghatározására, amely magában foglalja a krónikus betegséggel vagy rákkal élő embereket is, ugyanakkor biztosítsa, hogy azon tagállamok, amelyek ezt még nem tették meg, haladéktalanul foglalják bele ezeket a betegeket a rokkantságra vonatkozó nemzeti meghatározásukba;

66.   sürgeti a Bizottságot és a tagállamokat annak biztosítására, hogy a rák elleni gyógyszerek – beleértve a ritka és kevésbé gyakori rákfajták kezelésére szolgáló gyógyszereket – valamennyi tagállamban egyformán hozzáférhetők legyenek az összes rászoruló beteg számára; valamint felszólítja a Bizottságot és a tagállamokat, hogy tegyenek célzott és összehangolt intézkedéseket a rákkal kapcsolatos kezelésekhez és gondozáshoz való hozzáférés tekintetében meglévő egyenlőtlenségek csökkentésére, beleértve az újonnan forgalomba hozott „célzott” rákgyógyszerekhez való hozzáférést is;

67.   elvárja a tagállamoktól, hogy jobb tájékoztatási politikákat fogadjanak el a mell-, méhnyak- és vastagbélrák szűrésének fontosságára vonatkozóan, annak érdekében, hogy valamennyi megcélzott lakossági csoport körében növeljék az elfogadottság és a részvétel arányát, külön figyelmet fordítva a kisebbségi és a társadalmi-gazdasági szempontból hátrányos helyzetű csoportok bevonására;

68.   rámutat arra, hogy a rák elleni partnerség által kitűzött célok hosszú távra szólnak, ezért sürgeti az európai intézményeket, hogy egy későbbi közösségi egészségügyi költségvetésben támogassák a rák elleni partnerség 10 éves fenntarthatóságát és életképességét; felhívja a Bizottságot, hogy értékelje és kövesse nyomon az európai partnerség által tett ajánlások végrehajtásának előrehaladását és hatékonyságát, valamint hogy évente készítsen erről jelentést;

69.   úgy véli, hogy a rákot okozó vagy a kialakulását elősegítő anyagok tekintetében meglévő jogszabályok megfelelő végrehajtása kiemelkedő fontosságú a rák elleni fellépésben; ennélfogva felszólítja a Bizottságot, hogy biztosítsa a munkavállalók egészségével kapcsolatos vonatkozó jogszabályok teljes körű végrehajtását, valamint hogy – a REACH-rendelet szerinti engedélyezések keretében a CMR-anyagokra vonatkozó gyors döntéseket elősegítő lépésként – gyorsan és határozottan járuljon hozzá a különös aggodalomra okot adó anyagok átfogó jelöltlistájának elkészítéséhez;

70.   utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Tanácsnak és a Bizottságnak.

(1) HL L 301., 2007.11.20., 3. o. (2) Elfogadott szövegek, P6_TA(2008)0477. (3) HL L 412., 2006.12.30., 1. o. (4) Az Európai Unió Tanácsa, a Tanács következtetései a rák jelentette teher csökkentéséről, a Tanács (Foglalkoztatás, Szociálpolitika, Egészségügy és Fogyasztói ügyek) 2876. ülése, Luxembourg, 2008. június 10. (5) HL L 327., 2003.12.16., 34. o. (6) HL C 227. E, 2008.9.4., 160. o. (7) HL C 247. E, 2009.10.15., 11. o. (8) HL C 313. E, 2006.12.20., 273. o. (9) HL C 68. E, 2004.3.18., 611. o. (10) HL L 95., 1996.4.16., 9. o. (11) HL L 213., 2004.6.15., 8. o. (12) HL C 27. E, 2008.1.31., 247. o. (13) HL C 364., 2000.12.18., 1. o. (14) Jemal A, Ward E, Thun M (2010) Declining Death Rates Reflect Progress against Cancer. PLoS ONE 5(3): e9584. doi:10.1371/journal.pone.0009584. (15) HL L 121., 2001.5.1., 34. o.